SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁZLAT és ÖSSZEFOGLALÁS (Szövegszerkesztővel töltendő ki! Benyújtandó pdf formátumban 1 példányban)

Átírás

1 SZAKDOLGOZATI TÉMAVÁZLAT és ÖSSZEFOGLALÁS (Szövegszerkesztővel töltendő ki! Benyújtandó pdf formátumban 1 példányban) Hallgató neve: Neptun kódja Munkarend Szak/specializáció Ferencz Patrik YYU4DZ Nappali Gazdálkodási és Menedzsment Értesítési címe: 1033 Budapest Huszti út 8. 1/2 Telefon (mobil) címe: fepa @gmail.com A szakdolgozat címe: A korrupció kialakulásának okai, hatása, megítélése A szakdolgozat készítésének helye: Vállalat neve: Docutrade Kft. Vállalat címe: 1048 Budapest, Intarzia utca em. 4. Külső konzulens Neve, beosztása: Mérő Gábor István ügyvezető cím, docutradekft@gmail.com telefonszám:

2 A szakdolgozat részletes vázlata: - Tartalomjegyzék - Bevezetés, köszönetnyilvánítás - Mit is jelent a korrupció (definiálás, jellegzetességei) - Mikor alakul ki a korrupció, milyen okai lehetnek - Korrupció mérésének lehetőségei - Hatósági adatok vizsgálata (korrupciós bűncselekmények tekintetében) - Jelentősebb nemzetközi és magyar korrupciós botrányok - Primer kutatás a korrupció általános társadalmi megítéléséről - Védekezési, megelőzési lehetőségek közszférában és üzleti szférában - Korrupció következményei - Összefoglalás - Források

3 ÖSSZEFOGLALÁS (benyújtandó pdf formátumban 1 példányban) A korrupció kialakulásának okai, hatása, megítélése szakdolgozat címe Ferencz Patrik Nappali Gazdálkodási és Menedzsment Digitális Vállalkozás Hallgató neve munkarend/ /szak/specializáció

4 A szakdolgozat felépítését tekintve áll egy bevezető részből, ez tartalmazza a mű egészét felölelő két hipotézist amelye: H1: Magyarországon tág határok között elfogadják a korrupciót. illetve a H2: Magyarországon a korrupció elleni fellépés tetten érhető az egyének korrupció észlelésében. A dolgozat első fejezeti a korrupció definiálást jelenti, ahol büntetőjogi és kiterjesztett értelemben is megvizsgáltam, mit is jelent valójában a korrupció. A következő fejezet a korrupció megnyilvánulásai formáiról szól, valójában melyek azok az esetek amelyek növelik a korrupcióra való hajlandóságot. Az ezt követő fejezetben bemutatásra kerülnek a különböző szekunder kutatásokból származó adatok és különösen módszerek, hogy ezt a nehezen vizsgálható témát hogyan és milyen módon tudják a szakemberek vizsgálni (CPI, versenyerősség mérése, CR3 indikátorok használata. Szóba kerül a Európai Biztosság által végzett Eurobarométer felmérések alapján, hogyan ítélik meg a különböző országokat korrupciós szempontból az Európai Unión belül, említés szintjén pedig a Hofstede féle 6-D modell is. Az ezt követő fejezetben a Készenléti Rendőrségtől külön megigényelt korrupcióra vonatkozó adatok kerülnek vizsgálata alá, ahol ig terjedő időszakban a feljelentések és a vizsgálatok eredményeit vizsgálom, ezt követően jelentősebb korrupciós botrányokat veszem vizsgálat alá, ahol a legismertebb nemzetközi botrányokról (Panama iratok) esik szó, ennek hatására hogyan változott meg a nemzetközi vélekedés a korrupciós ügyeket illetően, magyarországi viszonylatban is. Ezt követi egy általam végzett kérdőíves kutatás, ahol törekedve a kori, nemi illetve iskolai végzettség teljes népességre vetített arányára törekedtem információkat gyűjteni, hogy az általam végzett kutatás összeegyeztethető-e az Európai Unió által végzett kutatási eredményekkel.

5 Ezt a fejezetet követi a közszféra és a vállalati szféra hogyan védekezhet a korrupció gyanús esetekkel szemben, milyen megelőzési módszerek és egyéb belső védelmi mechanizmusok alakíthatók ki a korrupció elkerülésére. Az összefoglaló részt megelőzően az utolsó fejezet pedig a korrupció következményeit vizsgálja mind gazdasági mind társadalmi szempontból. A legutolsó fejezet pedig az összefoglalást tartalmazza, ahol a szakdolgozatban megállapított hipotézisek közül a H1 részben elfogadom ugyanis a személyes kutatás és az Eurobarométer kérdőívek is reprezentálják, hogy észlelhető a korrupció valamilyen megnyilvánulási formája azonban, a médiának jelentős hatása van abban, hogy a társadalom miként vélekedik a korrupció illetően. H2 hipotézist pedig elutasítom mivel a hatóságok által megállapított korrupciós esetek elleni fellépés hatékony azonban a társadalom megítélése nem ezt a tézist tükrözi így a megállapítás elfogadható. Illetve az egész dolgozat röviden összefoglalásra kerül.