Változtatás-menedzsment feladatok az egészségügyi ellátás rendszerében /Dr. Szabadfalvi András Dr. Bíró Éva/
|
|
- Ágoston Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Változtatás-menedzsment feladatok az egészségügyi ellátás rendszerében /Dr. Szabadfalvi András Dr. Bíró Éva/ A huszadik század forradalmai között a tudományos-technikai forradalom is mélyreható hatást gyakorolt az egészségügyi ellátás rendszerére. A korábban domináns kétszemélyes orvosbeteg viszony többszemélyessé vált. Az orvostudomány speciális szakmákra differenciálódott és minden szervnek, szervrendszernek önállósodó orvostudomány-ágai alakultak ki. A beteggel foglalkozás gyakorlatában kisebb-nagyobb csoportok (teamek) tevékenykednek egy-egy beteg érdekében. Ugyanakkor a betegellátást a technikai fejlődés egyre bonyolultabb (és drágább) műszerekkel, gépekkel áldotta meg, amelyet egy kezelőorvos működtetni már nem tud. Az egészségügyi ellátás költségesebbé vált és a működtetés piaci körülmények közé került. Az ellátást segítő beszállítók az áruikat világpiaci árakon adják az egészségügyi ellátórendszernek. A egészségügyi intézmények ugyanakkor a szolgáltatásaikat csak parciális piacokon és általában nem világpiaci árakon tudják értékesíteni. A megnehezült gazdálkodási körülmények között az egészségügyi ellátórendszer működtetése speciális menedzsment tevékenységet igényel, ahol a változtatás menedzsment feladatok szüksége megjelent és a fontossága egyre nő. Az 1
2 egészségügyi ellátás szervezői, vezetői elé újszerű feladatok tornyosulnak. Az állandó változások korát éljük. Eddig a fokozatos változásokhoz voltunk szokva. Most nem csak kezelnünk kell a változásokat, hanem magunknak kell létrehozni őket, méghozzá jelentős változásokat és rövid idő alatt. A vezetés régi, bevált módszerei nem alkalmazhatók. A szervezeti felépítés, az alá-fölérendeltség viszonyrendszere, az alulról-felfelé építkező szervezeti modell és az utasítóellenőrző vezetési technikája és eszköztára használhatatlanná vált. Eljött az idő, hogy sutba dobjuk a régi vezetési elveket és újakat kezdjünk alkalmazni. A vezetők szerepe megváltozott. Már nem a hierarchián belül elfoglalt helyük fontos, hanem az, hogy mit tesznek, szakmai és kommunikációs képességeikkel milyen hasznot hajtanak az általuk képviselt szervezetnek. A vezető számára nem elegendő, ha van jövőképe. A vezetőnek követőket kell szerveznie, meg kell nyernie társait az új elképzeléseknek. A vezetőt követő munkatársaknak is vezetőkké kell válniuk, akik a közös kihívásban megtalálják a cél saját maguk alkotta értelmezését és terjesztik a változásra való felhívást, valamint az új jövőképet. 2
3 Egy vezetői gárda, amelynek minden tagja ugyanazt a célt és jövőképet tartja szem előtt, igen hatékony erőt képvisel. A hivatali címmel járó tekintély elvont fogalmát fel kell cserélni a tényleges tekintély összetett valóságával. A központosított, egyszemélyi vezetésű szervezetek helyét egyre inkább egyenrangú egységek szövetségén alapuló rendszerek vehetik át. Az egészségpolitikusoknak és az egészségügyi intézményrendszer menedzsereinek figyelembe kell venni, hogy megváltozott a gazdaság működési logikája. Az önállóan gazdálkodó szervezetek egyre gyakrabban egymással együttműködő ellátási láncokba, illetve hálózatokba szerveződnek. A hálózat (klaszter) a globális gazdaság kvázi szervezetének, illetve alapvető építőelemének minősül. A végső fogyasztói igények kielégítésére alkalmas szolgáltatások megoldásai az egészségügyben is az együttműködő partnerek új kapcsolati rendszerét teremtik meg. A hálózat (klaszter) új struktúrát képvisel, amelyben számos csomópont számos összekötő szálon keresztül kapcsolódik egymáshoz. A gyógyító-megelőző szolgáltatások rendszerében a legnagyobb számú orvos-beteg találkozó az alapellátásban, illetve a háziorvosok praxisaiban realizálódik. Az alapellátás orvosai ma általában mind a szakorvosi rendelőintézetektől, 3
4 mind pedig egymástól elkülönülten dolgoznak. A legtöbben önálló szakmai-gazdasági vállalkozások formájában működnek és egyre inkább ki vannak szolgáltatva a piacgazdaság hatásainak. Ezért olyan szolgáltatásfejlesztési stratégiára van szükség, amely a lokalitás fontosságát is figyelembe veszi, de a térségi fejlesztés rendszerszemléletű módszerét alkalmazza. A változtatás-menedzsment gyakorlati tevékenységének köszönhetően a korszerű informatika és a tudatos együttműködés szoros kapcsolatba hálózatba vonhatja a térség orvosait, illetve egészségügyi szolgáltatóit. Így lehetőség adódik a térségi egészségügyi hálózatok (klaszterek) kiépítésére. A hálózatban mind a csomópontoknak, mind az összekötő szálaknak megvan a sajátos, speciális tartalmuk (szerepük) (1.) A hálózatban számos esemény történik, folyamat, akció megy végbe, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra. A hálózat építőköveit, az alkotó szervezeti elemeket, alrendszereket, illetve a közöttük kialakult kapcsolatokat (tehát az együttműködő hálózatot) szokás kvázi szervezetként értelmezni (3). Ez a kvázi szervezet lehet a globális gazdaság működésének alapvető egysége. A hálózatban aktuálisan megfigyelhető viszonyok mindig igen komplexek és hosszú távra alakulnak ki. A hálózat (klaszter) tehát nem stacioner, hanem állandóan fejlődő, változó, rendkívül komplex egység. 4
