KELETI KÁROLY GAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR. Ferenczi Éva. Üzleti kommunikáció. Változatlan utánnyomá. BMF KGK4003 Budapest, 2006.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KELETI KÁROLY GAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR. Ferenczi Éva. Üzleti kommunikáció. Változatlan utánnyomá. BMF KGK4003 Budapest, 2006."

Átírás

1 KELETI KÁROLY GAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR Ferenczi Éva Üzleti kommunikáció Változatlan utánnyomá BMF KGK4003 Budapest, 2006.

2 TARTALOM 1. BEVEZETÓ EMBER ÉS KOMMUNIKÁCiÓ A kommunikáció szükséglete és szükségessége Emberi kommunikáció változékonysága Az ember kommunikációs sajátossága Stílus KOMMUNIKÁCiÓ A KOMMUNIKÁCiÓ ELEMEI Üzenet A feladó irányítja la befogadó minősíti az üzenetet Zaj Kód - kódolás Dekódolás Aktív hallgatás I értő figyelem Visszacsatolás Kommunikációs helyzet I kommunikációs szituációk Kontextus KomnlUnikációs képességek A KOMMUNIKÁCiÓ ESZKÖZEI

3 L 5.1. Az emberi beszéd A nyelv , Képi nyelv Metanyelv Paranyelv...: Non verbális kommunikác:ió Kapc:solati sík Metakommunikác:i ÖNISMERET ÉS EMBERISMERET Észlelés (perc:epc:ió) és megiamerés A személyészlelés (szociális perc:epc:ió) Intuíc:ió (ösztönös megérzés, belátás) Önismeret - énkép - identitás Emberismeret, személyiség vonások Empátia - Buda Béla elmélete alapján Szimpátia (rokonszenv) Sztereotípia Előítélet S. ' l( Attitúd (beállítódás) Az allitüdök szerepe a kommunikáci6ban: Szükségletek Motivác:ió Motivác:ió a szervezetben

4 6.14. Manipuláci6/Befolyásolás Intelligencia _.M M Érzelem... : Vágy Hangulat : Humor rzelmek és kommunikáció A KOMMUNIKÁCiÓ HATÉKONYSÁGA Kommunikáci6 hiltékollylníga... : Kompetencia... ;.... ; Benyomáskeltés...:..: Névhasználat Simogatás-egyenérdkek (strokes)..... ; '7.6. 'Kommunikáci6 hitelessége (kongruencia) Bizalom Szocialitád Szocializáció és kommunikáció Kultúra és kommunikáci Kultú özi kommunikáci : Multikultúra Tolerancia... : KOMMUNIKÁCiÓ ÉS GAZDASÁG Vállalati célok és válialati hatékonyság 's.2. Kifelé irányul6 kommunikáció Marketingkommunikáció Public Relations (PR) a nyilvános kapcsolatok rendszere

5 8.3. Belső információs rendszerek és kommunikációs hálózatok Információs rendszerek III Informális hálózatok Közvetlen emberi kommunikáció Kommunikációs helyzetek és formák a munkahelyeken Kommunikáció a csoportban Szervezeti kultúra Etikett Protokoll Karrier/érvényesülés Meggyőzés Párbeszéd Vita KOMMUNIKÁC!ÓS STRATÉGIÁK: KEZDEMÉNYEZÉSEK, TÁRGYALÁSOK ES EMBERI JÁTSZMAK Konfliktus KonOiktuskezelés egyéni szinten. A konoiktuskezelés ötféle módja Konfliktus és kommunikáció Konfliktusok szervezeti szinten Tárgyalási stratégiák Emberi játszmák - Eric Berne elmélete alapján Tranzakciók Játszmákjelentösége IRODALOMJEGyZÉK Nap ért j i has2 legá kom az parti rend A kl felek közö vizs! milyi rendt Tová szab társa( saját< felért szakn legfol munk versei vagy alakít tudás valam hogy szüksl 6

6 1. BEVEZETŐ Napjainkban a kommunikáció fogalmán nemcsak az emberi kommunikációt értjük, hanem mindenféle rendszer belső információáramlását is. A fogalom használata az emberi léttől távol eső területekre is kiteijedt. A kommunikációt legáltalánosabban, mint az üzenetek tudományát definiálhat juk. Minden kommunikációra jellemző, maga az üzenet, illetve annak kódolt formája, ami az üzenetet kibocsátó forrásból és az üzenetet felfogó, befogadó oldalból, partnerből, partnerekből áll. Adó és vevő mindig valamilyen rendszer része. A rendszer működését az erők, és ellenerők összjátéka biztosítja. A kommunikációérteimezések közötti lényegi különbségek a kommunikáló felek (adó és vevő) sajátosságaiból következnek. Jelen esetben, az emberek közötti, azaz biológiai, az élő szervezetekre jellemző tulajdonságok alapján vizsgáljuk a kommunikáció folyamatát. Az ember, mint biológiai nyílt rendszer milyen sajátos információfeldolgozási, információátadási mechanizmusokkal rendelkezik, milyen belső folyamat végterméke az emberi kommunikáció. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a közvetlen emberi kommunikáció általános szabálya milyen sajátosságokkal bővül két vagy több ember vonatkozásában, a társadalmi közösségek különböző rendszereiben, a vállalati és üzleti élet sajátos hálózataiban. Ennek fontosságát az emberi tőke szerepének a feiértékelődése indokolja. A globalizálódó piacon az emberi alkotóképesség, a szakmai tudás, az emberi hozzáállás, a kompetencia a versenyelőny egyik legfontosabb eleme. Az emberi tőke működése és működtetése (munkaadómunkavállaló, eladó és vevő, az üzlet, mint emberek közötti kooperáció és verseny) csak kommunikációval érhető el. A kommunikáció hatékonyságát vagy eredménytelenségét a folyamatban résztvevő személyek mindegyike alakítja. Ezért a közösség minden tagjának érdeke a " valódi" kommunikálni tudás elsajátítása. Kommunikálni, üzenetet küldeni, üzenetet értelmezni valamilyen szinten mindenki képes, de a legtöbb ember abban a tévhitben él, hogy ezt jól is csinálja. Ezért abba a csapdaheiyzetbe kerül, hogy nem szükséges azt külön tanulni vagy fejleszteni. 7

7 Az anyag összeállítását és szerkesztését az a szempont vezérelte, hogy figyelembe vegyük az egy időben zajló komplex, dinamikus, rövidebb vagy hosszabb folyamatokat, amelyek végső kimenetelét a pillanatnyi szituáció és a benne szereplők többkomponensű egymásra hatása eredményezi, amit nyílt és rejtett, több csatornán közvetített üzenetek alakítanak. Ezért a lineáris leírásokat mindig utalásokkal láttuk el, amelyek, reméljük, érzékletesen adják vissza a kommunikáció komplexitását, lehetőséget adva az egyéni látásmód bővítésére. A fogalmi leírásokat szöveggyűjteménnyel egészítettük ki, amelynek a tanulmányozása elmélyültebbé és megalapozottabbá teszi az ismereteket. A megértés ellenőrzésére olyan gyakorló füzetet állítottunk össze, amelyben kérdéseket, párbeszédeket, és olyan kommunikációs szituációkat gyűjtöttünk össze, ami ha kis mértékben is, de hozzásegíti az olvasókat az emberi kommunikáció lényegi ismeretéhez, a mindennapi kommunikációs helyzetek tudatos elemzéséhez, megértéséhez. Kommunikációs képességeik fejlesztéséhez, azzal a megszorítással, hogy az emberi kommunikáció vonatkozásában nincsenek és nem is lehetnek a szituációkra előre gyártott kották vagy receptek i Az tőel yétl veti h

8 2. EMBER ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 2.1. A kommunikáció szükséglete és szükségessége Az ember csak más emberekkel együtt, közösségben tud létezni, azaz alapvetően "társas lény " (Aronson, E: 2002). Ezért a kommunikáció, a jelzések adása, yétele és értelmezése, az üzenetváltás az ember számára létfontosságú, alapvető szükséglet. Az egyének kommunikációval szervezik közösséggé magukat. Kommunikációval alakít ják ki a "mi tudatot ", erősítik meg a csoporton belüli érzelmi kötődéseket. Az így kialakított és megerősített kapcsolatok biztosítják a közös célért való sike'res cselekvést. Ezért egy közösségen belül azoknak az információknak a cseréje alapvető, amelyek szorosan összefüggnek a közösség sorsával. A tagok közötti kommunikáció intenzitása meghatározza a csoporttagok elköteleződésének a mértékét. A gyakori üzenetváltások erősítik az elköteleződést, fokozzák a csoporttagok az együttműködési szándékot. Ennek oka, hogy a kommunikációban a közlő és befogadó közti szerepcsere "felsz badítja az egyedekben és a csoportokban megbújó alkotó energiákat" (Janousek, J: 1977:92). Kommunikációval csökkenthető az emberek bizonytalanság érzete, ezért a kommunikáció elő egíti a feszültség levezetését, a kontliktushelyzetek megelőzését és/vagy megoldását. Kommunikációval egyenlíthető ki az az informáltsági szint, ami a közösség tagjaiban az egyenlőség tudatát erősíti. A kommunikáció teszi lehetővé a csoport tagjai számára az ellenőrzést, a számonkérést. Á ltal!! tudja a közösség minden tagja nyomon 9

