Az EU eredetvédelmi szabályozásában rejlő lehetőségek a hungarikum típusú termékek számára

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az EU eredetvédelmi szabályozásában rejlő lehetőségek a hungarikum típusú termékek számára"

Átírás

1 Az EU eredetvédelmi szabályozásában rejlő lehetőségek a hungarikum típusú termékek számára Készítette: Török Áron PhD hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék Az egyre inkább globálissá váló élelmiszerpiacokon a versenyhelyzet fokozódása oda vezet, hogy a fogyasztó a kínálat bőségét látva mind nehezebben tudja kiválasztani azt a terméket, amelyre szüksége van. Az olyan termék, amelyet valamilyen különleges tulajdonsága alapján differenciálni lehet a többitől, egyre keresettebbé válik. Ez a különleges tulajdonság eredhet az összetételből, az egyedi alapanyagokból, a jellegzetes készítési módokból és még számos egyéb tényezőből; egy azonban közös bennünk: ahhoz, hogy ezt a különleges tulajdonságukat védjeggyel is tanúsítani tudják, számos előírásnak kell megfelelni. Ezek a törvényi szabályozások hivatottak garantálni azt, hogy a védjeggyel ellátott termékek minősége mindig magas és állandó szintet képviseljen. Az eredet védelme nem új keletű dolog, hiszen már az ókorban is keresettebbek voltak a meghatározott helyről származó borok, porcelánok [Tattay, 2001] és egyéb termékek (pl. damaszkuszi penge, korinthoszi vázák stb.). Már a középkorban olyan termékek váltak védetté, amelyek még a mai napig is őrzik hírnevüket, mint a brüsszeli csipke, a muránói üveg, meisseni porcelán és a lista még hosszan sorolható lenne. Jelen értekezés célja az, hogy rámutasson a XXI. századi Európában elérhető védjegyekben rejlő lehetőségekre, illetve hogy megmutassa, hogy az eredetvédelemre alapozva milyen stratégiákat lehet felépíteni. Magyar vonatkozásban bemutatásra kerülnek az egyedi magyarországi védjegyek, s végezetül egy magyar sikertermék a pálinka példáján keresztül az is kifejtésre kerül, hogy egy hungarikum típusú termék sikeréhez hogyan tud hozzájárulni a törvényi védelem.

2 1. Az eredetvédelem nemzetközi szükségessége a feta sajt példája Ahhoz, hogy megértsük az eredetvédelem jelentőségét, érdemes nemzetközi kitekintést is tenni. Az Európai Unió területén zajlódó, egyik leghosszabb ideig elhúzódó eredetvédelmi tárgyalássorozat okozója a feta sajt volt. A feta sajt egy közel hatezer éves múltra visszatekintő görög élelmiszerfajta, amely mai elnevezését a XIX. században, velencei hatásra kapta [Európai Közösségek Bírósága, 2005]. A Peloponnészoszi-félszigeten készült sajtféleség elsődleges alapanyaga a helyi fajtákból nyert kecske- és juhtej volt, és az évszázadok során kialakult technológiáknak köszönhetően igazi nemzeti termékké nőtte ki magát. Éppen ezért a feta szó hallatán az emberek többsége elsősorban a Balkán-félszigetre, azon belül is Görögországra asszociál, bár az 1990-es évek közepére közel háromszor annyi feta készült Görögországon kívül, mint annak határain belül. A legjelentősebb fetatermelő országok Európában Németország, Dánia és Franciaország voltak. Az eredeti földrajzi jellegzetességek hiánya mellett még az is döntő különbség volt, hogy míg a Görögországban készült feta alapanyaga a juhtej volt, addig a német és dán termékek szinte kizárólag tehéntejből készültek. Az ilyen módon hatalmassá duzzadt konkurencia akkora bevételcsökkenést és presztízsveszteséget jelentett a görög termelők számára, hogy kormányuk 1996-ban hivatalos lépéseket kezdeményezett a helyzet tisztázásának és megoldásának érdekében. Az Európai Bizottság a görög kormány megkeresésének értelmében elindította a feta elnevezés védetté nyilvánítási folyamatát, oltalom alatt álló eredetmegjelölésként. Természetesen a fent említett három ország megtámadta a kezdeményezést, s mereven elutasította azt. Egyedül a franciák (akiknek a terméke a leginkább hasonlított a görög fetához, hiszen ők is juhtejből készítették azt) álltak elő olyan kompromisszumos javaslattal, hogy a kérelmezők jogot kaphassanak a görög feta, illetve a peloponnészoszi feta elnevezések használatára. A jogi procedúrának az lett az eredménye, hogy az Európai Bíróság 1999-ben megsemmisítette az eredetvédelmi határozatot kezdeményező brüsszeli javaslatot. [Europe Information Agriculture, 2005] A jogorvoslat alapját az jelentette, hogy olyan elnevezés, amely már a köztudatban egy általános fogalomként bekerült (a németek és dánok szerint a feta elnevezés már ilyen volt) nem lehet oltalom alatt álló megjelölés. A jogi útvesztők sora azonban még mindig nem ért véget, mert az Európai Bizottság újbóli javaslata értelmében 2002-től a feta sajt oltalom alatt álló eredetmegjelölés lett, s bár a döntést 2

3 a korábbi felek ismét megtámadták, ez alkalommal az Európai Bíróság (korábbi döntésével ellentétben) a beadványt elutasította. Így tehát ettől az évtől kezdve fetának már csak és kizárólag azokat a lágy kecske- és juhsajtokat lehet nevezni, amelyeket Görögország meghatározott területein állítanak elő olyan alapanyagokból, amelyeknek az őshonos fajták olyan jószágaitól kell származnia, amelyeket hagyományos módszerrel tenyésztenek, és az engedélyezett vidékek legelőin legeltetnek. A fent vázolt engedélyeztetési folyamatnak és jogi procedúrának az a tanulsága, hogy egyes jellegzetesen helyi élelmiszerek esetében az eredetmegjelölésnek olyan nagy szerepe van, hogy ezért még egy közösségen (EU) belüli államok is képesek évekig tartó pereskedést felvállalni. Az ilyen termékek termelésének kizárólagos joga akkora értékkel bír a tulajdonosa számára, hogy hajlandó a legvégső fórumokig elmenni jogalapjának bizonyításáért. Ha mindezekhez hozzátesszük azt, hogy az Európai Unió közelmúltjának történelmében a feta esete nem egyedi példa (gondoljunk csak a portói bor vagy a parmezán sajt hasonló esetére), akkor egyértelműen látszik, hogy az élelmiszergazdaságban az eredetmegjelöléseknek egyre fontosabb szerepe van. 2. Az Európai Unió által kínált eredetvédelmi lehetőségek Az imént láthattuk, hogy a feta sajt esetében az eredetmegjelölés milyen nagy visszhangot kapott egyes tagállamok életében. A következőkben egy átfogó kitekintésre kerül sor az Európai Unióban megtalálható eredetvédelmi szabályozásokkal kapcsolatban, a három leggyakoribb az egész Közösségre érvényes tanúsítvány bemutatásán keresztül. Az Európai Unió az élelmiszereknél is törekszik a diverzitás fenntartására, éppen ezért került elfogadásra két határozat is 1992-ben, amelyek megteremtették a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek eredetvédelmének jogi alapját. Fontos megjegyezni, hogy az egyes tagállamok (különösen Franciaország és Spanyolország) már korábban is rendelkeztek saját, eredetvédelmen alapuló védjegyrendszerekkel, s a közösségi kezdeményezés ezeket a rendszereket integrálta immáron általánosan elfogadott és használt metódussá. 3

4 2.1. Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölésű (OEM) termék Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek (angolul Protected Designation of Origin - PDO) a jogalapját a 2081/92 EGK tanácsi rendelet képezi. A három kategória közül ez jelenti a legerősebb exkluzivitást, hiszen a védjegy feltétele, hogy a termék előállításának minden lépése a meghatározott földrajzi területen kell, hogy megtörténjen. Éppen ezért a terméknek közvetlen és elválaszthatatlan kapcsolatban kell állnia az adott földrajzi egységgel, s kiemelkedő minőségűnek kell lennie. A gyakorlatban ezen termékek megnevezése a fentiek alapján egy földrajzi egység (jól behatárolható táj, helység) és magának a mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari terméknek a nevéből áll. A védjegy használatának joga és egyben a törvényi oltalom élvezete megillet mindenkit, aki a meghatározott feltételeknek (tehát a termelés helyének, az összetételnek, eljárási módnak stb.) megfelel, azaz nincs fenntartva kizárólagos jog a védjegykérelem benyújtójának számára. Az eredetvédelem törvényi erőre akkor emelkedik, amikor az adott termék bekerül az Európai Unió jegyzékébe. Ahhoz, hogy egy termék megkapja az Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölés címet és teljes mértékben megfeleljen a közösségi rendeletnek, a kérelmezőnek részletesen ki kell térnie a következőkre [Zobor, 2004]: 1. A termék elnevezése. A kérelmezőnek már a kérelem benyújtásakor világosan jeleznie kell azt, hogy milyen földrajzi névvel szeretné a terméket oltalom alá vonni, hiszen az eredetvédelem magára a megnevezésre vonatkozik. Fontos kitétel, hogy nem lehet nyilvántartásba venni az olyan termékeket, amelyek a) elnevezése már szokásossá vált és nem csak az adott régióból származó termékre használják (a feta sajt esetében erre hivatkoztak a rendelet megtámadói), b) megtévesztenék a fogyasztót a származással kapcsolatban, c) már meglévő védjegyekkel védett elnevezésekkel ütköznének. 2. A termék leírása. Ismertetni kell a védeni kívánt termék legfontosabb paramétereit, mint az alapanyagok, legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságok, érzékszervi jellemzők. Az átfogó és mindenre kiterjedő kép nyújtása elengedhetetlen ahhoz, hogy a védjegyoltalom alá kerülő terméket pontosan be lehessen határolni és a későbbi esetleges nézeteltéréseknek elejét lehessen venni. 4

5 3. A földrajzi terület meghatározása. Pontos körülírása annak a földrajzi egységnek, amely területen a termék a meghatározott minőségben és tulajdonságokkal előállítható. A könnyebb nyomonkövethetőség 1. táblázat OEM termékek száma az EU-ban érdekében a földrajzi behatárolást térképekkel Ausztria 8 kell alátámasztani. Belgium 3 Ciprus 1 4. A földrajzi területről való származás igazolása. Csehország 7 Dánia 1 A már említett nyomonkövethetőség Egyesült Királyság 20 biztosításának érdekében ki kell dolgozni egy Finnország 5 Franciaország 124 olyan rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a Görögország 71 védett termék útját a termelőtől egészen a Hollandia 7 Írország 1 fogyasztó asztaláig tartó úton ellenőrizni Lengyelország 11 lehessen. A gyakorlatban ez a dokumentálás Luxemburg 2 Magyarország 10 egyfajta szigorú formáját jelenti, s a különböző Németország 30 igazolások (és a védjegy) a csomagoláson Olaszország 205 Portugália 61 történő feltüntetésével lehet megvalósítani. Spanyolország 106 Svédország 1 5. A termék előállítási módja. Ebben a fejezetben Szlovénia 8 részletesen be kell mutatni az alkalmazott Forrás: Európai Bizottság technológiákat: egészen a termesztéstől/tenyésztéstől a feldolgozásig. Itt kell meghatározni azt, hogy milyen technológiával előállított alapanyagok képezhetik az eredetvédett termék alapját. 6. A termék és a földrajzi környezet kapcsolata. Ez a terület kiemelkedő fontosságú, hiszen ez jelenti a védjegykérelem alapját. Itt kell kitérni arra, hogy az adott termék miben különbözik a többitől, illetve hogy milyen kapcsolatban áll a jelzett régióval, mi köti ahhoz (hírnév, hagyomány). 7. Az ellenőrző szervek megnevezése. Az önellenőrzés biztosításán kívül itt meg kell nevezni azokat a területileg illetékes szerveket (elsősorban állami intézményeket), amelyek a termék előállítása során ellenőrzési feladatokat látnak el. 8. A földrajzi árujelző feltüntetése a terméken. Fontos az egyértelmű azonosítás biztosítása. A kötelezően feltüntetendő földrajzi név és a hozzá kapcsolódó terméknév mellett fel lehet tüntetni magát a védjegyet, az OEM PDO megnevezést, illetve azt, ha valamilyen egyéb ellenőrző szerv is tanúsítja a terméket. 9. A közösségi és/vagy nemzeti rendelkezések által megállapított követelmények. Itt kell feltüntetni azokat a nemzeti és/vagy közösségi egyéb szabályozásokat, 5

6 amelyeknek a terméknek meg kell felelnie ahhoz, hogy az eredetvédelemben részesüljön. Az Európai Unió jelenleg közel hétszáz darab OEM terméket ismer el, melyből a legtöbb a mediterrán országokban (Portugália, Spanyolország, Olaszország és Franciaország) található (1. táblázat). Érdekességképpen megjegyzendő, hogy a listán szerepel hét darab árucikk Kínából és egy a Koreai Köztársaságból is (frissen feldolgozott zöldség és gabonafélék, fűszerek). A teljesség igénye nélkül néhány közismertebb Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölésű terméket a 2. táblázat tartalmaz. Dosszié szám Termékmegnevezés Ország Termékkategória EL/PDO/0017/0427 Φέτα (Feta) Görögország 1.3. osztály: Sajtok ES/PDO/0005/0009 Jamón de Huelva Spanyolország 1.2. osztály: Húsipari termékek FR/PDO/0017/0112 Camembert de Normandie Franciaország 1.3. osztály: Sajtok FR/PDO/0217/0131 Roquefort Franciaország 1.3. osztály: Sajtok IT/PDO/0005/0108 Chianti Classico Olaszország 1.5. osztály: Olajok és zsírok IT/PDO/0017/0010 Gorgonzola Olaszország 1.3. osztály: Sajtok IT/PDO/0017/0066 Prosciutto di Modena Olaszország 1.2. osztály: Húsipari termékek IT/PDO/0117/0014 Mozzarella di Bufala Campana Olaszország 1.3. osztály: Sajtok IT/PDO/0117/0067 Prosciutto di Parma Olaszország 1.2. osztály: Húsipari termékek NL/PDO/0017/0314 Noord-Hollandse Gouda Hollandia 1.3. osztály: Sajtok NL/PDO/0017/0315 Noord-Hollandse Edammer Hollandia 1.3. osztály: Sajtok PL/PDO/0005/0451 Oscypek Lengyelország 1.3. osztály: Sajtok PL/PDO/0005/0450 Bryndza Podhalańska Lengyelország 1.3. osztály: Sajtok 2. táblázat Fontosabb OEM termékek az EU-ban Forrás: Európai Bizottság 6

7 2.2. Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzésű (OFJ) termékek Az Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzésű termék (Protected Geographical Indication PGI) az előzőhöz képest már egy tágabb kategória, hiszen ide 3. táblázat OFJ termékek száma az EU-ban Ausztria 6 tartozhat minden olyan termék, amelynek a termelése, vagy a feldolgozása, vagy az előállítása a meghatározott földrajzi területhez tartozik, s ennek köszönheti azt a különleges tulajdonságot, ami Belgium 5 alapján meg lehet különböztetni a többi terméktől. Az OFJ Bulgária 1 Ciprus 1 termékeknek tehát nem szükséges, hogy a teljes termékéletpályájuk Csehország 21 Dánia 5 szorosan a régióhoz kapcsolódjon. Az eljárási rendet tekintve az OFJ Egyesült Királyság 26 termékek lajstromba vétele teljesen megegyezik az OEM Finnország Görögország Írország Franciaország Hollandia Lengyelország termékekével [CONSACT, 2003a]. Jelen pillanatban az Európai Unió 565 darab Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzésű terméket tart nyilván. Általánosságban véve Litvánia 2 elmondható, hogy azok az országok, amelyek élen járnak jellegzetes Luxemburg 2 Magyarország 2 termékeik OEM védelmének megszerzésében, az OFJ védjegyet is Németország 63 nagy számban igénylik (3. táblázat). Az Európai Uniós lajstromban Olaszország 108 Portugália 58 mindezek mellett megtalálhatóak olyan országok, mint többek között Románia 1 Kolumbia a jellegzetes kávéjával, Törökország a baklavával, India Spanyolország 77 Svédország 3 speciális teafüvével és Thaiföld a tipikus rizskészítményével. Szlovákia 7 Szlovénia 8 Forrás: Európai Bizottság Néhány Magyarországon is ismertebb OFJ termék nevét a 4. táblázat tartalmazza: Dosszié szám Termékmegnevezés Ország Termékkategória DE/PGI/0005/0184 Nürnberger Bratwürste Németország 1.2. osztály: Húsipari termékek DE/PGI/0017/0686 Schwarzwälder Schinken Németország 1.2. osztály: Húsipari termékek SK/PGI/0005/0427 Slovenská bryndza Szlovákia 1.3. osztály: Sajtok SK/PGI/0005/0485 Slovenská parenica Szlovákia 1.3. osztály: Sajtok UK/PGI/0017/0296 Kentish ale Egyesült Királyság 2.1. osztály: Sörök ES/PGI/0005/0654 Chorizo Riojano Spanyolország 1.2. osztály: Húsipari termékek IT/PGI/0005/0430 Aceto Balsamico di Modena Olaszország 1.8. osztály: Fűszerek NL/PGI/0005/0328 Gouda Holland Hollandia 1.3. osztály: Sajtok 4. táblázat Fontosabb OFJ termékek az EU-ban Forrás: Európai Bizottság 7

8 2.3. Garantáltan Hagyományos és Különleges (HKT) termékek A Garantáltan Hagyományos és Különleges termékek (Traditional Speciality Guaranteed TSG) jogalapjául a 2082/92 EGK tanácsi rendelet szolgál. Ez a kategória nagymértékben különbözik az előző kettőtől, hiszen ezek a termékek abban egyediek, hogy az összetételük vagy az előállítási módjuk a meghatározott, a földrajzi területtel nincsenek elválaszthatatlan kapcsolatban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a HKT termékek bárhol előállíthatóak, feltéve hogy a bejegyzett elkészítési módot követik, betartják [Mészáros, 2004]. A Garantáltan Hagyományos és Különleges termékek iránti alacsony érdeklődés (hiszen mindössze 45 darab ilyet regisztráltak mindeddig) elsősorban annak tudható be, hogy ide leginkább azok a termékek kerülhetnek be, amelyek a két eredetvédelmi kategóriába nem (5. táblázat). Ez azt is jelenti egyben, hogy ezeknek az áruknak az exkluzivitása alacsonyabb, hiszen itt nem beszélhetünk szoros földrajzi kötődésről, a megkülönböztethetőséget mindössze egy különleges tulajdonság biztosítja. A nyilvántartásba vételhez elengedhetetlen, hogy maga a termékmegnevezés is egyedi legyen és kifejezze a termék különleges tulajdonságát is. Nem lehet egyedi az olyan termék, amelynek általános tulajdonságai megegyeznek másokéval. Az EU rendelet értelmében megkülönböztethetünk kétfajta termékvédelmet: gyengét, illetve erőset. A gyenge védelem (első szint) azt jelenti, hogy akkor lehet a védett megnevezést és a logót együttesen használni, ha a rögzített receptet használják a gyártás folyamán. Ezek szerint az olyan termékek, amelyek némileg eltérnek a gyártási előírásoktól, jogszerűen viselhetik a védett nevet, azonban a védjegyet nem. Ilyen termék többek között a mozzarella sajt. 5. táblázat HKT termékek száma az EU-ban Belgium 5 Egyesült Királyság 4 Finnország 3 Franciaország 1 Hollandia 2 Lengyelország 9 Litvánia 1 Olaszország 2 Spanyolország 5 Svédország 3 Szlovákia 7 Szlovénia 3 Forrás: Európai Bizottság Az erős védelem (második szint) azonban már azt jelenti, hogy a termék nevét és egyben a védjegyet is kizárólag azok a termékek viselhetik, amelyek teljesen megfelelnek az előállítási előírásoknak. Itt tehát az eredeti termékleírásnak teljesen meg kell felelni, mint a serrano sonkák esetében is. 8

9 A kérelmezési folyamat során meghatározásra kerül a termék megnevezése, a különleges előállítási vagy feldolgozási mód, a termékleírás, és természetesen az is, hogy erős vagy gyenge védelemért folyamodik a kérelmező. A 6. táblázat ismertet néhány ismertebb Garantáltan Hagyományos és Különleges terméket: Dosszié szám Termékmegnevezés Ország Termékkategória IT/TSG/0007/0001 Mozzarella Olaszország 1.3. osztály: Sajtok SK/TSG/0007/0056 Bratislavský rožok ; Pressburger kipfel; Pozsonyi kifli Szlovákia 2.4. osztály: Tészták IT/TSG/0007/0031 Pizza Napoletana Olaszország 2.3. osztály: Kenyér és édes tészták ES/TSG/0007/0012 Jamón Serrano Spanyolország 1.2. osztály: Húsipari termékek PL/TSG/0007/0050 Kabanosy Lengyelország 1.2. osztály: Húsipari termékek 6. táblázat Fontosabb HKT termékek az EU-ban Forrás: Európai Bizottság 3. Az eredetvédelem alkalmazása Magyarországon - hungarikumok A Magyarországhoz kapcsolható (élelmiszeripari) termékeket a köznyelv hungarikumokként ismeri, azonban az elnevezés tisztázása mind a mai napig várat magára. A hungarikum termék definiálására nem létezik törvényi szabályozás, így nincs meghatározva az sem, hogy milyen jellegű árucikkek nevezhetőek így. Mindezek ellenére a hungarikum szó hallatán az emberek többsége a kiemelkedően magas minőségű, magyar termékekre asszociál. Többek között ezt is kihasználva immáron több gazdasági és civil szerveződés is létezik, amelyek a hungarikum nevet használják. Ilyen a 2000-ben alakult Hungaricum Club, melynek kezdeti négy termékéhez (Téliszalámi a Pick Szeged Zrt-től, Unicum a Zwack Unicum Nyrt-től, tokaji aszú a Tokaj Kereskedőház Zrt-től, illetve herendi porcelán a Herend Porcelánmanufaktúra Zrt-től) később csatlakozott a halasi csipke és a Pető-módszerként emlegetett konduktív nevelési módszer is. Ebből is látható, hogy az iménti termékkör igencsak tág volta miatt a hungarikum elnevezés kérdése továbbra sem tisztázott. Az értekezés a továbbiakban hungarikumnak tekinti mindazon kiemelkedő minőségű termékek körét, ahol ez a magas termékszínvonal elismerésre került bármiféle védjegy és/vagy eredetvédelmi oltalom formájában. Mindemellett kiemelten fontos megjegyezni, hogy a hungarikum elnevezés tisztázása és akár kormányzati szintű védelme (rendelet, esetleg 9

10 törvény) mindenképpen elengedhetetlen ahhoz, hogy az ilyen típusú termékek egységesen és védetten tudjanak kikerülni a nemzetközi piacokra Az EU-s védjegyek hazai használata Magyarország, mint az Európai Unió teljes jogú tagja, jogosult a terméket közösségi oltalom alá is vonni. Hazánk jelenleg több OEM és OFJ termékkel is rendelkezik, HKT terméke azonban csak a szikvíz Magyarországi Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölésű termékek Az OEM megjelöléshez a kérelmezőnek Magyarországon a Magyar Szabadalmi Hivatalba kell benyújtania igényét, miután a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakhatósági állásfoglalását megszerezte arról, hogy a kérelem megfelel a törvényi előírásoknak. A Szabadalmi Hivatal ezután tételesen átvizsgálja a beadványt, s amennyiben az megfelel minden kritériumnak, úgy határozatot hoz arról. A határozatot ezek után az FVM továbbítja az Európai Bizottsághoz. Amennyiben a hatóságok itt sem emelnek semmilyen kifogást sem a kérelemmel szemben, akkor az Európai Unió hivatalos lapjában közzéteszik azt. A megjelenéstől számított hat hónapig van lehetősége a tagállamoknak kifogást emelni a kérelemmel szemben, ha ez nem történik meg, akkor a Bizottság rendeletet hoz a terméknek az Európai Uniós jegyzékbe való felvételéről [CONSACT, 2003b]. Amennyiben megalapozott kifogás merül fel valamelyik tagország részéről, úgy azt az érintett országoknak egymás között kell elintézniük. A Bizottság csak akkor lép közbe, ha a Megnevezés Állapot Kérelem benyújtásának időpontja Szegedi szalámi; Szegedi téliszalámi Bejegyezve Alföldi kamillavirágzat Kérelem benyújtva 21/12/2005 Gönci kajszibarack Kérelem benyújtva 21/10/2004 Szőregi rózsatő Kérelem benyújtva 21/10/2004 Csabai kolbász Kérelem benyújtva 21/10/2004 Kalocsai fűszerpaprika őrlemény Kérelem benyújtva 21/10/2004 Gyulai kolbász Kérelem benyújtva 21/10/2004 Szegedi fűszerpaprika őrlemény; Szegedi paprika Kérelem benyújtva 21/10/2004 Makói vöröshagyma; Makói hagyma Közzétéve 21/10/2004 Hajdúsági torma Közzétéve 21/10/ táblázat Magyar OEM termékek Forrás: Európai Bizottság 10

11 feleknek nem sikerül megállapodniuk egymással, s ez esetben a körülmények és a tények figyelembe vételével döntést hoz. A megszerzett oltalom a lajstromozás időpontjától kezdve korlátlan ideig érvényes, s mindenki használhatja azt, aki az érintett földrajzi területen a termékleírásnak megfelelően állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket. Mint ahogyan az látható (7. táblázat), az engedélyeztetési eljárás igencsak elhúzódhat, akár több évig is eltarthat. Ez a jelentős bürokratikus útvesztő sajnos több kezdeményezést is hátráltathat Magyarországi Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzésű termékek Az OFJ termékek védjegyoltalmához az eljárási rend teljes mértékben megegyezik az OEM termékekével. Ilyen jellegű terméke Magyarországnak jelen pillanatban csak egy van, azonban a Budapesti téliszalámi mellett a szürkemarha húsa is hamarosan védetté válik (8. táblázat). Megnevezés Állapot Kérelem benyújtásának időpontja Budapesti téliszalámi Bejegyezve 21/10/2004 Magyar szürkemarha hús Kérelem benyújtva 07/04/ táblázat Magyar OFJ termékek Forrás: Európai Bizottság 3.2. HÍR védjegy A Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium francia mintára indította el 1998-ban. A kezdeményezés alapvető célja az, hogy létrejöjjön Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteménye, s ez által ezeknek egy védjegyen keresztül való oltalma elősegítse a termékek értékesítését. A védjeggyel kapcsolatos ügyeket az FVM és az Agrármarketing Centrum koordinálja. Az első körben december 31-én lezárt gyűjtemény 300 terméket tartalmazott, régiók szerinti bontásban. A év folyamán kezdetét vette a HÍR gyűjtemény aktualizálását, illetve bővítését célzó hasznosítási program, melyre október 30-ig lehet pályázni. Pályázásra 11

12 mindenki jogosult, aki a kritériumoknak megfelelő, magas minőségű és jellegzetes magyar árut állít elő. Ahhoz, hogy egy termék jogosulttá váljon a védjegy használatára, az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: 1. Dokumentált történelmi múlt. Legalább kétgenerációs (50 éves) ismertség. 2. Hagyományos előállítási mód. 3. Adott tájegységhez való kötődés (település, régió stb.). 4. Az előállításának legalább egy eleme helyi, speciális tudáson alapul. 5. Ismertség (legalább az előállítási körzetben). 6. Az előállítás és forgalmazás megléte. A jogosultakkal az AMC védjegyhasználati szerződést köt, s így azok használhatják a védjegyet a termékeik csomagolásán, s nem mellékesen az AMC által gondozott nyomtatott és elektronikus formában megjelenő katalógusban is szerepelhetnek majd. A HÍR védjeggyel rendelkező termékek közül több is rendelkezik már EU szintű oltalommal is, s középtávú célnak kell lennie annak is, hogy ezen magasabb védelmű termékek listája tovább gyarapodjon Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy Az 1/1998 FM rendelet alapján Magyarországon megalkotásra került a kiváló élelmiszer követelményrendszere. Nagyrészt ezen alapul a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyrendszer, hiszen ezzel a kezdeményezéssel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a következő célkitűzéseket szándékozik elérni: 1. A magyar termékek differenciálása az importtermékektől a hazai élelmiszerpiacon. 2. A kiváló minőségű magyar élelmiszerek ilyen jellegű promóciójának elősegítése, a hazai élelmiszergyártók versenyképességének növelése. 3. A fogyasztók biztosítása arról, hogy a védjeggyel ellátott termék állandóan magas minőségű. 12

13 A védjegyért olyan Magyarországon működő egyéni és társas vállalkozás pályázhat, amely rendelkezik az adott termék tulajdonosi jogaival és vállalja a magas minőségnek a folyamatos ellenőrzésen és minőségbiztosításon keresztül való fenntartását. A KMÉ védjegyet szintén az Agrármarketing Centrum gondozza, s jelenleg 85 vállalat 407 terméke szerepel a védjegyhasználatra jogosultak listáján. A legtöbb termék különböző féle húskészítmény, azonban a zöldségből és gyümölcsből készült áruk is szép számmal szerepelnek. Az utóbbi időkben a különböző féle ásványvizek mellett a pálinkák közül is egyre több rendelkezik a védjeggyel a csomagolásán. 4. A XXI. század eddigi magyar sikertörténete: a pálinka Az elmúlt közel tíz évben a pálinka népszerűsége rendületlenül növekszik, napjaink egyik közkedvelt röviditalává vált. A pálinka életpályája úgy néz ki, hogy egy sikerszakaszba fordult, s a következőkben röviden bemutatásra kerülnek azok a tényezők, amelyek mindebben közrejátszottak A pálinka története Európában a röviditalok készítési technológiája a XI. században kezdett terjedni, s kezdetekben Magyarországon elsősorban gabonafélékből és a bor lepárlásával készültek. A középkor folyamán fokozatosan elterjedő pálinka nem mellékesen egyfajta univerzális gyógyszerként funkcionált, amely szintén hozzájárult gyors elterjedéséhez. Első írásos emlékünk a pálinkával kapcsolatban az aqua vitae reginae Hungariae elnevezést használja, hiszen Erzsébet királyné köszvényét a krónikások szerint pálinkával kúrálták a korabeli orvosok, s az élet vize elnevezés azóta is jelen van a köztudatban. A XV. századtól kezdve földesúri kiváltság volt a lepárlás joga, ekkor jelentek meg szintén a törkölypálinkák: az uradalmi jobbágyok és zsellérek a szőlő maradékának tekinthető törkölyből főzhettek maguknak pálinkát [Jónás, 2006]. A pálinka kifejezést a XVI. század eleje óta használjuk, 1520-ban már a maival teljes mértékben megegyező formában került feljegyzésre ezen szavunk, mely egyes nyelvészek szerint a szláv palenka szóból származik. Fontos megjegyezni, hogy a középkorban sokáig a különböző kolostorok voltak a legnagyobb és legfontosabb pálinkafőzők is. A nemes 13

14 párlatokhoz különböző gyógynövényeket is adtak, amelyek így még alkalmasabbak voltak gyógyítási célokra. Hasonló termékek mind a mai napig megtalálhatóak a különböző főzdék kínálatában. A XVIII. századtól kezdve a pálinkafőzés már nem elhanyagolható állami bevételt is jelentett a különböző adókon keresztül. Az első kifejezetten pálinkára vonatkozó adót 1850-ben rótták ki, s egyben állami monopóliummá is tették annak előállítását. Innentől kezdve írásos dokumentációja is van a pálinkafőzésnek, s a XIX. század második felében több mint lepárló egységet tartottak nyílván a hatóságok. Ez a hatalmas szám tulajdonképpen azt jelentette, hogy szinte minden egyes uradalom rendelkezett a saját főzdéjével. A pálinkafőzés ipari méreteket öltő termelése magával vonta egy idő után a koncentrációt, s 1913-ban már mindössze 860 nagyobb főzde működött. Érdekes megjegyezni, hogy az USAhoz hasonlóan Magyarországon is volt általános alkoholtilalom az első világháború utáni átmeneti Tanácsköztársaság idején, azonban ez a pálinka forgalmát csak átmenetileg vetette vissza. A pálinka igazán sötét korszaka a második világháború után kezdődött. A főzdéket államosították, s a nagy szeszipari termelőegységek is terv szerint gyártották a termékeiket. A minőség rohamos hanyatlásnak indult, hiszen olyan italokat is pálinka néven hoztak forgalomba, amelyek gyümölcsöt nem is láttak, mindössze ipari alkoholt és különböző mesterséges színezőanyagokat és aromákat. Erre a korszakra datálódik az úgynevezett feles főzés fogalma is, amely azt jelentette, hogy a házilag készített pálinkának 50%-át szintén be kellett szolgáltatni az államnak. Mindezekből világosan kitűnik, hogy a rendszerváltás igencsak mostoha állapotok között találta az ágazatot: a leromlott infrastruktúrájú gyárak termelékenysége nem volt kielégítő, s a köztudatban a pálinka már csak mint egy igen gyenge minőségű alkoholos ital élt szemben a korábban a külföldiek által is csodált kiváló minőségű termékkel A törvényi szabályozás segítsége Mint ahogyan azt az előző fejezet mutatta, a pálinkagyártás romokban hevert az 1990-es évek elején, s csupán néhány lelkes pálinkakészítő mester harcának volt köszönhető az, hogy az ágazat megmenekült. Az igazi áttörést és védelmet azonban a törvényi szabályozások jelentették. 14

15 Hazánknak az Európai Unióhoz való csatlakozását számos tárgyalás előzte meg, melynek egyik vívmánya volt többek között az is, hogy a Közösség Magyarországnak ítélte a pálinka név kizárólagos használatát (illetve még Ausztria négy keleti tartománya használhatta a barackpálinka megnevezést). Ez több szomszédos ország köztük Románia nemtetszését váltotta ki, azonban a brüsszeli döntés értelmében ez a kiváltságunk visszavonhatatlan ben született meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pálinkára vonatkozó rendelete (148/2004. (X. 1.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet) is. Ez a jogszabály elsősorban a pálinka előállítására vonatkozott, s szigorú követelményeket állít fel mindazok számára, akik a pálinka nevet használni kívánják. A rendelet értelmében pálinkának csak és kizárólag azt a szeszesitalt lehet nevezni, amely: 1. Magyarországon termelt gyümölcsből készült 2. a desztillált vízen kívül semmiféle hozzáadott anyagot nem tartalmaz 3. a gyártási eljárás összes lépése Magyarországon lett elvégezve 4. az alkoholtartalma legalább 37,5 v/v%. A rendelet mindemellett szigorúan szabályozza a gyártási eljárás (kisüsti és tornyos lepárlás) lépéseit, illetve az egyedi megnevezések (ó pálinka, érlelt pálinka). A rendeletet követte a 2008-ban ötpárti egyetértéssel megalkotott LXXIII. törvény, amelyet szokás Pálinka törvénynek is nevezni. A korábbi rendeleten alapuló törvény még szigorúbb minőségi előírásokat tartalmaz, mindezek mellett pedig kitér a Pálinka Nemzeti Tanács és a pálinka zárjegy kérdésére is. Előbbi szervezet a pálinka nemzeti stratégiáját hivatott megalkotni a termék számára, míg utóbbi elkülönülést biztosít a pálinka számára a többi alkoholos terméktől. A pálinka zárjegy egy újabb s egyben szemmel látható megkülönböztetési jel, amely segíti a fogyasztó döntését, amikor minőségi terméket kíván vásárolni. Összességében tehát elmondható, hogy a törvényi szabályozás lehetővé tette a pálinka számára, hogy a minőségi aggályokat eloszlassa az emberek szemében. A nagyon szigorú előírások hatására mára már szinte minden termék esetében teljes mértékben garantálható, hogy a pálinka felirattal és egyben pálinka zárjeggyel ellátott palackot levéve a polcról egy minőségi terméket tarthat a fogyasztó a kezében. 15

16 4.3. Földrajzi árujelzővel ellátott pálinkák és azok lehetséges stratégiái Az Európai Unió külön rendeletben szabályozza a szeszes italok meghatározását, illetve azok földrajzi árujelzőinek szabályozását. A 110/2008/EK rendelet ismételten megerősíti Magyarország jogát a pálinka név kizárólagos használatára. Mindezeken túl ez a rendelet külön szabályozza a szeszesitalokra vonatkozó földrajzi árujelzések kérdéskörét. A rendelet melléklete országokra lebontva tartalmazza azokat a termékeket, amelyek ilyen kiemelt védelemben részesülnek. Magyarország jelenleg hét darab földrajzi árujelzővel védett pálinkafajtával rendelkezik (9. táblázat), s minden bizonnyal ez a csoport a jövőben még bővülni is fog. Ezen kiemelt pálinkák listáját a következő táblázat tartalmazza, az árujelző megszerzésének évével egyetemben. Megnevezés A földrajzi árujelző megszerzésének éve Kecskeméti barackpálinka 2000 Szabolcsi almapálinka 2000 Szatmári szilvapálinka 2000 Békési szilvapálinka 2001 Gönci barackpálinka 2003 Újfehértói fürtös meggypálinka 2007 Göcseji körtepálinka táblázat Eredetvédett pálinkák Forrás:Saját gyűjtés Mindegyik termőtájban közös, hogy a speciális, helyi mikroklíma olyan gyümölcsöt biztosít a pálinkafőzdéknek alapanyagul, amely garantálja a kiemelt minőséget. Talán ezt támasztja alá az az anekdota is, amely szerint Edward brit trónörökös, amikor a múlt század első felében Magyarországra látogatott, a következőt találta mondani a kecskeméti barackpálinkára: Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb mint a rum. Bár a pálinkafőzők és szakértők egyöntetű véleménye szerint a pálinka promóciójában a pálinkaversenyeken elért helyezések azok, amelyek a köztudatba emelnek egy-egy terméket, a földrajzi árujelző is egyfajta differenciáló tényező, amely egyediséget kölcsönöz a terméknek. Már a pálinkatörvény szigorú szabályozásainak megfelelő termékek minősége is kiváló, de az a tény, hogy egy pálinka egy adott régió méltán híres gyümölcsalapanyagából készült, még inkább vonzóvá teheti a fogyasztó számára a terméket. A földrajzi árujelző jelentette oltalom nem csak a többi pálinkától való megkülönböztetést teszi lehetővé, hanem azt is, hogy a termék egyértelműen egy régióhoz legyen köthető. 16

17 A magyar pálinkakészítő szektornak éppen ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy az utóbbi években felépített minőségi szintet folyamatosan fenntartva biztosítsa a megfelelő mennyiségű kínálatot. Mindemellett pedig folytatni kell az eredetvédelmi törekvéseket is, ezzel is növelve a hozzáadott érték szintjét az egyes termékeken. Hosszútávon amennyiben a pálinka nemzetközi elismertséget is szerez érdemes lehet a magasabb szintű eredetvédelem (OEM vagy OFJ) megszerzését is szorgalmazni a kiemelkedő pálinkafajták számára. 5. Összegzés Napjaink globálissá váló élelmiszerpiacain egyre kiemelkedőbb szerepe van az olyan lokális termékeknek, amelyek kiemelkedő minőségüknek köszönhetően nagy elismerést váltanak ki a fogyasztók körében. A sokszor csak korlátozott mennyiségű kínálattal bíró termékek védelmezése már az ókorban is elkezdődött, s napjainkban sincs ez másképpen. A feta sajt példája rámutatott arra, hogy egy országhoz, régióhoz szorosan kapcsolódó termék, illetve termékcsoport jelentős gazdasági tényezővé válhat, amely más termelőcsoportok érdeklődését is felkeltheti. A névhasználat kizárólagos jogáért sokszor a termelők között ölre menő versenyfutásokba immáron kormányzati szinten is hajlandóak bekapcsolódni az egyes országok, ezáltal is segítve saját termelőcsoportjainak az érdekérvényesítését, s versenyelőnyhöz jutását. Mint ahogyan azt a vázolt folyamat is mutatta, a sokszor évekig is elhúzódó jogi procedúrák igencsak jelentős bürokratikus akadályokat jelenthetnek. A földrajzi eredetvédelem és egyben oltalom azonban napjainkban is különleges és egyre kiemeltebb szerepet tölt be az élelmiszerpiacokon. Az Európai Unió a tagállamainak korábbi mintájára 1992-ben alkotta meg azokat a rendeleteket, amelyek jogi keretet biztosítanak az eredetvédelemnek. Jelenleg három féle megkülönböztetést használ a Közösség. Oltalom Alatt Álló Eredetmegjelölésű termék csak az lehet, amely termék gyártásának minden egyes lépése egy adott földrajzi egységhez kötődik, s ez biztosítja a különlegesen magas minőséget. Az Oltalom Alatt Álló Földrajzi Jelzésű termékek esetében már elégséges az is, ha a gyártási eljárás egy adott szakasza kötődik szorosan egy régióhoz. A Garantáltan Hagyományos és Különleges termékeknél pedig mindössze a gyártási eljárás mikéntje van meghatározva, nincs szigorú földrajzi területhez 17

18 való kapcsolódás. A gyakorlatot számba véve elmondható, hogy az EU-s oltalmat leginkább a nagy déli államok (Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Görögország) veszik igénybe speciális termékeik védelme érdekében. Magyarország a három uniós védelmi forma használata mellett megalkotott két, csak az országban működő rendszert is. Az FVM és az AMC által kezelt két védjegyrendszer (HÍR és KMÉ) termékei azok a jellegzetes magyar termékek, amelyek magasabb minőségükkel és történelmi hagyományaikkal szorosan kapcsolódnak egy-egy régió élelmiszerkínálatához. Mindkét magyar védjegyrendszer tagjai közül számos termék jó eséllyel pályázhat arra, hogy magasabb, uniós szintű védelemben részesüljön. Mindemellett fontos kiemelni annak a hiányát, hogy a köznyelvben a Magyarországra jellemző termékek hungarikumok törvényi szabályozása és definiálása mindezidáig nem történt meg, s ennek hiányában ez a történelmi megnevezés nem köthető egyértelműen és hivatalosan a kiemelkedő magyar termékekhez. A pálinka évszázadok óta a magyarok jellegzetes röviditala. A középkor óta nagy mennyiségben gyártott alkoholos termék gyártásához a Kárpát-medence kiváló gyümölcsalapanyagot biztosít. A szocializmus alatt azonban a minőségi problémák aláásták a pálinka becsületét, s annak helyreállítását csak törvényi szabályozás tette végérvényesen lehetővé. Az Európai Unió hivatalosan is kizárólag magyar termékként ismeri el a pálinkát, s immáron hét darab termesztő tájnak, illetve annak pálinkájának, adta meg az egyedi földrajzi árujelzőhöz való jogot. A pálinka minőségét garantáló törvényi szabályozás és az eredetvédelem kínálta lehetőségek pedig olyan perspektívát vázolnak a termék számára, amelyek akár egy nemzetközileg is sikeres terméket is eredményezhetnek, követendő példát mutatva a többi, hungarikum típusú termék számára is. 18

19 6. Felhasznált irodalom Nyomtatott irodalom: CONSACT Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft., 2003a, A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelme, Possum Kft., Budapest. CONSACT Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft., 2003b, A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egyedi tulajdonságainak védelme, Possum Kft., Budapest. Designation of origin: EU Court upholds "feta" as a protected Greek product, 2005, Europe Information Agriculture, Brüsszel. Európai Közösségek Bírósága, Sajtó és Tájékoztatási Osztály. 39/05. sajtóközlemény, május 10. Jónás, J 2006, Mesterpálinkák, pálinkamesterek, Korona Kiadó, Budapest. Mészáros, L 2004, A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek hagyományos különleges tulajdonságának tanúsítási rendszere, FVM, Budapest. Tattay, L 2001, A bor és az agrártermékek eredetvédelme, Mezőgazda Kiadó, Budapest. Zobor, E 2004, Útmutató a földrajzi árujelzők bejegyzését kérelmezők számára, FVM, Budapest. On-line irodalom: Agrármarketing Centrum honlapja: [2009. szept. 29.] Európai Bizottság mezőgazdasági minőségbiztosítással foglalkozó honlapja: [2009. szept. 29.] Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja: [2009. szept. 29.] Kiváló Magyar Élelmiszerek honlapja: [2009. szept. 29.] 19

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei

A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei A HÍR védjegyes termékek uniós oltalmi lehetőségei Zobor Enikő szakmai tanácsadó Élelmiszerfeldolgozási Főosztály A HÍR gyűjtemény 1993-1997. EU Euroterroirs (Európa Vidékei) Program FR (890), ES (526),

Részletesebben

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes

Az eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban

Részletesebben

A pálinka mint hungarikum

A pálinka mint hungarikum A pálinka mint hungarikum 2010.06.01. Vidékfejlesztési Minisztérium Gyaraky Zoltán főosztályvezető Egy kis pálinka történelem Magyarországon a XIV. században aqua vitae reginae Hungariae A XV. században

Részletesebben

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok MVE & HNT & EOQ MNB 2010. május 19. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó új szabályok Zobor Enikő vezető-tanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési

Részletesebben

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár

A pálinka jogi szabályozása. Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka jogi szabályozása Dull Péter Vidékfejlesztési Minisztérium Pálinka Nemzeti Tanács titkár A pálinka és a törkölypálinka útja a hungarikummá nyilvánításig A pálinkás társadalom már az 1990-es években

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK MINŐSÉGRENDSZEREI: Az eredetvédelem és a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy jelentősége PALLLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA osztályvezető FM Eredetvédelmi Főosztály SZEGED

Részletesebben

Minőségpolitika az Európai Unióban

Minőségpolitika az Európai Unióban Terra Madre A HAGYOMÁNYOS TERMÉKEKET ELŐÁLLÍTÓ KÖZÖSSÉGEK VILÁGNAPJA Budapest, 2009. december 10. Minőségpolitika az Európai Unióban Zobor Enikő vezető-tanácsos FVM Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály 1

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest. Gyaraky Zoltán. főosztályvezető

Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest. Gyaraky Zoltán. főosztályvezető Pálinka, törkölypálinka szabályozása 2009.10.20. Budapest Gyaraky Zoltán főosztályvezető A vonatkozó jogi szabályozás az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról,

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Az Európai Unió által garantált minőség

Az Európai Unió által garantált minőség Az Európai Unió által garantált minőség Micsoda ízek! A földrajzi jelzések címkéi az eredetiség zálogai HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉK OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉS

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A hagyományos termékek piacra jutása - a HÍR védjegy szerepe ZOBOR ENIKŐ szakmai tanácsadó-vezető tanácsos VM Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar Vidékakadémia Konferencia a helyi termékekről Tokaj,

Részletesebben

Az eredetvédelem aktuális kérdései

Az eredetvédelem aktuális kérdései Az eredetvédelem aktuális kérdései XVI. Szőlészeti, Borászati és Bormarketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes A bor és a szellemi tulajdonvédelem Szabadalom Növényfajta-oltalom

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15.

Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség. MIE Konferencia 2015. május 14-15. Dr. Kocsis M. Tamás: Magyarország és a közösségi védjegyrendszer egy elszalasztott lehetőség MIE Konferencia 2015. május 14-15. Felsőtárkány OHIM A dilemma 2007 és 2012 között dolgoztam a Belső Piaci Harmonizációs

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet

124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára és a termékek ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A védjegyek és a földrajzi árujelzők

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft.

A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. A terméktanúsítás mint hozzáadott érték WESSLING Hungary Kft. Dr. Martin Andrea vezető tanácsadó és szakértő A cím értelmezése Kinek az érdeke? - Szolgáltató tanúsítóé? - Gyártóé? - Forgalmazóé? Megalapozott?

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja

Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Pálinkák élelmiszerbiztonsági-, hatósági kontrollja Barátossy Gábor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság igazgatóhelyettes 2014. május 21. 1881- óta borászati

Részletesebben

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk

Termék fogalma. Termék tulajdonságai - Termékkörök. A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk A termék fogalma, a mezőgazdasági termék sajátosságai a forgalmazás szempontjából, csoportosításuk Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar 2 Termék fogalma Terméknek minősül mindaz,

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK HÍR védjegy pályázat

HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK HÍR védjegy pályázat HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK HÍR védjegy pályázat PALLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA EOQ MNB Hagyományos Élelmiszer Munkacsoport vezető VM HÍR Védjegy Bíráló Bizottság elnök HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK HÍR Védjegy Konferencia

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG SZOLGÁLTATÁS-ELLENŐRZÉSI FŐOSZTÁLY Iktatószám: Készítette: SEF-2137/2014. Tolvaj Ágnes Haklik Andrea ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az élelmiszerek ellenőrzéséről az oltalom alatt

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Iparjogvédelem és agrárpolitika

Iparjogvédelem és agrárpolitika Iparjogvédelem és agrárpolitika Kókai Kunné dr. Szabó Ágnes OMÉK 2011. szeptember 29. Az EU min ségpolitikája Közösségi agrárpolitika 509/2006/EK tanácsi rendelet a mez gazdasági termékek és az élelmiszerek

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK

C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINTI JOGOK A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. RÉSZ FELSZÓLALÁS 4. SZAKASZ A KVR 8. CIKKÉNEK

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után

A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE. Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után A BOROK EREDETJELÖLÉSE ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSE Várható változások és feladatok az EU borpiaci rendtartásának változása után Miért kell változtatni? A támogatások 1/3-a lepárlásokra ment, A kivágások támogatásával

Részletesebben

A nemzeti minőségrendszerek jelentősége a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy példáján

A nemzeti minőségrendszerek jelentősége a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy példáján A nemzeti minőségrendszerek jelentősége a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy példáján PALLLÓNÉ DR. KISÉRDI IMOLA osztályvezető, a HÍR BB elnöke FM Eredetvédelmi Főosztály TERRA MADRE 2015. december

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ!

TájGazda. országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy BIZTOSAN JÓ! TájGazda országos eredetvédelmi és tanúsított tájjellegű hagyományos gazdálkodási program és tanúsító védjegy A 2013ban létrehozott TájGazda termelési rendszer tartalmazza: A részletes tájegységi teljes

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

FIC Szabályozás - Mit jelent ez Önnek. 2014. november

FIC Szabályozás - Mit jelent ez Önnek. 2014. november FIC Szabályozás - Mit jelent ez Önnek 2014. november FIC szabályozás összefoglaló Mi az. a FIC szabályozás? A FIC a Élelmiszer Információ a Fogyasztóknak rövidítése (Food Information for Consumers). A

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZÉKELY TERMÉK/PRODUS SECUIESC/SEKLER PRODUKT védjegy tanusítási rendszer MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. A védjegytulajdonos: HARGITA MEGYE TANÁCSA RO 530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám, Tel.: +4 0266

Részletesebben

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet

158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről A Kormány a

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel (OEM), valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel (OFJ) kapcsolatos KAP politikák értékelése

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel (OEM), valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel (OFJ) kapcsolatos KAP politikák értékelése Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel (OEM), valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel (OFJ) kapcsolatos KAP politikák értékelése Rövid összefoglaló Ezt az Európai Bizottság által finanszírozott

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

2008. évi LXXIII. törvény

2008. évi LXXIII. törvény 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról Az Országgyűlés a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából

Földrajzi árujelző. Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Néhány közismert földrajzi jelzés a mezőgazdasági termékek világából Földrajzi árujelző Az eredetmegjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12.

Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT. Budapest, 2013. február 12. Nyomda- és Papíripari Szövetség 1114 Budapest, Bartók Béla út 41. fszt. 6. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT Budapest, 2013. február 12. EGYÜTTES VÉDJEGY HASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1. A védjegyek és a

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás

(Törzskönyvezett) Név Dózis Gyógyszerforma Alkalmazási mód. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás. Arimidex 1 mg Filmtabletta Orális alkalmazás I. MELLÉKLET FELSOROLÁS: MEGNEVEZÉS, GYÓGYSZERFORMÁK, GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY- DÓZIS(OK), ALKALMAZÁSI MÓD(OK), FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA(I) A TAGÁLLAMOKBAN 1 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus

Részletesebben

Vidékfejlesztési Minisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági termékek (EU) belső piacon és harmadik országokban történő megismertetése és promóciója Pályázók köre: Szakmai és szakmaközi szervezetek PR tevékenység, promóció

Részletesebben

6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1

6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1 6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1 Képviselő cég neve, címe:... Beadás dátuma: (OEP tölti ki) Ügyintéző neve, elérhetősége:... Munkahelyi telefon (fax, e-mail, mobiltel.):...

Részletesebben

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20.

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20. A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN 2014. május 20. FONTOSABB JOGSZABÁLYOK egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje

20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje 20 éves az EU Margaréta, az Európai Unió ökocímkéje A cikk a www.ecolabel.eu honlapon megjelenő News Alert January alapján készült. 20 éves az EU ökocímke Az Európai Uniós címke 20. évfordulójának tiszteletére,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Jasák Helga Fehér András Szakály Zoltán Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari kincseit a HÍR-gyűjtemény

Részletesebben