KÉTSZER SZOPTATÁS HATÁSA A KISNYULAK NÉHÁNY EMÉSZTÉS ÉLETTANI PARAMÉTERÉNEK ALAKULÁSÁRA.

Átírás

1 KÉTSZER SZOPTATÁS HATÁSA A KISNYULAK NÉHÁNY EMÉSZTÉS ÉLETTANI PARAMÉTERÉNEK ALAKULÁSÁRA ZOMBORSZKYNÉ K.M. 1, GYARMATI T. 1, SZENDRŐ ZS. 1, MISETA A. 2, BENCSNÉ K.Z. 1, DONKÓ T. 1, TORNYOS G. 1 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár, Guba S. u. 40. Pf Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar, Pécs, Ifjúság útja melinda@mail.atk.u-kaposvar.hu ABSTRACT - Effect of double suckling on some physiological properties of the digestive tract of young rabbits The Pannon White rabbits used in these investigations were either reared by a traditional method, i.e. suckled once a day from birth and weaned on day 35 (E35), or suckled twice a day by two mothers from birth until weaning at the age of 21 days (K21) or 35 days (K35). Rabbits suckled twice (K) had significantly higher growth rate, i.e. body weight and the weight of the GI tract was higher until weaning at the age of 21 days. After that rabbits suckling twice (K35) had significantly higher growth rate than rabbits in the groups K21 and E35. Suckling twice resulted in higher gastric and caecal ph. Changes in lactase, maltase, sucrase and trehalase activity of the different intestinal parts were influenced rather by age, then weaning and suckling. Rabbits suckling twice (K35) had lower increasing maltase and trehalase activity, while lactase activity stayed on a higher level. Maltase activity was significantly higher in early weaned rabbits (K21) than in groups E35 and K35. Sucrase and lactase activity decreased, while maltase and trehalase activity increased with advancing age. By the 7 th day Bacteroides were present in large quantities (10 9 ) in the caecum. There was a temporary increase in the number of coliforms around weaning in K21 rabbits, while in K35 young the number of them remained at a higher level. BEVEZETÉS A hagyományosan nevelt szopósnyulak sajátossága, hogy napjában csak egyszer szopnak, három hetes korukig szinte kizárólag tejen élnek. Húsnyulakkal végzett kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a szopósnyulak hajlandók kétszer szopni és így az egyszer szoptatott társaikhoz képest %-kal több táplálékhoz jutnak (GYARMATI és mtsai, 2000; MCNITT és MOODY, 1988; SZENDRŐ és mtsai, 1998). Súlyfölényüket a hízlalás alatt is megtartják. Néhány emésztőszervi megbetegedéssel és elhullással kapcsolatos tapasztalat alapján feltételezhető, hogy a kétszer szoptatott nyulak áttérése az elválasztása után gyógyszermentes tápra emésztésélettani szempontból problémás. Korábbi kísérletünkben (ZOMBORSZKYNÉ és mtsai, 2000) napos kor között megállapítható volt, hogy a kétszer szopott nyulak vizsgált emésztésfiziológiai paraméterei (gyomor és vakbél ph, illózsírsav összetétel) a vakbélflóra összetételének kivételével, lassabban, később érték el a kifejlett nyúlra jellemző értékeket, mint az egyszer szopott, hagyományosan nevelt társaik. Vizsgálatainkat jelen kísérletben a megszületést követő napra terjesztettük ki, a kétszeri szoptatás mellett vizsgáltuk a korai (21 napos) elválasztás hatását is. 71

2 ANYAG ÉS MÓDSZER Egynapos, átlagos születési súlyú, Pannon fehér kisnyulakat nyolcas almokra osztottunk szét és véletlenszerűen 3 csoportot alakítottunk ki: hagyományos módon nevelt, (egyszer szoptatott), a 35. napon választott (E35); naponta kétszer, két anyával szoptatott, a 21. napon választott (K21); naponta kétszer, két anyával szoptatott, a 35. napon választott (K35) kisnyulak. A kétszeri szoptatás GYARMATI és mtsai (2000) módszerével történt. Reggel 8.00 h-kor a kisnyulakat a saját anyjuk, míg h-kor egy idegen anya szoptatta. A szopósnyulak a szopás mellett a 18. naptól kezdhették el a szilárd takarmány fogyasztását, amely kizárólag árpa és széna volt. Ezt kapták az elválasztást követően is. A takarmányféleségek és a víz ad libitum álltak rendelkezésükre. A vizsgálatokat hetente végeztük egyhetes kortól 6 hetes korig. Az egyes vizsgálatok során csoportonként négy nyulat CO 2 gáz segítségével leöltük. Lemértük az állatok testsúlyát, a tápcsatorna egyes szakaszainak (gyomor, vékonybél, vakbél, remese) hosszát és súlyát, a gyomor-, vékonybél- és vakbéltartalom mennyiségét és phját. Mindhárom vékonybél szakaszból mintát vettünk a diszacharidázok (szacharáz, maltáz, laktáz, trehaláz) aktivitásának meghatározása céljából. A mintákat homogenizáltuk, majd meghatároztuk annak fehérjetartalmát, LOWRY és mtsai (1951) féle fehérje meghatározási módszerrel. Ezt követően 10µl szövethomogenátumot és 10µl diszacharid oldatot összekevertünk és 60 percig 37 C-on inkubáltunk. Majd hozzáadtunk 300µl glukóz reagenst és ismét 37 C-on 30 percig inkubáltuk. Centrifugálást követően (3 perc g a mikrocentrifugában) a felülúszóban levő glükóz mennyiségét mértük glükóz oxidáz-peroxidáz reakció segítségével, 450 nm-en reagens vakkal szemben Perkin-Elmer lambda-2 UV-VIS spektrofotométerrel. A minta glükóz koncentrációja mm, a homogenátum fehérjekoncentrációja g/l, a glükózok száma a diszacharid molekulákban (szacharóz és laktóz esetében 1, maltóz és trehalóz esetében 2.) és az inkubálási idő ismertében számoltuk ki az enzimaktivitást és azt mmol glükóz/g fehérje/óra egységben adtuk meg. A gyomor- és béltartalom ph érékét kézi automata ph mérővel (OP-110, Radelkis, Hungary) mértük a friss tartalomban. A mikrobiológiai vizsgálatokhoz 1 g chymus-ból higítási sort készítettünk. Az egyes baktériumok tenyésztéséhez használt táptalajokat, valamint a tenyésztés módját az 1. táblázatban foglaltuk össze. A megfelelő inkubációs időt követően a telepeket mikroszkópban megszámoltuk. A telepszámot tízes alapú logaritmusban kifejezve adtuk meg. 1. táblázat: A mikrobiológiai vizsgálatokhoz használt táptalajok és tenyésztési paraméterek Table 1: Culturing parameters of the microbiological examinations Faj (Species) Táptalaj (Culture media) Tenyésztés (Incubation) Bacteroidesek Schaedler agar, esculinnal, neomycinnel és 37 C, anaerob, 96 h Fe-ammónium-citráttal kiegészítve Lactobacillusok MRS 37 C, anaerob, 48 h Streptococcusok Edward's 37 C, aerob, 48 h Coliformok Drigalsky 37 C, anaerob, 24 h 72

3 EREDMÉNYEK ÉS MEGBESZÉLÉSÜK Az elvégzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a napi kétszeri szoptatás hatására a kisnyulak növekedése intenzívebb volt. A 6. hétig a nagyobb mennyiségben elfogyasztott anyatej jótékonyan hatott a testtömeg és a GI szervek fejlődésére (2. táblázat). A kétszer szoptatott, 35 naposan elválasztott nyulak (K35) ezt a növekedésbeli előnyüket végig megtartották. A 21 napos korban történő választás (K21) visszaesést jelentett a növekedésben, ezeknek az állatoknak a fejlődése nem érte el a K35 nyulakét, hanem az egyszer szoptatottakra (E35) jellemző fejlődést mutatta. 2. táblázat: A testsúly és a GI szerveknek a testsúlyhoz viszonyított %-os aránya Table 2: Body weight and weight of the GI tract related to body weight (%) Csoport Kor (hét) Age (week) (group) Testsúly (g) Body weight E35 129±8 a 288±40 a 392±44 a 490±77 a 668±55 a 840±43 a K21 245±30 b 484±35 b 578±60 b 492±40 a 610±37 a 792±96 a K35 * * * 861±47 b 894±107 b 1104±37 b GI / testsúly (%) GI weight / body weight E35 5,4 6,2 12,4 9,5 9,2 10,8 K21 5,7 5,4 6,5 9,8 11,1 11,5 K35 * * * 6,4 7,9 12,3 * a K21 nyulak a 21. napon történő elválasztásukig azonos csoportot alkottak a K35 nyulakkal (Rabbits in groups K21 and K35 formed the same group util the weaning of K21 animals) A GI traktusnak a testsúlyhoz viszonyított súlya az egyszer szoptatott állatokban a 3. héten hirtelen megnő (2. táblázat). Ez feltehetően azzal magyarázható, hogy az egyszeri szoptatás nem elégítette ki a kisnyulak táplálóanyag igényét, ezért több szilárd takarmány fogyasztott a 18. naptól. Ez a tendencia volt megfigyelhető a K21 nyulakban is a 4. héten, azaz az elválasztást követően, amikor az állatok a korábbi magas tejellátásról a szilárd takarmányra voltak kénytelenek áttérni. A 6. hétre a fenti különbségek eltűntek, a csoportok nem különböztek egymástól. A tápcsatorna egyes szakaszainak hosszát nem befolyásolta sem a kétszeri szoptatás, sem pedig a korai elválasztás. A szervek hossza tehát genetikailag meghatározott, míg azok üres súlyát a táplálás módja befolyásolja, feltehetően a szerv falának, a nyálkahártya szöveti szerkezetének megváltoztatása révén. A vizsgált kefeszegély ( brush border ) diszacharidázok közül a laktáz aktivitása az irodalmi adatokkal (MAROUNEK és VOVK, 1995; DOJANA és mtsai, 1998) megegyezően csökkent a kor előrehaladtával. A leggyorsabb csökkenés a K21, míg tartósan magasabb aktivitás a K35 nyulakban volt megfigyelhető (3. táblázat). A szacharáz aktivitása a fenti irodalmi adatoktól eltérően már megszületéskor magas volt, és a kor előrehaladtával inkább csökkenő tendenciát mutatott. DOJANA és mtsai, 1998 szerint a tejcukor előhívja más diszacharidázok aktivitását is. Ez lehetett az oka feltehetően az esetünkben is a magas szacharáz aktivitásnak. A maltáz aktivitása a 21. naptól mutatott intenzív növekedést, az összaktivitás a K21, azaz a legtöbb szilárd 73

4 takarmányt fogyasztó állatokban volt a legmagasabb. A trehalóz aktivitása nagy egyedi eltérést mutatott, tendenciájában a maltázhoz hasonlóan alakult. A trehalóz szerepe a szervezetben nem nagyon ismert. Feltételezik, hogy egyes szövetféleségek, így pl. a vékonybél hámsejtjei energiaforrásként felhasználják. Pusztán feltételezésünk, hogy a trehaláz aktivitás kialakulásában szerepe lehet a nap körül meginduló coecotrophiának, amely során a vakbéltartalomban található élesztőgombák, amelyek trehalóz tartalma magas, a vékonybélbe kerülnek. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy aktivitása a K21 csoportban fejlődött a legintenzívebben. 3. táblázat: Kefeszegély diszacharidázok összaktivitása a vékonybélben (duodenum+jejunum+ileum) Table 3: Total disaccharidase activities in the small intestine (duodenum+jejunum+ileum) Csoport Kor (hét) Age (week) (group) Laktáz (lactase) E35 8,9 ± 2,5 a 4,3 ± 0,8 2,9 ± 0,9 1,7 ± 0,3 ab 1,5 ± 0,7 0,9 ± 0,1 ab K21 3,8 ± 1,1 b 4,1 ± 0,6 2,4 ± 0,6 1,5 ± 0,3 a 1,2 ± 0,3 0,6 ± 0,2 a K35 * * * 2,4 ± 0,3 b 1,9 ± 1,4 1,1 ± 0,3 b Szacharáz (succrase) E35 175,6 ±35,3 153,9 ±19,3 143,7 ±16,1 153,6±10,0 a 113,3 ±12,2 95,4±12,5 a K21 139,6 ±20,0 151,8 ±8,6 160,4 ±49,8 150,7±26,6 a 132,8 ±21,5 103,8±28,2 b K35 * * * 122,6±13,0 b 91,6 ± 31,4 97,1±21,0 a Maltáz (maltase) E35 3,3 ± 1,1 2,1 ± 0,8 4,5 ± 1,2 8,6 ± 1,7 a 7,8 ± 1,8 9,3 ± 2,0 K21 1,6 ± 0,3 1,8 ± 0,4 4,2 ± 2,3 12,1 ± 1,1 b 11,3 ± 3,0 7,5 ± 3,2 K35 * * * 9,6 ± 1,8 ab 9,0 ± 1,4 9,5 ± 1,0 Trehaláz (trehalase) E35 4,8 ± 2,2 2,8 ± 1,4 2,9 ± 1,8 3,8 ± 0,7 9,2 ± 1,9 9,4 ± 1,9 K21 3,0 ± 2,2 1,9 ± 1,8 1,7 ± 0,5 6,2 ± 1,5 11,9 ± 3,0 7,2 ± 3,1 K35 * * * 4,3 ± 1,2 9,7 ± 2,0 9,5 ± 1,2 Megjegyés: minden enzimaktivitás mmol glükóz/g fehérje/óra-ban kifejezve (Note: all enzyme activities expressed in: mmol glucose / protein /h) A kétszer szopó nyulak vakbéltartalmának mennyisége már a 7. napon szignifikánsan magasabb volt, mint az egyszer szoptatottaké (4. táblázat). A K21 nyulak esetében a tartalom mennyisége a 21. napos választást követően elmaradt a K35, azaz a 35. napon történő választásig kétszer szopó nyulak béltartalmának mennyiségétől. A 21. napot követően nagymértékű növekedés figyelhető meg mindhárom csoportban, ami annak tulajdonítható, hogy ekkor kezdték szabadon fogyasztani az árpát és a szénát. A vakbéltartalom ph-ja mindkét csoportban kezdetben magasabb ph (7,2) a kétszer szopó állatokban lassabban csökkent a kifejlett állatra jellemző értékre. A korai elválasztás (K21) a szilárd takarmányra való gyorsabb áttérést, gyorsabban kialakuló alacsonyabb ph értéket eredményezett. 74

5 4. táblázat: A vakbéltartalom jellemzői Table 4: Characteristics of the caecal chyme Csoport Kor (hét) Age (week) Group Vakbéltartalom mennyisége (g) Quantity of caecal chyme E35 0,2 ± 0,1 a 1,0 ± 0,2 a 5,4 ± 0,8 14,2 ± 3,2 a 29,2 ± 2,7 44,8 ± 10,6 K21 0,5 ± 0,2 b 4,5 ± 2,3 b 7,8 ± 3,4 18,4 ± 5,6 ab 31,4 ± 6,4 58,4 ± 13,4 K35 * * * 22,6 ± 4,1 b 27,8 ± 5,9 74,6 ± 28,6 Vakbéltartalom ph-ja ph value of caecal chyme E35 7,2 ± 0,2 7,2 ± 0,2 6,7 ± 0,1 a 6,5 ± 0,4 6,5 ± 0,4 6,1 ± 0,4 ab K21 7,2 ± 0,1 7,2 ± 0,3 7,1 ± 0,2 b 6,7 ± 0,4 6,5 ± 0,3 5,9 ± 0,3 a K35 * * * 7,1 ± 0,2 6,8 ± 0,4 6,5 ± 0,3 b Bacteroidesek (csíraszám lg/g chymus) germ lg / g chyme E35 9,2 ± 0,6 9,2 ± 0,6 10,5 ± 0,7 10,0 ± 0,5 9,5 ± 0,4 8,8 ± 0,3 K21 9,2 ± 0,5 9,9 ± 0,6 9,6 ± 0,6 9,4 ± 0,4 9,6 ± 0,4 8,8 ± 0,4 K35 * * * 9,8 ± 0,5 9,1 ± 0,5 9,3 ± 0,4 Coliformok (csíraszám lg/g chymus) germ lg / g chyme E35 3,2 ± 0,1 2,0 ± 0,1 4,0 ± 0,4 3,2 ± 0,3 a 2,8 ± 0,2 a 2,7 ± 0,1 a K21 3,0 ± 0,2 2,0 ± 0,1 4,0 ± 0,2 4,1 ± 0,3 b 2,9 ± 0,3 a 3,0 ± 0,2 a K35 * * * 4,8 ± 0,4 bc 4,6 ± 0,2 ab 4,6 ± 0,3 b Az anaerob és aerob összcsíraszám a 7. napon 10 6 nagyságrendű volt, majd a kor előrehaladtával csökkent, a 35. naptól száma 10 4 körül alakult. A csoportok között egy esetben sem volt statisztikailag igazolható különbség, a csökkenés azonban az E35 csoportban előbb, már a 21. napra bekövetkezett. A főflórát alkotó Bacteroides-ek száma szintén a táplálástól függetlenül alakult (4. táblázat). Szembetűnő, hogy már az első héten is 10 9 nagyságrendben voltak kimutathatók (1g chymusban), azaz betelepedésük rögtön a születés után intenzíven megindult. A coliformok száma a 21. napra átmenetileg megemelkedett, a K35 csoportban pedig a ezt követően is magasabb maradt. A kifejlett nyúl vakbélflórájának nem jellemző alkotói a Lactobacillusok, számuk az irodalmi adatokhoz hasonlóan alakult. A megszületést követően jelenlétük fokozatosan csökkent, majd számuk 100/g chymus alá csökkent (az adatokat nem foglaltuk táblázatba). Streptococcusok-at csak a 21. és a 28. napon lehetett kimutatni ( 10 4 ). KÖVETKEZTETÉSEK A kétszer szoptatott kisnyulak intenzívebb növekedésre voltak képesek, mint az egyszer szoptatott társaik, előnyüket mindvégig megtartották. A korai választás átmeneti visszaesést jelentett az állatok növekedésében. A kétszeri szoptatás és a korai elválasztás befolyásolta az emésztőszervek súlyát, nem hatott viszont ezek hosszára. A gyomor-, a vékonybél- és a vakbéltartalom mennyisége a szervek növekedésének tendenciáját követte. A gyomor- és vakbéltartalom ph-ja a tejtáplálástól ill. az elválasztás időpontjától függően alakult. 75

6 Az enzimaktivitásokra vonatkozó eredményeink alapján megállapítható volt, a laktáz aktivitását befolyásolta az elfogyasztott tejmennyiség, míg a többi enzim esetében ez nem volt jellemző. A kor előrehaladtával csökkent a laktáz és a szacharáz, emelkedett a maltáz és a trehaláz aktivitása. A korai elválasztás valamivel magasabb szacharáz, maltáz és trehaláz aktivitást eredményezett. Összességében megállapítható volt, hogy a diszacharidázok aktivitása tendenciájukat tekintve nem különbözött. Aktivitásukat sokkal inkább a kor, semmint a választás ideje, vagy a tejtáplálás módja befolyásolta. Kísérleteinkben a Bacteroidesek száma nem függött a tejtáplálástól, nem mutatott eltérést az egyszer illetve kétszer szoptatott nyulakban. Mindhárom csoportban korán, már a 7. napon 10 9 nagyságrendben kimutatható volt. A tartós kétszeri szoptatás magasabb coliform számot eredményezett. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kutatást az OTKA Iroda támogatja (OTKA T32995 sz. projekt). Köszönetemet fejezem ki Bóta Brigitta V. évfolyamos agrármérnök, Fers Judit III. és Lukács Helga IV. évfolyamos állattenyésztő mérnök és Matics Zsolt II. évfolyamos PhD hallgatóknak a kísérletben nyújtott segítségükért. IRODALOMJEGYZÉK DOJANA N., COSTACHE M., DINISCHIOTU A. (1998): The activity of some digestive enzymes in domestic rabbits before and after weaning. Anim. Sci GYARMATI T., SZENDRŐ ZS., MAERTENS L., BÍRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., MILISITS G., MATICS ZS., A napi kétszeri szoptatás hatása a szopós és a növendéknyulak termelésére. Proc. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, LOWRY O.H., ROSENBROUGH N.J., FARR A.L., RANDALL R.J. (1951): Protein measurement with the folin phenol reagent. J. Biol. Chem MAROUNEK M., VOVK S.J. (1995): Distribution of activity of hydrolytic enzymes in the digestive tract of rabbits. Br. J. Nutr MCNITT J., MOODY G.L.JR., Milk intake and growth rates of suckling rabbits. J. Appl. Rabbit Res. 11:117. SZENDRŐ ZS., MILISITS G., PAPP GY., GYARMATI T., LÉVAI A., RADNAI I., BÍRÓ- NÉMETH E., Az egy és a két anya által szoptatott nyulak tejfogyasztása és tömeggyarapodása. Proc. 10. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, ZOMBORSZKY-KOVÁCS M., GYARMATI T., PÁRIZS T., SZENDRŐ ZS., KAMETLER L., BENCS-KÖLLŐ Z., Egyszer illetve kétszer szoptatott nyulak néhány emésztésélettani paraméterének vizsgálata. Proc. 12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,