Császi Lajos. A média rítusai. - A kommunikáció neodurkheimi elmélete -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Császi Lajos. A média rítusai. - A kommunikáció neodurkheimi elmélete -"

Átírás

1 Császi Lajos A média rítusai - A kommunikáció neodurkheimi elmélete -

2 1 A korábbi homogénebb kultúrákban a vallásos rítus játszotta el a legalapvetőbb kulturális értékek összeillesztésének és megerősítésének a fontos feladatát. Ma, amikor a kultúrát a különböző vallásos csoportok sokfélesége alkotja, az értékek szintézise és megerősítése egyre inkább a média és a populáris művészetek feladatává vált. Így a (populáris média Cs.L.) formuláinak az az egyik fontos feladatuk, hogy társadalmi és kulturális rítusként szolgáljanak. John Cawelti

3 2 Köszönetnyilvánítás Ez a könyv Ph. D. disszertációm lényegesen átdolgozott és kibővített változata. A disszertáció elkészítésében és megvédésében nyújtott különböző típusú segítségükért, - adminisztratív munkájukért, bizalmukért, inspirációikért, tanácsaikért és kritikáikért - ezúton mondok köszönetet Bayer Józsefnek, Biró Juditnak, Buda Bélának, Csákó Mihálynak, Huszár Tibornak, Kuczi Tibornak, Némedi Dénesnek, Rozgonyi Tamásnak, Somlai Péternek, Szabó Mártonnak, Tamás Pálnak és Terestyéni Tamásnak. A könyvben kifejtett gondolatok természetesen a saját álláspontomat tartalmazzák. Budapest, március

4 3 Tartalom KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS... 2 TARTALOM... 3 BEVEZETÉS... 5 A MORÁL KULTURÁLIS SZOCIOLÓGIÁJA ÉS A MÉDIA NYILVÁNOSSÁG ÉS MORALITÁS HABERMASNÁL A HABERMASI NYILVÁNOSSÁGFOGALOM ÉS A MÉDIA A TÁRSADALMI ELISMERÉS MORÁLJA KONSZENZUS: RACIONÁLIS VAGY SZIMBOLIKUS NORMATÍVITÁS? A MÉDIA SZEREPE A TÁRSADALOM KULTURÁLIS INTEGRÁCIÓJÁBAN DEMOKRATIKUS ÉS NEM-DEMOKRATIKUS KÓDOK A MORÁL SZOCIOLÓGIÁJÁNAK GYENGE PROGRAMJA A RÍTUS NEODURKHEIMI SZOCIOLÓGIÁJA: MORÁL ÉS MIMÉZIS A RÍTUS, MINT A KOMMUNIKÁCIÓ KÖZÉPPONTI KATEGÓRIÁJA SZEKULÁRIS RÍTUS? RÍTUS ÉS JÁTÉK A KARNEVÁL, MINT INVERZIÓS RÍTUS A KARNEVÁLOK TÖRTÉNETI TRANSZFORMÁCIÓJA MÉDIA RÍTUSAINAK KÖZÖSSÉGTEREMTŐ EREJE A MÉDIA RÍTUSAI: CEREMÓNIÁK ÉS TABLOIDOK A MÉDIAESEMÉNYEK MINT CEREMÓNIÁK

5 4 A MÉDIAESEMÉNYEK, MINT DRAMATIZÁLT SZEREPJÁTÉKOK A MÉDIAESEMÉNYEK KRITIKÁJA A TABLOIDOK, MINT MÉDIAESEMÉNYEK POPULÁRIS RÍTUSOK: PLETYKÁK ÉS BOTRÁNYOK A MÉDIÁBAN SZÓBELI PLETYKÁK ÉS MÉDIA TABLOIDOK BULVÁRSAJTÓ ÉS TISZTELETREMÉLTÓ SAJTÓ A MÉDIA BOTRÁNYAI A POLITIKAI BOTRÁNYOK ÉS A MÉDIA A MÉDIABOTRÁNYOK TÁRSADALOMELMÉLETI MAGYARÁZATAI A MÉDIABOTRÁNYOK NEODURKHEIMI INTERPRETÁCIÓJA KATASZTRÓFÁK MÉDIA REPREZENTÁCIÓI A KATASZTRÓFÁK SZOCIOLÓGIÁJA KATASZTRÓFA ÉS KÉPZELŐERŐ HÍRSZERKEZET ÉS APOKALIPSZIS A SZENT ILONA VULKÁN KITÖRÉSÉNEK MÉDIA BESZÁMOLÓI KATASZTRÓFÁK REPREZENTÁCIÓI, MINT A KONSZENZUS KERESÉSÉNEK RÍTUSAI A WORLD TRADE CENTER VICCEK, MINT INVERZÍV RÍTUSOK A KATASZTRÓFA-VICCEK ELMÉLETI MODELLJEI A WORLD TRADE CENTER VICCEK SAJÁTOSSÁGAI A WORLD TRADE CENTER VICCEK MAGYAR OLVASATAI BIBLIOGRÁFIA A TANULMÁNYOK KÖZLÉSÉNEK EREDETI HELYEI:

6 5 Bevezetés A könyv a kommunikáció és a nyilvánosság habermasi értelmezésének kritikai felülvizsgálatára vállalkozik. Fel kívánja vetni azokat a kritikai elméletben megkerült vagy háttérbe szorított kulturális kérdéseket, amelyek a médiakutatás mai elmélete és gyakorlata számára égetően fontosak. Nem valamiféle hiánylista összeállításáról van azonban szó, inkább alternatív megoldások kereséséről. A rituális kommunikáció neodurkheimi elméletének az ismertetése és alkalmazási lehetőségeinek a bemutatása éppen ezt a célt szolgálja. Olyan társadalomelméleti keretet kínál, amely a kommunikáció Habermas által elhanyagolt szimbolikus aspektusait nemcsak bevonja a társadalomtudományi elemzés körébe, de annak a középpontjába is helyezi. A neodurkheimi társadalomfilozófia ugyanakkor nem egyszerűen kiegészítője a kommunikáció habermasi fogalmának, hanem mint látni fogjuk, lényeges perspektívaváltással is együtt jár. A média társadalomelméletét az elmúlt évtizedekben Habermas nyilvánosságparadigmája uralta. Ez a nézőpont a médiát az okoskodó magánemberek olyan nyilvános fórumának tekintette, ahol elvileg lehetőség van a társadalom mindenkit érintő kérdéseinek racionális, érdekmentes tisztázására. Habermas azonban úgy látta, hogy a médiának ez a közéleti szerepe a tizenkilencedik század közepétől kezdve politikai, gazdasági és társadalomszerkezeti okok egyre kevésbé tudott érvényesülni. A média

7 6 szerinte többé nem a társadalom szempontjainak és érdekeinek a kifejezője, hanem az életvilág gyarmatosítója, a mindennapi élet trivializálója. A kritikai társadalomelmélet legfontosabb feladatának ezért a média torzulásainak a leleplezését tartotta a nyilvánosság utópikus ideálja nevében. Minden heurisztikus ereje mellett Habermas kritikai elméletét az elmúlt évtizedben sokfajta kritika érte. (Calhoun 1992) Érdekes ebből a szempontból a brit Cultural Studies álláspontja, akik az általuk empirikusan tanulmányozott különböző szubkultúrák vizsgálatánál Habermassal szemben a média és tágabb értelemben a populáris kultúra alternatív és szubverzív oldalát hangsúlyozták. Neomarxista alapállásuknak megfelelően ugyanakkor a nyilvánosság és a kultúra egészét tekintve elfogadták bár Gramscira és nem Habermasra hivatkozva Habermas elutasító kritikáját a média társadalmi szerepéről. A könyvben kifejtett neodurkheimi kulturális szociológia szerint viszont nemcsak az alternatív szubkultúrákban, hanem a társadalmi élet más területein, - így elsősorban a populáris médiában ma is lehetőség van a társadalom kollektív hiedelmeinek, normáinak és identitásának a szimbolikus konstrukciójára, azaz minden ellentmondásossága ellenére a populáris média a későmodern korban is használható kultúra. A médiának ez az értelmezése szervesen és tudatosan illeszkedik abba a nagyobb irányzatba, amit Smith az új amerikai kulturális szociológiának nevezett, és amely morálisan elkötelezett interpretatív társadalomtudományként jellemezhető. (Smith 1998) Alexander ennek az irányzatnak az alábbi meghatározását adta: Az amerikai kultúrakutatásnak ez az iskolája elkötelezett a társadalmi szereplők és azok szubjektív tapasztalatai iránt, és nem tekinti őket tárgyaknak, amint azt a Cultural Studies- ban a legtöbben teszik. A szubjektivitásra tett

8 7 hangsúly lehetővé teszi számunkra, hogy a társadalom materiális megértésén túl ellássunk a jelentés birodalmáig. Csakis ekkor kezdhetjük el megérteni a képzelt közösségeket, amelyeken a társadalmi (social) és nemcsak a tisztán társas (societal) kapcsolatok alapulnak. (Alexander 1993:374) Az amerikai kultúrakutatásnak arról a neodurkheimi vonulatáról van itt szó, amelyet gyakran Robert Bellah nevével szoktak jelezni, aki szerint ahhoz, hogy megértsük magunkat, mint társadalmi szubjektumokat, meg kell érteni magunkat, mint vallásos szubjektumokat is. (Alexander 2002:2). Félreértések elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy vallás alatt Durkheim és követői nem metafizikai spekulációk valamilyen rendszerét értette, hanem a közösségek kulturális integrációjához nélkülözhetetlen kollektív hiedelmeket. Bellah számára a morál - és tágabban a vallás tehát egy olyan koherens szimbólumrendszer, szimbolikus valóság, amelyen mindenkori társadalmi életünk megértése alapul, és amelynek a segítségével a mindennapi élet fragmentált tapasztalatait egységes képpé rakhatjuk össze. Ahogyan egyik értelmezője irta: Eszerint az elképzelés szerint a szimbólumok megmagyarázzák a világot, társadalmi csoportokat hoznak létre és hídként működnek a tudatos és a tudattalan jelentések között. A szimbolikusan konstruált valóságok így túllépnek az egyes egyéneken és csoportokon, és az emberi életeket egy transzcendens valóságba horgonyozzák le. (Madsen 2oo2:xi) A transzcendens valóság kifejezés különösen fontos és pontos jelentést hordoz. Azt emeli ki, hogy a kultúra a társadalmi életet és gondolkodást láthatatlanul behálózó transzcendens valóság nem egyszerűen külső erők és befolyások játékszere, hanem saját logikával és számottevő autonómiával rendelkező entitás.

9 8 Amikor a kommunikáció neodurkheimi nézőpontjáról beszélünk, akkor a média legfontosabb vonatkozási keretének ezt a szimbolikus valóságot, a társadalom értékrendjének kollektív és nyilvános aspektusát tartjuk, és tudatosan eltérünk a médiának azoktól a felfogásaitól, amelyek a politika, a gazdaság vagy az osztályszerkezet kontextusában értelmezik a médiát. Természetesen szó sincs arról, hogy a hatalom, a gazdasági érdek vagy a társadalmi struktúra fontosságát kétségbe vonnánk, hanem arról, hogy ezúttal nem ezekre, hanem a média és a szimbolikus valóság közötti kapcsolat vizsgálatára helyezzük a hangsúlyt. A kötet tanulmányaiban arra a kérdésre keressük a választ, hogy milyen szerepet játszik a populáris média a késő-modern társadalmak értékrendjének a nyilvános konstrukciójában, közvetítésében és elsajátításában. A populáris médiát, mint a szimbolikus valóság hordozóját nem normatív, hanem leíró értelemben használjuk. Nem azt firtatjuk, hogy mit kellene vagy nem kellene csinálnia a médiának, hanem azt, hogy mit csinál valójában. Ebben a felfogásban a média a mai társadalmak elektronikus folklórja, amely ugyanúgy orientálja, informálja, szórakoztatja, szabályozza, kritizálja, motiválja az embereket, mint az orális folklór. A populáris médiában a mindennapi élet szokásainak, tapasztalatainak, értékeinek, vágyainak, félelmeinek, hiedelmeinek, reményeinek a szimbolikus kifejezését láthatjuk, amelyeken a társadalom normatív rendjéről alkotott kollektív képünk, a közmorál is alapul. Eszerint a populáris média mindannyiunk morális kultúrájának, - eszményeinek, elvárásainak és tiltásainak - a megtestesítője, amely egyszerre konformista, de lázadó is, konzervatív, ám újító is. A kérdés ezért nem az, hogy vajon ugyanolyan abszolút kényszerítő erővel rendelkezőnek kell-e lennie a média által közvetített és megtestesített szimbolikus rendnek és az ezen alapuló közmorálnak, mint a vallásos morálnak? Tudjuk,

10 9 hogy a késő-modern világban elképzelhetetlen az erkölcsnek ez a tradicionális társadalmakra jellemző erős programja. A kérdés sokkal inkább az, hogy a transzcendens erkölcsi szabályok lehetetlensége ellenére miért van szüksége mégis a poszt-tradicionális társadalmaknak is valamilyen közmorálra, és vajon hogyan lehetséges szekuláris körülmények között a közösség értékeinek és normáinak a társadalmi és kulturális konstrukciója? A neodurkheimi kulturális szociológia a médiában megjelenő szimbolikus valóság ambivalens jellegéből és ellentmondásosságából indul ki. Természetesnek veszi, hogy a média morális szerepe nem választható el a kereskedelmi, a szórakoztató vagy egyéb mélységet nélkülöző tevékenységektől, sőt éppen azokon keresztül valósul meg. Ebből következően a szimbolikus valóságot nem tekinti önálló társadalmi és kulturális entitásnak, hanem abban a társadalmi környezetben vizsgálja, amelyben megjelenik, és azokkal az igényekkel hozza kapcsolatba, amelyeket kielégít. Azt is adottnak veszi, hogy a filozófiai etika analitikusan kidolgozott rendszereivel szemben a populáris média a közmorál leegyszerűsített sémáit használja. Ezt azonban nem hátránynak, inkább előnynek tartja, hiszen ismertsége és közérthetősége miatt a populáris média által közvetített morál így sokkal hatékonyabb tud lenni a mindennapi élet normatív elvárásainak a formálásában. Amikor a populáris médiáról, mint elektronikus folklórról beszélünk, nem egyszerűen mesélést értünk alatta, - legyenek ezek egyéni mesemondások vagy a társadalom kollektív hangjának kórusszerű megszólaltatásai, - hanem az emberről és a társadalomról szóló mítoszokat és rítusokat. A rítusok a forgatókönyveiket ugyanis csak eszközül használják ahhoz, hogy értelmet kölcsönözzenek és morális rendet teremtsenek,

11 10 és ezeken keresztül közösséggé integrálják a társadalom tagjait. A mesemondással nem az a baj, mintha nem fejezné ki a populáris média narratív-értelemadó aspektusát, hanem az, hogy háttérbe szorítja a populáris média másik, rituális-közösségteremtő aspektusát. Társadalmi szerepét tekintve ugyanis a populáris média nem egyszerűen történetek, legendák, mesék, példabeszédek kifogyhatatlan tárháza, hanem rítus, más szóval alapfunkcióra leegyszerűsített dráma, azaz cselekvés. Nem mesélés, hanem kommunikáció, nem elbeszélés, hanem morális dráma, nem az események utólagos elmondása, hanem azok aktív rekonstrukciója. Természetesen a mítosz és a rítus egymástól elválaszthatatlan fogalmak, a mítosz a rítus forgatókönyve, és a rítus a mítosz eljátszása. Azzal, hogy a rítusra tesszük a hangsúlyt, - miközben a tőle elválasztatlan mítoszt is hozzágondoljuk - éppen a cselekvést, az aktivitást hangsúlyozzuk. Azt, hogy az emberek nem egyszerűen a média meséit hallgatják, hanem ezen keresztül tevékenyen résztvesznek annak a világnak a szimbolikus újrateremtésében, és morális megítélésében amelyben élnek. A neodurkheimi kulturális szociológia ugyanis a szent és a profán ( társadalmilag a Jó és a Rossz, szimbolikusan a Tiszta és a Tisztátalan, kozmológiailag a Rend és a Káosz ) közötti rituális küzdelmen keresztül mutatja be azt a szimbolikus tevékenységet, amelynek középpontjában az értelemadás, a morális megújulás és megtisztulás, és a közösséggel való érzelmi azonosulás áll. (A mindennapi szóhasználatban eltérő jelentés miatt nem árt külön felhívni a figyelmet arra, hogy neodurkheimi szociológia a szentség fogalmát nem természetfölötti, vagy vallásos értelemben használja, hanem mint a profán ellentétét. A szentség valamilyen kollektív erőforrás, anonim erő megjelölésére szolgál, amely lehet vallásos, de lehet totemisztikus, vagy szekuláris is. )

12 11 Általánosságban szólva a rítus két fő összetevőből áll: egy láthatatlan morális szükségletből valamilyen fontos értéktartalmú kérdés megválaszolására, és egy látható ceremoniális tevékenységből, amely külső eszközként szolgál ennek a célnak az elérésére. A morális szükséglet és a társadalmi ceremónia rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással, egymás meghosszabbításai. Victor Turner a rítust Anti-struktúrának nevezi, amely tudatosan és szándékosan megszakítja a mindennapi élet természetes menetét, felborítja szerkezetét, és valamilyen új, addig hiányzó elemmel gazdagítja. A rítus fogalmának a használata azonban manapság a szociológiában mégis meglehetősen visszaszorult. Nem azért, mintha az értelemadás, a morális megújulás és megtisztulás, és a közösséggel való érzelmi azonosulás iránti társadalmi igény,- amit a rítusok Antistruktúrái korábban kielégítettek- ma már nem létezne, hanem azért, mert azok a ceremóniák, amelyeket erre a célra a tradicionális társadalmakban használtak, a poszttradicionális társadalmakban fragmentálódtak, instrumentalizálódtak, és elveszítették közvetlen kapcsolatukat az értékekkel. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy manapság a rítusok formális, rigid, kívülről keretezett értelmet jelentenek a legtöbb ember számára, mert a késő-modernitás korában sokkal inkább az egyéni választás, a flexibilitás, a szekularitás, a mindennapiság és a racionális kalkuláció kategóriái szolgálnak a társadalmi cselekvés általános modelljéül. Ez magyarázata annak, hogy a rítusok fogalmának a használata mára főleg a tradicionális társadalmak leírására szorult vissza, és hogy a poszttradicionális társadalmak esetén alig találkozunk vele. Ha igen, akkor is csak a cselekvés formalitását értik alatta mindenfajta szimbolikus értékvonatkozás nélkül. Jellemző erre a szemléletre Goffman keret fogalma, amely a hétköznapi életben a rítusok által kielégített társadalmi igények és a ceremoniális szerepjátszás közötti korábbi kapcsolat

13 12 megszakadását hangsúlyozza, és a rituálé szóval a mindennapokban tapasztalható képmutatást, és a cselekvés kirakatszerűséget jelöli, minden morális és érzelmi tartalom nélkül. A neodurkheimi szociológia szerint viszont az a társadalmi szükséglet, hogy az emberek közvetlen kapcsolatba kerüljenek a számukra fontos szimbólumokkal és értékekkel, és ezen keresztül orientációt, biztatást, megerősítést kapjanak, a társadalmi differentáció előrehaladása és a korábbi ceremóniák eltűnése után is megmaradt. A rítusok ezek szerint ma sem az üresség, a formalitás, vagy a képmutatás jelei, hanem az értékekhez való közelférkőzés és a morális megújulás legfontosabb formái. Lehetséges, - érvelnek, - hogy a mindennapi interakciókban a ritualizáltság foka lényegesen csökkent, de ez nem jelenti a rítusok eltűnését, csupán a korábbi formáknak a megváltozását és áthelyeződésüket a társadalmi élet más területeire, elsősorban a populáris médiába. Amikor azt mondjuk, hogy a tradicionális társadalmakban az értékek nyilvános konstrukcióját elsősorban a vallás, míg a felvilágosodás után a modern tudomány, művészetek, és a filozófia, a késő-modernitás korában pedig főleg a média és a populáris kultúra rítusai látják el, akkor ezt nem normatív értelemben tesszük, egyszerűen csak azokat a centrumokat jelöljük velük, ahol az erkölcsi kérdésekről szóló diszkurzusok és szimbolikus cselekvések a különböző időszakokban koncentrálódtak. Abban a kijelentésben, hogy a médiának rituális sajátosságai vannak, önmagában nincs semmi újdonság, a média kritikusai Adornotól Gerbnerig, értékelői Carey-től Silverstone-ig rég elmondták már ezt róla. Azt a vallásos funkciót értették alatta, hogy a populáris média rítusai a vallás és a magas kultúra rítusaihoz hasonlóan a társadalom minden tagja által osztott közös hiedelemrendszert alakítanak ki, amelyeken keresztül kirekesztések és

14 13 befogadások, tiltások és előírások formájában létrehozzák a társadalom morális rendjét és közösséggé integrálják azok tagjait. Vagyis az említett teoretikusok mindnyájan egyetértettek abban, hogy a populáris média rítusain keresztül az értékekhez való közvetlen kapcsolódásra továbbá érzelmi és morális megújulásra nyílik lehetőség. A különbség a két tábor között az, hogy kritikusok szerint a populáris média - a magas kultúrával szemben - tartalmilag is a valláshoz hasonló, mert a szimbolikus megújulás elérésében nem a valóság-elvre és a racionalitásra, hanem a képzeletre és vágyakra akar hatni. A populáris média értékelői szerint viszont és ide sorolható a neodurkheimi kulturális szociológia is - a vallásos metafora csupán a funkció hasonlóságát és morális erejét jelzi, és nem azonos a vallásos tanítások világképével. Eszerint a média szakralizáló és profanizáló transzkontextuális rítusai nemcsak vallásos, hanem másfajta szimbolikus jelentéssel is felruházhatnak embereket, eseményeket és tárgyakat, azaz a rítusokon keresztül megvalósuló kognitív átváltozás, morális megújulás és érzelmi megtisztulás nem köthető kizárólag sem a valláshoz, sem a magas kultúrához. Durkheim számára, amint azt a Vallásos élet elemi formái című munkájában kifejtette, a rítus szolgált a kultúra geneológiai modelljéül, mint olyan szimbolikus cselekvés, amelyet nemcsak a tradicionális társadalmakban, hanem a későbbiekben is a szimbolikus rend fenntartójának, megújítójának, és a társadalmi integráció legfontosabb formájának tekintett. Eltérően a racionális, célokra irányuló instrumentális cselekvésektől, amelyek a fizikai világon végeznek valamilyen munkát, a nagy emocionális töltéssel rendelkező rituális cselekvések a közösség szimbólumainak és identitásának a megteremtésének a feladatát látják el. Eszerint a rítusok transzkontextuális közvetítő feladatot töltenek be. Egyfelől adott fizikai térben és időben játszódnak, másfelől viszont a fizikai világ

15 14 történéseit a szimbolikus térben és időben játszódó mítoszokhoz kapcsolják hozzá. Ezen a transzfiguráción keresztül a rítusok a társadalmi jelenségeknek kulturális értelmet adnak, miközben a szimbólumokat társadalmi jelentéssel töltik fel. A rítusok így aktívan közvetítenek a szakrális és a profán, a rendkívüli és a mindennapi, a tiszta és a tisztátalan között. A rítusok feladata ezeknek az ellentétes princípiumoknak az átmeneti összekapcsolása a mítoszok történeteinek a segítségével abból a célból, hogy a résztvevők kognitív, morális és érzelmi átalakuláson menjenek keresztül, azaz a rítus után másként érezzék, lássák, kezeljék a világot, - és benne magukat, - mint előtte tették. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a rítusok a résztvevőknek nemcsak az igazság felismerésének kognitív feladatához nyújtanak segítséget, hanem az értékekkel való közvetlen kapcsolat közvetlen érzelmi erőforrásként és bizonyosságként is szolgál számukra. A média, mint intézmény különösen alkalmas erre a rituális szerepre. Egyrészt nyitott a világra és így kielégíti a változások, az újdonság és a mindennapi történések iránti érdeklődést, másrészt a világ gyorsan változó eseményeit narratív formulákon és mítoszokon keresztül állandóan hozzákapcsolja a társadalom ismert szimbolikus rendjéhez. Függetlenül a műsorok témáitól és műfajaitól, a média történetein keresztül a közönség aktívan részt vesz a média kollektív rítusaiban: a Hódításokban, a Versenyekben, az Ünneplésekben, a Leleplezésekben, a Próbatételekben, az Újjászületésekben és másokban. Durkheim ugyanis a rítus fogalma alatt nem egyetlen fajta cselekvést értett, hanem végtelen számú, típusú és funkciójú cselekvést, amelyek szervesen kapcsolódtak a társadalmi élet különböző elvárásaihoz. A kötetben amellett érvelünk, hogy a populáris média különböző típusú történetei botrányok,

16 15 szerencsétlenségek, pletykák, katasztrófák rítusok forgatókönyvei, amelyek változatosságuk, gazdagságuk, népszerűségük miatt képesek arra, hogy a társadalmi és a morális rend kulturális konstrukciójában fontos szerepet játszanak. Szemben a megerősítő, pozitív rítusokkal, mint amilyenek a sztárkultuszok, a szubverzív, negatív rítusok az előbbieknél sokkal nagyobb helyet foglalnak el a médiában. Ezek nem annyira konszenzust építenek, mint inkább az elfogadhatóság és a lojalitás kritériumait járják körül. Nem annyira azt állítják elénk, hogy mi a Szent, (a Jó, a Tiszta, a Rend ) mint inkább azt mutatják meg és büntetik, ami a Profán (a Rossz, a Tisztátalan, a Kaotikus ). A természeti, társadalmi és erkölcsi határok sérüléseinek és áthágásainak a nyilvánosságra hozása és szimbolikus korrekciója a populáris médiában így válik napjainkban a morál gyenge szociológiai programjává és a kollektív identitás legfontosabb formálójává. A média történeteiben a transzcendencia igénye fogalmazódik meg egy vallásos transzcendencia nélküli világban, amely azonban most márt a szorongáson és bizonytalanságon alapul, mert a szekuláris ember elvesztette a vallással való egykori kapcsolatát. (Brooks 1976). (Hankiss 2000) A rituális kommunikáció nézőpontjából tekintve ez azt jelenti, hogy a populáris kultúra reszakralizációs rítusai és reprezentáció a közösségre való igény jelei a késő-modernitásban. Ezek azonban a vallástól eltérően nem a transzcendenssel való kozmológiai kapcsolat visszaállítását ígérik, hanem azt a szubjektív hitet teremtik ujjá, hogy a szekuláris világban is létezhet olyan transzcendens azaz a hétköznapokon túllépő, kollektív, szimbolikus - hiedelemrendszer, amelybe nemcsak a mindennapi élet van beleágyazva, de annak a kritikájának és meghaladásának a lehetősége is.

17 16 A morál kulturális szociológiája és a média Az erkölcs és a morál kérdései periférikus helyet foglaltak el a XX. század szociológiai kutatásaiban. Ez annál meglepőbb, mert az alapítóatyák, de különösen Weber és Durkheim különlegesen fontos szerepet tulajdonítottak az értékeknek. Durkheim szerint például semmilyen társadalom, így a komplex modern társadalmak sem létezhetnek az általánosan elfogadott és mindenki számára kötelező morális rend integráló szerepe nélkül. Ezért mindenképpen magyarázatra szorul, hogy a szociológiának ez a terület miért marginalizálódott olyan látványosan a későbbiek során. (Alexander 1990a; Alexander and Smith 1993) A morállal és az értékkel kapcsolatos kutatások háttérbe szorulása mégsem tekinthető véletlennek, hiszen kifejezte azt a mindennapi tapasztalatot, amelyet a társadalomtudományok művelői nap mint nap észleletek: a modernizáció és a szekularizáció felbomlasztotta a tradicionális társadalmakra jellemző korábbi homogén morális rendet. A modern világban többé nem találhatók olyan mindenki által elfogadott értékek, amelyek behálóznák a társadalmi élet minden területét, és megmondanák, hogy mi a Jó és mi a Rossz, és a betartásukat ellenőrző jutalmazó vagy büntető aktusokat is hiába keressük. A szakrális értékeket szekularizált szabályok váltották fel, amelyekből a társadalom számára legfontosabbak az erkölcstől függetlenített jog intézményén belül önállósultak. Egy másik részük viszont a társadalmi differentáció során kialakuló önálló intézmények funkcionális működésébe épült be implicit módon az adott területre

18 17 jellemző szokások, vagy normák formájában. (Parsons and Shils 1951) Az, hogy például a hivatalnoknak, tanárnak, orvosnak stb. hogyan kell viselkednie az ügyfelekkel, a diákokkal, a betegekkel stb. szemben, vagy mi számit elfogadhatónak az újságírói gyakorlatban és mi nem, az most már nem a társadalom mindent átfogó értékeiből következik, hanem az adott intézmény gyakorlati működését reguláló normákból. Az értékekkel szemben a normák tehát sem nem szakrális természetűek, sem nem általános érvényességűek. Ezért állíthatta Geiger, hogy a racionálisan organizált és funkcionálisan differenciált modern társadalmak inkompatibilisek bármiféle morális renddel.(geiger 1969) Nem áll szándékomban az értékszociológiának mégcsak a vázlatos feltérképezése sem, mindössze azokat a történeti tendenciákat és elméleti előfeltevéseket tekintem át röviden, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a mondanivalóm kifejtéséhez. Mindenekelőtt arra utalok, hogy a XX. század közepétől kezdve a szociológiában az értékrend kifejezést vagy a társadalmi rend kifejezéssel helyettesítették, amennyiben az intézmények szabályairól beszéltek, vagy pedig a normarend kifejezést használták helyette, ami lényegében a mindennapok szervezetileg nem intézményesített szokásait, a dolgok elrendezését jelölte értékvonatkozások nélkül. Mindez megoldatlan nehézségek elé állította az értékek szociológiai vizsgálatát. Ha az első esetben említett intézményi rendet vették alapul, amint azt a századunk negyvenes és ötvenes éveiben végzett funkcionalista értékvizsgálatok tették, akkor indokolatlanul általános érvényű értéknek kiáltottak ki fel néhány önkényesen kiválasztott normát, és így vitatható prioritást biztosítottak ezeknek a többi intézményi és intézményen kívüli normához képest. De eredménytelen volt a makrószemléletű-rendszerszintű magyarázat azért is, mert az

19 18 értékek lényegében a normák racionalizációi voltak. A végeredmény az lett, hogy hiába racionalizálták és egyszerűsítették le megengedhetetlenül az emberi élet és cselekvés komplex természetének a magyarázatát, azok továbbra sem árultak el semmit a cselekvők motivációiról, érzéseiről, gondolatairól. (Almond and Verba 1963) A XX. század ötvenes-hatvanas éveire jellemző másik típusú értékkutatás pedig azért marasztalható el, - itt főleg Goffman és az ethnomethodológusok neve említhető mert bár ők az interakciós rend tanulmányozásával képesek voltak az egyéni cselekvők motivációit és stratégiáit kutatni, mikroszociológiai nézőpontjuk miatt alkalmatlanok voltak a nagyobb társadalmi rend, a makrostruktúra vizsgálatára.(alexander and Smith 1993) Alexander, akinek a kulturális szociológiájáról később részletesen lesz majd szó, úgy látja, hogy a fent említett és egymással szembenálló kétféle irányzatot sajátos belső kapcsolat fűzte össze. A kétféle értékkutatás a mikró-makró kapcsolat szétesésének a következménye volt, ahol az egyik megközelítés elszigetelten csak az attitűdöket és az életvilágot írta le, a másik pedig ugyanilyen izoláltan csak az intézményeket és a rendszervilágot. (Alexander and Giesen 1987) Szerinte egyébként ebben a kérdésben elmarasztalhatók a hetvenes-nyolcvanas évek különböző indíttatású szociológiai értékkutatásai is, mint amelyek a fenti kettősséget továbbra is csak redukcionizmus útján tudták megoldani. Elemzése szerint mind a Bourdieu, mind a Giddens, mind a Wuthnow nevével jelzett - egyébként markánsan eltérő- szociológiai iskolák közös jellegzetessége egyaránt az volt, hogy az értékeket és a kultúrát reduktív módon a társadalmi struktúra függő változóinak kezelték, nem autonómnak. (Alexander 1995) Mielőtt a mai helyzetet vizsgálatába fognánk, nézzük meg közelebbről, hogyan alakult ki a modern társadalom fentebb említett személytelen morális rendje, és melyek a

20 19 sajátosságai? Visszatekintve a szekularizáció folyamatára Luckmann úgy vélte, hogy bár a tradicionális morális rend fragmentálódott, és nem épült be önállóan a modern társadalmi struktúrába mint valami szuperstruktúra, de az érték soha nem tűnt el a modern társadalmakból sem. Mélyen beágyazva a mindennapi tradíciókban, vagy olyan intézményeken belül működve felismerhetetlenül, mint amilyen például a vallás és a tudomány, továbbra is jelen van. (Luckmann 1996; Luckmann 1997) Természetesen ez nem jelentette azt, hogy a modern ember nem viselkedett soha semmilyen körülmények között morális elvek szerint, ez azonban kizárólag az önállósult magánélet keretein belül történt. Amikor bocsánatot kérünk másoktól a hibáinkért és cselekedeteinkért, - írja Luckmann - amikor felháborodunk valamin, és másokat is próbálunk meggyőzni az igazunkról, amikor közmondásokat és maximákat idézünk, amikor fogadkozunk, pletykálunk, tanácsot adunk vagy kérünk, akkor implicit vagy explicit módon morálisan cselekszünk. Mivel a modernizáció és szekularizáció eredményeképpen a morál szubjektiválódott és privatizálódott, ezért modern körülmények között Luckmann szerint csak a szűk, informális baráti és családi körön belül volt lehetséges az erkölcsi értékek direkt tematizálása, a moralizálás. Ott, ahol a résztvevők ismerték egymás értékeit. A modern világra jellemző privatizáló moralizálás tehát alapjában különbözött a tradicionális totalizáló moralizálástól, amelyik az intézményi világot is magába foglalta. Modern körülmények között a magán és az intézményi szféra közötti különbség nemcsak a morális szabályok különbözőségében nyilvánul meg, hanem alkalmazásuk eltérő körülményeire is vonatkozik. Mégpedig úgy, hogy az egyén belső világától távolabb eső helyzetekben és viszonyokban csak az indirekt morális kommunikáció lehetősége, az un. gyakorlati morál van adva. Azaz a

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA

Előszó Bevezetés. Első rész: POLITIKAI SZEMANTIKA Szabó Márton: Politikai tudáselméletek Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998 ISBN 963 1889 75 0 Felsőoktatási tankönyv. Készült

Részletesebben

III. A szociológia története

III. A szociológia története III. A szociológia története 1. Az előfutárok Claude Henri Saint-Simon (1760-1825) - a megszokás ereje és az újításra való hajlam - teológiai, katonai és ipari társadalmak Auguste Comte (1798-1857) - tőle

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

Tuesday, 22 November 11

Tuesday, 22 November 11 Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok

Részletesebben

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA

A HATALOM ÉS AZ URALOM FOGALMA Farkas Zoltán (egyetemi docens, Miskolci Egyetem, Szociológiai Intézet) ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány első részében a szerző először röviden utal a hatalom fogalmának jellemző felfogásaira, majd a hatalmat

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések

Vallásszociológia. avagy azok a bizonyos végső kérdések Vallásszociológia avagy azok a bizonyos végső kérdések Az ősidők óta. Vagyis minden emberi társadalomban létezett. Durkheim: A társadalom és a vallás szinte elválaszthatatlanok egymástól Def: a szent dolgokra

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus

K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus K É R D Ő Í V személyes kommunikációs stílus Önnek bizonyára van elképzelése önmagáról mint személyes kommunikátorról, ezen belül arról, hogyan érzékeli önmaga kommunikációs módját, más szavakkal: kommunikációs

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor

Részletesebben

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni

Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni Folyamatok és módszerek Mitől függ az egyes modellek gyakorlati alkalmazhatósága? Dr. (Ph.D) Kópházi Andrea NYME egyetemi docens, egyéni tanácsadó-partner 2014. December 2. Kérdésfelvetések 1. A téma aktualitása,

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában

Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Közéleti és civil életpályák Húsz éve szabadon Közép-Európában Óbuda Kulturális Központ, 2010. november 26. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Előzmények, avagy a romániai magyar civil

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN

A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Franciaország a felvilágosodás után

Franciaország a felvilágosodás után FRANCIA SZOCIOLÓGIATÖRTÉNET. PORTÉVÁZLATOK. AUGUSTE COMTE. ÉMILE DURKHEIM. PIERRE BOURDIEU A középkorban, illetve a felvilágosodás koráig uralkodó utópiák, társadalomalakító illúziók, reformok és víziók

Részletesebben

Társalgási (magánéleti) stílus

Társalgási (magánéleti) stílus Társalgási (magánéleti) stílus Meghatározás kötetlen társas érintkezésben használt nyelvi formák Általános jellemzők, elvárások közvetlen, Könnyen érthető, Személyiség kifejezése Kommunikációs funkciók

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc

Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc 12. osztály Számonkérés módja: Írásbeli: nyelvhelyességet, olvasott szövegértési és íráskészséget mérő teszt megoldása, 60 perc Szóbeli: társalgás, szituációs feladat, önálló témakifejtés (maximum 15 perc

Részletesebben

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Magyarország európai integrációja az iskola világában is szükségszerű változásokat hozott. Folyamatosan módosultak az oktatási

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Kollektív reprezentációk

Kollektív reprezentációk Kollektív reprezentációk Pintér András 2010.12.01. Durkheim - Reprezentációk Individuális reprezentációk érzékeink ingerlése által elménkben előállított érzetek, képek, diszpozíciók Kollektív reprezentációk

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Fogyatékosságpolitika. dr. Mélypataki Gábor

Fogyatékosságpolitika. dr. Mélypataki Gábor Fogyatékosságpolitika dr. Mélypataki Gábor Fogalomhasználat Hogyan alkossunk egységes fogalmat egy olyan csoportra, mely maga sem egységes?: Sérült ember (talán a legáltalánosabb) Akadályozott ember (a

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke

Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke Helikon Irodalomtudományi Szemle tematikus számok jegyzéke 1955 1962 Vegyes tartalmú számok 1963 1. sz. A komplex összehasonlító kutatások elvi kérdései 2. sz. Nemzetközi Összehasonlító Konferencia (Budapest,

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

Fejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív

Fejlodéselméletek. Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Fejlodéselméletek Sigmund. Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív S.Freud: A pszichoszexuális fejlodés A nemhez igazodás és a nemi identitás fontos elemei a kultúrának,

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ALTERNATÍV KONFLIKTUSKEZELÉSI MÓDOZATOK BEHOZATALA AZ ÖNKORMÁNYZATI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete

MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete MI IS AZ A DRÁMAPEDAGÓGIA? A drámapedagógia rövid tör ténete A DRÁMAPEDAGÓGIA FOGALMA a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben határozott cél szolgál tudatosan kialakított helyzetek

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

i-1 Politikai tudáselméletek

i-1 Politikai tudáselméletek i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető

a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető Tudathasadás és együttműködés a jog és prvilága között Tóth Péter Benjamin Artisjus, kommunikációs vezető L Aquila2009 Szeizmológusokpere 2012 Tévesen megnyugtató közlemény kiadása a legsúlyosabb földrengés

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben