9. ÉVFOLYAM - MEGOLDÓKULCS CIVILIZÁCIÓ ÉS ÁLLAMSZERVEZET AZ ÓKORBAN Összeállította: Kovács Sándor történelemtanár Mátészalkai Esze Tamás Gimnázium

Átírás

1 A - MEGOLDÁS 1. Feladat. Az egyiptomi civilizáció (elemenként 0,5 pont) 4 pont Szavak sorrendje: fáraó, vezír, kormányzó, papok, katonák, írnokok, szabadok, rabszolgák 2. Feladat. A poliszok társadalmi világa. Igaz vagy hamis (elemenként 0,5 pont) 4 pont Állítás Igaz/Hamis a) A polisz más néven városmag, városközpont H b) A poliszoknak saját kormányzatuk, törvényeik és ünnepeik voltak I c) Egy-egy polisz számos kisebb falu szövetségéből jött létre I d) Letelepült idegenek vagy rabszolgák nem élhettek a poliszokban H e) Politikai joggal férfiak, nők és gyerekek is rendelkezhettek H f) A démoszt a parasztok, a kézművesek és a kereskedők rétege adta I g) Az arisztokratikus poliszokban a vezetők gazdag földbirtokos arisztokraták voltak. I h) A hadsereg könnyűfegyverzetű gyalogosait hoplitáknak nevezték H 3. Feladat. Történelmi fogalmak azonosítása. (elemenként 0,5 pont) 3 pont a) démosz b) türannisz c) sztratégosz d) cserépszavazás g) Ötszázak tanácsa h) hoplita 4. feladat. Művelődéstörténet. (az alkotások pontos megnevezése 0,5 pont, a civilizáció helyes megjelölése 0,5 pont) 6 pont A kép megnevezése Civilizáció A Zikkurat (toronytemplom) sumer/mezopotámiai B Gizai piramisok egyiptomi C Mükénéi oroszlános kapu görög D Laokoón szoborcsoport görög E Anubisz mumifikál egyiptomi F Hammurapi törvényoszlopa sumer/mezopotámiai 5. feladat. Fogalmak meghatározása két-három mondatban (elemenként 1 pont) 3 pont a) Hammurapi: (Kr. e ): óbabiloni uralkodó. Sikeres hadjáratokban meghódította egész Mezopotámiát és Észak-Szíriát. Nevéhez fűződik az egyik legrégebbi, a talio elvén alapuló törvénygyűjtemény kiadása b) Alexandrosz, III. (Nagy Sándor): hódító makedón király Kr.e között, II. Philipposz és Olümpiasz fia, nevelője Arisztotelész. A perzsa birodalom meghódításával egy hellenisztikus világbirodalmat hozott létre. Kr.e. 331-ben felvette a perzsa királyi címet, majd Kr.e. 327-ben feleségül veszi a baktriai fejedelem lányát, Róxanét. Újabb hadjáratában átkel az Induson, és Hüdaszpésznél legyőzi Pórosz csapatait. Kr.e. 323-ban váratlanul meghalt, valószínűleg lázas fertőzésben. Halála után birodalma széthullott. Holttestét Egyiptomba szállították. Sírja a római korban még látható volt, mára azonban nyoma sem maradt c) Periklész (Kr.e ): Kleiszthenész unokaöccse, az athéni demokrácia fénykorának vezető politikusa, nagyszerű szónok. Kr.e. 462-ben támogatta Ephialtész reformjavaslatát, amely az Areioszpagosz hatalmát tovább csökkentette. Sikeres külpolitikával tovább erősítette Athén helyzetét a déloszi szövetségen belül. A szövetségesek pénzének felhasználásával nagyszabású építkezéseket folytattak Athénban. Kr.e. 443-tól haláláig, 15 éven keresztül az athéni állam első szratégosza. A peloponnészoszi háború idején halt meg pestisben.

2 B MEGOLDÁS 1. feladat. Hammurapi törvényei (elemenként 0,5 pont) 4 pont A törvényszöveg pontjai: feladat. Az athéni demokrácia (elemenként 0,5 pont) 6 pont Szavak sorrendje: türannisz, 508, arisztokrata, Szolón, polgárjogot, Attika, phülét, ötszázak, sztratégosz, bulé, népgyűlés, polgár 3. feladat. Történelmi személyek (elemenként 1 pont) 3 pont a) Platon (kb. Kr.e ): a filozófiai idealizmus megfogalmazója (idea tan), Szókratész tanítványa. Kr.e. 387-ben megalapította iskoláját, az Akadémiát, amelyet haláláig vezetett. Legjelentősebb munkája a Politeia (Állam), melyben az ideális állam képét írja le. Államelméletében a társadalmat bölcsekre, harcosokra és dolgozókra osztotta, s ebben a tudósok feladata volt az állam irányítása b) Arisztotelész (Kr.e ): Platón tanítványa, Nagy Sándor nevelője volt. Nevéhez fűződik a szaktudományok (logika, fizika, metafizika, etika, politika) alapjainak kidolgozása. Államelméletében az Arany középutat hirdette. Athénban saját filozófiai iskolát alapított, a Lükeitont. c) Thalesz: milétoszi materialista filozófus, a világ ősanyagának a vizet tartotta 4. feladat. III. Alexandrosz pályafutásának szakaszai (elemenként 1 pont)! 7 pont Trója A Gordion B Türosz C Alexandria F Gaugamela D Szusza E Babilon - G 5. Feladat. Művelődéstörténet. (az alkotások pontos megnevezése 0,5 pont, a civilizáció helyes megjelölése 0,5 pont) 3 pont A kép megnevezése Civilizáció B Tutanhamon halotti maszkja egyiptomi D Muron: Diszkoszvető szobra görög F Ékírásos agyagtábla babiloni (sumer) 0 9,5 = ,5 = ,5 = ,5 = = 5

3 C MEGOLDÁS 1. feladat. Történelmi fogalmak meghatározása (elemenként 1 pont) 5 pont a) agóra: az ókori görög poliszok főtere, piactere. A népgyűlések, a törvényhozás és az igazságszolgáltatás színhelye, a politikai, a vallási, és a társadalmi élet központja, amelyet hivatalok, templomok és üzletek vettek körül. Római megfelelője a fórum b) arkhón (vezető, kormányzó): a királyság intézményének felszámolása után az athéni állam élén álló kilenc főtisztviselő(k) elnevezése. A bíróság elnöki tisztét az arkhon epónümosz töltötte be, akinek a nevével az évet is jelölték. c) despotizmus: korlátlan egyeduralom, olyan államforma, melyben az uralkodó hatalmát semmi sem korlátozza. d) hellenizálódás: a görög és a keleti kultúra keveredésének folyamata. Nagy Sándor halálától a római hódításig terjedő időszakot pedig hellenisztikus kornak nevezik. e) phülé: eredetileg törzs, Kleiszthenész reformjait követően pedig Attika területi egységeinek (kerületeinek) elnevezése. 2. feladat. Forráselemzés. Athén kormányzatának története (hibátlan megoldásért soronként 1 pont)! 5 pont Időrend A forrás betűjele Politikus Évszám 1. b) Thészeusz Kr.e. 2. évezred 2. e) Drakhon Kr.e d) Szolón Kr.e a) Peiszisztratosz Kr.e c) Kleiszthenész Kr.e feladat. (elemenként 0,5 pont) 4 pont a) III. Dareiosz b) Hérodotosz c) Hippokratesz d) Periklész e) Szolón f) Szokratesz g) Peiszisztratosz h) Arisztotelész 4. feladat. Művelődéstörténet (alkotások megnevezése elemenként 0,5 pont, civilizáció megnevezése 0,5 pont) 6 pont A kép megnevezése Civilizáció A Írnok szobra egyiptomi B Barlangrajz őskori C Agammenon halotti maszkja görög D Szfinx egyiptomi E Termékenységszobor őskori F Zikkurat sumer/mezopotámiai

4 D MEGOLDÁS 1. feladat. Történelmi fogalmak meghatározása (elemenként 1 pont) 5 pont a) osztrakiszmosz: cserépszavazás, ezt az intézményt Kleiszthenész vezette be a türannisz visszaállításának megakadályozására b) talio elv (azonos megtorlás elve): a törzsi nemzetségi társadalmak szokásaiban gyökerező "szemet szemért" elv, és gyakorlat. Hammurapi és Mózes törvényeiben egyaránt megtalálható. c) domesztikáció: háziasítás, állatok megszelídítése. A neolit korra jellemző, s az állattenyésztés feltétele. Legelső háziasított állatok a kutya, kecske, juh, szarvasmarha és a sertés. d) termékeny félhold: földrajzi terület a mai Közel-Keleten, amelyet a Vörös-tenger, a Fekete-tenger, a Kaszpi-tenger déli része és a Perzsa-öböl határol. Az emberek itt tértek át először az élelemtermelésre. e) hieroglif írás ( szent véset ): a legrégibb egyiptomi írás, amely szó, szótag, mássalhangzó és fogalomjelek bonyolult kombinációjából áll. Az írás Kr.e körül alakulhatott ki és a Kr.u. IV. századig használták, elsősorban maradandónak szánt szövegek rögzítésére. 2. feladat. Forrásértelmezés. Az athéni demokrácia (elemenként 1 pont) 5 pont Állítások Szöveg Ábra Mindkettő a) A démosznak Athénban nagyobb hatalma volt, mint az arisztokratáknak. X b) Az athéni nép élén sorsolással kijelölt vagy választott tisztségviselők álltak. X c)az állam gazdasága és hatalma a démosz munkáján alapult. X d) Minden teljes jogú polgár jogosult a közügyek intézésében való részvételre X e) A napidíjak rendszeresítésére a legszegényebbek számára is lehetővé tette a közügyek intézésében való részvételt. Egyik sem X 3. feladat. A mezopotámiai gazdaság működése (elemenként 0,5 pont)! 3,5 pont A termelés szervezeti keretét a templomi vagy uralkodói földek és kisebb részben a kisparaszti birtokok adták. Az előbbiek olyan nagybirtokok voltak, melyek általában a város legjobb földterületeit foglalták el, s az állam vagy a templom tulajdonát képezték. Az irányítást a templomhoz tartozó hivatalnokok, míg a közvetlen termelést a közrendű szabadok végezték, akik ennek fejében terményt kaptak. A megtermelt javak a raktárba kerültek, s innen látták el a földműveseket. Kézművesek is tartoztak a gazdasághoz, a templom által behozott nyersanyagokat ők is a raktárból kapták. Ide adták le késztermékeiket, s innen jutottak élelmiszerhez, a mezőgazdasági munkások pedig a kézművesek által készített szerszámokhoz, szövetekhez. 4. feladat. Topográfiai ismeretek (elemenként 0,5 pont)! 2,5 pont a) Babilon: Irak b) Giza: Egyiptom c) Athén: Görögország d) Gaugamela: Irak e) Alexandria: Egyiptom 5. feladat. Athén Periklész korában (elemenként 0,5 pont)! 4 pont Jellemezte az athéni demokráciát b - c e f - h Nem jellemezte az athéni demokráciát a d - g

5 E MEGOLDÁS 1. feladat. Szövegértelmezés. Az egyiptomi társadalom (elemenként 0,5 pont) 4 pont 2. feladat. Az athéni demokrácia (elemenként 1 pont) 4 pont a) sztratégosz (Elfogadható még: hadvezér.) b) népgyűlés / ekklészia (Elfogadható még: ecclesia.) c) A zsarnokság / egyeduralom / türannisz megakadályozása. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) d) Vetélytársaik eltávolítására. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 3. feladat. Kronológiai ismeretek (elemenként 0,5 pont) 3 pont 2 A királyság megszűnik, arisztokrata származású arkhónok vezetik Athént 4 A szolóni alkotmány megszületése, az adósrabszolgaság eltörlése 5 Az athéni türannisz kora 1 Az athéni polisz megalakulása Thészeusz király uralkodása alatt6 6 Kleiszhenész reformjai, a demokrácia kezdetei 3 Drakhón írásba foglalta a törvényeket 4. feladat. Történelmi kifejezések (elemenként 0,5 pont) 3 pont a) Akropolisz b) Démosz c) dolmen d) Halottak könyve e) horda f) mumifikálás

6 5. Kleiszthenész reformjainak jelentősége (elemenként 0,5 pont) 6 pont Kleiszthenész, az athéni demokrácia atyja, a türannisz rendszer bukása után Kr. e ban a népre támaszkodva került hatalomra. Noha jelentős arisztokrata nemzetségből származott, intézkedései a társadalom alsó rétegének helyzetén segítettek. Kleiszthenész továbbvitte Szolón reformjait, és Athén minden szabad állampolgárának azonos jogokat biztosított. Mivel ezt a polgárjogot a lakóhelyhez kötötte, létre kellett hoznia Attika félszigetén 10 darab phülét. Ezek mindegyikből érkezett tag a(z) ötszázak tanácsába, ráadásul saját sztratégosz vezette katonai csapataikat. Kleiszthenész a legfőbb hatalmat a(z) bulé (ötszázak tanácsa) és a(z) népgyűlés (ekklészia) kezébe adta. A kiszélesített választójoggal minden szabad athéni férfi polgár nemcsak választó, hanem választható is volt a buléba. Itt vitatták meg előzetesen a népgyűlések napirendjét és a törvényjavaslatokat is. Kakukktojás: 610, Peloponnészosz, Drakhón, türannosz