5 Most, az ezredforduló után a világ minden államában így hazánkban is az egészségpolitikával foglalkozó elit olyan alapvető kérdések előtt áll, mint az, hogy mi a helye és szerepe, illetve a jövőképe az egészségügyi ellátás rendszerének; például a globalizálódó világgazdaság körülményei között? Sikerre csak azok az egészségügyi rendszerek számíthatnak, amelyek az összes bizonytalansági momentum ellenére képesek arra, hogy bátor, kreatív és megvalósítható jövőképet fogalmazzanak meg. Az egészségpolitikának és a közigazgatási vezetésnek feladata az, hogy meghatározzák a jövőkép eléréséhez szükséges célokat és akciókat, - a változtatásmenedzsment korszerű gyakorlatának alkalmazásával. A legsürgősebb teendők a lakosság-közeli egészségügyi ellátás korszerűsítésében, illetve fejlesztési feladataiban jelölhetők meg. Az egészségügyi hálózat (klaszter) modellje legszemléletesebb módon a kistérségi relációban fogalmazható meg, ahol a korszerű ellátás strukturális és funkcionális megoldásaihoz nyújthat szervezési lehetőséget. Amikor egy alrendszer (pl. a járóbeteg-szakellátás a kistérségi kapcsolataival), vagy az elemek (pl. a háziorvosi praxisok) fejlesztési feladatait kívánjuk megfogalmazni, mindig az egész rendszer (a magyar gyógyító-megelőző ellátás) célkitűzéseinek figyelembevételével kell eljárni. A célkitűzések elérésére koordináltan szervezett elemek és alrendszerek halmazainak 5
6 kell együttműködni. Ennek a szervezése jelenti a változtatásmenedzsment egyik legfontosabb feladatát. Megfelelő egészségügyi fejlesztési stratégia és a változtatásmenedzsment természetesen csak akkor lehet hatékony, ha szervesen illeszkedik a más, nagy ellátási rendszerek fejlesztési tevékenységéhez is. Ebben az összefüggésben egy országban, a régióban és a kistérségben a fejlesztési terv az átfogó társadalmi-gazdasági folyamat részét képezi. A lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítása az egészségügyi szektoron túlmutató, a nemzetgazdaság egészére kiterjedő intézkedések egész sorát igényli, ezért a változtatásmenedzsment korszerű tevékenységét és eszközrendszerét célszerű alkalmazni. Ezek közé tartozik például a hálózat (klaszter) szervezés az egészségügyi ellátás intézményrendszerében. A Hálózat (klaszter) meghatározott célú, önigazgatási funkciójú, önálló szakemberek és csoportok kollektívája, amelynek vezetője nincs, de központja van. A hálózatba tömörülés a tagok integritását és gazdasági önállóságát nem csorbítja. A klaszter (intézményi hálózat), mint a globális gazdaság kvázi szervezete, két kiemelkedő építő elemmel rendelkezik: A hálózat csomópontjain meghatározó alrendszerekkel (szervezetekkel), illetve a közöttük kialakuló kapcsolatokkal. 6
7 A hálózati intézményszervezés működési modellje változást hoz a gazdálkodás-szervezés struktúrájában, de azok koordinációs, irányítási mechanizmusában is. Előnyeit a tagok élvezik; a hálózat újszerű kollektívát (kvázi szervezetet) hoz létre és a piaci súly és a gazdálkodási hatékonyság növekedését eredményezi. A tagok között együttműködés, munkamegosztás, és összehangolt érdekérvényesítés alakítható ki, amelyeket legitim formába lehet önteni (SzSzM, vagy ügyrend). A hálózat központja, amely hagyományos értelmű (hierarchia alapozott) vezetést nem lát el; adatbázist képez, valamint koordinációs és szolgáltató szerepet tölt be. A hálózat elemei, részletei, alrendszerei képviselői között szerződéses viszony is lehet, de ha nincs is, különböző marketing és vezetői funkciók adnak lehetőséget koordinációra és hasznos együttműködésre. A hálózat kapcsolati rendszerében a vezetés olyan funkciói, amelyekben a hagyományos szervezeti belső vezetés kompetenciái voltak, jelentősen megváltoznak. A vezetés lényeges elemei kikerülhetnek a klasszikusan megszokott helyükről és átkerülhetnek a hálózat valamilyen más pontjára. A hálózat (klaszter) vezetési kompetenciái közé kerülhetnek a jövőben az oktatás-továbbképzés, a minőség-menedzsment, szakmai és egyéb ellenőrzések, panaszügyek kezelése stb is. A gazdasági és szakmai versenyben sikeresek csak a nem elkülönült piaci szereplők; a nem egymástól független 7
