AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG Készítette: Kun Diána Budapest, 2004.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés fejezet Az állampolgárság fogalma, kialakulásának története és nemzetközi jogi jelentősége Az állampolgárság fogalma A nemzetközi jog fő tanai alapján a személyek és az állam jogai és kötelességei Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének lehetséges módjai Az állampolgárság kialakulásának története Az állampolgárság nemzetközi jogi jelentősége A hontalanság A kettős vagy többes állampolgárság A területváltozások hatása a lakosság állampolgárságára A diplomáciai védelem fejezet Az állampolgárság szabályozása nemzetközi és nemzeti szinten Az Európai Állampolgársági Egyezmény és előzményei Az állampolgársági fogalmak meghatározása Az állampolgárságra vonatkozó alapelvek Az állampolgárság megszerzése Az állampolgárság elvesztése Az állampolgárságról való lemondás Az állampolgárság újra megszerzése Többes állampolgárság Részvétel az Állampolgársági Egyezményben Az uniós tagállamok állampolgársági szabályozása Alapelvek Az állampolgárság megszerzése Az állampolgárság elvesztése Az állampolgárság újra megszerzése Többes állampolgárság A magyar állampolgársági szabályozás Alapelvek Az állampolgárság megszerzése Az állampolgárság elvesztése

3 Az állampolgárság újra megszerzése Többes állampolgárság A többi csatlakozó állam állampolgársági szabályozása Alapelvek Az állampolgárság megszerzése Az állampolgárság elvesztése Az állampolgárság újra megszerzése Többes állampolgárság fejezet Az uniós polgárság, mint az európai identitásformálás eszköze Az uniós polgárság kialakulása Az uniós polgárok jogai Az alkotmányos alapjogok Az általános jogok Az alapvető jogok Két elmélet az uniós polgársággal kapcsolatban Egy felmérés az uniós polgársággal kapcsolatban Záró gondolatok Irodalomjegyzék melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet melléklet

4 Bevezetés Nem államok közötti koalíciót alkotunk, hanem polgárok közötti uniót. 1 JEAN MONNET Hazánk május 1-jén további kilenc országgal együtt - az Európai Unió tagjává válik. A csatlakozó országok állampolgárai egyben uniós polgárok is lesznek, ami bizonyos többletjogokat jelent számukra. A nemzeti állampolgárság intézménye azonban a csatlakozással nem tűnik el, továbbra is ugyanolyan fontos marad, hiszen az uniós polgárság nem helyettesíti, csupán kiegészíti azt. Dolgozatomban az Európai Unió és az állampolgárság viszonyát próbálom feltárni az egyes tag és csatlakozó államok nemzeti szabályozása és az uniós polgárság szempontjából. A téma kiválasztásában döntő szempont volt, hogy közel két éve a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztályán dolgozom, ahol volt alkalmam megismerni elsősorban hazánk, de részben más európai államok állampolgársági szabályozását is. Kutatásom célja az volt, hogy összehasonlítsam az unió jelenlegi, és csatlakozó államainak szabályozási gyakorlatát az állampolgárság tárgyában, kiemeljem a hasonlóságokat és megvilágítsam a lényeges különbségeket, valamint bemutassam az uniós polgárságot, mint egy szorosan a nemzeti állampolgársághoz kapcsolódó, nélküle nem is létező másodlagos állampolgárságot. Kutatási módszerként a téma jellegénél fogva elsősorban a leíró-bemutató, összehasonlító elemzést választottam, amelyet statisztikai kimutatások és adatok 1 Ittes Réka: Milyen jogai vannak az Európai Uniós polgárnak? Az európai identitás megteremtésének problémája (Eu Working Papers 3/2000, 19.o.) 5

5 segítségével támasztottam alá. Munkámat táblázatokkal, diagrammokkal és grafikonokkal igyekeztem szemléletesebbé tenni. A dolgozat megírásához a témában megjelent magyar és angol nyelvű könyvek, újságcikkek mellett nagy segítséget nyújtottak az Interneten talált dokumentumok, így például az Európa Tanács és az Európai Unió hivatalos honlapjai, valamint a napi munkám során szerzett személyes szakmai tapasztalataim. Munkám három jól elkülöníthető részre tagolódik: Az első fejezetben az állampolgársággal kapcsolatos alapvető fogalmak tisztázása után egy rövid történeti vázlat következik az állampolgárság kialakulásáról az ókori Rómától egészen napjainkig, majd a téma olyan fontos nemzetközi jogi vonatkozásaival foglalkozom, mint a kettős állampolgárság, a hontalanság vagy a diplomáciai védelem kérdése. A második fejezet képezi dolgozatom tulajdonképpeni gerincét, melyben az állampolgárság nemzetközi és nemzeti szabályozási gyakorlatának elemzésére kerül sor. Először az Európa Tanács által 1997-ben létrehozott Európai Állampolgársági Egyezmény létrejöttének körülményeit és alapvető követelményeit ismertetem, hiszen ezekhez igazodik az egyes európai államok szabályozási gyakorlata a nemzeti állampolgárság kérdéseiben. A következőkben a jelenlegi uniós tagállamok, és a csatlakozó államok (ezen belül kiemelten Magyarország) állampolgársági törvényeinek összehasonlítása segítségével próbálok képet adni a mai európai szabályozási gyakorlatról. 2 Mind az uniós tagállamokat, mind a csatlakozó államokat ugyanazon négy kritérium (állampolgárság megszerzése, elvesztése, újra megszerzése, többes állampolgárság) alapján vizsgálom. A harmadik fejezetben foglalkozom az uniós polgárság kialakulásával, az ehhez kapcsolódó jogokkal és ismertetem a témához kapcsolódó két legfontosabb elméleti 2 Az államok csoportosításánál a dolgozatom megírásakor fennálló helyzetet vettem alapul (15 tagállam, 10 csatlakozó állam). 6

6 irányzatot, végül említést teszek egy statisztikai felmérésről, amely azt vizsgálja, hogy mennyire ismert az uniós polgárság fogalma a tagállamokban, valamint mennyire ismerik az uniós polgárok saját jogaikat. Szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik a dolgozat elkészítéséhez hasznos információkkal szolgáltak számomra, különös tekintettel főiskolai konzulensemnek, Káldyné Dr. Esze Magdolna tanárnőnek, külső konzulensemnek dr. Parragi Máriának, a Belügyminisztérium Állampolgársági Főosztálya vezetőjének, és dr. Hadászi Gabriella kolléganőmnek, az Állampolgársági Főosztály munkatársának. 7

7 1. fejezet Az állampolgárság fogalma, kialakulásának története és nemzetközi jogi jelentősége 1.1. Az állampolgárság fogalma Az állampolgárság az a kapocs, amely az egyént egy meghatározott államhoz fűzi, egy olyan jogviszony, melynek az egyik oldalán az állam, másik oldalán az állampolgár áll. Az állampolgársági jogviszonynak tehát mindig két alanya van: egy konkrét szuverén állam és egy nevesített fizikai személy. Az állampolgárság meghatározó eleme, hogy az állampolgár államának hatalma alatt áll, de nem kiszolgáltatott neki. Mindez alkotmányjogi értelemben az állam törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmából eredő fölényét jelenti, amely jogok és kötelezettségek formájában jelenik meg. Az állam hatalmi eszközeivel jogokat teremt, ismer el és garantál, ugyanakkor kötelezettségeket is előír saját polgárai számára. Nincs olyan állampolgár, aki az alapvető jogokból önkényesen kizárható lenne, minden állampolgárt azonos módon terhelnek az állampolgári kötelezettségek, és biztosított számukra az állam külső és belső védelme A nemzetközi jog fő tanai alapján a személyek és az állam jogai és kötelességei 4 A személy jogai: születéssel állampolgárságot szerez 3 Alkotmánytan (szerk.:kukorelli István), Budapest, Osiris, o. 4 Kende Tamás-Nagy Boldizsár: Köldökzsinor vagy pányva: jogi kötelékek az állampolgár (jogi személy) és állama között (Mi lesz? o.) 8

8 államának területén élhet, oda visszatérhet az állampolgársághoz fűződő előnyöket élvezheti. A személy kötelezettségei: hadkötelezettség adófizetési kötelezettség. Az állam jogai: diplomáciai és konzuli védelemben részesítheti polgárát és jogi személyiségű honosait külföldön is érvényesítheti személyi főhatalmát. Az állam kötelezettségei: állampolgárainak visszafogadása, ha hazatérnek, vagy kiutasítás nyomán hazakényszerülnek felelősség az állampolgárok és a jogi személyek által más országban okozott károkért, ha azokat megakadályozhatta volna. E jogokat és kötelezettségeket minden állam saját belső jogában is szabályozza, (állampolgársági törvényeiben) és e kérdésekben való döntés joga minden állam saját joghatósága alá tartozik Az állampolgárság megszerzésének és elvesztésének lehetséges módjai 5 Az egyes államok az állampolgárság születéssel való megszerzéséhez két fő elvet alkalmaznak. Az egyik a leszármazás jogcíme (ius sanguinis), a másik a belföldön történő születés (ius soli) A ius sanguinis elve szerint a gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg. Általában az európai államok zöme ezt az elvet 5 Alkotmánytan (szerk.:kukorelli István), Budapest, Osiris, o. 9

9 követi. A ius soli elv szerint a gyermek szülei állampolgárságától függetlenül annak az államnak az állampolgárságát szerzi meg, amelynek területén született. Ezt az elvet általában olyan államokban alkalmazzák, amelyek rendszeresen fogadnak bevándorlókat, például a tengerentúli államokban. Ilyen módon a második generáció, még ha szülei nem is szerezték meg a helybeli állampolgárságot, már a születési ország állampolgárává válik és így elkerülhető, hogy az állam lakossága többségében idegen állampolgárokból álljon. Az állampolgárság megszerzésének másik fő csoportja családjogi tényekkel történik. Azt a szabályt, hogy a külföldivel történő házasságkötés a feleség állampolgárságának megváltoztatásához vezetne, több nemzetközi szerződés kizárja, a feleség honosítása azonban támogatott. Ide tartozik még az apaság elismerése és az adoptáció. 6 A harmadik csoport a honosítással történő állampolgárság szerzés, illetve a megfosztással, vagy elbocsátással történő állampolgárság megszűnés. A nemzetközi jogi normák alapján minden állam jogosult azoknak a személyeknek állampolgárságot adományozni, akik ezt kérik. A honosító állam nincsen kötelezve arra, hogy a honosítást a másik állampolgársági kötelékből történő lemondással vagy elbocsátással összekapcsolja. A honosítás csak az érintett személy akaratával egyezően jöhet létre. A lemondás általában az állampolgár részéről tett egyoldalú jognyilatkozat, az elbocsátás ezzel szemben kétoldalú jogviszony, tehát azt kérelmezni kell és az érintett állam dönt arról, hogy a kérelmezőt az állampolgársági kötelékből elbocsátja, vagy sem. A megfosztás nemzetközi jogi értelemben nem támogatott jogintézmény, egyértelműen csak akkor elismert, ha a megfosztott személy lakóhelye külföldön van. 7 Az állampolgárság eredete a történelemben egészen az ókorig vezethető vissza. 6 Alkotmánytan (szerk.:kukorelli István), Budapest, Osiris, o. 7 Alkotmánytan (szerk.:kukorelli István), Budapest, Osiris, o. 10

10 1.2. Az állampolgárság kialakulásának története A római polgárjog (civitas Romana) megszerzésének természetes és elsődleges módja volt a római polgártól való születés. (innen ered a ius sanguinis elv.) A római polgárjogot azok, akik nem születtek civis Romanusnak, csak mesterséges úton szerezhették meg, egyénileg vagy a polgárjog csoportos adományozásával. A római polgárjog elvesztésével járt a libertas, azaz a szabadság elvesztése (capitis deminutio maxima). Ezen kívül: eleinte a kivándorlás, később a latin coloniába település, a száműzetés és kivételesen az egész közösség lakosságának jogfosztása. 8 A középkorban az állampolgárság megszerzésének feltétele a feudális hűség és elkötelezettség volt, amely az adott területen való születéssel jött létre. (innen ered a ius soli elv.) Az állampolgárság fogalmának kialakulása és szereplése az alkotmányokban az 1800-as évekre vezethető vissza. Addig az emberek vagy vazallusok, vagy a város polgárai voltak, vagy alattvalói valamely uralkodónak. A XIX. század végéig tartott az a folyamat, amíg az állampolgárság egy alkotmányos államhoz való olyan tartozást is jelentett, amely a politikai életben való aktív részvételt is feltételezett. Az állampolgárság modern fogalmának tulajdonképpen 3 elvi típusa határozható meg, ezek közül kettő szorosan kapcsolódik az európai nemzeteszmény kialakulásához: a francia citoyen fogalom, mint polgárok univerzális politikai közössége, ahol az államhoz tartozás az állampolgárságon keresztül teremti meg a nemzeti közösséget. a német népnemzeti fogalom (Volksnation), mely a nemzetet alapvetően a faji és nyelvi közösségen keresztül határozza meg. 8 Földi András-Hamza Gábor: A római jog története és institúciói, Budapest, o. 11

11 az Amerikai Egyesült Államokban a nép nem egységként jelenik meg, hanem az individuális sokaság szimbolikus megragadásaként. We are the People fogalmazza meg a gondolatot az USA alkotmánya Az állampolgárság nemzetközi jogi jelentősége Az állampolgárságnak nem csupán a belső állami jog területén van jelentősége, hanem a nemzetközi kapcsolatokban is. Egyes nemzetközi szerződések gyakran meghatározott idegen állam polgárai számára állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket A hontalanság Az államok idegennek tekintik azokat a személyeket, akikre szuverenitásuk hatálya azért terjed ki, mert a területükön tartózkodnak. Az idegenek kötelesek tiszteletben tartani az adott állam alkotmányos rendjét. Az állam ezzel egyidejűleg az alapvető emberi jogok gyakorlását garantálja számukra. Idegenek lehetnek: más állam polgárai, azaz külföldiek, illetve egyetlen államnak sem polgárai, azaz hontalanok. Hontalanság bekövetkezhet például, ha valaki olyan állam területén születik, ahol a ius sanguinis elve az irányadó, a szülők hazájában viszont a ius soli elve érvényesül. Utólag válik hontalanná az a személy, aki például úgy veszti el eredeti állampolgárságát, hogy nem szerezte meg egy másik államét. A problémát a nemzetközi szabályok próbálták rendezni. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata szerint: 15. cikk /1/ Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz. /2/ Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya 24. cikkének 3. bekezdésében ez áll: Minden gyermeknek joga van arra, hogy állampolgárságot szerezzen. 12

12 Miután a második világháború következtében rengeteg menekült egyén hontalanná vált, a hontalanok száma rendkívül megnőtt. Ennek köszönhetően 1954-ben az ENSZ kezdeményezésére általános jelleggel rendezni kívánták a hontalanok jogi státuszát. Az egyezmény nem vonatkozik olyan személyekre, akik béke elleni, vagy háborús bűntettet, vagy súlyos, de nem politikai jellegű bűntettet követtek el, mielőtt elmenekültek, továbbá azokra sem, akik hontalan voltuk ellenére az adott államban állampolgári jogokat gyakorolnak. A hontalanok az egyezmény értelmében jogosultak ingókat és ingatlanokat olyan feltételek mellett megszerezni, mint általában a külföldiek. A munkához olyan mértékben van joguk, mint a külföldiek közül a legkedvezőbb helyzetben levőknek. Az ingyenes elemi iskolai oktatásban szintén a saját polgárokkal egyenlően kell velük bánni, és ugyanaz a helyzetük, a családi pótlék, a női, és fiatalkori munka, TB és közsegélyezés vonatkozásában. A hontalant kiutasítani csak nemzetbiztonsági vagy közrendi okból lehetséges. Nem lehet velük szemben szankciót alkalmazni azon a címen, hogy régebben valamely a befogadó állammal ellenséges ország polgárai voltak. A férjes nők esetében az 1957-es New York-i Egyezmény a hontalanság bekövetkezését megkísérelte kiküszöbölni. Az egyezmény értelmében a házasságkötés ténye, annak felbontása, valamint a férj állampolgárságának a házasság tartama alatt bekövetkezett megváltozása nem érinti a feleség állampolgárságát. Ha viszont a feleség fel akarja venni férje állampolgárságát, kívánságára kedvezményes honosítási eljárást kell biztosítani A kettős vagy többes állampolgárság Kettős vagy többes állampolgárságról akkor beszélünk, ha ugyanazon személyt egyidejűleg két- vagy több állam egyaránt saját polgárának tekinti. Az 1804-es francia Code Civil szerint, például mindazok, akik idegen állampolgárságot szereztek, francia állampolgárságukat elvesztették. 13

13 Az angol jog sem ismerte el azoknak a volt alattvalóknak a királyi koronához tartozását, akik a király területeit elhagyták. Az USA 1776-ban történő megalakulásával volt anyaországától területét és lakosait illetően egyaránt elkülönült. Anglia bár tudomásul vette az USA területi felségjogait, az amerikai állampolgárság létezését nem volt hajlandó elismerni és az USA-ba vándorolt angolokat továbbra is angol királyi alattvalóknak tekintette. Az Angliából kivándoroltak aszerint tartották meg, vagy vesztették el angol állampolgárságukat, hogy melyik államba vándoroltak ki. Ha az USA-ba, akkor angol állampolgárságukat megtartották, ha más államba, angol állampolgárságuk megszűnt. Az állampolgárság megkettőződésének oka, hogy minden szuverén állam önmaga határozza meg saját államában a polgárrá válás keletkezésének (és megszűnésének) feltételeit. Ebből következően például a keletkezés azonos jogcímei mellett ugyanaz a személy egyidejűleg két (vagy több) állam állampolgárságát is megszerezheti. Kettős állampolgárság keletkezhet születéssel, ha különböző állampolgárságú szülők gyermeke mindkét szülője jogán (ius sangvinis a patre és ius sangvinis a matre) külön-külön állampolgárságot nyer. Kettős állampolgárság keletkezhet honosítással is, ha valaki újabb állampolgárságot szerez anélkül, hogy előző állampolgárságát elvesztené. A kettős állampolgárság létrejöttét az államok belső joga általában elismeri. A kettős állampolgárságot elismerése ellenére azonban nem kívánatos jelenségnek tekintik, amelyből konfliktusok származhatnak mind az egyén, mind az állam számára. Az államnak például diplomáciai védelemben kellene részesítenie polgárát olyan állammal szemben, amelynek a védeni kívánt személy szintén polgára, vagy a kettős állampolgárságú személy ugyanazon állampolgári kötelezettségeket mindkét államában köteles lenne teljesíteni. A kettős állampolgárság kiküszöbölésére az államok belső jogalkotásában is találhatók példák, azonban a belső jog sehol sem tudja megakadályozni az állampolgárság megkettőződését, hiszen elsődleges szempontja saját állampolgárságának védelme. Jól példázza ezt a spanyol jog, ahol a születéssel szerzett spanyol állampolgárság nem veszíthető el. Napjainkban Európában megerősödött az egyenjogúságnak (a nők jogegyenlőségének, a gyermekek jogainak), illetve a fennálló 14

14 állampolgárságnak, mint emberi jognak a védelme. A kettős állampolgárság egyre inkább értéknek, mintsem rendellenes állapotnak minősül A területváltozások hatása a lakosság állampolgárságára Ha egy terület más állam területi felségjoga alá kerül, ez a körülmény szükségképpen hatással van a területen lakó egyének állampolgárságára. A múltban a háborúkat lezáró békeszerződések szabályozták általában a területi rendezések során az egyik államtól a másik állam területi felségjoga alá került lakosság helyzetét is. Az I. világháborút befejező békeszerződések például úgy rendelkeztek, hogy az átszálló terület lakossága elveszti előző állampolgárságát. Biztosították ugyanakkor az átcsatolt területek az állampolgárság tekintetében a választás lehetőségét. Ez a nemzetközi jogi opció intézménye. Az opciós jogot záros határidőn belül kellett gyakorolni és átköltözési kötelezettséget vont maga után. Az optálót úgy tekintették, mint akinek régi állampolgársága minden megszakítás nélkül változatlanul fennmaradt. Ilyen opciós jogot biztosított a trianoni békeszerződés azoknak a személyeknek, akik e szerződés értelmében veszítették volna el magyar állampolgárságukat A diplomáciai védelem 10 A nemzetközi jog elismeri az államnak azt a jogát, hogy ha valamely más államban megsértik állampolgárai jogait, úgy érdekükben a másik állammal szemben saját nevében fellépjen. Ezt az állampolgár nevében való fellépés jogát nevezik diplomáciai védelemnek. A születéssel szerzett állampolgárság esetében vitathatlan, hogy megvan a diplomáciai védelem nyújtásának előfeltétele. Abban az esetben azonban, ha honosítás az alapja a diplomáciai védelem nyújtásának, a diplomáciai védelmet az állam csak akkor gyakorolhatja, ha közte és a sérelmet szenvedett személy között effektív, azaz tényleges bensőséges kapcsolatot kifejező állampolgársági viszony áll fenn. Az állam 9 Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, Aula Kiadó, o. 10 Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, Aula Kiadó, o. 15

15 nem részesítheti védelemben valamely állampolgárát olyan állammal szemben, amely őt ugyancsak saját állampolgárának tekinti. További előfeltétel a belső jogorvoslati lehetőségek kimerítése. Az állampolgárnak nincs alanyi joga a diplomáciai védelemre, az állam minden egyes konkrét esetben az ügy összes körülményeinek mérlegelése után dönti el, hogy adott esetben kíván-e diplomáciai címen fellépni vagy sem. A diplomáciai védelemtől különbözik a saját állampolgárnak külföldön nyújtott konzuli érdekvédelem. Míg a diplomácia védelmet a diplomáciai képviselet a fogadó állam külügyminisztériumánál érvényesíti, a konzuli érdekvédelem a fogadó állam helyi hatóságai előtt folyik. A konzul továbbá nem az állam, hanem az állampolgár nevében jár el, ami azt jelenti, hogy az ügy ura nem az állam lesz, hanem az érdekelt személy. Amennyiben a tartózkodási hely és az állampolgárság szerinti két állam között fennállnak a konzuli kapcsolatok, a külföldön tartózkodó állampolgárnak a konzuli érdekvédelem igénybevételére államával szemben alanyi joga van. 16

16 2. fejezet Az állampolgárság szabályozása nemzetközi és nemzeti szinten 2.1. Az Európai Állampolgársági Egyezmény és előzményei Az állampolgárság első nemzetközi szintű szabályozására 1930-ban, Hágában került sor, ahol a Nemzetek Szövetségének égisze alatt kodifikáltak egy egyezményt, melynek értelmében elvesztette volna eredeti állampolgárságát az a személy, aki megszerezte egy másik állam állampolgárságát. Az Európai Állampolgársági Egyezmény közvetlen előzményének tekinthető a máig érvényben lévő regionális, többoldalú európai szerződés, az Európa Tanács államai által 1963-ban megkötött strasbourgi konvenció, melynek a következő 12 részes állama van: Németország, Ausztria, Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Anglia és Svédország. E megállapodás értelmében egy másik állampolgárságot szabad akaratukból megszerzett személyek a korábbi állampolgárságukat elvesztették. A katonai kötelezettségeket illetően azok a személyek, akik több aláíró fél állampolgárságával rendelkeztek, csak az egyik féllel szemben voltak kötelesek azokat teljesíteni. Az ún. vegyes házasságból származó kettős állampolgár gyermek a nagykorúság elérése után választani volt köteles - két különböző állampolgárságú szülőjétől örökölt állampolgársága között. Az évi konvenció nem érte el célját az állampolgárság kérdéseinek rendezésében. A konvenció rendelkezéseinek megvalósulása ellen hatott az európai államok gazdasági együttműködése, különösen az egységes piac kialakulása. A négy szabadságról szóló alapvető jog (személyek, áruk, szolgáltatások, tőke szabad 17

17 mozgása), a munkaerő vándorlás nagyszámú bevándorló népesség kialakulásához vezetett az európai államokban. Növekedett a különböző állampolgárságú személyek által kötött házasságok száma. A nemek egyenlősége elvének deklarálása azzal járt, hogy meg kellett engedni, hogy mindkét házasfél azonos feltételekkel szerezhesse meg házastársa állampolgárságát, és a sajátját egyenlő feltételekkel örökíthesse át a gyermekeire. A szabad mozgás és a tartózkodás szabadságának az Unió alapszerződésébe foglalása végképp meghaladta az évi konvenciónak a kettős állampolgárság megszerzésére és megtartására vonatkozó rendelkezéseit. Az 1963-as konvencióhoz 1977-ben kiegészítő és módosító, majd 1993-ban újabb módosító jegyzőkönyvet kapcsoltak, amivel az Európában időközben végbement változásokra tekintettel enyhíteni igyekeztek a konvenciónak a többes állampolgárság elkerülését célzó szigorú rendelkezéseit. Az első jegyzőkönyv az állampolgárságról való lemondás módozatait egyszerűsítette le, a második megkönnyítette az eredeti állampolgárság megőrzését egy új állampolgárság megszerzése esetén. Ennek megfelelően bármely személy, aki megszerezte az aláíró országok egyikének állampolgárságát, megőrizhette eredeti állampolgárságát, amennyiben annak az országnak a területén született, vagy lakóhelye annak az országnak a területén volt, amelynek az állampolgárságát megszerezte, vagy ahol 18. életévének betöltése előtt általában ott tartózkodott. Megengedett volt az eredeti állampolgárság megőrzése akkor is, ha az új állampolgárságot házasság révén kapta meg. Az Európa Tanács szakértői bizottsága 1992 decemberében kezdte meg egy új, átfogó állampolgársági egyezmény előkészületi munkáit. Céljuk az volt, hogy összegezzék azokat a modern megoldásokat, melyek elfogadhatók minden európai állam számára az állampolgársági szabályok területén. A különböző európai szervezetekkel folytatott konzultációk eredményeként véglegesített szöveget a Miniszteri Bizottság május 14-én fogadta el. Az egyezményt november 6-án nyitották meg aláírásra az Európa Tanács tagállamai, továbbá más, a konvencióhoz csatlakozni kívánó azon államok számára (pl.: Kanada, USA, FÁK több állama), akik nem tagjai az Európa Tanácsnak, de részt vettek az egyezmény kidolgozásában. 18

18 Az Európai Állampolgársági Egyezmény szabályozza 11 : az állampolgársági jogi fogalmak tartalmának meghatározását az állampolgárságra vonatkozó általános jogelveket az állampolgárság megszerzését, megtartását, elvesztését és újra megszerzését a többes állampolgárság kérdéseit (az eljárási jogokat, az állampolgárságot az államutódlással összefüggésben, a katonai kötelezettségre vonatkozó szabályokat többes állampolgárság esetén, a részes államok közti együttműködést) Az állampolgársági fogalmak meghatározása 12 Az állampolgárság definícióját a konvenció 2. cikk a.) pontja határozza meg: Az állampolgárság kifejezés valamely személy és egy állam közti jogi köteléket jelenti, és nem utal a személy etnikai származására. Ez a jogi kötelék az egyén és az állam közti aktív kapcsolatot feltételez. Azaz az állampolgárság alapja: A kötődés társadalmi ténye a lét az érdekek és érzelmek valódi kapcsolata együtt a kölcsönös jogok és kötelezettségek létezésével. Ide kapcsolható a Nemzetközi Bíróság 1945-ben az ún. Nottebohm 13 ügyben hozott ítélete. A tényleges állampolgárság elvén alapul a diplomáciai és konzuli védelemnek az a szabálya, mely szerint az állam nem nyújthat védelmet állampolgárának olyan állammal szemben, 11 Európai Egyezmény az állampolgárságról, Strasbourg, november 7., Európai Szerződések Sorozat/ Ugróczky Mária: Az állampolgárság szabályozása Európában (Acta Humana /1999.) 13 Nottebohm német állampolgár volt, aki Guatemalában telepedett le, és ott kereskedelmi tevékenységet folytatott ben szülővárosában, majd röviddel a II. világháború kitörése után Lichtensteinben tartózkodott, ahol állampolgárság megadásáért folyamodott, amit nagyobb összeg befizetése után kedvezménnyel elnyert elején visszatért Guatemalába ben a Szövetséges és Társult Hatalmak oldalán Guatemala belépett a háborúba, csakhamar zárlat alá vette Nottebohm vagyonát, aki az angol és amerikai feketelistán szerepelt. Nottebohmot 1943-ban letartóztatták, az USA-ba szállították, vagyonát elkobozták. Lichtenstein fellépett a védelmében, és a semleges állampolgárnak minősített Nottebohm vagyonának visszatérítését, valamint kártérítés fizetését követelte. A Nemzetközi Bíróság megállapította, hogy Lichtenstein Guatemalával szemben nem nyújthat védelmet Nottebohmnak, mivel a diplomáciai védelemhez szoros, effektív állampolgárság szükséges, ami ebben az esetben nem volt megállapítható. Nottebohm honosításának csupán az volt a célja, hogy egy hadviselő állam állampolgársága helyett egy semleges állam állampolgárságát szerezze meg, honosításának tehát hiányzott az őszinte jellege, így azt Guatemala nem volt köteles elismerni. 19

19 melynek a személy szintén állampolgára. Ez a jogi kötelék különös jelentőséggel bír a nemzetközi magánjogban is, mikor többes állampolgárság esetében kell eldönteni, hogy a lehetséges államok közül melyik állam joga az irányadó. Minden európai állampolgársági törvényben található olyan szabályozás, mely az állampolgárság fenntartását, vagy leszármazással való megszerzését az állammal való aktív kapcsolathoz köti Az állampolgárságra vonatkozó alapelvek Az állam joga a szabályozásban Az egyezmény 3. cikk 1. pontja szerint: Minden állam saját joga szerint határozza meg, hogy kik az ő állampolgárai. Az államoknak ez a joga természetesen nem korlátlan, ezért a 3. cikk 2. pontja hozzáteszi: Az ilyen jogszabályt más államok kötelesek elfogadni mindaddig, amíg összhangban áll a vonatkozó nemzetközi konvenciókkal, a nemzetközi szokásjoggal, és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel. Tehát az állam a nemzetközi jog alapján két irányban korlátozott: egyfelől más állam belső jogviszonyait, másfelől a személyek alapvető jogait sem sértheti. Mindenkinek joga van az állampolgárságra (4.a.cikk) Ezt az elvet először az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, majd az ENSZ évi Gyermekjogi Konvenciója mondta ki. Ez az általános jogelv azonban nem teremt jogosultságot egy konkrét állampolgárság megszerzésére, mivel minden állam maga határozza meg, hogy kiket ismer el állampolgáraiként. A hontalanság kerülendő ( 4.b.cikk ) 20

20 A hontalanság definícióját az ENSZ évi a Hontalan személyek jogállásáról szóló egyezménye adja meg, mely szerint: A hontalan személy kifejezés olyan személyt jelent, akit egy állam sem tart saját törvényei alapján állampolgárának. Senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától (4.c. cikk) Ez az alapelv az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából került át az Állampolgársági Egyezménybe. Az állampolgárság törvény alapján vagy az állam kezdeményezésére történő elvesztése akkor önkényes, ha előre nem látható, nem arányos, diszkriminatív, vagy ha politikai okokból vonják meg. A házasság fennállása, vagy felbontása illetve a házasság fennállása alatt a házastársak egyikének állampolgárság változása automatikusan nem érinti a másik házastárs állampolgárságát. (4.d. cikk) Ez az alapelv az évi a Férjes Nők Állampolgárságáról szóló Egyezmény rendelkezése alapján figyelembe veszi a férfiak és nők közti egyenlőséget. Diszkriminációmentesség ( 5. cikk ) Az Állampolgársági Egyezmény kimondja: A részes államok állampolgárságára vonatkozó jogszabályok nem tartalmazhatnak megkülönböztetést, vagy nem foglalhatnak magukban semmilyen olyan gyakorlatot, ami kimeríti a nem, vallás, faj, bőrszín, nemzeti - vagy etnikai származás miatti diszkriminációt ( 1. pont) Minden részes államot a diszkriminációmentesség elve kell, hogy vezéreljen állampolgársága tekintetében, függetlenül attól, hogy ők születési jogon állampolgároke, vagy az állam állampolgárságát később szerezték meg. (2. pont) Az állampolgárság megszerzése Az Állampolgársági Egyezmény 6. cikkének 1. pontja az államok kötelességévé teszi, hogy belső jogukban rendelkezzenek az állampolgárság megszerzésének bizonyos eseteiről. 21

SZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT. Miskolci Egyetem. Állam- és jogtudományi Kar. Alkotmányjogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam- és jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Az állampolgársági jog, különös tekintettel a kettős állampolgárságra Konzulens: Készítette: Dr. Panyi Béla Hajas Katalin

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM 1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú,

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 142. szám A BIZOTTSÁG 1251/70/EGK RENDELETE a foglalkoztatás megszűnését követően a munkavállalóknak a fogadó tagállam területén maradásának jogáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel az Európai Gazdasági

Részletesebben

HONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):...

HONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):... A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI KÉRELEM Alulírott....... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy...... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából.

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 1957. évi V. törvény az állampolgárságról I. FEJEZET A magyar állampolgárok 1. (1) Magyar állampolgár az, aki a) magyar állampolgár szül gyermeke;

Részletesebben

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL A vélemény elkészítését a pénzügyi támogatása tette lehetővé. A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/14237. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL 2017. március 7. www.lmbtszovetseg.hu A

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról

Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról Zamárdi Város Önkormányzat 24/2013. (X. 22.) önkormányzati rendelete (Egységes szerkezetben) Felsőfokú tanulmányok támogatásáról *Zamárdi Város Önkormányzatának képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9.

ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK. Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAM ÉS POLGÁR II. NEMZETISÉGEK ÉS EGYÉB JOGI STÁTUSZOK Alkotmányjog 1. előadás 2015. április 9. ÁLLAMI SZUVERENITÁS ÉS ANNAK ALANYI KÖREI 1. A magyar állami szuverenitás személyi hatálya A magyar állampolgárok

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYAR KÖZLÖNY 41. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. március 26., csütörtök Tartalomjegyzék 2015. évi XV. törvény Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról 3175 2015. évi XVI.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2006. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A paksi fiatalok életkezdési támogatásáról*

PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2006. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A paksi fiatalok életkezdési támogatásáról* PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2006. (IV. 28.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A paksi fiatalok életkezdési támogatásáról* Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

2001. évi XXXII. törvény. a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról

2001. évi XXXII. törvény. a magyar állampolgárságról szóló évi LV. törvény módosításáról NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 2001. évi XXXII. törvény a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 1. (1) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi

Részletesebben

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet. az olimpiai járadékról

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet. az olimpiai járadékról 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 79. -a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AF/CE/BA/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AF/CE/BA/hu 1 A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

Részletesebben

Állampolgárság a nemzetközi jogban

Állampolgárság a nemzetközi jogban Állampolgárság a nemzetközi jogban Komanovics Adrienne A kisebbségvédelem Európában Nyári egyetem Piliscsaba, 2012. július I. Az állampolgárság fogalma A nemzetközi jogban nincs általánosan elfogadott

Részletesebben

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten

A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Terjesztés ÁLTALÁNOS HCR/GS/12/03 Kelt: 2012. július 17. Eredeti nyelv: ANGOL A HONTALANSÁGRÓL SZÓLÓ 3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS: A hontalanok jogállása nemzeti szinten Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR)

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A felnőttek nemzetközi védelméről szóló, január 13-i hágai egyezmény

A felnőttek nemzetközi védelméről szóló, január 13-i hágai egyezmény BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA C TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK ÉS ALKOTMÁNYOS ÜGYEK JOGI ÜGYEK A felnőttek nemzetközi védelméről szóló, 2000. január 13-i hágai egyezmény FELJEGYZÉS PE 462.496

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

a volt hadiárva, a volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt rendszeres havi járadékának megállapításához családi és utóneve: születési neve:

a volt hadiárva, a volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt rendszeres havi járadékának megállapításához családi és utóneve: születési neve: CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZEGEDI JÁRÁSI HIVATALA (Átvétel: Szignó: ) Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatala Hatósági Osztály 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. Az I G É N Y B E J E L E N

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. - 1 -

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. - 1 - - 1 - Technikai jellegű pontosításokat tartalmaz a módosítás, amely elősegíti, hogy a családok támogatásával kapcsolatos a jövő év első napján hatályba lépő törvényi változások végrehajtása zökkenőmentes

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező)

TANÁCS. L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) L 314/28 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.11.15. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) TANÁCS A TANÁCS HATÁROZATA (2006. november 7.) a 77/388/EGK irányelv 28. cikke (6) bekezdésében

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

A rendelet célja. Az iskolakezdési támogatás nyújtása és biztosításának szabályai. A támogatás mértéke

A rendelet célja. Az iskolakezdési támogatás nyújtása és biztosításának szabályai. A támogatás mértéke Balatonakarattya Község Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2015.(VIII.17.) Önkormányzati rendelete a 2015. évi önkormányzati iskolakezdési támogatásról Balatonakarattya Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

MELLÉKLET. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLET. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.12.13. COM(2016) 815 final ANNEX 1 MELLÉKLET Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet,

Részletesebben

1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető

1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS 1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető telefonszám: 34/371-524, e-mail: anyakonyv@szakszend.hu

Részletesebben

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról

41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról A Kormány a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 79. -a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA

TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA A TVK-ERŐMŰ TERMELŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG VILLAMOS ENERGIA KERESKEDŐI ENGEDÉLYESI TEVÉKENYSÉG ELLÁTÁSÁRA VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE Tartalomjegyzék Tartalom Oldalszám

Részletesebben

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN

INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 4. oldalon E 411 ( 1 ) INFORMÁCIÓKÉRÉS A CSALÁDI JUTTATÁSOKRA VALÓ JOGOSULTSÁGRÓL A CSALÁDTAGOK LAKÓHELYE

Részletesebben

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képvisel őcsoportja. Kereszténydemokrata Néppár t. TI... számú törvényjavasla t ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel őcsoportja Kereszténydemokrata Néppár t Képvisel őcsoportja Et1 eg : 1010 t4aj 17. TI... számú törvényjavasla t a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

Részletesebben

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő

Részletesebben

GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához

GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához GYAKORLATI KISOKOS a gyed extrához A gyed extra a gyermekgondozási díjra (továbbiakban: gyed) vonatkozóan 4 fő rendelkezést tartalmaz. Ebben a tájékoztatóban ahhoz kívánunk segítséget nyújtani, hogy minden

Részletesebben

ADATLAP a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezéséhez Szerv megnevezése: EAK eseményazonosító: ADATLAP a külföldön kötött házasság hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelmező(k) adatai Kérelmező 1 férj/feleség/érintett/egyéb kérelmező Családi és utóneve: Lakcíme:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ERASMUS+ HALLGATÓI TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA A 2016/2017-ES TANÉVRE 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi

Részletesebben

4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR

4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR 4. MIGRÁCIÓS FOGALOMTÁR Tóth Judit A munkaerő államhatárokat átlépő vándorlásával kapcsolatosan igen sok szakkifejezés magyarázatra szorul, amelyeket a szakértői konszenzuson túl a nemzeti (hazai) jogszabályok,

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Szerv EAK eseményazonosító: I. Kérelmezı(k) adatai ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Kérelmezı 1 anya/apa/érintett/egyéb kérelmezı Családi és utóneve: Lakcíme: Elérhetısége: @

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd 89. szám Tartalomjegyzék 2010. évi XLIV. tör vény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 21330 2/2010.

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott SABAU PETRU és házastársam,

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 31.1.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Harry Nduka nigériai állampolgár által benyújtott 0256/2011. számú petíció az Egyesült Királyságban való maradásának

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása. Dr. Mészáros Gábor, Oktatási Hivatal Lillafüred, november 9.

A külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása. Dr. Mészáros Gábor, Oktatási Hivatal Lillafüred, november 9. A külföldi bizonyítványok és oklevelek továbbtanulási célú elismerési eljárása Dr. Mészáros Gábor, Oktatási Hivatal Lillafüred, 2016. november 9. Jogszabályi háttér 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA

1997. évi XI. törvény. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA. I. Fejezet A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, a megkülönböztetésre alkalmas árujelzők használatán alapuló verseny feltételeinek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Módosított javaslat a Tanács határozata az egyrészről az Amerikai Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

2007. évi I. törvény. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2007. évi I. törvény. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról Az Országgyűlés az Európai Közösséget létrehozó szerződésben biztosított szabad mozgás és

Részletesebben

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése

1993. évi LV. törvény. a magyar állampolgárságról. Alapelvek. A magyar állampolgárok. A magyar állampolgárság keletkezése 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyarországhoz való kötődésének erősítése érdekében, a természetes

Részletesebben

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Nádudvar Város Önkormányzat 4181 Nádudvar, Fő u. 119. sz. Tel: 54/529-010 Fax: 54/528-551 E-mail: nadudvar@nadudvar.hu KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁRA Alulírott azzal a kéréssel fordulok Nádudvar

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL

C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL C 326/266 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.10.26. (7.) JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ KIVÁLTSÁGAIRÓL ÉS MENTESSÉGEIRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA 1 KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztály 1357 Budapest, Pf.: 2. Tel.: 06-1-79-55191, Fax.: 06-1-79-50364

Részletesebben

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése

A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A kötelmi jog közös szabályai II. A kötelem teljesítése A KÖTELEM TELJESÍTÉSE 6:34. [A teljesítés általános szabálya] A szolgáltatást a kötelem tartalmának megfelelően kell teljesíteni. A teljesítés fogalma

Részletesebben