III. MUNKAVÉDELMI JOGSZABÁLYOK...20

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "III. MUNKAVÉDELMI JOGSZABÁLYOK...20"

Átírás

1 Vállalkozók Európában 3 Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS...6 CSATLAKOZÁS EURÓPÁHOZ...6 HAZAI HÁTTÉR...7 A MUNKAVÉDELEM KÖRE...9 II. EURÓPAI ELŐZMÉNYEK...12 A SZOCIÁLIS KARTA ÉS AZ EGYSÉGES EURÓPAI OKMÁNY...12 EURÓPAI IRÁNYELVEK...13 A KERET-IRÁNYELV ÉS EGYEDI IRÁNYELVEK...15 III. MUNKAVÉDELMI JOGSZABÁLYOK...20 IV. A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY...20 A MUNKAHELYEK KÖVETELMÉNYEI...25 Általános követelmények...25 Képernyős munkahelyek...27 Robbanásveszélyes munkahelyek...29 Egészségi és biztonsági jelzések...30 Közbeszerzés és tájékoztatás...30 MUNKAESZKÖZÖK...32 VESZÉLYES ANYAGOK ÉS KÉMIAI BIZTONSÁG...37 Vegyi anyagok...37 Rákkeltő anyagok...39 Azbeszt...43 EGYÉB MUNKAHELYI ELŐÍRÁSOK...44 Hátsérülés kockázatával járó kézi tehermozgatás...44 A terhes, nem régen szült, szoptató dolgozók védelme...44 Biológiai tényezők...45 Vibráció...48 Zaj elleni védekezés...49 ÉPÍTÉSI MUNKÁK ÉS HELYSZÍNEK...50 EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK...61 GÉPEK...72 KOCKÁZATBECSLÉS...75 KOCKÁZATFELMÉRÉS A MUNKAHELYEN...75 NEMZETKÖZI MÓDSZEREK...77 HAZAI ELŐÍRÁSOK...78 AZ OMMF ÚTMUTATÓJA...79 KOCKÁZATFELMÉRÉS ÉS FELÜGYELET...83 V. ÚJ IRÁNYZATOK...88 VÁLTOZÁSOK A MUNKA VILÁGÁBAN...88 MUNKAVÉDELMI IRÁNYÍTÁSI RENDSZER (MEBIR)...92

2 4 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon VÁLLALATALAPÍTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK...98 A MUNKAVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJA (MOP) VI. A MUNKAVÉDELMI FELÜGYELET A MUNKAVÉDELEM ÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZERE A MUNKAVÉDELMI FELÜGYELET FELADATAI OMMF ÁNTSZ A FELÜGYELŐK JOGOSULTSÁGAI: MIT ÉS HOGYAN VIZSGÁL A FELÜGYELŐ? INFORMÁCIÓGYŰJTÉS ÉS TANÁCSADÁS KAPCSOLAT A PARTNEREKKEL ÁGAZATI TAPASZTALATOK MUNKAHELYI BALESETEK AZ ILO KIÁLTVÁNYA VII. MUNKAVÉDELEM ÉS INFORMÁCIÓ AZ EURÓPAI MUNKAVÉDELMI ÜGYNÖKSÉG A NEMZETI FÓKUSZPONT SLIC MUNKAVÉDELEM AZ INTERNETEN TELEFONOS TÁJÉKOZTATÁS FELÜGYELETI ADATBANK PÁLYÁZATOK VIII. KIS- ÉS KÖZÉPMÉRETŰ VÁLLALKOZÁSOK (KKV) IX. EU ÚTMUTATÓ A MUNKAVÉDELEMRŐL KKV TÁMOGATÁSI PROGRAM PÉLDÁK HELYES GYAKORLATRA FELADATOK ÉS ÖSSZEGEZÉS FÜGGELÉK KIHÍVÁSOK ÉS TAPASZTALATOK A MUNKAVÉDELEM TERÜLETÉN A KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZEMPONTJÁBÓL A MUNKAVÉDELEMRE VONATKOZÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK EU IRÁNYELVEK, RENDELETEK, HATÁROZATOK TÖRVÉNYEK KORMÁNYHATÁROZATOK, KORMÁNYRENDELETEK MINISZTERI RENDELETEK FELHASZNÁLT IRODALOM...163

3 Vállalkozók Európában 5 Tisztelt Olvasó, kedves Vállalkozótárs! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományainak megfelelően lehetőség szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás után is folytatja a Vállalkozók Európában sorozat kiadását. Az már mindenki számára világos, hogy a termékek előállítása, kezelése, tárolása és szállítása a termék életciklusa során lényegesen befolyásolja életünket. A folyamatban résztvevő dolgozók munkahelyi biztonságának megteremtése komoly felkészültséget, anyagi áldozatot és egy megváltozott gondolkodásmódot igényel. Jelen kiadványunkkal szeretnénk ezúton is hozzájárulni, hogy a vállalkozások elsősorban a kis- és középvállalkozások ismeretei tovább bővüljenek és az érintett a jogszabályok dzsungelében jobban, könnyebben eligazodjanak. A szerkesztők és a szerzők nevében ehhez kívánok sok sikert! Kárpáti György az MKIK Nemzetközi Kollégiumának alelnöke

4 6 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon I. BEVEZETÉS Magyarországon a munkavédelem több, mint 110 éves múltra tekint vissza. Egy 1893-ban elfogadott törvény az akkori illetékes hatóság, az Iparfelügyelet feladatává tette a munkakörülmények és munkakörnyezet ellenőrzését. Ez a törvény márciusában lépett hatályba, és egészen 1950-ig érvényben volt! Hosszú történelme során a magyar munkavédelem több intézmény hatáskörébe is tartozott től 1984-ig a szakszervezetek foglalkoztak a munkahelyi biztonság és egészség előírásainak meghatározásával és a megvalósítás ellenőrzésével. Ebben az időszakban a munkavédelem alapkérdéseit SZOT-Szabályzatok rendezték. Az as évektől egyre több munkavédelmi előírás született, 1967-ben ezek egy részét a Munka Törvénykönyve is átvette. A 47/1979.(XI.30.) MT számú rendelet már kvázi törvényként szabályozta a munkavédelmet július 1-jével alakult meg a mai nap is működő Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), korábban Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség néven. A névváltoztatás egyben jelzi a speciális magyar és általában kelet- és közép-európai rendszert is. Az európai országoktól és pl. az Egyesült Államoktól eltérően, ahol egy intézmény foglalkozik a munkabiztonság és a munkahelyi egészség kérdéseivel, nálunk az OMMF csak a munkabiztonság és munkaügy területén végez ellenőrzést, míg a munkaegészségügy és munkahigiéné kérdései az Egészségügyi Minisztérium, konkrétabban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) hatáskörébe tartoznak. A képet tovább tarkítja, hogy a felszíni és földalatti bányák munkabiztonsági kérdéseivel egy másik hatóság, a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) foglalkozik, míg a munkaegészségügyi ellenőrzést ezen a területen is az ÁNTSZ látja el. Csatlakozás Európához Ami az európai előírások magyarországi átvételét illeti, ez a folyamat gyakorlatilag decemberében, az Európai Megállapodás megkötésével egyidejűleg megkezdődött. Az Európai Megállapodás 67. cikke alapján Magyarországot egyoldalú és teljes körű jogközelítési kötelezettség terhelte, amelynek eredményeképpen a csatlakozásig a lehetséges mértékig összeegyeztethetővé kellett tennie jogszabályait a Közösség jogszabályaival. A Megállapodás három első kiemelt témája között ott szerepelt már a dolgozók munkahelyi védelme. Megjegyzendő, hogy az európai gyakorlat átvételének nem ez az első esete. Elég megemlíteni Széchenyi Istvánt, aki behatóan tanulmányozta az európai elsősorban az angol és francia jogot, és javasolta ezek egy részének és a hozzájuk kapcsolódó intézményeknek az átvételét. Magyarország a volt ún. szocialista országok közül elsőként április 1-jén nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A csatlakozás tényleges időpontja hosszú ideig nem volt ismert, illetve tolódott, de a magyar kormány döntése szerint december 31-ig eleget kellett tennünk a csatlakozásra való felkészülésnek. A felkészülés zömében az Európai Közösségek jogrendszerének, az általánosan használt francia kifejezéssel acquis communautaire-

5 Vállalkozók Európában 7 nek nevezett közösségi vívmányok -nak az átvételét, illetve az ennek megfelelő intézményi háttér kialakítását esetenként fejlesztését - jelentette. A magyarországi törvényhozásban a munkavédelem sajátos kettősségként jelenik meg. A hazai munkavédelem alapját képező munkavédelmi törvény [34] az európai gyakorlatnak megfelelően szerves egységben tárgyalja a munkavédelem két oldalát, míg az egyedi irányelveket harmonizáló miniszteri rendeletek esetében világosan tükröződik a két szakterület és ennek megfelelően a két tárca elkülönülése. A valóságban persze a munkabiztonság és munkaegészségügy problémái sokszor nehezen választhatók el egymástól. A harmonizáció némiképp önkényes alapon, kormányhatározatnak megfelelően oszlott meg a két tárca között. A munka természetesen megkövetelte az elsősorban érintett két minisztérium (munkaügyi és egészségügyi tárca; megjegyzendő, hogy a felkészülés megkezdésétől a csatlakozásig eltelt 10 év alatt ugyanazok a minisztériumok három különböző néven szerepeltek), valamint több más tárca (Gazdasági Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium) szoros együttműködését. A harmonizációt szabályozó kormányrendeletek minden harmonizálandó irányelv esetében megadták az elsődleges felelőst. Az elvégzett munka elsősorban az irányelvek ( direktívák ) átvételét, illetve magyar törvény vagy rendelet formájában történő kiadását jelentette. A közösségi vívmányok fogalom azonban ennél jóval többet foglal magában. Ide tartoznak az egyéb előírások (rendeletek, határozatok, vélemények, állásfoglalások), az Európai Bíróság ítéletei, a háttérintézmények, de ugyanígy az a bizonyos "európai" gondolkodásmód és szemlélet, a hozzá tartozó gyakorlattal (know-how) együtt. Az Európai Unió teljes jogú tagjaként mindezeket át kellett és át kell vennünk, meg kell valósítanunk, ami nyilvánvalóan hosszú és folyamatos erőfeszítéseket követel. Hazai háttér Magyarországon az 1990-ben bekövetkezett politikai és gazdasági rendszerváltás előtt mintegy ezer, túlnyomóan állami munkáltató foglalkoztatott kb. 4,5 millió munkavállalót. A végbement változások a korábbi nagyvállalatok megszűnése vagy több kisebb vállalatra történő felosztása, új vállalkozások beindítása következtében ma a vállalkozások száma mintegy A munkáltatók közül kb. hatezren foglalkoztatnak ötvennél több főt, és 25 ezren 10 főnél többet. Ez annyit jelent, hogy a munkáltatók száma majdnem két nagyságrenddel növekedett, ezzel egy időben a munkahelyek mérete és létszáma erősen csökkent. A gazdasági életben bekövetkezett változások magukkal hozták az állam szerepének megváltozását is: a tulajdonosi funkció helyett egyre inkább a gazdasági szervező, illetve közhatalmi funkció kerül előtérbe. A munkáltatókra és munkavállalókra súlyos gazdasági terhek nehezednek a tőkehiány, a kényszerűen magas társadalombiztosítási- és adóterhek, valamint a munkanélküliség fenyegetése miatt. Ezek hozzák létre, tartják fenn, sőt teszik vonzóvá a fekete gazdaságot, ahol egyes becslések szerint a GDP százalékát

6 8 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon állítják elő, és ahol értelemszerűen a munkavédelmi garanciák még kevésbé érvényesülhetnek. Gyakori az a helyzet (és ezt nagyon nehéz megmagyarázni például európai vagy USA-beli szakembereknek), hogy a munkavállalók nem egészséges és biztonságos munkahelyet, hanem magasabb bért akarnak, azaz potenciális egészségkárosodásukat és a munkahelyi kockázatokat úgymond pénzzel vált(at)ják ki, emellett nem akarják munkahelyüket veszélyeztetni az egészséges és biztonságos munkakörülmények követelésével. Ez ugyan a törvény értelmében nem megengedett, de a gyakorlatban számos példa van rá. A gazdasági kényszer miatt ennek megfelelően rossz értelemben vett érdekközösség alakulhat ki a munkáltató és munkavállaló között, amely a munkavédelmet mint felesleges kiadást, a gazdaságosság ellen ható tényezőt tekinti. A személyi tényezők terén sem különösen jó a helyzet. A magyar lakosság egészségi állapota nagy általánosságban közismerten válságos. Az ÁNTSZ adatai szerint a év közötti férfi lakosság halálozási aránya nálunk a legrosszabb a világon (megjegyzendő, más felmérések szerint csak a második helyen vagyunk), beleértve még azokat a harmadik világbeli országokat is, ahol egyáltalán készülnek ilyen felmérések. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labour Organization, ILO), amely mindig megkülönböztetett figyelmet szentelt a munkaügyi felügyeletnek, ben segítséget kívánt nyújtani a munkaügyi rendszerek tripartit együttműködési elvekre alapozott átszervezésében több közép- és kelet-európai országnak (a tripartit, azaz háromoldalú együttműködés a kormányzat, a munkáltatók és a munkavállalók közös munkáját jelenti). E célból tripartit misszió látogatott el Magyarországra is, egyrészt az adott helyzet és körülmények felmérése, másrészt a tapasztaltak alapján ajánlások kidolgozása céljából. A misszió egyik alapvető és sajnálatos megállapítása az volt, hogy a munkáltatók és a munkavállalók értékrendjében az egészség és biztonság igencsak háttérbe szorul. Az általános biztonságtudat az országban nem eléggé fejlett, a biztonság mint tényező a munka világában vagy a környezetvédelemben nem szerepel előkelő helyen. Míg a nyugat-európai országokban a dolgozók biztonsággal és egészséggel kapcsolatos tájékozottsága és érdeklődése folyamatosan fejlődött, a magyar dolgozók körében ilyen fejlődésnek semmilyen jelét nem tapasztalták. És bár a jogi szabályozás terén komoly előrehaladás következett be az elmúlt néhány év folyamán, az emberek gondolkodásmódjában és attitűdjében nem sok változás történt. A helyzetet tovább rontja, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók munkavédelmi ismeretei hiányosak, a vonatkozó előírásokat nem ismerik, a munkavédelem nem épült be szervesen sem a gazdálkodó szervezetek irányításába, sem az oktatásba. Ez a helyzet sajnos azóta sem sokat változott. A munkabaleseti adatok az elmúlt években látszólag kedvezően alakultak. A bejelentett munkabalesetek abszolút száma az 1980-as évek közepétől évről-évre szinte egyenletesen csökkent. Ennek a csökkenésnek az oka, sajnos, elsősorban nem a munkakörülmények javulása volt (sőt, az ellenőrzések tapasztalatai szerint a munkahelyek biztonsági állapota romlott), közrejátszott benne a veszélyes

7 Vállalkozók Európában 9 nehézipari ágazatok (kohászat, bányászat, kisebb mértékben a vegyipar) tevékenységének visszaszorulása, a munkanélküliség megjelenése, azaz a munkahelyek és a foglalkoztatottak számának csökkenése, illetve a még megmaradt munkahelyek egy részén a termelés intenzitásának visszaesése. A munkabalesetek számának egyenletes csökkenése először 1998-ban állt meg, amikor valamivel még nőtt is a balesetek száma. Ez arra utal, hogy a gazdaság erősödésével, élénkülésével a munkahelyi veszélyek és ártalmak ismét, sőt fokozott mértékben jelentkeznek. A fentebb elmondottak a balesetekre általában jellemzők, a halálos munkabalesetek száma az utóbbi 8-10 évben gyakorlatilag állandó volt (lásd VI. fejezet: baleseti adatok). Ugyanakkor tudni kell, hogy a baleseti adatokat csak fenntartásokkal tekinthetjük a munkavédelmi helyzet értékmérőjének. Az OMMF ilyen irányú felmérése szerint a munkáltatók a baleseteknek legalább a 25%-át nem jelentik be (a három napnál hosszabb munkakiesést okozó baleseteket a törvény értelmében a munkáltató köteles az illetékes munkabiztonsági felügyelőségnek bejelenteni). Így a munkabalesetek számának csökkenése jelezheti a bejelentési fegyelem lazulását is. Az eltitkolás egyik oka a fekete gazdaság, ott értelemszerűen még kisebb a munkabiztonság, és az ott bekövetkezett balesetekről még becsült adatokkal sem rendelkezünk (kivéve egy-egy súlyosabb vagy halálos balesetet). A munkavédelmi törvény hatálya jelenleg nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, így az őket vagy esetleg a foglalkoztatott családtagokat érő balesetekről semmilyen információ nem áll rendelkezésre. A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek ugyancsak fontos jellemzői a munkahelyi egészség adott helyzetének. A magyarországi esetek számát közvetlenül nem lehet összevetni az Európai Unió hasonló adataival, mivel eltérő a betegségek definíciója, a bejelentések kivizsgálásának és elfogadásának rendje, és eltérőek a társadalombiztosítási következmények (kártalanítás) is. Ugyanakkor a nálunk gyakran jelentett foglalkozási betegségek közül az EU tagországokban is első helyen áll a zaj okozta halláskárosodás, ezt követik a foglalkozási fertőző- és a bőrbetegségek. A munkavédelem egyik fontos megelőzési feladata a fokozott expozíció vizsgálata. A fokozott expozíció még nem betegség, csak annak lehetősége, esetleges oka. Amennyiben időben megfelelő munkáltatói intézkedés történik, a fokozott expozícióból kialakuló foglalkozási megbetegedés megelőzhető. A fokozott expozíciós esetek bejelentési kötelezettségét a világon először Magyarországon írta elő jogszabály 1981-ben. A munkavédelem köre A munkavédelem a munkabalesetek és foglalkozási vagy a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése, illetve az egészséget és biztonságot nem fenyegető munkakörülmények biztosítása céljából az alábbi területeket fogja át: a) A munkahelyek kialakítása, a megfelelő műszaki és higiéniai követelmények biztosítása. A munkahely nemcsak a munkavégzés színtere, hanem a nap meghatározó részében egyben élettér is, és mint ilyen, egész életminőségünk meghatározó eleme.

8 10 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon b) Munkaeszközök, beleértve a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben használt minden eszközt, szerszámot, műszaki berendezést. c) Veszélyes anyagok. A különböző technológiákban, gyártási folyamatokban tízezerszámra használnak veszélyes anyagokat és készítményeket. Ezek az anyagok sokszor már egészen kis mennyiségben is kockázatot jelentenek, veszélyesek vagy ártalmasak lehetnek (maró, mérgező, rákkeltő, magzatkárosító stb.). d) Munkaszervezés és munkaidő. A munkavállaló a munkavégzés során sokféle testi és lelki igénybevételnek van kitéve. A munkaidő átgondolt szabályozása, a veszélyek és ártalmak között eltöltött idő (expozíció) megfelelő korlátozása csökkenti a közvetlen terhelést és ezzel fokozza a biztonságot és segíti az egészség megőrzését. A munkaszervezés általánosabb munkavédelmi szerepének jelentőségét az utóbbi évtizedekben ismerték fel. Ma már köztudott, hogy a pszicho-szociális tényezők, a rossz munkahelyi közérzet ugyanúgy balesetekhez, egészségkárosodáshoz vezethet, mint a közvetlen veszélyek. Európa sok országában, ahol a műszaki biztonság már megfelelő színvonalú, sokszor ezek a tényezők jelentik az igazi problémát a munkakörülmények terén. e) Kiemelt csoportok védelme. A munkavállalók között lehetnek vannak terhes és szoptató anyák, fiatalkorúak, és - egyre nagyobb számban - megváltozott munkaképességű személyek. Az említettek speciális helyzete, bizonyos mértékben korlátozott képességei vagy testi hátrányai kezelhetőek, ezért ezeket a csoportokat sem kell és nem szabad kirekeszteni a munka világából, de sajátos körülményeiket, toleranciájukat és adottságaikat messzemenően figyelembe kell venni. Erre is gondol az EU keret-irányelv [5], amikor kimondja, hogy nem az egyént kell a munkához, hanem a munkát kell az egyénhez igazítani (6. cikk, 2. pont). f) A munkavédelmi szervezet. A munkáltató érdeke, hogy megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező munkavédelmi szakembereket foglalkoztasson. A munkavédelmi szakemberek képzettségi szintjét és foglalkoztatási idejének mértékét a törvény szabályozza. Ennél is fontosabb azonban, hogy a munkavédelem ne elkülönült feladatként jelentkezzék, hanem a vállalatirányítás rendszerébe szervesen beépülve a vezetés minden szintjén biztosítsa a biztonságos és egészségre nem ártalmas munkavégzés megfelelő körülményeit, a jó testi és lelki közérzetet. Mindezek hozzájárul(hat)nak a munkahelyi egészség és biztonság kialakításához és fenntartásához. A gyakorlatban a munkabiztonság elsősorban műszaki megoldásokat jelent, és a munkabalesetek megelőzését szolgálja, míg a munkaegészségügy a munkavállalókat fenyegető ártalmakkal foglalkozik, és a foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedéseket kívánja megelőzni. A munkavédelem jogi hátterét hazánkban elsődlegesen a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény [34] jelenti, ez utóbbi határozza meg a munkavédelem szabály- és intézményrendszerét. Ugyancsak fontos törvények ezen a téren az évi CLIV. törvény az egészségügyről [38], valamint az évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról [33].

9 Vállalkozók Európában 11 Az állam szerepe és feladatai meghatározó jelentőségűek, az állami irányítás kettős jellegű: egyrészt a nemzetgazdaság egészére kiterjedő funkcionális, másrészt meghatározott körben egy-egy ágazatra vagy tevékenységre vonatkozó ágazati irányítás. Mint már volt róla szó, a munkavédelem jogszabályrendszere alapvetően és tartalmilag összhangban van az Európai Unió vonatkozó szabályrendszerével. A csatlakozást megelőző jogharmonizációs munka véget ért, a továbbiakban mint tagállamnak az újonnan megjelenő irányelvek, illetve módosítások átvételét kell folyamatosan megvalósítani. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ugyancsak kidolgozott a munkaüggyel és munkavédelemmel kapcsolatos egyezményeket, ezek közül a legfontosabbakat néhány kivétellel Magyarország is ratifikálta. Jelen kiadvány a munkavédelem európai és ezzel ma már magyarországi helyzetéről, előírásairól és legfontosabb követelményeiről kíván rövid áttekintést adni. Tudomásul kell venni és meg kell szokni, hogy ami korábban az Európai Unió és Magyarország volt, az ma már az EU és benne Magyarország. Azonos előírásokkal, azonos jogokkal és azonos kötelezettségekkel. Amikor tehát az EU munkavédelméről beszélünk, az gyakorlatilag a hazai körülményeket és követelményeket is jelenti. Az alkalmazásban, a megvalósításban és főként a szemléletben természetesen vannak még eltérések, de a cél e különbségek mihamarabbi eltüntetése és az egységesen biztonságos és egészségre nem ártalmas munkakörnyezet biztosítása valamennyi tagállamban, így Magyarországon is. Ezt a célt szolgálja jelen kiadványunk is, amelyben szándékunk szerint nem jogi szöveget, inkább a főbb előírások átfogó ismertetését adjuk, akit pedig részletesen érdekelnek az említett vonatkozó jogszabályok, azok a kötet végén adott jogszabály-jegyzék alapján utána tudnak nézni a pontos előírásnak.

10 12 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon II. EURÓPAI ELŐZMÉNYEK Az Európai Közösségek létrejöttével egyértelművé vált az igény a munkaegészségügy és a munkahelyi biztonság globális megközelítésére. Az említett területtel foglalkozó joganyag fejlődése az 1980-as, 1990-es években jelentősen felgyorsult. A Közösség alapvető álláspontja szerint a gazdasági fejlődés nem történhet a szociális haladás rovására, aminek egyik vetülete, hogy a munkabaleseteket és a foglalkozási, ill. foglalkozással összefüggő megbetegedéseket a minimumra kell csökkenteni. A múlt század óta a szociálpolitika sokat fejlődött a tagállamokban, és fokozatos javulás következett be a munkaegészségügy és a munkahelyi biztonság területén. Az Európai Közösség megalakulása utáni első időszakban (Római Szerződés, 1957) a munkavédelem elsődleges célja gazdasági volt. Az egyenlőtlen versenyt kívánták kiküszöbölni az egységes feltételek biztosításával, azaz megakadályozni, hogy egyes termelők a munkavédelmi kiadások megtakarításával javítsák áraikat és így versenyhelyzetüket. A munkavédelem csak később vált szociális dimenzióvá, és a Szociális Karta óta mondhatjuk, hogy emberjogi megfontolások vezérlik. A Szociális Karta és az Egységes Európai Okmány A Torinóban, október 18-án kelt Európai Szociális Karta kimondja, hogy minden dolgozónak joga van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez (3.pont). Ezen belül a gyermekeknek és a fiataloknak különleges védelemre van joguk, azokkal a fizikai és morális veszélyekkel szemben, amelyeknek ki vannak téve (7.pont), és a dolgozó nőknek anyaság esetén és a többi dolgozó nőnek a megfelelő esetben munkájuk során joguk van különleges védelemhez (8. pont). Továbbá: A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog tényleges gyakorlásának biztosítására a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy - munkabiztonsági és munka-egészségügyi szabályzatokat adnak ki; - biztosítják e szabályzatok felügyeleti intézkedésekkel történő végrehajtását; - az ipari biztonság és egészségügy fejlesztését szolgáló intézkedésekről megfelelő módon konzultációt folytatnak a munkaadói és dolgozói szervezetekkel. Magyarországon az évi C. törvény intézkedett tényleges csatlakozásunk előtt - az Európai Szociális Karta kihirdetéséről. Az európai integráció meg-megújuló szociális reformkísérletei közel 30 év után egy újabb közös okmányt eredményeztek, ez volt az 1989-ben kiadott Közösségi Karta a munkavállalók alapvető szociális jogairól. Az előrelépés szükségességét indokolták a több tagállamban jelentkező súlyos szociális gondok, a tömegessé váló munkanélküliség. A Karta alapvető szociális jogokat (szabad mozgás, szociális védelem, nemek közötti megkülönböztetés tilalma, gyülekezési szabadság) és

11 Vállalkozók Európában 13 célokat (élet- és munkafeltételek, szakmai továbbképzés, az idősek és sérültek támogatásának fejlesztése) tartalmaz. Szociálpolitikai céljai és elvei olyan nemzetközi dokumentumokon alapulnak, mint a Szociális Karta és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Egyezményei. Meg kell mondani, hogy a Közösségi Karta fogadtatása nem volt egységes az Európai Unió tagállamai részéről, Nagy-Britannia például hosszú ideig nem volt hajlandó aláírni azt. Ez oda vezetett, hogy a dokumentum az Európai Parlament szándéka ellenére nem lett a tagállamokra nézve kötelező jogi dokumentum, csupán egy ünnepélyes deklaráció. Mindezzel együtt a változás üteme tagállamonként különböző volt, és jelentős eltérések voltak a munkavállalók javára hozott munkaegészségügyi és a munkahelyi biztonsági intézkedésekben. Felismerték, hogy a Közösségnek oda kell figyelnie a munkaegészségügyre és a munkahelyi biztonságra, és a későbbiekben e terület joganyagának tökéletesítése és közelítése a közösségi kezdeményezések egyik legfőbb tárgyává vált. A munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó joganyag fejlődése az Egységes Európai Okmány 1987-ben történt elfogadása óta jelentősen felgyorsult. A jelenlegi fejlődési szakasz legfőbb mozgatója az egységes belső piac szociális dimenziója, mivel napirendre tűzte azokat a súlyos emberi és gazdasági költségeket, amelyek a munkavállalók munkaegészségügyének és munkahelyi biztonságának az elhanyagolásából erednek. Az EGK szerződés 100. (94.) cikkén alapuló jogilag kötelező aktusok első sorozata a 77/576/EGK tanácsi irányelvvel kezdődött, amely a munkahelyi biztonsági jelzésekkel foglalkozott (a 92/58/EGK irányelv hatályon kívül helyezte), ezt követte az első keret-irányelv: 80/1107/EGK (OJ L327, 1980.XII.3.) azoknak a dolgozóknak a védelméről, akik kémiai, fizikai és biológiai hatóanyagokkal kapcsolatos kockázatnak vannak munkájuk során kitéve, és az ez utóbbi alapján született négy egyedi irányelv. A Római Szerződés 118. (jelenleg, az Amszterdami Szerződés óta 137.) cikke értelmében a Bizottság feladata a tagállamok megfelelő együttműködésének biztosítása a munkakörülmények, a munkahelyi egészség és biztonság, illetve a munkahelyi balesetek és a foglalkozási és foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése terén. Az Egységes Európai Okmány elfogadását követően az Európai Unió munkaegészségügyi és munkahelyi biztonsággal foglalkozó jogalkotásának második sorozata felöltötte jelenlegi szerkezetét méghozzá az EGK szerződés 118/A cikke biztosította új jogi alapon a munkaegészségügy és a munkahelyi biztonság európai szintű szabályozására. E struktúra egy új keret-irányelvet [5] és hozzá tartozó egyedi irányelveket tartalmaz, ezek közül jelenleg már a 19. előkészítése folyik. Európai irányelvek A Római Szerződésbe az Egységes Európai Okmány által beiktatott 118A cikk szolgált alapjául a Közösség harmadik akcióprogramjának, öt területen: biztonság és

12 14 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon ergonómia, egészség és higiéné, tájékoztatás és képzés a munkavállalók részére, kisés középméretű vállalkozások, valamint a társadalmi párbeszéd. A 118/A cikk szövegezése, mivel figyelembe veszi az Európai Unióról szóló szerződés 3b cikkében foglalt szubszidiaritás és arányosság elvét, a Közösségnek csupán arra ad hatáskört, hogy minimális kívánalmakat állítson fel. A 118/A cikk arra is kötelezi az Európai Uniót, hogy a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos jogalkotása adminisztratív korlátozásokkal ne akadályozza kis- és közepes vállalkozások létrehozását. A munkavédelem területét érintően az EU szabályozásra két fő irány jellemző. Egyfelől meghatározó az ún. "új megközelítés", amelyet az ipari termékek szabad mozgása és biztonsága érdekében vezettek be. Ennek lényege, hogy azok a termékek, amelyeket a vonatkozó irányelvek követelményeinek megfelelően gyártottak, szabadon forgalmazhatók a tagállamokban. E körbe tartoznak munkavédelem terén az egyéni védőeszközök. Másfelől, a munkavédelmi szabályozás egyes szektorokra vonatkozóan határoz meg követelményrendszert. Ennek sajátossága, hogy az ily módon kidolgozott irányelvekben foglaltak mint minimális, alapvető követelmények jelennek meg, amihez viszonyítva az állam nemzeti gyakorlatának megfelelően szigoríthat. A programot 1988-ban hagyták jóvá, és ennek folyományaképpen fogadták el 1989.június 12-én a 118A cikk értelmében a munkahelyi biztonság és egészség minimális követelményeit meghatározó talán legfontosabb dokumentumot, az ún. keret-irányelvet: A Tanács június 12-i 89/391/EGK irányelve a dolgozók munkahelyi egészségügyének és munkahelyi biztonságának javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről [5]. E keret-irányelv 16(1) cikke szerint egyedi, "szektor jellegű" irányelveket kell kiadni meghatározott területekre, többek között: a munkahelyekre; a munkaeszközökre; az egyéni védőeszközök munkáltató által történő kiválasztására; a képernyő előtt végzett munkára; a hátsérülést okozó kézi anyagmozgatásra; az ideiglenes vagy mobil munkaterületekre; a halászatra és bányászatra vonatkozóan. Eddig 18 egyedi irányelv jelent meg, továbbá néhány, érintőlegesen ugyancsak a munkavédelmet érintő egyéb irányelv (pl. a vegyi anyagokról). Ezek közül kifejezetten munkabiztonsággal foglalkoznak az alábbiak: 89/654/EGK irányelv (munkahelyek) [7] 89/655/EGK irányelv (munkaeszközök) [8] 92/58/EGK irányelv (biztonsági és egészségvédelmi jelzések) [17]. A munkabiztonságot érintő jogszabályok megalkotásánál figyelembe veendő másik fontos alapjogforrás a Római Szerződés 100A cikke, amely az egységes piaccal kapcsolatos, a műszaki harmonizálásra és eszközbiztonságra vonatkozó előírásokat alapozza meg, és amelynek alapján szintén készülnek a munka-biztonságot érintő ún. szektoriális irányelvek.

13 Vállalkozók Európában novemberében a Bizottság "Európai szociális politika - lehetőségek az Unió számára" címmel kiadott egy Zöld Könyvet, amelynek alapgondolata az volt, hogy a gazdasági fejlődés nem mehet a szociális fejlődés rovására, a kettőnek együtt kell haladnia. Ez az alapelv különösen igaz a munkahelyi egészségre és biztonságra. A munkahelyi egészséget és biztonságot érintő irányelvek az új megközelítés elvének megfelelően általában keret-előírások, amelyekhez a csatlakozó szabványok adják meg a részletes műszaki követelményeket, az irányelvek harmonizációja csak a vonatkozó harmonizált szabványok honosítása után tekinthető valóban teljesnek. Az ide kapcsolódó szabványok száma magas, így például csak az egyéni védőeszközökre vonatkozólag közel 300 szabvány lép hatályba január elsejével az EU elképzelése szerint. A gépekről szóló irányelvhez kapcsolódóan az Unió csaknem 500 szabványt jelentet meg. Az EU gyakorlata szerint a szabványok alkalmazása nem kötelező, a gyártó attól eltérően is készítheti termékét vagy nyújthatja szolgáltatását, de ez esetben neki kell bizonyítania, hogy az általa alkalmazott megoldás legalább a szabványban előírttal azonos egészségvédelmi és biztonsági szintet eredményez. Mivel ez nem mindig könnyű, az esetek többségében egyszerűbb és biztosabb a nem kötelező szabvány alkalmazása. Ha a gyártó az általa kiállított megfelelőségi nyilatkozatban egy vagy több szabványra hivatkozik, akkor vélelmezhető, hogy az adott termék kielégíti a vonatkozó előírásokat és megfelel a követelményeknek. A keret-irányelv és egyedi irányelvek A keret-irányelv [5] tekinthető az Európai Unió munkavédelmi törvényének. Egyik célja volt biztosítani a munkavállalók védelmének fokozását és azonos mértékét az - akkor még - 12 tagállamban. Az irányelv hatálya kiterjed valamennyi - magánvállalatnál vagy közszolgálatban alkalmazott - munkavállalóra, kivéve az egyéni vállalkozókat és a háztartási alkalmazottakat. Az Európában általánosan alkalmazott gyakorlatnak megfelelően az irányelv szoros egységben kezeli a munkahelyi biztonságot és egészséget. Általános rendelkezés: A munkáltató felelős teljes mértékben a munkavállalók egészségéért és biztonságáért. Fő pontok: A munkáltató köteles felmérni a biztonságot és egészséget érintő kockázatokat. A munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat többek között az alábbiakról: a biztonsággal és egészséggel összefüggő kockázatok, megelőző intézkedések, elsősegély, tűzvédelem, kockázatfelmérés. A munkáltató köteles konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben. A munkáltató köteles biztosítani minden munkavállaló részére a megfelelő és munka-specifikus biztonsági és egészségügyi oktatást.

14 16 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon Minden munkavállaló köteles törődni saját egészségével és biztonságával, és megfelelően használni a gépeket és berendezéseket, veszélyes anyagokat, egyéni védőeszközöket stb. A keret-irányelv 1. cikkében megadott alapelvek közé tartozik a foglalkozási ártalmak megelőzése, a munkavállalók megfelelő tájékoztatása és képzése, és részvételük a munkavédelmet érintő döntésekben. Az irányelv hatálya alá tartozik minden tevékenységi ágazat, a magán- és közületi szféra (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, adminisztráció, szolgáltatások, oktatás, kultúra, szabadidő stb.). A munkáltató köteles biztonságos és egészséges munkakörülményeket biztosítani, és ezt a felelősségét a munkavállalóra rótt kötelezettségek semmiképpen nem csökkentik. A keret-irányelv [5] 16. cikk (1) bekezdésének célkitűzése szerint kiadott első egyedi irányelv [7] célja a munkahelyekre vonatkozó minimális követelmények előírása a munkavállalók fokozottabb biztonsága és egészsége biztosítása végett. Hatálya azonos a keret-irányelvével, kivéve bizonyos szállítási módokat, ideiglenes vagy mobil munkahelyeket, a kitermelő ipart, halászhajókat, valamint az erdészeti és mezőgazdasági munkákat. Két melléklet tartalmazza az új ill. meglévő munkahelyekre vonatkozó elő-írásokat, ezek közül az új munkahelyekre vonatkozó előírások részletesebbek és szigorúbbak. A második egyedi irányelv [8] részletezi a különböző - munkavégzés során használt - munkaeszközök vonatkozásában érvényes követelményeket. Az irányelv célja fokozottan biztonságos és az egészségre nem ártalmas körülmények biztosítása a munkavállalók számára a munkaeszközök használata során. Az irányelv legfontosabb rendelkezései az alábbiak: A munkáltatónak a speciális munkakörülményeknek és a munkavállalókat fenyegető veszélyeknek megfelelően kell a munkaeszközöket megválasztania, úgy, hogy az említett veszélyeket ezáltal kiküszöbölje vagy minimálisra csökkentse. A munkáltató köteles a munkaeszközök használatára vonatkozó megfelelő oktatást és tájékoztatást biztosítani a munkavállalók számára. Munkaeszközök különleges kockázatot jelentő tisztítását, karbantartását és javítását csak erre a feladatra külön kijelölt munkavállalók végezhetik. Ez az irányelv is hangsúlyozza a munkáltató felelősségét a megfelelő munkaeszközök kiválasztásában és biztosításában a munkavállalók részére. Külön kitér a különleges kockázatot jelentő munkaeszközökre és azokkal kapcsolatos előírásokra, a munkavállalók képzésére, bevonásukra a biztonsággal és egészségre nem ártalmas munkavégzéssel kapcsolatos döntésekbe. A melléklet részletesen felsorolja a munkaeszközökre vonatkozó általános minimális követelményeket. A kilencedik egyedi irányelv [17] a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimális követelményeket adja meg. Szól a munkáltató kötelezettségeiről, majd részletesen ismerteti a biztonsági és egészségvédelmi jelzések típusait, a vonatkozó előírásokat, a különféle eszközökön

15 Vállalkozók Európában 17 (pl. konténerek, csővezetékek, tűzvédelmi eszközök), illetve helyeken (pl. közlekedő utak, veszélyes helyek) alkalmazandó jelzéseket. További, a munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkozó irányelvek például: 93/103/EGK irányelv (halászhajók) [19] 91/383/EGK irányelv (meghatározott időtartamú vagy ideiglenes munkaszerződéses munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítására irányuló intézkedések). Ez utóbbi irányelv nem szektoriális megközelítésű. Célja azon munkavállalók munkahelyi védelmének biztosítása, akiknek a munkaszerződése nem határozatlan időtartamra jött létre. A magyar jogi szabályozás, a Mvt., illetve ennek módosítása nem tesz különbséget a munkavállalók munkahelyi egészségének és biztonságának védelme szempontjából a munkaszerződés érvényességének időbeli korlátozása, illetve a foglalkoztatási jogviszony időtartama alapján. Ennek megfelelően az általános jogharmonizáció keretében a már kiadott munkavédelmi törvény [34], ennek módosítása [37], a végrehajtási rendelet [54][61] tartalmazzák az irányelv követelményeinek teljes körű harmonizációját. A már korábban említett munkamegosztásból adódóan bizonyos munkavédelmi irányelvek esetében a harmonizáció elsődleges felelőse az Egészségügyi Minisztérium volt. Az ide tartozó legfontosabb irányelvek három nagy csoportra oszthatók. - A 118A cikk, ezen belül a 89/391/EGK keretirányelvhez kapcsolódó irányelvek: Ezen belül felszerelésekkel kapcsolatos: 89/656/EGK irányelv (egyéni védőeszközök használata) [9] 90/270/EGK irányelv (képernyő előtt végzett munka) [12] Speciális kockázattal kapcsolatos: 90/269/EGK irányelv (terhek kézi mozgatása) [11] Kóroki tényezőkkel kapcsolatos: 90/394/EGK irányelv (rákkeltő anyagok) [13] 90/679/EGK irányelv (biológiai hatóanyagok) [14] Munkavállalói csoporttal kapcsolatos: 92/85/EGK irányelv (terhes, gyermekágyas és szoptatós munkavállalók) [18] A Tanácsnak a munkavállalókat a munkahelyen fenyegető kémiai, fizikai és biológiai kóroki tényezőkről szóló 80/1107/EGK számú keret-irányelvéhez kapcsolódó irányelvek: 78/610/EGK irányelv (vinilklorid monomer) 82/605/EGK irányelv (fémólom és annak ionos vegyületei) [2] 83/477/EGK irányelv (azbeszt) [3] 86/188/EGK irányelv (munkahelyi zaj expozíció) [4]

16 18 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon 90/326/EGK irányelv (foglalkozási megbetegedések jegyzéke) 91/322/EGK és 96/94/EK irányelv (vegyi anyagok határértékei). [15] Végül az egészségügyi tárcához is tartozik a fentiekhez nem kapcsolódó egyéb irányelv, pl. a munkavállalóknak a hajókon biztosítandó orvosi ellátásról szóló 92/29/EGK irányelv. Az irányelvek átültetése a hazai gyakorlatba a legtöbb esetben jelentős költségkihatásokkal jár. Hatástanulmányok eredménye szerint például a képernyő előtt végzett munkáról szóló 90/270/EGK számú irányelv megvalósítása mintegy 6 milliárd Ft költséget jelent, amelynek fele a közszférában jelentkezik. Hasonlóképpen egy hatástanulmány szerint a kézi anyagmozgatásra vonatkozó 90/269/EGK számú irányelv bevezetése is kb. 2 milliárd forintba kerül. A kémiai és biológiai hatóanyagoknak a munkahelyen kitett dolgozók védelméről szóló irányelvek megvalósítása kb. 1 milliárd forint kiadást jelent évente (ebből 700 millió a közszférában merül fel). Ezeket az irányelveket fokozatosan valósítják meg mind a már meglévő, mind az újonnan létesülő munkahelyeken. Az Európai Unió történelmileg első vívmánya az egységes belső piac volt. Az alapszerződés ( cikk) és annak időközben végrehajtott módosításai (pl. Amszterdami Szerződés cikk) különös figyelmet fordítanak az áruk szabad áramlására vonatkozó előírások megfelelő alkalmazására a tagállamokban. A munkahelyi egészség és biztonság a gazdaság egész területén, minden ágazatban és tevékenységben megjelenik. Éppen ezért az ezekre vonatkozó jogszabályokat sem lehet egyetlen területre például a szociális és foglakoztatási ügyek fejezetre - szűkíteni. Az Európai Unió munkavédelmi és ahhoz csatlakozó szabályozásával kapcsolatban kiadott ún. Fehér Könyv 2. fejezete az ipari termékek szabad mozgásával és biztonságával foglalkozik. Ebben az esetben a cél elsődlegesen az egységes piac megvalósítása ugyan, és a valamennyi tagállamra érvényes előírások itt első sorban az áruk szabad mozgását célozzák, de az előírásokban az is benne van, hogy ezeknek az áruknak a biztonság és egészség védelme szempontjából is megfelelőknek kell lenniük. Ilyen irányelvek többek között: 98/37/EK számú irányelvvel módosított 89/392/EGK irányelv (gépek) [23] 93/42/EGK irányelv (orvosi műszerek) 89/686/EGK irányelv (egyéni védőeszközökre vonatkozó tagállami szabályozás össze-hangolása). [10] Mivel a munkahelyi egészséghez és biztonsághoz ez utóbbi kapcsolódik a legszorosabban, erről kissé bővebben lesz szó. Az irányelv - amelyet a Római Szerződés 100A cikke alapján adtak ki - az egyéni védőeszközökre (továbbiakban: EVE) vonatkozó tagállami szabályozás összehangolásáról szól. Az irányelv fő célja az egyéni védőeszközökre vonatkozó előírások közelítése (egységesítése) a belső piacon való akadálytalan forgalmazása biztosítása céljából, összhangban az áruk szabad mozgására vonatkozó alapelvvel. Az irányelv rögzíti az egyéni védőeszközök közösségen belüli forgalmazására vonatkozó előírásokat, valamint azokat az alapvető védelmi követelményeket, amelyeket ki kell elégíteni a felhasználók biztonsága és egészsége védelme érdekében. Kitér az EVE gyártására,

17 Vállalkozók Európában 19 forgalmazására, az elkészült termék ellenőrzésére ill. vizsgálatára, a tanúsítási eljárásra. Ugyancsak kimondja az Európai Unió, hogy a jogalkotói jogközelítés hatékony végrehajtást biztosító infrastruktúrát igényel. Ez az infrastruktúra magában foglalja a vállalkozások hatékony irányítását, a munkavállalók megfelelő képzését és a hatékony munkaügyi felügyelőségeket. A munkaügyi felügyelőségnek minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítania kell, hogy a munkaegészségügy és a munkahelyi biztonság területén végrehajtsák a jogszabályokat és alkalmazzák a megkívánt igazgatási eljárásokat (lásd VI. fejezet). Általánosságban és összefoglalóan megjegyezhető, hogy a munkahelyi egészség és biztonság jogharmonizációs folyamata december 31-ig befejeződött, és kedvező eredmény volt, hogy ezen a téren derogációt (felmentést) nem kértünk, a jogszabályok legkésőbb a csatlakozás időpontjában életbe léptek. Az persze más kérdés, hogy ez elsősorban a papírmunkára vonatkozik, a gyakorlati megvalósítás és főként az újfajta jogi szabályozásnak megfelelő mentalitás kialakulása (kialakítása) több évtizedes folyamat eredménye lehet.

18 20 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon III. MUNKAVÉDELMI JOGSZABÁLYOK A munkavédelmi törvény A keretirányelv [5] legfontosabb előírásait az Országgyűlés által október 5-én elfogadott, és január 1-én hatályba lépett munkavédelmi törvény (a továbbiakban Mvt.) [34] ülteti át a magyar jogrendbe. Tekintve, hogy ez a törvény tekinthető a magyarországi munkavédelem alapjogszabályának, érdemes vele közelebbről megismerkedni. A törvény célja, hogy az Alkotmányban foglalt elvek alapján szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A törvény komplex jellegű, kiterjed az összes foglalkoztatásra (már minimum 1 munkavállaló esetén) és a munkavédelem valamennyi kérdésére. Egyúttal keret-jellegű, általános megfogalmazást ad, a konkrét végrehajtásról alacsonyabb szintű jogszabályozás gondoskodik. Alacsonyabb szintű jogszabályon értendők például az ún. egyedi irányelveket honosító miniszteri rendeletek, amelyek azonban sokszor maguk is csak az alapvető követelményeket fogalmazzák meg, a konkrét megvalósítást a munkáltatókra bízzák. Ez kezdetben, de sokszor még ma is komoly problémát okoz elsősorban a kisebb munkáltatóknak, akik megszokták, hogy korábban minden részletesen elő volt írva, és csak az előírásokat kellett betartani (az persze más kérdés, hogy tényleg betartották-e). Most a törvény például kimondja, hogy megfelelő körülményeket kell biztosítani a munkahelyen, de hogy konkrétan milyenek azok, azt a munkáltatóra bízza, csak a végső cél adott: a munkavállalót ne érje baleset és ártalom, emellett munkahelyén lehetőleg jól is érezze magát. A Mvt. hatálya a "szervezett munkára" terjed ki, függetlenül annak szervezeti vagy tulajdoni formájától. Ez annyit jelent, hogy a vállalkozás lehet kicsi, nagy, magán vagy állami, BT, KFT, RT vagy multinacionális vállalkozás, ha van benne munkáltató és legalább egy munkavállaló, vonatkozik rá a törvény. A Mvt. ugyancsak meghatározza a munkáltató kizárólagos felelősségét a biztonságos és egészségre nem ártalmas munkakörülmények biztosításában, előírja a munkavállalók bevonását a munkavédelmet érintő kérdésekbe ill. döntésekbe, megfelelő képzésüket és tájékoztatásukat, ugyanígy meghatározza a munkavállalók kötelezettségeit. A Mvt. lényeges vonása a munkáltató elsődleges, objektív és általános felelőssége, valamint a lehetőség a törvény előírásainak viszonylag önálló megvalósítására. A törvény ugyanis a kívánt eredményt fogalmazza meg, a megvalósítás konkrét módját a munkáltatóra bízza. Ezzel függ össze, hogy a törvény sok esetben előírja munkavédelmi szakember kötelező foglalkoztatását, mégpedig a vállalkozás létszámától és veszélyességi besorolásától függő képzettségi és időbeli feltételekkel, és bizonyos tevékenységeket kifejezetten munkavédelmi szaktevékenységnek minősít. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munkavédelmi szakember vagy

19 Vállalkozók Európában 21 foglalkozás-egészségügyi orvos szolgálatainak igénybevétele semmiképpen nem helyettesíti vagy csökkenti a munkáltató felelősségét a munkahelyi egészség és biztonság terén. Külön rendelet [54][88][104] tartalmaz a végrehajtást szabályozó előírásokat. A rendelet intézkedik szakképzett munkavédelmi szakember alkalmazásáról, a súlyos munkabalesetek bejelentési kötelezettségéről, és a bejelentés módjáról, a munkabiztonsági szakértőkről. A Mvt ban készült, és nagyrészt a 89/391/EGK keretirányelv előírásai ültette át a magyar jogba. Az azóta eltelt idő egyrészt gyakorlati tapasztalatokkal bővítette a törvényben foglaltakat, másrészt fokozatosan derült ki, hogy az irányelvet nem elég általánosságban átvenni, hanem valójában a magyar törvényeknek szóról-szóra meg kell felelniük az uniós előírásoknak. Ez eredményezte az elmúlt időszakban a Mvt. többszöri kisebb-nagyobb módosítását. Az 1997-ben [37] megjelent módosítás tartalmaz néhány olyan előírást, amelyek szerepelnek a keret-irányelvben, de a Mvt. szövegéből a szociális partnerekkel történő megegyezés hiánya, illetve azon álláspont miatt, miszerint a szóban forgó követelményekre a hazai társadalom még nem készült fel - kimaradtak. Ilyenek pl. a rendkívüli helyzetekre vonatkozó előírások, a kockázatok és veszélyek megelőzésének elvei és módjai, a kockázatértékelés kötelezettsége, a munkavállalók munkavédelmi képviselőinek kijelölése és képzése, a munkavállalók tájékoztatása a kockázatfelmérés eredményeiről és a vonatkozó megelőző intézkedésekről. Azóta is többször kellett hozzányúlni a Mvt-hez, hiszen a gyakorlat változásai, megjelenő új, más jogszabályok és egyéb tényezők miatt többször jelentkezett a korszerűsítés vagy pontosítás igénye [39][41][42][43][45][46]. Nézzük ezután kicsit részletesebben, miről is szól a munkavédelmi törvény. Az I. fejezet általános rendelkezéseket tartalmaz, meghatározza, hogy mi a munkavédelem, és megadja az alapelveket. Ezek között van az állam szerepe, a munkáltató felelőssége, az együttműködés kötelme, a munkavédelmi, azaz a munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységek fogalma. Itt adja meg a törvény a hatályát, azaz, hogy kire terjed ki és kire vagy mire nem (például nem tartoznak a törvény hatálya alá a fegyveres erők vagy a katasztrófavédelmi tevékenység). A II. fejezet részletesen ismerteti az állam munkavédelmi feladatait és a végrehajtásért felelős szerveket. Eszerint állami feladat pl. a munkavédelem irányítása és megszervezése. Az irányítás keretében állami feladat többek között: - a munkavédelem országos programjának kialakítása (erről később még lesz szó), - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeinek a meghatározása, - a nevelés és oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás terén pedig az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása, - a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése,

20 22 Munkavédelem az EU-ban és Magyarországon - munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése (erről is bővebben szólunk majd) stb. Hatósági tevékenység keretében az állam elősegíti és ellenőrzi a munkavédelmi szabályok betartását, ellátja az előírt engedélyezést és nyilvántartást. A munkavédelem állami feladatainak ellátásában több szervezet működik közre: OMMF, ÁNTSZ, MBH (lásd jelen kiadvány VI. fejezet). A III. fejezet a már korábban említett alapvető követelményeket ismerteti, amelyek biztosíthatják az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges körülményeket és feltételeket. Általános követelmények például, hogy munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, üzemeltetése stb. csak a munkavédelmi szabályok szerint, vagy ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet; hogy a munkavédelmi előírások betartását pénzzel vagy más módon nem lehet megváltani; egyéni védőeszközt forgalomba hozni és használatba venni csak megfelelőségi nyilatkozat vagy típusbizonyítvány birtokában lehet stb. Előírások vonatkoznak a létesítésre is (ez lehet gyár, üzem vagy általában munkahely): a munkavédelmi előírások betartása a létesítésben közreműködők közös feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. A létesítéskor ergonómiai szempontokat is figyelembe kell venni. Olyan munkahelyek létesítésénél, ahol mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak, a környezetnek ezekhez a megváltozott emberi képességekhez kell illeszkednie. Sokszor jelent problémát, illetve elmarad az ugyancsak a III. fejezetben szereplő munkavédelmi üzembe helyezés. Eszerint a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését a munkáltatónak írásban kell elrendelnie, mégpedig az említett, munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat után. Ez a vizsgálat munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) szaktevékenységnek minősül. Különféle, és még mindig általános jellegű előírásokat tartalmaz a munkavégzés tárgyi feltételei című alfejezet. Olyan követelmények szerepelnek itt, mint például az időszakos biztonsági felülvizsgálat és az egyéni védőeszköz, munkaeszköz vagy technológia soron kívüli ellenőrzése, ha az közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét vagy biztonságát, vagy azzal összefüggésben baleset következett be. Itt szerepel, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvizet, valamint öltözködési, tisztálkodási pihenési és melegedési lehetőséget kell biztosítani a munkavállaló részére, illetve rendet és tisztaságot a munkaterületen. Gondoskodni kell jelző- és riasztóberendezésekről, továbbá a leesésből vagy leeső tárgyakból eredő veszélyek kiküszöböléséről. Tartalmazza a törvény III. fejezete az állványokra, energiaellátásra, ártalmas közegekre, világításra, szellőzésre stb. vonatkozó alapvető követelményeket. Megjegyzendő, hogy a munkahelyek kialakításának alapvető követelményeiről részletesen külön miniszteri rendelet [63][84] intézkedik, erről bővebben is lesz szó.

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Minden társadalomban különleges

Részletesebben

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Munkavédelmi előírások a kereskedelemben A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Tv. Szabályozza az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása Munkavédelem jogi és eljárási ismeretei II. Ellenőrző kérdések 2012 1., A munkavédelem általános követelményei. - a munkavédelmi szabályok betarthatósága - a követelmények megválthatóságának elve - a megfelelőség

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi

Részletesebben

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről

1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről A munkavédelmi tevékenységet és munkavédelmi szaktevékenységet átalány díjas szerződés alapján - PAD-KÁR Kft. részéről

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Magyarországon a versenyszféra

Részletesebben

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes A közfoglalkoztatottak körében előforduló balesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és minősítése" ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi Szakirányító és Hatósági Főosztály

Részletesebben

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Nemzeti Munkaügyi Hivatal Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete hazánkban. Az NMH MMI tevékenysége a szabályozásban és a célellenőrzések megszervezésében, figyelembe véve az e területen bekövetkezendő változásokra. MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi KI ALKALMAS A MUNKAVÉGZÉSRE? Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi A munkavégzésre

Részletesebben

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI Dr. Koch Mária az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottsága munkaadói oldalának tagja, a MUFOSZ Munkabiztonsági és Foglalkozásegészségügyi Szövetség elnöke,

Részletesebben

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság az Európai Unióban

A munkahelyi egészségvédelem és biztonság az Európai Unióban E ENG M IS ÉRINT A munkahelyi egészségvédelem és biztonság az Európai Unióban Budapest 2002 Szerzõk: Dr. PÁVA HANNA és GÁDOR JÁNOS A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS BIZTONSÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E ENG M IS

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN Készítette: Szabó László Global Safety Kft. A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI A MUNKAVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

Részletesebben

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa

A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével. Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Dr. Bánné Koncz Zsuzsa A munkahelyi kockázatértékelés kezelés A hatóság szemével Bármilyen tevékenységet is végzünk, mindenki ki van téve valamilyen

Részletesebben

Munkavédelmi Szabályzat

Munkavédelmi Szabályzat ... (társaság neve)... (adószám) Munkavédelmi Szabályzat Érvényes:... -tól Érvénybe helyezte:... Tartalomjegyzék 1. Munkavédelmi szabályzat célja...3 2. Társaság bemutatása...4 3. Munkavédelmi szabályzat

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A munkavédelemről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban című projekt

Részletesebben

Munkavédelem az Európai Unióban

Munkavédelem az Európai Unióban Munkavédelem az Európai Unióban Bevezetés 2 Visszatekintés a kezdetektõl máig 3 A felelõsség megosztása 8 Irányelvek 10 Intézmények 15 Új trendek az Európai Unióban 17 A jogharmonizáció eddigi eredményei

Részletesebben

Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében

Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelem helyzete Magyarországon a hatósági munka tükrében Dr. H. Nagy Judit főosztályvezető NMH MMI Munkavédelmi Főosztály A bekövetkezett balesetek időpontja 25000 20000

Részletesebben

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI

A MUNKA- ÉS FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY FOGALMA, FELADATAI 20. Egy szabadban megtartott, főzőversennyel egybekötött rendezvényükön az egyik csapat ásványvizes műanyagpalackban tárolta a folyékony mosogatószert, amiből az egyik csapattag véletlenül ivott. A hirtelen

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe.

ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET. Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. ÉRDEKVÉDELEM-ÉRDEKKÉPVISELET Kockázatértékelés - munkavédelem - az alkalmazottak érdekképviselete, a munkavédelmi képviselő helye szerepe. NYÍREGYHÁZA 2008 OKTÓBER 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI IV. munkavégzés személyi feltételei I. A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha annak ellátásához megfelelő élettani

Részletesebben

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai

4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az új munkavédelmi törvény 4/3 1 4/3 A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók jogai Az Mvt. új fogalmat vezetett be: Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat

Részletesebben

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Mire tanítanak a súlyos balesetek? Előadó: Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság E-mail

Részletesebben

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők:

BEMUTATKOZÁS. Céljaink a következők: BEMUTATKOZÁS Az ENVIRIDIS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS KERESKEDELMI BT. segítséget nyújt a munka- és tűzvédelemről, a kémiai biztonságról, környezetvédelemről és a telepengedélyeztetés rendjéről szóló törvényekben

Részletesebben

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben]

A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A MU KAVÉDELEMRŐL [1993. ÉVI XCIII TÖRVÉ Y ÉS 5/1993. (XII. 26.) RE DELET egységes szerkezetben] A munkavédelmi jogszabályok célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkvégzés

Részletesebben

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT

VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT VIZSGÁLATI SZEMPONTOK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS KERETÉBEN HASZNÁLT ÉLES VAGY HEGYES MUNKAESZKÖZÖK ÁLTAL OKOZOTT SÉRÜLÉSEK ÉS FERTŐZÉSEK KOCKÁZATÁVAL JÁRÓ TEVÉKENYSÉGEK CÉLVIZSGÁLATÁHOZ I. Kockázatértékelés:

Részletesebben

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8.

Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén. Budapest, 2012. május 8. Változások a honvédelmi ágazatot érintő munkavédelmi szabályok területén Budapest, 2012. május 8. Törvényi szint: Alaptörvény, biztonsággal kapcsolatos egyéb törvények Korm. r. szint: Miniszteri r. szint:

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 2 2. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAÜGGYEL KAPCSOLATOS KÖZIGAZGATÁSI FELADATOKRÓL... 5 1. TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D.

1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. 1949. évi XX. TÖRVÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság

Részletesebben

KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET

KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET KÖSZÖNTÖM A RENDEZVÉNYEN MEGJELENTEKET Munkavédelem a mindennapokban Komárom-Esztergom megye munkavédelmi helyzetének alakulása 2014. december 1. KEMKH Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Szervezeti

Részletesebben

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN

MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN MUNKAVÉDELEM A MINDENNAPOKBAN A MUNKAVÉDELEM SZEREPLŐI Állam Munkáltató Szerződés, Munkautasítás Munkavállaló MUNKAVÉDELMI HATÓSÁG Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatósága 2012.

Részletesebben

156. sz. Ajánlás. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről

156. sz. Ajánlás. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről 156. sz. Ajánlás a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről 192. sz. Ajánlás a mezőgazdaság munkavédelméről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2001. június

Részletesebben

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése. Tanulmányok bemutatása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Tanulmányok bemutatása Előadó: Vörös Szabolcs szakmai koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések

Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések Az E.ON Csoport munkavédelmi helyzete, aktuális kérdések Munkavédelmi szervezet Szabályozások Munkavédelmi szakember képzés Vezetői képzés H&S Stratégia támogatás MEBIR támogatás Munkavédelmi oktatások

Részletesebben

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.

Részletesebben

Készítette: Galla Gyula

Készítette: Galla Gyula I. A munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása. II. A munkáltatók kötelezettségei és feladatai az új munkabaleseti jegyzőkönyv. III. A munkavédelmi képviselők jogai és kötelezettségei a munkabalesetek kivizsgálásának

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAVÉDELMET ÉRINTŐ BEJELENTÉSEK A MUNKAVÉDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Előadó: Nesztinger Péter

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. június 30., kedd Tartalomjegyzék 2015. évi LXXXIX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde Kockázatértékelés a kereskedelmi egységekben Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény: a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata 1 A foglalkozás-egészségügy A foglalkozás-egészségügyi szolgálat A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata Foglalkozási ártalmak

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI II. A munkavégzés tárgyi feltételei I. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat alá

Részletesebben

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN.

ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS, ÉRDEKKÉPVISELET A FA- ÉS BÚTORIPARBAN. 2007. június 14. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ OÉT MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL INFORMÁCIÓ MUNKAVÉDELMI INFORMÁCIÓS

Részletesebben

Kockázatértékelés a fakitermelésben

Kockázatértékelés a fakitermelésben Kockázatértékelés a fakitermelésben Az erdőgazdaságban előfordult munkabalesetek száma a sérülések súlyossága szerint, Magyarországon 2002 2006 között: év 3 napon túl gyógyuló nem súlyos csonkolás súlyos

Részletesebben

2004. évi XI. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról

2004. évi XI. törvény. a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 2004. évi XI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következő

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015. január

Jogszabályváltozások 2015. január Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK Információs brossúra Szeged, 2013. MunkaKalauz Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi Azokon a munkahelyeken,

Részletesebben

A MUNKAVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJA 1. A MUNKAVÉDELEM TARTALMA

A MUNKAVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJA 1. A MUNKAVÉDELEM TARTALMA A MUNKAVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJA A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény az állam feladatává teszi, hogy - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - kialakítsa

Részletesebben

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György A VCA/SCC biztonsági, egészség- és környezetvédelmi ellenőrző listája a beszállítók és alvállalkozók SHE (safety, health, environment) értékelési és

Részletesebben

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése Depresszió miatt jelenleg, illetve korábban kezeltek munkaköri orvosi alkalmasságának meghatározása,

Részletesebben

Beszámoló a munkavédelmi képviselők XI. Országos Fórumáról

Beszámoló a munkavédelmi képviselők XI. Országos Fórumáról MUNKAVÉDELEM 1.2 Beszámoló a munkavédelmi képviselők XI. Országos Fórumáról Tárgyszavak: munkavédelem; érdekképviselet; tájékoztatás; szabályozás; szakmai szervezet; munkabiztonság. 2005. június 1-jén

Részletesebben

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről Sok esetben nem csak jogos gazdasági érdeke diktálja a munkáltatónak, hogy munkavállalói tiszta fejjel, alkoholos befolyásoltságtól

Részletesebben

A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei

A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei A munkavédelmi szabályok megsértése, és azok jogkövetkezményei A munkavédelem időszerű kérdései a bányászatban és a gáziparban Visegrád 2014. november 6-7. Dr. Káldi Zoltán bányakapitány Az előadással

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban

Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI ELLENŐRZÉSI ÉS HATÓSÁGI HIVATAL Munkavédelmi szempontok és azok változásai a katonai építésügyi eljárásokban Göd, 2007. május 30. Összeállította: Rávai Attila mk. ezredes

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Munkavédelmi felügyelői útmutató

Munkavédelmi felügyelői útmutató Psychosocial Risk Assessments Munkavédelmi felügyelői útmutató The Committee of Senior Labour Inspectors (SLIC) www.av.se/slic2012 With support from the European Union Az ellenőrzés előtt A következő szektorokban

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2010. május 27-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Békés Város Önkormányzata Intézményeinek munkavédelmi helyzetéről Előkészítette: Gál András osztályvezető Ilyés Péter környezetvédelmi referens Véleményező bizottság: Műszaki Osztály

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái,

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkaegészségügyi feladatai, a munkavédelmi hatósági tapasztalatok, szakmai irányítás problémái, Dr. Groszmann Mária 2010. szeptember MUNKAVÉDELEM Munkabiztonság

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye

A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye A biztonságos karbantartás foglalkozásegészségügye Dr. Kudász Ferenc Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet Fórum, 2011. március 9. Miért éppen karbantartás? A karbantartás előnyei

Részletesebben

Országos Idegtudományi Intézet

Országos Idegtudományi Intézet 1. oldal: összesen: 64 Iktatási szám: Országos Idegtudományi Intézet MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT Jóváhagyom: Budapest, 2010. január 06... Főigazgató Főigazgató gazdasági helyettese 2 2. oldal: összesen: 64

Részletesebben

.Munka és közlekedésbiztonsági tevékenysége 2013. február 1.

.Munka és közlekedésbiztonsági tevékenysége 2013. február 1. Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő Tessedik Sámuel u.4..munka és közlekedésbiztonsági tevékenysége 2013. február 1. 1 Mikor biztonságos egy gép, berendezés? Egy

Részletesebben

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.)

A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) A CE jelölés helye az egészségügyi intézmények napi gyakorlatában Juhász Attila (SAASCO Kft, Budapest.) Mit jelent a CE jelölés? A CE (Conformité Européenne = európai megfelelőség) jelölés tulajdonképpen

Részletesebben

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok

A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE. 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) Kötelező alkalmazású nemzeti szabványok A MUNKAVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE TÖRVÉNYI SZINT ALKOTMÁNY 1949. XX.tv. 66.. (3), 70/D.. 1993. XCIII. tv. a munkavédelemről (Mvt.) KORMÁNYRENDELETI SZINT MINISZTERI RENDELETI Munkaügyi Népjóléti (eü.-i)

Részletesebben

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkavédelmi oktatási tematika Összeállította: Lantos 72 Kft. Lantos György 2145 Szilasliget, Lázár Vilmos u. 27. Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkavállalói részére A munkavédelem A munkavédelem a szervezett

Részletesebben

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MU NKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNK AFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A

Részletesebben

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei 1 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményei A Dunaszegi Közös Önkormányzati Hivatal képernyő előtti munkavégzésről szóló szabályzatát a képernyő előtti munkavégzés

Részletesebben

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az

I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00397-0005/2014 Határozat H A T Á R O Z A T I. Lajkó József egyéni vállalkozó (székhely: 8100 Várpalota, Árpád u. 41., adószám: 61006081-2-39) által az - ADLER EUROPE márkanevű,

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS, valamint a BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE

MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE MAGYAR VEGYIPARI ENERGIAIPARI ÉS ROKONSZAKMÁKBAN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE Cseh János Elérhetőség: Tel: 1 4612-462 Mobil: 20 414-7985 E-mail: janoscs@vdsz.hu 1 GONDOLATOK! KÉRDÉSEK? Mit jelent

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót?

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? Előadó: Dr. Madarász Gyula főosztályvezető-helyettes Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: madaraszgy@lab.hu Telefonszám: +36 1 299 9090 Megelőzéssel

Részletesebben

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus

54 862 01 0000 00 00 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról 171. sz. Egyezmény az éjjeli munkáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1990. június 6-án hetvenhetedik

Részletesebben

2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1

2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1 2007. évi CLXI. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról 1 1. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 8. -a helyébe a következő rendelkezés

Részletesebben

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről

295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás

SEVESO irányelv és a hazai szabályozás MAGYAR VEGYIPARI SZÖVETSÉG SEVESO irányelv és a hazai szabályozás Gáspárné Bada Magda KOZMOS konferencia Visegrád 2013. 11.05. Az előadás tartalma SEVESO szabályozás háttere, filozófiája és mutatói A katasztrófavédelmi

Részletesebben