Sajtószemle augusztus 17.

Átírás

1 Sajtószemle augusztus 17. Népszava.hu Tudom, mit szedsz! Az október végére elkészülő egészségügyi informatikai fejlesztések egyik legfontosabb kérdése, hogyan lehet biztosítani a hatalmas mennyiségű, többnyire érzékeny személyes adat védelemét. Tart az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér bevezetésének jogi előkészítése, amelynek legfontosabb része az adatvédelem szabályozása. Nagyon pontosan kell meghatározni, hogy ki férhet hozzá egy beteg személyes adataihoz, mert a sokkal egyszerűbb eddigi rendszerben is előfordultak hibák. Néhány hónapja majdnem egymillió beteg kórházi adatai kerültek ki rövid időre az internetre TAJ számokkal és orvosi kódokkal, amelyek alapján viszonylag könnyen beazonosíthatta egy hozzáértő, hogy az illető kapott-e kórházi ellátást a közelmúltban. Hasonló esetek megengedhetetlenek, de azt is szigorú szabályoknak kell korlátozni, hogy ki láthatja egy beteg élettörtének egészségügyi adatait a rendszeren belül. A fejlesztéseket bemutató konferencián a közelmúltban Kovács Arnold, a projekt jogi munkacsoportjának tagja kiemelte, a parlament őszi ülésszakának kezdetére összeáll az a csomag, hogy miben kell szigorítani és pontosítani a hozzáférésekre vonatkozó szabályrendszeren, hogy követni lehessen azt is, ha valaki illetéktelenül próbált meg hozzáférni valamilyen információhoz. Azzal azonban számolni kell, hogy a lakosság felkészítése sem lesz egyszerű, mert bár mindenki élhet az elektronikus önrendelkezés jogával, azt el is kell neki magyarázni, hogy erre milyen eszközei vannak. Az Országos Egészségpénztár (OEP) a pénzügyi elszámolások megkönnyítésére 2011 óta vezet orvosi jelentéseken alapuló nyilvántartást mindenkiről. A lista alapesetben tartalmazza az ellátott TAJ számát, a dátumot, az ellátó azonosító számát, a kezelőorvos adatait, a diagnózist, a beavatkozás kódját és az érte kapott térítés összegét. Már ez is nagyon sok ponton sértheti a beteg jogait, ha illetéktelen kezekbe kerül. A napi gyakorlatra világít rá az ország egyik legismertebb adatvédelmi szakértője a tisztessegesadatkezeles.hu honlapon, ahol közzéteszi az OEP-től kapott listákat, hogy azóta kik és hányszor szívtak le információkat a páciensekről sokszor az illető tudta és beleegyezése nélkül. Alexin Zoltán azt írja, hogy az ellátórendszer igénybevételéről máshol is gyűjtik az adatokat, de az Európai Unióban ezeket átlagosan 5 évig őrzik, míg nálunk épp az idén emelték meg az eddigi 15 éves archiválást a duplájára. Szerinte a hosszú időre kiterjedő egészségügyi élettörténet rögzítése súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat. Márpedig az új fejlesztések egyik eleme éppen azt akarja elérni, hogy akár egész életen át követhető legyen az illető kezeléseinek, ellátásainak sora. Ez orvosi szempontból sokszor érthető, hiszen az előzmények pontos ismerete segít adott pillanatban a megfelelő ellátás megtalálásában, ugyanakkor lássuk be, nem lesz egyszerű a megfelelő adatvédelmi szabályok megalkotása egy ilyen összetett rendszerben. A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa az OEP Adatvédelmi Főosztályától megtudta, hogy az adatok lekérdezésében a háziorvosok voltak a legaktívabbak az utóbbi nem egészen 5 évben. Míg a bevezetés évében még csak 93 háziorvos 480 betegről tájékozódott 698 alkalommal, az idő előre haladtával egyre népszerűbb az információszerzésnek ez a módja, tavaly már 2501 alapellátó orvos, több mint 93 ezer alkalommal olvasott adatokat 66 ezer betegéről. A szakorvosokat kevéssé érdekli a lehetőség, de a gyógyszerészek információéhsége nehezen magyarázható szakmai, sokkal inkább pénzügyi érvekkel. Ők 2013 óta juthatnak hozzá a beteg éves gyógyszerfogyasztási adataihoz, tavaly 20 ezer páciensről tájékozódtak majdnem 52 ezer alkalommal. 1

