AZ ÉPÍTÉSZET ÉS A RAJZ TANÍTÁSA DEBRECENBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉPÍTÉSZET ÉS A RAJZ TANÍTÁSA DEBRECENBEN"

Átírás

1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 33 AZ ÉPÍTÉSZET ÉS A RAJZ TANÍTÁSA DEBRECENBEN A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN Beregszászi Pál munkássága I. DUNKA SÁNDOR A Debreceni Rajzocska Hazánk ipara több évszázados virágzás után a XVIII. század végére hanyatlásnak indult. Ebben kétségtelenül nagy szerepe volt a háborús évszázadok után bekövetkezett fellendülésnek, a gyorsan növekvő népesség szegénységének és ebből eredő igénytelenségének. Míg korábban a hatalmas céhek szigorú és nagyrészt az iskolai nevelést is pótló rendszabályokkal lehetetlenné tették az ízlés és szakmai elhivatottság nélküli mesterek megélhetését, addig a XVIII. század második felében a lakosság részéről megindult szerény igényű kereslet lehetővé tette a gyenge minőségű terméket előállító iparosok fennmaradását is. Ezt a hanyatlást az ország gazdasági életére különös gondot fordító, éles szemű uralkodó, - II. József gyorsan felismerte, s a négy évvel korábban létrehozott mérnökképző intézet az Institutum Geometricum et Hydrotechnicum után ban elrendelte a nemzeti iskolákkal kapcsolatos vasárnapi rajziskolák felállítását azért, hogy Senki az inasok közül, a nevezett parantsolatban fel lévén vétetve, Mester Emberek mellé legény Társaságában bé ne fogattassék, aki az oskolai hejes bizonság tétel levél által meg nem tugya mutatni, hogy ő a Rajzoló Oskolát Vasár Napokon és Ünnep Napokon egy egész esztendő alat szorgalmatosan nem járta volna. 1 Az uralkodó által kiadott rendelet gyakorlati végrehajtására azonban egyelőre nem került sor, ezért a M. Kir. Helytartótanács február 25-én kiadta sz. rendeletét, melyet a törvényhatóságoknak, így Debrecen sz. kir. városnak is megküldött. A rajz oktatását elrendelte. Azokban a Városokban, amelyekben Rajzoló és 4-ik (4-to classis) Társaságbéli (Civilis) Oskolák vagynak, amelyekben 1 A M. Kir. Helytartó Tanács sz. rendelete alapján idézi Csurka István: A debreceni államilag engedélyezett községi ipari tanonciskola története ( ) c. művében. Debrecen o.

2 34 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben más dolgokon kívül a földméréshez tartozó (Geometria) és Kézi Mesterségre Néző (Mechanika) Tudományok taníttatnak, Inasnak Senkit. Bé ne vegyenek, ha csak hiteles biztonság levelét meg nem Mutathattyák, hogy a rajzoló, vagy 4-ik oskolát valóságos magok alkalmaztatásával, és jó haszonnal nem gyakorolnák Azokat a céhbeli mestereket pedig, akik a rendelést áthágni merészelik a helyi tanács köteles 4 Rft birságra kötelezni, s az így befolyt összegből azoknak a kezdő inasoknak a papírszükségletét rendeli fedezni, akik árvák, vagy minden segítség nélkül szűkölködnek. Az inasok közül senki legény nem lehet mondja tovább a rendelkezés hanem ha Oskolában a feljebb írt mód szerint lelt járása felől biztonság levelet tud mutatni Ezen kívül megparancsolja minden céhbeli mesternek, hogy azon inasok és legények nevét, akik rajziskolába nem jártak, a helyi tanács által a helybeli iskola igazgatójának kötelesek beadni. 2 Ezek a rendelkezések tehát a magyar mérnökképző intézet létrehozása után meg kívánták alapozni a középfokú ipari oktatást is. A rajziskolák azonban mint látni fogjuk kevésbé lettek sikeresek, s ennek oka a mesterek idegenkedésén, az inasok hanyagságán kívül a megfelelő oktatók hiánya volt. Debrecenben 1800-ban először a fazekasok szabták a céhbeállítás feltételeként a rajz ismeretét. 3 A város egyébként kedvező helyzetben volt a többi nagyvároshoz képest, mert itt működött a református főiskola, melynek tógátus diákjai éppen a századfordulón hoztak létre virágzó rézmetsző műhelyt. Sárvári Pál ( ) professzor pedig 1804-ben megírta A rajzolás mesterségének kezdete c. munkájának első kötetét, melyet 1807-ben a második követett, 4 s ezzel nemcsak a korabeli tankönyvirodalom egyik kitűnő alkotását hozta létre, hanem megteremtette a lehetőséget arra, hogy a Kollégium tantervébe a rajzoktatás felvételt nyerjen. Művének első Darab -ja a test külső formáinak rajzolásával, a másik darab az árnyékolással foglalkozik, s néhány görög és római szobor alapján igyekszik a rajzolásban gyönyörködő ifjakat és gyermekeket a szépség és az ízlés megkedvelésére nevelni. A református egyházkerület már ben elrendelte a rajz kötelező oktatását az építészettel együtt. Ez az intézkedés hozzájárult a rajzoktatás kiszélesítéséhez és segítséget adott a városban később létrejött rajziskolának 2 Csurka István id. m. 4-7.o. 3 Varga Gyula: Ipari termelés és társadalom. Debrecen története. Debrecen kötet 323.o. 4 Sárvári Pál: A rajzolás mesterségének kezdete. I. Debrecen A 10 rézbe metszett táblát rajzolta Lumnitzer György János, rézbe metszette Beregszászi Péter.

3 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 35 is. 5 Sok esetben éppen a Kollégiumban folyó gyakorlati oktatás ösztönzött egy-egy diákot arra, hogy élete céljául mesterséget válasszon, mint pl. Fadgyas Gáspár későbbi jó nevű ácsmestert, aki már hatodikos kollégiumi diák korában olyan kézimalmot szerkesztett, melynek az egész városban csodájára jártak. 6 Mivel a rajziskolák létrehozására kiadott uralkodói, majd Helytartótanácsi rendelkezéseknek egyelőre országosan nem sok foganatja volt, előírásainak végrehajtását a törvényhatóságoknál többször is sürgették. Debrecen sz. kir. város tanácsa, sok esetben az iparos társadalom maradi felfogásával szembehelyezve, átérezte a rendeletben foglaltak végrehajtásának fontosságát, s ennek kifejezést is adott az udvari kamarához 1810 január 25-én intézett, - igen szakszerűen megszerkesztett feliratában is, bár hivatkozott arra, hogy valameddig jó és értelmes Rajztanítóknak szűkiben lesz a haza és valamíg népesebb városokban Rajz Oskolák nem állíttatnak: addig a szép mesterségnek terjedését remélni nem lehet, hogy azt eleve tanulhassák és gyakorolhassák 7 Ennek ellenére minden valószínűség szerint a Kollégiumban folyó rajzoktatásnak köszönhetően olyan rajzok születtek, mint Kornis Gábor asztaloslegény 1806-ban, majd Dohányi József (1800?-1869?) asztaloslegény 1813-ban készített rajza. Kornis nevével még találkozunk, Dohányosi pedig később, - mint asztalosmester között a református Nagytemplom úrasztalát és úrasztali korlátját, 1823-ban a Kollégium oratóriumának, között pedig könyvtárának berendezéseit készítette. 8 A Helytartótanácshoz beküldött rajzok pedig 1810-ben még a Tanács dicséretét is kiérdemelték. 9 A városnak önálló rajziskola létrehozására irányuló tevékenysége végül eredményre vezetett. Már 1811-ben Debrecenben tartózkodott a nagykőrösi születésű, de Nagyszebenben dolgozó Kiss Sámuel ( ), aki a cs.kir. iskolákban tanító Neuhauser nevű rajztanárnál tanult három évig, s akit Péchy Mihály őrnagy, a debreceni Nagytemplom és a Kollégium tervezője ajánlott a rajz-professzori tisztségre. Kiss Sámuel dec. 3-án átalakítást tartalmazó rajzzal és költségvetéssel ellátott beadványt intézett a Városi Tanácshoz, hogy a rajziskola részére a szűts-szint (a volt színház-átjáróban) adja át. A magas átalakítási költségek miatt (2310 frt) azonban erre nem került sor, helyette 1812-ben a református egyház Consistoriális házát (hajdan Kálvin tér 8. sz.) bérelték ki a cs. kir. rajzolás mesterségre oktató iskola 10 és arra tanító professzor lakása részére. Ennek az épületnek két szobájában kezdte meg működését a rajziskola, s ebben tanítottak a rajzprofesszorok közel ötven éven keresztül, igen kedvezőtlen körülmények között. 11 Tehát az ik esztendőt tekinthetjük az önálló debreceni rajziskola kezdő évének, vagyis az ipari tanuló oktatás megindításának, hiszen ez az építészetet és rajzot tanító 5 Bajkó Mátyás: A nemzeti műveltség jelentkezésének és kibontakozásának kora. A Debreceni Református Kollégium története. Budapest o. 6 Rácz Imre: Az ipar és az iparoktatás fejlődése, különös tekintettel Debrecen ipar és iparoktatása történetére. Kézirat Debrecen Csurka István id.m. 8.o. 8 Zádor Anna és Genthon István: Művészeti Lexikon, Budapest I. k. 549.o. 9 Csurka István id.m. 9.o. Hivatkozik a Helytartótanács sz. rendeletére. 10 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Relationes IV.A. 1011/k. 11 Balog István: Beregszászi Pál és a Debreceni Rajzoskola, Művészettörténeti Értesítő sz. 45.o.

4 36 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben iskola volt a század utolsó negyedében létrehozott ipari tanonciskola elődje. Bár az iskola fenntartója a városi Magistratus volt, mint látni fogjuk, mindig szorosan kötődött a Kollégiumhoz is. A város részéről egyébként is fontos volt az iskola eredményes működtetése. A századfordulón egymást követő három tűzvész 1797., 1802., jóformán az egész várost elpusztította. Számos középület és 1500 lakóház lett a lángok martaléka. Ez végre ráébresztette a város vezetőségét arra, hogy olyan építészeti rendszabályokat kell hozni, melyeknek végrehajtása hasonló tragédiák bekövetkezését megelőzhetik. Ezért már 1799-ben nyomtatásban adta ki az első szabályzatot: Szabad és Királyi Debrecen városának tűz ellen való rendelkezései címen. 12 Ebben a szabályzatban megtiltják fából készült kémények építését, s a tehetségesebb polgároknak ajánlják téglaépületek és bolthajtások építését augusztus 3-án pedig egy bizottsági javaslatot fogadtak el, melyben elrendelték, hogy új építkezést, toldalékot, vagy átalakítást csak előzetesen bemutatott és jóváhagyott terv alapján lehet végezni. Alapozási munkát helyszíni szemle nélkül megkezdeni nem lehet 13 Egyúttal intézkedtek a tégla és cserépégetés megkezdéséről augusztus 4-én királyi birtokosi rendelet írta elő többek között hogy az építkezés terveit előre be kell mutatni 14 A XIX. század második évtizedében pedig megkezdődött a református Nagytemplom és a Kollégium építése, s számos, - ma is álló magánház kivitelezése, melyek már a tervezők alapos építőipari tudásáról tanúskodnak ben megkezdték a város főbb útvonalainak csatornázását is. A város annyira fontosnak tartotta a rajziskola sikeres működtetését, hogy nemcsak általánosságban foglalkozott az iskola ügyeivel, hanem részleteiben a gyakorlati oktatással is február 5.-i határozatában pl. a Városi Tanács utasította Kiss Sámuel professzort, hogy azokat a mesterlegényeket is, akik architecturát nem tanulnak, vagyis rajztanulásra nem kötelezettek, szakirány szerint rajzra oktassa, tehát a fazekas legényeket a kályha, cserép és edény rajzolására. 15 Ez a határozat azért is fontos, mert a rajz tanításában már a szakirány szerinti oktatást írja elő, ami akkor még a rajztanításban ismeretlen volt, s hosszú időn keresztül a pedagógusok egy része is ellenezte. Egyelőre azonban hiábavaló volt a város minden erőfeszítése. A mesterek vonakodtak inasaikat és legényeiket rajziskolába küldeni, - aminek oka sokszor a féltékenység volt, ha pedig elküldték őket, iskola helyett elcsavarogtak. A mesterek vonakodása és az inasok hanyagsága, s emiatt a rajzoktatás alacsony színvonala országos jelenség volt. A hanyatlást és negligentiát állapítja meg a Helytartótanács január 3-án kelt parancsolata is, mely a rajzoktatással kapcsolatban az 1795-ben kelt rendelet újbóli kihirdetésére utasítja a helyhatóságokat. 16 De a Kollégium sem mondott le arról, hogy a rajzot tanuló diákok a rajzolás elemeinél többet ne kapjanak. Ezért a Kollégium vezetősége 1816-ban határozatot hozott, hogy Professzor Kiss Sámuel uram készítsen architectúrát, vagyis olyan 12 Sápi Lajos: A városrendezés kezdete Debrecenben a XIX. század elején. A Déri Múzeum évi évkönyve 121.o. Idézi a rendeletet a Déri Múzeum évi külön gyűjteménye alapján. 13 Sápi Lajos id.m. 127.o. Idézi a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Fog.308 sz. IV.A. 1011/l 14 Sápi Lajos id.m. 127.o. Idézi Berzeviczi kir. biztos 1804:47. sz. rendeletét. 15 Csurka István id.m. 9.o. 16 Csurka István id.m o. Idézi a Városi Tanács válaszát.

5 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 37 tankönyvet, melyből az építészet elemeit meg lehet tanítani. 17 Kiss Sámuel ezt a könyvet betegsége, majd március 23-án bekövetkezett halála miatt már nem tudta megírni, utóda Beregszászi Pál azonban megírta, s még ebben az évben ki is adták. Kiss Sámuel azonban korai halála ellenére -,. Rövid debreceni tartózkodása alatt maradandó műveket is alkotott. Tervei alapján készült el a Nagytemplom szószéke, 1815-ben Debrecen látképéről tollrajzot készített, s néhány akvarelljét is őrzi a Debreceni Déri Múzeum. 18 Beregszászi Pál személyében olyan műszakilag és rajzolásban is felkészült tanár került az iskola élére, aki a reformkor nemzeti eszméitől áthatva, - szerény lehetőségei ellenére mindent megtett nemcsak az iskola folyamatos működésének biztosításáért, hanem a képzés színvonalának emeléséért is. Ebben mind a város, mind a Kollégium vezetősége messzemenően támogatta. Hogy ennek ellenére mégis milyen elkeseredett küzdelmet kellett a mesterek közömbösségével és az inasok és legények hanyagságával vívnia, azt számos beadványa és jelentése bizonyítja. Végül a városi akarat és Beregszászi kiemelkedő elméleti, valamint gyakorlati tudása, kitartása emelte a rajziskolát az ország hasonló iskoláinak jelentősége és színvonala fölé. Kiss Sámuel halála után több pályázó közül a rajzprofesszori állásra Beregszászit nevezték ki. 19 Hites Geomatra Beregszászi Pál uramnak szorgalmatossága, s a rajz Tudományába való előmenetele, s arra való alkalmatos voltára nézve a Magistrátus és a Communitás meg lévén győződve a néhai Kiss Sámuel Úr által üresen maradt Rajz Professzori hivatalra egész örömmel felveszi, s ezennel a maga részéről Rajz Professzornak kinevezi s elrendeli, hogy a tudomány értése próbájául küldjön fel a Felséges Consiliumnak a most legközelebb Architektúráról készült és itten kinyomatott könyve. 20 Beregszászi, - a mérnök, - igaz pedagógusi elhivatottsággal kezdi munkáját abban a rajziskolában, melynek még nevelési irányzata sem volt egységes. Az iskolába ugyanis a Református Kollégium diákjai, a Kegyes Tanítórend Gimnáziumának tanulói és a város iparos céheinek inasai jártak. A Kollégium és a gimnázium tanulóinál az architectúra és a művészeti-rajz tanítása, az inasoknál pedig az építészet és a praktikus rajzoktatás, a rajznak az ipari tevékenység keretében történő hasznosítása volt a cél. A tanítványok három csoportja egymástól eltérő időben vett részt a rajzoktatáson. A Kollégium diákjai naponta 11 és 12 óra között, a piaristák kedden és csütörtökön délután, az inasok pedig vasárnap Balog István: Adatok Debrecen képzőművészetének történetéhez a XIX. század elején. Művészettörténeti Értesítő IV. sz o. 18 Tóth Mihály: Beregszászi Pál emlékezete. Vasárnapi Újság 12.évf. 30. szám szept o. 19 Zádor Anna és Genthon István id.m. II.k. 643.o. 20 Bajkó Mátyás: Egyházszervezet és iskolarendszer. Debrecen története k. Debrecen o. Idézi a Városi Tanács jegyzőkönyvét. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Protocollum Politicum 1819 IV.A.1011/a Bajkó Mátyás: Adalékok Beregszászi Pál Rajz Oskolájának történetéhez. Közlemények a Kossuth Lajos Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből 4.sz. Debrecen o. Idézi Beregszászi Pál március 7-én kelt, a Tankerületi Főigazgatósághoz intézett beadványát.

6 38 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben A Kollégium Kuratóriuma 1820-ban elrendelte az alkalmazott matematika mellett az építészet tanítását is. Az építészetet a tanterv szerint a rajzoktatás keretében kellett tanítani. Beregszászi ezzel lehetőséget kapott arra, hogy a rajz alapvető elemeinek oktatásán kívül magasabb, művészi célokat is megvalósítson. Az új rajzprofesszor ugyan nem volt kiemelkedő tehetségű művész, mégsem rajta múlott, hogy ezek a célok csak részben valósultak meg. A rajz és képzőművészetek oktatása a Kollégiumban is csak mellékstúdiumnak minősült, annak ellenére, hogy az 1835-i tanterv is elismerte ezek fontosságát. 22 Ugyanakkor hét évvel korábban a harmadikos akadémiai hallgatóknak szabad választást engedett a német nyelv és a rajz tanulása között heti három órában, s csak az építészet oktatását tette kötelezővé heti egy órában. 23 A rajzoktatás időpontjának megválasztása sem volt szerencsés délelőtt 11 és 12 óra között. Beregszászi panaszolja is, hogy a diákokat késve engedik el a Kollégiumból, sok írni és tanulni való feladatot kapnak, télen pedig már délután két órakor újra a Kollégiumba kell menniük. Azok tehát, akik az iskolától távol laknak, választhatnak a rajz tanulása, vagy az ebédelés között. 24 Kiemelkedő tehetségű művészek nem is kerültek ki az iskolából, egyedül Dosnyai (Dozsnyai) Károlyt ( k.) 25 lehet említeni, aki 14 éven át a város költségén tanult a Kollégiumban, s a festő- és szobrászművészet iránti érdeklődését a rajziskola váltotta ki. Sokkal nagyobb jelentősége volt azonban a rajziskolának azoknak a fiataloknak körében, akik mérnöki pályán kívánták tanulmányaikat folytatni. Mindenképpen meg kell említenünk Bodoki Károlyt ( ), akire kollégiumi tanulmányai alatt professzorai, Sárvári Pál és Kerekes Ferenc meggyőző erejű nevelési módszerén kívül kétségkívül a rajziskola is hatással volt abban, hogy élethivatásául a mérnöki pályát választotta. A piarista diákoknak szünnapok délutánján kellett volna a rajziskolába járni, ehelyett azonban sokan, egymást biztatva elmaradtak az oktatásról, s a szünnapot Sétálásra és Jádzásra használták. Akik pedig szorgalmasan jártak, az idő rövidsége miatt nem tudtak eredményt felmutatni Balogh István 11.sz. a. id.m. 44.o. Hivatkozik a Kollégiumi Levéltár Curatoratus jkve jan és dec U.o. 44.o. Hivatkozik a Kollégiumi Levéltár Curatoratus jkve nov l. és nov l. U.o. 192.o. Idézi a Városi Tanács jegyzőkönyvét VI.20. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1011/A. Csurka István id.m. 14.o. megjegyzi, hogy a XX. század elején, 1909-ben is volt olyan iparostanoncul szerződtetett egyén, aki iskolába sohasem járt és írni, olvasni sem tud. Balog István 11.sz. a.id.m. 45.o. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Rendtartási jkv l. 24 Bajkó Mátyás 21.sz.a. id.m. 193.o. 25 Zádor Anna és Genthon István id.m. I.k. 560.o. 26 Bajkó Mátyás 21.sz.a. id.m. 192.o.

7 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 39 A Református Kollégium és a Tanítórend gimnáziumának tanulóin kívül 12 céh tette kötelezővé az inasok részére a rajz oktatását. Beregszászi 1820-ban a Városi Tanácshoz írt beadványában a következő céheket sorolja fel: asztalos, lakatos, ács, kőműves, rézműves, bádogos, sárgarézöntő, sattler, kerékgyártó, fazekas, takács és molnár. 27 A rajziskolának ezekkel az inasokkal és legényekkel volt a legtöbb gondja. Az inasok rajzoktatása akkor lett volna igazán hatékony, ha azok legalább írniolvasni tudnak, s a számolás alapvető elemeit is ismerik. Hiába írta azonban elő a Városi Tanács, hogy Írástudatlan inasnak fel ne vevődjön, 28 a céhek és a mesterek a rendeletben foglaltaknak nem tettek eleget. A legtöbb inas csak gyengén ír és olvas. Ráadásul mestereik házi munkára fogják őket, emiatt kezük elnehezül és rajzolásra alkalmatlanná válik. Hiányoztak a rajzoló eszközök, s a rajzoktatáshoz is olyan tanterem állt rendelkezésre, ahol még a téli fűtés is gondot okozott. A város adott ugyan fát, de sokszor a professzornak kellett a fát elvágatni. 29 A rajzoktatásra alkalmatlan nagytermet is csak 1850-ben választották ketté, amikor a tanulókat kezdő és haladó csoportba osztották, 2. ábra. pedig Beregszászi ezt számtalan esetben kérte a várostól. 30 A legtöbb baj azonban a mesterek és inasok hozzáállásával volt. Bár Beregszászi panaszaira a városi magisztrátus számtalan rendeletet hozott a rajzoktatásban történő részvételre, a helyzet nem javult. A mesterek nem érezték át a rajzolás fontosságát, s nemhogy tanácsaikkal támogatnák az inasokat, hanem amit vasárnap a rajzprofeszszortól hallanak a rajztanulás hasznáról, azt hétköznap igyekeznek a fejükből kiverni. Sok mester félt attól, hogy legényükből különb mester lesz, ha a rajzolás ismereteit megszerzik ezért rajzoktatás helyett több esetben még a városból is elküldik őket. Fegyelmezési eszköz nem volt a rajzprofesszor kezében, egyedül a bizonyságlevél kiadását tagadhatta meg (2. ábra), ami feltétele lett volna az inasságról, legénységre való felszabadításnak. Eredménytelen volt a városi magisztrátus 1829-ben 27 U.o. 191.o. Céhek lasszifikálása Rajzoktatás IX.2. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár IV.A. 1012/f. 9.doboz. 28 U.o. 192.o. Idézi a Városi Tanács jegyzőkönyvét VI.20. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár 1011/A. Csurka István id.m. 14.o. megjegyzi, hogy a XX. század elején, 1909-ben is volt olyan iparostanoncul szerződtetett egyén, aki iskolába sohasem járt és írni, olvasni sem tud. 29 Balog István 11.sz. a.id.m. 45.o. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Rendtartási jkv l. 30 U.o. 45.o. Idézi a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Relationes sz. IV.A. 1011/k.

8 40 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben hozott erre vonatkozó rendelete is, már a következő évben előfordult, hogy éppen a város által kirendelt és felügyelettel megbízott céhbiztos támogatásával szabadítottak fel olyan inasokat, akik a rajziskolát nem látogatták. 31 A céhbiztos igazoló jelentésében így magyarázza eljárását: Ezen Ns városban a kőműves és ács mesterségre a legszegényebb emberek szegődtetik bé gyermekeiket inasnak, vagy pedig azok minden gyámol nélkül szűkölködő nyomorultak, hogy ha tehát ilyen szegény sorsú gyermekek, akik télen által vagy tűzifa hátalással vagy más csekély móddal élősködnek és emiatt a rajz oskolát egész szorgalommal nem is folytathatják, ha több esztendei inaskodás után élelmek keresésére fel nem szabadítódnak, úgy a mesterség tanulását félbeszakítani és magokat betyárságra adni kénytelenek. 32 A céhbiztos eljárását szociális szempontból kifogásolni nem lehet, de a szakmai színvonal megtartása, ill. fejlesztése szempontjából egyenesen tragikusnak kell tekinteni. Az esetnek azért eredménye mégis lett, mert a következő esztendőkben a szabaduló legényektől a remekrajzot jobban megkövetelték. Ezt is sikerült azonban kijátszani. A Tankerületi Főigazgatósághoz március 7-én kelt jelentésében írja többek Beregszászi: Az inasok felszabadulván s legényekké lévén, többé bé nem járnak a Rajz Oskolába, azzal állván elő, hogy ők majd vándorlásokban a felsőbb helyeken fogják magokat gyakorolni, de a tapasztalt ezt is másképpen bizonyítja, mert felmenvén a felsőbb városokra, ott inkább mulató és más efféle helyeket látogattyák, mint a rajzolást gyakorolnák, melly tselekedetek kitetszik akkor, mikor eltöltvén vándorlás idejeket, vissza kerülnek Városunkba, s igyekeznek Czéhbe állani, de ott kérdés tétetvén, jártak-é Rajz Oskolába, és hol a Bizonyság Levél rólla: ezt elő mutatni nem tudják, ekkor jönnek el hozzám, ezt mondogatván, miképpen készen volnék a Remekléshez tsak a rajzolásból való Bizonyság Levél hibázik, s azt kivánják töllem, hogy én egy vagy két nap alatt tselekdjem vélek azt, a mit ők elmulattak, s azt ő hibájokat én hozzam hellyre, a ki az ő elmaradásoknak oka nem vagyok, s nem is voltam: értésekre adván pedig, hogy a felsőbb Rendeléseknél fogva, míg magukat a rajzolásban elegendőképpen nem gyakorolják, és valamely Mustra darabot, mellyet megvisgálás alá béküldhessek, nem készitenek, nam tehetek tudományokról bizonyságot, ők azt az időt, magokra nézve hosszasnak tartván, inkább más Városokra egy vagy két hétre elmennek és ollyan bizonyság Levélel térnek vissza, melly bizonyitja a Rajzolásba való tudományokat, holott abban semmi jártasságok is nintsen: ez ilyen eset, hogy történheti meg, meg nem foghatom. Igy történt tsak a fellyebb való hónapokban is egy, a többek között igy Csorbán György nevű kerékjártó legény, eljött hozzám s kijelentette, hogy ő huzamos ideig nem akar tanulni, hanem tsak arra kér, hogy annyira segitsem, hogy a Czéh kivánságának tehessen eleget, de én azon kivánságát nem tellyesitettem, nem tehetvén azt a rend megzavarása nélkül, igy által látván, hogy itt nem boldogulhat, más Városra ment, ahol is mit tanult, mit nem, nem tudom, hanem haza jövén azzal ditsekedett a több társainak, hogy N. Váradon járt tanulni, ő semmit sem tudot sem irni, sem olvasni, annyival inkább rajzolni, még is két hét alatt megtanitották rajzolni, és bizonyságot is kapott rolla, igaz, hogy 25 Váltó forintyába került: ez hogy történhet, nem tudom, de az én Oskolámban nem kevés rendetlenséget okozott. Mások más Városokra, nevezetesen az Asztalos Legények Aradra mentek és többnyire egy, s két hét alatt 31 U.o. 44.o. Idézi a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Relationes sz. IV.A. 1011/k. 32 U.o. 44.o.

9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 41 hoznak bizonyság Levelet, Azon Felséges Királyi Rendelés pedig, hogy minden Czéhben állandó Ifjú, a Rajz Oskolából remeket készitsen, illen formán tellyesitődik a többek közt az Asztalos Czéhnél. Van a Mesterek közt egy Kornis Gábor nevü, a ki a sdtanult mesterségét megunván, felhagyott véle, vagy is az hagyta el őtet, már most élelme keresése végett, elő szedte azon Rajzolattyait, mellyeket hajdan Inas és Legény korában készitgetett, ez a Mester a Remekelő Ifjakat magához hivogatja, azzal ketsegtetvén, hogy ha semmit sem tudnak is, ne féllyenek tsak ő reá hallgassanak, ki segiti öket s előre megegyezvén véle bizonyos jósumma pénzben 33 Ez az összeg pedig általában 100 Váltó forint volt. Mondta is sok ifjú tsak Kornis Gábor éllyen, bé segit az bennünket a Czéhbe Borzasztóan bántotta ez Beregszászi professzort, akinek egyes esetekben még a Bizonyság Levelét is hamisították, s az asztalos céhben ezt is elfogadták. Joggal veti fel a professzor, hogy ha Debrecenben elfogadják Beregszászi hamisított Bizonyság Levelét, amit azért helyben mégis illenék ismerni, akkor hogyne fogadnák el a más városokból hozott Bizonyság Leveleket. Különösen azon bánkódik a profeszszor, hogy az egyébként amúgy sem módos legények nagy összeget fizetnek ki hanyagságuk miatt, holott a rajzoláshoz szükséges ismereteket szorgalmas tanulással 3. ábra. iskolájában ingyen megszerezhették volna. Mindez azt bizonyítja, hogy becsületes professzora jóvoltából, országosan is kiemelkedő jelentőségű rajziskola működött Debrecenben, ahol nem létezett korrupció, amellyel, mint fentebb láttuk, más városokban gyakran lehetett találkozni. A bemutatott rajzok (3. ábra) is bizonyítják, hogy különösen az asztalosok, de a kőművesek között is akadt szorgalmas tanuló, akiknek rajzait átlagon felülinek lehet minősíteni. A Déri Múzeum gyűjteményében mintegy másfélszáz hiteles mesterrajzot őriznek ebből az időből, melyek között sok fejlett ízlésről és technikai tudásról tanúskodik. Igaz, a Beregszászi jelentésében foglaltak ismeretében kétséges, hogy a rajzokat minden esetben az aláírók készítették. Akadnak olyan rajzok is, melynek aláírásából látszik, hogy a rajzolónak az írással is gondjai voltak. 33 Bajkó Mátyás 21.sz. a.i.m o. Idézi Beregszászi Pál márc. 7-én kelt, a Tankerületi Főigazgatósághoz intézett beadványát.

10 42 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben Beregszászi rajztanári működését ennek ellenére eredményesnek kell tekinteni, mert a megmaradt mintarajzok is azt bizonyítják, hogy az 1820-as éveket követő évtizedekben beadott rajzok a korábbiakkal szemben kétségtelen fejlődést mutatnak. 34 Beregszászi a rajziskola színvonalának emelése érdekében igazi pedagógusi buzgalommal dolgozott. Az ipari tanulók részére kötelező két óra helyett állandóan négyet tartott, az iskolában használt mintarajzokat maga készítette, s kitűnő tankönyveket írt, magyar nyelven. 35 A rajziskolában tanult építészek építették a múlt század derekán Debrecenben és környékén azokat az épületeket, melyek egy része még ma is fennáll. Különösen kiemelkedő tehetségű volt Beregszászi tanítványai között Vecsey Imre ( ), aki építőmester lett és 1845-től haláláig számos köz- és magánépületet épített romantikus stílusban. Ő építette a debreceni Csokonai Színház épületét, a közraktárt, a méntelepet és a ma is álló Piac u. 12., 23. sz. és a Kossuth u. 7., 9. sz. épületeket ábra. A szabadságharc, majd ennek leverését követő önkényuralom sem szakította meg az iskola működését. Bizonyítja ezt a Beregszászi Pál által 1849-et követően kiadott számos Bizonyság Levél, melyet a rajzoktatásban részt vett tanulók részére augusztus 1-én történt nyugdíjazásáig állított ki. A Beregszászi által június 28. és július 18. között kiállított Bizonyság Levelek közül 198-at a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár őriz. 37 Beregszászi közel négy évtizedes rajzpedagógiai és szervező munkájának köszönhető, hogy nyugdíjba vonulása után is zavartalanul működött az iskola. Az önkényuralom alatt az iskola felügyeletét a város Magistrátustól az állam vette át, s az oktatást a Piarista Rendház irányítása alá rendelték, s igazgatója azonos volt a piarista gimnázium igazgatójával. 38 Beregszászit a rajztanári tisztségben Kleiber Károly követte, akinek március 12. és január 29. között kiadott Bizonyítványa -iból 139 található a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. Ezek közül 1860-ig német nyelven adta ki a Zeugniss -t (4. ábra), március 3-tól viszont már magyar nyelven a Bizonyítvány -t arról, hogy az inas a közönséges rajziskolába bejárt. 34 Balog István 11.sz.a. id.m Bajkó Mátyás 21.sz.a.i.m. 195.o. 36 Zádor Annak és Genthon István id.m. IV.k. 652.o. 37 Csurka István id.m. 15.o. 38 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár VIII.622.

11 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 43

12 44 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben december 20-án császári nyílt parancs Új iparrend -et hozott létre, mely az iparoktatásról is intézkedik, s 95. -a szerint A tanítómester köteles a tanonciparos kimíveltetésére ügyelni, s tőle az erre megkívántató időt és alkalmat más 6. ábra 7. ábra szolgáaltra való fordítás által elvonnia nem szabad. A mester tartozik a kiskorú tanoncot a törvényileg kiszabott oktatások látogatására is szorítani. 39 Mivel ez a rendelet olyan helyről jött, melynek törvényes voltát a nemzet kétségbe vonta, s emiatt be sem tartotta, a céhmestereknek eggyel több okuk lett arra, hogy inasoktól a rajziskola látogatását ne követeljék meg. A kiegyezés után az analfabétizmus felszámolására létrejött az évi XXXVIII. tc. a népoktatásról. Ez a törvény azonban az ipari tanulók oktatásával nem foglalkozott. Ezért Simonffy Imre rendőrkapitány, később Debrecen város polgármestere, 1869-ben 680, általa összeíratott iparostanonc oktatása érdekében külön iskola felállítására tett javaslatot. A javaslat megvalósítása érdekében azonban további intézkedés nem történt ben kiadták a VIII. tc-et, melynek 42. -a igen szűkszavúan intézkedik arról, hogy a mester köteles az iparos tanoncát iskolába járásra szorítani,. Ennek hatására alakult meg Debrecenben az Iparos ifjak betegsegélyző és önképző egyesülete, mely tagjait vasárnaponként rajzoktatásban részesítette. 39 U.o.

13 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 45 Ekkor azonban már a nemzeti tudattól egyre inkább áthatott iparos társadalom is érezte, hogy a nagy ipari nemzeteket csak megfelelő szakmai tudással lehet utólérni. A tanulók most már rendszeresebben jártak a rajziskolába, melynek rajztanára Kleiber Károly után 1871-től Domokos Kálmán lett, az előkészítő rajz tanára pedig Kallós Kálmán. Tőlük az április 2. és április 6. közötti időszakből 23 Tanulmányi Bizonyítvány -t őriz a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. (5. ábra) Ugyanitt található a Rajzoskola közötti feltételezett anyakönyve, mely szerint az 1874/75. tanévben 251, az 1875/76. tanévben 277, 1876/77-ben pedig 236 iparostanonc tanulója volt a rajziskolának. 40 Ezalatt olyan színvonalas rajzok születtek, mint Szatmári Péter ácssegéd 1874-ben készített rajzai, melyből 66 db-ot és egy akvarellt albumba kötve őriz a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, s melyen Domokos Kálmán rajztanár igazolja, hogy az ácssegéd a rajzokat előtte készítette. (6. és 7. ábra) sz. leiratában most már a földművelésügyi, ipari és kereskedelmi miniszter is sürgeti a várost ipariskola létesítése érdekében. A Városi Tanács ban fel is kérte az Állandó népnevelésügyi bizottság -ot, hogy készítsen tervet iparos tanonciskola szervezésére. A bizottság a tervet el is készítette, de mivel csak általánosságban foglalkozott a témával, a Tanács a tervezetet a bizottságnak kiegészítésre visszaadta azzal, hogy a felállításra kerülő iskola szervezetét, tantervét és költségvetését is készítsék el. Ennek a feladatnak a bizottság július 1-ig eleget tett, ezt a város közgyűlése sz. alatt elfogadta, s a jóváhagyott szervezet és tanterv alapján az oktatás megfelelő számú tanszemélyzettel szeptember 1-én meg is kezdődött, 41 s ezzel a rajziskola több mint hat évtizedes működés után megszünt. Az ipari tanulók képzésében pedig fokozatosan kialakult az az elv, hogy a tanonciskola is iskola, az iparostanonc is tanuló, nemcsak munkás, tehát a tanítás ebben az iskolában is köznapokon történik, s hogy a tanoncnak is igénye van már tanonckorában és ezért meg kell adni neki azt az alapot, melyet saját erejéből tovább építhet. 42 II. Beregszászi Pál Debrecenben született november 21-én 43 Édesapja Beregszászi István szűcsmester, édesanyja Mezei Erzsébet volt. Az 1790-ből származó adókönyvek szerint Beregszászi István Hatvan u. 78. sz. alatt lakott, s mint mestert a negyedik classisba sorolták, tehát családja igen szerény körülmények között élt U.o. 41 Csurka István id.m o. 42 Szőr József: Debrecen iparoktatása. Hajdú vármegye és Debrecen sz. kir. város. Vármegyei monográfiák. Budapest o. 43 Beregszászi Pált november 25-én keresztelték. Ref.Egyház Lvt. Anyakönyvek VIII. 430.l. 44 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Repartitiones 1790/91. Hatvan u. IV.A.1011/t.

14 46 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben A fiatal Beregszászi alsó- és középiskoláit a debreceni Református Kollégiumban végezte ban lett tógátus diák. Minden valószínűség szerint már ekkor megismerkedett a rézmetszetek készítésével, bár ekkor a debreceni tógátus diákok rézmetsző művészete a sokat ígérő kezdet után leáldozóban volt. A legkiválóbb rézmetszők: Erőss Gábor, Papp József és Lumnitzer János György fokozatosan elkerültek Debrecenből. Így aztán a rézmetszést Beregszászi Pál elsősorban nem tőlük, hanem Pesten Karacs Ferenctől tanulta, bár kétségtelen, hogy munkáikkal, iskolai atlaszaikkal már Debrecenben is találkozott, s valószínűleg segédkezett is nekik. Annál inkább valószínű ez, mert testvérbátyja, - Beregszászi Péter is- ebben az időben 1804-ben és 1807-ben készítette a metszeteket Sárvári Pál professzor könyvéhez ben iratkozott be a pesti egyetem mérnöki karára, - az Institutum Geometricumba, ahol három évi tanulás után, 1814-ben mérnöki oklevelet szerzett. Ez alatt azonban nemcsak a kiszabott tanterv szerinti tanulmányokat folytatta, hanem igyekezett magát a rajzolás, de főképpen a rézmetszés tudományában is tovább képezni. 46 Erre nagyszerű lehetősége nyílott azáltal, hogy szoros barátságban állt a nála húsz évvel idősebb Karacs Ferenccel, aki a kor egyik legkiválóbb rézmetszője és térképszerkesztője volt. Sőt egyideig a Herbstgasse (ma Szentkirályi utca) 1054 sz. alatti Karacs ház lakója is volt. Ebben a vendégszerető házban a XIX. század első évtizedeinek majd minden szellemi vezéregyénisége megfordult. Járt ide Pethe Ferenc, Virág Benedek, Kulcsár István, Döbrentei Gábor, Horváth István, Szentpétery Zsigmond és Ferenczy István. Karacs házában lakott 1814-ben Katona József is, aki itt írta Jeruzsálem pusztulása c. művét, 47 tehát még az is valószínű, hogy Katona és Beregszászi egy ideig lakótársak voltak. Bizonyos, hogy ezekkel a felvilágosult és a reformkort előkészítő tudósokkal, írókkal, művészekkel itt kötött barátsága hatással volt későbbi munkásságára, amikor rajztanári pályája során minden nehézséget vállalva küzdött tanítványai sikeres előmeneteléért. Beregszászi a mérnöki oklevél megszerzése után a rajzolás és az építészet terén szerzett ismereteit tovább kívánta bővíteni, ezért Bécsbe ment, ahol a cs. És kir. egyetemen tovább folytatta tanulmányait. 45 Pataki Ferenc: A magyar rézmetszés története. Budapest és 147.o. 46 Szűcs István: Szabad Királyi város Debrecen történelme. Debrecen k. 581.o. 47 Tóth Mihály id.m. 491.o.

15 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 47 Hazatérte után Debrecenben és a környező vármegyékben földmérő munkát végzett, 1819-ben lett rajz és építészet professzor a Rajz oskolában, s 39 éven át ezt a munkát igaz magyar hazafihoz és pedagógushoz méltó becsülettel és lelkiismerettel végezte el. Nyugdíjazását mellbetegsége miatt kérte, s rajzoktatásban szerzett érdemeit annyira tisztelték, hogy augusztus 1-én egész fizetésének megfelelő nyugdíjjal válhatott meg munkahelyétől. Évi fizetése kezdetben 300 frt volt, ezt később 400 frt-ra emelték. Ehhez járult 80 frt szálláspénz és 12 öl tűzifa járandóság. 48 Rajztanárrá történt kinevezése évében jelent meg első tankönyve. Az építés 8. ábra tudományának azon része, melyben az építésre teendő költségeknek számbavétele adódik elő. Ezt sűrűn követték további munkái, melyekben részben műszaki, részben pedig szabadkézi rajzzal foglalkozott. Rajzprofeszszori működésének első öt évében négy művet jelentetett meg, melyet 1837-ben a szabadkézi rajzzal foglalkozó munkájának második kiadása, 1846-ban a fedélszerkezetekkel, 1859-ben a perspektivikus rajzolással, 1863-ban pedig az oszloprendekről írt műve követett. Könyveit nagyszerű ábrákkal, rajzokkal látta el, melyeket nemcsak maga rajzolt, hanem rézbe is saját kezűleg metszett. Kiadott művei korai műszaki tankönyvirodalmunk remekei. 49 Építészetben való jártassága annyira közismert volt, hogy a város rendszeresen foglalkoztatta, különösen lakóépületekkel kapcsolatos peres ügyekben, mint építész szakértőt. Erről a periratok mellett található számtalan alap- és helyszínrajza tanúskodik. 50 Kikérték javaslatát a Nagytemplom építésénél is. Péchy Mihály impozáns tervét, mely középen magas dobra állított kupolát tartalmazott, részben az ilyen munkára felkészületlen építők vonakodása, részben pedig anyagi okok miatt redukálni kellett. Végül minden valószínűség szerint Beregszászi tervét fogadták el, aki a 48 Pataki Ferenc id.m. 147.o. 49 Balogh István 11.sz.a. id.m. 46.o. 50 Beregszászi Pál könyveit maga adta ki, bizonyítja ezt az 1859-ben készült plakát-hirdetés, melyben közli, hogy melyik könyvét és milyen áron lehet Péterfia u sz. a. lakásán megrendelni. Ezen kívül Tóth Mihály Vasárnapi Újságban írt nekrológja is felsorolja azokat a műveket, melyek a professzor özvegyénél leszállított áron elhalálozása után még kaphatók voltak. Ennek ellenére ma Debrecenben az Egyetemi és a Kollégiumi Könyvtárban sem található meg Beregszászi valamennyi művel.

16 48 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben kupola helyett a tympanont felmagasította és a mögötte levő ballusztráddal lezárt, vázával díszített attikafalat építette meg. (8. ábra) Amint látjuk, Péchy nagyszabású tervének elhagyása után ez a megoldás is kitűnően sikerült, s a létesítmény nem sokat vesztett építőművészeti értékéből. Ez pedig mindenképpen Beregszászi művészeti képességét bizonyítja. A református egyház építészeti ügyekben többször is igénybe vette szakértelmét, különösen a Nagytemplom építési hibáinak korrigálásánál és a Kistemplom tatarozásánál január 1-től pedig a város is alkalmazta, mint hites földmérőt. Ebben az időben számos geodéziai munkát készített, pl. a Fűvészkertről, a római kathólikus temetőről, a városról pedig több térképet is. A jelenleg is álló városháza építési munkáinál műszaki ellenőrként dolgozott július 31-én Beregszászi készített terveket az 1820-as években megkezdett, de rosszul megépített városi csatornahálózat kijavítására. Mivel a javítás sem hozott megfelelő eredményt, Beregszászi Pál, Somogyi Károly mérnökkel felülvizsgálta az egész hálózatot augusztus 20-án beadott jelentésükben megállapították, hogy a városi csatornahálózat építésénél az alapvető hibát azt 1820-as években követték el, amikor szintezési térkép nélkül készítették el a hálózat terveit. A Hatvan, Péterfia és Csapó utcai osztályzatokban lévő árkok és csatornák minden vizei a Miklós utca felé, a most egyedüli Nagy Tóczi főcsatornába folynak, ezt viszont nem lehet befedni a szüntelenül felhalmozódó iszap miatt, mert a Hatvan és Német utcai csatornák boltozatjai a kérdéses főárokba való torkolatjoknál alig hat hüvelyknyi magassággal vannak megkülönböztetve, bárha egymástól 200 ölnyi távolságra esnek, melynek természetes eredménye a tespedés lévén, egyedül a minden évben újra megásható nyílt árok által lehet a vízfolyást fenntartani. Ezért a három évtized által elszámított akadály okozta a csatornázás megoldhatatlanságát, az új tervek alapján aztán a tanács november 23-án új csatornaépítést rendelt el. 52 Szakértelmét és lelkiismeretes munkáját, mind a város, mind pedig az egyház értékelte is, 1833-ban a 60 tagú városi közönség hites polgárává, egy évvel később pedig református egyházi tanácsossá (presbiterré) választották. Beregszászi nem nagyon foglalkozott sem tervezéssel, sem kivitelezéssel, életét elsősorban az oktatási feladatok maradéktalan elvégzése és a tankönyvírás töltötte ki. Jelentős tervezési munkája Csokonai Vitéz Mihály síremléke, melyet 1836-ban állítottak fel a költő Hatvan utcai temetőben levő sírja fölé. A geometriai elemekből összeállított öntöttvas gúla még a közelmúltban is sok vihart váltott ki, többen azt állították, hogy ezzel a hatalmas emlékművel jelképesen a költő szellemét is sírba akarták zárni. Pedig ez a szándék mind a tervezőtől, mind a Kollégiumtól, mind pedig a várostól távol állt. Ugyanakkor viszont az emlékmű nagyszerűen megválasztott arányaival egyszerűsége ellenére is impozáns és monumentális hatású Balogh István 11.sz.a. id.m. 46. és 49.o. 52 Dr. Komoróczy György: A reformkori Debrecen. Debrecen A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közl. 6.sz o. 53 Beregszászi Pál: Csokonai Vitéz Mihály síremléke. Debrecen A műben bemutatja a síremléket, beszámol az építés körülményeiről, s mellékel hozzá egy színes Debrecen térképet.

17 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 49 Beregszászi Pál 75 éves korában augusztus 3-án Debrecenben hunyt el, hátrahagyva özvegyét, Palotai Asbóth Beátát kivel 44 éven át élt boldog házasságban. 54 II. Beregszászi Pál szakirodalmi tevékenysége Beregszászi Pál azonban nemcsak kiváló mérnök, becsületes és lelkiismeretes pedagógus, hanem különösen jó szakkönyvíró is volt. Szakirodalmi tevékenysége során elsősorban az építészettel, s az ehhez kapcsolódó rajz ismertetésével foglalkozott. 9. ábra Műveit minden esetben a praktikus megoldásra való törekvős jellemezte. A XVIII. században a mesterségek a céheken belül általában apáról fiúra szálltak, vagy legalábbis családon belül maradtak, így aztán családon belül maradtak a mesterségek titkai, a mesterségbeli fogások, melyeket nem árultak el idegeneknek. A merkantilista gazdaságszemlélet viszont kialakította a megrendelők és vásárlók érdeklődését az áruk költségeinek részletei iránt is. Az építtetőt most már nemcsak az érdekelte, hogy milyen létesítményt kap a pénzéért, hanem az is, hogy az építőmester hogyan alakította ki az építmény költségeit. Beregszászi január 15-én írt első művében, az Építés tudományának azon része, melyben az Építésre teendő költségeknek számbavevése adódik elő ezt a következőképpen írja le: Mikor az ember valamely Épületet tétet, legelső kérdése is az, hogy mibe kerül? s kívánja tudni, hogy mennyi számú Matériálét, t.i. követ, téglát, meszet, homokot, fát, vasat s a t. szerezzen össze, mit kell a Mes- 54 Tóth Mihály id.m. 491.o.

18 50 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben terembereknek, Napszámosoknak fizetni, hogy annál fogva tudhassa meg azt, lészen-é néki elegendő költsége azon Épület tökéletesen való elkészítésére 55 A mű első részében a hossz-, terület- és térfogatmértékkel, s azokkal kapcsolatos számítási műveletekkel foglalkozik, a második részben az egyes épületelemek tömegszámításának módszerét ismerteti meg, a harmadik részben pedig egy teljes költségszámítást végez egy háromszintes épületre. A kalkulációt ma is ugyanezzel a módszerrel végzik az építőiparban. A könyvhöz I-III. rézmetszéssel készített táblán a számítás műveleteit rajzokon is ábrázolja, a IV. táblán pedig az épület homlokzatát, metszetét, tetőszerkezetét, pince, földszinti és emeleti alaprajzát is bemutatja. (9. ábra) Ez abban az időben egy helyszínrajz csatolásával, valamint kiegészítve a szükséges méretek bejelölésével, elegendő volt a város részéről az építés engedélyezéséhez, sőt, mivel a rajzot a mesternek kellett elkészíteni, annak alapján a létesítmény kivitelezéséhez is. Tehát a könyv harmadik részében leírt költségvetéssel együtt teljes tervdokumentáció képezett. Bár Beregszászi első könyvében is a matematikai műveletek alapfokán kezdte az építészeti rajz oktatását, valószínűleg észrevette, hogy sok esetben írni és olvasni sem tudó tanítványai számára a könyvben leírt anyag nehezen feldolgozható. Ezért 1822-ben kiadott egy tankönyvet, melynek célját már címében is megjelölte: A Rajzolás tudományának kezdete. A tanítványai számára készítette Beregszászi Pál hitele földmérő, s nemes szabad királyi Debreczen városábann a rajzolás és pítés tudományának közönséges professora. A könyv megismerteti a tanulót nemcsak a rajz eszközeivel, a különböző festékekkel, hanem azzal az anyaggal és eljárással is, amely anyagokból és ahogyan ezek az eszközök, festékek készültek. A rajzoktatás pedig ma is azokat a pedagógiai elveket követi, amit Beregszászi ebben a munkájában leír: a ki a különbkülönbféle előforduló Tárgyaknak, szabad kézzel való rajzolásábann is, a kívánt czélját haszonnal akarja elérni, szükségesképpen megkivántatik, hogy a Rajzolásnak legalább az ittenn előadott módját értse, nem tsak, hanem hogy ezeket, elsőbben ugyan Törvényeik szerént a megnevezett Eszközök által, egyről egygyig több izbenn utána lerajzolvánn, próbálgassa szabad kézzel is szorossan követni, s ezek utánn más különbkülönbféle Tárgyakat állítván szemei eleibe, azok kiterjedésének megitéllésébenn s larajzolásában gyakorolja magát, igy hamarább és bizonyosabbann eljuthat akármely Tárgynak helyesebb megismerésére, és rendesebb formákbann való lerajzolására, mert tapasztalni lehet, hogy azon Rajzolni kezdő, a ki a Rajzolást ezekenn kezdette, rövidebb utonn eljutott, és nagyobb tökéletességet is ért a Rajzolásbann, mint az a ki elsőbenn is Emberi Képeknek, vagy más Környékek, Virágok, s Állatok rajzolásánn kezdette a Rajzolást tanúlni. 56 A rajzolás és festés művészetében kifejezetten naturalista szemléletet vall, ragaszkodik a valóság optikai képének objektív visszatükröződéséhez, utánzásához: 55 Beregszászi Pál: Építés tudománya azonn része melyben az épitésre teendő költségek számbavevéve adódik elő. Az ahhoz érteni kivánók kedvévért készitette Beregszászi Pál Hites földmérő. Négy Réz Táblákkal. Debreczenben nyomtatta Tóth Ferencz Előljáró beszéd. 56 Beregszászi Pál: A rajzolás tudományának kezdete. A tanítványi számára készítette Beregszászi Pál hites földmérő, s Nemes Szabad Királyi Debreczen városábann a rajzolás és épités tudományának közönséges professzora. Öt réztáblákkal. Debreczenben nyomatott Tóth Ferenc által Előljáró beszéd.

19 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII 51 A rajzolatoknak szinekkel való kiadásábann egyedül való tzél, hogy a Rajzolat a Természetet mind formájára, mind szinére nézve tökéletesenn kövesse, úgy annyira, hogy még a Rajzolatokhoz nem értő emberek is egy tekintettel elesmerjék a Rajzolásnak tzélját Ugyanakkor ebben a művében megjelennek a XX. század egyes művészeti irányzataira jellemző vonások is, amikor a természetben található tárgyak rajzi megjelenítését mértani ábrákból vezeti le. Foglalkozik a testek megvilágításával s a rajzolásban ezt követő árnyékolással (22. ábra) Külön választja a természetes megvilágítást Napvilág, Holdvilág, Éj világa a mesterségestől: Tüz, Fáklya, Gyertya, égő Fák stb ban jelent meg A szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete c. művének első kiadása, melyben rajzpedagógiai alapelveit a korábbiaknál is részletesebben ismerteti. Mint előző művében, itt is helyteleníti azokat a korabeli rajzoktatási módszereket, mely a tanulókat minden előtanulmány nélkül emberi test, vagy tájképek rajzolására oktatja. Különösen azért tartja ezt veszélyesnek, mert még a tehetséges tanulót is a kezdeti érdeklődés után a sikertelenség élménye elkedvetleníti, s felhagyhat a rajz tanulásával. Meg is mondja, hogy ő nem művészeket akar nevelni, csak fel akarja készíteni a tanulókat a szabad kézzel történő rajzolásra. Ezért a műszaki rajz segítségével és alkalmazásával elsősorban a vonalvezetésre, az arányok betartására, a távlatok helyes megszerkesztésére és a fény alapján történő árnyékolásra kívánja megtanítani tanítványait. Ez a műve albumszerű formában, 12 rézzel metszett táblán mutatta be a szabad kézi rajzolás megismeréséhez szükséges mintákat, a fokozatosságot minden esetben betartva. A könyv második bővített kiadása 1837-ben A szabad kézzel való rajzolásnak kezdete címen, ugyancsak albumszerű formában jelent meg, de most már 20 rézzel metszett tábla volt hozzá mellékelve. A mintákat a Rajz-Oskolá -ban mint mintarajzokat használták. (4, 5, 6. ábra) 58 A szabadkézi rajzzal foglalkozó műve első kiadását követő évben 1824-ben ismét az építészettel foglalkozik, kiadásra kerül Az építés tudományának azon része, melyben az Épületeknek Erős és Alkalmatos volta adódik elő c. műve. Ez a könyv tulajdonképpen az épületek költségeinek számításával foglalkozó munka folytatása, s az épületek kivitelezésére vonatkozó szabályokat itt írja le. A mű bevezetőjében meghatározza az épületek fogalmát: Épület neve alatt értetődik, az építéshez megkívántatandó Matériáléknak az Építő Mestertől bizonyos Réguláknak szoros megtartása utánn való összeszerkesztése Megállapítja azt is, hogy az architector, az építész nevet csak egyetemes tudással rendelkező mester érdemli meg: hogy a maga keze alatt levő épületet értelmesen, benne mindent 57 Beregszászi Pál 55.sz.a. id.m. 19.o. 58 Beregszászi Pál szabadkézi rajzolással foglalkozó műveinek teljes címe: A szabad kézzel való rajzolás tudományának kezdete Tanitványi számára készistette Beregszászi Pál, hites földmérő, s Nemes Sz.Kir. Debreczen várossában a rajzolás és épités tudománnyának közönséges professora. XII. Réztáblákkal. Debreczenben Nyomtatott Tóth Ferenc által A szabad kézzel való rajzolásnak kezdete. Tanitványjai számára készitette Beregszászi Pál, hites földmérő, s n.sz. kir. Debreczen városában Rajzolás, és Épités Tudományának közönséges professzora. Második megbővitett kiadás. Debreczenben nyomtatta Tóth Lajos

20 52 Dunka Sándor: Az építészet és rajz oktatása Debrecenben meggondolva és a legjobb izlés szerint rendeljen 59 Jártas legyen a tudományokban, a filozófiában, matematikában, arithmetikában, rajzolásban, fizikában, mechanikában, sőt még a törvénytudományban is. Ismertje meg a korábban épített szép létesítményeket, de emellett legyen találékony, hogy ízlésesebb, szebb és az igényeknek jobban megfelelő épületeket tudjon megvalósítani. A munka első részében az épületek erősségével foglalkozik. Az építőmesternek kötelessége az épületnek olyan erőt adni, hogy az a Tüzet, Vizet, Levegő ég változását, Földindulást, s más megtörténhető viszontagságokat, és azon különbféle haszonvételeket, melyekre fordítódik, elegendőképpen kiállhassa, és hogy az, a maga terhétől öszve ne omolyon 60 Csoportosítja az építményeket helyük és funkciójuk szerint: Városok erősítését, Várak építését Hadi, vagy Katonai építésnek (Architectura Militaris, Kriegsbaukunst), városi épületek, templomok, iskolák, paloták építését. Polgári építésnek (Architectura Civilis cultior, Schőne Baukunst), a mezei gazdálkodáshoz szükséges építmények építését mezei építésnek, (Architectura Civilis rustica, vel Oeconomica, Laudwirtschfliche, oder Oeconomische Baukunst) nevezi. Külön csoportba sorolja a hidak, malmok, utak készítését, kertek elrendezését, a vizek rendezését, töltések, csatornák építését, melyet Vízi Építésnek (Hydraulica, Wasserbaukunst) nevez. 61 Fontosnak tartja az épület helyének megválasztását, alacsony, lapályos helyre nem szabad építeni, mert ott a levegő egészségtelen és a földből feljövő nedvesség az épület szerkezetében rothadást okoz. A létesítmény alapja szélesebb legyen, mint a rárakott fal. 62 Foglalkozik a Matériákkal anyagokkal, a terméskővel, hogyan kell falat terméskőből rakni, párkányzatot, ajtót, ablakot, lépcsőt készíteni. Leírja, hogy az anyag minőségének ellenőrzését a legegyszerűbb eljárásokkal is el lehet végezni: Terméskövek jóságának legjobb próbája az: Tevődjön vizbenn, és egynéhány nap múlva vevődjön ki, ha nem sokkal lett nehezebb, bizonyos jele, hogy jó 63 A tégla jóságának megesmértető jelei. Ha valamely darab vassal reá üt az ember, éles és tiszta hangot ád, jele, hogy jól kiégetődött 64 Ugyanígy foglalkozik az építkezéshez használt mész, homok és anyag minőségével. A fák közül legjobbak azok, melyek száraz, homokos, köves talajon, magas hegyek tetején nőttek, mert ezek már a viszonytagságokhoz hozzászoktak. A felhasználásra kerülő fát tavasszal kell kivágni, mert ilyenkor van a legkevesebb nedvesség benne, s egy ideig rajta kell hagyni a héját, hogy az a fa nedvességét magába vegye. Ugyanilyen praktikus alapossággal foglalkozik az alapozással, a falazással, ezen belül az alapfalakkal, közfalakkal, bolthajtásokkal. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy Mindenütt, de kivált a szegletekenn, az alsó sorbann rakott Téglák 59 Beregszászi Pál: Az épités tudományának azonn része melyben az épületeknek erős és alkalmatos volta adódik elő. Az ahhoz érteni kivánók kedvéért készitette Beregszászi Pál Hites földmérő Debreczenbenn. Nyomtatta Tóth Ferencz o. 60 U.o. 11.o. 61 U.o. 6-7.o. 62 U.o. 11.o. 63 U.o. 14.o. 64 U.o. 16.o.

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat

Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Díjazták kiváló pedagógusainkat és diákjainkat Az előző tanévben is sikert sikerre halmoztak iskolánk tanárai és tanulói, amelyekről örömmel adunk hírt. Élmezőnyben az OKTV-n Évek óta kiemelkedően szerepelnek

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1

SZERZŐ: Kiss Róbert. Oldal1 A LOGO MindStorms NXT/EV3 robot grafikus képernyőjét használva különböző ábrákat tudunk rajzolni. A képek létrehozásához koordináta rendszerben adott alakzatok (kör, téglalap, szakasz, pont) meghatározó

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

VALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral

VALÓSÁG. Nem harap az énekóra sem Interjú egy mentortanárral VALÓSÁG Az alábbi interjúkból a pedagógus életút két állomásáról kaphatunk képet, egy mentortanár és egy pályakezdő pedagógus véleménye alapján. A beszélgetések főként a pedagógussá válás kezdeti szakaszáról,

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik.

A rendelet célja. (2) A cím adományozása és a címmel járó támogatás megállapítása nyilvános pályázat útján történik. Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 5/2013. (II.15.) önkormányzati rendelete Doboz Nagyközség Ifjú Reménysége cím alapításáról, támogatásának rendjéről Doboz Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

IX. 1. Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye 1705 1874 ( 1899) a) A Váci Asztalos Céh iratai 1743 1872 0,14 fm

IX. 1. Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye 1705 1874 ( 1899) a) A Váci Asztalos Céh iratai 1743 1872 0,14 fm IX. 1. Vác városi céhiratok levéltári gyűjteménye 1705 1874 ( 1899) Terjedelem: 1,22 fm, 12 doboz, 12 raktári egység Raktári hely: Vác Város Levéltára,... sz. raktár,... polc a) A Váci Asztalos Céh iratai

Részletesebben

Katona József, az értékteremtő

Katona József, az értékteremtő 1 Katona József, az értékteremtő A Bánk bán írójának születésére emlékezünk. Katona József drámaíróként a legismertebb, de nekünk, kecskeméti polgároknak személye nemcsak legnagyobb nemzeti drámánk íróját,

Részletesebben

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013.

Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós Építési engedélyezési eljárások TERC Kft., Budapest, 2013. Mednyánszky Miklós, 2013 TERC Kft., 2013 A könyv részeit vagy egészét közölni a szerzőre és a kiadóra vonatkozó adatok feltüntetése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat ALPOLGÁRMESTERE :1042 Budapest, István út 14. /Fax231-3141/231-3151 e-mail:mszabolcs@ujpest.hu ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2011. június 30-i ülésére

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt

ESETTANULMÁNY. 10-es csoport. Módszertani nap 2006 február 14. Készítette: Kovács Zsolt ESETTANULMÁNY 10-es csoport Módszertani nap 2006 február 14 Készítette: Kovács Zsolt Személyi adatok: Név: B Tamás Szül: Sz., 1987. október 31 Iskolai végzettség 8 osztály Ítélete: B Tamás növendék 10-es

Részletesebben

Radnóti-nap 2014. Rajz pályázatot Meseíró pályázatot.

Radnóti-nap 2014. Rajz pályázatot Meseíró pályázatot. Radnóti-nap 2014 Mit is jelenthet húsz, vagy ötven év? múlt és jövendő századok sora? A költő oly idős, amennyi a világ, ( Radnóti Miklós: Köszöntő) A Városközponti Tulipános Általános Iskola Radnóti Miklós

Részletesebben

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA

KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA A Batthyány Fülöp Gimnázium és Általános Iskola 201202 KÖZÉPISKOLAI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓJA a. tanév középfokú beiskolázásához A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2013/2014-es tanévre Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2012.10.30. TANULMÁNYI TERÜLETEK

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka.

Információk: Ponácz Ferenc igazgatóhelyettes, tel.: 22/ 506-162 Titkárság, tel.: 22/ 506-472. web: www.telekiblanka.hu. e-mail: budai@telekiblanka. Kedves Szülők! Köszönjük érdeklődésüket iskolánk hat évfolyamos gimnáziumi képzése iránt. E tájékoztató honlapunkon történő megjelentetésével is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Önök minél több információhoz

Részletesebben

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék

Sajtómegjelenések Mentorprogram. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék FEBRUÁR 26... 2 FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG... 2... 2 SZEGED SZERVER... 2... 2 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM... 3... 3 HÍREXTRA... 3 Sikeres a deszegregációs program... 3 WEBRÁDIO.HU...

Részletesebben

1 tanóra hetente, összesen 33 óra

1 tanóra hetente, összesen 33 óra Művelődési terület Tantárgy Óraszám Évfolyam Ember és társadalom Regionális nevelés 1 tanóra hetente, összesen 33 óra nyolcadik Iskolai végzettség ISCED 2 Tanítási nyelv Ez a tanmenet a Szlovák Köztársaság

Részletesebben

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA

KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA KARÁCSONY SÁNDOR ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT IGAZGATÓJA 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 6. /Fax: (54) 531 008 E-mail: muvhfold@t-online.hu Iktatószám: 3001-2 /2012. 8. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

A Haza és haladás vetélkedő döntője

A Haza és haladás vetélkedő döntője A Haza és haladás vetélkedő döntője 2013. május 27. Debrecen Részletek az előzetes feladatokból A megnyitó A csapatok munka közben Nézzük, kit rejt a léggömb? A zsűri a feladatok értékelése közben, nagy

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2012/2013-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2011.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Feladatok a múzeumi kiállításban

Feladatok a múzeumi kiállításban 1., Kiss Bálint református lelkész fia, ifj. Kiss Bálint, festımővész lett. Egyik, 1836-ban alkotott képét megtalálod a kiállítás elsı, történeti részében, azt a személyt ábrázolja, akit késıbb a város

Részletesebben

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése

Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése Minőségbiztosítás a 2009/2010. tanév felmérésének kiértékelése a Gallup Intézet nyilvános, bemért kérdőívei és feldolgozási módszere szerint Tanulói elégedettség kérdőívének kiértékelése Törpe tanulói

Részletesebben

MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI?

MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI? MIÉRT ÉPPEN A SZÉCHENYI? az ifjúság nevelése egy olyan országban, mely létéhez és szabadságához ragaszkodik, tekintettel minden honpolgárnak hazája iránti kötelességére, tökéletes kell, hogy legyen (Széchenyi

Részletesebben

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu

Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Székely Mihály Szakképzo Iskola, Kollégium, Általános Iskola 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. www.szvki.hu Középiskolai beiskolázási és pályaválasztási tájékoztató Nyílt nap: 2013. november 15. 8.00-tól

Részletesebben

tantárgy adatlap és tantárgykövetelmények

tantárgy adatlap és tantárgykövetelmények tantárgy adatlap és tantárgykövetelmények cím speciális rajz 1. tárgykód heti óraszám1 PM-SESNE001D / PM-SESLE001D 0 ea / 2 gyak kreditpont 2 szak(ok)/típus2 tagozat2 követelmény3 meghirdetés féléve4 nyelve

Részletesebben

DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24.

DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24. DÉL-BORSODI LEADER EGYESÜLET, 3450 Mezőcsát, Hősök tere.24. Jogcímkód: 6.352.01.01 Pályázó neve: Vattai Református Egyházközség Pályázó MVH regisztrációs száma: 1008787606 Iratazonosító: 1553488383 Vattai

Részletesebben

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária Oktassunk vagy buktassunk Majoros Mária 28. április Írta: dr. Majoros Mária A számítógépek tömeges elterjedése és az internet megváltoztatták az ismeretszerzés formáit. Az iskolai oktatás mindig rendelkezett

Részletesebben

Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25.

Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25. Selyemréti Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola Pedagógiai program módosítása Miskolc, 2010. október 25. 1 Pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása Iskolánkban a nevelő-oktató munka

Részletesebben

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre

FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ a 2011/2012-es tanévre Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelemi, Közgazdasági Szakközépiskola OM azonosító: 035424 www.hunfalvy-szki.hu 2010.10.01. TANULMÁNYI

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 8. OSZTÁLYOSOKNAK FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2015/2016 2014. OKTÓBER 28. Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskola 1011 Budapest, Ponty utca 3. TANULMÁNYI TERÜLETEK (TAGOZATOK)

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ A versenyző neve:.. osztálya:.... Az iskola neve:. Az iskola címe:.

Részletesebben

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017

8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 8. OSZTÁLYOS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016/2017 2015. OKTÓBER 15. Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Hunfalvy János Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági és Kereskedelemi Szakközépiskolája 1011 Budapest,

Részletesebben

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat

TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS. Nappali tagozat TANÍTÓKÉPZÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNY GYAKORLATI KÉPZÉS I. Felépítés II. Táblázat III. Gyakorlati képzés feladatai IV. Gyakorlati képzés formái I. Felépítés Nappali tagozat A német nemzetiségi szakirány

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Bókay János Humán Szakközépiskola

Bókay János Humán Szakközépiskola Beiskolázási tájékoztató a 2015-16. tanévre A tájékoztató a 35/2014. EMMI rendelet és a 20/2012. EMMI rendelet alapján készült. I. Általános adatok Az iskola neve: Bókay János címe: 1086 Budapest, Csobánc

Részletesebben

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK

2014-2015. TANÉVBEN INDULÓ OSZTÁLYOK Kökönyösi Szakközépiskola Nagy László Gimnáziuma 7300 Komló, Alkotmány u. 2. OM azonosító: 201286 Telephely kódja: 013 Igazgató: Vámos Ágnes Pályaválasztási felelős: Varga Margit Telefon: 72/482367 E-mail:

Részletesebben

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató

Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató Bocskai István Gimnázium, Szakközépiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Szakmai Szolgáltató OM azonosító: 200886 Cím: 3900 Szerencs, Ondi út 1. Telefon: 47/362-533 47/361-444 47/362-132 Fax: 47/362-533/102-es

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona

JEGYZŐKÖNYV. Községháza tanácskozó terme. igazgatási előadó Tomics Jánosné. pályázó, Diósdról Pradán Ilona JEGYZŐKÖNYV Készült: Atkár község önkormányzata Képviselőtestületének 2007. szeptember 19-én 15.00 órai kezdettel megtartott rendkívüli üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Távolmaradását bejelentette:

Részletesebben

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1

BÁNSZKI HAJNALKA. Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 BÁNSZKI HAJNALKA Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai 1 Az 1753-ban Nyíregyházára érkező, magukat tótnak valló telepesek magukkal hozták lelkiszellemi vezetőiket: lelkészüket

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista végzettség Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a tanterv tantárgyfelosztásához mely szakra képesített mely tantárgyakat tanít 1-4. évfolyam 5-8.

Részletesebben

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szabolcspusztai kastély települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Csányi Kálmán (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. június 20. (település, dátum) (P. H.) I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI

Részletesebben

A 2011. KÖLTSÉGVETÉSI ÉV SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

A 2011. KÖLTSÉGVETÉSI ÉV SZAKMAI BESZÁMOLÓJA JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT (DOMBÓVÁR, ATTALA, DALMAND ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAKÉNT MŰKÖDŐ INTÉZMÉNY) A 2011. KÖLTSÉGVETÉSI ÉV SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Dombóvár, 2013. február 15. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN

ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Köznevelésért Felelős Államtitkárság ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS A KÖZNEVELÉSBEN Tanévnyitó országos konferencia Budapest, 2013. augusztus 22. MTI Fotó A magyarságnak igazi ereje mintha abban állna, hogy a legnagyobb

Részletesebben

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája

Sárospataki Gyűjtemények mindenkinek TÁMOP 3.2.8.B-12/1-2012-0001. Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap 4 tematikája Múzeumi nap helye és ideje: Sárospatak, 2013. április 26. Címe: Résztvevők: Szakirodalom: Segédanyag: Oktatási, nevelési célok: Föl a hazáért és szabadságért A Túrkevei Kaszap

Részletesebben

Készházak & könnyûszerkezetes otthonok

Készházak & könnyûszerkezetes otthonok GERENDAHÁZAK Készházas oldalak Készházak & könnyûszerkezetes otthonok V A JÖVÕ egyik meghatározó építési technológiája. A megbízhatóságot, a kényelmes, kiszámítható építkezést, a minõséget, a stabil árakat,

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA

MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA MAGYARORSZÁGI SZLOVÁKOKÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY ÖSZTÖNDÍJ SZABÁLYZATA Az ösztöndíj-pályázat (a továbbiakban Ösztöndíj ) részletes szabályait a Magyarországi Szlovákokért Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS

Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Székesfehérvári Szakképzési Centrum FELNŐTTOKTATÁS Tudnivalók: DIÁKOKNAK A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések Ha a tanuló a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén 17., gimnázium

Részletesebben

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012.

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É 01 3417/13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É2 01-4755/05. Budapest 2012. Építészeti műszaki leírás a Budapest, VIII. ker. Kőfaragó utca 8., hrsz.36471:, utcai földszinti üzletek, többszintes parkolóház beépítést tisztázó elvi engedélyezési terveihez Építésztervezők: É 01 3417/13

Részletesebben

A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium A Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 8200 Veszprém, Eötvös K. u. 1. Tel: 88/420-066, 420-004 Fax: 88/420-004 E-mail: iskola@tmvp.hu Honlap: www.tmvp.hu Intézményvezető:

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

Közzétételi lista. Szakképzettségek

Közzétételi lista. Szakképzettségek Közzétételi lista I. Felvételi lehetőségekről szóló tájékoztató Lásd: Pedagógiai program 1.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei + Nkt. 50, 51. II. III. IV. Beiratkozásra

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT 2015. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének

Részletesebben

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában.

A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában. A rágalmazás és becsületsértés, valamint a megkövetés bíróság előtti ceremóniája Debrecen város XVII-XVIII. századi régi jogában (könyvismertető) Dr. Diószegi Attila ítélőtáblai bíró 2014. június 2 A minap

Részletesebben

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével

SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1. Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével SZÁLLÁSI ÁRPÁD DIÓSADI ELEKES GYÖRGY (1905 1977) 1 Digitalizálták a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai Gazda István vezetésével ( ) Németh László írta a következő sorokat: az orvostörténetnek,

Részletesebben

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja

Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 2. Nevelési program 3. A gimnázium környezeti nevelési programja A CEGLÉDI KOSSUTH LAJOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2 0 1 3 Tartalom Bevezető 1. A gimnázium bemutatása 1.1. Az iskola adatai 2. Nevelési program 2.1. Pedagógiai alapelvek 2.2. A gimnáziumban folyó

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949

ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 ERDÉLY MAGYAR EGYETEME 1944-1949 II. KÖTET Dokumentumok 1945-1949 A dokumentumokat válogatta, gondozta, szerkesztette Lázok János és Vincze Gábor CUSTOS & MENTOR MAROSVÁSÁRHELY 1998 TARTALOM ELŐSZÓ 9 BEVEZETŐ:

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2007. szeptember 12-i ülés Az ülés napirendje 1. Franz Schrotzberg (1811-1889): Ismeretlen nő (Mária Lujza) képmása, 1846, (Olaj, vászon, 127 cm x 94,5 cm, Védési száma: 63/94.

Részletesebben

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA Szegregáció helyett integráció Alsómocsoládon DDOP 4.1.2/B-13-2014-0001 SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉLETKÉPEK FOTÓKLUB I. SZÁMÚ BESZÁMOLÓ Alsómocsolád Község Önkormányzata és a Mocsolád-Civilház Szociális

Részletesebben

EGER ÉS KÖRNYÉKE ISKOLAI KÖNYVTÁROSAINAK 4. KONFERENCIÁJA

EGER ÉS KÖRNYÉKE ISKOLAI KÖNYVTÁROSAINAK 4. KONFERENCIÁJA EGER ÉS KÖRNYÉKE ISKOLAI KÖNYVTÁROSAINAK 4. KONFERENCIÁJA ÉLETPÁLYAMODELL EGY GYAKORLÓISKOLAI KÖNYVTÁROSTANÁR SZEMÉVEL ALBERT ANIKÓ KÖNYVTÁROSTANÁR EGER, 2014. DECEMBER 4. Fotó: Pataki István 2 A KÖNYVTÁR

Részletesebben

Különös közzétételi lista Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2013/14. tanév

Különös közzétételi lista Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2013/14. tanév Különös közzétételi lista Veszprémi Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2013/14. tanév Személyi feltételek Pedagógusok által ellátott 68 fő 1 Végzettség, képzettség tantárgyak és szolgáltatások

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Hatósági Főosztály Építésügyi és Környezetvédelmi Osztály 1102 Budapest, Szent László tér 29., tel.: +3614338100, fax.

Hatósági Főosztály Építésügyi és Környezetvédelmi Osztály 1102 Budapest, Szent László tér 29., tel.: +3614338100, fax. Hatósági Főosztály Építésügyi és Környezetvédelmi Osztály 1102 Budapest, Szent László tér 29., tel.: +3614338100, fax.: +3614338390 Ügyiratszám (ÉTDR azonosító): 201600005807 Iratazonosító: IR-000125776/2016

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar. Villamos Energetika Tanszék. Világítástechnika (BME VIVEM 355) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Villamos Energetika Tanszék Világítástechnika (BME VIVEM 355) Beltéri mérés Világítástechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL. 2014. április 24.

TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL. 2014. április 24. TÁJÉKOZTATÓ A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRÓL 2014. április 24. Az kétszintű érettségi egyenértékű céljai: egységes és differenciált, továbbtanulási alapot ad, EU kompatibilis érettségi bizonyítványt ad.

Részletesebben

IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa. Önkormányzati hírek

IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa. Önkormányzati hírek Benei Hírmondó IX. évfolyam I. szám 2011. március Ladánybene Polgármesteri Hivatalának Információs Kiadványa Önkormányzati hírek Az önkormányzat képviselő-testülete 2011. február 14-én testületi ülést

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

FIGYELEM VÁLTOZÁS!!! Tisztelt Szülők!

FIGYELEM VÁLTOZÁS!!! Tisztelt Szülők! Tisztelt Szülők! Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy gyermekük számára továbbtanulási céllal valamely ünket választották. Iskolánk iránti töretlen és növekvő népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi 600

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2015/2016 I. félév I. évfolyam PSZ-GM szak szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 1. (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2015/2016 I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 1. (német)

Részletesebben

Ö S S Z E F O G L A L Ó

Ö S S Z E F O G L A L Ó Ö S S Z E F O G L A L Ó 1 A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításával újabb, az iskolák számára a helyi tantervük

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének. 2012. március 26 i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő testületének 2012. március 26 i ülésére Tárgy: A 2012/2013 as tanévben indítható tanulócsoportok számának meghatározása a Reguly Antal Általános Iskola

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS. 2014/2015 II. félév II. évfolyam PSZ-GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti idegen nyelv 2 (német) tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS 2014/2015 II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti idegen nyelv 2 (német) Tanszék:

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben