Nyárádszentsimon fekvése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyárádszentsimon fekvése"

Átírás

1 Nyárádszentsimon fekvése Nyárádszentsimon Erdélyben, a Maros megye keleti részén, a Kis-Küküllotol félreeso völgyben, a Havadtot Nyárádszeredával összeköto út mentén fekszik Nyárádszeredától 6 kilométerre. Havad községéhez tartozik, Vadasd, Rigmány és Gegessel együtt. A falut agyagdombok veszik körül, tengerszint feletti magasságuk méter. A Rigmánytól északra fekvo gerinc vízválasztó a Nyárád és a Kis-Küküllo között. A nyárádszentsimoni dombokból források fakadnak, mely Havad patakába, majd a Kis-Küküllobe ömlenek. A trianoni békeszerzodésig Maros-Torda vármegye nyáradszeredai járásához tartozott. Hol a Kis- és Nagy-Nyárád egyesül, ott terül el Nyárádszereda. Bocskay Istvánt 1605-ben a székelyek itt választották meg fejedelmükké.[1] Falutörténet Falualapítok Az 1332-es feljegyzések alapján a Mihály családot jelöli mint falualapítók[2]. Bethlen Gábor 1614-es lustrájában A Mihály család Lófoként (primipili)van megjelolve[3]. A Mihály család a késobbiekben is meghatározó szerepet töltött be a falu életében. Jelenleg a Mihály nemzetségbol több család is él a faluban, ugymint a szomszéd Havadon is, ahol tizenegy[4] család él. A Mihály család ma is aktívan részt vesz a falu gazdasági és szellemi megújításában.[5] Szent Simon a régi idokben a vídék központi egyházközsége: Geges, Havad, Adorján, Rigmány tartoznak hozzá. Már a XIV. sz. elején mint önálló egyházközség fordúl elo. A pápai dézsmák regestrumának évi rovatában a 618 lapon így " Petrus Sac. de S. Symoul solv. 4ba. ant. et 4 denarios"[6] van jelen. Több falu nem volt feljegyezve e regestrumban, azt kell következtetni, hogy Szent Simon filiáji voltak e völgynek minden falui. Az 1557 évi regestrumban Zent-Symon néven 8 kapuval fordul elo, most házszáma 52 határt jelol.[7]" 2002-ben 94 lakosa volt, ebbol 94 magyar nemzetiségu. Napjainkra lakossága 6o fore csokkent. A lakosság zöme év fölöttiek. A falu lakói közül 59-en református hituek és 1 fo római katolikus. A szentsimoniak földmuveléssel foglalkoztak. Az idosebb korosztály szuk rétege ma is földmuvelo, a középkorúak állattartásból, növénytermesztésbol látják el magukat. A fiatalabb nemzedék a környezo falvakban, városokban dolgoznak (Nyárádszereda, Marosvásárhely, Szováta, Makfalva, Gyulakuta). A faluban muködik egy pálinkafozde, mely munkalehetoséget biztosít pár családnak A környezo falvak lakói itt fozetik ki a pálinkának valót. Sok turistát is ide csalogat a pálinkafozde. A helynevek régi lakóiról vallanak: Agyagos út, Bakó rétje, Berkesz szék, Kányás-szugolya, Ketek eger, Mogyoró, Oszel pataka, Ropó (SZOKL. VI. 410.), Kuku tetej, Bersán, Nagyhegy, Tatárvölgy. Templomtörténet A templomok középkori eredetét egyrészt az oklevelek, másrészt és foképpen a stílust hordozó kövek, különösen a román és a gótikus koriak bizonyítják. Nagyon sok templom középkori eredetérol a templomok védoszentjei is vallanak. Szent László erre vonatkozó dekrétumában a felsorolt szentek templomai a legrégibbek közé sorolhatók, ilyen Szent Simon is. A védoszent Szent Simon a 12 apostol egyike volt, s ebbol is következhetünk a régi falu rangos, tekintélyes voltára. Nyárádszentsimonnak 1332-ben plébániatemploma van, papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 3 régi banálist fizet és 4 dénárt, 1334-ben 3 régi banálist és 1335-ben 5 banálist[8]. A templom a XIX. sz. közepén épült újjá, a középkori gótikus templom maradványinak felhasználásával. A Szent István idejébol fennálló egyházközösségnek a szomszéd falvak( Havad, Geges, Rigmány) filiái voltak. Középkor katolikus lakói Nyárádszentsimon templomába jártak. Gegesrol 1649-ig vagy 1662-ig, Havadról 1665-ig, Rigmányból 1667-ig ide járnak istentiszteletre reformátusok. A XVI. században reformátusok lesznek és Havadnak a filiája.[9] A régi templomot az évi vizitáció nagyon rossz, megromlott állapotban találja és elrendeli újjáépítését, amit meg is valósítanak. (Ref. Névkönyv. XC.) Orbán Balázs leírásában már újból épült templomról beszél, amely régi és érdekes. [10]Homlokzata kazettás mennyezet, melyben az osi Nap szimbólum is megjelenik. A bejárati templomkaput négy szerényen faragott faoszlop tartja, melynek kapuja egyszerü deszka kapu. Az ácsolt kapulá-

2 bakat félköríves koszorú fogja össze. A hársfa alatti hosszúkás alaprajz, porticus emlékeztet a fedeles padokra, a szakállszállítokra. Oldalát az utca felol suru cserefaoszlop ácsolat képezi. Ajtaja egyszeru lécajtó. A Református harangláb a XVIII. sz.-ban épült[11]. Ugynevezett rokolyás teteju harangláb, mert alakja noi rokolyára emlékeztete. Négy fooszlopos építmény, a harangokat tartó 4 oszlopot külön biztosító fagerendás szerkezetbe foglalták. Így két teteje van: az egyik a harangokat védi, a másik a támasztó szerkezetet. Korábban zsindely fedte, a mostani tetozet sokat rontott hangulatos szépségén. A harangláb szép ácsmunka. Az egyszeruen bárdolt cserefe gerenda patak mederbol kiemelt lapos kövekbol készített aládúcolás. Orbán Balázs szerint a falunak 1836-ban ujra öntött régi harangja van, melyről Nemes Elek lelkész azt jegyezte be az egyházközség jegyzőkönyvébe, hogy 778 évig szolgált.[12] Sírok, sírjelek A temeto a templomtól északra fekszik a domboldalon. Régen a sírköveket terméskobol készítették. Szentsimonon boven található termésko, a Kotor nevu árokban. Azért használtak követ sírok jelölésére, mert a ko tartósabb, mint a fa. A régi sírköveket patakkonek nevezik -homokko- melyet a házak fundamentumára is használtak. A patakko a múlt század végéig szolgált a sírkövek anyagául. Könnyen faragható és formálható. Napjainkban a Mihály nemzetségnek külön temetkezo helye van Nyárádszentsimonon. Falukép Nyárádszentsimon még oriz archaikus régiségeket, ilyen a fonott sövénykerítés, mely földbe vert hegyezett végu, cserekarók között eros csereágakból font kerítés. A XIX. sz. közepéig ez volt az uralkodó kertépítés. Valamikor a székely falvak körül is ilyen csereágból font kerítés volt, és a faluba bevezeto utakat ún. tanorkapuval zárták le. Ez a kerítés nemcsak az állatok elkóborlását akadályozta meg, hanem ideiglenes védelmet is nyújtott a falvakba a sokszor betöro hun, tatár, török ellen. A faluban sok háznál található kovel kirakott kút, melyet újabban cementkarikákkal öveznek. A legfelso cementkarika négyszögu "kútköbol" deszkából van. Mellette az egyetlen cserefa törzsbol kivájt hatalmas itató vályú. A tölgyövezetben eso falvakban, mint Nyárádszentsimon, általános volt a paticsfallal[13] épült ház (tölgyfa talpra állított sasok közeit vesszovel kertelték majd tapasztották.) Minden parasztház annak idején így épült, de mára már inkább tégla házat építenek. A gazdasági épület fundamentuma többnyire terméskobol van, maga az épület téglából. A Foúton található a Kultúrház, mellette a bolt, tovább haladva a Foúton a régi iskola épülete és a régi papilak. Élet és munkarend Az önellátó parasztcsaládoknál sajátos életrend és munkarend alakult ki, mely évszakonként változott és megszabta a család életét, kezdve az étkezéstol a termelésig. A falusi család zárt gazdasági termeloi közössége a megélhetésen túl egy célt követett: a közös vagyon megtartását és gyarapítását. A házasság legfobb szempontja a vagyon volt. A párválasztáskor figyelembe vették a jövendo család gazdasági érdekeit, a fiatalok vonzalma nem játszott nagy szerepet. Az egész család egy szobában lakott, aludt, evett. A szülok külön aludtak, a legnagyobb gyerek a kanapén aludt, a többi gyerek együtt. A csecsemo a szüloi ágy mellett a bölcsoben aludt. Naponta a szentsimoniak háromszor ettek. Reggelire: tejes puliszka, szalonna, kolbász, vagy oldalas, ehhez ettek aszúságot, ami szárított gyümölcs megfozve, fahéjjal ízesítve. Nyáron háromszor-négyszer túrós puliszka kovászos uborkával volt. Levesnek zöldfuszulyka, egres leves füstölt disznóhussal, pityóka leves, kömény leves és tejbekása. Osszel csirkehús, liba-rucahús hagymásan-az így készült eledelt tokánnak nevezik Erdélyben, viszont ha tejföl volt benne, akkor már mártásnak. Télen fott krumplit ettek hagymával vagy szilvaízes kenyeret. Aratáskor lucskos káposztát ettek lapotyával vagy egres levest disznóhússal. Vásár és ünnepnap télen-nyáron, háromszor étkeztek, ilyenkor csak a töltöttkáposzta mellé esznek puliszkát. Sátoros ünnepeken sütnek kalácsot, amit ebéd és vacsora között fogyasztanak

3 Az asszonyok kórusban fontak, kora tavasszal szottek. A férfiak ruhája: ing, gatya, házi szottes volt de, az asszonyok és a gyerekek ruhái is. Az ágynemuhuzat, törülközo, zsákok, mind a család osztovátáján készült el. Tavasszal a férfiak szolot karóztak, megtisztították a gyümölcsfát, megkapálták a tövüket. Ha a föld felszáradt vetettek, kapáltak, kaszáltak, szénát gyujtöttek, arattak.[14] A fiúgyermek iskola után kaszált, kapált, férfimunka elvégzése becsületbeli dolog volt. A férfiak a hosszú téli estéken kártyázni mentek valamelyik komájához. Mások kukoricát fejtettek. A legények a lányok körül sündörögtek. Vasárnap szabad volt -a harmincas évek elején a csendorök megbüntették azokat, akik dolgoztak, de kaszálás idején hajnaltól az elso harangszóig dolgoztak, ha pedig száraz takarmányuk volt, akkor délután visszamentek a mezore és feltakarták, hogy az eso miatt a takarmány meg ne semmisüljön. Vasárnap reggel kúráltak, megetették -itatták az állatokat, az asszonyok foztek, s utána templomba mentek. Ebéd után többen összeültek a szomszédnál, estig kártyáztak. Délután pedig ismét a templomba mentek. A disznócsorda hazaérkezésekor a legfiatalabb leányok-legényeknek haza kellett menni a berekesztésre megetetésre. Lakásberendezés Az elso ház volt a tisztaszoba, a legszebb bútorokat itt tartották. Itt nem lakott a család, s télen sem futötték. Közvetlenül a két utcára nézo ablak alatt, a fal mellé téve állt a kanapé, az asztal mögött. Ládájában többnyire fehérnemut tartottak, ha fiókja volt szalmazsákot tettek a kihúzott fiókban, s abban hált 1-2 gyermek. A kanapét háziszottes, vetollos mintájú gyapjútakaró borította, piros-zöld-fehér színekkel. Két sarkába díszpárnát szoktak tenni. A nagy kanapé fölött volt felakasztva egy nagy szegre a nagy barna keretes tükör. A kanapé elott álló négyszögu asztal köré négy hátszéket tettek. Az asztalt Nyárádmentén kötelezoen három teríto borította, alul fehér gyapot házi szottes macska nyomos mintával, szélén kézi horgolású csipkével, ráterítve egy gyapjúabrosz piros fehér vagy zöld koszorús mintával. Ha a karosszék a bejárati ajtóval párhuzamosan álltak, azt jelezte, hogy békesség van a családban. Ha karjukkal kifordítva, háttal az asztalnak áll, akkor veszekedek a házastársak.[15] A fal mellett vagy egymás mellett állott a két ágy. Egyik volt a vetett ágy, a díszágy. Az ágydeszkára surgyét, szalmazsákot tettek, arra pedig derékaljat, s leterítették fehér gyapotból szott csipkés szélu díszlepedovel, mely a földig ért. Kér huzat nélküli összecsavart paplan került rá, piros és bordó színu. Ezekre rakták rá a 9 nagypárnát és a 3 kicsi párnát- A fehér párnahuzatok bütüjének anyagát a század elején horgolták. A harmincas évektol a boltból vették a lyukhímzéses anyagot, s alája piros kék selymet helyeztek. A másik ágyat gyapjúszottes szonyeggel takarták le, szottes nagypárnát téve az ágy fejéhez. A beteget, öreget erre az ágyra fektettek le. Az ágyak melletti falra házi szottest vagy feliratos falvédot tettek, föléje családi képeket, nagyított esküvoi képeket, vagy apró családi képeket üveg alatt. A feliratos falvédot egy bécsi iparmuvész 1871-ben tervezte- onnan került a magyar nagyvárosokba, s innen - az értelmiség közvetítésével - az erdélyi falvakba. A legtöbb falvédon a szöveg és a kép is vallásos témájú. A házi áldásos a leggyakoribb, de akadnak, amelyek bánatos nok panaszát sírják el, vannak olyanok is, amelyek a férfi-no viszonyról, mások az egyedülálló férfi bánatáról szólnak. A fal mellett állt az üveges almárium. Az üveges felso részében porcelán és üvegedényeket tartottak, alul a második ajtós szekrényben pléhedényeket. Az almárium lapját rojtos vagy csipkés szélu gyapotszottessel takarták le. Itt befotteket, savanyúságokat tartottak, mert a futetlen szobában elálltak egész télen. A kaszten harmadik fiókjában ágynemut és szotteseket tartottak. Tetejét fehér házi gyapotszottes teritovel takarták le. Az ajtó mellett állt a sifon a felsoruhák fiókjában a harisnyák zoknik számára. Télen befottek sorakoztak a tetején. Az ágy fölé akasztották a század közepéig a Házi Áldást, Petofi arcképét, Rákoczi búcsuját, az 1848-as lovas húszárt ábrázoló színes képeket. A sarokban csikókemence, majd asztalkályha, de ma már inkább csempekályhát találunk a sarokban. Új építésu parasztházakban pedig búbos kemencét. Az ablakokra az asszonyok házi szotteseket tettek szijus mintával, mely nem takarta el a kilátást. Ennek cakkenyes mintát horgoltak a szélére. A csipke firhangok csak az 195o-es évektol kezdve kezdtek megjelenni a házakban.

4 Az asztal fölött lógott a porcelántartós rézdíszes függolámpa. A villanyt az 50-es évek végén vezették be. Mai napig az elso házban ravatalozzák fel a halottakat. A csikókályha mellett van a mosdó a vizes vedrek, a kicsiszék és a fásláda. Az ajtón belül a szegen lógott a szotttörülközó. A fozokályha mellé akasztották a kalántartót és a puliszkakevero tartót. A pitvarban áll legtöbb házban a hiuba vezeto lajtorja, vagy a tornácból mennek fel a padlásra. A falra akasztják a nagylapítót, itt tartották a dagasztót, mosóteknot. Pad is van, erre helyezték a csebret, a vajköpülot, dézsát. Vásár A nyárádszentsimoniak eloszerettel jártak a nyárádszeredai vásárba. Itt cserélték el portékáikat a Csíkból jövokkel, itt szereztek be minden fontos eszközt, amelyra a mindennapi életben szükségük volt. A vásárok jó áttekintést nyújtottak a vídék terményeirol, állatairól, gazdasági helyzetérol. A Nyárád mente fejlett álattenyésztése a baromfivásárok kínálatában is megmutatkozott, a szarvasmarhákért nemcsak Marosvásárhelyrol, hanem Régenbol is jöttek. A marosszéki havasokból, és a görgényi havasokból szedret, málnát, kokojzát hoztak. A szovátai és szakadáti asszonyok a görgényi és a Kelemen havasok aljáról az ottani juhosgazdák és bácsok juhsajtot és túrot hoztak. "Murokországból" (alsó Nyárád) sárgarépát, petrezselymet, zellert, hagymát hoztak eladásra. Parajdról sót hoztak 1:1 arányban cserélték gabonára. Felso Nyárád mentérol, Köszvényesrol és Remetérol a cigányok nyírfa seproket, Selyérol veszokosarakat hoztak. Az alsó Nyárádmentérol gyékénybol font kóberokat, szonyeget, falvédot, lábtörlot, szatyrokat, cirokseprot hoztak. Székelykeresztúrról kukorica levélbol készített szonyeget, lábtörlot árultak. Jobbágytelkérol, Ravából és Hodosról, Szolokmáról gavillákat gereblyéket, tilókat. Fonóorsókat, laskasuritot a nyárádremetei cigányok készítettek.[16] A szentsimoniak eloszeretettel vásároltak a makfalvi fazekasoktól, akik hozták a mázatlan cserépedényeiket, az ákosfalviak pedig a cseréppipát. A korondi mázas edények csak az 1930-as években jelentek meg a szeredai vásáron. Szolokmai fazekasok, mázas edényeket és kancsókat árultak. Bormunkát a székelykeresztúri csizmadiák, a marosvásárhelyi timárok talpboröket, szíjakat, ostorokat hoztak. A textilesek közül a harasztkerekiek gyapjúfonalat árúltak, a fonalakat a marosvásárhelyi gyapjúfestokkel lehetett megfesteni. Makfalváról szekérszámra hozták a fehér, fekete, szürke gyapjúból szott kész posztót, pokrócot. A Segesváriak kalapot, gyócsot és keszkenoket, a marosvásárhelyi rofösök pántlikákat és a mézeskalácsosok az elengedhetetlen vásárfiát árulták.[17] Napjaikban is muködik még a nyárádszeredai vásár, ahol a szentsimoni pálinkafozo Csipán Csaba szilva, vackor, és áfonya ágyas pálinkáját kínálja. Hagyományok, jeles napok András napja András napján a lányok imádkoztak és böjtöltek, hogy megálmodhassák jövendobeli férjüket. Adatközlöm Sipos Dénesné úgy emlékszik vissza, hogy a lányok lefekvés elott bontófésut és férfigatyát tettek a párnájuk alá. Mások meg anyjuktól tanult versikét mormoltak magukban: Ágyam,téged léplek, Szent András, kérlek, mondd meg az éjszaka, ki lesz a férjem! Másik említendo szokás, hogy két-három férfi az est beálltakor megtöltenek egy régi korondi fazekat hamuval és azt az ünneplo András kapujához vagy falához dobják, ezt kiálltván: Éljenek az Andrások. Karácsony A kántálást mindig gyermekek végezték, aminek fejében ajándékot kaptak. A fiatal fiúk 3-4 tagú csoportokba verodve megkántálták a rokonokat, papot tanítót-kántort és a jobb módú családokat. Betlehemes játékból, karácsonyi ének és köszöntobol állt a kántálás, amit az ajtó elott adtak elo. Serkentsenek,hallgassanak mert most tolünk jó hírt hallnak. Az Úr Jézus ma született,

5 Aki nekünk sok nagy jót tett Eztán pénzt, vagy kalácsot adtak a gyermekeknek ajándékul, amit szétosztottak. A karácsonyi angyaljárás ugyancsak ezen az estén történik, a karácsonyfán meggyújtják a csillagszórókat és a gyerekek megkapják az ajándékokat. A karácsonyfa vízkeresztig (jan.6) marad a házban. Szilveszter Az év utolsó napján a fiatalok valamelyikük házánál összegyultek. Ilyenkor énekeltek, beszélgettek, fél tizenkettokor, amikor a harangok az óévet elsiratták felmentek a templom elé és együtt énekeltek. A pap mindenkinek Boldog új évet kívánt, és újból felcsendültek a harangok 12-kor, amely az új év megszületését köszöntötte. Ezután mindenki boldog új évet kívánt egymásnak. Farsang A fársang ideje vízkereszttol húshagyókeddig tart. Híresek voltak az alakoskodó játékok, melyek többnyire a fonóházakban zajlottak. Szokás volt a lányok-asszonyok fonója is. Ide eljártak a legények is, ha egy leány leejtette az orsóját és e legény kapta fel, akkor csók ellenében adta csak vissza a leánynak. Az alakoskodókat maszkuráknak nevezték és csoportosan járák a fonókat. A szereplok bekenték korommal az arcukat vagy álarcot használtak. Voltak a szépen viselkedo díszesen öltözöttek, és az ijeszto, félelmet kelto figurák rongyos, szedett-vedett ruhába öltözttek. A játék típusát is meghatározta az, hogy valakik szép fársángnak öltöztek-e vagy ijeszto, kacagást kiváltó alaknak. Általában a noi szerepeket férfiak játszodták, a férfi szerepeket nok. A fonóban, amikor meghallották az ostorcsattogását a fonóbeliek már tudták, hogy megérkeztek a fársángok. Ettol a perctol kezdve játékházzá vállt a fonó. A fonóbol nem hiányozhatott senki, mert akkor nem volt teljeseértéku a játék. Ha valaki kimaradt, mert otthon tevékenykedett, akkor a többiek utána mentek, lepedot dobtak rá és szánkóra ülteteve nagy zaj közepett elvitték a fonóba. Fiatal vagy meglett férfi lép be és tisztességtudó hangon kér szállást "valami idegen népeknek", akik az utazásban elfáradtak, megpihennének, megmelegednének, állataik is lennének stb. A bekéreztetés elmaradhatatlan. A bentiek beleegyezése után jöhetnek a maszkurák: a kicsibubás asszony, a cigány és vásáros, a doktor és cipopucoló, a betyárok, a lakodalmasok, a halottsíratást paródizálók, jöhet a kéménysepro, az ördög és a halál, jöhetnek az állatmaszkos figurák: a kecske, a bika, a ló, a medve; besétálthat az úrfi és kisasszony és sokféle más szálláskereso. "Eloadásuk" az egyszemélyes pantomimjátéktól a többszereplos énekes-táncos és párbeszédes megjelenítésig terjedhet. Leggyakrabban az öltözet, az álruha, a maszk "beszél", mert a maszkuráknak nem szabad megszólalni. A tét az: úgy mozogjanak, viselkedjenek, táncoljanak, hogy ne ismerjenek reájuk. A fonóbeliek viszont mindent elkövethetnek, hogy felismerjék oket. Ez a ketosség biztosítja egy-egy jelenet sikerét. Az utolsó fonóházi összejövetel a fonóvégzés felért egy kisebb lakodalommal. Ilyenkor tésztát sütöttek, italt vittek, töltött káposztát foztek. Erre az estére az asszonyok elhívták férjeiket is, akik zenészeket fogadtak, és hajnalig tartott a tánc. Ezt követoen azután az egész falut megmozgató nagy népi mulatsággal, a farsangtemetéssel búcsúztatták az elmúlt vidám heteket. A farsang gondolatköre a házasság körül forgott. Ezért ha valaki pártában maradt, akkor a farsang végén kicsúfolták. Vénleány - és vénlegénycsúfolással, csutakhúzással fejezodött be a farsangi bál és vele együtt az egész farsangi ünnepkör. Húsvét Húsvét[18]szombatján összekürtölték a határkerülés résztvevoit, hogy megválasszákat a tisztségviseloket: a királyt, az ítélobírót, a csapómestert, a sereghajtót, az oldalvédoket, csendoröket legény vagy idosebb férfi elindult, hogy a legénykék által kitisztított csorgókat, megújított határhompokat ellenorizzék. Ha kifogást találtak az elvégzett feladatban, akkor megvesszozték a legényeket, de azok is kaptak vesszozést, akik eloször vettek részt ezen az ünnepségen. A nyárádszentsimoniak a domboldalon összetalálkoztak a rigmányiakkal és a havadiakkal, ilyenkor megmérték erejüket a férfiak.[19] A tavaszi határkerülés alapfunkcióját nagyon sok kutató az úgynevezett mágikus kör jelentésével magyarázza. Az archaikus emberek hiedelmei szerint, ha egy földterületet meghatározott időpontban, szabályok szerint körbejártak, akkor azt megóvták mindenféle bajtól, szerencsétlenségtől, természeti csapástól vagy rontástól.

6 Nyárádszentsimonon a legények egészen napjainkig, húsvétvasárnap hajnalán kedveseik kapujára színes szalagokkal, tojásokkal feldíszített fenyoágakat tuznek. A vénleányoknak viszont száraz kórot tettek. Húsvét hétfon a legény csapat tagjai minden olyan házat felkerestek, ahová éjszaka ágat helyeztek. Az asszonyokat, lányokat megtáncoltatták, majd a locsolás következett, melyért piros tojás járt. A húsvéti locsolás, mely eredetileg az emberek, főleg a lányok termékenységét és egészségét éppen mágikus eszközökkel próbálta biztosítani.[20] A hajnalozók között a legfontosabb személy a hamubotos volt, aki vezette a menetet, vigyázott a rendre. A hamubotos a nevét onnan kapta, hogy volt egy botja melynek vegére zacskóban hamut kötöttek. [21] Májusfaállítás Májusfát a lányok a szeretojüktol kaptak. Ez egy szép fürtös virágú fa volt, amit május elseje hajnalán a lány kiskapuja elé ásott a legény. Hiedelemvilág A nyárádszentsimoniak hiedelemvilága sokrétu. Az asszonyok ápolják leginkább a különbözo gyógymodokra vonatkozó hiedelmeket. Ugyancsak az asszonyok jártasok az igézésben és az ellene való védekezésben. A szüléssel kapcsolatos óvó, védo varázslatok még a harmincas években aktívak voltak, de mára már a gyakorlat és az egészségügy nagy szerepet játszott a szülési babonák eltunésében. A halállal kapcsolatos hiedelmek az idok folyamán átminosültek, az osi mágikusból jelképessé váltak. Ilyen például a rögdobás, amikor a sírásók maguk tartják oda a rögöt a hozzátartozóknak. A gyászruha viselése osi jelentésébol semmit sem orzött meg, melynek az volt a célja, hogy a visszajáró szellem elol arcunkat és ruházatunkat el kell változtatni, hogy ne ismerhessen ránk. A tehén megrontásában a szentsimoniak is hittek. Ilyenkor bogtek a tehenek, nem adtak tejet. Úgy tartották, hogy ki kell engedni a tehenet, s akinek a kapujára fut, az az asszony kell kötényébol szénát adjon, s akkor megjön a teje. Úgy hitték, hogy ezt boszorkányok végzik, kiknek varázserejük van, s kézrátétellel elvehetik és vissza is adhatják a tejet- a kuruzsló végighúzza a kezét a tehén hátán, fején és beszél hozzá. A boszorkánytörténeteknek az az alapja, hogy a régi parasztember nem tudja megmagyarázni a tehéntej apadását, ezért azt feltételezte, hogy a boszorkány hírében álló személy követte el a rontást. A nagyido ellen való harangozás babonás hiedelem, viszont megvan az egyházi elrendelése is, miszerint a harangozó esos, viharos idoben harangozni köteles. A szentsimoniak még ma is úgy tartják, hogy a harang hangja eluzi a felhoket és a vihart. Egyesek meg a kalapjukat is leveszik és imádkoznak[22] A növényi szimbólum funkciója a nyárádszentsimoniak[23]szerint: Farsang: ido manipulálása, termékenység Szent György napja: gonoszuzés, termékenység Virágvasárnap: gonosz erok, betegség, jégverés-elhárítás, tavaszköszöntés, termékenység varázslás, esovarázslás Húsvét: egészség, termékenység, köszöntés, erovarázslás Május elseje: köszöntés, szépség, szerelem, termékenység Pünkösd: egészség, gonoszuzés Úrnapja: betegség, veszély kór elhárítása Szüret: termékenység, idomanipulálása Katalin napja: férj és házasságjóslás, szerelmi varázslás, idomanipulálás Borbál napja: szerelmi varázslás, idomanipulálás Karácsony: ido manipulálása, termékenység, egészség

7 Aprószentek: egészség, szépség, termékenység, varázslás, adománygyujtés, társadalmi kapcsolatok megerosítése A növényi jelképek változatokban gazdagon fordulnak elo az alapvetoen agrár tevékenységet folytató erdélyi falusi közösségek naptári szokásrendszerében. Gyógynövények A falusi öregasszonyok növényismerete kiterjed a sokféle gyógynövényre is. Ezek gyujtése, tárolása és házi alkalmazása ugyancsak a régi tapasztalati tudás fontos része. Több népi gyógymód és gyógyszer valószínuleg évszázados tapasztalat eredménye. Gyógynövénynek nevezzük azt a növényt, amelynek valamely részét (gyökerét, levelét, virág ját, mag ját stb.) hatóanyagtartalmáért felhasználjuk a gyógyászatban. Elofordulásuk szerint két nagy csoportba sorolhatóak: vadon termo és termesztett gyógynövények. Szentsimonon a vadon termo gyógynövényeket ismerték és alkalmazták különbözo betegségekre. Ilyen növények[24]voltak: ánizs - illóolajának fo hatóanyaga gátolja a baktériumok fejlodését, tisztítja a légzoszerveket, a húgyutakat, görcsoldó és köpteto hatása van bodza-teát meghulés légcsohurut esetén használják, de enyhe hashajtó hatása is van csalán - levelének antibiotikus hatása van, teáját reumás, köszvényes betegek fogyasztják édeskömény -hatása: szélhajtó, emésztés- és étvágyjavító, enyhe görcsoldó, epehajtó. fehér fagyöngy-szájon át adagolva vizes kivonata vérnyomáscsökkento, de a hatás megbízhatatlan fodormenta - görcsoldó, gyulladáscsökkento hatása van fokhagyma - féreguzo szerként belsoleg, érelmeszesedésre és magas vérnyomás ellen használják galagonya- szívmuködés erosíto és szabályozó, idegnyugtató, szívgyulladás csökkento, ütoér elmeszesedést gátló izsóp- teája légcsohurut és gombás betegségek gyógyítására használható katángkóró - epe és hashajtó hatása van kukorica - vizelethajtó hatása van kökény -teája vese- és vértisztító hatású, enyhe vizelet- és hashajtó hatása is van martilapu -belsoleg teaként, külsoleg borogatásként máriatövis -májsejt regeneráló mezei cickafark- teáját tüdo-, méh-, hólyagbántalmak, gyomor- és epegyulladásra használják nyírfa - tisztítja a húgyutakat és a vesét tárkony - vérnyomáscsökkento háziszerként (nem teljesen veszélytelen) Tatárpincék Nyárádszentsimon határában 5 sziklaüreg van: tatár pincéknek nevezik, mert tatárjáráskor a lakosok odarejtozködtek el, a nép többi része a völgy túlsó oldalán a ma Daraberdonek nevezett helyre vonúlt vissza. A közelben talalható Tatárút arról kapta a nevét,hogy innen vonultak ki a tatárok. II. Rákóczi György január 18-án[25], a török nagyvezér tiltó parancsát semmibe véve indult a tragikus lengyelországi hadjáratba. Az Erdély megbüntetésére küldött török sereg a Bánságon át támadott. A Székelyföld szorosain a krími tatárok hordái, a szilisztrai basa törökjei és az oket segíto havasalföldi és moldovai seregek nyomultak a védelem nélkül maradt országba oszének szörnyűségeit jól érzékelteti a kortárs Szalárdi János, I. Rákóczi György titkárának Siralmas mag-

8 yar krónikája: "A tatár chám is rettenetes égetést, pusztítást, rablást, öldöklést tesznek vala. O nagy isten! ki siralmas vala nézni a sok ártatlanoknak, nagyoknak, kicsinyeknek, férfiaknak, aszonyoknak, sokaknak, fôképpen a nép öregjeinek fegyverre való hányatásokat, az erösseinek, ifjaknak keserves rabságra való hurczoltatásokat!" 1661-ben Ali pasa seregei rabolnak, gyilkolnak újra a Székelyföldön. Erdély etnikai térképét átrajzoló irtó hadjáratok nem kímélték Marosszéket sem ban a Balavásár felôl támadó tatárok felgyújtották Marosvásárhelyt, elfoglalták a várat és az ide menekültekbôl 3000 embert hurcoltak rabságba. E négy év szörnyűségeinek emléke szinte máig fennmaradt egyes külsô helynevekben, pl.: Tatárpincék, Tatárút (Havad), Büdösszállás, Hallgató-tetô, Oremus (Sóvárad), Kati hegyese, Kati útja (Nyárádmagyarós), Bergenyei szállás (Nyárádselye), Veszély mezeje (Bekecs tetô), Bajka vára (Nyárádszentmárton), Tatárút, Tatárhalmok (Nyárádköszvényes), Tatárhágó, Tatárkonyha (Vármezô), Ropó völgye, Kajon kútja, Tatárok útja (Székelykál), Tatárszállás (Hagymásbodon) stb. A tatárok közeledtének hírére a falu népe a hagyományos menedékhelyre húzódott: egy közeli erdôbe vagy a nagyobb templomok biztonságosnak vélt kôfalai mögé. (Így pusztult el például templomával együtt a hajdanában székelyek lakta Kebeleszentivány, vagy a mezôségi Szabad teljes lakossága.)[26] Marosszék havasalji falvai a Bekecs-teto melletti Veszély mezejére húzódtak. A székely falvak állatcsordáit, nyájait nem kellett elrejteni. Ezek a rideg tartással nevelt állatok egész évben (!) kint voltak az évszázados szokásjog szerint kijelölt havasi legelôkön. A fel nem fedezett búvóhelyek biztosították a lakosság pillanatnyi túlélését, viszont hasonlóan életbevágó feladat volt a család élelemtartalékainak az átmentése. A kukorica, a burgonya elterjedése elotti korokban egyetlen aszályos év, jégverés vagy a gabonatermést csökkentô bármilyen ok iszonyatos éhínséget okozott. A túlélést jelentô élelmiszertartalékok elrejtésérôl jó elore gondoskodni kellett. Ezt a célt szolgálták a tatárpincék is. Ilyen tatárpincék említését találjuk Orbán Balázs Marosszéket leíró kötetében Havad, Nyárádmagyarós és Sóvárad határában. Ezek a tatárpincék már Orbán Balázs leírásában is beomlott üregekként lettek említve. Nyárádszentsimon határában, a falu erdejében a mostani református megyebíró, Szabó Imre Tibor még kisiskolásként társaival való játszadozás közben egy fa gyökerei alatt egy teljesen ép tatárpince bejáratára bukkant. A felfedezés évét az ös évekre teszi. Elbeszélése[27] szerint a faluban élo idos emberek tudtak az erdobeli tatárpincékrol, viszont ezek az épen maradt pince megtalálásával kerültek az érdeklodés középpontjába. Az épen maradt tatárpince felkeresését a faluja határát jól ismerô Sipos Dénes vállalta. A pincék kiásásakor építôik minden kibányászott földet elhordtak, így a fák között megbúvó, alig fél méteres, ovális alakú kis pincenyílások alig egypár lépés távolságból tunnek az avatatlanok szemébe. A pincenyílások függoleges szuk kürtoben folytatódtak, így még az esetleges felfedezésük után is igen körülményes lehetett a szuk kürton való leereszkedés, a pince tartalmának kihordása, majd a pincébol való kijutás. Így a pince szinte tökéletes védelmet nyújtott a benne tárolt javaknak. Az építok a szuk kürtut addig mélyítették, míg áthatolva a termotalajrétegen, elérték a kemény homokkövet. Innen kezdve, fokozatosan szélesítve a nyílást, egy harang alakú helyiséget alakítottak ki. Építészeti szempontból a harang alak tökéletes szilárdságot biztosít, az erok eloszlása öntartóvá teszi az építményt minden zsaluzás, aládúcolás nélkül is. A pinceüreg alapjának átméroje 250 cm. A pince teljes függoleges magassága a kürtovel együtt 370 cm. A pinceüreg belso méréseit Sipos Dénes végezte, aki vékony testalkata révén le ereszkedett a szűk kürton. Az épen maradt pinceüreg mellett mintegy 30 m távolságon belül még hét, mára már beomlott pince nyomai találhatóak. Az egykori pincék száma viszont ennél több is lehetett. A feltárt pincétol északra a talajt suru bokros vegetáció borítja, mely lehetetlenné teszi a pincenyomok kutatását. Nyárádszentsimonban a tatárdúlást megelozo években 12 15, jórészt lófo család lakott, így azt a feltételezést sem zárhatjuk ki, hogy minden család saját pincével rendelkezett. [28] Nyárádszentsimoni Tájház Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület, külföldi partnerszervezeteivel (CEEWEB, DOEN ) együtt egy hosszú távú fenntartható vidékfejlesztési programot kezdett el Havad községben.[29] A tájház és a hozzá tartozó gazdasági udvar létrehozásának története 2004-ben kezdodött, amikor Kelemen A. Márton fölkereste a község polgármesterét, s a tájház megvalósításának lehetoségeirol érdeklodött. A támogatási program feltétele volt, hogy olyan településen létesüljön tájház, ahol a lakosság száma 300 alatt van, ugyanis a program célja a település fejlesztése. Következtek a felmérések, amelyeket a holland DOEN alapítvány, a CEEWEB valamint a Milvus szakembereivel közösen végeztek. A szempontokat figyelembe véve esett a választás Nyárádszentsimonra. A leendo Tájház kialakítása Mihály Vilma[30]házára esett, ugyanis a nagy udvar, ami a házhoz tartozik lehetové tette a gaz-

9 dasági udvar létrehozását is. Így a ház mögötti területen felépítették a színt, ahol régi mezogazdasági eszközöket tárolnak, mellette a gazdasági udvar, bekerített kifutókban nagyállatok, szárnyasok láthatók. Felépítették a disznópajtát, a mag- és takarmánytárolót, az istállót, tiszteletben tartva az építkezési hagyományokat. A mezogazdasági eszközöket, az állatokat a környékbeli gazdák adományozták. A bivalyborjúkat a bözödi Török József hozta el a gazdasági udvarba. (Az o tulajdonában van még egy kézzel hajtható cséplogép is.) A 2006 elején elkezdodött a megvásárolt ház és gazdasági épületek (Szentsimon, 39. szám) rendbetétele amely a hagyományos jelleg megorzésével történt. Az összes munkálatot: ács- és komuvesmunka, villanyszerelés, vízszerelés, csatornázás, stb. helyi: rigmányi, havadi és szentsimoni szakemberek végezték. A Tájház a vidékre jellemzo hagyományos építkezési stílust (tornácos vályogházak), az egykori parasztházak berendezési tárgyait, eszközeit, a vidék hagyományos kismesterségeit, termékeit, szokásait és népviseletét mutatja be. Erre a célra használják a ház két szobáját, valamint a nyári konyhát. A nagyobb tárgyak, eszközök (szekér, szán, borona, eke, prés, stb.) a ház mögötti udvaron készülo teto (szín) alatt kaptak helyet. A gazdasági épületek (istálló, csur, ólak) a vidék hagyományos állatfajtáit, valamint ezek helyes tartásmódját mutatják be. Tehén, bivaly, juhok, kecskék, különbözo szárnyasok, disznók és kutyák. Ezeken túlmenoen, a gazdaságban még további érdekességeket is meg lehet szemlélni, mint például komposztvécét, vagy pedig napenergiával muködo gyümölcsaszalót. Az épületegyüttes több célt szolgál: a helyi termékek kiállítási pontja Havad község egyik kulturális központja kézmuves foglalkozások tartása gyerekeknek(környezo falvak iskolásainak, nyári táborozóknak) Az eddig leírtakból érezheto, hogy a Tájház több, mint egy egyszeru múzeum. Valójában egy élo múzeumként muködik, hiszen az itt kiállított tárgyak, bemutatott mesterségek egy részét az ide látogató csoportok éloben is megnézhetik. Például: a Tájházban a látogatók megnézhetik a kovácsok által használt szerszámokat, késobb pedig megnézhetnek egy muködo kovácsmuhelyt, é azt, hogy hogyan patkolnak meg egy lovat. Ugyanígy megfigyelhetik a hagyományos, fonott méhkasokat, utána pedig megnézhetnek egy muködo méhészetet a községben, és mézet vásárolhatnak a helyi méhészektol. Ily módon a Tájház nagyon vonzó programokat kínál az ide látogató iskolás csoportok és felnottek számára, amelyek igazi bepillantást tesznek lehetové a falvak életébe. [1] A Székelyföld leírása, Orbán Balázs, Pest, 1868, 32 old [2] Nyárádszentsimoni Egyházi kézirat I fejezet, 1930 [3] Bartos Miklós: Havad múltja 22 old. In Változó népi kultura [4] Bartos Miklós: Havad múltja, 29 old. In Változó népi kultúra [5] Lásd: Tájházi programok [6] Nyárádszentsimoni egyházi kézirat I. fejezet [7]Orbán 1870Z [8] Beke: i.h.; 2. jegyz [9] Orbán: i.m. IV. 64 [10] Orbán: i.m. IV. 33. [11] Nyárádszentsimoni egyházi kézirat I fejezet [12] László János,Orbán Balázs nyomán, Kolompszó,I.szám, 2006

10 [13] lásd: Dr. Kós Károly, A romániai magyarság néprajzáról,népismereti dolgozatok 1976, Kriterion Kiadó, Bukarest [14] Mihály Vilmos adatközlom elbeszélésébol [15] Sipos Dénesné elbeszélésébol [16] Ábrám Zoltán-György Horváth László: Zavaros a Nyárád, Nyárádszereda község múltja és jelene [17] Honismeret 2005/4 : A nyárádmenti települések és vonzáskörzetük vásárai.gerendás Lajos old [18] Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából, Budapest [19] Mihály Vilmos 7o éves adatközlom elbeszélésébol [20] Ujváry [21] Barabás László: Tavaszi határkerülés a Nyárád mentén és a Kis-Küküllo felso völgyében Népismereti Dolgozatok old, Kriterion Kidaó, Bukarest [22] Sípos Dénesné elbeszélésébol [23] Mihály Vilmos és Anna elbeszélésébol [24] Lásd:: Fuben fában orvosság, Kolompszó, II. Szám, 2006 [25] [26] [27] Szabó Tibor adatközlo elbeszélése [28] Erdélyi utakon, Dr. Kicsi Sándor, Kossuth Kiadása, 1988 [29] Lásd: Községi Tájház Szentsimonon, Kolompszó, II. Szám, 2006 [30] Mihály Vilmos adatközlom nagynénje Szerzo: Mihály Eszter

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b

Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán. Bereczky Réka 6. b Ünnepi- és hétköznapi viseletek Ócsán 6. b Meglátogattuk Barkóczi Sándorné Juliska nénit, aki a város legidősebb lakója. Ő még jól emlékszik a régi szokásokra és viseletekre, emlékeit szívesen megosztotta

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész

Magyar karácsonyi népszokások 3.rész 2014 december 26. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó

Részletesebben

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1.

Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Múzeumi nap 1. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötéves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.09.30. Adventi zsongás Múzeumi nap 1. Múzeumi nap 1. tematika Múzeumi nap helye és

Részletesebben

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ

Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központ 5 6 Megérkezett Simon-Júdás Jaj már néked pőregatyás! Rég felírta Noé Tokaj Hegyormára Hegyaljai kapás várj Simon Júdásra! Akár haszon, akár kár, Simon-Júda a határ. /Szüret, regula/ Ma használatos neve

Részletesebben

1. oldal, összesen: 6

1. oldal, összesen: 6 1. oldal, összesen: 6 Márciusi jeles napok Áprilisi jeles napok Húsvéti ünnepkör Pünkösd Májusi jeles napok Főoldal A pünkösdi ünnepkör Áldozócsütörtök A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök,

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Javaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Langó Hagyományőrző Ház. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Langó Hagyományőrző Ház települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Langó Imre 2. A javaslatot benyújtó személy adatai:

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között Harmadik lecke - Hol a koffer? - A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. - Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő.

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

Jobbágytelki Falumúzeum

Jobbágytelki Falumúzeum Jobbágytelki Falumúzeum Tárgylista Tárgy száma Megnevezése Készült Adományozó Adományozó születési dátuma 1 Borsörlő 1950 Kiss Péter 1932 május 19 2 Papi szék Kiss Péter 1932 május 19 3 Menyasszonyi blúz

Részletesebben

A 2015-ÖS ÉVI PIACOKRÓL, VÁSÁROKRÓL ÉS ÁLLATVÁSÁROKRÓL

A 2015-ÖS ÉVI PIACOKRÓL, VÁSÁROKRÓL ÉS ÁLLATVÁSÁROKRÓL TRADUCERE R O M Á N I A MAROS MEGYE MEGYEI TANÁCS Marosvásárhely, Közigazgatási Palota Győzelem tér 1. tel. 0265263211, fax 0265268718 www.cjmures.ro Sor 1 A 2015ÖS ÉVI RÓL, RÓL ÉS ÁLLATRÓL MAROS VÁSÁRHELY

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

Természetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..)

Természetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..) Természetvédelem: Gyógynövények (50 pont/ ) Csapatnév:... I. Gyógynövények (15 pont/..) A képek alapján próbáljátok felismerni az adott gyógynövényt, azonosítsátok be a hatását, és hogy a növény melyik

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

Megoldások IV. osztály

Megoldások IV. osztály Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely, 2015. március 20-22. Megoldások IV. osztály 1. Számkeresztrejtvény: Az alábbi keresztrejtvény ábra abban különbözik a hagyományos keresztrejtvényektől, hogy

Részletesebben

KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2011.

KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2011. KÖZSÉGI ESEMÉNYNAPTÁR Bodrogkeresztúr 2011. Január: 23. Vince napi borszentelés 24. Magyar Kultúra Napja Megemlékezés osztályonként 24-28. Ökomenikus imahét Helye: a községi templomok 29. Előadássorozat

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

Javaslat. Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Az önellátó tanyasi életmód és gazdálkodás települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Nagyfalusi

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között. a vaku meg a film mellett

Harmadik lecke. a szekrény mellett. a tükör előtt. az ablak alatt. a trikó és az alsónadrág között. a fehérnemű között. a vaku meg a film mellett Harmadik lecke - Hol a koffer? -A szekrény mellett. - Melyik szekrény mellett? - A nagy barna mellett. -Hol? - Ott, a tükör előtt. - Aha, tényleg. És az a nagy táska? - Kint, az ablak alatt. - Cipő. Zokni,

Részletesebben

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február

Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február Hónap Rendezvény megnevezése Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Február 09. Terápiás foglalkozás (kutyával) Alapítványi Ház 09. Katolikus bál 13. Hamvazószerda Katolikus templom 16. KISZE

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

Verseink könyve EGYEBFOG/verskony.doc

Verseink könyve EGYEBFOG/verskony.doc Verseink könyve EGYEBFOG/verskony.doc Montázs szövegek montázs metszetekkel. Széchenyi krt.-i Általános Iskola, Szolnok, 1995 (Vissza a tartalomjegyzékhez:..\tartalomjegyzék.doc - Verseink könyve ) (Vissza

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

TERMÉK ADATLAP. Szív nagy. Termék neve

TERMÉK ADATLAP. Szív nagy. Termék neve Szív nagy fonal X szalag egyéb: gipsz, festék, lakk, Alkalmazott technikák varrás X ragasztás X festés gyöngyözés 125 g gipsz, 3ml lakk, 10 cm organza szalag, 5 ml festék Szükséges eszközök gipsz kiöntő

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke

Nagyszekeres. Nagyszekeres. Ref. templom. A kapuk és a szentségfülke Nagyszekeres A 4134. sz. úton, amit vasútvonal vág át, előbb Nagyszekeresre térünk. A Szatmárierdőháton, a Gőgö patak partjain fekvő hajdan egyutcás faluban, egy kis szigeten vár ránk a község messze földön

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI

Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI Indulj el egy úton Marosvásárhely-Kecskemét városismereti vetélkedő 2011/2012. III. forduló: MAROSVÁSÁRHELY IPARA, KERESKEDELME, NÉPHAGYOMÁNYAI 1. IDŐSZALAG Tegyétek időrendi sorrendbe a Marosvásárhellyel

Részletesebben

2014. január. PROGRAMAJÁNLÓ Február hónapra. Gyertyaszentel napok Id pont: 2014.02.01-2014.02.02 (10:30-17:00) Helyszín: Katica Tanya, Patca

2014. január. PROGRAMAJÁNLÓ Február hónapra. Gyertyaszentel napok Id pont: 2014.02.01-2014.02.02 (10:30-17:00) Helyszín: Katica Tanya, Patca 2014. január PROGRAMAJÁNLÓ Február hónapra Gyertyaszentel napok Id pont: 2014.02.01-2014.02.02 (10:30-17:00) Programok: gyertyasodrás méhviasz lapokból; díszített, öntött, illatos, jeges gyertya és mécses

Részletesebben

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2.

Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Múzeumi nap 2. Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001 Ötöves fenntartási időszak első éve 2013.10.01-2014.9.30. Karácsony fénye Múzeumi nap 2. Múzeumi nap 2. tematika Múzeumi nap helye és ideje:

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 1. szám, Január

Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 1. szám, Január Hegyközcsatár község hírlapja 2015. IX. Évf. 1. szám, Január 2 A Hegyközcsatári Helyi Tanács még 2014 ben eltörölte az éjjeliőradót! Azon személyek akik március 31-ik kifizetik az egész éves adókat 10%

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika

Részletesebben

Zalai kézműves értékek zalai viseletek

Zalai kézműves értékek zalai viseletek Zalakomári népviselet Zalai kézműves értékek zalai viseletek A zalakomári népviselet darabjait a Keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében, és a Nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében

Részletesebben

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye

Déri Múzeum Debrecen. Kolozs megye V.2008.3.1. 1. Ruhásszekrény sifon 2. Fenyőfából készített, gazdagon díszített asztalos munka. A bútor egész felületét beborítják a sárga és a szürkésfehér alapozásra festett növényi indákkal összekötött

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály

BOLYAI ANYANYELVI CSAPATVERSENY ORSZÁGOS DÖNTŐ SZÓBELI (2012. DECEMBER 8.) 3. osztály 3. osztály Gyűjtsétek össze a lehető legtöbb (de legalább hat) szót vagy kifejezést, amely a kicsi szóval rokon értelmű! (Ugyanannak a szónak -ka / -ke képzős változata nem számít újabb szónak.) A keresztrejtvények

Részletesebben

Egészség-ábécé. Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Információk. - A helyes napirend. - Farsang. - A sziú indiánok és a feketelábúak

Egészség-ábécé. Kalendárium. Mese. Tudod-e? Ügyeskedj! Információk. - A helyes napirend. - Farsang. - A sziú indiánok és a feketelábúak 2009. február A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja IX. évf. 2. szám Kalendárium - Farsang Mese - A sziú indiánok és a feketelábúak Ügyeskedj! - Rejtvények, fejtörők Egészség-ábécé - A

Részletesebben

Készítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola

Készítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola Készítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola A falu Székelyudvarhelytől 26 km-re északnyugatra a Korondi-medence déli szélén a Korond-patak völgyében, a Kebeled-, az Észak-

Részletesebben

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE

14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE 14. óra KENYÉRGABONA TERMELÉSE Manapság is tapasztalhatjátok azt, hogy ha nincs otthon kenyér, akkor az emberek úgy érzik, hogy nincs otthon étel. Pedig a hűtőszekrény roskadozik a finomságoktól, de ha

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap 1 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2012. november 16. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Ép testben ép lélek A túrkevei Kaszap Nagy István

Részletesebben

Nyárád. Református templom

Nyárád. Református templom Nyárád Nyárád Pápától 10 kilométerre dél-nyugatra található. Református templom 1788-ban épült. Késı barokk stílusú. Elıálló középtornya magas, nyúlánk, szemben a református templomok zömök, súlyos tornyával.

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG 2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG JANUÁR Település Időpont Rendezvény Zalalövő Január 15. Informatikai és családi nap Nagylengyel Január 22. Asztalitenisz bajnokság Nagylengyel Január

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

Erdély: 2014. május 23-25.

Erdély: 2014. május 23-25. Erdély: 2014. május 23-25. Tanulmányi kirándulás Május 23. Nagyon izgatottak voltunk reggel az utazás miatt. A csoportból sok gyerek még sohasem járt Romániában, ezért különösen nagy élmény volt számukra

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05.

Erdélyi körutazás. 2011. július 31. - augusztus 05. Erdélyi körutazás 2011. július 31. - augusztus 05. Indulás: 2011. július 31-én, az iskola elől, az esti órákban (1192 Gutenberg krt. 6. kb. 21.00) Érkezés: 2011. augusztus 05-én az esti órákban, az iskola

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK

2. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK 3 2. 2.1. RÖJTÖKMUZSAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE LEÍRÁSA A 49/2005.(VI.21.) SZÁMÚ HATÁROZAT MELLÉKLETE 2.1.1. Az adottságok értékelése, a magasabbrendű tervfajták és a településfejlesztési koncepció

Részletesebben

Határtalanul 2016 a Nagy Erdélyi körutazás

Határtalanul 2016 a Nagy Erdélyi körutazás Határtalanul 2016 a Nagy Erdélyi körutazás Tanulmányi kirándulásunk témája erdélyi születésű történelmi nagyságok és az erdélyi történelemben fontos helyszínek felkeresése. Az előkészítő szakaszban külső

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám Alapítvány 20/283-2013 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

1. feladat: Állattartás, háziállatok

1. feladat: Állattartás, háziállatok 1 12/1.oldal 1. feladat: Állattartás, háziállatok Melyik háziállatfajhoz kapcsolhatók az alábbi kifejezések? A szarvasmarhához, a juhhoz, esetleg a lóhoz? Csoportosítsátok őket a megadott ábra szerint!

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM

ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM Tompáné Balogh Mária ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN KÖRNYEZETEM A fák birodalma Környezetismeret TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK éves tanulók részére 0. kiadás Évfolyam 0... A tanuló neve pauz westermann kiadó ÔSZ A PARKBAN A.

Részletesebben

Szardínia Szicília. 2012. március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a

Szardínia Szicília. 2012. március 28-tól április 5-ig. Készített: Varga Orsolya 13. a Szardínia Szicília 2012. március 28-tól április 5-ig Készített: Varga Orsolya 13. a 1.nap: Már hetek óta várt utazás végre kezdetét vette. Mindenki izgatottan várta a repülő utat, a fogadó családját, az

Részletesebben

1. osztály - Olvasás Mintafeladat

1. osztály - Olvasás Mintafeladat Segítséggel olvassátok el az alábbi rövid szöveget, majd színezzétek ki az adventi koszorút a szöveg alapján! A karácsony előtti várakozás jelképe az adventi koszorú. A hagyomány szerint zöld fenyőágakból

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

2. k ö p ü l ( S ) zurbol(d) zürböl(d) Mit csinál az ember, ha a tejfölből vajat készít?

2. k ö p ü l ( S ) zurbol(d) zürböl(d) Mit csinál az ember, ha a tejfölből vajat készít? 1. t e j e s k u k o r i c a ( S ) g y e n g e t e n g e r i ( D ) g y e n g e m á l é ( D ) Mi a neve annak a még nem érett kukoricának, amit nyáron le szoktak szedni, hogy csövestől megfőzzék vízben?

Részletesebben

TÁRGYLISTA Kisvárda Pap

TÁRGYLISTA Kisvárda Pap TÁRGYLISTA Kisvárda Pap Leltári szám Megnevezés Leírás Méret Kép J 2014.28.1 Ünnepi abrosz Kék és piros fonallal, keresztszemes technikával hímzett pamutosvászon abrosz. Körben virágsoros minta, közepén

Részletesebben

Herendi templom litofán ablaka

Herendi templom litofán ablaka Herendi Római Katolikus templom Herend, Kossuth Lajos u. 38 TARTALOM: Borító Tartalomjegyzék Bevezető Lokalizáció Az ablak templomba kerülésének története (Hudi József Herend története) Csapváry Károly

Részletesebben

Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3.

Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3. Lázár Katalin: Mozgásos ügyességi és erőjátékok felhasználása az óvodában 3. A sokféle játékot tartalmazó mozgásos ügyességi és erőjátékok típuscsoportja alkalmas arra, hogy számos szempontból fejlesszen

Részletesebben

Csivitelő (2. osztály)

Csivitelő (2. osztály) Olvasórally 2-3. oldalhoz Csivitelő (2. osztály) 2-3. oldalhoz 1. Olvasd el az újság 2. és 3. oldalán található szövegeket, verseket! Keresd meg, mely dátumhoz mi tartozik, kösd össze! Kisboldogasszony

Részletesebben

Pole and Hungarian, Two good friends project

Pole and Hungarian, Two good friends project Pole and Hungarian, Two good friends project A projektet az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit. Önkéntesként

Részletesebben

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok Ny rbætor VÆros 2014. Øvi K zm vel døsi RendezvØnyterve Nyírbátor Város 2014. évi Rendezvényterve I. Kiemelt Önkormányzati programok Magyarország nemzeti ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23.

Részletesebben

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9.

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA 2008. MÁRCIUS 7-9. A KONFERENCIA ÉS A PÁLYÁZATOK MEGHIRDETÔI: Békés Megyei Népmûvészeti Egyesület Hagyományok Háza Népmûvészeti Egyesületek Szövetsége A konferencia

Részletesebben

Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen

Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen IGARI ERZSÉBET Halottas szokások a székesfehérvári Felsıvároson és Sárkeresztesen ADATTÁR Összefoglalás A halál mindig is az élet része volt, és ezt a tényt a korábbi generációk természetes módon kezelték.

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

asztal bárány oroszlán káposztafej róka zebracomb farkas családapa kályha tyúk nyúl édesgyökér sámli anya medve kéményseprő szekrény óriás küszöb fa

asztal bárány oroszlán káposztafej róka zebracomb farkas családapa kályha tyúk nyúl édesgyökér sámli anya medve kéményseprő szekrény óriás küszöb fa 1. 2. Elérhető pontszám: 9x2+2= 20 pont Húzzátok össze, lehetőleg más-más színnel, a párokat! asztal bárány oroszlán káposztafej róka zebracomb farkas családapa kályha tyúk nyúl édesgyökér sámli anya medve

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. OKTÓBER. Havilapja. . Októ

XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. OKTÓBER. Havilapja. . Októ XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. OKTÓBER Pusztaföldvári Önkormányzat Hivatalos Havilapja VÁR ÁLLOTT S MOST FÖLDHALOM 2013. Októ ber XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2 2013. OKTÓBER MEGHÍVÓ Egy kicsit el kell menni világot

Részletesebben

Helyi terv - Újfehértó. Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága

Helyi terv - Újfehértó. Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága Helyi terv - Újfehértó Újfehértó rövid története, népessége, gazdasága A település a Nyírség Hajdúság felé tekintő peremén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye dél-nyugati részén fekszik, két nagyváros, Debrecen

Részletesebben

Szivárvány Óvoda Toldi Tagóvodája

Szivárvány Óvoda Toldi Tagóvodája Szivárvány Óvoda Toldi Tagóvodája 2007-2008-as nevelési év értékelése Készítette: Ceglédiné Csősz Erzsébet Tagintézmény vezető 1 Gyermeklétszám: 2007. évi statisztika szerint: 21 fő, köztük: 10 fiú, 11

Részletesebben

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor

KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor KEREKFÜSTÖLŐ Szenti Tibor A kerekfüstölő helye: Orosháza határában, a Felső-sós tanya 115. sz. alatt, Fekete Béla bekerített tanyaház portáján, a vásárhelyi Pusztán. A tanyát magát a jelenlegi tulajdonos

Részletesebben

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló

III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló III. osztály 1 Orchidea Iskola IV. Matematika verseny 2011/2012 II. forduló 1. Mennyi az eredmény 15+17 15+17 15+17=? A) 28 B) 35 C) 36 D)96 2. Melyik szám van a piramis csúcsán? 42 82 38 A) 168 B) 138

Részletesebben

Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1983. 638132

Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1983. 638132 A tájház homlokzata Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1983. 638132 TÓTKOMLÓS Szlovák tájház A Dél-Alföld sajátosan tarka színfoltot képvisel Magyarország népművészetének térképén. Az alföldi magyar lakosságú

Részletesebben

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése

Magyar Népi építészet. A lakóház fejlődése Magyar Népi építészet A lakóház fejlődése VI-XI. sz. Szállítható és szilárd építmények együttes előfordulása Szaltovói kultúra Veremház, nyílt tüzelő középen, vagy a sarokban Föld feletti tapasztott nád

Részletesebben

Hírlevél. Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház. 2014. január-június

Hírlevél. Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház. 2014. január-június Hírlevél Mozsgó Biztos Kezdet Gyerekház 2014. január-június Gyerekházunk napi szinten 9-13. h áll a családok rendelkezésére. A napi foglalkozásokon túl folyamatos programokkal a jeles napok megünneplésével

Részletesebben

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán

Székely Támadt Vár Séta Lilike szamárral gyerekeknek 14:00 19:00 Kicsi kör és nagy kör a kedvenc szamarad hátán Dátum Óra Míves Emberek Sokadalma Programtervezet Helyszín Július 29. péntek 9:00 Fórum: Míves Emberek Sokadalma 1. nap Hagyományaink: A hagyományaink, a népművészet és a kézművesség szerepe a kulturális

Részletesebben