EMLÉKEZTETŐ. Mely készült: a Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület ausztriai szakmai tanulmányútjáról
|
|
- Krisztina Katalin Farkas
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EMLÉKEZTETŐ Mely készült: a Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület ausztriai szakmai tanulmányútjáról Időpont: október Helyszín: Ausztria Vulkanland LAG illetékességi területe (Feldbach, Kornberg, Riegersburg, Auersbach, Hatzendorf, Fehring, Stainz der Straden) Jelen vannak: az Egyesület tagjai és tagszervezetének tagjai, valamint a munkaszervezet dolgozói A tanulmányút célja: általánosságban a kapcsolatépítés és tapasztalatcsere, az ún. CCC (Cultural Capital Counts) módszer megismerése, direkt módon a helyi termékek előállítása/helyi termékek értékesítése a falusi turizmusban/falusi turizmus/együttműködés témában fellelhető jó gyakorlatok megismerése projektlátogatások és konzultáció révén. A programhoz kiegészítésként társult egy, a tanulmányutat követően megtartásra került fórum, egyrészt a résztvevők tapasztalatainak, véleményeinek, további fejlesztési terveinek, javaslatainak összegzése céljából, másrészt Makovecz Imre közösségépítési módszertanának bemutatása és a CCC módszerrel történő összehasonlítása érdekében. 1. nap de. 5 órakor indulás Békéscsabáról busszal, Szarvas Budapest Veszprém Körmend Szentgotthárd útvonalon du. 14 órakor érkezés Feldbachba, bejelentkezés a Hotel Lava Inn szállodába kor indulás Kornbergbe, a Régió Házába. A Régió Házában Dr. Beatrix Lenz, a helyi akciócsoport munkaszervezetének munkatársa adott átfogó tájékoztatást a 76 települést tömörítő csoport tevékenységéről. A menedzser kevés szót ejtett a program szervezeti hátteréről, a pályázati rendszer eljárásrendjéről, inkább a munkájukat irányító elvi szempontokra helyezte a hangsúlyt, melyek közül a következőket emelte ki: - a leader térségek, mint területi egységek nagyon hasznosak, mivel méretüknél fogva alkalmasabbak a helyi szereplők, és a lakosság elérésére és bevonására; - a településvezetőkkel mindenképpen együtt kell dolgozni, mivel e nélkül nem teremthető konszenzus, amire nagy szükség van, hiszen a forrásokból nem minden kívánság teljesíthető; - a Vulkanland régió 1998-ban sereghajtó térség volt, kedvezőtlen gazdasági és társadalmi kilátásokkal; ben kezdték meg a közös munkát, első lépésként a közös adottságok feltérképezésére koncentráltak, melyekre építkezni lehet (pl. termálvíz); - nehéz és hosszú, de végül eredményes folyamat volt, mire a polgármestereket meggyőzték, hogy az egyéni települési érdekek helyett a regionális érdek legyen a legfőbb prioritás. A politika természeténél fogva a rövidtávon, 1-5 éven belül eredményeket felmutatni képes projekteket kedveli, a tényleges áttöréshez azonban hosszabb távú, éves időtartamot átfogó projektekre van szükség;
2 - ezzel párhuzamosan a térség lelkiállapotát is javítani kellett, hogy a negatívumok helyett az erősségekre és lehetőségekre koncentráljanak, illetve a fejlesztés területén is új gondolkodásmódot tegyenek a magukévá; - a szemléletváltáshoz, a helyiek optimizmusának visszaszerzéséhez, a motiváláshoz szükség volt arra, hogy a korábbi ún. zászlóshajó projektek helyett (melyek jellemzően kis számban, de nagy támogatással megvalósuló beruházások voltak, viszont tovagyűrűző hatással nem bírtak) több kisebb, de nagyságrendekkel nagyobb számú helyi szereplőt érintő fejlesztéseket valósítsanak meg. (pl. egy nagy volumenű turisztikai attrakció kialakítása helyett a kistelepülések múzeumait, gyűjteményes helyeit fejlesztették és kapcsolták össze, így a látogató számára közel azonos volumenű látványosságot kínáltak, de egyben a helyi örökséget is megóvták, és erősítették a helyi identitás tudatot.) Ez utóbbi tényező, az identitás formálásában a kulturális és gasztronómiai turizmust is szolgáló helyi rendezvények, fesztiválok is nagy szerepet kaptak. Kérdésre válaszolva elmondta, a programokat a települések összehangolják, közösen készítik el a térség rendezvény naptárát. Az egyeztetés teszi lehetővé, hogy a települések lakosai egymás rendezvényeit meg tudják látogatni, ne legyenek kiszolgáltatva a turistáknak; - a fejlődési folyamat a Vulkanland régióban a Vulkanland márkában manifesztálódott, ami a térséget jelöli, nem egy-egy típusú terméket, ezáltal elsősorban az önazonosságot szolgálja, másodsorban marketing eszköz. Az egyes termékek piacra jutásáról az adott termék előállítója gondoskodik, az akciócsoport a márka/védjegy széleskörű megismertetésében, elfogadtatásában segít, illetve ösztönzi a lakosságot a helyi termékek fogyasztására a tömegtermékek helyett. Elhangzott, a márka használata, az azzal járó minőségi elvárások teljesítése a már említett gondolkodásmódnak köszönhetően önellenőrzési folyamat, nincs szükség külső/szervezeti kontrollra, csak ha szakmai alapon (pl. hatósági előírás) szükséges.; - rendkívül fontos a folyamatos visszajelzés; - szintén hangsúlyos elem, hogy a LEADER csoport és munkaszervezetének tevékenységét sok külső partner segíti (pl. Spiritour iroda); - fontos, hogy a helyiekkel történő kommunikálás, kapcsolattartás ne merüljön ki az egyirányú tájékoztatásban, be is kell őket vonni a munkába. A helyieket a helyi médiumokon keresztül érték el, fórumokat, előadásokat tartottak, illetve motivációs céllal különböző versenyeket hirdettek. Mindezek mellett a polgármestereket folyamatosan tájékoztatták; - a 2000-ben megjelölt 3 fő prioritás: 1: gasztronómia/kulináris régió; 2: emberi erőforrás fejlesztés; 3: kézműves ipar fellendítése; - 4 év után jelentkeztek az első eredmények, és 9 év után ítélhették sikeresnek a programot; - az egyik legfőbb tapasztalat, hogy a változást tanulni kell, illetve hogy a projektek támogatásánál több szempontot figyelembe kell venni (pl. szakmaiság, finanszírozás stb.), de mindig a jövőkép elérése kell, legyen a cél, ezt meghaladó kompromisszumot nem szabad kötni; - a jövőkép sikeréhez alapvető, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokra kell tervezni, arra, amivel a térség rendelkezik; re már megfogalmazták újabb 10 éves víziójukat: 1: emberi, 2: ökológiai, 3: gazdasági fenntarthatóság elérése;
3 - kérdésekre válaszul elhangzott még, hogy a Vulkanland név a térség geológiai adottságain alapul, az Akciócsoportnál 4 fős munkaszervezet dolgozik, ill. 1 fő régió koordinátor, és sok külső partnerrel dolgoznak, főleg a kommunikáció és programszervezés területén; - a támogatási projektek előfinanszírozását a vállalkozások jellemzően kedvező banki hitelekből oldják meg, illetve az Akciócsoport működési költségeihez lakosságarányosan járulnak hozzá a települések, kb ,- euro/év. Michael Fend, menedzser az általuk alkalmazott CCC (Cultural Capital Counts/kulturális erőforrások tőkésítése) módszerről beszélt, majd bemutatott néhány, e módszer alapján kidolgozott és végrehajtott sikeres projektet. A CCC módszer első lépése, hogy azonosítsuk a kulturális szellemi örökségünket, mint értéket. Kulturális és szellemi örökség alatt belső, nem megfogható, értékekre kell gondolni. Ezt az örökséget alapul véve kell kialakítani egy jövőképet, és megfogalmazni azokat a teendőket (lépéseket, feladatokat, mérföldköveket), melyek ennek az eléréséhez szükségesek. A példák között az alábbi projektek szerepeltek: a) Vulcano búza: 37 termelő működik együtt és üzemeltet egy malmot, a projekt elindulása óta a duplájára növelték a feldolgozott alapanyag mennyiséget, a következő évre már 100 termelő jelentkezett. A projekt eredményei: ellenőrizhető a búza eredete és feldolgozásának módja, ill. a termelők biztosak lehetnek abban, hogy a terményt garantáltan felvásárolják tőlük. b) A Vulkánok útja túraútvonalba a régió összes települése és túraútvonala bekapcsolásra került, egységesítették az útvonalak struktúráját és arculatát, közös információs anyagokat dolgoztak ki, és bekapcsolták az útvonalak mellett működő összes szolgáltatót (éttermek, szervizpontok, szállások stb.). c) Rengeteg szakmai, turisztikai, kulturális és ismeretterjesztő kiadványt jelentetnek meg. Ezek közül külön kell választani a turistáknak szóló, és a helyiek ismereteit, identitás tudatát fejlesztő kiadványokat. A kiadványok többsége online is elérhető. A weboldaluk igazi információforrás a térséget felkereső vendégeknek, a helyi lakosoknak, vásárlóknak, pályázóknak egyaránt, és nem utolsó sorban az elsődleges megjelenési lehetőség a termékeket, szolgáltatásokat kínálók számára. d) Vulkanland sertés alatt 150 termelő 2500 féle termékét kell érteni, melyek közös feldolgozó üzemekben készülnek. A kornbergi kastély szomszédságában a kastély egy melléképületéből alakították ki a Régió Házát, mely a Vulkanland LEADER Akciócsoport irodáinak is helyet ad, s számos szakmai és kulturális rendezvény, program helyszíne. A tökéletes állapotban lévő kastély egy szárnyát a mai napig lakja a család utolsó örököse. Az általa nem használt termekben folyamatosan zajlanak programok, főként kiállítások. Ott jártunkkor kézzel készült szőnyegek kiállítását és vásárát tekinthettünk meg, illetve a kézműves termékek boltjában nézelődhettünk, ahol élelmiszer termékek (olajok, lekvárok, gyümölcslevek, magvak) ékszerek, természetes alapanyagok felhasználásával készült ajándék és dísztárgyak, szépségápolási termékek vásárlására volt lehetőségünk.
4 Az előadások után utazás vissza Feldbachba, vacsora a Pfeiler s étteremben. 2. nap Reggelit követően 8.45-kor indulás a Régió Házába, ahol Josef Ober, a Vulkanland Akciócsoport elnöke, Auersbach korábbi polgármestere tartott rendkívül szuggesztív előadást, mely a CCC módszer lelki/szellemi oldalát mutatta be nagyon érzékletesen. Beszámolt arról, javában készülnek a as EU támogatási ciklus feladataira, épp a tegnapi napon választottak ki 140 db projektötletet, melyek megvalósításával a 2025-ös vízió eléréséhez járulnak hozzá, illetve több száz fővel bővítették az Akciócsoport tagságát. Az előadás legfontosabb üzenetei: - a térségben kb évvel ezelőtt még a lakosság 90%-a a mezőgazdaságból élt, ez az arány ma már csak 10%, ami a társadalom jelentős részének életminőség romlását hozta magával; - elszigetelődés és elmagányosodás kezdődött a társadalom tagjai között, mely a modern kori társadalmi folyamatokkal magyarázható. Az egyének előtt a választási lehetőségek sokasága áll, ami egy bizonyos szint fölött már megnehezíti a döntést. Ezért orientációra, méghozzá hosszú távú orientációra van szükség; - az orientáció kijelölésekor pedig nem szabad hagyni, hogy a gyorsaság kényszere a szakmaiság, a mennyiség pedig a minőség rovására menjen; - mókuskerék szindróma a stressz miatt; - szemléletformálás; - nem szabad kívülről, felülről várnunk a segítséget; - kevés nagy volumenű, rövid távú projekt helyett hosszú távú projektek, melyek kis volumenű, de egymáshoz szorosan illeszkedő és egymásra épül; - az anyagi lehetőségeink ma sokszorosan jobbak, mint 100 évvel ezelőtt, de a fogyasztói társadalomban a kulturális kötődések és a lelki kapcsolatok elvesztek; - konklúzió: a valódi sikerhez az anyagi és emberi fejlődést össze kell kapcsolni; tól 2000-ig dolgozták ki a 2010-re szóló jövőképet; - a Vulkanland határrégió Ausztria leszakadt térsége volt, változtatni kellett, mert a nélkül a jövő kilátástalan volt, de a változásnak először a fejekben, lelkekben kellett végbemennie, mert az a térség, mely nem hisz magában, nem tud fejlődőképes és innovatív lenni; - az embereket motiválni kell; - fel kell ismerni a helyben meglévő értékeket; - sikertörténet, amit elértek, vezető térség, és mindez lényegében egy saját márkának köszönhető; - új jelentéssel töltötték meg a helyi identitást;
5 - nem arra a kommunikációra kell gondolni, amit a turisták felé alkalmaznak, teljesen más azonosításról van szó, amely az öntudatot erősíti; - a pozitív szemlélet és gondolkodás az alapja a fejlődésnek, illetve hogy visszavegyünk a tempóból; - az infrastrukturális beruházások/fejlesztések a hardware, az emberi/belső tényezők a software; - legyen kevesebb, de jelentősebb fejlesztés; - új kultúrát alakítottak ki az étkezésben, borászatban, rendezvényeken; - elvándorlás folyamatának megállítása; között több ezer Mrd Ft-nak megfelelő eurót használtak fel; - a jövőkép kidolgozásához önvizsgálat kell; - a jövőképből adódik az eléréshez szükséges lépések, állomások köre; - a 2025-ös jövőképük: 1: emberi, 2: ökológiai, 3: gazdasági fenntarthatóság, ez utóbbi a kulináris régióra, a kézműves iparra és az emberi vitalitásra épül. Továbbá 100%-os megújuló energia felhasználás; - csak együttműködésben működik, ehhez sok idő, türelem kell, de egy kritikus pont elérése után a rendszer fejleszti/gerjeszti önmagát; - fontos, hogy a folyamat mindenki számára nyitott legyen, azoknak is, akik korábban nem akartak részt venni benne; - az eredmény: 117 ausztriai térségből mára Vulkanland a 2. legélhetőbb vidéki régió; - minden régiónak, a Körösök völgyének is megvannak a saját értékei, amire jövőképet lehet építeni! Ebéd Stainz der Stradenben, azt követően találkozó Karl Lenz úrral, a kisváros polgármesterével. A településnek kevesebb, mint 1000 lakosa van január 1-től a racionalizálás jegyében a települési önkormányzatok összevonására kerül sor, 13 ezer lakosonként. A polgármester az önkormányzat vidékfejlesztés keretében végzett lépéseit mutatta be: - beszélgettek a lakosokkal, az azonos elképzelésekkel rendelkezőket megpróbálták egy asztalhoz ültetni; - elsődleges céljuk az volt, hogy a saját térségük számára teremtsenek értékeket, azok ne kerüljenek ki a térségből; - a komplex szolgáltatások kialakítására törekedtek: pl. egy szálláshely ne csak szállást nyújtson, hanem étkezési lehetőséget is, és rendezvény központként is funkcionáljon; - pl. a térség híres a Buschenschankokról. Ezek olyan, taverna szerű vendéglátó egységek, melyekre speciális szabályok vonatkoznak. A Buschenschankokban a tulajdonosok a saját maguk által előállított élelmiszereket kínálhatják fogyasztásra (nem melegkonyhás!). Pl. saját hízlalású sertésekből készült élelmiszerek, saját termelésű gyümölcslé, bor, kiegészítésként szintén helyi
6 termékeket kínálnak, melyeket a környékbeli termelőktől szereznek be (pl. kenyér, sajt stb.). Évente összesen legfeljebb 6-9 hónapot tarthatnak nyitva, melyet saját naptárban, előre közzétesznek; - a helyiek a helyi termékeket fogyasztják! - a legtöbb a kis-és középvállalkozás, 1-20 fő foglalkoztatottal; - kevés a nagyvállalat, ami van, az főként a szállítmányozás, szerszámkészítés, kertészet ágazatban tevékenykedik; - a kézműipar a hangsúlyos; - nem rövidtávon gondolkodnak, nem az a fontos, hogy a következő 2-3 évben mi fog történni, hanem hogy 10 éves távlatban hova tudnak elérni; - egy nagy sikertörténet a helyi kosárfonó vállalaté, mely mára már az UNESCO örökség része, holott a mesterség majdnem kihalt, úgy kellett a régi öregek tudására alapozva fel eleveníteni; - a napenergia és a fa szén a legjelentősebb megújuló és bioenergia forrás, de az energia racionalizációhoz országos szinten komoly nagyságrendű támogatást nyújtanak; - a közintézményeket a megfelelő technológiával szerelték fel; - meg adják a szakképzés becsületét; - céljuk, hogy 2025-re önellátó legyen a régió energiából; - a Vulkanland túraútvonalról szólva elmondta, 10 éves munka eredménye, a cél az volt, hogy az útvonalak során a túrázók a lehető legtöbb témával és tartalommal találkozzanak, az útvonal melletti szolgáltatókat is érdekeltté tették a projektben; - az ünnepeket is megpróbálják a saját képükre formálni, egységes megjelenés és programok a szomszédos településeken, hagyomány és művészet együtt; - 15 év a vidékfejlesztés szempontjából nagyon rövid idő - korábban jellemző volt az elvándorlás, amit sikerült megállítani; - a szemléletformálás, motiválás sokkal könnyebb kicsi, de jó példákkal. Bernd Wieser az étterem kertjét képező telken kialakított tanösvényen vezette végig a csoportot, bemutatta a térség földrajzi kialakulásának történetét, a legismertebb állat-és növény fajokat. Külön szólt a Natura 2000 területeken megvalósított természetvédelmi projektekről, melyek célja a helyi élővilág (növények, állatok) megőrzése, s olyan gazdálkodási formák megvalósítása, melyek mindezen célok elérését nem akadályozzák. Elmondta, a Natura 2000 területeken a gazdálkodást jellemzően magántulajdonban lévő, ill. magánadományokból gazdálkodó egyesületek végzik. Busszal rövid kirándulást tettünk a környéken, szemléltetve az elhangzottakat (fő gazdálkodási formák, termelt növények, tartott állatok stb.).
7 Projektlátogatás keretében elsőként Sabine Putz helyi termék boltját és házi lekvár készítő üzemét, majd biokertjét kerestük fel. A bolt rendkívül látványos, k. 80m2-nyi széles választékból válogathatnak a vevők. A termékek részben Sabine által előállított termékek, de a hölgy 80 másik termelővel/beszállítóval áll kapcsolatban, így tudja gazdaságosan fenntartani az üzletet. Vacsora egy helyi Buschenschankban. 3. nap Reggelit követően projektlátogatások következtek. A Sonnenhaus Grandl kapcsán Gabrielle Grandl házigazda elmondta, az EU csatlakozás óta 12 régi parasztházat újítottak fel együttműködésben, a csatlakozáshoz kritériumokat határoztak meg: - legalább 100 éves épületek, azokat és környéküket rendben kell tartani, az autentikus képet megőrizve, a korszerűsítés mértéke egyéni döntés; - a belső berendezés korabeli bútorokkal történjen, a helyi asztalos mesterekkel dolgoztattak; óta van közöttük formális együttműködés is, minimum árlimitet vezettek be, havonta kb. 400 vendégéjszakájuk van; - a környék házaihoz is tartoznak általában vendégszobák; - a működés során tapasztalták ki, hogy nem elég csak szállást nyújtani, étkezési lehetőséget is kell biztosítani, valamint szolgáltatásokat kell kínálni; - ez újabb fejlesztéseket követelt; - az egyes szolgáltatásokat a más háznál megszállt vendégek is igénybe vehetik (pl. masszázs); - a reggeli biztosításához együttműködnek a helyi mg-i iskolával és a környékbeli farmerekkel, és csak helyi terméket szolgálnak fel, ez kritérium; - biomassza hasznosítás az energia ellátáshoz szintén kritérium, ebben a közeli erdőkre támaszkodnak; - további kritérium, hogy minden vendégháznál kell legyen bérelhető kerékpár; - a Vulkanland túraútvonal összesen 800 km hosszú, 50 település van benne, a nagy körtúrához a településeken belüli kis túrák is csatlakoznak, mindegyik rész túra egy-egy témához kapcsolódik, egységes táblarendszerrel; - hangsúly a szemléletformáláson és a fenntarthatóságon; - weboldalon előre lehet programot rendelni/foglalni; - a vendégek kb. 70%-a német, kevesen érkeznek Mao-ról, Olaszo-ból, illetve K-Európából; - a legtöbben nyáron vannak, de igyekszenek kiegyenlíteni a szezont, télen pl. az adventhez kapcsolódó kézműves vásárokra és művészeti programokra építve, ill. a vidéki/tanyasi élet bemutatása (állattartás, befőzés stb.)
8 - közös, saját forrásból finanszírozott marketing tevékenységet valósítanak meg. A Vulcano Ham Company öt helyi sertéstenyésztő együttműködésére épül. A saját hizlaldákban tartott sertéseket közösen kialakított üzemben dolgozzák fel, és közös márkanév alatt értékesítik. A cég különlegessége az általuk alkalmazott sertéstartásban keresendő, ill. a cég védjegyének számító különleges sonkában, melyet megfelelő fűszerezést követően levegőn legalább 15 hónapig, majd még 3 hónapig érlelnek, és papírvékonyra szeletelve fogyasztanak. A sertéseket különleges mélyalmon tartják, jó körülmények között (tágas tér a mozgáshoz, korszerű etető és itató rendszer, hátvakaró, játszótér stb.) Az üzemet a higiéniai előírások miatt sajnos nem tekinthettük meg, helyette a cég rendkívül látogatott, de kétségkívül rendkívül informatív látogatóközpontjába mentünk el. Ott kisfilm és tárlatvezetés keretében megismerkedtünk a feldolgozott sertésfajtákkal, az általuk keresztezett fajok előnyeivel és hátrányaival, megismerhettük a sonkaérlelés folyamatát, és ebéd gyanánt széles körű kóstolót fogyaszthattunk el. (Megjegyzés: távozásunkkor a buszból sajnos láttuk azon sertések tartási helyét és körülményeit is, akik nem voltak a szerencsés, látogatóközponti kiválasztottak között, és kevesebb helyük volt a mozgásra bízunk benne, a játszóterüket éppen takarították, ezért voltak időlegesen úgy, mint heringek a konzervdobozban ) A Wollgenuss csoport juhtartók partnerségére épül. Az egymással együttműködő hölgyek saját birtokukon viszonylag kevés, 5-12 juhot tartanak, melyek gyapját egy közös kis üzemben dolgozzák fel, és közös akciókon (vásárokon stb.) értékesítik. A partnerség különlegessége, hogy nem szokványos használati tárgyakat készítenek gyapjúból (pl. ékszereket). A Gölles család ecet és pálinka üzemében többféle étkezési ecetet és likőrt kóstolhattunk, ill. megismerkedtünk a családi vállalkozás történetével, valamint az általuk alkalmazott gyártási módszerekkel is, különös tekintettel a snapsz és a pálinka között különbségre. Vacsora a Riegersburgi Wippel étteremben. 4. nap Reggelit követően kijelentkezés a szállodából, 8.45-kor indulás a Zotter csokoládé gyár és látogatóközpontba. A Zotter család, miután kisvállalkozásuk tönkrement, az alacsony ingatlanárak miatt költöztek a nagyvárosból a térségbe, és kezdték újra a családi cukrászatot. Mára már 150 alkalmazottjuk van, összesen 18 millió euróból valósítottak meg fejlesztéseket, a világ 8 legjobb csokoládégyára között tartják őket számon. Mindez egyebek között annak köszönhető, hogy a minőséget totális kontrollal biztosítják, saját indiai kakaóbab ültetvényről szállítják az alapanyagot. A gyár energiaellátását 50%-ban napenergia biztosítja, a napelem telepek a gyár melletti több hektáros területen vannak telepítve. A gyárban a teljes gyártási folyamattal megismerkedhetnek az érdeklődők. A szakmai programot követően sor került a helyi vár megtekintésére. Ebéd a hatzendorfi Malerwinkl étteremben, mely különleges art elemeinek köszönheti hírnevét, Pazar konyháján kívül. (Általánosságban elmondható, hogy a megtekintett/megkóstolt termékek mind jó, esetenként kiváló minőségűek voltak, de a legfontosabb tényező mindenhol az élmény faktor volt, vagyis egy-egy termék esetében nem is feltétlenül az íz, vagy a forma stb. volt az érték, mely a megvásárlására buzdított, hanem a vele járó plusz érzelmi impulzus. Hazautazás a Szentgotthárd - Körmend Veszprém Budapest Szarvas Békéscsaba útvonalon.
9 A tanulmányút szakmai programjához kapcsolódóan október 28-án sor került egy értékelő megbeszélésre, melyen a résztvevők a hallottakkal, ill. látottakkal kapcsolatos észrevételeiket, véleményeiket összegezték. A legfontosabb megállapítások között elhangzottak: - valóban a szemléletformálás a legfontosabb feladat, hiszen Magyarországon a közös mezőgazdasági termelésnek és értékesítésnek a rendszerváltás előtti időszak erőszakos téeszesítései miatti negatív beidegződések még erősen élnek a termelőkben, generációváltásra is szükség lesz; - a térségben élők rosszabb jövedelmi különbségeire is tekintettel kell lenni, hiszen a leggazdaságosabb termelés esetében is drágább a helyi termékek előállítása, mint a tömegtermékeké; - figyelembe kell venni a termőföldi, ill. földrajzi adottságokat. Míg Ausztriában kevésbé jó termőföldek találhatóak, mint Békés megyében, az állattenyésztés és a kézműves ipar könnyebben teret hódíthatott, azonban térségünkben a leggazdaságosabb hasznosítás a szántóföldi növények termesztése, ill. míg Ausztriában sűrűbb a településszerkezet, szűkebb hazánkban akár km is lehet a távolság az egyes városok/falvak között, mely pl. az egyes túraútvonalak összeköttetéséhez kevésbé előnyös; - amint azt Josef Ober, a Vulkanland HACS elnöke is megfogalmazta a kapott helyi termék ajándékkosár láttán, térségünkben is széles palettája van a helyi hagyományokra, tudásra és alapanyagokra épülő helyi termékeknek (kosár, szőttes, kolbász, húskészítmények, pálinka, lekvár, méz, savanyúság, szörp). A következő lépés e termékek eladási módszerének megtalálása, ill. a gazdaságos üzemméretek és az egymással partnerkapcsolatra lépő felek megtalálása; - a kívánt eredmények elérése 3-4 év építkező munkát követel meg, már a folyamat elején el kell fogadni, hogy közép és hosszú távú időszakokról beszélhetünk csak; - a Körösök Völgye Akciócsoportnak támogatnia kell az egyes termelők közötti egyelőre nem intézményesült együttműködéseit, de mindenekelőtt a kapott információkat, a látott jó gyakorlatokat kell terjesztenie a térségben, és fel kell kutatnia a potenciális partnereket. Az értékelő megbeszélés részeként Molnárné Dr. Tarkovács Márta tartott előadást Makovecz Imre közösségépítő módszertanának bemutatása céljából. Az előadásból kiderült, az elsődlegesen építésztervezői tevékenysége révén ismert Makovecz Imre közösségfejlesztő volt, tervezői munkája során kiváltképp a vidéki kistelepülések esetében gyakorlatilag mindazon közösségszervezési módszereket, ill. tervezési elveket alkalmazta, melyekre a CCC módszer épül. Ezek: helyi igényfelmérés arról, az adott közösségnek van-e igénye/szüksége a tervezett épületre, ha igen, annak milyen funkciókat kell betöltenie (ehhez folyamatos kommunikációra van szükség a lakosság, a helyi szereplők, a településvezetők és a szakemberek között), ill. azon funkciók működtetéséhez milyen erőforrásokra és tevékenységekre van szükség. Az előadás legfontosabb üzenetei: - a helyi társadalmat érintő bármilyen fejlesztés esetén organikus gondolkodásra van szükség; - az építés olyan hosszan tartó folyamat, melyben a döntéshozók, a helyi lakosság és a szakértők együtt keresik az adott feladat optimális megoldását;
10 - a települési megújító-tervező munkában a bevonás, a részvétel segítése sajátos hozzáértést igénylő, összetett tevékenység; - szükség van külső közösségi szakemberekre, mindenkit a saját szakértelmében kell bevonni a folyamatba; - helyi anyagokból, olcsón, a közösség céljainak és szépre épüljön a ház - meg kell küzdeni a nincs itt semmi!, nincs jövőképünk, ha lenne pénzük, csak akkor tudnának előrelépni hozzáállással; - helyi szintű párbeszéd kialakulása kell, akkor és azután merül fel a kérdés, hogy ezeket a szükségleteket milyen épület, mesterségesen létrehozott tér tudja a legjobban szolgálni; - a hagyományt tehát úgy lehet a szerves építészetbe beleépíteni, hogy egy rendkívüli mélységű népművészeti emlékezés anyagát kell szervesíteni, megjeleníteni a huszadik század végén Ha valamit kell tenni a huszadik században, akkor az éppen az emlékezet újfajta felélesztése, abszolút pontos feltámasztása; - Makovecz szándéka a kultúra alapjait erősítő, annak közösségmegtartó erejét fokozó kézzel fogható példák állítása volt; - kultúra= a hétköznapi életünket meghatározó szokások, cselekvési módok (beszédkultúra, viselkedéskultúra), közösségi kapcsolatok, valamint a helyhez, a közösséghez kötődő hagyományok értékeinek megőrzése; - településfejlesztési koncepció: a múlt és a jelen helyzet feltárásán nyugvó jövőképet fogalmaz meg,+ célokat tűz ki. A koncepció kibontása az integrált településfejlesztési stratégiában valósul meg, kidolgozásában a helyi társadalomnak (lakosoknak, civil szervezeteknek, szakembereknek, intézményeknek, gazdasági szereplőknek) hangsúlyos szerepet kell kapnia; - széleskörű és aktív részvétel szükséges; - a fejlesztési célok megfogalmazásának kiindulópontja az a tudás, amelyet a település helyzetéről annak lakóitól szereztünk; - első lépés a múlt, második a jelen helyzet és a vágyak megismerése, feltárása, harmadik a település jövőjéről szóló nyilvános beszélgetéssorozat, amelynek célja az, hogy a jelenlévők feltárják egymás előtt nézeteiket, vágyaikat, reményeiket, hogy nyilvánosságot kapjon minden kritika, vélemény, megfogalmazódjanak az álmok és szembesüljenek a valósággal, hogy e kettő összegéből kirajzolódjanak a szükséges és lehetséges lépések; - kreativitás, a lehetséges megoldások, újdonságok keresésében mutatott bátorság; - racionalitás, az akadályok számbavétele; - visszacsatolás, a mérlegelési szempontok és a döntések indoklása; - a beszélgetések célja kettős: együttműködésre kész emberek csoportjainak kialakítása és a jövőkép, a cselekvési tervek megfogalmazása; - az a polgármester, aki a pályázati rendszerben és a kapcsolatok immár többszintű, akár nemzetközi építésében tájékozott, az a testület, amely békében van egymással, és amelyben az
11 emberi viszonyok rendezettek, a jogkörök tisztázottak és elhatároltak, az az önkormányzat, amely a helybéli társadalmi kapcsolatokat keres, és munkájában azokra épít, hosszú távon éppen a településfejlesztés eredményeiben fog kiemelkedni a máshogyan munkálkodók közül. A testületbéli megértés és tolerancia, a civil szervezetekkel való jó együttműködés nemcsak a véletlen dolga, hanem tudatos fejlesztő munka eredménye is.
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenVelencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok
A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják
RészletesebbenA Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenHelyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba
Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek
RészletesebbenHVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv
Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a
RészletesebbenA Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt
RészletesebbenTermészeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505
A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:
RészletesebbenAz Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenPannon Helyi Termék Klaszter:
Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.
RészletesebbenA Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági
Részletesebben7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542
Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenBörzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.
Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már
RészletesebbenA LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában
A LEADER szerepe a Nemzeti Agrár-vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013 A mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítása A környezet és a vidék minőségének javítása a termőföld-hasznosítás támogatása
RészletesebbenBörzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.
Emlékeztető Tárgy: ECOSYAL program Francia delegáció projektlátogatásai Időpont: 2014. augusztus 27 28. Helyszín: BDIVE területe 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott
RészletesebbenLEADER vállalkozási alapú
HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági
Részletesebbenünnepélyes avatása és megnyitására
Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenBábolna 2013. december 10.
Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:
RészletesebbenGárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu
HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte
RészletesebbenTermelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október
RészletesebbenAz értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában
Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről
RészletesebbenPannon Helyi Termék Klaszter:
Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december
RészletesebbenHelyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása
Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi
RészletesebbenA ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok
A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi
RészletesebbenA Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként:
A Zala zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként: A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz-
RészletesebbenZala Termálvölgye Egyesület
Zala Termálvölgye Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport 2013. július 19., Zalaszentlászló Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos szervezet
RészletesebbenA Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Helyi népi, kulturális és művészeti értékek alkotó-, bemutató- és rendezvényhelyszíneinek
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT
A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2013. június 28. A Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók Sajtkészítők Egyesülete
RészletesebbenHVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.
HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenA településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható
A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének
RészletesebbenKamra-túra gazdahálózat helyi termék értékesítési gyakorlata
Kamra-túra gazdahálózat helyi termék értékesítési gyakorlata Batiz Károly Kamra-túra Homokháti Gazdák Egyesülete NAK Nonprofit Kft. Románia, Oradea, 2016. október 6. A Homokhátság - vízrajza szegényes,
RészletesebbenA kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.
A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában. Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27.
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27. MNVH feladatai Nemzetközi és térségközi kapcsolatok kialakítása Segítségnyújtás
RészletesebbenA Sárvíz Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Sárvíz Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként 4 Eume üzemméret alatti, mezőgazdasági terméket előállító kapacitás erősítése Célterület azonosító:1 020
RészletesebbenÉltető Balaton-felvidék
Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően
RészletesebbenKözgyűlés tagjai részére tájékoztatás a december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához. Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER)
Közgyűlés tagjai részére tájékoztatás a 2015. december hó 15-i ülés 3. napirendi pontjához Helyi Fejlesztési Stratégia (LEADER) 2014-2020 2015.12.15. TÁMOGATÁSI FORRÁS 2014-2020 Darányi Ignác Terv EMVA
RészletesebbenA Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Egészséges, környezet-harmonikus életre és környezet-tudatos termelésre való szoktatást és nevelést
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenNemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása. Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság
Nemzeti értékek és hungarikumok törvényi szabályozása Gyaraky Zoltán titkár Hungarikum Bizottság Közvetlen előzmények 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat a hungarikumok védelméről Magyar Országgyűlés: 1.
RészletesebbenA Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv
A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:
RészletesebbenKisértékű célterületek esetén. Egyéb célterületek esetén
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 55/2012. (V. 17.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2011-től
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01
Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci
RészletesebbenKonzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása
Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és
RészletesebbenCélterület megnevezése Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Térségi sajátosságokhoz igazodó képzés Innovatív ifjúsági programok
A Z Ú M V P I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K 8 /2011 (II.8) S Z Á M Ú K Ö Z L E M É N Y E A 1 2 2 / 2 0 0 9 ( I X. 1 7. ) FVM R E N D E L E T K E R E T É B E N B E N Y Ú J T O T T P Á L Y Á Z A T
RészletesebbenKisértékű célterületek esetén. Célterület megnevezése. Helyi termékeket előállító kistermelők, kézművesek támogatása
Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 58/2012. (V. 24.) számú közleménye a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet alapján a Helyi Stratégiák fejezetének végrehajtásához 2011-től nyújtandó
RészletesebbenÉLETMŰHELY. Mi a program célja?
ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenA HFS elkészítését segítő konzultációk, fórumok száma, témaköre
A HFS elkészítését segítő konzultációk, fórumok száma, témaköre Ssz. Dátum Címe Témakör Elnökségi ülés- Helyi Fejlesztési 1. 2015.11.04 2. 2015.11.06 Fejlesztési Stratégia tervezése 3. 2015.11.16 Tervezési
RészletesebbenTanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban
Tanyapedagógia Mezőgazdálkodási gyakorlat a magyar iskolai oktatásban 2013. február 04. Budapest A mai gyerekek Elszakadtak az élettől, a valódi dolgoktól; Nem valódi a közösség (közösségi oldalak), az
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenLEADER Intézkedési Terv
LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások
RészletesebbenA szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban
A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy
RészletesebbenA Bakonyért Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Bakonyért Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként I. II. megvalósítása esetén legalább 1 alkalommal részt vesz a Helyi Vidékfejlesztési
RészletesebbenVidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása
Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek
RészletesebbenA NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A HELYI ERŐFORRÁSOK HÁLÓZATBA SZERVEZÉSÉBEN
A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA SZEREPE A HELYI ERŐFORRÁSOK HÁLÓZATBA SZERVEZÉSÉBEN Ifj. Hubai Imre Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős alelnök Mezőtúr, 2017.04.26. A Nagykunság kézműves
RészletesebbenMERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?
Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenVasi Hegyhát-Rábamente Egyesület. Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások
Vasi Hegyhát-Rábamente Egyesület Gazdaságfejlesztési LEADER pályázati felhívások Bevezető Összes fejlesztési forrás: 411.535.256 Ft Felhívásaink száma: 10 db o Gazdaságfejlesztési felhívásaink száma: 5
RészletesebbenA vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.
A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd
RészletesebbenPályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenSomló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia. Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök,
Somló-Marcalmente-Bakonyalja LEADER térség Helyi Fejlesztési Stratégia Stratégiatervező műhelymunka Borszörcsök, 2016.01.11. HFS műhelymunka I. Köszöntő, bemutatkozás II. Az eddigi műhelymunka eredményeinek
RészletesebbenTANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY
TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI
RészletesebbenA VIDÉK MINŐSÉGE ALPOKALJA-FERTŐ TÁJON. Hamar Zsóka, gyakornok Répceszemere
A VIDÉK MINŐSÉGE ALPOKALJA-FERTŐ TÁJON Hamar Zsóka, gyakornok Répceszemere LEADER in Hungary 2007-13 96 LAG s 3020 municipalities 74 milliard HUF WHITE: non-leader territories (cities over 10,000 inhabitans)
RészletesebbenTájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról
Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település
RészletesebbenFöldi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete
Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés
RészletesebbenHelyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium
Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Zala Termálvölgye Egyesület 2008-ban alapított vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program aktualitásai. Számfira Gabriella Vidékfejlesztési referens
A Vidékfejlesztési Program aktualitásai Számfira Gabriella Vidékfejlesztési referens Vidékfejlesztési Program forrásai Összes forrás - 1294 Mrd Ft Megjelent Megjelenésre vár 6% 94% Felfüggesztett pályázati
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenA Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.
RészletesebbenFALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE. www.fvsze.com
FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE CSELEKVÉSI TERV 2013 2014. www.fvsze.com Jelen Kistermelői falusi vendégasztal szolgáltatás - kistermelőnek nem célcsoport a turista - termelő gazdaságban működtetni
RészletesebbenHelyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében
Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport
RészletesebbenMiskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan
Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű
RészletesebbenHelyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével
Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet
RészletesebbenNyitott Porták fejlesztése pályázati lehetőség a LEADER programban szeptember 22. Zalaszentgrót
Nyitott Porták fejlesztése pályázati lehetőség a LEADER programban 2016. szeptember 22. Zalaszentgrót Zalavég Batyk Türje Szalapa Kisvásárhely Pókaszepetk Kemendollár Zalaszentlőrinc Zalaszentiván Alibánfa
RészletesebbenMÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PIACI POTENCIÁLJÁNAK
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenExcursion to Styrian Vulkanland
Offer for Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Békéscsaba Excursion to Styrian Vulkanland 7 10 October 2014 1st day, Tuesday, October 7 th : Lunch on the way to Feldbach 14:30 Check-in at
RészletesebbenSzaktanácsadás képzés- előadás programsorozat
Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált
RészletesebbenKözös kertünk: Zala Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban. 2014. május 6. Szepetnek
Közös kertünk: Zala Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban 2014. május 6. Szepetnek Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos
RészletesebbenCsurgói járás fejlesztési programjának bemutatása
ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs
RészletesebbenVidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL
A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig
RészletesebbenHévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai
Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen
RészletesebbenA Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport
RészletesebbenAlpokalja-Fertő táj térség agrárés vidékfejlesztési lehetőségei, kapcsolódási pontok
Alpokalja-Fertő táj térség agrárés vidékfejlesztési lehetőségei, kapcsolódási pontok 2018-2020 Vidék Minősége Védjegy Hálózati Program KochArt program LEADER felhívások: -Védjegy -Turisztika Vidék Minősége
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter
RészletesebbenA helyi élelmiszerrendszer fejlesztés lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében október 27. Budapest
A helyi élelmiszerrendszer fejlesztés lehetőségei a Zala Termálvölgye Egyesület térségében 2017. október 27. Budapest 2008-ban alapított civil szervezet Nonprofit vidékfejlesztő szervezet LEADER Helyi
RészletesebbenA Nyíregyházi Kosár. A kezdetek
A Nyíregyházi Kosár. A kezdetek Kulturális Kreatív találkozók Előkészítés Gazdák megkeresése Móricz Kert www.nyiregyhazikosar.hu Önkéntesség, Csapatépítés Közösségi
RészletesebbenVidékfejlesztési Program 2014-2020
Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek
RészletesebbenA MNVH tevékenységei projektötleti felhívások. Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens FELADATOK
A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens Magyarország legszebb konyhakertje Karcag, 2013. november 15. FELADATOK A politikai -, a szakmai-
RészletesebbenA MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens
A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens Magyarország legszebb konyhakertje Karcag, 2013. november 15. FELADATOK A politikai -, a szakmai-
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenOrszágos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu
Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés
RészletesebbenVETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél
VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,
Részletesebben