EMLÉKEZTETŐ. Mely készült: a Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület ausztriai szakmai tanulmányútjáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EMLÉKEZTETŐ. Mely készült: a Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület ausztriai szakmai tanulmányútjáról"

Átírás

1 EMLÉKEZTETŐ Mely készült: a Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület ausztriai szakmai tanulmányútjáról Időpont: október Helyszín: Ausztria Vulkanland LAG illetékességi területe (Feldbach, Kornberg, Riegersburg, Auersbach, Hatzendorf, Fehring, Stainz der Straden) Jelen vannak: az Egyesület tagjai és tagszervezetének tagjai, valamint a munkaszervezet dolgozói A tanulmányút célja: általánosságban a kapcsolatépítés és tapasztalatcsere, az ún. CCC (Cultural Capital Counts) módszer megismerése, direkt módon a helyi termékek előállítása/helyi termékek értékesítése a falusi turizmusban/falusi turizmus/együttműködés témában fellelhető jó gyakorlatok megismerése projektlátogatások és konzultáció révén. A programhoz kiegészítésként társult egy, a tanulmányutat követően megtartásra került fórum, egyrészt a résztvevők tapasztalatainak, véleményeinek, további fejlesztési terveinek, javaslatainak összegzése céljából, másrészt Makovecz Imre közösségépítési módszertanának bemutatása és a CCC módszerrel történő összehasonlítása érdekében. 1. nap de. 5 órakor indulás Békéscsabáról busszal, Szarvas Budapest Veszprém Körmend Szentgotthárd útvonalon du. 14 órakor érkezés Feldbachba, bejelentkezés a Hotel Lava Inn szállodába kor indulás Kornbergbe, a Régió Házába. A Régió Házában Dr. Beatrix Lenz, a helyi akciócsoport munkaszervezetének munkatársa adott átfogó tájékoztatást a 76 települést tömörítő csoport tevékenységéről. A menedzser kevés szót ejtett a program szervezeti hátteréről, a pályázati rendszer eljárásrendjéről, inkább a munkájukat irányító elvi szempontokra helyezte a hangsúlyt, melyek közül a következőket emelte ki: - a leader térségek, mint területi egységek nagyon hasznosak, mivel méretüknél fogva alkalmasabbak a helyi szereplők, és a lakosság elérésére és bevonására; - a településvezetőkkel mindenképpen együtt kell dolgozni, mivel e nélkül nem teremthető konszenzus, amire nagy szükség van, hiszen a forrásokból nem minden kívánság teljesíthető; - a Vulkanland régió 1998-ban sereghajtó térség volt, kedvezőtlen gazdasági és társadalmi kilátásokkal; ben kezdték meg a közös munkát, első lépésként a közös adottságok feltérképezésére koncentráltak, melyekre építkezni lehet (pl. termálvíz); - nehéz és hosszú, de végül eredményes folyamat volt, mire a polgármestereket meggyőzték, hogy az egyéni települési érdekek helyett a regionális érdek legyen a legfőbb prioritás. A politika természeténél fogva a rövidtávon, 1-5 éven belül eredményeket felmutatni képes projekteket kedveli, a tényleges áttöréshez azonban hosszabb távú, éves időtartamot átfogó projektekre van szükség;

2 - ezzel párhuzamosan a térség lelkiállapotát is javítani kellett, hogy a negatívumok helyett az erősségekre és lehetőségekre koncentráljanak, illetve a fejlesztés területén is új gondolkodásmódot tegyenek a magukévá; - a szemléletváltáshoz, a helyiek optimizmusának visszaszerzéséhez, a motiváláshoz szükség volt arra, hogy a korábbi ún. zászlóshajó projektek helyett (melyek jellemzően kis számban, de nagy támogatással megvalósuló beruházások voltak, viszont tovagyűrűző hatással nem bírtak) több kisebb, de nagyságrendekkel nagyobb számú helyi szereplőt érintő fejlesztéseket valósítsanak meg. (pl. egy nagy volumenű turisztikai attrakció kialakítása helyett a kistelepülések múzeumait, gyűjteményes helyeit fejlesztették és kapcsolták össze, így a látogató számára közel azonos volumenű látványosságot kínáltak, de egyben a helyi örökséget is megóvták, és erősítették a helyi identitás tudatot.) Ez utóbbi tényező, az identitás formálásában a kulturális és gasztronómiai turizmust is szolgáló helyi rendezvények, fesztiválok is nagy szerepet kaptak. Kérdésre válaszolva elmondta, a programokat a települések összehangolják, közösen készítik el a térség rendezvény naptárát. Az egyeztetés teszi lehetővé, hogy a települések lakosai egymás rendezvényeit meg tudják látogatni, ne legyenek kiszolgáltatva a turistáknak; - a fejlődési folyamat a Vulkanland régióban a Vulkanland márkában manifesztálódott, ami a térséget jelöli, nem egy-egy típusú terméket, ezáltal elsősorban az önazonosságot szolgálja, másodsorban marketing eszköz. Az egyes termékek piacra jutásáról az adott termék előállítója gondoskodik, az akciócsoport a márka/védjegy széleskörű megismertetésében, elfogadtatásában segít, illetve ösztönzi a lakosságot a helyi termékek fogyasztására a tömegtermékek helyett. Elhangzott, a márka használata, az azzal járó minőségi elvárások teljesítése a már említett gondolkodásmódnak köszönhetően önellenőrzési folyamat, nincs szükség külső/szervezeti kontrollra, csak ha szakmai alapon (pl. hatósági előírás) szükséges.; - rendkívül fontos a folyamatos visszajelzés; - szintén hangsúlyos elem, hogy a LEADER csoport és munkaszervezetének tevékenységét sok külső partner segíti (pl. Spiritour iroda); - fontos, hogy a helyiekkel történő kommunikálás, kapcsolattartás ne merüljön ki az egyirányú tájékoztatásban, be is kell őket vonni a munkába. A helyieket a helyi médiumokon keresztül érték el, fórumokat, előadásokat tartottak, illetve motivációs céllal különböző versenyeket hirdettek. Mindezek mellett a polgármestereket folyamatosan tájékoztatták; - a 2000-ben megjelölt 3 fő prioritás: 1: gasztronómia/kulináris régió; 2: emberi erőforrás fejlesztés; 3: kézműves ipar fellendítése; - 4 év után jelentkeztek az első eredmények, és 9 év után ítélhették sikeresnek a programot; - az egyik legfőbb tapasztalat, hogy a változást tanulni kell, illetve hogy a projektek támogatásánál több szempontot figyelembe kell venni (pl. szakmaiság, finanszírozás stb.), de mindig a jövőkép elérése kell, legyen a cél, ezt meghaladó kompromisszumot nem szabad kötni; - a jövőkép sikeréhez alapvető, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokra kell tervezni, arra, amivel a térség rendelkezik; re már megfogalmazták újabb 10 éves víziójukat: 1: emberi, 2: ökológiai, 3: gazdasági fenntarthatóság elérése;

3 - kérdésekre válaszul elhangzott még, hogy a Vulkanland név a térség geológiai adottságain alapul, az Akciócsoportnál 4 fős munkaszervezet dolgozik, ill. 1 fő régió koordinátor, és sok külső partnerrel dolgoznak, főleg a kommunikáció és programszervezés területén; - a támogatási projektek előfinanszírozását a vállalkozások jellemzően kedvező banki hitelekből oldják meg, illetve az Akciócsoport működési költségeihez lakosságarányosan járulnak hozzá a települések, kb ,- euro/év. Michael Fend, menedzser az általuk alkalmazott CCC (Cultural Capital Counts/kulturális erőforrások tőkésítése) módszerről beszélt, majd bemutatott néhány, e módszer alapján kidolgozott és végrehajtott sikeres projektet. A CCC módszer első lépése, hogy azonosítsuk a kulturális szellemi örökségünket, mint értéket. Kulturális és szellemi örökség alatt belső, nem megfogható, értékekre kell gondolni. Ezt az örökséget alapul véve kell kialakítani egy jövőképet, és megfogalmazni azokat a teendőket (lépéseket, feladatokat, mérföldköveket), melyek ennek az eléréséhez szükségesek. A példák között az alábbi projektek szerepeltek: a) Vulcano búza: 37 termelő működik együtt és üzemeltet egy malmot, a projekt elindulása óta a duplájára növelték a feldolgozott alapanyag mennyiséget, a következő évre már 100 termelő jelentkezett. A projekt eredményei: ellenőrizhető a búza eredete és feldolgozásának módja, ill. a termelők biztosak lehetnek abban, hogy a terményt garantáltan felvásárolják tőlük. b) A Vulkánok útja túraútvonalba a régió összes települése és túraútvonala bekapcsolásra került, egységesítették az útvonalak struktúráját és arculatát, közös információs anyagokat dolgoztak ki, és bekapcsolták az útvonalak mellett működő összes szolgáltatót (éttermek, szervizpontok, szállások stb.). c) Rengeteg szakmai, turisztikai, kulturális és ismeretterjesztő kiadványt jelentetnek meg. Ezek közül külön kell választani a turistáknak szóló, és a helyiek ismereteit, identitás tudatát fejlesztő kiadványokat. A kiadványok többsége online is elérhető. A weboldaluk igazi információforrás a térséget felkereső vendégeknek, a helyi lakosoknak, vásárlóknak, pályázóknak egyaránt, és nem utolsó sorban az elsődleges megjelenési lehetőség a termékeket, szolgáltatásokat kínálók számára. d) Vulkanland sertés alatt 150 termelő 2500 féle termékét kell érteni, melyek közös feldolgozó üzemekben készülnek. A kornbergi kastély szomszédságában a kastély egy melléképületéből alakították ki a Régió Házát, mely a Vulkanland LEADER Akciócsoport irodáinak is helyet ad, s számos szakmai és kulturális rendezvény, program helyszíne. A tökéletes állapotban lévő kastély egy szárnyát a mai napig lakja a család utolsó örököse. Az általa nem használt termekben folyamatosan zajlanak programok, főként kiállítások. Ott jártunkkor kézzel készült szőnyegek kiállítását és vásárát tekinthettünk meg, illetve a kézműves termékek boltjában nézelődhettünk, ahol élelmiszer termékek (olajok, lekvárok, gyümölcslevek, magvak) ékszerek, természetes alapanyagok felhasználásával készült ajándék és dísztárgyak, szépségápolási termékek vásárlására volt lehetőségünk.

4 Az előadások után utazás vissza Feldbachba, vacsora a Pfeiler s étteremben. 2. nap Reggelit követően 8.45-kor indulás a Régió Házába, ahol Josef Ober, a Vulkanland Akciócsoport elnöke, Auersbach korábbi polgármestere tartott rendkívül szuggesztív előadást, mely a CCC módszer lelki/szellemi oldalát mutatta be nagyon érzékletesen. Beszámolt arról, javában készülnek a as EU támogatási ciklus feladataira, épp a tegnapi napon választottak ki 140 db projektötletet, melyek megvalósításával a 2025-ös vízió eléréséhez járulnak hozzá, illetve több száz fővel bővítették az Akciócsoport tagságát. Az előadás legfontosabb üzenetei: - a térségben kb évvel ezelőtt még a lakosság 90%-a a mezőgazdaságból élt, ez az arány ma már csak 10%, ami a társadalom jelentős részének életminőség romlását hozta magával; - elszigetelődés és elmagányosodás kezdődött a társadalom tagjai között, mely a modern kori társadalmi folyamatokkal magyarázható. Az egyének előtt a választási lehetőségek sokasága áll, ami egy bizonyos szint fölött már megnehezíti a döntést. Ezért orientációra, méghozzá hosszú távú orientációra van szükség; - az orientáció kijelölésekor pedig nem szabad hagyni, hogy a gyorsaság kényszere a szakmaiság, a mennyiség pedig a minőség rovására menjen; - mókuskerék szindróma a stressz miatt; - szemléletformálás; - nem szabad kívülről, felülről várnunk a segítséget; - kevés nagy volumenű, rövid távú projekt helyett hosszú távú projektek, melyek kis volumenű, de egymáshoz szorosan illeszkedő és egymásra épül; - az anyagi lehetőségeink ma sokszorosan jobbak, mint 100 évvel ezelőtt, de a fogyasztói társadalomban a kulturális kötődések és a lelki kapcsolatok elvesztek; - konklúzió: a valódi sikerhez az anyagi és emberi fejlődést össze kell kapcsolni; tól 2000-ig dolgozták ki a 2010-re szóló jövőképet; - a Vulkanland határrégió Ausztria leszakadt térsége volt, változtatni kellett, mert a nélkül a jövő kilátástalan volt, de a változásnak először a fejekben, lelkekben kellett végbemennie, mert az a térség, mely nem hisz magában, nem tud fejlődőképes és innovatív lenni; - az embereket motiválni kell; - fel kell ismerni a helyben meglévő értékeket; - sikertörténet, amit elértek, vezető térség, és mindez lényegében egy saját márkának köszönhető; - új jelentéssel töltötték meg a helyi identitást;

5 - nem arra a kommunikációra kell gondolni, amit a turisták felé alkalmaznak, teljesen más azonosításról van szó, amely az öntudatot erősíti; - a pozitív szemlélet és gondolkodás az alapja a fejlődésnek, illetve hogy visszavegyünk a tempóból; - az infrastrukturális beruházások/fejlesztések a hardware, az emberi/belső tényezők a software; - legyen kevesebb, de jelentősebb fejlesztés; - új kultúrát alakítottak ki az étkezésben, borászatban, rendezvényeken; - elvándorlás folyamatának megállítása; között több ezer Mrd Ft-nak megfelelő eurót használtak fel; - a jövőkép kidolgozásához önvizsgálat kell; - a jövőképből adódik az eléréshez szükséges lépések, állomások köre; - a 2025-ös jövőképük: 1: emberi, 2: ökológiai, 3: gazdasági fenntarthatóság, ez utóbbi a kulináris régióra, a kézműves iparra és az emberi vitalitásra épül. Továbbá 100%-os megújuló energia felhasználás; - csak együttműködésben működik, ehhez sok idő, türelem kell, de egy kritikus pont elérése után a rendszer fejleszti/gerjeszti önmagát; - fontos, hogy a folyamat mindenki számára nyitott legyen, azoknak is, akik korábban nem akartak részt venni benne; - az eredmény: 117 ausztriai térségből mára Vulkanland a 2. legélhetőbb vidéki régió; - minden régiónak, a Körösök völgyének is megvannak a saját értékei, amire jövőképet lehet építeni! Ebéd Stainz der Stradenben, azt követően találkozó Karl Lenz úrral, a kisváros polgármesterével. A településnek kevesebb, mint 1000 lakosa van január 1-től a racionalizálás jegyében a települési önkormányzatok összevonására kerül sor, 13 ezer lakosonként. A polgármester az önkormányzat vidékfejlesztés keretében végzett lépéseit mutatta be: - beszélgettek a lakosokkal, az azonos elképzelésekkel rendelkezőket megpróbálták egy asztalhoz ültetni; - elsődleges céljuk az volt, hogy a saját térségük számára teremtsenek értékeket, azok ne kerüljenek ki a térségből; - a komplex szolgáltatások kialakítására törekedtek: pl. egy szálláshely ne csak szállást nyújtson, hanem étkezési lehetőséget is, és rendezvény központként is funkcionáljon; - pl. a térség híres a Buschenschankokról. Ezek olyan, taverna szerű vendéglátó egységek, melyekre speciális szabályok vonatkoznak. A Buschenschankokban a tulajdonosok a saját maguk által előállított élelmiszereket kínálhatják fogyasztásra (nem melegkonyhás!). Pl. saját hízlalású sertésekből készült élelmiszerek, saját termelésű gyümölcslé, bor, kiegészítésként szintén helyi

6 termékeket kínálnak, melyeket a környékbeli termelőktől szereznek be (pl. kenyér, sajt stb.). Évente összesen legfeljebb 6-9 hónapot tarthatnak nyitva, melyet saját naptárban, előre közzétesznek; - a helyiek a helyi termékeket fogyasztják! - a legtöbb a kis-és középvállalkozás, 1-20 fő foglalkoztatottal; - kevés a nagyvállalat, ami van, az főként a szállítmányozás, szerszámkészítés, kertészet ágazatban tevékenykedik; - a kézműipar a hangsúlyos; - nem rövidtávon gondolkodnak, nem az a fontos, hogy a következő 2-3 évben mi fog történni, hanem hogy 10 éves távlatban hova tudnak elérni; - egy nagy sikertörténet a helyi kosárfonó vállalaté, mely mára már az UNESCO örökség része, holott a mesterség majdnem kihalt, úgy kellett a régi öregek tudására alapozva fel eleveníteni; - a napenergia és a fa szén a legjelentősebb megújuló és bioenergia forrás, de az energia racionalizációhoz országos szinten komoly nagyságrendű támogatást nyújtanak; - a közintézményeket a megfelelő technológiával szerelték fel; - meg adják a szakképzés becsületét; - céljuk, hogy 2025-re önellátó legyen a régió energiából; - a Vulkanland túraútvonalról szólva elmondta, 10 éves munka eredménye, a cél az volt, hogy az útvonalak során a túrázók a lehető legtöbb témával és tartalommal találkozzanak, az útvonal melletti szolgáltatókat is érdekeltté tették a projektben; - az ünnepeket is megpróbálják a saját képükre formálni, egységes megjelenés és programok a szomszédos településeken, hagyomány és művészet együtt; - 15 év a vidékfejlesztés szempontjából nagyon rövid idő - korábban jellemző volt az elvándorlás, amit sikerült megállítani; - a szemléletformálás, motiválás sokkal könnyebb kicsi, de jó példákkal. Bernd Wieser az étterem kertjét képező telken kialakított tanösvényen vezette végig a csoportot, bemutatta a térség földrajzi kialakulásának történetét, a legismertebb állat-és növény fajokat. Külön szólt a Natura 2000 területeken megvalósított természetvédelmi projektekről, melyek célja a helyi élővilág (növények, állatok) megőrzése, s olyan gazdálkodási formák megvalósítása, melyek mindezen célok elérését nem akadályozzák. Elmondta, a Natura 2000 területeken a gazdálkodást jellemzően magántulajdonban lévő, ill. magánadományokból gazdálkodó egyesületek végzik. Busszal rövid kirándulást tettünk a környéken, szemléltetve az elhangzottakat (fő gazdálkodási formák, termelt növények, tartott állatok stb.).

7 Projektlátogatás keretében elsőként Sabine Putz helyi termék boltját és házi lekvár készítő üzemét, majd biokertjét kerestük fel. A bolt rendkívül látványos, k. 80m2-nyi széles választékból válogathatnak a vevők. A termékek részben Sabine által előállított termékek, de a hölgy 80 másik termelővel/beszállítóval áll kapcsolatban, így tudja gazdaságosan fenntartani az üzletet. Vacsora egy helyi Buschenschankban. 3. nap Reggelit követően projektlátogatások következtek. A Sonnenhaus Grandl kapcsán Gabrielle Grandl házigazda elmondta, az EU csatlakozás óta 12 régi parasztházat újítottak fel együttműködésben, a csatlakozáshoz kritériumokat határoztak meg: - legalább 100 éves épületek, azokat és környéküket rendben kell tartani, az autentikus képet megőrizve, a korszerűsítés mértéke egyéni döntés; - a belső berendezés korabeli bútorokkal történjen, a helyi asztalos mesterekkel dolgoztattak; óta van közöttük formális együttműködés is, minimum árlimitet vezettek be, havonta kb. 400 vendégéjszakájuk van; - a környék házaihoz is tartoznak általában vendégszobák; - a működés során tapasztalták ki, hogy nem elég csak szállást nyújtani, étkezési lehetőséget is kell biztosítani, valamint szolgáltatásokat kell kínálni; - ez újabb fejlesztéseket követelt; - az egyes szolgáltatásokat a más háznál megszállt vendégek is igénybe vehetik (pl. masszázs); - a reggeli biztosításához együttműködnek a helyi mg-i iskolával és a környékbeli farmerekkel, és csak helyi terméket szolgálnak fel, ez kritérium; - biomassza hasznosítás az energia ellátáshoz szintén kritérium, ebben a közeli erdőkre támaszkodnak; - további kritérium, hogy minden vendégháznál kell legyen bérelhető kerékpár; - a Vulkanland túraútvonal összesen 800 km hosszú, 50 település van benne, a nagy körtúrához a településeken belüli kis túrák is csatlakoznak, mindegyik rész túra egy-egy témához kapcsolódik, egységes táblarendszerrel; - hangsúly a szemléletformáláson és a fenntarthatóságon; - weboldalon előre lehet programot rendelni/foglalni; - a vendégek kb. 70%-a német, kevesen érkeznek Mao-ról, Olaszo-ból, illetve K-Európából; - a legtöbben nyáron vannak, de igyekszenek kiegyenlíteni a szezont, télen pl. az adventhez kapcsolódó kézműves vásárokra és művészeti programokra építve, ill. a vidéki/tanyasi élet bemutatása (állattartás, befőzés stb.)

8 - közös, saját forrásból finanszírozott marketing tevékenységet valósítanak meg. A Vulcano Ham Company öt helyi sertéstenyésztő együttműködésére épül. A saját hizlaldákban tartott sertéseket közösen kialakított üzemben dolgozzák fel, és közös márkanév alatt értékesítik. A cég különlegessége az általuk alkalmazott sertéstartásban keresendő, ill. a cég védjegyének számító különleges sonkában, melyet megfelelő fűszerezést követően levegőn legalább 15 hónapig, majd még 3 hónapig érlelnek, és papírvékonyra szeletelve fogyasztanak. A sertéseket különleges mélyalmon tartják, jó körülmények között (tágas tér a mozgáshoz, korszerű etető és itató rendszer, hátvakaró, játszótér stb.) Az üzemet a higiéniai előírások miatt sajnos nem tekinthettük meg, helyette a cég rendkívül látogatott, de kétségkívül rendkívül informatív látogatóközpontjába mentünk el. Ott kisfilm és tárlatvezetés keretében megismerkedtünk a feldolgozott sertésfajtákkal, az általuk keresztezett fajok előnyeivel és hátrányaival, megismerhettük a sonkaérlelés folyamatát, és ebéd gyanánt széles körű kóstolót fogyaszthattunk el. (Megjegyzés: távozásunkkor a buszból sajnos láttuk azon sertések tartási helyét és körülményeit is, akik nem voltak a szerencsés, látogatóközponti kiválasztottak között, és kevesebb helyük volt a mozgásra bízunk benne, a játszóterüket éppen takarították, ezért voltak időlegesen úgy, mint heringek a konzervdobozban ) A Wollgenuss csoport juhtartók partnerségére épül. Az egymással együttműködő hölgyek saját birtokukon viszonylag kevés, 5-12 juhot tartanak, melyek gyapját egy közös kis üzemben dolgozzák fel, és közös akciókon (vásárokon stb.) értékesítik. A partnerség különlegessége, hogy nem szokványos használati tárgyakat készítenek gyapjúból (pl. ékszereket). A Gölles család ecet és pálinka üzemében többféle étkezési ecetet és likőrt kóstolhattunk, ill. megismerkedtünk a családi vállalkozás történetével, valamint az általuk alkalmazott gyártási módszerekkel is, különös tekintettel a snapsz és a pálinka között különbségre. Vacsora a Riegersburgi Wippel étteremben. 4. nap Reggelit követően kijelentkezés a szállodából, 8.45-kor indulás a Zotter csokoládé gyár és látogatóközpontba. A Zotter család, miután kisvállalkozásuk tönkrement, az alacsony ingatlanárak miatt költöztek a nagyvárosból a térségbe, és kezdték újra a családi cukrászatot. Mára már 150 alkalmazottjuk van, összesen 18 millió euróból valósítottak meg fejlesztéseket, a világ 8 legjobb csokoládégyára között tartják őket számon. Mindez egyebek között annak köszönhető, hogy a minőséget totális kontrollal biztosítják, saját indiai kakaóbab ültetvényről szállítják az alapanyagot. A gyár energiaellátását 50%-ban napenergia biztosítja, a napelem telepek a gyár melletti több hektáros területen vannak telepítve. A gyárban a teljes gyártási folyamattal megismerkedhetnek az érdeklődők. A szakmai programot követően sor került a helyi vár megtekintésére. Ebéd a hatzendorfi Malerwinkl étteremben, mely különleges art elemeinek köszönheti hírnevét, Pazar konyháján kívül. (Általánosságban elmondható, hogy a megtekintett/megkóstolt termékek mind jó, esetenként kiváló minőségűek voltak, de a legfontosabb tényező mindenhol az élmény faktor volt, vagyis egy-egy termék esetében nem is feltétlenül az íz, vagy a forma stb. volt az érték, mely a megvásárlására buzdított, hanem a vele járó plusz érzelmi impulzus. Hazautazás a Szentgotthárd - Körmend Veszprém Budapest Szarvas Békéscsaba útvonalon.

9 A tanulmányút szakmai programjához kapcsolódóan október 28-án sor került egy értékelő megbeszélésre, melyen a résztvevők a hallottakkal, ill. látottakkal kapcsolatos észrevételeiket, véleményeiket összegezték. A legfontosabb megállapítások között elhangzottak: - valóban a szemléletformálás a legfontosabb feladat, hiszen Magyarországon a közös mezőgazdasági termelésnek és értékesítésnek a rendszerváltás előtti időszak erőszakos téeszesítései miatti negatív beidegződések még erősen élnek a termelőkben, generációváltásra is szükség lesz; - a térségben élők rosszabb jövedelmi különbségeire is tekintettel kell lenni, hiszen a leggazdaságosabb termelés esetében is drágább a helyi termékek előállítása, mint a tömegtermékeké; - figyelembe kell venni a termőföldi, ill. földrajzi adottságokat. Míg Ausztriában kevésbé jó termőföldek találhatóak, mint Békés megyében, az állattenyésztés és a kézműves ipar könnyebben teret hódíthatott, azonban térségünkben a leggazdaságosabb hasznosítás a szántóföldi növények termesztése, ill. míg Ausztriában sűrűbb a településszerkezet, szűkebb hazánkban akár km is lehet a távolság az egyes városok/falvak között, mely pl. az egyes túraútvonalak összeköttetéséhez kevésbé előnyös; - amint azt Josef Ober, a Vulkanland HACS elnöke is megfogalmazta a kapott helyi termék ajándékkosár láttán, térségünkben is széles palettája van a helyi hagyományokra, tudásra és alapanyagokra épülő helyi termékeknek (kosár, szőttes, kolbász, húskészítmények, pálinka, lekvár, méz, savanyúság, szörp). A következő lépés e termékek eladási módszerének megtalálása, ill. a gazdaságos üzemméretek és az egymással partnerkapcsolatra lépő felek megtalálása; - a kívánt eredmények elérése 3-4 év építkező munkát követel meg, már a folyamat elején el kell fogadni, hogy közép és hosszú távú időszakokról beszélhetünk csak; - a Körösök Völgye Akciócsoportnak támogatnia kell az egyes termelők közötti egyelőre nem intézményesült együttműködéseit, de mindenekelőtt a kapott információkat, a látott jó gyakorlatokat kell terjesztenie a térségben, és fel kell kutatnia a potenciális partnereket. Az értékelő megbeszélés részeként Molnárné Dr. Tarkovács Márta tartott előadást Makovecz Imre közösségépítő módszertanának bemutatása céljából. Az előadásból kiderült, az elsődlegesen építésztervezői tevékenysége révén ismert Makovecz Imre közösségfejlesztő volt, tervezői munkája során kiváltképp a vidéki kistelepülések esetében gyakorlatilag mindazon közösségszervezési módszereket, ill. tervezési elveket alkalmazta, melyekre a CCC módszer épül. Ezek: helyi igényfelmérés arról, az adott közösségnek van-e igénye/szüksége a tervezett épületre, ha igen, annak milyen funkciókat kell betöltenie (ehhez folyamatos kommunikációra van szükség a lakosság, a helyi szereplők, a településvezetők és a szakemberek között), ill. azon funkciók működtetéséhez milyen erőforrásokra és tevékenységekre van szükség. Az előadás legfontosabb üzenetei: - a helyi társadalmat érintő bármilyen fejlesztés esetén organikus gondolkodásra van szükség; - az építés olyan hosszan tartó folyamat, melyben a döntéshozók, a helyi lakosság és a szakértők együtt keresik az adott feladat optimális megoldását;

10 - a települési megújító-tervező munkában a bevonás, a részvétel segítése sajátos hozzáértést igénylő, összetett tevékenység; - szükség van külső közösségi szakemberekre, mindenkit a saját szakértelmében kell bevonni a folyamatba; - helyi anyagokból, olcsón, a közösség céljainak és szépre épüljön a ház - meg kell küzdeni a nincs itt semmi!, nincs jövőképünk, ha lenne pénzük, csak akkor tudnának előrelépni hozzáállással; - helyi szintű párbeszéd kialakulása kell, akkor és azután merül fel a kérdés, hogy ezeket a szükségleteket milyen épület, mesterségesen létrehozott tér tudja a legjobban szolgálni; - a hagyományt tehát úgy lehet a szerves építészetbe beleépíteni, hogy egy rendkívüli mélységű népművészeti emlékezés anyagát kell szervesíteni, megjeleníteni a huszadik század végén Ha valamit kell tenni a huszadik században, akkor az éppen az emlékezet újfajta felélesztése, abszolút pontos feltámasztása; - Makovecz szándéka a kultúra alapjait erősítő, annak közösségmegtartó erejét fokozó kézzel fogható példák állítása volt; - kultúra= a hétköznapi életünket meghatározó szokások, cselekvési módok (beszédkultúra, viselkedéskultúra), közösségi kapcsolatok, valamint a helyhez, a közösséghez kötődő hagyományok értékeinek megőrzése; - településfejlesztési koncepció: a múlt és a jelen helyzet feltárásán nyugvó jövőképet fogalmaz meg,+ célokat tűz ki. A koncepció kibontása az integrált településfejlesztési stratégiában valósul meg, kidolgozásában a helyi társadalomnak (lakosoknak, civil szervezeteknek, szakembereknek, intézményeknek, gazdasági szereplőknek) hangsúlyos szerepet kell kapnia; - széleskörű és aktív részvétel szükséges; - a fejlesztési célok megfogalmazásának kiindulópontja az a tudás, amelyet a település helyzetéről annak lakóitól szereztünk; - első lépés a múlt, második a jelen helyzet és a vágyak megismerése, feltárása, harmadik a település jövőjéről szóló nyilvános beszélgetéssorozat, amelynek célja az, hogy a jelenlévők feltárják egymás előtt nézeteiket, vágyaikat, reményeiket, hogy nyilvánosságot kapjon minden kritika, vélemény, megfogalmazódjanak az álmok és szembesüljenek a valósággal, hogy e kettő összegéből kirajzolódjanak a szükséges és lehetséges lépések; - kreativitás, a lehetséges megoldások, újdonságok keresésében mutatott bátorság; - racionalitás, az akadályok számbavétele; - visszacsatolás, a mérlegelési szempontok és a döntések indoklása; - a beszélgetések célja kettős: együttműködésre kész emberek csoportjainak kialakítása és a jövőkép, a cselekvési tervek megfogalmazása; - az a polgármester, aki a pályázati rendszerben és a kapcsolatok immár többszintű, akár nemzetközi építésében tájékozott, az a testület, amely békében van egymással, és amelyben az

11 emberi viszonyok rendezettek, a jogkörök tisztázottak és elhatároltak, az az önkormányzat, amely a helybéli társadalmi kapcsolatokat keres, és munkájában azokra épít, hosszú távon éppen a településfejlesztés eredményeiben fog kiemelkedni a máshogyan munkálkodók közül. A testületbéli megértés és tolerancia, a civil szervezetekkel való jó együttműködés nemcsak a véletlen dolga, hanem tudatos fejlesztő munka eredménye is.

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba

Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba Helyi termékek, tradicionális gasztronómia bevonásának lehetőségei a turisztikai kínálatba DR SZALÓK CSILLA TDM Konferencia I 2015. december 3-4. I Gyula A falusi turizmus helyzete Falusi szálláshelyek

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása

Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Helyi márka kialakítása a Bakonyban című projekt bemutatása Előzmények 2009. évben a NATURAMA SZÖVETSÉG tagjaként FICODER szakkiállításon vettünk részt Sevillában, ahol felkérést kaptunk egy nemzetközi

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: Projektlátogatások ECOSYAL program 2. Időpont: 2014. augusztus 28. Helyszín: Szokolya, IKSZT 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott egy már

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában

Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában Az értékelés szerepe a vidékfejlesztési projektek tervezésében, kiválasztásában (A HACS miként lenne képes kiválasztani a térség számára értékesebb vagy nagyobb haszonnal járó projekteket?) Az értékelésről

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

ünnepélyes avatása és megnyitására

ünnepélyes avatása és megnyitására Sajtóanyag sajtóanyag a Kistermelők Háza ünnepélyes avatása és megnyitására SZENTLŐRINC KIÁLLÍTÁSI CENTRUM 2015. április 16. 11 00 2 KISTERMELŐK HÁZA Az ötlet Egy speciális piac és közösségi tér létrehozása

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Budapest, 2010. december

Részletesebben

Bábolna 2013. december 10.

Bábolna 2013. december 10. Bábolna 2013. december 10. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 (uniós tervezési időszakhoz igazodva) tengelyek (I., II., III., és IV. LEADER) LEADER Helyi Akciócsoportok kiemelt feladata:

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: ECOSYAL program Francia delegáció projektlátogatásai Időpont: 2014. augusztus 27 28. Helyszín: BDIVE területe 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott

Részletesebben

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT

A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT A MAGYAR SAJTÚT HÁLÓZAT Szlanyinka Edina Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2013. június 28. A Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók Sajtkészítők Egyesülete

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Zala Termálvölgye Egyesület

Zala Termálvölgye Egyesület Zala Termálvölgye Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport 2013. július 19., Zalaszentlászló Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos szervezet

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv

LEADER Intézkedési Terv LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben. 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségben 2015. február 11. Budapest Földművelésügyi Minisztérium Zala Termálvölgye Egyesület 2008-ban alapított vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában. Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában. Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közreműködése nemzetközi kapcsolatok kialakításában Kiss Ágnes Temesvár 2012. szeptember 27. MNVH feladatai Nemzetközi és térségközi kapcsolatok kialakítása Segítségnyújtás

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása

Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és a megvalósításba politikai támogatás megszilárdítása Társadalmi integráció Közösségi tervezés, participáció HOGYAN? Módszertan, A közösségi tervezés alapelemei Konzultáció és kommunikáció a szereplők azonosítása a helyi érdekeltek bevonása a tervezésbe és

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

A VIDÉK MINŐSÉGE ALPOKALJA-FERTŐ TÁJON. Hamar Zsóka, gyakornok Répceszemere

A VIDÉK MINŐSÉGE ALPOKALJA-FERTŐ TÁJON. Hamar Zsóka, gyakornok Répceszemere A VIDÉK MINŐSÉGE ALPOKALJA-FERTŐ TÁJON Hamar Zsóka, gyakornok Répceszemere LEADER in Hungary 2007-13 96 LAG s 3020 municipalities 74 milliard HUF WHITE: non-leader territories (cities over 10,000 inhabitans)

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY

TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY TANULÓ VIDÉKI TÁJAK NEMZETI KONFERENCIA II. SZAKMAI TALÁLKOZÓ 2014. MÁRCIUS 27. TATÁRSZENTGYÖRGY dr. Nagy Réka, vidékfejlesztési referens Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezet Témák HELYI

Részletesebben

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL

Vidékfejleszt bemutatkozása az ECOSYAL A Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejleszt kfejlesztési si Egyesület bemutatkozása az ECOSYAL tükrében Bemutatkozás A Börzsöny lábainál, a Duna és az Ipoly által határolt terület 17 település Verőcétől Bernecebarátiig

Részletesebben

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében

Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a Zala Termálvölgye térségében Helyi termék fejlesztés a gyakorlatban Miért jó a helyi termék? szakmai konferencia- 2013.02.21., Szentgyörgyvár Zala Termálvölgye LEADER Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE. www.fvsze.com

FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE. www.fvsze.com FALUSI VENDÉGASZTAL SZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE CSELEKVÉSI TERV 2013 2014. www.fvsze.com Jelen Kistermelői falusi vendégasztal szolgáltatás - kistermelőnek nem célcsoport a turista - termelő gazdaságban működtetni

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Excursion to Styrian Vulkanland

Excursion to Styrian Vulkanland Offer for Körösök Völgye Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Békéscsaba Excursion to Styrian Vulkanland 7 10 October 2014 1st day, Tuesday, October 7 th : Lunch on the way to Feldbach 14:30 Check-in at

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

VÖLGY VIDÉK HÍRLEVÉL 2013/5

VÖLGY VIDÉK HÍRLEVÉL 2013/5 VÖLGY VIDÉK HÍRLEVÉL 2013/5 FELFÜGGESZTÉSEK Megjelent az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 292/2013. (XI.25.) számú közleménye, mely szerint a 103/2013. (XI.8.) VM rendelet alapján

Részletesebben

Szeretem, mert Vasból van

Szeretem, mert Vasból van VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Vas megyei Általános Iskolák részére Tárgy: Versenykiírás Iktatószám: 2-45/2013 Székhelyén Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Tisztelt Pedagógusok!

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások. Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens FELADATOK

A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások. Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens FELADATOK A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens Magyarország legszebb konyhakertje Karcag, 2013. november 15. FELADATOK A politikai -, a szakmai-

Részletesebben

A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens

A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens A MNVH tevékenységei projektötleti felhívások Dr. Barancsi Ágnes MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei referens Magyarország legszebb konyhakertje Karcag, 2013. november 15. FELADATOK A politikai -, a szakmai-

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Összetekerünk projekt. 2015. Budapest

Összetekerünk projekt. 2015. Budapest Összetekerünk projekt tájékoztató 2015. Budapest Aktuális trendek 2.3 milliárd bringatúra évente! 20.4 millió vendégéjszaka 44 milliárd euró a gazdaságban (ECF 2013. adatok) Aktuális trendek A turisztikai

Részletesebben

Közös kertünk: Zala Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban. 2014. május 6. Szepetnek

Közös kertünk: Zala Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban. 2014. május 6. Szepetnek Közös kertünk: Zala Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban 2014. május 6. Szepetnek Zala Termálvölgye Egyesület Vidékfejlesztési célú civil szervezet LEADER Helyi Akciócsoport - címbirtokos

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Völgy Vidék LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése Helyi termékek, helyi szolgáltatások

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által

HÍRLEVÉL. a Tiszazugi LEADER Helyi Akciócsoport területéről. Szeretettel köszöntjük a Tiszazugi Leader Egyesület munkaszervezete által Tiszazugi LEADER Egyesület 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 8. Tel: 06-56/560-294; 06-56/560-295 E-mail: tiszazug.leader@gmail.com Honlap: www.tiszazugleader.eu HÍRLEVÉL 2013/10. a Tiszazugi LEADER

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Program: 1. nap 9.00 9.45 Regisztráció

Program: 1. nap 9.00 9.45 Regisztráció Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Ha problémája van a megjelenítéssel, kattintson ide. Novemberi küldöttgyűlés A NESZ soron következő küldöttgyűlését 2014. november 21-22-én tartja a Hotel

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról

Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról Arnóczi Rozália tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály 2011. február 16. Összefoglaló a LEADER program végrehajtásának megújításáról A főbb probléma

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben