A halálbüntetés Jog és erkölcs

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A halálbüntetés Jog és erkölcs"

Átírás

1 A halálbüntetés Jog és erkölcs Készítette: Marosi Beatrix Erkölcstan, etika szakos pedagógus Budapest 2013

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS A BÜNTETÉS Fogalma Jogi háttér Magyarország Alaptörvénye /1990.(X.31.) AB határozat Nemzetközi egyezmények A büntetés célja TÖRTÉNETE Kezdetek A halálbüntetés napjainkban VITÁK A HALÁLBÜNTETÉSRŐL Az elrettentő hatás Humánus vagy antihumánus? Szükséges vagy szükségtelen? A Justizmord Gazdaságossági szempontok A KUTATÁSI TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA KUTATÁS A kutatási módszerválasztás indoklása Szituációs tényezők Csoportösszetétel Módszerválasztás: erkölcsi dilemmavita A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT VEZÉRFONALA, A DILEMMAVITA MENETE ÖSSZEGZÉS Tapasztalatok Kutatási eredmény FELHASZNÁLT IRODALOM: MELLÉKLETEK... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3 "Mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Nem, nem olyan könnyű, néha lehetetlen. Hogy az idő segít. Biztosan. De nem olyan egyszerű a dolog; a megbocsátás nem pusztán lelki diszpozíció, erősen függ a körülményektől. Könnyebbé válik, ha a károsodás következményei életünkben megszűntek. Könnyebbé válik akkor is, ha a rossz következmények nem szűntek meg ugyan, de sikerült másban, máshol kárpótolni magunkat. Boldog ember könnyen megbocsát. Ha pedig ehhez a két lehető körülményhez egy harmadik is járul - most már csakugyan lelki tényező -, az úgynevezett lelkiismeret, a jóvátétel szándéka és cselekvése a vétő részéről, akkor a megbocsátás természetessé válik. Megkönnyebbüléssé, majdnem örömmé, mintha valami fájdalmas betegségből, keserű fekélytől szabadultunk volna meg. 1 (Nemes Nagy Ágnes) 1. BEVEZETÉS A halálbüntetés kérdése sem politikailag, sem jogilag nem aktuális a mai Magyarországon. Mégis ez a téma nagy érdeklődésre tart számot a társadalomban. A rendszerváltás után a társadalom értékítélete felbomlott és az emberek hiába kerestek kapaszkodót a jogban, az nem volt azonos saját erkölcsi meggyőződésükkel Számtalan vitát folytatnak a halálbüntetés visszaállításáról, szükségességéről, különösen akkor aktualizálódik ez a probléma, amikor a közvélemény figyelme valamilyen súlyos bűncselekmény felé fordul (pl. Szita Bence-ügy, Bándy Kata meggyilkolása stb.). Ma nem jogi, hanem erkölcsi dilemmaként éljük meg/át ezt a kérdést: az esetlegesen kimondott halálos ítélet után, melyikünk lenne képes a végrehajtásra is, melyikünk tudna a szemébe nézni az elítéltnek, vagy akár csak végignézni a kivégzés folyamatát mindannak a tudatában, hogy ez egy visszafordíthatatlan, jóvátehetetlen esemény. A bűnösnek bűnhődni kell, de éreznie is kell a súlyát a tetteinek. Ugyanakkor az emberélet a legnagyobb kincs, amellyel rendelkezünk a születéstől a halálig, nem akarhatjuk ezt senkitől sem elvenni. De nehéz erről azt a szülőt meggyőzni, kinek gyermeke gyilkosság áldozata lett, nehéz azt a gyermeket meggyőzni, akinek szüleit brutális kegyetlenséggel megölték, és nehéz mindazokat, akik értelmetlenül vesztették el szeretteiket mások gyilkos tettei miatt. 1 ( )

4 2. A BÜNTETÉS 2.1. Fogalma A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása jogi eljárás keretében. A halálos ítélet végrehajtása a kivégzés. A kivégzés alatt olyan, nem jogszerűen végrehajtott emberölést is értenek, amit tervszerűen hajtanak végre, és az ölés előtt védekezésre képtelen állapotba hozzák az áldozatot. 2 A büntetés a bűnhöz kapcsolódik, így mondhatjuk, hogy ezen két fogalom egyidős. A bűn és a büntetés egyidős az emberiséggel, a társadalom kialakulásával. A büntetés fogalmában benne található valamifajta hátrány, mely az elkövetőt sújtja és mely közvetlenül az elkövető által véghezvitt bűnös cselekedethez kapcsolódik. A hátrány olyan rossz, amely az elkövetőt sújtja és valamely életjavának az elvételét, korlátozását jelenti, amely az elkövetőt korábbi helyzetétől hátrányosabb helyzetbe hozza. A büntetőjog a bűncselekmény fogalmánál tárgyalja a jogkövetkezményt, az ún. szankciót, ugyanis akkor beszélhetünk bűncselekményről, ha a cselekmény kimerít egy bűntető törvényi rendelkezést, azaz tényállásszerű, ha az elkövető a cselekményét szándékosan, vagy gondatlanul követi el, ha a cselekmény társadalomra veszélyes, és ha azt a törvény joghátránnyal fenyegeti, azaz szankciót rendel hozzá. A halálbüntetésnél ez a joghátrány az élet elvétele Jogi háttér A halálbüntetéssel kapcsolatos jogi szabályozást Magyarországon két jogszabály és számos nemzetközi egyezmény határozza meg Magyarország Alaptörvénye II. cikk Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. 2 Halálbüntetés-Wikipédia, ( ), (A továbbiakban: Wikipédia) 3 DR. SZABÓ PÉTER: A büntetés, annak célja, jogalapja, ( ), (A továbbiakban: Dr. Szabó Péter)

5 IV. cikk (1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. (2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. 4 Az alaptörvény rögzíti a II. cikkben, az emberi élethez való jogot, illetve a IV. cikkben rendelkezik a tényleges életfogytig tartó büntetésről /1990.(X.31.) AB határozat Az alkotmánybíróság a 23/1990 (X. 31.) határozatában foglalkozott a halálbüntetés témájával. Az indítványozó az alkotmányellenességet az élethez való joggal, illetve az embertelen büntetés tilalmával való ellentétben látta. Az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a jogszabályt, mivel az alapvető jog lényeges tartalmát korlátozza, így ellentétes az alkotmány 8. -val. Indoklásban az alkotmánybíróság kimondta, hogy "az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző legnagyobb érték, olyan oszthatatlan és korlátozhatatlan alapjog, amely számos egyéb alapjog forrása és feltétele." A halálbüntetésre vonatkozó rendelkezések az alapvető jog lényeges tartalma korlátozásának alkotmányjogi tilalmába ütköznek, mivel megengedik e jog teljes és helyrehozhatatlan megsemmisítését Nemzetközi egyezmények Jelenleg a halálbüntetéssel kapcsolatban két nagy nemzetközi egyezmény hatálya terjed ki Magyarországra: az egyik az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, november 4-én kelt Egyezmény (Római Egyezmény) és az ahhoz tartozó 6. kiegészítő jegyzőkönyv, a másik pedig a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (Egyezségokmány) az Egyesült 4 Magyarország Alaptörvénye, ( ) 5 DR. SZABÓ PÉTER

6 Nemzetek Közgyűlése XLIV. ülésszakán, december 15-én elfogadott Második Fakultatív Jegyzőkönyve. Az előbbi egyezményt és az ahhoz tartozó kiegészítő jegyzőkönyveket, 6. kiegészítő jegyzőkönyvet is, április 28-án fogadták el Strasbourgban. Az elsőt Európa Tanács keretében hozták tető alá, és ahhoz csak az Európa Tanács tagjai csatlakozhatnak; az utóbbi egyezmény, illetve annak fakultatív jegyzőkönyvei pedig az ENSZ keretében jöttek létre, és ezek aláírói is csak ENSZtagállamok lehetnek. Hazánk a Római Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet az Európa Tanácsba való felvétele után három évvel, 1993-ban egyszerre ratifikálta. (Az Egyezménynek és a nyolc kiegészítő jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló évi XXXI. törvény április 15-én lépett hatályba, de az alapegyezményben foglaltakat már december 1. napjától kezdődően alkalmazni kell.) Az 1983-ban elfogadott és a szükséges öt ratifikáció után 1985-ben hatályba lépett Hatodik kiegészítő jegyzőkönyv az 1. Cikkében fogalmazza meg: "A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni." Azonban ez a tilalom nem kategorikus, ugyanis a 2. Cikk szerint "egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésről háború idején vagy háború közvetlen veszélye idején", vagyis ez a jegyzőkönyv nem általában tiltja meg a halálbüntetést, hanem annak alkalmazását csak béke idején nem engedi meg, igaz, ezen kívül a jegyzőkönyvet aláíró állam részéről a jegyzőkönyvhöz semmilyen fenntartás nem fűzhető. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, melyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, december 16-án fogadtak el, Magyarországon az évi 8. törvényerejű rendelet cikkelyezett be, eredeti szövegében kimondja: "Minden emberi lénynek veleszületett joga van az életre. E jogot a törvénynek védelmeznie kell. Senkit sem lehet életétől önkényesen megfosztani." (6. Cikk 1. pont) A 2. pont azonban rögtön hozzáteszi: "olyan országokban, amelyekben a halálbüntetést nem törölték el, csak a bűncselekmény elkövetése idején hatályos törvényben meghatározott legsúlyosabb bűncselekményekért lehet kiszabni halálbüntetést, és az nem állhat ellentétben az

7 Egyezségokmány rendelkezéseivel, sem a népirtás bűncselekményének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezménnyel. E büntetést csak az illetékes bíróság által hozott jogerős ítélet alapján lehet végrehajtani." "Halálbüntetést nem lehet kiszabni a 18. életévüket be nem töltött személyek által elkövetett bűncselekmények miatt, és azt terhes nőkön nem lehet végrehajtani." Az Egyezségokmány eredeti szabályozása csak az élettől való önkényes megfosztást tilalmazta, lehetővé téve a halálbüntetés alkalmazását olyan országokban, amelyek azt még nem törölték el. Az Egyezségokmányhoz fűzött, a halálbüntetés eltörlésére irányuló Második Fakultatív Jegyzőkönyv a következőket deklarálja: "A jelen Jegyzőkönyv részes államainak joghatósága alá tartozó személyeken nem szabad halálbüntetést végrehajtani." (1. Cikk 1. pont) "Joghatósága körében minden részes állam megteszi a szükséges intézkedéseket a halálbüntetés eltörlésére." (1. Cikk 2. pont). Hasonlóan a Római Egyezmény 6. kiegészítő jegyzőkönyvéhez - ez a Jegyzőkönyv sem tartalmaz totális abolíciós kötelezettséget az aláíró tagállamok számára, ugyanis rögtön a 2. Cikk 1. pontja kinyilvánítja: "Ezen Jegyzőkönyvhöz nem lehet fenntartást tenni, kivéve a megerősítéskor vagy csatlakozáskor tett azon fenntartást, amely a halálbüntetés alkalmazását háború idején, a háború alatt elkövetett legsúlyosabb katonai bűncselekményekben való bűnösség megállapítása miatt lehetővé teszi." Vagyis az ezen jegyzőkönyvet aláíró tagállamok sem kötelesek azt háború idején alkalmazni, amennyiben a megerősítéskor vagy a csatlakozáskor ilyen értelmű fenntartást tettek. Magyarország a Jegyzőkönyvet 1994-ben fenntartás nélkül fogadta el, majd az évi II. törvénnyel cikkelyezte be, mely március 2-án lépett hatályba, ám a Jegyzőkönyv rendelkezéseit már május 24. napjától kezdődően alkalmazni kell. 6 Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően (2004) már tilos lett a halálbüntetés alkalmazása, ugyanis a 2000 decemberében elfogadott, az Európai Unió Alapvető Jogok 6 DR. TÓTH J. ZOLTÁN: A halálbüntetés és a nemzetközi egyezmények. ( ), (A továbbiakban: Dr. Tóth J. Zoltán)

8 Kartája 2. Cikkének 2. pontja megfellebbezhetetlenül leszögezi: "senkit sem szabad halálra ítélni, sem kivégezni." A büntetés célja A büntetés mögött mindig valamifajta büntetőhatalmi kényszer áll, ma ezt az állam kizárólagos büntetési monopóliumaként említjük. A büntetés céljai az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzése. A megelőzésnek két oldala van, az egyik szerint az elkövetőt kell visszatartani újabb elkövetéstől, a másik a társadalom többi tagját rettenti vissza bűnelkövetéstől. A büntetés célja az igazságosság, az újabb bűncselekmény megelőzése, a hasznosság és szükségesség, újabb bűncselekmény megelőzése elveinek érvényre juttatása. A megtorlás manapság újra terjedőben van, ugyanis a társadalom igazságérzete a súlyosabb büntetések kilátásba helyezését igényli. A büntetés többes funkcióval bír. Hatásos eszköz lehet a bűnözés kontrolljánál. Cselekvési korlátot jelent az egyénnek, a társadalom tagjának. A büntetés jogi kategória, így jogi eljárásként is értelmezhető. A büntetést a hatalomgyakorlás egyik eszközének is tekinthetjük, amelyben ugyanakkor tetten érhetjük a társadalom erkölcsi ítéletének kifejeződését is. A büntetés célja a táradalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más, bűncselekményt követhessen el. Az egyéni prevenció tekintetében a büntetés célja annak megelőzése, hogy az elkövető újból bűncselekményt kövessen el. E cél lényegében háromféleképpen érhető el: javítással, neveléssel, a társadalomba történő visszaillesztéssel, az elkövető visszatartásával, az elkövető ártalmatlanná tételével. Az ártalmatlanná tétel egyrészt jelentheti az elkövető elszigetelését, másrészt a fizikai megsemmisítést. 8 7 DR. TÓTH J. ZOLTÁN 8 DR. SZABÓ PÉTER

9 3. TÖRTÉNETE 3.1. Kezdetek Az őskortól fogva egészen a legújabb korig a legtöbb társadalom jogrendje tartalmazta a halálbüntetést, amelyet jellemzően kultúrától függetlenül az egyik legsúlyosabb büntetésnek tekintettek Jelenleg a világ országai közül 97 egyáltalán nem alkalmaz halálbüntetést, 8 csak rendkívüli körülmények fennállása esetén, és 35 államban a büntetőjog része ugyan, de már legalább 10 éve nem alkalmazták. 58 államban továbbra is gyakorlat. A halálbüntetés a régebbi korokban, illetve diktatúrákban elrettentés céljából gyakran kínzással párosult és nyilvánosan történt, és a politikai ellenfelekkel, vagy ártatlan emberek tömegeivel szemben is elkövették. Az ókorban alkalmazása gyakran összekapcsolódott az emberáldozat intézményével, amit a bűncselekménnyel gyanúsított emberek mellett különösen az elfogott ellenségen alkalmaztak. A kivégzés emberáldozat-mivoltának hátterében az állt, hogy az illető az elkövetett bűntettével megsértette az isteneket, és engesztelésként őt ajánlották fel. Emellett a közösségből való eltávolítás is szerepet játszott: a közösség rendjét jelentősen veszélyeztetőt a táboron kívülre száműzték, s hogy ne tudjon visszatérni, gyakran egy fához kötötték. Ez szorosan kapcsolódott a földet és a fákat övező vallási felfogáshoz. Rómában a kezdeti időktől alkalmazták a halálbüntetést. A Római Birodalomban a principátus idején, azonban ha ki is szabták azt római polgárra, helyette száműzetésbe vonulásra hagytak lehetőséget az elítéltnek, azzal a feltétellel, hogy ha visszatér, végrehajtják rajta az ítéletet. Később ez úgy módosult, hogy a halálbüntetés helyett eleve a száműzetésre ítélték az illetőt. A halálbüntetést Septimus Severus római császár vezette be újra, akit követően újra elterjedt annak alkalmazása. A középkorban a halálbüntetés alkalmazása és módszere az elítéltek társadalmi osztálya, valamint az elkövetett cselekmény szerint is különbözött. A középkori Európában általában a közrendűeket felakasztották, a nemeseket lefejezték.

10 Minősített, különösen súlyosnak számító esetekben általában lehetőség volt valamelyik minősített, kínzással együtt járó kivégzési módszer alkalmazására. A felvilágosodás korában több jelentős gondolkodó is felemelte a szavát a halálbüntetés eltörlése érdekében ben látott napvilágot az olasz író, Cesare Beccaria Bűnökről és büntetésekről című műve (Dei Delitti e Delle Pene), amelyben amellett érvel, hogy a kínzás és a kivégzés nemcsak erkölcstelen, hanem mérhetetlenül romboló hatású is az egész társadalomra. Beccaria műve nagy visszhangot váltott ki a maga korában. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 8. kiegészítő cikkelye (8th Amendment, 1791) a kegyetlen és szokatlan (cruel and unusual) büntetések tilalmát mondja ki, amit a gyakorlatban a kegyetlen kivégzési módszerek tilalmaként értelmeznek, bár az is felmerült, hogy magában foglalhatja a halálbüntetés, mint önmagában "kegyetlen és szokatlan" büntetés tilalmát. Franciaországban a francia forradalom idején minden elítéltre ugyanazt a halálbüntetést, a guillotine-nal történő lefejezést alkalmazták, amit gyors és fájdalommentes, "emberséges" eljárásnak neveztek. Az Egyesült Államok néhány államában már a 19. század óta egyáltalán nem gyakorolják a halálbüntetést, az első állam, amely törvény szerint felszámolta, Michigan volt (1847). Portugáliában 1867 óta nincs halálbüntetés től kezdve először Nyugat-Németország, majd számos más demokratikus ország az alkotmányában is rögzítette a halálbüntetés eltörlését. A halálbüntetés tiltása jelenleg 42 ország alkotmányában szerepel, köztük Magyarországéban is A halálbüntetés napjainkban A mai demokratikus országok közül csak az USA (államainak többsége) és Japán az, ahol a halálbüntetés intézményesítve van, bár azt csak a legsúlyosabb életellenes bűncselekmények büntetéseként alkalmazzák. Ma a világ 74 országában engedi meg a törvény a halálbüntetést (az említett országokon kívül Afrika, a Közel-Kelet, Ázsia és a Karib-térség egyes államaiban). A legtöbb országban azonban csak gyilkosság, 9 Wikipédia

11 illetve háborús bűncselekmény miatt szabják ki. Néhány országban ezenkívül a kábítószerrel való kereskedelmet is halállal büntetik (Kína, Indonézia, Malajzia, Szaúd-Arábia, Szingapúr és Vietnam). Oroszországban 1999 óta moratórium van a kiszabott halálbüntetések végrehajtására. Az egyetlen európai ország, ahol még érvényben van a halálbüntetés és kivégzéseket továbbra is hajtanak végre, az Fehéroroszország. Több diktatórikus berendezkedésű országban még ma is végrehajtanak kivégzéseket politikai okokból. Az Amnesty International jelentése szerint 2004-ben 25 országban alkalmaztak halálbüntetést, összesen esetben. A kivégzések 90%-ára Kínában került sor, (összesen kb személy). Kínában 1990 és 2001 között legalább kivégzést hajtottak végre, részben politikai okokból. 10 A legtöbb halálbüntetést végrehajtó 12 ország 2004-ben: Wikipédia 11 ( )

12 4. VITÁK A HALÁLBÜNTETÉSRŐL Az Alkotmánybíróság 1990 októberében eltörölte a halálbüntetést Magyarországon. Az elmúlt 23 esztendőben a büntetési nem visszaállítása érdekében különösen egyegy kirívóan súlyos bűncselekmény után civilek és politikusok is gyakran szót emeltek. A rendszerváltozás hajnalán a Halálbüntetést Ellenzők Ligája kezdeményezte a legsúlyosabb büntetési nem kiiktatását a magyar jogrendszerből. Az Alkotmánybíróság 1990 októberében hozott határozatában leszögezte: a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani Az elrettentő hatás A halálbüntetés-pártiak szerint a halálbüntetésnek elrettentő hatása van, mert hatékonyan képes visszatartani az élet elleni bűncselekmények potenciális elkövetőit szándékuk megvalósításától. Az abolicionisták szerint nincs bizonyíték arra, hogy bárkit is sikerült volna visszatartani a halálbüntetéssel való fenyegetés által. Szerintük nem rettenti el az ezzel való fenyegetés azokat az embereket, akik cselekedetüket hirtelen felindulásból, erős izgalmi állapotban, nagyfokú érzelmi-idegi stresszhelyzetben, illetve alkohol hatása alatt követik el. Mindezekben közös, hogy a tettes tudata beszűkült, ezért átmeneti jelleggel nem tudja indulatait megfékezni, nem képes magatartását teljes mértékben kontrollálni. A hirtelen felindulás a spontán, indulati, nem tudatos viselkedés egy fajtája, így az elkövetett tett potenciális következményeinek (mindenekelőtt a büntetés fajtájának és mértékének) az előzetes számbavétele és értékelése a leendő elkövető részéről fel sem merül. 13 A halállal való fenyegetés nem tudja továbbá elrettenteni az elmebetegeket, az öngyilkos gyilkosokat, nem rettenti el a halálbüntetés azokat sem, akik pont ennek révén kívánnak mártírrá válni TÓTH J. ZOLTÁN: Halálbüntetés: pro és kontra, ( ), (A továbbiakban: Tóth) 13 TÓTH 14 TÓTH

13 A halálbüntetés megtartása, illetve visszaállítása mellett kardoskodók azt mondják, hogy ha a halálbüntetés helyett a legsúlyosabb büntetés a tényleges életfogytiglan, és valakit ez fenyeget, annak ugyanúgy nincs vesztenivalója, és ugyanúgy többször fog gyilkolni, mint a halálbüntetéssel fenyegetett. Sőt a halálbüntetés kiiktatásával megszűnne az életellenes bűncselekmények alternatív büntetéssel fenyegetése Humánus vagy antihumánus? Az abolicionisták szerint a halálbüntetés embertelen büntetési nem, mert sérti az élethez és emberi méltósághoz való jogot azáltal, hogy ezen jogok gyakorlását és élvezetét nemcsak korlátozza, hanem véglegesen és visszavonhatatlanul lehetetlenné teszi (L. 23/1990 (X.31). 16 A halálbüntetés-pártiak szerint, ha elismerjük az egyénnek az önvédelemhez való jogát, vagyis azt, hogy az életét fenyegető támadást a támadó megölésével is elháríthassa, akkor el kell ismernünk a társadalom kollektív önvédelemhez való jogát is. Ha az egyénnek individuumként joga van az önvédelemre, akkor joga kell, hogy legyen egy közösség, azaz a társadalom tagjaként is. A társadalomnak tehát nemcsak joga, hanem a tagjaival szembeni kötelessége is, hogy megvédje őket mások jogtalan támadásaival szemben. Ha pedig az életellenes támadásokat csak a támadó életének elvételével tudja megakadályozni, akkor köteles ezt is megtenni. 17 A halálbüntetés ellenzői szerint minden végrehajtási mód kegyetlen, embertelen, fogalmilag nem létezik tehát humánus kivégzés. Bármily gyors is egy kivégzés, az szükségszerűen valamekkora fádalommal, szenvedéssel jár. A halálbüntetés azonban nemcsak a kivégzés metódusai miatt embertelen, hanem azért is, mert a halálos ítélet kihirdetése és annak végrehajtása között rengeteg idő telik el. A hosszú várakozási idő az elítélteket mind fizikailag, mind mentálisan kikezdi. Ez pedig egy idő után testi és szellemi leépülésükhöz vezet. Ehhez jön még az az érzés, hogy minden nap azt 15 TÓTH 16 TÓTH 17 TÓTH

14 várják rettegve, mikor hirdetik ki a kegyelmi kérvényüket elutasító határozatot, illetve ha már ez is megtörtént, mikor hirdetik ki a kivégzés időpontját Szükséges vagy szükségtelen? Az abolicionisták egyik legfőbb érve a halálbüntetés ellen, hogy annak nincs nagyobb elrettentő hatása, mint más súlyos büntetési formáknak, ezért annak fenntartása szükségtelen. A halálbüntetés sem alkalmas arra, hogy az életellenes bűnözés terjedésének gátat vessen, Kérdés azonban, hogy a szabadságvesztés tényleg rendelkezik-e ugyanolyan visszatartó erővel, mint a halálbüntetés (és ezért az valóban szükségtelen), avagy nem (és ezért a halálbüntetés mégiscsak szükséges). A halálbüntetés-pártiak szerint a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit ki kell vonni a társadalomból, nem szabad nekik több esélyt adni, hogy veszélyeztessék a társadalom tisztességes tagjainak életét. Épp ezért a határozott ideig tartó szabadságvesztést, illetve a nem tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést nem tartják megfelelőnek. Akit tényleges életfogytiglanra ítéltek, és kiszabadulására nincs remény, az kezelhetetlenné válik: bármit is tesz, az nem súlyosbíthatja a büntetését, hiszen csak egy élete van, amelyet így is, úgy is a börtönben kell végigszenvednie. Végül meg kell említeni a szabadságvesztés általános visszatartó hatásának csökkenését. A szabadságvesztés ugyanis csak addig rendelkezik elégséges elrettentő erővel, ameddig a kinti és a benti élet minősége között számottevő különbség van. Amíg a börtönbe kerülés nagymértékű életszínvonal-csökkenéssel jár, addig ez jelentős fékezőerőt jelent a potenciális bűnelkövetők számára. Mihelyst azonban ez a differencia csökkenni kezd (és manapság ennek lehetünk tanúi a büntetés-végrehajtási intézetek korszerűsítésével), úgy válik ez a visszatartó erő egyre kisebbé. Sőt szélsőséges esetben az előjel pozitívvá válhat A Justizmord Az abolicionisták legfőbb érve, hogy a halálbüntetés tévedés esetén jóvátehetetlen, visszafordíthatatlan. 18 TÓTH 19 TÓTH

15 A Justizmordot csak úgy lehet teljes bizonyossággal eltörölni, ha a halálbüntetést megszüntetjük. A halálbüntetés pártolói ezzel szemben azt mondják, hogy a tévedés nem elkerülhetetlen velejárója a bírói ítélkezésnek. A tévesen kiszabott halálos ítélet lehetősége bizonyos eljárási garanciák bevezetésével, illetve kiterjesztésével elkerülhető. Ilyen eljárási garancia lehet például az, ha halálbüntetést csak a bírói tanács összes tagjának egyetértésével lehetne kiszabni Gazdaságossági szempontok Egy ember élete nem pénzkérdés. Életről vagy halálról dönteni pusztán gazdasági indokok alapján nem szabad, A halálbüntetés-pártiak szerint a gyilkosok halálra ítélése és kivégzése olcsóbb, mint élethossziglani tartásuk, mégpedig két szempontból is. Az egyik az, hogy ha egy gyilkost kivégeznek, akkor ezután több költség már nem merül fel az állam számára, míg ha életfogytiglani szabadságvesztésre ítélik, akkor évtizedeken át etetni, őrizni kell őt, fűteni, világítani kell rá stb., tehát az elítélt életben tartása jelentős többletterhet ró a társadalomra. Az érvelések másik fajtája természetesen tagadja mind a gazdasági jogelméleti megközelítést: szerintük egyrészt a szabadságvesztés azért gazdaságosabb, mert az elítélt munkaereje így még kihasználható, másrészt tényadatokkal bizonyítják, hogy egy olyan eljárás, amelyben akár halálbüntetést is ki lehet szabni, messze költségesebb, mint egy olyan, ahol ezen szankció alkalmazására nem kerülhet sor TÓTH

16 5. A KUTATÁSI TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA Az elmúlt évtizedekben a halálbüntetés elleni küzdelem jelentős eredményeket hozott végéig 97 országban szüntették be a halálbüntetést, 35 országban tíz évre felfüggesztették az alkalmazását, ugyanakkor ma még 58 országban/térségben létezik a legszigorúbb büntetési tétel óta október 10-e a halálbüntetés elleni világnap. Mégis az mondható, hogy napjainkban az egyik legkényesebb és a legtöbb vitát kiváltó témája, amely világszerte, így Magyarországon is, sok indulat kiváltó oka. Jogi szempontból a nemzetközi szerződések és az Alaptörvény sem teszik értelmezhetővé a halálbüntetés dilemmáját. A téma mégis gyakran napirendre kerül, főként egy-egy országos nyilvánosságot kapó ügy kapcsán, főként a gyermekek, az idősek és a nők ellen elkövetett kegyetlen gyilkosságok hozzák felszínre. Mivel az Európai Unió a leghatározottabban ellenzi a halálbüntetés intézményét, ezért ha egy politikai erő vissza akarná azt nálunk állítani, akkor az Unióból is ki kellene lépnünk. Vajon a magyar társadalom hogyan áll a témához? A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a magyar lakosság többsége halálbüntetés-párti vallási és politikai nézeteitől függetlenül. 21 A népesség 63 százaléka békeidőben is elfogadhatónak tartaná a halálbüntetést, és ez az arány még a magukat vallási felekezethez sorolók esetében is ilyen magas. Emellett további 7 százalék háborús körülmények között tartaná elfogadhatónak, és mindössze 28 százalék mondta, hogy a halálbüntetés semmilyen körülmények között nem engedhető meg. Korábbi elemzés is utalt már arra, hogy a magyar népesség szívesen büntet, azaz a károkozások esetében nemcsak a helyreállítást tartják fontosnak, hanem azt is, hogy az elkövető elnyerje méltó büntetését. Ugyanakkor a halálbüntetés népszerűsége minden bizonnyal az ezzel kapcsolatos vizsgálatok ismeretlenségével, az emberek tájékozatlanságával is magyarázható. 21 ( )

17 2% 28% 7% 63% nem tudja háboruskörülmények békeidőben nem fogadható el A tájékozatlanság mellett a halálbüntetés támogatottságának egy további oka lehet, hogy az emberek erőszak-percepciója jóval erőteljesebb a valóságnál, azaz mind az elkövetett erőszakos bűncselekmények arányát, mind a bűncselekmények számának növekedését a hivatalos statisztikákhoz képest magasabbnak gondolják. 22 Azonban akármennyire fejlett is az igazságérzetünk, felvetődik egy erkölcsi kérdés. Ha a gyilkosság halálos bűn, akkor a halálbüntetésen keresztül az állam, illetve a társadalom ha közvetve is, de nem mocskolja-e be éppúgy a kezét, mint az, akit ugyanezért a cselekedetért éppen kivégeznek? Egy élet kioltása a közjó érdekében még oké? Az se elhanyagolható szempont, hogy mi van akkor, hogyha valakit ártatlanul ítélnek halálra? A téma érzékenysége és ellentmondásossága miatt sokunknak nehéz határozott véleményt formálni a halálbüntetésről. Mindenesetre nem árt elgondolkodni azon, hogy mind erkölcsi, mind társadalomlélektani szempontból tényleg megfelelő-e ez a módszer? ( ) 23 ( )

18 6. KUTATÁS A közgondolkodásban a halálbüntetés újra meg újra megjelenő kérdés. A társadalmi változások ellenére a rendszerváltozás óta a megítélése nem változott. A megkérdezettek túlnyomó többségének határozott véleménye van erről, ami mellett érvelni is képes. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a demokratikus államokban, így Magyarországon is az értelmiség körében a halálbüntetés nem elfogadható, hiszen a jogalkotás is az élet, az emberi élet védelmét elsődleges szempontnak tekinti. Kutatásom célja az volt, hogy igazoljam, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, ezen belül a pedagógusok körében, a halálbüntetés megítélése humánusabb, mint össztársadalmi szinten. A kutatás egy kvalitatív vizsgálat lebonyolítását jelentette két fókuszcsoportos interjúval. 6.1.A kutatási módszerválasztás indoklása A fókuszcsoportos vizsgálat a társadalomtudományos csoportinterjúk egyik típusa, amelynek legnagyobb értéke az interakció, amely jellemzően vitahelyzetekben jön létre. A megkérdezettek konkrét válaszain kívül, megismerhetjük a résztvevők gesztusain, a csoportdinamikai sajátosságokon keresztül érzelmi irányultságaikat is. A fókuszcsoportos vizsgálat előnyei, hogy: - a részvevők véleménycseréjéből származó többlet, - spontánul felmerülő összefüggések megtalálása, - könnyen érthető eredmények, - ideális feltáró jellegű kutatásra, - személyes interakció, - a résztvevők saját szavaikkal fejezik ki a véleményüket, így spontán reakciók is megnyilvánulhatnak, - rugalmasság, - a mélyinterjúhoz képest olcsó, mert egyszerre több emberrel zajlik a vizsgálat, - gyors ( )

19 Ugyanakkor a vizsgálat előtt figyelembe kell venni ennek a módszernek a hátrányait is, amelyeknek kiküszöbölése az eredményesség szempontjából fontos. A legfontosabb hátrányok: - a moderátornak kisebb az ellenőrzési lehetősége, - a kapott információ nem kvantitatív, és nem vonatkoztatható a vizsgált népesség egészére, - a fókuszcsoportokban néha torzítások is előfordulnak, - az adatok sokszor nehezen értelmezhetők, - speciális képességet igényel, - a moderátor befolyásolhatja a résztvevőket, - a csoportok energetikai szintje, hangulata nagyon különböző lehet, - nehezen szervezhető Szituációs tényezők Pedagógus, illetve pedagógiai szakértői munkám során rendszeresen tartok képzéseket elsősorban felnőtteknek, pedagógusoknak től a közoktatásban bekövetkező törvényi változások új kihívások elé állították az oktatásban dolgozókat. A Nemzeti Alaptanterv és a hozzá kapcsolódó Kerettanterv új tantárgyak oktatását tette kötelezővé az iskolákban. Ilyen a Hit és erkölcstan nevű tantárgy is, amelynek tanítására egy 60 órás képzés elvégzése után válnak jogosulttá azok a kollégák, akik nem rendelkeznek szakirányú felsőfokú végzettséggel. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai Intézetben szeptember között, valamint október között került sor egy-egy 60 órás tanfolyam megszervezésére, amelyben oktatóként vettem részt. A 60 órás képzésből mindkét tanfolyamon a második 30 óra megtartása volt a feladatom, amelynek során a Kerettanterv 7-8. évfolyamos témakörei kerültek feldolgozásra. E témaköröknél kiemelt szempont, hogy a tanulók kritikai gondolkodását fejlesszük, valamint megtanítsuk őket arra, hogy értékeléseiket érvekkel tudják alátámasztani és alkalmassá váljanak az úgynevezett erkölcsi dilemmavitákban való részvételre. Az ilyen típusú tanórák lehetőséget adnak a pedagógusok számára, hogy tanítványaik véleményét személyes kapcsolatokon keresztül ismerjék meg, tudomást 25 ( )

20 szerezzenek az őket foglalkoztató kérdésekről, napi problémáikról, erkölcsi gondolkodásukról. Az erkölcsi dilemmaviták módszere a 7-8. évfolyamos témakörök közül elsősorban az Egyén és közösség, valamint a Helyem a világban című részeknél építhető be a legjobban. Saját képzésemben az utóbbit választottam, mert ez a fejezet ad lehetőséget a társadalmi együttélés közös normáinak megértetésére és az erre vonatkozó igény megerősítésére: Milyen jellegű szabályok vonatkoznak a társadalom minden tagjára? Milyen esetekben fogadható el a kivételezés? Hogyan alakulnak ki ezek a közös szabályok? Miért baj, ha egyesek nem tartják be ezeket a szabályokat? Jogos-e, ha ezért megbüntetik őket? A büntetés milyen formái fogadhatók el? Milyen módon lehet jóvátenni, ha valaki vétett a társadalom közös normái ellen? Melyik hatékonyabb, a büntetés vagy a megelőzés? Mit tehet az egyén és a közösség a társadalmi normák általános érvényre jutása érdekében? Meg lehet-e tartani azt az elvet, hogy ne tegyünk senkivel olyat, amit nem szeretnénk, hogy velünk megtörténjen? 26 Mindkét fókuszcsoport esetében a képzés 5. napján került sor a halálbüntetéssel kapcsolatos vita kialakítására az első csoport esetében szeptember 27-én, a második csoportnál október 30-án. A csoportok a semleges környezetben, amelynek kialakításában maguk is részt vettek az előző napokban (rajzok, képek, plakátok készítése), szabadon és oldottan érezték magukat, hiszen a csoport már nem volt idegen számukra. Ez lehetővé tette, hogy a tematikába épített, módszertanilag kidolgozott vitát lebonyolítsuk. 6.3.Csoportösszetétel Az első funkciócsoport eredetileg húsz főből állt, de egy tagja a képzés utolsó két napján, így a vitanapon sem, nem tudott részt venni betegség miatt. A vizsgált napon a csoport tagjai között 17 nő volt, a moderátoron kívül, és két férfi, így mondhatni, hogy nemi összetétele szinte homogén volt a csoportnak. Tudjuk, hogy a csoportok nemi összetétele befolyással van a fókuszcsoportok kimenetelére, hiszen a nőket általában humánusabb megközelítés jellemzi a probléma megoldásokban. Életkor szempontjából ketten voltak év közöttiek, egy fő volt év között, szintén egy volt év közötti, négyen voltak év közöttiek, öten évesek, hárman Kerettanterv,http://kerettanterv.ofi.hu/2_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html ( )

Halálbüntetés vs. szabadságvesztés gazdasági szempontból

Halálbüntetés vs. szabadságvesztés gazdasági szempontból Dr. Tóth J. Zoltán Halálbüntetés vs. szabadságvesztés gazdasági szempontból A halálbüntetés kérdése kapcsán a mai napig sok vita folyik arról, hogy szükség van-e a halálbüntetésre, van-e elrettentő hatása,

Részletesebben

A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban

A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban Szankció törvényi fogalma Btk. 37. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány 2 következtetés A törvény

Részletesebben

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről PROKON Kutató és Elemző Társaság Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről Az elemzést készítette: Rotyis Bálint A kérdőívet szerkesztette és ellenőrizte: Vizvári Fanni A PROKON Kutató és Elemző

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól!

KIK VAGYUNK? Tudj meg többet az Amnesty International Magyarország kampányairól! KIK VAGYUNK? Az Amnesty International kormányoktól, pártoktól és egyházaktól független civil szervezet, amely világszerte 150 országban, több mint 3 millió taggal és aktivistáival küzd az emberi jogokért.

Részletesebben

A NEMZETKÖZI JOGI RENDELKEZÉSEK

A NEMZETKÖZI JOGI RENDELKEZÉSEK A TASZ a halálbüntetésről Magyarországon 1990 óta nincs halálbüntetés, de visszaállítására érdekében újra és újra felbukkannak kezdeményezések, és az állampolgárok többsége még ma is pártolja a halálbüntetés

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához

Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához I. BEVEZETÉS (i) Az Egyesült Nemzetek, többek között a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában,

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető

a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető Tudathasadás és együttműködés a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető L Aquila2009 Szeizmológusokpere 2012 Tévesen megnyugtató közlemény kiadása a legsúlyosabb földrengés

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Miért nincs több nő a magyar politikában? Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

2016. január 1-je után érettségiz diákok kötelez en teljesítend 50 órás közösségi szolgálattal Arra is lehet

2016. január 1-je után érettségiz diákok kötelez en teljesítend 50 órás közösségi szolgálattal Arra is lehet Kedves Szülők! Az alábbiakban tájékoztatót olvashatnak a 2016. január 1-je után érettségiző középiskolai diákok által kötelezően teljesítendő 50 órás közösségi szolgálattal kapcsolatban. A Köznevelési

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ: 2001. évi XXVII. Törvény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekrõl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182.

Részletesebben

Resztoratív megközelítés a konfliktuskezelésben. Háttéranyag az Alma a fán Konfliktuskezelés workshop számára

Resztoratív megközelítés a konfliktuskezelésben. Háttéranyag az Alma a fán Konfliktuskezelés workshop számára Resztoratív megközelítés a konfliktuskezelésben Háttéranyag az Alma a fán Konfliktuskezelés workshop számára A resztoratív konfliktuskezelés alapelvei Nyílttá teszi a konfliktust Vállalja a konfrontációt

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ

Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/ A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A TANTÁRGYGONDOZÁS TAPASZTALATAI 9. SZEKCIÓ Tapasztalatok sok szemszögből 1. A tantárgygondozó szaktanácsadás első tapasztalatai alapján történő átdolgozása

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést.

modul az erkölcstan tantárgy előzményének tekinthető. Emeljünk ki azonban, három lényeges eltérést. Bevezető Bevezető Kedves Kollégák! Egy olyan új tantárgyat vezetünk be a magyar oktatás rendszerébe, ami csak szerkezetében és elnevezésében új. Hiszen a közel másfél évtizeddel ezelőtt bevezetett etika

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat?

A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat? A menedzserek mennyire vezetik tudatosan a munkatársaikat? A 2012. évi Tudatos vezetés kutatás eredményei kpmgakademia.hu 2 Section or Brochure name Tartalom: Bevezetés 3 A kutatás koncepciója 4 A felmérésben

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Budapest Főváros X. kerület Kőbányai önkormányzat Képviselő-testület ulcsc BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT "OT Budapcsl, JANIKOVSZKY EVA MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA

Részletesebben

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról 156. sz. Egyezmény a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája,

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

Milyen a jó tanfelügyelő? A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák

Milyen a jó tanfelügyelő? A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák Milyen a jó tanfelügyelő? A tanfelügyelőkkel szemben támasztott követelmények, szakértői kompetenciák Miértek, és hogyanok A rendszerváltás óta nem működik egységes, nyilvános szempontrendszer alapján

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A halálbüntetés megítélésének változásai a jogfejlődés tükrében

A halálbüntetés megítélésének változásai a jogfejlődés tükrében Gulyás Attila a ZMNE doktorandusza Halálbüntetés Magyarországon A cikk rövid összefoglalója a magyarországi Büntető Törvénykönyvek fejlődésének a halálbüntetés tekintetében. Áttekinti a halálbüntetést,

Részletesebben

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása

Részletesebben

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata ELŐSZÓ Az adományszervezők számos területen, különböző országokban, és különböző körülmények között dolgoznak, de van néhány alapvető, közös értékük

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014. Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2015/2014. számú ügyben (Kapcsolódó ügyek: AJB-2049/2014., AJB-2082/2014., 2198/2014.) Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Négy, egymástól független,

Részletesebben

Prevenciós program. anno 1999

Prevenciós program. anno 1999 Prevenciós program anno 1999 Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata Egyesületünk egyik fő feladatának tekinti a vízibalesetek számának csökkentését. Baleset-megelőzési előadásaink során felhívjuk a figyelmet

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010.

Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Készítette: Scsureczné Pór Magdolna minőségirányítási vezető 1 1. A mérés előzményei Októberben a Partneri igény és elégedettségmérés végrehajtásáért

Részletesebben

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog

Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Az élethez és az emberi méltósághoz való jog Áttekintés A védett értékek: élet és méltóság Alkotmányjogi szabályozás A jog jellege, jelentősége, funkciója Tartalom, anyajogi jelleg Korlátohatatlanság Különös

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

Ternovszky Magyarország elleni ügye 1

Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfrissebb döntéseibôl Az Egyezmény 8. cikke. A m agá n- é s a csa l á di élet tiszteletben tartásához va ló jog Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az ügy körülményei.

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Nyíregyháza, március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

Nyíregyháza, március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet Nyíregyháza, 2014. március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet istvan.szabo@emmi.gov.hu Jogszabályi háttér Kötelező alkalmazandó 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról 99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ

A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANÁRI MUNKANAPLÓK ALKALMAZÁSA A TANESZKÖZÖK BEVÁLÁSÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ KERBER

Részletesebben

VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT RENDJE

VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT RENDJE VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT RENDJE 2013 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. (4) bekezdésének értelmében 2016. január 1-jétől az érettségi bizonyítvány kiadásának

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 164/2013. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a közterületen történő

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv)

Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Egyéni Fejlesztési Terv (Egyéni Előrehaladási Terv) Mentor neve: Mentor azonosítója: Tanuló neve: Tanuló azonosítója: Az Egyéni Fejlesztési Terv egy folyamatosan változó, a tanuló fejlődését regisztráló,

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

A harmadik minszki megállapodás:

A harmadik minszki megállapodás: ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés

Részletesebben