2 Ezekhez a számokhoz képest elenyésző azoknak a betegeknek a száma, akik tiltakoztak ezek ellen az adatkérések ellen. Azt, hogy a háziorvoson kívül más is hozzáférhet a nyilvántartásokhoz, nagy valószínűséggel nem is tudják az emberek. A legtöbb panasz egyébként a gyógyszerészek ellen érkezett, de ez a szám is csak 5658 volt 2014-ben. A tiltakozás lehetősége persze azoknak adott, akik otthonosan mozognak az interneten, elmennek az OEP honlapjára, ott megkeresik és meg is találják a formanyomtatványt, amit kitöltve vissza kell küldeni a panasszal. Nem véletlen tehát a kifogások alacsony száma. Mindezek fényében érdeklődve várjuk a jogszabályok tervezetét, amelyek korlátok között tartják az indokolatlan leskelődőket, amelyek megvédik személyes adatainkat és felvérteznek minket a valós önrendelkezés lehetőségével. Utána pedig várunk egy nagyon pontos tájékoztató, felvilágosító kampányt, amely megtanítja a lakosságot a rendszer használatára, mert Alexin Zoltán listái most nem túl megnyugtatóak a páciensek számára. Gulyás Erika RTL Klub.hu Jutalmat kap, aki rendszeresen eljár szűrővizsgálatokra Mészáros János helyettes államtitkár azt mondta, aki bizonyítani tudja, hogy eljárt rákszűrésre és találnak nála valamit, nem kell kivárnia majd a várólistát a többi vizsgálatra. Így is akarja ösztönözni a kormány, hogy minél többen menjenek el szűrővizsgálatokra. A linkre kattintva megtekinthető a Híradó riportja: Kisalföld.hu Mindent visznek a kórházi tolvajok Győrből Több százezer forintos CT-monitort is elloptak, egyszerűen levágták a kábelről. Az idei első félévben ötszáz kórházi lopáshoz riasztották a rendőröket. A tolvajok mindent vittek: a készpénzen, mobiltelefonokon és ékszereken kívül ellopták a WC-ülőkéket, a csapokat, a zuhanyrózsákat. Van, aki monitort is vitt, mert lapostévének hitte. A kórházi lopások ténye nem új keletű, az évek alatt annyi változott, hogy már nemcsak a betegek holmijait viszik el, hanem a felújított vagy újonnan épített kórházi épületek értékes és mozdítható darabjait is kinézik maguknak. Az idei első félévben Magyarországon közel 500, tavaly 900 büntetőeljárást folytatott a rendőrség kórházi lopások ügyében. Az azért jellemző maradt, hogy a tolvajok főként a betegektől és a személyzettől loptak, azonban a legnagyobb kárt az intézményeknek okozzák. A készpénzen, mobiltelefonokon és ékszereken kívül ellopják még a WC-ülőkéket, a csapokat vagy a zuhanyrózsákat is. Olyan is előfordult, hogy egy több százezer forintos CT-monitort vittek el, amit nyilván nagy képernyős tévének néztek. Egyszerűen levágták a kábelről. A kórházak lehetőségei igen korlátozottak a lopások megelőzésében" nyilatkozta legutóbb dr. Rácz Jenő, a veszprémi kórház igazgatója. Ezt Győrben, s persze a többi megyei kórházban is meg tudják erősíteni. Az intézmények mindegyikében működik őrző-védő szolgálat, de a biztonsági őrök nem végezhetnek motozást. Legfeljebb értesíthetik a rendőrséget. A győri Petz-kórházban több helyen is 2

3 kamerákat helyeztek el, amikor az új szárnyat átadták, be is mutatták azt a szobát, ahová a kamerák felvételei befutnak. Ez ugyanakkor nem akadályozza meg a tolvajokat. Ahogy tavaly, úgy idén is tételenként több százezres kárt okoztak a tolvajok, illetve a rongálók. Csak néhány példa: a sorompó letörésével (biciklivel, autóval egyaránt) alkalmanként 20 és 80 ezer forintos kárt okoztak, összesen 360 ezer forint értékben. A babainkubátornál lévő ajtót is kitörték az elmúlt fél évben, a nyilvános WC-ket megrongálták, onnan pedig nem először csaptelepeket vittek el. Korábban azt is megírtuk, hogy az új szárny minőségi csaptelepeit is elvitték egyesek; egyszer pedig a kamerafelvételek buktattak le egy tolvajt, aki egy számítógépet vitt volna el az egyik orvosi szobából. A fali rongálások, csempepótlások is százezrekben fájtak" a győri kórháznak, amely pedig nem ezeknek a bajoknak az orvoslására hivatott. urce=hirkereso&utm_medium=feed&utm_campaign=hirkereso Minap.hu A MISEK támogatásával javulhat az ugandaiak orvosi ellátása, életminősége így talán kevesebben indulnak el Európába Ugandában épülő egészségügyi központ felszerelésére és működtetésének segítésére kötött megállapodást a MISEK és a Magyar Afrika Társaság pénteken. Ez az első ilyen szerződés hazánkban. A miskolci kórház orvosigazgatója hangsúlyozta, raktáron lévő, már nem használt eszközeikkel segítik az ugandai egészségügyi központ működését, az orvosi misszió pedig lehetőség, s nem kötelezettség a kórház munkatársai számára. A miskolci egészségügyi ellátást semmiben nem befolyásolja a támogatói megállapodás hatályba lépése. A Magyar Afrika Társaság (AHU) 2009 óta szervez önkéntes orvosi missziókat Afrika rászoruló térségeibe. Mindeddig közel harminc önkéntes orvos 1-1 hónapig teljesített szolgálatot az afrikai kontinens 5 különböző országában. A körülmények javítása és az orvoscsapatok felkészülése érdekében a társaság hosszú távú tervei között szerepelt egyegészségügyi központ felépítése, amely hosszas előkészítés után végre megvalósulhat: július közepén az ugandai Kapekeben lerakták az egészségügyi központ alapkövét. A következő lépés a szükséges orvosi műszerek, ápolási eszközök, bútorzat biztosítása ebben segít a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház. Mint a pénteki sajtótájékoztatón dr. Pap Tibor, a MISEK orvosigazgatója is hangsúlyozta, minderre az ad lehetőséget, hogy az elmúlt évek átszervezései, osztály-összevonásai miatt a kórházban jelentős raktárkészletek halmozódtak fel jó állapotban lévő eszközökből ezek a betegellátásban problémamentesen használhatók. Kórházunk tehát nem pazarolja el meglévő forrásait, hanem a raktáron lévő eszközöket használja fel emelte ki az orvosigazgató, hozzátéve, még idén ősszel több százmillió forint értékben szereznek be eszközöket. Az együttműködés lehetővé teszi folytatta dr. Pap Tibor, hogy a MISEK szakdolgozói, orvosai is vállalhassanak karitatív, missziós munkát az ugandai egészségügyi központban, amit a miskolci kórház támogatni fog. Az egészségügyi központban jellemzően az alap- és járóbeteg-ellátásban felmerülő feladatokat kell majd ellátni. Ehhez berendeznek négy, járóbetegek ellátására szolgáló rendelőt. A műszereket a társaság juttatja majd ki Afrikába. 3

4 Az orvosigazgató rámutatott arra is, hogy a misszióban dolgozó orvosok olyan tapasztalatokkal és tudással térhetnek majd haza, amik mint fogalmazott ebben a migrációs helyzetben akár fontossá is válhatnak. Nem kell félni persze például az Ebolától, nyugtatott meg mindenkit dr. Pap Tibor, de a tapasztalat sokat érhet a későbbiek során. Ez a támogató együttműködés részünkről nem jelent semmiféle olyan nehézséget, ami a napi munkát akadályozná, hátrányos lenne hangsúlyozta. Nem köteleztük el magunkat semmire, de segíteni szeretnénk! Számunkra is jól esik, amikor rajtunk segítenek. A Magyar Afrika Társaság elnöke örömét fejezte ki, hogy szülőföldjén, Borsod megyében születik meg az első megállapodás, itt ismerték fel először, hogy Afrikával foglalkozni kell. Balogh Sándor kiemelte: már évekkel ezelőtt figyelmeztettek a migrációs problémára. Mint ismertette, évtizedekkel ezelőtt megindult az urbanizáció Afrikában is, sokan költöznek a városokba, ahol aztán nem találnak munkát, és elvesztik a megélhetésükhöz szükséges forrásokat. Ugyanakkor azt látják és hallják, hogy Európában milyen jól élnek az emberek, de az elnök meggyőződése, hogy nem szívesen hagyják oda otthonukat. Én nem gondolom azt, hogy egy afrikai szeretne Svédországba emigrálni. Mindenki a saját szülőföldjén szeretne megélni hangsúlyozta Balogh Sándor. A Magyar Afrika Társaság elnöke hangsúlyozta: azért fontos egy kórház működtetése Afrikában, s azért fontosak az orvosi missziók (eddig több mint 30 ezer beteget gyógyítottak meg), mert ezekkel is javítják az életminőséget s végtére hozzájárulnak ahhoz, hogy az ott élők Afrikában maradjanak. Pécsi napilap.hu Sikeres teszt a pécsi 400 ágyas helikopter-leszállóján A héten leszállt az első helikopter a felújított pécsi 400 ágyas klinika tetejére. A leszállóhely minden szempontból alkalmas a betegszállító gépek fogadására. Sikeres volt a pécsi 400 ágyas klinika helikopter-leszállóhelyének műszaki próbája. A napokban elsőként landolt a kórház tetején a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. egyik helikoptere vagyis egy olyan típusú gép, amely a jövőben betegeket fog szállítani az intézménybe. A leszállóhely és az épület különféle elemei is jól vizsgáztak a teszten. Újabb próbaleszállásra nincs szükség, így a következő helikopter várhatóan már beteggel fog érkezni, méghozzá a kórházban végzett felújítási munkák, és a költözések befejezését követően. A légi úton szállított, sürgős betegek a földet érést követően lift segítségével a lehető leggyorsabban a szükséges egészségügyi ellátás helyszínére juthatnak az épületben, ami akár életmentő is lehet. A 400 ágyas klinika többlépcsős megújulása idén ősszel fejeződik be. A TIOP / Janus Pannonius Sürgősségi Program Korszerű sürgősségi ellátás a történelmi régióban és a TIOP /2F/ Janus Pannonius Program Korszerű egészségügy a történelmi régióban című projektek keretében a régió legnagyobb kórházberuházásának tizenötmilliárd forintot is meghaladó költségvetését az Európai Unió biztosítja. 4

5 Heol.hu Képzésen vettek részt a kórház dolgozói Kommunikációs tréningeken vehettek részt a héten az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet munkatársai. A lelki egészségfejlesztésen, az erőszakmentes kommunikáción túl pénteken az orvos és a beteg közötti jobb megértésről is szó esett. Miben segíthet egy-egy ilyen tréning? Ha a gyógyító úgy mondja el a betegének, hogy mi a baja, mi szükséges a gyógyulásához, hogy azt a páciens teljesen meg is érti, annak számos haszna van. Elsősorban együttműködőbbé válik a páciens a terápia során, s gyorsabban gyógyul. Mindezek következtében a kórház is jól jár, hiszen kevesebbe kerül egy-egy beteg kezelése, ha az együttműködő páciens gyorsabban gyógyul osztotta meg Ipacsné Kulczycki Réka egészségfejlesztő mentálhigiénikus, kórházi népegészségügyi koordinátor. Kik vettek részt a tréningen az egri kórházban? Hat orvostanhallgató, akik az egri kórházban rezidensként dolgoznak, de öt ápoló is bekapcsolódott. Tapasztalataink szerint inkább a fiatalok nyitottak az ilyen típusú képzéseken való részvételre, ők már úgy kezdik a pályát, hogy igyekeznek a betegeket partnerként kezelni, ez sokat segít. Lesz folytatás? Nagyon remélem, hogy igen, hiszen egy-egy ilyen tréninggel nem tudunk csodát tenni. Fontos lenne, hogy kialakuljon az egészségfejlesztőkórház-szemlélet. Magyarország sajnos még nem tagja a nemzetközi szervezetnek. Az elején kell kezdenünk: ha kiépül egy egészségfejlesztőkórház-hálózat, akkor könnyebb dolgunk lesz, hiszen a hatékony orvos-beteg kommunikáció fejlesztésében még nagyon sok dolgunk van. 5