Változtatás-menedzsment feladatok az egészségügyi ellátás rendszerében /Dr. Szabadfalvi András Dr. Bíró Éva/

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Változtatás-menedzsment feladatok az egészségügyi ellátás rendszerében /Dr. Szabadfalvi András Dr. Bíró Éva/"

Átírás

1 Változtatás-menedzsment feladatok az egészségügyi ellátás rendszerében /Dr. Szabadfalvi András Dr. Bíró Éva/ A huszadik század forradalmai között a tudományos-technikai forradalom is mélyreható hatást gyakorolt az egészségügyi ellátás rendszerére. A korábban domináns kétszemélyes orvosbeteg viszony többszemélyessé vált. Az orvostudomány speciális szakmákra differenciálódott és minden szervnek, szervrendszernek önállósodó orvostudomány-ágai alakultak ki. A beteggel foglalkozás gyakorlatában kisebb-nagyobb csoportok (teamek) tevékenykednek egy-egy beteg érdekében. Ugyanakkor a betegellátást a technikai fejlődés egyre bonyolultabb (és drágább) műszerekkel, gépekkel áldotta meg, amelyet egy kezelőorvos működtetni már nem tud. Az egészségügyi ellátás költségesebbé vált és a működtetés piaci körülmények közé került. Az ellátást segítő beszállítók az áruikat világpiaci árakon adják az egészségügyi ellátórendszernek. A egészségügyi intézmények ugyanakkor a szolgáltatásaikat csak parciális piacokon és általában nem világpiaci árakon tudják értékesíteni. A megnehezült gazdálkodási körülmények között az egészségügyi ellátórendszer működtetése speciális menedzsment tevékenységet igényel, ahol a változtatás menedzsment feladatok szüksége megjelent és a fontossága egyre nő. Az 1

2 egészségügyi ellátás szervezői, vezetői elé újszerű feladatok tornyosulnak. Az állandó változások korát éljük. Eddig a fokozatos változásokhoz voltunk szokva. Most nem csak kezelnünk kell a változásokat, hanem magunknak kell létrehozni őket, méghozzá jelentős változásokat és rövid idő alatt. A vezetés régi, bevált módszerei nem alkalmazhatók. A szervezeti felépítés, az alá-fölérendeltség viszonyrendszere, az alulról-felfelé építkező szervezeti modell és az utasítóellenőrző vezetési technikája és eszköztára használhatatlanná vált. Eljött az idő, hogy sutba dobjuk a régi vezetési elveket és újakat kezdjünk alkalmazni. A vezetők szerepe megváltozott. Már nem a hierarchián belül elfoglalt helyük fontos, hanem az, hogy mit tesznek, szakmai és kommunikációs képességeikkel milyen hasznot hajtanak az általuk képviselt szervezetnek. A vezető számára nem elegendő, ha van jövőképe. A vezetőnek követőket kell szerveznie, meg kell nyernie társait az új elképzeléseknek. A vezetőt követő munkatársaknak is vezetőkké kell válniuk, akik a közös kihívásban megtalálják a cél saját maguk alkotta értelmezését és terjesztik a változásra való felhívást, valamint az új jövőképet. 2

3 Egy vezetői gárda, amelynek minden tagja ugyanazt a célt és jövőképet tartja szem előtt, igen hatékony erőt képvisel. A hivatali címmel járó tekintély elvont fogalmát fel kell cserélni a tényleges tekintély összetett valóságával. A központosított, egyszemélyi vezetésű szervezetek helyét egyre inkább egyenrangú egységek szövetségén alapuló rendszerek vehetik át. Az egészségpolitikusoknak és az egészségügyi intézményrendszer menedzsereinek figyelembe kell venni, hogy megváltozott a gazdaság működési logikája. Az önállóan gazdálkodó szervezetek egyre gyakrabban egymással együttműködő ellátási láncokba, illetve hálózatokba szerveződnek. A hálózat (klaszter) a globális gazdaság kvázi szervezetének, illetve alapvető építőelemének minősül. A végső fogyasztói igények kielégítésére alkalmas szolgáltatások megoldásai az egészségügyben is az együttműködő partnerek új kapcsolati rendszerét teremtik meg. A hálózat (klaszter) új struktúrát képvisel, amelyben számos csomópont számos összekötő szálon keresztül kapcsolódik egymáshoz. A gyógyító-megelőző szolgáltatások rendszerében a legnagyobb számú orvos-beteg találkozó az alapellátásban, illetve a háziorvosok praxisaiban realizálódik. Az alapellátás orvosai ma általában mind a szakorvosi rendelőintézetektől, 3

4 mind pedig egymástól elkülönülten dolgoznak. A legtöbben önálló szakmai-gazdasági vállalkozások formájában működnek és egyre inkább ki vannak szolgáltatva a piacgazdaság hatásainak. Ezért olyan szolgáltatásfejlesztési stratégiára van szükség, amely a lokalitás fontosságát is figyelembe veszi, de a térségi fejlesztés rendszerszemléletű módszerét alkalmazza. A változtatás-menedzsment gyakorlati tevékenységének köszönhetően a korszerű informatika és a tudatos együttműködés szoros kapcsolatba hálózatba vonhatja a térség orvosait, illetve egészségügyi szolgáltatóit. Így lehetőség adódik a térségi egészségügyi hálózatok (klaszterek) kiépítésére. A hálózatban mind a csomópontoknak, mind az összekötő szálaknak megvan a sajátos, speciális tartalmuk (szerepük) (1.) A hálózatban számos esemény történik, folyamat, akció megy végbe, amelyek kölcsönösen hatnak egymásra. A hálózat építőköveit, az alkotó szervezeti elemeket, alrendszereket, illetve a közöttük kialakult kapcsolatokat (tehát az együttműködő hálózatot) szokás kvázi szervezetként értelmezni (3). Ez a kvázi szervezet lehet a globális gazdaság működésének alapvető egysége. A hálózatban aktuálisan megfigyelhető viszonyok mindig igen komplexek és hosszú távra alakulnak ki. A hálózat (klaszter) tehát nem stacioner, hanem állandóan fejlődő, változó, rendkívül komplex egység. 4

5 Most, az ezredforduló után a világ minden államában így hazánkban is az egészségpolitikával foglalkozó elit olyan alapvető kérdések előtt áll, mint az, hogy mi a helye és szerepe, illetve a jövőképe az egészségügyi ellátás rendszerének; például a globalizálódó világgazdaság körülményei között? Sikerre csak azok az egészségügyi rendszerek számíthatnak, amelyek az összes bizonytalansági momentum ellenére képesek arra, hogy bátor, kreatív és megvalósítható jövőképet fogalmazzanak meg. Az egészségpolitikának és a közigazgatási vezetésnek feladata az, hogy meghatározzák a jövőkép eléréséhez szükséges célokat és akciókat, - a változtatásmenedzsment korszerű gyakorlatának alkalmazásával. A legsürgősebb teendők a lakosság-közeli egészségügyi ellátás korszerűsítésében, illetve fejlesztési feladataiban jelölhetők meg. Az egészségügyi hálózat (klaszter) modellje legszemléletesebb módon a kistérségi relációban fogalmazható meg, ahol a korszerű ellátás strukturális és funkcionális megoldásaihoz nyújthat szervezési lehetőséget. Amikor egy alrendszer (pl. a járóbeteg-szakellátás a kistérségi kapcsolataival), vagy az elemek (pl. a háziorvosi praxisok) fejlesztési feladatait kívánjuk megfogalmazni, mindig az egész rendszer (a magyar gyógyító-megelőző ellátás) célkitűzéseinek figyelembevételével kell eljárni. A célkitűzések elérésére koordináltan szervezett elemek és alrendszerek halmazainak 5

6 kell együttműködni. Ennek a szervezése jelenti a változtatásmenedzsment egyik legfontosabb feladatát. Megfelelő egészségügyi fejlesztési stratégia és a változtatásmenedzsment természetesen csak akkor lehet hatékony, ha szervesen illeszkedik a más, nagy ellátási rendszerek fejlesztési tevékenységéhez is. Ebben az összefüggésben egy országban, a régióban és a kistérségben a fejlesztési terv az átfogó társadalmi-gazdasági folyamat részét képezi. A lakosság egészségi állapotának és életminőségének javítása az egészségügyi szektoron túlmutató, a nemzetgazdaság egészére kiterjedő intézkedések egész sorát igényli, ezért a változtatásmenedzsment korszerű tevékenységét és eszközrendszerét célszerű alkalmazni. Ezek közé tartozik például a hálózat (klaszter) szervezés az egészségügyi ellátás intézményrendszerében. A Hálózat (klaszter) meghatározott célú, önigazgatási funkciójú, önálló szakemberek és csoportok kollektívája, amelynek vezetője nincs, de központja van. A hálózatba tömörülés a tagok integritását és gazdasági önállóságát nem csorbítja. A klaszter (intézményi hálózat), mint a globális gazdaság kvázi szervezete, két kiemelkedő építő elemmel rendelkezik: A hálózat csomópontjain meghatározó alrendszerekkel (szervezetekkel), illetve a közöttük kialakuló kapcsolatokkal. 6

7 A hálózati intézményszervezés működési modellje változást hoz a gazdálkodás-szervezés struktúrájában, de azok koordinációs, irányítási mechanizmusában is. Előnyeit a tagok élvezik; a hálózat újszerű kollektívát (kvázi szervezetet) hoz létre és a piaci súly és a gazdálkodási hatékonyság növekedését eredményezi. A tagok között együttműködés, munkamegosztás, és összehangolt érdekérvényesítés alakítható ki, amelyeket legitim formába lehet önteni (SzSzM, vagy ügyrend). A hálózat központja, amely hagyományos értelmű (hierarchia alapozott) vezetést nem lát el; adatbázist képez, valamint koordinációs és szolgáltató szerepet tölt be. A hálózat elemei, részletei, alrendszerei képviselői között szerződéses viszony is lehet, de ha nincs is, különböző marketing és vezetői funkciók adnak lehetőséget koordinációra és hasznos együttműködésre. A hálózat kapcsolati rendszerében a vezetés olyan funkciói, amelyekben a hagyományos szervezeti belső vezetés kompetenciái voltak, jelentősen megváltoznak. A vezetés lényeges elemei kikerülhetnek a klasszikusan megszokott helyükről és átkerülhetnek a hálózat valamilyen más pontjára. A hálózat (klaszter) vezetési kompetenciái közé kerülhetnek a jövőben az oktatás-továbbképzés, a minőség-menedzsment, szakmai és egyéb ellenőrzések, panaszügyek kezelése stb is. A gazdasági és szakmai versenyben sikeresek csak a nem elkülönült piaci szereplők; a nem egymástól független 7

8 egészségügyi szolgáltatások lehetnek. A hálózatok (klaszterek) nemcsak egyesítik a nagyobb szervezetek előnyeit a kiesebb szervezetek rugalmasságával és költségérzékenységével, hanem tudatosan alakítják pozitív externhatásokat és kihasználják a lokális szinergikus hatásokat. Az egészségügyi gyógyító-megelőző rendszer különböző szintjein szervezhetők hálózatok. Bár a fekvőbeteg-ellátás relációjában is alakulhatnak klaszterek, illetve ellátási láncok, jelenünkben a legnagyobb számban a kistérségi, lakosságközeli ellátás egészségügyi szinterein lehet azzal számolni. A klaszterszervezés modellértékű megoldásai az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás kistérségi rszinterein valósulhatnak meg. A változtatás-menedzsment feladatai e téren látszanak rohamosan halmozódni. A megszervezhető kistérségi egészségügyi hálózatok központjai lehetnek önálló szakorvosi rendelőintézetek, városi kórházak, kórházakhoz integrált rendelőintézetek, vagy kifejezetten erre a célra alkotott egészségügyi centrumok. A kistérségi egészségügyi hálózatok központjai az alapellátás orvosainak igényeit szolgálják ki a szakorvosi konzíliumok biztosításaival; de betöltik egy telemedicinális integrált informatikai rendszer centrumának és adatbázisának a funkcióját is. Mi indokolja a kistérségi egészségügyi hálózatnak a megszervezését és mi teszi a változtatásmenedzsment aktuális feladatává? 8

9 Az emberi agy információ-elsajátító képessége 0,2-1,0 bit másodpercenként. Ugyanezen időegység alatt az új tudományos információk, technikai ismeretek áradata ma már 3-20 bitet tesz ki. Az orvosi terminológia és szindromatologia a kórismék tárában több, mint 30,000 betegség kategoriát tart nyilván. Ma világszerte kb. 20,000 orvosi folyóiratot adnak ki, amelyek évente több, mint kétmillió cikket publikálnak. Ennek a legképzettebb orvos is csak a töredékét ismerheti olyan mértékben, hogy a gyakorlatban is alkalmazni tudja. Korunk tudóstípusa nem a polihisztor, hanem a specialista. A gyakorló orvoslásban ezért egyre nagyobb szerephez jutnak a szakorvosok; de a szakvéleményeik konzekvenciáit a háziorvos integratív tevékenysége fordítja le a beteg nyelvére. A specialisták konzíliumi munkája több személyessé módosította a korábban csak kétszemélyes orvos-beteg viszonyt, de végül a háziorvos tevékenysége biztosítja a beteg számára azt a fontos (és intim) helyzetet, amely a kétszemélyes orvos-beteg kapcsolat funkcióját (egy magasabb minőségi szinten) újraformálja. A háziorvosi tevékenységben a definitív ellátás szakmai feltételeit leghatékonyabban csak kistérségi, illetve regionális rendszerszemlélet talaján lehet megvalósítani. Az alapellátás és az együttműködő járóbeteg-szakellátás fejlesztési igényeit 9

10 szerves összefüggésben tekintve tervezhetőek meg a Kistérségi Hálózatok, amelyek a korszerű informatika és a tudatosan szervezett együttműködés segítségével szoros kommunikációs és szakmai kapcsolatba vonja a kistérség minden orvosát és egészségügyi dolgozóját. A változtatásmenedzsment kiemelt tevékenységének minősülő, a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére készített terve kistérségenként, vagy szubrégiónként leghatékonyabban az alapellátással együtt kezelhető ( lakosságközeli ellátás ), ahol kiemelkedő szerepet ajánlatos biztosítani az egészségügyi központok és az alapellátás orvosai által képzelt hálózat szervezésének. Ez lehetőséget nyújt a szakmai kapcsolatok kiteljesítésére, konzíliumok lebonyolítására és az informatikai rendszer kiépítésére. Ennek megteremtése a Telemedicina rendszerének kistérségi kialakításához kell, hogy vezessen. A Telemedicina már a közeljövő éveiben a kistérségek és a régiók hajtórugója lehet, mivel támogatja a magas minőségű orvosláshoz való hozzáférést és elősegíti a megelőző orvoslás igénybevételét, a képzést, továbbképzést, valamint kiküszöböli az ellátás felesleges párhuzamosságait. Az alapellátás orvosi elektronikus adatátvitel segítségével a kistérség egészségügyi központjában a tárolt adatokhoz, leletekhez, képekhez, regisztrátumokhoz (a saját pácienseikre vonatkozóan), tér és időkorlát nélkül bármikor hozzáférhetnek. Ennek szükséges előfeltétele a széles fronton folytatható 10

11 telemedicinális tevékenység, ahol egy orvos (a konzílium során) nincs feltétlenül a beteggel és a kollégájával azonos helyen, de hozzájárul a diagnózis felállításához, terápiás javaslatot tehet stb A telemedicina további értelmében magába foglalja a távoktatást, társtanulást, a videokonferenciát, irányelvek és standardok kommunikációját stb. is. A változtatás-menedzsmentnek a közeljövőben a telemedicina fejlettebb formájával: az e-health -al is számolni kell, amely a modern automatizációs és kommunikációs technologiák alkalmazását és az egészségügyi szolgáltatások szervezeti innovatív átalakításának az esélyét nyújtja, minden résztvevő, de különösen a betegek számára. A telemedcina használatára az alaptechnológiák már beszerezhetők, illetve rendelkezésre állnak, különösen a képés adattranszfer, videokonferencia, orvostechnologia mobil kommunikációval, internet technologia stb Az orvosok számára megkönnyíti a szakmai konzíliumok lebonyolítását. A vidéki területeken az orvosok a telekommunikációs lehetőségek birtokában kevésbé elszigeteltnek érzik magukat. Ez jobb kollegalitáshoz vezet és megkönnyíti a vidéki térségben maradást. A kistérségi egészségügyi központok és az alapellátás területén létrehozott integrált informatikai rendszerek szükségszerűen kell, hogy összekapcsolhatók legyenek a szubrégiók kórházainak egészségügyi központjaival, valamint a régiók informatikai központjaival. 11

12 Egy ország egészségügyi intézményeinek összessége egységes rendszert alkot, amely dinamikus kapcsolatban áll a környezetével, igen érzékenyen reagál a társadalmi-gazdasági változásokra; azok hatásaira válaszol, változik, fejlődik. Az egészségügy szervesen illeszkedik a nemzetgazdaság teljes rendszerébe és az egészséggel gazdálkodás sajátos piaci feltételek között megy végbe. Egy ország egészségügyi ellátása informatikai rendszerét egy országos integrált egészségügyi informatikai rendszerré, alulról kezdett építkezéssel lehet eredményesen megalkotni. Ezt az alapellátásnál, illetve a kistérségi egészségügyi központok köré szervezett hálózatoknál kell elkezdeni. ezek további integrált rendszerbe kapcsolása a következő lépésben valósítható meg, aminek segítségével a régiók és az ország telemedicinális informatikai hálózata felépíthető. A változtatás-menedzsmentnek a szervezési tevékenysége, keretében nagy figyelmet kell fordítani a rendszerkörnyezet korszerűsítésére is. A speciális, a klinikai információs rendszerekkel kapcsolatos számítástechnikai szisztémák különleges feladatokat tudnak - illetve hivatottak - megoldani. Ide tartoznak pl. a digitális képfeldolgozási és kommunikációs rendszerek a képalkotó diagnosztikában. Az úgynevezett PACS MEGOLDÁSOK (Picture Archiving and Communication Systems) pl. a képalkotó diagnosztikában nagy adatmennyiségek feldolgozására (és 12

13 továbbítására) alkalmazhatók. Technikai tekintetben a kommunikációs szervezet nemcsak a különböző orvosi számítástechnikai rendszernek az integrációját támogatja, hanem lehetővé teszi egy külső telemedicinális hálózathoz való egységes és technikailag biztos összeköttetést is. Az egyszerű pont a ponthoz összeköttetésekkel szemben a kistérségi hálózat orvosi szakterületeinek összekapcsolása megfelelően teljesítőképes helyi számítástechnikai hálózatot követel meg. Ezen hálózaton belül lehetséges összekötni egymással a háziorvosokat és a specialista orvosokat, a rendszerbe bekapcsolt orvosi készülékeket (CT, MR, digitális fotorendszerek, digitális mikroszkóp stb ) és terminálokat (Pc-k), az adatszervereket és kommunikációs szervereket. A Telemedicina lehetőségei, azaz a gyorsan fejlődő kommunikációs rendszerek, mivel lehetővé teszik nagy adatmennyiségek gyors átvitelét, megnyitották a változtatásmenedzsment, illetve a Kistérségi Egészségügyi Hálózatok (klaszterek) számára a szubrégiók és régiók egészségügyi központjain keresztül a TELEPATOLOGIA (TPS) nemzetközi rendszerének kialakításához vezető utakat is. A Kistérségi Egészségügyi Központ megfelelő fejlesztések után a régió egészségügyi centrumával együtt, aktív résztvevője lehet az UICC-TPCC konzultációs rendszerének is. (UICC=UNION INTERNATIONALE CONTRE LE 13

14 CANCER)Ez összeköttetést hoz létre bármelyik országból egy nemzetközi szakértői hálózattal. A Kistérségi Egészségügyi Hálózat (klaszter) szervezése és megalkotása, egymással és a felsőbb szervezetekkel összekapcsolása alapját képezheti az országos gyógyítómegelőző szolgáltatásokat nyújtó rendszer reformjának, illetve fejlesztésének. Az egészségpolitikával foglalkozó szakember-elitnek vitális érdeke, hogy véleménye legyen a jövőről és el tudja látni a változtatás-menedzsment korszerű feladatait. A jövőképet megfogalmazó szakértőknek nem szabad elfelejteni, hogy az egészségügyi ellátásnak központjában az egyes ember áll, akinek testi, szellemi, lelki és szociális állapotának, életminőségének javítása a legfontosabb feladata. A változtatás-menedzsment számára kötelező a fejlesztés céljainak és részleteinek az illetékes lakossággal való ismertetése, mivel a páciensek is jogosultak beleszólni az ellátásuk szervezésébe. A lakosság formálja az ellátás szolgáltatási rendszerét a jövőbeni várható élettartamával, a demográfiai viszonyok változásaival, az egészégügyről alkotott véleményével, életmódjával, valamint az etikához, élethez és halálhoz kialakított beállítottságával is. Ez a szemléletmód kötelezően befolyásolni fogja az egészségügyiszociális ellátás fejlesztésének rendezőelveit. 14

15 Világunk, amelyben az egészségügyi szolgáltató szervezetek is léteznek és az elkövetkező időben is működni fognak, folyamatosan változik. A változtatás-menedzsment nem könnyű feladatokat állít az egészségügyi vezetők elé. Ezért kell keresni, kutatni a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátórendszer korszerű és hatékony szervezési megoldásait. E teren a hálózatszervezés újszerű lehetőségeket kínál az egészségpolitikai feladatokkal foglalkoztató szakértői elit számára. A jövő nagy kihívása az lesz, hogy miként tudunk bánni a gyorsan növekedő információ folyamattal és ismeretanyaggal, valamint hogyan lehet biztosítani, hogy a megfelelő ismeretek és a megfelelő képességek a megfelelő betegeknek kellő időben és helyen rendelkezésre álljanak. Ahhoz, hogy a jövő egészségügyi ellátórendszerének a centrumai az orvosi világ fizikai és intellektuális központjai, valamint a gyógyítás nélkülözhetetlen műhelyei lehessenek, nem kampányszerű reformokra, hanem rendszerszemléletre alapozott, átgondolt, folyamatossá tett fejlesztőmunkára szorulnak, ahol jól meggondolt jövőkép megvalósításán lehet munkálkodni. Irodalom 1. Håkansson, H. (1997): Organization networks; in: Sorge, A.- Warner,M (ed) 1997: The IEBM handbook 07 organizational behaviour; International Thomson Business Plan, London, old. 15

16 2. Gelei, A (2009): Hálózat a globális gazdaság kvázi szervezete: Vezetéstudomány, XXXX. évfolyam szám old. 3. Laage-Hellman, J. (1997): Business networks in Japan supplier customer interaction in product development, Rontlege, London. 4. Borbély Sz. (2001): Nemzetközi üzleti hálózatok Magyarországon (Az Ericsson, a Microsoft, az Elektrolux és a Knorr-Bremse példáján, Európai Tükör, 4. szám, old. 5. Mentzer DeWitt Keebler Min Nix Smith Zacharia (2001): Defining Supply Chain Managment, Journal of Business Logistics, Vol. 22, No Chikán, A. (2004) Vállalatgazdaságtan, Aula, Budapest. 7. Kornai J. (1983): Bürokratikus és piaci koordináció, Közgazdasági Szemle, 3. szám. 8. Bayer J. Czakó E. (1999): A stratégiai vezetés sajátosságai a globalizáció közepette, Vezetéstudomány 2.sz. 9. Chikán A. (2004): Vállalatgazdaságtan, Aula, Budapest 16

17 10. Csath Magdolna (2001): Stratégiai változtatás menedzsment, Aula, Budapest 11. Tuczai Attiláné (1994): Szervezéselmélet, Veszprémi Egyetem, Veszprém 12. Bencsik Andrea (2000): Változások menedzselése, Szervezetfejlesztés, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém 17

18 Szolgáltatásmarketing feladatok az egészségügyi ellátás intézményrendszerében. /Dr. Szabadfalvi András és Dr. Bíró Éva/ A modern társadalom jelentős feladata olyan egészségügyi szervezetek létrehozása és működtetése, amelyek az orvostudomány legkorszerűbb eredményeit alkalmazva gazdaságilag is hatékonyan funkcionálnak, racionális módon alkalmazkodnak az aktuális körülményekhez és mind a páciensek, mind az egészségügyi dolgozók megelégedésére működnek. A fejlettebb országokra a fogyasztás erősen megnövekedett komplexitása jellemző. Minél jobb módúak lesznek az egyes nemzetgazdaságok, annál összetettebbé válnak. A társadalom eközben sokféle szintérre esik szét és ez mind erősebben formálja a fogyasztói kultúrát. Ez a helyzet újfajta marketinggyakorlatot követel meg, és a hatásai megjelennek az egészségügyi szolgáltatások viszonylatában is. A marketing feladata felfedezni és lefordítani a fogyasztói (páciensi) szükségleteket és kívánságokat a termékekre és szolgáltatásokra, valamint a piaci tevékenységet a szükségletek kielégítésének szolgálatába állítani. A termékmarketing többéves múltja és jelentős fejletsége mellett a szolgáltatás-marketing világszerte elmaradottnak 18

19 számít és a közelmúltban indult fejlődésnek. Az egyik legjellegzetesebb és leghatékonyabb szolgáltatás: az egészségügyi ellátás marketingtevékenysége pedig csak a kezdeti időszakát éli, de az intézmények menedzsmentjének aktuális fejlesztési feladatát jelenti. A termékpiacokkal szemben a szolgáltatási piacoknak egyik legmarkánsabb sajátossága a nagyfokú területi determináltság! (Pl.: A japán autókat el lehet adni Európában, Amerikában, Afrikában, de egy tokiói fogorvos marketing-tevékenysége csak a lakóhelyére terjedhet ki. A szolgáltatások döntő többségénél (az egészségügyben mindenképpen) a piacok kis kiterjedésűek; (leginkább a betegellátási területnek felelnek meg), országos piacról csak ritka esetben lehet szó. A termékmarketinggel szemben a szolgáltatásmarketing megkülönböztethető sajátosságai a területi determináltságon túlmenően az alábbiakban foglalhatók össze: A szolgáltatások létrehozatala (keletkezése, termelése ) egybeesik a fogyasztásukkal. Az eredményt a fogyasztó (beteg) magatartása is befolyásolja. Mivel a szolgáltatás nem tárgyiasult, a fogyasztó a megvásárlás előtt nem tudja kipróbálni. 19

20 A kereslet ingadozása (szezonalitása) nem ellensúlyozható; a szolgáltatás nem tárolható. Az adott időben ki nem használt szolgáltatási kapacitás elvész. A szolgáltatások egyediek és sokszor attól eltérőek, hogy hol, mikor, ki nyújtja és ki veszi igénybe? A fogyasztó nem tudja pontosa megfogalmazni az igényeit (csak a panaszait tudja előadni); a szükségleteit és óhajait (a diagnosztika és terápia változatait) leggyakrabban a szolgáltatást nyújtó határozza meg. Az igények pontos megértése és a minőség meghatározása gyakran igen nehéz. A szolgáltatás minőségét nagymértékben befolyásolja a dolgozók szakmai felkészültsége, szaktudása, motivációja, technikai támogatottsága és a munkahelyi légkör. A fogyasztói várakozás általában felfokozott. Ezért a szolgáltató ígéretei és a fogyasztó tapasztalatai között aszimmetria, torzulás állhat elő. A várt és kapott szolgáltatás között jelentős különbség lehet. A tisztán tárgyiasult termékkínálat és az attól mentes szolgáltatás marketingfeladatainak a didaktikus elkülönítése nem mindig könnyű. (Pl. szemüvegrendelés, műizűletimplantáció, gyógyszer-rendelés stb..) Bizonyos egészségipari tárgyiasult termékek az egészségügyi szolgáltatás folyamatában válnak értékesíthetővé (Pl. műtéti varrófonal, kontrasztanyagok, regisztrációs papír, pace-marker stb..) Ennek köszönhetően vannak átmeneti, illetve kombinált marketingfeladatok is. 20

21 Az egészségügyi ellátás szolgáltatásainak jellemző sajátosságai között kell említeni azt is, hogy a betegbiztosítási rendszerek működése esetén a szolgáltatást igénybevevő fogyasztó nem azonos a szolgáltatást vásárlóval. (Igénybevevő a beteg, vásárló a biztosító). A fogyasztó az általa elképzelt és remélt minőségű szolgáltatást várja el a szolgáltatástól, ezért a szolgáltatásmarketing sikerességét nagymértékben befolyásolja a szolgáltatás minősége. A fogyasztók ma már jobban kiismerik magukat a piacon (az egészségügyi szolgáltatások piacán is!); a követeléseik, óhajaik kritikusabbá, határozottabbá válnak, és egyre kevésbé hagyják magukat manipulálni. Így a hatalom növekvő mértékben áttevődik a gyártók és szolgáltatók oldaláról a fogyasztók oldalára! A menedzsereknek fejében új képnek kell kialakulni a fogyasztókról, akik aktív, igényes állampolgárok, körvonalazott stratégia szerint cselekvő magánszemélyek; a vásárolt szolgáltatások ügyében határozott beleszólásra tartanak igényt. A modern világ jellemzői közé tartozik, hogy a szolgáltatások bővülésével párhuzamosan, dinamikusan nő azoknak a szolgáltatásoknak a köre is, amelyek valamilyen fizikai termékhez kapcsolódva kerülnek kialakításra és jelenik meg a fogyasztók számára kínálatként (l. korábban). 21

22 Az egészségügyi piacon megjelenő termékek (gyógyszer, kötszer, műszer, gyógyászati segédeszköz, gyógy-élelmiszer stb.) versenyképességének igen széles körben ma már döntő tényezője a szolgáltatástartalom és a kapcsolódó, a terméket kísérő szolgáltatások köre és minősége. Ma már relatíve szűk körre szorul vissza a tiszta, tárgyiasult termékkínálat. Marketing szempontból ez azt jelenti, hogy az egészségügyi intézmények jelentős részénél egyidejűleg jelentkeznek a termék- és szolgáltatás-marketing feladatok. Bár a fizikai termékpiacokra igaz az a leegyszerűsítés, hogy a jó termék magáért beszél, szükség van hatásos marketingtevékenységre; méginkább vonatkozik ez a szolgáltatásokra, amelyek nem fizikai jellegűek, megtekinthetőségük megfoghatóságuk, kipróbálható-ságuk hiányában önmagukban nem képesek hatni a potenciális fogyasztókra. Az egészségügyi szolgáltatások esetében a fentiekből következik, hogy lényegesen felértékelődik, - esetenként kizárólagosan meghatározóvá válik a szolgáltatás eladójának a szerepe. A szolgáltatási marketing eredményességének az alapját a motivált és jól képzett munkatársak (orvosok és más képzettségű egészségügyi dolgozók) alkotják! Az egészségügyi szolgáltatások sikere szempontjából ezért különösen fontos a frontemberek (contact personel), a fogyasztókkal közvetlenül kapcsolatban álló alkalmazottak szerepe, tevékenysége. 22

23 A fogyasztókkal foglalkozó személyeknek fel kell ismernie a páciens (vevő) szükségleteit, kívánságait, esetleges aggályait, a szolgáltatás során zajló beszélgetést (ami leginkább orvosbeteg kommunikáció) ehhez kell igazítani. Az egészségügyi gyógyító-megelőző ellátást biztosító intézményrendszer menedzsereinek már ma, de a közeljövőben még inkább adaptálódnia kell a megváltozott piaci viszonyokhoz. Ez azonban nem lehetséges jól szervezett marketingtevékenység nélkül. Az egészségügyi menedzsereken kívül a politikusok felelőssége, hogy korszerű gazdasági, szakmai és etikai szempontok alkalmazásával minimalizálni sikerüljön az egészségügyi ellátás lehetséges és megvalósítható szintje közötti ellentmondás paradox effektusát. Ennek keretében tovább kell fejleszteni az egészségügyi ellátás finanszírozásának, gazdálkodásának és piaci kommunikációjának egész rendszerét. A szolgáltatásmarketing szakszerű és hatékony kifejlesztése a siker nagyon jelentős feltétele. 23

24 Irodalom: 1. Philip Kotler: Marketingmanagement. Műszaki könyvkiadó, Bp., Black,G.: Planned Industrial Publcity.Putmans., Chicago, Németh György Papp Ilona: Szolgáltatásmenedzsment. Aula, Bp., Hoffmann Istvánné: Modem marketing. Universitas, Budapest, Bauer András Barács József: Marketing. Aula Kiadó, Budapest, Bencsik Andrea: Változások menedzselése, szervezetfejlesztés. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, Barakonyi Károly: Stratégiatervezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Csath Magdolna: Stratégiai változtatásmenedzsment. aula, Bp Kocsis József: Változások menedzselése. Műszaki Könyvkiadó, Bp., Hans-Péter Martin Harald Schuman: A globalizáció csapdája. Perfekt Kiadó, Budapest,

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30.

Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség. Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Pannon Novum Regionális Innovációs Ügynökség Kalcsú Zoltán Szombathely, 2013. május 30. Az innovációs ügynökség Győr Szombathely Zalaegerszeg - A Nyugat-dunántúli régióban 2008 óta - 3 megyei jogú városban,

Részletesebben

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS

VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS VEZETŐI KOMPETENCIÁK ÉS SZERVEZETFEJLESZTÉS A KÉPZÉSRŐL A logisztikában dolgozó középvezetők és specialisták számára kínálunk tréninget, melynek segítségével a vállalat vezetői és szervezeti színvonalát

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Stratégiai és üzleti tervezés

Stratégiai és üzleti tervezés PSZK Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 IV. évfolyam Gazdálkodás és menedzsment TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Stratégiai és üzleti tervezés 2013/2014. I. félév Tantárgy

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

LOGISZTIKAI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE

LOGISZTIKAI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE LOGISZTIKAI FOLYAMATOK MENEDZSMENTJE A KÉPZÉSRŐL Gyakori probléma, hogy a munkatársak nem rendelkeznek áttekintéssel a komplex vállalati logisztikai rendszer és tágabban az ellátási lánc egészének működéséről,

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar HUMÁN ERŐFORRÁS szakirányú továbbképzési szak A humán erőforrás képzés a szervezetek működtetésének emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódó szakmai kérdéseivel

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában

Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Új szakmai továbbképzések a Nemzeti Művelődési Intézet képzési kínálatában Szakmai fejlesztőhálózat a kistelepülésektől az agorákig országos projektzáró konferencia Hatvan, 2015. szeptember 3. Partnereink

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

A főnökön is lehet változtatni

A főnökön is lehet változtatni A főnökön is lehet változtatni Futótűzként terjednek el a 360 fokos felmérések a cégeknél, amelyek a vezetők teljesítményét hívatottak mérni. Ennek során a nagyfőnök, a beosztottak és más vezetők is véleményt

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA I. PILLÉR: FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-LEARNING KÉPZÉS II.

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

Industrial Internet Együttműködés és Innováció

Industrial Internet Együttműködés és Innováció Industrial Internet Együttműködés és Innováció Informatikai Oktatási Konferencia 2014.02.22. Imagination at work. Előadó: Katona Viktória Innováció Menedzser viktoria.katona@ge.com Dr. Reich Lajos Ügyvezető

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században

A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században A disztribúció logisztikai kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos Budapesti Gazdasági Főiskola 2015. május

Részletesebben

AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet

AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS. Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet AZ INKONTINENCIA ESZKÖZEI ÉS A HÁZIORVOS Dr. Füredi Gyula Országos Alapellátási Intézet A HÁZIORVOS FELADATAI 1992: Paradigma Váltás Háziorvosi kompetencia lista (az első!) Cél: definitív ellátás a lakóhely

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Térben Tudatos Társadalom

Térben Tudatos Társadalom Térben Tudatos Társadalom Iván Gyula műszaki főtanácsadó GIS Open 2014 Keretek Technológiák Tapasztalatok - Teendők Székesfehérvár, 2014. április 15-17. Térben Tudatos Társadalom (Spatially Enabled Society)

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai adjunktus BI-KA Logisztika Kft., alapító-tulajdonos II. EPAL RAKLAP SZIMPÓZIUM 2015. május 28. Az előadás

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András

Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Farmtípusú szaktanácsadás az Észak-alföldi régióban Dr. Jávor András Debrecen 2013. május 15. Mezőgazdasági szaktanácsadás célja Gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információszolgáltatás Értékesítési

Részletesebben

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus

Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul. 2007 augusztus Fejlesztéspolitika: Humán erőforrás fejlesztés Modul 2007 augusztus A modul szerkezete Munkaszervezeti, Szervezetközi viszonyok Munkaerő, foglalkoztatás Alkalmaztatás, önfoglalkoztatás, munkavégzés Szervezeti

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály

FOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester

CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról. Havas András alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 40938-10/2008. CÍM: Sürgősségi előterjesztés a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése című pályázat benyújtásáról Előterjesztő:

Részletesebben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben

Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Létesítménygazdálkodási szabványok a klubmenedzsmentben Berta Zsolt 2011. november 9-11. Miben segítenek a szabványok? Tartalom Létesítménygazdálkodás EN szabványok Létesítménygazdálkodási szabványok A

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE

FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE Dr. Margitai Barnabás MBA, MSc FESZ Közgyűlés Budapest, 2012. november 29 FESZ GYSE Forgalmazók az Egészségért Gyártók a Minőségért Misszió A szervezet tagjai hozzásegítsék

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága

Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok egyre bonyolultabbakká válnak Hálózat bonyolultsága @ Budapest University of Technology and Economics Nagy hálózatok evolúciója Gulyás András, Heszberger Zalán High Speed Networks Laboratory Internet trendek Tisztán kivehetı tendencia: kommunikációs hálózatok

Részletesebben

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B.

A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A szakszolgálati ellátórendszer támogatása TÁMOP 3.4.2.B. A pedagógiai szakszolgálati tevékenységek (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011.

Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia. Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. Szervezeti és Működési Szabályzat Alkohol-Drogsegély Ambulancia Szenvedélybetegek Közösségi Alapellátása Sümeg és kistérsége 2011. 16 Általános bevezetés a. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Rögzítse

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására

Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.273/2006. Javaslat Dél- Borsodi Egészségügyi- Szociális Klaszter létrehozására és az ahhoz való csatlakozására Összeállította: Egyeztetve: Jirkovszkyné

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)

Részletesebben