Összegző tanulmány. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. Iskoláskorúak vizsgálata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összegző tanulmány. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. Iskoláskorúak vizsgálata"

Átírás

1 Összegző tanulmány a TÁMOP 6.1.2/11/ kódszámú A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása c. projekt keretében végzett kutatás eredményeiről Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. Iskoláskorúak vizsgálata Készítette: Szmodis Márta Bosnyák Edit Cselik Bence Protzner Anna Trájer Emese Ács Pongrác Tóth Miklós Szőts Gábor

2 TARTALOM 1. BEVEZETŐ 2. KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK 3. VIZSGÁLT SZEMÉLYEK, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK 4. EREDMÉNYEK 4.1 ANTROPOMETRIA 4.2 CSONT ULTRAHANG 4.3 VÉRNYOMÁS 4.4 FITTSÉGI PRÓBÁK 4.5 FIZIKAI AKTIVITÁS (AKCELEROMÉTER) 4.6 KÉRDŐÍVES FELMÉRÉSEK 4.7 SPORT ÉS EGÉSZSÉG 5. MEGBESZÉLÉS ÉS AJÁNLÁSOK Köszönetnyilvánítás 6. IRODALOMJEGYZÉK

3 1. BEVEZETŐ Régi törekvés, hogy megteremtsük az egyensúlyt a természet és a társadalom (benne az egyén és az egyének összessége) között. Ahhoz, hogy egészséges társadalomról beszélhessünk, elengedhetetlen, hogy a társadalmat alkotó személyek is egészségesek legyenek. A társadalom tagjainak egészsége kihat a társadalom egészére, így az egyén és a társadalom kettőssége szoros összhangban van egymással. A társadalom tagjainak egészsége, szellemi, testi jóléte kihat a gazdaságra, hiszen az egészséges munkaerő, fejlődő gazdasághoz vezet, a fejlődő gazdaság eredményeként megteremtődhetnek azok a feltételek, melynek révén egészségesen tudunk élni, mind testben, mind lélekben. Erre az összefüggésre már 1817-ben Széchényi Ferenc is felhívta fiának figyelmét hozzá intézett intelmeiben, mely szerint: Nagyobb gonddal ápold tested épségét is, hogy az méltó lakása legyen lelkednek és könnyebben cselekedhesd a jót! Ez az intelem szinte az élete végéig elkísérte a teste épségéről gondoskodni kívánó és a fizikai aktivitással teli életet élő gróf Széchenyi Istvánt. Természetszerűleg a gazdasági-társadalmi változások az életmód sokszor kedvezőtlen alakulásával és a civilizációs betegségek növekvő gyakoriságával járnak. A mai gazdasági helyzetben, egyre gyorsuló világunkban a gazdasági versenyképesség egyik alappillére azonban az egészséges munkavállaló. A sport, a mindennapi testmozgás, vagyis a rendszeres testedzés így fontos társadalmi szerepet is betölt és nagyban hozzájárulhat a társadalmi jóléthez. A gazdaságilag fejlett országokra jellemző csökkent fizikai aktivitás, az ülő életmód, világszerte egyre fenyegetőbb népegészségügyi probléma, amely hozzájárul olyan krónikus betegségek és egészségkárosodások kialakulásához, akár súlyosbodásához, mint a kóros kövérség, a szívbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a mozgásszervi megbetegedések, a rosszindulatú daganatok, a depresszió. Ezek a jelenségek azonban nemcsak a felnőtteket érintik, hanem a felnövekvő generációkban is egyre gyakrabban fordulnak elő. Így az egészség,- és a sporttudománnyal foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek számára kiemelt feladattá vált e betegségek fizikai aktivitás segítségével való megelőzése. A fizikai és lelki fittség javítása, a rendszeres, ellenőrzött testmozgás minél korábbi beillesztése mindennapjainkba hatásos lehet az említett krónikus betegségek prevenciójában, kezelésében. Ezt ismerték fel az Amerikai Egyesült Államokban a sportorvosokat, sportszakembereket összefogó Amerikai Sportorvosi Kollégium (ACSM) vezetői is. Sok évtizedes fejlesztés, kutatómunka következményeként útjára indították az Exercise is Medicine A Mozgás Gyógyszer népegészségügyi programot, amely nagyon gyorsan szinte világmozgalommá vált. Ennek a programnak a lényege és célja, hogy az orvosok, többnyire a háziorvosok, receptre írják

4 fel a mozgást, mivel a rendszeres sport- és egészségügyi szakember által irányított, kidolgozott elvek alapján működő testmozgás révén számos, a mozgáshiányból is fakadó betegség megelőzhető, illetve kezelhető. Ez a rendkívül pozitív gondolat az elmúlt négy évben elindult világhódító útjára és eljutott mind az öt földrészre, így Európába is. A Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) felismerte a mozgalom társadalmi és gazdasági jelentőségét és hazánkban élére állt ennek a programnak, melynek keretében két hazai és egy nemzetközi tudományos konferenciát tartott a Magyar Tudományos Akadémia falai között, ahol egyébiránt a sport ritka vendégnek számít. A konferencia sorozat révén a szervezők és az előadók ismertették azokat a hazai és nemzetközi kutatási eredményeket, melyek egyértelműsítik, hogy a legolcsóbb, leggazdaságosabb és legegyszerűbben kivitelezhető program az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés szempontjából a lakosság rendszeres fizikai aktivitásának növelése. A konferenciasorozat anyagát foglalja össze a Magyar Sporttudományi Füzetek sorozat tagjaként A fittség mértéke mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező című szakkönyv. A fejlett országokban, így hazánkban is, évtizedek óta manapság már a fejlődő országok közül is egyre inkább jellemző a civilizációs betegségek prevalenciájának növekedése, azok egyre korábbi életkorban történő megjelenése. Az életmód tényezői között ami kimutatások szerint majd 40%-os szerepet játszik a betegségek kialakulásában, jelentős arányú a rendszeres fizikai aktivitás hiánya (Szőts (szerk), 2012). Magyarországon az Eurobarometer 2010-ben végzett felmérése szerint a lakosság 77%-a gyakorlatilag inaktívnak tekinthető, mivel havi három alkalomnál nem mozog többet. Ez rendkívül rossz arány. Míg a magyarok 53%-a soha nem végez rendszeresen testmozgást, addig ez a szám az európai átlagot tekintve csak 37% (Ács és mtsai, 2011). Globális, világméretű problémával nézünk tehát szembe, ami súlyos károkat okoz a nemzetek szintjén, veszélyezteti a családok és a közösségek jövőjét, rontja az érintett emberek életkilátását és életminőségét (WHO, 2010). Az Országos Gyermek Egészségügyi Intézet a HBSC nemzetközi kutatás keretében 2009-ben vizsgálatot végzett az 5., 7., 9. és 11. osztályos tanulók körében, a fiatalok fizikai aktivitásának és szabadidős tevékenységeinek felmérésére. A gyermekeknek csak 17,3%-a mozog eleget (szignifikánsan több fiú és fiatalabb korosztályba tartozó), 30,7%- uk keveset, és 34,5%-uk nagyon kevés fizikai aktivitást végez (az arányuk életkorral nő). A nemzetközi ajánlások alapján napi minimum egy órás mérsékelt aktivitású mozgás a magyar gyermekek kevesebb, mint 20%-a mozog eleget, ami nemzetközi összehasonlításokban közepesnek mondható. Kijelenthető, hogy három tanulóból kettő végez intenzív mozgást hetente legalább kétszer, a heti legalább két óra erőteljes mozgás a gyermekek felénél sem tapasztalható (HBSC, 2009). A probléma globális, ezért csak globális válaszokat kell és szabad adni. Számos vizsgálat hívja fel a figyelmet arra, hogy különösen veszélyeztetett helyzetben vannak már a gyermekek és a serdülők is. A

5 mozgáshiány kiváltképp a tévé és a számítógép előtt töltött egyre növekvő idő miatt már a legfiatalabb korosztályt is veszélyezteti. A gyermek- és ifjúkorban rögzült minták döntően befolyásolják későbbi viselkedésünket, meghatározhatják további életünket. Az orvostudomány tradicionálisan az egészséget általában a betegség oldaláról közelíti meg, azzal a céllal, hogy az egészség helyreállítása megtörténjen. Ugyan a megelőzés az orvosi tevékenységnek fontos része, a modern népegészségügy eszköztárának jelentős része nem orvosi beavatkozás. A beavatkozások manapság egyrészt a fizikai környezetet, másrészt a társadalmi környezetet, illetve magukat az egyéneket célozzák meg. A környezet oldaláról való megközelítés lehetséges módja, hogy próbáljunk olyan körülményeket teremteni magunk körül, amelyek révén csökkentjük, csökkenthetjük a betegségek kialakulásának lehetőségét. A társadalmi oldal felől megközelítve a kérdést a legegyszerűbb, leggazdaságosabb módja a megelőzésnek, az egyéni viselkedést alakító társadalmi szabályok, értékek, ösztönző, illetve gátló tényezők befolyásolása. A sport, a rendszeres fizikai tevékenység célja az egészség, a fittség, az edzettség elérése és megtartása. A rendszeres fizikai aktivitás emellett erősíti a mentális jólétet, valamint a szociális kapcsolatokat, és támogatja ennek fenntartását. A jó fittségi állapot minden korosztályban javítja az élet minőségét és megfelelő alapot nyújt a mobilitáshoz és a testi-lelki függetlenséghez a mindennapi életben. A fiatal korban megszerzett tudás, később a felnőtt korban hozhatja meg gyümölcsét és jelenthet egészséges életet, megfelelő életminőséget az idős emberek számára is. A WHO ajánlása felnőttek részére minimálisan a 150 perces, mérsékelten megerőltető és 75 perces közepesen megerőltető tevékenység végzése hetente. Természetesen gyermek- és serdülőkorban ennél jóval több időt kell fordítani a rendszeres testmozgásra (legalább napi 60 perces közepes és magas intenzitású fizikai aktivitás). Ennek érdekében vezették be Magyarországon a közoktatásban 2012 szeptemberében felmenő rendszerben a mindennapos testnevelést. Hazánkban évekkel ezelőtt elindították azokat a népegészségügyi szűrőprogramokat is, melyek segítségével nemcsak megismerhetjük a résztvevők egészségügyi állapotát, hanem felmérhetjük azokat a tényezőket is, melyek ismeretében képet alkothatunk arról, hogy hol és milyen mértékben kell beavatkozni. A Magyar Sporttudományi Társaság szakemberei is csatlakoztak ezekhez a programokhoz. Első lépésként a fiatal korosztályok összetett vizsgálata indult meg egy Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP / ) A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása pályázati projekt keretében, kapcsolódva az MSTT Mozgás=Egészség Programjához. A pályázati projekt keretében a szakemberek 3400 tanulót mértek fel. A regionális felmérések során, a rétegzett vizsgálat szakmai szempontrendszerének érvényesítésével, a kérdésfeltevésnek megfelelő módon kiválasztott gyermekek vettek részt. A megcélzott korosztály a közoktatáson keresztül volt elérhető, így a vizsgálatok elsődleges

6 helyszínei és együttműködő partnerei az általános és középiskolák (Budapesten, Budakeszin, Alsónémediben, Pécsett, Tatán, Sopronban, Nyíregyházán, Kecskeméten), valamint helyi és országos sportrendezvények voltak. A projekt a 7-18 év közötti gyermekek állapotának komplex felmérésére irányult, egyben lehetőséget nyújtott az esetleges kóros elváltozások kiszűrésére is. A vizsgálat interdiszciplináris jellegénél fogva, a humánbiológiai jellemzők (testi fejlettség, tápláltsági státusz, testösszetétel, testalkat) kapcsán antropometriai mérés történt. A fizikai aktivitás, életmód, táplálkozási szokások és a szociodemográfiai háttér felmérése kérdőívek segítségével valósult meg, az egészségi státusz felmérésére vérnyomásmérés és ultrahangos csont vizsgálat zajlott, a habituális fizikai aktivitás mennyiségének és intenzitásának objektív mérése akcelerométer segítségével történt, valamint az iskolákban felmért fittségi próbák eredményei is rendelkezésre álltak. A populációs gyermekvizsgálatok egyik jelentős követelményének megfelelően a vizsgálatok teljesen fájdalommentesek és non-invazívak voltak, a vizsgálatban való részvétel szülői engedéllyel, a személyiségi jogok figyelembevételével, önkéntes és reverzibilis anonimitással zajlott. További cél volt olyan jellemző nemi, életkori, regionális és/vagy szocioökonómiai jellegzetességeket feltárása, melynek során a célcsoportok és a sport kapcsolatrendszere újszerű szempontok alapján, összetett módon, a helyi sajátosságokat messzemenően tekintetbe véve, remélhetőleg növekvő társadalmi részvétel mellett a gyakorlatban is egyre szélesebb körűvé válhat. A tanulmány az elmúlt évben az általános és középiskolások körében összetett szempontrendszer alapján végzett vizsgálatok legfontosabb eredményeit mutatja be. Bízunk benne, hogy kutatási eredményeink hozzájárulnak a szakmai alapokon nyugvó, felelősségteljes és hatékony döntések és intervenciók kialakításához.

7 2. KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK A gyermekek és a serdülők rendszeres és egészségközpontú vizsgálata jelentős múltra tekint vissza, mivel aktuális állapotuk rögzítése tükrözi a felnövekvő nemzedék egészségi helyzetét, megfelelő feltételek teljesülése esetén jellemezheti a későbbi felnőtt lakosság egészségi állapotának alakulását, így iránymutatóul szolgálhat a mindenkori egészségügyi kormányzat számára a beavatkozási pontok kialakításához is. A teljesség igénye nélkül, döntően az elmúlt évtized vizsgálataira fókuszálva, röviden áttekintjük összetett vizsgálatunk irodalmi előzményeit. Humánbiológiai vizsgálatok A felnövekvő gyermekek és serdülők (6-19 évesek) biológiai fejlődésében a legfőbb állomásokat a genetika, a humán- és fejlődésbiológia, az élettan és a gyermek-munkaélettan napjainkban elfogadott eredményein keresztül érdemes áttekinteni. A fiatalok esetében kifejezetten szükségesek a jól megtervezett felmérések. A humánbiológiai vizsgálatok képet adnak az alkati, testösszetételbeli, valamint a testarányokat érintő jellemzőkről. A korosztályonként megfigyelhető jelenségek, adatok rávilágíthatnak a nemi különbségekre, a biológiai fejlődést befolyásoló szocio-ökonómiai és életmódbeli jellemzők szerepére, a szekuláris változásokra (Frenkl és Mészáros, 2002, Sziva és mtsai., 2009). A gyermekek humánbiológiai jellemzőiből pedig akár a felnőtt társadalom későbbi egészségi állapotára is következtethetünk. A fizikai képességek kibontakozásának, fejlesztésének alapját képező iskolai testnevelés óra tananyagának tervezése során figyelembe kell venni a humánbiológia megállapításait, azaz a növekedés, fejlődés és érés következtében létrejövő sajátosságokat és változásokat. A humánbiológiai vizsgálatok segítséget nyújthatnak a civilizációs betegségek prevenciójában, valamint a kiemelkedően fontos beavatkozások ilyen nagyszabású program a teljes magyar közoktatásban résztvevő gyermekek mindennapos testnevelésének bevezetése is, akárcsak a különböző regionális mozgásprogramok szakmai tervezésében és a hatáselemzésben is. Az antropológia (embertan) az a tudományág, melynek központjában az emberi faj tanulmányozása áll. Ennek egyik tudományterülete az ember fizikai, testi tulajdonságaival, jellemzőivel foglalkozik, melynek vizsgáló módszere az antropometria. A sportolók mellett az átlagemberek számára a mára népbetegségnek tekinthető elhízás miatt a relatív testzsírtartalom, a zsír-izom arány alakulása is figyelmet érdemel, akárcsak a morfológiai alkat és a testarányok jellegzetességei. Következik mindez abból, hogy a túlsúly és az elhízás napjaink egyik népbetegségének számít, a felnőttek mellett a fiatalok tápláltsági státusza a nemzetközi (Cole, 2012) és a hazai kategóriák (Ágfalvi és mtsai., 2004, Joubert és mtsai., 2006) alapján is kedvezőtlen. Napjainkban ötből egy gyermek testösszetétele nem a kívánatos állapot szerint alakul, a relatív

8 zsír mennyiségük több mint a testtömegük 25%-a (Lohman, 1992). Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy a serdülők esetében minden 10. gyermek 30% feletti relatív testzsírtartalommal rendelkezik (Mészáros Zs. és mtsai., 2008). A gyermekkorban jelentkező elhízás nagy valószínűséggel felnőttkorban is fennmarad (Susanne és mtsai., 1975; Wolf és mtsai., 1994). Bizonyított tény, hogy a magas relatív zsírszázalék kedvezőtlen hatású a fizikai teljesítményre is (Mészáros és mtsai., 2003; Ekelund és mtsai., 2007; Ara és mtsai., 2010). Frenkl és Mészáros (2002) budapesti, nem sportoló, 9-14 éves fiúk, keresztmetszeti, illetve Sziva és mtsai (2009) 25 évet áttekintő hazai, 6-12 éves, budapesti, nem sportoló fiúk négy éves longitudinális vizsgálata a motoros teljesítmény és a testtömeg, testtömeg-index szekuláris, kedvezőtlen irányú változását elemezte. A legfrissebb hazai longitudinális növekedés vizsgálatot Joubert és munkatársai (2006) végezték. Emellett 2003 és 2006 között, a II. Országos Növekedésvizsgálat keretében gyermek és serdülő biológiai státuszát, valamint életmódját vizsgálták hazai kutatók (Bodzsár és Zsákai, 2012). A reprezentatív, keresztmetszeti mintavétel kapcsán a vizsgálati eredmények, mint referenciák használhatók. Kvantitatív ultrahangos csontsűrűség mérés A civilizációs betegségek közé tartozik a csontozatot érintő, napjainkban egyre korábban és gyakrabban jelentkező oszteopénia és oszteoporózis is. Megelőzésében és kialakulásának későbbi időpontra való kitolódásában kiemelt szerepe van az életmódnak. A gyermekkor és a serdülőkor során a folyamatos csontátépülés az építő folyamatok túlsúlyával jellemezhető, így a csontállomány ásványi anyag tartalma, sűrűsége és mérete ebben a korban folyamatosan gyarapszik. Azonban már ebben az időszakban is oda kell figyelni a gyermekek csontozatának állapotára, hiszen a csont kéregállományának gyors növekedésével nem mindig tud lépést tartani a belső szivacsos állomány növekedése, és ez átmenetileg komoly problémákat is okozhat. A csontszövet ásványi anyag mennyisége és a csont sűrűsége éves korig növekszik, ekkor az egyén eléri a rá jellemző csúcs csonttömeget. A későbbiekben, a csontátépülés lassulásával, a folyamatok eltolódnak a csontlebontás irányába, csökken a csont ásványi anyag tartalma, a csontgerendák elvékonyodnak és hajlamosabbak lesznek a törésre. Ezek a folyamatok vezetnek el később az oszteopénia, majd az oszteoporózis irányába. A gyermek- és fiatalkorban a cél tehát az, hogy a csúcs csonttömeg a lehető legmagasabb legyen, hiszen később elkerülhetetlenül túlsúlyba kerül a leépülés. Fontos tudnunk, hogy a maximális csonttömeg 90%-át éves korunkig szerezzük meg, tehát a gyermek-és serdülőkor kiemelt jelentőségű a prevenció terén. A csúcs csonttömeget 70%-ban genetikai tényezők, 30%-ban életmódbeli tényezők határozzák meg. A belső tényezők közé tartozik többek között a nembeli eltérés: a pubertás korig a fiúk és a leányok

9 értékei hasonlók, a későbbiekben a férfiak hajlamosabbak nagyobb csonttömeg megszerzésére. Megfelelő táplálkozással odafigyelve az elegendő kalcium és D-vitamin bevitelre, rendszeres testmozgással, azaz a primer prevenció két fontos pillérére támaszkodva, a csontozat megfelelő, egyénre szabott optimális állapota kialakítható és megőrizhető (Hosszú, 2002; Horváth és mtsai 2004; Perjés, 2008). A csontok ásványi tömegét és sűrűségét (BMC Bone Mineral Content [gramm], BMD Bone Mineral Density [gramm/cm 2 ]) invazív módszerekkel pontosan lehet mérni (SPA, Single Photon Absorptiometry; SXA/DEXA, Single/Dual Energy X-ray Absorptiometry). A végtagcsontok (alkarcsontok diafízise vagy disztális epifízise, sarokcsont) mindhárom módszerrel, míg a törzsi csontrégiók (lumbális gerinc, csípő és proximális femur), valamint a teljes csontváz csak DEXA-val mérhető. A legmodernebb computer tomográfiás (CT) eljárások segítségével részletesebb, háromdimenziós csontszerkezet és csontsűrűség vizsgálat is végezhető. Ezek a módszerek a növésben és érésben lévő gyermekek esetében azonban csak bizonyos korlátokkal vagy módosításokkal használhatók, mivel esetükben a mérési adatok felnőtt korban szokásos értékelési módja számos okból hibás lehet és a röntgensugárzás káros hatásait is figyelembe kell venni. A legnagyobb problémát a változó csontméretek, a hossznövekedés eltérő sebessége, ezek következtében kialakuló átmeneti aránytalanságok és a nemi érés ütemében mutatkozó varianciák jelentik (Hosszú, 2009). A gyermekek csontvizsgálata esetében az ISCD (International Society for Clinical Densitometry) által elfogadott harmadik eljárás a csontok kvantitatív ultrahangos (QUS) vizsgálata. Populációs vizsgálatokban ez a módszer a leghasználatosabb, mivel így kiküszöbölhető a röntgensugárzás károsító hatása. A mérés a fent említett készülékeknél olcsóbb és hordozható műszerrel is megvalósítható. Emellett az ultrahangos vizsgálat az ásványi tömegen kívül egyéb csonttulajdonságokat is feltárhat, mivel az ultrahanghullám bizonyos paramétereire a csont mikroszerkezeti eloszlása és rugalmassága is befolyással lehet (Hosszú, 2009). Az ultrahangos csont denzitometria alkalmazhatóságáról és méréseinek pontosságáról több vizsgálat is született. Az ultrahangos mérési eredmények korrelációja szoros volt az invazív módszerek során mért csont ásványianyag-tartalommal (BMC) és a csontsűrűséggel (BMD) (van Rijn et al., 2000). Egy magyar vizsgálatban százötvennégy, 5 18 év közötti egészséges gyermek vett részt (87 fiú és 67 lány). Életkoruk átlaga 11,76 és 11,59 év volt. Nemenként lebontva és életkorra vonatkoztatva meghatározták mindhárom ultrahangos paraméter normál értékeit. A SOS (Speed of Sound) az ultrahang terjedési sebessége, a csont sűrűségét, elaszticitását jellemzi; a BUA (Broadband Ultrasound Attenuation), a frekvenciafüggő ultrahang-gyengülés, a csont tömegéről és mikroszerkezetéről szolgáltat információt, illetve az ezekből képzett BQI (Bone Quantity Index), a csont minőségét jellemzi. Eredményeikből kiderült, hogy az életkorral egyenes arányban változnak a csontjellemzők. Ezután az eredményeket

10 összevetették a teljes testen, valamint a lumbális gerincen mért BMD értékekkel. A BUA érték adott legerősebb korrelációt a BMD-vel, bár az SOS és a BMD összefüggése is jelentős volt (Hosszú, 2009). Arról is beszámoltak, hogy a hangsebesség (SOS) egyedülálló módon a rugalmasság törékenységben betöltött szerepére is rávilágít (Hosszú, 2004; Mészáros Sz., 2006). Viszonylag nagyszámú külföldi vizsgálat készült gyermekek esetében, bár egy-két kivételtől eltekintve, kisebb elemszámokkal dolgoztak, de találhatunk longitudinális felmérést is (Lee és mtsai, 2011). Egy német tanulmány szerzői kvantitatív sarokcsont ultrahangos vizsgálatot végeztek 11 és 18 év közötti (n=177) gyermekeken. Különbséget találtak a sportolók és nem sportolók között a SOS és a BUA értékekben, a sportolók szignifikánsan magasabb QUS értékeket mutattak. A BUA szignifikánsan korrelált az edzések gyakoriságával, az életkorral, a testmagassággal és a testsúllyal, míg a SOS a testsúllyal és a testmagassággal (Mentzel és mtsai., 2005). A csont ásványianyag tartalma függ az életkortól (Baroncelli et al., 2006; Szmodis et al., 2011; Lee et al., 2011), az érettségi státusztól (Loud et al. 2006). Az idősebb/érettebb gyermekek és serdülők magasabb ultrahangos értékekkel rendelkeznek, ami a biológiai fejlődés során gyarapodó csontállományra és a szerkezeti változásokra is utal. A testösszetétel is befolyásoló tényező: Eliakim et al. (2001) és Templeton et al. (2010) tapasztalatai szerint a túlsúlyos és elhízott serdülők alacsonyabb relatív csonttömeggel rendelkeznek. A rendszeres testmozgás és a sport hatását is többen vizsgálták (Cvijetić et al., 2003, Tarakçi és Oral, 2009; Falk et al., 2010). Bár nem minden vizsgálat mutatott jelentős változást (Loud et al., 2006). Általában azonban a növekedés és fejlődés során a rendszeres fizikai aktivitás az ultrahangos csontjellemzők alakulását is kedvezően befolyásolta (Babatunde és Forsyth, 2013). Pitukcheewanont és munkatársainak (2010) meta-analízise arra is rámutatott, hogy elsősorban az alsó végtag változatos igénybevételét okozó és a gerincet axiálisan terhelő sportágakban jelentős a hatás. A megfelelő kalcium bevitel is fontos tényező, főleg az élet első húsz évében (Winzenberg et al., 2006; Huncharek et al., 2008). A kalcium fő forrása a tej és a tejtermékek. Uenishi és Nakamura (2010) közel japán gyermek vizsgálata során pozitív összefüggést találtak a tej és tejtermék fogyasztásának mennyisége és a csont jellemzőinek minősége között. Magyarországon eddig viszonylag kevés ultrahangos csontvizsgálat történt gyermekek körében (Hosszú és mtsai., 2002, 2009; Rendes és mtsai., 2007), így széles korintervallumú, nagy elemszámú felmérésünk során mért adataink epidemiológiai jelentőséggel is bírnak.

11 Kardiovaszkuláris mutatók Egyre növekvő tudományos bizonyosság támasztja alá a gyermek- és serdülőkori vérnyomásmérés és utánkövetés fontosságát, tekintve hogy a felnőttkori magas vérnyomás (hipertónia) prediktív tényezőjeként kezelhető faktor. Ezen túl a gyermek- és serdülőkorban jelentkező hipertónia szerepet játszhat az idő előtti érelmeszesedés és szívérrendszeri betegségek kifejlődésében is. Ezen megfigyelésekből kiindulva fontos a gyermekkori hipertónia és hipertóniát megelőző állapot felismerése és mihamarabbi kezelése (Lauer és Clarke, 1989; Sun és mtsai, 2007). A vérnyomást számos külső tényező befolyásolja többek között az aktuális érzelmi-fizikai állapot, fizikai aktivitás, testmozgás, étkezés, alkoholfogyasztás, dohányzás, és az értékek egy napon belül is gyorsan változhatnak, valamint ezekhez még a naponta, havonta ingadozó hormonváltozások is társulhatnak (Barna, 2012). Az emelkedett vérnyomás megállapítására a gyermekek és serdülők esetében nem alkalmazható egyetlen határérték megadása, ahogy az a felnőtteknél lehetséges. Az életkor és testméret növekedésével a vérnyomás normál értéke is növekszik. Egészséges gyermekek körében a normál és az emelkedett vérnyomás ezen értékek normatív eloszlásán alapul. A vérnyomás percentilisek évre, nemre, magasságra vannak korrigálva. A normál tartományok megállapítására Amerikában több mint gyermek bevonásával készítettek referencia adatbázist. (Pediatrics, 2004), Európában a referencia megállapításához több mint gyermeket vontak be (de Man, 1991). Magyarországon is készült referencia adatbázis több mint gyermek részvételével az Országos Növekedésvizsgálat ( ) keretében (Bodzsár és Zsákai, 2012). Motoros próbák Magyarországon 1976-ban vezették be a közoktatásban a központi motoros próbarendszert. Ennek célja, hogy rögzítsék a tanulók mozgástulajdonságainak fejlődését az országos átlaghoz képest. Emellett alternatív rendszereket dolgoztak ki az iskolák saját feltételeinek megfelelően (Borkovits, 2013). A központi próbarendszert alkalmazza a testnevelő tanárok közel 46%-a, ezt egyéni körülményekhez igazítva 24,9%-uk, továbbá saját tesztekkel kiegészítve 15,7%-uk alkalmazza (Gergely, 2009). Hazánkban egyelőre két mérési rendszer használata van érvényben. Az 1988-ban az Európa Tanács Sportbizottsága által elfogadott Eurofit tesztrendszer egy egységes metodikát ajánl a fizikai fittség felméréséhez (Barabás, 1993).

12 A másik elterjedt mérési rendszer az 1982-ben indult, később Hungarofit néven ismertté vált felméréssorozatból kialakult vizsgálati módszer (F. Mérei, 1996). Az iskoláskorú gyermekek fizikai állapotának intézményi keretek közötti felmérése általában évente két alkalommal, az őszi és a tavaszi időszakban történik. A két rendszer hasonló módon, az aerob fittség, illetve az általános testi erő, erő-állóképesség és fittség mérésére alkalmazott motorikus próbákat tartalmazza. A 2014/2015 tanévtől kezdődően új, egységes, egészségközpontú szemléletet érvényesítő metodika kerül bevezetésre Magyarországon (NETFIT ) az iskoláskorú gyermekek mozgásos képességeinek mérésére. Az előzőekben bemutatott rendszerekben is alkalmazott motorikus próbák közül számos itt is megtalálható, de vannak új elemek is. Az értékelési szempontok és az adatrögzítés módszertana azonban nagyban eltérő az újonnan bevezetendő módszer esetében (Karsai és mtsai, 2013). A magyar gyermekek motorikus képességeinek vizsgálatával, valamint a testszerkezeti, mentális és szocio-ökonómiai hátterének vizsgálatával számos tanulmány foglalkozott (Frenkl és Mészáros, 2002, Sziva és mtsai, 2009, Mészáros és mtsai, 2011). A többféle megközelítést, eltérő módszertant alkalmazó vizsgálatok egyértelműen megállapították az említett tényezők és a rendszeres sportolás, testmozgás hatását is tükröző motorikus teljesítmény kölcsönhatását. A habituális fizikai aktivitás vizsgálata akcelerométerrel A fizikai aktivitás objektív mérését célzó akcelerométeres vizsgálatok viszonylag újkeletűek. A testmozgás intenzitását a metabolikus ekvivalens (1 MET = 3,5 ml O 2 /kg/perc, azaz a nyugalomban szükséges O 2 - felhasználás) segítségével jellemezzük. Ennek alapján a következő intenzitás kategóriákat használjuk: könnyű fizikai aktivitás (LPA Light Physical Activity) a 1,5 és 3,0 MET közötti, közepes fizikai aktivitás (MPA Moderate Physical Activity) a 3,0 és 6,0 MET közötti, nehéz fizikai aktivitás (VPA Vigorous Physical Activity) a 6,0 MET fölötti értékkel azonos aktivitás. Emellett a közepes (MPA) és a nehéz (VPA) fizikai aktivitások összegzett értékével (MVPA Moderate to Vigorous Physical Activity) is számolunk. A WHO jelenlegi, elfogadott ajánlásai szerint 5-18 éves kor között napi 60 perc, fejlesztő hatású, többféle változatos mozgást magában foglaló MVPA aktivitás szükséges (American College of Sports Medicine ; American Heart Association 2007; és Strong és mtsai., 2005 nyomán adaptálva). Oja és munkatársai (2013) tanulmányában, az intenzív aktivitási zónát 2296 ütés/perc felett, míg az inaktivitást 100 ütés perc alatt állapították meg. A tanulmányba a minimum 500 perc érvényes adattal rendelkező egyének adatai kerültek be. A felmérés során a gyermekek hét napig

13 viselték az Actigraph GT1M/GT3X típusú szenzort. A vizsgált személyek különböző aktivitási szinten töltött ideje és a tanulmányi átlag nem mutatott összefüggést. A fizikai aktivitás szubjektív megítélése párhuzamosan alakult a tanulmányi átlaggal, míg a screen time -vel (képernyő előtt töltött idő) inverz módon. A mért fizikai aktivitás azonban nem mutatott összefüggést az előző paraméterekkel. A különbség oka feltehetően az lehetett, hogy az uniaxiális akcelerométer a szívműködés alapján határozza meg az intenzitási zónákat. Ebben a kutatásban az objektíven mért inaktív idő nem mutatott összefüggést a tanulmányi átlaggal. Egy magyarországi kutatásban 63 gyermeket (33 fiú és 30 lány) vizsgáltak meg két iskolában, akiknek az átlagéletkora 11,16 év volt. A gyermekek öt napig (három tanítási, kettő hétvégi nap) viselték az uniaxiális akcelerométert. A fiúk és a leányok BMI értékeiben, valamint testzsír százalékában nem találtak eltérést. Hétvégén kevesebb időt töltöttek a gyermekek aktívan, mint hétközben. A könnyű és az intenzív aktivitás között a hét napjain nem volt nemi eltérés. Hétköznapokon a leányok 96%-ban, a fiúk 92%-ban betartották a napi 60 perces intenzív mozgástartományban eltöltendő (tartózkodásra) vonatkozó ajánlást. Hétvégén viszont a leányok csupán 28%-ban, a fiúk 43%-ban érték el az előírt 60 percet. A leányok napi MVPA értéke 32,8 perccel, míg a fiúké 31,2 perccel csökkent a hétvégi napokon (Uvacsek és mtsai, 2011) ban Magyarország is bekapcsolódott egy európai keresztmetszeti, illetve után követéses vizsgálatba (I. Family), ahol a fiatalkorban már fennálló kardiovaszkuláris kockázati tényezők és a metabolikus szindróma kapcsolata a központi vizsgálati szempont. A vizsgált európai gyermekek és a serdülők körében a normál testsúlyúaknak 42%-a, az elhízottaknak csak 31,5%-a tölt 60 percet naponta közepes és erős fizikai aktivitással (MVPA) az akcelerométeres vizsgálatok eredményei szerint. A fiatalabbaknál ez csak 16,7%, illetve 11,3% volt (Molnár és Kovács, 2014). Kérdőíves felmérések A gyermekek és serdülők életmódját (táplálkozási szokások, fizikai aktivitás), szocio-ökonómiai helyzetét, közérzetét, egészségképét és egészségmagatartását vizsgáló kérdőíves felmérések évtizedek óta jelen vannak a nemzetközi és hazai kutatásokban. A számos regionális vizsgálat mellett országos, reprezentatív kutatások is rendelkezésre állnak. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) között mérte fel a diákok táplálkozásának minőségét. A mintába 11,5; 13,5 és 15,5 éves átlagéletkorú gyermekek kerültek be. A tanulók 28%-a válaszolta azt, hogy napi rendszerességgel fogyaszt gyümölcsöt, de ez az arány az életkor növekedésével csökkent, a fiúk esetében ez a csökkenés szignifikáns volt. A zöldségfélék esetében a napi fogyasztás 13,9%, tehát jóval kevesebb, mint a gyümölcsfogyasztás. A fiúk és a leányok értékei között nem volt szignifikáns a különbség. Tejtermékeket a diákok mintegy

14 fele fogyasztott napi rendszerességgel, de az életkor előrehaladtával ez az érték csökkent. A vizsgált személyek táplálkozásának a minősége az életkorral csökkent, illetve a lányok eredményei összességében kedvezőbb képet mutattak, mint a fiúk (Aszmann, 2002). A nemzetközi (HBSC, Health Behaviour in School-aged Children) vizsgálatsorozat keretében az OGYEI folytatta felméréseit. A 2009-es adatok alapján kis mértékben nőtt a gyermekek napi gyümölcsfogyasztása (31,1%) és zöldségfogyasztása (23.6%), azonban a fiúknál ez az arány az életkorral csökken. A cukros italok és az édességek fogyasztása a diákok 30%-ára volt jellemző. A vizsgálat kimutatta, hogy a középiskolás leányok sokkal nagyobb arányban fogyasztanak édességet, mint a fiúk. A kutatás eredményei szerint a magyar éves fiataloknak csak 48,5%-a fogyaszt tanítási napokon reggelit, ami elmarad a többi országban megfigyelteknél. Általában mindkét nemre igaz, hogy az egészségesebb táplálkozási szokások egyes elemei szorosan együtt mozognak. A rendszeresen reggelizők nagyobb arányban fogyasztanak gyümölcsöt és különösen zöldséget, mint a ritkán reggelizők. A gyakran reggelizők általában ritkábban fogyasztanak üdítőitalokat és édességeket, mint a ritkán vagy soha nem reggelizők. A gyakori gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint ugyanezek és a ritkább édesség- és üdítőfogyasztás között is kapcsolatot találtak (Németh és mtsai, 2010). A II. Országos Növekedésvizsgálat (Bodzsár és Zsákai, 2012) alapján megállapítható, hogy a magyar gyermekek és serdülők táplálkozása az életkorra vonatkozó hazai ajánlásoknak számos szempontból (Bíró és Lindner, 1999) nem felel meg. A szénhidrát, D-vitamin, kalcium, vas és élelmi rost bevitelük kevesebb, a fehérje, zsír, B12-vitamin, C-vitamin és nátrium fogyasztásuk több, mint az ajánlás (Zsákai és mtsai 2010). A különböző szocio-ökonómiai háttér eltérő táplálkozási szokásokkal jár együtt: a jobb szocio-ökonómiai helyzetű gyermekek gyakrabban fogyasztanak tejtermékeket és húst, viszont ritkábban fogyasztanak zsíros és magas szénhidráttartalmú táplálékokat. Az iskoláskorúakra is egyre inkább a fizikai aktivitás alacsony szintje és az ülő életmód jellemző: a fiúk körülbelül 35%-a, a leányok 45%-a a testnevelés órán kívül szinte egyáltalán nem mozog, emellett a tanulók átlagosan több, mint napi 2 órát töltenek a televízió előtt, miközben a képernyőhasználat időtartama is növekszik az életkorral. (Vitályos és mtsai 2010). Az OGYEI-HBSC kutatás szerint a fizikai aktivitás rendszeressége és időtartama nem és életkor függő. A felmérést megelőző héten végzett fizikai aktivitást tekintve a megkérdezett diákok 17,3%-ára jellemző, hogy eleget mozogtak, ami minimum napi 60 perc fizikai aktivitást jelent. Közel 1/3-1/3 arányban volt jellemző a kevés és a nagyon kevés fizikai aktivitás. A leányok szignifikánsan kisebb arányban mozogtak eleget vagy közel eleget, mint a fiúk. A fiatalok kétharmada végzett iskolán kívül hetente 2 alkalommal megerőltető testedzést. Ebben a kutatásban a televíziózási szokásokat is vizsgálták. 40 ország közül a magyar 11 éves fiatalok a 11., a 13 évesek a 17., míg a 15 évesek a 9. helyen szerepeltek, vagyis az érintett korosztályok átlagosan 60%-a néz két vagy több órán át

15 televíziót hétköznap (Németh és mtsai, 2010). Ehhez a nem túl biztató eredményhez társul egy, az OÉTI vezetésével 2005/2006-os évben budapesti iskolások körében végzett vizsgálat eredménye, mely szerint a 7-14 éves tanulók körében a túlsúly és az elhízás előfordulása 25%-os volt (Martos, 2012). A magyarországi, országos vizsgálatok során megállapították, hogy a mozgásszegény életmódú gyermekek szubjektív egészségi állapota jelentősen rosszabb, vagyis általános egészségi állapotukat rosszabbnak ítélték meg, gyakrabban panaszkodtak pszicho-szomatikus tünetekre, mint aktív kortársaik (Kern és mtsai 2006, Vitályos és mtsai 2010).

16 3. VIZSGÁLT SZEMÉLYEK, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A rétegzett minta kiválasztása során az életkori és nemi megoszlás mellett figyelembe vettük az ország közigazgatási egységeit (főváros, nagyrégiók), gazdaságföldrajzi viszonyait, a települések négy nagyságkategóriáját (1000-nél kisebb lélekszámú települések, ezer és tízezer lakosú, tízezer és százezer lakosú települések és százezer fő feletti városok), az iskolatípust és az eltérő szocio-ökonómiai státuszt. A vizsgálatok alanyai Budapest, Budakeszi, Alsónémedi, Tata, Kecskemét, Sopron, Pécs, Nyíregyháza általános és középiskoláiból, illetve az említett települések vonzáskörzetéből kerültek ki. A teljes mintában (N = 3402), 7 18 éves fiúk (n = 1683) és leányok (n =1697) adatai szerepelnek, a csak kérdőíveket kitöltők esetében 22 fő nem adta meg a nemét (3.1. táblázat). A vizsgálatokban való részvétel önkéntes alapon, reverzibilis anonimitással és írásbeli szülői (nagykorúak esetében a vizsgált személy írásbeli beleegyezésével) engedéllyel és előzetes tájékoztatással történt, a Helsinki Nyilatkozat vonatkozó előírásainak figyelembevételével. Az összetett vizsgálatban az adott kérdésfelvetésnek megfelelően vettek részt a gyermekek, a véletlenszerű, rétegzett mintavételi eljárásnak megfelelően. Ez alól kivételt képzett az akcelerométeres és a háromnapos táplálkozási felmérés, melyben célzott, adott iskola, adott évfolyamába (1., 4., 5., 8., 9., 12. osztály) járó tanulók közül random módszerrel kiválasztott gyermekek vettek részt, elsősorban a mindennapos testnevelés első évének hatásvizsgálata érdekében táblázat: A felmértek nemek és decimális életkor szerinti megoszlása (n=3402) Nem Életko fiú leány nincs összesen r (év) adat Életkor kategóriá k N % N % N % N % 6,50-7, ,9% 80 2,3% 0 0,0% 146 4,3% 7,50-8, ,6% 119 3,5% 0 0,0% 243 7,1% 8,50-9, ,5% 120 3,5% 0 0,0% 239 7,0% 9, ,7% 120 3,5% 0 0,0% 247 7,3% 10,50-10,49 11,50-11,49 12,50-12,49 13,50-13,49 14,50-14,49 15,50-15,49 16,50-16,49 17,50-17,49 18, ,8% 125 3,7% 1 0,0% 254 7,5% ,8% 138 4,1% 1 0,0% 301 8,8% ,9% 181 5,3% 0 0,0% 313 9,2% ,3% 141 4,1% 0 0,0% 288 8,5% ,0% 145 4,3% 0 0,0% 282 8,3% ,3% 173 5,1% 4 0,1% ,5% ,3% 136 4,0% 1 0,0% 284 8,3% 18 és 116 3,4% 113 3,3% 1 0,0% 229 6,8% 18+

17 nincs adat 99 2,9% 107 3,1% 14 0,4% 220 6,5% összesen ,5 % ,9 % 22 0,6 % ,0 % Az alkalmazott módszereket és eszközöket az alábbiakban adjuk meg: Antropometria Vizsgálatunkban az antropometriai méréseket a Nemzetközi Biológiai Program által megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően végeztük, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő hitelesített mérőeszközökkel (Weiner és Lourie, 1969). A testméretek pontos felvételéhez fontos a testhezálló sportruházat viselete vagy az adott testrész (has, hát, comb) időleges szabaddá tétele. Összesen 24 testméret került rögzítésre. A felmért adatok alapján becsülhető a tápláltsági állapot (Body Mass Index, BMI), és a testösszetétel is. A négykomponensű testösszetétel becsléséhez Drinkwater és Ross (1980) javaslatait használtuk, míg a kétkomponensű testösszetétel leírásához Parízková (1961) ajánlásait alkalmaztuk. A testalkatot Carter és Heath (1990) szomatotípusával, a növekedési típust Conrad (1963) módszerével jellemeztük. Kvantitatív ultrahangos csontsűrűség mérés A sarokcsont ultrahangos vizsgálatát OSTEOSYS SONOST 3000 típusú ultrahangos csontsűrűség-mérő készülékkel végeztük el. Az elemzésekbe három paramétert vontunk be. SOS - Speed Of Sound, ultrahang terjedési sebesség (m/s): A csonton áthaladó ultrahang sebessége az energia-átalakító (transzducer) és a detektor közti távolság megtételéhez szükséges időből számítható ki. Az SOS értéke a hullámterjedés módjától és a csontszövet rugalmasságától függően változik. Az ultrahang sebességének változását a csontszövet elaszticitása erősebben befolyásolja, mint a csontdenzitás, így az adott csont anyagi minőségéről is hordoz információt. BUA - Broadband Ultrasound Attenuation, frekvenciafüggő ultrahanggyengülés (db/mhz): A csontvizsgálatban használt frekvenciatartományban (0,1-1,5 MHz) a csonton áthaladó ultrahanghullám energiájának csökkenése függ a frekvenciától és az anyagmennyiségtől (a rétegvastagsággal exponenciálisan csökken), ezen kívül az ásványi anyagok mennyisége és eloszlása, a trabekuláris (belső szivacsos állomány) hálózat állapota is befolyásolja. A gyengülés logaritmusa a frekvenciával lineáris, mégpedig más meredekséggel a csontban, mint egy referenciaként használt tesztanyagban. A két anyagban mért gyengülés különbségének a frekvencia függvényében ábrázolt regressziós egyenesének meredekségét frekvenciafüggő

18 ultrahang-gyengülésnek (BUA, Broadband Ultrasound Attenuation, db/mhz) nevezik. A BUA a csont mikroarchitekturájáról és a csonttömegről ad információt. (Langton és mtsai, 1990; Hosszú, 2009). BQI index Bone Quantitive Index vagy QUI index Quantitative Ultrasound Index: Az SOS és a BUA ismeretében, a megfelelő képlet alkalmazásával kiszámolható az úgynevezett BQI (QUI) index, ami a csont minőségét jellemzi. A két mért paraméter (SOS és BUA) kombinálása csökkenti a megbízhatósági hiba mértékét (BQI = αsos+βbua, αβ: hőmérséklet-korrekció), amely a törési rizikóra is jó becslést adhat. Kardiovaszkuláris mutatók A vérnyomásmérés pontos technikája igen fontos az objektív eredmények eléréséhez. Több vizsgáló technikáját összehasonlítva 20 Hgmm különbség is létrejöhet ugyanazon személy vizsgálatánál különböző vizsgálók által mérve a vérnyomást (Park és mtsai, 2002). A mandzsetta méret, a páciens pozíció, a Korotkoff-hangok számolása mind-mind befolyásoló tényező lehet. A túl kicsi mandzsetta nem szorítja el kellően az artériát, melynek következtében túlbecslés történhet a szisztolés értéknél. A túl nagy és széles mandzsetta ellenkező irányba tolhatja el a mért értéket. Fontos, hogy nyugalmi körülmények között, csendes helyen mérjük a vérnyomást, ülő helyzetben a hátat és lábakat megtámasztva, minimum egy visszaméréssel. Az alapvetően elfogadott életkori és nemi tartományok a következő percentilisekre vonatkoznak: normál értékeknek tekinthető a 90 percentilis alatti érték, magas normál értéknek számít a percentilis közötti érték, kezdődő magas vérnyomásúnak számít a percentilis plusz 5 Hgmm, és magas vérnyomásúnak tekintjük a 99 percentilis felett plusz 5 Hgmm vérnyomásúakat. A fentiekből következik, hogy a gyermekeknél magas vérnyomás diagnózis állítható fel, ha a szisztolés és/vagy a diasztolés vérnyomás érték eléri vagy meghaladja a 95 percentilist. Figyelembe kell venni az értékelésnél azonban a szekuláris trendet, mely országok és populációk között eltérő lehet. Vizsgálatainkban Omron M6 Comfort (HEM-7221-E8 (V)) típusú vérnyomásmérőt használtunk cserélhető mandzsettával, melyet igazítottunk az aktuális karkörfogatra. Nyugalmi körülmények között négy mérést végeztünk, az elsőt a bal karon (ezt az első mérést nem vettük figyelembe a számolásnál), a másodikat a jobb, majd a bal és megint a bal karon. Az utolsó három mérés átlagát vettük alapul a kiértékeléshez. Motoros próbák Vizsgálatsorozatunkban az Eurofit és a Hungarofit tesztrendszerek alapján mérhető motorikus képességek közül az iskolai testnevelő tanárok által felmért alábbi próbák eredményeit gyűjtöttük össze:

19 Az aerob fittség mérésére alkalmazott motorikus próbák: 6 perc futás (méter) 8 perc futás (méter) 2000 méter futás (perc) 12 perc futás (Cooper teszt) 20 méteres ingafutás Az általános testi erő- erő állóképesség fittség mérésére alkalmazott motorikus próbák: Helyből távolugrás (cm) Hanyatt fekvésből felülés, térd érintéssel (db) Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db) 2 kezes mellső lökés helyből (medicin labda)(cm) 30 méter futás (másodperc) 60 méter futás (másodperc) 100 méter futás (másodperc) Az elemzésekbe az objektív összevethetőség érdekében csak a legtöbbször használt néhány próba eredményét vontuk be. A habituális fizikai aktivitás vizsgálata akcelerométerrel Ezzel a módszerrel az aktuális fizikai állapot felmérése mellett, a nemi és életkori jellegzetességek feltárásán túl, az életmóddal (sportolási szokások, táplálkozás) és a testösszetétellel is összefüggő jelenségeket vizsgáltuk. A vizsgálatba bevont évfolyamok kiválasztásánál fő szempont az adott tanévben bevezetett mindennapos testnevelés hatáselemzése volt. Ennek megfelelően az 1., 4., 5., 8., 9., 12. osztályba járó tanulók közül random módszerrel választottuk ki a gyermekeket. A habituális fizikai aktivitást triaxiális akcelerométer segítségével mértük. Az Actigraph GT3X+ készülék a három térirányban történő mozgások erősségét méri, valamint ezek időtartamát rögzíti. Egy ütés alatt azt a jelet értjük, amelynek a magnitudója elegendő arra, hogy a jelet az akcelerométer analógból digitálissá alakítsa. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a napi aktivitást pontosan felmérjük, és ezáltal kategóriákba soroljuk. Az aktivitásmérőt a vizsgálati személyek 5 napig, 24 órán át viselték, a mérésbe egy hétvégi napot is bevontunk. Alanyaink a tartós vízben tartózkodást (tisztálkodás, úszás) kivéve állandóan viselték a szenzort. A kiértékelésnél a reggel 6 és este 8 óra közötti időintervallumot vettük figyelembe.

20 Az Actigraph GT3X+ adatainak elemzése során 5 epoch (mintavételi sűrűség, 5 másodpercenkénti egységben) időket állítottunk be. Azt az időt, amikor a készülék nem volt a vizsgált személyen, kizártuk. Az értékelés során öt aktivitási szintet különböztettünk meg: inaktivitásnak (sedentary) a <149 ütés/perc, könnyű (light) aktivitásnak a ütés/perc közötti, közepesnek (moderate) a ütés/perc közötti, intenzívnek (vigorous) a ütés/perc közötti nagyon intenzív (very vigorous) aktivitásnak a >7600- ütés/perc közötti érték számított. Az MVPA kifejezés a Moderate to Vigourous Physical Activity, azaz a közepesen intenzív, intenzív és nagyon intenzív zónák összességét fejezi ki (Freedson et al, 2005). Kérdőíves felmérések Az anonimitást és az összevethetőséget egyaránt szolgáló kód feltüntetésével, és az életkortól függően, a gyermekek a szüleik segítségével töltötték ki a döntően zárt kérdéseket tartalmazó kérdőíveket. A Szocio-demográfiai kérdőív a szocio-ökonómiai helyzet felmérésére vonatkozott. A sportolási szokásokat, a szabadidő eltöltését és a közérzet, egészségkép felmérését a Fizikai aktivitási kérdőív segítségével végeztük (HBSC, Currie et al., 2004, 2012). A táplálkozási szokásokat és az élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát (Food Frequency Questionnaire hazai adaptációja), a diétázást, valamint az alkohol és a cigaretta fogyasztását vizsgáló Táplálkozási kérdőív alapján vizsgáltuk. Az összetett vizsgálat adatainak rögzítése és feldolgozása Microsoft Excel táblázatkezelő programmal történt. Az adatok elsődleges feldolgozását követően, amennyiben szükséges volt, élve a reverzibilis anonimitás lehetőségével, egyéni értékelést adtunk, és az eredményekkel összhangban a jövőre nézve javaslatot tettünk. Ha az iskola igényelte, általános tájékoztatót és ajánlást is adtunk az adott intézménybe járó tanulók általunk felmért adatairól és az eredményekről.

21 Statisztikai elemzések A statisztikai elemzéshez az IBM SPSS Statistics Version 20, Statistica 11, valamint a Microsoft Excel 2010 szoftvereket használtunk. A minta normális eloszlását One-Sample Kolmogorov-Smirnov Teszt alapján vizsgáltuk meg. A paraméteres változók esetén kétmintás t-próbát, Pearson-féle lineáris korreláció-analízist és variancia-analízist (F-teszt, Tukey-féle Post-Hoc teszt), a nem paraméteres változóknál Mann-Whitney U-tesztet, Khi 2 - próbát, Kruskall-Wallis tesztet, Spearman-féle korreláció-analízist alkalmaztunk. A szignifikancia szint p < 0,05 volt.

22 4. EREDMÉNYEK 4.1. Az antropometriai vizsgálatok főbb eredményei A gyermekek antropometriai vizsgálatából az alap testméretek életkori és nemi variációin kívül, az egészséggel és az életmóddal, azon belül is a rendszeres fizikai aktivitással közvetlen módon összefüggő eredményeket mutatjuk be. A testmagasság és a testtömeg a fiatalabbaknál korcsoportonként szignifikánsan különbözött, a leányoknál, a növekedés lassulásával, 14 éves kortól, a fiúknál 16 éves kortól az átlagok nem tértek el. A leányok átlaga 12 éves korban, a korábbi érés következtében szignifikánsan nagyobb volt, 14 éves kortól szignifikánsan magasabbak és nehezebbek voltak a fiúk ( ábra) ábra: A testmagasság nemenként és életkoronként (átlag és szórás)

23 ábra: A testtömeg nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A fiúknál a 7-13 évesek testtömeg-index átlaga szignifikánsan alacsonyabb volt, mint idősebb társaiké, leányoknál a korcsoportonkénti átlagok 14 éves korig szignifikánsan eltértek, a 17 éveseké szignifikánsan meghaladta a szomszédos korcsoportokét. Ez a megállapítás valószínűleg azonban csak erre a mintára jellemző. A nemek közti különbség a 18 évesek kivételével nem volt jelentős ( ábra) ábra: A testtömeg-index nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A relatív zsírtömeg átlagai szignifikánsan eltértek a két nemben, kivéve 8, éves korban a leányok átlagai nem haladták meg a fiúkét. A testzsír százalék a leányok esetében az életkorral párhuzamosan nőtt, azonban a legidősebbeknél feltehetően az ebben az életkorban jellemző testsúly-kontroll miatt szignifikánsan kisebb volt. A fiúk esetében a szomszédos korcsoport-átlagok nem különböztek, a nemre jellemző relatív (és abszolút) zsírvesztés ebben a mintában is igazolható volt ( ábra).

24 ábra: A relatív zsírtömeg nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A relatív zsír alapján is megállapítható a túlsúly és az elhízottság. Életkortól függetlenül, a fiúknál a 22%, leányoknál a 25% feletti testzsír-százalék túlsúlyt jelez, a 30% feletti relatív zsírtömeg pedig elhízást (Lohman, 1992; Kemper, 1995), így csak a teljes mintára adjuk meg a százalékos gyakoriságokat. Elsősorban a túlsúly megállapítása során, illetve a határeseteknél mindenképpen indokolt a testzsírtartalom alapján történő szűrés is. A testzsír-százalék alapján kiszűrhető túlsúlyos és elhízott fiúk és leányok számát és gyakoriságát foglalja össze a táblázat. A túlsúlyos fiúk testzsír-százaléka átlagosan 25,59±2,31%, az elhízottaké 32,00±1,5%, a túlsúlyos leányoké 27,00±1,39%, az elhízottaké 31,73±1,46% volt táblázat: A relatív testzsír (%) alapján kiszűrt túlsúlyos és elhízott gyermekek gyakorisága Túlsúly Elhízás N(fő) % N (fő) % Fiúk , ,70 Leányok , ,26 Összességében megállapítható, hogy a gyermekek és serdülők több mint 30%-a fiziológiásan már nem megfelelőnek ítélhető relatív testzsírral rendelkezik. A testtömeg index, mint tápláltsági mutató az epidemiológiai vizsgálatokban a leggyakrabban használt szűrési lehetőség, ezért meghatároztuk az egyes BMI kategóriák gyakoriságait. A relatív zsírtömeg életkori és nemi átlagai azonban ismételten felhívják a figyelmet a testtömeg-index alkalmazhatóságának korlátaira ( ábra).

25 A gyermekek testtömeg-index alapján történő tápláltsági csoportokba sorolását Joubert és mtsai (2006) kategorizálása alapján végeztük. A fiúk és a leányok tápláltságának megítélésére kidolgozott értékelő táblázatokat a következőképpen alkalmaztuk: A 3 percentilisnél kisebb értékek jelentős súlyhiányra utalnak; feltétlen vizsgálni kell a gyermek egészségi állapotát, kellő figyelembe kell venni táplálkozási és szociális körülményeit. Lehetőség szerint ellenőrizni kell, hogy a gyermek számára otthonában biztosított-e a rendszeres, megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék felvétele. A gyermek tápláltságában bekövetkező változásokat rendszeres vizsgálattal időrőlidőre ellenőrizni kell. A 3 és 10 percentiles közötti értékek sovány gyermekre utalnak, akinél a tápláltságban bekövetkező változásokat rendszeres vizsgálattal időről-időre ellenőrizni kell. Esetükben is ajánlatos ellenőrizni, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék felvétele biztosított-e. A 10 és 75 percentilis közé eső értékek megfelelő tápláltságot jeleznek. A 75 és 90 percentilis közé eső érték már súlyfölöslegre, túltápláltságra utal. Minél közelebb van a gyermek BMI értéke a 90-es percentilishez, annál inkább fennáll az elhízás veszélye. A táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra már itt is oda kell figyelni. A 90 és 97 percentilis közötti gyermekek egyértelműen túlsúlyosak. Ha a súlytöbbletet szemmel láthatóan nem a túlfejlesztett izom adja, akkor a táplálkozásra oda kell figyelni. A szülők és a gyermekek figyelmét nem csak a táplálék helyes mennyiségi és minőségi arányaira kell felhívni, de javasolni kell a rendszeres intenzív testmozgást is. Ajánlatos a gyermek BMI értékének változását időről-időre ellenőrizni. A 97 percentilisnél nagyobb BMI értékek esetén már kóros elhízással kell számolni. Ezeket a gyermekeket a megfelelő szakorvosi rendelésre ajánlatos utalni az elhízás okának tisztázására. Fontos megjegyezni azonban, hogy a felsorolt módszerek alkalmazásával sem kaphatunk választ arra, hogy a súlytöbbletet döntően zsírszövet, vagy esetleg izomszövet képezi. Nem kapunk információt a BMI alapján a testtömegtöbblet testtáji megoszlásáról sem. Ezek alapján életkoruk szerint hat különböző csoportba osztottuk a gyermekeket: - 1. súlyhiányos - 2. sovány - 3. megfelelő testsúlyú - 4. súlyfölösleggel rendelkező - 5. túlsúlyos - 6. kórosan elhízott A diákok 64,86%-a megfelelő BMI percentilis kategóriába tartozott nemtől, életkortól, iskolatípustól függetlenül. A kórosan elhízott

26 kategóriába 3,22%, míg a súlyhiányos kategóriába 3,12% tartozott. A gyermekek 25%-a tehát túlsúlyos vagy elhízott ( táblázat) táblázat: A mérésben résztvevők BMI percentilis kategóriái (n=2974) BMI N % percentilis súlyhiány 93 3,12 kategóriák sovány 186 6,25 megfelelő ,86 súlyfölösleg ,37 túlsúly 183 6,15 kóros elhízás 96 3,22 Teljes minta ,0 Az antropometriai mutatók BMI percentilis kategóriák szerinti vizsgálata során mindössze 4 változó (a lapockaredő, a szomatotípus mezomorfia és ektomorfia komponense és a négykomponensű testösszetétel becslés relatív reziduális tömeg) esetében tapasztalunk szignifikáns különbséget az egyes életkor kategóriák között. Ha a BMI percentilis kategóriák szerint vizsgáljuk a különböző pályatesztek eredményeit, akkor csak a 2000 méteres síkfutás esetében volt szignifikáns különbség a különböző BMI percentilis kategóriába tartozó gyermekek között. A legjobb eredményt a sovány és megfelelő kategóriába tartozók érték el. Nem várt jelenség, hogy a súlyfölösleggel bírók, illetve a kórosan elhízottak teljesítménye jobb volt, mint a súlyhiánnyal rendelkezőké, és a legrosszabbul a túlsúlyosok teljesítettek. A populációs vizsgálatokban leggyakrabban a kétkomponensű testösszetétel becslést használják, azonban a relatív csont és izomtömeg alakulása is fontos, főleg a rendszeres fizikai aktivitás hatásának pontosabb elemzéséhez. A csont relatív részesedése a testtömegből az életkorral csökken, százalékos aránya minden korcsoportban szignifikánsan nagyobb volt a fiúknál. A korcsoportonkénti eltérés csak 2-4 éves korkülönbség esetében volt szignifikáns, kivéve a 9-10 éves fiúknál. A leányok relatív izomtömege az átlagot tekintve nem változott az életkor előrehaladtával, a sportoló leányoknál azonban, ha nem is olyan mértékben, mint a fiúknál, de enyhén nőtt az aránya. A éves fiúk relatív izomtömege szignifikánsan nagyobb volt, mint a fiatalabbaké ( ábra).

27 ábra: A relatív csonttömeg nemenként és életkoronként (átlag és szórás) ábra: A relatív izomtömeg nemenként és életkoronként (átlag és szórás) 4.2. A kvantitatív ultrahangos csontjellemzők életkori és nemi variációi A populációs felmérésekben gyermekek esetén a csontok kvantitatív ultrahangos vizsgálata a leggyakrabban használt módszer, Magyarországon azonban viszonylag alacsony elemszámú és szűk korintervallumú vizsgálatokat végeztek eddig. Mintánkban összesen 2070 tanuló esetén (fiúk = 1008, leányok = 1062) végeztük el az ultrahangos csontsűrűség mérést. Az elemzésbe a

28 csont sűrűségére és rugalmasságára jellemző hangterjedési sebességet (SOS, m/s), a csont mikroarchitektúrájáról és a csonttömegről tájékoztató frekvenciafüggő ultrahang-gyengülést (BUA, db/mhz) és a csont minőségét jellemző indexet (BQI= αsos+βbua) vontuk be. A csont sűrűségét és rugalmasságát jellemző index (SOS) életkori és nemi variációit a ábra mutatja be. A nemek között nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A fiúk átlagai az egymást követő korcsoportokban nem, 2-3 éves eltéréssel azonban szignifikánsan különböztek 15 éves korig, az ennél idősebbeknél már nem volt jelentős eltérés. A 14 évesek jelentősen alacsonyabb átlaga nem követi az életkorral párhuzamosan növekvő tendenciát, ehhez feltehetően a serdülőkori növekedési lökés is hozzájárul, amikor a csontok jelentős hosszbeli gyarapodását csak később kíséri a szélességi méreteinek növekedése és a csont minőségi változása. A 7-11 éves leányok SOS értékei szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint az ennél idősebbeké, és esetükben is csak 2-3 éves életkori különbségek esetén adódtak jelentős eltérések ábra: SOS nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A trabecularis (szivacsos) hálózat állapotát és a csonttömeget jellemző BUA mutató néhány korcsoportban szignifikánsan különbözött a két nemben, a 10, éves fiúk átlagai szignifikánsan nagyobbak voltak, a 14 éveseknél, hasonlóan az előző csontjellemzőhöz, a leányok átlaga volt nagyobb ( ábra). Az egymást követő korcsoportok, kivéve a éves fiúkat, nem különböztek, 2-3 évnyi korkülönbség esetén viszont az eltérés jelentős volt.

29 ábra: A BUA nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A csont minőségét mutató index (BQI) csak a éves fiúk és leányok esetén különbözött, leányoknál jelentős életkori változást nem tapasztaltunk, a fiúknál is csak a fiatalabbaknál és csak 2-3 év korkülönbség esetén ( ábra). Mind a BUA, mind pedig a BQI átlagai esetén a biológiai fejlődéssel párhuzamosan az életkorral növekedtek az értékek ábra: A BQI nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A rendszeres fizikai aktivitás szintje és a táplálkozás is befolyásolja a csontok fejlődését és minőségét. A sportolás kedvező hatásai számos

30 morfológiai és fiziológiás jellemző esetén csak hosszú évek alatt alakulnak ki, így mintánkban a legidősebbeket (16-18 évesek) vizsgáltuk ilyen szempontból. Sportolónak minősítettük a több mint 4 éve, minimum heti háromszor edző gyermekeket. Vizsgáltuk a tej és a tejtermék fogyasztását is. SOS (m/s) BUA (db/mhz ) táblázat: Sportoló és nem sportoló fiúk és leányok ultrahangos csontjellemzői (átlag és szórás) Nem sportoló fiúk Sportoló fiúk Nem sportoló Sportoló leányok leányok 1493,16±11,5 1507,00±12,2 1486,68±11,1 1501,40±13, ,79±14,26 91,99±11,78 85,25±12,51 90,96±8,48 BQI 66,17±13,28 77,77±11,29 63,25±12,39 73,28±9,31 A sportoló serdülők átlaga szignifikánsan nagyobb volt az ultrahangos csontjellemzők esetén és legjobb értékekkel bár a különbség ez esetben nem volt jelentős a sportoló és napi vagy napi többszöri tej és tejtermék fogyasztók rendelkeztek. Mindezek alapján megállapítható, hogy a rendszeres sportolás, a csontok minőségét is jellemző ultrahangos csontparamétereket is kedvezően befolyásolja ( táblázat) A nyugalmi artériás vérnyomás és a szívfrekvencia életkori és nemi variációi A gyermek- és felnőttkori vérnyomás között csak laza kapcsolat mutatható ki, mégis a vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a vérnyomás is ún. tracking tendenciával bír, azaz a serdülőkori vérnyomás értékekből előre lehet jelezni a felnőttkori értékeket. Az életkori változás és a nemi különbségek mellett, vizsgáltuk a testösszetétel, a fizikai aktivitás és a keringési mutatók összefüggését is. Összesen 2033 gyermek és serdülő nyugalmi vérnyomását és szívfrekvenciáját rögzítettük (fiúk: 1012 fő, leányok: 1021 fő). A szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint a szívfrekvencia életkori és nemi variációit a ábra mutatja be.

31 ábra: A szisztolés vérnyomás nemenként és életkoronként (átlag és szórás) ábra: A diasztolés vérnyomás nemenként és életkoronként (átlag és szórás) A gyermekek és serdülők szisztolés és/vagy diasztolés vérnyomásának egyedi értékelését a hazai referencia értékek (Bodzsár és Zsákai, 2012) alapján végeztük. Figyelembe véve az életkori és nemi differenciákat, összességében szignifikánsan több fiúnál állapíthattunk meg enyhén emelkedett vérnyomást ( táblázat) Enyhén emelkedett vérnyomás értékek gyakorisága (%) Szisztolés vérnyomás (Hgmm) Diasztolés vérnyomás (Hgmm) Fiúk Leányok Fiúk Leányok 1-4. osztály 11,3% 11,4% 9,2% 8,1%

32 5-8. osztály osztály 6,9% 3,5% 6,1% 4,3% 0,5% 2,6% 4,5% 6,2% ábra: A szívfrekvencia nemenként és életkoronként (átlag és szórás) Eredményeink alapján a következő megfigyeléseket tehetjük: A szisztolés vérnyomás kis mértékben, de nem lineárisan változott az életkorral. A 14 évesnél fiatalabbak diasztolés vérnyomás átlagai szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint az idősebbeké. A szívfrekvencia átlagai 11 éves kortól egyik nemben sem mutattak kortól függő további szignifikáns csökkenést. A nemek közötti eltérések már 9 éves kortól megfigyelhetők: a fiúk szisztolés vérnyomása szignifikánsan magasabb volt a leányokénál, illetve a leányok nyugalmi szívfrekvenciája és éves korban szignifikánsan nagyobb volt a fiúkénál. A fiúknál gyakrabban fordult elő emelkedett szisztolés és/vagy diasztolés vérnyomás, mint a leányoknál. A túlsúlyos és elhízott serdülőkorú gyermekek magasabb, a fiziológiás értékeket számos esetben meghaladó vérnyomása a kedvezőtlen testösszetétel vérnyomást befolyásoló hatására enged következtetni. A heti sportolással töltött idő csak a legidősebbeknél (16-18 évesek) mutatott szignifikáns összefüggést a nyugalmi vérnyomás és a szívfrekvencia értékeivel.

33 4.3. A fizikai fittséget felmérő próbák eredményei Az adatgyűjtés során a testnevelő tanárok által felmért motoros próbákat, azaz a közoktatásban megszokott Eurofit, Hungarofit és Mini Hungarofit próbák eredményeit kaptuk meg. Nemcsak egy-egy adott korcsoportban, hanem iskolánként is sokszor nehezen összevethető adatok kerültek feldolgozásra, így a motoros próbák eredményeit csak tájékoztató jelleggel mutatjuk be. Pályatesztek: A táblázat az egyes pályatesztek adatainak összesítését mutatja (elemszám, szórás, szignifikancia-érték). Megvizsgáltuk, hogy milyen kapcsolat van az egyes motoros próbák eredményei és a felmértek életkora között. Az életkor szerint három próba nem mutatott szignifikáns különbséget: az ingafutás, a kétkezes mellső lökés medicinlabdával és a 100 méteres futás. Ezek közül az elemszám és a minta alapján leginkább a kétkezes lökés-, illetve az ingafutás teszt értékelhető ( táblázat) táblázat: A mellső lökés medicinlabdával és az ingafutás vizsgálata életkoronként (átlag, szórás, szignifikancia) Kor (év) n Átla g Szór ás p Kor (év) n Átla g Szór ás p Kétkezes mellső lökés helyből (cm) , , , , , , , , 22 65, , , , , , 13 0,11 2 Ingafut ás (hossz ) ,7 5 59,3 5 47,4 8 51,8 8 50,3 1 51,3 1 54,6 0 50,0 4 83,5 0 20,1 0 15,3 7 18,4 3 32,2 0 36,9 8 32,0 1 34,4 8 39,3 3 37,5 5 0,37 0

34 18 5 Telj es , , , , Telje s ,8 6 52, 55 48,4 2 31,7 8 A felülés próba életkori különbségeit a ábra szemlélteti. Összesen 642 fő adatával számolhattunk. Legjobban a 14 évesek teljesítettek, míg legrosszabbul a 10 évesek, korcsoportonként szignifikánsan különbözött a gyermekek teljesítménye. p < 0,05 év ábra: Hanyattfekvésből felülésszám térdérintéssel életkor szerint (átlag, szórás, n=642) Iskolatípus/életkor (alsó, felső tagozat, gimnázium, szakközépiskola) szerint vizsgálva a különböző motoros próbák eredményeit sem volt különbség ( táblázat) táblázat: Pályatesztek szignifikancia vizsgálata életkor/iskolatípus szerint n Átlag Szórás p Ingafutás (20 m hossz) alsó tagozat 36 60,00 16,05 felső tagozat ,75 31,08 gimnázium 55 59,07 39,30 szakközépiskola 0 Teljes ,55 31,784 0,069

35 A törzsemelés próbában (317 fő) az átlag 108,16 db volt, szórás 58,45. Legjobban a felsősök teljesítettek, akik több mint 150 törzsemelést végeztek folyamatosan, míg legrosszabbul a szakközépiskolások, akik csak átlagosan 38,9 darabot. Ennek oka nyilván nem az izomzat hiánya, hanem inkább a motiválatlanság volt. A különbség szignifikáns volt ( ábra). p < 0,05 Szakközépiskola ábra: A törzsemelések darabszáma iskolatípus szerint (átlag, szórás, n=317) A fekvőtámasz próba esetében (423 fő) a felmértek átlagos eredménye 26,86 db volt, szórás 14,76. Szignifikánsan az alsósok teljesítettek jobban, akik több mint 30 fekvőtámaszt végeztek folyamatosan, míg legrosszabbul a szakközépiskolások, akik csak átlagosan 24,18-t. Ennek oka talán, hogy a kisebbek nem teljesen szabályosan hajtották végre a próbát, emellett feltehetően motiváltabbak voltak, mint az idősebbek ( ábra). p < 0,05

36 ábra: A fekvőtámasz próba eredménye iskolatípus szerint (átlag, szórás, n=423) Ha a BMI percentilis kategóriák szerint vizsgáljuk a különböző pályatesztek eredményeit, akkor csak a 2000 méteres síkfutás esetében volt szignifikáns különbség a különböző BMI percentilis kategóriába tartozó gyermekek között. Legjobb eredményt értek el a sovány és megfelelő kategóriába tartozók. Nem várt jelenség, hogy a súlyfölösleggel bírók, illetve a kórosan elhízottak teljesítménye jobb volt, mint a súlyhiánnyal rendelkezőké, és a legrosszabbul a túlsúlyosok teljesítettek A fizikai aktivitás mérésének főbb eredményei A habituális fizikai aktivitás objektív mérését Actigraph készülék segítségével végeztük. A triaxiális akcelerométert 5 napon (egy hétvégi napot is beleértve), 24 órán keresztül viselték a gyermekek. Összesen 294 fő, 151 leány és 143 fiú vett részt (1., 4., 5., 8., 9. és 12. osztályos tanulók) a fizikai aktivitás akcelerométeres felmérésében. A teljes minta tekintetében az 5 napon, a vizsgált osztályokban, a 9. és a 11. osztály kivételével, átlagosan kevesebb időt töltöttek a hipoaktív (sedentary) tartományban a fiúk, mint a leányok ( ábra). Hasonló tendenciát tapasztaltunk az MVPA aktivitás (moderate és vigorous összege) esetében is. Két évfolyam kivételével (9. és 12.) a fiúk több időt töltöttek a nagyobb intenzitás zónában, mint a leányok ( ábra). perc ábra: Hipoaktív időtöltés nemenként és osztályonként (átlag és szórás) perc

37 ábra: MVPA aktivitás nemenként és osztályonként (átlag és szórás) További elemzéseket végeztünk a mindennapos testnevelés hatásvizsgálata érdekében. Ebbe a vizsgálatba a mindennapos testnevelésben résztvevő 5. és 9. osztályosokat, valamint az alattuk járó évfolyamok tanulóit vontuk be. Így 196 gyermek, ezen belül 94 leány és 102 fiú napi aktivitását elemeztük. A 4-5. osztályosok átlag életkora 11,24 ± 0,62 év, a 8-9. osztályosok átlagéletkora pedig 15,2 ± 0,72 év volt. Az eltérő heti testnevelés óraszám ellenére, sem a 4. és 5. osztályosoknál, sem a 8. és 9. osztályosoknál nem találtunk szignifikáns eltérést az összesített habituális aktivitásuk és relatív zsírhányaduk között. Az életkori sajátosságnak megfelelően a 4-5. osztályosok összesített fizikai aktivitása meghaladta a 8-9. osztályosokét ( ábra), valamint a relatív zsírjuk is szignifikánsan alacsonyabb volt. perc

38 ábra: MVPA aktivitás nemenként és osztályonként (átlag és szórás) A teljes minta nemenkénti megoszlása alapján, a fiúk összesített aktivitása szignifikánsan nagyobb volt, mint a leányoké (4.5.4 ábra), illetve relatív zsírhányaduk szignifikánsan alacsonyabb volt. Következő elemzésünkben az antropometriai alapadatokat és a fizikai aktivitás mérési adatait összevetettük az egészséggel, életmóddal kapcsolatos szocio-ökonómiai vizsgálatot tartalmazó kérdőíves felmérésünk eredményeivel. Vizsgálati csoportunkat 110 fő (53 leány, 57 fiú) képezte. A korosztályos nemi eltéréseket vizsgálva azt találtuk, hogy a 4-5. osztályos fiúk fizikai aktivitása mind időben, mind intenzitásban meghaladta a leányokét, továbbá relatív zsírhányaduk is alacsonyabb volt. A hipoaktív tartományban (sedentary) eltöltött idő közötti eltérés nem volt szignifikáns (fiúk: 3020±354; leányok: 3074±495). p < 0, ábra: A 4-5. osztályos tanulók MVPA aktivitása nemenként (átlag és szórás) Az iskolán kívüli heti sportfoglalkozásokon való részvétel alapján elmondható, hogy a fiúk szervezett keretek között többet mozognak, mint a leányok. A napi képernyő előtt töltött idő nem befolyásolta a napi aktivitást és a testösszetételt sem. A napi 2 óra alatti vagy feletti tévénézés, illetve a számítógép előtt töltött idő alapján nem találtunk szignifikáns eltérést sem a relatív testzsír, sem az aktivitási szint között. Az összesített képernyő előtt töltött idő nagyobb hányada hétvégére esett.

39 Feltételezzük, hogy ebben az életkorban a képernyő előtt töltött idő hétköznap az iskolai elfoglaltság és a szülők korlátozása révén kevesebb ábra: A heti képernyő előtt töltött idő és a hipoaktív időtöltés korrelációja a teljes minta tekintetében A teljes minta esetén a heti képernyő előtt töltött idő és a hipoaktív időtöltés között pozitív korreláció mutatkozott, míg a fizikai aktivitás és a relatív testzsír között negatív korrelációt találtunk ( ábra) ábra: A fizikai aktivitás és a relatív testzsír korrelációja a teljes minta tekintetében A habituális fizikai aktivitás akcelerométeres vizsgálata, valamint néhány háttértényező elemzése során a következő megállapítások fogalmazhatók meg:

40 A fizikai aktivitás objektív mérése alapján megállapítható, hogy az általános iskola kezdetétől a középiskola végéig átlagosan több időt töltenek a fiúk a nagyobb intenzitás tartományban, mint a leányok. Továbbá a hipoaktív tartományban való részvétel kevesebbnek bizonyult a fiúknál. Az életkori összehasonlításnál a fiatalabb fiúk (4. 5. osztály) aktívabbnak bizonyultak az idősebbeknél (8. 9. osztály). A vártnak megfelelően a relatív zsírhányad negatív korrelációt mutat az MVPA aktivitással, illetve a tévénézési szokás pozitívan korrelál az ülő életmóddal. Az iskolán kívüli sportfoglalkozáson való részvétel is a fiúknál volt gyakoribb. Ez alapján a fiúk általánosan többet mozognak szervezett keretek között A kérdőíves felmérés eredményei Demográfiai jellemzők A felmérésben résztvevők (3402 fő) közül összesen 3040 fő töltötte ki értékelhetően a szocio-ökonómiai, valamint a fizikai aktivitásra és a táplálkozásra vonatkozó kérdőíveket. A kitöltők között 1697 leány és 1683 fiú volt, illetve 22 fő nem töltötte ki a nemre vonatkozó kérdést a kérdőíven. A leányok százalékos aránya a mintában 49,9%, míg a fiúké 49,5% volt. A mérésben résztvevő általános- és középiskolások, valamint szak- és szakközépiskolások elemszámát és százalékos arányát összegzi a táblázat táblázat: A felmért fiatalok nem és iskolatípus szerinti megoszlása (n=3402) fiú leány Nem nincs adat összesen Iskolatíp us N % N % N % N % alsó tagozat , ,7 0 0, ,6 felső , ,5 3 0, ,2 tagozat gimnázium 275 8, ,2 6 0, ,4 szakközépis 285 8, ,8 5 0, ,3 kola fogyatékkal 50 1,5 20 0,6 0 0,0 70 2,1 élők nincs adat 1 0,0 0 0,0 8 0,2 9 0,3 összesen , ,9 22 0, ,0 7

41 A mérésben résztvevő fiatalokat öt különböző iskolatípus szerint különítettük el. Az alsó tagozatosok körébe az 1-4. osztályosok, a felső tagozatosok közé az 5-8. osztályosok, a gimnazisták körébe a osztályosok, míg szakközépiskolások körébe szintén osztályosok, illetve néhány esetben a osztályosok tartoztak. Az életkor szerinti megoszlásban, a mintában legtöbben a 16 éves korosztályt képviselik (356 fő, 10,5%), míg legkevesebben a 7 éves korosztályt (146 fő, 4,3%). A megkérdezettek átlagéletkora 13,06 év, a legfiatalabb résztvevő 6,41, míg a legidősebb 21,42 (fogyatékkal élő) éves volt. Az iskolai nevelés szempontjából nagyon fontos korhatárt figyelembe véve, a megkérdezettek 25,58%-a abba a korosztályba tartozik (16 év felett), amely a későbbiekben nem lesz tanköteles ebben a korban A lakóhelyre és az iskola kapcsolatára vonatkozó adatok A 3402 résztvevőt összesen 13 helyszínen, 5 különböző iskolatípusban mértük fel. A kérdőívben a lakóhelyre két kérdés vonatkozott. Mégpedig, hogy a felmértek a lakóhelyükön járnak-e iskolába illetve, ha nem, akkor milyen típusú településen (fővárosban, megyeszékhelyen, városban, vagy faluban). A lakóhely és az iskola kapcsolatára vonatkozó első kérdés: az iskola a lakóhelyeden van-e? Összesen 2558 fő válaszolt erre a kérdésre, a maradék 846 főnél hiányos volt az adat. A válaszadók 68,6%-a (1746 fő) jár abban a városban iskolába, ahol él, illetve 31,4% (812 fő) bejárós, vagy kollégista. A településnagyság szerint (főváros, megyeszékhely, város, falu, illetve 1000 fő alatti, ezer-tízezer fős, tízezer-százezer fős, vagy százezer fő lakosságszám feletti település) a legtöbben (22,94% valamint 23,89%) falun és ezer-tízezer fő lakosságszám közötti településen járnak iskolába, a legkevesebben (2,8%) pedig százezer fölötti lakosságszámú településen ( ábra).

42 25% Hova jársz iskolába? 20% 15% 10% 5% 0% Budapest Megyeszékhely Város Falu felett alatt Településtípus ábra: Az iskola és a lakóhely kapcsolata Nemenkénti település szerinti megoszlást összesen 1178 fiú és 1136 leány részvételével vizsgáltunk (50,9%, illetve 49,1%). Elmondható, hogy a nyolc településtípusból hat esetben a fiúk vannak többségben, leginkább a lakosságszám feletti településeknél (62,5%). Falun, illetve fő lakosságszám alatti településen több leány jár iskolába ( ábra). Fő 600 Hova jársz iskolába? Leány Fiú Budapest Megyeszékhely Város Falu felett alatt Településtípus ábra: Az iskola és a lakóhely kapcsolata nemenként Családi háttér, életkörülmények A kérdőívben az édesanya/nevelőanya és az édesapa/nevelőapa legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozott kérdés. A lehetséges iskolai végzettségeket hat különböző kategóriába soroltuk:

43 egyetemi diploma (felsőfokú végzettség) főiskolai diploma (felsőfokú végzettség) gimnáziumi végzettség (középiskola) szakközépiskolai végzettség (középiskola) szakmunkás bizonyítvány (szakiskola) általános iskolai végzettség (alapfokú végzettség) Összesen 5180 szülő adatait tudtuk elemezni. Ezek közül 2385 rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ami a felmértek 46,04%-át jelenti, tehát majdnem minden családban van egy szülő, akinek felsőfokú végzettsége van. Egyetemi vagy főiskolai végzettséggel 1104 apa és 1281 anya rendelkezik. Érdekesség, hogy az egyetemi végzettség az apák körében magasabb (53,79%), míg a főiskolai végzettség az anyáknál (62,38%). A gimnáziumot végzettek együttes száma 685, ami a felmért szülők 13,22%-a. 285 apának és 400 anyának a gimnázium a legmagasabb végzettsége. A legfeljebb szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők száma összesen 778, ilyen fajta végzettsége inkább az apáknak (63,49%), míg gimnáziumi középfokú végzettsége inkább az anyáknak (58,39%) van ( ábra). Fő Egyetem Főiskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 8 általános Anya Apa ábra: A szülők iskolai végzettsége Ha összevonjuk a kategóriákat hatról négyre, akkor az alábbi megállapításokat tehetjük. A felmértek legtöbbjének van felsőfokú végzettsége (46,04%, egyetemi vagy főiskolai diploma). Középfokú, érettségivel járó legmagasabb iskolai végzettsége (gimnázium és szakközépiskola) a szülők 31,35%-ának van. Szakiskolai, vagy szakmunkás bizonyítvánnyal 15,01%-uk rendelkezik, végül kizárólag nyolc általánost (alapfokú végzettség) mindösszesen 7,58% végzett. A családi háttér szempontjából fontos kérdés, hogy a felmértek szülei rendelkeznek-e aktuálisan valamilyen munkaviszonnyal, vagy munkanélküliek. A kérdésre 2415 anya és 2332 apa adott választ, ami összesen 4747 főt jelent.

44 A szülők 5,98%-a munkanélküli, ami számszerűsítve 171 édesanyát (7,1%), 113 édesapát (4,8%) jelent. A gyermekek életkorát tekintve a 17 éves korosztály szüleinél kimagaslóan nagy a munkanélküli anyák aránya, míg az édesapáknál a 18 éves korosztálynál tapasztalhatunk hasonlót. Nemek tekintetében nem volt jelentős eltérés. A következő ábrák ( ábra) a felmértek lakókörülményeit, lakókörnyezetét jellemzik, továbbá, hogy jellegét tekintve milyen a gyermekek elsődleges szociális környezetének helyzete. Közös háztartásban élők 2,97% 7,61% 13,32% 4,34% 71,74% csak szülők szülők, nagyszülő(k) szülő, nagyszülő(k) egy szülő más ábra: A felmértek háztartásainak jellemzői A válaszadók többsége (71,74%) átlagos családban él, vagyis a szülőkkel (esetleg testvér, testvérek). Több generáció együttélése nagycsaládban, a diákok 7,61%-ára jellemző, míg több generáció csonka családban (egy szülő és nagyszülő(k)) a tanulók 2,97%-ra jellemző. Csak az egyik szülővel a gyermekek 13,32%-a lakik, amely kategória a második leggyakoribb volt. A gyermekeknek 4,34%-a nem szülővel és nem is nagyszülővel él komfort félkomfort komfort nélkül Fiú Leány ábra: Lakástípusok nemenkénti megoszlása

45 A legtöbben komfortos körülmények között élnek (92,6%). Örömteli, hogy nemenként és összességében is a komfort nélküli lakásban élők száma jóval alacsonyabb, mint 1%. A diákok közel a háromnegyedének van otthon saját szobája. Nemek tekintetében sincs nagy különbség a saját szobával rendelkezők között, mivel a leányok 75,2%-ban, míg a fiúk 74,3%-ban rendelkeznek saját szobával. Életkorok szerint tapasztalható némi összefüggés az életkor előrehaladta, illetve a saját szobával rendelkezők között, de a saját szobával rendelkezők aránya egyértelműen 17 és 18 éves korban a legmagasabb, míg 7 és 8 éves korban a legalacsonyabb. A kérdésre 2440 fő válaszolt, ezek közül 119-en nem jelölték meg, hogy melyik életkori kategóriába tartoznak, ezért őket nincs adat néven jelöltük. Legtöbben a 18 éves fiúk rendelkeznek saját szobával, 92,8%- ban A sporttal, sportolási szokásokkal kapcsolatos adatok A felmérés egyik leglényegesebb vizsgálati szempontja a résztvevők sporttal, sportolási hajlandóságával volt kapcsolatos. A megkérdezettek közül 1915 fő (908 lány és 997 fiú) válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy tanórai kereteken kívül végez-e valamilyen sporttevékenységet. Ez a 2731 válaszadónak a 70,12%-a, vagyis elmondhatjuk, hogy a gyermekek több mint 2/3-a sportol a testnevelés órán kívül. Természetesen ide tartozhat az iskolai sportkör is, hiszen a kérdés arra vonatkozott, hogy szoktak-e sportolni testnevelés órán kívül ( ábra). A fiúkra inkább jellemző, hogy valamilyen más mozgásos sporttevékenységet végezzenek tanórai kereteken kívül, náluk 4-ből 3-an sportolnak a testnevelés órán kívül (74,8%). A leányoknál ez az arány kisebb: 65,0% válaszolt igennel erre a kérdésre, de nem mutatható ki szignifikáns összefüggés a megkérdezettek neme, és aközött, hogy sportolnak-e a testnevelés órán kívül. Sportolsz-e testnevelés órán kívül? (Leány) Sportolsz-e testnevelés órán kívül? (Fiú) 488; 35,0% 908; 65,0% igen nem 338; 25,2% 997; 74,8% igen nem

46 ábra: A testnevelés órán kívüli sportolás gyakorisága nemek szerint (n=2731) Összességében vizsgálva a diákokat az iskolai kereteken kívüli sportolást illetően, 2784 fő válasza alapján megállapítható, a diákok közel fele sportol a testnevelés órán kívül legalább 2-3x egy héten ( ábra). Második leggyakoribb válasz a napi szintű sportolás volt, ami bizakodásra adhat okot. Amennyiben ezt egyben kezeljük az előbbi eredménnyel, akkor elmondható, hogy a mérésben résztvevő gyermekek 77,95%-a mozog legalább hetente 2-3 alkalommal. Ha ez minőségi mozgásos tevékenységgel és táplálkozással párosul, akkor egy egészséges életmóddal jellemezhető mintáról beszélhetünk. A szinte sosem sportolok lehetőséget a felmértek mindössze 2,26%-a jelölte meg. 351; 12,61% 1182; 42,46% 200; 7,18% Testnevelés órán kívüli mozgás 63; 2,26% 988; 35,49% naponta heti 2-3x hetente heti 1-nél ritkábban soha ábra: Az iskolán kívüli sportolás gyakorisága (n=2784) A következőkben megvizsgáltuk, hogyan alakul ez a viszonyulás életkor kategóriák és nem szerint. Érdekes lehet, hogy vajon milyen választ jelölnek meg azok a tanulók, akiknél már rendszeres a mindennapos testnevelés, illetve van-e valamilyen változás az életkor előrehaladtával a sportolási hajlandóságban. Nemek tekintetében különbség volt a fiúk és a leányok sportolási hajlandóságában ( ábra). Folyamatos növekedés látható a fiúknál, ahogy haladunk az egyre gyakoribb mozgásos alkalmakat jelentő válaszok felé ( soha választól egészen a naponta válaszig). A leányoknál fordított tendencia tapasztalható a sportolás gyakoriságában, mennél ritkább a fizikai aktivitás gyakorisága, annál nagyobb a leányok részesedése. Legnagyobb különbség a sohasem sportolók között van, itt a leányok voltak többségben. A kategória több mint 2/3-a leány.

47 Fő % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% naponta hetente hetente heti 1-nél soha Leány 2-3x ritkábban ábra: A nemek aránya az iskolán kívüli sportolás kategóriáiban Fiú naponta heti 2-3x hetente heti 1-nél ritkábban soha ábra: Az iskolán kívüli sportolás gyakorisága életkor kategóriákra lebontva A mérés 2013-ban zajlott, tehát a 2012/13-as tanévben, így az 1., 5. és 9. osztályosok tartoztak bele a mindennapos testnevelésben résztvevő évfolyamok közé. Az életkori kategóriák szerint (decimális életkor alapján) a 7-8, 10-12, illetve a évesek nagy része tartozott közéjük. Ezek alapján a 7-8 évesek körében tapasztaltunk kisebb mértékű sportolási hajlandóságot, de év

48 ebben az életkorban előfordulhat, hogy a szülők úgy gondolkodnak, hogy ennyi idősen elég gyermeküknek, ha minden nap részt vesz a testnevelés órán. A évesek viszont igen aktívnak mondhatók. A napi 1 testnevelés óra mellett a 10 és 12 évesek mozognak heti 2-3 alkalommal a korosztályok közül a legtöbbször, habár a 11 éves korosztályban (ami pont az 5. osztályosok nagyobb részét érinti) egy nagyobb visszaesés mutatkozott a napi és a heti többszöri testnevelés órán kívüli - mozgás kapcsán. A mérésben résztvevők sportolási hajlandósága 13 éves korban volt a legmagasabb, innentől kezdve csökkenő tendencia mutatkozott. Nagyobb mértékű csökkenést tapasztaltunk a napi, illetve a heti 2-3 alkalommal végzett testmozgás tekintetében a 15 éves korosztálynál, azaz a 9. évfolyamosok nagy részénél. A mindennapos testnevelés befolyásolja a diákok sportolási hajlandóságát, az érintett korosztályok kevesebbet sportolnak testnevelés órán kívül. Elképzelhető, hogy mind a szülők, mind pedig a diákok úgy vélik, hogy heti 5x45 perc elegendő az egészségmegőrzés szempontjából. A mérésben nem kérdeztünk rá arra, hogy melyik diák részesül felmentésben a mindennapos testnevelés óra alól, hiszen akik sportegyesületi tagsággal rendelkeznek, igényelhetnek ilyen fajta felmentést ( ábra).

49 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% naponta hetente 2-3x hetente heti 1-nél ritkábban soha alsó tagozat felső tagozat gimnázium ábra: Iskolán kívüli sportolás gyakorisága iskolatípusokra lebontva szakközépiskola Ha iskolatípus szerint ( ábra) vizsgáljuk meg az iskolán kívüli sportolási hajlandóságot, az alábbi megállapításokat tehetjük: - Napi szinten a felső tagozatosok mozognak a legtöbbet testnevelés órán kívül, ez a felmértek 40,5%-a. - A szakközépiskolások fordítanak a legkevesebb időt a napi szintű testmozgásra iskolai kereten kívül (10,7%). - Legtöbben az alsó és felső tagozatos diákok közül végeznek heti 2-3 alkalommal sporttevékenységet. Előbbiek 36,9%-ban, utóbbiak 37,0%-ban. - A felső tagozatosok több mint 77%-a, míg az alsó tagozatosok több mint 65%-a mozog rendszeresen iskolai kereteken kívül hetente legalább 2-3x vagy naponta, - Legkevésbé a szakközépiskolások aktívak, mindössze 21,7%-uk végez napi, vagy heti 2-3x rendszeres testmozgást. - Az iskolai kereteken kívül a szak- és szakközépiskolások közel fele (44,4%) egyáltalán nem sportol. - A gimnazisták leginkább heti egy alkalomnál ritkábban végeznek valamilyen testmozgást az iskolai testnevelés órán kívül. - A felső tagozatos diákok a legaktívabb, míg a szakközépiskolások a legkevésbé aktívabb csoport (ami az életkori kategóriák szerinti ábrán is jól látható). A napi szintű sportolás, illetve, hogy a gyermekek hetente 2-3 alkalommal sportolnak az iskolai testnevelésórákon felül, azt feltételezi, hogy valamilyen iskolai sportkörbe járnak vagy valamilyen sportegyesület

50 tagjai, vagy önszorgalomból végeznek valamilyen sporttevékenységet. Az ezzel kapcsolatos eredmények a ábrán láthatók. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Sportegyesület Iskolai sportkör Iskolán kívüli sportegyesület Leány igen Leány nem Fiú igen Fiú nem ábra: Testnevelés órán felül végzett fizikai aktivitás helyszínei A felmértek 43,15%-a tagja valamilyen sportegyesületnek, ami lehet iskolán belüli, vagy kívüli. A leányok többen sportolnak valamilyen sportegyesületben. Viszont, ha csak az iskolán kívüli klubokat vesszük figyelembe, akkor a fiúk vannak többségben, akik az igen választ jelölték meg. Iskolán kívüli sportegyesületben a diákok 40,18%-a sportol. Az iskolai sportkörök nem túl népszerűek, mindössze a felmértek 16,75%-a jár valamilyen iskolai sportkörbe. Ez lehet a kínálat mennyisége, minősége (nem megfelelő infrastruktúra) miatt, vagy pusztán a gyermekek inkább végeznek fizikai aktivitást máshol (egy jó nevű egyesületnél), mint hogy még plusz időt töltsenek az iskolában. A következőkben megvizsgáltuk, hogy a felmértek milyen példát kapnak otthonról a fizikai aktivitás szempontjából. Mennyire aktívan sportolnak a szüleik, illetve végeznek-e közösen valamilyen mozgásos tevékenységet. A ábra három különböző kérdésre adott választ összegez. Az első oszlopban a felmértek szülei közül az édesanyák fizikai aktivitása (n=2772) szerepel. E szerint az anyák 35,13%-a végez rendszeresen valamilyen testmozgást. A második oszlop az apákat mutatja (n=2728), akik aktívabbnak bizonyultak, 40,68%-uk sportol rendszeresen. Összességében nézve a harmadik oszlop mutatja, hogy a felmértek szoktak-e együtt sportolni a szüleikkel (n=2730).

51 Ezek alapján elmondható, hogy a válaszadók 37,36%-a szokott együtt sportolni a szüleivel, ami legalább minden 3. gyermeket jelenti. Fő nem igen Édesanya sportol Édesapa sportol Szülőkkel együtt sportoló gyermek ábra: Szülők, család fizikai aktivitása Szabadidő eltöltési szokások A felmérésből kiderült, hogy a diákok viszonylag sok időt fordítanak sportolásra, valamilyen mozgásos tevékenységre a szabadidejükben. Az is kijelenthető, hogy legtöbb esetben heti 2-3 alkalommal mozognak a fiatalok, tehát az iskola és a sport mellett másra is jut idejük. Vizsgálatunkban a szabadidő eltöltési szokások közül kettő időrabló elfoglaltságra vonatkozó kérdést tettünk fel a gyermekeknek, mégpedig, hogy mennyi időt fordítanak tévénézésre, illetve mennyit használják a számítógépet (internet, okostelefon, play station, Wii stb.). TV-nézési szokások: A diákok televíziózási szokásait mutatja a ábra nemek szerint, külön kiemelve a hétvégi, illetve a hétköznapi használatot. Jól látható, hogy mennyire megegyeznek a fiúk és a leányok TV előtt eltöltött ideje, illetve a különbség a hétvégi és a hétköznapi televízió használatban közel azonos mintázatot mutat. Amíg hétköznap 1 órát, vagy 1 óránál kevesebbet tévéznek a fiatalok, addig hétvégén ez az időtartam 2-3 órára növekszik. Hétköznaponként a diákok 60,23%-a körülbelül 1 óránál kevesebb ideig, vagy 1 órán keresztül néz televíziót. Hétvégén pedig 43,07%-ban 2-3 órán keresztül töltik a szabadidejüket a TV előtt.

52 A legkevésbé népszerű válaszok tanítási napokon a 3 óránál hosszabb ideig tartó televízió használat (3,6%), illetve a hétvégén semennyit sem tévézés (3,54%). 700 Fő Fiúk hétköznap Fiúk hétvége Leányok hétköznap Leányok hétvége semennyit < 1 óra 1 óra 2-3 óra > 3 óra ábra: TV nézési szokások, nemek szerint Az előző kérdést megvizsgáltuk iskolatípusok szerint is ( ábra). Így is látszik, hogy a legnépszerűbb tévénézési időtartam a tanítási napokon az 1 óra, vagy az 1 óránál kevesebb, ami főleg az alsó tagozatosokra és a felső tagozatosokra jellemző. Összesen 44,04 %-uk tévézik 1 órát, vagy annál kevesebbet hétköznap, míg a gimnazistáknál és a szakközépiskolásoknál ez az arány jóval alacsonyabb (16,36%). Hétvégén a 2-3 órás tévénézés a leggyakoribb, s ebben az esetben is az alsósok és a felsősök azok, akik többet használják a televíziót, összesen 30,89%-ukra jellemző a több órás tévénézés, míg a szak- és középiskolásoknak, valamint a gimnazistáknak csak a 12,31%-a tölt ennyi időt ezzel a tevékenységgel. Fő

53 semennyit < 1 óra 1 óra 2-3 óra > 3 óra alsó tagozat hétköznap felső tagozat hétköznap gimnázium hétköznap szakközépiskola hétköznap Fő alsó tagozat hétvége felső tagozat hétvége gimnázium hétvége szakközépiskola hétvége semennyit < 1 óra 1 óra 2-3 óra > 3 óra ábra: TV nézési szokások, iskolatípus szerint Számítógép használat: A számítógép-használat jellegzetességeit a ábra mutatja nemek szerint, külön kiemelve a hétvégi, illetve a hétköznapi használatot.

54 Fő Fiúk hétköznap Fiúk hétvége Leányok hétköznap Leányok hétvége 0 semennyit < 1 óra 1 óra 2-3 óra > 3 óra ábra: Számítógép használati szokások, nemek szerint A diákok 24,75%-a hétköznapokon szinte egyáltalán nem használ számítógépet és 28,03%-uk csak kevesebbet, mint 1 órát. Ezt az eredményt kezelhetjük pozitívan, miszerint a gyermekek nem ülnek tanítási napokon szabadidejükben a számítógép előtt, hanem valamilyen hasznos dolgot csinálnak (tanulnak, sportolnak). Kissé ellentmondásos, hogy hétvégén más eredmények mutatkoznak, hiszen itt a legnépszerűbb válaszok a 2-3 óra, illetve a 3 óránál hosszabb számítógép használat voltak. A felmértek 30,51%-a számítógépezik hétvégenként 2-3 órát, illetve 21,33%-uk 3 óránál is többet (ez az érték hétköznapokon 8,45%). Szemmel látható, hogy hétvégenként a fiúk jóval többet számítógépeznek, mint a leányok, ez valószínűleg a napjainkban igen népszerű számítógépes, illetve on-line számítógépes játékok miatt lehetséges, mivel ezek kedveltebbek a fiúk körében. Ha iskolatípusok szerint vizsgálódunk ( ábra) következtethetünk az életkori tendenciákra is. Az alsó tagozatosok kimagaslóan keveset számítógépeznek tanítási napokon (16,79%), illetve hétvégenként is ők használnak legkevésbé számítógépet (6,9%). Ez valószínűleg az életkorukból is adódik, egyszerűen túl fiatalok még ahhoz, hogy ilyen fajta informatikai eszközöket használjanak, illetve még az iskolában sincs számítástechnika órájuk. Hovatovább ebben az életkorban elképzelhető még a szülői odafigyelés is, amivel inkább egyéb szabadidős elfoglaltság irányába terelik a gyermekeiket. Összességében is egy óránál kevesebbet töltenek a számítógép előtt hétköznaponként, és hétvégén is csak körülbelül 1 órát. Az alsó tagozatosok miatt magas továbbá a számítógépet nem használók száma, ha összességében vizsgáljuk a diákokat, bár a felső tagozatosok is hozzájárulnak ehhez 7,77 %-ban.

55 Legtöbbet a felső tagozatosok számítógépeznek a hétköznapokban, de leggyakrabban legfeljebb 1 órás időtartammal használják az eszközt. Hétvégenként egyértelműen a gimnazisták használják leggyakrabban a számítógépet és legtöbbször 2-3 órán keresztül (13,01%-ban). Hétvégén nagyjából mindenki hasonlóan sok időt tölt számítógép előtt. Ha a 2-3 órás és a 3 óránál hosszabb használatot nézzük, a különbség az alsósok kevesebb 3 óránál több használata és a felsősök magas 2-3 óra közötti használata miatt mutatkozik. A fiatalok tehát tanítási időben kevesebbet, míg hétvégén többet használják a számítógépet. A hét közbeni használatba beletartozhat az iskolai kereteken belüli számítógépezés (informatika óra) is. Ha összevetjük a TV-nézési és számítógépezési szokásokat, elmondhatjuk, hogy a felmértek szabadidejéből hétköznap összesen körülbelül 1-2 órát vesz el az ilyen jellegű időtöltés, míg hétvégén körülbelül 4-6 órát. Fontos kiemelni, hogy ez igen jelentős részét érinti idejüknek. Fő Fő semennyit < 1 óra 1 óra 2-3 óra > 3 óra alsó tagozat hétköznap felső tagozat hétköznap gimnázium hétköznap szakközépiskola hétköznap

56 semennyit < 1 óra 1 óra 2-3 óra > 3 óra ábra: Számítógép használati szokások iskolatípusok szerint Szabadidő eltöltés a családdal: alsó tagozat hétvége felső tagozat hétvége gimnázium hétvége szakközépiskola hétvége A ábra a mérésben résztvevő diákok szülőkkel közösen végzett sport-, mozgásos tevékenységét mutatja be iskola típusokra lebontva, százalékos arányban. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% alsó tagozat felső tagozat gimnázium szakközépiskola ábra: Sportolás a szülőkkel együtt iskolatípusra lebontva A kérdésre, hogy együtt sportolnak-e a szüleikkel, összesen 2730 fő adott értékelhető választ, amiből 1017-en az igent jelölték meg. Tehát a igen nem

57 felmértek 37,25%-a szokott a szüleivel együtt mozgásos tevékenységet végezni szabadidejében. Az igen válaszok alapján megállapítható, hogy a válaszadók közül leginkább az alsó tagozatosok azok, akik a szüleikkel együtt végeznek valamilyen mozgásos tevékenységet a szabadidejükben (46,93%). Náluk, mivel még kisebbek, jobban elképzelhető, hogy nem csupán saját akaratukból tartanak szüleikkel, hanem a szülői kényszer miatt is. Szintén magas a szám a felső tagozatosok körében is (43,11%). Mivel ők idősebbek, jobban elképzelhető, hogy saját akaratukból tartanak a szüleikkel. A gimnazisták kevesebb, mint 1/3-a, míg a szakközépiskolások 11,77%-a szokta a szabadidejének egy részét a családdal közösen sportolással tölteni. Fiúk (igen/nem) Leányok (igen/nem) 60,83% 39,17% fiúk igen fiúk nem 64,26 % 35,84 % leányok igen leányok nem ábra: Szülők, család, szabadidő eltöltési szokások, nemekre lebontva Nincs jellemző nemi különbség a diákok szülőkkel együtt közösen végzett sport-, mozgásos tevékenységet illetően. A leányok 35,84%-a, míg a fiúk 39,17%-a szokott rendszeresen valamilyen mozgásos tevékenységet végezni a szülei, családja körében ( ábra) Egészségkép Egészségi állapot: A kérdőíves mérés során kitértünk a diákok egészségi állapotára is. Kíváncsiak voltunk, hogy ők maguk hogyan ítélik meg a saját egészségi állapotukat, hogy érzik magukat a bőrükben ( ábra). 14,09% Leányok (n=1320) 1,97% 10,45 % Fiúk (n=1194) 0,41% 30,30% kiváló jó 42,29 kiváló jó

58 ábra: Egészségi állapot szubjektív értékelése, nemekre lebontva A diákok meglehetősen pozitívan értékelik saját egészségi állapotukat, jó a közérzetük. A leányok 83,94%-a jelölte, hogy jó, vagy kiváló az egészsége, míg a fiúk 89,14%-a jelölte meg ugyanezeket a válaszokat. A fiúk többen gondolják úgy, hogy kiváló egészségnek örvendenek (42,29%), míg a leányok kevesebben (30,30%). A saját megítélés szerint csak megfelelő egészségi állapottal rendelkezők száma 10% (leányok), 14% (fiúk) volt. A leányok közül néhányan kifejezetten rosszul érzik magukat (1,97%), míg a fiúknál jóval alacsonyabb ez az arány (0,41%). Összességében elmondható, hogy a legtöbben meg vannak elégedve saját egészségi állapotukkal és úgy érzik, hogy teljesen egészségesek. A korcsoportok szerinti egészségkép alakulását a ábra mutatja. Legpozitívabban a 9-10 évesek értékelték magukat, ők jelölték meg legtöbben a kiváló választ. Legkevésbé a évesek érzik jól magukat a bőrükben, náluk a legalacsonyabb a kiváló válaszok száma. Jónak a saját egészségi állapotukat a évesek értékelték a legtöbben, a 7 évesek pedig a legkevesebben. Érdekesség, hogy a évesek körében a megfelelő válaszok gyakoribbak, mint a kiváló válaszok.

59 Fő kiváló jó megfelelő rossz év ábra: Egészségi állapot szubjektív értékelése életkorokra lebontva Arányait tekintve elmondhatjuk, hogy minden iskolatípusnál a pozitívabb válaszok vannak túlsúlyban, kivéve a szakközépiskolásoknál, ahol a megfelelő válaszok megelőzik a kiváló válaszokat. A rossz egészségi állapotot megjelölők száma, minden iskolatípusnál kevesebb, mint a válaszadók 0,5%-a Táplálkozási szokások, káros szenvedélyek Táplálkozási szokások A vizsgálatban résztvevő gyermekek étkezési szokásai közül legfontosabbakat foglaljuk össze. a

60 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% reggeli ebéd vacsora ábra: Családdal való étkezés, nemekre lebontva A családdal eltöltött főétkezések gyakoriságát a (több választ is meg lehetett jelölni) a ábra mutatja be. Legtöbben a vacsorát fogyasztják családi környezetben, majdnem a gyermekek 80%-a, míg az ebédet a legkevesebben, 15% alatt. Nem meglepő ez az arány, hiszen a kérdésre adott válaszokat döntően a hétköznapi étkezések határozzák meg és a fiatalok legnagyobb része ebédidőben az iskolában van. A kérdőíves felmérésnél kíváncsiak voltunk a diákok táplálkozási szokásaira is, elsősorban abból a szempontból, hogy az egyes élelmiszerekből milyen gyakran fogyasztanak, vagy fogyasztanak-e egyáltalán. A feldolgozhatóság kedvéért az elemzést élelmiszertípusok szerint végeztük a következő nagyobb kategóriákban: - tejtermékek, tojás - húsok - összetett szénhidrátok - italok - kényelmi termékek, gyorsételek - zöldségek, gyümölcsök - édességek Mivel iskolás gyermekekről van szó, ezért a táplálkozási szokásaikat nagyban befolyásolhatja a közétkeztetésben szereplő ételek választéka. Ezért mielőtt megvizsgálnánk az egyes ételtípusok fogyasztási gyakoriságát, bemutatjuk, hogy a felmértek közül hányan ebédelnek az iskolában ( ábra). fiú leány

61 Az iskolai menzán ebédelsz? 16,86% 21,69% 29,96% 31,47% fiú igen leány igen fiú nem leány nem ábra: Az iskolai közétkeztetésben ebédelők aránya, nemek szerint (n=2568) Összesen 2568 fő adott értékelhető választ erre a kérdésre (48,67% fiú és 51,33% leány). Megállapítható, hogy a diákok 61,43%-a ebédel rendszeresen az iskolai menzán. Nemek tekintetében a fiúk 31,47%-a, illetve a leányok 29,96%-a. Mivel majdnem minden harmadik gyermek naponta legalább egyszer eszik főtt ételt a menzán, ezért a menzakínálat befolyással van a legtöbb gyermek hétköznapi étkezési szokásaira. Az iskolai menzán ebédelsz? (igen) alsó tagozat felső tagozat gimnázium szakközépiskola 14,98% 1,25% 38,62% 45,14% ábra: Az iskolai közétkeztetésben ebédelők aránya iskolatípusra lebontva (n=1595) Legtöbben az általános iskolában étkeznek a menzán, az alsó tagozatosok 45,14%-a, míg a felső tagozatosok 38,62%-a. A gimnazisták közül már csak alig 15%, míg a szakközépiskolások csupán 1,25%-a választja az iskolai ebédet. Ezek alapján elmondható, hogy leginkább az általános iskolás korosztálynak befolyásolhatja az iskolai közétkeztetés a táplálkozási szokásait.

62 Kedvezőnek tekinthető, hogy a felmért 2560 fő 92,34%-a eszik minden nap főtt ételt és 7,66% csupán, akik nem ( ábra). A leányok közül többen esznek minden nap főtt ételt (47,43%), mint a fiúk közül (44,90%). 3,32% Minden nap eszel főtt ételt? 4,34% 47,43% 44,90% fiú igen leány igen fiú nem leány nem ábra: A főtt étel fogyasztása nemekre lebontva A különböző életkorú gyermekeknél a napi szintű főtt étel fogyasztás a 13 évesek körében a leggyakoribb és érdekes módon a 7 éveseknél volt a legritkább. Ha összehasonlítjuk az iskolai ebédet választó diákok arányával ( ábra), akkor elmondható, hogy szerencsére még akkor is fogyasztanak napi szinten főtt ételt a gyermekek, ha nincsenek befizetve az iskolai ebédre. Azt is megállapíthatjuk, hogy inkább a fiúknak fontosabb a mindennapi főtt étel fogyasztása, hiszen közel minden életkori kategóriában magasabb volt a nemek közti arányuk. Tejtermékek és tojás fogyasztása: A felmért gyermekek tej-, tejtermék és tojás fogyasztási szokásait összesíti a ábra.

63 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% sovány tej zsíros tej sovány tejföl zsíros tejföl kefír joghurt tejszín sajt tojás naponta többször naponta heti 1-3x havi 1-3x 1 hónapnál ritkábban ábra: A tejtermékek és a tojás fogyasztásának gyakorisága Napi többször a diákok leginkább tejet (zsíros, sovány) és sajtot fogyasztanak. Napi szinten szintén ez a három tejtermék volt a legnépszerűbb. A legkevésbé kedvelt termék a sovány és a zsíros tejföl. Legritkább a tejszín rendszeres fogyasztása volt. A sajt és a tojás az a két termék, aminek teljes kihagyása az étrendből szinte alig fordult elő. Húsok, húskészítmények: A ábra húsfogyasztás gyakoriságát mutatja élelmiszertípusokra lebontva százalékos arányban. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% sovány sertés zsíros sertés marha baromfi hal naponta többször naponta heti 1-3x havi 1-3x 1 hónapnál ritkábban nem fogyaszt ábra: A húsféleségek fogyasztásának gyakorisága

64 Legnépszerűbbek a baromfi húsok, ezeket fogyasztják leggyakrabban a diákok napi szinten, vagy heti többször. Szintén népszerű még a sovány sertéshús napi, illetve heti többszöri fogyasztása, ami elsősorban az iskolai étkezéssel, illetve ezeknek a húsféléknek az árával függhet össze. Összetett szénhidrátok: A különböző összetett szénhidrát források százalékos fogyasztási gyakoriságát a ábra összegzi. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% fehér kenyér barna kenyér főttészta rizs krumpli naponta többször naponta heti 1-3x havi 1-3x 1 hónapnál ritkábban nem fogyaszt ábra: Az összetett szénhidrát források fogyasztásának gyakorisága Az eredmények alapján a legnépszerűbb termék a fehér kenyér, ezt fogyasztják leggyakrabban a diákok napi többször és napi szinten is az összes termék közül. Tésztát, rizst és krumplit hasonló arányban fogyasztanak, a leggyakrabban a heti többszöri fogyasztást jelölték meg. A barna kenyér az a termék, amelyet a legtöbben nem fogyasztanak, viszont aki barna pékárut választ, az naponta többször is azt fogyasztja. Ha az összetett szénhidrátok fogyasztási gyakoriságát összehasonlítjuk a közétkeztetésben résztvevők arányával, akkor ez esetben is megállapítható, hogy a diákok összetett szénhidrát bevitelét jelentősen befolyásolhatja az iskolai étkeztetés kínálata, hiszen a felmértek 61,40%- a eszik főtt ételt az iskolában. Zöldségek, gyümölcsök: A ábra a tanulók zöldség, gyümölcs és szója fogyasztási szokásait mutatja százalékos arányban. Mindenképpen kedvező, hogy a diákok gyakran fogyasztanak gyümölcsöt és zöldséget is. Napi szinten és naponta többször a felmértek 47,23%-a eszik zöldséget, gyümölcsöt pedig 50,80%-uk. 10% alatt van a

65 zöldséget és gyümölcsöt egyáltalán nem, vagy havi egynél ritkábban fogyasztók aránya. Szóját a felmértek több mint 85%-a egyáltalán nem fogyaszt. Összességében megállapítható, hogy a diákok több mint 80%-a fogyaszt legalább heti 1-3 alkalommal valamilyen gyümölcsöt, vagy zöldséget. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% zöldség gyümölcs szója naponta többször naponta heti 1-3x havi 1-3x 1 hónapnál ritkábban nem fogyaszt ábra: A zöldség-gyümölcs fogyasztásának gyakorisága Édességek és kényelmi termékek A korszerű táplálkozási elvek szerint a cél, hogy az egyszerű szénhidrátot, illetve hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerek a napi energia bevitel tizedét ne haladják meg. Ennek ellenére a diákok 26,94%- a naponta vagy akár napi többször is fogyaszt csokoládét vagy cukorkát ( ábra). A fagylalt-jégkrém, mivel még mindig szezonális terméknek tekinthető, leggyakrabban hetente vagy havonta néhányszor jellemző édesség, viszont szinte alig van olyan diák, aki édességeket egyáltalán nem fogyaszt. Kényelmi terméket (leves porok, zacskós ételek stb.) a felmértek több mint fele egyáltalán nem fogyaszt és a többiekre is inkább az egy hónapnál ritkább fogyasztás jellemző.

66 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% csoki, cukorka jégkrém, fagyi kényelmi termék naponta többször naponta heti 1-3x havi 1-3x 1 hónapnál ritkábban nem fogyaszt ábra: Az édességek és a kényelmi termékek fogyasztásának gyakorisága Gyorsételek, snack és chips, olajban sült tésztafélék A gyorsételek, a snack, pattogatott kukorica és chips, valamint a lángos és fánk fogyasztásának gyakoriságát mutatja be százalékos arányban a ábra. A gyorséttermek kínálata szerencsére nincs benne a gyermekek napi szintű táplálkozásában és heti többször is viszonylag kis százalékuk fogyasztja az ilyen jellegű termékeket. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% fast food snack, chips lángos, fánk naponta többször naponta heti 1-3x havi 1-3x 1 hónapnál ritkábban nem fogyaszt ábra: A gyorsételek, snack/chips és lángos/fánk fogyasztásának gyakorisága

67 Összességében a különféle gyorsételeket leginkább havi 1-3 alkalommal, vagy még ennél is ritkábban fogyasztja saját bevallása szerint a diákok háromnegyede (76,64%). A snackáruk, chipsfélék (73,98%) is csak viszonylag ritkán (havi 1-3 vagy még ennél is ritkábban), míg a lángos vagy a fánkfélék is csak alkalomszerűen szerepelnek az étrendben. Folyadékfogyasztás, italok A gyermekek és serdülők folyadék fogyasztási szokásainak százalékos arányait foglalja össze a ábra. Ebben a korban különösen fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű folyadékbevitel, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a diákok milyen italokat fogyasztanak folyadékpótlás gyanánt. Érdekes, hogy a válaszok szerint a felmértek több mint 10%-a nem fogyaszt napi szinten, vagy naponta többször vizet vagy ásványvizet, ami pedig alapvető folyadékunk. A többi három italtípus közül a tea fordul elő leggyakrabban, mint napi többszöri folyadékforrás, valamint a közétkeztetésben is gyakran kínált ital. Gyümölcslevet több mint a gyermekek 23%-a, míg üdítőt több mint 35%-uk fogyaszt napi szinten, vagy naponta többször. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% gyümölcslé üdítő víz, ásványvíz tea naponta többször naponta heti 1-3x havi 1-3x 1 hónapnál ritkábban nem fogyaszt ábra: A különböző folyadékok fogyasztásának gyakorisága Káros szenvedélyek Fejlődéslélektanilag a serdülőkor kritikus időszaknak tekinthető. A biológiai, hormonális és pszichoszociális változások mellett ez a káros szenvedélyek kipróbálásának korszaka is.

68 Három, az egészségre fokozottan ártalmas termék fogyasztási gyakoriságára kérdeztünk rá. Az alkoholfogyasztásra, a dohányzásra, valamint a hosszú távon szintén káros energiaital fogyasztására. Az alkohol fogyasztásával, a cigarettázással a gyermek felnőttként tekinthet saját magára. Fokozza ennek esélyét az a tény, hogy a modern civilizációban a felnőtté válás folyamata időben meghosszabbodott. Magatartásformáikat az őket körülvevő társas környezetükhöz igazítják. Az egészségtudatos magatartást tanúsító serdülő kevésbé hajlamos kockázati magatartásformákra (Várkonyi, 2011). 1,2% Rendszeresen fogyasztasz-e alkoholt? 12,7% 86,1% nem rendszeresen alkalmanként ábra: A felmértek alkoholfogyasztási szokásai (n=2431) Az alkoholfogyasztásra vonatkozó kérdést úgy tettük fel, hogy a diákok fogyasztanak-e alkoholt rendszeresen. Igen, vagy nem válaszokat jelölhettek meg, épp úgy, mint az alkalmi fogyasztás esetén. A ábra a tanulók alkoholfogyasztási szokásaira vonatkozik, az összes válaszadó százalékos arányában (az alkoholt valamilyen gyakorisággal fogyasztó fiatalok átlag életkora 15,58±3,92 év). Az alkalmankénti és rendszeres alkoholfogyasztás nemi és életkori, illetve az iskolatípus szerinti gyakoriságait a ábra mutatja be. Az alkalmi alkoholfogyasztók összesen 297 fő tekintetében széles tartományról beszélhetünk. Már az általános iskolások körében is előfordult, és a évesek között jelentős arányban szerepeltek az alkalmi fogyasztók, legtöbben a 17 éves korosztályban. Figyelemre méltó, hogy az alkalmi fogyasztók körében több volt a leány, mint a fiú. A rendszeres alkoholfogyasztók száma igen alacsony a felmértek körében, mindösszesen 1,2%, ami 30 főt jelent a teljes mintában. Alkalmi alkoholfogyasztó volt a tanulók 12,7%-a.

69 % Milyen rendszerességel fogyasztasz alkoholt? gimnázium szakközépiskola ábra: Az alkoholfogyasztás rendszeressége a középiskolásoknál rendszeresen alkalmanként 30% 25% 20% 15% 10% Leány Fiú 5% 0% ábra: Az alkalmi alkoholfogyasztók aránya nemenként és életkoronként (n=297) A rendszeres alkoholfogyasztás főleg a éveseknél fordult elő, és akárcsak a rendszeres fogyasztók között, itt is a 17 éves korosztálynál volt a legmagasabb a százalékos érték. Az ábrából kitűnik, hogy nemi eltérés alig figyelhető meg az alkoholfogyasztást illetően, a 15 és a 17 éveseknél inkább a leányok vannak túlsúlyban, 16 éveseknél pedig a fiúk, 18 éves korban pedig már kiegyenlítődik ez az arány. Fiatalabb korban csak 1-1 fő jelölte meg ezt a választ, összesen három életkor kategóriánál, azonban a 8 és 9 éves válaszadó valószínűleg tévesen jelölte meg ezt a lehetőséget. A dohányzással kapcsolatban a nem és az igen, valamint az alkalmanként választ jelölhették meg a diákok, valamint a napi cigarettafogyasztásra is rákérdeztünk ( ábra). év

70 Szoktál-e cigarettázni? 13,3% 86,7% nem igen, alkalmanként ábra: A felmértek dohányzási szokásai (n=2564) A tanulók nagy része egyáltalán nem dohányzik (86,7%). A továbbiakban az alkalmi dohányosok megoszlását vizsgáljuk, nemek és életkor kategóriák ( ábra), illetve nemek és iskolatípusok szerint ( ábra). 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Leány ábra: Az alkalmi dohányzás nemenként és életkoronként (n=341) A legtöbb dohányzó fiatal éves korú. 17 éves korban csaknem minden második serdülő, míg a 18 éveseknél legalább háromból ketten dohányoznak. Nemek tekintetében fiatalabb korban inkább a leányokra jellemző, hogy néha cigarettáznak, 13 éves kor felett pedig inkább a fiúkra. A nem év Fiú

71 kapcsán a legnagyobb eltérés 18 éves korban van, itt a fiúk 47,9%-a, illetve a leányok 20,9%-a legalább alkalmi dohányos. 80% 70% 60% 50% 40% 30% Leány Fiú 20% 10% 0% alsó tagozat felső tagozat gimnázium szakközép iskola ábra: Az alkalmi dohányzás gyakorisága nemenként és iskolatípusonként (n=341) Ha az iskolatípusok szerint vizsgáljuk meg az előző kérdést, akkor a következő eredményeket kapjuk: az azonos korosztályt jelentő gimnázium és a szakközépiskola esetében szignifikáns az eltérés az adatok között. A szak- és szakközépiskolások több mint 70%-a jelezte, hogy dohányzik. Ebben az iskolatípusban inkább a fiúk dohányoznak, míg a gimnáziumban közel egyforma mértékben. Általában idősebb korban divatosabb a dohányzás, azonban az alsó tagozatosok kiugró aránya mindenképpen említésre méltó. Az alkalmi dohányzás igen fiatal korban is népszerű, hiszen nincsenek sokkal többen az alkalmi dohányos gimnazisták (30,4%), mint az alkalmi dohányos alsó tagozatosok (28,2%). Az igen választ megjelölők 10,4%-a csupán a felső tagozatos diák. Láthatjuk, hogy már egészen fiatalkorban megjelennek a cigarettát kipróbálók, ugyanis ebben az életkorban talán inkább beszélhetünk kipróbálókról, mintsem tényleges alkalmi dohányosokról. A szakiskolások és a szakközépiskolások 75,7%-a alkalmanként cigarettázik. A dohányzó gimnazista és szakközépiskolások száma reményeink szerint nem rosszabbodik az életkor előrehaladtával és nem válnak rendszeres dohányossá ezek a fiatalok. A fiatalabb korosztályokban az élvezeti dohányzás sokkal gyakoribb, mint a középkorúak vagy az idősebbek között, a fiatalok 2/3-a beéri napi kevesebb, mint egy doboz cigarettával.

72 ábra: Az energiaital fogyasztási szokásai A tanulók 3,1%-a rendszeresen iszik energia italokat, illetve 12,7%-a alkalmanként. Örömteli, hogy 84,2%-uk sosem fogyaszt ilyen terméket. A rendszeresen és alkalomszerűen energiaitalt fogyasztók iskolatípusonkénti arányát mutatja be a ábra. Az életkor előrehaladtával, az iskolatípus lépcsőfokain feljebb lépve növekszik az energiaital fogyasztási hajlandósága. A rendszeres és alkalmi fogyasztók között kimagaslik a szak- és szakközépiskolások aránya. Három szakközépiskolásból egy biztosan fogyaszt valamilyen gyakorisággal energiaitalt. A gimnazisták és a felsősök közel megegyező arányban fogyasztják ezt a terméket, de a gimnazisták közül többen isznak energiaitalt (legalább minden negyedik diák). Alsó tagozatban fogyasztásuk nem jellemző. 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% alsó tagozat felső tagozat gimnázium szakközépiskola rendszeresen alkalmanként ábra: A felmértek energiaital fogyasztási szokásai iskolatípusra lebontva (n=383)

73 4.7. Sport és egészség A gyermekek életében a rendszeres testmozgás, sportolás jelenlétét több szempontból vizsgáltuk. Fontos tényező a fiatalok sportolási szokásainak kialakításában, hogy a szülők sportolnak-e, így ezt is vizsgáltuk a teljes mintára vonatkoztatva ( ábra) ábra: A szülők jelenlegi sportolási aktivitása A válaszadók 49,6 %-ának a szülei nem sportolnak és csupán 25,28%-a nyilatkozta, hogy mindkét szülő sportol. A megkérdezettek 25,13%-ának legalább az egyik szülője sportol. Sajnos ezt a képet torzítja, hogy a sportolás nem volt definiálva, így a havonta néhány alkalom vagy akár egyszeri futás is már a sportol kategóriában jelenhetett meg. A kérdőívben található két kérdés aggregálásának segítségével megpróbáltunk a versenysportolási kategóriát létrehozni és annak arányát számítani a teljes mintában. Versenyszerűen sportolónak nevezzük azokat (17,75%), akik sportegyesületi tagsággal rendelkeznek és hetente legalább kettő vagy három alkalommal az iskolai foglalkozásokon kívül sportolnak. Látható, hogy megkérdezetteknek több mint a fele (50,28%) nyilatkozott úgy, hogy hetente minimum 2-3 alkalommal sportol, viszont nem rendelkezik sportegyesület igazolással, vagy ugyan rendelkezik igazolással, de akkor ezt a heti edzésszámot nem éri el, ezért őket amatőr sportolóknak neveztük. 31,97%-át a megkérdezetteknek a nem sportoló kategóriába soroltuk, hiszen nem rendelkeznek igazolással és hetente a két-három alkalmat a szervezett testmozgásuk gyakorisága sem éri el ( ábra).

74 ábra: Versenysportolási hajlandóság Néhány egyéb mutató esetében a teljes mintára vonatkozó adatok is vizsgálhatók. A sportolás esetében az iskolai testnevelés órákon kívüli heti sportolással töltött órák számát vontuk be az elemzésbe. Az elmúlt hat hónapban tapasztalt pszichoszomatikus tünetek (1. fejfájás, 2. gyomorfájás, 3. hátfájás, 4. kedvetlenség, rosszkedv, 5. ingerlékenység, indulatosság, 6. félelem, 7. idegesség, 8. álmatlanság, 9. többszöri felébredés, 10. szédülés, 11. fáradtság, kimerültség, 12. hányinger, hányás) gyakoriságának (naponta: 5, heti többször: 4, hetente: 3, havonta: 2, ritkábban/soha: 1) összesítésével képeztünk egy összevont közérzet mutatót. A nagyobb szám rosszabb általános közérzetet jelent, így rossz közérzet mutatónak neveztük el ( táblázat) táblázat: Heti sportolással töltött órák száma és a közérzet mutató alakulása nemenként a teljes mintában Ne Sportolás (óra/hét) Közérzet összevont mutató m Átlag Szórás fiú 3,98 3,77 leán y 3,13 3,54 fiú 19,66 6,00 leán y 21,73 7,15

Tanulmánykötet. TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt

Tanulmánykötet. TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt Tanulmánykötet - Tanulmánykötet Magyar Sportmenedzsment Társaság Magyar Sporttudományi Társaság A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS

FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS FUSION VITAL ÉLETMÓD ELEMZÉS STRESSZ ÉS FELTÖLTŐDÉS - ÁTTEKINTÉS 1 (2) Mérési információk: Életkor (év) 41 Nyugalmi pulzusszám 66 Testmagasság (cm) 170 Maximális pulzusszám 183 Testsúly (kg) 82 Body Mass

Részletesebben

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé.

Test-elemzés. Ezzel 100%-os lefedettséget ér el. TANITA digitális mérleg. Rendkívül gyors elemzést tesz lehetővé. Test-elemzés Bioelektromos impedancia mérés 5 különböző pályán kerül mérésre (lábtól-lábig, kéztől-kézig, bal kéztől a jobb lábig, jobb kéztől a bal lábig, bal kéztől a bal lábig). Ezzel 100%-os lefedettséget

Részletesebben

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet. Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Egészséges (?) ifjúság Egészséges (?) nemzet Prof. Dr. Oroszlán György Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Felnttkori kóros állapotok megelzése gyermekkorban Elhízás Hypertonia Szív-

Részletesebben

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében

Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Szilágyi Nóra, Dr. Keresztes Noémi: Asztaliteniszezők életmódjának jellemzői mozgásprogramban résztvevők körében Túlsúly népbetegség Felnőttkori fizikai aktivitás szerepe Sport fontossága Életmódváltozás

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Elso elemzés Example Anorexia

Elso elemzés Example Anorexia 50 KHz R 739 Xc 62 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:11 dátuma: Név: Example Anorexia Születési dátum: 05.02.1981 Keresztnév: Kor:: 24 Év Neme: no Magasság: 1,65 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

Elso elemzés Example Athletic

Elso elemzés Example Athletic 50 KHz R 520 Xc 69 [Víz és BCM zsír nélkül] A mérés 11.07.2005 Ido 15:20 dátuma: Név: Example Athletic Születési dátum: 22.07.1978 Keresztnév: Kor:: 26 Év Neme: férfi Magasság: 1,70 m Mérés sz.: 1 Számított

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30.

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30. A professzionális haderõbe katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmasságának vizsgálata humánbiológiai módszerekkel, a monitorozás lehetõségének kidolgozása PROF. DR. GYENIS GYULA ELTE Embertani Tanszék

Részletesebben

Előadó: Meggyes Péter

Előadó: Meggyes Péter MOB Sportiskolai program szakmai konferencia Köznevelési típusú sportiskolai általános- és középiskolák részére 2014.04.15 healthmap egészségfejlesztő program gyerekeknek Előadó: Meggyes Péter healthmap

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZERVRENDSZEREK BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSE BALESET MEGELŐZÉS, MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORBAN

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / Központi vastagbéldaganat rizikó felmérési kérdőív 2012-2013-14. évi eredményei Dr.

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr.

A magyar tanulóifjúság egészségi állapota. Jávor András dr. A magyar tanulóifjúság egészségi állapota Jávor András dr. A gyökerek. Anyai egészség Dohányzás, alkoholizmus, elégtelen táplálkozás, stb. Koraszülés (korán, kis súllyal) Intenzív kezelések következményei,

Részletesebben

Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa

Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának. Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Tíz éve vagyok tagja a Premium csapatának Dr.Simon Attila belgyógyász-obezitológus Nagykanizsa Mottó: A fájdalmat mindenki nagyszerűen el tudja viselni, kivéve azt aki érzi avagy A diétás kezelés magyarországi

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Dr. Polereczki Zsolt Prof. Dr. Szakály Zoltán Jasák Helga Debreceni

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010 2020 www.egeszsegprogram.eu EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A Programban résztvevők egészségi állapotára irányuló statisztikai jelentés Projekt:

Részletesebben

Centura Szövegértés Teszt

Centura Szövegértés Teszt Centura Szövegértés Teszt Megbízhatósági vizsgálata Tesztfejlesztők: Megbízhatósági vizsgálatot végezte: Copyright tulajdonos: Bóka Ferenc, Németh Bernadett, Selmeci Gábor Bodor Andrea Centura Kft. Dátum:

Részletesebben

HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP)

HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP) HONVÉD TESTALAKATI PROGRAM (HTP) MH EK VEI KJSZ Egészségfejlesztési Osztály Dr. Juhász Zsolt alezredes programvezető Pápa, 2015. november 12. Az előadás vázlata I. Jogszabályi háttér (10/2015. (VII. 30.)

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Barna István

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Barna István III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Dr. Barna István Vérnyomás A szűrésben részvevők 29 százalékának normális a vérnyomása; 23 százalék az emelkedett

Részletesebben

Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram. Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével.

Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram. Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével. Új-Generációs Kardiológiai Szűrésprogram Őrizze meg szíve egészségét a legmodernebb szív- és érrendszeri szűrésprogram segítségével. Őrizze meg szíve egészségét A CardioMobile szűrésprogram célja, hogy

Részletesebben

A legtökéletesebb és legkényelmesebb rendszer az egészséggondozás rendelkezésére áll. A BIA technológia forradalma új szabványt teremtett.

A legtökéletesebb és legkényelmesebb rendszer az egészséggondozás rendelkezésére áll. A BIA technológia forradalma új szabványt teremtett. A legtökéletesebb és legkényelmesebb rendszer az egészséggondozás rendelkezésére áll A BIA technológia forradalma új szabványt teremtett. Az új, vezetô technológia megbízható, pontos eredményt ad Testösszetétel

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt

Részletesebben

KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN. Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens

KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN. Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens KÉZILABDÁZÁS AZ ISKOLÁBAN Juhász István MKSZ szakmai igazgató európai mesteredző, főiskolai docens A program beindításának indoklása Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap. Minden arra járó nyomot

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Cukorbetegek kezelésének alapelvei

Cukorbetegek kezelésének alapelvei Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2007. június 2. Mozgásterápia cukorbetegségben Lelovics Zsuzsanna dietetikus, humánkineziológus, szakedző Egészséges Magyarországért Egyesület Cukorbetegek

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN Gilingerné dr Pankotai Mária Dr Bíró Lajos Munkánkban a hazai zöldségfogyasztást, ezen belül a hajtatott zöldségek fogyasztását próbáljuk felmérni.

Részletesebben

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban

A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban A pszichológiai tényezők szerepe az elhízásban Tisljár-Szabó Eszter eszter.szabo@sph.unideb.hu Magatartástudományi Intézet Mi az elhízás? Sokféleképpen definiálják: a. Populáció átlagsúlyhoz képest: >20-40%:

Részletesebben

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.

Z GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31. Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös

Bevezetés. Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Bevezetés Egészségfejlesztési Iroda Kiskőrös Az egészségfejlesztés egy olyan magatartásformáló tevékenység, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék az egészségüket befolyásoló tényezőket,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás

TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás A A kaposvári kistérs rség egészs szségfejlesztése TÁMOP 6.1.2/11/3-2012-0012 Egészségfejlesztési irodák létrehozása és fejlesztése Háziorvosi tájékoztatás Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 2013.

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben. Dr Zopcsák László

A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben. Dr Zopcsák László A FITNESZ SZEKTOR szerepe az egészségfejlesztésben Dr Zopcsák László 2013 Bemutatkozás Dr. Zopcsák László PhD Magyar Fitnesz és Egészségfejlesztési Szövetség (MHESZ) Elnök Európai Egészségfejlesztési és

Részletesebben

TANÓRÁN KÍVÜLI, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSÉT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI SZAKANYAG

TANÓRÁN KÍVÜLI, EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ELTERJESZTÉSÉT CÉLZÓ TEVÉKENYSÉGEKET TÁMOGATÓ MÓDSZERTANI SZAKANYAG Komplex intézményi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alprogramok megvalósítása az általános iskolákban, többcélú intézményekben valamint szabadidős közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10

Részletesebben

Farkas-Transz Szállítási Kft.

Farkas-Transz Szállítási Kft. Farkas-Transz Szállítási Kft. CSOPORTFOGLALKOZÁS DIETETIKUS BEVONÁSÁVAL A SZÍV- ÉS ÉRREND- SZERI BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRE Szív- és érrendszeri betegségek megelőzése Csoportfoglalkozás dietetikus bevonásával

Részletesebben

Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE. Dr. Maróti-Nagy Ágnes

Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE. Dr. Maróti-Nagy Ágnes Magyar nyelvű összefoglaló KÖZÉP- ÉS IDŐSKORÚ NŐK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA, EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA ÉS ÉLETMINŐSÉGE Dr. Maróti-Nagy Ágnes BEVEZETÉS A fertőző betegségek visszaszorításával párhuzamosan új kihívás

Részletesebben

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban

Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Zsiros Emese Arnold Petra Huhn Zsófia Költő András Simon Dávid Németh Ágnes Egészség és társas kapcsolatok kamaszkorban Az iskola, a kortársak és a család szerepe a magyar serdülők életmódjában A serdülők

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ

Budapest, 2005. november 12. SZSÉG. Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ Ételed az életed! TáplT plálkozás egészs szség megelőzés Budapest, 2005. november 12. EGÉSZS SZSÉGTUDAT(OSSÁG) G) A TUDÁS S EGÉSZS SZSÉG Dr. Badacsonyiné Kassai Krisztina dietetikus, védőnő MDOSZ ALAPVETŐ

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében

Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Gyermekotthonban nevelkedő fiatalok rizikómagatartása egy friss kutatás tükrében Örkényi Ágota, Aszmann Anna, Balogh Ágnes, Koszonits Rita, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Páll Gabriella, Várnai Dóra Országos

Részletesebben

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor

Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban. Dr. Balogh Sándor Kardiovaszkuláris betegek ellátása az alapellátásban Dr. Balogh Sándor A betegségfőcsoportokra jutó halálozás alakulása Magyarországon KSH 2004 Általános prevenciós útmutató az összes átlagos kockázatú

Részletesebben

1. Próba: Aerob állóképesség mérése

1. Próba: Aerob állóképesség mérése 1. Próba: Aerob állóképesség mérése 6 perc futás Leírás: A megadott idő alatt a lehető legnagyobb táv megtételére kell ösztönözni a diákokat. Fontos, hogy igyekezzenek egyenletes futótempóban, megállás

Részletesebben

Stressztörések megelőzése és kezelésének támogatása dietoterápia segítségével. Tihanyi András Krea-Fitt Sporttáplálkozási Team SPORTORVOS.

Stressztörések megelőzése és kezelésének támogatása dietoterápia segítségével. Tihanyi András Krea-Fitt Sporttáplálkozási Team SPORTORVOS. Stressztörések megelőzése és kezelésének támogatása dietoterápia segítségével Tihanyi András Krea-Fitt Sporttáplálkozási Team SPORTORVOS.hu PORTÁL Manteo Mitchell, London 4x400-as váltó Élsport Egészség?

Részletesebben

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu

Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu Juhász Zsolt alezredes, osztályvezető MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ juhaszzsolt@citromail.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSZOLGÁLATRA JELENTKEZŐ ÁLOMÁNYANAK VIZSGÁLATA A VÁLASZTOTT MOZGÁSFORMÁK,

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben

Csont, csontritkulás, megelőzés

Csont, csontritkulás, megelőzés Csont, csontritkulás, megelőzés Szabó Tünde Budapest., II. EÜSZ Kapás utcai Rendelő Röntgen Osztály A csont összetétele 40 %-a víz, 60 % szárazanyag tartalom 35% szerves anyag (fehérjék) 65 % szervetlen

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Gyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben

Gyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben Gyógyhatásvizsgálatok barlangi klímatérben 1 DR. MUNKÁCSI ADRIEN, 2 JUHÁSZ ELEONÓRA, 3 LUKÁCS ANDREA, 4 DR. LÉNÁRT LÁSZLÓ, 5 DR. BARKAI LÁSZLÓ 1 B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Légzőszervi

Részletesebben

Az elhízást a WHO gyógyíthatatlan betegségnek nyilvánította. A magyar lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.

Az elhízást a WHO gyógyíthatatlan betegségnek nyilvánította. A magyar lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízást a WHO gyógyíthatatlan betegségnek nyilvánította. A magyar lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. MIN ALAPSZIK A PREMIUM DIET? A Premium Diet 4 elemen alapszik, melyek hozzájárulnak

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról 2011. április 6. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Zakariás Géza: Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges életmódról előadását hallhatják! Wellness, fittness Hitek és tévhitek az egészséges

Részletesebben

Veszprémben is megszólalt a Szívhang

Veszprémben is megszólalt a Szívhang Betegszoba 2011.04.28. http://www.betegszoba.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/veszpremben_is_megszolalt_a_szivhang/ A Szívhang program a következő állomásán is elérte célját, hiszen a Petőfi Színház színészeinek

Részletesebben

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai

Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton. A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai Dr. Kanyó Ferenc, Bauer Márton A tűzoltók fizikai állapotfelmérések új alapjai A tűzoltók fizikai állapotfelmérésének helyzetét napjainkban az teszi kivételesen aktuálissá, hogy jelenleg is folyik az előkészítése

Részletesebben

ÉRDEKESSÉGEI. FEKETE KRISZTINA dietetikus, egészségfejlesz tő NEMZETI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET. Big Food Konferencia Budapest 2015. szeptember 16.

ÉRDEKESSÉGEI. FEKETE KRISZTINA dietetikus, egészségfejlesz tő NEMZETI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET. Big Food Konferencia Budapest 2015. szeptember 16. EGÉSZSÉGKOMMUNIKÁCIÓS KUTATÁS ÉRDEKESSÉGEI FEKETE KRISZTINA dietetikus, egészségfejlesz tő NEMZETI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZET Big Food Konferencia Budapest 2015. szeptember 16. Egészségkommunikációs Felmérés

Részletesebben

Versenyképesség és egészségnyereség

Versenyképesség és egészségnyereség Versenyképesség és egészségnyereség A munkahelyi egészségfejlesztés értéknövelő alternatív megoldásai HR-megoldások a XXI. században - fókuszban a közszféra és a magánszféra nemzetközi tudományos konferencia

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

vérnyomásmérés Premium-minőség az Ön egészségéért. www.boso.co.hu

vérnyomásmérés Premium-minőség az Ön egészségéért. www.boso.co.hu vérnyomásmérés Premium-minőség az Ön egészségéért. www.boso.co.hu Erre kell figyelni vérnyomásmérésnél. Vérnyomásméréshez üljön kényelmesen. Támassza meg a hátát és a karját. Lábait ne keresztezze. Tegye

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék)

Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) Szívstresszmérés (VIPORT - EKG-bázisú szívstresszmérő készülék) A stressz hatása a szívre A túlzott mértékű stressz a szívbetegségek egyik rizikófaktora. Nyugalmi állapotban, átlagosan a felnőtt szív percenként

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

T.E.S.I. MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ÉS EGYSÉGES FIZIKAI FITTSÉGMÉRÉS (NETFIT) A GYAKORLATBAN. AZ MDSZ akkreditált pedagógus továbbképzésének bemutatása

T.E.S.I. MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ÉS EGYSÉGES FIZIKAI FITTSÉGMÉRÉS (NETFIT) A GYAKORLATBAN. AZ MDSZ akkreditált pedagógus továbbképzésének bemutatása T.E.S.I. MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS ÉS EGYSÉGES FIZIKAI FITTSÉGMÉRÉS (NETFIT) A GYAKORLATBAN AZ MDSZ akkreditált pedagógus továbbképzésének bemutatása Kihívások Nat 2012 Kerettantervek (újszerű tartalmak) Mindennapos

Részletesebben

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén

A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,

Részletesebben

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN

A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN Pápai Júlia A JÁSZSÁGI GYERMEKEK TESTFEJLÕDÉSE ÉS FIZIKAI TELJESÍTMÉNYE AZ 1980 AS ÉVEK ELEJÉN A gyermekek növekedését és testi fejlõdését, bár genetikailag programozott, a környezeti faktorok a társadalmi

Részletesebben

Helyettesítő termékek a tej esetében

Helyettesítő termékek a tej esetében Helyettesítő termékek a tej esetében Pavelka Vivien III. évfolyam, Pénzügy számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konzulens: Dr. Borbély Csaba egyetemi docens Böröndi-Fülöp Nikoletta egyetemi

Részletesebben

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok:

3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a Hungarofit teszt

Részletesebben

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés

Nemzetközi tanulói képességmérés. szövegértés Nemzetközi tanulói képességmérés szövegértés A PIRLS mérés jellemzői Progress in International Reading Literacy Study Mért terület: szövegértés Korosztály: 4. évfolyam Mérési ciklus: 5 évente, 2001 től

Részletesebben

Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási

Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerzők: Belláné Apostol Mária, Vereckei Katalin, Dr. Müller Cecília, Dr. Gömöri Gábor Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésnek

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése

Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia. A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Pszichológia BA gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-0584. Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP Dömötöri Sándor Vendéglátó Kft. egészségre nevelési programja EGÉSZSÉGNAP A dohányzás a burgonyafélék családjába tartozó dohánynövény leveleinek élvezete. Valószínűleg először Kolumbusz és társai találkoztak

Részletesebben