Országos Rádió és Televízió Testület Irodája Stratégiai Igazgatóság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Országos Rádió és Televízió Testület Irodája Stratégiai Igazgatóság"

Átírás

1 Országos Rádió és Televízió Testület Irodája Stratégiai Igazgatóság AZ ELEKTRONIKUS ÚTON VÉGZETT NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ TARTALOMSZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPTÉTELEI március 7.

2 Tartalomjegyzék I. A tartalomszabályozás rendszere és hatálya A kommunikációs hálózatok szabályozásának rendszere Általános alapvetések Az infrastrukturális szabályozás A tartalomszabályozás A megalkotandó törvény hatálya Tárgyi hatály: a kommunikáció típusa Tárgyi hatály: a szabályozott tevékenységek Területi hatály Összegzés II. A véleményszabadság A véleményszabadság alkotmányos joga A véleményszabadság korlátai Az alkotmányos korlátok rendszere A véleményszabadság konkrét korlátai A korlátozás módjára vonatkozó alkotmányos követelmények Összegzés III. Az emberi méltóság és a jóhírnév védelme A hatályos jog intézményei A hatályos jog értékelése A javasolt szabályozás A sajtó-helyreigazítási eljárás kiterjesztése az online újságokra A kiterjesztés konzekvenciái További, megállapítandó részletszabályok Összegzés IV. A kiskorúak védelme A hatályos jog intézményei A hatályos jog értékelése A javasolt szabályozás Összegzés V. A fogyasztók védelme A hatályos jog intézményei A hatályos jog értékelése A javasolt szabályozás Összegzés VI. Az elektronikus hálózatokon közzétett tartalmakért viselt felelősség anyagi jogi szabályai A felelősségi rendszer jelentősége Az Európai Unió jogalkotása A hatályos hazai szabályozás, annak értékelése és javaslat Összegzés VII. Az online tartalomszolgáltatásban elkövetett jogsértések esetén követendő eljárások Az eljárási rend jelentősége A magánjogi jogsértések esetén követendő eljárás javasolt rendje Az Európai Unió jogalkotása A hazai szabályozás A hatályos szabályozás értékelése

3 2.4. A magánjogi természetű jogsértések esetén követendő eljárás javasolt szabályozása A közjogi természetű jogsértések esetén követendő eljárások rendje A kiskorúak és az emberi méltóság védelmét biztosító intézményrendszer és eljárás Egyéb közjogi természetű eljárások Összegzés VIII. Állami szerepvállalás az internetes tartalmak előállításában Az állami szerepvállalás szükségessége Az online tartalmak fejlesztését elősegítő eszközrendszer Az internetes tartalomszolgáltatóként megjelenő állami intézmények A közszolgálati műsorszolgáltatók által nyújtott online tartalomszolgáltatások A nem állami szereplők által előállított tartalmakhoz rendelt támogatási rendszer Minőségi szempontok szerint működő tartalomminősítő rendszerek megteremtése A jelenlegi hazai támogatási rendszer értékelése Összegzés Melléklet: Az Interneten végzett rádió és televízió műsorszolgáltatás jogi megítélése A webcasting és simulcasting típusú szolgáltatások hatályos jog alapján történő megítélése A hatályos jog értékelése A javasolt szabályozás Összegzés

4 I. A tartalomszabályozás rendszere és hatálya 1. A kommunikációs hálózatok szabályozásának rendszere 1.1. Általános alapvetések A napjainkban zajló technikai fejlődés a média és a kommunikáció területén különösen gyors és kézzelfogható. Ennek eredményeképpen az audiovizuális ágazat nem csak gazdasági szempontból tekinthető rendkívül dinamikusan fejlődőnek, de mint információforrás, illetve kulturális értékek teremtője és közvetítője is egyre nagyobb jelentősséggel bír az egész társadalom szempontjából. A média és a kommunikáció világában zajló minőségi változásokból adódó konzekvenciákat a szabályozásban is le kell vonni. E tekintetben a kommunikációs infrastruktúra terén az utóbbi másfél-két évben nagyon fontos lépések történtek. Megszületett az egységes Hírközlési törvény 1, az elektronikus aláírásról 2, illetve az elektronikus kereskedelemről szóló törvény 3, ezen túl számos, a kommunikációs hálózatok fejlesztését célzó, használatukat ösztönző intézkedés is történt. Ennek eredményeképpen a távközlési infrastruktúrára vonatkozó joganyag ugyanúgy minőségi fejlődésen ment keresztül, mint szabályozásának tárgya. Mindez azonban nem mondható el a hazai médiaszabályozásra nézve. Ennek mai rendszere a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (Médiatörvény) hatálybalépésével alakult ki, ezt követően nem került sor a joganyag lényeges módosítására. Hatályos médiaszabályozásunk rendszere mára elavultnak tekinthető, a technikai fejlődés és az új médiumok megjelenése szükségessé teszi annak teljes felülvizsgálatát. Ennek során - a rádiózásra és a televíziózásra vonatkozó joganyag teljes felülvizsgálata mellett a legfontosabb feladatként azoknak az újfajta tartalomszolgáltatásoknak a kezelése határozható meg, amelyeket a jog mindeddig nem vett figyelembe, ám egyre fontosabb szerepet töltenek be mind a társadalom, mind pedig az egyes állampolgárok életében. Az új technológiák tekintetében különösen indokolt a megfelelő szabályrendszer megalkotása. Ennek léte ugyanis jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználók megfelelő bizalommal használhassák azokat, így a körültekintő szabályozás az új technológiák gyors és akadálytalan elterjesztésének eszköze is. A jelen tételekben a szabályozás fogalmán az állami szabályozást értjük. Az állami szabályozás a területen adódó problémák azonosításának és kezelésének tudatos folyamataként, illetve az ehhez rendelt eszközrendszerként határozható meg. A szabályozás ennek megfelelően tágabb kategória a jogalkotásnál, mivel ebbe a fogalomkörbe sorolható a különféle támogatási rendszerek megteremtése és az állam rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználása is évi XL. törvény a hírközlésről XXXV. törvény az elektronikus aláírásról CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (el. ker. törvény). 4

5 A jelen tételek tárgyát az új kommunikációs hálózatok - döntően az Internet -, illetve az ezeken folyó információ-forgalom képezi. Az Internet természete kettős. Jellemezhető egyfelől egy olyan rendkívül hatékony kommunikációs eszközként, amely gyors, olcsó, és amelynek segítségével képesek vagyunk lényegében bármiféle információt időben és térben szinte korlátlanul továbbítani. Ebből eredően olyan eszköz, amellyel gazdasági folyamatok racionalizálhatók. Az Internet tehát e tekintetben infrastruktúraként értékelhető. Emellett azonban az Internet sajátos, új médium is, amely az általa hozzáférhetővé tett információkkal ugyanúgy a közvélemény formálásának eszköze, mint egy újság megjelentetése, illetve egy rádió- vagy televízióműsor megszerkesztése, azzal, hogy az internetes publikálásnak és információszerzésnek nincsenek olyan fizikai természetű korlátai, mint a hagyományos sajtó működtetésének. Az Internetre vonatkozó állami szabályozást is erre a kettősségre figyelemmel kell kialakítani. Az infrastrukturális szabályozás és a tartalomszabályozás logikája alapvetően egymástól, ezért az Internettel kapcsolatos állami célkitűzések és normák rendszerében a két területet - éppúgy, mint a hagyományos médiumok esetében - világosan el kell különíteni egymástól Az infrastrukturális szabályozás Az infrastrukturális szabályozás lényege annak biztosítása, hogy az Internet technikája által nyújtott előnyök minél szélesebb körben felhasználhatók legyenek. Az infrastrukturális szabályozás alapvető rendeltetése éppen ezért abban fogalmazható meg, hogy garantálja az Internet, mint eszköz hatékonyságának, használhatóságának minél magasabb szintre történő fejlesztését. Ennek megfelelően vázlatos áttekintésben elmondható, hogy az infrastrukturális szabályozás tárgykörébe tartozik az elektronikus aláírással és az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos normák megalkotása, amelyek révén lehetővé válik, hogy az állampolgárok az Interneten is érvényes jogügyleteket köthessenek egymással. Ugyancsak az infrastruktúra kialakításának része az elektronikus kormányzással kapcsolatos intézkedések meghozatala, amely lehetségessé teszi, hogy a polgárok hivatalos ügyeiket az Interneten is intézhessék. Az Internetnek a társadalom szempontjából értékelhető használhatóságát alapvetően befolyásolja az, hogy használata milyen mértékben terjed el, válik a napi lét részévé. Erre figyelemmel alapvetően az infrastrukturális szabályozás részét képezik azok az intézkedések is, amelyek célja a hálózat mind teljesebb kiépítése, a hozzáférés költségeinek csökkentése, ezáltal az Internethasználók számának növelése. Az infrastrukturális szabályozás - természetéből fakadóan alapvetően célszerűségi szempontok szerint meghatározott. A gazdasági megfontolások ezen a területen elsődlegesen 4 A Konvergenciáról szóló Zöld Könyv konzultációja konszenzust hozott létre abban a kérdésben, hogy külön kell kezelni egyrészről az elektronikus jelek továbbításának és az erre használt infrastruktúra szabályozását, másrészről a tartalmak, beleértve az audiovizuális tartalmak szabályozását. (Az Európai Bizottság Principles and Guidelines for the Community s Audiovisual Policy in the Digital Age (Elvek és iránymutatás, a közösség audiovizuális politikája a digitális korban) c. közleménye; COM (99) 657, a továbbiakban: Közlemény) 5

6 érvényesülhetnek. További jellemzője az infrastrukturális normaalkotásnak a kiterjedt rendeleti szintű jogalkotás lehetősége A tartalomszabályozás A tartalomszabályozás célja az előbbiekkel szemben - az Internet közegében is - a véleményszabadság és más alapjogok (elsősorban az emberi méltóság, a gyermekek kiemelt alkotmányos védelme, és a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog) egyensúlyának biztosítása, alapvetően bizonyos emberi, alkotmányos értékek védelme. Az Alkotmány, a nyilvános kommunikáció tartalmára vonatkozó hatályos szabályozás és az irodalomban megfogalmazott álláspontok alapján a legfontosabb tartalomszabályozásban védett értékek a nemzeti jogok szintjén a következőképpen katalogizálhatók 5 : - a véleményszabadság, a vélemények sokszínűsége; - az emberi méltóság; - a gyermekek egészséges szellemi, érzelmi, erkölcsi fejlődése; - a fogyasztói érdekek; - a nemzeti nyelv és kultúra továbbfejlődése. E körön kívül kívánnak említést a szerzői és szomszédos jogok, amelyek a nyilvános kommunikációban szintén védett értékként jelennek meg, azonban védelmüket a médiaszabályozástól elkülönült jogi intézményrendszer garantálja. Nemzetközi kitekintésben a német jog szolgál olyan példával, amelyet a hazai szabályozás kialakítása során célszerű figyelembe venni. A kommunikációra vonatkozó német joganyagban figyelhető meg a tartalomra és az infrastruktúrára vonatkozó szabályok legkövetkezetesebb elválasztása 6. A tartalomszabályozás tekintetében külön törvény erejével bíró - tartományközi szerződés vonatkozik a műsorszolgáltatásra, és egy további az online médiaszolgáltatásokra. Ez utóbbi az, amelyik az internetes tartalomszolgáltatások 5 A szabályozásnak ugyanazok az alapelvei, amik közös értékeink alapjait is adják, mint például a véleményszabadság és a válaszadás joga, a pluralizmus, a szerzők és műveik védelme, a kulturális és nyelvi sokszínűség támogatása, a kiskorúak és az emberi méltóság védelme valamint a fogyasztóvédelem. (Közlemény, 2. fejezet). Lásd továbbá: Bernd Holznagel: What Future for Broadcasting in the Digital Era (tanulmány az Európa Tanács számára; hozzáférhető a továbbiakban: Holznagel) Ebben a szerző a médiaszabályozás által védett értékeket (elérendő célokat) a következőkben határozza meg: a pluralizmus; a kulturális és nyelvi identitás; a gyermekek és fiatalok; a magánélet sérthetetlenségéhez való jog; a fogyasztóvédelem, különös tekintettel a reklámra és a szponzorációra. 6 Ehhez hozzájárul a kompetenciák sajátos, az ország föderalista berendezkedéséből fakadó megosztása is. Az infrastrukturális szabályozás ennek megfelelően a szövetségi állam feladata, a tartalomszabályozás pedig a tartományok hatáskörébe tartozik. Az infrastrukturális szabályozást a szövetségi törvényhozó által június 13-án elfogadott, az információs- és kommunikációs szolgáltatásokról szóló törvénycsomag (Informations- und Kommunikationsdienste Gesetz, IuKDG) valósítja meg, amelynek részei a teleszolgáltatásokról (Teledienstgesetz TDG), az adatvédelemről (Teledienstedatenschutzgesetz TDDSG), valamint az elektronikus aláírásról (Signaturgesetz SigG) szóló törvény. Az tartalomszabályozást ugyanakkor a műsorszolgáltatásról szóló államszerződés (Rundfunk-Staatsvertrag, RfStV) és az június 23-i, a médiaszolgáltatási tevékenységről szóló államszerződés (Mediendienst-Staatsvertrag, MDStV, a továbbiakban: német államszerződés) valósítja meg. 6

7 tekintetében állapít meg a felsorolt értékek védelmében tartalmi előírásokat, illetve emellett a közzétett tartalmakért viselt felelősségre vonatkozó, valamint adatvédelmi normákat. A médiaszabályozásban védett értékek természetüket tekintve olyan emberi értékek, amelyek nem kapcsolódnak kommunikációs eszközökhöz. Ebből adódóan általános védelmet kell, hogy élvezzenek a nyilvánosság számára szóló valamennyi tartalomszolgáltatásban, függetlenül attól, hogy azok milyen technikai megoldások alkalmazásával érik el közönségüket. Érvényesítésük ennélfogva egységes megközelítést kíván 7. A tartalomszabályozás természetét az értékkötöttsége határozza meg, tekintetében a piaci szempontok másodlagosak. Az alkotmányos meghatározottságból adódóan a tartalomszabályozás körébe tartozó normák jogunkban kizárólag törvényi szintű szabályozásban jelenhetnek meg. 2. A megalkotandó törvény hatálya 2.1. Tárgyi hatály: a kommunikáció típusa A tartalomszabályozást alkotó joganyag az infrastrukturális szabályok körétől lényegében a véleményszabadság alapjoga mentén választható el. A kommunikációra vonatkozó szabályozásban azonban egy további megkülönböztetés megtétele is szükségszerű. A véleménynyilvánítás ugyanis lehet egyrészt a magánkommunikáció, másrészt a nyilvános kommunikáció körébe eső megnyilvánulás. Amíg a magánkommunikáció egyes, meghatározott személyek között zajlik, addig a nyilvános kommunikáció 8 nem egyes személyekhez címzett, illetve annak címzettje a nyilvánosság, a nyilvánosság tagjai. A magánszféra sérthetetlenségének alkotmányos kívánalmából adódóan ebben a tekintetben az államot hagyományosan mindenekelőtt a be nem avatkozás kötelezettsége terheli. Ebből adódóan az elektronikus levelezés ( ), amely tipikusan a magánkommunikáció internetes eszköze nem tárgya a jelen szabályozási koncepciónak. A tartalomszabályozás területe tehát az elektronikus úton megvalósuló nyilvános kommunikáció, illetve ennek egésze. A tartalomszabályozás egyrészt kiterjed a rádiózás és a televíziózás tevékenységére, amelynek kérdéseit már kialakult joganyag kezeli, másrészt pedig ki kell, hogy terjedjen az újonnan bevezetett technológiák segítségével a nyilvánossághoz szóló kommunikációra, 7 Ahhoz, hogy a médiaszabályozás a gyors technikai változások közepette is megőrizze normatív tartalmát és alapvető céljait, feladatait, a médium fogalmát nem szabad egy, már bevezetett technikához kötni. Ellenkező esetben az alapjogi védelem nem terjedhetne ki minden olyan területre, amely, ha új eszközök igénybevételével is, de szintén a médiumok funkcióját látja el. (A Német Szövetségi Alkotmánybíróság határozata, BVerfGE 83, 238/302. Idézi: Jarass, Hans D.: Rundfunkbegriff im Zeitalter des Internet. AfP 2/ ) 8 A nyilvánosságnak szánt kommunikáció fogalmát az uniós joganyag is használja, a kifejezés így előfordul a szerzői jogról szóló különböző irányelvekben (92/100/EGK, 93/83/EGK). A hagyományos médiaszabályozás tárgya is a nyilvánosság számára szóló kommunikáció, ennek megfelelően a Médiatörvény pontjában is a műsorszolgáltatás fogalmi eleme, hogy azt bárki számára nyújtják, aki megfelelő vevőkészüléket üzemeltet. Ugyanígy a tagállamokban törvényben, rendeletben, vagy közigazgatási rendelkezésben meghatározott a televíziós műsorszóró tevékenységek folytatásával kapcsolatos bizonyos előírások koordinálásáról szóló 89/552/EGK Irányelv 1 cikkének (a) pontjában megadott television broadcasting definíció szerint is a műsorszolgáltatás célja a műsoroknak a közönséghez való továbbítása. 7

8 lényegét tekintve az online szolgáltatásokra. Annak vizsgálata során, hogy ez utóbbiak kezelhetők-e a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényben, a következő megállapítások tehetők: - A kétfajta szolgáltatás szabályozását összekötik az előzőekben vázolt célok. A tartalomszabályozás célja úgy a műsor-, mint az online szolgáltatások esetében a véleményszabadság és más alkotmányos jogok közti egyensúly megteremtése, a korábbiakban felsorolt értékek védelme. Ennek megfelelően az alapelvek valamennyi szolgáltatásfajta szabályozása tekintetében megegyeznek; - A műsorszolgáltatásban közzétett tartalom természete azonban döntően eltér az online szolgáltatások jellemzőitől. Amíg az utóbbiak igénybevétele alapvetően időponthoz nem kötött, addig a műsorszolgáltatás lényegi jellemzője annak időbeli meghatározottsága. Ebből szükségszerűen következik, hogy míg a szabályozás célja valamennyi típusú tartalomszolgáltatás esetében közös, addig a módszere szükségképpen eltérő 9. Mindezek alapján megállapítható, hogy az online tartalomszolgáltatásokra nézve szükséges szabályozás a Médiatörvény keretein belül nem végezhető el 10. Az internetes tartalomszolgáltatások tehát külön törvényben szabályozandók, amely a tartalomszabályozás általános alapjait alkotó alkotmányos jogok és értékek e szolgáltatások természetének megfelelő módon történő védelmét hivatott biztosítani. A külön törvényben megállapított szabályozás egyszersmind a kétféle szabályrendszer különböző terjedelmét is eredményezi. Figyelemmel arra, hogy az Interneten a véleményszabadság és a sokszínűség spontán, a hálózati kommunikáció természetéből fakadóan érvényesül, az online tartalomszolgáltatásokra nézve nem szükséges az előírások azon szeletének a műsorszolgáltatási lehetőségek pályáztatási és szerződéses rendszerének - bevezetése, amelyeket a rádiózás és a televíziózás esetében a frekvenciák szűkössége által teremtett helyzet indokol. A törvény tárgyi hatálya - a rádiózás és a televíziózás kivételével - az elektronikus úton végzett, a nyilvánosság számára szánt tartalomszolgáltatásokra kell, hogy kiterjedjen. A hatálynak e tekintetben nyitottnak kell lennie. A technikai fejlődés folyamatosságára tekintettel a különböző kommunikációs tevékenységek meghatározását nem célszerű technikai megoldásokhoz, fogalmakhoz kapcsolni, erre csak akkor szabad, hogy sor kerüljön, ha más megoldás értelmezhetetlenül absztrakt definíciókat eredményezne. 9 Erre gyakorlati példa: amíg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásokban a kiskorúak védelme hatékonyan biztosítható a számukra ártalmas műsorszámok sugárzási időpontjának a későéjszakai órákra való korlátozásával, addig ez a módszer az online tartalmak tekintetében értelemszerűen nem alkalmazható. Ugyanígy nem jöhet szóba a szabályozás módjaként a fogyasztóvédelmi megfontolások érvényesítésére az Internet közegében a reklámidőnek a műsorszolgáltatásban elfogadott korlátozása sem. 10 As regards content regulation, the regulatory approach must be subtly differentiated according to various services, rather than standardised. So the trend of convergence does not lead to a standardisation here. (Holznagel) Egy átalakult környezetben egy olyan szabályozó modellre van szükség, amely kiterjed a konvergencia által érintett összes ágazatra, egységes elveken nyugszik, de bizonyos eltérő elemeiben igazodik az egyes szolgáltatások jellegéhez. A Zöld Könyv (Green Paper on the Convergence of the Telecommunications, Media and Information Technology Sectors and its Consequences for Legislation COM (97) 623, a továbbiakban: a Konvergenciáról szóló Zöld Könyv) 8

9 Az Interneten végezhető rádiós és televíziós műsorszolgáltatások által felvetett kérdések kezelésével a jelen anyag melléklete foglalkozik. A megalkotandó törvény tárgyi hatálya így az egyes fogalmak meghatározásának kérdéseit nem érintve - alapvetően megfeleltethető az e szolgáltatásokra az infrastrukturális és a szerzői jog oldalán szabályozást adó el. ker. törvény hatályát megállapító 1. -ának Tárgyi hatály: a szabályozott tevékenységek A törvény hatályát a továbbiakban sem az egyes személyek, hanem az általuk végzett tevékenységek, a kommunikáció folyamatában betöltött szerepük alapján indokolt meghatározni 12. Az online kommunikációban részt vevő szereplők tevékenységének meghatározását az európai irányelvvel 13 összhangban kell elvégezni. Az elektronikus, nyilvános kommunikáció folyamatában ennek megfelelően az alábbi szerepeket szükséges elkülöníteni: Tartalomszolgáltató (Content Provider): olyan szolgáltató, aki információt ( tartalmat ) szerkeszt azzal céllal, hogy azt a nyilvánosság tagjaihoz eljuttassa. Az adott tartalom a tartalomszolgáltató döntése alapján kerül közzétételre. Közvetítő/Internet szolgáltató (Internet Service Provider - ISP): olyan köztes szereplő a kommunikációs folyamatban, aki képes megkülönböztetni az egyes, általa kezelt tartalmakat, e körben szelektálni, szűrni képes. Képes megakadályozni a hozzáférést egyes tartalmakhoz. Ugyan általában nincs rátekintése a rajta átfolyó, vagy nála tárolt tartalmak összességére, azonban ha tudomást szerez ezek jogsértő voltáról, technikai lehetőségeiből adódóan képes azok törlésére, az ezekhez való hozzáférés megszüntetésére. Az el. ker. törvény és az el. ker. irányelv alapján a következő tevékenységeket végző szolgáltatók tartoznak ebbe a körbe: (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, valamint a Magyar Köztársaság területére irányuló információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra; b) az a) pontban meghatározott szolgáltatás tekintetében igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes, illetve jogi személyre vagy jogi személyiség nélküli szervezetre. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának második fordulata nem terjed ki az Európai Unió tagállamainak területéről nyújtott információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra. (3) E törvény hatálya nem terjed ki a bírósági, illetőleg egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált információs társadalommal összefüggő szolgáltatásra és nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazását. (4) E törvény hatálya nem terjed ki az elektronikus levélcím fenntartására és az elektronikus magánlevelezésre. Az el. ker. tv. e szakasza nem zárja ki a törvény hatálya alól a rádió és televízió műsorszolgáltatást, -szétosztást és terjesztést. Ez a későbbiekben a jogszabály módosításával korrigálandó hibaként értékelendő, tekintettel arra is, hogy az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről a belső piacon címet viselő, 2000/31/EK Irányelv (el. ker. irányelv) e tevékenységeket kifejezett rendelkezéssel zárja ki a hatálya alól a preambuluma 18. pontjában. 12 Ezzel egyúttal kiküszöbölhetővé válik a Médiatörvény műsorszolgáltatás-műsorszolgáltató definíciópárjánál tapasztaltakhoz hasonló fogalmi következetlenség is. 13 el. ker. irányelv 9

10 - az a szolgáltató, amely az igénybevevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel); - az a szolgáltató, amely az igénybevevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tétele céljából az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolását végzi (gyorsító tárolás); - az a szolgáltató, amely az igénybevevő által biztosított információt tárolja (tárhely biztosítás); - az a szolgáltató, amely információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybevevő számára (kereső szolgáltatás). Hozzáférés szolgáltató (Access Provider): Olyan közvetítő szereplő, aki hozzáférést biztosít a távközlési hálózathoz, valamint egyéb, infrastrukturális jellegű szolgáltatásokat végez. A tartalomszabályozás szempontjából jelentőséggel bíró jellemzője, hogy nincs befolyása a kommunikáció tartalmára, illetve nincs lehetősége arra, hogy meghatározott információt a hálózatán továbbított halmazból kiemeljen, legfeljebb az egész távközlési hálózat működését akadályozhatja meg. Felhasználó: A kommunikációs folyamatban a befogadó, a nyilvánosság tagja. Az adott tartalom jellegének és az adott életviszonynak megfelelően az igénybevevő, a közönség, a fogyasztó, stb. A tárgyi hatály tevékenységek szerinti meghatározása tekintetében is érvényes az a tétel, amely szerint a tartalomszabályozás határait a véleményszabadság alkotmányos joga jelöli ki. Ebből adódóan a törvény hatálya szükségképpen tágabb a tartalomszolgáltatók körénél, ki kell, hogy terjedjen a kommunikációs folyamat valamennyi olyan szereplőjére, amely a véleményszabadság jogának gyakorlására befolyással rendelkezik Területi hatály Az Internet jellemzője, hogy a határokon átlépő kommunikációt tesz lehetővé. A határokon átnyúló jelleg ezzel együtt nem egyedül az Internet sajátossága, a nemzetközi vonatkozások az audiovizuális szolgáltatásokra vonatkozó joganyagban a műholdas műsorszolgáltatásoknak a nyolcvanas években történt megjelenése óta igen nagy hangsúllyal vannak jelen. Nemzetközi természetéből fakadóan az Internet tekintetében felmerülő szabályozási kérdések nem kizárólag a nemzeti jogok által megoldandó problémákként jelentkeznek. Jelentős részükben, a nemzetközi jogalkotásban is megjelennek, az Európai Unió és az Európa Tanács által elfogadott ajánlások és nemzetközi egyezmények tárgyai 14. A fentieket is figyelembe véve a törvény hatályának az ország területén kell kiterjednie a magán- és a jogi személyekre. 14 Ezek közül a legutóbbi a november 23-án Budapesten aláírt a Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezmény,(Convention on Cybercrime, Budapest, 23. XI. 2001, ETS 185; a továbbiakban: Cybercrime egyezmény); 10

11 3. Összegzés A technikai fejlődés következtében a nyilvános kommunikáció tartalmára vonatkozó hazai joganyag korszerűtlenné vált, ezért e joganyag teljes felülvizsgálata és újraalkotása szükséges. A médiaszabályozásban védett értékek természetüket tekintve olyan emberi értékek, amelyek nem kapcsolódnak kommunikációs eszközökhöz. Ebből adódóan általános védelmet kell, hogy élvezzenek a nyilvánosság számára szóló valamennyi tartalomszolgáltatásban, függetlenül attól, hogy azok milyen technikai megoldások alkalmazásával érik el közönségüket. Érvényesítésük ennélfogva egységes megközelítést kíván. A tartalomszabályozás által védett értékek köre alapvetően a következőkben határozható meg: - a véleményszabadság, a vélemények sokszínűsége; - az emberi méltóság; - a gyermekek egészséges szellemi, lelki, erkölcsi fejlődése; - a fogyasztói érdekek; - a nemzeti nyelv és kultúra továbbfejlődése. Alkotmányos meghatározottságából adódóan a tartalomszabályozás kizárólag törvényi szinten valósítható meg. A védett értékek és az elérendő célok azonossága mellett a műsorszolgáltatás és az online tartalomszolgáltatások eltérő módon kívánnak szabályozást, ezért az online tartalomszolgáltatások tekintetében külön törvény megalkotása szükséges. A törvény hatályának a technológiai semlegesség követelményének megfelelően a rádiózás és a televíziózás kivételével - ki kell terjednie az elektronikus úton megvalósuló nyilvános kommunikáció valamennyi formájára. A törvény hatálya ki kell, hogy terjedjen a nyilvános kommunikációs folyamat valamennyi olyan szereplőjére, amely közreműködésével a véleménynyilvánítás szabadságának szempontjából jelentőséggel bír. Az Interneten folytatott rádió és televízió műsorszolgáltatásokra a Médiatörvény hatályát kell kiterjeszteni. 11

12 II. A véleményszabadság 1. A véleményszabadság alkotmányos joga A tartalomszabályozás által védett értékek körében első helyen a véleményszabadságot és a vélemények sokszínűségét jelöltük meg. A véleményszabadság alkotmányos joga azonban minőségében különbözik a többi védett értéktől, mivel a tartalomszabályozás rendeltetése, hogy megteremtse az egyensúlyt e jog és más alkotmányos jogok közt 15. A véleménynyilvánítás szabadságának jogát Alkotmányunk és a lényeges nemzetközi szerződések a következők szerint határozzák meg: Az Alkotmány 61. -a szerint: (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát. A hazánkban az évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Római Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 10. cikke szerint: 1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék. 2. E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából. A hazánkban az évi II. törvénnyel kihirdetett Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (a továbbiakban: Egyezségokmány) 19. cikke szerint: 1. Nézetei miatt senki sem zaklatható. 2. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra; ez a jog magában foglalja mindenfajta adat és gondolat határokra való tekintet nélküli - szóban, írásban, nyomtatásban, művészi formában vagy bármilyen más tetszése szerinti módon történő - keresésének, megismerésének és terjesztésének a szabadságát is. 15 A vélemény- és információszabadság és más jogok és jogos érdekek közti egyensúly biztosításának szükségességét az Európa Tanács is első helyen emeli ki abban az A media policy for tomorrow című nyilatkozatában, amely júniusában az ET tömegkommunikációs politikájának tárgyában tartott 6. Miniszteri Konferencián került elfogadásra. A nyilatkozat jelöli ki annak a tevékenységének fő irányait, amelyet az ET a tömegkommunikáció területén a következő négy évben folytat. 12

13 3. Az e cikk 2. bekezdésében meghatározott jogok gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár. Ennélfogva az bizonyos korlátozásoknak vethető alá, ezek azonban csak olyanok lehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és amelyek a) mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetőleg b) az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szükségesek. A véleményszabadság jogának tartalma e rendelkezéseken túl az Alkotmánybíróság és Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján határozható meg. Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságát a kommunikációs alapjogok anyajogaként jelölte meg 16. Ebből eredő külön nevesített jogok a szólás és a sajtószabadság, amely utóbbi felöleli valamennyi médium szabadságát, továbbá az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát. Tágabb értelemben a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága is. A véleményszabadság teszi lehetővé az egyén megalapozott részvételét a társadalmi és politikai folyamatokban, ennélfogva kitüntetett helyet foglal el az alkotmányos jogok rendszerében. A véleménynyilvánítás szabadsága szükségszerűen magában foglalja a vélemények szabad kialakításának jogát is. Annak ellenére, hogy sem a tételes jog, sem pedig az Alkotmánybíróság döntései nem állapítanak meg kifejezett sorrendet az egyes alapjogok tekintetében, az Alkotmánybíróság gyakorlatából az alapjogok egyértelmű hierarchiája rajzolódik ki. E hierarchiában a véleményszabadság az élethez és az emberi méltósághoz való jogot követően a második helyet foglalja el 17. Az Alkotmánybíróság megállapításai szerint a szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt annak érték és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak csak; addig, amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Az Alkotmány a szabad kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi folyamatot - biztosítja. Az egyéni véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az, ami alkotmányos védelmet élvez A véleményszabadság korlátai 2.1. Az alkotmányos korlátok rendszere 16 30/1992. (V.26.) AB határozat 17 Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon; Osiris, (a továbbiakban: Sólyom), (443.old.) 18 13/2001. (V. 14.) AB határozat 13

14 A véleményszabadság a kezdetektől fogva olyan jogként jelentkezik, amely korántsem korlátlan. Az 1789-es francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 19 is egyben e szabadságjog korlátainak kinyilvánítása mellett deklarálja a véleményszabadság intézményét. Az európai jogfelfogás - lényegét tekintve - e nyilatkozat megszületése óta következetes abban, hogy a véleményszabadság jogának kimondása mellett egyszersmind e jog korlátaira, korlátozhatóságára is utal. Az Egyezmény és az Egyezségokmány fent idézett rendelkezései is ennek megfelelően kerültek megfogalmazásra. A nemzetközi egyezményekből következően a véleménynyilvánítás szabadsága a következő értékek érvényesítése érdekében korlátozható: - mások jogainak, jóhírnevének védelme, bizalmas közlések védeme; - az állam, a nemzet biztonsága, területi integritása, a bíróságok tekintélyének, pártatlanságának fenntartása; - a közbiztonság, a közrend védelme; - a közegészség és az erkölcsök védelme. Az alkotmányjogi irodalom is lényegében eszerint katalogizálja a véleményszabadság lehetséges korlátait 20, eltérések leginkább a korlátok felsorolásának sorrendjében mutatkoznak. A korlátok rendszerét illetően az Alkotmánybíróság egy határozatában 21 kiemelte: "a vélemény szabadságával szemben mérlegelendő korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely "intézmény" közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya" A véleményszabadság korlátainak rendszere hatályos jogunkban, a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeknek megfelelően került kialakításra. Az Internet, mint a nyilvános kommunikáció új eszköze nem strukturálja át az alkotmányos értékeknek ezt a rendszerét. Ennek megfelelően nem a véleményszabadság korlátainak alapját képező elvek újradefiniálása az, amely az online médiumok megjelenéséből adódóan feladatként határozható meg, hanem annak kimunkálása, hogy a már megfogalmazott alkotmányos elvek, tételek hogyan tehetők alkalmazhatóvá az Internet közegében is. Ennek során kiindulópontként kell megfogalmazni, hogy az alkotmányos jogok védelmének ugyanolyan szintjét kell ebben a környezetben is megvalósítani, mint a hagyományos eszközökkel zajló tömegkommunikáció esetében. Ebből következően a véleményszabadság alkotmányos jogának konkrét korlátait az online tartalomszolgáltatásokra vonatkozó joganyagban is az Alkotmányban az eddigiekben is megfogalmazást nyert más jogok és értékek képezhetik. 19 XI. pont: Gondolatainak és véleményének szabad nyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban, de a törvény előtt felelős azért, ha visszaél a szabadsággal Idézi: Alkotmánytan, szerk.: Kukorelli István (141. old.) Osiris, Halmai Gábor például a véleménynyilvánítás szabadságával szemben védendő érdekek négyes rendszerét állítja fel. Így ilyenek az állami érdekek: állambiztonság; társadalmi érdekek: a közrend, közerkölcs; társadalmi csoportok érdekei: gyűlöletre uszítás; egyéni érdekek: a becsület védelme. (Halmai Gábor: A véleményszabadság határai, Atlantisz, 1994) 21 30/1992. (V. 26.) AB határozat 14

15 2.2. A véleményszabadság konkrét korlátai Az általános személyiségi jogból származtatott jogok A véleményszabadság jogával a leggyakrabban ütköző alkotmányos jogok az általános személyiségi jog, mint anyajog 22 egyes konkrét megfogalmazódásai. Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani 23, továbbá a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog. 24 Az emberi méltósághoz való jog az Alkotmánybíróság kezdettől fogva követett gyakorlata szerint különösen nagy fontosságú alapjog, ennek megfelelően e fórum több határozatában állapította meg, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátja lehet 25. Az Alkotmánybíróság döntései szerint az "alkotmányos védelem alatt álló emberi méltóság, becsület, jóhírnév azonban az értékítéletben megnyilvánuló véleménynyilvánítási szabadság külső korlátja lehet, és ezek védelmében a büntetőjogi felelősség érvényesítése sem tekinthető - általánosságban - aránytalannak, így alkotmányellenesnek 26. Ezeken az alapokon áll többek közt - a hatályos polgári jognak a személyhez fűződő jogok védelmét garantáló rendszere 27 és a Médiatörvény több, alapelvként megfogalmazott rendelkezése A gyermekek megfelelő fejlődéshez való joga Az Alkotmány szerint: a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. 29 A gyermekek egészséges fejlődéshez való joga a véleményszabadságtól és az emberi méltóságtól eltérően nem szabadságjog, hanem szociális, kulturális jog. Az Alkotmánybíróság e jogot mindeddig egy esetben érintette 30. Annak ellenére, hogy döntésében a testület e jog értelmezését az egyesülési jog tekintetében végezte el, a határozat több olyan megállapítást is tartalmaz, amely általánosságban - adott esetben a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyban is - megállja a helyét 31. Ennek megfelelően az Alkotmány e rendelkezése nem pusztán be nem avatkozásra kötelezi az államot, hanem számára intézményes kötelezettséget is alapít. A hivatkozott 22 8/1990 (IV. 23.) AB határozat 23 Alkotmány 54. (1) bek. 24 Alkotmány 59. (1) bek /2001. (XII. 5.) AB határozat 26 36/1994. (VI. 24.) AB határozat 27 Ptk Médiatörvény 3. (2) bek. 29 Alkotmány 67. (1) bek /1996. (V. 17.) AB határozat 31 Megjegyzendő, hogy a 30/1992. (V. 26.) határozatában az Alkotmánybíróság az egyesülés jogát szintén a véleményszabadság anyajoga alá sorolta. A kérdéshez lásd: Sólyom, 475. old. 15

16 határozat szerint az Alkotmány 67. -a értelmében az államnak a gyermeket a fejlődésére káros hatásokon kívül az olyan kockázatvállalásoktól is meg kell óvnia, amelyekkel kapcsolatban életkoránál ( ) fogva nem képes megismerni és értékelni sem a választható lehetőségeket, sem választása következményeit ( ) Hatályos jogunk több előírása mellett a Médiatörvény a kiskorúak személyiségfejlődésének védelmét célzó rendelkezései 32 is ennek az alkotmányos jognak az érvényesülését szolgálják A reklám alkotmányos védelme A véleménynyilvánítás speciális fajtája a kereskedelmi célú kommunikáció, a reklám. E tekintetben azonban nem annyira a véleményszabadság külső korlátai azok, amelyek elsősorban figyelmet érdemelnek, mint inkább a reklámozás természetéből fakadó sajátosságok alkotmányjogi lecsapódásai. Az Alkotmány 61. alapján a reklámok is alkotmányos védelemben részesülnek. Ezt az Alkotmánybíróság döntésén 33 túl az Emberi Jogok Európai Bírósága is több alkalommal megállapította 34. A véleményszabadság kitüntetett helyét az alkotmányos jogok rendszerében az indokolja, hogy megléte elengedhetetlen, ahhoz hogy kialakuljon és folyamatosan működjön a demokratikus közvélemény, és az egyén részt vehessen a társadalmi, politikai életben. A véleményszabadság ezzel együtt sem csupán bizonyos információ- és véleménytípusra, és nem is csupán egyfajta kifejezési formára alkalmazható. Az a tény ugyanis, hogy a szabad véleménynyilvánítást a közérdekű kérdéseken kívül gyakorolják, nem fosztja meg az ilyen közléseket az alkotmányos védelemtől 35. A kereskedelmi, üzleti célú kommunikáció esetében azonban a védelem fennállta nem jelenti egyben annak a sajtószabadság védelmével megegyező nagyságát is. A kereskedelmi jellegű információk ennélfogva nem részesülnek olyan terjedelmű védelemben, mint az egyéb politikai és más vélemények. Hatályos jogunk a véleményszabadság és a fogyasztói érdekek közti egyensúly megteremtésének érdekében ilyen alkotmányjogi alapokon tartalmaz külön törvényben 36 megalkotott részletes szabályozást, és erre vezethetők vissza a Médiatörvény reklámkorlátokat és tilalmakat megállapító rendelkezései is A korlátozás módjára vonatkozó alkotmányos követelmények Az alkotmányos jogok korlátozásával, így a véleményszabadság jogának korlátozásával kapcsolatosan is a legelső követelmény, hogy a korlátozás - az előbbiekben áttekintettek szerint legitim cél érdekében történjék. Ezen túlmenően azonban mind alaptörvényünkből, mind pedig az Alkotmánybíróság gyakorlatából további követelmények is 32 Médiatörvény 5. (3)-(5); 13. (2) a), f); /B/1997 AB határozat 34 Barthold judgment of 25 March 1985, Series A No. 90.; Markt Intern Verlag GmbH and Klaus Beermann judgment of 20 November 1989, Series A No.165.; Jacubowski judgment of 23 June 1994, Series A No Jacubowski judgment of 23 June 1994, Series A No A gazdasági reklámtevékenységről szóló, évi LVIII. törvény (Reklámtörvény) 37 Médiatörvény

17 következnek a korlátozás módjára nézve. Az Alkotmány megfogalmazása szerint ugyanis a Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja 38. A rendelkezésből adódó első ilyen követelmény tehát, hogy a korlátozásnak törvényben kell megtörténnie. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is 39. Az Alkotmány idézett bekezdéséből fakadó másik követelmény, a lényeges tartalom tiszteletben tartása a korlátozás szükségességének és az arányosságának esetenként egymástól nehezen elválasztható, egybemosódó kívánalmaként jelentkezik. E követelmények az alapját jelentik azoknak a teszteknek, amelyeket tevékenységük során az alapjogi kérdésekben dönteni hivatott fórumok alkalmaznak. Így az Emberi Jogok Európai Bírósága a véleményszabadság egyes, a nemzeti jogokban megfogalmazott korlátainak vizsgálatakor elsősorban annak mérlegeléséből indul ki, hogy az adott intézkedés szükséges-e egy demokratikus társadalomban 40. Az Alkotmánybíróság értelmezésében pedig az arányosság követelménye magában foglalja a legkevésbé korlátozó és alkalmas eszköz 41 használatát. Az alapjog valamely aspektusának kiemelt védettségét tükrözi, ha az Alkotmánybíróság az (általános) mérce különösen szigorú alkalmazását írja elő 42. A véleményszabadság, közelebbről a sajtószabadság tekintetében a szükségesség arányosság ilyen különösen szigorú alkalmazásának követelménye a közlések előzetes korlátozásának, a cenzúrának a tekintetében áll fenn 43. A cenzúrát az Alkotmánybíróság a közlésre szánt vélemény tartalmának kötelező, előzetes közhatalmi ellenőrzéseként és a minősítés eredményeként a közlés megtiltásához való jogként érti 44. A szükségességi arányossági teszt különösen szigorú vizsgálatának követelményét ugyanakkor a véleményszabadság jogának kisebb mértékű korlátozását megvalósító más, a cenzúra fogalmát ki nem merítő (nem előzetes) módok esetében 45 az Alkotmánybíróság mindedig - e jog kiemelt fontossága ellenére sem állította fel. 3. Összegzés Az online tartalomszolgáltatások tekintetében is meg kell teremteni a véleményszabadság és más alkotmányos jogok és értékek a nyilvános kommunikáció hagyományos területein kialakított egyensúlyát. Ennek érdekében kerülhet sor a véleményszabadság korlátozására, figyelemmel arra, hogy e jog gyakorlása különleges kötelességekkel és felelősséggel jár. 38 Alkotmány, 8. (2) bek /1991 (XII. 17.) AB határozat 40 Sunday Times (No. 1) judgment of 26 April 1979, Series A No /1990. (X. 4.) AB határozat 42 Sólyom, 401. old. 43 Observer and Guardian vs. UK, Series A No különvélemény a 20/1997. (III. 19.) AB határozathoz 45 Ilyen értelemben lásd a 20/1997. (III. 19.) AB határozatot 17

18 A véleményszabadság korlátait jelentik: az emberi méltóság, a jóhírnévhez való jog, a gyermekek megfelelő fejlődéshez való joga és a kereskedelmi célú kommunikáció során a fogyasztók érdekei. A véleményszabadság más alkotmányos jog, illetve érték által indokolt korlátozásának mértéke meg kell, hogy feleljen a szükségesség és az arányosság követelményeinek. Az alapjogok tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet. 18

19 III. Az emberi méltóság és a jóhírnév védelme 1. A hatályos jog intézményei Az Alkotmány 54. (1) és 59. (1) bekezdése alapján a hatályos magyar jog az emberi méltóság és a jóhírnév védelmének több jogágra is kiterjedő komplex rendszerét tartalmazza. Ezeknek a jogoknak a védelmére vonatkozó szabályok így megtalálhatóak a büntetőjog, a magánjog, és más jogágak területén is. A személyiségi jogokat sértő magatartás súlyosabb esetben az évi IV. törvény, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerinti bűncselekményi tényállást így rágalmazást, becsületsértést, vagy kegyeletsértést 46 - is megvalósíthat. E bűncselekményeknek a nagy nyilvánosság előtti elkövetés tényállási eleme vagy minősítő körülménye 47. A szabálysértési jogban a személyiségi jogok védelmét célozza a becsületsértés szabálysértési alakzata. 48 A polgári jog területén az évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) fogalmazza meg a személyhez fűződő jogok védelmének szabályait 49. A Ptk. a személyhez fűződő jogok körében egyebek közt nevesíti a magánszemélyek hátrányos megkülönböztetésének tilalmát, a névviselés jogának védelmét, példálózó felsorolással határozza meg a jóhírnév sérelmét jelentő eseteket 50, tilalmazza a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélést, védi a magán-, üzemi-, illetve üzleti titkot. A személyiségi jogok megsértésének különösen súlyos módját jelentik a sajtó útján elkövetett jogsértések, hiszen a jogsértő állítások ilyenkor a széles nyilvánossághoz jutnak el, és ezáltal alkalmasak arra, hogy a sértett személy megítélését tartósan hátrányosan befolyásolják. Vagyis egy nyílt és demokratikus társadalomban a sajtónak kettős követelménynek kell megfelelnie: a sajtó és véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása mellett gondosan tartózkodnia kell a személyiségi jogok megsértésétől. Ennek megfelelően a Ptk. a személyhez fűződő jogok körében szabályozza a sajtóhelyreigazítási eljárás intézményét is. A sajtó-helyreigazítási eljárással indokolt kiemelten foglalkoznunk a személyhez fűződő jogok védelmének körében, hiszen olyan garanciális természetű szabály, amely a sajtószervekkel szemben eredendően gyengébb pozícióban 51 lévő magánszemélyek számára célozza biztosítani, hogy az őket érintő valótlan tartalmú tájékoztatással szemben rövid határidők mellett, gyors eljárásban juthassanak jogorvoslathoz. A Ptk. a helyreigazítás 46 Btk ok 47 A Btk ának 12. pontja szerint: nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikusan rögzített információ távközlő hálózaton való közzététele útján történő elkövetését is érteni kell. Az utóbbi kitétel a Btk évi CXX. törvénnyel történt módosítása során - kifejezetten az Internetre tekintettel - került a jogszabály szövegébe. 48 A szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény, Ptk A jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel." (Ptk. 78. (2) bek.) 51 57/2001 (XII. 5.) AB határozat indokolása II. részének 11. pontja 19

20 intézményét a sérelem orvoslására - a tömegtájékoztatási eszközök különös súlyára tekintettel - más személyiségvédelmi eszközeihez képest, mint többlet védelmi eszközt biztosítja. A sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó szabályok elszórtan, három jogszabályban jelennek meg. A Ptk. VII. fejezetén túl az eljárás szabályait a Polgári Perrendtartás XXI. fejezete tartalmazza 52. Az eljárás hátterét adó intézmény- és fogalomrendszert pedig a sajtóról szóló évi II. törvény (Sajtótörvény) adja meg. A Ptk. rendelkezése szerint: ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás) 53. A sajtó-helyreigazítási eljárás szabályozása az egyes tömegtájékoztatási eszközök felsorolásából, így az időszaki lap fogalmából indul ki. Eszerint: időszaki lap: az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl 54. A helyreigazítás iránti kereset elbírálása gondos, körültekintő döntést igényel a bíróságtól. Érvényesülnie kell ugyanis a már korábban említett kettős elvárásnak: tényleges személyiségi jogsérelem esetén védelmet és jogorvoslatot kell nyújtani a sértett félnek, miközben garantálni kell a sajtó és véleménynyilvánítás szabadságát. Talán e kettős elvárásnak az eredménye az, hogy a bírói gyakorlat (a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásai, elvi döntései, a különböző bírósági határozatok) jó néhány kérdésben iránymutatást ad helyreigazítási ügyekben, ezzel mintegy pótolva is a jogalkotás hiányosságait A hatályos jog értékelése A jelen koncepciónak nem tárgya, hogy hatályos jogunkban az új kommunikációs eszközök megjelenése által indokoltakon túl általános változtatásokat javasoljon. Ebből adódóan az emberi méltóság védelmének hatályos intézményeit kizárólag abból a szempontból értékeli, hogy azok alkalmasak-e arra, hogy az internetes tartalomszolgáltatások tekintetében a gyakorlatban az állampolgárok számára a védelem azonos szintjét valósítsák meg, mint a nyilvános kommunikáció hagyományosnak számító módjai esetében. Az egyes ember méltóságának és jóhírnevének védelmét szolgáló büntetőjogi és polgári jogi normákról általában megállapítható, hogy azok hatálya jelenlegi megfogalmazásukban kiterjed az online tartalomszolgáltatásokra is. E rendelkezésekre figyelemmel alapvetően a hozzájuk rendelt felelősségi rend kialakítása és a megfelelő eljárási évi III. törvény (Pp.) Ptk 79. (1) bek. 54 Sajtótörvény, 20. f) pont 55 PK. 12. és 13. sz. áf.-ok 20

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Sajtószabadság, médiafelügyelet

Sajtószabadság, médiafelügyelet Sajtószabadság, médiafelügyelet A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés

SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN. Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés SZABÁLYOZÁSI HIÁNYOSSÁGOK A MUNKÁLTATÓI ELLENŐRZÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEIBEN Munkahelyi adatvédelem Nemzeti jelentés MUNKAHELYI ADATVÉDELEM NÉHÁNY ALAPKÉRDÉS magánszféra vs. munkáltatói érdekek A munkáltató

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1123/B/2005 Budapest, 2008.05.06 12:00:00 de. Bragyova András Dr. XVII. évf. 5. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/26124-8/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a támogatás közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1250/2014. (XII.16.)

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra

A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra A teljesítési hely szabályainak változása és hatásai a kiemelt adózókra dr. Boros Richárd NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Különös Hatásköri Ellenőrzési Főosztály főosztályvezető Tartalom: I. Előzmények

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről

2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről 2140/2008. (X. 15.) Korm. határozat a 2008 2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiához kapcsolódó intézkedési tervről Az Új rend és szabadság programban megfogalmazott célok megvalósítása,

Részletesebben

II. 15. cikk Letelepedéssel kapcsolatos követelmények

II. 15. cikk Letelepedéssel kapcsolatos követelmények Jelentéstétel Szolgáltatási irányelv 15. cikk Kérjük, hogy külön kérdőívet töltsön ki minden egyes követelmény esetében, melyről jelentésben kell beszámolnia. Akkor is így járjon el, ha ugyanaz a jogszabály

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELEMI SZABÁLYZAT I./ A Szabályzat célja A jelen Szabályzat célja, hogy rögzítse a COOL EDGE Media Korlátolt Felelősségű Társaság (1082 Budapest, Leonardo da Vinci utca 46. 2. em. 16.; Cg. 01-09-175457;

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4787. számú törvényjavaslat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter

Részletesebben

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai

A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai A média-értéklánc szerzői jogi vonatkozásai Előadó: dr. Sarkady Ildikó HTE MediaNet 2013 Konferencia Velence 2013. október 3-4. A prezentáció tartalma Határos jogterületek összetartása és elkülönülése

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Tisztelt Elnök Úr!

,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Tisztelt Elnök Úr! r -,- ű F~.~ iva la MAGYARORSZÁG KORMÁNYA,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Zárószavazás el őtti módosító javasla t Kövér László ú r az Országgy űlés Elnöke részér e Budapest Tisztelt Elnök Úr! A

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1018/2012. (V.30.) számú V É G Z É S E

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1018/2012. (V.30.) számú V É G Z É S E Ügyiratszám: MN/12207-6/2012. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: eljárás megszüntetése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1018/2012.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

HATÁROZAT. határozatot.

HATÁROZAT. határozatot. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal Tartalomfelügyeleti főosztály Ügyiratszám: 4807-1/2011. Tárgy: törvénysértés megállapítása Ügyintéző: személyes adat HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Pénzügyi Fogyasztóvédelem

Pénzügyi Fogyasztóvédelem Pénzügyi Fogyasztóvédelem Dr. Kolozsi Sándor ügyvezető igazgató PSZÁF PSZÁF-BAMOSZ-CFA Konferencia 2011. november 10. GIPS és fogyasztóvédelem Címzettje Védelemben részesül Célja Alapvető elemei GIPS sztenderd

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. véleménye. az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet véleménye az Új Polgári Törvénykönyv Javaslatának egyes rendelkezéseiről. Az alábbi vélemény a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatnak

Részletesebben

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez

Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez ÖRT Szakmai Fórum 2008. szeptember 9., Budapest Hatósági szerződés kulcs a jogkövetéshez Új fogyasztóvédelmi szabályok Az Országgyűlés 2008. június 9-én elfogadta: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

ELŐTERJES ZTÉS. Előadó: Mező József jegyző Előkészítette: Dr. Varga Csaba Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság

ELŐTERJES ZTÉS. Előadó: Mező József jegyző Előkészítette: Dr. Varga Csaba Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság ELŐTERJES ZTÉS Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 30-án tartandó ülésének, 2. számú Előterjesztés a közterületi térfigyelő rendszer működtetéséről szóló rendelet megalkotásáról

Részletesebben

Számítógép kezelői - használói SZABÁLYZAT

Számítógép kezelői - használói SZABÁLYZAT Számítógép kezelői - használói SZABÁLYZAT I. A SZABÁLYZAT CÉLJA, HATÁLYA A számítógép hálózat nagy anyagi és szellemi értéket képviselő rendszer. Felhasználóinak vállalniuk kell a használattal járó kötöttségeket

Részletesebben

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás

76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás 76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem

Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem Internetes bűncselekmények, internetes önvédelem Internetes jogsértések elleni fellépés, áldozattá válás megelőzése az Internet Hotline tapasztalatai tükrében Miről lesz szó? 2 1. Jogsértések az online

Részletesebben

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés

A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés A kiskorúak védelmében alkalmazott hatékony műszaki megoldások Külföldi kitekintés Szilády Szilvia Tudományos munkatárs Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Műsorfigyelő és elemző főosztály 2011. június

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata 2010. május 18. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24.

Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. Bátor Tábor Alapítvány Jogi nyilatkozat Budapest, 2014. szeptember 24. 1 1. SZOLGÁLTATÓ ADATAI: A szolgáltató neve: Bátor Tábor Alapítvány A szolgáltató székhelye: 1135 Budapest, Reitter Ferenc u. 46-48.

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU

Az elektronikus kereskedelem jogi háttere WWW.ORMOSNET.HU Az elektronikus kereskedelem jogi háttere Dr. Ormós Zoltán Ormós Ügyvédi Iroda 2010. 04. 14. AZ ELŐADÁS VÁZLATA Fogyasztóvédelem az elektronikus kereskedelemben áttekintés Leggyakoribb problémák a webboltokkal

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 773/2012. (IV. 25.) számú VÉGZÉSE

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 773/2012. (IV. 25.) számú VÉGZÉSE Ügyiratszám: MN/10492-4/2011. Tárgy: eljárás megszüntetése Ügyintéző: személyes adat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 773/2012. (IV. 25.) számú VÉGZÉSE A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Személyes adatok kezelése az új szabályok tükrében. III. Építő marketing szeminárium Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2012. április 20.

Személyes adatok kezelése az új szabályok tükrében. III. Építő marketing szeminárium Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2012. április 20. Személyes adatok kezelése az új szabályok tükrében III. Építő marketing szeminárium Construma Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás 2012. április 20. Adatvédelem Miről beszélünk? A személyes adatok védelméhez

Részletesebben

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA A SPORTKÁRTYA Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA 2013 I. Bevezetés A jelen Adatvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat ) a SPORTKÁRTYA Kereskedelmi

Részletesebben

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) az 1996. évi a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jog ismeretek II. évfolyam GM szak TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jog ismeretek 2014/2015. II. félév 1 TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Vállalkozások jogi ismerete Tantárgy jellege/típusa: Szakalapozó Kontaktórák

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 888/B/1997 Budapest, 2000.10.30 12:00:00 de. Kukorelli István Dr. 37/2000. (X. 31.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2000. évi 107.

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc

Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29. Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból. Bánhidi Ferenc Corvinus - Infrapont Szakmai Műhely Budapest 2009 január 29 Hálózati semlegesség piacszabályozási nézőpontból Bánhidi Ferenc Tartalom 2 A fogalom jogi értelmezése és előélete Kísérlet ex-ante versenyszabályozási

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 499/2011. (IV.14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (továbbiakban: Médiatanács) a Szabó

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT. www.intuitashop.com

ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT. www.intuitashop.com ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT www.intuitashop.com A Paleandra Kft. (székhely: 1102 Budapest, Liget u 12/B. 1. em. 1.; cégjegyzékszám: 01-09- 707729; nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága; adószám:

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

Médiajog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Médiajog. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Médiajog Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban; de a törvényben megállapított

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Cikkely A Kódex célja

Cikkely A Kódex célja 1 Cikkely A Kódex célja (1) A Kódex a Magyarországon internet hozzáférés szolgáltatási tevékenységet folytató elektronikus hírközlési szolgáltatók szakmai-etikai normagyűjteményeként szolgál, melynek önkéntes

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról

egyes tiltott, kirívóan közösségellenes magatartásokról [a tervezet a Képviselő-testület 2012. március 27. napján tartandó ülésén kerül megtárgyalásra] Nagyfüged Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2012. (...) önkormányzati rendelete egyes tiltott,

Részletesebben

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása

A rendelet hatálya. Piac rendezése és fenntartása Budapest-Zugló Képviselő-testületének 33/1996. (VII.11.) sz. rendelete a piacokról és vásárokról /egységes szerkezetben a 14/2001.(IV.20.), a 28/2004. (V.19.), az 54/2004. (X.21.), a 42/2010. (XII.15.),

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/57221-8/2013. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat

Részletesebben

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan

3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan 3/2014.(XII.22.) számú jegyzői intézkedés a közösségi média használat szabályairól a Berentei Közös Önkormányzati Hivatal munkatársaira vonatkozóan A közösségi média használatra vonatkozó jogi és etikai

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

Adatvédelmi szabályzat

Adatvédelmi szabályzat Adatvédelmi szabályzat 1. Előszó 1.1. Jelen adatvédelmi szabályzat (a Szabályzat ) a SG Marketing Kft. (székhely: 1149 Budapest Limanova tér 12., cégjegyzékszám: 01-09-931340) (a Kiadó ) tevékenysége során

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozási jogi ismeretek. tanulmányokhoz III. évfolyam GM szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozási jogi ismeretek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2015/2016) őszi félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozási jogi ismeretek Tanszék:

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről Dr. Jóri András (jori@mail.datanet.hu) (Megjelent: Napi Jogász, 2002/3., 27-28. o.) A

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 164/2013. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a közterületen történő

Részletesebben