Élőhely-urbanizáció hatásának vizsgálata a széncinegék (Parus major) ragadozóval és emberrel szembeni viselkedésére
|
|
- Adrián Fodor
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Élőhely-urbanizáció hatásának vizsgálata a széncinegék (Parus major) ragadozóval és emberrel szembeni viselkedésére Készítette: Németh Brigitta ELTE TTK Környezettudomány MSc 2015 Témavezető: Vincze Ernő PhD hallgató Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék Belső konzulens: Dr. Török János Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár Eötvös Loránd Tudományegyetem
2 Urbanizáció hatása madarakra Élővilágra Populációk összetétele Természetes élőhely < > urbanizált környezet Szaporodás befolyásolása korábbi költéskezdés, fióka- és tojásszám (CHAMBERLAIN, D. E. et al. 2009) Ragadozóval szembeni viselkedésre Predátor-préda kapcsolata Menekülési távolság (MOLLER, A. P. 2012) Ragadozótól való félelem (SERESS G. et al. 2011) Predációs kockázat utódgondozás (FONTAINE, J. J. & MARTIN, T. E. 2006)
3 Urbanizáció hatása madarakra Emberrel szembeni viselkedésre Ember jelenléte Menedékfoltban töltött idő, táplálkozási idő (VALCARCEL, A. & FERNÁNDEZ-JURICIC, E ) Madarakkal szembeni viselkedés (CLUCAS, B. & MARZLUFF, J. M ) Ember közvetett hatása Mesterséges fény: szülői gondoskodás,fitness (TITUALER, M. et al. 2012)
4 Célkitűzés Etetési viselkedés: Élőhelyek közötti különbség a zsákmány utódgondozásában Mit várunk? HA városban rosszabb táplálékminőség, kompenzáció > magasabb etetési gyakoriság HA városban kevesebb táplálék > alacsonyabb etetési gyakoriság Ragadozóra adott válasz: Függ az urbanizációtól? Mit várunk? HA városban stresszhatásra tolerancia és/vagy kisebb predációs nyomás > ragadozóval szembeni félelem csökken HA városban predációs nyomás nagy > ragadozóval szembeni félelem nő
5 Célkitűzés Viselkedés az ember jelenlétében: Függ az urbanizációtól? Mit várunk? HA városban emberrel szembeni tolerancia és/vagy eleve bátrabb egyedek > emberrel szembeni félelem csökken
6 Vizsgált fajok Préda faj: Széncinege (Parus major) Egyaránt költ erdei és urbanizálódott területen -> alkalmas modellfaj Kockázatvállalás megváltoztatása környezeti hatásra (HOLLANDER, F. A. et al. 2008) Ragadozó faj: Karvaly (Accipiter nisus) Kontroll faj: Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)
7 Vizsgálati terület 2013 május 15- július 12 Két városi helyszín: Veszprém (81 odúban 41 költés) Balatonfüred (49 odúban 11 költés) Két vidéki helyszín: Szentgál (97 odúban 38 költés) Vilma-puszta (89 odúban 11 költés)
8 Mintavétel Karvalyteszt Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése Videó-felvétel készítése Videó-felvétel alapján etetések rögzítése
9 Mintavétel Emberteszt Fészekodú ellenőrzés, szülők gyűrűzése Videó-felvétel készítése Videó-felvétel alapján etetések rögzítése
10 Adatok feldolgozása R statisztikai szoftver (3.0.3) 6 függő változó: Etetési viselkedés: Etetési gyakoriság kontroll alatt (karvalyteszt + emberteszt) Ragadozóra adott válasz: Etetési gyakoriságok a gerle és karvaly makett jelenlétében és eltávolításukat követően (frekvencia válasz) Emberrel szembeni viselkedés: Etetési gyakoriságok az ember jelenlétében és az ember jelenléte után Magyarázó változók: Élőhely Zavaró magyarázó változók (fiókaszám, fiókakor, napszak, dátum (CHAMBERLAIN, D.E. et al. 2009; BARBA, E. et al. 2009), + hím és tojó gyűrűzöttsége, kontroll alatti etetés) Random faktor (pár azonosító)
11 Eredmények KONTROLL Karvalyteszt: (χ 2 =18,02; n=84; p<0,001) Zavaró változók: Fiókaszám(χ2=14,29; p<0,001) Emberteszt: (χ 2 =32,07; n=88; p<0,001) Zavaró változók: Fiókaszám(χ2=8,35; p=0,004)
12 Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata KARVALY és GERLE makett összehasonlítása Makettek jelenléte: Kontroll-gerle: (V =1134; p=0,411) Kontroll-karvaly: (V=1800; p<0,001) Gerle-karvaly: (V =1437; p<0,001) Makettek eltávolítása után: Kontroll-gerle után: (V= 998; p=0,016) Kontroll-karvaly után: (V=1915; p=0,078) Gerle után-karvaly után: (V=1915; p<0,001)
13 Eredmények Ragadozóval szembeni viselkedés vizsgálata Makett jelenlétében: (χ 2 =3,95; n=53; p=0,267) Zavaró változók: Fiókaszám (χ2=4,16; p=0,041) Makett eltávolítása után (χ 2 =1,68; n=61; p=0,641) Zavaró változók: Napszak (χ2=5,49; p=0,019) Fiókaszám (χ2=5,36; p=0,021)
14 Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata ELSŐ és MÁSODIK ember összehasonlítása Első ember-második ember: (ICC=0.557; p<0,001; N=85 ) Első ember után-második ember után: (ICC=0,692; p<0,001; N=83 ) Tesztszakaszok összehasonlítása: Kontroll-ember: (V =2918; p<0,001) Kontroll-ember után: (V=1492; p=0,33)
15 Eredmények Emberrel szembeni viselkedés vizsgálata Ember jelenlétében (χ 2 =12,35; n=87; p=0,006) Zavaró változó: Dátum (χ2=3,72; p=0,054)
16 Eredmények megvitatása Etetési viselkedés -> élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének különbsége Városban táplálék kisebb méretű (SINKOVICS CS. 2014) -> neofóbia, kísérleti körülményekkel szembeni félelem Ragadozóra adott válasz -> a karvaly jelentős ragadozó mindkét élőhelyen Karvaly urbanizálódott faj, emberi zavarásra toleráns (BÉRCES J. 2013; PAPP S. 2011) Emberrel szembeni viselkedés -> városban alkalmazkodás az emberhez Habituáció bátor egyedek kolonizálnak (CARRETE, M. & TELLA, J. L. 2011) mikroevolúció madarakkal szembeni barátságos viselkedés (CLUCAS, B. & MARZLUFF, J. M )
17 Kitekintés További vizsgálatok: Etetési latencia vizsgálata Ivarok külön-külön elemzése Emberek közötti különbségtétel
18 Köszönetnyilvánítás Témavezetőmnek: Vincze Ernőnek (Pannon Egyetem, Limnológia Intézeti Tanszék, PhD hallgató) Pannon Egyetem Ornitológiai Kutatócsoport tagjainak Dr. Bókony Veronikának és Dr. Liker Andrásnak Belső konzulensemnek: dr. Török Jánosnak (ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár) Jelen dolgozat a TÁMOP A-11/1/KONV projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A kutatás infrastrukturális hátterét az OTKA K84132 pályázat biztosította.
19 Köszönöm a figyelmet! Hivatkozások: BÉRCES J. 2013: A karvaly (Accipiter nisus) költésbiológiája és védelmének lehetőségei urbanizált és természetes élőhelyeken. Szakdolgozat. Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi mérnöki szak, Gödöllő. 58 p. CARRETE, M., & TELLA, J. L. (2011): Inter-individual variability in fear of humans and relative brain size of the species are related to contemporary urban invasion in birds. PLoS One, 6(4): e CHAMBERLAIN, D.E. CANNON, A.R. TOMS, M.P. LEECH, D.I. HATCHWELL, B.J. GASTON, K.J. 2009: Avian productivity in urban landscapes: a review and metaanalysis. Ibis, 151(1), pp CLUCAS, B., & MARZLUFF, J. M. (2012): Attitudes and actions toward birds in urban areas: Human cultural differences influence bird behavior. - The Auk, 129(1): FONTAINE, J. J., MARTIN, T. E. (2006): Parent birds assess nest predation risk and adjust their reproductive strategies. Ecology Letters, 9: HOLLANDER, F. A. OVERVELD, T. V. TOKKA, I. MATTHYSEN, E. 2008: Personality and Nest Defence in the Great Tit (Parus major) Ethology, 114.4, pp MOLLER, A. P. 2012: Urban areas as refuges from predators and flight distance of prey. Behavioral Ecology, ars067, pp PAPP S. 2011: Breeding of Eurasian Sparrowhawks (Accipiter nisus) in two Hungarian towns. Aquila, 118, pp TITULAER, M. SPOELSTRA, K. LANGE, C. Y. M. J. G. VISSER, M. E. 2012: Activity Patterns during Food Provisioning Are Affected by Artificial Light in Free Living Great Tits (Parus major). PLoS ONE 7(5): e37377 SERESS G. BÓKONY V. HESZBERGER J. LIKER A. 2011: Response to Predation Risk in Urban and Rural House Sparrows. Ethology, , pp SINKOVICS CS. 2014: A fiókatáplálék mennyisége, minősége és szezonalitása városi és erdei széncinege (Parus major) populációkban. Diplomamunka. Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet, Ökológia Tanszék, Budapest. 46 p. VALCARCEL, A., & FERNÁNDEZ-JURICIC, E. (2009): Antipredator strategies of house finches: are urban habitats safe spots from predators even when humans are around? -Behavioral Ecology and Sociobiology, 63(5):
20 Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék 1. A gerle és karvaly makettek mindig rögzített sorrendben kerültek bemutatásra. Ez a módszer (szemben a random sorrenddel) nem teszi lehetővé a sorrend hatás (habituáció, szenzitizáció, fiókák motivációjának [éhség] változása) és a gerle-karvaly makettek által kiváltott különbségek szétválasztását. Mi volt a rögzített sorrend választásának oka, és vizsgáltátok-e egy adott pár első és második reakciója közötti különbségeket, bármelyik teszthelyzetre nézve? eredeti terv, hogy a kontroll minden esetben megelőzze a tényleges stimulust utólag mi is úgy gondoljuk, hogy szerencsésebb lett volna a sorrendet cserélgetni
21 Bírálati kérdések I. Dr. Pogány Ákos, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék 2. A karvaly-makett jelenlétében szinte egyáltalán nem etettek a madarak. Ez arra utal, hogy nagyon erős stimulus lehetett a cinegék számára, ami esetleg nem engedte felszínre kerülni a csoportok közötti enyhébb különbséget. Finomítva a tesztet pl. egy kevéssé halálos fenyegetést jelentő stimulussal (macska, esetleg harkály) és kicsit távolabb kihelyezve a makettet elképzelhető-e, hogy a vizsgálat a vidéki-városi helyszínek között különbséget tár fel a reakciókban? Igen, elképzelhető, a kutatócsoport már tervezett vizsgálatot erre (jövőre, Németország)
22 Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 1. Madarak viselkedésében milyen gyorsan következik be a megszokás fázisa? Nem lett volna jobb mégis hosszabb vizsgálati idő? Miért nem tesztelték az időfüggést? Technikai akadályok; tesztszakaszok hossza standardizált; percenkénti etetési gyakoriságokat számoltunk 2. Mi lehet az oka az etetési gyakoriságbeli különbségnek vidék és város között? Más a táplálék mennyisége vagy jellege, minősége? A Szentgál és Veszprém közt az etetési rátában mutatkozó különbségben az élőhelybeli táplálékforrás elérhetőségének és minőségének lehet leginkább szerepe (Sinkovics 2014). ; + neofóbia?
23 Bírálati kérdések II. Dr. Farkas János, ELTE 3. Hogyan értelmezhető pl. a 10. ábra, ahol az etetési gyakoriságot ábrázolta ember jelenlétében? 10. ábra. Élőhely hatása az etetési gyakoriságra ember jelenlétében. "Az élőhelyek hatását a függő változókra boxplotok segítségével ábrázoltuk, ahol a középső vastag vonal a mediánt, a doboz az interkvartilis terjedelmet, a bajuszok a kilógó értékek nélküli adattartományt jelölik."
A tanulási képesség összefüggése az urbanizációval és más egyedi tulajdonságokkal házi verebeknél
A tanulási képesség összefüggése az urbanizációval és más egyedi tulajdonságokkal házi verebeknél Vincze Ernő 1, Bókony Veronika 1, Liker András 1,2 1 Pannon Egyetem Limnológiai Intézeti Tanszék, Ornitológiai
RészletesebbenEmberre és ragadozókra adott viselkedési válaszok városi és nem urbanizált madaraknál
Doktori értekezés (Ph.D.) tézisei Emberre és ragadozókra adott viselkedési válaszok városi és nem urbanizált madaraknál Vincze Ernő Témavezetők: Dr. Liker András, Dr. Bókony Veronika Pannon Egyetem, Kémiai
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN
SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia
RészletesebbenAz élőhely-urbanizáció egyedi és populációs szintű hatásai házi verebeknél (Passer domesticus)
DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Az élőhely-urbanizáció egyedi és populációs szintű hatásai házi verebeknél (Passer domesticus) Seress Gábor Témavezető: Dr. Liker András, egyetemi tanár, Limnológia Intézeti
RészletesebbenTollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Tollazati színek mikroszerkezeti háttere szubmikroszkópos megközelítés
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenFiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs
Fiú vagy lány? Mi befolyásolja az utódok ivarát? Rosivall Balázs ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tsz. Déli Tömb 7.711-es szoba telefon: 372-2500/8755 e-mail: rosivall@elte.hu http://behavecol.elte.hu/
RészletesebbenVincze Ernő Behavioral responses to humans and predators in urban and non-urban birds című doktori értekezéséről
BÍRÁLAT Vincze Ernő Behavioral responses to humans and predators in urban and non-urban birds című doktori értekezéséről A fenti dolgozat házi védésére korábban egy részletes bírálatot készítettem (lásd
RészletesebbenMolekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták elterjedésének és prevalenciájának vizsgálatában
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Molekuláris biológiai módszerek alkalmazása a maláriát okozó paraziták
RészletesebbenEmber állat interakciók. Társállatok etológiája
Ember állat interakciók Társállatok etológiája 1. Az alkalmazott etológia helye és szerepe az etológiai kutatásokban Gazdasági és állatvédelmi szempontok Mi tekinthető társállatnak? Kulturális és ökológiai
RészletesebbenOdúlakó madarak légyegyüttesei
Odúlakó madarak légyegyüttesei 2009/2010 tanévi beszámoló Soltész Zoltán Környezettudományi Doktori Iskola Környezetbiológiai program Témavezető: Dr. Papp László MTA rendes tagja Magyar Természettudományi
RészletesebbenSzékely Tamás és Pogány Ákos A nemek konfliktusa a függőcinegék szaporodási rendszerében
Page 1 of 5 Függőcinegék Székely Tamás és Pogány Ákos A nemek konfliktusa a függőcinegék szaporodási rendszerében A madarak családi élete sokak számára tűnhet békésnek és harmonikusnak: az utódok felnevelésének
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenRokonság hatása a szociális viselkedésre házi verebeknél. Tóth Zoltán
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Rokonság hatása a szociális viselkedésre házi verebeknél Tóth Zoltán Témavezető: Dr. Liker András Egyetemi docens Limnológia Intézeti Tanszék, Pannon Egyetem Kémiai és
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenA fiókatáplálék mennyisége, minősége és szezonalitása városi és erdei széncinege (Parus major) populációkban
Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar Biológiai Intézet, Ökológia Tanszék A fiókatáplálék mennyisége, minősége és szezonalitása városi és erdei széncinege (Parus major) populációkban Készítette:
RészletesebbenJELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK
JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK JELENKORI TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI FOLYAMATOK 2015/2 X. évfolyam 2. szám 2015 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM MÉRNÖKI KAR Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet JELENKORI
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenPuskás-Farkas Boglárka Környezettudomány MSc.
Puskás-Farkas Boglárka Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Hargitai Rita Konzulens: Dr. Török János tudományos munkatárs taékvezető egyetemi tanár Állatrendszertani és Ökológiai Taék Fogalmak: szabad
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenEtológia. Irányzatok a biológiában. Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék
Etológia Irányzatok a biológiában Pongrácz Péter, PhD Etológia Tanszék Etológia helye a biológia vizsgálódás szintjei szerint Szerveződési szintek Populációk Egyedek Neurális szabályozás Sejtek DNS Tudományág
RészletesebbenA kötetben szereplő tanulmányok szerzői
A kötetben szereplő tanulmányok szerzői Dr. Barzó Tímea, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Államés Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Miskolc Dr. Barta Judit, egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Állam-
RészletesebbenVárosi vadgazdálkodás
Városi vadgazdálkodás V. előadás: Károk és károk elleni védekezési lehetőségek Védekezési lehetőségek galambok ellen Védekezési lehetőségek galambok ellen 1 Galambok De ha rövid a tüske. Harkály Táplálékkeresés
RészletesebbenDr. Tóth László. Önéletrajz SZEMÉLYI ADATOK. Dr. Tóth László (CSc)
SZEMÉLYI ADATOK Dr. Tóth László Dr. Tóth László (CSc). +36-37-518-256 +36. toth.laszlo@uni-eszterhazy.hu Neme férfi Születési dátum.24/11/1959 Állampolgárság magyar POZÍCIÓ / BEOSZTÁS főiskolai tanár SZAKMAI
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet
Eötvös Loránd Tudományegyetem a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot hirdet A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti
RészletesebbenEtológia Emelt A viselkedés mérése. Miklósi Ádám egyetemi tanár ELTE TTK Etológia Tanszék 2018
Etológia Emelt A viselkedés mérése Miklósi Ádám egyetemi tanár ELTE TTK Etológia Tanszék 2018 amiklosi62@gmail.com A viselkedés leírása: A viselkedés, mint fenotipikus jellemző Viselkedés: Élő szervezetek
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenAz etetési aktivitás jellemzőinek vizsgálata széncinegéken (Parus major)
Ornis Hungarica (2009) 17-18: 46-53. Az etetési aktivitás jellemzőinek vizsgálata széncinegéken (Parus major) Mészáros Anita 1 - Munkácsy Gyöngyi 1, Tóth Zoltán és Pásztor Erzsébet Mészáros, A., Munkácsy,
RészletesebbenAz állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő
RészletesebbenSegítség az outputok értelmezéséhez
Tanulni: 10.1-10.3, 10.5, 11.10. Hf: A honlapra feltett falco_exp.zip-ben lévő exploratív elemzések áttanulmányozása, érdekességek, észrevételek kigyűjtése. Segítség az outputok értelmezéséhez Leiro: Leíró
RészletesebbenHidrogeológiai oktatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2011. április 5-6.,Siófok Erdélyi Mihály Hidrogeológia Iskola Hidrogeológiai oktatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Zsemle Ferenc egyetemi tanársegéd Mádlné
RészletesebbenKészítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter
Készítette: Konrád Sándor Környezettudomány MSc. Témavezető: Dr. Bognár Péter 2014.06.11. A téma jelentősége A vegetáció monitorozása A globális klímaváltozás vizsgálatának egyik jelentős eszköze (aszály,
Részletesebben(Accipiter nisus) Karvalyok. költési időn kívüli testtömeg változásainak vizsgálata Magyarországon
Karvalyok (Accipiter nisus) költési időn kívüli testtömeg változásainak vizsgálata Magyarországon Bérces János Email: j.berces1@gmail.com Összefoglalás A szerző 2002 és 2014 között a karvaly költési idején
RészletesebbenBeszámoló a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról
Beszámoló a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról Az Állatorvostudományi Egyetem ebben az évben is részt vett a XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A részvétel részben támogatásból
RészletesebbenÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK
Aquila. Vol. 105-106, p. 59-69 Természetvédelmi Hivatal. 2000 RAGADOZÓMADÁR-FAJOK ÉS A HOLLÓ (CORVUS CORAX) ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A BÖRZSÖNY-HEGYSÉGBEN 1983-94 KÖZÖTT Varga
RészletesebbenRövid tanulmányút Nyitrán
Rövid tanulmányút Nyitrán Campus Mundi rövid tanulmányút A Biológus MSc diplomamunkám témája a telelő erdei fülesbaglyok táplálék-összetételének vizsgálata volt Magyarország különböző földrajzi régióiból
RészletesebbenSzülői viselkedés evolúciója. Emeltszintű etológia Pongrácz Péter
Szülői viselkedés evolúciója Emeltszintű etológia Pongrácz Péter Apa vagy anya gondoz? Evolúciós magyarázatok Belső megtermékenyítés anya gondoz Külső megtermékenyítés apa gondoz DE MIÉRT? 1. hipotézis:
Részletesebben2006. ÉVI SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS
2006. ÉVI SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS Témavezető neve: Dr. Székely Tamás A téma címe: Az utódgondozási rendszer szerepe a függőcinege ivari allokációjában A kutatás időtartama: 2003-2006 A pályázat száma: T043390
RészletesebbenAgresszió. Interspecifikus agonisztikus viselkedés
Agresszió Interspecifikus agonisztikus viselkedés Az agresszió értelmezése Humán vs. etológiai (negatív/antiszociális vs. adaptív/természetes) Etológia vs. Viselkedésökológia vs. állatorvostudomány különböző
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Hufnagel Levente
habilitált egyetemi docens Kertészettudományi Kar Biometria és Agrárinformatika Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1991-1997 ELTE TTK, okleveles biológus SZIE KeTK, Kertészeti növényvédelem ELTE TTK,
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenPredáció populációdinamikai hatása
Predáció populációdinamikai hatása Def.: olyan szervezet, amely a zsákmányát, annak elfogása után, megöli és elfogyasztja. (Ellentétben: herbivor, parazitoid, ahol késleltetett a hatás, de ezekre is a
RészletesebbenETOLÓGIA-1. 5. Szaporodási rendszerek: utódgondozás. Kis János
ETOLÓGIA-1 5. Szaporodási rendszerek: utódgondozás Kis János Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet Ökológiai Tanszék 2014 1 Mitől függ, hogy milyen párosodási és utódgondozási
RészletesebbenA kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
RészletesebbenEtológia. a viselkedés biológiája. Barta Zoltán.
Etológia a viselkedés biológiája Barta Zoltán zbarta@delfin.unideb.hu Interdiszciplináris és komplex megközelítésű tananyag fejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz Debrecen 2010.
RészletesebbenA kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész
A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából
RészletesebbenOktatói önéletrajz Bozóki Sándor
egyetemi docens Közgazdaságtudományi Kar Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1996-2001 ELTE-TTK, alkalmazott matematikus 1999-2003 ELTE-TTK, matematika tanár
RészletesebbenAz ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon
Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS
RészletesebbenOktatói önéletrajz Bozóki Sándor
egyetemi docens Közgazdaságtudományi Kar Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1999-2003 ELTE-TTK, matematika tanár 1996-2001 ELTE-TTK, alkalmazott matematikus
RészletesebbenOFKD FELHÍVÁS! A XIV. ORSZÁGOS FELSŐOKTATÁSI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DIÁKKONFERENCIÁN való részvételre
A XIV. ORSZÁGOS FELSŐOKTATÁSI KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DIÁKKONFERENCIÁN való részvételre A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar, Földrajzi Intézet, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszéke 2014. április
RészletesebbenMENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.
MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MEZEI VEREBEK CSAPATOS TÁPLÁLKOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Mónus Ferenc
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MEZEI VEREBEK CSAPATOS TÁPLÁLKOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA Mónus Ferenc Témavezetők: Dr. Barta Zoltán Dr. Liker András DEBRECENI EGYETEM Juhász-Nagy Pál Doktori Iskola Debrecen,
RészletesebbenBUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum BUDAPEST VÁROSI HŐSZIGET-HATÁSÁNAK MODELLEZÉSI LEHETŐSÉGEI Az ALADIN-Climate és a SURFEX-TEB modellek eredményeinek összehasonlító
RészletesebbenVéletlen sorozatok ellenőrzésének módszerei. dolgozat
Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Komputeralgebra Tanszék Véletlen sorozatok ellenőrzésének módszerei dolgozat Témavezető: Dr. Iványi Antal Miklós egyetemi tanár Készítette: Potempski Dániel
RészletesebbenGeoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban
Geoelektromos tomográfia alkalmazása a kőbányászatban Dr. Baracza Mátyás Krisztián tudományos főmunkatárs Miskolci Egyetem, Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet 1. Bevezetés 2. Felhasznált mérési módszer
RészletesebbenAz ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás
Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése
RészletesebbenKedves Tanárok! 1. rész: Prológus
Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel
RészletesebbenFélidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén
Félidőben félsiker Részleges eredmények a kutatásalapú kémiatanulás terén Szalay Luca 1, Tóth Zoltán 2, Kiss Edina 3 MTA-ELTE Kutatásalapú Kémiatanítás Kutatócsoport 1 ELTE, Kémiai Intézet, luca@caesar.elte.hu
RészletesebbenPopulációbecslés és monitoring. Eloszlások és alapstatisztikák
Populációbecslés és monitoring Eloszlások és alapstatisztikák Eloszlások Az eloszlás megadja, hogy milyen valószínűséggel kapunk egy adott intervallumba tartozó értéket, ha egy olyan populációból veszünk
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenA hallgatói preferenciák elemzése statisztikai módszerekkel
A hallgatói preferenciák elemzése statisztikai módszerekkel Kosztyán Zsolt Tibor 1, Katona Attila Imre 1, Neumanné Virág Ildikó 2, Telcs András 1 1,2 Pannon Egyetem, 1 Kvantitatív Módszerek Intézeti Tanszék,
RészletesebbenRadionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton
XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2014. április 2-3, Siófok Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton Erőss Anita,
RészletesebbenA FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA
A FŐVÁROSI HULLADÉKHASZNOSÍTÓ MŰ KAZÁNJÁBAN KELETKEZETT SZILÁRD ANYAGOK KÖRNYEZET- GEOKÉMIAI VIZSGÁLATA Müller Melinda és Berta Márton Környezettan BSc és Környezettudomány MSc hallgatók Témavezető: Szabó
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 A félév tematikája alkalom Téma előadó 1 Bevezetés az etológia tudománya Pongrácz Péter 2 4 kérdés az etológiai
RészletesebbenTémavezető: Dr. Sándor János. Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
TÁMOP-4.2.2.-A-11/1/KONV-2012-0031 1 Népegészségügyi ellenőr szak IV. évfolyam, 2 Népegészségügyi ellenőr III. évfolyam Témavezető: Dr. Sándor János Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani
RészletesebbenCurriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.
Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi
RészletesebbenMOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI
Eötvös Loránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Varga Mária Környezettudomány MSc Témavezetők: Havas-Horváth
RészletesebbenMadártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei
Madártollak elemtartalmának analízise Az eredmények ökológiai alkalmazásának lehetőségei Kolozsvári Katalin Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Dr. Török János Az előadás vázlata Bevezetés A
RészletesebbenA pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum ( )
A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum (1900-1945) Változó életformák régi és új tanulási környezetek ONK, 2013. nov. 7-9., Eger Biró Zsuzsanna Hanna, PhD ELTE PPK Előadás menete Kutatási
RészletesebbenA kolbászok szabad aminosav és biogén amin tartalmának változása nagy hidrosztatikai nyomás kezelés hatására
A kolbászok szabad aminosav és biogén amin tartalmának változása nagy hidrosztatikai nyomás kezelés hatására Készítette: Papp Szilvia Környezettudományi szak Témavezető: Simonné Dr. habil. Sarkadi Livia
RészletesebbenErdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata
Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai
RészletesebbenPANNON Egyetem TÁMOP-4.2.2.-B-10/1-2010-0025
A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Tudományos Diákköri Tanácsa TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0025 című projektje keretében pályázatot hirdet A Mérnöki Kar Kiemelkedő Tudományos eredményeket elért hallgatója díj elnyerésére.
RészletesebbenMadárvédelem Vásárhelyen
Madárvédelem Vásárhelyen Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület Egyesületünket azért alakítottuk meg, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME) karöltve megóvjuk Vásárhely természeti
RészletesebbenÉletmenet összetevők: Méret -előnyök és hátrányok versengés, predáció, túlélés optimális méret kiszelektálódása
Életmenet evolúció kérdések: 1. egyedi életmenet tulajdonságok Miért van a sarlósfecskéknek kis fészekaljuk? 2. kapcsolat életmenet-összetevők között arány ivarérett kor és élethossz között: emlősök 1,3;
RészletesebbenSzociális viszonyok és kooperáció
Szociális viszonyok és kooperáció Különböző csoportszerkezetek Szaporodó pár a kölykeikkel Pl. vörös róka: hasonló etogram kutyához, farkashoz, de a hierarchiával kapcsolatos viselkedések hiányoznak (Tembrock,
RészletesebbenAz állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány?
Az állatok szociális szerveződése, csoport vagy magány? Csoport sok egyed együtt, fontosak az egyedek közötti kapcsolatok a csoport szervezettségében fokozatok vannak Az önző egyedeket csoportba kényszerítő
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenKotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva
Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával
RészletesebbenÁllatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének
A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézetén belül működő Állatökológiai kutatásokat végző egyetemi hallgatók tehetséggondozó műhelyének eddigi tevékenysége, a tehetséggondozó munkájának
RészletesebbenEtológia/BSc. Etológiai alapvetések: Történet és módszer. Miklósi Ádám Pongrácz Péter
Etológia/BSc Etológiai alapvetések: Történet és módszer Miklósi Ádám Pongrácz Péter 2018 KÖVETELMÉNY (!) - Előadások anyaga (ppt-pdf: honlapról) - Csányi Vilmos Etológia Számonkérés: - írásbeli vizsga
RészletesebbenTÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR (minden téma külön lapra) június május 31
1. A téma megnevezése TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1 2012. május 31 Egy és kétrétegű grafén kutatása 2. A témavezető (neve, intézet, tanszék) Cserti
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
RészletesebbenTermészetes szelekció és adaptáció
Természetes szelekció és adaptáció Amiről szó lesz öröklődő és variábilis fenotípus természetes szelekció adaptáció evolúció 2. Természetes szelekció Miért fontos a természetes szelekció (TSZ)? 1. C.R.
RészletesebbenKarcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult
A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership
RészletesebbenPÁLYÁZAT. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Természettudományi Kar, Kémiai Intézet. intézetigazgató. munkakör betöltésére
PÁLYÁZAT Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Kémiai Intézet intézetigazgató munkakör betöltésére Dr. habil Szalai István egyetemi docens ELTE TTK Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tanszék,
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenA LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR
A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai
RészletesebbenVADNÖVÉNYEK EX-SITU VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI KORLÁTAI
VADNÖVÉNYEK EX-SITU VÉDELMÉNEK KÖRNYEZETI KORLÁTAI Készítette: Gauland Ildikó ELTE-TTK Környezettan BSc. Témavezető: Dr. Tóth Zoltán 2014. Június 25. BEVEZETÉS Amiről szó lesz: Az ex-situ védelem Ex-situ
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
RészletesebbenVárosi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján
Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi
RészletesebbenA közterület, mint élettér
A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:
RészletesebbenA Földrajz- és Földtudományi Intézet Tanácsának május 5-én tartott üléséről
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Pázmány Péter st. 1/A. Telefon: (36)1 372-2945 Fax: (36)1 372-2904 EÖTVÖS LORÁND UNIVERSITY INSTITUTE OF GEOGRAPHY AND EARTH
RészletesebbenÖsszefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév
Összefoglalók Kémia BSc 2012/2013 I. félév Készült: Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Szerves Kémiai Tanszékén 2012.12.17. Összeállította Szilvágyi Gábor PhD hallgató Tartalomjegyzék Orgován
RészletesebbenAnaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos
RészletesebbenA SZAKDOLGOZAT SZERKESZTÉSE
A SZAKDOLGOZAT SZERKESZTÉSE Főiskolai és BSc szakokon Szakdolgozat 1. A szakdolgozat nyelve: magyar vagy angol. 2. A szakdolgozat alakja: A4 formátum, bekötött, fekete színű kemény kötés. 3. A szakdolgozat
RészletesebbenA Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával
A Gömör-Tornai-karszt vízrendszerének vizsgálata kémiai és matematikai módszerek felhasználásával Borbás Edit Környezettudományi Doktori Iskola I. Évfolyam Éves doktori beszámoló 2012. május 31. Témavezető:
RészletesebbenFluorozott ruténium tartalmú katalizátorok előállítása és alkalmazása transzfer-hidrogénezési reakciókban
ELTE TTK, Környezettan BSc, Szakdolgozat védés Budapest, 2013. június 17. 1/11 luorozott ruténium tartalmú katalizátorok előállítása és alkalmazása transzfer-hidrogénezési reakciókban öldesi Marcella ELTE
Részletesebben