Médiatörténet előadás

Átírás

1 Időpont: szeptember 12 Budapesti Corvinus Egyetem Heti 1/75 perces előadás Előadó: Szávai Ferenc egyetemi tanár Médiatörténet előadás 1. Előadás Bevezetés. A tárgy hetekre lebontott tematikája. Információs forradalmak. Nyelv és beszéd. A kommunikációs formák. A média fogalma, az információ terjedése. A médiatudomány. A média fejlődésének lehetőségei, kereslet és kínálat. Média és politika. A média társadalomtörténeti megközelítése. A médiatörténet. A média történeti ideje. A tárgy hetekre lebontott tematikája I. A nyelv, írás. Az információ és a kommunikáció Az emberiség történetében az információ öt nagy forradalmáról beszélünk: 1. Beszéd 2. Írás 3. Könyvnyomtatás 4. Távközlés 5. Elektronikus információ-feldolgozás NYELV 1. A gondolkodás és nyelv II. Az ember tudatos cselekvése. A gondolkodás tehát ősidőktől az emberiség közös titka. Közös titok, csak ő képes, magányos műfaj. Eszközkészítés. 2,5 millió évvel ezelőtt már. A tudomány kezdetei, az ókori görög természettudomány 2. A tudomány kezdetei Az ismeretes, hogy a korai görög gondolkodás jelentős ismeretanyagot vett át a mezopotámiaiaktól, egyiptomiaktól, s ez az átvett anyag a görög tudomány egyik fontos kiindulópontja, ihletője volt. A múltnak örökösei vagyunk: nem csak a múzeumok anyagait ismerhetjük meg, jelen van mindennapjainkban (számfogalmunkban, naptárunkban és időbeosztásunkban). Anélkül, hogy gondolnánk rá, mindennapjainkat áthatják az egyiptomiak és mezopotámiaiak által 4000 évvel ezelőtt megalkotott fogalmak és jelöléstechnikák. (Kétszer tizenkettes napbeosztás, tízes számrendszer, óraskálán a hatvanas beosztás, időszemléletünk, tizedes törtek, hossz- és súlymértékek, naptár, szögmérő foka, a kör 360 ) 3. Az ókori görög természettudomány fejlődése a. A görög csoda (Az európai történelem harmonikus gyermekkora - Hegel), más metafora: az ókori Görögország az európai kultúra bölcsője b. A szuverén görög személyiség új mozzanat a görög ember a görög csoda mögött. A filozófia és a görög tudomány. Nagy személyiségek: Thalesz, Püthagorasz. Lényeg: A kritikai gondolkodásmód dominanciája.

2 c. A görögök tudományos teljesítménye: d. A görög gondolkodás- és tudománytörténet korszakolása 1. A görög gondolkodás- és tudománytörténet fő korszakai: a) klasszikus görögség a kisázsiai és dél-itáliai filozófia megjelenésétől Arisztotelészig terjedő időszakig b) hellenisztikus kor. c) római korszak. 2. Tudományos szakterületek kialakulása: Arisztotelész fogalmazza meg: az elméleti, gyakorlati és produktív tudományok létét. Az elméletihez tartozik a teológia (vagy metafizika amit inkább filozófiának mondanánk), a fizika (vagy természetfilozófia) és matematika. Arisztotelész után munkamegosztás. Intézmények: i. e. IV. Athén Iszokratész retorikai iskolája (retorika, filozófia), Platon Akadémiája (filozófia, geometria), Arisztotelész Lükeionja (platoni módszerek és orvoslás) i. e. III. században Alexandriai Múzeum- és Könyvtár (arisztotelészi minta). 3. Finomabb korszakolás lehetősége 4. Tudományok Matematika - A bizonyítás megjelenése Thalész matematikai összefüggések. (Csúcsszögek egyenlősége) Forrás azonban nem áll rendelkezésre. - A püthagoreusok jelentősége (számelmélet, zeneelmélet, geometria és csillagászat) eredményeik az európai tudomány fejlődésére óriási hatású. (Arisztotelésztől tudjuk) - Eukleidész Elemek c. könyve nagy jelentőségű, a Biblia után a legtöbb kiadást megért könyv. Első axiómarendszerek. (pl. Pont az, aminek nincs része., A vonal szélesség nélküli hosszúság. Elemek első könyve). - A matematika és a gyakorlati problémák. Archimédész szerepe. (Úszó testek, síkidomok, tükrözés problémája) Harmonikus kozmosz, a görög csillagászat - A harmonikus kozmosz püthagoreus eszméje: A kozmosz harmonikus voltáról és az égitestek isteni természetéről a maga konkrét formájában azt jelentette, hogy ezek csak a legtökéletesebb geometriai formájú pályákon, azaz körpályákon, tökéletesen egyenletes és örök mozgással mozoghatnak. Ez az állítás egyszerre volt természetfilozófiai és csillagászati tétel és meghatározó jelentőséggel bírt az európai tudomány fejlődésére. - Platon a fenti tételt kiegészíti a Föld mozdulatlanságának tézisével, és tisztában volt a körforgás-tézis és a létező mozgások közötti eltéréssel, tudatosan foglalkozott az ebből adódó problémakörrel. Biológia - Az anyag és élet mibenléte; az éltető erő és a lélek problematikája. Fejlődés a módszertan irányába. Az első filozófus-orvosok tudományos módszere az volt, hogy rendszeresen állatokat boncoltak, így jól ismerték az állatok belső részét. A legismertebb enciklopédia Caius Plinius Secundus (i. sz ) műve, 37 könyvet tesz ki a Historia Naturalis. - A növénytermesztési ismeretek általában a mezőgazdaság gyakorlati teendői nyomán halmozódtak fel. Az állattan igazi megalapítója Arisztotelész. Ezzel kapcsolatos fő műve: Az állatok természetrajza 9 könyvet tartalmaz. Ő maga is boncolt állatokat. - Püthagorasz a gondolkodás központi szervének a gömbszerű fejben elhelyezkedő agyat tartotta. Fizika és kémia 2

3 - Archimédész (i.e ) legendás alakja. Szicilia szigetén található Szirakuzában élt és dolgozott, de valamelyest Alexandriában is alkotott. A mechanika, a matematikai fizika érdekelte. Tudományos eredményei lenyűgözők, méltán váltotta ki Galilei és Einstein csodálatát. - Kutatási módszerei kombinálták a mechanikai modellek és a geometriai bizonyítási eljárások alkalmazását. Fontos eredmények: az Úszó testekről, a Síkok egyensúlyáról - Az optika fejlődése - A kémiai ismeretek és alkímia: a négy elemről szóló tan elfogadása (tűz, víz, föld és levegő). - Az alkímia kialakulásában bizonyos, hogy egyiptomi fémmegmunkálási technikák játszottak szerepet. Vallási szertartások számára állítottak elő tárgyakat. Sajátos misztikus tanítások. Hermetizmus. Az alkímiához tartozott az alapvető fémek (réz, vas, ólom, ón) arannyá, ezüstté alakításának kísérlete, vagy az életelixír felfedezése. Átörökítési képesség (egyiptomi és mezopotámiai eredmények). Módszertani átalakulás és fejlődés, intézményrendszer kiépítése. Tudományos művek. Gondolkodásforma, tevékenység kialakult, amit azóta is tudománynak neveznek. A görög tudomány fejlődése a II. századtól lelassult, majd a VI. század körül véget ért. Eredményei az európai tudományt gazdagítják. Ekkor beszéd híján: barlangrajzok (metakommunikációs alapok). Magányos titok közös titok. - Társadalmi tudat, a közvetítő a nyelv. A nyelv maga a titok. Miért nem beszélünk egy nyelvet? 1. Biblia (vallás is titok Bábel tornya). 2. Pszichológia, humán etológia (emberrel foglalkozó tudományágak), melyek saját szempontú magyarázatot kínálnak. (Az állatoknál hiányzik az emberi kommunikáció közös alapja). A gondolkodási sémáiul, alapvető fogalmaink a föld bármely területén, többé-kevésbé hasonlóak, függetlenül attól, hogy ezeknek milyen jeleket feleltetünk meg. Ilyen megfeleltetés pl.: a nyelv hangjai, ezeknek megfeleltetett akusztikus jelek, fonémák, vagy gesztusok, a mimika, mozgás, egyéb metakommunikációs jelek. - Comenius a nyelvek bölcsességet nem nyújtanak, hanem csak arra valók, hogy szót érthessünk a földkerekség más-más lakóival - Talleyrand A beszéd a gondolatok eltitkolására való 5. Mimika és gesztus (metakommunikáció) Érzelmek modellezése, megfejtése. Pszichikus titkok, rejtett kódrendszer segítségével, az emberi tudat számára ismeretlen. IRÁS 1. Jelek alkalmazása 2. Rovásírás Rováspálca (összeolvasás) 3. Képírás piktogram (ma telefon, postaláda, WC stb, 4. Ideografikus (fogalom) írás. Sumér, kínai. 5. Szótagírás kínai, japán 6. Betűírás 7. Tárgyírás bizonyos tárgyaknak a természetestől eltérő jelentéssel való felruházásán alapszik. AZ INFORMÁCIÓ III. 3

4 1948 könyv Norbert Wiener, Claud Shannon felfedezik az emberiség számára az információt. Az információelmélet rá alapozva jött létre. A matematika módszerével írja le. Az ember élete két síkon kapcsolódik az információhoz, 1. Mint biológiai lény, öröklött genetikai utasítások szerint épül fel (öröklött a DNS, amit az RNS hajt végre). Genetikailag kódolt információ. 2. A környezetből érkező információ Miért kellett évezredeket várni, amíg magát az információt felfedezi az ember? - Korábban kevesebb információt termelt az ember. - Az információs kapcsolatokat elfedték a kézzelfoghatóbbak: az ember- és természet, ember- és munkaeszközök, ember- és ember alá- és fölérendeltségi viszonyai. A tudás, az információ birtoklása mindig előnyt, sőt hatalmat biztosított azoknak, akik hozzáfértek (egyiptomi papok Nílus áradása, a waterloo-i csata híre Rothschild ezt a tőzsdén saját hasznára gyarapította). Fordítva: Az anyagi hatalom birtoklása a tudás birtoklását az információhoz jutást megkönnyíti. Az információ: 1. Hétköznapi értelemben: bizonytalanságot szüntet meg, egy hírnek, közlésnek annál nagyobb az információtartalma, minél nagyobb bizonytalanságot szüntet meg. 2. Gazdasági értelemben: áru, amelynek értéke van. Érdekessége, hogy áruként sem szűnik meg a birtoklása. Ez teszi az évezred kitüntetett jelentőségű üzleti forrásává. A jövő üzletkötéseikor pénzre nincsen szükség, minden az információ szintjén fog zajlani. Ma: E- Business. Önmagában tiszta információ nincs, mindig anyaghoz kötődik. A kapcsolat ADAT formájában valósul meg, az anyag, amihez az adat kötődik: adathordozó. Az információ szerzés az érzékszervekkel történik, feldolgozása az agyban történik. - Az információ megjelenhet: jel, beszéd, kép, mozdulat, illat, rajz, piktogram, címer. - Minél váratlanabb az esemény, annál nagyobb az információ értéke. Sokszor tartalmaz felesleges adatokat, ezt redundanciának nevezik. Az információ kommunikációs modellje Az információ átadása Digitális információ Az információ különböző definíciója (szaktudományos) - szemiotika - információ tudomány - információ elmélet - mint gazdasági érték - dokumentációs és rendszerelmélet - Az információ, mint változás A KOMMUNIKÁCIÓ IV. A latin communicare szóból származik, megosztani, részt venni az emberi mindennapok során a gondolatok cseréje a nyelv, gesztikuláció, a mimika, írás, vagy kép segítségével Primer tudományterületek - kommunikációtudomány - információtudomány 4

5 - médiatudomány - információelmélet - nyelvelmélet - lingvisztika - szemiotika Más tudományok kommunikációja Speciális területek: A küldő és a fogadó, a technika és az alkalmazási területek alapján az alábbi típusokat lehet megkülönböztetni 1. A computer által közvetített kommunikáció 2. Ember és gép közötti 3. Csoport 4. Egyéni 5. Intim 6. tömeg 7. telekommunikáció 8. Emberek közötti kommunikáció - nem verbális - vokális - vizuális - támogatott - mimikával támogatott Mindezeken kívül még: - erőszak nélküli - kultúraközi - történeti - kommunikációs problémák: hamisítás, redundancia, meghibásodás) - közvetítés MÉDIA, MÉDIATUDOMÁNY MÉDIA A latin medium közép(pont), középen lévő, középen található szóból származik. Általánosan hordozó, illetve közvetítő valaminek, vagy valakinek. Legfontosabb fogalmai: Médium, technika, nyelv, kép, jel, kód Festmény, írás, könyvnyomtatás, telefon, tömegmédia, hallókészülék Fénykép, film, televízió, Computer, Computerprogram, Computerjáték, Internet Médiapszichológia, Médiakonpetencia, cenzúra, reklám, manipuláció, propaganda, dezinformáció, spin doktor PR kapcsolat, kommunikáció gerilla (gerilla taktika) ZKM Művészeti- és Médiatechnológiai Központ (Henrik Klotz Karsruhe) V. 5

6 A médium szó megmutatkozik az alábbi tudományterületeken: A MÉDIATUDOMÁNY A médiatudomány a médiumokkal foglalkozik, elsősorban a tömegmédiákkal és a nyilvános, köz(kommunikáció)-val. A kutatási tárgya tehát a médiának a rádió, televízió, az Internet és egyéb közvetítők, hasonlóan a kommunikáció tudományhoz a közvélemény fejlődésével és alakulásával foglalkozik. A tudományterület átfedi az irodalomtudományt, a színház- és kultúra, a szociológia. Pszichológia, politikatudomány, gazdaság, jog és informatika területeit. Kutatási feltevés: Harold D. Lasswell amerikai politika- és kommunikációtudomány kutató 1948-ban megfogalmazta a tömegkommunikáció fogalmát. Ki mit mond kinek mely csatornán keresztül, milyen hatásfokkal - Aki mondja az adó kommunikáció kutatás - Amit mond tartalom kijelentés kutatás - Mely csatorna segítségével Médiakutatás - Kinek fogadó befogadás kutatása - Milyen hatással Média hatáskutatás Részterületei és fő kutatási területei Elméleti- és gyakorlati szempontból a médiatudományt további részterületekre bonthatjuk fel: Publicisztika tudomány (a fő szempont a gyakorlat) Kommunikáció tudomány (hangsúly az elméleten van) Médiaelmélet Médiatörténet Média fejlődésének kutatása Médiagazdaság Médiajog Médiapolitika Médiapszichológia Médiaetika Médiaesztétika Médiakultúra Médiahasználat Médiainformatika Médiaantropológia Médiatechnika VI. A média és története, fejlődését befolyásoló tényezők Minden társadalmilag létrejött kommunikációs struktúrát, kiterjesztve a fogalmat: ezen struktúrák hordozóit. Kulcsfontosságú szerepe van a médiának a társadalom életében. Ez hozza létre a társadalmi életet, utána ez hat vissza rá. Egyetlen társadalom sem működhet e nélkül! Közigazgatás írás kapcsolata. Társadalmi szervezés és ellenőrzés több mozzanata. Nőtt a társadalom dokumentumtermelése. 6

7 Az információ rögzítése fontos. A gondolkodás történetének nélkülözhetetlen eszköze. A tudásés ismeretek felhalmozása. Görög csoda. Gutenberg 1450 körül, a 16. században az első nagy könyvtárak. Descartes és a modern gondolkodás. A tudás struktúráját és rendszerét alapvetően a használatos médiumok fejlettsége, elterjedtsége és lehetséges alkalmazása határozták meg. A média és a politika 1. Strukturális tényező Minden társadalom anyagi (technikák, eszközök), különböző szervezeti elvek és társadalmi gyakorlatok alapján működik. Modernitás kéziratok, majd nyomtatványok kilépnek a kolostorok falai közül. 2. Történeti szempontból a legfontosabb a médiumokhoz, illetve az azokhoz való hozzáférés kérdése. Sokszorosítás, olvasás lehetősége. Az információk sokasága, egy ember nem képes uralni a rendszert. A rengeteg információ voltaképpen használhatatlan. Médiatörténet A média fejlődésének keretei: a kereslet és a kínálat A kereslet-és kínálat változása a 19. században: Nagy társadalmi, gazdasági változások következtek be. I. Kant. Felvilágosodás meghatározása. Összgazdasági és társadalmi változások: A. Jogi és intézményes keretek változnak meg B. A piaci viszonyok változnak a) Kínálati oldal (a termelési tényezők bővülése) - A termelési tényezők árváltozása - A technika - A munkát kínálók preferenciái b) A keresleti oldal - A bevételek változnak - Az árak- és szolgáltatások árai - Fogyasztási preferenciák A keresleti struktúra átalakulása: A keresletet meghatározó tényezők: - földrajzi helyzet, klíma - iparosodás és technika - népesedés és városiasodás - piaci szerkezet kialakítása - divat, társadalmi szokások - az állam szerepe - bevételek A kereslet alkotórészei - táplálkozás - ruházkodás - lakásviszonyok - más kiadások - munka és szolgáltatás (a fentiek részletezése) 7

8 Kettős folyamat: 1. Az iparág fejlődésétől függ, 2. másfelől megfelelő közönség kialakulásától (társadalmi árucikk kereslet és kínálat, szabadidős szolgáltatás és információ) A kereslet Az Információ, a szórakozás iránti keresletet számos tényező befolyásolta, de ezek közül háromnak van különös jelentősége: 1. A rendelkezésre álló idő mennyisége, 2. a társadalmi csoportok gazdaságának és hatalmának 3. Egyéb kulturális tényezőknek. - A 19. században növekedett a nem munkára fordított idő, a szabadidő. Tetszés szerint eltöltendő idő a médiaszövegek fogyasztásának ideje. 19. század műszaki- és technikai haladása. A 20. század jelentős eltérés tapasztalható a különböző társadalmi csoportok szabadidő eltöltési szokásai között. - Fontos a fizetőképes kereslet ami meghatározta a média szerveződését, működését. Jelentős jövedelmi tagozódás (magazinok, szoftverek) fogyasztásában, fontos tagozódás a jövedelmek mértéke. Közösségek milyen kulturális kereslettel jelentkeznek a médiapiacon - Kulturális együttható: társadalmi osztály, nem, életkor és foglalkozási csoport függvénye. Nemek és generációk. Mégis fontos tényező az írni és olvasni tudás képessége, nyomdaipar főleg a 19. században. A kínálat A mediatizált (média által közvetített információ), a tudás és a szórakozás iránti igények. A médiatermékek kínálata döntően három fontos tényezőtől függ: 1. a kereskedelmi, 2. a jogi és 3. a technikai feltételektől. A kereslet szerveződési elveit és módjait a kínálat hozza létre. - Nagy szerepe volt az állami és a jogi kontrollnak a médiaintézmények, és médiaipar fejlődési és működési lehetőségek alakulásában. Ezért fontos a jogi- és állami szabályozás históriája is. - Technika és találmányok. Technikai determinizmus. Médiatörténet és a történetírás A történetírás mélységi követelményei - A francia globális (politika, gazdaság, társadalom- és kultúrtörténet összeszervezése - Gazdaság- és társadalomtörténet (anyagi tényezők, amelyek körül minden csoport szükségszerűen szerveződik) A média ideje Médiáról csak az 1920-as években kezdtek beszélni, egy nemzedékkel később már kommunikáció forradalmáról. A kommunikációs eszközök iránti érdeklődés régebbi keletű. Már a retorikát, a szóbeli és írásos kommunikáció művészetét a görögök és rómaiak rendkívül komolyan vették. A közvélemény fogalma a 18. század második felében alakult ki. A tömegek iránti érdeklődés a 19. század elején kezdett körvonalazódni. A 20. században, különösen a két világháború hatására a kutatás érdeklődése a propaganda felé fordult. Claude Lévi-Strauss francia antropológus és a német szociológus Niklas Lehmann kiterjesztették a kommunikáció fogalmát. A média egy olyan rendszer, amely folyamatosan változik. Társadalom, kultúrtörténeti megközelítés alkalmazása, teletűzdelve politika, gazdasági és nem utolsó sorban technikatörténeti megközelítéssel. De nem lehet technikai determinizmust alkalmazni. 8

9 Harold Innis közgazdász végzettségű, aki Kanada fejlődésében fontos szerepet tulajdonított a vezető árucikknek, ezen elv kidolgozásával szerzett magának hírnevet. Egymás után vezető gazdasági tényezővé váló ágazatok. Amikor médiumokról írt, a kommunikációban felhasznált anyagra gondolt (tartós, kevésbé tartós anyagok). Másik lényeges eleme úttörő elképzelésnek az volt, hogy a kommunikáció valamennyi közvetítője a tudás veszélyes monopóliumának a létrejöttét teszi lehetővé. Milman Parry harvardi professzor az alkotás folyamatával foglalkozott. Középkori ábrázolások hatásos kommunikációs rendszert alkottak. Fontos középkori médium volt a szertartás is. Írni és olvasni tudás alacsony foka. Vita arról, hogy az embert passzív lénynek tekintik, aki pedig elszenvedi az írásbeliséget és a számítógépet, annak hatásait. A másik fél azt hangsúlyozza, hogy a médiumokat kezelik passzív tárgyként, ahelyett, hogy azokat kultúra és társadalom átalakító tényezőnek tekintenék. Tanulság: egyetlen elmélet sem képes eligazítani a kommunikáció nagy felbontású. Megosztott és kölcsönösen konvergens technológiájának jelenkori birodalmában, ahol az egyéni és társadalmi, helyi és globális összefüggések folyamatos összefüggésben vannak. 1. A 18. század közepe az érzékelés és reprezentáció sémáinak felszámolása. A változás szimbóluma 1750-es évek. Enciklopédia a szétszórt ismeretek összegyűjtése. A nyomtatvány és a könyv központi szerepe. Természetjog, demokrácia problematika. Ipari forradalom, urbanizáció: nyomtatott médiumok (periodikák). 2. A 19. században születtek az egész földkerekséget átszövő hálózatok. Törvényi szabályozás születése. A nemzetközi együttműködés azon rendszere jött létre, ami kis módosulásokkal, de fennmaradt a 20. századig. 3. A 20. század legfontosabb eseménye a hang és a kép belépése a médiumok közé. A mozi sajátos szerepe, a fikciós alkotások az emberi viszonyokra. Az egész társadalom képzeletén alapuló ábrázolás. Nagyregények, új tartalmak, narráció. Cenzúra megosztó jellege. Az új médium folyamatossága és megosztó jellege. Rádió közbeszéd feletti uralom. Televízió működése olyan, mint a legfontosabb mintaadó nyilvánosság. Könyv és az új médiumok. - A 20. század végén új szövegszerkesztő rendszerek születése. Az adatok egyre szélesebb közönség számára hozzáférhetőek. Új információs világhálózatok, a nagy adatbankokhoz való hozzájutás. A média forradalma egyenesen a társadalom modelljének forradalmához vezet. 9