8 egészségügyi szolgáltatások lehetnek. A hálózatok (klaszterek) nemcsak egyesítik a nagyobb szervezetek előnyeit a kiesebb szervezetek rugalmasságával és költségérzékenységével, hanem tudatosan alakítják pozitív externhatásokat és kihasználják a lokális szinergikus hatásokat. Az egészségügyi gyógyító-megelőző rendszer különböző szintjein szervezhetők hálózatok. Bár a fekvőbeteg-ellátás relációjában is alakulhatnak klaszterek, illetve ellátási láncok, jelenünkben a legnagyobb számban a kistérségi, lakosságközeli ellátás egészségügyi szinterein lehet azzal számolni. A klaszterszervezés modellértékű megoldásai az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás kistérségi rszinterein valósulhatnak meg. A változtatás-menedzsment feladatai e téren látszanak rohamosan halmozódni. A megszervezhető kistérségi egészségügyi hálózatok központjai lehetnek önálló szakorvosi rendelőintézetek, városi kórházak, kórházakhoz integrált rendelőintézetek, vagy kifejezetten erre a célra alkotott egészségügyi centrumok. A kistérségi egészségügyi hálózatok központjai az alapellátás orvosainak igényeit szolgálják ki a szakorvosi konzíliumok biztosításaival; de betöltik egy telemedicinális integrált informatikai rendszer centrumának és adatbázisának a funkcióját is. Mi indokolja a kistérségi egészségügyi hálózatnak a megszervezését és mi teszi a változtatásmenedzsment aktuális feladatává? 8
9 Az emberi agy információ-elsajátító képessége 0,2-1,0 bit másodpercenként. Ugyanezen időegység alatt az új tudományos információk, technikai ismeretek áradata ma már 3-20 bitet tesz ki. Az orvosi terminológia és szindromatologia a kórismék tárában több, mint 30,000 betegség kategoriát tart nyilván. Ma világszerte kb. 20,000 orvosi folyóiratot adnak ki, amelyek évente több, mint kétmillió cikket publikálnak. Ennek a legképzettebb orvos is csak a töredékét ismerheti olyan mértékben, hogy a gyakorlatban is alkalmazni tudja. Korunk tudóstípusa nem a polihisztor, hanem a specialista. A gyakorló orvoslásban ezért egyre nagyobb szerephez jutnak a szakorvosok; de a szakvéleményeik konzekvenciáit a háziorvos integratív tevékenysége fordítja le a beteg nyelvére. A specialisták konzíliumi munkája több személyessé módosította a korábban csak kétszemélyes orvos-beteg viszonyt, de végül a háziorvos tevékenysége biztosítja a beteg számára azt a fontos (és intim) helyzetet, amely a kétszemélyes orvos-beteg kapcsolat funkcióját (egy magasabb minőségi szinten) újraformálja. A háziorvosi tevékenységben a definitív ellátás szakmai feltételeit leghatékonyabban csak kistérségi, illetve regionális rendszerszemlélet talaján lehet megvalósítani. Az alapellátás és az együttműködő járóbeteg-szakellátás fejlesztési igényeit 9
10 szerves összefüggésben tekintve tervezhetőek meg a Kistérségi Hálózatok, amelyek a korszerű informatika és a tudatosan szervezett együttműködés segítségével szoros kommunikációs és szakmai kapcsolatba vonja a kistérség minden orvosát és egészségügyi dolgozóját. A változtatásmenedzsment kiemelt tevékenységének minősülő, a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére készített terve kistérségenként, vagy szubrégiónként leghatékonyabban az alapellátással együtt kezelhető ( lakosságközeli ellátás ), ahol kiemelkedő szerepet ajánlatos biztosítani az egészségügyi központok és az alapellátás orvosai által képzelt hálózat szervezésének. Ez lehetőséget nyújt a szakmai kapcsolatok kiteljesítésére, konzíliumok lebonyolítására és az informatikai rendszer kiépítésére. Ennek megteremtése a Telemedicina rendszerének kistérségi kialakításához kell, hogy vezessen. A Telemedicina már a közeljövő éveiben a kistérségek és a régiók hajtórugója lehet, mivel támogatja a magas minőségű orvosláshoz való hozzáférést és elősegíti a megelőző orvoslás igénybevételét, a képzést, továbbképzést, valamint kiküszöböli az ellátás felesleges párhuzamosságait. Az alapellátás orvosi elektronikus adatátvitel segítségével a kistérség egészségügyi központjában a tárolt adatokhoz, leletekhez, képekhez, regisztrátumokhoz (a saját pácienseikre vonatkozóan), tér és időkorlát nélkül bármikor hozzáférhetnek. Ennek szükséges előfeltétele a széles fronton folytatható 10
11 telemedicinális tevékenység, ahol egy orvos (a konzílium során) nincs feltétlenül a beteggel és a kollégájával azonos helyen, de hozzájárul a diagnózis felállításához, terápiás javaslatot tehet stb A telemedicina további értelmében magába foglalja a távoktatást, társtanulást, a videokonferenciát, irányelvek és standardok kommunikációját stb. is. A változtatás-menedzsmentnek a közeljövőben a telemedicina fejlettebb formájával: az e-health -al is számolni kell, amely a modern automatizációs és kommunikációs technologiák alkalmazását és az egészségügyi szolgáltatások szervezeti innovatív átalakításának az esélyét nyújtja, minden résztvevő, de különösen a betegek számára. A telemedcina használatára az alaptechnológiák már beszerezhetők, illetve rendelkezésre állnak, különösen a képés adattranszfer, videokonferencia, orvostechnologia mobil kommunikációval, internet technologia stb Az orvosok számára megkönnyíti a szakmai konzíliumok lebonyolítását. A vidéki területeken az orvosok a telekommunikációs lehetőségek birtokában kevésbé elszigeteltnek érzik magukat. Ez jobb kollegalitáshoz vezet és megkönnyíti a vidéki térségben maradást. A kistérségi egészségügyi központok és az alapellátás területén létrehozott integrált informatikai rendszerek szükségszerűen kell, hogy összekapcsolhatók legyenek a szubrégiók kórházainak egészségügyi központjaival, valamint a régiók informatikai központjaival. 11
