KOCKÁZAT-KOMMUNIKÁCIÓ A GYERMEKGYÓGYÁSZATBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOCKÁZAT-KOMMUNIKÁCIÓ A GYERMEKGYÓGYÁSZATBAN"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS KOCKÁZAT-KOMMUNIKÁCIÓ A GYERMEKGYÓGYÁSZATBAN Készítette: Dr. Pataki Mariann Budapest, 2007.

2 Amit egyáltalán meg lehet mondani, azt meg kell mondani világosan, amiről pedig nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. -Wittegstein- TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ A KOCKÁZAT FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A kockázat fogalmának megközelítései Kockázat definíciók A kockázat, bizonytalanság, veszély, probléma fogalmak összehasonlítása Kockázat és bizonytalanság Kockázat és veszély Kockázat és probléma Jelen dolgozat kockázatfelfogása KOCKÁZAT-ÉSZLELÉS ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK Bilaterális kockázat-észlelés A betegek kockázat-észlelése Az orvosok kockázat-észlelése Jelen dolgozat álláspontja a kockázat-észlelésről ORVOS-BETEG KOMMUNIKÁCIÓ Hitelesség és meggyőzés Az orvos-beteg kapcsolat definíciója Az orvos-beteg kapcsolat elméletei Csapatmunka A KOMMUNIKÁCIÓ OKTATÁSÁNAK HELYE AZ ORVOSKÉPZÉSBEN KUTATÁS A kutatás módszertana Észrevételeim KUTATÁSI EREDMÉNYEK Naplós kutatás Betegnaplók Orvosnaplók Mélyinterjúk Az interjúk értékelése a kockázat-kommunikáció sajátosságai ÖSSZEFOGLALÁS

3 TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK TÁBLÁZATOK: 1. Vevők és igényeik az egészségügyben A laikusok és szakértők kockázat-észlelésének különbségei Az SDM-hez szükséges feladatok A kommunikáció-oktatás helyzete a hazai orvostudományi egyetemeken ÁBRÁK: 1. Kockázat és veszély Kockázat és probléma Az orvos-beteg kommunikáció típusai DIAGRAMOK: 1. Az egyes helyszíneken elért betegek aránya A találkozó lefolyása a szülő szerint Az orvos jellemzése a találkozó lefolyása alatt A szülő érzései a találkozó előtt A szülő érzései a találkozó alatt A szülő érzései a találkozó után A szülő érzései a találkozó előtt, összehasonlítás A szülő érzései a találkozó után, összehasonlítás Mit kell megváltoztatni, a szülő szerint A találkozó lefolyása az orvos szerint A beszélgetés célja Ki a beszélgetés kezdeményezője Az orvos észlelése a szülővel kapcsolatban a találkozó során A szülők és az orvosok észlelésének összehasonlítása Szülői kompetencia

4 Az emberi hang arra törekszik, hogy mindent meggyalázzon ezen a világon. -J.D.Salinger- 1. BEVEZETŐ Az orvosi ellátás, az egészségügyi ellátás olyan szolgáltatás, melynek igénybe vevője bárki lehet. Az egészségügy napjainkban a figyelem középpontjába került. Ez részben az ezen a területen észlelhető, jelenleg folyó egészségügyi reformoknak köszönhető. Nem elhanyagolható azonban az sem, hogy az embereknek, azaz a szolgáltatás fogyasztóinak igényessége a szolgáltatások színvonala tekintetében növekszik, és ez nem kerüli el az egészségügyet, mint szolgáltató szektort sem. Tendenciának tekinthető az is, hogy a beteg részt kíván venni az őt érintő döntésekben, partnerként kíván szerepelni a szolgáltatási folyamatban. Az egészségügyi ellátásra is vonatkozik mindaz a szabály és jellemző, ami a szolgáltatásokra általában igaz: Változékonyság (heterogenity) Nem fizikai természet (intangibility) Nem tárolható (perishability) Elválaszthatatlanság (inseparability). [Veres Z. (2005)] A szolgáltatások sajátos jellemzői azt eredményezik, hogy ebben a szférában az egyidejűségből és a folyamatjellegből adódó bilaterális eredménykockázat van jelen, azaz a fizikai jellegű termékek piacával ellentétben nemcsak a fogyasztó észlel valamilyen kockázatot, hanem a szolgáltató is. A bilaterális kockázatérzet okai közé tartoznak a nemfizikai jelleg, a hozott anyag jelensége, a folyamatjelleg, a heterogenitás, a nem-tárolható jelleg, a szolgáltatás nyújtásának és felhasználásának elválaszthatatlansága és a frontvonal léte. [Veres Z. (2005)] Az egészségügyi szolgáltatás esetén fizikai, tárgyi elemként az igénybevevő (a beteg) saját életét adja a szolgáltatásba. Egy sikertelen folyamat eredményeként maradandó egészségkárosodás, szélsőséges esetben haláleset lehet a következmény. Visszafordíthatatlanul, megismételhetetlenül. 4

5 Másik oldalról, a szolgáltatást nyújtó orvos hozott anyaggal dolgozik. Gyakran igen gyorsan kell súlyos döntéseket hoznia, komoly beavatkozásokat végrehajtania, melynek eredményét a későbbiekben kevéssé tudja megváltoztatni. Nagy súllyal esik a latba a beteg betegségtudata, együttműködési készsége, és az is, hogy hogyan tudja elmondani az orvosnak a problémáját. A döntéshozatal mindkettőjük számára nehéz: Meri-e a beteg feltárni minden problémáját? Képes-e azt megfelelő módon kommunikálni az orvos felé? Van-e a betegnek elegendő ismerete egy szakmailag is helyes döntés meghozatalához? Mennyire tud az orvos segíteni a helyes és szükséges döntés meghozatalában? Mennyire képes a beteg az adott helyzetben reális, objektív maradni? Látható, hogy az egészségügyi szolgáltatás esetén mind a beteg, mind az orvos észlel egyfajta kockázatot. Hogyan képesek ezt észlelni, és egymás felé kommunikálni? Milyen speciális aspektus figyelhető meg a gyermekgyógyászatban, ahol harmadik személyként a szülő is bekapcsolódik a folyamatba? Milyen módszerrel lehetséges feltárni a kockázat-észlelés, kockázat-kommunikáció jellegzetességeit? Szakdolgozatomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti tudományok Intézete egyik kutatócsoportja hosszabb ideje foglalkozik az egészségügyi szolgáltatással azt vizsgálva, hogy a vélt kompetenciák hogyan befolyásolják az észlelt kockázatokat.[veres Z., Málovics É., Vajda B.(2007)] Kutatásomat az általuk meghatározott alapokra építve, a gyermekgyógyászat speciális vonásait figyelembe véve végeztem. A már említett kérdéseken kívül vizsgáltam, hogy a kockázat-kommunikáció kutatásában mennyire alkalmazható egy, a gazdasági kutatások területén még kevéssé ismert módszer, a naplózás, napló-használat. 5

6 2. A KOCKÁZAT FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A kockázat-észlelés, kockázat-kommunikáció és kockázat-kezelés világszerte a figyelem középpontjába került. Beszélhetünk gazdasági, politikai, társadalmi, üzleti, kulturális, esetleg környezeti kockázatról. Nézőpontját tekintve lehet a kockázat egyéni vagy csoportos, szervezeti, de akár társadalmi vagy az emberiséget érintő is. [Bezegh A. (2007)] Nem csak az egészségügyi szolgáltatás, hanem számos más szolgáltatás területén vizsgálják ezt a kérdést. A kockázat-kezelés fontos a biztosítások, pénzügyek, gyógyszerek és vegyszerek, környezetvédelem, természetvédelem területén is. A különböző szolgáltatások igénybevevői egyre inkább részt kívánnak venni a szolgáltatással kapcsolatos döntési folyamatokban, ismerni akarják annak minden részleltét, kockázatát, és joggal egyre színvonalasabb, számukra biztonságos szolgáltatásra tartanak igényt A KOCKÁZAT FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSEI Renn (1992) óta a kockázat fogalmának háromféle megközelítése ismert, melyeknek több közös eleme van: a döntések nemkívánatos következményei a nemkívánatos események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége) a döntések kontextusát képező valóságról alkotott feltételezések. A megközelítések a következők: 1. Technikai közelítések: ezek szerint a negatív hatások közvetlenül megfigyelhetőek, tudományos módszerekkel mérhetőek. A kockázat nagyságát valószínűségekkel súlyozott negatív hatásokkal lehet mérni, a kockázatok könnyen számszerűsíthetők és tudományos ismeretek birtokában csökkenthetők is. 2. Közgazdasági közelítések: ezek a negatív következményeket nem fizikai károk, hanem a következményekkel való elégedetlenség-elégedettség dimenziójában írják le, a kockázat így fizikai és nem fizikai hatások esetén is értelmezhetővé válik és a pozitív és negatív hatásokat együttesen is figyelembe lehet venni. A kockázat nem más, mint a nemkívánatos események várható (negatív) hasznossága. 6

7 3. Pszichológiai közelítések: ezek tovább szélesítik a szubjektív ítéletalkotás jelentőségét a kockázatfogalom terén. A kockázat definíciójának megalkotásánál a szubjektív észlelések figyelembe vételével az egydimenziós várható értéken túl kvantitatív és kvalitatív jellemzők figyelembevételére törekszenek.[vajda B.(2007)] 2.2. KOCKÁZAT-DEFINÍCIÓK A kockázat fogalom Giddens szerint a XVI. - XVII. században született és a nyugati felfedezők használták, amikor világfelfedező útjukra indultak. A kockázat elválaszthatatlan a valószínűség és a bizonytalanság tényezőitől. Giddens szerint nem beszélhetünk kockázatról, ha az esemény végeredménye 100%-ban biztos. A kockázat nem egyenlő a veszéllyel, vagy a szerencsével. Véleménye szerint a hagyományos kultúrákban nem létezik a kockázat fogalma, mert ez a fogalom olyan veszélyekhez kapcsolódik, melyeket a jövő lehetőségeinek összefüggéseiben értékelünk. A meghatározás használata jövőorientált társadalmakban megengedett, akik igyekeznek múltjuktól elszakadni. Giddens szerint létezik: Külső kockázat: mindig kívülről jön, a természet vagy a hagyomány adottságaiból. Kitermelt kockázat: az ember tudásán keresztül jelentkezik, melynek kezelésére és megértésére csekély tapasztalattal rendelkezik az ember. Giddens a felmerülő kockázatokat és veszélyeket világunk természetes velejáróinak tekinti, amelyeket meg kell próbálni kezelni. [A.Giddens (2005)] Néhány ettől eltérő definíció a kockázatra. Az angol risk szó, mely a magyarban is megtalálható rizikónak felel meg, a görög rhiza szóból ered, mely annak veszélyére utal, hogy valaki túl közel hajózik a sziklához. [Vajda B. (2007)] Gyakran alkalmazott definíció szerint a kockázat nem más, mint valamilyen kedvezőtlen esemény bekövetkeztének valószínűsége. Egyre többet használják azt a definíciót, mely szerint a kockázat a kedvezőtlen esemény bekövetkezési valószínűsége szorozva az okozott kár mértékével. 7

8 A kockázat ismert negatív hatású, bizonytalan bekövetkezésű jövőbeli esemény. (Wikipedia) A kockázat károsodás, betegség vagy a halál bizonyos körülmények között fennálló valószínűsége. Számszerűleg a kockázat 0 (amely annak bizonyosságát fejezi ki, hogy az ártalom nem következik be) és 1 (amely azt a bizonyosságot fejezi ki, hogy a kár bekövetkezik) közötti számmal fejezhetjük ki. [US EPA (1992), idézi Buday-Malik A. (2007)] Annak valószínűsége, hogy valamilyen kémiai vagy fizikai hatás okozta ártalmas esemény (halál, károsodás vagy valamilyen veszteség) előfordulhat adott körülmények között. [(Diffus (1993)] Egy adott területen adott időtartamon belül, meghatározott körülmények között bekövetkező, egészséget, illetve környezetet károsító veszély megvalósulásának valószínűsége: (1999. évi LXXIV. Törvény 3. ) A kockázat: Cselekvéshez kapcsolódik Következménye negatív A következmény bizonytalan. A kockázat egy cselekvési változat lehetséges (nem biztosan bekövetkező) negatívan értékelt következményeinek teljes leírása, beleértve a következmény súlyának és bekövetkezési valószínűségének megmutatását is. [Kindler J.(1987) idézi Buday-Malik A. (2007)] Látható tehát, hogy az élet legkülönbözőbb területén, legkülönbözőbb módon jelentkező kockázat meghatározására sokan sokféleképpen próbálkoztak. A lényeg mindenesetre azonos az egyes definíciókban. El kell azonban különíteni a kockázat fogalmát a bizonytalanság, veszély és probléma fogalmaktól. 8

9 2.3. A KOCKÁZAT, BIZONYTALANSÁG, VESZÉLY, PROBLÉMA FOGALMAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kockázat és bizonytalanság: Míg Csontos László az általa szerkesztett A racionális döntések elmélete (1998) című könyvben a kockázat és a bizonytalanság kifejezéseket egymás szinonimájaként használja, sok szerző nem ért ezzel egyet. Emblemsvag és Kjolsta (2002) szerint a bizonytalansághoz nem kapcsolódik egyértelműen sem nyereség, sem veszteség, egyszerűen egy olyan állapot, melyben valamit nem ismerünk teljes bizonyossággal. A bizonytalanság tehát a kockázat forrása. Gilford (1979) definíciója szerint a bizonytalanság arra való képtelenség, hogy a kimenetelekhez valószínűséget kapcsoljunk, míg a kockázat éppen az erre való képesség. A New Jersey-i Rutgers Egyetem szerint a kockázat és a bizonytalanság szorosan összefonódó fogalmak, de jól megkülönböztethetőek: míg egy plusz információ a kockázatot mind növelheti, mind csökkentheti, a kockázatbecsléssel kapcsolatos bizonytalanságot túlnyomó részt csökkenti. [Vajda B.(2007)] Kockázat és veszély A nem ismert negatív hatású, nagy valószínűségű esemény a veszély. Nagy valószínűséggel bekövetkezik, a lényege ez. Márpedig ahogyan azt már tárgyaltuk nem kockázat az, ami biztosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. A megbízói elégedettséggel együtt járó kockázat a lehetséges kudarc. 1.ábra: Kockázat és veszély (wikipedia) Kockázat és probléma John Lammey, Risk Management Workshop (2006) előadásában a következőképpen definiálta a két fogalmat: 9

10 Kockázat: bizonytalan kimenetelű dolog bármilyen fenyegetés, amely ha bekövetkezik részben vagy egészben megakadályozza a tevékenység elvégzését. A kockázat nem jelent kizárólag negatív kimenetelt. A kockázat a jelenben létező dolog. Problémák: ma léteznek a múltbéli döntések jelenlegi hatása Kockázatok: lehetséges problémák a jelenlegi döntések jövőbeli hatása PROBLÉMÁK&KOCKÁZATOK MÚLT JELEN JÖVŐ probléma döntések kockázat döntések 2. ábra: Kockázat és probléma [Forrás: John Lammey nyomán Dr. Bezegh A. (2007)] 2.4. JELEN DOLGOZAT KOCKÁZATFELFOGÁSA Dolgozatomban a kockázatot úgy értelmezem, mint annak lehetőségét, hogy az egyén (beteg) számára kedvezőtlen esemény következik be, vagy éppen valamely jó esemény nem következik be. A kockázat nagysága attól függ, hogy milyen jellegű és mekkora a bekövetkezett rossz, vagy be nem következett jó esemény hatására létrejövő kár vagy elmaradó haszon. 10

11 3. KOCKÁZAT-ÉSZLELÉS ÉS AZ AZT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 3.1. BILATERÁLIS KOCKÁZAT-ÉSZLELÉS Az egészségügyi szolgáltatás során mind a beteg, mind az orvos észlel bizonyos jellegű és bizonyos fokú kockázatot (bilaterális kockázat-észlelés). Az egészségügy feladata az emberek egészségének megőrzése, helyreállítása, a megfelelő életminőség biztosítása. A betegek részéről az utóbbi időben fokozott igény mutatkozik egy minden tekintetben kifogástalan, megfelelő színvonalú egészségügyi ellátás iránt. Gazdasági szakemberek és az orvosok gondolkodásában is változás figyelhető meg az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatban. Kincses (2000) szerint az egészségügyi ellátás tulajdonképpen a humán erőforrás működőképességének fenntartását jelenti, ezáltal pedig a munka folyamatosságának illetve a jövedelmezőségének biztosítását. Napjaink embere munkája és magánélete tekintetében is fokozott terhelésnek van kitéve. A stressz, helytelen, egészségtelen életmód, táplálkozás következménye mindenki által ismert. Új fogalmak jelennek meg, mint például a menedzser-betegség, mely figyelmet igénylő, sok áldozatot nem feltétlenül a szó szoros értemében követelő betegségcsoport. Ennek megfelelően kerülnek bevezetésre az új vizsgálómódszerek, a hangsúly a prevencióra, megelőzésre helyeződik, hiszen a munkaerő karbantartása kifizetődőbb, mint a későbbi helyettesítése, pótlása. Az egészségügyi szolgáltatást mindenki igénybe veszi élete során, de nem csak betegség, hanem egyéb más vonatkozásban (szűrővizsgálatok, születés, alkalmassági vizsgálatok) is. Az egészségügyi szolgáltatás szereplői a szolgáltatást igénybe vevő beteg (esetenként helyesebb páciensnek nevezni, hiszen nem feltétlenül van szó betegségről), illetve a szolgáltatást nyújtó személyzet, mint az orvos, ápoló személyzet. Hajnal a következőképpen határozta meg az egészségügyi szolgáltatás résztvevőit és igényüket: 11

12 Külső vevők/ügyfelek Belső vevők Vevő Elvárás/igény Igénybevett szolgáltatás Prevenció Egészség megőrzése Egészséges ember Foglalkozás-egészségügyi Alkalmasság megállapítása ellátás Beteg Hozzátartozó Közösség/ társadalom Tulajdonos (pl. önkormányzat) Fenntartó (pl. Kht.) Finanszírozó (OEP) Felügyelő (pl. ÁNTSZ) Más egészségügyi intézmény (pl. szakkórház) Nem egészségügyi intézmény (bármilyen szervezet) Munkatársak Társosztályok/ részlegek A szervezet területén működő egészségügyi szolgáltatók (pl. vállalkozó orvosok, laboratórium, üzemeltetők) 1. táblázat: Vevők és igényeik az egészségügyben [Forrás: Hajnal M. (2005)] Egészség helyreállítása Állapot javítása/ stabilizálása Hozzátartozójának megfelelő színvonalú ellátása Morbiditás, mortalitás csökkentése Igazságos ellátás Gazdaságos működés Presztízs-növekedés Betegvonzás Előírt keretek betartása Korrekt jelentés Törvényes és szakmailag korrekt működés Kiegészítő vagy eltérő szolgáltatás Megelőzés, felügyelet A szolgáltatási igények gyors és teljes körű kielégítése Azonnali és szakszerű intézkedések A teljesítési feltételek biztosítása, zavartalan szakmai kooperáció Alapellátás Járóbeteg-ellátás Fekvőbeteg ellátás Tanácsadás Betegjogi képviselet Hotelszolgáltatás Szűrés Prevenció Területi ellátás Vezetőség beszámolója A teljes szolgáltatás Elszámolási adatszolgáltatás Felülvizsgálat eltűrése Szakellátás Diagnosztika Morbiditási szűrés Kiegészítő szolgáltatások (pl. labor, patológia) Konzílium, ellátás Kapcsolódó egészségügyi és infrastrukturális szolgáltatások Az érintettek kockázat-észlelését számos tényező befolyásolja. Sok kutatás foglalkozik azzal, hogy mi minden játszik szerepet abban, hogy az adott helyzetben az érintett miért érzékeli 12

13 éppen olyannak a kockázatot, amilyen. Álljon itt néhány példa a kockázatészlelést meghatározó tényezők, körülmények modelljeiből. Másként ítélik meg a kockázatokat a laikusok és a szakemberek. Ezeket a különbségeket tartalmazza az alábbi táblázat: Szakemberek Kockázat kontrollálhatósága, kiszámíthatósága Tárgyszerű kockázatazonosítás, -értékelés, és -minimalizálás Természettudományos megközelítés Általános érvényűségre való törekvés A kockázattal kapcsolatos racionális döntés alapjául szolgálhatna Valószínűségi kockázatbecslések Kockázat összehasonlítások Kockázat számszerűsítése Elfogadható kockázat megállapítására való törekvés Kockázat összehasonlítások Információk szabályozott, algoritmikus és analitikus feldolgozása Laikusok A kockázatértékelés kis hányada alapul csak előző tapasztalatokon A kockázat nem észlelhető érzékszervekkel Nincsenek adatok, statisztikák, ezek használata számukra evidens Ezzel kapcsolatos hiedelmek, elképzelések szerepe jelentősebb egyéni értékítélet Nem egyértelműen műszaki, gazdasági szempontokra támaszkodnak több szempont keveredik Minőségi kockázatjellemzők nagyobb tere, szubjektivitás szerepének jelentősége, félelem A fent leírt heurisztikák kevert használata miatt ítéletek és cselekedetek inkonzisztenciája Számszerű adatok figyelembevétele kevésbé jellemző Biztonságra való törekvés Egyedi, különálló eseményekre való koncentrálás Információk asszociatív és érzelmi feldolgozása 2. táblázat: A laikusok és szakértők kockázatészlelésének különbségei [Forrás: Málovics É., Veres Z., Mihály N., Kuba P., (2005, Greene (2000), Chris Park (2004), Weber (2003) megállapításai alapján szerkesztette Vajda B. (2007)] Megjegyzés: A Kockázat összehasonlítások pont kétszer szerepel, mert az egyes szerzők mást és mást állítanak szembe vele. A szakértők professzionális szempontok szerint mérik fel a kockázatot tudományos, szakmai szempontok és módszerek alapján. Szakképesítésük és tapasztalataik alapján magas tudásszint jellemzi őket és képesek összefüggések komplex kezelésére, mérlegelésére. Működésük közben rutinra tesztnek szert, képesek a kockázatot nem személyes, inkább objektív szempontok alapján vizsgálni. Ez azonban gyakran overconfidence jelenségéhez vezet, azaz pont azért, mert gyakran rögzített eljárások alapján, sikeresen végeznek kockázatanalízist, a 13

14 szaktudáson kívül eső hatásokat már nem veszik észre. Emellett a tudósokat és szakértőket is befolyásolják a saját értékei, az intézmények értékei. A laikusok esetében szintén nagymértékben befolyásolja a kockázat észlelésének milyenségét az önértékelés szintje, az, hogy mennyire tartja magát a személy kompetensnek, hogyan értékeli saját képességeit a valószínűségi becslések terén. Akik bizonytalanok és nem tartják kompetensnek magukat, általában túlbecsülik a kockázatot és túlságosan elővigyázatosak. Akik jól informáltnak, tapasztaltnak és önállónak tartják magukat, inkább alábecsülik a kockázatokat, mert nehezen tudják elképzelni a kontroll elvesztését a helyzet felett. Tehát a túlzott önbecsülés itt is előfordulhat, s túlzottan biztosak valószínűségi és gyakorisági becsléseikben. [Málovics É., Veres Z., Mihály N., Kuba P.(2005)] Greene szerint a legtisztább különbség a szakértők és a laikusok kockázatészlelése között az, hogy a laikusokat nem érdekli a kockázat valószínűségi megítélése, vagy nem tudják ezt a módszert használni: annak valószínűsége, hogy nem nyerünk a lottón, nagyon nagy, mégis emberek milliói reménykednek benne hétről-hétre. A University of Guelph toxikológiai központja az alábbiak szerint foglalta össze a kockázatészlelés lényegét: A kockázatészlelés az egyén véleménye egy meghatározott tevékenységhez vagy élethelyzethez társuló kár bekövetkezésének valószínűségéről. A kockázat a mindennapi élet része; kockázat nélküli életmód nem létezik. Még az úton való átkelés is hordoz magában bizonyos egészségügyi kockázatot, ha nem tartjuk be a közlekedéssel kapcsolatos biztonsági előírásokat. Bár szeretnénk, nem tudunk elkerülni minden kockázatot az életben, de a biztonsági előírások betartásával minimalizálni tudjuk azokat, vagy egyes esetekben a józan észre hallgatva elkerüljük azokat az élethelyzeteket, melyek nagy kockázattal járnak. A kockázatészlelésünkre hatással van az, hogy uralhatónak érzünk-e egy ismert kockázatot. Például dohányzunk, ismerve annak rizikóit, de felbőszülünk egy ránk kényszerített ismert kockázatra pl. ha atomerőmű mellett kell laknunk. Bár a valódi kockázat (tudományosan igazolva) magasabbnak mutatkozik a dohányzás esetében. 14

15 A kockázat értékelés megértésével (a rizikó nagyságának meghatározása annak megértése után) tudatos döntést hozhatunk, mérlegelve az adott cselekvést az abból származó haszon-kockázat szemszögéből. Az emberek gyakran értelmezik félre egy adott esemény, cselekvés kockázatát, mert nem rendelkeznek elég információval. Konkrét információk nélkül, vagy félrevezető információk alapján tájékozatlan, nem megalapozott döntéssel szembesülünk. Egy adott eseményre vonatkozó információk hiányában bárkinek túlzott félelmei lehetnek egy helyzet kockázatát illetően (pl. rettegés a repüléstől). Elegendő információ birtokában választott cselekvésekkel, életvitellel csökkenteni tudjuk a sérülések, és az előbb vagy utóbb bekövetkező betegségek kockázatát. [University of Guelph, The Centre for Toxicology] 3.2. A BETEGEK KOCKÁZAT-ÉSZLELÉSE Ahány ember, annyi eset, annyiféle kockázatészlelés. A beteg által észlelt kockázat nagyságát sok tényező befolyásolja. Szerepet játszik az ember személyisége, egészségügyi jártassága (egészségügyi intelligenciája), alapvető normarendszere, egészséges életmódhoz való alapvető viszonya. Legtöbb esetben igaz az, hogy az emberek akkor fordulnak orvoshoz, ha valamilyen betegség érinti őket. Annak már érzik kedvezőtlen hatását. Félnek, hiszen számukra nehéz a tünetek alapján megbecsülni, hogy mekkora a baj, azt pedig még inkább, hogy milyen kimenetelre számíthatnak, s mit kell a gyógyulásig elszenvedniük. Pikó (2003) szerint az egészségmagatartás, az életmód egyik megnyilvánulása, szorosan összefügg a kockázat-észleléssel. Megkülönböztet preventív egészségmagatartást, mely az egészség megtartását célzó magatartásformákat foglalja magába. Másrészt egészségrizikó magatartást, mely az egészségre káros magatartásformák összességét öleli fel. Egyénenként különböző azonban a veszélyeztetettség, így a laikus kellő ismeret hiányában esetleg kisebbnek észleli a kockázatot, mint amilyen az valójában. Ezt nevezik irreális optimizmusnak, mely kifejezés nem csak az egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos kockázatészlelésre vonatkozik. 15

16 Az egészségmagatartással kapcsolatban már számos optimizmus konstruktumot vizsgáltak: Diszpozícionális optimizmus: általános hajlam kedvező kimenetelek elvárására. Akkor fordul elő, amikor valamiféle akadály áll a kitűzött cél útjába, de az egyén továbbra is úgy gondolja, hogy célja elérhető, így azért keményebben dolgozik, és ezáltal valóban nagyobb valószínűséggel ér el sikert. Egészségmagatartás tekintetében többnyire pozitív hatású. Irreális optimizmus: az előbbiekben már említett forma, amikor az egyén pozitívabban látja helyzetét, jövőjét, mint a hasonló helyzetben lévő társaiét. Egészségmagatartás tekintetében negatív hatású. Terápia-specifikus optimizmus: Betegség lefolyásával, a terápia hatékonyságával kapcsolatos. Egészségmagatartás tekintetében pozitív vagy negatív hatású is lehet. [Szondy M. (2005), idézi Vajda B. (2007)] Az egészségügyi szolgáltatásban nagyon fontos, hogy a betegek a kockázatot a valósnak megfelelően észleljék. A vizsgálatok, terápia menete, a szükséges döntések meghozatala nem nélkülözheti a realitást. Túlzott félelem, korábbi rossz tapasztalat nem befolyásolhatja kedvezőtlenül az adott eset megítélését, hiszen a beteg egészségének tartós romlásához vezethet egy rosszul meghozott döntés. A gyermekgyógyászatban általánosnak mondható az, hogy a szülő érzelmileg erősen involvált. Az orvoshoz érkezésig, az orvossal való találkozásig több-kevesebb idő telik el. Ez idő alatt a szülő bizonytalan, feszült, gyermekét félti. Ehhez járulhat hozzá az esetleges és elég gyakori önvád, amit a szülő az esetleges balesethez, traumás sérüléshez vezető figyelmetlensége, az állapot súlyosbodásához vezető késlekedése miatt érez. Összességében tehát egy legkevésbé sem reálisan gondolkodó emberrel kell a kommunikációt lefolytatni. Ahhoz, hogy a beteg a lehető legreálisabban tudja helyzetét megítélni, nélkülözhetetlen az orvos személye. A kockázat-kommunikáció segítségével a lehető legjobb döntés meghozatalát tudja elősegíteni, eloszlatva a kétségeket, ismertetve a valóban fennálló veszélyeket, szükséges tudnivalókat. Ezt kell még, hogy támogassa az orvos személyisége, hitelessége, meggyőző ereje, energiája. 16

17 A laikusok kockázatészlelését befolyásoló tényezők Slovic és Ropeik (2003) szerint a következők: Rettegés: növeli az észlelt kockázatot. Ellenőrzés: ha az emberek úgy érzik, hogy irányítani tudják a folyamatot, mely meghatározza a kockázatot, a kockázat nem tűnik olyan nagynak. Természetes, vagy ember által létrehozott kockázatról van szó: a természet által létrehozott kockázatok kevésbé aggodalmat keltőek. Választás lehetősége: ha van lehetőség választani, kisebbnek tűnik a kockázat. Gyermekek: az őket érintő kockázatokat nagyobbnak ítéljük meg, mint ha ugyanaz a kockázat felnőttet érintene. A kockázat újdonság-értéke: új kockázatok (pl. SARS) először sokkal nagyobbnak tűnnek, mint ha egy ideje már együtt élünk velük, tapasztalataink segítenek a valós helyzetet megítélni. Tudatosság: minél inkább tudatában vagyunk a kockázatnak, annál nagyobbnak érezzük. Megtörténhet velem: ha igen, minden kockázat nagyobbnak tűnik. Kockázat-haszon: sokak szerint ez a legfontosabb tényező. Ha egy választással kapcsolatban hasznot érzékelünk, kisebbnek érezzük a kockázatot. Bizalom: minél kevésbé bízunk abban az emberben vagy intézményben, akinek meg kellene védeni, aki a kockázatnak tesz ki, vagy a kockázatot kommunikálja, annál nagyobbnak érezzük azt. Igazságosság: ha úgy érezzük, hogy igazságtalanul tettek ki minket a kockázatnak, azt nagyobbnak ítéljük meg. [Vajda B.(2007)] 3.3. AZ ORVOS KOCKÁZAT-ÉSZLELÉSE A kockázat az alábbi területeken jelentkezik az egészségügyben: Betegség előfordulási gyakorisága Vizsgálatok szövődményeinek előfordulása. Terápia hatékonysága Terápia mellékhatásainak előfordulása Szövődmények kialakulásának lehetősége 17

18 A szolgáltatásban résztvevő szakemberek általában valószínűség, előfordulási gyakoriság, előfordulási ráta segítségével határozzák meg a kockázatot. Így beszélhetünk például egy betegség előfordulási gyakoriságáról, egy adott életkorban, bizonyos százalékban előforduló problémáról. Minden vizsgálat főként invazív beavatkozás rejt magában különféle kockázatokat; például a vénás kontrasztanyag beadáskor előfordulhat émelygés, hányinger, hányás, kiütés, nehézlégzés, súlyos, életet veszélyeztető allergiás reakció, veseelégtelenség, akár haláleset is. Ennek ismertetése és ezek ismeretében a vizsgálat szükségességének elfogadtatása a beteggel az orvos feladata. Szakemberként az orvosokra is vonatkozik az, amit már említettünk: hogy képesnek kell lenniük objektíven, több tényezőt komplexen mérlegelve, tapasztalatukra és szakmai tudásukra támaszkodva objektív szemlélőként mérlegelni egy adott kockázatot. Nem szabad, szabadna elfelejteniük azonban, hogy tapasztalatuk miatt esetleg kis kockázatúnak ítélt probléma a beteg számára ismeretlen, és összességében nagynak ítéli ugyanannak a problémának a kockázatát JELEN DOLGOZAT ÁLLÁSPONTJA A KOCKÁZAT-ÉSZLELÉSRŐL Az orvos-beteg kapcsolat során jelen van mind a szakértő, mind pedig a laikus kockázatészlelése. A fent említett, kockázatészlelést befolyásoló tényezők közül gyermekgyógyászati vonatkozásban a legfontosabb kockázatészlelést növelő tényezők a félelem, a gyermek érintettsége, valamint a szülő tudat alatti felelősségérzete miatt az ápoló személyzet felé irányuló kivetített vád. Befolyásolja még a szülő kockázatészlelését az orvos, illetve intézmény iránti bizalom, a kockázat-haszon észlelése, a megfelelő tájékoztatás (ellenőrzés és választás lehetősége, az orvos kommunikációs képessége) valamint a szülő kompetenciája. Az orvos szempontjából az empátia és bevonódás, a szakmai tudás, tapasztalat, kommunikációs képesség és jártasság befolyásolja a kockázat-észlelést. A betegek és orvosok által észlelt kockázat tehát több mint a definíciók által meghatározott, azt számos egyéb tényező alakítja az adott helyzetben. 18

19 4. ORVOS-BETEG KOMMUNIKÁCIÓ A kitalált hazugság soha nem ér annyit, mint az ügyes igazmondás. -Rejtő J HITELESSÉG ÉS MEGGYŐZÉS Itthon és külföldön is egyre több tanulmány foglakozik az orvos-beteg kommunikációval, annak hatékonyságával és az ezzel kapcsolatos kockázat-észlelést csökkentő és terápia hatékonyságát emelő hatásaival. A sikeres kommunikáció egyik legfontosabb meghatározó tényezője az orvos hitelessége. Eleve kudarcra ítélt a beszélgetés, ha a befogadó (beteg) számára az orvos személy ellenszenves, nem tartja őt hitelesnek, nem bízik szakértelmében. Az orvos-beteg interakció a bizalmon alapul. Ha a bizalmi kapcsolat megrendül, a gyógyítás, gyógyulás folyamata kerül veszélybe. Egy meggyőző kommunikációt tartalmazó interakcióban három elemet érdemes alaposan megvizsgálni: A kommunikáció forrása: orvos személy, viselkedése, külleme, hitelessége, tekintélye, megbízhatósága A kommunikáció tartalma, természete: mondanivaló, struktúra, érvrendszere, érzelmi és értelmi elfogadhatósága A kommunikáció befogadója: a beteg kora, neme, tájékozottsága, elkötelezettsége. Az orvos és beteg között folyó kommunikáció eredményessége jórészt attól függ, hogy az orvos hogyan tudja megfogalmazni, hogyan képes megértetni a beteggel a betegsége lényegét, a vizsgálatok és terápiás beavatkozások szükségességét. Hatékony kommunikáció után a beteg megérti, elfogadja, és ami igen fontos, megjegyzi és betartja az orvos által elmondott utasításokat, teendőket. Egyes tanulmányok szerint nagy a szórás az egyes orvosok 19

20 kommunikációs hatékonysága között. Aki jól érthetően, többször ismételve, visszakérdezve magyaráz, annak közléseit sokkal jobban megjegyzik a betegek. Még hatékonyabb a kommunikáció, ha az orvos a mondandója lényegét röviden írásban is rögzíti. A meggyőzés úgynevezett kognitív modellje szerint a meggyőzés eredményessége az eddig említetteken túl a beteg fejében zajló gondolatoktól is függ. Amikor a kommunikáció zajlik és azt a beteg észleli, nem csupán annak tartalmi része számít, hanem befolyásolja azt a beteg addigi tapasztalata, a látottak, a beteg személyisége, beállítottsága is. [Németh E.(2007)] 4.2. AZ ORVOS-BETEG KAPCSOLAT DEFINÍCIÓJA A jó orvos-beteg kapcsolat csökkenti a beteg bizonytalanságát. A beteg és a család tájékozottságát biztosítja a döntési folyamatban. Biztosítja a beteg teljes elfogadását a legnehezebb helyzetekben is. Partneri viszony, melynek alapja a bizalom, elfogadás. Az orvos-beteg kapcsolatban elsődleges jellegű a hogyan és csak másodlagos a mit kérdése. Szükséges: Megfelelő körülmények megteremtése a beszélgetéshez (hely, idő). Feltérképezni, hogy mit szeretne tudni a beteg. Fokozatosság, lépcsőzetesség a tájékoztatásban (nem szükséges többet mondani, mint amit a beteg igényel). Igazmondás a tájékoztatás alapja, valótlanságot állítani nem lehet. Hamis reménykeltés elkerülése. Többszörös ismétlés a tájékoztatásban (a beteg tagadó pszichés mechanizmusa működhet). A beteg reakcióinak figyelembe vétele, megküzdési képességeinek felmérése. Az érzelmi folyamatok (sírás, kétségbeesés) természetes biztosítása. Reális remények, közeljövőben elvégzendő feladatok felderítése, megerősítése. (Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár) 20

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei

Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Az autonómia és complience, a fogyatékosság elfogadtatásának módszerei Dr. Kollár János egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Népegészségügyi Kar Magatartástudományi

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák

I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák I./1. fejezet: Orvosi alapkompetenciák A fejezet célja, hogy világossá váljon a diákok számára, hogy az egyes orvosi kompetenciák milyen kapcsolatban állnak a pszichoterápiás beavatkozásokkal. Kompetencia

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra Magyar Rákellenes Liga X. Betegjogi konferencia A gyógyult rákbetegek reintegrációja A gyógyult betegek reintegrációját mennyiben tudják segíteni a korszerűmédia eszközök, különös tekintettel a betegjogokra

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi

A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi A 9001:2015 a kockázatközpontú megközelítést követi Tartalom n Kockázat vs. megelőzés n A kockázat fogalma n Hol található a kockázat az új szabványban? n Kritikus megjegyzések n Körlevél n Megvalósítás

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz

Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz Reménysugarak vagy zsákutcák? Krónikus betegek viszonya az alternatív terápiákhoz Purebl György Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Alternatív és/vagy kiegészítő terápiák? Egészségügyi rendszeren

Részletesebben

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)

3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest) A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt

Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. december 19-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat 2006. évi belső ellenőrzési tervének kockázatelemzése Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz?

Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Rejtett tartalékok vagy kidobott pénz? Vezetői kompetenciafejlesztés lehetőségei az egészségügyben A KONETT Team komplex vezetőfejlesztési modelljének bemutatása Előadó: Salamon Hugó, KONETT Team vezető

Részletesebben

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja

Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Orvosi hibák és tévedések kommunikációja Dr Pilling János Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Milyen gyakoriak az orvosi hibák? Az USA-ban évente 44000-98000 halál következik be káros orvosi

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében

Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Kockázatok az új minőségirányítási rendszerszabvány tervezetében Dr. Horváth Zsolt 2014 A kockázat az új ISO 9001-ben MSZ/T ISO/DIS 9001:2014 (ISO/DIS 9001:2014): Bevezetés 05. Kockázatalapú gondolkodás

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG, NÁNÁSI U. 4. ÜGYVITELI UTASÍTÁS A PANASZOK ÉS VISSZAJELZÉSEK KEZELÉSÉRŐL ÉS A FELHASZNÁLÓI ELÉGEDETTSÉG VIZSGÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Ezen utasítás

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:

Részletesebben

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban:

1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT. Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: 1.1. HOGYAN HASZNÁLJUK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI ESZKÖZT 1. melléklet Az eszköz három fő folyamatot ölel fel három szakaszban: a pályázók kiválasztása (a táblázat 1. munkalapja); a projekt kedvezményezettek általi

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014.

Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Gazdálkodószervezetek kockázatkezelési gyakorlata Magyarországon 2014. Aon felmérés összefoglaló eredményei Előadó: Rendesi János ügyfélkapcsolati igazgató e: janos.rendesi@aon.hu Aon Risk Solutions 1

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés

Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben. Mentálisan akadálymentes közlekedés Egyéni projektek a felnőttkori gyógypedagógiai fejlesztésben Mentálisan akadálymentes közlekedés A gyógypedagógiai vizsgálatok, megfigyelések célja Az ügyfél megismerése (meglévő képességek, készségek;

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05.

Belső jelentési rendszerek. tapasztalatai 2010. 03.05. Belső jelentési rendszerek bevezetésének nemzetközi tapasztalatai 2010. 03.05. Dr. Lám Judit Vázlat 1. A sikeres jelentési rendszer ismérvei 2. A belső jelentési folyamat lépései 3. A belső jelentési rendszer

Részletesebben

Több mint hitvallás. Tanácsadó egy életre

Több mint hitvallás. Tanácsadó egy életre mint hitvallás Tanácsadó egy életre mint munka A Money&More nem egy pénzügyi tanácsadó cég a sok közül. Nevünkben a More azt jelenti: több, valódi, profi és érthető útmutatás a pénzügyek világában. Tanácsadói

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A mérés tárgya, tartalma

A mérés tárgya, tartalma A mérés tárgya, tartalma 1 A TUDÁS Az oktatás elméletének egyik legősibb problémája az ismeretek és a képességek viszonyának értelmezése. A tudás részei, elemei tekintetében számos álláspont alakult ki,

Részletesebben

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Előadó: Bolya Árpád ISO FORUM előadás, 2015.09.17. ÉMI-TÜV SÜD SÜD 2015.05.14.

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése

PK101027A Elégedettségi értékelő. Továbbképzés A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése PK7A Továbbképzés címe: A pedagógusok szakmai kiégésének megelőzése Helyszín: Városi Óvodai Intézmény; Jászberény, Mártírok útja. Időpont..7.,..8.,..9., Oktató(k) Dr. Váry Annamária Résztvevők száma: 6

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei

Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Név : Születési név: Születési hely: Születési dátum Anyja neve: Lakcím: Körzeti közösségi szakápoló OKJ 54 723 010001 54 07 klinikai gyakorlat követelményei Teljesítendő gyakorlatok: Óraszám: Szociális

Részletesebben

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ:

A ROSSZ HÍR FOGALMA. A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Dr. Csörsz Ilona A ROSSZ HÍR FOGALMA A jövőképet jelentősen negatívan befolyásoló információ: Rosszindulatú betegségek diagnózisának közlése Krónikus betegségek (pl. diabetes, hypertónia stb.) diagnózisának

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Lovas Kornélia 2010. június 3.

Lovas Kornélia 2010. június 3. A Betegbiztonság Ára 9. Betegbiztonsági Fórum Lovas Kornélia 2010. június 3. Fogalmak Nyereség Költség Menetrend Költség-hatékonyság Példák Fogalmak Efficacy hatásosság ideális körülmények között Efficiency:

Részletesebben

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje

A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje A felsoktatásban oktatók minségfejlesztéssel kapcsolatos attitdje Dr. Sass Judit Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet A kutatás célja A felsoktatásban

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar GAZDASÁGVÉDELMI SZAKKÖZGAZDÁSZ szakirányú továbbképzési szak A gazdasági büntetőjogi és a kriminalisztikai szakjogász posztgraduális jogi szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben