P d v e d o é / íw / w é ta n c e / X. E r e d e t# m a g y a r n é p / t á n c o d / X. O S V E T O V Y U S T A V B R A T i S L A V A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "P d v e d o é / íw / w é ta n c e / X. E r e d e t# m a g y a r n é p / t á n c o d / X. O S V E T O V Y U S T A V B R A T i S L A V A"

Átírás

1 m O n> P d v e d o é / íw / w é ta n c e / X. E r e d e t# m a g y a r n é p / t á n c o d / X. O S V E T O V Y U S T A V B R A T i S L A V A

2

3 T a k á c s A n d r á s EREDETI MAGYAR NÉPI TÁNCOK IX. /Borzova, S z il ic e, Magyarböd táncai/ PÔVODNE MAĎARSKÉ ĹUDOVÉ TANCE /S ilic k á Brezová, S ilic a, Bidovce/ A dallamtár A g T i b o r munkája Népművelési Intézet - Osvetovy ústav B r a t i s 1 a v a,

4

5 Tartalom Előszó... A G ömöri tájegység magyar néptánchagyományai. a/ n ői táncok, karéj, karéjós, karéjba... Tavaszi leánytáncok és játékok... b/ Eszközös táncok, Botos pásztortánc... c/ Verbunkosok, Vasváry verbunk... tréfás verbunkos.....*... d/ Csárdások, Vasváry csárdás e/ Egyéb táncok. Szilicei játékos kanásztánc Sapkatánc... **** GÓlyatánc *.... Jegyzetek... Irodalom... *.... Csárdás Csárdás Szilice... *... Csárdás Szilice Magyarbödi csárdás, friss csárdás és verbunk Ugró, előre vágó, lengető motívumok... Kopogók, cifrák... Dallamtár...

6

7 3 Előszó Ezen kézikönyvünkben, közreadott néptáncok Szilice, Borzova és Magyarböd (Nagyböd ) községekből valók. A táncokat a gyüj téskor rögzített folyamatban közöljük. Tehát a táncosok az a- dott pillanat hatására a feltüntetett szerkezeti felépítésben, figurális és térformái gazdagságban improvizálták táncukat. Ez nem azt jelenti, hogy a koreográfiák készítésekor csak a közölt táncszerkesztés az elképzelhető, a kötelező, hanem azt, hogy a tánc szerkezeti felépítése - a közölt séma figyelembevételével megvalosítva a leginkább megközelíti az eredeti táncolási módot. a tánc szerkezeti felépítésének birtokbavétele jelentősen növeli a koreográfus biztonságérzetét, s együtt a motívumok, a mozgásanyag elsajátításával megteremti a stílushü anyagismeretét. Ez pedig előfeltétele jó koreográfiák készítésének. Az anyag a jelzett községekben még jelenleg is élő, különösen a páros és férfi táncok azok, melyekkel a családi ünnepek, illetve társadalmi ünnepek alkalmából találkozhatunk. Szilicén, Borzován a fiatalabb generáció is ismeri a hagyományos táncokat, dalokat. Az utolsó filmezésünkkor (1981) az 1902-es születésű Vincze Béláné, mellett ott táncolt az es születésü Várady Béniné, a férfiak között pedig az as születésű ifjabb Mezei Sándor volt a legfiatalabb. Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos kultúra Szilicén még az eredeti funkciójában is továbbél. Borzován és Szilicén több alkalommal is végeztünk népraj zgyüjtést és filmeztünk. A felgyüjtött anyagból eddig három kiadvány jelent meg. Pásztor tánc (1960), Eredeti magyar népi táncok (1971), Módszertanács adó a tánccsoportok részére (1978). E füzet szilicei táncait 1981-ben gvüjtőttűk. Viszonyítva előző gyűjtéseinkhez itt már az úgynevezett fiatalabb generációt vettük filmre, de újra lefilmeztük idősebb Mezei Sándort is - ő az ötvenes évektől rendszeres adatközlőnk. Az itt közölt forgatos csárdása eddig nem jutott a birtokunkba, vagy nem figyeltünk fel rá, pedig Sándor bácsi nem most, és nem a mi kedvünkért tanulta ezt a forgatós csárdás t. Bizonyítja ez a tény azt is, hogy még a legjobban ismert, a legtöbbet megszólaltatott adatközlő is hord, hordhat magában olyan anyagot, mellyel bövíthetök a tőle megszerzett ismeretek*

8 4 A másik két szilicei csárdás olyan két fiatalabb adatközlők táncát tartalmazza - érdekessége, hogy egyszerre egyazon zenére táncolták -, akik a hagyományos kultúrán nőttek fel, de az á- polását már tudatosan is művelték. Ez azt jelenti, hogy a természetes úton, öröklődéssel birtokukba jutott tánc-, és dalkultúrát folklórcsoportba tömörülve - készülve a Tavaszi szél vizet áraszt... cím alatt meghirdetett versenybemutatóra, vagy más kultúrális eseményre, előadásra - gyakorolták, fejlesztették tovább. Az átadásnak, a továbbadásnak azt a valamikori módját, hogy a fiatal legényeket az idősebbek titokban /istáloban kamrákban, szérűkben elrejtőzve/ tanították a táncra: verbun kra, legényesre, sarkantyúsra, csárdásra, stb.; felváltotta a folklórcsoporton belüli továbbadás, továbbtanulás lehetősége. E tanulás, illetve hagyományos anyagban való elmélyülés által csak a megőrzés, a birtokbavétel formája változott meg, de tartalmi anyaga nem. A tanítást itt, a csoporton belül is az idősebbek, a nagyobb tudással és gazdagabb anyagismerettel rendelkezők végzik, illetve együtt gondolkodva gazdagítják az a- nyagot - mindenki hozzáteszi, amit ö tud, közös erővel eleveníttik fel a hagyományt. Régebben is ismert volt a hagyomány éltetésének, tovább adásának csoportos és tudatos formája. Gondoljunk csak a fonó kra, kukoricafosztókra és egyéb munkával kapcsolatos nagy összejövetelekre - még az aratáshoz, a falu a paraszti élet legfontosabb és legnehezebb munkájához is hozzátartozott a hagyományos kultúra. A folyamatosan, huzamosabb ideig tartó e- gyütlétnek természetes és szerves része volt a közös dalolás, táncolás, mókázás. Ilyen lehetőségeket foglaltak magukba a családi ünnepek és a jeles napok is. Ezekre készülni kellett, és a bennük való részvétel a hagyományok elsajátítását, az azokban való elmélyülést is szolgálták. Ezeknek a valamikori lehetőségeknek, fórumoknak a szerepkörét vállalta át a folklórcsoport tudatos tevékenysége. Az ilyen módon elsajátított tudás esetünkben a tánc és dalismeret ugyanúgy formálódik, alakul módosul, s válik az egyén belső énjének kifejezöjévé, mint régebben az akkori módszerrel elsajátított anyag vált hozzá. Ezért bír azonos értékkel a fiatalabb adatközlőtől nyert anyag a régebbi vagy idősebb adatközlők anyagával. A közölt anyag a megnevezettek, és névvel nem említett személyek közös munkájának az eredménye. A hagyományőrző csoport felkészítésében, a tánc, a dal és a szokásanyag feltárásában, a gyűjtés megszervezésében, megvalósításában a táncoknál és a daloknál feltüntetett adatközlőkön kívül többen segédkeztek.

9 5 Ág Tibor, Martin György, Quittner János, Hemerka Olga, Méry Margit, Szőlős Sándor, Kollár Péter, Icsek Ilona, Farkas István, Mezei Lajos, Várady Lászlóné, idősebb ás fiatalabb Mezei Sándor, Ragály László és még sokan mások. Köszönet érte, s azoknak is, akiknek a nevét külön nem irtuk ki. Mindannyiuk munkájának az eredményét rögzítettük, és így az már a nagykbzösség tulajdonává válhat, gazdagíthatja nemzetünk, nemzetiségünk kultúráját. És a nagyközösség már kezdi birtokba venni. A vasvári verbunkosokkal, párosokkal, botos ás tréfás táncokkal, a magyarbödi karikázoval és a csárdások sok-sok változatával már nem egyszer találkozhattunk meghitt nemzetiségi kulturális ünnepségeink műsoraiban, nemzetközi pódiumokon, a fiatalok táncházi szórakozásain, a televízió műsoraiban, együttesek előadásain, stb. A segíteni kész és áldozni tudó adatközlők és szervezők jóvoltábol megörőkíthettük a dalokat, táncokat szokásanyagokat, szokás formáikat, s ma azon is fáradozunk - ez a kiadvány is eme célt szolgálja -, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegyük a kincseket. A közlés lehetősége is több ember munkájának az eredménye. A táncokat filmről, a dalokat magnószalagról Lányi Ágoston, Fügedi János, Martin György, Ág Tibor, és e sorok írója jegyezte le. Az anyag ily módon szabadulhatott ki az adattárból és álhat élő anyaggá. Ez az elsődleges közlés teszi aztán lehetővé és szükségessé a további feldolgozásokat: a művészi szintű színpadra állítást, a táncházi birtokbavételt, a tudományos összegzést, a metodikai célokat szolgáló videoszalagok elkészítését, stb* A füzetünk másik részét képező dallamtár Ág Tibor népdal kutató gyüjtése és válogatása. Negyven év munkájának gazdag anyagából válogatta össze a közlésre méltónak talált dalokat. Közzétételével szeretnénk gazdagítani, illetve összefogva kiadni a két tájegység táncfeldolgozásaihoz is felhasználható népdalanyagot. (Nyugodtan használhatják az énekkörők is.) A dalokkal szándékunk kibővíteni a koreográfusok dalkincsét és ezáltál lehetővé tenni az állandó dalismétlés" kikerülését. A dalismétlés helyett írhattunk volna dallamismétlést is. Például a Figúr Jancsi hegedűje miből van..." kezdösorú dal egyik kiadványunkban megjelent mint a vasvári csárdás dallama. Ez még nem jelenti azt, hogy csak ez az egy dallam a vasvári csárdás dallama. Mivel a tánc olyan tánctípushoz tartozik, mely nincs egy dallamhoz kötve, ezért számtalan dallamra táncolták, táncolhatták, és ma is táncolják.

10 6 A sok dallam közül egy volt a már említett dal a másik a.. Jaj, de szépen kifaragták azt a fát,..", az ötödik, a tizedik, a huszonötödik és a további számtalan a dallamtárban már közölt és a még közre sem adott, illetve a még fel sem gyűjtött. Azt, hogy egy-egy tájegység ismeretében a motivikai ás dalkin csűnk beszűkűl egy bizonyos csekély számú motívumra, dalra az is eredményezi, hogy az újrafelhasználók a keresés, a kutatás helyett gyakorta a legkönnyebben elérhetőt ragadják meg. Ebben biztosan közre játszik a hiányos kiadódi, közlési gyakorlat (lehetőség) de ludas lehet az újabb és újabb ismeretek megszerzése iránti igény hiánya is. Gondoljuk, némi űrt kitölthet, az alkotói, ismeretszerzési munkában segítséget jelenthet az itt közölt 60 (hatvan) ka rikázó, verbunk és csárdásdallam. A közölt táncok figurakincse is gazdag. Betanulásuk, felhasználhatóságuk elképzelhető egy az egyben is, de úgy is, hogy a közölt anyag által megismert mozgáskincset, motívummennyiséget koreográfiába fogalmazza az alkotó. Az itt közölt anyag régebbi közlések anyagával nyugodtan kiegészíthető, s így gazdagabb dallam-, térforma-, szerkezet- mozgásanyaghoz juthatnak az alkotók, a feldolgozók, vagy a táncokat, dalokat egyszerűen csak kedvtelésből megismerni óhajtók. Ezek igénye is figyelemmel kisérendő. A kibontakozó táncház mozgalom egyik feladata éppen megismertetni a táncot kedvelőkkel, a táncot élménysze rűen elsajátítani óhajtókkal a hazai hagyományos táncanyagot is, mert ezek a táncok csak így válhatnak szerves részévé az általános táncházi kultúrának. A táncházak is igazán csak eme anyag birtokolásával teljesíthetik küldetésüket. A hasznos munka reményében adjuk közre füzetünket. A szerző

11 7 A Gömőri tájegység magyar néptánchagyományai. A Gömör tájegység délnyugati határa Fülek alatt találkozik a nógrádi, délen határos a borsodi és hevesi etnikumokkal, keleten pedig a Rozsnyó feletti Szoroskő választja el az Abaújtornaitol. Északon, Dobsina felé haladva folytatódik és teljes szélességében érintkezik a szepesi és a liptói etnikumokkal. Gömör hegyes-völgyes vidékén szinte folyóvölgyenként, illetve fennsíkonként határozhatunk meg úgynevezett altájegységeke t * Nyugatról kelet felé haladva ezek a következők: a/ Medvesalja, barkó vidék b/ Balog, Rima, Vály és Murány völgye c/ Sajó völgye, és az azt kísérő szilicei és pelsőci fennsíkok. d/ A Rozsnyótol keletre eső terület, a Barka völgye és a Szoroskő környéke. Az altáj egységek csak területi meghatározások, de a vidék népi hagyományos kultúrájában nem jelentenek elhatárolodást. Gőmör magyar néptánchagyományának kultúrája egységes. A barkói vidéken, Péterfalán élő Kati István - medvesalji tájegység - és felesége vasvári verbunkja és párosa jellemvonásaiban, motí- vumkincsében, szerkezeti felépítésében hasonló a szilicei fensíkon élő Mezei házaspár verbunkjához és párosához. Pedig az egyik község a tájegység nyugati, a másik a keleti szélén helyezkedik el. Táncukban csupán annyi az eltérés, amennyi két táncospár táncában természetes. Táncuk dallamvilága is hason- * ^ ^ ló. A verbunkosokat - es ebben uralkodó a vasvári -, amely hangszeres verbunkzenére járt tánc szóló, csoportos és vegyes formában él - az egész területen azonos dallamra táncolják. Ez a dallam érdekes össze fűzése a klaszikus verbunkzenéböl átvett l6-32 ütemnyi zenei részeknek és az újstílusú 4, 4-es népdaloknak. * ; * * A keleti palócok nepzenei hagyománya is gazdag, Ág Tibor népzenegyűjtő a szlovákiai magyar képes hetilap a Hét 1 hasábjain Zenei anyanyelvűnk - Gömör népzenéje" 19 részes cikksorozatában méltatta e dalkincseket. A cikksorozat bevezető írásában kihangsúlyozta, hogy... Népzenei hagyományában, különösen a régi stílusú népdalok között sok az olyan típus, mely az egész palóc vidékre jellemző. Nagyon sok archaikus e- lemet őrzött meg ez a vidék. Egyes etnikai csoportok, mint például a barkók dallam vi1ágában a pentatónia az ötfokuság, még ma is uralkodó. Ez a keleti örökség annyira mélyen é1 a népzenei hagyományban, hogy itt még az újstí lusú népdalok kö - zött is található tiszta ötfokú sőt sok esetben még a városi műdalokat is pentatonizálják."

12 8 E néprajzi tájegység lényegében két járás, a rimaszombati és a rozsnyói járások magyar és szlovák lakosságát foglalja magába. A szoros kapcsolat, és a két nép évszázadok óta tartó e gyüt élése a két nemzetiség tánckultúrájában is érezhető, kimutatható. Ez a tájegység a Bódva folyó völgyével és Kassa környékével /Abaúj-Torna megye/ egyébként is átmenet a nyugati palócság és a keletszlovákiai tájegység Bodrogköz, Szatmár és Tiszahát között. Táncában az előbbire a lent-, az utóbbira fenthangsúlyos rúgozás a jellemző. Gőmörben /keleti palocság/ mindkét típusú rúgozás megtalálható, egy-egy altájegység, elletve - falu táncain belől is. Például Borzován vagy Hosszúszon - de általában mindenütt - a karéjt fenthangsúlyos rúgozássál járják, de a páros csárdásforgásnál már alkalmazzák a lenthangsúlyos rúgozást is. Pedig mindkettö azonos stílusú forgás. Martin György ismert néptánckutato még további jellegzetességre is rámutat... A keleti palóc táncdialektus fokozatosan olvad a nyugati területbe. Két karakterisztikus jegy alapján húzhatunk köztük hozzávetőleges választóvonalat: az egyik a friss csárdás fent- vagy lent- hangsúlya a másik pedig a lakodalmi gyertyástánc megléte, illetve a hiánya. Ehhez kapcsolódik még a verbunkos fokozatos elszegényedése, elszürkülése nyugati irányban, valamint az ug rós típus mars változatának (pajtástánc) megjelenése"./2/ E területeknek nincs viseletőrző községe. Még a legeldugodtabb helyen is csak a viselet egy-egy darabjával találkozhatunk; kivarott blúzzal, köténnyel, surccal, stb. Általában a századfordulóra esik a kivetkőzés, ennek ellenére a visele tek még mindenütt rekonstruálhatók. Hosszabb utánjárással több falu teljes viselete összeállítható. A szomszédos matyóhoz, nógrádihoz vagy a hazai busaihoz viszonyítva a viseletük egyszerűbb volt, kevésbé díszített és jórészt háziszövésre alapozot t. A tájegység táncainak tárgyalásakor, az egyes táncok bemutatásakor az alábbi típusbeosztással élünk: a Női táncok, b/ Eszközős táncok, c/ Verbunkosok, d/ Csárdások, e, Egyéb táncok. A tájegység 36 községében végeztünk néprajzi gyűjtést. így az anyagról viszonylag összefogó képet sikerült nyernünk. Tánctipusként is gazdag anyaggal ismerkedtünk meg.

13 9 Például a női tánctípus egyik legjellegzetesebbjével, a karéjjal (karéjos, Karéjba, karikázó ) és a vasvári csárdással mind a harminchat községben találkoztunk, de a többi tárgyalt tánc típussal is legalább 5-10 községben. a/ Női táncok Karéj. karéjos. karéjbai. Igy hívják Gömör egyik nagyon jellemző temperamentumos női táncát. A táncot a fiataloktól az idősekig minden korosz tályhoz tartozó nő előszeretettel táncolja. A tánc előfordu lási helyét tekintve kötetlen. Szivesen táncolják bármilyen táncos alkalommal. A karéj tánchelytől független azért i s, m ert a tánchoz kizárólag saját éneklésük jelenti a kísérőzenét. (Esetleg ma már a bálokban a gyors résznél elfogadják a zenekar segítségét i s.) E függetlenségénél fogva régebben táncolták a vasárnap délutáni falu végi"/3/, játszódombi", templomkerti" összejöveteleken is, de elmaradhatatlan tánca volt a báloknak, lakodalmaknak és egyéb táncos összejöveteleknek. Gömöri gyű jtőútjaink azt igazolják, hogy mindenütt ismerték, és még ma is sok helyen elevenen él. Természetesen azokban a helységekben, ahol az utóbbi évben tánccsoport, elletve hagyományőrző folklórcsoport műkődött, sokkal elevenebben emlékeznek rá. Hosszúszón, Szilicén, Borzován, továbbá a Sajó, a Barka völgye, a Medvesalja, a barkó vidék falvainak, illetve más kistájegységek mulatságainak, báljainak ma is mulatságnyitó tánca, vagy a táncok kö zötti szünetet től ti ki./4/ A gömöri palóc karéjtánc a régi táncréteg a/ típusának táncai közé, a,,leánytáncok csoportjába" tartozik. Szerkezeti felépítése: egy időben hosszabb lassú rész, és egy tempóban erőteljesen növekvő gyors rész. Gyakran a lassúból egy dobogó lezáró lépés után minden átmenet nélkül váratlanul a gyorsba csapnak á t. A lassú részben inkább a mozgással kísért éneklés dominál. Az itt alkalmazott lépések a lépő motívumcsaládba tartoznak: egy és kétlépéses csárdás, oldalazó, setáló, stb. lépések. A gyors részben a bokázó, a dobogó, a cifra, a rida, a rida forgó, stb. lépésekkel találkozunk. A lassú részben a haladás iránya az óramutató járásával azonos, a gyors részben a sebesen forgó k ör iránya változhat, és gyakran változik is. Ilyenkor a haladás irányának változása elő tt az előző irányt erőteljes dobbantással, vagy dobogó cifrával zárják le. Jelleg zetes továbbá az egyes dallamok közötti néma lépegetés; két, négy, vagy nyolc lépést csendben, éneklés nélkül tesznek meg, majd valaki a körből rákezd egy újabb dalra, annak első két- négy ütemét egyedül énekli, s csak azután kapcsolódnak a dal éneklésébe a körben táncoló további táncosok is. o*

14 10 Ez a sajátosság azt is bizonyítja, hogy a táncnak nincs kötött dallamsorrendje. Azokra a régebbi és ujabb stílusú népdalokra táncolják - bár nem ritka a műdal sem melyeknek a szerkezeti felépítése a táncos mozgást lehetővé teszi. A tánc motívumsorrendje sem kötött, azt is szabadon váltogatják. Általában az újabb és újabb nóta elkezdője indítja az újabb motívumot is, esetleg folytatja az előző motívumot. A Medvesalján, Tajtiban élő Molnár Mária (sz. 1904) 1985 nyarán így emlékezett...ha már kifogytunk a nótából, olyankor valaki bekiáltotta, na, kezdd el Mari, mert volt egy nóta, amely az én nótám volt (Kimentem a rétre ibolyát kaszálni). Amíg azt elénekeltük, aközben újabbak is jutottak eszünkbe". Azért az idők folyamán kialakult, hogy egy-egy faluban, egy-egy dalra sok esetben azonos figurát táncolnak. Például Borzován, Hosszúszón, Szilicén, de Kőrösben is a,,.. Kovács pengeti a vasat, sűrűen kocogtatja" című újstílusú dalra rendszerint bokázo-do bogó-cifra lépést táncolnak. Másutt más dalhoz más motívum kapcsolódik. Ez szokás, de nem törvényszerűség. A karéjt, a karikázót mindig zárt, szabályos köralakú láncban táncolják. A tág körnél a táncosok a szomszédaik kezét fogják, s így kéz kezet fog tartásban vannak, a szűk körnél derék mögött, vagy előtt a második szomszéd kezét fogják, tehát egymás előtt vagy mögött keresztbe fognak. A gyors részeknél mindig szűk körben, úgymond zárt körben vannak. A tánc gyorsan forgó rida részénél derékból kissé előre dőlnek, felülről nézve egy bezárt rózsához hasonlítanak. A dobogós irányt lezáró részeknél derékból még jobban előre dőlnek. A tánc többi részénél szép egyenes tartással táncolnak. A karéj mai színpadi változatánál gyakorta találkozhatunk a nyitott kör" vagy félkör" formai megoldással Ezt a formát főleg az éneklőcsoportok alkalmazzák a lassúbb dalok éneklésénél, ilyenkor táncként egy- és kétlépéses csárdást járják. A lendület felgyorsításakor már újból zárják a félkört körbe, karéjba kapaszkodnak, és egy-két dallamnyi gyors rés szel, ridázóval tesznek koronát a szereplésükre. A lassú rész félköri megoldását a színpadkép kedvéért vezették be. A bálokban, illetve a vasárnap délutáni szabadtéri szórakozásaikkor a nézők" körülállták, -ülték /5/ az éneklö-táncoló csoportot, és így ott a kör kinyitása funkció nélküli lett volna, míg a színpadon szükséges, mert az eredményesebb éneklést szolgálja. Medvesalján a karéjt minden faluban ismerték/6/. A tánc lassú lépegető és gyors sergő-forgó részből áll. Motivikailag aránylag szegény. A lassú részben az egy és kétlépéses csárdáslépéseket és ezek változatait járták. Gyakori elem, amikor az egylépésessel állandóan egy irányba haladnak.

15 11 Ebben a részben főleg az éneklés a domináló. A tánchoz itt sem kapcsolódik dallam, úgy énekelnek, amilyen sorrendben eszükbe jut a nóta. Általában a lassú részben énekelt dalokat éneklik a gyors részben is természetesen gyorsított tempóban. A tempó váltás előtt erőteljeset dobbantanak, vagy két-négy ko pogós-dobogós cifrát járnak, természetesen csak úgy zene nélkül. A táncoló csoporton belül nincs előre kijelölt táncvezető". Általában az kezdeményezi a tempóváltást, aki az új dalt kezdi, a az éneket is egymást váltva kezdik, akinek éppen eszébe jut egy ú j, a karéjban akkor még nem énekelt d a l. A lassút a gyors rész általában akkor követte, ha már abba akarták hagyni a dalolást, a táncolást, illetve pihenni akartak. A gyors rész figurákban gazdagabb volt. Ott a bokázó kü lömböző vál-tozatai, valamint a futó és ridalépések fordultak elő. A ridát többnyire sergőnek hívták. /7/ Előfordult, hogy a ridázás végén a kör párokra szakadt, és úgy párosan forogtak, seregtek tovább. Később, ha elölről kezdték a táncot, akkor megint egy hosszabb lassú rész következett. A tánc korosztályhoz sem volt kötve. Lényegében minden korosztály táncolta. A lányok és a fiatal menyecskék délutánonként a szabadban is, az idősebb asszonyok csak családi ünnepeken, vagy a mulatságokban. A fennsiki falvakban és a Sajó völgye felső részénél elhelyezkedő községekben a férfiak (emberek ) is szívesen beálltak a karéjba, s ha a zenekar is hozzájuk társult, rendszerint páros csárdásba csaptak á t. /8/ Tavaszi leánytáncok és játékok Gömör tájegységére is érvényes volt valamikor az a vallási tilalom, mely nagyböjtben farsang végétől húsvétig - szigorúan tiltott mindennemű táncot, bálok, mulatságok rendezését, családi ünnepléseket, lakodalmakat, st b. /9/ A népi találékonyság azonban megkereste a kibúvót. A tilalom a dal-olásra, a nótázásra nem vonatkozott. Igy vasárnap és ünnepnap, illetve a falu megszokott összejöveteli napjain - kedden, csütörtökön - az egy utcában vagy falurészben lakó lányok bandába" verődtek és hangos énekléssel, játékkal, táncolással tették hangulatosabbá a napot. Gyakori megnyilvánulási formája volt ezeknek az énekes dalos találkozásoknak a böjti és a vasárnapi vonulós-kapuzóleányjá ték. A lányok, ritkábban a menyecskék is, a falu megszokott helyén gyűltek össze. Vasárnap, a délutáni litánia után általában a templomkertből indultak /10/, másnapokon a megszokott gyülekezési helyükről.

16 12 Gyülekezéskor, amikor még vártak egymásra, ott helyben énekeltek. Kart karba fűzve összefogództak, körbe álltak és az éneklés alatt jobbra-balra lépegettek. Egy- vagy kétlépéses csárdást jártak, majd láncsort alkottak és kígyózva-kapuzva, énekelve vonultak végig a falun. A vonulásnál a lépő, a futó és a haladó szökdelő lépéseket alkalmazták. Vonulás közben a falu egy egy kiszélesedett közében, két utca találkozásában, nagyobb porta kapuja előtti téren, stb. megálltak, és ott helyben játszottak vagy körben táncoltak. Az ilyenkor alkalmazott játékok nagy része ma már csak a gyerekjátékok között ismert. Ilyenek voltak például a... Tűzet vittem /ll/, a... Kinn a farkas, benn a bárány", az... Üsd a harmadikat" stb. körben játszható, mozgással, futással, kissebb páros vagy csoportos táncolással kapcsolható csoportos játékok. A helyben játszást rendszerint egy rövid tánccal felyezték be és folytatták a vonulást, vagy kisebb csoportokra szétosztódva hazamentek. A haladás, és a táncolás közben énekelt dalok teljesen kötetlenek voltak. Dallamkészletükből szabadon válogatva -természetesen a haladás ritmusának megfelelőket - énekeltek, o- lyanokat, amelyekre lépni, futni, forogni és táncolni lehetett. Ilyenkor a balladákat és a betyárdalokat is a lépés által meghatározott ritmusban énekelték. Sajátos gömöri palóc jelenség az, hogy a balladákra és a betyárnótákra is szívesen táncolnak. Ezekkel a vonulós, játékos leánytáncokkal a medvesalji Hidegkúton /1985/ a barkó vidéki Péterfalán és Gömöralmágyon /1985/ a Barka völgyi Barkán /1974/ és a Bódva völgyi Áj és Jánoki községekben /1975/ találkoztunk. A másik sajátosan érdekes sor kapuzó tánc a Murány völgyi Licén /12/ került elő /1974/. Füzetünk szempontjából szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy hasonló kapuzó-bújós tánc a magyarbödi /1968/ is. Igaz e falu már nem tartozik a gömöri tájegységbe, ahogyan Áj és Jánoki sem. Ezeknél a táncoknál, a sor- és kapuzó bújósjáték rendszertelen váltogatásával haladtak előre. A rendszertelen esetünkben azt jelenti, hogy a játék és a haladás közben nincs pontosan és szigorúan meghatározva a két haladási elem cserélgetése. A lányok, ass zonyok a falu végén bandába" gyűlve, sodródva" indultak. Licén az,,... Az én ludam elveszett, én azt keresni megyek" 13/ Magyarbödon a,. Sárgát virágzik a repce" című dalt énekelve libasorban, kacskaringózva, cikkcakkban haladtak az úton. A dali ismétlésénél, esetleg új szövegnél az elöl haladók közül ketten összeállva kaput tartottak, ami alatt a többiek átbújtak, miközben a haladás tempója nem csökkent. Majd egy bizonyos távolság megtétele után az első kettő újból kaput tartott.

17 13 Van olyan változata is, hogy a kapu alatt átbújok, ahogy elöl kiértek, azonnal kaput alkottak, így végül mindenki kaputartó lett. Ilyenkor a kaput tartók helyben táncoltak: cifrát, egyés kétlépéses csárdást, szökdelö és ugró motívumokat jártak. A kapusor kétféle képpen vált újra sorrá: a/ a hátsó kaputartók átbújva a kapusor alatt előre érve újból sorrá formálódtak, b/ a dallam végén a lábukat maguk alá rántva magasan felugrottak, az ugrás utáni lépéssel sorba formálódva haladtak előre. Van olyan változata is a táncnak, hogy az elöl kaput tartó pár hátrafelé haladva átbújik a kapusor alatt, mialatt a kapusor előrehalad. Természetesen az a pár, amelyik előre ért a kapusor alatt azonnal bújni kezd hátra, a kapusor alatt átbúvok pedig kaput tartva indulnak előre. Igy ez folyamatos bújócskajáték. A játékot megunva valamelyik pár előre érve a sor élére áll, és folytatják az előre haladást. Licén a dalnak sok verse van, s ha kifogynak a versekből újra elölről kezdik a dalt. Magyarbödön újabb dalok következnek. Kőrösön találkoztunk (1967) a női táncos-dalos játékok egy további szép ügyességi típusával a rátócskával" 14/ (rátózás). A rátócska táncos játékot sorolhatnánk az eszközös vagy akár az egyéb táncok kategóriájába is, mert típusánál fogva ide is, oda is besoroiható. Azt, hogy mégis itt szólunk róla, indokolja a szerkezeti felépítése és a táncos mozgást kisérő dalolás elsödlegessége. Nők - idősebbek, fiatalok közösen.- egy nagy körben állnak, közismert dalokat énekelnek miközben rátókát (tejesköcsögöket ) dobálnak egymásnak. Ez a játék különös figyelmet igényel, mert a rátót, az agyagedényt csak egyszer lehet leejtani. Körív mentén dobálták a rátókát, de néha keresztirányban is. Amikor megunták a rátós játékot, az edényeket a földre helyezték és körben maradva táncoltak, karéjoztak egyet. Amikor találkoztunk a táncos játékkal a földre helyezett rátónak már nem volt funkciója, lehet, hogy korában a táncos résznél is szereppel bírt. b Eszközös táncok Botos pásztortánc A pásztorok tánckultúrája, és egyáltalán a pásztorkultúra a hagyománykincs külön fejezetét képezi. Igy van ez Gömör ben is. Gyűjtőkörűtjaink során a pásztortánccal a fennsíki részeken és a Sajó, illetve a folyók völgyében egyaránt talál koztunk. A fennsíkon Borzován és Szilicén, a völgyekben Ber zétén, Kőrösön, Pétérfalán és Nagybalogon.

18 1^ Emlékezni emlékeztek rá Medvesalján is, de már nem volt aki bemutatta volna. A leggazdagabb ma is élő pásztortánccal Borzován találkoztunk. Főleg ebből az anyagból kiindulva jellemezzük majd a tánc egyik fajtáját. A pásztorkodásnak nagy hagyománya van egész Gömör területén. A dimbes-dombos táj ezt az életformát szükségszerüen alakította ki. A pásztorok Gömörben általában a falvakban éltek, de csak ritkán olvadtak össze a falvak paraszti lakosságával, ők a sajátos életüket és a sajátos kultúrájukat élték. ÖnálÓ kasztot képeztek, a pásztorélet iratlan szabályai határozták meg a viselkedésüket, a falutársadalom életéhez való kapcsolódásuk normáit, de egyben a ruházkodásuk módját is. A pásztortáncok előadását nagyban meghatározza a bot (ju hászkampó, balta) használata. A bot hordásmódjával sokszor már a pásztor táncos kiállását, testtartását is megszabja (pl. a vállra vetett vagy a test mögött keresztbe tartott botnál). Azonban kötetlen testtartásban is fontos szerepet játszik: a míg a lábak táncolnak, vagy az egyik kéz csapásol, addig a másik kéz forgatja vagy ujjaival pörgeti a botot, csoportos ös szeállásban pedig a játékos viaskodás eszközévé válik. Emellett a földre támasztott vagy földre dobott bot is számtalan mozgáslehetőségre nyújt módot (pl. a bot különböző átugrálása, körültáncolása, stb "/l5/ A botostánc szólisztikus improzívatív felépítésű férfi tánc. Még akkor is szólótánc ha ketten vagy többen összeállva táncolják, ilyenkor is mindenki a maga táncát járja. Csak a játékos összeütésekkor" (az egyik üt a botjával a másik pedig védekezik/ szakad meg a tánc szólisztikus jellege és nyer mindkét szereplő pontosan meghatározott funkciót, de a verekedés" után visszatér a tánc előbbi jellegzetessége. Borzován az idők folyamán botozó párok" alakultak ki, akik tökéletesen ismerték egymás mozgását, alkalmazkodtak a másik jelzett óhajához. Elég volt tánc közben egy pillantás, egy - a kívülálló számára észrevehetetlen - intés és máris kézrefordul" a társ, recsegnek, ropognak a botok a duhaj, szilaj verekedésben". A virtuskodo vetélkedő után mindegy ki folytatja a saját kötetlen táncát, mindenki szabadon figurázik, illetve a különbözö tánclépéseket szabadon alkalmazza. Táncaikban a ritmusbeosztású hármaslépések, más néven a cifralépések a dominálók. A verekedéseknél, az ös szefutásoknál egyszerű futó-lépö motívumokat alkalmaznak. Táncukat - ritkán - egykezes csapásolóval is díszítik. A botot középen tartva fogják, forgatnak vele és az ujjaik között pörgetik, A verekedésnél a botot a vékonyabb végénél fogva a testűk mellett, vagy a fejük felett egyszer kétszer megforgatják és azután ütnek vele. Ütés közben gyakori a bot kétkézre fogása is.

19 15 Sokszor a védekezés módja sem passzív, mert a védekező fél szembeüt", és így a két ütésre lendült bot félúton, a levegőben találkozik, utánozván a kardvívást. A borzovai botostáncra az alábbi bottartások, botkezelés a jellemző: l/ A botot a jobb kezükben középen fogva tartják, a kar test mellett, alkar mélyen. A bot vastagabb vége a vízszintesben elől. 2/ A botot a jobb kezükben középen fogva tartják, a kar test mellett alap mély, de a bot vastagabb vége magasan elöl. 3/ Jobb karjuk kissé hajlítva mélyen elöl, ésa botot középen fogják függőlegesen. 4/ Jobb felkarjuk a vízszintesben rézsút elöl, alkarjuk magasan rézsút elöl és a botot középen fogják, iránya magasan elöl. 5/ Jobb karjuk kissé hajlítva a hát mögött. A botot középen fogják, tenyerük hátra néz, és a bot iránya magasan balra oldalt. 6/ Bal alkarjuk a test mögött mélyen jobbra oldalt, jobb karjuk a test mellett igen apró távolságra oldalt, és a botot középen fogva annak a vastagabbik vége mélyen előre néz. 7/ Bal karjuk kissé hajlítva a test mögött. Jobb alkarjuk a test mögött mélyen balra néz, és a jobb kezükben lévő botot hátra néző tenyérrel úgy fogják középen, hogy a bot v é ge mélyen oldalt balra mutat. 8/ Bal karjuk kissé hajlítva a test mögött. Jobb alkarjuk is kissé hajlítva a test mögött, és jobb kezükkel középen hátra néző tenyérrel úgy fogják a botot, hogy a bot vége magasan balra mutat. 8/ Botforgatás: Jobb karjuk kissé hajlítva a vízszintes ben elöl. A botot középen fogják függőlegesen. A botot előre forgatják, s karjukat kissé keresztbe viszik (a bot irányai: balra rézsút elöl, alap mély, balra rézsút hátul, és alap magas) - a botforgatást folytatva karjukat most kissé jobbra rézsút előre viszik (a bot irányai: Jobbra rézsút elöl, alap mély, mély hátul és alap magas). Berzétén, Körösben, Sajótibában, Nagybalogon Feleden találkoztunk a botostánc kanásztánc változatával is: két botot a földön egymásra keresztbe helyeznek és az így nyert térközben lépeget, illetve ugrál a táncos.

20 16 Természetesen erősen ügyel arra, hogy a földre helyezett botokat a helyükről el ne rúgja. A botok láb alatti átrakása, egyik kézből a másikba helyezése, az egyik végével a földre támasztott bot átugrálása közismert. A tánc díszítésére mind a két táncfajta alkalmazza ezt a változatot is. Az elsőként tárgyalt típushoz tartozó pásztor botostáncok dallama kötetlen. Általában páros ütembeosztású dalokra táncolják. A második típusú kanásztánc dallama kötött. Az úgynevezett vágáns" kanásztáncdallam /16/ a kisérője. Ez a dallam egész Közép- és Kelet-Európában közismert. A valamikori hajdútáncok dallamaként terjedt el. Napjainkban a bemutató, a virtuskodó társadalmi funkcióra módosult pásztor botoló táncokat rendszerint páros csárdás köve-ti. Ilyenkor a táncosok a botot - mivel a csárdásban már nincs szerepe - félrelökik. A párosban alkalmazzák azokat a tánclépéseket is, melyeket a botostáncban is jártak. Különösen a cifralépések változatai a közkedveltek. c/ Verbunkosok Vasvári verbunk A tánc neve az 1848 as szabadságharc katonáinak verbuválása idejéből maradt ránk. Elbeszélések és hiteles dokumentumok alapján tudjuk, hogy Vasvári Pál a magyar szabadságharc egyik vezéralakja toborzó katonáival Putnokon ütötte fel a sátrát, és tűzte ki a toborzás zászlaját. Toborzó legényei is, és ő maga is kitűnő táncos volt. Az odasereglett sokaság, a környék falvainak legényei, férfiai látván táncukat, próbálták azt eltanulni, majd később a saját falujuk férfitáncainak is a vasvári nevet adták. Ez a szokás általános a népi táncok elnevezésében. Egy-egy táncos emléke úgy marad fenn - akárcsak a jó dalosé is -, hogy róla nevezik el egy adott tánc legszebb figuráját, vagy az egész táncot. Az eddigi gyűjtése ink eredményére hivatkozva megállapíthatjuk, hogy a vasvári verbunk Gömörben a Sajó és a bele torkoló folyók a Rima, a Balog, a Murány, stb. vízgyüjtö területeinek, az őket övező fennsíkoknak és a Bodva völgyének a sajátos tánca. Gömőr tájegységben a vasvári verbunk emlékével és a tánccal a Rimaszombat melletti Nagybalogon találkoztam először /1958/. Ibos Károly /l892/ mesélt róla, aztán meg is mutatta a táncot.

NÉPTÁNC 1. évfolyam. Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika. II. Ritmika. III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok. IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok

NÉPTÁNC 1. évfolyam. Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika. II. Ritmika. III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok. IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok NÉPTÁNC 1. évfolyam Témakörök: I.Bemelegítés, tánctechnika II. Ritmika III. Gyermekdalok, kiszámolók, népdalok IV. Énekes mozgásos gyermekjátékok V. Néptáncok Tananyag: I.Bemelegítés, tánctechnika Járás,

Részletesebben

NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G. A megvalósí tók létszáma: 1 fő tánctanár

NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G. A megvalósí tók létszáma: 1 fő tánctanár Tematika jelzet 1.A.1.(elméleti szakasz NÉPTÁNC A CIGÁNDI HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN Néptánc szakkör foglalkozási terve A B C D E F G Neve: Néptánc a cigándi hagyományok tükrében A résztvevők száma:14 fő Életkora:

Részletesebben

A belső hallás fejlesztése

A belső hallás fejlesztése A belső hallás fejlesztése A belső hallás fejlettségéről dallambújtatással győződhetünk meg. A dallambújtatás azt jelenti, hogy egy dallamrészletet gondolatban énekelünk tovább, azután hangosan folytatjuk.

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Feljött a Nap, szépen ragyog..

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Feljött a Nap, szépen ragyog.. PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Feljött a Nap, szépen ragyog.. A tehetséges fiatalok felkészítését végző, kiváló programmal dolgozó alapfokú művészetoktatási intézmények támogatása NTP- AMI 14 0076 Feljött a Nap,

Részletesebben

1 2. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása

1 2. évfolyam. Mozgásanyanyelv megalapozása TÁNC ÉS MOZGÁS A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát. A tánc

Részletesebben

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld

Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld Kardos István (1897. december 13. 1984. október 1) a Csanád (ma Csongrád) megyei Apátfalva egyik legkiválóbb táncos egyénisége volt, aki a Dél-Alföld töredékes, gyorsan átalakuló tánchagyományában a többi

Részletesebben

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam

Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Tánc és dráma modultantárgy 5. évfolyam Évi óraszám:18 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és saját beszédünkben. A koncentráció

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

Baka Judit. Tivi-tovi tács. Énekes népi gyermekjátékok. Tartalom. Tivi-tovi tács. Hej, koszorú, koszorú. Fehér liliomszál. Hatan vannak a mi lúdaink

Baka Judit. Tivi-tovi tács. Énekes népi gyermekjátékok. Tartalom. Tivi-tovi tács. Hej, koszorú, koszorú. Fehér liliomszál. Hatan vannak a mi lúdaink Baka Judit Tivi-tovi tács Énekes népi gyermekjátékok Válogatás a szerző Ki játszik ilyet? című könyvéből Tartalom Tivi-tovi tács Hej, koszorú, koszorú Fehér liliomszál Hatan vannak a mi lúdaink Lopják

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 6800 Hódmezővásárhely, Szent István tér 2. Telefon/fax: 62 241-381 E-mail: lisztiskola@lisztferenc.hodtav.hu MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜLI OKTATÁSA

Részletesebben

Tánc és mozgás - Helyi tanterv 2015/2016

Tánc és mozgás - Helyi tanterv 2015/2016 Célok és feladatok A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök tárát.

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

Néptánc helyi tanterv 1-4. évfolyam

Néptánc helyi tanterv 1-4. évfolyam Néptánc helyi tanterv 1-4. évfolyam A tánc tanítása komplex művészetpedagógiai tevékenység, amely által a tanuló sajátos kifejezőeszköz birtokába jut, kiegészítve a nyelvi, a zenei és a vizuális kifejezőeszközök

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

Fügedi János Takács András A BERTÓKÉ ÉS TÁRSAI Jóka falu hagyományos táncai

Fügedi János Takács András A BERTÓKÉ ÉS TÁRSAI Jóka falu hagyományos táncai Fügedi János Takács András A BERTÓKÉ ÉS TÁRSAI Jóka falu hagyományos táncai Tánclejegyzés és számítógépes táncírás grafika Fügedi János Zenei lejegyzés Huszár Ágnes Számítógépes kottagrafika Huszár Ágnes

Részletesebben

Kárpát-medencei szőttesek

Kárpát-medencei szőttesek Kárpát-medencei szőttesek A világ számos tájáról megismerkedhettük az előzőekben a szőnyegszövés különböző módjaival. A következőekben a Kárpát-medencében ismeretes díszítéseket, szőnyegkészítéseket mutatom

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

Örökmozgók. 10. évfolyam

Örökmozgók. 10. évfolyam Örökmozgók 10. évfolyam A hőtan tanítása során játékos formában megmozgathatjuk a tanulók fantáziáját azokkal az ötletes gépekkel, amelyekkel feltalálóik megpróbálták kijátszani a hőtan első főtételét.

Részletesebben

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató

ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Bánki Vera Stark Gábor Széplaki Gyöngyi Kismartony Katalin ZENE JÁTÉK I. + Kártyacsomag + Útmutató ZENE JÁTÉK II. + Munkafüzet + Útmutató Tankönyv az alapfokú nevelés-oktatás 1-4. évfolyamai számára Miben

Részletesebben

UEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.05. Szombathely. Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül

UEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.05. Szombathely. Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül Cél: UEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.05. Szombathely Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül (Korosztály: 12 év Létszám: 12+2 fő Bemutató ideje:

Részletesebben

Demeter Sándor Lóránd. A törött cserépedény

Demeter Sándor Lóránd. A törött cserépedény Demeter Sándor Lóránd A törött cserépedény Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. Miért nézed a

Részletesebben

A Fonó novemberi programjai 2009-11-01-2009-11-30 minden nap Fonó Budai Zeneház

A Fonó novemberi programjai 2009-11-01-2009-11-30 minden nap Fonó Budai Zeneház A Fonó novemberi programjai 2009-11-01-2009-11-30 minden nap Fonó Budai Zeneház Cím: Sztregova u. 3. Tel.: 206-5300 Fonó Budai Zeneház novemberi programja November 2. Hétfı November 3. Kedd November 4.

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015

Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015 Kaszás Attila Kulturális fesztivál 2015 Zsigárd 2015. július 13-augusztus 8. 2015. július 13-17. Kistérségi nyári kézműves tábor Helyszín: tájház Napi foglalkozások: 09:00-14:00 5 napon keresztül különböző

Részletesebben

Kerületi-szakmai bemutató: Somogyiné Baldóci Katalin óvodapedagógus (ismertetőm a tervezete alapján készült)

Kerületi-szakmai bemutató: Somogyiné Baldóci Katalin óvodapedagógus (ismertetőm a tervezete alapján készült) Markovits Judit, szakpedagógus, mediátor Tudósítás a szakmai programokról Újbudai Pedagógiai Napok 2016. március 03-17. Minden kora tavasszal jelentékeny szakmai találkozók és bemutatók színhelye a tizenegyedik

Részletesebben

Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3.

Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3. Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3. A sokféle játékot tartalmazó mozgásos ügyességi és erőjátékok típuscsoportja alkalmas arra, hogy számos szempontból fejlesszen

Részletesebben

Márványos Tamburazenekar

Márványos Tamburazenekar Márványos Tamburazenekar MŰSORAINK "Húzzad édes muzsikásom" - Magyar népi hangszerek, hangadó játékszerek bemutatója: Az interaktív előadás során a magyar népzene hangszereit mutatjuk be. Egy műsoron belül

Részletesebben

ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam

ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam ÉNEK-ZENE 1 4. évfolyam Célok és feladatok Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Hírlevél. Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház. 2014. január-június

Hírlevél. Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház. 2014. január-június Hírlevél Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház 2014. január-június Gyerekházunk napi szinten 9-13. h áll a családok rendelkezésére. A napi foglalkozásokon túl folyamatos programokkal a jeles napok megünneplésével

Részletesebben

MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) CÉLOK ÉS FELADATOK Az iskolai ének-zenei nevelés célja 1 4. évfolyamon, hogy megalapozza a zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez

Részletesebben

Üdvözöljük a Your Dance online tánciskola világában. Élmények iskolája az otthonodban, élmények az életedben.

Üdvözöljük a Your Dance online tánciskola világában. Élmények iskolája az otthonodban, élmények az életedben. Üdvözöljük a Your Dance online tánciskola világában. Élmények iskolája az otthonodban, élmények az életedben. Élmények Minden ember számára fontosak az élmények, ahogy Önnek is, hiszen egy jó élmény örök

Részletesebben

TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam

TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam H E L Y I T A N T E R V TÁNC ÉS MOZGÁS 1.-4. évfolyam ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK RÉSZÉRE Összeállította: Csizmadia Károlyné az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola tanítója Érd, 2013. Felülvizsgálva:

Részletesebben

Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Javaslat a [Cserépfalu folklorja, hagyományápolás című érték] [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez Készítette: Méreg Lajosné (név).....(aláírás) Cserépfalu,2015

Részletesebben

LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT

LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT LIPEM, LOPOM A SZŐLŐT Gyermekdalok és -játékok Óvodásoknak és kisiskolásoknak 5. rész Válogatás Petres Csaba Tücsök koma, gyere ki című gyűjteményéből Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2007 A szerző engedélyével

Részletesebben

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam

Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból. 9. évfolyam Osztályozóvizsga anyaga Ének-zene tantárgyból 9. évfolyam 4-5 mű éneklése tiszta intonációval a következő kategóriák mindegyikéből: gregorián, reneszánsz, barokk, bécsi klasszikus Magyar népzene és történeti

Részletesebben

NÉPTÁNC SZAKKÖR (6/A ÉS 6/B )

NÉPTÁNC SZAKKÖR (6/A ÉS 6/B ) NÉPTÁNC SZAKKÖR (6/A ÉS 6/B ) FOGLALKOZÁSSOROZAT ELŐADÓMŰVÉSZETI KREATÍV TERÜLET Készült "Múlt, jelen és jövő a palócföldi Szurdokpüspökiben (TÁMOP 3.2.3.A-11/1-2012-0090) című projekt keretében Szurdokpüspöki

Részletesebben

Jelölés a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére

Jelölés a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére Jelölés a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére JELÖLÉSI ADATLAP A SZELLEMI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG NEMZETI JEGYZÉKÉRE TÖRTÉNŐ FELVÉTELHEZ A. Az elem neve Jóka falu hagyományos táncai B. Az érintett

Részletesebben

Tömbösített tanmenet 5.o

Tömbösített tanmenet 5.o Tömbösített tanmenet 5.o Ciklus I. (Vizuális) nyelvi kompetencia Alkotó és kifejező képesség. Szociális és állampolgári kompetencia Ismétlés, dalok az alsó tagozatban. Himnusz, Szózat megtanulása Vizuális

Részletesebben

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI

A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI A magyar népzene alapjai emelt szint 0612 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 18. A MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A Fuggerek Tervező: Klaus-Jürgen Wrede

A Fuggerek Tervező: Klaus-Jürgen Wrede A Fuggerek Tervező: Klaus-Jürgen Wrede 2-4 játékos részére 10 éves kortól játékidő kb. 30-45 perc Tartalom 9 árkártya az árak jelölésére (1-9 gulden) 1 Gazdag Jakab-kártya 5 áruértékjelző kártya 45 árukártya

Részletesebben

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló

Újvárosi városrészi nap. LEADER rendezvény. Beszámoló Újvárosi városrészi nap LEADER rendezvény Beszámoló A rendezvény helyszíne: 6800 Hódmezővásárhely, Széchenyi tér A rendezvény időpontja: 2012. július 21. A Visszhang utcai Olvasókör 12 éve rendezi meg

Részletesebben

NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK NÉPI GYERMEKJÁTÉK, NÉPTÁNCPEDAGÓGUS HAGYOMÁNYISMERET OKTATÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEI Belépő kérdés: Ismertesse kb. 5-10 percben egy etnikai csoport/ néprajzi tájegység néprajzi

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. évfolyam. Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. évfolyam Az első évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra részterületei közül a belső képek kialakulását segítő Kifejezés, képzőművészet és a Tárgy- és környezetkultúra

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Egy előre, két kettőre

Egy előre, két kettőre Baka Judit Egy előre, két kettőre Magyar népi játékok 2. rész Erdélyi Tankönyvtanács, 2010 Válogatás a szerző Ki játszik ilyent? című könyvéből (folytatás előző számunkból) A szerző engedélyével Szerkesztette:

Részletesebben

PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK

PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK PÁROS NYÚJTÓ GYAKORLATOK Törös Károly Utánpótlás szövetségi kapitány Vezetőedző, szövetségi kapitány ex Délfrika Afrika és ex Algéria 2009-2013 1. Kiinduló helyzet: kisterpeszben állva, két kéz a vesetájon

Részletesebben

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ 5 6 Megérkezett Simon-Júdás Jaj már néked pőregatyás! Rég felírta Noé Tokaj Hegyormára Hegyaljai kapás várj Simon Júdásra! Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ. /Szüret, regula/ Ma használatos neve

Részletesebben

A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A Polgárok Európai Éve találkozó Szihalmon» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

országos népzenei vetélkedő népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére

országos népzenei vetélkedő népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére BÍBORPIROS SZÉP RÓZSA (Örökség) X. évfolyam országos népzenei vetélkedő népdalénekesek, népdalkörök, népi hangszerszólisták és népi hangszeres együttesek részére FELHÍVÁSA A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel

AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE. Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel AZ ÓVÓNŐ ZENEI FELKÉSZÜLTSÉGE Az óvónőnek, tanulmányai befejeztével a következő zenei ismeretekkel kell rendelkeznie: o biztos kottaolvasási készség hat hangterjedelemben; o abszolút hangok ismerete kis

Részletesebben

Tánc és dráma /modul tantárgy/

Tánc és dráma /modul tantárgy/ Tánc és dráma /modul tantárgy/ 5-6. évfolyam TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM 1 BEVEZETŐ Tánc és dráma választható modul tantárgy 5-6. évfolyam A dráma és tánc tanítása komplex pedagógiai munka, mely a különféle

Részletesebben

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései

A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései A NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT KISTÉRSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Az etnikai és regionális identitás összefüggései Szarka László Lehet-e a nemzeti identitást, az identitás fejlõdését, alakulását, kialakult, átalakuló identitásszerkezeteket,

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Na berínskom moste/a berényi hídon. című népdalgyújtemény ás cb. L melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez.

Na berínskom moste/a berényi hídon. című népdalgyújtemény ás cb. L melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez. Itelepülési!tájegységi/rnegyei/külhoni magyarságj értéktá rba töiiéiiő felvételéhez című népdalgyújtemény ás cb Na berínskom moste/a berényi hídon L melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Készítette:

Részletesebben

KRÓNIKA. Nyékládháza Város Önkormányzatának Hivatalos Információs Lapj. XXII. évfolyam 2013. május

KRÓNIKA. Nyékládháza Város Önkormányzatának Hivatalos Információs Lapj. XXII. évfolyam 2013. május Nyékládházi XXII. évfolyam 2013. május KRÓNIKA Nyékládháza Város Önkormányzatának Hivatalos Információs Lapj Május első vasárnapja Anyák Napja, a hónap utolsó vasárnapja pedig Gyermeknap. Gyermek és anya

Részletesebben

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ

PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ PETŐFI SÁNDOR KÖZPONTI ÓVODA BÚZAVIRÁG TAGÓVODÁJÁNAK HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETET ALAPOZÓ ÓVODAI NEVELÉSI KONCEPCIÓ BÚZAVIRÁG TAGÓVODA Kaposvár 2009 107 1. AZ ÓVODA ADATAI: Az

Részletesebben

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS

15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,

Részletesebben

Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015

Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015 Az V. Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivál 2015 Bevezetés A Muzsika Hídja Fesztivál Szervezőbizottsága 2015-ben is megrendezi a Muzsika Hídja Nemzetközi Fesztivált Budapesten 2015. július 25-26-án, első

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

UEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.12. Tiszaújváros. Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül

UEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.12. Tiszaújváros. Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül Cél: UEFA B TOVÁBBKÉPZÉS (Gyakorlati anyag) 2014.02.12. Tiszaújváros Oktatási lépések, kulcspontok bemutatása 1:1, 2:1, 4:2 elleni kis játékokon keresztül (Korosztály: 12 év Létszám: 12+2 fő Bemutató ideje:

Részletesebben

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program

Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Nagy Imre Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai Program Tartalom Bevezető..3.old. 1. Gyermekkép...4.old. 2. Óvodakép 5.old. 3. Nevelési cél.7.old. 4. Az óvodai nevelés általános feladatai.8.old.

Részletesebben

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI

Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Losonczy Ágnes: A zene életének szociológiája, Zeneműkiadó, Budapest, 1969 A ZENEI MEGÉRTÉS FOKOZATAI, A FEJLŐDÉS. TARSADALMI INDÍTÉKAI Amikor a zenei választás kiindulópontját keressük, tudnunk kell,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL 2014 REPRODUKÁLÁS I. ÉNEKLÉS A helyes hangzóformálás - A pontos szövegejtés és ritmus - Az intonációs biztonság - A stílusnak megfelelő, kifejező előadás Huszonnégy

Részletesebben

- A Kodály iskola kóruséletéről híres. Te is tagja vagy valamelyik kórusnak?

- A Kodály iskola kóruséletéről híres. Te is tagja vagy valamelyik kórusnak? INTERJÚ Tarek Ferenccel Sokan sokféle indíttatásból kezdjük meg zeneiskolai tanulmányainkat. Vannak, akik szüleik kezdeményezésére, mert egykor ők maguk is zenéltek, vagy pont azért, mert felnőtt korban

Részletesebben

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam

ERKÖLCSTAN. 1-4. évfolyam ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005.

Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005. Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Forrás: Kinőttelek. Sziget Könyvkiadó, 2005. Szövegtípus: elbeszélő Szöveg olvashatósága: könnyű Kérdések nehézsége: könnyű, közepesen nehéz, nehéz Javasolt felhasználás:

Részletesebben

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai:

a László Mária tanító néni adventi koszorú készítő délutánja: a Fancsali Adélka-Leilla tanító néni karácsonyi és húsvéti kézműves délutánjai: KAPCSOLATAINK Számomra minden kisgyermek csoda. És mindegy, hogy szép vagy eláll a kisfüle, mindegy, hogy csillagszemű vagy kancsal egy picit kisgyermek, tehát csoda. Esendő és kiszolgáltatott. Óvjuk és

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross út 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross út 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross út 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Az óvodai ének, zene, énekes játék,

Részletesebben

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN

TIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló

Részletesebben

Cigány népismeret. (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén. (A példákat dőlt betűvel szedtük)

Cigány népismeret. (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén. (A példákat dőlt betűvel szedtük) Cigány népismeret (Minden oktatási forma számára) Részletes követelmények a 4. évfolyam végén (A példákat dőlt betűvel szedtük) Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmény Ajánlott műveltségi

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész

DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész DALA József DALA JÓZSEF (1901-1985) festőművész Sárváron született. A Képzőművészeti Főiskolán 1926-ban végzett. Mezőkövesden a gimnázium rajztanáraként 1927-től élt, tanított, tevékenykedett festőművészként

Részletesebben

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. SZKb_102_01 segítség, amit adhatok Bizalomjáték É N É S M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYM tanári SEGÍTSÉG, MIT DHTOK MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció

1 2. évfolyam. 1. Zenei reprodukció ÉNEK-ZENE A művészi tevékenység, a művészetek hatása semmivel nem pótolható szerepet játszik személyiségünk fejlődésében, az ízlés, a kreativitás, az érzések árnyalt kifejezésének fejlesztésében. A műalkotások

Részletesebben

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója

Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az Andaxínház 2011. évi szakmai beszámolója Az egyesület 1991 októbere óta működik, a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezeteként a Pk.66925/1991/1 számú végzése alapján jegyezte be. Az Andaxínház a különböző

Részletesebben

::JÁTÉKLAP:: Társasjáték Portál. Klánok. (Clans)

::JÁTÉKLAP:: Társasjáték Portál. Klánok. (Clans) Klánok (Clans) Tervezte: Leo Colovini Kiadja: Winning Moves Deutschland GmbH Leugallee 99 40545 Düsseldorf info@winningmoves.de http://www.winningmoves.de/ 2-4 játékos részére, 10 éves kortól, játékidő

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. A tantárgy

Részletesebben

REGE KULTURÁLIS EGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005. ÉV Budapest, 2006. május 24. Elfogadva: KGy 3/2006 (05.24) 1. A szervezet alapadatai Elnevezés: Rege Kulturális Egyesület Képviselő: Vajna Balázs

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

X. Gömör-Tornai Fesztivál TALPALATNYI CSEREHÁT

X. Gömör-Tornai Fesztivál TALPALATNYI CSEREHÁT 2010. X. Gömör Tornai Fesztivál Tornabarakony X. Gömör-Tornai Fesztivál TALPALATNYI CSEREHÁT Tornabarakony 2010. július 30. 1/9 A végleges program a tervezetthez képest az időjárás (árvizek, súlyos esőzések)

Részletesebben

A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt

A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt A XIII. GENIUS konferencia és diákverseny díjazott tanulói erdélyi jutalomkiránduláson vettek részt (Ivó, Románia, 2015. július 25-31.) Gyere el, kérünk, légy a vendégünk! S lesz egy szép, közös emlékünk,

Részletesebben

Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése?

Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Timkó György 1906-ban jelent meg Beöthy Zsolt szerkesztésében A magyar irodalom története című kétkötetes könyv. Ebben olvasható: [Károlyi] nem oly jártas ugyan

Részletesebben

Vidékfejlesztési és Összművészeti Fesztivál Mihályháza Időpont: 2014. április 26. szombat Szervező: Sanogenesis Alapítvány

Vidékfejlesztési és Összművészeti Fesztivál Mihályháza Időpont: 2014. április 26. szombat Szervező: Sanogenesis Alapítvány Vidékfejlesztési és Összművészeti Fesztivál Mihályháza Időpont: 2014. április 26. szombat Szervező: Sanogenesis Alapítvány Helyszín: -Mezőlaki Általános Művelődési Központ Tagiskola Mihályháza. -Művelődési

Részletesebben