KÖRNYEZETBARÁT ENERGIATERMELÉS SZŐLŐTÖRKÖLY FELHASZNÁLÁSÁVAL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖRNYEZETBARÁT ENERGIATERMELÉS SZŐLŐTÖRKÖLY FELHASZNÁLÁSÁVAL"

Átírás

1 ESETTANULMÁNY/KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése KÖRNYEZETBARÁT ENERGIATERMELÉS SZŐLŐTÖRKÖLY FELHASZNÁLÁSÁVAL KIOP Projekt Esettanulmány Készült: november 26. Szerző: Kutatásvezető: Kónya Márton Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó A projekt szereplőinek bemutatása A pályázó szervezet bemutatása A projekt jogszabályi hátterének bemutatása A projekt környezetének bemutatása A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projekt részletes bemutatása Projekttéma Projekttartalom Ütemezés A projekt legfontosabb eredményei, hatásai A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A projektindítás körülményei A pályázatírás bemutatása A projektmegvalósulás bemutatása Szerződéskötés A projektszervezet bemutatása Projektkommunikáció Projektpénzügyek, ellenőrzés Projektpénzügyek Ellenőrzés Összegzés Források Képek jegyzéke Táblázatok jegyzéke

3 Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3

4 A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4

5 1. A projekt szereplőinek bemutatása 1.1 A pályázó szervezet bemutatása Az esettanulmányunkban bemutatásra kerülő KIOP /3 azonosítószámú projektet az Arany Kapu Borászati Melléktermék Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyedüli kedvezményezettként valósította meg. A kunsági borvidék központjában elhelyezkedő kunfehértói Arany Kapu Zrt., több mint 30 éves múltra tekint vissza. A cég a kunfehértói telephelyen 1970 óta folytat borászati melléktermék-feldolgozást. A rendszerváltás után a nagyüzem 1993-ban részvénytársasággá alakult. Jelenleg a cég közel 100 főt foglalkoztat és évi 2 milliárd forintos árbevétellel rendelkezik. A melléktermékek teljes körű feldolgozása révén, a társaság Magyarország legnagyobb borpárlat előállítója, valamint Közép-Európa egyetlen borkősav termelője. 1. kép az Arany Kapu Zrt. kunfehértói gyártelepe Forrás: Korábban ezeket a hulladéknak számító melléktermékeket, amely a borkészítés összes tömegének 20 százalékát jelentheti - szőlőtörkölyt, a borseprőt, a különböző derítési aljakat többnyire - kidobták, kiöntötték, szennyezve ezzel a környezetet, kisebb mennyiségükből esetleg pálinkát nyertek ki. A borászati melléktermékeknek az igazi, környezetkímélő hasznosítását az Arany Kapu Zrt. valósította meg, így az ország legnagyobb borászati melléktermékeket feldolgozó cégévé vált. A borászati melléktermékek feldolgozása mellett a cég szőlőmust sűrítésével is foglalkozik, az utóbbi években pedig jelentős szerepet vállalt a borfeleslegek levezetését szolgáló állami intervenciós borlepárlásban. A társaság termékei: - Lédig szeszesitalok: borpárlat, barackpálinka, körtepálinka, cseresznyepálinka, törkölypálinka, birspálinka, bodzapálinka. - Palackos italok: Moulin Noir Brandy, Diólikőr. 5

6 - Borkősav: az élelmiszeriparban és az egészségügyben is jól hasznosítható vegyület. - Kalcium-tartarát, - Mustsűrítmény, szőlőmag. Ma Magyarországon több kisebb, részleges feldolgozást végző pálinkafőzdénlepárlón túl egyetlen üzem, a kunfehértói székhelyű Arany Kapu Zrt. foglalkozik a borászati melléktermékek mindegyikének komplex feldolgozásával. Ez azt jelenti, hogy az Arany Kapu Zrt. a szőlőtörkölyből és a borseprőből a kinyerhető alkohol mellett kálcium-tartarátot és ennek feldolgozásával borkősavat állít elő, képes a szőlőtörkölyből a szőlőmag kinyerésére, illetve a mindezek után visszamaradó kifőtt törkölymassza energetikai célú hasznosítására. A komplex feldolgozás, azaz az egységnyi alapanyagból több hasznosítható végtermék előállítása biztosítja az Európai Unió által előírt szabályozás mellett a tevékenység gazdaságosságát. A KIOP támogatással zajló projekt hozzájárult, hogy az Arany Kapu Zrt. lepárló üzemének volumenben és technológiai színvonalban a nyugat-európai, hasonló tevékenységet végző üzemek színvonalára történő emelése megtörtént. 1.2 A projekt jogszabályi hátterének bemutatása Az Európai Unióban számos tagállam igen fejlett szőlőtermesztési és borkészítési kultúrával rendelkezik. Ennek megfelelően a minőség fenntartására és az élelmiszerbiztonság növelésére vonatkozó a tagállami igények közösségi szintű szabályozást és végrehajtást eredményeztek. Az Európai Unió területén a szőlőtermesztésre és borkészítésre vonatkozó rendtartásában már 1999 óta nagyon szigorú előírások vonatkoznak borászkodással foglalkozó cégek nyilvántartására, szőlőültetvények telepítése, a borlepárlásra, palackozásra és a forgalomba hozásra. Az Európai Unió borpiaci rendtartása szigorú, mindenre kiterjedő, illetve minden szinten szabályozott és alkalmazott előírások összessége. A magyar szőlészek és borászok tevékenységére az európai uniós csatlakozást követően a közösségi előírások is vonatkoznak, vagyis a magyar jogszabályoknak tökéletesen illeszkednie kell a vonatkozó közösségi joganyaghoz május elsejétől Magyarországon életbe lépett szabályozás alapján a törköly (szőlő préselése után keletkezett melléktermék) túlpréselésének és a borseprő (borból kivált és leülepedett sűrű, zavaros anyagok) kipréselésének megakadályozása és így a gyenge minőségű 6

7 bor előállításának és forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében kötelező a borkészítés során keletkező törköly és seprő lepároltatása. Minden termelő, aki 80 hektoliternél nagyobb kapacitású pincével rendelkezik, köteles a keletkezett törkölyt és seprőt leadni egy erre a célra kijelölt lepárló üzembe. A megtermelt bor alkoholtartalmának 10 százalékát kell leadni melléktermék formájában. A leadott melléktermékekért a termelő minimális felvásárlási árat kap, melyet az Európai Bizottság határoz meg minden évben. A felvásárlási ár kialakításban figyelembe veszik a szállítással kapcsolatos költségeket, hiszen a melléktermékeket csak jogszabályban meghatározott lepárló üzemek begyűjtő helyein vehetik át, majd az üzemek szintén a jogszabályban meghatározott módon dolgozhatják fel a borkészítéssel keletkező melléktermékeket. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2006. (II. 16.) Közleményében nyolc üzemet nevezett meg, melyeknek joguk van a melléktermékek lepárlására. Ezek közül a legnagyobb kapacitású az Arany Kapu Zrt., amelynek országszerte hat begyűjtő helye működik, a kunfehértói székhelyen kívül Visontán, Győrött, Sopronban, Kiskőrösön és Egerben. A melléktermék-lepárlási kötelezettség teljesítése előfeltétele bármely európai uniós szőlészeti és borászati támogatás igénybevételének, aki tehát nem adja le melléktermékét lepárlásra, semmilyen támogatást nem kaphat. Szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékekre vonatkozó jogszabályok 1623/2000/EK rendelet Az Európai Bizottság július 25-i rendelete a piaci mechanizmusokra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról évi CXXVII. törvény Törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól. 75/2004. (V. 4.) FVM rendelet Rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek lepárlásáról és kivonásáról. 17/2006. (II. 16.) MVH Közlemény Közlemény a szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékek kötelező lepárlásában, a krízislepárlásban, valamint a szeszesitalpiac ellátását szolgáló lepárlásban részt vevő üzemek és begyűjtőhelyek jóváhagyásáról. 1. táblázat A szőlőfeldolgozás és borkészítés során keletkező melléktermékekre vonatkozó jogszabályok Forrás: 7

8 1.3 A projekt környezetének bemutatása A projekt az Arany Kapu Zrt. kunfehértói székhelyén valósult meg. Kunfehértó az Alföld déli részén, Bács-Kiskun megyében, Kecskeméttől és Szegedtől egyaránt körülbelül 60 kilométere található. A 40 éve még kizárólag mezőgazdasággal, főként szőlőtermesztéssel foglalkozó község fejlődésének jelentős lendületet adott az 1970-es években borászati melléktermékek olasz technológiával történő feldolgozására telepített borkősav üzem, és a tó környékén kialakított üdülőterület. Az 1980-as években gyógyszer-konfekcionálás, 1987-től a természetes eredetű alapanyagokból kiinduló gyógytermék gyártás indult el Kunfehértón. Kunfehértóra napjainkban a dinamikus fejlődés jellemző. A lakosságszám nem csökken (2400 fő), az elvándorlás, munkanélküliség a kistérségi és megyei átlag alatt marad. A község gazdasági életét az Arany Kapu Zrt., az Extractum-Pharma Kft., a Pharmafax Kft., a Köszolg-KER Kft. és a Faddikor Kft. valamint száz feletti kisebb társas vagy egyéni vállalkozó tevékenysége határozza meg. A vállalkozások zöme kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozik, körülbelül 17 százalék a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások aránya. A szőlő- és gyümölcstermesztés, kukorica, gabonatermesztés és baromfitartás meghatározó, jelentős az erdőgazdálkodás is. 2. kép A Kiskunhalasi kistérség elhelyezkedése a Dél-Alföldi Régióban Forrás: KSH, szerkesztette a tanulmány szerzője 8

9 Kunfehértó község a kiskunhalasi kistérség része, Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kiskunhalas, Kisszállás, Tompa, Pirtó és Zsana községgel együtt alkotja a Halasi Többcélú Kistérségi Társulást. A kistérségi társulást 2004-ben hozták létre, a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok megalkotása, a fejlesztések megvalósítása, illetve a térségi közszolgáltatások biztosítására, szervezésére, összehangolására, fejlesztésére, az egyes települések önkormányzatainak teljesítőképességét meghaladó önkormányzati feladat-hatáskör, valamint a közszolgáltatási rendszer közös működtetésre. Kiskunhalas statisztikai kistérség területe 826 km 2, amely Bács-Kiskun megye területének 9,78 százalékát teszi ki. Lakónépessége körülbelül 8,7 százaléka Bács-Kiskun megye lakosságának. A népsűrűség térségi átlaga elmarad mind a megyei, mind a régiós értékhez képest. A legsűrűbben lakott település Kiskunhalas (131 fő/km 2 ), a legritkábban lakott pedig Zsana község (10 fő/km 2 ). Az alacsony népsűrűség oka, hogy a lakosság jelentős hányada él külterületen, tanyákon. A térségben a mezőgazdaság hagyományosan meghatározó ágazat. Főleg az állattartás, erdőgazdálkodás és szőlőtermesztés fejlődött a térségben, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar úgy, mint a fafeldolgozás, a baromfifeldolgozó ágazat és a borászat. A kistérségben elsősorban Kiskunhalason és Kunfehértón dinamikusan fejlődik a turizmus, a vendéglátás és az egyéb szolgáltatások (gazdasági, pénzügyi, egészségügyi). A Kiskunhalasi kistérség alapadatai Területe 826 km 2 Lakónépesség (2004) fő Települések száma 9 db Jogállás szerint Város 2 db Község 7 db Munkanélküliségi ráta (2005) 9,3 % Foglalkoztatási ráta (15-74 éves népesség arányában, megyei adat 2006) Mezőgazdaság területén foglalkoztatottak aránya (megyei adat 2005) 2. táblázat Kiskunhalasi kistérség alapadatai Forrás: VÁTI, KSH 47 % 10 % 9

10 1.4 A projekt intézményei szereplőinek bemutatása A projektben a Magyar Államot az Irányító Hatóság és a Közreműködő szervezet képviselte. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatóságát (KIOP IH) a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumon belül állították fel ban. Vezetője Strukturális Alapokért Felelős Címzetes Államtitkár volt, aki a KIOP-pal kapcsolatos feladatait a GKM Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Főosztályán keresztül látta el július elsejétől a Kormány 130/2006. (VI.15.) számú kormányrendelete értelmében az Irányító Hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányítása alá került. A Kormány 1031/2000. (IV.7.) határozata alapján létrehozta a hazai energiahatékonysági ügynökségi feladatok ellátására az Energia Központ Kht.-t, amelynek alapítói a GKM, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Magyar Energia Hivatal voltak. A KIOP 1.7. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése című intézkedés Közreműködő Szervezete Energia Központ Kht. volt. A Közreműködő Szervezet legfontosabb feladatai a következők: - pályázatkezeléssel kapcsolatos kötelezettségek (a pályázatok befogadása és iktatása, jogosultságának és teljességének ellenőrzése, értékelése, döntésre való előkészítése), - monitoring kötelezettségek (befogadja a támogatottaktól az előrehaladási és projektfenntartási jelentéseket, valamint rögzíti a támogatásokkal kapcsolatos adatokat Egységes Monitoring és Információs Rendszerben), - tájékoztatási kötelezettségek (ügyfélszolgálatot működtet, továbbá a pályázatokra vonatkozó információszolgáltatás érdekében honlapot üzemeltet), - saját hatáskörben eljár a támogatások felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén, illetve a GVOP Irányító Hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét, - ellenőrzési kötelezettségek (támogatások előzetes, közbenső és utólagos ellenőrzések), - befogadja a kifizetés igénylési kérelmeket, a teljesítést igazoló számlákat, a számlákhoz kapcsolódó dokumentumokat. 10

11 2. A projekt részletes bemutatása 2.1 Projekttéma A Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Programja (KIOP) keretében a KIOP Irányító Hatósága és az Energiaközpont Kht. mint Közreműködő Szervezet szeptember 15-i benyújtási kezdettel pályázatot hirdetett Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése címmel (KIOP 1.7). A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Környezetvédelem prioritás Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése intézkedés egyetlen komponense a megújuló energiaforrások felhasználásának elterjesztését és az energiahatékonyság növelését kívánta elősegíteni. A KIOP komponens célja: - a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, széndioxid kibocsátás csökkentés, ezáltal a vidéki régiók gazdasági fejlődésének előmozdítása különös tekintettel a villamos energia megújuló energiaforrásokból való előállításának növelésére. - a tudatos és ésszerű energiafelhasználás elősegítése az energiahatékonyság növelése és a légszennyező kibocsátások csökkentése. Támogatásra jogosultak voltak központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzati szerv és intézményei, közhasznú társaságok, önkormányzati, illetve állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok, szövetségek, egyházak, köztestületek, egyesületek és belőlük alakult non-profit konzorciumok, továbbá kis- és középvállalkozások. A támogatható tevékenységek az alábbiak voltak: - megújuló energiát termelő berendezések működtetéséhez szükséges tüzelőanyag biztosítása, átalakítását célzó kapacitások létrehozása (faapríték készítő rendszerek, pellet készítő rendszerek, bálázó berendezések, növényolajprések telepítése), - megújuló energiaforrás hasznosításra alapuló beruházások létrejöttének elősegítése, - közösségi szintű beruházások (például: kis települések távfűtőrendszerének kialakítása biomassza, vagy geotermia hasznosítására), - önkormányzati energiahatékonysági fejlesztések támogatása.. 11

12 2.2 Projekttartalom Az európai uniós előírások szerint a bortermelők, ha meghaladják az évi 80 hektoliter bor mennyiséget, kötelesek átadni a borkészítés melléktermékeit - így a szőlőtörkölyt is - egy arra feljogosított lepárlóüzemnek lepárlás céljára. Így az európai uniós jogszabályok hatályba lépése előtti mennyiséghez viszonyítva jelentős mértékben megnőtt a leadásra váró szőlőtörköly tömege. 3. kép Eltüzelésre váró törköly az Arany Kapu Zrt. üzemében Forrás: Arany Kapu Zrt. Az Arany Kapu Zrt. a feldolgozó kapacitásának növelése után ezer tonna szőlőtörköly feldolgozására vált alkalmassá. A feldolgozás során az alkohol és borkősav kinyerését követően visszamaradó óriási tömegű biomassza megfelelő eljárással eltüzelhetővé tehető. Az erre a célra kifejlesztett 8 megawatt teljesítményű tüzelőberendezéssel és energetikai rendszerrel előállított hőenergia a teljes melléktermékfeldolgozás hőenergia igényét fedezi, a csökkentett víztartalmú biomassza felesleg pedig eladható energetikai célokra. Az Arany Kapu Zrt. által fel nem használt törköly tüzelőanyag legnagyobb felvásárlója a Mátrai Erőmű Zrt. 12

13 4. kép A projekt keretében beszerzett tüzelőberendezés Forrás: Arany Kapu Zrt. A projekttel így jelentős fosszilis energiahordozó megtakarítás és ezáltal a széndioxid kibocsátás csökkenése érhető el. A projektben tehát a szőlőtörköly, mint megújuló energiaforrás energetikai célú hasznosítása valósult meg az üzem energiaigényének ellátására. A teljes technológiai folyamatot vizsgálva, a rendszer végén az alapanyag 4-4,5 százaléka jelenik meg hulladék formában, ami hamu és pernye. 5. kép A törköly elégetése Forrás: Arany Kapu Zrt. A törköly elégetésével azonban nemcsak az Arany Kapu Zrt. üzemének energiaellátása biztosítható, hiszen az égetés után keletkező hulladék hamu és pernye talajjavítási célra felhasználható. Ez a típusú komposzt Nyugat-Európában már jól ismert, a cég ennek a talajjavítási módszernek a meghonosítását kívánja Magyarországon is elérni. Jelenleg Magyarországon a mezőgazdasági termelők még nem, ellenben a golfpályák üzemeltetői már felfedezték a törköly alapú biomassza talajkondicionáló hatását. 13

14 Ezzel a megoldással nemcsak a megújuló energiaforrások hasznosítását növelte jelentősen a társaság, hanem a hulladékszegény technológiák elterjesztéséhez is hozzájárult. A projekt kereti között kialakított technológia egésze automatizált és egy erre a célra kifejlesztett számítástechnikai rendszer vezérli. 6. kép A technológiát felügyelő és irányító PC rendszer Forrás: Forrás: Arany Kapu Zrt. 2.3 Ütemezés A projekt végrehajtása 12 hónapot vett igénybe. A megvalósítás kezdete június elseje, a projekt befejezésének időpontja június 30-a volt. A projekt szakmai tevékenységének és az adminisztratív-pénzügyi elszámolások szakaszai teljesen egybeestek. A projekt megvalósulásának szakaszai: 1. szakasz: szállító kiválasztása, - tervezés-engedélyezés, - gyártás, - szerelések, - próbaüzem. 2. szakasz: a próbaüzem kapcsán jelentkezett hibák és problémák javítása, - cserealkatrészek beszerzése, - berendezés optimalizálása. 14

15 3. szakasz: monitoring, - a projekt műszaki és adminisztratív lezárása. A projekt a KIOP támogatása nélkül is megvalósult volna, azonban más ütemezéssel és minden bizonnyal kisebb volumenben. 2.4 A projekt legfontosabb eredményei, hatásai Az Arany Kapu Zrt. Kunfehértón az európai uniós előírásoknak megfelelő szőlőtörköly feldolgozó üzemet működtet. A projekt keretében beszerzett kazán lehetőséget teremt arra, hogy az üzem hőenergia-igényét teljes egészében a borkészítés melléktermékeként keletkező törköly, mint szilárd biomassza eltüzelésével biztosítsa. A törkölytüzelő berendezés kapacitása 7,8 megawatt. A tervezett éves primerenergia-hordozó (szén, földgáz, tüzelőolaj) megtakarítás mennyisége körülbelül 1787,7 tonna/év fűtőolaj lett. A széndioxid kibocsátás pedig 5220 tonna/év mennyiséggel csökkent. A projekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, és jó példát szolgáltat a hulladékszegény technológiák megvalósítására is. Mutató kiinduló érték Beépített megújuló új hőenergia kapacitás (kw) Új kapacitással termelt hőenergia éves mennyisége (GJ) A kiváltott éves fosszilis energiahordozó megtakarítás hőegyenértékben (GJ) táblázat A projekt eredmény mutatói Forrás: pályázati űrlap Emellett az Arany Kapu Zrt. nyitni kíván a törkölyből előállított biomassza termékeknek a mediterrán országokban és Skandináviában már erőteljesen jelenlévő piaca felé is. Hiszen a törköly nemcsak az elégetésével hasznosul, hanem alkoholtartalmának etanollá alakításával E85 (85 százalékban etanol, 15 százalékban benzin taral- 15

16 mú) üzemanyag állítható elő. Továbbá a hidegsajtolással készülő szőlőmag-olaj rengeteg bioaktív anyagot tartalmaz. Az olaj antioxidáns hatása tizennyolcszor erősebb a C vitaminnál és ötvenszer erősebb az E vitaminnál, nagy az omega-6 zsírsavtartalma, valamint gazdag nyomelemekben és más vitaminokban. A szőlőmag-olaj számos előnyös élettani hatását bizonyították a vizsgálatok: gátolja a sejtek öregedési folyamatait, rugalmasabbá teszi az erek falát, így a kozmetikai-bőrgyógyászati termékek számára is kitűnő alapanyag. A törköly magas rosttartalma miatt az intenzív tartású kérődző állatok (szarvasmarha, juh) táplálék kiegészítőjeként is kiváló. 3. A projektelőkészítés és a pályázatkészítés bemutatása A borászati melléktermékek hasznosításán már az 1980-as évek közepén, az akkor még állami tulajdonú üzem mérnökei kezdek el gondolkodni. Az ötlet a nagy bortermelő és az alternatív energiaforrások keresésében élen járó nyugat-európai országok gyakorlatának tanulmányozása után született meg. 1984/85-ben az üzem munkatársainak egy csoportja Dániába látogatott, ahol egy fahulladékot közösségi hőenergia-ellátásra felhasználó üzem működésébe nyerhettek bepillantást. A dániai eljárás átalakításával a törköly elégetésével keletkező hőenergia technológia alapja rendelkezésre állt ban az kunfehértói telephelyen beüzemeltek egy törkölyégető kazánt, amely a társaság hőenergia-szükségletének százalékát fedezte. A cégnek tehát körülbelül 20 éves tapasztalata áll rendelkezésre a törkölyégetés terén. 3.1 A projektindítás körülményei 2003-ban az Arany Kapu Zrt. vezetősége nagyszabású kapacitásnövelő és modernizációs üzemrekonstrukcióról határozott. A felújításra elsősorban az európai uniós csatlakozással megnövekedett feladatok ellátásának zavartalansága miatt volt szükség (lásd: 1.2-es fejezet). Ekkor fogalmazódott meg az a terv, hogy a cég egész fűtési igényét szőlőtörköly elégetéséből származó energiából elégítsék ki, azaz a cél az volt, hogy semmilyen más ásványi energiahordozót (földgáz, kőolaj, dízelolaj) ne használjon az üzem. 16

17 A törköly, mint energiaforrás rendelkezésre állt és a folyamatos fenntarthatóság is biztosított volt. Hiszen 2003-ban már világos volt, hogy az Arany Kapu Zrt. jogszabályban nevesített borkészítési melléktermék lepárló üzem lesz május elsejétől. Az energiaforrás biztonsága mellett a technológiai biztonság is fontos volt. Így a törkölytüzelésre való teljes átállás elhatározása előtt a cég vezetői alapos tájékozódást folytattak a biomassza tüzelésű kazánok piacán. Így a cég megbizonyosodott a technológia biztonságáról és az energiahordozó rendelkezésre állásának folytonosságáról. 7. kép Az egyik törkölytárló az Arany Kapu Zrt. telephelyén Forrás: a tanulmány szerzője A törkölytüzelésű fűtési rendszer megvalósítása tehát egyrészt lehetőség volt, de másrészt kényszer is, hiszen a cég évente több tonna borászati mellékterméket vesz át a bortermelő üzemektől, amelyet valahogyan fel kell használnia. A felhasználás egyik ésszerű módjának tűnt az Arany Kapu Zrt, hőenergia-igényének kielégítése biomassza-tüzelésű fűtési rendszer segítségével áprilisában az Arany Kapu Zrt. sikeresen szerepelt egy SAPARD pályázaton, amelynek segítségével a törköly tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúra felépítése valósult meg forint összköltséggel. A SAPARD támogatás forint volt, amely az építkezés 40 százalékát fedezte. 17

18 SRSZ SAPARD Beruházási költség Elnyert támogatás Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése (1.1.4.) 1 - Melléktermék feldolgozó kapacitásának fejlesztése 4. táblázat A SAPARD pályázat adatai Ft Ft A konkrét KIOP pályázati lehetőségére az Innoterm Energetikai és Környezetvédelmi Kft. munkatársai hívták fel az Arany Kapu Zrt. vezetőinek figyelmét. A gyártási háttérrel is rendelkező mérnöki tanácsadó iroda a rendszerváltás után az első magyar privát cégek egyikeként alakult 1989-ben Budapesten. A vállalkozás környezetbarát energetikai berendezésekkel, energiahasznosítási és fejlesztési koncepciók kidolgozásával, képzéssel, tanácsadással és energiahasznosítással kapcsolatos projektek fejlesztésével, illetve lebonyolításával foglalkozik. 3.2 A pályázatírás bemutatása Az Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése című, KIOP kódjelű pályázat januárjában jelent meg. A leadási határidő folyamatos volt, pályázni december 31-ig lehetett. Az Arany Kapu Zrt. azonban már az első értékelési körre be kívánta adni projektjavaslatát, így május 20-i beadási határidővel számolt. A pályázat megírásával az Arany Kapu Zrt. az Innoterm Energetikai és Környezetvédelmi Kft.-t bízta meg. A tanácsadó cég sikerdíj-fizetés ellenében vállalta a pályázat elkészítését. A pályázat koncepciója alapvetően tehát rendelkezésre állt, a tanácsadó cég feladata főként az ötlet a KIOP logikájához és a Projekt Ciklus Menedzsment gyakorlatához történő alakítása volt. A pályázatírás időszakában az Arany Kapu Zrt. munkatársai közül Szabóki Sándor vezérigazgató és Kurgyis Gábor termelési vezérigazgató-helyettes vett részt. A projekt pénzügyi tervét és a megvalósítási tanulmányt az Arany Kapu Zrt. készítette el. A pályázat beadásához számos dokumentumot kellett csatolni. A szükséges mellékletek beszerzése például 30 napnál nem régebbi cégkivonat, aláírási címpéldány, építési engedély, környezetvédelmi hatósági engedély rendkívül időigényes folyamat volt. A cég a saját maga által szabott határidőt tartani tudta, így május 20- án az Arany Kapu Zrt. beadta a Környezetbarát energiatermelés a szőlőtörköly fel- 18

19 használásával című pályázatát. A pályázati tanácsadó cég munkájával az Arany Kapu Zrt. vezetősége teljes mértékben elégedett volt. Az Innoterm Kft. feladata a pályázat elkészítésével véget ért, azonban más szakmai kérdésekben továbbra is él a kapcsolat a tanácsadó cég és az Arany Kapu Zrt. munkatársai között. 4. A projektmegvalósulás bemutatása 4.1 Szerződéskötés A Közreműködő Szervezet június elején befogadta az Arany Kapu Zrt. pályázatát, a KIOP szabályai szerint megkezdődhetett a projektmegvalósítása. A Közreműködő Szervezet és a pályázó között hosszas tárgyalások zajlottak, ennek célja a projekt tartalmának és költségeinek véglegesítése volt. Ezek lényegesen nem változtattak, inkább pontosították a projekt költségvetését. A szerződéskötésre végül december 8-án került sor. A szerződéskötés során számos igazolást (APEH, VPOP, bankgarancia) kellett a pályázónak benyújtania. 4.2 A projektszervezet bemutatása Az energetikai projekt megvalósítása párhuzamosan futott az üzem alaptechnológiai rekonstrukciójával. Mindkét projekt irányítása önálló menedzsmenttel rendelkezett. A két projekt közötti koordinációt Szabóki Sándor vezérigazgató látta el. Ennek formája a hetente, krízishelyzetben azonnal, megtartandó koordinációs értekezlet volt, ahol a projektvezetők vettek részt. Az KIOP által támogatott a projekt menedzsere Kurgyis Gábor volt, aki az Arany Kapu Zrt. termelési vezérigazgatója helyettese. Kurgyis Gábor gépészmérnöki képesítésével teljes munkaidőben az Arany Kapu Zrt.-nél dolgozik. Kurgyis Gábor 180 munkanapot töltött a projekt menedzselésével. A beosztásából adódóan hozzá tartozott a korábbi biomassza tüzelési rendszer üzemeltetése, karbantartása, így jelentős tapasztalatokra tett szert a hasonló projekteknél előforduló problémás feladatok megoldásában. A projekt menedzsere, Kurgyis Gábor hetente tartott koordinációs értekezletet az érintettek (tervezők, kivitelezők, szállítók) részvételével. A koordinációs értekezlet feladata az volt, hogy értékelje a hét eseményeit és kitűzze a következő héten elvégzendő feladatok listáját. A projektvezető részletes ütemtervet készített a feladatokról, 19

20 amely a koordinációs értekezletek és az ellenőrzések alapját jelentette. A Kurgyis Gábor havonta előrehaladási jelentést készített a projektről a cég vezetősége számára. A projekt műszaki vezetője Nyilas István, gépész-üzemmérnök volt. Az Arany Kapu Zrt. üzemmérnökeként és fejlesztési vezetőjeként élelmiszeripari alkalmazású berendezések tervezése, kivitelezése, karbantartása, a működő élelmiszeripari berendezések automatizálása, a szennyvízüzem bővítésének, automatizálásának kivitelezése terén, illetve az ISO9001:2000 és a HACCP rendszer kiépítésében tevékenykedett. Nyilas István 64 munkanapot töltött az Arany Kapu Rt. projektjének műszaki vezetésével megbízásos jogviszonyban. A műszaki vezető feladata volt, hogy hetente előrehaladási jelentést készített a kivitelezés állásáról a projektvezető részére. 4.3 Projektkommunikáció A projekt kommunikációját elsősorban az Arculati Útmutató az EU társfinanszírozásával, a strukturális alapok keretében megvalósuló projektek kommunikációjához című dokumentum alapján alakították ki. Az Arany Kapu Zrt. bejáratánál projekttáblát helyeztek el, a beruházással kapcsolatos közleményekben feltüntették a támogatásban résztvevő szervezetek nevét és logóját. 8. kép Projekttábla a környezetbarát energiatermelés szőlőtörköly felhasználásával című projekthez Forrás: Arany Kapu Zrt. 20

KÖRNYEZETBARÁT ENERGIATERMELÉS SZŐLŐTÖRKÖLY FELHASZNÁLÁSÁVAL

KÖRNYEZETBARÁT ENERGIATERMELÉS SZŐLŐTÖRKÖLY FELHASZNÁLÁSÁVAL ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.7.0. Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése KÖRNYEZETBARÁT ENERGIATERMELÉS SZŐLŐTÖRKÖLY FELHASZNÁLÁSÁVAL KIOP 1.7.0. Projekt Esettanulmány Készült: 2006. november 26. Szerző:

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

Energetikai pályázatok 2012/13

Energetikai pályázatok 2012/13 Energetikai pályázatok 2012/13 Összefoglaló A Környezet és Energia Operatív Program keretében 2012/13-ban 8 új pályázat konstrukció jelenik meg. A pályázatok célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság

Részletesebben

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése

Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel. Uniós pályázatok és projektek felépítése Uniós Projektek Megvalósítása Pénzügyi Szemmel Uniós pályázatok és projektek felépítése A pályázati dokumentáció tartalma Pályázati felhívás Pályázati útmutató Pályázati adatlap Egyéb útmutatók Útmutató

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Biogázüzem Tápiószentmártonon

Biogázüzem Tápiószentmártonon Biogázüzem Tápiószentmártonon AGROmashEXPO 30. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgép kiállítás Biogáz technológiák 2012-ben Magyarországon (biogáz, biometán, CNG) Budapest; 2012.01.27. Nawaro Kft 2006-2009;

Részletesebben

AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány

AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány ESETTANULMÁNY/AVOP 3.4 Falufejlesztés-és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése FALUFEJLESZTÉS- ÉS MEGÚJÍTÁS, A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat

GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat GVOP-2004-2.1.2. pályázati útmutató kivonat KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE KORSZRŰ MENEDZSMENT RENDSZEREK ÉS TECHNIKÁK TÁMOGATÁSA* Támogatás mértéke: *Forrás: www.gkm.hu A projekt elszámolható költségének

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C

MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ VILLAMOS ENERGIA, KAPCSOLT HŐ ÉS VILLAMOS ENERGIA, VALAMINT BIOMETÁN TERMELÉS KEOP-2012-4.10.0./C A pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális KEOP pályázatok, várható kiírások ismertetése Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat melléklete 1331/2012.(IX.07.) Korm. Határozat

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

KIVONAT. Támogatási kérelem benyújtás: POSTAI úton 2013. november 25. és 2013. december 20. között a LEADER HACS munkaszervezeti irodájához

KIVONAT. Támogatási kérelem benyújtás: POSTAI úton 2013. november 25. és 2013. december 20. között a LEADER HACS munkaszervezeti irodájához 2. évfolyam 18. szám 2013. november 18. Megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közreműködésével 2013-ban nyújtandó

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2011. december 12-i Képviselő-testületi ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2011. december 12-i Képviselő-testületi ülésére Kisberény Község Önkormányzata 8693 Kisberény, Petőfi S. u. 36. Ügyiratszám: 6743-23/2011 ELŐTERJESZTÉS Kisberény Község Önkormányzata 2011. december 12-i Képviselő-testületi ülésére Napirend: KEOP-7.1.0/11

Részletesebben

Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A

Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A Helyi hő és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10/A Jelen pályázat célja: Vissza nem térítendő támogatás formájában támogatni a következő technológiáknak az épületek

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról

KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról KÖZLEMÉNY a KEOP-5.1.0 és KEOP-5.2.0 pályázatok módosításáról A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hogy a 2007. szeptember 18-án megjelent KEOP-5.1.0 Energetikai hatékonyság

Részletesebben

Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP-2012-4.10.0/A Célja Jelen pályázati felhívás kiemelt célkitűzése ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA

GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA PÁLYÁZAT CÉLJA: A hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, annak érdekében, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási

Részletesebben

Készítette: Dr. Hangyál

Készítette: Dr. Hangyál Egészségügyi intézmények pályázati lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai tükrében Strukturális alapok, egészségügyi pénzforrások Európai Regionális Fejlesztési Alap: Támogatásra jogosult

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő

Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén. Bánfi József Energetikai szakértő Magyarország támogatáspolitikája a megújuló energiák területén Bánfi József Energetikai szakértő Visszatekintés A megújuló energiaforrások hasznosítása jelentőségét a világ már a 70-es években felismerte

Részletesebben

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye

Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye Az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 5/2013. (I. 9.) közleménye az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra nyújtandó

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.1.0. A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap

Részletesebben

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSI KAPACITÁSAINAK BŐVÍTÉSE Támogatás célja: A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése, amely során

Részletesebben

Norvég Alap Zöld ipari innováció

Norvég Alap Zöld ipari innováció Norvég Alap Zöld ipari innováció Célok Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld innovációk hulladék mennyiségének és a levegő, víz,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A nyomonkövetési rendszer alapelvei

A nyomonkövetési rendszer alapelvei A NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER ALAPELVEI Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében 1 KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Regionális Operatív Program (ROP)

Regionális Operatív Program (ROP) PRIMOM Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállalkozásélénkítő Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózat Regionális Operatív Program (ROP) keretében megvalósuló Vállalati tanácsadási szolgáltatás támogatási

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

2. Technológia és infrastrukturális beruházások

2. Technológia és infrastrukturális beruházások 2010. június 08., kedd FONTOSABB AKTUÁLIS ÉS VÁRHATÓ PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA 2010. ÉVBEN 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Támogatás mértéke: max. 40 50% (jellegtől és helyszíntől

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014

KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014 KEOP-2014-4.10.0/N- napelem pályázat 2014 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-4.10.0/N Fotovoltaikus rendszerek kialakítása című konstrukcióhoz. Alapvető cél Az Európai

Részletesebben

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén

AGENDA. Pályázati lehetőségek az IT területén Pályázati lehetőségek az IT területén Előadó: Nagy Tamás tanácsadó 2012. október 2. 1 AGENDA 00 Az Equinox Consulting bemutatása 01 Az Európai Unió által támogatott pályázati lehetőségek 02 Pályázatírással

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY

A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY A 2014-2020 IDŐSZAK SZABÁLYOZÁSÁNAK FŐBB ÚJDONSÁGAI TÓTH TAMÁS MINISZTERELNÖKSÉG SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY Tartalom Szabályozási környezet Intézmények és kijelölés Tervezés és előkészítés Kiválasztási eljárások

Részletesebben

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban A projekt bruttó összköltsége: 166.817.040.- Ft, 100%-os támogatási intenzitás mellett. Megvalósítási időszak: 2015.02.02-2015.05.29. Projektazonosító:

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Aktuális pályázati konstrukciók a KEOP-on belül Zöldgazdaság-fejlesztési program 1. prioritás: Egészséges, tiszta települések 2. prioritás: Vizeink jó kezelése 3. prioritás: Természeti értékeink jó kezelése

Részletesebben

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?

Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást? Előadó: Fehérváry Tamás 2011-10-27 Három termék Új Széchenyi Forgóeszköz Hitel 50 millió forintig, önerő nélkül Új Széchenyi Beruházási

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Amikor az önerő nem elég

Amikor az önerő nem elég Amikor az önerő nem elég Pénzintézetek által biztosított finanszírozási lehetőségek Tabák Gábor cégvezető amiről szó lesz a szolgáltatások tárgya: a fejlesztés tanácsadói szolgáltatások banki szolgáltatások

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

TANYAFEJLESZTÉS 2015. -kivonat- Támogatás vehető igénybe

TANYAFEJLESZTÉS 2015. -kivonat- Támogatás vehető igénybe TANYAFEJLESZTÉS 2015 -kivonat- Támogatás vehető igénybe 1. a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (1. célterület), 2. a tanyák

Részletesebben

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása

Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Kaposvári Vagyonkezelő Zrt Távfűtési Üzem Új fogyasztók bekapcsolása a távhőszolgáltatásba A felszabaduló kapacitások kihasználása Zanatyné Uitz Zsuzsanna okl. gépészmérnök Nyíregyháza, 2011. szeptember

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/8/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 25-i ülésére Tárgy: Döntés az Önkormányzatok és intézményeik

Részletesebben

Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk

Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk Tartalomjegyzék: Szükséges dokumentumok a pályázat benyújtásához; Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek; Fenntartási kötelezettség; Önrész; Előleg

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül

Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Partneri kapcsolatok a pályázatkezelésben

Partneri kapcsolatok a pályázatkezelésben Partneri kapcsolatok a pályázatkezelésben Egy pályázati nyertes közvetlen partnerei? 1. Közreműködő szervezet 2. Szállítók 3. Hitelezők 4. Pályázatíró, ill. projekt menedzsment cég 5. Széchenyi Programiroda

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, kis- és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m

lyázatok lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m Energetikai témájút KEOP-pály lyázatok Az önellátó energiagazdálkod lkodás feladat vagy lehetőség? g? Önkormányzati nyzati konferencia Budapest, 2009. május m 25. 1 Pályázni válság idején? Milyen kiutat

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21.

Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Vállalkozásfejlesztési és megújuló energetikai pályázatok Sárvár, 2012. március 21. Új Széchenyi Terv Kitörési pontok Gyógyító Magyarország Egészségipari Program Zöldgazdaság-fejlesztési Program Otthonteremtési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás

Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Fejlesztési források - kicsiknek és nagyoknak Tőke-Hitel-Támogatás Erősségeink Több mint 50 magasan képzett fejlesztési szakértő 700-800 vállalati ügyfél, 150 önkormányzat Több mint 90 Mrd Ft elnyert támogatás

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felels helyettes államtitkár 2014. október 29. Budapest, VHT Szakmai napok Az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

J a v a s l a t. Startmunka programban való önkormányzati részvételre

J a v a s l a t. Startmunka programban való önkormányzati részvételre J a v a s l a t Startmunka programban való önkormányzati részvételre Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási O. Ózd, 2015. január 15. A Belügyminisztérium 2014.

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a

a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a A Z E M V A T Á R S F I N A N S Z Í R O Z Á S Ú I N T É Z K E D É S E K I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G Á N A K A 5./2014(II. 6.) K Ö Z L E M É N Y E a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről

Részletesebben

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás Operatív programok keretösszegek 2007-2013 2007-2013 (rendelkezésre álló keret 6.875,27 Mrd Ft) Operatív programok: Gazdaságfejlesztési, Közlekedésfejlesztési,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS SABLON AZ EL ZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Mikro-, kis-és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Mikro-, kis-és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Mikro-, kis-és középvállalkozások termelési kapacitásának bővítése Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által a Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A KEOP-energetikai

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Rövid kivonat a Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért elnevezésű pályázatról

Rövid kivonat a Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért elnevezésű pályázatról Tartalomjegyzék: 1. Legfontosabb tudnivalók... 2 1.1. Támogatási intenzitás:... 2 1.2. A támogatás összege:... 2 1.3. Telephelyfejlesztésre pályázhatnak:... 2 1.4. Ipartelepítésre pályázhatnak a vállalkozás

Részletesebben

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. SZÁMÚ PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1. A JELENTÉS AZONOSÍTÓ ADATAI: Tárgyidőszak Kezdő dátuma: 2009.07.28 Záró dátum: 2010.01.28 A projekt megvalósításának tényleges kezdete és várható befejezése:

Részletesebben

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési. Terv A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési 1. számú intézkedés Terv 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei

A Széchenyi Programiroda tevékenységei A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Sikeresen végrehajtott fejlesztés Ügyfélkapcsolatok a Régióban

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK

1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben