Príma-Soft Kft. Miskolc TÁMOP-6.1.2/A-09/ si terv. egészségfejleszté. Munkahelyi

Átírás

1 Munkahelyi egészségfejleszté si terv TÁMOP-6.1.2/A-09/ Príma-Soft Kft. Miskolc

2 T A R T A L O M Tartalom... 2 I. Bevezető... 3 I. 1. Egészségfejlesztési stratégia... 3 I. 2. Az egészség fogalma... 4 I. 4. A Nemzeti Népegészségügyi Program Mit tehetünk a munkahelyi közösségek szintjén?... 6 I. 5 A munkahelyi egészségfejlesztési terv kritériumai...7 II. Állapotleírás helyzetfelmérés... 8 II. 1. A Príma-Soft Kft. bemutatása... 8 II.1.1 Cégünk rehabilitációs tevékenységének bemutatása...8 II.1.2 A Príma-Soft Kft. miskolci telephelyeinek bemutatása...10 II. 2 Helyzetfelmérés II.2.1 A munkahelyen dolgozók demográfiai jellemzése...11 II.2.2 Munkavállalók egészségi állapotának jellemzése...15 II.2.3. Egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése, igénybevétele...17 II.2.4. Munkavállalók életmódjának jellemzése...18 III. Cselekvési terv III.1. Beavatozási területek meghatározása...26 III.2 Rövid és hosszú távú stratégia a közösségi cselekvés ösztönzésére...28 III.3. Jelen pályázat révén megvalósítandó programok...28

3 I. B E V E Z E T Ő Az egészséget sokan és sokféleképpen értelmezik. Általánosan megállapítható, hogy társadalmi hovatartozás, iskolázottság, szakmai ismeretek birtokában vagy anélkül eltérő egészségkép él embertársaink gondolatvilágában. A történelem során az egészség, mint alapvető emberi jog meghatározásán, az egyén és közösség, állam felelősségén, az egészségügyi alapellátás biztosításán túl, az egyre fokozódó elvárások jelentek meg. Az egészség megőrzés és fejlesztés vált gondolkodásunk középponti elemévé. A médiumok sugallta egészségkép sok esetben torz világát egyre inkább áthatja a belülről fakadó, önmaga egészségéért felelős, autonóm személy alkotta egészségkép. Az egészségmegőrzést és fejlesztést célul kitűző egyén átformálta korunk egészségpolitikáját éppúgy, mint az egészségszolgáltatások körét. A fejlődés öt stratégiai elemben foglalható össze az alábbiak szerint: az egészséget támogató társadalompolitika kiépítése, az egészséget erősítő környezeti feltételek kialakítása, a közösségi akciók fejlesztése, az egyéni készségek kibontakoztatása, az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak megteremtése. A stratégiai programok leglényegibb eleme emberi (közösségi, egyéni) részvétel, amely a fenntarthatóság záloga is egyben, azaz a fejlesztési prioritások, döntéshozatali folyamatok és a megvalósulás során is az ember kell, hogy a középpontban legyen. Az egészség tanulása erősíti a részvételt, vagyis maga az információhoz és a képzéshez való hozzáférés lehetősége nélkülözhetetlen akár az egyén, akár a közösség megerősítéséhez, s a hatékony részvétel biztosításához. I. 1. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Az egészség meghatározására jelenleg két megközelítési mód ismert: a negatív és a pozitív. Hosszú időn keresztül a negatív szemlélet által uralt nyugati orvostudományi modell dominált, majd a keleti orvoslás hatására az egészség fogalmának kialakításában, átalakításában új tényezők jelentek meg, ilyenek voltak például a környezeti, illetve a szociális tényezők. Szerencsére az egészség szemlélete is módosult. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) egészség-definíciója említendő elsősorban. Kiemelték, hogy mint dinamikus és pozitív változó, igen széleskörű értelmezésre ad lehetőséget, mely egyben a gyakorlati oldalú prioritások felismerésének nehézségét is jelenti. Ettől eltekintve széleskörű jelentésértelmezése igen fontos, s

4 leginkább az egészségfejlesztésben résztvevő szakemberek feladata, hogy az adott helyzethez igazodó legmegfelelőbb szempontrendszert állítsák előtérbe értelmezésekor. A munkahelyi egészségfejlesztés a munkaadók, a munkavállalók és a társadalom valamennyi olyan együttes tevékenységét jelenti, amely a munkahelyi egészség és jól-lét javítására irányul. A cél eléréséhez szükséges lépések és eszközök: a munkaszervezet javítása, a dolgozói részvétel biztosítása és a személyi kompetencia fejlesztése. (Az ENWHP Luxemburgi Deklarációja, 1997.) A telephely egészségfejlesztési stratégiájának elkészítésekor szem előtt tartottuk azokat a szakmai-módszertani elveket, melyek szerint e kezdeményezés olyan stratégia, amelynek tervezése, végrehajtása során lehetőséget teremt az egyén és közösség számára az egészségüket befolyásoló személyes, szociogazdasági és környezeti tényezők feletti befolyás növelésére. Így a részvétel fontosságát, azaz, hogy a tervezésben, s a jövőben a végrehajtásban és értékelésben az érintettek és érdekeltek jelenléte elengedhetetlen. E kezdeményezés alappillérei egyenlőség, mely a szociális igazságossággal együttesen bármely együttműködés kialakításakor elengedhetetlen elv. fenntarthatóságot, vagyis olyan változást kell e stratégiának eredményeznie, melyek fenntartása akkor is kivitelezhető az egyének illetve közösség által, ha a kezdeti finanszírozás már véget ért. összetett stratégia elvét, mely értelmében e kezdeményezést változatos szemléletmódnak kell jellemeznie, mindez jelenti a stratégiai fejlődést, a szervezeti változásokat, a közösség fejlődését, a támogatást, az oktatást és kommunikációt, s mindezeket egymás kombinációjában. A munkahelyi egészségtervről I. 2. AZ EGÉSZSÉG FOGALMA Az egészség nem életcél, hanem eszköz a kiteljesedett élet éléséhez, az egyén összetett, pozitív testi, pszichés és szociális egyensúlya. Nem állapot, hanem folyamat, ezért fejleszthető. Nem csak az egyén problémája, hanem össztársadalmi ügy. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem fizikai, lelki és szociális jólét. E fogalom tehát nem pusztán az egészséget jelenti, hanem az élet minőségének jobbá válását, a kiteljesedését, s produktívabb és kielégítőbb élet élését. Az egyén és közösség belülről fakadó célja pedig optimális esetben nem más, mint az életminőség javítása. Mindennek csupán eszköze az egészség, mint átmeneti változó. Az egészségre elsősorban a környezeten és az életstíluson keresztül tudunk hatást gyakorolni.

5 Az életstílust három tényező befolyásolja: Egyrészről a személy vagy a közösség tudása, attitűdje, értékei. Másrészről a lehetővé tevő tényezők, azaz az, erőforrások hozzáférhetősége, szolgáltatások elérhetősége. Harmadrészről a megerősítő tényezők, így a szülők, család bizonyos funkcióit átvevő kiscsoportok attitűdje és viselkedése az egyénnel szemben.

6 I. 4. A NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROGRAM MIT TEHETÜNK A MUNKAHELYI KÖZÖSSÉGEK SZINTJÉN? Nemzeti dokumentumunk számos megállapításai közül a leglényegesebbek: Tudjuk, hogy egészségtelenül élünk. 1. Magas a dohányosok száma. A magyar férfiak tüdőrák halálozása a legmagasabb a világon, de egyre jobban növekszik a nők körében is a tüdőrák okozta halálozás. 2. Magas az alkoholisták száma. 3. A kábítószer-élvezők száma nő. 4. Szeretjük a zsíros ételeket, ritkán fogyasztunk zöldséget-gyümölcsöt, kevés rostot tartalmazó élelmiszert eszünk. 5. Sokat sózunk és nagyon szeretjük az édességeket. 6. Naponta átlagban alig mozgunk. 7. A rendszerváltás óta nő a szakadék Magyarországon a jövedelmi viszonyokban és a szociális helyzetben. 8. Regionálisan eltérő mértékű munkanélküliség. Akinek munkája van, sokszor az sem érezheti magát biztonságban. Sokszor a jogszabályokkal ellentétes túlmunkára kényszerítik a munkavállalót (gyakran ő is kizsákmányolja magát, mert rákényszerül!), nemegyszer egészségére is ártalmas munkakörnyezetben. 9. A környezetünk erősen szennyezett. Munkahelyi egészségfejlesztés keretében a fentiek közül a dohányzás, alkohol- és kábítószer fogyasztás szempontjából felvilágosító és ismeretterjesztő tevékenység által a helyi közösség szintjén érhetőek el eredmények. Az étkezési szokások, melyek negatívan befolyásolhatják egészségi állapotunkat, szintén ismeretterjesztés és pozitív minták bemutatása során befolyásolhatóak, a rendszeres mozgáshoz pedig a lehetőség és közösség húzóerejének biztosításával lehet hozzájárulni egyben reagálva arra a momentumra, hogy az anyagi és szociális helyzetükre való hivatkozás ne akadályozza ebben a munkavállalókat.

7 I. 5 A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV KRITÉRIUMAI A munkahelyi egészségterv komplex programtervezet, amely a munkavállalók életminőségének és munkafeltételeinek javítását, egészségük fejlesztését szolgálja közösségi erőforrások mozgósításával. - Folyamat jellegű, megvalósításának lépései: 1. kiinduló helyzet felmérése (állapotleírás, egészségstratégia) 2. cselekvési terv kidolgozása ennek alapján programok megvalósítása 3. az egészségterv folyamatos külső-belső kommunikációja 4. folyamatos értékelés, monitorozás és visszacsatolás a program során. Megvalósítása során minden érintett egyenrangú és aktív félként vesz részt, mivel a munkahelyi közösség igényein alapul.

8 I I. Á L L A P O T L E Í R Á S H E L Y Z E T F E L M É R É S II. 1. A PRÍMA-SOFT KFT. BEMUTATÁSA Cégünk, 1999-ben alakult számítástechnikával foglalkozó vállalkozásként. Jelenlegi tulajdonosai án vásárolták meg a Kft-t abból a célból, hogy kialakítsák, megteremtsék és biztosítsák a PRIMA- SOFT-on belül a rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges feltételeket. Az ügyvezető és a tulajdonosok jelentős tapasztalatokkal - ismeretekkel bírnak a megváltozott munkaképességűek foglakoztatásával kapcsolatos kérdéskörben, mivel munkásságuk több mint tíz éve ehhez a szakterülethez kapcsolódik. Fő profilunk a kézi munkára épülő csomagolás, termékkiszerelés, elektronikai alkatrészek gyártása, termékválogatás, műanyag alkatrészek összeállítása, átcsomagolása. Folyamatos fejlesztéseket követően jelenleg cégünk 4 telephelyen végzi tevékenységét, a pécsi székhely irányítása alatt 2007 májusától a Nestlé Hungária Kft. miskolci üzemén belül bérelt telephelyünkön a csokoládégyár termékeinek kiszerelését, csomagolását végezzük, kb.70 fős létszámmal júniusában Gyomaendrődön, a Henkel Magyarország Kft.-vel kötött bérmunka szerződésre alapozva indítottuk telephelyünket, mintegy 70 fős megváltozott munkaképességű dolgozói létszámmal. Feladatunk higiéniai termékek komplettírozása és csomagolása augusztus végén megnyitásra került bátonyterenyei telephelyünkön újabb 50 fő megváltozott munkaképességű dolgozónak kínálunk munkalehetőséget. Az említett telephelyen elektronikai jellegű összeszerelést (hangszóró alkatrészek előszerelését) végezzük bérmunkaszerződés keretében a Magyar Hangszórógyártó Kft részére tavaszán Miskolcon kialakításra került második telephelyünk, ahol az Electroplast GMBH. részére készítünk elő elektronikai alkatrészeket (foglalatok, lámpák összeszerelése, kiszerelése, csomagolása) júliustól az Állami Foglalkoztatási Hivatal által kiállított rehabilitációs tanúsítvánnyal, márciustól kiemelt tanúsítvánnyal rendelkezünk, rehabilitációs feladatainkat folyamatosan végezzük. II.1.1 CÉGÜNK REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA A foglalkozási rehabilitáció kiinduló pontját a maradó képességek figyelembevételével lehet és kell meghatározni. A foglalkozás-egészségügyi szakorvos részvétele a rehabilitációs folyamatban elengedhetetlen, mivel a munkavégzés alatt nem romolhat (sőt ahol lehet javulást is el kell érni!) a dolgozók egészségi állapota. Folyamatos támogatást nyújtunk ahhoz is, hogy a képességek fejlesztése megvalósulhasson a munkavégzés alatt. A megváltozott munkaképességű emberek munkakörnyezetének kialakítása - a speciális munkafeltételek és munkaeszközök biztosítása - kiemelt jelentőséggel bír a foglalkozási rehabilitáció során. Fokozottan figyelni kell a munkavállalók egészségi állapotából eredő problémákra, a környezet, illetve eszközök munkavégzésre és az egészségre gyakorolt hatásaira. A rehabilitációs folyamat során egyénre szabott fejlesztési (karrier) terveket

9 készítünk, melyekben meghatározható az adott munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakör, s ennek betöltéséhez szükséges feltétel - és eszközrendszer. Támogató szolgáltatásainkkal (rehabilitációs, életvezetési, jogi tanácsadás, személyiségfejlesztő tréningek, szociális ügyintézés) a mentális állapot javulását, a biztonságérzet kialakulását, az önbizalom megerősödését tudjuk elősegíteni annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó a képességei szerint tudjon a munkahelyi elvárásoknak megfelelni. Véleményünk szerint nem elégséges "csak" munkalehetőséget biztosítani a tartósan hátrányos helyzetű munkavállalók csoportjainak. Úgy gondoljuk, a sikeres rehabilitációhoz az egyén felzárkóztatása, szociális helyzetének javítása, mentális állapotának rendbe tétele is szükséges. Társaságunk célja a munkavállalói létszám folyamatos bővítése, új munkahelyek teremtése, további üzleti kapcsolatok kialakítása, valamint a rehabilitációs tevékenység bővítése, új szolgáltatási elemek bevezetése, melyek által dolgozóink testi/lelki egészségének megőrzését, javítását elő tudjuk segíteni. Feladatunk és célunk, hogy munkavállalóink elsajátítsák a rájuk bízott munkafolyamatokat, folyamatos segítséget nyújtván nekik a betanulási időszakban, erőteljes kontroll mellett precíz, önálló munkavégzésre ösztönözve őket. A tevékenység összetettsége és sokrétűsége lehetőséget adott arra, hogy munkavállalóink egyéni képességeit figyelembe véve, több kipróbált munkafolyamat közül kiválasszuk a számukra legmegfelelőbb feladatokat, miközben feltérképeztük a fejlesztésre szoruló, de gyakorlással, segítséggel hatékonyan javítható területeket. Megrendeléseink függvényében folyamatosan lehetőséget biztosítottunk minden munkafolyamat gyakorlására, egyénileg segítséget biztosítva az adott feladat elvégzéséhez szükséges képességek fejlesztéséhez, alkalmazván az egymástól való tanulás eszközeit is, melynek nagy szerepe volt a közösség formálódásában, dolgozóink egymás iránti toleranciájának, összetartásának kialakításában is. Fontos feladatunk a több éves (akár évtizedes) kihagyás után újra munkába álló, illetve pályakezdő dolgozóinkban a munkavállalással kapcsolatos jogok és kötelességek, a kollégák és az elvégzett munka iránti felelősség, a munkahelyi szabályok jelentőségének tudatosítása, a közösségbe való beilleszkedésük elősegítése. Közös munkánk eredményeként 2011-re mintegy 200 fő megváltozott munkaképességű dolgozó találta meg helyét csapatunkban, összetartó, egymást segítő közösségek alakultak ki telephelyeinken, ugyanakkor megrendelőink számára bizonyítottuk, hogy gyors, pontos, hatékony módon képesek vagyunk gondoskodni minden ránk bízott munkafolyamatról. Cégünk rehabilitációs foglalkoztatóként alapvetően nagy hangsúlyt fektet a munkavállalók egészségügyi állapotának figyelemmel követésére, lehetőség szerinti javítására, az állapotromlás elkerülésére. Jelen egészségfejlesztési terv a miskolci dolgozóinkra építve kerül kidolgozásra, majd a középtávú stratégia részeként a többi telephelyen is tervezzük hasonló terv és programsorozat megvalósítását, természetesen a tapasztalatok és eredmények alapján történő továbbfejlesztést követően, a helyi igényeknek megfelelően. Miskolci telephelyünkön a dolgozók mindegyike megváltozott munkaképességű, az egészségügyi problémák széleskörűek. A munkavégzés során az egyéni állapotot és készségeket figyelembe véve mindenki számára igyekszünk megfelelő feladatot biztosítani. Minden megváltozott munkaképességű dolgozónk esetében egyéni rehabilitációs tervet készítünk legkésőbb a munkakezdést követő 3. hónap végéig, melyben feltérképezésre kerül az egészségi állapot, az egészségügyi problémák az ovosszakértői vélemények és az üzemorvos javaslatai alapján, és mindezek

10 figyelembevételével, a munkavállaló bevonásával a fejlesztési-fejlődési lehetőségek kerülnek meghatározásra. Cégünk jelenlegi rehabilitációs tevékenységeit minőségi és mennyiségi támogatásként is erősíteni fogják a projektben tervezett támogatott tevékenységek. A programelemek szervesen integrálódnak a Kft. szolgáltatás-politikájába, és szinergikus hatásmechanizmusával, valamint az igények magasabb színvonalú kiszolgálásával növeli a szolgáltatás potenciáljának minőségét, a bevont munkavállalók ellátottsági szintjét. A dolgozók egészségi állapotának követése, romlásának megakadályozása, javításának elősegítése szervezetünk fontos célkitűzése, melynek érdekében jelenleg is magasabb színvonalú szolgáltatási szintet biztosítunk munkavállalóink számára, mint az előírt kötelezettség. Ezen céljaink eléréséhez a projekt szervesen hozzájárul. Az eddigi segítő szolgáltatásaink köre kibővül, komplex szolgáltatást biztosít majd az egészség védelmét és megőrzését, az energiaegyensúlyt, a mozgás és a táplálkozás egyensúlyának elérését szolgáló programelemek megvalósításán keresztül, melyek hozzáférhetősége miskolci telephelyünk minden dolgozója számára biztosított - egészségi és társadalmi helyzettől függetlenül. A projekt megvalósítása során kidolgozásra kerülő munkahelyi egészségfejlesztési terv mintaként szolgál a többi telephelyünk rehabilitációs/egészségmegőrző modelljének kialakításához, az eredmények, tapasztalatok alapján a későbbiekben a teljes munkavállalói létszámot megcélzó egészségfejlesztési programok bevezetését tervezzük. A projektbe bevonásra kerülő munkavállalóink esetében a személyes rehabilitációs tervek felülvizsgálata során rögzítjük a projekt eredményeként jelentkező pozitív változásokat, így a rehabilitációs tevékenységek bővítésének eredményes irányvonalai egyértelműen lehatárolhatóvá válnak, és elősegítik további munkánkat. II.1.2 A PRÍMA-SOFT KFT. MISKOLCI TELEPHELYEINEK BEMUTATÁSA Jelenleg Miskolcon két telephellyel rendelkezünk, a munkavállalók mindkét telephelyen végeznek munkát (a folyamatos munkavégzés érdekében, kiegészítésként került kialakításra a második telephely), tehát a munkavállalói kör azonos. MUNKAKÖRÜLMÉNYEK ÉS INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK JELLEMZÉSE A Nestlé Hungária Kft. miskolci üzemében elhatárolt, külön munkaterületen végzik munkájukat dolgozóink. Az üzemegység légkondicionált, élelmiszeripari tevékenységről lévén szó, a higiéniai előírások szigorúan megszabottak és betartásra kerülnek. Munkavállalóink mindegyike az előírt munkaruházattal rendelkezik. A munkafolyamatok részben ülő-, részben álló testhelyzetben végzendőek, a székek, munkaasztalok és egyszerű gépek az előírásoknak megfelelőek, rendelkezésre állnak a biztonságos munkavégzés feltételei a csomagolási kiszerelési folyamatokhoz. A megvilágítás természetes illetve mesterséges, szintén a Nestlé üzem által bevizsgált és ellenőrzött. Dolgozóinknak külön szociális blokk áll rendelkezésére (tágas női és férfi öltöző, egyéni szekrényekkel zuhanyzási lehetőséggel). Az üzem többi dolgozójával közösen használják (időbeli megosztással) az étkezőhelyiséget, ahol egyéni, zárható szekrények és céges szinten elkülönített hűtőszekrény szolgálja az ételek tárolását.

11 A Nestlé üzemben végzett munka szezonális jelleget mutat, évente 3-4 hónap szünet van a megrendelésekben, ezért alakítottuk ki második miskolci telephelyünket, ahol ebben az időszakban az Electroplast Gmbh. részére elektronikai összeszerelési feladatokat és csomagolást végzünk. A telephely egy felújított irodaház alagsori termében került kialakításra, öltözőkkel, étkezési lehetőséget biztosító részleggel, a szociális blokk közös használatú a többi bérlővel. A munkafolyamatok többsége ülőmunka, a székek, asztalok megfelelő számban és minőségben rendelkezésre állnak. Mindkét miskolci telephelyünk tömegközlekedési eszközökkel jól megközelíthető, az autóval érkezők számára a parkolási lehetőség biztosított. A telephelyeken belül való közlekedés részben akadálymentesített, a lépcsők korlátokkal felszereltek, a feladatok jellegéből adódóan sajnos kerekesszékes dolgozót alkalmazni nem áll módunkban. Hallássérült dolgozóink biztonsága érdekében a Nestlé üzemen belül tűzjelzésre alkalmas vészvillogó került beszerelésre az üzemegység mérete miatt. Mindkét telephelyen környezettudatos hulladékgyűjtés történik, a Nestlé üzemegységen belül adottak a szelektív hulladékgyűjtés eszközei (elkülönült tárolási lehetőség), míg másik telephelyünkön a központilag kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe szállítjuk az általunk különválasztott szemetet. Foglalkozás-egészségügyi szakorvos hetente két alkalommal, a Nestlé üzem területén áll dolgozóink rendelkezésére, a szolgáltatást munkavállalóink rendszeresen igénybe veszik, a kötelező alkalmassági vizsgálatokon túl is. Az üzemorvos vezető kollégáinkkal folyamatos kapcsolatban áll, és tanácsokkal, iránymutatással segíti munkánkat, dolgozóink bizalommal fordulnak hozzá. II. 2 HELYZETFELMÉRÉS január-februárban történt dolgozóink körében az első felmérés a munkahelyi egészségfejlesztési projekt kapcsán. A projekt megvalósítását azonban csak januárban tudtuk elkezdeni, ezért újabb, részletesebb kérdőíves lekérdezés vált szükségessé, mivel az eltelt egy év alatt számos körülmény befolyásolhatta az eredményeket, igényeket (munkavállalói kör részleges változása, egészségi állapot változása, stb). 40 dolgozónk töltötte ki célzott kérdőívünket, melynek kérdései elsősorban arra vonatkoznak, hogy megváltozott munkaképességű dolgozóink hogyan értékelik egészségi állapotukat, mennyire érzik súlyosnak problémáikat, életmódjuk mennyire illeszkedik betegségeikhez, és milyen formában igényelnék a munkáltatói segítséget egészségi állapotuk megőrzése és javítása érdekében. Kérdőívünk ezúttal nem orvosi szakvéleményekre, hanem a munkavállalók saját belátása szerinti értékelésre irányult, hiszen az egészségfejlesztés szempontjából lényeges, hogy ők hogyan élik meg helyzetüket, milyen korlátokba ütköznek, és mit tesznek/tennének meg egészségi állapotuk érdekében céljaink már a kérdésekben is megnyilvánulnak: ráébreszteni munkavállalóinkat, hogy nem elég az orvosi kontroll, saját maguknak is van teendőjük, hogy egészségesebb, teljesebb életet élhessenek. II.2.1 A MUNKAHELYEN DOLGOZÓK DEMOGRÁFIAI JELLEMZÉSE A munka jellegéből fakadóan dolgozóink többsége (87,55%-a) nő, elsősorban a rakodási feladatok elvégzése alkalmazunk férfiakat.

12 Rehabilitációs foglalkoztatóként csökkent munkaképességű dolgozók alkotják munkavállalóink túlnyomó többségét, ebből fakadóan az életkori megoszlás erősen eltolódik a éves korosztály felé. Mivel szinte minden munkavállalónknak többszörös egészügyi problémája van, és az idősebb korosztályhoz tartoznak, kiemelt figyelemmel kell kezelnünk ezeket a tényezőket, nem csak az egészségfejlesztési program összeállítása, hanem a mindennapi munkavégzés során is. A munkahelyi egészségfejlesztési program elsődleges célja a munkavállalók tudatformálása és segítése az életmódbeli változtatásban, ugyanakkor célunk az is, hogy általuk a családjuk számára is elérhetők és továbbíthatók legyenek a szerzett információk, és egyes szolgáltatásaink is, ezáltal bővítve az érintettek körét. Az alábbi két diagramból látható, és ahogy azt az életkori megoszlás is sugallja, dolgozóink többsége házastársával alkot egy háztartást, 12,5%-uk egyedül él, 20%-uk esetében 4-5 fő alkot egy családot.

13

14 A kiskorú gyermeket nevelők aránya viszonylag alacsony, ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemel a felnövekvő generáció egészségnevelés e szempontjából. Munkavállalónk nagy többsége alacsony végzettségű, az általunk kínált munka egyszerű voltából fakadóan szinte mindenki számára elsajátítható elsősorban kézügyességet és kitartás igényel, szakmai tapasztalatot és végzettséget nem írunk elő.

15 II.2.2 MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE Megváltozott munkaképességű dolgozóinkkal és az üzemorvossal egyeztetve, minden munkavállalónkról egyéni rehabilitációs tervet készítünk, a munkába állást követő fél éven belül. Az egyéni rehabilitációs terveket évente felülvizsgáljuk, felvezetjük a változásokat, értékeljük az elmúlt időszakban történt fejlődést, és kivizsgáljuk az esetleges visszaesések okát. Mind a fejlődés, mind pedig a visszaesés esetében a lehetőségekhez mérten új munkaköri javaslatra, szükség esetén életvezetési és orvosi tanácsadásra kerül sor. Miskolci munkavállalóink számára biztonságos és szabályozott munkahelyi körülményeket biztosítunk, munkahelyi baleset az elmúlt 4 év során nem történt. A keresőképtelenségből fakadó hiányzási arány (7-14%) a cég profiljából adódóan magasabb, mint az átlagos munkahelyeken, mivel dolgozóink mindegyike egy vagy akár több orvosilag alátámasztott és kezelésre szoruló betegséggel küzd. A munkaszervezés ennek figyelembevételével történik, vezetőink rugalmasan alkalmazkodnak, az esetleges vizsgálatok, kezelések időpontjára felmentik dolgozóinkat a munkavégzési kötelezettség alól. Munkavállalóink nagy része rendelkezik az Országos Orvosszakértői Intézet szakvéleményével, melyben megállapításra és feltüntetésre kerülnek az egészségügyi problémák. Ezen szakvélemények sok esetben évekkel, akár évtizedekkel korábban készültek, ezért felmérésünk során azt kértük dolgozóinktól, hogy ők maguk határozzák meg egészségügyi problémáik jellegét és súlyosságát. Ezáltal lényegesen reálisabb képet kapunk arról, ők hogyan élik meg betegségüket, mennyire érzik azt mindennapi életükben hátráltató tényezőnek, és pontosabban határozhatóak meg a jelenleg is fennálló egészségügyi gondok. A felmérés 19 kérdésből álló kérdőív kitöltésével indult, 40 dolgozónk együttműködésével. A kérdőívek kiértékelése során több szempontból értékeltük az egyes témaköröket, hogy minél részletesebb és egyértelműbb képet kaphassunk arról, hogy munkavállalóink milyen egészségügyi problémákkal küzdenek, miben érzik szükségét a változtatásnak, és tőlünk milyen formában várják a segítséget. Az 5.a diagramon látható, hogy kimagasló a mozgásszervi problémák aránya. A lekérdezés során ennél a pontnál több betegségkör is megjelölhető volt, a tapasztaltak szerint dolgozók egyéb (fő) betegségük mellett jellemzően ezt a problémát jelölték a legtöbben itt nyilván szintén összefüggés mutatkozik az életkor megoszlás kitolódásával az idősebb korosztályok felé. 40% fölötti mértékben érintettek dolgozóink a szív-és érrendszeri, valamint a pszichés eredetű megbetegedések által ez szintén nagyon magas aránynak mondható, figyelembe véve azt a körülményt is, hogy saját megítélésük szerint kellett a problémákat meghatározni.

16 Kérdőívünkben kértük munkavállalóinkat, hogy a megjelölt egészségügyi problémakör súlyosságát 1-5-ig skálán értékeljék a saját megítélésük szerint. Ahogy az 5.b diagramon látható, a legmagasabb értéket az érzékszervi problémák kapták, tehát a legsúlyosabbnak ezeket érzik az érintettek az eredmény nem meglepő, hiszen siket és gyengénlátó kollégáink mindennapi életét súlyosabban befolyásolják ezek a fogyatékosságok, mint bármely más betegség. Az előző diagrammal összevetve, a legsúlyosabbnak ítélt problémák fordulnak elő a legkisebb arányban, és ezek sajnos a legkevésbé befolyásolható esetek itt a segítségnyújtás során a pszichés tényezőket és megerősítést kell előtérbe helyeznünk. Minden egyéb problémakörre adott átlagos pontszám meghaladja a középértéket, tehát jelentősnek mondható az érzékelt problémák súlya. Az előfordulási gyakoriságot is figyelembe véve, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a szív-és érrendszeri valamint a mozgásszervi problémákra, hiszen nagymértékben érintettek dolgozóink, és súlyosnak is érzik problémáikat. A pontosabb kép érdekében megvizsgáltuk, hogy milyen arányban érintettek dolgozóink több betegség által: mindössze mintegy egyharmaduk jelölt meg egy betegségkört,

17 szintén közel egyharmadnyi a két problémakör által érintettek aránya, és sajnos nagyon sokan (35%) háromnál több kategóriát jelöltek meg. Nagyon fontosnak tartjuk azt a kérdést, hogy a dolgozóink hogyan élik meg a mindennapokban a betegségeiket, mennyire befolyásolja, korlátozza őket. A 6. diagramon látható, hogy mindössze 15%-uk érzi úgy, hogy szinte egyáltalán, vagy csak ritkán ütközik korlátokba egészségi állapota kapcsán, 42,5%-uk alkalmanként, 40%-uk rendszeresen, 2,5%-uk pedig szinte folyamatosan küzd az ebből fakadó hátrányokkal. II.2.3. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYEINEK JELLEMZÉSE, IGÉNYBEVÉTELE Következő kérdéscsoportunkban arra voltunk kíváncsiak, milyen rendszerességgel járnak munkavállalóink orvoshoz, mennyire igényel állapotuk rendszeres kontrollt. Dolgozóink 80%-a nyilatkozott úgy, hogy betegsége miatt folyamatos ellenőrzést igényel, 50%-uk 3 hónapnál gyakrabban keresi fel kezelőorvosait, 35%-uk körülbelül negyedévente jár

18 orvoshoz tehát 85%-ukat minden évben legalább négy alkalommal vizsgálják. Mindössze 7,5% nyilatkozott úgy, hogy csak alkalmanként keresi fel az egészségügyi ellátás intézményeit. Nagyon magas arányokkal találkoztunk ennél a kérdéskörnél, átlagos munkahelyi közösségekhez képest nyilvánvalóan várható volt a magasabb eredmény. Ezen értékek ismeretében pozitívnak értelmezhető, hogy amikor saját betegségük súlyosságának megítélésével kapcsolatban kérdeztük munkavállalóinkat, viszonylag kevesen jelölték a legsúlyosabb kategóriát II.2.4. MUNKAVÁLLALÓK ÉLETMÓDJÁNAK JELLEMZÉSE Következő témakörünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy dolgozóink mennyire figyelnek oda az egészséges életmódra, mennyire vannak tisztában azzal, hogy mivel segíthetik elő állapotuk javulását, illetve szinten tartását.

19 Munkavállalóink 37,5%-ának saját bevallása szerint van káros szenvedélye. Véleményünk szerint ez elsősorban a dohányzást jelenti, hiszen ezzel a munkavégzés során is szembesülünk, illetve nem tartjuk valószínűnek, hogy a rendszeres alkohol- illetve drogfogyasztást önként jeleznék dolgozóink. Mindenesetre nagyon magasnak mondható ez az arány, tekintve, hogy munkavállalóink nagy többsége komoly egészségügyi problémákkal küzd, amelyekre egyértelműen káros hatással lehet a dohányzás (vagy egyéb káros szenvedély). Munkavállalóink 62,5%-a nyilatkozott úgy, hogy a mindennapokban törekszik az egészséges életmódra, 27,5% általában, 10% pedig ritkán foglalkozik ezzel. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek egészségük érdekében (11. diagram), több választ is megjelölhettek. Több mint 80%-uk jelölte meg a folyamatos orvosi kontrollt (ami ugyan nagyon fontos, de önmagában semmiképp nem jelenti azt, hogy próbálnak egészségesen

20 élni), mintegy a dolgozók fele nyilatkozott úgy, hogy egészséges ételekkel és/vagy rendszeres testmozgással igyekszik tenni egészségi állapotának megőrzéséért, és 40%-uk használ táplálék-kiegészítőket és vitaminokat. Az eredmények alapján felmerül, hogy vajon a magyar konyha ismeretében mit értenek egészséges ételek alatt, és vajon a rendszeres testmozgás miben mutatkozik meg a válaszadók esetében, erre a program során részletesen ki kell térni. Kérdőívünk 12. és 14. kérdése szinte azonos volt: arra irányult, hogy a dolgozók saját belátása szerint szükséges-e változtatni életmódjukon, a 14. kérdésnél kiegészítve: az egészségük érdekében. Érdekes eredmények születtek a két, közel azonos kérdésre adott válaszok értékelése során: az első esetben % volt az igen-részben-nem válaszok aránya, míg az egészség érdekében a következőképp módosult: 62,5-37,5-0%. Ez alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy valójában minden dolgozónk tisztában van azzal, hogy változtatnia kellene, de valamiért először többen és jobban elhatárolódtak ettől. Az okok kiderítése és megszüntetése ismeretterjesztéssel és aktív segítségnyújtással valószínűleg hatékonyan elősegíthető.

21

22 Dolgozóink 87,5%-a nyilatkozott úgy, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy egészségi állapota ne romoljon, 5% gondolja csak úgy, hogy tehetne többet, 7,5% pedig nem tudja, tehetne-e többet. Összevetve mindezt a káros szenvedéllyel bírók (37,5%) és folyamatos orvosi kontroll alatt állók (80%) arányával, nagyon úgy tűnik, hogy munkavállalóink elsősorban az orvosi kezelésekben látják a megoldást az egészségi állapotuk szinten tartásában, és nem igazán gondolnak arra, hogy ők maguk mit tehetnének, mivel segíthetnék elő azt. Az előző kérdésekkel összefüggésben, újabb oldalról közelítettük meg az életmód-váltás lényegét. Dolgozóink 42,5%-a szerint egészségesebb életmód esetén javítható, 32,5%-uk szerint részben javítható lenne egészségi állapotuk, közérzetük, és 17,5%-uk gondolja csak úgy, hogy semmiképp nem tudna olyan irányba változtatni, hogy érdemben állapotjavulást érhetne el, míg 7,5% nincs tisztában azzal, milyen eredménnyel járhatna. Az eredmények alapján látható, hogy míg munkavállalóink többsége úgy gondolja, hogy az állapotuk romlása ellen szinte mindent megtesznek, a pozitív változások elősegítésével kapcsolatban ez már kevésbé igaz hiszen 75%-uk legalább részben elismeri, hogy érezhető eredménnyel járhatna, ha változtatna életmódján. Ez ismét azt a sajnálatos tényt erősíti, hogy az előző kérdésekre adott válaszokban nem is gondoltak arra, hogy ők maguk milyen nagymértékben tehetnének egészségükért, és elsősorban az merül fel, hogy az orvosi kezelésekkel már mindent megtettek, amit lehet.

23 Következő kérdésünkben az okokra (indokokra) voltunk kíváncsiak. A munkavállalók több mint háromnegyede anyagi okokat jelölt meg akadályként az eredmény alapján programunkban nagy szerepet kell kapnia annak, hogy az egészséges(ebb) életmód nem egyenlő többlet költségekkel. 22,5%-uk jelölte az idő, energia és akaraterő hiányát. 5%- uk ismerethiányra, 2,5%-uk pedig arra hivatkozott, hogy állapota végleges, és nem javítható (ez ismét érdekes kérdéskör: nyilván egy siket vagy látássérült személy esetén ezeket a problémákat nem lehet javítani, ugyanakkor más betegségek kialakulásának elkerülése és a jobb közérzet érdekében nem szabad elzárkózniuk a pozitív változtatásoktól). Szakszerű segítségnyújtás esetén munkavállalóink 72,5%-a elgondolkozna azon, hogy változtasson életmódján, egynegyedük pedig bizonytalan, egyelőre nem tudja eldönteni, viszont csak 2,5%-uk zárkózik el a lehetőségtől (nagy valószínűséggel azok, akik úgy gondolják, hogy egészségi állapotukon, problémájukon semmilyen módon nem lehet segíteni).

24 Dolgozóink több mint kétharmada könnyebbnek érezné az életmódbeli változtatást, ha azt közösségi szinten, kollégáival együtt próbálhatná meg, 27,5%-uk egyelőre ezt nem tudja megítélni, és mindössze 5% érzi úgy, hogy a közösség nem jelent ebből a szempontból segítséget. Konkrét tevékenységeket megfogalmazva kérdeztünk rá, milyen formában igényelnék munkavállalóink a munkáltató segítségét a legszívesebben. Az eredmények alapján kiemelkedő igény mutatkozik a masszázsra, az egészségnap rendezvényekre, és a rendszeres testmozgás lehetőségének biztosítására, illetve jelentősnek mondható az életmód-tanácsadás szükséglete.