9 követni, hogy mi történik a közösségben. Ezért a kommunikáció alkalmas a demokratizmus működtetésére és fenntartására. Kommunikáció szükséges: további alapvető lét, illetve pszichikai szükségleteket kielégítéséhez. Kommunikáció segítségével az emberekben keletkező különféle hiányállapotok megszüntethetők, a szükségletek kielégíthetők, a célok elérhetők. Összefogással az emberek szükségleteik kielégítésére termékeket, szolgáltatásokat állítanak elő, miközben elismerésre, önértékelésre, önbizalomra, önmegvalósításra törekszenek. Ennek érdekében kooperál n ak, versengenek, azaz hatással vannak egymásra. (ld. szükségletek, motiváció, simogatás-egyenértékek, kommunikációs stratégiák). A kommunikáció az ember ötödik, alapvető szükséglete. A kommunikáció tartalmát az emberek többfajta szükséglete szabja meg: saját-, idegen-, vagy közös szükséglet. A kommunikáció indítéka szerint ( Janausek, J: 1977:68-69) lehet: k t T lá él ke A ki ki m vi m A so he m. Egoista (saját, személyes szükséglet kielégítését szolgáló kommunikáció, informáci6átadás). Kollektív (nemcsak saját egyéni szükséglet, hanem egy csoport érdekében történő kommunikáció). Altruista (a közlőnek nem füződik érdeke hozzá, csak valaki másnak). L' art pour l'art (beszélgetés a beszélgetésről, az a tény, hogy két ember beszélget). Minden emberi szükséglet legfőbb jellemzője az a határozott késztetés, amely az embert cselekvésre ösztönözi. Ez a késztetés a kommunikáció szükségletére is igaz. A szükségleteknek, a hiányérzeteknek jelentős szerepe van a magatartás motivájásában. Mivel a szükséglet mindig kielégítésre törekszik, ezért az embereknek a beszédre való törekvését is ki kell elégíteni. Az emberek kommunikációs igénye, mint minden más igénye is eltérő mértékű lehet. A kommunikáció szükséglete eltérhet a késztetés ereje, tartóssága, dinamikája tekintetében (ld. szükséglet, motiváció, emberismeret). A kommunikáció szükségletében nagyok lehetnek az egyéni különbségek, de valamilyen mértékben minden emberre jellemző ez a késztetés. Indoka, hogy a kommuni- 10 A l nyi Az öss tár dot. "..

10 káció szervesen hozzátartozik a személyiség ösztönző rendszeréhez, mivel általa kerül az ember aktív viszonyba a környezetével. Társas környezetben az ember tetszőleges viselkedése, minden megnyílvánulása (a szakírók megállapítása szerint) kommunikáció, azaz más ember számára értelmezhető üzenet. Ezért az ember, társas környezetben nem tud nem kommunikálni. A kommunikáció tehát eszköz a fennmaradáshoz, és ahhoz, hogy az ember a kitűzött célját elérje, a világot a maga számára értelmezze. Eszközjellegéből következően az adott cél legrövidebb eléréséhez mindig a legadekvátabb kommunikációs eszközöket kell felhasználni. (Id. meggyőzés, motiválás, párbeszéd, vita). A kommunikációnkban mindig kifejeződik, hogy mennyire tudn.unk saját magunkkal és másokkal bánni (ld. önismeret, emberismeret). A kommunikáció célja: információk továbbítása, nézeteltérések tisztázása, mások befolyásolása, vélemények illetve magatartásbeli ellentétek csökkentése, az hogy egyetértésre segítse a csoport tagjait. Ezt a kommunikációs célt kétféle módon lehet elérni: Mennyiségileg és minőségileg növeijük meg a kommunikációt a különvéleményen lévő partner feié, azért hogy véleményét megváltoztassuk, (ld. meggyőzés, vita) illetve a partnerek intenzív információ cseréje által létrejöhessen egy olyan új vélemény, ami lényegében több mint a részek összege (szinergia),(ld. párbeszéd) Csökkent jük vagy teljesen megszakítjuk a kommunikációt az ellenvéleményen lévőkkel, ami azonban a kapcsolat megszakítását is jelenti. A kommunikáció az ember immanens szükséglete, ezért kommunikációs megnyilvánulása két forrásból táplálkozik: Ösztönös, nem szavakban kifejeződő üzenetek (ld. non verbális kommunikáció). Tudatos, tanult kommunikáció. Verbális, szavakkal, beszéddel történő kommunikáció Az embernél ez a két kifejezési mód mindegyike önállóan is, de leginkább összefonódva jelenik meg. Mind a két kifejezési mód az ember fejlődésével, a társadalmi viszonyok és körülmények változásával együtt változott, finomodott, és került egyre elvontabb szintre. Az emberre jellemző kommunikációs I l

11 sajátosság, az adó és vevő szerepeket mozgató mechanizmusok azonban kevés változást mutatnak (ld, emberi kommunikáció sajátossága). Az emberre jellemző kommunikációs folyamat tudományos feltárása napjainkban még nem teljes, további kutatások szükségesek az emberi kommunikáci6 tökéletesebb megértéshez Emberi kommunikáció változékonysága Kommunikálni valamilyen szinten mindenki _ tud, mindenki képes rá. Képes arra, hogy üzeneteket fogalmazzon meg, inform i6kat továbbftson és értelmezzen, -kapcsolatokat építsen. Mindennapjaink kommunikáci6s gyakorlata, viszont arról is tájékoztat, hogy ez legtöbbször nem zökkenömentes feladat. Gyakoriak a félreértelmezések, az ebből fakad6 viták, cselekvési pontatlanságok, ami együttműködési zavarokat hatékonyságcsökkenést okoz. Ez időveszte"get, rossz hangulatot, kapcsolattartási feszültséget jelent. Mindez abból következik, hogy emberek vagyunk, és mint mondani szokták, nirtcs két egyforma ember. ' Eb ml koi goi azt Va ge} hé2 eg) lőe A vis: kia Mindenki kommunikál, de mindenki másképp kommunikál. Gyakorlatilag minden kommunikációs helyzetben végtelen sok lehetöségböl választhatunk. A - választ'ásunkat befolyásolja, hogy: Minden ember többféle és több szükséglettel bír. Mindenkinek meg van a saját szükségletkészlete, ami a körülmények hatás4ra időről időre átrendeződhet. A szükségletekből az egyéni vágyat motrvuj mokat formálnak, amelyek a cselekedetek és a kommunikáció alapl jául szolgálnak (ld. szükséglet, motívum, érzelem). Az ember saját észjárása, saját gondolkodási képessége alapján késztetéseit fejezi ki a kommunikáci6val, szüri azt meg valamilyen szinten érzelmileg és értelmileg. _ Kommunikáci6jában az így kialakított üzenetet önti formába, azaz jeleníti meg a partnere számára. Tehát a kommunikáció mindenkinek a saját gondolkodását és mentalitását tükrözi vissza. Ezért ugyanazok a szavak, gondolatok, a másik emberben esetleg más képet idéznek fel, más hangulati töltés tapad hozzájuk (ld. attitűd, érzelmek, emberismeret, kultl1ra). [ 12 ",

12 A külső világ dolgai, a pillanatnyi helyszín, az azt jellemző légkör, a benne szereplő partnerek is befolyásolják a kommunikáci6t. A külső hatások mindenkiben másként csapódnak le, másfajta érzelmeket, reakciót válthatnak ki, így a partnerek is mindig másként hatnak egymásra. (ld. kommunikációs helyzetek és szituácíók) Ebből következöen kommunikációs képességeiknek, készségeinknek, (ld. kommunikációs képességek) megfelelően tudatosan vagy ösztönösen váltogatj4k kommunikáci6s technikáikat. Megpróbálják többé-kevésbé saját pillanatnyi gondolataiknak és érzelmeiknek megfelelően adekvátan kifejezni magukat. és azt a partnerrel elfogadtatni. Valójában az észlelésbeli, értelmezésbeli, valamint a kommunikációs képességek (ld. észlelés, attitüd, kommunikációs képességek) különbözősége miatt nehéz az embereknek hatékonyan kommunikálni! illetve az értelmezés teruletén egyezségre jutni. Azaz mindig a legrövidebb időn belül adekvátan (megfelelően és pontosan) értelmezni egymás üzenetei t. Nincs ideális megértési modell. A visszacsatolás ezért elengedhete len része a kommunikációnak. Mivel a visszacsatolás módszerével lehet az üzeneteket pontosítani, a közös értelmezést kialakítani (Id. visszacsatolás). KÖZLŐ BEFOGADÓ KÉP helyzetről befogadóról saját magáról.1 ÜZENET) KÉP helyzetről közlőről saját magáról D D mondanivaló CÉLOK' azonosított CÉLOK. Valóságos'környezet ábra Az üzenet küldését és befogadását befolyásoló tényezők 13

13 Következésképpen a kommunikációt nem lehet egy leegyszerűsített sémára redukálni. Az emberi kommunikáció esetében mindig figyelembe kell venni, hogy a sémára ráépül egy bonyolult, komplex művelet, amelynek egy részét tudatosan más részét pedig ösztönösen alakítjuk. A műveletek egymásra hatnak, ezért az ember működése és kommunikációs megnyilvánulása is rendszer specifikus. A kommunikáció mindig valamilyen rendszer része, és mint rendszer mindig más, és több mint az alkotórészeinek egyszerű összege. A kommunikáció összetettségét azért kell fel tárnunk, hogy jobban megértsük egymást, eredményesebbek legyünk mindennapi tevékenységeinkben és kapcsolatainkban. Jobb hatásfokkal, eredményesebben tudjunk kommunikálni, sikeresek és megelégedettek legyünk. Ezek; jűleg, jellem 2.3. Az ember kommunikációs sajátossága Az ember eleven, nyílt, dinamikus rendszer, ezért fő jellemzője, alaptulajdonsága megőrzése mellett, a változás, az alkalmazkodni tudás képessége. Az ember változását a tágan és szűken vett környezete, a benne szereplő többi ember magatartása és önmaga igénye alakítja, miközben ő maga is formálja környezetét, hatással van másokra. A formálás, a változtatás egyik eszköze a kommunikáció, aminek céljai lehetnek: Információátadás, tájékoztatás, egyszerű közlés, de befolyásolás (nyílt vagy rejtett), a rábeszélés szándéka is. (Id. meggyőzés, motiválás, manipuláció, vita, kommunikációs stratégiák). A kommunikáció irányulhat: Bizonytalanság csökkentésére. Bizonytalanság növelésére. A kommunikációban mindig az ember "egésze" fejez6dik ki, és a kommuniká cióval mindig ember "egészét" kell megcélozni. A teljes ember: értelem érzelem viselkedés (ld. érze hnek, a kommunikáci6 célja) egységét jelenti. Ezért ; részén üzenet értelm Verbál érzéke tásnál bizalol befoga Az em Az em körül h figyele 14

14 Ezek a tényezők az emberi kommunikációban is együtt vannak jelen. Egyidejűleg, összefonódva nyilvánulnak meg. Azért, mert ez a jelenség az emberre jellemző, sajátos evolúciós következmény, amely kifejeződik: Verbálisan, szóban (ld. nyelv és beszéd) megfogalmazott gondolat, az üzenet intellektuális (kognitív) tartalma. Non verbálisan (ld. non verbális) nem szavak útján kifejezett érzések megjelenítése, amely kapcsolódhat: a tartalomhoz, a szituációhoz és a partnerekhez (ld. kapcsolati síkok, metakommunikáció) Ezért az emberek kommunikációjánál nem elégséges csak az üzenet gondolati részére összpontosítani, mert ez esetben információkat vesztünk, hanem az üzenet egészét kell értelmezni. A viselkedés függvényében egyszerre kell értelmezni az értelmi és érzelmi tartalmat (ld. aktív hallgatás). Verbális és non verbális jelzések vonatkozásában az ember sajátossága, hogy érzékenyebben és előbb reagál az érzelmi hatásra. Ezért a közlőnek hatáskiváltásnál mindig az üzenete érzelmi oldalát (ld. kapcsolati sík, benyomáskeltés, bizalom, mosoly) kell előtérbe ál lítan i, hogy az üzenet gondolati tartaimát a befogadóra át tudja vinni. Az ember kommunikációs sajátosságát " társas lény" mivolta is befolyásolja. Az ember minden társas akciója és interakció ja normák vagy szabályok által körülhatárolt, " normatív térben" zajlik, amelyet a kapcsolatba kerülő feleknek figyelembe kell venniük: A norma nem más, mint előírások sorozata, ami megszabja, hogy egy adott személynek, adott helyzetben és viszonylatrendszerben hogyan lehet, szabad, esetleg hogyan kívánatos vagy kötelező viselkednie.(buda, 1998:65.). A szabály az adott pillanatban, az adott szituációban, a partnerek közösen. kialakított és elfogadott viselkedési és elj árásmódj a, amit metakommunikációval hajlékonyan kezelhetnek. Ezek a kommunikációhoz tartozó szűk eszközökön kívül hozzá tartoznak a felek közös értelmezési tartományához. 15,-.

15 Csak ezzel együtt értelmezhető helyesen az üzenet. A szabályok, az egész normarendszer a kultúrában testesül meg, és a kultúra közvetíti és örökíti is át a következő nemzedékre. (ld. kultúra, kontextus, metakommunikáció). A közösség tagjai főleg a kultúrán keresztül viszonyulnak a világhoz és a többi emberhez. A különböző közösségek hasonló vagy eltérő kultúrával, normákkal bírnak. Egy adott kultúrán belül a közösségek legkülönfélébb tömegei jöhetnek létre, esetleg sajátos szubkulturális karakterekkel, amelyek bonyolult struktúrákat alkotnak. Egy ember egyszerre több közösség tagja is lehet. Egy ember egyszerre több közösség tagjaként különböző szerepeket tölt be (ld. szerepek). Ezért a közösség kultúrájával összefonódva a szerepekből adódó normák is átszövik a kommunikációt. pl.: magyar kultúra, férfi, mérnök, osztályvezető, apa, férj. Más és más lehet a viselkedés, attól függően, hogy kell és illik egy-egy szerepben kommunikálni. Ezeket a normákat és viselkedésbeli szabályokat az emberek tanulják, szocializáció útján sajátítják el (ld. szocializáció), attól függően, hogy mely közösségeknek a tagjai. Amiből az következik, hogy a különféle közösségek által használt kommunikációs kódok, viselkedésmódok eltérő tartalommal bírnak, tehát jelzésük nem egyértelmű mindenki számára. Ezért a különböző kultúrkörből összetalálkozó embereknek először igen körültekintően kell egymás kommunikációjához, viselkedéséhez viszonyulniuk, hogy elkerüljék a félreértelmezéseket, ne sértsék meg egymást. (ld. kultúraközi kommunikáció). Mivel a környezet, a benne szereplő emberek is változnak, változik szemléletük, értékalkotásuk és a hozzátapadó érzelmeik, a hangulatuk is, ezért mindig változik kommunikációs céljuk és a cél elérését biztosító kommunikációs technikájuk is. Ezért nem lehet előre gyártott kommunikációs sémákat adni (standard mondatokat, fordulatokat, ami abban a helyzetben, kultúrkörben kívánatos, azt esetleg igen), csak a szituációk, a kommunikációs helyzetek jellemzőit és a kommunikáció sajátosságait lehet elsajátítani Minde üzleti csoma 2001 ' ajánlat vonzó nyelv, A stílu házni, megleh összet( sunk: vagy messe azokl1 StílUSl Ajó s Az ember kommunikációs technikája, a közlés tartalma bővült, finomodott, de alapvetően az e ber kommunikációs mechanizmusa nem változott _.... '-"

16 2.4. Stílus Minden emberre, saját magára jellemző kifejezési és viselkedési mód, ahogyan megjeleníti a gondolatait és önmagát. A " hogyan" kérdése adja a stílus lényegél. Ahogy ezt köznapi megfogalmazásban mondjuk: "Nem az a baj, amit mondasz, hanem ahogy mondod!" Ma erős versenypiaci feltételek között az üzleti életben sem közömbös az, hogy hogyan adjuk elő magunkat, milyen a csomagolás és a design. " Formát adni a gondolatoknak: ez a stílus." (Szabó: ). Ugyanazt a gondolattartaimat, hogy nem fogadunk el egy üzleti ajánlatot, mondhatjuk: " Szó se lehet róla, engem nem érdekel!"; vagy " Nagyon vonzó az ajánlat, de sajnos nem fogadhatom el!" (Id. szocializáció, beszéd, nyelv, non verbális kommunikáció). A stílus annyira mindenkinek sajátja, hogy azt nem lehet eltulajdonítani, átruházni, legfeljebb utánozni. " A stílus akár kifejezi, akár alakítja sorsunkat, meglehetősen összetett jelenség. A szókincs, az egyedi szótár éppúgy lényeges összetevője mondatfüzésünknek, mint stílusban kifejeződő személyiségvonásunk: a körülményesség vagy a célratörés, a száraz, a színtelen beszédmód vagy humor, a nyelvi játékosság, a tétovaság vagy a határozottság, a türelmesség vagy a türelmetlenség, és ezzel természetesen még korántsem teljes azoknak a személyiségvonásoknak a köre, amelyek döntően meghatározzák stilusunkat. " (Hoffmann 1998: 112). Ajó stílus: Világos Tömör Erőteljes 17

17 3. KOMMUNIKÁCIÓ " A kommunikáció olyan tevékenység/folyamat, mely egy kibocsátó és egy befogadó között gondolatok közösségét vagy egyesítését hozza létre. " (Németh,1992:25). A kibocsátó és a befogadó kommunikációja kölcsönösen alakítja, teremti a körülöttük lévő valóságot. A kommunikáció az ember sajátos megnyilvánulása, amit eszközként használ céljai eléréséhez. A kommunikációnak mindig társas térben van jelentősége. A kölcsönösség elve alapján a kommunikáció a kommunikáló felek célja és szándéka szerint változik, attól függően, hogy mit várnak el a különböző kommunikációs szituációtól. A kommunikáció elemeit ezért különböző módon és minőségben használja fel. I fela d ó külső körül m ények [ _ :::.1.I ü Z_ I I. kontaktus L-- kontextus =: : n};m ze. I ábra A kommunikációt meghatározó alapösszefüggések 18 A en he A er! csi A ga, fol kít Al kö: mil A eg ) bar dít: nik mu Az bef lén' redl ció kon Ak töbl szir sík( min kác: Az kor - :-..

18 A kommunikáció általánosan elfogadott és ismert modelljéből kiindulva az emberre jellemző kommunikációs megnyilvánulásokból az alábbiak összegezhetők: A kommunikáció nem más, mint akciók és reakciók folyamatos összessége, erők és ellenerők összjátéka, dinamikus folyamat, amelyet alapvetően a kölcsönhatás tart fent. A kezdeményezés átvétele egyúttal szerepcsere is. A folyamat alkotórészei: üzenet küldése, befogadása, értelmezése és az értelmezés visszacsatolása. A visszacsatolás elengedhetetlen része a kommunikációnak (Id. visszacsatolás), mivel a partnerek így tájékoztatják egymást a befogadás és megértés fokáról, és annak birtokában dönthetnek a kommunikáció folytatásáról. A résztvevőknek egyforma lehetősége van a kommunikáció alakítására. Mind a két fél aktív a folyamatban, közöttük a szerepcsere állandó. A kommunikáció akkor lesz értelmezhető és hatékony, ha megfelelés áll fenn a közlő és a befogadó között, kultúrában, műveltségben, felkészültségben, valamint érzelmi és hangulati állapotban.(ld. tranzakció analízis) A kommunikációhoz nem elég a közlő szándéka, kell a befogadó i akarat, az együttműködés szándéka, azaz figyelés a mindenkori közlőre. Ennek hiányában kialakul a süketek párbeszéde. Az odafigyelés a befogadótól energia ráfordítást igényel, amit a befogadó mindig mérlegelés alapján dönt el. A kommunikációban ezért a közlő részéről meghatározó a kapcsolatot alakító metakommunikáció, a " figyelj rám" mozzanat elérése. Az üzenet megfogalmazásához mindig olyan kódokat kell választani, amely a befogadó számára könnyen értelmezhető. A megfogalmazásnál törekedni kell a lényegi közléstartamra. A közlést ne terheljék töltelékszavak (Id. paranyelv), redundáns, fölösleges, terjengő információk. Mivel ezek nehezítik az információ feldolgozását, a befogadó figyelme pedig könnyen elkalandozik. (ld. hatékony kommunikáció) A kommunikáció többcsatornás és többszintű folyamat (Buda. 1994: \06 p.). A többszintűség értelmében, az egyik szint az üzenet, a közlés szint je, a másik szint a kommunikáló felek közti viszony, a kapcsolat szint je (Id. kapcsolati síkok ). A két szint között szoros az összefüggés, de mindig a kapcsolat szint je minősíti az üzenetet, a közlés szintjét, vagyis a tartalmat (ld. metakommunikáció). Az üzenet küldése azonban lehet egyirányú. Olyan információtovábbítás, amikor mint közlők közvetlen nem g'yőződünk 19

19 befogadás, befolyásolás mértékéről. Elmarad a visszacsatolás, illetve azt esetleg csak közvetett formában, időben eltolva érzékeljük. Az üzleti életben alkalmazott PR-tevékenység, a reklámok, de a medializált kommunikáció: TV, rádió stb. is ilyen. Ezekben a helyzetekben a vájaszlehetőség aszimmetrikus. A vállalatoknál működtetett vállalati információs rendszereknek megvan a jól átgondolt rendeltetése, de nem valódi kommunikáció mivel az azonnali visszacsatolás, a megértés ellenőrzése itt is elmarad, ezért a közös értelmezés hiánya információs torzulásokat visz a rendszerbe, ugyanakkor közvetettsége folytán nagymértékben szűri is az információk tartaimát. Ezt a jelenséget leginkább a magasan hierarchizált szervezeteknél figyelhet jük meg. (Id. kommunikáció és gazdaság) Ezért az egyirányú információtovábbítás nem valóságos kommunikáció, mivel nélkülözi annak a kölcsönösségre vonatkozó elemeit. A küldő fél befolyásolási többlettel bír, a másik rovására. Valójában a reklámcsinálók "lecsaptak" a kommunikációra, és monopolizálták a fogalmat. Egyirányú propaganda tevékenységük eszközévé tették azt, felhasználva az emberi kommunikáció elemeit, illetve befolyásolás, a hatáskiváltás technikáit (Id. manipuláció) Az kozl lenü A hé az él ján a Amil sérté. rigáll zet, t vezet 20

20 4. A KOMMUNIKÁCIÓ ELEMEI 4.1. Uzenet Az üzenet az a tartalom, amit a partnerek egymással közölni, tudatni szándékoznak. Az üzenet tárgya sok minden lehet. Azonban minden üzenet függetlenül annak tartalmától két részből áll: Gondolati, tartalmi részből (Id. kód, a nyelv) Tartalomhoz tapadó érzelmi megnyilvánulásból (Id. érzelem, non verbális kommunikáció, metakommunikáció) A hatékony kommunikáció megkívánja az üzenet gondolati letisztázottságát és az érzelmek kezelését. A világos, egyenes beszéd normáit, Grice,( 1975) alapján a következőkben foglaltuk össze: Mennyiség: A szükségesnél ne mondjunk se többet, se kevesebbet. Kerüljük a terjengős az üzeneteket. Minőség: azt mondjuk, ami biztos. Tegyük világossá, hogy amit mondunk abban mi a feltételezés, és mi a tény. Kerüljük a " csúsztatást" és ne hazudjunk! Relevancia: ne fogalmazzunk bonyolultan, maradjunk a tárgynál. Mód: olyan szavakat használjunk, amelyek jelentése mindenki számára egyértelmű, világos, pontos. Amilyen egyszerűek és jól betarthatók ezek a szabályok, olyan gyakori a megsértésük, együtt és külön-külön is. Ami lehet véletlenszerű, és így könnyen korrigálható, gyakori megismétlődése csak tréninggel javítható. Súlyosabb a helyzet, ha az elkövetés tudatos. Ez esetben a kommunikációban a másik fél félrevezetése, lebecsülése nyilvánul meg. 21

21 Azonban azzal számolnunk kell, hogy általában az üzenet nem egyértelmű. Az üzenet jelentése: a különböző csatornákon küldött sokféle üzenet egymással kölcsönhatásban fejezi ki a résztvevők pillanatnyi hozzájárulását a dialógushoz, amit hangulati elemek is befolyásolnak.(id. metakommunikáció) Az aktuális befogadó, mint személyiség, ezeket az üzeneteket értelmezi, dekódolja, és valamilyen jelentést tulajdonít neki. Ugyanannak az üzenetnek a jelentése más lehet a küldő és a befogadó számára. áll jól go A i A kontextus, a szövegösszefüggés jegyei is befolyással vannak a kommunikáció tartalmi és formai összetevőire. (Id. kontextus) Az elküldött üzenet nem feltétlenül, esik egybe azzal a tartalommal, amire valójában gondolunk (Id. metanyelv). Gyakran finomít juk beszédünk tartaimát. A szituáció, a környezet is meghatározza az üzenet jelentését. A szituációt a helyszín, a szereplők, a normák szabják meg, amelyek befolyásolják azt, hogy a felek mit és hogyan mondanak egymásnak. A szituáción keresztül lesz a közlésnek konkrét jelentése. A felek teljesen önkényesen is alakíthatják a szituációs szabályokat.(id. metakommunikáció) Az üzenete t a közlő sokféle módon kifejezheti: pl. " Menjen ki! " ; " Most távozzon, kérem! " ; " Magamra hagyna? " stb. Ezért az üzenet egészét kell értelmezni, verbális tartalmát, non verbális kísérő jegyeit és a szituációt egyszerre. Csak így juthatunk a valódi tartalomhoz. Az elhangzott szóbeli üzenetek jelentésére sok tényező gyakorol hatást, vagyis a szóbeli üzenet önmagában nem alkalmas arra, hogy " átvigye " a jelentést. Nem mindegy ki, kinek, mit és hogyan mond, milyen szituációban, kontextusban és előzményi adottságok között. Az üzenet tehát nem egymagában áll, végleges tartalma több tényező együttes értelmezéséből születik. A jelentésre valójában a befogadónak mindig következtetnie kell. A fe 4.2. A feladó irányítja la befogadó minősíti az üzenetet A jó kommunikációs készség egyrészt mások üzenetei nek pontos értelmezése, azaz mint befogadó i aktivitás (Id. aktív hallgatás), másrészt saját közlésünk hatékonyságának növelése (Id. közlő hatékonysága). Az egyénnek a közlő és a befogadó szerepét azonos hatékonysággal kell működtetni, mivel a szerepcsere

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév

Üzleti kommunikáció TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. I. évfolyam. 2013/2014 I. félév I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció 2013/2014 I. félév 1. sz. táblázat Tantárgyi program Tantárgy megnevezése Üzleti kommunikáció Tantárgy kódja: Tantárgy jellege/típusa: Üzleti alapozó

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. tanulmányokhoz I. évfolyam GM+PSZ szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Üzleti kommunikáció tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Üzleti kommunikáció Tanszék: Vállalkozás és

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 4. SZ. MELLÉKLET Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév

I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Üzleti kommunikáció. 2008/2009 I. félév PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR- TÁVOKTATÁSI KÖZPONT COLLEGE OF FINANCE AND ACCOUNTANCY- CENTER OF DISTANCE LEARNING BUDAPEST 72. PF.: 35. 1426 / FAX: 06-1-222-4584 : 06-1-469-6672 I. évfolyam TANTÁRGYI

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára

ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára ÁROP-1.A.7-2013 Szervezetfejlesztés a Veszprém Megyei Kormányhivatal számára FLOW és FOLYAMAT vagy FOLYAMAT és FLOW ( kihívások és lehetőségek a közszolgáltatásban dolgozó vezetők előtt ) Orosz Lajos NKE

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin

Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Új szemlélet az egészségügyi ellátásban? Dr. Gábor Katalin Florence Nightingale 1860 Bárki, aki felelős pozícióba kerül, tartsa észben a következőt: nem az a legfontosabb kérdés, hogy én magam hogyan tehetem

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus

SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus SZERVEZETI VISELKEDÉS Vezetési stílus Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz - Vezetési stílus Hogyan lesz Ön hatékony vezető? leadership 27 Mi a vezetési

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 Az előadás célja olyan készségek elsajátítása, melyek segítségével a tréning résztvevői a munkájuk során: segítséget kapnak a másokkal felmerülő konfliktusok

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

Berlitz 1. szint KER szint A 1

Berlitz 1. szint KER szint A 1 Társalgási Berlitz 1. szint KER szint A 1 A tanuló képes általános kifejezéseket és egész egyszerű mondatokat használni és megérteni. Képes személyes adatokra vonatkozó kérdések megfogalmazására illetve

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A TE IS PROGRAM MÓDSZERTANI ÚTVONALAI. Határok, keretek és elvárások ISKOLAI TESTMOZGÁSPROGRAMOK TÁRSAS KÖZPONTÚ EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLAI KULTÚRA

A TE IS PROGRAM MÓDSZERTANI ÚTVONALAI. Határok, keretek és elvárások ISKOLAI TESTMOZGÁSPROGRAMOK TÁRSAS KÖZPONTÚ EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLAI KULTÚRA 0 KÜLSŐ Szabályok Védelem Feszegetés Autonómia Átlépés Átkeretezés 0 KÜLSŐ Feszültségek, félelmek Kategorizáció / Sztereotípiák Agresszió Tartalmazás, kibírás, én erő Csoportkohézió Teljesítmény, pozitív

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: SPANYOLORSZÁG FONDO FORMACIÓN EUSKADI Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF szint:

Részletesebben

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál Toborzás Kiválasztás - Interjú HRM alapfeladata: a szervezet működéséhez szükséges megfelelő munkaerő-állomány biztosítása a vállalat

Részletesebben

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Oktatás - Gyakorlat - Innováció TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009 Soós Gabriella - Dr. Kádek István Eger, 2015. január 22. Alapelvek A kézikönyv a gyakorlati

Részletesebben

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Kommunikációs képzés Oktatási tematika Budapest, 2009. szeptember 1. IFUA Horváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefon: +36 (1) 382 88 88

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS

TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS MARKETING MESTERSZAK TÁRSADALMI MARKETING 2. ELŐADÁS 2015. 11. 06-07. Magyar Mária FONTOS TUDNIVALÓK 2 MINITESZT: Következő órán 2. MINITESZT (4. fejezet társ. kom.) Összesen 4 MINITESZT, 50%-os súllyal

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

Sas István www.sasistvan.hu Kommunikációs Akadémia MANIPULÁCIÓ. a reklámban és a propagandában

Sas István www.sasistvan.hu Kommunikációs Akadémia MANIPULÁCIÓ. a reklámban és a propagandában Sas István www.sasistvan.hu Kommunikációs Akadémia eladó trükkök MANIPULÁCIÓ a reklámban és a propagandában A manipuláció (befolyásolás) Valahányszor Valahányszorvalaki valakikinyitja kinyitjaaaszáját,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

A főnökön is lehet változtatni

A főnökön is lehet változtatni A főnökön is lehet változtatni Futótűzként terjednek el a 360 fokos felmérések a cégeknél, amelyek a vezetők teljesítményét hívatottak mérni. Ennek során a nagyfőnök, a beosztottak és más vezetők is véleményt

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata

Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék. Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata Karner Orsolya ELTE PPK Tanácsadás Pszichológiája Tanszék Álláskeresők részére nyújtott csoportos pályatanácsadás hatékonyságvizsgálata MPT Nagygyűlés Szombathely 2012. június 1. Társadalmi igény A társadalompolitikai

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe:

Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe: Tisztelt Érdeklődő! Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Ni-Mo Art Bt. szervezésében megrendezésre kerülő, hat alkalomból álló előadás-sorozatunkról, amelynek címe: PROTOKOLL, ETIKETT ELŐADÁSOK ÉS WORKSHOP

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben