MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar. Konfliktuskezelési lehetőségek a gyógyszertárban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar. Konfliktuskezelési lehetőségek a gyógyszertárban"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Konfliktuskezelési lehetőségek a gyógyszertárban dr. Szántó Tímea 2013

2 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés Elmélet A konfliktusok általános természete, típusai, problémagyűjtés és elemzés A konfliktus fogalma A konfliktusok típusai A konfliktusok kialakulását elősegítő tényezők Konfliktusmegoldó stratégiák Konfliktusmegoldás formái A konfliktusok kezelése A legfontosabb stratégiák Gyógyszertári kommunikáció, konfliktuskezelési lehetőségek Alapvető kommunikáció a gyógyszertárban Gyógyszerész-beteg kapcsolat Gyógyszerészek kapcsolata egymással és a gyógyszertárak dolgozóival A gyógyszerész szerepe, a gyógyszerészi gondozás A legfontosabb gyógyszerészi szerepek A gyógyszerészi gondozás A gyógyszerészi gondozás személyi feltételei, etikai felelőssége Saját kutatás A kutatás célja, menete Az eredmények kiértékelése Összegzés Irodalomjegyzék

3 Idegen nyelvű összefoglaló Ábrák, táblázatok jegyzéke Melléklet

4 1.Bevezetés A konfliktusok bár hétköznapjainkban mindig jelen vannak, mégis negatív jellemzőkkel ruházzuk fel őket. Általában olyan szituációkkal azonosítjuk a szót, amikor érdekeink, értékeink, igényeink, igazságérzetünk valamilyen formában sérül. Gyógyszerészként nagyon fontosnak tartom, hogy mint dolgozó képes legyek megfelelően viszonyulni az emberi magatartás sokféle, számos esetben szélsőséges megnyilvánulásaihoz. Sok esetben kezelnem kell olyan helyzeteket, amelyekben a higgadtságnak, a megfontoltságnak döntő szerepe lehet. Komoly kérdés, hogy mennyire szabad belevinni az érzelmeket az ilyen helyzetekbe, mert esetleg nem lehet majd objektíven viselkedni. Az is nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a gyógyszerészi feladatokkal, és azt semmilyen körülmények között ne lépjük át. A konfliktuskezelés mint speciális terület, kiemelt kell hogy legyen a gyógyszerész munkájában. Napjainkban jelentősen bővült a gyógyszerválaszték. Sokszor a betegek maguk sem tudják mi is az, amit éppen felírtak nekik. Sokszor a gyógyszertárban szembesülnek azzal, a korábbi megszokott gyógyszerük helyett mást kapnak, esetleg még drágábban is. Ez gyakran vezethet konfliktushoz is. Ezen kívül mivel a patikában többféle ember is megfordul, számos konfliktushelyzet adódhat. Ezeknek a szituációknak a kezelésében nagy szerep hárul a gyógyszerészre. Dolgozatomban az elméleti bevezető után részletesen ismertetetem a gyógyszertári kommunikáció alapjait. Itt bemutatom, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a jó gyógyszerész-beteg kapcsolatban, illetve milyen alapvető kommunikációs stratégiákkal találkozhatunk a gyógyszertárakban. Ezt követően elemzem a kérdőíves felmérésre adott válaszokat. 4

5 Hipotéziseim a következők: A betegek sokszor a gyógyszerészeket tekintik az orvosuknak. Gyakran vezethet konfliktushoz az, ha a gyógyszerész elhárítja ha orvosként fordulnak hozzá. A betegek napjainkban türelmetlenek, nem szeretnek várakozni így a konfliktusok legnagyobb arányban ebből fakadnak. A gyógyszerészeknek empatikusnak, megértőnek kell lenni. A napi munka során sokszor már nem képesek mindenki apró baját meghallgatni, ami szintén konfliktushoz vezet. A kialakult konfliktushelyzetekben a határozott fellépés, a beszélgetés lehet a megoldás kulcsa. A gyógyszertári dolgozóknak folyamatosan frissítenie kell tudásukat. Képzésüket ki kell terjeszteni a kommunikáció, konfliktuskezelés területére is. Számos esetben ezeknek a hiánya vezet a kialakuló vitahelyzethez. A kutatásom fő tengelyét kérdőíves kutatás képezi, mely primer kvantitatív megkérdezés volt. A gyógyszertárban dolgozó szakemberek körében azt vizsgáltam, hogy tapasztalatuk alapján a páciensek mennyire konfliktuskerülők, vagy éppen mennyire nem. Arra is keresem a választ, hogy milyen okok miatt alakul ki a leggyakrabban összetűzés. A vizsgálat folyamán a gyógyszerészek megkérdezésénél 14 patikába látogattam el, ahol 70 dolgozótól kaptam vissza értékelhető kérdőívet. 5

6 2. Elmélet A konfliktus nem más, mint két vagy több egymásnak ellentmondó impulzus vagy motívum közötti harc. Az élethelyzetben gyakori és lényeges jelenség, ezek legyőzésében érik és fejlődik a személyiség. A konfliktusok elkerülhetetlen szituációk az egészséges ember életében is. Ha nem dolgozzák fel, vagy rosszul dolgozzák fel, illetve oldják meg a konfliktusokat, patologikus jelenségeket, tüneteket idéznek elő. (Bartha, 1992) 2.1. A konfliktusok általános természete, típusai, problémagyűjtés és elemzés A konfliktus fogalma A konfliktus olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg (Szekszárdi, 1996). Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző (Gordon, 1994). A szociológiai megközelítésben a következő megjelenési formákat különítjük el: a felek megpróbálnak hatni egymásra, megpróbálják módosítani egymás magatartását; a felek sajátos tudati és érzelmi folyamatokat élnek meg, amelyeknek előzményei, kísérői vagy következményei a tevékenységi szinten jelentkező összeütközések; a felek mint a társadalmi viszonyrendszerek részesei, szereplői kerülnek egymással konfliktusba (Cseh-Szombathy, 1995). 6

7 Eszerint meg kell különböztetni a viselkedésben, magatartásban megnyilvánuló és személyes (interperszonális 1 ) összeütközéseket okozó konfliktusokat azoktól, amelyek nem fejeződnek ki, hanem megmaradnak intrapszichikus 2 szinten, illetve azoktól, amelyek a csoportok, szervezetek strukturális és kulturális sajátosságaiból származó társadalmi konfliktusok formáját öltik. A konfliktus a latin confligere szóhoz vezethető vissza, amely fegyveres összeütközést jelent. Mivel a történelmi tudatba kellemetlen eseményként került be, a vele kapcsolatos értékelésekben manapság is gyakran társítanak hozzá negatív tartalmakat, értelmezéseket, érzéseket, és mint nem kívánatos eseményt tartják számon. Emellett a sok sikertelen konfliktuskezelés eredményeképpen megélt negatív tapasztalat is rányomja bélyegét a konfliktusokról való gondolkodásra. Az ütközet minőségét meghatározza a konfliktusokkal járó érzelmi színezet, amely nem minden esetben arányos a konfliktus tétjével, mert befolyásolja a konfliktusban részt vevő szubjektum személyisége, mentálhigiénés állapota. Továbbá az ütközet minősége attól is függ, hogy milyen indítékok húzódnak a konfliktus mögött (igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek). A személyiség szintjén minél magasabb rendű motivációs struktúrához kötődnek (például meggyőződések, eszmények), annál súlyosabb lefolyásúak, és kevésbé oldhatóak meg békésen. Ha minél alacsonyabb rendű a motivációs struktúra (pl. kíváncsiság), a konfliktusok annál enyhébb lefolyásúak és annál békésebben megoldhatóak. A konfliktusok azonban lehetnek fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói (Cseh-Szombathy, 1995). A konfliktusok szerepét a személyiségfejlődésben Freud és Erikson is hangsúlyozza, fejlődéselméletük lényegét éppen az egyes fejlődési szakaszokhoz 1 Interperszonális: az egyén viselkedésében, tetteiben is megnyilvánul 2 Intrapszichikus: a konfliktus csak az egyén belső világában játszódik le, nincs külső megnyilvánulása 7

8 kötődő alapellentmondások feloldása képezi, és szerintük a fejlődést a konfliktusok sikeres megoldása eredményezi (Atkinson et.al., 1995). A konfliktusok gyakorisága függ az intézmény, csoport vagy személyes környezet általános feszültségi szintjétől. A konfliktuskutatásnak tehát ki kell térnie a szervezet légkörének, értékrendjének, szellemiségének, klímájának, kohéziójának a vizsgálatára, továbbá a csoporttagok empátiás, kommunikációs, kapcsolatteremtő képességeinek és toleranciájának a vizsgálatára. A konfliktusok megléte bizonyos pszichológiai, szociálpszichológiai törvények következménye is, amennyiben a csoportfolyamatok fejlődési törvényei magukban hordozzák a konfliktusok lehetőségeit, ugyanakkor az életkor előrehaladtával, az életkori szakaszok egymásutánja sem valósulhat meg konfliktusmentesen. Ezen törvények figyelembevétele és tanulmányozása könnyítheti, hatékonyabbá teheti a konfliktuskezelést (Anderson, 2005) A konfliktusok típusai Eszerint felismerhetőek, azonosíthatóak az olyan konfliktusok, amelyek elkerülhetőek és ajánlatos is elkerülni őket (például megfélemlítésből, frusztrációból, diszkriminációból adódó feszültségek, agressziók, túlérzékenységből, személyeskedésből, adódó ellentétek, visszafojtott feszültségből, lappangó indulatból fakadó robbanások). Ugyanakkor a kívánatos konfliktusok is napfényre kerülnek, mint amilyen a saját vélemény vállalásából, érdekérvényesítésből vagy az igazságért való kiállásból adódó konfliktusok. A konfliktusok tipologizálására többféle kísérlet is történt. Megkülönböztethetőek a pszichikus motivációs indítékok, a tartalom vagy a szociálpszichológiai szempontból érdekes együttműködés vagy versengés jelenléte szerint. Ez utóbbi megközelítés, a konfliktus fogalmának az értelmezését is nagymértékben 8

9 tökéletesíti. Az interperszonális kapcsolatokban fennálló szimmetrikus kölcsönös függés formái az együttműködés és a versengés (Csepeli, 1997). A konfliktusok szempontjából mindkettő igen nagy jelentőségű. Míg a versengés konfliktust előidéző tényező, az együttműködés a konfliktusok megoldását segíti elő. A személyközi kapcsolatokban a versengés ölthet tisztességes és tisztességtelen formát. Ezeknek a formáknak a megjelenése főként a helyzet sajátosságainak, illetve a résztvevők önmagukhoz és társukhoz való viszonyulásának függvénye. A tisztességes versenyhelyzet a szociális összehasonlítás egyik eszköze, általa kiválasztható a legjobb teljesítmény. Működésének feltétele, hogy a felek fogadják el és tartsák be a szabályokat, ne törekedjenek egyoldalú előnyökre, és ne semmisítsék meg a vesztest, és egyformán fontos legyen számukra a cél. Ugyanakkor fontos, hogy az erőforrások a felek számára elérhetőek legyenek, és ne legyenek korlátozottak. (Budai, 1994) A konstruktív konfliktus (tisztességes verseny) lehetetlenné teszi a szociális rendszer stagnálását, a változást segíti elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását. Tisztességtelen versenyhelyzet (destruktív konfliktus) akkor alakul ki, amikor a verseny egyenlőtlen felek között zajlik (strukturális szempontból egyik fél esélytelen a másikkal szemben), amikor alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően, és a felek kevésbé bíznak abban, hogy kölcsönösen betartják a szabályokat. Ha a strukturális destruktív konfliktusoknak nincs esélyük konstruktív transzformációra, válságfolyamatról beszélünk. Az iskolai konfliktusok változatos okokra vezethetőek vissza, e tanulmány keretei között ezekkel nem kívánunk foglalkozni. 9

10 2.2. A konfliktusok kialakulását elősegítő tényezők Napjainkban a rohanó világunkban az emberek nagyon sokszor feszültek, ingerlékenyek. Ez gyakran vezet konfliktushelyzetekhez. De vajon mi rejlik a valódi konfliktusok mögött? Vajon milyen okokra vezethető vissza a probléma kialakulása? A konfliktusok kialakulását elősegítő tényezőket konfliktusforrásoknak is nevezhetjük (Horváth-Szabó, 1997). A legfontosabb konfliktusok kialakulását elősegítő tényezők közé sorolhatjuk a versengő légkört, a barátságtalan légkört, a vezetők túlzott hatalomhasználatát, a büntetést, a gúnyolódást (irónia) és a minősítést. Ezek a tényezők szinte egymás következményei, előzményei, illetve kiegészítői. Ezen kívül azonban számos más eset is kiválthatja egy-egy konfliktus kialakulását. Minden esetben az adott szituáció, az élethelyzet a meghatározó. A gyógyszertári munkában például a kiszolgáltatottság, az ismeretek hiánya vezethet a fentieken kívül még konfliktushoz. A versengő légkör Amióta emberek léteznek folyamatosan versengenek egymással. Ez nem csak a munkahelyen jellemző, hanem a mindennapi élet területén is. Mindenki sikeres szeretne lenni, így folyamatosan versenyben kell lenni, annak érdekében, hogy a kitűzött célokat el is érje. A munkahelyi szervezetben az elismerést az átlagnál nyújtott nagyobb teljesítmény válthatja ki, ami megkülönböztetéssel és valamilyen ranggal is párosulhat. Az esetek többségében ezekhez olyan előnyök is kapcsolódnak, amelyek miatt érdemes jó teljesítményt nyújtani (erkölcsi, anyagi, a kettő együtt). Tehát ebben az esetben a versengésnek pozitív hatása van. Azonban abban az esetekben, amikor csalás, az őszintétlenség és mások becsapása. a jellemző egy szervezetben, akkor a versengő 10

11 légkör negatív hatásáról beszélhetünk. Ezek a szituációk többször vezetnek konfliktusok kialakulásához. A barátságtalan légkör Azt tudjuk, hogy senki nem szeret egy olyan munkahelyre bemenni, ahol nem megfelelő a légkör. Mindenki találkozott már olyan szervezettel, ahol a dolgozóknak feszültségben kellett a munkájukat végezni. Előnyös helyzetben van az a szervezet, amelynek tagjai a munkán kívüli események kapcsán is találkoznak, közös programokat szerveznek, amelyek során még jobban elmélyíthetik barátságukat. Erre azért van szükség, mert a különböző események kapcsán lehetőség van olyan pozitív tulajdonságok felszínre kerülésére, amelyek a napi rutin mellett nem nagy valószínűséggel jutnak kifejezésre. A vezetőknek arra kell törekednie, hogy a csapat tagjairól, a csapattagok egymás közötti kapcsolatairól minél több információval rendelkezzenek. Ezek birtokában, megfelelő pedagógiai tapintattal, lehetőség nyílik a csapat összetartó erejének a befolyásolására. A vezetők túlzott hatalomhasználata Jó vezetőnek születni kell! Így is megfogalmazhatnám az egyik legfontosabb konfliktuskiváltó okot. A legtöbb szervezet elképzelhetetlen jó vezető nélkül. Vannak olyan vezetők, akiknek a viselkedése, magatartása teljesen megváltozik a megválasztásuk után. Nyilvánvaló, hogy az egyik lehetséges ok a beosztással járó hatalom nem megfelelő értelmezése. Ahhoz, hogy a szervezet működőképes legyen, meg kell határozni a célokat, a célok megvalósításához szükséges módszereket. Kisebb szervezetekben ezek megvalósítása egy személy utasításain keresztül valósulhat meg. Ez a személy kikerülhet a csapat tagjai közül is, de külsős is lehet. Mindkét formának vannak előnyei és hátrányai is. Gyakran vezet szervezeten belüli konfliktushoz, ha a dolgozók közül emelnek ki valakit (a versengéssel összefüggésben). Van azonban, amikor a kívülről érkező vezető személye vált ki összetűzést a cégen, szervezeten belül. 11

12 A túlzott hatalomhasználat azt jelenti, hogy döntéseiknél nem veszik figyelembe a csapattagok érdekeit, nem hallgatnak a csapatkapitányok véleményére. Az esetek többségében ez az edző - játékos kapcsolat minőségére is kihatással van, amely a csapat teljesítményét is befolyásolja. A büntetés A konfliktusok kezelésére nagyon sokan és igen gyakran használják a büntetést, amelyek sokszor még jobban elmélyítik, fokozzák a két fél közötti ellentétet. A büntető a büntetéssel legtöbb esetben magatartásszabályzó funkciót szeretne elérni. A túlságosan szigorú büntetés agresszivitáshoz, a gyakori büntetés pedig tartós szorongáshoz vezethet (Barkóczi-Putnoky 1980). A gúnyolódás Gyerekkorunkban számos esetben fordulhatott elő, hogy a gúnyolódás miatt verekedés alakult ki az osztályban, iskolában, baráti közösségben. Nincs ez másként a munka világában sem. Igaz, itt már ritkán fajul a helyzet verekedéssé, de mint konfliktus kiváltó ok eléggé gyakori. A gúnyolódás vonatkozhat többek között a külső és belső személyiségjegyekre, a teljesítményekre, a munkavégzésre is. Az indítékok mögött számtalan ok meghúzódhat. Különösen nagy károkat idézhet elő ez a személyiségben, ha az esemény nagyobb létszámú közönség előtt zajlik. Természetesen az áldozat megpróbál valamilyen módon védekezni, amelynek egyik eszköze lehet a visszabeszélés, de agresszív magatartást is kiválthat és verekedésbe is torkollhat. A minősítés Az emberi cselekedetek döntő többségét valamilyen módon minősíteni lehet. Az életben vannak olyan esetek, amikor nem kerülhetjük el a véleményünk kinyilvánítását, ami nem biztos, hogy mindenkiben pozitív érzéseket kelt. A minősítés elsősorban olyan személyeknek a jogosultsága, akik az adott területen 12

13 kiemelkedő szaktudással és megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben a minősítő nem rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, igen nagy az esélye annak, hogy vele szemben a minősített ellenségesen lép fel. Különösen akkor éleződik a helyzet, ha a minősítéssel a minősített nem ért egyet, azaz önértékelése és a minősítés között nagyfokú különbséget érez. Elsősorban a negatív előjelű minősítések azok, amelyek a konfliktusokat okozzák. (Horváth-Szabó, 1997) 2.3. Konfliktusmegoldó stratégiák A konfliktusok kezelése kimenetelük szempontjából lehetnek konstruktívak vagy destruktívak. A konstruktív konfliktusmegoldás növeli önbizalmunkat, bátorít bennünket a későbbiekben, a destruktív konfliktuskezelés viszont szorongást, a konfliktusok elkerülését eredményezi, amely hosszú távon pszicho-szomatikus betegségek formájában jelenhet meg. Thomas Kilman elmélete jól összefoglalja azokat a hétköznapi konfliktuskezelési stratégiákat, melyeket tudatosan vagy ösztönszerűen alkalmazunk. Az elmélet elképzelése szerint ötféle megoldása, útja, perspektívája van a hatékony konfliktuskezelésnek, melyek az együttműködés és önérvényesítés dimenziók mentén helyezkednek el (Barlai, 2003). 13

14 1. ábra: Thomas-Kilman konfliktuskezelési modellje Forrás: Barlai, Az 1. ábrán megfigyelhető, hogy az együttműködés és önérvényesítés tengelyén milyen konfliktuskezelési stratégiákról beszélhetünk. Versengés: A versengés a leginkább önérvényesítő stratégia, az együttműködés elemei nem találhatók meg benne. Az egyén csak a saját szándékát veszi figyelembe és minden befolyásolási módszert bevet annak érdekében, hogy saját igazát alátámassza. Az olyan személyeknél, akik vezető pozíciót töltenek be, hasznos lehet ez a stratégia, hiszen több ember érdekeit kell képviselniük, illetve ha gyors, határozott cselekvésre és mihamarabbi döntésre kell jutniuk a feleknek. Problémamegoldás: A problémamegoldás lényege abban rejlik, hogy a másik féllel együtt találjunk olyan megoldást, mely mindenki számára kielégítő. A hangsúly itt inkább a problémán van, annak kielemzése és megoldása kerül a középpontba. Kompromisszumkeresés: A kompromisszumkeresés alapja az, hogy mindkét félnek engednie kell egy kicsit saját elképzeléseiből ahhoz, hogy a konfliktus megfelelő 14

15 eredménnyel záródjon. Fő célja az, hogy az érdekek félúton találkozzanak. Alkalmazkodás: Az alkalmazkodás, mint konfliktuskezelési stratégia egy picit a nagylelkűségről és nagyvonalúságról is árulkodik. Az egyén lemond saját szándékáról azért, hogy a másik érdekei érvényesülhessenek. Elkerülés: Az elkerülés az egyik legösszetettebb konfliktuskezelési módszer. Vannak olyan helyzetek, amikor a konfliktus elkerülése hasznos lehet számunkra, vagyis diplomáciai érzékünk működik. Másfelől viszont a problémák és konfliktushelyzetek folyamatos elkerülése, elodázása, halogatása nem vezet megoldáshoz. (Barlai, 2003) A konfliktusok kezelése mindenféleképpen stresszel jár, de meg lehet tanulni a megfelelő stratégiákat a különböző helyzetekre vonatkozóan alkalmazni. A hosszasan halogatott problémák, amelyekről igyekszünk gondolatainkat elterelni, hosszú évek során pszichoszomatikus betegségek (pl. vérnyomásproblémák, emésztési problémák) formájában jelenhetnek meg. Összességében elmondható, hogy az öt konfliktuskezelési stratégia lényege abban rejlik, hogy tudjuk a megfelelő szituációban a megfelelő konfliktuskezelési eljárást alkalmazni Konfliktusmegoldás formái A konfliktusmegoldás változatos formát ölt annak függvényében, hogy mikor, ki, milyen előtapasztalattal, előtudással szembesül a felvázolt konfliktussal, ugyanakkor nagymértékben meghatározza a kor filozófiai értelemben vett gyermekfelfogása. Manapság is gyakran, jól észrevehető és felmérhető formában találkozunk egyik vagy másik szemléletet érvényesítő emberi szerveződésekkel. (Általában a vezetői 15

16 stílus minősége meghatározza a szervezet konfliktuskezeléssel kapcsolatos szemléletmódját.) Az iskolai konfliktusok esetén fontos, hogy a konfliktust a pedagógiai folyamat szerves, kívánatos, hasznosítható részének tekintsük konstruktív konfliktusszemlélet, amelyben a felek autonóm lények, demokratikus játékszabályok alapján működnek, a köztük levő kapcsolatok szimmetrikusak, a konfliktus megoldása pedig a felek egyenrangúságán alapuló interakció során alakul ki, tehát a végkifejlet nem előre meghatározott (Szekszárdi, 1996). Morton Deutch tizenkét pontban határozza meg a konstruktív konfliktuskezelés feltételeit, szabályrendszerét, amelyek betartása segíti a feleket az elfogadható megoldások megtalálásában. 1. A felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt. 2. Legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, ismerjenek alternatívákat az erőszakra. 3. Ne kerüljék el, hanem vállalják a konfliktust. 4. Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit. 5. Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között. 6. Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és összeegyeztethető érdekeket. 7. Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát. 8. Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat. 9. Kontrollálják egymás szubjektivitását, sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit, melyek az akut konfliktusok gyakori tartozékai. 10. Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit. 11. Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben. 16

17 12. A konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig erkölcsös emberek. A konstruktív konfliktuskezelés igénye az iskolai konfliktusok esetén is reális elvárásnak minősül. Fontos tehát megvizsgálnunk, hogy a konstruktivitás hogyan jelentkezik a gyakorlatban, a pedagógusok hogyan érvényesítik a konstruktív konfliktuskezelési stratégiákat, módszereket az iskolai konfliktushelyzetekben. (Módra, 2005) A konfliktusok kezelése Az ember viselkedése konfliktushelyzetben több tényező függvénye. A viselkedést meghatározó legfontosabb tényezők a személyiség diszpozíciói, beállítódása, önértékelésének és önismeretének foka, aktuális érzelmi állapota; a szervezeti légkör; szituáció jellegzetességei: hol, mikor jelenik meg a konfliktus; a konfliktusban részt vevők kapcsolatának jellege; a konfliktusban részt vevő felek egymás szándékának, motivációinak észlelése (Horváth-Szabó 1997). A személyiségjellemzők hatását hangsúlyozva a konfliktusokban mutatkozó viselkedés megértésére és magyarázatára két személyiségdimenzió kiemelését követhetjük nyomon a konfliktus-szakirodalomban: önérvényesítés-önalávetés, eredményorientáltság, kapcsolatorientáltság (Langer Raátz, 2005)). Az önérvényesítő személy saját vélt vagy valós érdekeinek megfelelően törekszik elképzeléseinek megvalósítására, szükségleteinek kielégítésére, nem figyel mások elképzeléseinek, szándékainak érvényesülésére. Az önalávető ember segíti a másik ember törekvéseinek, szándékainak a megvalósulását, miközben lemond saját szükségleteinek, igényeinek a kielégítéséről. Az eredményorientáltság a feladatra koncentrálást serkenti, annak kifogástalan megoldását, a jó teljesítmény elérését biztosítja. 17

18 A kapcsolatorientáltság a másokkal való jó kapcsolat igényének kifejeződése, a kapcsolatorientált ember hajlandó lemondani saját érdekeiről a másik szükségleteinek, igényeinek kielégüléséért, szempontjainak érvényesüléséért. (Fodor, 2003) A stratégia fogalma tehát hosszú időre érvényes és általános iránymeghatározást jelent, amely vonatkozik a tervezésre, irányításra, vezérlésre, az alkalmazásra kerülő eljárásokra egyaránt. A konfliktus-szakirodalomban a stratégia olyan paradigmatikus kategória, mely sajátos modellek formájában határozza meg a konfliktusszemléletet, a konfliktuskezelés tervezését, kivitelezését, az alkalmazott módszereket, eljárásokat, eszközöket. A konfliktuskezelési módszerek tehát a stratégiáknak alárendelt kategóriát képviselnek, a stratégiákba beépülve azok működését, megvalósulását teszik lehetővé. A stratégiákhoz képest sokkal mobilisabbak, ugyanaz a módszer több stratégiába is beépülhet adott helyzetben (pl. a meggyőzés helyet kaphat a győztes/vesztes stratégiában, de ugyanúgy a kompromisszumkereső stratégia részeként is alkalmazható). (Szekszárdi, 2007) A stratégia egy hosszabb időtartamra érvényes konfliktuskezelési szemléletet, módot jelent, amely akár a személyiség sajátos vonásává is válhat. A módszerek beépülnek a stratégiákba, így a stratégiák kisebb. A konfliktusok megoldásának eredményessége szerint Benedek István (1995) a következő csoportosítását végzi el a konfliktuskezelési módszereknek (a csoportokon belül az egyes módszerek sorát kiegészítettük): Minimális hatékonyságú módszerek Távolról szemlélés ( nem lehet beleszólni ); beletörődés; ráhagyja a másik félre; kényszerítés; halogatás; meggyőzés; megvásárlás; koalíciók alkotása. 18

19 Közepes hatékonyságú módszerek Szétválasztás, redukció; átadás a felettesnek vagy más részben érintettnek; másokkal próbálja megvalósíttatni elképzelését; nyílt verseny alkalmazása; segítségkérés. Leghatékonyabb módszerek A konfliktushelyzet tisztázása; önelemzés; a munkacsoport átszervezése; a közös cél megtalálása A legfontosabb stratégiák Egy-egy konfliktuskezelési stratégia a konfliktus természetétől függően egy időben több módszert, eszközt és eljárást is működtethet a konfliktuskezelés folyamatában. Győztes/vesztes stratégia A konfliktusban álló felek, a szándékok, elképzelések olykor erőszakos megvalósítására törekszenek. A konfliktust harcként értelmezik, győzelemre, a másik legyőzésére törekednek. A győzelem igényét sokféle tényező motiválhatja (pl. szubkultúrákban a veszteség a gyengeség jele): érdekek, szükségletek, meggyőződések stb. A konfliktus során a saját érdekérvényesítést akadályoztatva érezve, gyakran feltámadó harag következtében a résztvevők ellenségekké válnak. Gyors cselekvést igénylő helyzetekben a szakértelem, a tapasztalat, az információs többlet birtokában előnyös, gyakran szükségszerű a győztes/vesztes stratégia alkalmazása. A szokványos napi konfliktusokban szembetűnőek a stratégia hátrányai: rendszerint csak az egyik fél érdekei érvényesülnek, következésképpen ő éli meg pozitívan a helyzetet, ezért akár indokolatlanul más helyzetekben is alkalmazhatja. A másik fél szükségszerűen vesztes lesz, ami frusztrációt, csökkentértékűséget okoz. 19

20 Hátránya, hogy mindig van vesztes, aszimmetrikus kapcsolatokban rendszerint mindig a kisebb hatalommal rendelkező lesz a vesztes (rombolja a vesztes önértékelését, újabb feszültségeket szül). Alkalmazkodó konfliktusmegoldási stratégia Aki ezt a stratégiát választja, félelemből, kényszerből vagy megfontolt döntés után lemond saját érdekeinek, vágyainak érvényesítéséről a partner javára. A mindenáron való alkalmazkodás veszélyes stratégia. Eredményeként nem fejlődik megfelelően az a belső erő, amely a mindennapi konfliktusok megoldásában lényeges. Ha az egyén meg akarja őrizni és erősíteni egyediségét, személyiségének integritását, el kell fogadnia a kitaszítottság, a kiközösítés kockázatát. Elkerülő konfliktusmegoldási stratégia Nagyon gyakran alkalmazott stratégia. Alkalmazója a helyzet elemzése, a viszony minősítése alapján, valamint a győzelmi esélyek mérlegelése alapján használja. A tekintélyelvű szervezeti vezetés azt igazolja, hogy a tagoknak igazuk biztos tudatában sem mindig ésszerű kiállniuk annak védelmére. Leginkább akkor alkalmazzák, amikor bizonytalanok a helyzet megítélésében, esetleg hatékony eszköz hiányában a helyzet spontán oldódásában bízva későbbre halasztják a megoldást. Kompromisszumkereső konfliktusmegoldási stratégia Olyan közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítő. Egyenrangú felek között gyakori megoldásmód, időt és lehetőséget ad jobb megoldások keresésére, nem rombolja a kapcsolatot. A kompromisszum gyakran csak törékeny egyensúlyi állapotot eredményez, az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik. 20

21 Problémamegoldó győztes/győztes stratégia A résztvevők a probléma olyan megoldására törekednek, amelyben mindkét fél érdekei, szükségletei, meggyőződései érvényesülnek. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett. A megoldáskeresés folyamatában lehetőség adódik egymás mélyebb megismerésére, a szándékok, szükségletek feltárása során a kapcsolat elmélyülhet, és lehetőség nyílik egymás eddig nem ismert értékeinek felfedezésére. E stratégia alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktusmegoldás szándéka. Nem kaphat helyet a harag, a megbántottság, a sértettség fenntartása; a feleknek ezek pozitív feldolgozására kell törekedniük. A harag akadályozza a problémamegoldó stratégia alkalmazását. A problémamegoldó stratégia együttműködést feltételez, és az alkalmazótól tudatosságot, önkontrollt, jövő felé irányultságot, mérlegelést igényel. Amikor válaszolunk a konfliktusszituációra, fontos, hogy mérlegeljük a következőket: a szituáció azonnali választ kíván vagy halasztható; megfelelő-e a rendelkezésre álló időmennyiség; mekkora intenzitású érzelmeket váltott ki a konfliktus a résztvevőkből, szükséges-e először a feszültségek csökkentése, az indulatok lehűtése. A problémamegoldás egy folyamat, melynek lépései a következők: a probléma meghatározása; azoknak a személyeknek a meghatározása, akik a konfliktusban érintettek (fontos meghatározni, hogy az érintettekre érzelmileg hogyan hat a szituáció, milyen szükségletek, vágyak, elvárások, értékek motiválják a szituációban érintettek viselkedését); 21

22 a megvalósítható és hatékony megoldások összegyűjtése, mérlegelése; a legjobb megoldás kiválasztása; a kiválasztott stratégia melletti elköteleződés; a megoldás kivitelezése; ellenőrzés. (Bokor, 2000) 22

23 3. Gyógyszertári kommunikáció, konfliktuskezelési lehetőségek Több éve dolgozom gyógyszertárban, ahol naponta tapasztalom, hogy a betegek igénylik a gyógyszerész tájékoztatását, szívesen kezdeményeznek beszélgetést. De vajon mi a helyes magatartás? Hogyan kell, szabad viselkedni a beteggel? Meddig szabad elmenni a beteg gyógyszerész kapcsolatban? Mielőtt azonban rátérek a helyes (elvárt) kommunikáció bemutatására, röviden ismertetetem a gyógyszertári eladás, kommunikáció speciális környezetét. A gyógyszerüzletet több tulajdonsága teszi speciálissá: A vásárlók ugyan széles népréteget alkotnak, de a vásárlás egyfajta komplex döntés eredménye, ahol a beteget nagyban befolyásolja, hogy orvosa mit javasol vagy ír fel neki. Egyes esetekben részben vagy egészben a gyógyszert a biztosító fizeti. A vásárlás egységára relatíve magas. Etikai vonatkozások. Erős szabályozottság. A gyógyszeripari termékek alapvetően két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoportot a csak receptre váltható gyógyszerek alkotják, míg a másikat a recept nélkül kapható, úgynevezett OTC 3 készítmények. Ez a kétféle kínálat nagymértékben meghatározza az adott szituációban szükséges kommunikációt. 3 over the counter 23

24 Az OTC termékek marketingje kevésbé szabályozott, sokban hasonlít az egyéb fogyasztási cikkekére. Ezeknél a termékeknél a vevő és a fogyasztó is a beteg. Ugyanakkor a receptköteles termékeknél jóval erősebb szabályozottság figyelhető meg, ilyen terméket nyilvánosan reklámozni tilos. Itt a megcélzott vevő csak a felíró orvos lehet, de a fogyasztó ezeknél a szereknél is a beteg. Ezekben az esetekben teljesen más kommunikációs stratégiát kell alkalmazni. Nézzük akkor milyen kommunikációs stratégiákat kell figyelembe venni, annak érdekében, hogy a konfliktus helyzetek elkerülhetőek legyenek Alapvető kommunikáció a gyógyszertárban A gyógyszeripari termékek előzőekben részletezett tulajdonságaiból és egyediségéből adódóan elsősorban a felírókkal való személyes kommunikáció jelentheti a sikeres kommunikációt. Igaz ez a receptköteles és a vény nélkül kapható gyógyszerekre egyaránt. A gyógyszerésznek fokozott körültekintéssel kell válaszolnia minden olyan kérdésre, amely a kiváltott gyógyszer, és a betegség szempontjából felvetődik. A beteg tájékoztatásával kapcsolatos lehetőségre a figyelmet fel kell hívni. Gyakran ezeknek a beszélgetéseknek a hiánya vezet konfliktushoz. Nagyon fontos, hogy a gyógyszerésznek mellőznie kell a betegség diagnosztizálását és a betegség prognózisának megadását, kivéve azokat az eseteket, amikor a beteg gyógyítása recept nélkül kiadható gyógyszerrel is biztosítható. Nem szabad az orvost játszani! (Langer, 2009) A gyógyszerésznek kerülnie kell minden olyan szóbeli nyilatkozatot, ráutaló magatartást, amely a beteg bizalmát az orvosban, vagy akár az alkalmazott gyógyszerben bizalmát megingatná, illetve az orvos és a beteg viszonyának megrontására lenne alkalmas. Ez azért is fontos, mert ebben az esetben a bizalom 24

25 megrendül a betegben, ami feszültséget generál, így konfliktushoz vezethet. (Cserháti, 1997) Az alapvető kommunikáció másik fontos eleme a gyógyszerészek közötti kapcsolat. Ennek az egymás iránti tiszteleten, lojalitáson és szolidaritáson kell alapulnia. A gyógyszerésznek kötelessége valamennyi munkatársával egyformán és igazságosan bánni, ugyanakkor megkövetelni munkatársaitól az etikus magatartást, a szakmai rendet és fegyelmet. (Németh, 2005) 3.2. Gyógyszerész-beteg kapcsolat A gyógyszerész-beteg kapcsolat mellérendelt, közöttük nincs és nem is lehet alávagy fölérendeltségi viszony. Ez a későbbiekben a konfliktusok kezelésénél nagyon fontos ismeret lehet. A gyógyszerésznek tudnia kell, hogy ő van a betegért és nem fordítva. A beteg választhat gyógyszertárat, de a gyógyszerész nem választhatja meg pácienseit. Ezt mindig szem előtt kell tartani. Az empátia nem azt jelenti, hogy a beteg minden kérését teljesítenünk kell, de éreztetnünk kell vele mennyire fontos a személye. A mellérendeltség feltételezi, hogy a gyógyszerész és a beteg egyenrangú félként kezeljék egymást és kölcsönösen megadják az embereknek kijáró tiszteletet. Ugyanakkor a mellérendelt kapcsolatban a gyógyszerésznek kitüntetett, azaz vezető-irányító szerepe van, ami azonban nem lehet sértő vagy lekezelő, hiszen a beteg nem rendelkezik gyógyszer ismeretekkel. Ezt a vezető szerepet kell a konfliktusok kezelésénél erősíteni. A beteggel való közvetlen és személyes foglalkozás fontos pszichikai tényező. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a beszélgetés megindulása előtti pillanatok jelentőségét: ilyen lehet a gyógyszertár légköre, az a körülmény, hogy a páciens és a gyógyszerész kölcsönösen szimpatikusnak találják egymást (még mielőtt 25

26 megszólalnának), a gyógyszerész jól ápoltsága, öltözködése, viselkedése, hangneme. A beteg gyógyszerész kapcsolatában a következő szempontok a legfontosabbak: a beteg a helytelen tájékoztatás következtében nem kapja meg a szükséges gyógyszert vagy információt, a rendelt, ám hiányzó készítmény esetében nem hívják fel az orvos és a beteg figyelmét a helyettesítés lehetőségére, a magisztrális 4 előíraton kényelmességből az egyik komponenst anullálva 5 a gyógyszer elkészítését megtagadják, a beteget ok nélkül várakoztatják. (Németh Horváth, 2003) Összességében elmondható, hogy a betegek sokfélék és így többféle bánásmódban kell részesíteni őket. A legfontosabb tényezők a következők: a fontoskodót a hatásmechanizmus érdekli - türelmesség, a hízelgő beteg - óvatosság, agresszív - provokációjára kitérő választ kell adni, majd rendre kell utasítani, aki mindent jobban tud - csak eldöntendő kérdést szabad feltenni, arrogáns előbb igazat kell adni neki, aztán megcáfolni, bőbeszédű beszéltetni és egyetérteni vele, félénk - garanciákat kell adni, félszeg döntés helyette, hallgatag - határozott kérdések, 4 Az a gyógyszerkészítmény, amelyet a gyógyszerész a gyógyszertárban a Magyar, illetve Európai Gyógyszerkönyv (a továbbiakban: Gyógyszerkönyv) vagy a Szabványos Vényminta Gyűjtemény (Fo-No) (a továbbiakban: Vényminta Gyűjtemény) rendelkezései alapján, orvosi előírásra vagy a Gyógyszerkönyv szerint saját kezdeményezésére készít és a gyógyszertár által ellátott betegek kezelésére szolgál. 5 érvénytelenít, megsemmisít 26

27 hitetlenkedő - tárgyilagosság, kételkedő - konkrét példával kell meggyőzni, kétségbeeső - támaszt keres és elfogadja, siető és csak siettető beteg differenciálni kell, színészkedő - komolyan kell venni és saját szavaival szólva, fontoskodva kell beszédének tartalmát erősíteni, Természetesen a betegnek is vannak kötelességei: fogadja meg az orvos és a gyógyszerész utasításait, tanácsait és tartsa be azokat (compliance), panaszai közlésében (kézi eladás) legyen őszinte, nem várhat el többet a gyógyszerésztől, mint amire az képes, alkalmazkodjék a gyógyszerészhez és a gyógyszertárban folyó munkát ne zavarja, ne lépjen fel jogtalan igényekkel, tanúsítson kellő megbecsülést és magatartást, a gyógyszer árát vagy térítési díját vonakodás nélkül fizesse meg, stb. (Németh, 2003) A gyógyszerész a betegek és a vásárlók tájékoztatása során vegye figyelembe, hogy a hozzá fordulók jelentős része valamilyen panasz, betegség tünete, vagy sürgős szükség miatt fordul hozzá, és ilyen helyzetben a fokozott kiszolgáltatottság miatt korlátozottan képes az ésszerű döntéshozatalra. Ebben a helyzetben a beteg és a vásárló kevésbé képes megítélni a túlzásokat, a pontatlanságokat, fokozottan befolyásolható. A gyógyszerész ezért a munkája során különösen. A fentieken túlmenően azonban vannak olyan kompetenciák, amelyekkel egy gyógyszerésznek, gyógyszertári asszisztensnek rendelkezni kell. 27

28 Ezek a következők: törekedjen a tárgyszerűségre, a korrekt, tisztességes információadásra, az általa közöltek legyenek pontosak és érthetőek még a különösen kiszolgáltatott korosztályok, vagy más okból hátrányos helyzetben lévők (betegek és vásárlók) számára is, tartózkodjon egyes termékek indokolatlan feldicsérésétől, ne legyen agresszív, ne alakítson ki olyan helyzetet, amely a beteg és a vásárló számára megnehezíti az ajánlása visszautasítását, vagy olyan érzetet kelt, hogy a visszautasítás rá nézve hátránnyal járhat, tartózkodjon attól, hogy olyan termék vásárlására késztesse a beteget, a vásárlót, amely az állapotával nem összefüggő vagy nem igazolható, ami az adott esetben számára szükségtelen. (Kata Kapocsi, 2001) 3.3. Gyógyszerészek kapcsolata egymással és a gyógyszertárak dolgozóival A gyógyszerészek egymáshoz való kapcsolataiban mindig jelen van a gyógyszerészek és a társadalom többi tagja közötti, továbbá - képletesen vagy konkrétan - a betegekhez való viszony. A beteg az, akiért és akin keresztül a gyógyszerészek közötti kapcsolat létrejön. Az a gyógyszerész, aki nem képes kollegájával megfelelő etikus kapcsolatot létesíteni, annak a betegekhez való viszonya is megkérdőjelezhető. A gyógyszerészek egymás közötti kapcsolatában a gyógyszerész egyéni erkölcsi és jellemi kvalitásainak van meghatározó szerepe. A bizalom légkörének megteremtése alapvető feltétele egy gyógyszertári közösség jó munkájának. Igen lényeges a munka egyenletes elosztása. Megesik ugyanis, hogy egyesek kivonják magukat a munka alól, így az a munkatársakra hárul. Különösen a 28

29 nagy gyógyszertárakban tapasztalható néha a "válogatás", azaz a munkaigényesebb vagy nehezen elkészíthető magisztrális vények finom "átpasszolása". Kifogásolandó az is pl., ha a gyógyszertár vezetője a nap forgalmas szakában a háztartásban dolgozik és kieső munkaidejét a csendesebb esti órákban tölti le, emiatt a beosztott gyógyszerészre lényegesen több feladat hárul. Nem csak a munkaáthárítás, hanem a felelősség áthárítása ("csúsztatás") is súlyos etikai vétség. A jó vezetőtől általában elvárható fontosabb készségek a végrehajtás megszervezésének készsége, a demokratikusan vezetni tudás készsége, a végrehajtás készsége, az új felismerésének készsége, rugalmas alkalmazkodás készsége, döntési készség, felelősség-vállalási készség, nyílt vélemény-nyilvánítási készség, kezdeményezési készség és ellenőrzési készség. Helyeselhető, ha a vezető előbb ismerteti a feladatot, majd ehhez megnyeri beosztottjait, ezzel ők is érzik, hogy részt vettek a döntésben, s a szóbanforgó kérdést így inkább magukénak tekintik. Nagy tapintat és intelligencia kell ahhoz, hogy valakiből valóban jó vezető váljék (a tettek lényegesebbek, mint a szavak). Ma az egyre magasabb képzettségű gyógyszertári asszisztensek zöme a munka csaknem valamennyi területén igen jól megállja a helyét és nagy segítséget jelent a gyógyszerészeknek. Ennélfogva gyógyszerellátási rendszerben megbecsült helyet foglalnak el. Csak a gyógyszerészek és asszisztensek együttes munkája tette és teszi 29

30 lehetővé, hogy a megnövekedett gyógyszerigényt sikerült minden tekintetben kielégíteni A gyógyszerész szerepe, a gyógyszerészi gondozás Az egészségügyi gondoskodás minden formájában fontos szerepet tölt be a kommunikáció, hogy a páciens tájékoztatása és irányítása minél jobb, s a beteg számára minél hasznosabb legyen. Mindez azonban nem szűkül le csupán a szakember és a páciens közötti párbeszédre, hanem szorosan összefügg olyan fogalmakkal is, mint a figyelmes meghallgatás, a bizalom, a tisztelet, a részvétel, a segítség A legfontosabb gyógyszerészi szerepek A tájékoztató gyógyszerész A gyógyszerész informáló, sokszor "oktató" szerepe sajátos megközelítésből határozható meg. Hiszen a betegek vele gyakran többet konzultálnak, mint a gyógyítás-megelőzés többi szereplőjével, így nem kis feladat és felelősség hárul rá e tekintetben is. Általában a gyógyszerek vagy a patikában kapható egyéb, egészségünk megőrzésével kapcsolatos termékek kiadása a kellő pillanat a tájékoztatásra, a figyelemfelhívásra számos, a páciens által kevéssé ismert tényezőre. Ez a sajátos társadalmi-szakmai- oktató szerep különleges státust kölcsönöz a gyógyszerésznek az egészségügyi szakembergárdán belül. Valójában egy személy vagy populáció tájékoztatása, oktatása, egészségre nevelése mindenekelőtt összefügg a forrás hitelességével, érthetőségével, az adott célnak való megfeleléssel és az átadott ismeretek helytállóságával. Márpedig a gyógyszerész szerepe elismert a medicinákról és egyéb patikaszerekről nyújtott, elengedhetetlenül fontos és megbízható információ átadásában, így említett, sajátos státusa ezen hitelességből ered. (Németh, 1997) 30

31 A gyógyszerész szerepe a WHO 6 szerint Különösen vonatkozik ez a gyógyszerész személyére, akinek a gyógyszertári officinában végzett munkája során mindenfajta egészségügyi tanácsadásban járatosnak kell lennie, ami magában foglalja a közelséget, a kapcsolat gyakoriságát és a páciens ismeretét is. Ezért is van nagy jelentősége annak, ha valaki mindig ugyanabba a gyógyszertárba megy, ahol már ismerik őt magát, a betegségeit, a gyógyszerszedési szokásait. A gyógyszertárba általában többször járnak az emberek, mint az orvosi rendelőbe, ezért sok esetben ott könnyebben megnyílnak, jobban elmondják panaszaikat. A bizalmon alapuló kapcsolat sokat segíthet a betegnek. A patikus tanácsa, figyelemfelhívása az orvosi vizsgálat szükségességére, a szűrővizsgálat elvégzésére mind-mind a beteg érdekét szolgáló gyógyszerészi gondoskodás. A mai gyógyszerészi szerepkör és a róla alkotott kép tehát igen sokrétű A gyógyszerészi gondozás A gyógyszerész szerepe a fent leírtak alapján sokrétű. Mindenképpen kiemelt feladata a beteg gondozása. Nagyon fontos azonban, hogy a gyógyszerész legyen a szakma iránt elkötelezett, mert így biztosítható, hogy az általa nyújtott szolgáltatás mindig egyenletesen magas színvonalú. A gyógyszerészi gondozás középpontjában az ember áll, aki ha egészséges, akkor az egészség megőrzéséről kapjon megfelelő információkat, ha beteg, akkor orvosával és gyógyszerészével közösen az elérendő eredmény a következő: a betegség gyógyítása vagy meggyógyítása, a betegség tüneteinek enyhítése vagy megszüntetése, a betegség folyamatának lassítása vagy megállítása. 6 Egészségügyi Világszervezet - World Health Organization 31

32 Mit is várhat akkor a beteg a gyógyszerésztől? Elsőként azt, hogy nem szenvedő alanya, hanem aktív résztvevője a gyógyításának. Nem felette, hanem vele együtt döntenek a szakemberek (orvos-gyógyszerész) a szükséges terápiáról. Pontosan elmagyarázva azt, hogy mi miért szükséges A gyógyszerészi gondozás személyi feltételei, etikai felelőssége Természetesen e feladat megvalósítása úgy személyi, mint tárgyi feltételeket kíván. Nézzük először a személyi feltételek megvalósítását. Számos esetben kell nagyfokú tolerancia, megértés és türelem a beteghez. Sokan nem alkalmasak ezeket a feladatokat ellátni. A nagy tárgyi tudás mellett szükség van az problémamegoldó tanulásra, illetve készségre. A gyógyszerésznek meg kell tanulni összegyűjteni és értékelni a betegre vonatkozó információkat és megállapítani, hogy a betegnek vane a gyógyszerrel összefüggő bármilyen problémája, történése. Meg kell tervezni a terápiás folyamat követésének elvét, ami a kívánt cél eléréséhez vezet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a gyógyszerészek etikai felelősségét. A Magyar Gyógyszerész Kamara januárjában léptette életbe a gyógyszerészi tevékenység Etikai Kódexét. Az Etikai Kódex nagyon jól és egyértelműen rögzíti a gyógyszertárakban dolgozó gyógyszerészek kötelességeit. A gyógyszerész betegekkel való kapcsolatában érvényesülnie kell a gyógyszerész titoktartási kötelezettségének és a gyógyszerrel kapcsolatos szükséges információk egyértelmű, érhető megadásának. 32

33 A kódex egyik legfontosabb eleme, hogy a gyógyszerész betegnek adott információi, magyarázatai, tanácsai minden estben tárgyszerűek legyenek, és a terápia eredményességét szolgálják, ne érintsék a betegség diagnózisát vagy prognózisát. Tehát úgy kell a kezelést, gyógyítást megkezdeni, hogy a betegnek a legjobb legyen. A gyógyszerésznek a szakértelmét minden területen (gyógyszerhatástan, gyógyszerismeret, interakciók, jogszabályok stb.) fejleszteni szükséges és naprakész állapotban tartani. A gyógyszertári kommunikációval kapcsolatban leírtak alapján elmondható, hogy a gyógyszerészi gondozás komoly kihívást jelent a patikákban dolgozóknak. (Német Horváth, 2003) 33

34 4. Saját kutatás Az elmúlt években jelentős változásokon mentek keresztül a gyógyszertárak. Folyamatos harcot folytatnak a betegekért, amelynek eredményeként a szolgáltatások színvonala nőtt, a termékkínálat szélesedett. Ebben a harcban előtérbe került az ügyfélközpontúság, a betegorientált gyógyszertári kiszolgálás. Ebben a harcban a konfliktuskezelés is egy fontos eszköz lehet A kutatás célja, menete A dolgozat során arra keresem a választ, hogy ebben a kiélezett versenyben milyen konfliktuskezelési stratégiákat alkalmaznak a gyógyszertári dolgozók. Vajon mi vezet egyáltalán a kialakult konfliktushoz? Azt is elemzem, hogy a megoldásban milyen szerep hárul a gyógyszerészre. A vizsgálat során egy kérdőíves kutatást végeztem számos patikában. Mivel azonban a kutatásban csak néhány patika dolgozói vettek részt, így nem tekinthető reprezentatívnak, arra viszont alkalmas, hogy a bevezetőben felvázolt hipotéziseimet alátámassza, vagy éppen megcáfolja. Célom az volt, hogy képet kapjak a gyógyszertárakban kialakuló konfliktusokról, a különböző helyzetek megoldásáról. A dolgozat korlátozott terjedelme miatt azonban csak a gyógyszertári dolgozókat kérdeztem meg, míg a betérő vevők véleményének feltérképezésétől eltekintettem. Az általam összeállított kérdőívet a munkahelyemen, lakóhelyem gyógyszertáraiban, illetve néhány, üzleti kapcsolatom lévén ismert gyógyszertári alkalmazottal töltettem ki. Az adatfelvételre tavaszán került sor. Összesen 89 kérdőívet osztottam, küldtem szét, vissza azonban 34

35 72 érkezett. Ebből 2 kérdőív nem volt értékelhető, mivel nem minden kérdésre történt válaszadás. A mintavételnél törekedtem arra, hogy olyan dolgozókat is megkérdezzek, akik városokban található patikákban dolgoznak, illetve olyanokat is, akik kisebb községek üzleteiben. Külön figyeltem azt is, hogy lehetőleg széles skálán mozgó korosztályhoz tartozó gyógyszerészeket kérdezzek ki. Azt is figyeltem, hogy ne csak az egyetemi végzettségű gyógyszerészeket, hanem a gyógyszertári asszisztensek is elmondhassák véleményüket Az eredmények kiértékelése Korábban említettem, hogy a válaszadókat úgy próbáltam kiválasztani, hogy minden korosztályt képviseljenek. A megoszlást mutatja be a következő ábra év év év év 51 feletti 2. ábra: Kor szerinti megoszlás eredménye Forrás: Saját szerkesztés 35

36 A megkérdezettek legnagyobb arányban a év közötti korosztályhoz tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a többségük többéves munkatapasztalattal rendelkezik. Mivel nagyon fontos, hogy hasonló területen szerezzenek tapasztalatot, így megkérdeztem azt is, ki mióta dolgozik a gyógyszerforgalmazás területén. A kapott válaszokat a következő ábrán foglaltam össze néhány hónapja kevesebb mint 1 éve 1 és 3 év között 3 és 5 év között 5 és 10 év között több mint 10 éve 3. ábra: A gyógyszertári munkában töltött idő vizsgálata Forrás: Saját szerkesztés Az ábrán jól látszik, hogy a vizsgált csoportból 16 fő az, aki egy évnél kevesebb ideje dolgozik gyógyszertárban. A többségük több éve ezen a területen tevékenykedik, 4 fő megkérdezett már több mint 10 éve. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezettek többsége rendelkezik tapasztalattal ami a konfliktus kezelését illeti. A bevezetőben említett hipotézis szerint a konfliktusok egyik alapja az, hogy a betegek gyakran többet várnak el a gyógyszerésztől, mint ami a tényleges feladata. Ez alatt azt értem, hogy az orvos szerepét szeretnék betöltetni a gyógyszertári dolgozókkal. Ez azonban nem csak a beteg hibája, ezért azt vizsgáltam, hogy 36

37 tisztában vannak e a dolgozók a feladatukkal. Mivel több választ is meg lehetett jelölni, így a szavazatokat összesítettem. A kapott eredményt a 4. ábra mutatja be. 1. táblázat: A gyógyszerész legfontosabb feladatai Válasz Eredmény kiadja a gyógyszert, amit a beteg kér 32 kiadja a gyógyszert és tájékoztatást ad 38 javasol olcsóbb készítményt 62 meghallgatja a problémát és tanácsot ad 21 segítsen az egészséges, egészségtudatos életmód elsajátításában 17 irányítson orvoshoz amennyiben szükséges 40 Forrás: Saját szerkesztés A legtöbben egyetértenek abban, hogy a legfontosabb feladat az, hogy a gyógyszerész javasol olcsóbb készítményt. A vélemények azonban megoszlanak abban, hogy csak kiadja a kért gyógyszert, vagy kiadja és tájékoztatást is ad. A kapott válaszok azt mutatják, hogy a megkérdezettek 45 százaléka szerint elég ha csak kiadják a gyógyszert. A hipotézisem egyik része ezennel igazolódni látszik, ugyanis a nem megfelelő tájékoztatás a későbbiekben problémához vezet, amiből konfliktus alakulhat ki. Ezt a kérdést tovább elemeztem, így arra voltam kíváncsi, hogy előfordul e olyan eset, amikor a tájékoztatás hiánya miatt reklamáció lesz. 37

38 nem találkoztam még ilyen esettel 67 igen, évente néhány ilyen eset fordul elő igen, hetente előfordul igen, naponta előfordul ábra: Reklamációs esetek kutatása Forrás: Saját szerkesztés A kapott válaszok alapján arra a következtetésre jutottam, hogy mégsem igazolódik a hipotézisem, azaz a tájékoztatási kötelezettség hiánya nem vezet később konfliktushoz. Úgy gondolom, hogy a 1. számú kérdésnél azon válaszadók, akik a termékkiadást jelölték meg, azok a tájékoztatást a kiszolgálás természetes velejárójának tartják. A konfliktushelyzetek vizsgálatának folytatásánál arra voltam kíváncsi, hogy a megkérdezettek kerültek e már ilyen szituációba. A kapott válaszokat az 5. ábrán foglaltam össze. 38

39 5 65 igen nem 5. ábra: Konfliktushelyzet Forrás: Saját szerkesztés A megkérdezettek közül 65 fő került már valamilyen konfliktus helyzetbe a gyógyszertárban. Úgy gondolom, hogy azok, akik még nem találkoztak kommunikációs problémával, nem olyan régóta dolgozhatnak ezen a területen. Ennek igazolására elővettem azokat a kérdőíveket, ahol a válasz nem volt. Azt tapasztaltam, hogy a nem-el válaszolók közte voltak azon 16 fő között, akik kevesebb mint 1 éve dolgoznak a gyógyszertárban. A konfliktusok okait is vizsgáltam. arra kértem a dolgozókat, hogy válaszoljanak az alábbi lehetőségek közül: a beteg türelmetlensége, a tájékoztatás hiánya, a gyógyszerváltás, a gyógyszerhiány. A teljesség érdekében azonban megadtam egyéb lehetőséget is, amelynek kitöltése szabadon történhet. 39

40 A válaszadók eredménye a következőképpen alakult: a gyógyszerhiány 13 a gyógyszerváltás 23 a tájékoztatás hiánya 1 a beteg türelmetlensége ábra: Konfliktus kialakulásának okai Forrás: Saját szerkesztés A válaszadók többsége a betegek türelmetlenségét jelölte meg. Ezzel egy újabb hipotézisem látszik igazolódni, mely szerint a rohanó világunkban sajnos a türelmetlenség is kiváltó oka lehet a konfliktusoknak. Többen jelölték meg a gyógyszerváltást, azaz azt, amikor a korábban megszokott gyógyszer helyett egy újat kap a beteg, amivel csak a patikában szembesül. A válaszadók többsége azonban egyéb tényezőt is megjelölt. Ezek között szerepelt a gyógyszerek ára, illetve a hosszabb várakozási idő. 24 fő jelölte meg a recept nélküli gyógyszerkiváltás meghiúsulását is. Néhány válaszadásnál szerepelt az, hogy problémaként élik meg a betegek, ha a készítendő gyógyszerért vissza kell később jönni. A kialakult konfliktusok kezelésénél nagyon fontos hogyan lépnek fel a dolgozók, illetve az is milyen eszközöket használnak. 40

41 Az erre vonatkozó hipotézisem az volt, hogy a határozott, de nem erőteljes fellépés, a beszélgetés, meggyőzés hatékony eszköz lehet a problémák megoldásában. A kapott válaszokat a következő ábrán foglaltam össze. a vezető határozott fellépése 9 a probléma megoldása elegendő volt 14 meggyőzés, beszélgetés ábra: A konfliktus megoldásának lehetőségei Forrás: Saját szerkesztés A válaszadók többsége szerint a meggyőzés, a beszélgetés elegendő a probléma megoldására. Csak 9 fő gondolja úgy, hogy egy konfliktus megoldása a vezető határozott fellépésével oldható meg. A hipotézisem ezek szerint igazolódni látszik. A bevezetőben ismertetett hipotéziseimben megfogalmaztam azt az állítást, miszerint a gyógyszertári dolgozóknak fontos a kommunikációs ismereteinek folyamatos fejlesztése. Az erre a kérdésre adott válaszokat a következő ábra foglalja össze. 41

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.26. Etikai Kódexek Hivatások, foglalkozások szakmai szabályai Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény, a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él.

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ...

Kérdőív. 1. Milyen szolgáltatásokat nyújt a vállalat, ahol dolgozik? ... ... 4. Jelenleg milyen feladatokat lát el az intézményben? ... KÉRDŐÍV SZÁMA... Kérdőív A nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan Romániában is általánossá vált, hogy egyes üzleti problémával a vállalatok Önökhöz fordulnak. A tanácsadás a professzionális szolgáltató piac

Részletesebben

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS

EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS EDZŐI KONFLIKTUS KEZELÉS Ahogyan a vezető vezet, a hatalom gyakorlásának módja. A vezetés több, mint a hatalom gyakorlása: fontos a személyiség szerepe tanult magatartásforma Vezetési stílust befolyásoló

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

MI LÁTSZIK A KONFLIKTUSBÓL? Tünetek ek, az ügy

MI LÁTSZIK A KONFLIKTUSBÓL? Tünetek ek, az ügy MEDIÁCIÓ Dr. Vajna Virág - mediátor MI A KONFLIKTUS? Kenneth Boulding meghatározása szerint a konfliktus összeütközést jelent emberek, vagy emberek csoportjai között. Akkor lép fel, amikor olyan célokat

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten

Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten Konfliktuskezelés egyéni, szervezeti és társadalmi szinten Kovács Máté, tanársegéd info@kovacs-mate.hu Társadalmi-gazdasági kapcsolatok Ember és környezete kapcsolata Aktivitás, interakció Kölcsönös társadalmi

Részletesebben

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest) A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A TOP EDZŐ PROFILJA /THE PROFILE OF THE TOP COACH/

A TOP EDZŐ PROFILJA /THE PROFILE OF THE TOP COACH/ A TOP EDZŐ PROFILJA /THE PROFILE OF THE TOP COACH/ Készült: Jacques Crevoisier előadása alapján (UEFA, Nyon, 2013) A labdarúgás környezete megváltozott Európában Új befektetők Új tulajdonosok A költségvetés

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

MEDIÁCIÓ. Dr. Vajna Virág - mediátor

MEDIÁCIÓ. Dr. Vajna Virág - mediátor MEDIÁCIÓ Dr. Vajna Virág - mediátor MI A KONFLIKTUS? Kenneth Boulding meghatározása szerint a konfliktus összeütközést jelent emberek, vagy emberek csoportjai között. Akkor lép fel, amikor olyan célokat

Részletesebben

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan: Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató

ELITE YOUTH. fejlesztése az utánpótlás futballban. Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató fejlesztése az utánpótlás futballban Készítette: Szalai László MLSZ Edzőképző Központ Igazgató az utánpótlás futballban a személyiségtulajdonságok, gondolati- és gyakorlati-cselekvéses képességek sajátos

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN A MEDÁCIÓ ÉS A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET

ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN A MEDÁCIÓ ÉS A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN A MEDÁCIÓ ÉS A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET 9 ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉS AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN A MEDÁCIÓ ÉS A HELYREÁLLÍTÓ SZEMLÉLET A demokratikus társadalom

Részletesebben

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS

AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS, MINT FOGLALKOZÁS Az oktatás nem egy tartály megtöltése, hanem a tűz meggyújtása. -William Butler Yeats- TANÁRI KOMPETENCIÁK Tanárnak lenni nem csupán hivatás - elhivatottság. társadalmi

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Betekintés a túlsúlyos betegek szupportív terápiás folyamatába

Betekintés a túlsúlyos betegek szupportív terápiás folyamatába Betekintés a túlsúlyos betegek szupportív terápiás folyamatába Módszerismertetés önismereti sajátélmény segítségével. Dr. Jakabné Zelei Erzsébet Pszichológus Harkány, 2014. október 17. Előadásom témái

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

KKV vezetési és szervezetfejlesztési program

KKV vezetési és szervezetfejlesztési program A SZERVEZETI TUDATOSSÁG KITERJESZTÉSE Olyan támogatott (díjmentes) fejlesztési programot kínálunk 30 kis- és középvállalkozás számára, amelyben most a költségek helyett a tartalmakra fókuszálhatnak! Résztvevőként

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége

Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Tárgyalás-technika 18. Erdélyi KÖDAK, 4. hétvége Déva, 2010. november 19-21. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mottó: Az életben nem azt kapjuk, amit megérdemlünk, hanem amit tárgyalással

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Kommunikációs, vezetői szerepek 2009. FOGYASZTÓ SZOLGÁLTATÓ Végrehajtás Döntés

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Konfliktuskezelési módszerek

Konfliktuskezelési módszerek Konfliktuskezelési módszerek A tananyag alcíme Szerző: Dr. Balogh Eszter Lektor: Domschitz Mátyás Bevezető Ebben a részben áttekintést kap a ma használt legmodernebb konfliktuskezelési módszerekről, az

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Vezetői önértékelő kérdőív

Vezetői önértékelő kérdőív Vezetői önértékelő kérdőív Kérdőív megnevezése Jele, kódja Vezetői önértékelő kérdőív 10_Ovodavez_Ön_Ért sorsz Megnevezés Adat 1. Óvodavezető neve 2. Oktatási azonosítója 4. Értékelés időpontja: Kérjük,

Részletesebben

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS TIT PANNON EGYESÜLETE - GYŐR KUTATÁSI ZÁRÓJELENTÉS A felnőttek idegen nyelv ismeretét vizsgáló helyzetelemzés, amely a Határon Átnyúló Felnőttképzési Nyelvi Módszertani Központ létesítése című projekt

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam

Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki tanmenet 5-6. évfolyam Az osztályfőnöki óra az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, környezettudatos

Részletesebben

P R E M I U M S Z O L G Á L T A T Á S O K A K Ú T V Ö L G Y I K L I N I K A I T Ö M B B E N

P R E M I U M S Z O L G Á L T A T Á S O K A K Ú T V Ö L G Y I K L I N I K A I T Ö M B B E N P R E M I U M S Z O L G Á L T A T Á S O K A K Ú T V Ö L G Y I K L I N I K A I T Ö M B B E N G O N D O S K O D Á S É S P R O F E S S Z I O N A L I Z M U S A Kútvölgyi Klinikai Tömb neve szorosan összekapcsolódik

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben