Az egész szemű búza etetésének hatása brojlercsirkék teljesítményére és vágóértékére

Átírás

1 Pál László 1 Dublecz Károly 2 Galamb Eszter 3 Bustyaházai László 4 Husvéth Ferenc 2 Az egész szemű búza etetésének hatása brojlercsirkék teljesítményére és vágóértékére Effect of whole wheat feeding on production traits and carcass quality of broiler chickens pal-l@georgikon.hu 1Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi docens 2Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi tanár 3UBM Feed Kft, szaktanácsadó 4UBM Feed Kft, kereskedelmi vezető A közelmúltban megjelent nemzetközi kutatások azt igazolják, hogy a baromfitápokhoz kevert egész szemű búza serkentően hat a zúzógyomor és a hasnyálmirigy működésére, amelyek eredményeként az emésztés hatékonysága fokozódik, így a takarmány energiatartalma kedvezőbben értékesül (növekedik a metabolizálható energia, AMEntartalom) és javul a táplálóanyagok, többek között az aminosavak emészthetősége. Az sem elhanyagolható, hogy a búza darálási költsége elmarad, amely a termelés gazdaságosságát is kedvezőbbé teheti. Mindezek alapján kísérletünkben granulált brojlertápokhoz (nevelő és befejező) különböző arányban kevert egész szemű búza takarmányozásának hatását vizsgáltuk a teljes hizlalási ciklus során mutatkozó növekedési intenzitásra, a takarmányértékesítés hatékonyságára, valamint a piacképes súly elérését követően az egyes húsrészek és a zúzógyomor arányára. Kísérletünkben 816 vegyes ivarú ROSS-308 típusú húshibrid csirkét 24 mélyalmos fülkében helyeztünk el (34 állat/fülke) négy takarmányozási csoportot kialakítva. Napos kortól 10 napos korig az állomány egységes indítótápot fogyasztott, majd a 11. naptól négy kezelést alkalmaztunk a nevelő I. ( nap), nevelő II. ( nap) és befejező ( nap) szakaszokban. Az I. kísérleti csoport (kontroll) keveréke egész búzaszemet nem tartalmazott egyik takarmányozási fázisban sem. A II. csoportban, a hizlalási szakaszoknak megfelelően %, a III. csoportban %, a IV. csoportban ugyan annyit, mint a III. csoportban, de a granulált alapkeverék csökkentett táplálóanyag tartalma mellett. A hizlalási szakaszok végén mértük az állatok egyedi testsúlyát és a fülkénkénti takarmányfogyasztást. A kísérlet végén kezelésenként 6-6 jérce és kakas levágását követően értékeltük az állatok konyhakész súlyát, az értékes húsrészek és a zúzógyomor súlyának arányait. Eredményeink alapján az egész szemű búza etetése a kakasok élősúlyát nem befolyásolta a kísérlet végén, míg a jércék esetében az emelt szintű szemes búza alkalmazása (III. csoport) kisebb testsúlyt eredményezett a kontroll (I.) csoporthoz képest (p<0,05). A kisebb arányban búzaszemeket tartalmazó tápsor (II. csoport) hatására tapasztaltuk a kontrollhoz viszonyítva a legkedvezőbb takarmányértékesítést a hizlalás teljes időszakára vonatkoztatva (p<0,05). A kísérleti kezelések nem befolyásoltak szignifikáns mértékben a csirkék konyhakész súlyát, a mellfilé és a combok arányát. Az egész szemű búza etetése mindhárom csoportban megnövelte (p<0,05) a zúzógyomor élősúlyhoz viszonyított arányát az egész szemű búzát nem tartalmazó keverékkel elért eredményekkel összehasonlítva. 307

2 Irodalmi áttekintés A brojlercsirkék takarmányozásával foglalkozó tudományos közleményeket tekintve egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az egész szemű búza etetése iránt. Az érdeklődést elsősorban az váltotta ki, hogy az őrölt búza rovására a takarmányokba kevert egész szemű búza az emésztés hatékonyságának fokozásán keresztül növeli a takarmányozás hatékonyságát. Az egész szemű búza etetésének előnye elsősorban abból fakad, hogy nagyobb és erősebb zúzógyomrot eredményez, amely az egész emésztőkészülék működésére előnyös hatást gyakorol. Azon madarak esetében, amelyek táplálékát a szemes termények (vagy őrleményeik) képezik, a zúzógyomor egy dinamikus szerv, amely mérete szoros összefüggésben van a takarmány rosttartalmával és részecskeméretével (Svihus, 2011). A zúzógyomor méretének növekedése az egész szemű búza etetését követően már 7 nap múlva megfigyelhető (Amerah és Ravindran, 2008; Biggs és Parsons, 2009). A zúzó méretének növekedése abból a stimulusból ered, miszerint az egész szemű búza etetése során, - annak érdekében, hogy a gyomor megfelelő mértékre csökkentse a részecskenagyságot fokozza az összehúzódások gyakoriságát és erősségét (Roche, 1981). Svihus (2011) közlése szerint takarmány kilogrammonként legalább 200 g 1,5-2,0 mm részecskenagyság feletti gabonamagra van szükség ahhoz, hogy a zúzó mérete jelentősebb mértékben növekedjen. Biggs és Parsons (2009) New Hampshire x Columbian kakascsirkékben, Enberg és mtsai (2004) Ross 208 brojlercsirkékben mértek szignifikánsan nagyobb zúzúgyomrot a testnagyság százalékában kifejezve, ha a csirkék takarmányába 5-50 %-os mennyiségben szemes búzát kevertek. A 20 illetve 30 %-os arányig alkalmazva a takarmánykeverékben, az egész szermű búzával etetett csirkék súlygyarapodása a kontrollhoz viszonyítva nem romlott szignifikáns mértékben, ugyanakkor a takarmányértékesítés hatékonysága fokozódott. Célkitűzés A szakirodalom alapján az egész szemű búza etetésének számos előnyös hatása van a brojlercsirkék takarmányozásában. Az is kitűnik azonban, hogy sok esetben ellentmondásosak az eredmények vagy egyáltalán nincs eredmény. Előzőekből kiindulva az UBM Agro Zrt-vel együttműködve kísérletünkben tanulmányoztuk azt, hogy a nevelő, valamint befejező tápokhoz adagolt különböző mennyiségű egész szemű búza miként befolyásolja a csirkék súlygyarapodását, takarmányértékesítését, valamint a piacképes súly elérését követően az egyes értékes húsrészek és a zúzógyomor arányát. Anyag és módszer Kísérleti állatok és tartási körülményeik Az állatkísérleti protokollt a Zala Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága engedélyével végeztük (engedélyszám: ZAI/100/ /2014). A kísérletet összesen 816 ROSS- 308-as, vegyes ivarú húshibrid csirkékkel végeztük, amelyeket napos korban szállítottunk a tanszékünk kísérleti telepére. A csibék a devecseri Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. Levente Telep I. keltetőjéből származtak. A kelést követően a telep szakemberei a naposcsibéket szexálták, és azok ivar szerint elkülönítve kerültek tanszékünk kísérleti telepére. A napos csirkéket automata, computerrel vezérelt optimális környezeti feltételeket biztosító zárt helyiségben helyeztük el, amelyekben 2 x 1 m nagyságú és 1,7 m 2 hasznos alapterületű (az etető és itató berendezések területével csökkentett) szecskázott búzaszalma mélyalommal ellátott, horganyzott lemezből és huzalból készített fülkék voltak kialakítva, a csoportos tartás érdekében. Egy-egy fülkébe, napos korban 17 jércét és 17 kakast (összesen 34 csibe/ fülke) telepítettünk, ahol azokat vegyes ivarban a 40. életnapig neveltük. Az állatok takarmányozása önetetőkből, itatásuk önitatókból történt ad libitum módon. A helyiség hőmérsékletét, világítását és az egyéb környezeti feltételeket a ROSS technológiában előírt feltételek szerint szabályoztuk. A csibék a 2. héttől kezdődően heti egy alkalommal az ivóvizükben szelén kiegészítést kaptak (Reaszelén Combi; Pharmotéka Bt; 0,25 g/ttkg) A kísérleti állatok takarmányozása, kísérleti kezelések A 40 napos kísérleti időszakban a csibék 4 fázisú takarmányozásban részesültek; 0-11 nap: indító takarmány keverék, nap: nevelő I. takarmánykeverék, nap: nevelő II. takarmánykeverék, nap befejező takarmánykeverék. Az indító takarmánykeveréket a csirkék morzsázott, a többi fázis keverékét granulált formában fogyasztották. A kísérleti csibék napos korig egységesen azonos összetételű indítótápot fogyasztottak, amelyben a búza teljes mennyiségét a takarmánykeverék őrölt formában tartalmazta. A nevelő 308

3 szakasztól kezdődően négy kísérleti kezelést alakítottunk ki, amelyekben kezelésenként eltérő mennyiségben a granulátumban lévő őrölt búza rovására a takarmánykeverékhez szemes búza lett adagolva az 1. táblázat szerinti arányokban. 1. táblázat A kísérlet kezelései a takarmányban alkalmazott egész szemű búza arányok (%) alapján Időszak Hizlalási szakasz I. II. III. IV nap Indító nap Nevelő I nap Nevelő II * nap Befejező * * Csökkentett nyersfehérje és aminosav tartalommal a nevelő II. és a befejező szakaszban A kísérleti takarmánykeverékek kukorica, búza, extrahált szójadara és fullfat szója felhasználásával készültek, hizlalási szakaszonként az egyes kezelések keverékei azonos energia (AMEn), nyersfehérje, lizin, metionin, metionin+cisztin tartalommal rendelkeztek. A kísérleti takarmánykeverékeket kezelésenként hat fülke állataival takarmányoztuk. Ennek megfelelően egy-egy kezelés takarmánykeverékét összesen 204 vegyes ivarú (102 jérce és 102 kakas) fogyasztotta. Annak érdekében, hogy az érvényben lévő állatvédelmi előírásokat az állatsűrűséget illetően betartsuk, a kísérleti állományt megritkítottuk. Ennek érdekében a 33. életnapon, a testsúlyuk egyedi mérését követően, fülkénként 6 (kezelésenként 36, összesen 144) csibét eltávolítottunk a kísérletből. Kísérleti adat és mintagyűjtés A kísérleti időszak folyamán rendszeresen, figyelemmel kísértük a csirkék egészségi állapotát. Reggelente összegyűjtöttük az esetleges hullákat, megmértük azok súlyát és megállapítottuk az elhullás okát. Napos korban, a 11., a 18., a 28. és a 40. életnapon a kísérleti csirkék súlyát egyedenként, grammos pontossággal egy állatmérlegen lemértük. Az első három mérlegelés idejében fenotípusosan a jércéket és a kakasokat nagy pontossággal elkülöníteni nem tudtuk, ezért ezen időpontokban mért eredményeket vegyes ivarra adtuk meg. A 40. életnapon ugyanakkor a jércéket és a kakasokat megbízhatóan felismertük, ennek megfelelően a súlymérlegelési eredményeket ivaronként tüntettük fel. A súlymérlegelésekkel egy időben fülkénként, visszamértük a megmaradt takarmányokat, és a vizsgálati időszak elején bemért takarmány és a visszamért takarmány mennyiségének különbözete alapján kiszámoltuk az egy kg élősúly előállítására felhasznált takarmány mennyiségét (n=6). A 40. napi mérlegelést követően fülkénként egy jércét és egy kakast (kezelésenként 6 jércét és 6 kakast) random szerűen történő kiválasztást követően CO 2 kábítás után elvéreztettünk. A tollazat eltávolítása után grammos pontossággal mérlegelve meghatároztuk a konyhakész testtömeget, a mellfilé, a combok és a hasűri zsír súlyát, és azokat a vágás előtti élőtömeg arányában fejeztük ki. A vágott testekből kipreparáltuk az emésztőcsövet, majd elkülönítettük és lemértük a zúzógyomor súlyát két gramm tizedes pontossággal, egy laboratóriumi táramérlegen. Statisztikai analízis Kísérletünkben az eredmények statisztikai értékelését egytényezős varianciaanalízissel (ANOVA) végeztük el. Az egyes mérési paramétereknél a takarmány kezelés szignifikáns hatása esetén (F-teszt; p<0,05) a csoportok közötti igazolható különbségek megállapítására LSD-, Duncan- és Tukey-teszteket használtunk. A számítások elvégzéséhez az IBM SPSS Statistics 20.0 GL Model Unvariate Test statisztikai programcsomagot alkalmaztuk

4 Eredmények és értékelésük Egészségi állapot A kísérlet folyamán nem tapasztaltunk különösebb állategészségügyi problémát. Az időszak alatt elhullott csibék számát és az elhullás okát kezelésenként a 2. táblázat szemlélteti. 2. táblázat A kísérletben elhullott állatok kezelésenkénti megoszlása a hizlalás egyes fázisaiban (db/kezelés) Kezelés Hizlalási szakasz Indító Nevelő I. Nevelő II. Befejező nap nap nap nap Összes db (%) Elhullás feltételezhető oka I (0,4) II (1,1) III (1,2) IV (0,9) Összesen (3,7) 1: hasvízkór; 2: SDS; 1:lábbénulás 1: hasvízkór; 7: SDS;1: ismeretlen 2: hasvízkór;7: SDS; 1:ismeretlen 1: hasvízkór;6: SDS 5: hasvízkór;22: SDS;1: lábbénulás; 2: ismeretlen A búzát nem tartalmazó kontroll kezelés esetében az elhullás a kísérleti időszakban 0,4 % volt. A szemes búzával kiegészített kezelésekben a szemes búza mennyiségétől függően az elhullás 0,9-1,2% között alakult. Az elhullások okai között legtöbbször a hasvízkór és a hirtelen szívhalál (sudden death syndrome; SDS) szerepelt. Testsúly, takarmányértékesítés A testsúly mérlegelések átlagértékeit a 3-5. táblázatok foglalják össze. A táblázatokból látható, hogy a szemes búza kiegészítés a nevelő szakaszok végén nem gyakorolt kedvezőtlen hatást az állatok testsúlyára egyik kezelési szinten sem. Eredményeink alapján az egész szemű búza etetése a kakasok élősúlyát nem befolyásolta a kísérlet végén, míg a jércék esetében az emelt szintű szemes búza alkalmazása (III. csoport) kisebb testsúlyt eredményezett a kontroll (I.) csoporthoz képest (p<0,05). 3. táblázat A kísérleti állatok élősúlya (g) a hizlalás kezdetén (0. nap) Ivar Kakas Jérce Átlag SD Átlag SD I. 47,99 2,92 48,78 2,76 II. 48,26 2,86 48,21 2,69 III. 48,46 2,83 48,23 2,63 IV. 48,31 2,63 48,79 2,44 310

5 4. táblázat A kísérleti állatok élősúlya (g) a kísérlet indító, nevelő I. és II. szakaszainak végén Mérési időpontok Indító (11. nap) Nevelő I. (18. nap) Nevelő II. (28. nap) Átlag SD Átlag SD Átlag SD I. 369,2 31,9 817,6 77,4 1818,7 205,6 II. 361,0 31,7 815,1 82,2 1804,0 221,2 III. 365,6 39,1 813,8 85,6 1782,2 223,7 IV. 363,9 34,2 824,6 74,1 1801,0 209,6 5. táblázat A kísérleti állatok élősúlya (g) a hizlalás végén (40. nap) Ivar Kakas Jérce Átlag SD Átlag SD I. 3305,3 294,3 2734,6 a 215,6 II. 3273,5 354,0 2697,4 ab 248,8 III. 3243,0 285,4 2649,1 b 281,1 IV. 3252,8 288,3 2669,1 ab 222,4 ab Azonos oszlopon belül a különböző betűjelzéseket tartalmazó átlagok szignifikánsan különböznek (LSD-teszt; p<0,05) Szignifikáns különbségeket tapasztaltunk a csibék takarmányértékesítésében (6-7. táblázatok). A II. kezelés állatai 1kg élősúly gyarapodáshoz kevesebb (p<0,05) takarmányt használtak fel, mint az I. (kontroll) csoport, vagy a nagyobb arányban szemes búzát tartalmazó takarmánykeveréken nevelt III. és IV. csoportok a kísérlet teljes időszakára vonatkoztatva. Ennek az eredménynek a kialakulásában feltételezhetően szerepe volt annak, hogy a nevelő II. szakaszban ( nap) a II. kezelés állatai szignifikánsan (p<0,05) kedvezőbb takarmányértékesítést mutattak, mint a I. (kontroll) kezelés vagy a csökkentett táplálóanyag tartalmú IV. kezelés csibéi. Érdekesnek tűnik megemlíteni, hogy a IV. kezelés, a nevelő I. szakaszban, a takarmány csökkentett táplálóanyag tartalma ellenére a legkedvezőbb takarmányértékesítést érte el. Ebben a szakaszban a IV. csoport szignifikánsan (p<0,05) kevesebb takarmányt használt fel 1 kg élősúly előállításához, mint a Kontroll (I: kezelés), vagy a III. csoport. 6. táblázat A kísérleti állatok takarmányértékesítése (kg/kg) a kísérlet indító és nevelő I. és II. szakaszaiban Hizlalási szakasz Indító (0-11. nap) Nevelő I. ( nap) Nevelő II. ( nap) Átlag SD Átlag SD Átlag SD I. 1,13 0,04 1,39 b 0,02 1,54 bc 0,04 II. 1,15 0,03 1,37 ab 0,02 1,50 a 0,03 III. 1,14 0,04 1,40 b 0,04 1,53 ab 0,

6 IV. 1,15 0,01 1,34 a 0,05 1,57 c 0,02 ab Azonos oszlopon belül a különböző betűjelzéseket tartalmazó átlagok szignifikánsan különböznek (Duncan-teszt; p<0,05). 312

7 7. táblázat A kísérleti állatok takarmányértékesítése (kg/kg) a kísérlet befejező szakaszában és a teljes hizlalás során Hizlalási szakasz Befejező ( nap) Teljes hizlalás (0-40. nap) Átlag SD Átlag SD I. 2,01 0,09 1,61 b 0,02 II. 1,94 0,12 1,57 a 0,03 III. 2,04 0,16 1,60 b 0,03 IV. 1,99 0,04 1,61 b 0,01 ab Azonos oszlopon belül a különböző betűjelzéseket tartalmazó átlagok szignifikánsan különböznek (Duncan-teszt; p<0,05). Vágási eredmények A 40. életnapon, a kísérlet végén levágott csirkékből mért értékes húsrészek (mellfilé és combok) a zúzógyomor valamint a hasűri zsír testtömeg százalékában kifejezett értékeit a 8. táblázat szemlélteti. Sem a mellfilé, sem a combok, sem pedig a hasűri zsír mennyiségének relatív arányaiban nem tapasztaltunk szignifikáns különbségeket. 8. táblázat A kísérleti állatok 40. hizlalási napra vonatkozó vágási adatai (az élősúly %-ában; n=6 kakas és 6 jérce) Vágási értékmérő Zúzógyomor Mellfilé aránya Combok aránya Hasűri zsír aránya aránya Átlag SD Átlag SD Átlag SD Átlag SD I. 21,49 2,37 18,99 1,24 0,69 a 0,10 2,00 0,64 II. 21,96 1,94 19,24 1,11 1,01 b 0,14 1,82 0,80 III. 20,98 1,41 19,31 1,26 1,12 c 0,15 1,70 0,54 IV. 20,80 1,79 18,95 1,36 1,07 bc 0,13 1,92 0,55 ab Azonos oszlopon belül a különböző betűjelzéseket tartalmazó átlagok szignifikánsan különböznek (LSD-teszt; p<0,05). A zúzógyomor súlya ugyanakkor a szemes búza kiegészítés hatására szignifikánsan növekedett (p<0,05). A legnagyobb zúzó súlyokat a nagyobb arányú szemes búzát tartalmazó kezelésben részesült csirkékben (III. és IV. kezelések) mértünk. E két kezelés állataiban a zúzógyomor súlya 62,2 illetve 55,1 %-al volt nagyobb, mint a szemes búza kiegészítést nem tartalmazó kontroll csibékben, de az alacsonyabb szintű szemes búzát tartalmazó II. keverékben is 46,4 %-al meghaladta a kontrollértékeket (1. ábra)

8 g/k g a b I. II. III. IV c b c 1. ábra A zúzógyomor élősúlyhoz viszonyított aránya (g/kg élősúly az egyes kezelések esetében (I-IV); A különböző betükkel jelölt oszlopok az LSD test szerint szignifikáns eltéréseket mutatnak (p<0,05) A kísérleteink során egyértelműen igazolódott, hogy a takarmánykeverékekhez adagolt szemes búza, takarmányfázisonként függően 5-30%-os mennyiségben nincs kedvezőtlen hatással a brojlercsirkék egészségi állapotára, növekedési ütemére. Eredményeinkkel igazoltuk, hogy a szemes búza kiegészítés növeli a zúzógyomor relatív tömegét, amelyet már más szerzők is tapasztaltak (Amerah és Ravindran, 2008; Biggs és Parsons, 2009). Az egész búzaszem etetésével elért kedvezőbb takarmányértékesítési eredményeket a szakirodalom alapján valószínűleg olyan élettani folyamatok magyarázzák, mint például a csirkék hatékonyabb zúzógyomor működése és emésztőtevékenysége, a bélcsőben élő egészségesebb mikroflóra, a patogén jellegű és zoonotikus mikroszervezetek visszaszorulása. Irodalomjegyzék Amerah, A.M., Ravindran, V., Influence of method of whole-wheat feeding on the performance, digestive tract development and carcass traits of broiler chickens. Anim. Feed Sci. Technol. 147, Biggs, P., Parsons, C.M., The effects whole grains on nutrient digestibilities, growth performance, and cecal short chained fatty acid concentrations in young chicks fed ground corn soybean meal diets. Poult. Sci. 88, Engberg, R.M., Hedemann, M.S., Steenfeldt, S., Jensen, B.B., Influence of whole wheat and xylanase on broiler performance and microbial composition and activity in the digestive tract. Poult. Sci. 83, Roche, M., Feeding behavior and digestive motility of birds. Reprod. Nutr. Dev. 21, Svihus, B., The gizzard: function, influence of diet structure and effects on nutrient availability. World s Poult. Sci. J. 67,