Nyárádszentsimon fekvése
|
|
- Nikolett Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nyárádszentsimon fekvése Nyárádszentsimon Erdélyben, a Maros megye keleti részén, a Kis-Küküllotol félreeso völgyben, a Havadtot Nyárádszeredával összeköto út mentén fekszik Nyárádszeredától 6 kilométerre. Havad községéhez tartozik, Vadasd, Rigmány és Gegessel együtt. A falut agyagdombok veszik körül, tengerszint feletti magasságuk méter. A Rigmánytól északra fekvo gerinc vízválasztó a Nyárád és a Kis-Küküllo között. A nyárádszentsimoni dombokból források fakadnak, mely Havad patakába, majd a Kis-Küküllobe ömlenek. A trianoni békeszerzodésig Maros-Torda vármegye nyáradszeredai járásához tartozott. Hol a Kis- és Nagy-Nyárád egyesül, ott terül el Nyárádszereda. Bocskay Istvánt 1605-ben a székelyek itt választották meg fejedelmükké.[1] Falutörténet Falualapítok Az 1332-es feljegyzések alapján a Mihály családot jelöli mint falualapítók[2]. Bethlen Gábor 1614-es lustrájában A Mihály család Lófoként (primipili)van megjelolve[3]. A Mihály család a késobbiekben is meghatározó szerepet töltött be a falu életében. Jelenleg a Mihály nemzetségbol több család is él a faluban, ugymint a szomszéd Havadon is, ahol tizenegy[4] család él. A Mihály család ma is aktívan részt vesz a falu gazdasági és szellemi megújításában.[5] Szent Simon a régi idokben a vídék központi egyházközsége: Geges, Havad, Adorján, Rigmány tartoznak hozzá. Már a XIV. sz. elején mint önálló egyházközség fordúl elo. A pápai dézsmák regestrumának évi rovatában a 618 lapon így " Petrus Sac. de S. Symoul solv. 4ba. ant. et 4 denarios"[6] van jelen. Több falu nem volt feljegyezve e regestrumban, azt kell következtetni, hogy Szent Simon filiáji voltak e völgynek minden falui. Az 1557 évi regestrumban Zent-Symon néven 8 kapuval fordul elo, most házszáma 52 határt jelol.[7]" 2002-ben 94 lakosa volt, ebbol 94 magyar nemzetiségu. Napjainkra lakossága 6o fore csokkent. A lakosság zöme év fölöttiek. A falu lakói közül 59-en református hituek és 1 fo római katolikus. A szentsimoniak földmuveléssel foglalkoztak. Az idosebb korosztály szuk rétege ma is földmuvelo, a középkorúak állattartásból, növénytermesztésbol látják el magukat. A fiatalabb nemzedék a környezo falvakban, városokban dolgoznak (Nyárádszereda, Marosvásárhely, Szováta, Makfalva, Gyulakuta). A faluban muködik egy pálinkafozde, mely munkalehetoséget biztosít pár családnak A környezo falvak lakói itt fozetik ki a pálinkának valót. Sok turistát is ide csalogat a pálinkafozde. A helynevek régi lakóiról vallanak: Agyagos út, Bakó rétje, Berkesz szék, Kányás-szugolya, Ketek eger, Mogyoró, Oszel pataka, Ropó (SZOKL. VI. 410.), Kuku tetej, Bersán, Nagyhegy, Tatárvölgy. Templomtörténet A templomok középkori eredetét egyrészt az oklevelek, másrészt és foképpen a stílust hordozó kövek, különösen a román és a gótikus koriak bizonyítják. Nagyon sok templom középkori eredetérol a templomok védoszentjei is vallanak. Szent László erre vonatkozó dekrétumában a felsorolt szentek templomai a legrégibbek közé sorolhatók, ilyen Szent Simon is. A védoszent Szent Simon a 12 apostol egyike volt, s ebbol is következhetünk a régi falu rangos, tekintélyes voltára. Nyárádszentsimonnak 1332-ben plébániatemploma van, papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 3 régi banálist fizet és 4 dénárt, 1334-ben 3 régi banálist és 1335-ben 5 banálist[8]. A templom a XIX. sz. közepén épült újjá, a középkori gótikus templom maradványinak felhasználásával. A Szent István idejébol fennálló egyházközösségnek a szomszéd falvak( Havad, Geges, Rigmány) filiái voltak. Középkor katolikus lakói Nyárádszentsimon templomába jártak. Gegesrol 1649-ig vagy 1662-ig, Havadról 1665-ig, Rigmányból 1667-ig ide járnak istentiszteletre reformátusok. A XVI. században reformátusok lesznek és Havadnak a filiája.[9] A régi templomot az évi vizitáció nagyon rossz, megromlott állapotban találja és elrendeli újjáépítését, amit meg is valósítanak. (Ref. Névkönyv. XC.) Orbán Balázs leírásában már újból épült templomról beszél, amely régi és érdekes. [10]Homlokzata kazettás mennyezet, melyben az osi Nap szimbólum is megjelenik. A bejárati templomkaput négy szerényen faragott faoszlop tartja, melynek kapuja egyszerü deszka kapu. Az ácsolt kapulá-
2 bakat félköríves koszorú fogja össze. A hársfa alatti hosszúkás alaprajz, porticus emlékeztet a fedeles padokra, a szakállszállítokra. Oldalát az utca felol suru cserefaoszlop ácsolat képezi. Ajtaja egyszeru lécajtó. A Református harangláb a XVIII. sz.-ban épült[11]. Ugynevezett rokolyás teteju harangláb, mert alakja noi rokolyára emlékeztete. Négy fooszlopos építmény, a harangokat tartó 4 oszlopot külön biztosító fagerendás szerkezetbe foglalták. Így két teteje van: az egyik a harangokat védi, a másik a támasztó szerkezetet. Korábban zsindely fedte, a mostani tetozet sokat rontott hangulatos szépségén. A harangláb szép ácsmunka. Az egyszeruen bárdolt cserefe gerenda patak mederbol kiemelt lapos kövekbol készített aládúcolás. Orbán Balázs szerint a falunak 1836-ban ujra öntött régi harangja van, melyről Nemes Elek lelkész azt jegyezte be az egyházközség jegyzőkönyvébe, hogy 778 évig szolgált.[12] Sírok, sírjelek A temeto a templomtól északra fekszik a domboldalon. Régen a sírköveket terméskobol készítették. Szentsimonon boven található termésko, a Kotor nevu árokban. Azért használtak követ sírok jelölésére, mert a ko tartósabb, mint a fa. A régi sírköveket patakkonek nevezik -homokko- melyet a házak fundamentumára is használtak. A patakko a múlt század végéig szolgált a sírkövek anyagául. Könnyen faragható és formálható. Napjainkban a Mihály nemzetségnek külön temetkezo helye van Nyárádszentsimonon. Falukép Nyárádszentsimon még oriz archaikus régiségeket, ilyen a fonott sövénykerítés, mely földbe vert hegyezett végu, cserekarók között eros csereágakból font kerítés. A XIX. sz. közepéig ez volt az uralkodó kertépítés. Valamikor a székely falvak körül is ilyen csereágból font kerítés volt, és a faluba bevezeto utakat ún. tanorkapuval zárták le. Ez a kerítés nemcsak az állatok elkóborlását akadályozta meg, hanem ideiglenes védelmet is nyújtott a falvakba a sokszor betöro hun, tatár, török ellen. A faluban sok háznál található kovel kirakott kút, melyet újabban cementkarikákkal öveznek. A legfelso cementkarika négyszögu "kútköbol" deszkából van. Mellette az egyetlen cserefa törzsbol kivájt hatalmas itató vályú. A tölgyövezetben eso falvakban, mint Nyárádszentsimon, általános volt a paticsfallal[13] épült ház (tölgyfa talpra állított sasok közeit vesszovel kertelték majd tapasztották.) Minden parasztház annak idején így épült, de mára már inkább tégla házat építenek. A gazdasági épület fundamentuma többnyire terméskobol van, maga az épület téglából. A Foúton található a Kultúrház, mellette a bolt, tovább haladva a Foúton a régi iskola épülete és a régi papilak. Élet és munkarend Az önellátó parasztcsaládoknál sajátos életrend és munkarend alakult ki, mely évszakonként változott és megszabta a család életét, kezdve az étkezéstol a termelésig. A falusi család zárt gazdasági termeloi közössége a megélhetésen túl egy célt követett: a közös vagyon megtartását és gyarapítását. A házasság legfobb szempontja a vagyon volt. A párválasztáskor figyelembe vették a jövendo család gazdasági érdekeit, a fiatalok vonzalma nem játszott nagy szerepet. Az egész család egy szobában lakott, aludt, evett. A szülok külön aludtak, a legnagyobb gyerek a kanapén aludt, a többi gyerek együtt. A csecsemo a szüloi ágy mellett a bölcsoben aludt. Naponta a szentsimoniak háromszor ettek. Reggelire: tejes puliszka, szalonna, kolbász, vagy oldalas, ehhez ettek aszúságot, ami szárított gyümölcs megfozve, fahéjjal ízesítve. Nyáron háromszor-négyszer túrós puliszka kovászos uborkával volt. Levesnek zöldfuszulyka, egres leves füstölt disznóhussal, pityóka leves, kömény leves és tejbekása. Osszel csirkehús, liba-rucahús hagymásan-az így készült eledelt tokánnak nevezik Erdélyben, viszont ha tejföl volt benne, akkor már mártásnak. Télen fott krumplit ettek hagymával vagy szilvaízes kenyeret. Aratáskor lucskos káposztát ettek lapotyával vagy egres levest disznóhússal. Vásár és ünnepnap télen-nyáron, háromszor étkeztek, ilyenkor csak a töltöttkáposzta mellé esznek puliszkát. Sátoros ünnepeken sütnek kalácsot, amit ebéd és vacsora között fogyasztanak
3 Az asszonyok kórusban fontak, kora tavasszal szottek. A férfiak ruhája: ing, gatya, házi szottes volt de, az asszonyok és a gyerekek ruhái is. Az ágynemuhuzat, törülközo, zsákok, mind a család osztovátáján készült el. Tavasszal a férfiak szolot karóztak, megtisztították a gyümölcsfát, megkapálták a tövüket. Ha a föld felszáradt vetettek, kapáltak, kaszáltak, szénát gyujtöttek, arattak.[14] A fiúgyermek iskola után kaszált, kapált, férfimunka elvégzése becsületbeli dolog volt. A férfiak a hosszú téli estéken kártyázni mentek valamelyik komájához. Mások kukoricát fejtettek. A legények a lányok körül sündörögtek. Vasárnap szabad volt -a harmincas évek elején a csendorök megbüntették azokat, akik dolgoztak, de kaszálás idején hajnaltól az elso harangszóig dolgoztak, ha pedig száraz takarmányuk volt, akkor délután visszamentek a mezore és feltakarták, hogy az eso miatt a takarmány meg ne semmisüljön. Vasárnap reggel kúráltak, megetették -itatták az állatokat, az asszonyok foztek, s utána templomba mentek. Ebéd után többen összeültek a szomszédnál, estig kártyáztak. Délután pedig ismét a templomba mentek. A disznócsorda hazaérkezésekor a legfiatalabb leányok-legényeknek haza kellett menni a berekesztésre megetetésre. Lakásberendezés Az elso ház volt a tisztaszoba, a legszebb bútorokat itt tartották. Itt nem lakott a család, s télen sem futötték. Közvetlenül a két utcára nézo ablak alatt, a fal mellé téve állt a kanapé, az asztal mögött. Ládájában többnyire fehérnemut tartottak, ha fiókja volt szalmazsákot tettek a kihúzott fiókban, s abban hált 1-2 gyermek. A kanapét háziszottes, vetollos mintájú gyapjútakaró borította, piros-zöld-fehér színekkel. Két sarkába díszpárnát szoktak tenni. A nagy kanapé fölött volt felakasztva egy nagy szegre a nagy barna keretes tükör. A kanapé elott álló négyszögu asztal köré négy hátszéket tettek. Az asztalt Nyárádmentén kötelezoen három teríto borította, alul fehér gyapot házi szottes macska nyomos mintával, szélén kézi horgolású csipkével, ráterítve egy gyapjúabrosz piros fehér vagy zöld koszorús mintával. Ha a karosszék a bejárati ajtóval párhuzamosan álltak, azt jelezte, hogy békesség van a családban. Ha karjukkal kifordítva, háttal az asztalnak áll, akkor veszekedek a házastársak.[15] A fal mellett vagy egymás mellett állott a két ágy. Egyik volt a vetett ágy, a díszágy. Az ágydeszkára surgyét, szalmazsákot tettek, arra pedig derékaljat, s leterítették fehér gyapotból szott csipkés szélu díszlepedovel, mely a földig ért. Kér huzat nélküli összecsavart paplan került rá, piros és bordó színu. Ezekre rakták rá a 9 nagypárnát és a 3 kicsi párnát- A fehér párnahuzatok bütüjének anyagát a század elején horgolták. A harmincas évektol a boltból vették a lyukhímzéses anyagot, s alája piros kék selymet helyeztek. A másik ágyat gyapjúszottes szonyeggel takarták le, szottes nagypárnát téve az ágy fejéhez. A beteget, öreget erre az ágyra fektettek le. Az ágyak melletti falra házi szottest vagy feliratos falvédot tettek, föléje családi képeket, nagyított esküvoi képeket, vagy apró családi képeket üveg alatt. A feliratos falvédot egy bécsi iparmuvész 1871-ben tervezte- onnan került a magyar nagyvárosokba, s innen - az értelmiség közvetítésével - az erdélyi falvakba. A legtöbb falvédon a szöveg és a kép is vallásos témájú. A házi áldásos a leggyakoribb, de akadnak, amelyek bánatos nok panaszát sírják el, vannak olyanok is, amelyek a férfi-no viszonyról, mások az egyedülálló férfi bánatáról szólnak. A fal mellett állt az üveges almárium. Az üveges felso részében porcelán és üvegedényeket tartottak, alul a második ajtós szekrényben pléhedényeket. Az almárium lapját rojtos vagy csipkés szélu gyapotszottessel takarták le. Itt befotteket, savanyúságokat tartottak, mert a futetlen szobában elálltak egész télen. A kaszten harmadik fiókjában ágynemut és szotteseket tartottak. Tetejét fehér házi gyapotszottes teritovel takarták le. Az ajtó mellett állt a sifon a felsoruhák fiókjában a harisnyák zoknik számára. Télen befottek sorakoztak a tetején. Az ágy fölé akasztották a század közepéig a Házi Áldást, Petofi arcképét, Rákoczi búcsuját, az 1848-as lovas húszárt ábrázoló színes képeket. A sarokban csikókemence, majd asztalkályha, de ma már inkább csempekályhát találunk a sarokban. Új építésu parasztházakban pedig búbos kemencét. Az ablakokra az asszonyok házi szotteseket tettek szijus mintával, mely nem takarta el a kilátást. Ennek cakkenyes mintát horgoltak a szélére. A csipke firhangok csak az 195o-es évektol kezdve kezdtek megjelenni a házakban.
4 Az asztal fölött lógott a porcelántartós rézdíszes függolámpa. A villanyt az 50-es évek végén vezették be. Mai napig az elso házban ravatalozzák fel a halottakat. A csikókályha mellett van a mosdó a vizes vedrek, a kicsiszék és a fásláda. Az ajtón belül a szegen lógott a szotttörülközó. A fozokályha mellé akasztották a kalántartót és a puliszkakevero tartót. A pitvarban áll legtöbb házban a hiuba vezeto lajtorja, vagy a tornácból mennek fel a padlásra. A falra akasztják a nagylapítót, itt tartották a dagasztót, mosóteknot. Pad is van, erre helyezték a csebret, a vajköpülot, dézsát. Vásár A nyárádszentsimoniak eloszerettel jártak a nyárádszeredai vásárba. Itt cserélték el portékáikat a Csíkból jövokkel, itt szereztek be minden fontos eszközt, amelyra a mindennapi életben szükségük volt. A vásárok jó áttekintést nyújtottak a vídék terményeirol, állatairól, gazdasági helyzetérol. A Nyárád mente fejlett álattenyésztése a baromfivásárok kínálatában is megmutatkozott, a szarvasmarhákért nemcsak Marosvásárhelyrol, hanem Régenbol is jöttek. A marosszéki havasokból, és a görgényi havasokból szedret, málnát, kokojzát hoztak. A szovátai és szakadáti asszonyok a görgényi és a Kelemen havasok aljáról az ottani juhosgazdák és bácsok juhsajtot és túrot hoztak. "Murokországból" (alsó Nyárád) sárgarépát, petrezselymet, zellert, hagymát hoztak eladásra. Parajdról sót hoztak 1:1 arányban cserélték gabonára. Felso Nyárád mentérol, Köszvényesrol és Remetérol a cigányok nyírfa seproket, Selyérol veszokosarakat hoztak. Az alsó Nyárádmentérol gyékénybol font kóberokat, szonyeget, falvédot, lábtörlot, szatyrokat, cirokseprot hoztak. Székelykeresztúrról kukorica levélbol készített szonyeget, lábtörlot árultak. Jobbágytelkérol, Ravából és Hodosról, Szolokmáról gavillákat gereblyéket, tilókat. Fonóorsókat, laskasuritot a nyárádremetei cigányok készítettek.[16] A szentsimoniak eloszeretettel vásároltak a makfalvi fazekasoktól, akik hozták a mázatlan cserépedényeiket, az ákosfalviak pedig a cseréppipát. A korondi mázas edények csak az 1930-as években jelentek meg a szeredai vásáron. Szolokmai fazekasok, mázas edényeket és kancsókat árultak. Bormunkát a székelykeresztúri csizmadiák, a marosvásárhelyi timárok talpboröket, szíjakat, ostorokat hoztak. A textilesek közül a harasztkerekiek gyapjúfonalat árúltak, a fonalakat a marosvásárhelyi gyapjúfestokkel lehetett megfesteni. Makfalváról szekérszámra hozták a fehér, fekete, szürke gyapjúból szott kész posztót, pokrócot. A Segesváriak kalapot, gyócsot és keszkenoket, a marosvásárhelyi rofösök pántlikákat és a mézeskalácsosok az elengedhetetlen vásárfiát árulták.[17] Napjaikban is muködik még a nyárádszeredai vásár, ahol a szentsimoni pálinkafozo Csipán Csaba szilva, vackor, és áfonya ágyas pálinkáját kínálja. Hagyományok, jeles napok András napja András napján a lányok imádkoztak és böjtöltek, hogy megálmodhassák jövendobeli férjüket. Adatközlöm Sipos Dénesné úgy emlékszik vissza, hogy a lányok lefekvés elott bontófésut és férfigatyát tettek a párnájuk alá. Mások meg anyjuktól tanult versikét mormoltak magukban: Ágyam,téged léplek, Szent András, kérlek, mondd meg az éjszaka, ki lesz a férjem! Másik említendo szokás, hogy két-három férfi az est beálltakor megtöltenek egy régi korondi fazekat hamuval és azt az ünneplo András kapujához vagy falához dobják, ezt kiálltván: Éljenek az Andrások. Karácsony A kántálást mindig gyermekek végezték, aminek fejében ajándékot kaptak. A fiatal fiúk 3-4 tagú csoportokba verodve megkántálták a rokonokat, papot tanítót-kántort és a jobb módú családokat. Betlehemes játékból, karácsonyi ének és köszöntobol állt a kántálás, amit az ajtó elott adtak elo. Serkentsenek,hallgassanak mert most tolünk jó hírt hallnak. Az Úr Jézus ma született,
5 Aki nekünk sok nagy jót tett Eztán pénzt, vagy kalácsot adtak a gyermekeknek ajándékul, amit szétosztottak. A karácsonyi angyaljárás ugyancsak ezen az estén történik, a karácsonyfán meggyújtják a csillagszórókat és a gyerekek megkapják az ajándékokat. A karácsonyfa vízkeresztig (jan.6) marad a házban. Szilveszter Az év utolsó napján a fiatalok valamelyikük házánál összegyultek. Ilyenkor énekeltek, beszélgettek, fél tizenkettokor, amikor a harangok az óévet elsiratták felmentek a templom elé és együtt énekeltek. A pap mindenkinek Boldog új évet kívánt, és újból felcsendültek a harangok 12-kor, amely az új év megszületését köszöntötte. Ezután mindenki boldog új évet kívánt egymásnak. Farsang A fársang ideje vízkereszttol húshagyókeddig tart. Híresek voltak az alakoskodó játékok, melyek többnyire a fonóházakban zajlottak. Szokás volt a lányok-asszonyok fonója is. Ide eljártak a legények is, ha egy leány leejtette az orsóját és e legény kapta fel, akkor csók ellenében adta csak vissza a leánynak. Az alakoskodókat maszkuráknak nevezték és csoportosan járák a fonókat. A szereplok bekenték korommal az arcukat vagy álarcot használtak. Voltak a szépen viselkedo díszesen öltözöttek, és az ijeszto, félelmet kelto figurák rongyos, szedett-vedett ruhába öltözttek. A játék típusát is meghatározta az, hogy valakik szép fársángnak öltöztek-e vagy ijeszto, kacagást kiváltó alaknak. Általában a noi szerepeket férfiak játszodták, a férfi szerepeket nok. A fonóban, amikor meghallották az ostorcsattogását a fonóbeliek már tudták, hogy megérkeztek a fársángok. Ettol a perctol kezdve játékházzá vállt a fonó. A fonóbol nem hiányozhatott senki, mert akkor nem volt teljeseértéku a játék. Ha valaki kimaradt, mert otthon tevékenykedett, akkor a többiek utána mentek, lepedot dobtak rá és szánkóra ülteteve nagy zaj közepett elvitték a fonóba. Fiatal vagy meglett férfi lép be és tisztességtudó hangon kér szállást "valami idegen népeknek", akik az utazásban elfáradtak, megpihennének, megmelegednének, állataik is lennének stb. A bekéreztetés elmaradhatatlan. A bentiek beleegyezése után jöhetnek a maszkurák: a kicsibubás asszony, a cigány és vásáros, a doktor és cipopucoló, a betyárok, a lakodalmasok, a halottsíratást paródizálók, jöhet a kéménysepro, az ördög és a halál, jöhetnek az állatmaszkos figurák: a kecske, a bika, a ló, a medve; besétálthat az úrfi és kisasszony és sokféle más szálláskereso. "Eloadásuk" az egyszemélyes pantomimjátéktól a többszereplos énekes-táncos és párbeszédes megjelenítésig terjedhet. Leggyakrabban az öltözet, az álruha, a maszk "beszél", mert a maszkuráknak nem szabad megszólalni. A tét az: úgy mozogjanak, viselkedjenek, táncoljanak, hogy ne ismerjenek reájuk. A fonóbeliek viszont mindent elkövethetnek, hogy felismerjék oket. Ez a ketosség biztosítja egy-egy jelenet sikerét. Az utolsó fonóházi összejövetel a fonóvégzés felért egy kisebb lakodalommal. Ilyenkor tésztát sütöttek, italt vittek, töltött káposztát foztek. Erre az estére az asszonyok elhívták férjeiket is, akik zenészeket fogadtak, és hajnalig tartott a tánc. Ezt követoen azután az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal, a farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. A farsang gondolatköre a házasság körül forgott. Ezért ha valaki pártában maradt, akkor a farsang végén kicsúfolták. Vénleány - és vénlegénycsúfolással, csutakhúzással fejezodött be a farsangi bál és vele együtt az egész farsangi ünnepkör. Húsvét Húsvét[18]szombatján összekürtölték a határkerülés résztvevoit, hogy megválasszákat a tisztségviseloket: a királyt, az ítélobírót, a csapómestert, a sereghajtót, az oldalvédoket, csendoröket legény vagy idosebb férfi elindult, hogy a legénykék által kitisztított csorgókat, megújított határhompokat ellenorizzék. Ha kifogást találtak az elvégzett feladatban, akkor megvesszozték a legényeket, de azok is kaptak vesszozést, akik eloször vettek részt ezen az ünnepségen. A nyárádszentsimoniak a domboldalon összetalálkoztak a rigmányiakkal és a havadiakkal, ilyenkor megmérték erejüket a férfiak.[19] A tavaszi határkerülés alapfunkcióját nagyon sok kutató az úgynevezett mágikus kör jelentésével magyarázza. Az archaikus emberek hiedelmei szerint, ha egy földterületet meghatározott időpontban, szabályok szerint körbejártak, akkor azt megóvták mindenféle bajtól, szerencsétlenségtől, természeti csapástól vagy rontástól.
6 Nyárádszentsimonon a legények egészen napjainkig, húsvétvasárnap hajnalán kedveseik kapujára színes szalagokkal, tojásokkal feldíszített fenyoágakat tuznek. A vénleányoknak viszont száraz kórot tettek. Húsvét hétfon a legény csapat tagjai minden olyan házat felkerestek, ahová éjszaka ágat helyeztek. Az asszonyokat, lányokat megtáncoltatták, majd a locsolás következett, melyért piros tojás járt. A húsvéti locsolás, mely eredetileg az emberek, főleg a lányok termékenységét és egészségét éppen mágikus eszközökkel próbálta biztosítani.[20] A hajnalozók között a legfontosabb személy a hamubotos volt, aki vezette a menetet, vigyázott a rendre. A hamubotos a nevét onnan kapta, hogy volt egy botja melynek vegére zacskóban hamut kötöttek. [21] Májusfaállítás Májusfát a lányok a szeretojüktol kaptak. Ez egy szép fürtös virágú fa volt, amit május elseje hajnalán a lány kiskapuja elé ásott a legény. Hiedelemvilág A nyárádszentsimoniak hiedelemvilága sokrétu. Az asszonyok ápolják leginkább a különbözo gyógymodokra vonatkozó hiedelmeket. Ugyancsak az asszonyok jártasok az igézésben és az ellene való védekezésben. A szüléssel kapcsolatos óvó, védo varázslatok még a harmincas években aktívak voltak, de mára már a gyakorlat és az egészségügy nagy szerepet játszott a szülési babonák eltunésében. A halállal kapcsolatos hiedelmek az idok folyamán átminosültek, az osi mágikusból jelképessé váltak. Ilyen például a rögdobás, amikor a sírásók maguk tartják oda a rögöt a hozzátartozóknak. A gyászruha viselése osi jelentésébol semmit sem orzött meg, melynek az volt a célja, hogy a visszajáró szellem elol arcunkat és ruházatunkat el kell változtatni, hogy ne ismerhessen ránk. A tehén megrontásában a szentsimoniak is hittek. Ilyenkor bogtek a tehenek, nem adtak tejet. Úgy tartották, hogy ki kell engedni a tehenet, s akinek a kapujára fut, az az asszony kell kötényébol szénát adjon, s akkor megjön a teje. Úgy hitték, hogy ezt boszorkányok végzik, kiknek varázserejük van, s kézrátétellel elvehetik és vissza is adhatják a tejet- a kuruzsló végighúzza a kezét a tehén hátán, fején és beszél hozzá. A boszorkánytörténeteknek az az alapja, hogy a régi parasztember nem tudja megmagyarázni a tehéntej apadását, ezért azt feltételezte, hogy a boszorkány hírében álló személy követte el a rontást. A nagyido ellen való harangozás babonás hiedelem, viszont megvan az egyházi elrendelése is, miszerint a harangozó esos, viharos idoben harangozni köteles. A szentsimoniak még ma is úgy tartják, hogy a harang hangja eluzi a felhoket és a vihart. Egyesek meg a kalapjukat is leveszik és imádkoznak[22] A növényi szimbólum funkciója a nyárádszentsimoniak[23]szerint: Farsang: ido manipulálása, termékenység Szent György napja: gonoszuzés, termékenység Virágvasárnap: gonosz erok, betegség, jégverés-elhárítás, tavaszköszöntés, termékenység varázslás, esovarázslás Húsvét: egészség, termékenység, köszöntés, erovarázslás Május elseje: köszöntés, szépség, szerelem, termékenység Pünkösd: egészség, gonoszuzés Úrnapja: betegség, veszély kór elhárítása Szüret: termékenység, idomanipulálása Katalin napja: férj és házasságjóslás, szerelmi varázslás, idomanipulálás Borbál napja: szerelmi varázslás, idomanipulálás Karácsony: ido manipulálása, termékenység, egészség
7 Aprószentek: egészség, szépség, termékenység, varázslás, adománygyujtés, társadalmi kapcsolatok megerosítése A növényi jelképek változatokban gazdagon fordulnak elo az alapvetoen agrár tevékenységet folytató erdélyi falusi közösségek naptári szokásrendszerében. Gyógynövények A falusi öregasszonyok növényismerete kiterjed a sokféle gyógynövényre is. Ezek gyujtése, tárolása és házi alkalmazása ugyancsak a régi tapasztalati tudás fontos része. Több népi gyógymód és gyógyszer valószínuleg évszázados tapasztalat eredménye. Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, amelynek valamely részét (gyökerét, levelét, virág ját, mag ját stb.) hatóanyagtartalmáért felhasználjuk a gyógyászatban. Elofordulásuk szerint két nagy csoportba sorolhatóak: vadon termo és termesztett gyógynövények. Szentsimonon a vadon termo gyógynövényeket ismerték és alkalmazták különbözo betegségekre. Ilyen növények[24]voltak: ánizs - illóolajának fo hatóanyaga gátolja a baktériumok fejlodését, tisztítja a légzoszerveket, a húgyutakat, görcsoldó és köpteto hatása van bodza-teát meghulés légcsohurut esetén használják, de enyhe hashajtó hatása is van csalán - levelének antibiotikus hatása van, teáját reumás, köszvényes betegek fogyasztják édeskömény -hatása: szélhajtó, emésztés- és étvágyjavító, enyhe görcsoldó, epehajtó. fehér fagyöngy-szájon át adagolva vizes kivonata vérnyomáscsökkento, de a hatás megbízhatatlan fodormenta - görcsoldó, gyulladáscsökkento hatása van fokhagyma - féreguzo szerként belsoleg, érelmeszesedésre és magas vérnyomás ellen használják galagonya- szívmuködés erosíto és szabályozó, idegnyugtató, szívgyulladás csökkento, ütoér elmeszesedést gátló izsóp- teája légcsohurut és gombás betegségek gyógyítására használható katángkóró - epe és hashajtó hatása van kukorica - vizelethajtó hatása van kökény -teája vese- és vértisztító hatású, enyhe vizelet- és hashajtó hatása is van martilapu -belsoleg teaként, külsoleg borogatásként máriatövis -májsejt regeneráló mezei cickafark- teáját tüdo-, méh-, hólyagbántalmak, gyomor- és epegyulladásra használják nyírfa - tisztítja a húgyutakat és a vesét tárkony - vérnyomáscsökkento háziszerként (nem teljesen veszélytelen) Tatárpincék Nyárádszentsimon határában 5 sziklaüreg van: tatár pincéknek nevezik, mert tatárjáráskor a lakosok odarejtozködtek el, a nép többi része a völgy túlsó oldalán a ma Daraberdonek nevezett helyre vonúlt vissza. A közelben talalható Tatárút arról kapta a nevét,hogy innen vonultak ki a tatárok. II. Rákóczi György január 18-án[25], a török nagyvezér tiltó parancsát semmibe véve indult a tragikus lengyelországi hadjáratba. Az Erdély megbüntetésére küldött török sereg a Bánságon át támadott. A Székelyföld szorosain a krími tatárok hordái, a szilisztrai basa törökjei és az oket segíto havasalföldi és moldovai seregek nyomultak a védelem nélkül maradt országba oszének szörnyűségeit jól érzékelteti a kortárs Szalárdi János, I. Rákóczi György titkárának Siralmas mag-
8 yar krónikája: "A tatár chám is rettenetes égetést, pusztítást, rablást, öldöklést tesznek vala. O nagy isten! ki siralmas vala nézni a sok ártatlanoknak, nagyoknak, kicsinyeknek, férfiaknak, aszonyoknak, sokaknak, fôképpen a nép öregjeinek fegyverre való hányatásokat, az erösseinek, ifjaknak keserves rabságra való hurczoltatásokat!" 1661-ben Ali pasa seregei rabolnak, gyilkolnak újra a Székelyföldön. Erdély etnikai térképét átrajzoló irtó hadjáratok nem kímélték Marosszéket sem ban a Balavásár felôl támadó tatárok felgyújtották Marosvásárhelyt, elfoglalták a várat és az ide menekültekbôl 3000 embert hurcoltak rabságba. E négy év szörnyűségeinek emléke szinte máig fennmaradt egyes külsô helynevekben, pl.: Tatárpincék, Tatárút (Havad), Büdösszállás, Hallgató-tetô, Oremus (Sóvárad), Kati hegyese, Kati útja (Nyárádmagyarós), Bergenyei szállás (Nyárádselye), Veszély mezeje (Bekecs tetô), Bajka vára (Nyárádszentmárton), Tatárút, Tatárhalmok (Nyárádköszvényes), Tatárhágó, Tatárkonyha (Vármezô), Ropó völgye, Kajon kútja, Tatárok útja (Székelykál), Tatárszállás (Hagymásbodon) stb. A tatárok közeledtének hírére a falu népe a hagyományos menedékhelyre húzódott: egy közeli erdôbe vagy a nagyobb templomok biztonságosnak vélt kôfalai mögé. (Így pusztult el például templomával együtt a hajdanában székelyek lakta Kebeleszentivány, vagy a mezôségi Szabad teljes lakossága.)[26] Marosszék havasalji falvai a Bekecs-teto melletti Veszély mezejére húzódtak. A székely falvak állatcsordáit, nyájait nem kellett elrejteni. Ezek a rideg tartással nevelt állatok egész évben (!) kint voltak az évszázados szokásjog szerint kijelölt havasi legelôkön. A fel nem fedezett búvóhelyek biztosították a lakosság pillanatnyi túlélését, viszont hasonlóan életbevágó feladat volt a család élelemtartalékainak az átmentése. A kukorica, a burgonya elterjedése elotti korokban egyetlen aszályos év, jégverés vagy a gabonatermést csökkentô bármilyen ok iszonyatos éhínséget okozott. A túlélést jelentô élelmiszertartalékok elrejtésérôl jó elore gondoskodni kellett. Ezt a célt szolgálták a tatárpincék is. Ilyen tatárpincék említését találjuk Orbán Balázs Marosszéket leíró kötetében Havad, Nyárádmagyarós és Sóvárad határában. Ezek a tatárpincék már Orbán Balázs leírásában is beomlott üregekként lettek említve. Nyárádszentsimon határában, a falu erdejében a mostani református megyebíró, Szabó Imre Tibor még kisiskolásként társaival való játszadozás közben egy fa gyökerei alatt egy teljesen ép tatárpince bejáratára bukkant. A felfedezés évét az ös évekre teszi. Elbeszélése[27] szerint a faluban élo idos emberek tudtak az erdobeli tatárpincékrol, viszont ezek az épen maradt pince megtalálásával kerültek az érdeklodés középpontjába. Az épen maradt tatárpince felkeresését a faluja határát jól ismerô Sipos Dénes vállalta. A pincék kiásásakor építôik minden kibányászott földet elhordtak, így a fák között megbúvó, alig fél méteres, ovális alakú kis pincenyílások alig egypár lépés távolságból tunnek az avatatlanok szemébe. A pincenyílások függoleges szuk kürtoben folytatódtak, így még az esetleges felfedezésük után is igen körülményes lehetett a szuk kürton való leereszkedés, a pince tartalmának kihordása, majd a pincébol való kijutás. Így a pince szinte tökéletes védelmet nyújtott a benne tárolt javaknak. Az építok a szuk kürtut addig mélyítették, míg áthatolva a termotalajrétegen, elérték a kemény homokkövet. Innen kezdve, fokozatosan szélesítve a nyílást, egy harang alakú helyiséget alakítottak ki. Építészeti szempontból a harang alak tökéletes szilárdságot biztosít, az erok eloszlása öntartóvá teszi az építményt minden zsaluzás, aládúcolás nélkül is. A pinceüreg alapjának átméroje 250 cm. A pince teljes függoleges magassága a kürtovel együtt 370 cm. A pinceüreg belso méréseit Sipos Dénes végezte, aki vékony testalkata révén le ereszkedett a szűk kürton. Az épen maradt pinceüreg mellett mintegy 30 m távolságon belül még hét, mára már beomlott pince nyomai találhatóak. Az egykori pincék száma viszont ennél több is lehetett. A feltárt pincétol északra a talajt suru bokros vegetáció borítja, mely lehetetlenné teszi a pincenyomok kutatását. Nyárádszentsimonban a tatárdúlást megelozo években 12 15, jórészt lófo család lakott, így azt a feltételezést sem zárhatjuk ki, hogy minden család saját pincével rendelkezett. [28] Nyárádszentsimoni Tájház Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, külföldi partnerszervezeteivel (CEEWEB, DOEN ) együtt egy hosszú távú fenntartható vidékfejlesztési programot kezdett el Havad községben.[29] A tájház és a hozzá tartozó gazdasági udvar létrehozásának története 2004-ben kezdodött, amikor Kelemen A. Márton fölkereste a község polgármesterét, s a tájház megvalósításának lehetoségeirol érdeklodött. A támogatási program feltétele volt, hogy olyan településen létesüljön tájház, ahol a lakosság száma 300 alatt van, ugyanis a program célja a település fejlesztése. Következtek a felmérések, amelyeket a holland DOEN alapítvány, a CEEWEB valamint a Milvus szakembereivel közösen végeztek. A szempontokat figyelembe véve esett a választás Nyárádszentsimonra. A leendo Tájház kialakítása Mihály Vilma[30]házára esett, ugyanis a nagy udvar, ami a házhoz tartozik lehetové tette a gaz-
9 dasági udvar létrehozását is. Így a ház mögötti területen felépítették a színt, ahol régi mezogazdasági eszközöket tárolnak, mellette a gazdasági udvar, bekerített kifutókban nagyállatok, szárnyasok láthatók. Felépítették a disznópajtát, a mag- és takarmánytárolót, az istállót, tiszteletben tartva az építkezési hagyományokat. A mezogazdasági eszközöket, az állatokat a környékbeli gazdák adományozták. A bivalyborjúkat a bözödi Török József hozta el a gazdasági udvarba. (Az o tulajdonában van még egy kézzel hajtható cséplogép is.) A 2006 elején elkezdodött a megvásárolt ház és gazdasági épületek (Szentsimon, 39. szám) rendbetétele amely a hagyományos jelleg megorzésével történt. Az összes munkálatot: ács- és komuvesmunka, villanyszerelés, vízszerelés, csatornázás, stb. helyi: rigmányi, havadi és szentsimoni szakemberek végezték. A Tájház a vidékre jellemzo hagyományos építkezési stílust (tornácos vályogházak), az egykori parasztházak berendezési tárgyait, eszközeit, a vidék hagyományos kismesterségeit, termékeit, szokásait és népviseletét mutatja be. Erre a célra használják a ház két szobáját, valamint a nyári konyhát. A nagyobb tárgyak, eszközök (szekér, szán, borona, eke, prés, stb.) a ház mögötti udvaron készülo teto (szín) alatt kaptak helyet. A gazdasági épületek (istálló, csur, ólak) a vidék hagyományos állatfajtáit, valamint ezek helyes tartásmódját mutatják be. Tehén, bivaly, juhok, kecskék, különbözo szárnyasok, disznók és kutyák. Ezeken túlmenoen, a gazdaságban még további érdekességeket is meg lehet szemlélni, mint például komposztvécét, vagy pedig napenergiával muködo gyümölcsaszalót. Az épületegyüttes több célt szolgál: a helyi termékek kiállítási pontja Havad község egyik kulturális központja kézmuves foglalkozások tartása gyerekeknek(környezo falvak iskolásainak, nyári táborozóknak) Az eddig leírtakból érezheto, hogy a Tájház több, mint egy egyszeru múzeum. Valójában egy élo múzeumként muködik, hiszen az itt kiállított tárgyak, bemutatott mesterségek egy részét az ide látogató csoportok éloben is megnézhetik. Például: a Tájházban a látogatók megnézhetik a kovácsok által használt szerszámokat, késobb pedig megnézhetnek egy muködo kovácsmuhelyt, é azt, hogy hogyan patkolnak meg egy lovat. Ugyanígy megfigyelhetik a hagyományos, fonott méhkasokat, utána pedig megnézhetnek egy muködo méhészetet a községben, és mézet vásárolhatnak a helyi méhészektol. Ily módon a Tájház nagyon vonzó programokat kínál az ide látogató iskolás csoportok és felnottek számára, amelyek igazi bepillantást tesznek lehetové a falvak életébe. [1] A Székelyföld leírása, Orbán Balázs, Pest, 1868, 32 old [2] Nyárádszentsimoni Egyházi kézirat I fejezet, 1930 [3] Bartos Miklós: Havad múltja 22 old. In Változó népi kultura [4] Bartos Miklós: Havad múltja, 29 old. In Változó népi kultúra [5] Lásd: Tájházi programok [6] Nyárádszentsimoni egyházi kézirat I. fejezet [7]Orbán 1870Z [8] Beke: i.h.; 2. jegyz [9] Orbán: i.m. IV. 64 [10] Orbán: i.m. IV. 33. [11] Nyárádszentsimoni egyházi kézirat I fejezet [12] László János,Orbán Balázs nyomán, Kolompszó,I.szám, 2006
10 [13] lásd: Dr. Kós Károly, A romániai magyarság néprajzáról,népismereti dolgozatok 1976, Kriterion Kiadó, Bukarest [14] Mihály Vilmos adatközlom elbeszélésébol [15] Sipos Dénesné elbeszélésébol [16] Ábrám Zoltán-György Horváth László: Zavaros a Nyárád, Nyárádszereda község múltja és jelene [17] Honismeret 2005/4 : A nyárádmenti települések és vonzáskörzetük vásárai.gerendás Lajos old [18] Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából, Budapest [19] Mihály Vilmos 7o éves adatközlom elbeszélésébol [20] Ujváry [21] Barabás László: Tavaszi határkerülés a Nyárád mentén és a Kis-Küküllo felso völgyében Népismereti Dolgozatok old, Kriterion Kidaó, Bukarest [22] Sípos Dénesné elbeszélésébol [23] Mihály Vilmos és Anna elbeszélésébol [24] Lásd:: Fuben fában orvosság, Kolompszó, II. Szám, 2006 [25] [26] [27] Szabó Tibor adatközlo elbeszélése [28] Erdélyi utakon, Dr. Kicsi Sándor, Kossuth Kiadása, 1988 [29] Lásd: Községi Tájház Szentsimonon, Kolompszó, II. Szám, 2006 [30] Mihály Vilmos adatközlom nagynénje Szerzo: Mihály Eszter
Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)
RészletesebbenSZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület
SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású
RészletesebbenAz Érmellék tulajdonképpen még a Biharisíkság része, és műveltsége is alföldi jellegű, de ettől megkülönbözteti jeles szőlőművelése.
Erdély Erdély neve erdőn túli területre utal, a XII. századtól így emlegetik ezt a vidéket, mert hatalmas erdők választották el az Alföldtől. Területe már csak ezért is elkülönült, de meg a XVI. századtól
RészletesebbenÜnnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b
Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta
RészletesebbenMagyar karácsonyi népszokások 3.rész
2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó
RészletesebbenÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI ÓVODÁNK ÜNNEPEI
ÓVODÁNK ÜNNEPEI RENDEZVÉNYEI Óvodánk a hagyományőrzést, a népi kultúra ápolását egyik legfontosabb feladatának tekinti. Megteremtjük azt a miliőt, amelyben az óvodába lépés első pillanatától a nevelés
RészletesebbenA szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az
RészletesebbenVarga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben
Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és
RészletesebbenHogyan jött létre a kiállítás?
Mindannyian szívesen foglalkozunk valamivel, vagy éppen gyűjtünk valamit. Árus-Kovács Gábor katolikus plébánosunk miseruhákat gyűjt, melyből a tavasz folyamán kiállítást rendeztek Balatonalmádiban. Az
RészletesebbenMÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava
MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire
RészletesebbenSzakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység
Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység Előzmények Projekt adatai: Kedvezményezett Projekt címe Projekt azonosítója Alsómocsolád Község Önkormányzata Mintaprogram a minőségi időskorért
RészletesebbenÖtéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.
Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és
RészletesebbenÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET. CSíKRÁKOS
ÉLŐ ERDÉLY EGYESÜLET CSíKRÁKOS HONISMERETI ESSZÉ SZÉKELY ANGYALKA MÁRIA GÖRÖCSFALVA MÁRTON ÁRON GIMNÁZIUM 2014 1 Csíkrákos a Csíkszeredától 10 km-re, az Olt mentén helyezkedik el. Csíkrákos községhez még
Részletesebben1. oldal, összesen: 6
1. oldal, összesen: 6 Márciusi jeles napok Áprilisi jeles napok Húsvéti ünnepkör Pünkösd Májusi jeles napok Főoldal A pünkösdi ünnepkör Áldozócsütörtök A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök,
Részletesebben2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL
- és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.
RészletesebbenSzolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ
5 6 Megérkezett Simon-Júdás Jaj már néked pőregatyás! Rég felírta Noé Tokaj Hegyormára Hegyaljai kapás várj Simon Júdásra! Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ. /Szüret, regula/ Ma használatos neve
RészletesebbenJavaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat a Langó Hagyományőrző Ház települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Langó Imre 2. A javaslatot benyújtó személy adatai:
Részletesebbenhttp://webovoda.blogspot.com/
http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész
RészletesebbenŐSZI JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK A HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN
ŐSZI JELES NAPOK, ÜNNEPI SZOKÁSOK A HAGYOMÁNYOK TÜKRÉBEN 2016/2017-es tanév 1. forduló A csapat neve: Az iskola neve, címe: A felkészítő tanár neve, e-mail címe: 1. Melyik őszi jeles napra gondoltunk?
RészletesebbenVízkereszt Közzétette: (https://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve
2011 január 06. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Give 1/5 Give 2/5 Mérték Give 3/5 Give 4/5 Give 5/5 A vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia egy keresztény ünnep, amelyet általában
RészletesebbenÓzdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén
Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,
RészletesebbenA harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú
A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú
RészletesebbenKastély látogató Magyarózdon
Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli
RészletesebbenA RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/
PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária
RészletesebbenB E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE
RészletesebbenFlag - Karácsonyi melléklet 1. - Alapfogalmak
2013 december 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Flag -értékelve Karácsonyi Mérték - 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A latin eredetű szó - adventus - megérkezést, eljövetelt jelent. A Jézus születésére
RészletesebbenÁprily Lajos emléke Nagyenyeden
Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra
RészletesebbenJobbágytelki Falumúzeum
Jobbágytelki Falumúzeum Tárgylista Tárgy száma Megnevezése Készült Adományozó Adományozó születési dátuma 1 Borsörlő 1950 Kiss Péter 1932 május 19 2 Papi szék Kiss Péter 1932 május 19 3 Menyasszonyi blúz
RészletesebbenSokszínű húsvét Sokszínű tár
2012/04/02-2012/06/15 [1] Mini tárlatunkon ezúttal a húsvét sokszínűségéhez kapcsolódva mutatunk be néhány dokumentumot a sokszínű Plakát- és Kisnyomtatványtár anyagából szemezgetve, és kívánunk minden
RészletesebbenTRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve
1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes
RészletesebbenA 2015-ÖS ÉVI PIACOKRÓL, VÁSÁROKRÓL ÉS ÁLLATVÁSÁROKRÓL
TRADUCERE R O M Á N I A MAROS MEGYE MEGYEI TANÁCS Marosvásárhely, Közigazgatási Palota Győzelem tér 1. tel. 0265263211, fax 0265268718 www.cjmures.ro Sor 1 A 2015ÖS ÉVI RÓL, RÓL ÉS ÁLLATRÓL MAROS VÁSÁRHELY
RészletesebbenMaros Megye. Konferál: Onodiné Csécsi Katalin. 11:30-12:30 Bekecs Néptáncegyüttes folklór előadása
PROGRAMFÜZET 1 2019. május 10. péntek Maros Megye Konferál: Onodiné Csécsi Katalin 10:30-11:30 Fesztivál Hivatalos Nyitóünnepsége- A Szépszivárvány Táncegyüttes és Kovács Imre és népi zenekara közreműködésével
RészletesebbenHarmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között
Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.
RészletesebbenMEGJÁRT UTAK EMLÉKEI
MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus
RészletesebbenSéta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló
Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a
RészletesebbenIndulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI
Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI 1. IDŐSZALAG Tegyétek időrendi sorrendbe a Marosvásárhellyel
RészletesebbenALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:
ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586
RészletesebbenA CSALÁD. Következzen tehát a család:
A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket
RészletesebbenKÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2011.
KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2011. Január: 23. Vince napi borszentelés 24. Magyar Kultúra Napja Megemlékezés osztályonként 24-28. Ökomenikus imahét Helye: a községi templomok 29. Előadássorozat
RészletesebbenFotóalbum. Létköz. Hegedüs Dóra moldvai fotókiállításának képei
Fotóalbum Létköz Hegedüs Dóra moldvai fotókiállításának képei Hegedüs Dóra fotóművész a lélek fotózásának nagymestere. 2004 óta számos kiállításon csodálhatta meg a közönség a képeit országhatáron innen
RészletesebbenTermészetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..)
Természetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..) A képek alapján próbáljátok felismerni az adott gyógynövényt, azonosítsátok be a hatását, és hogy a növény melyik
RészletesebbenHon-és népismeret. Régi idők története
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus
RészletesebbenVerseink könyve EGYEBFOG/verskony.doc
Verseink könyve EGYEBFOG/verskony.doc Montázs szövegek montázs metszetekkel. Széchenyi krt.-i Általános Iskola, Szolnok, 1995 (Vissza a tartalomjegyzékhez:..\tartalomjegyzék.doc - Verseink könyve ) (Vissza
RészletesebbenBetlehemezés Létavértesen
A XXVI. Nemzetközi Betlehemes Találkozón Betlehemezés Létavértesen Immáron negyedik éve, a dráma szakköröseimmel november elején elkezdünk készülődni a betlehemezésre. A mi vidékünkre jellemző alföldi
RészletesebbenIV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului
IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A
RészletesebbenTájház. Javaslat a. Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez. 1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm.
1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez Javaslat a Tájház Mezőkovácsháza települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Strifler Károlyné Mezőkovácsháza, 2016. november 30. HELYI ÉRTÉK
RészletesebbenZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:
ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba
RészletesebbenSzabadidős Munkacsoport éves programterve a 2018/2019. nevelési évre. Készítette: Móczár Tiborné Munkaközösség vezető Százhalombattai Kipp-Kopp Óvoda
Szabadidős Munkacsoport éves programterve a 2018/2019. nevelési évre Készítette: Móczár Tiborné Munkaközösség vezető Százhalombattai Kipp-Kopp Óvoda Éves programjaink, ünnepeink, megemlékezések, hagyományok,
RészletesebbenSzabadidős Munkaközösség éves programterve a 2017/2018. nevelési évre
Szabadidős Munkaközösség éves programterve a 2017/2018. nevelési évre Készítette: Munkaközösség vezető Százhalombattai Kipp-Kopp Óvoda Éves programjaink, ünnepeink, megemlékezések, hagyományok, zöldnapok,
RészletesebbenHúsvét. Olvasószint: B
Az Olvass magyarul! kiskönyvsorozat azoknak a tengeren túl élő magyar gyerekeknek készül, akik az angol mellett magyarul is tanulnak írni és olvasni. Természetesen a világ bármely részén élő magyar gyermekeknek
RészletesebbenV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.
V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni
RészletesebbenSzékelyszenterzsébet
Nagy Emma Székelyszenterzsébet Séta térben és időben Szent Erzsébet Sancta Elisabeth Székelyszenterzsébet, így látom leírva a falu nevét a régi dokumentumokban, vagy a jelenlegi helységnévtáblán és máshol.
RészletesebbenHónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február
Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február 09. Terápiás foglalkozás (kutyával) Alapítványi Ház 09. Katolikus bál 13. Hamvazószerda Katolikus templom 16. KISZE
RészletesebbenNagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése
Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:
RészletesebbenIdőpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium
Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után
RészletesebbenHatártalanul 2016 a Nagy Erdélyi körutazás
Határtalanul 2016 a Nagy Erdélyi körutazás Tanulmányi kirándulásunk témája erdélyi születésű történelmi nagyságok és az erdélyi történelemben fontos helyszínek felkeresése. Az előkészítő szakaszban külső
RészletesebbenÍrta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44
A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira
RészletesebbenRENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS
Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika
RészletesebbenSzékely Sándornak, első nótáriusuknak köszönhetik:
A DOHÁNY A FALU ÉLETÉBEN A telepesek a dohány művelésének, gondozásának jól bevált módszerét hozták magukkal. A legtöbb temesközi faluból, ahonnan érkeztek, a növény termesztési technológiájának kipróbált
RészletesebbenA Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.
Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.
RészletesebbenHONISMERETI SZAKKÖR. Készítette: Rémai Lászlóné
HONISMERETI SZAKKÖR Készítette: Rémai Lászlóné Foglalkozás száma: 1-2 A foglalkozás anyaga: Alakuló foglalkozás. A szakkör célja, feladata, kapcsolódás a történelem tantárgyhoz. Anyag és eszközhasználat
Részletesebben1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK'
1. MELLÉKLET A../2017. ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET, 2. FEJEZETE: A HELYI EGYEDI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ 'ELEMEK' KATEGÓRIA I. Postai cím Hsz. Hrsz. Rendeltetés 1. Ady Endre u. 1. 2270 Katolikus templom, parókia,
RészletesebbenFÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter
FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp
RészletesebbenHarmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között. a vaku meg a film mellett
Harmadik lecke - Hol a koffer? -A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. -Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő. Zokni,
RészletesebbenSütő Ãndrás. Földi ºsztºl, égi szék*
Sütő Ãndrás Földi ºsztºl, égi szék* Adventi szelek fújnak maholnap a Hargitán, menni, menni kéne Sikaszóba! Nyár eleje rég volt, hogy arra járhattam, káplánszoknyás fenyőfáim alatt megülhettem. Fülemben
RészletesebbenMegoldások IV. osztály
Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely, 2015. március 20-22. Megoldások IV. osztály 1. Számkeresztrejtvény: Az alábbi keresztrejtvény ábra abban különbözik a hagyományos keresztrejtvényektől, hogy
RészletesebbenNagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke
Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön
RészletesebbenLuca-nap. December 13.
Luca-nap December 13. Tartalom Szent Lucia Luca, a gonosz Védekezés a rontás ellen Kotyolás Jóslások Luca, a büntető Luca széke Luca napi alakoskodás Tréfák Szent Lucia Lucia egy katolikus szent volt,
RészletesebbenÖtöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.
Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:
RészletesebbenJavaslat. Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Nagyfalusi
RészletesebbenSárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája
Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2012. november 16. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Ép testben ép lélek A túrkevei Kaszap Nagy István
RészletesebbenErdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05.
Erdélyi körutazás 2011. július 31. - augusztus 05. Indulás: 2011. július 31-én, az iskola elől, az esti órákban (1192 Gutenberg krt. 6. kb. 21.00) Érkezés: 2011. augusztus 05-én az esti órákban, az iskola
Részletesebben2015. március 28. HÚSVÉTI KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS. 10 órától. 16 óráig. Helye: BAB-USKA Tájház Úri, Fő út 52.
2015. március 28. HÚSVÉTI KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS 10 órától 16 óráig Helye: BAB-USKA Tájház 2244. Úri, Fő út 52. Amit kínálunk: - kis állat simogató (nyuszi, bárány, kiscsibe stb.) - tojás festés - tojás
RészletesebbenEgészség-ábécé. Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Információk. - A helyes napirend. - Farsang. - A sziú indiánok és a feketelábúak
2009. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja IX. évf. 2. szám Kalendárium - Farsang Mese - A sziú indiánok és a feketelábúak Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Egészség-ábécé - A
RészletesebbenA debrői kertek alatt (gyermekjáték / Heves vm.) A kazári piacon Bábi, Bábi, de beteg (gyermekjáték)... 2
Tartalom A debrői kertek alatt (gyermekjáték / Heves vm.)... 2 A kazári piacon... 2 Bábi, Bábi, de beteg (gyermekjáték)... 2 Búbb bújj zöld ág (magyar népdal)... 2 Elfogyott a krumplileves... 3 Elvesztettem
Részletesebben2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG
2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG JANUÁR Település Időpont Rendezvény Zalalövő Január 15. Informatikai és családi nap Nagylengyel Január 22. Asztalitenisz bajnokság Nagylengyel Január
RészletesebbenHalottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen
IGARI ERZSÉBET Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen ADATTÁR Összefoglalás A halál mindig is az élet része volt, és ezt a tényt a korábbi generációk természetes módon kezelték.
Részletesebben1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker
194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha
RészletesebbenKészítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola
Készítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak-
Részletesebben2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK
3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció
RészletesebbenKalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Programjaink. Zöld mozaik. - A mozgó kő. - Június - Nyárelő. - A rákosi vipera.
2011. június A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja XI. évf. 6. szám Kalendárium - Június - Nyárelő Zöld mozaik - A rákosi vipera Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Mese - A mozgó kő Tudod-e?
RészletesebbenBankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a
BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak
Részletesebbentökfaragás MANO
Halloween története A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a
RészletesebbenHegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 1. szám, Január
Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 1. szám, Január 2 A Hegyközcsatári Helyi Tanács még 2014 ben eltörölte az éjjeliőradót! Azon személyek akik március 31-ik kifizetik az egész éves adókat 10%
RészletesebbenBonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.
Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi
RészletesebbenZalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ
Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó - Kis-hegy - Bödei-hegy - ZSIMBA-HEGY - KÁVÁSI KULCSOSHÁZ Zalaegerszegi TV torony és kilátó Babosdöbréte Dobronhegy Kandikó Jelzése: piros
RészletesebbenA es nevelési év eseménynaptára
A 2018-2019-es nevelési év eseménynaptára Dátum Programjaink Augusztus 15-től Augusztus 21. Augusztus 28. Szeptember 2. Szeptember 3. Szeptember 5. Szeptember 6. Szeptember 7. Szeptember 12. Szeptember
Részletesebben1. UTAZÁS: MAGYARORSZÁG. Magyarországi intézmény: Egri Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium, Eger
Határtalanul! Együttműködés határon túli középiskolák között HAT- 18-02-0372 pályázat: Ősi mesterségek és népi hagyományok nyomában Észak - Magyarországon és Székelyföldön Magyarországi intézmény: Egri
Részletesebben3. osztály - Olvasás Mintafeladat
a. Melyik hónapra jellemző? Írjátok be a naptárba! Két hónap kimarad, oda ti írjatok be egy-egy jeles napot /ünnepet! Márton nap, Karácsony, Farsang, Anna-bál, Mindenszentek-ünnepe, Sándor- József-Benedek
RészletesebbenXII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. OKTÓBER. Havilapja. . Októ
XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. OKTÓBER Pusztaföldvári Önkormányzat Hivatalos Havilapja VÁR ÁLLOTT S MOST FÖLDHALOM 2013. Októ ber XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2 2013. OKTÓBER MEGHÍVÓ Egy kicsit el kell menni világot
RészletesebbenKishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!
Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk
RészletesebbenGÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE
GÖRCSÖNYDOBOKA KÖZSÉG HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTERE 2017. DECEMBER HELYI VÉDELEMRE ÉPÍTMÉNYEK ÉS RÉSZLETEK Görcsönydoboka, Csele u. 032/15 hrsz. M kálvária A templom mögötti dombon álló kálvária épített
RészletesebbenBOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály
3. osztály Gyűjtsétek össze a lehető legtöbb (de legalább hat) szót vagy kifejezést, amely a kicsi szóval rokon értelmű! (Ugyanannak a szónak -ka / -ke képzős változata nem számít újabb szónak.) A keresztrejtvények
RészletesebbenIV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ
S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,
RészletesebbenTERMÉK ADATLAP. Szív nagy. Termék neve
Szív nagy fonal X szalag egyéb: gipsz, festék, lakk, Alkalmazott technikák varrás X ragasztás X festés gyöngyözés 125 g gipsz, 3ml lakk, 10 cm organza szalag, 5 ml festék Szükséges eszközök gipsz kiöntő
RészletesebbenKORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL
Németh Ágnes: KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Minden asztrológus legnehezebb feladatának tekinti ellenőrizni, hogy a kapott születési adatok precízek-e. Ehhez gondolom mindegyikünknek meg van
Részletesebben2014. január. PROGRAMAJÁNLÓ Február hónapra. Gyertyaszentel napok Id pont: 2014.02.01-2014.02.02 (10:30-17:00) Helyszín: Katica Tanya, Patca
2014. január PROGRAMAJÁNLÓ Február hónapra Gyertyaszentel napok Id pont: 2014.02.01-2014.02.02 (10:30-17:00) Programok: gyertyasodrás méhviasz lapokból; díszített, öntött, illatos, jeges gyertya és mécses
RészletesebbenJavaslat az. Apátfalva népi hangszere a citera. települési értéktárba történő felvételéhez
Javaslat az Apátfalva népi hangszere a citera települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Tóth
RészletesebbenHangos mesék, versek és ismeretterjesztő cikkek a szövegértés fejlesztésére. Pirosmalac. Hangos mese
Varázsbetű Mesetár Hangos mesék, versek és ismeretterjesztő cikkek a szövegértés fejlesztésére http://varazsbetu.hu/mesetar Pirosmalac Hangos mese (A hanganyag itt található: http://varazsbetu.hu/mesetar/pirosmalac)
RészletesebbenErdély: 2014. május 23-25.
Erdély: 2014. május 23-25. Tanulmányi kirándulás Május 23. Nagyon izgatottak voltunk reggel az utazás miatt. A csoportból sok gyerek még sohasem járt Romániában, ezért különösen nagy élmény volt számukra
Részletesebben