Szám: 435-1/2014/ÁLT. Jóváhagyom! Budapest, Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgató. Felterjesztem: Varga Béla tű.

Átírás

1 Szám: 435-1/2014/ÁLT. Jóváhagyom! Budapest, Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgató TÁJÉKOZTATÓ a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évi és év I. félévi tevékenységéről Felterjesztem: Varga Béla tű. ezredes igazgató Szolnok, szeptember

2 Tartalomjegyzék I AZ IGAZGATÓSÁG ÉVRE ÉS ELSŐ FÉLÉVRE KITŰZÖTT CÉLJAI...3 II A JNSZ MKI helyzete, tevékenysége...4 II.1 II.2 Vezetés, irányítás...4 II.1.1 Sajtótevékenység... 4 Megyei Főfelügyelőség tűzoltósági szakterület...5 II.2.1 A beszámolási időszak legfontosabb katasztrófavédelmi célkitűzései, feladatai... 5 II.2.2 Beavatkozások... 5 II.2.3 Tűzvizsgálat, művelet-elemzés... 6 II.2.4 Gyakorlatok, képzések... 6 II.2.5 Önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok, önkéntes tűzoltó egyesületek helyzete, pályázatok... 7 II.2.6 Létesítményi tűzoltó-parancsnokságok... 7 II.2.7 Katasztrófavédelmi őrsök létrehozása... 7 II.2.8 Supervisori ellenőrzések (társszervekkel közösen)... 7 II.2.9 A következő év feladatai... 7 II.3 Megyei Főfelügyelőség polgári védelmi szakterület...7 II.3.1 Rendkívüli téli időjárási feladatok... 7 II.3.2 Ár- és belvízvédekezés feladatai... 8 II.3.3 Védelmi igazgatás... 8 II.3.4 Vis Maior... 9 II.3.5 Tervezési feladatok... 9 II.3.6 Közbiztonsági referensek helyzete, képzése, ellenőrzése... 9 II.3.7 Lakosság tájékoztató- és riasztó eszközök... 9 II.3.8 Polgári védelmi szervezetek felkészítése és alkalmazása II.3.9 Közösségi szolgálat teljesítése II.4 Megyei Főfelügyelőség iparbiztonsági szakterület...10 II.4.1 Kritikus infrastruktúra védelem II.4.2 Veszélyes üzemek szakterület feladatai II.4.3 Veszélyes szállítmány ellenőrzés feladatai II.4.4 Supervisori ellenőrzések II.4.5 Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) III II.5 Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály II.5.1 A megyei tűzmegelőzési bizottság közreműködésével végrehajtott tájékoztató tevékenység II.5.2 Megyei műveletirányítási ügyelet II.5.3 A megyei Tevékenység Irányítási Központ (TIK) kialakításának helyzete II.5.4 Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat II.5.5 Az igazgatóság költségvetési gazdálkodása II.5.6 Műszaki szakterület II Az igazgatóság tűzoltó- és gépjármű technika üzemeltetése II Az igazgatóság egyéni védőeszközzel, védőfelszereléssel való ellátása ÖSSZEGZÉS...17

3 I AZ IGAZGATÓSÁG ÉVRE ÉS ELSŐ FÉLÉVRE KITŰZÖTT CÉLJAI A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: JNSZ MKI) ban és első félévében a tervezett feladatait a vonatkozó féléves vezetői munkatervekben és az érvényben levő szabályozóknak megfelelően végrehajtotta. Elsődleges célkitűzés volt, hogy az igazgatóság a megyében élő állampolgárok biztonsága érdekében, a veszélyhelyzeti prognózisok segítségével előre azonosítva a kritikus kockázatokat az integrált hatósági szakterület minden eszközével csökkentse azokat. Ezen felül a lakosság többszintű tájékoztatásán keresztül az önvédelmi képességének fejlesztésére helyezve a fő hangsúlyt, egyre erősödő reagáló képességgel, legyen képes a BM OKF vezetése által támasztott egységes követelményeknek megfelelve, a veszélyhelyzetek prognosztizálására, megelőzésére és kezelésére. Ennek érdekében fő feladat volt: - a járások létrejöttét követően felkészíteni és gyakoroltatni az új összetételű helyi védelmi bizottságokat a védelmi igazgatási, veszélyhelyzet kezelési képességeik fejlesztése érdekében; - a negyedéves veszélyhelyzeti prognózisok és beválás vizsgálatok készítésével a veszélyhelyzetek tervszerű, hatósági eszközökkel történő megelőzési irányainak meghatározása; - az új hatósági, műveletelemzési, adatgyűjtési, adatkezelési rendszer használatának elsajátítása és oktatása az érintett ügyintézői állomány körében; - a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításával, kijelölésével és védelmével kapcsolatos szabályozók megismertetése, oktatása az állománnyal, különös tekintettel az elsőfokú szakhatósági feladatokat ellátó kirendeltségi szintre; - a létfontosságú rendszerekkel kapcsolatos szabályozásban érintett rendvédelmi szervekkel történő kapcsolatfelvétel és feladategyeztetés; - a kéményseprő ipari szolgáltatás felügyeletével kapcsolatos szabályozás és az ebből eredő feladatok oktatása az állománnyal, a hatósági tevékenység új szabályok szerinti gyakorlása e területen; - az integrált hatósági tevékenység és szemlélet megszilárdítása a napi ügyintézési gyakorlatban, a helyszíni szemlék lefolytatásánál; - a vízügyi szervekkel és az érintett településekkel szoros együttműködésben felkészülés az árvízi helyzetek kezelésére; - a megyei tűzmegelőzési bizottság megalakítása, lehetőségeinek kihasználásával a szabadtéri vegetációs tűzesetek visszaszorítása; - széleskörű koordinációval, supervisori ellenőrzések folytatásával, a tájékoztatási tevékenység fokozásával a szabadtéri vegetációs tűzesetek csökkentése; - a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés érdekében meghatározott felügyeleti tevékenység végzése, az érintett veszélyes ipari üzemek súlyos káresemény elhárítási terveinek folyamatos felülvizsgálata, tevékenység engedélyezési feladatok végzése; - a bevetés irányítási rendszer tudatosságának folyamatos fejlesztése a szerzett működési tapasztalatok alapján; - a JNSZ MKI ADR/RID ellenőrzési feladatainak magas szintű ellátása, területi és helyi szinten a gyakorlott ellenőrző állomány létszámának bővítése és felkészítése, különös tekintettel a RID-el kapcsolatos hatósági feladatokra; - rendszeres védelmi igazgatási, társhatósági koordinációkkal felkészülés a rendkívüli téli időjárás kezelésének feladataira; - a veszélyelhárítási tervezési folyamat lezárása, a végrehajtás felügyelete, ellenőrzése; - a közösségi szolgálat teljesítése érdekében az együttműködés kiszélesítése, tartalmas oktatási program végrehajtása; - a TISZA Mentőcsoport - területi rendeltetésű polgári védelmi szervezet - továbbképzése, együttműködési gyakorlat szervezése az árvízvédelmi komplex csoportokkal; 3

4 - a járási, területi rendeltetésű önkéntes mentőcsoportok megalakítása, rendszerbe állító gyakorlatuk végrehajtása. - közbiztonsági referensek továbbképzése elsősorban a települési veszély elhárítási tervek készítésére vonatkozóan, a veszély elhárítási tervezési folyamat felügyelete; - az ellenőrzési szolgálat tervszerű alkalmazásával az új eljárásrendek, a felügyeleti rendszer, a fórumrendszer figyelemmel kísérése, a gazdálkodási rendszer revíziója, ellenőrzése, a gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság szem előtt tartása érdekében; - költséghatékony, szigorú átgondolt és arányos költségráfordítás, a gazdálkodási fegyelem betartása: II A JNSZ MKI helyzete, tevékenysége II.1 Vezetés, irányítás Az igazgatóság a tevékenységét a hatályban lévő normák a BM OKF és az igazgatóság által kiadott intézkedések, utasítások, parancsok, az ügyrendben meghatározottak, a rendelkezésre álló tervezési alapadatok, az országos és megyei szintű féléves munkatervek, a havi naptári munka- és ellenőrzési tervek alapján tervezte és végezte. Az előírtak szerint működő vezetői fórumrendszer biztosítja a feladatszabást, és a folyamatos vezetői számonkérést. A vezetői fórumok egyes elemein elhangzottakról írásos emlékeztető készül. II.1.1 Sajtótevékenység 2013-ban és 2014 I. félévében is, külön kampány indult a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében, amely kampány országos nyitánya a Jászberényben megrendezett Országos Tűzmegelőzési Bizottság konferenciája volt első félévében a rendkívüli időjárási körülmények élveztek nagyobb médiafigyelmet, a téli időszak és az árvíz kommunikációja az első hullámban, rendben lezajlott. A márciusi hóhelyzet számos plusz feladatot adott. Álláspontunk az volt, hogy a bajbajutottakon csakis gyors és pontos információkkal lehet segíteni, amely információk a rendelkezésünkre álltak. Amennyiben az érintett szerv/szolgáltató nem kommunikálta a lakosságot érintő részleteket, akkor ezt az igazgatóság tette meg. Ilyenek voltak például a nyílt pályán vagy állomásokon veszteglő vonatokról szóló hírek, az áramkimaradásokról szóló információk. A dunai árvízi védekezésben újfajta kommunikációt jelentett a szóvivő delegálása a kritikus pontokra (Pilismarót), aki a védekezés centrumából, a legfrissebb információkat továbbította a média és a lakosság, valamint a BM OKF kommunikációs munkatársai felé. Az árvízen és a hóhelyzeten kívül kényes kommunikációs terület volt a jászladányi lépfene ügye. Ennek teljes kommunikálását a Vidékfejlesztési Minisztérium vette át, ugyanakkor a belső tájékoztatás, a dokumentálás, és a sajtó helyi rohamának kezelése az igazgatóságra hárult. A helyi védelmi bizottság is folytatott tájékoztató tevékenységet, ennek megfogalmazásában, terjesztésében is segítséget nyújtottunk. Ütemezetten, tervszerűen történt meg a járási mentőcsoportokkal kapcsolatos kommunikáció, valamennyi helyi médium részletesen foglalkozott a témával. A mentőcsoportok fő profilja az árvízibelvízi védekezés, ezt hangsúlyoztuk, mivel megyénk e szempontból különösen veszélyeztetett. Felvettük a kapcsolatot a járási vezetőkkel is, hiszen a helyi védelmi bizottságoknak nincs önálló szóvivője, ugyanakkor a lakosság tájékoztatásához szervezetünk megfelelő segítséget nyújthat. Ez a rendkívüli téli időszakban kipróbáltan, jól működött. Közleményeinkben és tájékoztatóinkban a év elején alakult Megyei Tűzmegelőzési Bizottság (a továbbiakban: MTB) is sűrűn megjelent. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottsággal együtt havonta többször fogalmazott meg ajánlásokat az állampolgároknak ban 38 olyan hír született, amelyben az MTB vagy az OTB szerepelt tanáccsal, ajánlással, információval. 4

5 Másfél év alatt mindösszesen ötezer helyen (megyei honlapokon, saját honlapon, írott és elektronikus médiumokban) szerepeltek híreink, ez napi hírfolyamot, napi több közleményt is jelent. Összességében a másfélév kommunikációs tematikája kifejezetten színes volt, kiemelten hangsúlyos szerepet kaptak az önkéntes szervezetek és a megyei Tűzmegelőzési Bizottság megelőző, tájékoztató tevékenysége. A rendezvényeink elsősorban az önkéntesség köré szerveződtek, ebből a szempontból a túrkevei önkéntes tűzoltó egyesület beiktatási ünnepsége és a járási mentőcsoportok nemzeti minősítő gyakorlata volt az utóbbi időszak két legfontosabb mérföldköve. Ezek sajtóvisszhangja azért fontos, mert a kommunikációnk egyik célja az öngondoskodás, felelősségvállalás hangsúlyozása. A megjelenéseink alapvetően kétirányúak: egyik a konkrét beavatkozások dokumentálása, másik irány a megelőzés, protokoll jellegű események kommunikációja. A célunk a kommunikációval viszont csakis az: hogy a híreink azt erősítsék az emberekben, hogy a balesetek, tüzek pusztításai jórészt elkerülhetők, ugyanakkor a veszély idején számíthatnak a hivatásos katasztrófavédelmi szervek segítségére. II.2 Megyei Főfelügyelőség tűzoltósági szakterület II.2.1 A beszámolási időszak legfontosabb katasztrófavédelmi célkitűzései, feladatai A mentő tűzvédelem fő célkitűzései: - az önkéntes tűzoltó egyesületek (ÖTE) kiemelt szakmai támogatása és az önállóan beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, fokozott segítése voltak. - Kiemelt prioritást élvezett Kőtelek ÖTE fejlesztése az ún. fehér folton lévő Kőtelek, Nagykörű, Tiszasüly, Hunyadfalva, valamint Csataszög települések mentő tűzvédelmi lefedetlensége miatt. - Az önkormányzati tűzoltóságok megváltozott jogszabályi feltételek szerinti működésének elősegítése, szakmai felügyeletük fokozása főként az önálló beavatkozások vonatkozásában. - A létesítményi tűzoltóságok működtetésével kapcsolatos célok elérése érdekében a rájuk háruló szakmai feladatok hatékony ellátásának segítése. - A tűzoltói beavatkozások szakmai színvonalának emelése, továbbá a reagáló képesség fokozása a lakosság életének és anyagi javainak védelme érdekében. - A művelet-elemzési feladatok során levont tapasztalatok hasznosítása, valamint beintegrálása a műveleti tevékenységbe a mentő tűzvédelem szakmaiságának növelése végett. II.2.2 Beavatkozások A vizsgált időszakban összesen 3595 db bejelentés érkezett a Megyei Műveletirányítási Központba, valamint a tűzoltóságokra esetben tűzesetnél (39,86%), 1357 (37,75%) esetben műszaki mentésnél vált szükségessé a tűzoltó egységek beavatkozása. A tűzesetek számának jelentős csökkenése a évhez képest a csapadékos időjárásnak, valamint az aktív preventív tevékenységnek köszönhető. A műszaki mentések száma a rendkívüli időjárási körülmények hatására bekövetkező káresetek miatt közelítette meg a tűzesetek számát. A nagy kiterjedésű tüzek megelőzése érdekében supervisori ellenőrzéseket hajtottunk végre a kockázati helyszíneken, valamint az erdőgazdálkodóknál. Az elhanyagolt területek tulajdonosainak, használóinak figyelmét felhívtuk a területek rendezése miatt. Az elhanyagolt területeken keletkezett tüzek okozóit indokolt esetben tűzvédelmi bírsággal sújtottuk. A szándékosan megtévesztő jelzések esetében az igazgatóság minden esetben feljelentést tesz az illetékes hatóság felé, esetenként az elkövetők szankcionálásra is kerültek (pénzbírság, elzárás, közmunka, stb.). A szankcionálás, valamint a szándékosan megtévesztő jelzések megelőzésével kapcsolatos tájékoztatási tevékenység kommunikációjára nagy hangsúlyt fektettünk. 39 alkalommal került sor beavatkozásra gázvezeték szakítás vagy egyéb ok miatt bekövetkező gázszivárgás/gázömlés miatt, amellyel kapcsolatban a szükséges feljelentéseket megtettük. A 5

6 kárhelyszíneken végzett helyszíni szemlék tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az önálló jogkövetés kialakulása a földmunkák kapcsán javuló tendenciát mutat. Az önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok (ÖTP), önkéntes tűzoltó egyesületek (ÖTE) bevonása a katasztrófavédelmi műveletekbe: A 7 db ÖTP 826 esetben, a 14 db ÖTE 191 esetben vett részt a műveletekben május 1-jétől kezdődően Túrkeve ÖTE önállóan beavatkozó ÖTE-ként folytatja tevékenységét, az azt követő két hónapon belül 12 esetben avatkozott be. Az ÖTP-k szakmai tevékenysége megfelelő, ellenőrzésük során súlyos, kirívó szabálytalanságok nem merültek fel. Az ÖTP-k közül 6 db vállalt EMK-n (Elsődleges Műveleti Körzeten) kívüli vonulást térítésmentesen. Az ÖTE-k bevonása a vállalt településeken a beavatkozásokba, gyakorlatokba megtörtént. Tevékenységük során probléma nem merült fel. Megyénkben főfoglalkozású létesítményi tűzoltó-parancsnokság (LTP) nincs. Alkalomszerűen igénybe vehető LTP a műveletekbe 1 esetben került bevonásra. Az előző évek adataival összehasonlítva a tárgyi időszakot sem műszaki mentési, sem tűzeseti műveletet nem kellett kiemelkedő számban végrehajtani, a beavatkozások száma és megoszlása átlagosnak, az időjárási körülményeknek és az évszaknak megfelelőnek mondható. A tárgyi időszakot megvizsgálva megállapítható, hogy a tűzoltási és műszaki mentési tevékenységet az elvárásoknak megfelelően, akadálymentesen végrehajtottuk. A tűzoltói beavatkozásokkal kapcsolatos adatokat a vonatkozó melléklet tartalmazza. II.2.3 Tűzvizsgálat, művelet-elemzés január 1-jén a tűzvizsgálati eljárások terén hatáskörváltozás történt: az első fokon eljáró hatóság a katasztrófavédelmi kirendeltség, a másodfokon eljáró hatóság az igazgatóság lett. A folyamatban lévő ügyek áttétele határidőre megtörtént. A tűzeseti helyszíni szemléket munkaidőben elsősorban a kirendeltségek tűzoltósági szakterülete, hivatali munkaidőn túl vagy a tűzoltósági felügyelő akadályoztatása esetén a KMSZ (Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat) hajtotta végre. A tűzeseti helyszíni szemlék lefolytatásához szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak, a megyében a tevékenységet folytató személyek létszáma megfelelő. A vizsgált időszakban a megye területén 66 esetben került végrehajtásra tűzeseti helyszíni szemle, amelyek alapján 45 tűzvizsgálati eljárás került lefolytatásra (9 eljárás folyamatban). 12 esetben a tűzvizsgálati eljárás a rendelkezésre álló adatok alapján nem került megindításra, vagy visszamondásra került. Egy esetben kizárás miatt Hajdú-Bihar MKI helyett igazgatóságunk folytatta le a II. fokú eljárást. 26 esetben bűncselekmény gyanúja, 19 esetben szakmai indokoltság, 4 esetben haláleset, továbbá 5 esetben III-as vagy magasabb riasztási fokozat miatt került sor a tűzeseti helyszíni szemle lefolytatására. II.2.4 Gyakorlatok, képzések A gyakorlatokat a tűzoltóságok, valamint az igazgatóság a jóváhagyott éves gyakorlattervek szerint szervezte, hajtotta végre és ellenőrizte. A tűzoltóságok gyakorlatait túlnyomórészt a KMSZ ellenőrizte, a gyakorlatok ellenőrzése során tapasztalt hiányosságokat a helyszínen kielemezték. Az éves gyakorlatterven felül a Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságok (HTP-k) minden helyismereti gyakorlat után szituációs begyakorló gyakorlatot hajtottak végre évben. A HTP-k az ÖTP-kel legalább negyedévente közös gyakorlatot hajtottak végre minden ÖTP szolgálati csoport vonatkozásában, ezzel is segítve az ÖTP-k gyakoroltatását. Az éves képzési tervnek megfelelően a tűzoltók napirend szerinti képzése folyamatos, több esetben az ellenőrzések és a gyakorlatok tapasztalatai alapján, valamint a jogszabályi környezet változása miatt soron kívüli képzés került megtartásra az érintett állomány részére. A tűzoltásvezetők részére minden félévben legalább egyszer két napos képzés került megtartásra, amelyen több külső előadó is közreműködött. A tűzoltásvezetők részére szervezett képzésekbe a polgári védelmi és az iparbiztonsági szakterület is bekapcsolódott az érintettség mértékében, de több esetben a tűzvizsgáló és a hatósági, esetenként az ügyeleti állománnyal közös képzés került megtartásra. 6

7 II.2.5 Önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok, önkéntes tűzoltó egyesületek helyzete, pályázatok Megyénkben 7 ÖTP a székhely szerint működési területileg érintett hivatásos tűzoltó-parancsnoksággal megkötött együttműködési megállapodás alapján folytatta tűzoltási és műszaki mentési tevékenységét. Az ÖTP-k működése biztosított volt. Az ÖTP-k által vállalt tűzoltási és műszaki mentési tevékenység ellátása évben akadálymentesen történt, illetve az ellenőrzések során azonnali intézkedést igénylő, súlyos szabálytalanságokat nem tártunk fel az alapfeladat ellátása vonatkozásában. Az ÖTP-k a káresemények közel 90%-át önállóan számolták fel, amely az előző évekhez képest folyamatosan növekvő tendenciát mutat a Műveletirányító Ügyelet szakszerűen végrehajtott értékelő tevékenységének köszönhetően. Az igazgatóság illetékességi területén 14 db HTP-ÖTE együttműködési megállapodás van érvényben. Az önkéntes tűzoltó egyesületek saját és vállalt településeken végrehajtott műveletekbe történő bevonása megtörténik. Az ÖTE-k részére évben kiírt pályázatok kapcsán a tűzoltási és/vagy műszaki mentési tevékenységet ténylegesen végző ÖTE-ket prioráltuk, az elbírálás ennek megfelelően megtörtént. Az egyesületek évben közel 14 M Ft pályázati támogatáshoz jutottak. II.2.6 Létesítményi tűzoltó-parancsnokságok A megyében 7 db alkalomszerűen igénybe vehető LTP működik, azokkal EMÜ nem került megkötésre, a tevékenységüket a gazdálkodó szervezeten kívül található területen vállalni nem tudják évben 1 káresemény felszámolásában vettek részt. II.2.7 Katasztrófavédelmi őrsök létrehozása Az igazgatóság illetékességi területén működő katasztrófavédelmi őrs nem található. Az igazgatóság illetékességi területén három darab katasztrófavédelmi őrs létesítése volt betervezve az őrsprogram indulásakor. Befogadó településként Nagykörű, Abádszalók és Jászárokszállás volt kijelölve. Abádszalók és Jászárokszállás településeken az ÖTP működése miatt őrs létrehozására nem került sor, a Nagykörűi Katasztrófavédelmi Őrs kiváltására pedig a jövőben legalább I. kategóriás EMÜ alapján működő Kőtelek ÖTE van tervezve. II.2.8 Supervisori ellenőrzések (társszervekkel közösen) évben a szabadtéri tűzesetek jellemző területei, az erdőgazdálkodók és erdőterületeik, a megye tűzvédelmi szempontból kiemelt kockázatú ipari létesítményei, valamint a pirotechnikai elárusítóhelyek kerültek supervisori ellenőrzés alá. A társszervekkel végrehajtott ellenőrzések eredményesek, az önálló jogkövetés hatékonyabban kényszeríthető ki a hatóságok közös munkájával. II.2.9 A következő év feladatai A jövőben fő faladatainknak tekintjük a jogszabályokban és közjogi szervezetszabályzó eszközökben meghatározott irányítási, felügyeleti jogköreink erősítését, a katasztrófavédelem területi és helyi szervezeteinek a közbiztonság javításában, erősítésében betöltendő szerepének fokozását, a beavatkozások szakmai színvonalának növelését, továbbá a lakosság életének és anyagi javainak magas színvonalon történő védelmét. II.3 Megyei Főfelügyelőség polgári védelmi szakterület II.3.1 Rendkívüli téli időjárási feladatok Az időjárás kedvező alakulásának, másrészt a rendkívüli téli időjárás következményeire való felkészülésnek köszönhetően megyénkben sem a lakossági ellátásban, sem a közlekedésben nem okoztak elháríthatatlan problémákat a téli időjárási események. A katasztrófavédelmi elnök-helyettesek minden esetben beszámoltak a megyei és a helyi védelmi bizottságok ülésein a felkészülés helyzetéről, a várható feladatokról. 7

8 A rendkívüli téli időjárási események kezelése érdekében igazgatóságunk rendszeres koordinációs értekezleteket szervezett a közreműködő szervezetek bevonásával, ahol napirendre kerültek az aktuális feladatok. Az elmúlt időszakban két alkalommal megyénket is érintette a szélsőséges téli időjárás hatása. A kialakult helyzet (közúti és vasúti közlekedési nehézségek) kezelését - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság (JNSZ MVB) elnökének egyidejű tájékoztatása mellett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (JNSZ MKI) igazgatója vezetésével működő Veszélyhelyzet Kezelési Központ (VKK) hangolta össze. A leghidegebb téli napokon kiemelt figyelemmel követtük a hajléktalanok elhelyezésével kapcsolatos feladatokat. A JNSZ MKI felkészült a különböző lakosságvédelmi intézkedések (melegedőhelyek megnyitása, ellátás szervezése, vonatpótló autóbuszok biztosítása, takarók osztása, stb.) előkészítésére és végrehajtására. Megyénkben szervezett volt a lakosság ellátása és a közműszolgáltatások kiesésének minimalizálása. A téli időjárással kapcsolatos közlekedési események kezelése érdekében Intézkedési Terv született. II.3.2 Ár- és belvízvédekezés feladatai Az elmúlt időszakot ár- és belvízi szempontból nyugodtnak mondhatjuk, bár 2013-ban mind a jelentősebb folyóinkon levonuló árhullám, mind pedig a kísérőjelenségként megjelenő belvíz miatt védekezés folyt. Az árhullám levonulása nem igényelt lakosságvédelmi intézkedés bevezetését. Pontosításra került az Országos Bevetés Irányítási Terv megyei terve. A KÖTIVIZIG bevonásával felkészítésre kerültek a katasztrófavédelmi referensek. Idén a települési vízkár-elhárítási védelmi terveket a vízügyi szervezet felülvizsgálta, megfelelőség esetén a jóváhagyta, illetve hiánypótlást küldött ki a települések részére. Pontosításra kerültek a kitelepítés-befogadás tervek. Térségünk elsősorban a vizek kártételei által veszélyeztetett, ezért kiemelt feladatként kezeltük a november és december hónapban megalakított és rendszerbe állított járási mentőcsoportok Nemzeti Minősítő Gyakorlatának előkészítését és végrehajtását. Valamennyi csoport sikeresen minősített alapvető vízkár-elhárítási területen. Május között, mintegy háromszáz fő vett részt a Tisza mellett elterülő Bivalytó helyszínén tartott vízkár-elhárítási gyakorlaton. II.3.3 Védelmi igazgatás A 2012-ben alakult helyi védelmi bizottságok megalakulásukat követően a védelmi igazgatás szerves részeként működtek mind éles helyzetben, mind a gyakorlatok során. A JNSZ MVB 2013-ban a megyénk folyóin várható árhullám miatt rendkívüli ülésen vitatta meg a védekezés várható feladatait. Idén nem volt szükség rendkívüli ülés összehívására. Ebben az évben első alkalommal került összeállításra a MVB Munka és Feladatterve. A dokumentációban igazgatóságunk integrálta a katasztrófavédelmi feladatokat. A katasztrófavédelmi elnök-helyettes kezdeményezésére a MVB körlevélben hívta fel a települések figyelmét a veszélyelhárítási terveik pontosítására, valamint az online kitelepítés-befogadás adatok pontosítására. A dunai árvíz tapasztalatait felhasználva igazgatóságunk kezdeményezése alapján a MVB feladatul szabta a települési befogadási kapacitások esetében az intézményi szintű befogadási tervezési munkák végrehajtását. A MVB Katasztrófa-elhárítási Operatív Törzsének felkészítése igazgatóságunk munkaterve alapján évente két alkalommal valósul meg, amely az ár- és belvízi védekezés feladatainak végrehajtására irányul. Az együttműködés feladatain kívül gyakorlásra kerül a kiértesítés riasztás tevékenysége. A jászladányi lépfene fertőzés feladatainak koordinálását Jászapáti HVB végezte az igazgatóságunk helyszínen működő operatív törzsének közreműködésével. Kiemelt esemény volt a járási önkéntes mentőcsoportok Nemzeti Minősítő gyakorlata, amelynek előkészítésében és végrehajtásában valamennyi védelmi bizottság részt vett. Igazgatóságunk közreműködésével készült a JNSZ MVB és a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság közötti együttműködési megállapodás, amely szerint közel fő befogadását terveztük meg. A megyei és a helyi védelmi bizottságok, valamint az érintett társszervezetek (rendőrség, közútkezelő, vízügy, MÁV, Volán, polgárőrség, népegészségügyi szervezet) is részt vettek az igazgatóságunk által kezdeményezett téli és tavaszi törzsvezetési gyakorlatokon. A tavalyi évben sikeresen szerveztük meg a közbiztonsági referensek ár- és belvíz elleni védekezéssel kapcsolatos képzését, amelyet idén megismételtünk a vízügyi szervezettel közösen. 8

9 II.3.4 Vis Maior A és év kedvezően alakult az ár- és belvízvédekezés szempontjából. A tavalyi árhullámokat követően a megyénkre jellemző tavaszi árvizek és az ezt követő kísérőjelenségek idén elmaradtak. A csapadék tevékenység a május hónapban jelentkező Yvette mediterrán ciklon kivételével kiegyensúlyozott képet mutatott, így leginkább a helyenként jelentkező erősen szeles és viharos időjárás jelentett gondot. A májusi csapadékos időjárás hatása a jellemzően kritikus belterületi helyszíneken sem okozott problémát, részben az előző évek ellenőrzési tevékenységének hatására. A települési belvízelvezető művek működőképességének javulásában nagy szerepet játszott a közmunkaprogram. Ennek és a kedvező feltételeknek köszönhetően idén eddig, belvizes esemény miatt még nem nyújtottak be vis maior pályázatot a települések. A kirendeltségek KVMB (Katasztrófavédelmi Megbízott) munkatársai részt vettek a települések vis maior pályázatainak helyszíni szemléjén. A helyszíni ellenőrzések során a kirendeltségek minden esetben figyelembe vették az előző év belvízelvezető rendszerek supervisori ellenőrzésének tapasztalatait. II.3.5 Tervezési feladatok Idén a vonatkozó jogszabály alapján felülvizsgálatra kerültek a települési és a területi szintű veszélyelhárítási tervek. A JNSZ MVB igazgatóságunk kezdeményezésére intézményi szintű befogadási tervek készítését szabta feladatul a települések részére. A feladat végrehajtásában közreműködnek a katasztrófavédelmi kirendeltségek. A tervek egységes kidolgozása érdekében mintatervet és segédletet dolgoztunk ki. Igazgatóságunk évente az érintett társszervek képviselőivel közösen felülvizsgálja és pontosítja az Országos Bevetés Irányítási Terv (továbbiakban OBIT) megyei tervét. A megyénkben található folyók önkormányzati védvonalaira - a BM OKF feladatszabása alapján a katasztrófavédelmi kirendeltség és a vízügyi igazgatóság közreműködésével árvíz védekezési taktikai- és erőforrás igénybevételi tervek készültek. A tervek mellékletként bekerültek az OBIT megyei tervébe. A központi rendeltetésű HUNOR és HUSZÁR Mentőcsoportok, továbbá a rendkívüli téli időjárási események kapcsán alkalmazásra kerülő Életmentő konvojok értesítési riasztási tervei szintén kidolgozásra, illetve pontosításra kerültek. A megyei és igazgatóságunkat érintő gyakorlatok végrehajtása érdekében gyakorlatterveket készítettünk (járási mentőcsoportok Nemzeti Minősítő gyakorlatának levezetési terve, törzsvezetési gyakorlatok). II.3.6 Közbiztonsági referensek helyzete, képzése, ellenőrzése év elején felmérésre kerültek a közbiztonsági referensek. Jász-Nagykun-Szolnok megye I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeinek mindegyikén van közbiztonsági referens kinevezve. A III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések többségén szintén kinevezésre kerültek a referensek, ez nagymértékben segíti a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtását. A települések többségén közbiztonsági referens-helyettes is működik. A fluktuáció és a nyugdíjazások miatt 16 fő referens jelölt került felkészítésre, majd vizsgáztatásra. A katasztrófavédelmi kirendeltségek minimum kéthavi rendszerességgel tájékoztatást kapnak az aktuális feladatokról és képzésben részesülnek. Aktívan kiveszik a részüket az ellenőrzési (supervisori, vis maior, egyéb) és tervezési feladatokból. II.3.7 Lakosság tájékoztató- és riasztó eszközök Évente jelentkező előírt feladat a lakosságtájékoztató és riasztó eszközök ellenőrzése, amelyet a katasztrófavédelmi kirendeltségek az illetékes áramszolgáltatóval közösen végeznek. Igazgatóságunk kezdeményezésére a kirendeltségek levélben keresték meg a településeket, amelyben felhívták a figyelmet a berendezések üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályok által előírt települési feladatokra. A felhívás eredménye mérhető javulást mutat. Új berendezés beszerzésére is sor került. A Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez tartozó Törökszentmiklós település új berendezést helyezett üzembe. Megyei szinten a berendezések működőképessége az elmúlt évek 50%-os arányához képest idén már 63 %-ra javult. 9

10 II.3.8 Polgári védelmi szervezetek felkészítése és alkalmazása évben 175 fővel vettünk részt a Dunai árvíz védekezési munkálatokban a TISZA Mentőcsoport 15 tagjával kiegészítve. Ebben az évben igazgatóságunk a májusi csapadékos időjárás veszélyei kezelésére az önkéntes polgári védelmi szervezetek állományából a BM OKF feladatszabása alapján, előzetesen 150 fő alkalmazását készítette elő. A csoport Borsod-Abaúj- Zemplén megyében került volna szükség szerint alkalmazásra. A jászladányi lépfene fertőzés kezelése érdekében 15 fő polgári védelmi szolgálatot teljesítő vett részt a kárelhárítási és mentesítő műveletek végrehajtásában. Az előző évekhez hasonlóan kiemelt figyelmet fordítottunk a területi rendeltetésű polgári védelmi szervezetek felkészítésére év fő célkitűzése volt a tavalyi évben megalakított és rendszerbeállított járási önkéntes mentőcsoportok Nemzeti Minősítő gyakorlatának megszervezése és végrehajtása. A polgári védelmi szervezetek elméleti felkészítése mellett kiemelt jelentőségű a gyakorlati felkészítés, ahol az egyes mozzanatok gyakorlására lehetőség nyílik, továbbá az együttműködés feladatai is tesztelhetők. A májusra kitűzött időpontot megelőzően a katasztrófavédelmi kirendeltségek a megyei feladatszabás alapján ütemezve hajtották végre az előkészítő munkálatokat. A minősítő gyakorlaton minden járási mentőcsoport részt vett. Megyénk veszélyeztetettségét figyelembe véve alapvető vízkár elhárítási témakörben minősítettek a csoportok. A gyakorlaton időben eltolva, minősítettek a csoportok, együttműködve a TISZA Mentőcsoporttal (továbbiakban TMCS) és a további résztvevőkkel (KÖTIVIZIG, rendőrség, polgárőrség, érintett települések). A járási csoportok 261 fővel, míg a TMCS részlegesen 35 fővel vett részt a gyakorláson. A gyakorlat előkészítésének és végrehajtásának finanszírozását a Polgári Védelmi Szövetség megyei szervezete biztosította. A TMCS tagszervezetei speciális szaktudásukkal az első félévben 46 alkalommal segítették a katasztrófavédelmi, rendőrségi és egyéb szervezetek munkáját (személykeresés, műszaki mentések, vízbe esett járművek felkutatása, vízben eltűnt személyek felkutatása, halott kiemelés) megkereséseik alapján. A megyei és önkéntes polgári védelmi szervezetek állományának felkészítését a BM OKF-re felterjesztett Felkészítési ütemterv alapján végzi igazgatóságunk. Idén a terv alapján valamennyi újjászervezett települési szervezet alap- és szakkiképzésben részesül. II.3.9 Közösségi szolgálat teljesítése Megyénk mind a négy katasztrófavédelmi kirendeltsége fogad a közösségi szolgálat teljesítése kapcsán középiskolás tanulókat. 20 középfokú oktatási intézmény 431 tanulója részére volt biztosított a közösségi szolgálat teljesítése. II.4 Megyei Főfelügyelőség iparbiztonsági szakterület II.4.1 Kritikus infrastruktúra védelem A kritikus infrastruktúra létesítményeket azonosítottuk. Az adatbázis tartalmazza a gazdasági szervezetek székhelyének címét, több telephely esetében a telephelyek címeit is, illetve minden olyan információt, melyek lehetővé teszik a gyors kapcsolatfelvételt. Az adatbázis feltöltése és frissítése folyamatos, mely állandó feladatként fog megjelenni az év hátralevő részében. Folyamatos a kapcsolattartás az energiaszolgáltatókkal, a katasztrófavédelmi-áramszolgáltatói technikai adatbank működőképességének és naprakészen tartásának biztosítása, a lakosság alapvető ellátását biztosító helyi szintű szolgáltatók riasztási-értesítési rendszerének működtetése és 2014 I. félévében az ágazati hatóságok szakhatósági megkereséssel irányunkban nem éltek évben 2 db Kritikus Infrastruktúra Védelmi törzsvezetési gyakorlatot hajtottunk végre. - július 03-án: Közlekedési ágazat: a MÁV Szolnoki rendező pályaudvart érintő káresemény. Feltételezett szituáció volt, hogy villámcsapás következtében megsérül egy akrilnitrilt szállító tartálykocsi, melyből a veszélyes anyag szivárog, környezetében enyhe köd észlelhető. A gyakorlatba bevont szervezetek a veszélyes anyag jelenlétében történő beavatkozáson és a legfontosabb lakosságvédelmi intézkedések bevezetését gyakorolták, a gyakorlat során megoldásokat dolgoz- 10

11 tak ki arra, hogy a rendező-pályaudvar működése, hogyan állítható vissza a leggyorsabban, illetve arra, hogy a kárelhárítás végrehajtása hogyan csökkenti leghatékonyabban a lakossági kockázatot. - november 20-án: Energia ágazat: az E.ON, a Szolnoki Víz és Csatornázási Művek Zrt. valamint az Alfa Nova Kft. (távhő szolgáltató) bevonásával kritikus infrastruktúra védelmi gyakorlat került megtartásra. Feltételezett szituáció volt, hogy az Alfa Nova Kft üzemének területén belső zárlat miatt kigyullad egy transzformátor. Ennek következtében megszűnik a fűtés Szolnok, Széchenyi városrészben, amely kb lakást, óvodát, iskolát, és még további szolgáltató épületeket érint. Ezen eseménnyel majdnem egy időben a Zagyvahídnál munkagép elszakítja a középfeszültségű földkábelt. A kábelszakítás következménye: leáll a vízmű, nincs elektromos betáplálás. A VCSM valamint az E.ON szakemberei a gyakorlat ideje alatt megállapodtak abban, hogy ha VCSM vezetősége jóváhagyja, akkor az energetikus felméri, hogy három kisebb, vagy egy nagyobb aggregátort célszerű üzemeltetni és egyeztetnek az E.ON képviselőivel, hogy hol legyenek kialakítva a rákapcsolódási lehetőségek évben a hulladékszállítás körül jelentkező problémák tették szükségessé a jogszabályi környezet változtatását, melynek következtében a Katasztrófavédelmi szervezet új hatósági jogosítványt kapott a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet alapján. A jogszabály hatálybalépését követően a megyében két településen történt ideiglenes kijelölés Martfűn július és Szajol esetében december hónapban év elején hulladékszállítással kapcsolatosan két esetben került ideiglenes kijelölésre sor (Újszász, Tiszapüspöki), és június hónapban még 6 település (Tószeg, Kunmadaras, Kőtelek, Csataszög, Hunyadfalva, Nagykörű) kérte a közszolgáltató ideiglenes kijelölését. Jelenleg a hulladékszállítás a megye településein zavartalan. II.4.2 Veszélyes üzemek szakterület feladatai A 2013 év fő feladata az újonnan azonosított veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és küszöbérték alatti üzemek biztonsági dokumentációjának elbírálása, az üzemek katasztrófavédelmi engedélyezése, valamint az időszakos ellenőrzések végrehajtása volt. Az engedélyezések során a nyilvános biztonsági dokumentáció megküldésével és a közmeghallgatáson történő részvétellel a lakossági tájékoztatási és nyilvánosság biztosítási kötelezettségünknek eleget tettünk. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3 felső küszöbértékű és 2 alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, valamint 33 küszöbérték alatti üzem működik. A 33 küszöbérték alatti üzemből 28 kötelezett súlyos káresemény elhárítási terv (továbbiakban: SKET) készítésére. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek hatósági ellenőrzését ütemezetten hajtottuk végre ban 38 üzemnél, melyből 6 esetben társhatóságok bevonásával supervisori ellenőrzést végeztünk január augusztus 31. közötti időszakban 18 db üzemnél volt ellenőrzés, melyből 1 esetben társhatóságok bevonásával tartottunk supervisori ellenőrzést. Az üzemek által végrehajtott belső védelmi tervgyakorlatok és SKET gyakorlatok ellenőrzését valamennyi esetben elvégeztük. A gyakorlatok ellenőrzését az iparbiztonsági felügyelők és a KML közösen, míg az értékelést az iparbiztonsági felügyelők végezték. Ezen gyakorlatok végrehajtása az elsődlegesen beavatkozók képességeit erősítették, ezáltal a biztonságot növelték év vizsgált időszakában egy katasztrófavédelmi bírságot szabtunk ki, Ft összegben, veszélyes tevékenység engedély nélküli végzése miatt. Rendkívüli időjárás (hőség, vihar stb.) előrejelzése esetén valamennyi üzem üzemeltetőjét tájékoztattuk a követendő szabályokról, valamint felhívtuk a figyelmet a fokozott üzemeltetői fegyelem betartására. Felső küszöbértékű veszélyes üzem: 3 Alsó küszöbértő veszélyes üzem 2 Megszüntető végzés 11 SKET kötelezés 28 engedélyes SKET kötelezés nélkül 5 11

12 II.4.3 Veszélyes szállítmány ellenőrzés feladatai 2013 és I. félévében az alábbi ellenőrzési akciókban vettünk részt. - három saját szervezésű több megyés ADR ellenőrzés, - két hajnali órákban tartott ADR ellenőrzés, - egy munkaidő utáni ADR ellenőrzés, - három alkalommal regionális ADR ellenőrzésen (Heves, Pest megye szervezésében), - két alkalommal 24 órás ADR ellenőrzés, valamint műveleti megyeként részt vettünk a BM OKF szervezésében lebonyolításra került Országos RID DISASTER és ADR DISASTER veszélyes áru szállítás ellenőrzéseken. Az általunk szervezett ellenőrzésekbe bevontuk a társszerveket is. Az ellenőrző állománynak továbbképzést szerveztünk Szolnok rendező pályaudvar területén, a RID ellenőrzési szabályokból, gyakorlati példákkal. Balesetek: évben 1 vasúti és 4 közúti baleset, 2014 I. félévében 1 közúti baleset történt. A balesetek kivizsgálását a jogszabályokban meghatározottak szerint a KML (Katasztrófavédelmi Mobil Labor) végezte évben összesítve 103 alkalommal 1277 darab gépjármű ellenőrzése történt, melyből 207 darab gépjármű tartozott az ADR hatálya alá. 30 alkalommal történt RID vasúti jármű ellenőrzés, melynek során 397 darab RID hatálya alá tartozó vasúti kocsi került ellenőrzésre. Ezen kívül 117 alkalommal történt ADR és 10 alkalommal RID telephelyi ellenőrzés I. félévében összesítve 91 alkalommal 1393 darab gépjármű ellenőrzése történt, melyből 326 darab gépjármű tartozott az ADR hatálya alá. 19 alkalommal történt RID vasúti jármű ellenőrzés, melynek során 426 darab RID hatálya alá tartozó vasúti kocsi került ellenőrzésre. Ezen kívül 58 alkalommal történt ADR és 4 alkalommal RID telephelyi ellenőrzés. A telephelyi ellenőrzések során 5 db ADR hatálya alá tartozó gépjárművet és 97 darab vasúti kocsi ellenőrzése történt, melyből 92 darab tartozott a RID hatálya alá. A következetes és gyakori ellenőrzéseknek köszönhetően a telephelyi szabálytalanságok lényegében teljesen megszűntek. A közúti ellenőrzések kapcsán elmondható, hogy a rendszeres szállítást végző vállalkozások, szintén a folyamatos ellenőrzések hatására megszűntették a hiányosságaikat, a szállítások szabályosak. II.4.4 Supervisori ellenőrzések Az eltelt időszakban 5 db supervisori ellenőrzést szerveztünk, az ellenőrzéseken részt vett a KVK hatósági osztálya, az iparbiztonsági felügyelője, megyei KMSZ és KML, hatósági osztály, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve, valamint a Közép- Tisza vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség is. A társhatóságok elfogadták a Katasztrófavédelmi igazgatóság koordináló szerepét. Az ellenőrzések következménye: 1 db tűzvédelmi bírság, 2 db hatósági felhívás és 1 db munkavégzéstől eltiltás. II.4.5 Katasztrófavédelmi Mobil Labor (KML) A KML munkaidő után készenléti rendszerben működik 1 hetes váltási periódusokban. Az állomány a hatályos jogszabályoknak megfelelően rendelkezik az előírt állami és szakmai képzettségekkel, a szolgálat szervezése és ellátása mind megyei, mind pedig regionális szinten megoldott. A KML első technikusa ADR/RID képzésre, a másod technikus szerparancsnok képzésre kötelezett. A szakállomány helyettesítése az igazgatóság állományából megoldott. A KML gépjárműve egy új Land Rover Defender. A jármű karbantartott, műszerezettsége a KML feladatok ellátásához megfelelő. A személyi állomány rendelkezik a részére kiadott egyéni 12

13 védőeszközökkel. A szolgálat vegyi-, radiológiai és mintavételre alkalmas műszerparkja az éves revíziós ütemtervnek megfelelően felülvizsgált. A KML gépjármű felszerelését tekintve el van látva a gépjárműbe szerelt 1 db mobil és 3 db EDR kézi, valamint 2 db a VÁSZ ellenőrzéseken használatos EX-es rádióval. Az ellenőrzésekhez és a szakfeladatok ellátásához szükséges notebookkal, valamint az elektronikus kapcsolathoz (KAP ONLINE, SYRIUS iktató, VÁSZ Statinfó szoftver) szükséges mobil internet elérhetőséggel. A KML veszélyhelyzeti alkalmazásai: A évben összesen 13 db műszaki mentésnél és 2 db tűzesetnél került alkalmazásra a KML megyénk működési körzetében, amelyből 1 alkalommal történt regionális alkalmazás. A vonulások során a csoport 1025 kilométert töltött tengelyen I. félévében összesen 6 db műszaki mentésnél és 1 db tűzesetnél került alkalmazásra a KML megyénk működési körzetében, amelyből 1 alkalommal történt regionális alkalmazás. A vonulások során a csoport 495 kilométert töltött tengelyen év kiemelt feladatok: január 05-én jelzés érkezett, hogy a es vasúti szerelvény (Mezőtúr felé haladva) mozdonyvezetői, menet közben (11:30) a villanymozdony gépterében füstöt észleltek. A Főügyelet riasztotta a KML állományát, az esetleges beavatkozás, illetve a RID baleseti kivizsgálás végrehajtása érdekében. A szerelvény UN 1265 PENTÁNOK, folyékony 3, II-es veszélyes árut fuvarozott kilogramm össztömegben. A szerelvény 20 tartálykocsiból állt. A megállás után a két mozdonyvezető a géptérben a burkolatokat megbontotta, melynek következtében a géptérből erős füst dől ki, amelyet később lánggal való égés követett. A mozdonyvezetők, a géptérben porral oltók segítségével elkezdték oltani a tüzet, miközben a Mezőtúri HTP-t értesítették, a tüzet 12:00-kor sikeresen megfékezték. A mentés és a kárelhárítás a veszélyes áru szállítmányt nem érintette. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a szállítás több esetben megsértette a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló NFM rendeletet, ezért az ügyben hatósági eljárás megindítására került sor szeptemberében a Jász-Nagykun-Szolnok megyét érintő lépfene fertőzéssel szennyezett, helyi zárlat alatt álló terület felderítésében, a helyszíneken történt mintavételezési eljárások lefolytatásában, a társhatóságoknak történő adatszolgáltatásban és segítségnyújtásban működött közre a JÁSZ KML személyi állománya november 08-án a PMKI szervezésében több megyét érintő ADR közúti ellenőrzési akció került végrehajtásra, melyhez a Nemzeti Adó és Vámhivatal Szolnoki Rendészeti Osztályának járőrszolgálata is csatlakozott. Az akció felállítási pontján a KML 27 db gépjárművet vont ellenőrzés alá, melyből 12 db tartozott az ADR hatálya alá. Szabálytalan gépjárművet nem találtunk, hatósági eljárás megindítására nem került sor november között került végrehajtásra a 24 órás ADR közúti ellenőrzési akció a JNSZ MKI szervezésében, melyhez számos társszerv Rendőrség, Nemzeti Adó és Vámhivatal, Nemzeti közlekedési hatóság is csatlakozott. Az akció három nyolc órás váltásban, két ellenőrzési ponton valósult meg I. félév kiemelt feladat: március 14-én 13 óra 09 perckor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese, riasztotta a KML állományát a Fejér Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóság kérése alapján. A jelzett helyen (Kunbábony, Kunbábony tanya 46/A.) lakóépület alagsorában tűz ütött ki, melyet az ingatlan tulajdonosának alkalmazottja sikeresen lefeketített. Az érintett épületrészben több hordó veszélyes anyagot találtak a helyszínre vonuló tűzoltó egységek. Kunszentmiklós 24-es kéri a KML-t az alagsorban található veszélyes anyagok beazonosítására, az esetleges anyagkiszabadulás felderítésére. A helyszínre vonult BÁCS KMSZ, JÁSZ KML. A tűzoltóság szakemberei a helyszínt biztosították a KML helyszínre érkezéséig. A lakóház alagsorának medence gépházában keletkezett tűz, melyet kiérkezés előtt a lakóingatlanban tartózkodó személyek sikeresen megfékeztek. A helyszínen BÁCS KMSZ kéri a KML-t a tűz esetleges 13

14 okának felderítésében, valamint a veszélyes anyag szabadba kerülésének megállapításában. A gépház területén keletkezett tűz okát, csupán feltételezni lehetett, mely egy savtartály törlésére szolgáló textília és valamelyik anyag kémiai reakciója okozhatta. A KML a helyszínen mintákat vett és azonosításokat végzett FIRST DEFENDER RMX műszerrel. A felderítési adatok alapján veszélyes anyag kiszabadulását a KML szakemberei kizárták. A medence fertőtlenítésére használt veszélyes anyagok tárolására szolgáló edényzeteket a tűz nem érintette, belőlük veszélyes anyag nem jutott ki a szabadba. Lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére a KML részéről nem került sor. II.5 Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály Új feladatok és hatósági jogkörök január 1-től nagy feladatot jelentett és jelent mai napig a kéményseprő-ipari tevékenységekkel kapcsolatos hatósági munka. A cél az, hogy csökkenjen a kéménytüzekkel és a szén-monoxid mérgezésekkel kapcsolatos káresemények száma. Ehhez szükségessé vált a közszolgáltatók hatósági felügyelete, valamint a közszolgáltatást igénybe venni nem akaró lakossággal szembeni hatósági fellépés. A kéménytüzek száma 2013-ban a hatósági fellépésnek köszönhetően a 2012-es évhez képest a negyedével csökkent. Nőtt a szén-monoxid szivárgással kapcsolatos események száma éves viszonylatban, ami azzal magyarázható, hogy a megyében is egyre több lakos helyez üzembe CO érzékelőt otthonában, amelyek nem rendeltetésszerű használata miatt, vagy nem megfelelő minősége miatt téves riasztást adnak. CO mérgezéssel kapcsolatos haláleset a megyénkben nem történt. Az igazgatóság számára nagy feladatot jelentett a július 25-től a hatáskörébe tartozó nem rendszeres hulladékszállítással kapcsolatos hatósági eljárások. Ha valahol akadozik a közszolgáltatás, abban az esetben az önkormányzatnak azt jelenteni kell a katasztrófavédelem felé. A katasztrófavédelem a közszolgáltatás ellátására további megoldásig ideiglenes szolgáltatót jelöl ki. A megyénkben problémát jelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátása, de hatóságunk eljárásainknak köszönhetően mindenhol (eddig 11 településen kellett eljárni a 78-ból) megoldott a feladat. Megváltozott a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. Korm. rendelet. A kirendeltségek hatáskörébe került a tűzoltó-technikai eszközök és felszerelések, a robbanásveszélyes eszközök forgalmazásának és az építési termékek forgalmazásának piacfelügyeleti ellenőrzése. Kirendeltségi szinten sokkal hatékonyabban lehet ellenőrizni az építési termékek, tűzoltó-technikai eszközök megfelelőségét év elején az Országos Tűzmegelőzési Bizottság mintájára megalakult a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tűzmegelőzési Bizottság, mely megalakulása óta fokozott tűzmegelőzési tevékenységet végez. A bizottság szakmai hozzáértésével segítséget nyújt a lakosságnak a tűzmegelőzési szabályok betartásához, és a betartáshoz szükséges magatartás elsajátításához. A mozgalom rendkívül eredményes, és a lakosság részéről komoly érdeklődés mutatkozik. II.5.1 A megyei tűzmegelőzési bizottság közreműködésével végrehajtott tájékoztató tevékenység Az igazgatóság a tűzmegelőzés érdekében folyamatosan tájékoztatja a lakosságot és a vállalatokat a betartandó tűzvédelmi szabályokról. A médiában, webes felületen és írásban több lakossági tájékoztató is megjelent. Az igazgatóság az alábbi tevékenységeket végezte a prevenció érdekében: - tájékoztatót adott ki a tüzelő- és fűtő berendezések, égéstermék-elvezetők biztonságos használatára - működteti a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tűzmegelőzési Bizottságot - CO érzékelőket osztott ki nyílt égésterű gázkazánokat használó közintézmények között - a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében előadásokat tartott, fórumokon vett részt - a mezőgazdasági, erdő és vegetációs tüzek megelőzése érdekében tájékoztatót adott ki az önkormányzatoknak, a saját honlapján és a médiában is megjelenítette - a gázvezeték-szakítások megelőzése érdekében hatósági egyeztetést tartott, és tájékoztató anyagot adott ki, továbbá folyamatban van egy a hatóságokkal közös eljárásrend kidolgozása 14

15 - tájékoztatót adott ki a szabadtéri rendezvények és a zenés, táncos rendezvények tűzvédelmi és lakosságvédelmi szabályairól május 3-tól kapott új hatáskör a gázkészülékek és lakossági fogyasztó berendezések felülvizsgálatával kapcsolatos eljárások. Az igazgatóság végzi a szakértők nyilvántartásba vételét, a kirendeltségek pedig a problémás gáz csatlakozóvezetékek és a gázfogyasztói berendezések ügyeiben járnak el július 1-től hatályba léptek a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatosan az energia ágazat, közlekedés ágazat, rendvédelmi ágazat és vízügyi ágazattal kapcsolatos hatósági jogkörök. A hatósági eljárások során a katasztrófavédelemnek kiemelt szerepe van a létfontosságú rendszerelemek kijelölésében és a kiesésének a megelőzése érdekében tett biztonsági intézkedések megfelelőségének megítélésében. Még 2014-ben várható az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat megjelenése, amelynek célja, hogy helyettesítse az eddigi nagy terjedelmű rendeletet egy rövidebb, egyszerűbb és érthetőbb jogszabály, illetve hogy ne korlátozza jelenlegi mértékben a tervezői szabadságot. Jogszabályi szinten csak a követelmények lesznek megfogalmazva, az ezek kielégítéséhez ajánlott műszaki megoldásokat a Tűzvédelmi Műszaki Irányelv fogja tartalmazni, amelynek az alkalmazása a szabványokéhoz hasonlóan nem lesz kötelező, viszont ha a tervező más megoldást választ, akkor igazolnia kell az OTSZ által előírt biztonsági szint teljesülését. Az igazgatóság és az irányítása alatt lévő kirendeltségek január 1-től július 1-ig összesen 7813 hatósági és szakhatósági eljárást indítottak. Ugyanezen időszakban összesen 3892 hatósági ellenőrzés került lefolytatásra, ami közel háromszorosa az előző évek adataihoz képest. A feltárt szabálytalanságok száma ennek ellenére nagyságrendekkel kisebb, ami jól mutatja a lakosság jogkövető magatartásának javulását, és ezzel a közbiztonság javulását. A növekedés az új hatósági jogkörelemeknek és a megelőzés érdekében tett fokozott hatósági munkának köszönhető. A hatósági ellenőrzések 69 %-a a tűzvédelmi szakterületet érintette, további 13 %-a az iparbiztonsági szakterületet és a 18 % polgári védelmi ellenőrzés volt. Az eredményesebb ellenőrzési tevékenység érdekében igazgatóságunk több esetben a társhatóságokkal közös supervisori ellenőrzéseket szervezett, az ipari balesetek, a kockázati helyszínek és a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében. II.5.2 Megyei műveletirányítási ügyelet A április 01-én megalakult műveletirányító ügyeleti szolgálat létjogosultságát alátámasztják eredményei. A káresemények felszámolása során szembetűnő a túlriasztások csökkenése, ezzel a költséghatékony működés megvalósítása. A műveletirányító ügyeleti szolgálat részére a BM OKF által központi beszerzésen keresztül biztosított technikai eszközök megfelelőek a napi szolgálat ellátásához. A körülmények javításán ennek ellenére folyamatosan dolgozunk. Szolgálatban egy fő főügyeletes felügyelete alatt napi 24 órában minimum két fő műveletirányító végzi a tűz- és káresemények bejelentésének fogadását és az egységek riasztását a megye területén, a hatályos intézkedések és utasítások valamint parancsok alapján folyamatos 24/48 váltásos munkarendben. A tapasztalatok szerint a rendszer az elvárásoknak megfelelően működik január 01-től június 30-ig a műveletirányítás 3595 eseményt kezelt problémamentesen. A vizsgált időszakban összesen 3595 db bejelentés (2013. évben 2369 db, I. félévben 1226 db) érkezett a Megyei Műveletirányítási Központba, valamint a tűzoltóságokra esetben tűzesetnél (39,86%), 1357 (37,75%) esetben műszaki mentésnél vált szükségessé a tűzoltó egységek beavatkozása. A bejelentések közül 413 téves jelzés (11,49%), 127 kiérkezés előtt felszámolt eset (3,53%), 204 utólagos jelzésű tűzeset (5,67%), valamint 61 szándékosan megtévesztő jelzés (1,7%) volt. A szándékosan megtévesztő jelzések vonatkozásában a évi 25 db jelzéshez képest amely átlagosnak mondható - majdnem háromszorosára növekedett arányaiban a mutató évre, amelyek kiszűrésére és megelőzősére nagy hangsúlyt fektetünk (feljelentés, jelzések szakszerű vétele, lakossági felhívások). 15

16 A HTP és az ÖTP ügyeletek is kellő felkészültséggel rendelkeznek, amit folyamatos képzéssel biztosítunk. Ezt bizonyítja, hogy a tömeges jelzések kezelésére szervezett évben és évben öt gyakorlat során összesen 294 db hívást indítottunk és ebből 213 esetben a HTP ügyeletei zökkenőmentesen végrehajtották a feladatot. A műveletirányítási ügyeleten 4 munkaállomás közül, egy tartalék munkaállomásként funkcionál, mindegyik állomásnál digitális, a hívószám kijelzésre alkalmas készülékkel. Az ügyeletesek rendelkezésére áll még jelenleg 1 db DWS munkaállomás, mellyel a megyei rádiókat menedzselni tudják megfelelő képesítés után. A múlt év végén 1 db DWS munkaállomás a TIK ügyeletre áttelepítésre került. A DWS képzésen eddig 8 fő vett részt a műveletirányítás teljes állományából. Minden meghirdetett képzési időpontra (a képzési keretszámnak megfelelően) megyénk részéről került személy a tanfolyamra. Stabil rádióval történő ellátottságuk megfelelő. De szükség esetén több kézi rádió is a rendelkezésükre áll. A gépjárműkövetés megoldott az ügyeleten lévő Smart TV-k egyikén. II.5.3 A megyei Tevékenység Irányítási Központ (TIK) kialakításának helyzete A központi feladatszabás szerint az újonnan kialakításra kerülő Tevékenység Irányítási Központokra (továbbiakban TIK) kiemelt figyelmet kellett fordítani. A rendőrséggel ezt követően indult el a szorosabb kapcsolattartás az ügyeleti átalakítással kapcsolatosan. A megyénkben kialakított TIK a Szolnoki Rendőrkapitányságon (címe: dr. Sebestyén krt. 5.) került elhelyezésre. Az MRFK főügyeleti osztályvezetőjével egész évben folyamatos volt a kapcsolattartás, és a látogatás melyekről jegyzőkönyv készült. II.5.4 Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat A KMSZ a vonatkozó BM OKF Intézkedés alapján végzi szakmai feladatait. Az Intézkedés helyi szinten leképezésre került a helyileg kiadott JNSZ MKI Igazgatói intézkedéssel. A KMSZ alkalmazásai: január 01-től, június 30-ig összesen 264 vonulás történt, ebből 136 tűzeset, 112 műszaki mentés. A beavatkozások során 83 esetben vette át az irányítást. A HTP-k, ÖTP-k és ÖTE-k részére 50 esetben tartott és ellenőrzött tűzoltási és műszaki mentési gyakorlatot. A szolgálat feladatköre folyamatosan bővül. A bővülő feladatkör miatt folyamatosak a képzések. II.5.5 Az igazgatóság költségvetési gazdálkodása évben és I. félévében az igazgatóság az irányítószerv által biztosított támogatásból és a saját bevételeiből gazdálkodott évben más szervezettől támogatást nem kapott. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak évben likviditási gondja nem volt, a működés biztosított volt I. félévében a Jászberényi Önkormányzat 280 e Ft-ot biztosított adományként szakmai eszköz beszerzésére I. félévében feszített költségvetési gazdálkodás volt jellemző. II.5.6 Műszaki szakterület II Az igazgatóság tűzoltó- és gépjármű technika üzemeltetése Igazgatóságunk 87 db járművet üzemeltet, melyből 5db kishajó. A járműpark átlagéletkora 13 év. Igazgatóságunk rendelkezik az alapfeladat ellátásához szükséges járművekkel, mind mennyiség mind minőség tekintetében. A járművek javítását, karbantartását és tűzoltó technikai felülvizsgálatát a BM Heros Zrt. szakműhelyében, valamint szerződéses partnerei szervizállomásán végeztetjük el évben 1db vízszállító teljes és 3db gépjárműfecskendő részleges felújítása befejeződött, valamint elkészült 1db magasból mentő 10. éves felülvizsgálata. A BM OKF költségvetésének terhére 1db habbal oltó gépjárművet tudtunk megjavíttatni. Üzemeltetésre átvettünk 1db új KML gépjárművet, 4db ügyintéző gépjárművet, valamint 1db megkülönböztető jelzéssel ellátott járművet év I. félévében 1db gépjárműfecskendő felújítása befejeződött. A járművek üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, valamint az igénybevétel mértékét a melléklet tartalmazza. 16

17 2014. évben 4 db jármű selejtezésére tettünk javaslatot. II Az igazgatóság egyéni védőeszközzel, védőfelszereléssel való ellátása Személyi állományunk rendelkezik az előírt egyéni védőfelszereléssel, azok védőképességének ellenőrzése, előírás szerinti felülvizsgálata folyamatos, kizárólag rendszeresített, szavatolt védőképességű egyéni védőeszközök vannak a bevetési állomány használatában. A rendszeresítéssel nem rendelkező eszközök kivonására intézkedtünk évben a BM OKF segítségével hozzájutottunk 200 darab tűzoltó védősisakhoz, valamint 124 db R13-as bevetési védőruhához, 17 db elektromos térerő érzékelőhöz I. félévében 67db R13-as védőruhát vettünk át a BM OKF től. III ÖSSZEGZÉS Az elmúlt másfél évben igazgatóságunk a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a BM OKF által meghatározott feladatrendszer szerint végezte tevékenységét. Fontos kötelezettségemnek éreztem, hogy kinevezésemet követően minden szolgálati csoporttal személyesen találkozzak és fogalmazzam meg feléjük elvárásaimat, valamint tájékozódjak helyzetükről, problémáikról. Sikerült megvalósítani a tiszti beosztásban dolgozó, minden feltétellel rendelkező zászlósi állomány első tiszti kinevezését, a készenléti állomány feltöltöttségének javítását. Nagy hangsúlyt fektettünk az új szabályozók megjelenése miatti feladatok megismertetésére, oktatására, az új eljárásrendek elsajátítására, kiemelten a veszélyhelyzeti prognózisok segítségével előre azonosított kockázatok hatósági eszközökkel történő csökkentésére. Igazgatóságunk további szigorú, költséghatékony gazdálkodás mellett, lehetőségeink további feltérképezésével, a védelmi igazgatásban működő társ- és együttműködő szervezetekkel együtt dolgozva képes garantálni megyénk lakóinak élet- és vagyonbiztonságát. Kérem tájékoztatóm elfogadását! Szolnok, szeptember

18 Melléklet a 435-1/2014/ÁLT. számhoz Mellékletek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évi beszámoló jelentéséhez 1. sz. melléklet: Hivatal, sajtómegjelenések évben és első félévben 2 2. sz. melléklet: Tűzoltósági szakterület, káresemények adatai 3 2. sz. melléklet: Tűzoltósági szakterület, káresemények adatai 4 3. sz. melléklet: Tűzoltósági szakterület, tűzeseti helyszíni szemlék alakulása 5 4. sz. melléklet: Iparbiztonsági szakterület, üzemazonosítási eljárások eredménye 5 5. sz. melléklet: Iparbiztonsági szakterület KvK és a KML 2013 év és 2014 I. félévében végrehajtott ADR, RID ellenőrzései sz. melléklet: Polgári védelmi szakterület: Megyei pv. szervezetek felkészítése 7 7. sz. melléklet: Polgári védelmi szakterület: Részvétel a dunai árvízi védekezési munkálatokban 7 8. sz. melléklet: Polgári védelmi szakterület: Lakosságtájékoztató eszközök helyzete 7 9. sz. melléklet: Lakosságvédelmi célú ellenőrzések sz. melléklet: Hatósági szakterület: Hatósági és szakhatósági ügyek száma sz. melléklet: Hatósági szakterület: Hatósági ellenőrzések száma sz. melléklet: Ellenőrzések szakterületi megoszlása sz. melléklet: Főügyeleti szakterület, KMSZ alkalmazások 10 1

19 1. sz. melléklet: Hivatal, sajtómegjelenések évben és első félévben január február március április május június július augusztus szeptember október november december Sajtómegjelenések száma január február március április május június

20 2. sz. melléklet: Tűzoltósági szakterület, káresemények adatai A bejelentett káresemények típusonkénti megoszlása Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Január (2014) Február Március Április Május Június Tűzeset Műszaki mentés A bejelentett káresemények beavatkozás módja szerinti megoszlása Beavatkozást igénylő Téves jelzés Kiérkezés előtt felszámolt Utólagos jelzés Szándékosan megtévesztő Összesen Tűzeset Műszaki mentés 3