Szikszó Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata

Átírás

1 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K Szikszó Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata ITS 2014 Konzorcium:

2 Külzetlap BELÜGYMINISZTÉRIUM Szikszó Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek év Készítették az ITS 2014 Konzorcium tagjai: ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Berki Judit ügyvezető ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Végh József ügyvezető OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Virágh Péter ügyvezető 2

3 Aláírólap Régiós koordinátor: Megyei koordinátor: Dr. habil. Mező Ferenc Klein György okleveles építészmérnök É/ ; TT Felelős tervező: Településtervező: Ürge László okleveles építészmérnök TT Energiaközmű szakági tervező: Labbancz András okleveles településmérnök TT Fekete Ferenc villamosmérnök, vezető tervező TE Településtervezési energiaközmű szakértő Verba József üzemmérnök TE Településtervezési energia-közmű szakértő TH Településtervezési hírközlési szakértő Közlekedésági szakági tervező: Fekete András okl. gépészmérnök TE Településtervezési energiaközmű szakértő Kulcsár Gusztáv építőmérnök, mélyépítési mérnök Tkö Településtervezési közlekedési szakértő 3

4 Viziközmű szakági tervező: Környezetvédelmi szakági tervező: Ifj Major Ferenc okl. építőmérnök, útépítő szakmérnök VZ-TEL Települési víziközmű tervező TV Településtervezési vízközmű szakértő Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: Szalai Sándor környezetmérnök SZKV /0640 Levegőtisztaság-védelem szakértő SZKV /0640 Zaj- és rezgésvédelem szakértő Pataki Orsolya okl. tájépítészmérnök K , TK Régészeti szakértő: Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő Műemléki szakértő: Társadalompolitikai szakértő: Szilágyi- Fekete Anikó műemléki szakértő Kerekes Tamás Gazdasági Szakértő: Anti-szegregációs szakértő: Erdei Anikó okleveles közgazdász Kurtyánné Szilágyi Valéria anti-szegregációs szekértő 4

5 Közreműködők: Füzesséri József Szikszó Város polgármestere Farkas Sándor települési koordinátor 5

6 TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos területrendezési terv Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT) MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZIKSZÓRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg a településen nincs hatályos településfejlesztési szerződés A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Korábbi időszak fejlesztései

7 1.7 SZIKSZÓ TÁRSADALMA Demográfiai, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Állandó népesség Lakó népesség Kor szerinti megoszlás Családi állapot Nemek aránya Népmozgalom Nemzetiségi összetétel Képzettség Foglalkoztatottság Humán fejlettségi mutató (HDI index) Jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Település identitást elősegítő tényezők A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Művelődés Humán közszolgáltatások Humán közszolgáltatási intézmények Oktatás Egészségügyi szolgáltatások Szociális szolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása SZIKSZÓ GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre Szikszó főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok

8 1.10 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Vagyongazdálkodás Gazdasági Program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Településfejlesztési tevékenység Intézményrendszer Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Földtani és vízrajzi viszonyok Éghajlat Természetes növényvilág Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei

9 Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Terület-felhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkcióvizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi, és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes A műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely

10 Műemléki terület, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai problémái KÖZLEKEDÉS Hálózatok, hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötött pályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás KÖZMŰVESÍTÉS Vízi közművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) Talaj Felszíni és a felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj- és rezgésterhelés

11 Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY VÁROSI KLÍMA HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Szikszó társadalma Szikszó humáninfrastruktúrája Szikszó gazdasága Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere A település természeti és épített környezete

12 3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és rendezés kapcsolata PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzés (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)

13 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Szikszó az Észak-magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található városi rangú település. A város a Hernád-folyó völgye és a Cserehát kistáj találkozásánál alakult ki. Szikszó a Cserehát délkeleti sarkában, a Hernád folyó lapályán terül el ott, ahol a dombvidék egyik legjelentősebb állandó vízfolyása, a Vadász patak eléri a Hernád völgyét. A település a nevét valószínűleg szikes talajáról kapta. Szikszó Város pozíciója Magyarország és Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén forrás: 13

14 forrás: A településszerkezet szempontjából, a város karakterét egyértelműen meghatározó eleme a települést kettő részre bontó 3-as számú Budapest Miskolc - Tornyosnémeti elsőbbrendű főút, melyen a főváros közvetlenül elérhető. forrás: Közúthálózat - fejlesztési koncepció 14

15 forrás: Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció A település a 2622 számú Szikszó Gagyvendég összekötő útról is közelíthető meg. Kötöttpályás közlekedéssel a 90-es számú Miskolc Hidasnémeti vasútvonalon érhető el a település, melyen Budapest és Kassa közvetlenül megközelíthető. A település két megállóval rendelkezik. A város Miskolctól 17 km-re, Budapestről 191 km-re, Kassától 71 km-re nem rendelkezik. Helyközi járatok kötikk össze Miskolccal, fekszik. Szikszó elővárosi autóbusz forgalommal Abaújszolnokkal, Felsődobszával, Viszlóval, Abaújlakkal, Enccsel, Perecsével, Alsóvadásszal, Baktakékkel, Homrogddal, Gagybátorral, Krasznokvajdával, Hidasnémetivel és Büttössel. Az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció szerint Szikszó Miskolc jelentős agglomerációs térségébe tartozik. Ezek a városok jellemzően kedvező logisztikai és ipari potenciállal rendelkeznek, így jelentősen hozzájárulhatnak a térségeik fejlesztéséhez. Azonban potenciális veszélyként kell arra tekinteni, hogy az agglomerációs zónák között, a városhálózat belső perifériájára szorul a település. Miskolc gyűrűjéhez tartozó városok közül a meghatározó települések a térségben, Kazincbarcika és Ózd. Ezen városok feladata: a tőkevonzó képesség növelése, a logisztikai adottságok erősítése, a magas hozzáadott értéket képviselő és magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató versenyképes gazdaság fejlesztése, a szolgáltatási választék bővítése. 15

16 1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL (ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓVAL ÉS A TERÜLETILEG RELEVÁNS MEGYEI, VALAMINT TÉRSÉGI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓKKAL ÉS PROGRAMOKKAL) VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Az EU 2020 stratégia sikeres megvalósításában a városoknak kiemelkedő szerep jut. A jövőbeni kohéziós politika célul tűzi ki az integrált várospolitika ösztönzését, amely elősegíti a fenntartható városfejlesztést, s ezzel erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelvként fogalmazódik meg, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak olyan integrált stratégiákat kell támogatnia a fenntartható városfejlődés érdekében, amely célul tűzi ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti, éghajlattal összefüggő és társadalmi problémák kezelését. Az elv jelentése kétszeres: egyrészt kimondja, hogy a forrásokat integrált módon kell koncentrálni a városfejlesztési kihívásokkal küzdő területekre, másrészt, hogy az ERFA által támogatott városfejlesztési projekteket integrálni kell az operatív programok tágabb céljai közé. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU stratégiához, illetve az egyes alapok célkitűzéseihez, többek között a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulás érdekében minden egyes európai strukturális és beruházási alap a következő tematikus célkitűzéseket támogatja: (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. 16

17 Hangsúlyos uniós elvárás, mely összhangban áll a hazai városfejlesztési prioritásokkal és hazai elvárás a fenti tematikus célokon belül az alábbi négy beruházási alcélhoz kapcsolódó beavatkozások vizsgálata és megjelenítése: kiemelten az alacsony szén-dioxid kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása (helyi zöld gazdaság fejlesztése, a város gazdaságszervező szerepének elősegítése a helyi foglalkoztatás ösztönzése érdekében); a városi környezet javítása, beleértve a barnamezős területek rehabilitációja és a levegőszennyezés mérséklése; a fenntartható városi közlekedés elősegítése; a hátrányos helyzetű városi és vidéki területek fizikai és gazdasági megújítása Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy közötti időszakra vonatkozóan határozza meg Magyarország legfontosabb fejlesztéspolitikai céljait és elveit. A Koncepció a nemzeti fejlesztéspolitika és azzal egyenrangúan a területfejlesztési politika egészét foglalja keretbe. Két fő tematikai részből áll, amelyek egymással összhangban vannak: - ágazati fejlesztéspolitikai koncepció: a szakpolitikai fejlesztési irányokat, prioritásokat rögzíti, megalapozva a közötti szakterületi operatív programokat, országos fejlesztési szempontokat adva az ágazati stratégiák számára. - területi fejlesztéspolitikai koncepció: az átfogó területpolitikai és területfejlesztési, vidékfejlesztési célkitűzéseket, prioritásokat, a beavatkozási térségtípusokat és azok fejlesztési irányait rögzíti, megalapozva a közötti operatív programok térségi beavatkozásait és tartalmát, a területi fejlesztésekre irányuló operatív programokat, illetve a területi stratégiákat. A Koncepció kialakítása nemzetstratégiai céljainkból indul ki, de mozgásterét a forrásokon és az EU szintű célokon keresztül meghatározzák az Európai Unió fejlesztés- és támogatáspolitikai keretét jelentő közösségi politikák. Ennek EU szintű stratégiai keretét az Európa 2020 stratégia képezi. A Koncepció jövőképében és célrendszerében illeszkedik a kiemelt nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumokhoz és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz. Az OFTK országos célrendszerét és fejlesztéspolitikai feladatait szervesen kiegészítik a megyék területfejlesztési koncepciói és területfejlesztési programjai, melyeket az OFTK célkitűzéseihez igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzatok állítanak össze. Az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés: A nemzetstratégiai ágazatokban történő beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása jelenti a gerincét a fejlesztési célnak, amelyben, a kis- és középvállalkozások, az önellátást elősegítő és családi gazdaságok, a nemzeti vállalatok megerősítése kapja az elsődleges fókuszt. Kiemelt területek a piaci lehetőségeik szélesítése a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerősítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. 17

18 Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom: A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése, a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. A középés az alsó- közép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás ösztönzése. A társadalmi megújulás és gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közművelődés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, a megelőzés és rekreáció biztosítása. A kulturális és épített örökség megőrzése. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme: természeti erőforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése; az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára; az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtése; az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élővilág sokféleségének megőrzése; az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása; a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet: Az ország Budapest központúságának oldása, a gazdasági növekedés és beruházások területi terítése. A térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet létrehozása. A térségi kapcsolatok kialakítása, erősítése, a települési és térségi kapcsolatok, területi együttműködés és integráció erősítése, a város-vidék kapcsolatok megújítása. A térségi autonómia, önellátó és önfenntartó képesség erősítése. Az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása Az átfogó célok elérése érdekében az OFTK tizenkét, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű specifikus célt tűz ki. E specifikus célok nemzeti jelentőségű ágazati és területi tématerületeket ölelnek fel: Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság: A magyar gazdaság újra-pozicionálása, külpiaci és belpiaci pozícióinak visszaszerzése, erősítése. A nemzetstratégiai ágazatokra és erőforrásaink, értékeink fenntartható használatára alapozva gazdasági versenyképességünk növelése. Az importkiváltó gazdasági termelés ösztönzése. Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság): A gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése az egészségügyi szolgáltatások és ellátás, egészséges életmód, kiemelten a sport és az egészséges táplálkozás, valamint a rekreáció ösztönzésével Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás: A vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása, ennek érdekében tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése, a sokszínű és életképes agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése, a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása. Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I: A nemzeti kreatív képességeinkre, tudástőkénkre és tudáserőforrásainkra építő értékteremtés. Ennek érdekében az infó-kommunikációs háttér javítása, a gazdasági és társadalmi 18

19 megújulást és a megélhetést biztosító képzési rendszer kialakítása, a fejlesztéseknek kedvező szellemi, innovációs környezet biztosítása, piacképes, szükség esetén mobil, egész életen át tartó tanulásra képes, kreatív, kezdeményező, fejlett munkakultúrájú munkaerő-piaci kínálat megteremtése. Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció: a gyarapodó, szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő, értéktudatos társadalom és helyi közösségek kialakítása. Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság: A magyar közszféra hatékonyabb szerepvállalása a közjó, a munka, a rend, a biztonság, a tudás és a munka szolgálatában. Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme: A természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, a fenntartható energiagazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés. A stratégiai természeti erőforrások, a víz, a talaj, az ásványkincsek fenntartható használata. A biodiverzitás megőrzése, a természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése, a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a környezettudatosság erősítése. Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont: Az ország központi fekvéséből (Európa közepe) adódó fejlesztési potenciál kibontakoztatása, makroregionális csomóponti funkcióinak erősítése, a fenntarthatóság figyelembevételével. Többközpontú növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek: A településhálózat egységes elvek alapján történő fejlesztése, a többszintű településhálózati kapcsolatok kiegyensúlyozott működtetése, korszerű várospolitika és városfejlesztés, városhálózati kapcsolatrendszer javítása, a térszerkezet funkcionális fejlesztése Vidéki térségek értékalapú felemelése: A vidéki térségek táji és közösségi értékeire, természeti erőforrásaira, épített örökségi értékeire alapozott fejlesztése, a speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, a foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. Egységes és integrálódó társadalom és gazdaság és egyenlő létfeltételek az ország egész területén: A leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztése, az eddigieknél sokszínűbb eszközök alkalmazásával, például speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával, valamint a közszolgáltatásokhoz, a tudáshoz, a közművelődéshez, az értékekhez való hozzáférés biztosítása, elérhetővé tételével Elérhetőség és mobilitás megújuló rendszere: Helyi szinten a hatékony és fenntartható városon belüli, illetve a város és vonzáskörzete közötti mobilitás biztosítása, térségi szinten a foglalkoztatási központok elérhetőségének biztosítása, országos szinten a többközpontú fejlődés elve alapján a centralizáltság oldása, a transzverzális kapcsolatok erősítése, hazánk erősen differenciált településhálózatának figyelembe vétele a hagyományostól eltérő megoldások alkalmazásával. Régiók fejlesztési irányai: - Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye) 19

20 A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességüket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója 2013 A megye fejlesztésének átfogó céljai A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerő-kínálatára, kiváló természeti adottságaira és erőforrásaira fenntartható módon építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében: jelentősen bővüljön a foglalkoztatás, mind a növekvő számú, a nemzetközi munkamegosztásban exportteljesítménye, vagy beszállítói kapcsolatai miatt résztvevő KKV-k, mind a betelepülő nemzetközi vállalatok, illetve a jövedelembővülés multiplikátor hatásaként az elsődlegesen helyi piacra termelő, illetve szolgáltató vállalkozások tevékenysége nyomán. A megye megtartja a jól képzett közép- és felsőfokú végzettségű munkaerőt, ami a foglalkoztatás-bővülés alappillérét jelenti. A vállalkozások fokozatosan növekvő mértékben vonják be a munka világába a megye külső és belső perifériáin élő hátrányos helyzetben levő társadalmi csoportokat is. ( Foglalkoztatás bővítése ) - A munkanélküliségi ráta a megyében 13% alatt legyen 2020-ra növekedjék a megyében megtelepedő vállalkozások innovációs teljesítménye, ezen keresztül elsősorban a hagyományokkal rendelkező feldolgozóipari ágazatok (gépipar, vegyipar, mechatronika, szén és energiaipar, elektrotechnika) vállalkozásai által teremtett gazdasági érték ( A gazdaság teljesítőképességének javítása ) Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték 2020-ra legalább az országos átlag 75%-át érje el. (2010-ben az országos átlag 61%-a). A cél, hogy az egy főre jutó SZJA alapnak a megye és az ország közötti különbsége megszűnjön 2020-ra (2010-ben az országos átlag 90%-a.) jelentősen javuljon a túlnyomórészt a külső és belső (pl. nagyvárosi) perifériákon élő, halmozottan hátrányos helyzetű csoportok képessége és kompetenciaszintje (képzettsége, tudása, egészségi és mentális állapota, motivációja) arra, hogy érdemi szereplőivé válhassanak a bővülő munkaerőpiacnak. Fontos a szegénység és a szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása, illetve a területi, környezeti hátrányok és a szegregációs jelenségek mérséklése. ( Társadalom alkalmazkodó képességének javítása ) Cél: az ezer foglalkoztatottra vetített szociális segélyezettek számának megfelezése az országos átlaghoz viszonyítva. Csökkenjen a szegénységben és társadalmi kirekesztődésben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. fenntartható és integrált módon kerüljenek megőrzésre, védelemre és hasznosításra a gazdag természeti és épített környezet, valamint a kulturális örökség elemei és 20

21 gyűjteményei, kiemelten az energiatermelés, a turizmus, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar 1.3 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos területrendezési terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. 21

22 1.3.2 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye területrendezési Terve (MTrT) 22

23 MTrT térségi övezetek érintettsége, a város közigazgatási területére 23

24 Magterület, pufferzóna, ökológiai folyosó övezetei Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, erdőtelepítésre alkalmas terület övezetei 24

25 Országos jelentőségű és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetei Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete Felszíni vizes vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 25

26 Nagyvízi meder övezete A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek, ajánlások Védett természeti területek 26

27 Komplex tájgazdálkodást igénylő térségek Borvidéki térségek 27

28 Natura 2000 területek Nitrátérzékeny települések 28

29 Települési területek övezete Védendő szerkezetű települések* Unesco által elfogadott világörökségi magterület, pufferterület 29

30 Ipari parkok és logisztikai központok Turisztikai központok 30

31 Tervezett egyéb mellékúthálózati elemek 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK SZIKSZÓRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI - Alsóvadász község hatályos településrendezési terve Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Aszaló község: A hatályos településrendezési tervet a 9/2000. (X. 01.) számú Önkormányzati rendelettel hagytak jóvá. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Alsódobsza község: A hatályos településrendezési tervet a 10/2004. (XII. 21.) számú Önkormányzati rendelettel és 61/2004. (IX. 15.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Sóstófalva község: A hatályos településrendezési tervet a 8/2000. (VII.25.) számú Önkormányzati rendelettel fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Onga város: A hatályos településrendezési tervet a 11/1999. (VI.01.) számú Önkormányzati rendelettel és a 71/2003. (X. 07.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. 31

32 - Arnót község: A hatályos településrendezési tervet a 21/2008. (XII. 17.) számú Önkormányzati rendelettel és 3/2010. (II. 20.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Sajópálfala község: A hatályos településrendezési tervet a 6/2010. (IV. 28.) számú Önkormányzati rendelettel és 98/2008. (XII. 16.) számú Képviselőtestületi határozattal fogadták el, melyet a Régió Városépítészeti és Műemléki Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz. - Sajóvámos község: A hatályos településrendezési tervet a 7/2004. (IX. 23.) számú Önkormányzati rendelettel fogadták el, melyet a Provincia Területfejlesztési és Építészeti Tervező Kft. készített. Szikszóra vonatkozóan befolyásoló tényezőt nem tartalmaz HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A vonatkozó megállapításoknál a város 2008-ban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégiát vesszük alapul. A Város céljai, feladatai: Célul tűzzük ki, hogy Szikszó a térség központja legyen gazdasági, közlekedési, kulturális, turisztikai oktatási és igazgatási értelemben, ahol minden generáció jól érzi magát, és amely vonzó a betelepülni vágyó vállalkozások és polgárok számára egyaránt. Ehhez adott a jó környezetminőség, és a közszolgáltatások széles kínálata, a megközelíthetőségen azonban javítani kell. A népesség megtartása, növelése érdekében szükséges új munkahelyek teremtése a fejlesztési programok és a helyi vállalkozások támogatása révén, valamint a közszolgáltatások színvonalának megőrzése, egyes területeken fejlesztése. Ennek érdekében az alábbi prioritásokat fogalmazzuk meg: innovációs gazdaságfejlesztés munkahelyteremtés a város környezetminőségének fejlesztése kulturális turizmusfejlesztés önkormányzati intézmények működési költségeinek racionalizációja Szikszó fejlesztési céljai alapjában a következőképen foglalhatók össze: - Demográfiai célok: pl. lakosság megtartása, a természetes fogyás megállítása, munkaerő jobb kihasználása, jól képzett munkaerő elérése. 32

33 - Gazdasági célok: pl. helyi vállalkozások segítése, fiatal vállalkozók segítése, gazdasági potenciál fejlesztése, turisztikai fejlesztések megindítása. - Környezeti célok: pl. épített és természetes környezet javítása, környezetvédelmi intézkedések, környezettel kapcsolatos turisztikai fejlesztések elindítása. A célok többsége egyértelműen összhangban van egymással, továbbá illeszkedik a magasabb rendű területfejlesztési dokumentumokban kitűzött célokkal is, tehát illeszkedik az országos, a régiós, a megyei, illetve a kistérségi fejlesztési elképzelésekhez, irányvonalakhoz. A 2018-ban elfogadott IVS számos projektet tartalmazott, amelyek egy jelentős része megvalósult, míg egy része nem. Az alábbi táblázatok mutatják be, hogy az egyes tervezett projektek közül melyik valósult meg, illetve maradt el: év: IVS-ben szereplő projekt, fejlesztés megnevezése a Vadász patak árvíz megelőzése érdekében történő tisztítása, a gátak megerősítése, valamint a gát szelvények folyamatos karbantartása a település út és járda hálózatának karbantartása, felújítása közcélú munkahely teremtő pályázat révén, éves szinten 100 fő foglalkoztatásának biztosítása, akik a település belső területein lévő közterek rendbetételét, karbantartását végzik együttműködés az ipari park területére betelepülő vállalkozókkal helyi munkahelyek kialakítása érdekében a megkezdett ipari park egy területén lévő CPS által tervezett beruházás beindításához pályázati pénzek lehívása a kisebbségi önkormányzattal közösen a leghátrányosabb kistérségek számára lehívható pályázati összegek felhasználásával foglalkoztató üzem létrehozását tervezik, a cél fő helyi foglalkoztatása, a foglalkoztatás mellett a dolgozók képzése Projekt státusza megvalósult 2011-ben folyamatosan megvalósult folyamatosan megvalósult folyamatosan megvalósult elmaradt, forráshiány miatt elmaradt, forráshiány miatt 33

34 megvizsgálják a településen a szemétszállítás, a szennyvíz- és a vízszolgáltatás önkormányzati kezelésben történő üzemeltetésének lehetőségeit, mivel ezen területek az önkormányzat számára plusz bevételi forrásokat teremtenek, valamint az önkormányzat a szolgáltatások biztosítására magasabb támogatási összegek elérésére pályázhat az oktatási intézmény felújítását pályázati pénzből tervezik megvalósítani, hiszen a jelenlegi épületek az elmúlt években oly mértékben elavultak, hogy sok esetben az oktatás biztosításának lehetőségét veszélyeztetik törvényi változások miatt meghiúsult részben megvalósult év: IVS-ben szereplő projekt, fejlesztés megnevezése pályázatot nyújtanak be a Szikszó Déli részét és az Alsóvadász felé vezető elkerülő szakasz kialakítására, amely a Cserehát gazdasági erősödése kapcsán a várost terhelő átmenő forgalom kiváltását szolgálja az ipari park kialakításával egyidőben a törvényi kötelezettségeknek megfelelően a kivont iparterületek arányában vállalkozók bevonásával az erdő telepítés, fenntartható erdőgazdálkodás kialakítását tervezik a Vámosi hegyen folytatódik a város területén az utak és a járdák felújítása, valamint a városrendezési tervben megfogalmazott területen elkezdődik a lakópark kialakítása, az ehhez szükséges szolgáltató rendszerek vállalkozói támogatással történő beindítása Projekt státusza elmaradt, forráshiány miatt elmaradt, forráshiány miatt Folyamatosan megvalósult, illetve elmaradt, forráshiány miatt év: IVS-ben szereplő projekt, fejlesztés megnevezése Projekt státusza a város közvilágítási hálózatának korszerűsítése, elmaradt, forráshiány miatt 34

35 energia takarékos világító berendezések felhasználása, alternatív energia hordozók alkalmazása Szikszó a városi termál és szabadidő központ kialakítása a Sportcsarnok melletti területen elmaradt, forráshiány miatt év: IVS-ben szereplő projekt, fejlesztés megnevezése folytatódik a település út és járda hálózatának karbantartása, felújítása folytatódik az önkormányzati intézmények felújítása, karbantartása a lakópark közmű-hálózatának bővítését, játszótér kialakítását tervezik Projekt státusza folyamatosan megvalósult folyamatosan megvalósult elmaradt, forráshiány miatt év: IVS-ben szereplő projekt, fejlesztés megnevezése folytatódik a város út és járda hálózatának karbantartása, felújítása a kistérségi központ erősítése, az oktatás és a közigazgatási feladatok központi működtetése Projekt státusza folyamatosan megvalósult törvényi változások miatt meghiúsult A fentebb bemutatott projekteken kívül az IVS tartalmazta a Szikszói Ipari Park II. ütem fejlesztési koncepció ( ) elnevezésű projektötletet is az alábbiak szerint: A szikszói ipari park 33,33 ha-os méretéből adódóan nem képes megfelelő területet biztosítani nagyvolumenű beruházások megvalósítására, ezért indokolt a város déli fekvésű külterületeit további ipari fejlesztésekbe bevonni. Ezen a területen az Önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzelései szerint munkahelyteremtő ipari beruházásokat kívánnak megvalósítani, nagyüzemek létesítésével. 35

36 A fejlesztési területet a 3-as sz. főút szeli ketté, keletről a Miskolc-Kassa nemzetközi vasútvonal határolja, nyugati oldalán a dombság képez természetes határvonalat, míg észak-déli kieterjedését a város és a közigazgatási terület határa képezi. A szikszói lakosok érdekeit szem előtt tartva védőövezet kialakítása szükséges a terület északi és a város belterületének déli határai között. (Pl.: véderdő telepítése) A tervezett iparterület nagysága 171, ,9 ha, továbbá ehhez mintegy 53,8 hektáron lehetne kereskedelmi szolgáltató területet létesíteni, mely a megfelelő logisztikai igényeket lenne hivatott biztosítani az ipari parkban megtelepedő vállalkozások részére. A fejlesztési koncepció alapját az a tény képezi, miszerint a kialakítandó ipari zóna rendkívüli kvalitásokkal rendelkezik a beruházók szemszögéből, hiszen a terület egészét kevesebb, mint 5 méteres szintkülönbség jellemzi. Ma Közép-Európában egyetlen önkormányzat és/vagy állam sem rendelkezik többszázhektáros beépíthető területtel. A talaj mechanikailag stabil, lehetővé téve ezzel akár több tízezer-négyzetméteres csarnokok felépítését is, továbbá természetes lejtése folytán nem vízgyűjtőterület, így az ott termelésbe/gyártásba kezdő vállalkozásoknak nem kell tartani a talajvízszint túlzott megemelkedésétől. Valamint a reménybeli beruházók számára fontos a telephelyek jó megközelíthetősége, amit a főúton és a nemzetközi vasútvonalaon kívül az OTRT-ben (Országos Területrendezési Terv) kijelölt re prognosztizált- Mikolc-Kassa M30-as autópálya megépülése is erősít. A területet egyelőre több -különböző helyrajzi számú- ingatlan képezi, melyeknek egy része már az önkormányzat résztulajdonában áll (kb. 120 ha), míg a nagyjából 240 ha magánszemélyek birtokát képzi. Utóbbi ingatlanok tulajdonjogának megszerzése rendkívül fontossá vált, mert a beruházás előkészítés során felgyorsult az ipartelepítéssel kapcsolatos döntési folyamat, továbbá szükségesek az ipartelepítés infrastrukturális kiszolgálása szempontjából. Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzését követően az iparterületre vonatkozó szabályozási és fejlesztési tervnek megfelelően kívánják megkezdeni az egyébként alacsonyabb minőségi osztályba sorolt megszerezni kívánt földterületek más célú hasznosítását, illetve művelési ágból való kivonását, természetesen a vonatkozó földvédelmi járulék megfizetése mellett. Ezen projektötletből semmi nem valósult meg ezidáig. Cél, hogy között megvalósuljon a projekt. Az IVS a városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek vonatkozásában az alábbiakat tartalmazta: 36

37 A városrehabilitációs célok megvalósulását nem fejlesztési jellegű tevékenységekkel is segíteni kívánja az önkormányzat. Ezek közül a tervalkut, akkor alkalmazza, ha egy befektető által megvalósítani kívánt projekt érdekében folytatott tárgyalások során erre szükség nyílik. A tervalku alkalmazását az önkormányzat alkalmazhatja, ha erre szükség nyílik és egy projekt megvalósítása csak ezen keresztül érhető el. Jelenleg az IVS-ben szereplő akcióterületek fejlesztési terveihez nem született tervalku. A városnak jelenleg nincs külön átfogó városmarketing terve, de az egyes fejlesztési programokban le lett fektetve a város marketingjének alapja. A város számára fontos, hogy megjelenésével alapjaiban változtassa meg a róla kialakult negatív képet. A kedvező városkép kialakulásához elengedhetetlen a vonzó városközpont kialakítása, és az egész város fejlesztése. Ezek megvalósulásával a városkép olyan irányba mozdul el, melyre befektetők megnyerését lehet alapozni. Szintén fontos, hogy ezen fejlesztések hatására a lakosságban is pozitív irányba változik a településről kialakult kép, így az iskolázottabb rétegek városban maradásának fokozódásával, kedvező demográfiai folyamatok indulhatnak meg. A városközpont fejlesztése nemcsak a városvezetés, illetve a lakosság számára fontos cél, hanem a környező kereskedőknek, vendéglátósoknak is, hiszen a fejlett városközponttal nagyobb forgalmat bonyolíthatnak le. A városközpontba szervezett rendezvényekbe így adott esetben bevonhatók az itt lévő kereskedők, vendéglátóipari vállalkozások, ezzel elérve, hogy a belváros újra megteljen élettel. A vonzó települési környezet a lehetséges befektetések, főleg az idegenforgalmi beruházások szempontjából fontos, mivel így újabb vállalkozások jelenhetnek meg a város turisztikai kínálatában. A város számára lényeges, hogy a területén lévő ingatlanok kihasználtak legyenek, ez főleg a városközponti ingatlanok esetében különösen fontos. Jelenleg ezekre az épületekre rendelkezésre állnak kidolgozott fejlesztési koncepciók. Az IVS-ben és a területrendezési tervben, valamint az egyéb városfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok és feladatok teljesítésére kell törekedni az önkormányzati ingatlanok felhasználása során is. Helyi adókedvezmények, építési illeték-kedvezmény nincs a városban. Amennyiben a későbbiekben mégis alkalmazásra kerül eseti beruházási szándékok megjelenésekor, akkor fontos, hogy ezen szabályozók világosak, következetesek és egyértelműek legyenek. Amennyiben lehetséges a különböző szabályozások megalkotásánál az önkormányzat figyelembe fogja venni a fejlesztési stratégiában meghatározott prioritásokat, célrendszert és az ahhoz rendelt feladatokat. Ezen projektötletből kizárólag az építményadó mértékének csökkentése valósult meg, a többi elmaradt. 37

38 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg a településen nincs hatályos településfejlesztési szerződés A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök - Szikszó város hatályos településszerkezeti terve 775/2011. (IX. 29.) számú Képviselőtestületi határozattal jóváhagyva. - Szikszó város hatályos helyi építési szabályzata és szabályozási terve a 20/2011. (X.20.) számú Önkormányzati rendelettel jóváhagyva A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv főbb megállapításai A Településszerkezeti terv szerinti módosítások nem érintik a város közigazgatási határát. A tervezett fejlesztési területek a mezőgazdasági művelésre szánt területek csökkenését eredményezi, a tervezett beépítési területek a belterületbe való bevonással együtt lettek kijelölve. Szikszó környezetbarát munkahelyteremtés feltételeinek biztosításához kereskedelmi-, szolgáltató gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése történtek meg. A településrendezési tervben kijelölésre kerültek a helyi vállalkozások kialakításához szükséges gazdasági területek. Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő még el nem készült új közúti kapcsolatok: - M30-as gyorsforgalmi út Miskolctól az országhatárig kiépítendő szakasza Magasabb rendű tervekben szereplő a települést érintő új még ki nem épített térségi jelentőségű kerékpárút: - Vizsoly Encs Gibárt Pere Ináncs Halmaj Szikszó Onga - Krasznokvajda Gagyvendégi Abaújlak (Szanticska) Felsővadász Kupa Homrogd Alsóvadász - Szikszó A területfelhasználást korlátozó tényezők között szerepelnek a védett, természetileg értékes területek, a belvízveszélyes területek, a régészeti területek és a rekultiválandó területek. A természeti védelem alatt álló területek és az országos ökológiai hálózat részeként jegyzett területek a településszerkezeti terv szerint korlátozott területfelhasználású területek. Védett, európai jelentőségű NATURA 2000 különleges madárvédelmi 38

39 területek a település külterületének keleti oldalán találhatóak, a vasúton túli oldal egész területén. Az ökológiai hálózat területe kiterjed az északi és a déli részekre is egyaránt, melyek között megkülönböztetésre kerültek a magterületek, az ökológiai folyosók és ezek pufferterületei. Az ökológiai magterületek keleten és délen található, az ökológiai folyosó elszórtan, a patakmedrek környezetében, és a nyugati domboldalon. A település külterületének nyugati széle térségi jelentőségű tájképvédelmi terület. Ezen a területen a településszerkezeti terv nem jelöl olyan terület felhasználást, amely a természeti adottságokat és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását veszélyeztetné. A beépítésre szánt területeknél, valamint a közművezetékek, közműépítmények elhelyezésénél ezen a részen törekedni kell az épületek és építmények tájba illesztésére. Törekedni kell a hagyományos tájhasználat megőrzésére. A belvízveszélyes területeket a településszerkezeti terv jelöli, mely a vízügyi szakvélemény és a korábban elöntött területek alapján került ábrázolásra. Azokon a területeken, ahol a belvíz megjelenhet, a tervezett terület felhasználást és a beépítéseket csak vízrendezés után lehet megvalósítani, valamint a HÉSZ külön előírásokkal korlátozza a beépítési feltételeket. A települést nagyvízi meder érinti, melyet a településszerkezeti terv jelöl. Terület felhasználási korlátozást jelent. Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a nagyvízi meder hullámterében. A meglévő beépítésre szánt területekre magasabb rendű jogszabályok, valamint a HÉSz előírásai adnak korlátozást. Azon a területen, amely nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint, a beruházások tervezésénél számolni kell régészeti kutatás költségeivel. A magasabb rendű jogszabályok szerint ezeket a régészeti lelőhelyeket a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni, az illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonásával. A felhagyott hulladéklerakó területét rekultiválni szükséges, rekultivációs tervek alapján. A rekultiválandó területeket a szerkezeti terv jelöli. 39

40 Szikszó hatályos településszerkezeti terve A terv készítése óta eltelt időt (4-5 év) és a megváltozott fejlesztési szándékokat figyelembe véve a város településrendezési terveinek aktualizálása szükséges lehet a stratégia megvalósíthatósága érdekében, az alábbi szempontok szerint: - A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint új településrendezési eszköz készítése indokolt, - mivel az önkormányzat aránylag kevés szabadon fejleszthető ingatlanvagyonnal rendelkezik, javasoljuk az új tervben, a településrendezési feladatok megvalósítását a betervezendő sajátos jogintézmények tervbe illesztése szükséges, - két városrehabilitációs akcióterület helyett, egy akcióterület kialakítása. 40