12 Egy ország egészségügyi intézményeinek összessége egységes rendszert alkot, amely dinamikus kapcsolatban áll a környezetével, igen érzékenyen reagál a társadalmi-gazdasági változásokra; azok hatásaira válaszol, változik, fejlődik. Az egészségügy szervesen illeszkedik a nemzetgazdaság teljes rendszerébe és az egészséggel gazdálkodás sajátos piaci feltételek között megy végbe. Egy ország egészségügyi ellátása informatikai rendszerét egy országos integrált egészségügyi informatikai rendszerré, alulról kezdett építkezéssel lehet eredményesen megalkotni. Ezt az alapellátásnál, illetve a kistérségi egészségügyi központok köré szervezett hálózatoknál kell elkezdeni. ezek további integrált rendszerbe kapcsolása a következő lépésben valósítható meg, aminek segítségével a régiók és az ország telemedicinális informatikai hálózata felépíthető. A változtatás-menedzsmentnek a szervezési tevékenysége, keretében nagy figyelmet kell fordítani a rendszerkörnyezet korszerűsítésére is. A speciális, a klinikai információs rendszerekkel kapcsolatos számítástechnikai szisztémák különleges feladatokat tudnak - illetve hivatottak - megoldani. Ide tartoznak pl. a digitális képfeldolgozási és kommunikációs rendszerek a képalkotó diagnosztikában. Az úgynevezett PACS MEGOLDÁSOK (Picture Archiving and Communication Systems) pl. a képalkotó diagnosztikában nagy adatmennyiségek feldolgozására (és 12
13 továbbítására) alkalmazhatók. Technikai tekintetben a kommunikációs szervezet nemcsak a különböző orvosi számítástechnikai rendszernek az integrációját támogatja, hanem lehetővé teszi egy külső telemedicinális hálózathoz való egységes és technikailag biztos összeköttetést is. Az egyszerű pont a ponthoz összeköttetésekkel szemben a kistérségi hálózat orvosi szakterületeinek összekapcsolása megfelelően teljesítőképes helyi számítástechnikai hálózatot követel meg. Ezen hálózaton belül lehetséges összekötni egymással a háziorvosokat és a specialista orvosokat, a rendszerbe bekapcsolt orvosi készülékeket (CT, MR, digitális fotorendszerek, digitális mikroszkóp stb ) és terminálokat (Pc-k), az adatszervereket és kommunikációs szervereket. A Telemedicina lehetőségei, azaz a gyorsan fejlődő kommunikációs rendszerek, mivel lehetővé teszik nagy adatmennyiségek gyors átvitelét, megnyitották a változtatásmenedzsment, illetve a Kistérségi Egészségügyi Hálózatok (klaszterek) számára a szubrégiók és régiók egészségügyi központjain keresztül a TELEPATOLOGIA (TPS) nemzetközi rendszerének kialakításához vezető utakat is. A Kistérségi Egészségügyi Központ megfelelő fejlesztések után a régió egészségügyi centrumával együtt, aktív résztvevője lehet az UICC-TPCC konzultációs rendszerének is. (UICC=UNION INTERNATIONALE CONTRE LE 13
14 CANCER)Ez összeköttetést hoz létre bármelyik országból egy nemzetközi szakértői hálózattal. A Kistérségi Egészségügyi Hálózat (klaszter) szervezése és megalkotása, egymással és a felsőbb szervezetekkel összekapcsolása alapját képezheti az országos gyógyítómegelőző szolgáltatásokat nyújtó rendszer reformjának, illetve fejlesztésének. Az egészségpolitikával foglalkozó szakember-elitnek vitális érdeke, hogy véleménye legyen a jövőről és el tudja látni a változtatás-menedzsment korszerű feladatait. A jövőképet megfogalmazó szakértőknek nem szabad elfelejteni, hogy az egészségügyi ellátásnak központjában az egyes ember áll, akinek testi, szellemi, lelki és szociális állapotának, életminőségének javítása a legfontosabb feladata. A változtatás-menedzsment számára kötelező a fejlesztés céljainak és részleteinek az illetékes lakossággal való ismertetése, mivel a páciensek is jogosultak beleszólni az ellátásuk szervezésébe. A lakosság formálja az ellátás szolgáltatási rendszerét a jövőbeni várható élettartamával, a demográfiai viszonyok változásaival, az egészégügyről alkotott véleményével, életmódjával, valamint az etikához, élethez és halálhoz kialakított beállítottságával is. Ez a szemléletmód kötelezően befolyásolni fogja az egészségügyiszociális ellátás fejlesztésének rendezőelveit. 14
15 Világunk, amelyben az egészségügyi szolgáltató szervezetek is léteznek és az elkövetkező időben is működni fognak, folyamatosan változik. A változtatás-menedzsment nem könnyű feladatokat állít az egészségügyi vezetők elé. Ezért kell keresni, kutatni a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátórendszer korszerű és hatékony szervezési megoldásait. E teren a hálózatszervezés újszerű lehetőségeket kínál az egészségpolitikai feladatokkal foglalkoztató szakértői elit számára. A jövő nagy kihívása az lesz, hogy miként tudunk bánni a gyorsan növekedő információ folyamattal és ismeretanyaggal, valamint hogyan lehet biztosítani, hogy a megfelelő ismeretek és a megfelelő képességek a megfelelő betegeknek kellő időben és helyen rendelkezésre álljanak. Ahhoz, hogy a jövő egészségügyi ellátórendszerének a centrumai az orvosi világ fizikai és intellektuális központjai, valamint a gyógyítás nélkülözhetetlen műhelyei lehessenek, nem kampányszerű reformokra, hanem rendszerszemléletre alapozott, átgondolt, folyamatossá tett fejlesztőmunkára szorulnak, ahol jól meggondolt jövőkép megvalósításán lehet munkálkodni. Irodalom 1. Håkansson, H. (1997): Organization networks; in: Sorge, A.- Warner,M (ed) 1997: The IEBM handbook 07 organizational behaviour; International Thomson Business Plan, London, old. 15
16 2. Gelei, A (2009): Hálózat a globális gazdaság kvázi szervezete: Vezetéstudomány, XXXX. évfolyam szám old. 3. Laage-Hellman, J. (1997): Business networks in Japan supplier customer interaction in product development, Rontlege, London. 4. Borbély Sz. (2001): Nemzetközi üzleti hálózatok Magyarországon (Az Ericsson, a Microsoft, az Elektrolux és a Knorr-Bremse példáján, Európai Tükör, 4. szám, old. 5. Mentzer DeWitt Keebler Min Nix Smith Zacharia (2001): Defining Supply Chain Managment, Journal of Business Logistics, Vol. 22, No Chikán, A. (2004) Vállalatgazdaságtan, Aula, Budapest. 7. Kornai J. (1983): Bürokratikus és piaci koordináció, Közgazdasági Szemle, 3. szám. 8. Bayer J. Czakó E. (1999): A stratégiai vezetés sajátosságai a globalizáció közepette, Vezetéstudomány 2.sz. 9. Chikán A. (2004): Vállalatgazdaságtan, Aula, Budapest 16
17 10. Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatás menedzsment, Aula, Budapest 11. Tuczai Attiláné (1994): Szervezéselmélet, Veszprémi Egyetem, Veszprém 12. Bencsik Andrea (2000): Változások menedzselése, Szervezetfejlesztés, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém 17
18 Szolgáltatásmarketing feladatok az egészségügyi ellátás intézményrendszerében. /Dr. Szabadfalvi András és Dr. Bíró Éva/ A modern társadalom jelentős feladata olyan egészségügyi szervezetek létrehozása és működtetése, amelyek az orvostudomány legkorszerűbb eredményeit alkalmazva gazdaságilag is hatékonyan funkcionálnak, racionális módon alkalmazkodnak az aktuális körülményekhez és mind a páciensek, mind az egészségügyi dolgozók megelégedésére működnek. A fejlettebb országokra a fogyasztás erősen megnövekedett komplexitása jellemző. Minél jobb módúak lesznek az egyes nemzetgazdaságok, annál összetettebbé válnak. A társadalom eközben sokféle szintérre esik szét és ez mind erősebben formálja a fogyasztói kultúrát. Ez a helyzet újfajta marketinggyakorlatot követel meg, és a hatásai megjelennek az egészségügyi szolgáltatások viszonylatában is. A marketing feladata felfedezni és lefordítani a fogyasztói (páciensi) szükségleteket és kívánságokat a termékekre és szolgáltatásokra, valamint a piaci tevékenységet a szükségletek kielégítésének szolgálatába állítani. A termékmarketing többéves múltja és jelentős fejletsége mellett a szolgáltatás-marketing világszerte elmaradottnak 18
19 számít és a közelmúltban indult fejlődésnek. Az egyik legjellegzetesebb és leghatékonyabb szolgáltatás: az egészségügyi ellátás marketingtevékenysége pedig csak a kezdeti időszakát éli, de az intézmények menedzsmentjének aktuális fejlesztési feladatát jelenti. A termékpiacokkal szemben a szolgáltatási piacoknak egyik legmarkánsabb sajátossága a nagyfokú területi determináltság! (Pl.: A japán autókat el lehet adni Európában, Amerikában, Afrikában, de egy tokiói fogorvos marketing-tevékenysége csak a lakóhelyére terjedhet ki. A szolgáltatások döntő többségénél (az egészségügyben mindenképpen) a piacok kis kiterjedésűek; (leginkább a betegellátási területnek felelnek meg), országos piacról csak ritka esetben lehet szó. A termékmarketinggel szemben a szolgáltatásmarketing megkülönböztethető sajátosságai a területi determináltságon túlmenően az alábbiakban foglalhatók össze: A szolgáltatások létrehozatala (keletkezése, termelése ) egybeesik a fogyasztásukkal. Az eredményt a fogyasztó (beteg) magatartása is befolyásolja. Mivel a szolgáltatás nem tárgyiasult, a fogyasztó a megvásárlás előtt nem tudja kipróbálni. 19
20 A kereslet ingadozása (szezonalitása) nem ellensúlyozható; a szolgáltatás nem tárolható. Az adott időben ki nem használt szolgáltatási kapacitás elvész. A szolgáltatások egyediek és sokszor attól eltérőek, hogy hol, mikor, ki nyújtja és ki veszi igénybe? A fogyasztó nem tudja pontosa megfogalmazni az igényeit (csak a panaszait tudja előadni); a szükségleteit és óhajait (a diagnosztika és terápia változatait) leggyakrabban a szolgáltatást nyújtó határozza meg. Az igények pontos megértése és a minőség meghatározása gyakran igen nehéz. A szolgáltatás minőségét nagymértékben befolyásolja a dolgozók szakmai felkészültsége, szaktudása, motivációja, technikai támogatottsága és a munkahelyi légkör. A fogyasztói várakozás általában felfokozott. Ezért a szolgáltató ígéretei és a fogyasztó tapasztalatai között aszimmetria, torzulás állhat elő. A várt és kapott szolgáltatás között jelentős különbség lehet. A tisztán tárgyiasult termékkínálat és az attól mentes szolgáltatás marketingfeladatainak a didaktikus elkülönítése nem mindig könnyű. (Pl. szemüvegrendelés, műizűletimplantáció, gyógyszer-rendelés stb..) Bizonyos egészségipari tárgyiasult termékek az egészségügyi szolgáltatás folyamatában válnak értékesíthetővé (Pl. műtéti varrófonal, kontrasztanyagok, regisztrációs papír, pace-marker stb..) Ennek köszönhetően vannak átmeneti, illetve kombinált marketingfeladatok is. 20
21 Az egészségügyi ellátás szolgáltatásainak jellemző sajátosságai között kell említeni azt is, hogy a betegbiztosítási rendszerek működése esetén a szolgáltatást igénybevevő fogyasztó nem azonos a szolgáltatást vásárlóval. (Igénybevevő a beteg, vásárló a biztosító). A fogyasztó az általa elképzelt és remélt minőségű szolgáltatást várja el a szolgáltatástól, ezért a szolgáltatásmarketing sikerességét nagymértékben befolyásolja a szolgáltatás minősége. A fogyasztók ma már jobban kiismerik magukat a piacon (az egészségügyi szolgáltatások piacán is!); a követeléseik, óhajaik kritikusabbá, határozottabbá válnak, és egyre kevésbé hagyják magukat manipulálni. Így a hatalom növekvő mértékben áttevődik a gyártók és szolgáltatók oldaláról a fogyasztók oldalára! A menedzsereknek fejében új képnek kell kialakulni a fogyasztókról, akik aktív, igényes állampolgárok, körvonalazott stratégia szerint cselekvő magánszemélyek; a vásárolt szolgáltatások ügyében határozott beleszólásra tartanak igényt. A modern világ jellemzői közé tartozik, hogy a szolgáltatások bővülésével párhuzamosan, dinamikusan nő azoknak a szolgáltatásoknak a köre is, amelyek valamilyen fizikai termékhez kapcsolódva kerülnek kialakításra és jelenik meg a fogyasztók számára kínálatként (l. korábban). 21
22 Az egészségügyi piacon megjelenő termékek (gyógyszer, kötszer, műszer, gyógyászati segédeszköz, gyógy-élelmiszer stb.) versenyképességének igen széles körben ma már döntő tényezője a szolgáltatástartalom és a kapcsolódó, a terméket kísérő szolgáltatások köre és minősége. Ma már relatíve szűk körre szorul vissza a tiszta, tárgyiasult termékkínálat. Marketing szempontból ez azt jelenti, hogy az egészségügyi intézmények jelentős részénél egyidejűleg jelentkeznek a termék- és szolgáltatás-marketing feladatok. Bár a fizikai termékpiacokra igaz az a leegyszerűsítés, hogy a jó termék magáért beszél, szükség van hatásos marketingtevékenységre; méginkább vonatkozik ez a szolgáltatásokra, amelyek nem fizikai jellegűek, megtekinthetőségük megfoghatóságuk, kipróbálható-ságuk hiányában önmagukban nem képesek hatni a potenciális fogyasztókra. Az egészségügyi szolgáltatások esetében a fentiekből következik, hogy lényegesen felértékelődik, - esetenként kizárólagosan meghatározóvá válik a szolgáltatás eladójának a szerepe. A szolgáltatási marketing eredményességének az alapját a motivált és jól képzett munkatársak (orvosok és más képzettségű egészségügyi dolgozók) alkotják! Az egészségügyi szolgáltatások sikere szempontjából ezért különösen fontos a frontemberek (contact personel), a fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatban álló alkalmazottak szerepe, tevékenysége. 22
23 A fogyasztókkal foglalkozó személyeknek fel kell ismernie a páciens (vevő) szükségleteit, kívánságait, esetleges aggályait, a szolgáltatás során zajló beszélgetést (ami leginkább orvosbeteg kommunikáció) ehhez kell igazítani. Az egészségügyi gyógyító-megelőző ellátást biztosító intézményrendszer menedzsereinek már ma, de a közeljövőben még inkább adaptálódnia kell a megváltozott piaci viszonyokhoz. Ez azonban nem lehetséges jól szervezett marketingtevékenység nélkül. Az egészségügyi menedzsereken kívül a politikusok felelőssége, hogy korszerű gazdasági, szakmai és etikai szempontok alkalmazásával minimalizálni sikerüljön az egészségügyi ellátás lehetséges és megvalósítható szintje közötti ellentmondás paradox effektusát. Ennek keretében tovább kell fejleszteni az egészségügyi ellátás finanszírozásának, gazdálkodásának és piaci kommunikációjának egész rendszerét. A szolgáltatásmarketing szakszerű és hatékony kifejlesztése a siker nagyon jelentős feltétele. 23
24 Irodalom: 1. Philip Kotler: Marketingmanagement. Műszaki könyvkiadó, Bp., Black,G.: Planned Industrial Publcity.Putmans., Chicago, Németh György Papp Ilona: Szolgáltatásmenedzsment. Aula, Bp., Hoffmann Istvánné: Modem marketing. Universitas, Budapest, Bauer András Barács József: Marketing. Aula Kiadó, Budapest, Bencsik Andrea: Változások menedzselése, szervezetfejlesztés. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, Barakonyi Károly: Stratégiatervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Csath Magdolna: Stratégiai változtatásmenedzsment. aula, Bp Kocsis József: Változások menedzselése. Műszaki Könyvkiadó, Bp., Hans-Péter Martin Harald Schuman: A globalizáció csapdája. Perfekt Kiadó, Budapest,
2651. 1. Tételsor 1. tétel
2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás
RészletesebbenPANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK
PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenPannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.
Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenNEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ
NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi
RészletesebbenSYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK
SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenAz Information Dynamics növeli a marketing hatékonyságát
A MARKETING ESZKÖZEI Az Information Dynamics növeli a marketing hatékonyságát A marketing fontos feladata a vevők és a vállalatok közötti, valamint a vállalati hálózaton belüli információk kezelése. Az
RészletesebbenVEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS
VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS A KÉPZÉSRŐL A logisztikában dolgozó középvezetők és specialisták számára kínálunk tréninget, melynek segítségével a vállalat vezetői és szervezeti színvonalát
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
RészletesebbenAZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG
AZ 5G ÉS MAGYARORSZÁG Mácz Ákos, DJP 2018. november 9. LEHETETLEN? 300 < 20 A VÁLTOZÁS SEBESSÉGE 300 < 20 A világ többet változik a következő 20 évben, mint amennyit változott az elmúlt 300 évben. Gerd
RészletesebbenDEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés
MENEDZSMENT ALAPJAI Bevezetés Dr. Gyökér Irén egyetemi docens 2012 ősz Jegyzetek, diasorok - ÜTI honlap http://www.uti.bme.hu/cgibin/hallgato/tantargyak.cgi?detail=true&tantargy_id=15035 Folyamatos számonkérés:
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenFolyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni
Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni tanácsadó-partner 2014. December 2. Kérdésfelvetések 1. A téma aktualitása,
RészletesebbenStratégiai és üzleti tervezés
PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam Gazdálkodás és menedzsment TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014. I. félév Tantárgy
RészletesebbenA HÁZIORVOSI KOMPETENCIA LISTA
A HÁZIORVOSI KOMPETENCIA LISTA DEBRECEN 2015.05.28. Dr. Füredi Gyula háziorvos A RENDSZER ALAPJA A RENDSZERSZERŰ MŰKÖDÉS Az egészségügyi ellátórendszer hatékony működésének a sine qua non-ja, hogy az egyes
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenÚj szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában
Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink
RészletesebbenLOGISZTIKAI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE
LOGISZTIKAI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE A KÉPZÉSRŐL Gyakori probléma, hogy a munkatársak nem rendelkeznek áttekintéssel a komplex vállalati logisztikai rendszer és tágabban az ellátási lánc egészének működéséről,
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenDr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet
RÉGIÓ- ÉS TELEPÜLÉSMARKETING 1.előadás az RTM koncepciója, sajátos értelmezése Dr.Piskóti István Miskolci Egyetem Marketing Intézet Az RTM = területi marketing Egy terület versenyképességének, komparatív
RészletesebbenMilyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?
1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.
RészletesebbenA BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI
A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:
RészletesebbenA kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.
A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen
RészletesebbenSmarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI
RészletesebbenÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.
RészletesebbenJobban Eszter és Szeptember 12. XI: Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és VI: országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia
ALAP-ÉS JÁRÓBETEG ELLÁTÁS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK TAPASZTALATAIRÓL Jobban Eszter és Dr. Marik György 2009. Szeptember 12. XI: Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és VI: országos Járóbeteg Szakdolgozói
RészletesebbenÉletvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter
Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv
Részletesebben2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser
Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása
RészletesebbenAktualitások a minőségirányításban
BUSINESS ASSURANCE Aktualitások a minőségirányításban Auditok változásai ZRUPKÓ János 1 SAFER, SMARTER, GREENER Új távlatok Biztosítani, hogy a minőségirányítás többet jelentsen egy tanúsításnál és amely
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenK F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv
Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
RészletesebbenA KÖZFELADATOK KATASZTERE
A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi
RészletesebbenMolnár Attila Az EGVE jelölt elnöke
Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke 2003 járó díjcsökkentés, szabálykönyv szigorítás, teljesítmény határérték 2004 TVK, egynapos sebészet 2005 Járó és fekvő kassza összenyitása, díjharmonizáció 2006 Labor
RészletesebbenA párbeszéd szerepe az egészségügyi informatika oktatásában/művelésében
A párbeszéd szerepe az egészségügyi informatika oktatásában/művelésében Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet 2014. február 13. Nem tudunk felülni a biciklire,
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenNMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek
NMI IKSZT Program Szolgáltatási modellek Közösségfejlesztés Közösségfejlesztési folyamatok generálása, folyamatkövetése TÁMOP-3.2.3/B-12/1 Építő közösségek Korszerű, többfunkciós közművelődési fejlesztéseket
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenAZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet
AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet A HÁZIORVOS FELADATAI 1992: Paradigma Váltás Háziorvosi kompetencia lista (az első!) Cél: definitív ellátás a lakóhely
RészletesebbenMarketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat
RészletesebbenMarketing lehetőségek az egészségügyben
Marketing lehetőségek az egészségügyben Fábián Zoltán Szabó Réka PR referens Lombfalvi Katalin minőségügyi előadó minőségügyi osztáyvezető Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
RészletesebbenTerületfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében
Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági
RészletesebbenTANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ. a STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS tantárgyról
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR KONTROLLING-ELLENŐRZÉS INTÉZETI TANSZÉK TANSZÉKI TÁJÉKOZTATÓ a STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS tantárgyról Budapest, 2012. Összeállította:
RészletesebbenIoT, ehealthcare, hol tart a világ, mire számíthatunk, mire készül az ELTE IK
IoT, ehealthcare, hol tart a világ, mire számíthatunk, mire készül az ELTE IK Daiki Tennó ELTE IK Média- és oktatásinformatikai Tanszék dt@inf.elte.hu Egészségőrzés - Az ideális világ Erre tartunk!(?)
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenSzociális gazdaság és vidékfejlesztés
Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai
RészletesebbenEGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEK
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=102184.263634 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről EGÉSZSÉGPOLITIKA, TERVEZÉS ÉS FINANSZÍROZÁS MESTERKÉPZÉSI
RészletesebbenA segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna
A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna 1 Társadalombiztosítás Magyarországon történelmi kitekintés 1854: az osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányabirtokos köteles társpénztárat
RészletesebbenIndustrial Internet Együttműködés és Innováció
Industrial Internet Együttműködés és Innováció Informatikai Oktatási Konferencia 2014.02.22. Imagination at work. Előadó: Katona Viktória Innováció Menedzser viktoria.katona@ge.com Dr. Reich Lajos Ügyvezető
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenDr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu
Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás
RészletesebbenEgy kis kommunikáció
Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső
RészletesebbenA helyi TDM feladatai, működése
A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és
RészletesebbenPSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca / 1426 Budapest Pf.:35 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ.
PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 II. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Marketing alapjai 2011/2012. II. félév Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról
TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról I. Előzmények Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke előírja a tagállamok számára a nemzeti vidéki hálózatok létrehozását, melynek határideje 2008.
RészletesebbenIDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI. Az Idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés szakmai követelménymoduljai
IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI Az Idegenforgalmi szakmenedzser szakképesítés szakmai követelménymoduljai modul azonosítója 2655-06 modul megnevezése Ügyviteli
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenJavaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné
RészletesebbenMagyarországi Akcióterv
Zárókonferencia Magdeburg, April 9, 2019 Magyarországi Akcióterv Peter Kiss IFKA Public Benefit Non-profit Ltd. For the Development of the Industry AZ AKCIÓTERV ÁTTEKINTÉSE Koordináció: Magyar Logisztikai
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ
AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenEMBERKÖZPONTÚ ONLINE MARKETING A SZEMÉLYRE SZABOTT ÜZENETEK MŰVÉSZETE
EMBERKÖZPONTÚ ONLINE MARKETING A SZEMÉLYRE SZABOTT ÜZENETEK MŰVÉSZETE ONLINE MARKETINGRŐL 20 PERCBEN Lehetséges ez? Elérhető célok: Nyitottá, gátlásmentessé válni a téma iránt Feltérképezni a személyes
RészletesebbenKOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068
KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,
RészletesebbenTÉMAKÖRÖK A MESTERSZAKOK SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGÁJÁHOZ NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK
NEMZETKÖZI GAZDASÁG GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK irodalom segítségével felkészül. Saját belátása szerint, további irodalmak felhasználása révén bıvítheti ismereteit a témakörbıl. A szóbeli felvételi alkalmával
RészletesebbenA feladatsor 1-20-ig számozott vizsgakérdéseit ki kell nyomtatni, ezek lesznek a húzótételek, amelyek tanári példányként is használhatóak.
A vizsgafeladat ismertetése: A szenvedélybetegek, vagy pszichiátriai betegek bentlakásos szociális intézményében ellátott napi ápolási-gondozási feladatok értelmezése, indoklása központi tételsor alapján
RészletesebbenAz EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás
AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér
RészletesebbenA modern menedzsment problémáiról
Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem
RészletesebbenGondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor
Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány
RészletesebbenA FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI
A FOLYAMATMENEDZSMENT ALAPJAI 1 Az Értékteremtő Folyamat Menedzsment stratégia A vállalat küldetése Környezet Vállalati stratégia Vállalati adottságok Kompetitív prioritások Lényegi képességek ÉFM stratégia
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenNéhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése
Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}
RészletesebbenGNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás
GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:
RészletesebbenFOREVER GURULÓ. Kogon Mihály
FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja
RészletesebbenTérben Tudatos Társadalom
Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)
RészletesebbenTeleradiológia Dr. Kostyál László, Oláh Zsuzsanna
Teleradiológia Dr. Kostyál László, Oláh Zsuzsanna Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Teleradiológia 2018.03.22. Mi is az a teleradiológia A teleradiológia az ún. telemedicina
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
RészletesebbenTANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ
Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenA főnökön is lehet változtatni
A főnökön is lehet változtatni Futótűzként terjednek el a 360 fokos felmérések a cégeknél, amelyek a vezetők teljesítményét hívatottak mérni. Ennek során a nagyfőnök, a beosztottak és más vezetők is véleményt
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenMás szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010
Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József
RészletesebbenA KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI
A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING
RészletesebbenTÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001
FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenTízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?
Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenSZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
RészletesebbenJ a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.
J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és
Részletesebben