Apokalipszis Egely György tanulmánya

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Apokalipszis 2012 - Egely György tanulmánya"

Átírás

1

2 Apokalipszis Egely György tanulmánya Budakeszi 2008 A szerző kiadása Apokalipszis Egely György tanulmánya Budakeszi 2008 A szerző kiadása dr Egely György 2008 Az anyag a szerző nevének és az idézet forrásának megjelölésével változatlan formában terjeszthető Egely Kutató-Fejlesztő Kft Budakeszi, Pf. 38. Tel/Fax : : Egely György: Apokalipszis: már 2012-ben? Összefoglalás: Ez a tanulmány négy részből áll. Az elsőben bemutatjuk, hogy az energiaárak emelkedése miért és hogyan váltotta ki a társadalmi és gazdasági válságot, s megnézzük, milyen

3 játék stratégiát követ az energiaipar, hogy űzték ki a piacgazdaságot az életünket alapvetően befolyásoló energiaiparból. Az olajipar dominánssá vált az energiaszektorban. Ennek kapcsán két olyan összeomlást vizsgálunk meg, melyek a monokultúra veszélyét mutatják. Az első a már terjedő tömeges méhpusztulás, valamint az 1840-es évek ír éhínsége (krumpliválság). A második részben az 1520-as évek három, máig ható összeomlásának példáján (Mohács, Közép-Amerika, India) át megnézzük az odavezető út jellegzetességeit, tanulságait, hogy lássuk a párhuzamokat a mai helyzettel. A mohácsi összeomlás példáján át vizsgáljuk az akkori vezetés és a mai közti analógiákat (II. Lajos, a köznemesek, Szapolyai, Tomori Pál érsek, stb., valamint Horn Gyula, Kovács László, Magyar Bálint ) A harmadik részben a környezeti és gazdasági válságból való kilábalási stratégiákat elemezzük. Látjuk, hogy a mai technikával a vég elkerülhetetlen. Ma csak két alternatívát ad a technika: Az energiatermelés vagy olcsó, de akkor szennyez, s ez környezeti katasztrófát okoz. Vagy megújuló, szennyezésmentes, akkor viszont drága, s az gazdasági összeomlást hoz. A megszokott módszerek többé már nem használhatóak... Vagy a technikai megújulás jön, vagy a stagnálás, esetleg ezután az összeomlás... A negyedik részben pedig az elmúlt 100 év 11 évenként bekövetkező sorsfordító eseményeit soroljuk fel ben egyszerre három ok miatt is érhetünk kritikus eseményekhez. I. rész. Játék az összeomlással Aki 1960 után született, jó esélye van, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele. Hetesi Zsolt, az ELTE fizikusa, a Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoportjának elemzője hosszú tanulmányt tett közzé a közelgő társadalmi összeomlásról. Sötét képet fest a magas energiaárak miatti válságról: az elején még lassú, majd egyre gyorsuló társadalmi összeomlásról. A tanulmány szerint az eddigi megszokott társadalmi rend sok helyen összeomlik, nem lesz benzin, bizonytalanná válik az áramellátás, sőt, ezek következményeként összeomlik a közlekedés, egészségügy, stb. Emiatt akadozik az áruszállítás és csökkennek a mezőgazdaság hozamai is. A nagyvárosi emberek milliói először egymást ölik, majd nyomorúságos körülmények között vagy elmenekülnek, vagy ott pusztulnak el. Vajon van-e realitása ennek a sötét, paranoid jövőképnek, vagy csak üres huhogás? Ha az utóbbi, akkor többet árt, mint használ. Mi lehet a valóságtartalma? Úgy gondolom, hogy a szerző diagnózisa átgondolt, alapos és nagy, helyenként 5-10%-os valószínűsége van annak a szomorú jövőképnek, amit ez a dolgozat leír [1]. Andrew Grove (Gróf András), az Intel elnök-vezérigazgatója szerint: csak a paranoidok maradnak fent [2]. Gróf, aki jó pár válságot, számos technikai földrengést átélt már az elektronikai ipar késhegyre menő küzdelmeiben, hitelesen elemzi a válságok felismerésének ismérveit, elhárításuk módszereit, s számos cég felemelkedésének és összeomlásának tanulságait. Tapasztalatai szerint a válság mindig akkor következik be, amikor egy cég eredményei hosszú ideig javulnak, majd tetőznek stagnálnak. Ekkor dől el, hogy minőségi váltással tudnak-e újra emelkedni, vagy és ez a gyakoribb megindulnak a lejtőn, ahonnan már nincs visszaút. A csúcs: a stratégiai inflexiós pont, amikor a termelés mennyisége, vagy a haszon tetőzik. Ez egyben veszélyes elágazási pont is. Kiút csak felfelé vagy lefelé van, nem lehet mindig a csúcson maradni. Ma a fejlett világ termelése (a GDP, a nemzeti termék) mutatói szerint elérte a csúcsot, stagnál, alig változik. Valójában a világgazdaság már hanyatló óriáscég képét mutatja. A GDP-ben ugyanis benne vannak az óriás bankok és olajcégek nyereségei is, de ezek mögött már nincs társadalmi haszon, csak üres, az egész társadalmat megroppantó nyerészkedés. Rowan Williams, Canterbury érseke így fogalmaz: Elképzelhetetlen mértékű vagyon keletkezett hasonló mértékben elképzelhetetlen mértékű megtévesztés, papírozgatás segítségével, ami csak a kereskedőiknek hozott hasznot. Robert Reich, Clinton egykori munkaügyi minisztere írja: A kapitalizmus legrosszabb formáját hoztuk létre, ahol a magán nyereségeket kombináljuk a köz veszteségeivel. Ezek a bankárok Amerika legjobban fizetett menedzserei, cégeiket a magánszektor részeként kezeljük, amíg nyereségesek. De abban a pillanatban, amikor süllyedni kezdenek, közintézményként kezeljük őket, amiket nekünk kell megmenteni... Ezért találó Hetesi Zsolt tanulmánya, mert ráérzett a valóságra már nem a csúcson vagyunk, hanem elindultunk lefelé. Egyszerre látszanak a gazdasági és környezeti megroppanás ismérvei. A harapófogó megmozdult, záródni kezdett. Tanulságos, hogy magán és nemzeti bankok, biztosítótársaságok, pénzügyi felügyeletek, minisztériumok szakértőinek, elemzőinek tízezrei mennyire nem látják, nem látták előre a helyzetet. A sziklaszilárdnak, kikezdhetetlennek gondolt pénzügyi óriások most látták először (saját kárukon), hogy közvetve egy náluk jóval erősebb és ügyesebb ellenfél támadt rájuk: az olajipar. Az összeomlás valódi oka A - nálunk ismeretlen mértékben - jól élő első világ középosztályának még a 90-es évektől fogva könnyen adták a pénzt új, hatalmas kertvárosi házak vásárlására. Ez akkor az olcsó energia mellett gazdasági fellendülést is hozott. Amikor a lavinaszerű folyamat már robogott, és a középosztály szerényebben kereső része is hatalmas új házba költözött, megvette harmadik autóját is, az olajipar durván megemelte az árakat. Ők voltak a kedvezőbb helyzetben. Fűteni, világítani kell, munkába is kell járni. Viszont nem muszáj 4-6 fürdőszobás, m -es lakásban élni, a fele is elég. Az elemzők nem látták világosan azt az elemi feltételt, hogy a növekvő jóléthez olcsó energia kell. Az energiaárak viszont nem a bankvilág, hanem az olajipar kezében vannak. Az átlagpolgár pénzéért folyó küzdelemben a bankvilág vesztett. Ment a süllyesztőbe először a Century, aztán az American Home Mortgage, a Countrywide, majd a Bear Stearns, majd követte a Lehman Brothers, az AIG, a Merryl Lynch és még pár óriási angol bank is, de még a stabil európai bankok is remegnek. A folyamatnak nincs vége. Ma is élnének, ha az olajipar el nem szívja előlük az életet jelentő

4 pénzt - a folyamatos áremeléssel. Ez az, amit a piacgazdaságot vizsgáló elemzők tízezrei nem láttak előre. Több, nehezen modellezhető tényező külön-külön talán elhanyagolható hatása együtt már veszélyesnek bizonyult. A genetikailag módosított új növények virágában kevesebb a tápérték, a természetes vizek ma több ipari szennyezést tartalmaznak, a rovarölő szerekből szétszóródott kis mennyiségek felhalmozódtak, a saját mézben levő immunerősítő anyagok pedig nagyon hiányoztak, mert elvették tőlük. Így annyira legyengültek, hogy tömegesen, megállíthatatlanul pusztulnak. Vajon tanulunk-e az esetből? Látjuk-e az eset modellértékét? Jelenthet-e a méhkolóniák Fontos, hogy megértsük: jó pár olyan árucikket veszünk, aminek az ára attól függ, mennyi pénz marad a zsebünkben. Egy lakás, vagy az arany, de az élelmiszerek ára is a kereslettől, és nem elsősorban az előállítási ártól függ. Ezért lényeges tudni: mennyi szabad pénzzel gazdálkodhatunk. Pénzt (a gyakorlatban) nyomdagépeken vagy banki manőverekkel lehet gyártani - az ésszerűség határain belül. Energiát (legalábbis a tankönyvek szerint) csak véges mennyiségben állíthatunk elő. Ezért a gazdasági növekedésnek az energiatermelés a szűk keresztmetszete. Ha az energia ára nagyon elszakad az előállítási költségektől nagy bajba kerülünk. Buborék keletkezik, a reálgazdaság lassan, de gyilkos módon irreális, ingoványos gazdasággá válik, mint egy piramisjátéknál. A történelemben nem először pukkan szét ilyen buborék. A derék, s egyébként értelmes hollandok kezdték ezt a tulipánhagyma árának folyamatos emelésével. Ma viszont egyszerre két buborék is keletkezett. A nyersanyag (ebben az energiahordozóknak van nagy súlya) és az ingatlan buborék. A közvélemény csak az előbbit látja, pedig a krízis kiváltója, s a veszélyesebbje: az energia árának elszakadása a reális ártól, azaz előállításának költségeitől. Ha újra lenne pénz a zsebünkben: az ingatlanok ára visszamenne, de a kibányászható energia mennyisége már nem állna vissza. Az fogyóban van. Az ingatlanpiacon mindig volt (és lesz is) hullámzás, ez divat kérdése is. Ott a spekuláció, az előállítási ártól való elszakadás majdnem normális, s ez a hullámzás a tőzsdékre is gyakran átterjed. A gazdaság nyakába tehát a bankszektor rakta a kötelet, de a sámlit az olajipar rúgta ki alóla. Az olajipar a háttérben, a homályban maradt, a válságért mindenki csak a harácsoló bankárokat okolja... Most a bankok megint kockáztattak és vesztettek. Elemi folyamatokat nem ismertek fel a politikusokkal együtt. Persze nem kell sajnálni őket, a vezetőik meg nem érdemelt - milliós végkielégítéssel távoztak. Például a 160 éves Lehmann Brothers bankot csődbe vivő igazgató működésének 8 éve alatt 300 millió $-t vitt haza - ami mögött nem volt érték, csak levegő a lufihoz. Aki igazán vesztett, az a nyugdíjra vagy a gyerek taníttatására kuporgató középosztály de az egész Földön. A nagy kérdés: mennyire terjed tovább az összeomlás? Átterjed-e a teljes reálgazdaságra? Lesz-e olyan válság, mint a 30-as években? Vagy még súlyosabb, és visszafordíthatatlan, mint amiről Hetesi Zsolt tanulmánya ír? Azt szokták mondani, hogy nehéz jóslásokba bocsátkozni, különösen a jövőt illetően. A kérdés lényeges: összeomolhat-e a mostani technikai civilizációnk akár részben is úgy, hogy közben százmilliókat, netán milliárdokat ránt magával az éhhalálba vagy a káoszba? Érdemes ilyenkor legalább arra gondolni, hogy pusztán a műtrágya termelés és elosztás egy évi kiesése miatt a mezőgazdasági átlagtermelés kb. a felére eshet vissza - hiszen biogazdálkodás igen piciny területen folyik még (már). A műtrágyát kőolajból állítják elő, így elérheti a kőolajár azt a magas szintet, amikor a termelők és fogyasztók már nem tudják megfizetni. Ebben az esetben a mezőgazdaság már csak kb. 2 milliárd embert tud eltartani. Ezt is csak állattartás nélkül, csak vega életmód szerint ez viszont azt jelentené, hogy 4 milliárd ember nem juthatna táplálékhoz. A dolgozat legfőbb érdeme, hogy a napi politika felszínes locsogása helyett a valós társadalom valós gondjaival foglalkozik. Valós adatok alapján, egyszerre vizsgálva a hagyományos energiaforrások (már jól látható) kimerülése miatti ipari és társadalmi problémákat, de a horizonton már látható környezeti válságot is. (Ez utóbbira friss példa, hogy 2008 szeptember elején 34şC körüli száz éves melegrekordok után egy hétre már 6-8şC-os hideg rekordok születtek. Ez fecskék tízezreit pusztította el, ezért jövőre több lesz a szúnyog és a légy.) A környezeti összeomlás friss, és gazdaságot is érintő jellemző példája az USA-ban kiteljesedő tömeges méhpusztulás. Ma már vadon nem élnek az első világban méhek, csak mesterségesen, kaptárakban, ahol alkalmazottként dolgoznak évtizedek óta. Nemcsak a mézzel és virágporral hajtanak hasznot, hanem a növények beporzásával is, s pótlásukra nincs más lehetőség. Einstein mostanában sokat idézett mondása szerint ha a méhek eltűnnek, az emberiségnek négy éve van hátra. Most kezdenek eltűnni, főleg Kalifornia nagy, ipari mandula ültetvényeinek környékén. A dolgozók elhagyják a kaptárakat, a herék és a királynő élelem hiányában elpusztulnak. A kaptárak üresen maradnak, nincs új raj, akik beköltöznének. A jelenség már szép nevet is kapott kolónia összeomlási zavar (Colony Collapse Disorder) -, de oka ismeretlen, s senki nem sejtette a bekövetkeztét, hiszen eddig minden rendben ment: a méhek szorgos munkával összegyűjtötték a mézet, azt elvették tőlük, s megkapták helyette a cukros vizet generációkon át. Aztán a rendszer hirtelen összeomlott. Az USA-ban a kaptárok 90%-ában pusztultak el, Nyugat-Európában 10-20%-os mértékű a rendellenesség, de a baj már Zala megyében is megjelent. A Newsweek fotókat közölt, ahol Kínában emberek porozzák be a virágokat kis ecsetekkel, létrákon állva, fáról fára járva. Ha nincs méh, nincs beporzás, és termés sem, amit megvehetnénk. A környezet, a gazdaság, a társadalom sok ponton kapcsolódik. A méhek eltűnése immár felbecsülhető gazdasági károkkal is jár. Évi kb. 1 trillió dollár értékű mezőgazdasági termést tesznek lehetővé, az összes mezőgazdasági termény körülbelül harmadát. Ez az átlagember élelmiszerének is kb. harmada, de a vitaminok, antioxidánsok, nyomelemek többségéhez viszont beporzás útján jutunk A cseresznye, alma, uborka, avokádó, dió, mandula, stb. nem terem a méhek munkája nélkül. A méhek elől az USA-ban egyrészt az intenzív nagyüzemi mezőgazdaság, másrészt a fűnyíró vette el az életteret. A szépen nyírt pázsiton még egy virágos növény (kutyatej) is szégyennek számít A vadvirágos rét a rovarok élettere nagyjából eltűnt. Az USA-ban a legnagyobb vetésterülete a nagy lakóövezeti területen monokulturálisan termelt, virág nélküli pázsitnak van Ezt csak vágják és öntözik, semmi másra sem használják. A méheknek és más rovaroknak viszont nagyon jól jönne ha ott is vadvirágok teremnének A biológusok sejtése: a méhek szorgos társadalma azért omlott össze hirtelen, mert nem hagyták őket élni, az élettér, a virág elvonás mértéke meghaladott egy küszöbértéket. A helyette adott cukros víz mennyisége és minősége pedig már nem ért el egy minimális értéket sem. Gazdáik úgy vélték még lehet rajtuk spórolni egy kicsit, még tekerhetnek egyet a présen. Tévedtek.

5 (gyarmatok) összeomlásának példája figyelmeztetést az emberi kolóniákra? Vajon az emberi társadalomban sok helyen egyenként leküzdhető kis helyi krízisek együttese adhat-e figyelmeztetést számunkra? Hetesi Zsolt tanulmánya átfogóbb képet ad, mint azok a tanulmányok, melyek egymástól külön-külön kezelik a környezeti és gazdasági bajokat (pl. Lovelock, Yergin [3,4]). Valójában még óvatos is a problémák felvetése, hiszen nem vizsgálja a többi stratégiai nyersanyag közeljövőben várható kimerülését (pl. platina, szamárium, ezüst, ón, ritkaföldfémek), valamint a termőföldek méretének csökkentése és gyors eróziójának ijesztő tendenciáit. (Ilyen gondok miatt nem érdemes például a nikkel-kadmium akkumulátorok tömeges elterjedésében gondolkodni.) Amit a dolgozat nyíltan nem mond ki, de a sorok között érezteti: az államgépezetet működtető politikusok (és apparátusaik) alapvető technikai, gazdasági ismereteik hiányában (vagy anyagi ellenérdekek miatt) nem alkalmasak a horizonton már ma is látható, közelgő válságjelek felismerésére sem, nemhogy ezek megoldására. Ez részben vonatkozik a reálgazdaság vezetőire is. A szervezett tudományról viszont nyíltan kimondja: A tudomány jelenleg nincs felfedező kedvében, a felfedezések arányában (már) csak az as évek szintjén áll visszazuhant arról a csúcsról, amely az 1870-es éveket jellemezte. Tézisek A tanulmány főbb tézisei ma ( ben) már jól körvonalazódnak, tapinthatóak: 1. Az energia árak növekedése miatt az infláció meglódul, s többé nem áll meg. 2. Az árak emelkedése miatt csökken a fogyasztás, emiatt a termelés, nő a munkanélküliség, tartóssá válik a válság. 3. Az árnövekedés miatt az egészségügy is válságba kerül, akadozik, helyenként összeomlik onnan járványok indulhatnak el. Ezt politikai zavargások követhetik, sőt éhínségek is. A harmadik világban a termésátlagok csökkenése miatt meglódulnak az élelmiszer árak, s az éhezés és járványok miatt 2040-ig milliárd ember halhat éhen. A tanulmány (nem eléggé) hangsúlyozott figyelmeztetése, hogy naiv az a remény, hogy majd a piacgazdaság mindent megold, a gazdaság a kényszer hatására majd megkeresi a kiutat. Ezzel egybecseng például Soros György véleménye is. A Globális kapitalizmus válsága című könyvben egyértelműen leírja, hogy nem igaz, hogy a piacok az egyensúly felé törekszenek. Ha magukra hagyják a piacokat a liberális szemlélet szerint a vállalatok addig halmozzák a tőkét, amíg teljesen felborítják a kereslet-kínálat egyensúlyát. Ha a piacok teljesen szabadon működnek, akkor a tőkekoncentráció megnő és elnyomorodás megy végbe, amivel Marx kapitalizmus-elméletében találkozunk - írja. A demokrácia ezért nem a kapitalizmus kísérője, hanem ellensúlya. A zöldnek nevezett erőforrások esete nem biztató: Fejlesztésre, építésre, gyártásra már nincs sem idő, sem annyi hagyományos energia, mint amennyi a jelenlegi termelés akár tizedét is adná később. Például a gazdag Németországban az államilag támogatott szélerőművek kapacitása a fogyasztás növekedésének ütemével sem tud lépést tartani, nemhogy átvenné például a hőerőművek helyét decemberéig naponta 400MW új, megújuló energia forrást kellene a hálózatra kapcsolni az összeomlás elkerülésére. Nagyjából ez a diagnózis. Ez reálisnak tekinthető, bár a számos részleten lehetne kellene gondolkodni, finomítani. A tanulmány nem tér ki rá, de sokszoros, súlyos történelmi tapasztalat, hogy összetett, soktényezős, nemlineáris folyamatoknál a vezetők előrelátó képessége az esetek 4/5 részénél nem működik. Érdemes ezt egy példán bemutatni. A monokultúra veszélye ig Írországban (de Európa más részein is) addig elképzelhetetlen éhínség ütötte fel a fejét a hirtelen megnövekedett esőzések miatt. Az írek fő étele, a krumpli, egy gombabetegség miatt megrothadt. Nem volt semmi más élelmiszer helyette. Szó szerint milliók haltak éhen, és százezrek menekültek el, jórészt kivándoroltak Amerikába. Mindez duplán elkerülhető lett volna. A földterületük bérletéért az éhező írek az éhség tetőzésekor, 1846-ban tonna búzát, tonna árpát és tonna zabot exportáltak. Ebből nem ehettek, mert a bérleti díjat nem enyhítették az angolok, a föld tulajdonosai. A gabonakereskedők viszont rekord hasznot vágtak zsebre. Az éhező, legyengült, s emiatt a tífusz járvány miatt is megtizedelt írek ínségkonyháit a liberális pénzügyi államtitkár, Charles Edward Trevelyan betiltatta, mondván ez pazarlás: hagyják a természetre a dolgok folyását. Ezután még újabb egymillió ír halt meg betegségekben. (Az államtitkárt munkájáért lovaggá ütötték.) Írország - ami előtte Európa szegény, de legsűrűbben lakott országa volt - szinte kipusztult. Néhány évtizeddel később az Európán végigsöprő peronoszpóra járvány a szőlőültetvényeket pusztította el hasonló módon, de ez kisebb károkat okozott, hiszen bor nélkül még nem halt szomjan senki. A monokultúrás termelés azonban rendkívül veszélyes. Ma éppen ilyen állapotban van a Föld. Az energiatermelés gyakorlatilag monokultúrás. Jóformán csak az olcsó kőolajra és földgázra alapozott a technikánk, minden más eltörpül mellette. Ez jelenti ma az egyik veszélyt, ezért nem pusztán pánikkeltés a fent idézett fizikus dolgozata. A Föld történetében eddig minden civilizáció hatalmas tragédiák közepette omlott össze. Főleg akkor történtek ezek a látványos, tragikus összeomlások, amikor legalább két probléma merült fel egyszerre: például peches módon egybeestek vezetési hibák (rossz uralkodó, korrupt államgépezet, rossz hadvezetés) és ellenség megjelenése vagy időjárási anomáliák (például hosszú szárazság, termőtalaj kimerülése, nagy esőzések, áradások). Ezért is kell gondolkodni azon: fenyegeti-e ilyen veszély a mai technikai civilizációt? Vagy már olyan sok biztonsági elem véd minket, hogy akár egyszerre bekövetkező, sokféle sokkot is ki tudunk védeni?

6 Fenyegeti-e tömeges összeomlás az egész emberiséget, vagy csak az európaiakat, netán minket magyarokat? Izgasson-e minket, ha éhen hal fél Afrika, vagy a másik fele járványokban pusztul el? Idegeskedjünk-e, ha az USA ingatlanpiaca és bankrendszere összeomlik, ha Anglia gazdasága példátlanul stagnál, ha a sanghaji tőzsdén pánik tör ki? Tudjuk-e magunkat mindettől függetleníteni? A mai világgazdaság a korlátlan mennyiségű olcsó energiára és az emiatt olcsó munkaerőre épült. Arra, hogy az indonéz, vagy pakisztáni gyerek nyersanyaggal együtt 1 dollárért állít elő egy márkás sportcipőt vagy inget, amit aztán Londonban 50 fontért, New York-ban 100 $-ért el lehet adni - s arra, hogy lesz olyan ügyvéd, vagy könyvelő, aki ezt ennyiért meg is veszi. Megteheti, mert sokat keres, a kötelező kiadása kevés, olcsó az energia, olcsó a lakásfűtés, a villany, a benzin. Ez utóbbi az, ami az árakat igazán mozgatja, ami minden ár mögött ott van. Évtizedeken át egy rövid időszak kivételével (olajembargó) csak $ között mozgott egy hordó olaj ára, ez lett a virágzó gazdaság egyik alapfeltétele. De jó előre lehetett tudni, hogy ennek az olcsóságnak vége lesz. Azt is, hogy körülbelül mikor: 2005 elején. Azt is, hogy visszafordíthatatlanul. Azt is lehetett előre tudni, hogy a levegőbe addig gond nélkül kiengedett széndioxid, metán és vízgőz egyszer klímaösszeomlást okoz, aminek több ember és élőlény lesz majd a vesztese, mint a nyertese. Tudni lehetett, hogy a harapófogó hamarosan bezárul. Az olaj már nem olcsó. Használható alternatívája még nincs és hosszú ideig nem is lesz. A klímaösszeomlás jelei viszont már most látszanak. A tendenciákból ítélve harapófogó előreláthatólag jól érezhetően környékén fog összezáródni. Ekkorra éri el várhatóan az olajkitermelés a maximális értéket, ekkorra válhat általánossá a gazdasági stagnálás, s ekkorra következik be a 11 évenkénti periódusokban tapasztalható ideges év. (Lásd a fejezet végét.) A jólét, a felemelkedés hajója már 2005 környékén léket kapott. Ha drasztikus lépéseket nem teszünk, ha minden úgy megy, mint eddig, a hajó 2012 körül már látványosan kezd süllyedni. Az első (a gazdag) világ sok polgárának lesz még mentőcsónakja. Mi itt a másodosztályon ezt már fájdalmasan fogjuk megélni, már nem mindenki tudja túlélni. A legszegényebb harmadik világban pedig törvényszerűen sokan meg fognak fulladni. Tragikus, hogy mindez előre látható volt, sok dolgot tehettünk volna ellene, de akik elsősorban felelősek érte - az olaj-és autóipar, a politikusok és állami apparátusuk -, nem sokat tettek, legfeljebb csak szónokoltak. A gazdaság már most akadozik [5]. A pénz olyan a gazdaságnak, mint a levegő az élőlénynek. Nélküle fuldoklik, megáll a növekedés. Ha nagyon kevés a szabadon mozgatható pénz, megindul az elhalás, a csődhullám. A drága energia viszont kiszivattyúzza a pénzt az átlagos család költségvetéséből, de a kis- és közepes cégek nyereségéből is ban már megindult a vállalati (és családi) csődök sora a fejlett világban is. Ez nagyon komoly figyelmeztető jel. A kisember értetlenül áll a környezetszennyezés, a magas energiaárak és a csődsorozat előtt. Látszik, hogy repedezett, omlik a társadalom védelmére kialakított mindhárom védőfal. 1. Megbukott a kutatói társadalom (például az előző fejezetben leírt fúzió, és a későbbi fejezetben leírt tértechnológiai módszerek kirekesztése miatt), de elsősorban az elemi energiatakarékossági módszerek bevezetésének hiánya miatt. 2. Megbukott a legnagyobb ipar, az autóipar mert a vízautók és az olcsó, benzin-vízgőz hibridek nem terjedhettek el. 3. Megbukott a politikai elit is, mert az autók fogyasztását nem korlátozta, mindig gerinctelenül engedelmeskedett az olajipar nyomásának. Ha a három védőfal közül legalább egy működőképes marad, még elkerülhető lett volna a baj, ami ma már a nyakunkon van. Ilyen nagymértékű, a társadalom három különböző védőfalát érintő, egyidejű katasztrofális hibasorozat véletlenül nem jön létre. Ehhez jól szervezett, sok pénzzel, hatalmas befolyással rendelkező szervezet kell. Ilyen a Földön csak egy van: az olajipar. Minden, ami az utóbbi évtizedben történt, kizárólag az ő érdekeit szolgálta, a széles társadalmi érdekek ellenében. Nem ilyen jövőt ígért nekünk még 2-3 évtizede a számtalan okos futurológus és politikus [6]. Mars utazást, fúziós erőművek ingyenes energiáját, a szabadidő bőségét, a technikai csodák özönét ontó társadalom ígéretét kaptuk. Miért nem valósult meg ez az álom? Mert az olajiparnak volt egy több hasznot hozó ötlete. Játékelmélet A közgazdaságtanban van egy nagyon jól ismert, alaposan megkutatott téma, ez a játékelmélet: ez sok esetben reálisabb képet vetít a valós piaci, gazdasági viszonyokról, mint amit a statikus klasszikus elméleti közgazdaságtan ad. A játékelmélet alapjait 1944-ben Neumann János és Oscar Morgenstern fektette le a Theory of Games and Economic Behaviour (Játékok és gazdasági viselkedés elmélete) című munkájukban. Ennek a modellnek a hatása az idő múlásával nőttön-nőtt, hiszen lehetett látni, hogy az egyensúlyi matematikán, a versengésen alapuló (kereslet/kínálat) modellek nem mindenhol írták le a valós közgazdasági folyamatokat. Nem magyarázták a valóságban megfigyelt magas cégösszeomlási vagy felemelkedési folyamatokat. Minden gazdasági folyamat nagymértékű, állandóan változó, bizonytalan környezetben játszódik le. Ezért a régebbi, az 1920-as, 1930-as évekig kikristályosodott, ún. egyensúlyi klasszikus gazdaságtan nem tudja a valós folyamatokat leírni. Az csak az Adam Smith által láthatatlan kéznek nevezett kereslet-kínálat egyszerű folyamataival számolt. Abban a modellben a technikai cégek állandó megújulási kényszer alatt működnek: egyre jobban, gazdaságosabban, olcsóbban állítják elő terméküket. Így törekszenek nagyobb piaci részesedésre, ezáltal nagyobb haszonra. Valóban van a piacon több ilyen szegmens is: például az elektronikai, vagy a szerszámgépipar, ahol egyre fejlettebb termékeket látunk gyorsan csökkenő árak mellett. Joseph Schumpeter, neves harvardi közgazdász írta már 1942-ben: A reálisan létező kapitalizmusban azonban a tankönyvekben ábrázolt képtől eltérően nem az árverseny számít, hanem az új termékek, új technológiák, az új ellátási formák versenye.. ami magának a vállalatnak a fennmaradását veszélyeztetheti. Az óriás cégek által uralt energetikában azonban markánsan más a helyzet. Rájöttek, hogy a tétel megfordítása is igaz: Ha nincs verseny, ha az új, versenyképes technikai megoldásokat elnyomják és ebben együttműködnek, akkor minden pénz, s így minden hatalom az övék lesz. Az a benzin, ami 15 éve még 50 Ft volt, ugyanazt tudta, mint a mai, ami hatszor annyiba kerül. A földgáz is ugyanolyan, mint akár 10 éve, csak már tízszer annyiba kerül. Az az autó, amit ma megveszünk, nem megy gyorsabban, nem fogyaszt sokkal kevesebbet, mint amit 20 évvel ezelőtt vásároltunk, csak a formája szebb. A Ford T-modell (az első, nagy tömegben gyártott gépkocsi) a 30-as években gazdaságosabban üzemelt, mint bármelyik mai gépkocsi. (Igaz, a városokban azzal gyorsabban is lehetett haladni, mint ma.)

7 Ma a valós gazdaságban mindkét modellt, sőt keverékeiket is látjuk működés közben. Az elektronikai ipar a klasszikus egyensúlyi közgazdaságtanon alapul, amely az éles versenyt, az egyre javuló termékeket tekinti a profitszerzés útjának. A kooperatív játék elméleten alapuló energetika ezzel szemben széleskörű együttműködéssel, a verseny kiküszöbölésével, az innováció elnyomásával növeli a profitját: ahol a kölcsönös összefonódás, a színfalak mögötti kapcsolatok szálai láthatóan elvezetnek a politikához, az autóiparhoz és a szervezett tudományhoz. Ez az, ami rendkívül veszélyes a társadalom ezen szűk körön kívül rekedt részére, a többségre, azaz ránk nézve. Nézzünk példát egy Kartellre őszén kis hírben közölték az újságok: Brüsszel lecsapott a parafinkartellre. (Alcímben: A MOL is hatalmas büntetést kapott. ) Ebben a példában a játékelmélet szép gyakorlati példáját látjuk.. Az olajcégek évtizedekig együttműködnek a parafinárak magas szintjének fenntartására ezért drágább a díszgyertya és a rágógumi. Ezután a Shell lebuktatja a parafinmaffiát, ezért őt nem bünteti az Az összeomláshoz vezető széles út Paul Ormerod, angol közgazdász, rendkívül érdekes könyvet írt Why Most Things Fail (Miért nem sikerülnek a dolgok) címen [6]. Azt vizsgálta, mikor miért omlanak össze a cégek. A kisebb-nagyobb cégek eltűnésének okai hasonlítanak ahhoz, ami az élővilág történetében (de sajnos jelenében is) gyakran tapasztalható, sőt ahogy a hatalmas kihalásokat a Föld történetében már többször is láttuk. Az Egyesült Államokban (ami robosztus piacgazdaság) minden évben a cégek mintegy 10%-a tűnik el. De az óriás cégekre is jellemző ez a jelenség. Példaként Ormerod megvizsgálta a világ 100 legnagyobb cégének sorsát 1912 és 1995 között. Ebből 29 csődbe jutott (ezeket részben fölvásárolták), 48 teljesen eltűnt, 52 cég élte meg ezt a majd 100 éves periódust. A legrégebbi 100 közül csak 19 maradt meg, ezek javarészt olajtársaság. Természetes, hogy távíró cégek, hajózási vállalkozások, vagy vasúttársaságok eltűntek a legnagyobbak közül, és olyanok emelkedtek föl, amelyek a számítógépgyártással vagy szoftveriparral kapcsolatosak - amelyek 1912-ben még a fantázia szintjén sem léteztek. Tény, hogy - mint az élővilágban, ahol a legtöbb faj idővel kipusztul - a cégek sorsa is az, hogy elpusztuljanak. Amikor Ormerodtól megkérdezik leendő vállalkozók, hogy hogy lehetne egy jó kis céget csinálni, mindig azt a cinikus választ adja: vásároljon egy nagy céget, és várjon. Az 1820-as évek Angliájában például több tucat cég alakult csak azért, hogy vasúti kocsikat és mozdonyokat gyártson: egy évtizeden belül nagy többségük eltűnt. Ugyanez volt a helyzet a villanymotor és generátor gyártás felvirágzásakor, de az elektronika, a félvezetőipar, és különösen a szoftverüzlet is ezer és ezer kis cég megalakulását majd gyors eltűnését látta. Ez természetes folyamat még akkor is, ha nem szól közbe háború, természeti katasztrófa, vagy dilettáns államvezetés. A cégek változó piaci körülmények között működnek, a jövő mindig bizonytalan, mindig fel-felbukkannak újabb és újabb technikai találmányok, ami átrendezi a piacot. Az üzleti élet bevált stratégiája a növekedésre, a tőkeerő növelésére az, ha egyesülnek. Ez lehet békés, de lehet ellenséges szándékú kivásárlás. Mindkettőre látunk elég példát vagy kísérletet bármilyen gazdasági szektorban, de elsősorban a bank- és olajiparban. Az olajcégek nagy találmánya, hogy a bizonytalan jövőtől nem kell félni, nem kell kitalálni mit hoz a jövő ha azt ők irányítják. Az alapkérdés itt is az, hogy két konkurens cég elindítson-e egymás ellen árháborút műszaki fejlesztés segítségével, vagy csöndes együttműködéssel megtartsák-e árszintjüket? Két teljesen eltérő, markáns stratégia alakult ki: az egyik az éles árversenyre, minőségi versenyre, a folytonos innovációra alapul, a másik pedig ennek az ellenkezője - a széleskörű együttműködésre és a körülmények mesterséges befolyásolására. Ez utóbbi az olajipar, de általában az energiaipar játékstratégiája. Az energiaipar nem csak az olajipart jelenti, ide tartoznak az atomerőművek, a vízi erőművek, vagy szélerőművek egyre növekvő egységei. Mindenesetre az olaj- és földgázipar a domináns szereplő, az árszintet meghatározó. Ezen a szinten egy évi 6-8 trillió dolláros bevételt hozó üzletről van szó, de ha hozzászámítjuk az ehhez szorosan kötődő autóipart, a mezőgazdasági gépek és repülőgépek, netán a katonai teherautók, tankok, stb. iparát, akkor körülbelül évi trillió dolláros iparról beszélhetünk. Ekkora ipar már megengedheti azt magának, hogy ne mások által fölállított szabályoknak engedelmeskedjen, hanem ő maga állítsa föl a szabályokat. A játékelméletben ennek a sikeres stratégiának legegyszerűbb szabályát Anatol Rapaport találta meg: a megnevezése tit for tat azaz adokkapok. Ezen elv szerint a játékosok csak két szabálynak engedelmeskednek. Az első lépésben együttműködnek, és az összes többi lépésben megnézik, hogy mit léptek a versenytársak az előző lépésben. Ha mindig együttműködtek, akkor ezután is teljes körű lesz az együttműködés. Ez pedig nem a késhegyre menő árverseny, az idegőrlő innováció stratégiája. Ezért azokban a tankönyvekben, ahol csak a kereslet és kínálat modellje szerepel, nem tudják megmagyarázni a nebulóknak a környezetükben tapasztalható legfontosabb, legelemibb gazdasági folyamatokat sem. Amikor Neumann János 1944-ben egyszerre dolgozott a számítógépek elméletén, az atom- és hidrogénbomba elméletén és gyakorlatán, és kidolgozta a játékelmélet közgazdasági alkalmazását, még nem gondolta, hogy ez utóbbi nagyobb durranás lesz mint a hidrogénbomba. Azóta számos matematikus és közgazdász tovább finomította és javította a játékelméletet. Egy közülük hírnévre is szert tett, ő John Nash, akiről a Csodálatos elme című film is készült (Russell Crowe főszereplésével). Az ő elmélete a fiúk udvarlási, nőhódítási esélyeitől kezdve a női divaton, béralkun vagy fegyverkezési versenyen át az élet számos területén alkalmazható, de elsősorban a gazdasági folyamatokra. Így érthető meg, hogy az ún. Nash egyensúly hogyan áll be. Ez a szereplők együttműködésén, vagy/és egyes szereplők kiugrásán, árulásán alapul. Egy cég tehát választhatja azt a stratégiát is, hogy olcsóbban adja termékét, ekkor a többiek vagy követik, vagy megfojtják. (A Csodálatos elme című filmben sajnos nem járták körbe Nash elméletét közérthetően.) A Nash egyensúly egyfajta stabilitást fejez ki: ha elérték ezt az egyensúlyi szintet, tovább egyik játékosnak sem érdeke egyoldalúan eltérni az egyensúlyi stratégiától és más stratégiát használni, ha közben a többiek nem térnek el a saját harcmodoruktól. Azaz, ha egy játékos tudja, hogy a többiek hogy viselkednek, mit fognak lépni, akkor neki is az egyensúlyi stratégiát érdemes használnia. (Ez a szklerotikus változásokat nem kedvelő rendszerek viselkedésmódja.) Neumann nyomán bizonyítható, hogy ennek a játéknak mindig van egy egyensúly pontja (a számítási eszköz egy Brouwer típusú fixpont tétel). John Nash ezért a meglátásért 1994-ben Nobel díjat kapott, az újabb kiterjesztéséért pedig Harsányi János. (Bár Neumann János triviális, magától értetődő dolognak vélte Nash eredményeit.) A köznyelv egyszerűen csak Kartell -nek nevezi ezt az árfelhajtó, csöndes, a kulisszák mögötti együttműködést. Ez azonban látszólagos ártatlansága ellenére is a társadalomra nézve rejtett, de túlzások nélkül is halálos csapdát sejthet. Az energetika területén pedig nem feltételes módban kell fogalmazni, ott garantáltan milliók (tízmilliók) életét veszi el a kartellezés.

8 Európai Bizottság, de a többiekkel 676 millió Euró bírságot fizettetnek. A Shell kiugrott a kartellből, jól járt. Akik benn maradtak büntetést fizetnek, s ezután olcsóbb lesz (egy picit) a paraffin, s a kisember olcsóbban vesz majd díszgyertyát. Az Európai Bizottság elégedetten dől hátra kényelmes székében, mert jól odacsapott a gaz parafinkartellnek, mi pedig a híradót nézve otthon elhisszük, hogy a benzin és a gázolaj áráról még véletlenül sem esett szó abban a St. Moritz-i, vagy budapesti luxusszállodában, ahol a parafinkartell évi rendes megbeszélését tartották kék szalon fedőnév alatt. Így mindenki jól jár. Csak más-más mértékben. (Valószínűleg ezért nem gyárt például a versenyszférában működő General Eletric elektromos autókat.) Megvannak a formális és informális csatornák arra, hogy veszélyes eseményeket időben hárítsanak. A valós előállítási értéktől teljesen elszakadt, kartellezéssel beállított áraknak a társadalomra veszélyes következményei vannak, melyek később, hirtelen és előre nem látható helyeken, módon jelentkeznek. A tömegturizmus (fapados repülés) piaca már 50 dollár/hordó felett elkezd szűkülni. Az élelmiszer árak dollár/hordó felett vészjóslóan megugranak, a lakáspiac (fűtés, alapanyag árak) 100 dollár/hordó fölött összedől, maga alá temetve a lakáskölcsönökön alapuló pénzügyi szolgáltatókat is dollár/hordó fölött pedig a hosszú távú munkába járás, ingázás is gazdaságtalan. Ekkor szűkül a munkahelyek piaca is, Mivel az energiaiparban az árualap, a kőolaj és földgáz mennyisége (a mai technika szintjén) véges, könnyen manipulálható a piac. Az egyensúlyi ár bárhová beállítható, hiszen a csapok nyitásával-zárásával a kínálat könnyen szabályozható az egyensúlyi érték rövid időre 50$/hordó értékre leszorítható, vagy akár 200$/hordó szintre felvihető mert még ott is lesz fizetőképes kereslet. De minden egyensúlyi értéknél lesz néhány olyan iparág, ami már nem életképes, mert azon a szinten már eltűnik a fizetőképes kereslet. Értékelemzés Ma a közel-keleti olaj nagy részét hordónként körülbelül dollárért lehet fölhozni a föld alól. Ugyanennyiért lehet finomítani, és ugyanennyiért lehet elosztani is. (Igaz, a kimerülőben levő északi-tengeri olaj és az ugyancsak kimerülőben levő Mexikói öböl olaja, vagy az ugyancsak kimerülőben levő kaszpi-tengeri olaj felhozatala kissé drágább, de a jelenlegi körülbelül 100 dolláros ár mellett még ez is hatalmas profitot hoz. (Tekintve, hogy mindegyik állam többé-kevésbé megadóztatja az olaj és a benzin árát, érdekük a magas árszint fönntartása.) Mekkora a buborék része az olaj árának? Ha a versenyszféra szabályait használnánk, akkor a költség + 30% haszon számítás alapján maximum kb. 20 dollár/hordó lenne ma a nyersolaj tisztességes ára. Szaúd Arábiában egy hordónyi olaj kiszivattyúzása csak fél dollárba kerül. Irakban ez maximum két dollár, az orosz tajgán öt, és az Északi tengeren már nyolc. A Mexikói öböl 3 km mélyen levő kútjaiból pedig dollárért lehet felhozni az olajat. A finomítás és elosztás-szállítás költsége is körülbelül két dollár hordónként. A 80-as, 90-es években azért maradt az olaj ára a 15 dolláros szint körül, mert még nem kezdődtek meg a mélytengeri fúrások. A 20 dollár/hordós ár már jelenős hasznot hoz a kitermelt olaj nagy részénél, de a mély tengerből kitermelt maradékra is hoz még hasznot. Minden ár, ami a 20 dollár/hordó felett van tiszta haszon, ezért már nem kell dolgozni. Az már buborék. Csak összehasonlításként: az USA-ban (ahol az autóipari munkások jól keresnek) egy autón körülbelül 5% haszon van ez az elfogadott érték. Ha ezt a haszonkulcsot használnánk, akkor az olaj ára körülbelül dollár/hordó lenne. Ehelyett dollár között mozgott, így a profit az addigi érték szorosára emelkedett. Ezt már nem viseli el a gazdaság, s azt végképp nem, hogy a bankárok is vérszemet kaptak, s ők is hasonló haszonnal kezdtek dolgozni. Az olajár letörésére csak egy módszer létezik: a keresletet kell csökkenteni ezt pedig a találmányok teszik lehetővé. Ha a legegyszerűbb találmányokat használnánk, az kb. harmadával csökkentené a keresletet. Akkor körülbelül 15 dollár/hordó lenne az ár, hiszen nem lenne szükség pl. a drágább mélytengeri fúrásokra. Ha pl. az Ottó-Stirling motorok kombinációt is használnánk, akkor további keresletcsökkenés (és szennyezés-csökkenés) keletkezne. Ekkor az olajár kb. 12 dollár lenne hordónként. Ha a Papp József-féle szabályozott fúzió 1968-ban elterjedhetett volna, már csak kenőanyag, műtrágya és műanyag alapanyagként kellene az olaj, ára kb. 8 dollár/hordó lenne Ettől fél a mai olajipar. A buborék, magyarán a jogosulatlan haszon mértéke elképesztő, mert minden, ami a 8-10 dollár/hordó ár felett van, ezt a buborékot növeli. Így a gazdaságból tisztességtelenül elvont, csak a buborék méretét növelő pénz értéke évi 6-8 trillió dollárra rúg. Ez már néhány év alatt akkumulálódva elég egy társadalmi összeomláshoz Ördögszar Juan Pablo Perez, az OPEC venezuelai alapítója nevezte így az olajat, mert látta, hogy bajt hoz: Pazarlás, korrupció, a közszolgáltatások szétesése jellemezte Venezuelát az első nagy olajáremelkedés idején. Csalás, szélhámoskodás, kivételezés, kenőpénzek, erőszakoskodás, korrupció, nyomásgyakorlás, kémkedés, közvetlen terror. Az Economist című hetilap írt így az olajáremelkedés elemzése kapcsán jan. 19-én (44. old) elemző cikkében, amikor a régi szép idők Standard Oiljának, s az olajipar ős apjának, s utódainak viselt dolgait elemezte. Az olajjal mindig baj van. Ha olcsó, fut a gazdaság, de a környezetszennyezés már fenyegető. Ha drága: beszakad alattunk a hártyavékony jólét. Ekkor előkerül a szén a lomtárból, mert olcsóbb, de az még jobban szennyez. A kiút: csökkenteni kell a szén és olajfüggőséget. Ezzel a véleménnyel sokan egyetértenek, csak a megoldást nem ismerik, vagy amit annak vélnek, az csupán délibáb, mint a szél vagy napenergia... Az államgépezet és a gépezetet fenntartó adófizető érdeke homlokegyenest eltér. Az adóalany ahogy minket a gépezet tagjai neveznek azt szeretné, hogy alacsony legyen az energia ára, s a haszonkulcs ne legyen nagyobb mint 20-30%, ami a versenyszférában szokásos. A paraffin (és más) kartellek viszont ellenőrzés, átláthatóság, elfogulatlan ár és értékelemzés hiányában tetszés szerinti szintre viszik az árakat, úgy, hogy nekik nagyon megérje. Számukra egyetlen igazi, kiszámíthatatlan veszély van csupán: a nyughatatlan feltaláló. Az olajcégek szempontjából ezt az előnyös együttműködést zavarhatják meg ostoba feltalálók veszélyes találmányaikkal, ezért bizonyíthatóan figyelnek erre.

9 s elindul az a lavina, amiről a bevezető tanulmány szól. Miért veszélyesek apró találmányok? Avagy: Miért hagytuk, hogy így legyen? Elöljáróban le kell írnom: ahhoz a törpe kisebbséghez tartozom, akik szerint a mi generációnknak (sincs) nincs joga a mögöttünk jövők elől felélni, ostobán eltékozolni pótolhatatlan anyagokat (ezek között a földgáz és az olaj csak egy szelet, bár a legnagyobb), s kipusztítani élőlényeket. Ezen piciny csoport gondolja csak, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a felhasználás csökkentésére de nem a fogyasztás, az életminőség rovására, hanem a technikai szint emelésével, például az olaj és gáz kiváltásával (lásd a Papp-féle szabályozott fúziót az utolsó fejezetben, vagy az elektrontornádót a következő fejezetben). De ezeknél sokkal egyszerűbb megoldásokat is ismerünk jó száz éve: a hagyományos, a XIX. századi fizika alkalmazásával is jelentős olajfogyasztás és szennyezés csökkenést lehetett volna elérni. Az üzemanyagba juttatott vízcsöppek esete erre a legjobb példa. Százával találták meg újra és újra ezt a lehetőséget. A reménykedő feltalálók mindig elbuktak. Az olaj-, autóipari falanx egymást figyelve, váll váll mellett együttműködve sehol nem engedte a sokféle formában felbukkanó eljárásokat elterjedni. Mindegyik játékos tudta, hogy komoly profitveszteséget szenvedne el először ő, aztán a többiek -, ha ezt az öngyilkos lépést megtenné. Igen sok országban, köztük nálunk is kidolgoztak olyan eljárásokat, melynek segítségével például apró vízcsöppeket lehet mind a benzinbe, mind a dízelolajba juttatni. Ezáltal a motor hengerében robbanási folyamat során a vízcsöppecskék is elgőzölögnek, párolognak a tágulás során, munkát végeznek a dugattyún. Valamennyire rontják ugyan a termodinamikai hatásfokot, de a környezetbe kiengedett veszteséghő mennyisége is csökken, ezért összességében kevesebb üzemanyagra van szükség. Csak a rend kedvéért írom le: Az Otto (benzines) motoroknál kb. az üzemanyag háromnegyedét égetjük el hasznos munkavégzés nélkül, a Diesel (gázolajos) motoroknál pedig a kétharmad részét. Ezt a tékozlást ez élővilágban sehol nem tapasztaljuk. Ez a pazarlás többféle módon is csökkenthető. (A Vízautók részben az előző kötetben erről írtam, fényképekkel együtt.) A mai technikai társadalom emblematikus, általánosan elterjedt motorjai nem egyszerűen gyengécskék, hanem technikailag indokolatlanul, irracionális módon pazarlóak, ezért egyben szennyezőek is. Több szinten is régóta tudnánk csökkenteni ezt a pazarlást. Mind az égés során (vízadagolással) a munkahengerben, mind a kilépő füstgázok hőenergiájának további hasznosításával. Az üzemanyaghoz hozzáadott víz szuszpenzió létrehozásának módját már olyan sokan újra és újra feltalálták, hogy külön nemzetközi osztályozási számot kaptak a szabadalmi hivatalokban: ez a FosB47/2 sorszám. Ha csak az utóbbi évtized angol nyelvű szabadalmi kivonatait számoljuk ebben a témában, akkor csak erre 127 találatot kapunk csak az ep.espacenet.com szabadalmi keresőprogrammal. De ennél jóval többen találták meg az üzemanyag fogyasztás és környezetszennyezés csökkentésének ezt a kézenfekvő, logikus megoldását. Sok feltaláló nem jutott túl a nemzeti szakaszon, azaz más országban nem jelentette be a szabadalmát, hamarabb feladta a kilátástalan küzdelmet az olajcégekkel szemben... Hadd legyek részrehajló, ezért a sok hasonló megoldás közül csak egy, a 127-es listán nem is szereplő, kiváló magyar találmányt emelek ki. Az 1998-ban A lajstromszám alatt közzétett szabadalom címe: Stabil makromolekuláris diszperz rendszerű, vizet tartalmazó folyékony üzemanyag készítmény belső égésű motorok hibrid motorként történő működtetésére, valamint eljárás a készítmény előállítására. A feltalálók Fülöp Levente és Bertha András, ha jól tudom a Veszprémi Egyetem kutatói, oktatói. Eljárásukkal kókuszolaj zsírsavjaiból előállított emulgeátorral tömegszázaléknyi vizet lehet stabilan elkeverni benzinben és gázolajban is. Így kevesebb üzemanyag mellett ráadásul még 10-15% teljesítmény növekedést is el lehetett érni a kísérletek során, a motorok bármiféle átalakítása és károsodása nélkül. Az eljárás egyszerű, a kókuszolaj tömegigény esetén olcsón szintetizálható. Így a keverék ára a benzin áránál 10-20%-kal lehetne olcsóbb, s korlátlan ideig tárolható, nem egyesülnek, s süllyednek le a tartályban az apró vízcsöppek. Mivel csökken az elégetett szénhidrogének mennyisége, a CO 2 (és a mérgező nitrogénoxid) mennyisége is csökken az ózonnal együtt. Így az EU 2020-ra tervezett 20% CO 2 kibocsátás csökkentés már egy évtizeddel hamarabb teljesíthető lett volna, ráadásul a reálgazdaságnak kedvezőbb, alacsonyabb olajárak mellett. Ezt persze csak mi, kívülállók gondoljuk így. Az olajipar cégkultúrája más ott érthetően a következő negyedévi haszon számít csak, s az ilyen találmányok épp azt veszélyeztetik. Válaszuk ezért: Nem! Mondjunk nemet a nemre. Mi kell ahhoz, hogy a nemből igen legyen? Kíváncsiság. Nyitott gondolkodás. Nyitottság a kockázat vállalásra. És amikor a probléma megoldhatatlannak látszik, amikor a kihívás a legnehezebb, amikor mindenki más a fejét rázza, mondjuk azt: gyerünk! (Elnézést, csak most vettem észre, hogy véletlenül a Shell cég hirdetését másoltam be a fenti bekezdésben a Newsweek 2008 szept. 22-i számából de száz hasonló blöffel találkozhatunk bármely nívós hetilapban.) Persze az emulziós üzemanyaggal nem ezek helyettesítésére szolgálnak az ilyen hirdetések. S ha ezt meg lehet tenni, akkor bármi mást is, amit csak akarnak. A vizes szuszpenziót csak az olajcégek tudnák forgalmazni saját kúthálózatukon keresztül, amelyet természetesen lévén ez az állam által szabályozott monopólium nem adnak meg akárkinek. A feltalálóknak mindeddig nem adott esélyt az olajipar. Az autóipar persze keresztülhúzhatta volna ezt a számítást, ha a karburátor, vagy a szívótorok mögé apró vízcsöppeket porlasztó készüléket helyez - de ezt az egyszerű technikai lehetőséget is megsemmisítette valamilyen módon az olajipari érdekeltség. A porlasztóba juttatott finom vízköd sokféle módon létrehozható s szabályozható. Erre is tucatjával találhatunk megadott szabadalmat. A motorok működése során a kipufogócsonkon át távozó veszteséghőt is sokféle külső égésű

10 motorban hasznosíthatjuk még, ezek a hibrid vízautók. (Részletesebben lásd a Vízautók... Antigravitáció c. könyvben.) Csak az utóbbi évtizedben mintegy 30 ilyen találmány született (egyetlen adatbázis adatai szerint), de az utóbbi 50 év során ennek többszöröse, különösen a 70-es évek első olajárrobbanásának idején. Ezekkel az üzemanyag fogyasztás és a légszennyezés is további 15-30%-kal csökkenthető. Ezek után nem csoda, hogy a belsőégésű motorok nagy mennyiségű hulladékhőjét hasznosító talán száznál is több működőképes találmány nem valósulhatott meg. Bármelyikük olyan mértékben csökkentette volna az olaj iránti keresletet, hogy számukra veszélyesen alacsony szinten állt volna be egy újabb Nash egyensúlyi pont. S ha az első ilyen találmány elterjed, akkor ez veszélyes precedenst terem, mert utána jön a másik, a 2008-ban a legutolsó ilyen találmány egy nagy energiasűrűségű, ravasz, hatékony, kisméretű szerkezet. (Feltalálója: F. Claudio, szabadalmi száma EP ). A feltalálók között már megjelentek a kínaiak is, de bőven van köztük orosz, koreai és japán, sőt egy Trinidadból is. Számos szolgálati szabadalom is akad köztük: a Siemens, Ford, Hyundai, Honda, Nissan mérnökeinek munkái (a sok garázsfeltaláló mellett). A szabadalmak sorát olvasva gondolkodóba eshetünk: értelmes mérnökök hogy lehetnek annyira ostobák, hogy nem veszik észre: az olajipar profitját fenyegetik. Örülhetnek, ha csak vállon és nem arcon veregetik őket, miközben a páncélszekrények mélyére kerülnek a megoldások. A belsőégésű motor és hulladékhőjét hasznosító gőz vagy Stirling motor hibrideken kívül sokkal jobban ismertek az Otto motor és elektromos motor hibridek is. Rejtélyes módon pl. a Toyota nem a legegyszerűbb, már az autózás hajnalán is megvalósított hibridet készítette el a PRIUS-nál. A legegyszerűbb esetben az autó alapvetően elektromos hajtású (kerekenként egy-egy villanymotorral). A belső égésű motor csak egy generátort működtet szükség esetén, ami szükség esetén a merülőben levő akkukat tölti. Így nem kell tengelykapcsoló, sebességváltó, differenciálmű, kardántengely. Ez a hajtást egyszerűbbé, olcsóbbá, megbízhatóbbá teszi, s az autó súlya és így fogyasztása is csökken. Így a szokásos 1200 cm 3 - es négyütemű motor helyett akár egy 600 cm 3 -es bolygódugattyús (Wankel) motort használnánk, aminek csak 2 mozgó alkatrésze van, vagy termo akusztikus motort (lásd ábra). Így tovább csökkenhetne a motor tömege, löket térfogata. De ha az elektrontornádóval termeljük az elektromos áramot (lásd következő fejezet), akkor sem belsőégésű motorra, sem üzemanyagra nincs szükség. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a ma sorozatban gyártott autók elveiket tekintve, a lehető legrosszabb hatásfokúak, rendkívül pazarlóak (ezért szennyezőek is), ráadásul bonyolultak ezért drágák is. Mégis alig hallunk egy pisszenésnyi kritikát sem az autósmagazinokban vagy az újságok (bújtatott reklám) termékismertetőiben. Következésképpen egy tragikusan rossz szerkezetű, erőforrásainkat tékozló, a jövőt felélő ipari komplexumot tartunk életben, ami egyértelműen régóta elszívja és elzárja a lehetőségeket a sokkal jobb, versenyképesebb termékek elől. Részben a színfalak mögötti ár és termék kartellel, részben fizetett hirdetések segítségével. Nézzünk pl. egy ESSO hirdetést: Energia. Környezet. Gazdaság. Nem könnyű egyeztetni az igényeket. Ahogy az energiafogyasztás nőttön nő, egyre nehezebb lesz. A válasz az új technológiákban rejlik, mióta ez az ipar elindult. Már hatalmas eredményei vannak: A kifinomult fúrási technikáktól kezdve, melyek több olajat és gázt adnak kevesebb kútból a fejlett üzemanyagokig, amik kevésbé szennyeznek és javítják a fogyasztást. De még jobb módszereket is keresünk, melyek az energiaforrásainkat még jobban hasznosítják és teljesen új utakon járnak. Ez nagy kihívás. Mert bármit is fedezünk fel, annak a gyakorlatban is kivitelezhetőnek kell lennie. Nem csak Bristolban és Bostonban, hanem Pekingben és Bankokban is. És a környezetet is kímélnie kell. Ezért az új olaj és gázforrások keresése mellett az ESSO az emberség legfontosabb forrását is megcsapolja: ez a gondoskodás. Több pénzt költünk kutatásra, mint bármely másik cég, többet mint évi 500 millió Eurót. Majdnem húszezer kutatót és mérnököt alkalmazunk. Az elmúlt évtizedben több mint szabadalmat kaptunk Az ESSO-nál nem állunk meg, a világ legjobb agyait használjuk, hogy a válaszokat megtaláljuk Lehet, hogy ezt elmondták az Európai Parlamentben is? Mert ott nemrég szakadt le a plafon Az olajipar (Joseph Goebbelshez méltó) propaganda és jól koordinált szervező munkát végez. Még szűk körben se terjedhet el, hogy jelentősen csökkenthető a fogyasztás és környezetszennyezés pusztán a 150 éve ismert fizikai és műszaki elvek felhasználásával. Ez az olajipar egyetlen elismerésre méltó tevékenysége - csak ebbe belerokkanunk. Háztartási energetika Nézzünk más energia felhasználási területet is: például egy átlagos családi házat. A háztetőre kihelyezett fotoelektromos napelem, vagy a Nap hőjét közvetlenül befogó napkollektor (az első világban) már kezd elterjedni. Mindezen eljárások, bár egyre olcsóbbak, még mindig drágák. Még meghaladják a jelenlegi - és egyre növekvő - ipari árakat. Ezért nem volt érdeke - de lehetősége sem - az energiaiparnak, hogy ezt a megoldást megsemmisítse, hiszen ami náluk is drágább, azt békén hagyják. De egy jóval egyszerűbb, gazdaságosabb megoldással a megsemmisítés már megtörtént. Ebben a rendszerben a háztetőre olyan napkollektor került, amelyikben tükrök segítségével melegítettek fel olajat kb. 160 C-ra. Ez a forró olaj egy hőtárolóba jutott, ahol egy bizonyos típusú sót olvasztott meg. Az olvadt sóban sokkal olcsóbban, kisebb térfogatban tárolható a hőenergia, mintha ezt elektromos energia formájában, akkumulátorokkal tennénk. Ezt a hőt aztán vagy fűtésre használjuk közvetlenül, vagy pedig termo akusztikus gépek segítségével kisméretű, olcsó, egyszerű szerkezet segítségével, elektromos energiát állítunk elő, akár éjjel, akár nappal. Ezt a rendszert többen is feltalálták már. Éppen egyszerűsége és olcsósága miatt, illetékes helyen észrevették veszélyességét (olvasni is ritkán lehet erről a megoldásról). Ennek talán az is az oka, hogy az olaj- és gépkocsi-ipar hirdetéseiből jócskán profitáló média nem mer, vagy nem tud erről beszámolni. Ez az olvadt só segítségével működő rendszer jóval olcsóbb lenne, mint a mostani félvezetős napcellák rendszere. Ezért az energetikai ipar szorosra zárta sorait, és a rendszert, és ezt az új, veszélyes vetélytársat kiiktatta. Hasonló történetet lehetne mesélni például az abszorpciós klímaberendezésekről is. Rekkenő nyári melegben különösen a nagyvárosok hőszigeteiben ma már klímaberendezés nélkül nem lehet megélni. Régóta tudják, hogy abszorpciós berendezésekkel remekül lehet hűteni, régebben kisebb-nagyobb teljesítményű hűtőszekrények nálunk is készültek ezen az elven. Ha egy épület tetejére nagy hőelnyelő paneleket helyeznénk föl, kis mennyiségű elektromos energia segítségével lehetne hűteni, klimatizálni épületeinket. Ez a rendszer hőszivattyúként is működhetne. Tehát akkor, amikor a külső hőmérséklet mindössze 5-15 C, jó hatásfokkal használható lenne fűtésre is. Ez is veszélyes Disruptive Invention, azaz a játékszabályokat átíró találmány, ezért megtörtént az érdekelt cégek együttműködése - ez az ötlet sem juthatott el a piacra.

11 harmadik... Újabb lépésként a motorból kilépő hulladék hőt is össze lehet gyűjteni: például olvadt só segítségével. Így a zsúfolt belvárosban széndioxid kibocsátás nélkül is lehetne a dugóban araszolni egy külső égésű Sterling motor nyomatékával. Bár ez az eljárás kétszáz év óta ismert, kipróbált, mégsem terjedhetett el. Ez mutatja, hogy az olaj- és az autóipar a Nash-féle egyensúlyon alapuló kooperáción és az innováció elnyomásán működik, nem enged kalózkodást, kitörést,technikai haladást. Alapvetően másként működik, mint a versenyszféra, és nem a közérdeket szolgálja. Miért lehetséges az összeroppanás? A válasz: mert mindez megtörténhetett. Mert a társadalom erre a célra drága pénzen felépített védelmi rendszerei működésképtelenek. Mert azzá tették őket. Az olaj és az autóipar saját szempontjaiból kiindulva a maximális profitot adó utat választotta, ám közben a vele és belőle élő iparágakat tönkreteszi. Például a mezőgazdaságot, a turizmust, a légi közlekedést, az építőipart, az élelmiszeripart, a feldolgozóipart és bankszektort - ahol a magas energiaárak miatt már megindult a csődsorozat. Az elektronikai ipart és az elektronikus médiát nem érinti szerencsére az energetika szárnyalása, de a papír alapú újságokat már igen, mert a papír ára és a munkaerő ára növekszik. A tankönyvi közgazdaságtan aranyszabálya a folytonos innováció. Ennél is erősebb vasszabály viszont a maximális profit elérése. Ezt az energetikai iparban éppen hogy az innováció teljes kiirtásával érték el, majdnem teljes sikerrel. Ennél viszont még erősebb szabály lenne az, amit az emberiség történetében minden vallás többé-kevésbé így ír le: élni és élni hagyni. Az olaj- és autóipar ezt a legelemibb szabályt nem tartja be. Elég ehhez megnézni a benzinkútnál az árakat, vagy azt, hogy az USA-ban körülbelül 12 liter/100km a gépkocsik átlagos fogyasztása a terepjárók miatt, holott technikailag kis módosításokkal (a már említett vízadagolással vagy durranógáz adagolással) 6 liter/100 km-es fogyasztás könnyen előállhatna. A vízgőz-benzin hibridekkel ez is felezhető lenne. Korszerű, könnyű szerkezeti anyagokkal, kisebb autóméretekkel ez még csökkenthető lenne. Ezen a ponton látszik, hogy mennyire nem érvényesül az élni és élni hagyni elve. Pusztán a XIX. századi, a középiskolai tankönyvi fizika használatával is le lehetne az autók szennyezését és fogyasztását szorítani a mai érték töredékére. A XX. századi tanított fizika alkalmazásával például Farnsworth, Papp találmányaival - pedig teljesen kiiktathatnánk a környezetszennyezést, vagy a fosszilis energiaforrásoktól történő függésünket. Az, hogy a számos lehetőség közül egyik sem valósulhatott meg, azt mutatja, hogy az autóipar fejlődését mesterségesen leállították. Ha a kérdést feltesszük: kinek az érdekében? - akkor a tettes gyorsan előkerül. Az olajipar rövid-, közép- és hosszútávú érdekei ezt diktálják. Az innováció leállása a történelemben mindig gyors társadalmi leépüléshez vezetett. Ne áltassuk magunkat: ilyen szélsőségesen reakciós iparral (és tudománnyal) nincs remény a túlélésre. Növekvő népesség mellett emelkedő életszínvonal és egészséges környezet nem tartható fenn állandó, folytonos technikai fejlődés nélkül. Ennek mesterséges leállítása nem példa nélküli, de mindig katasztrófába torkollott. Ezt mutatja Kína, India, vagy a néhai létező szocializmus történelme is. Mára semmilyen akadálya nem maradt, hogy a sérülékeny technikai civilizáció megroppanjon és néhány helyen összeomoljon, például az egyre ritkuló nyersanyagokért meginduló háborúkban. Az olajipar bevétele az utóbbi évtizedben látványosan nőtt úgy, hogy ehhez semmiféle hozzáadott érték nem társult. Amint már említettem, a 20 Ft-ért árult benzin nem volt rosszabb annál, mint amit most jóval magasabb áron kapunk. Az olajipar innováció ellenes, kooperatív játékstratégiája ellen a nyíltság, a társadalmi ellenőrzés jó ellenszer lehetett volna. Az olajcégek fürgébbek, jobban szervezettek, már minden társadalmi védőgátat lebontottak, ez már nem valósítható meg. Az USA-ban csak egyetlen egyszer, 1911-ben volt sikeres egy olajmonopólium (Rockefeller Standard Oil cégének) és az American Tobacco monopóliumának megtörése. Az oligopóliumok ezután évtizedekig működtek. A Bush korszakban minden visszaalakult. Az energetikai szektorban a verseny látszatára sem ügyelnek már, a piacgazdaság teljesen kiszorult erről a területről. A néhai J. P. Morgan vagy J. D. Rockefeller szellemi utódai mozgatják ezt az ipart így viszont kíméletlenül tönkreteszik a többit. Az USA-ban utoljára a 70-es években a Bell telefontársaságot darabolta fel a Legfelsőbb Bíróság hasonló magatartás miatt (máshol ez elképzelhetetlen). Ez nagyban segítette az elektronika forradalmát, az olcsóbb, sokkal fejlettebb telekommunikáció ügyét. A 20-as, 30-as évektől kezdve a csöves elektronikai ipar ugyanúgy ignorálta a félvezetőkben rejlő lehetőségeket, mint ahogy ma a autóipar folytonosan leveri a kisebb fogyasztást adó találmányokat. A közelgő gazdasági és környezeti összeomlás rémképe azért fenyeget, mert ezen a területen a legelemibb átláthatóság, a nagy cégek társadalmi felelősségvállalása nem valósul meg. A szervezett tudománynál láthattuk, hogy dühödten tiltakoznak minden belső kritika ellen, ezeket azonnal lesöprik. Érdemes elolvasni Beck Mihály akadémikusnak a vízautókról szóló írását [7]. A tudatlanság, a tendenciózus rosszindulat árad a soraiból. Kizárt az is, hogy a legkisebb mértékű civil kontrollt is megvalósíthassuk a szervezett tudományban, az energetika terén. Innentől kezdve viszont a tudás alapú társadalom gondolata is luftballon, nevetséges elképzelés. Társadalmi ellenőrzés eleve megvalósíthatatlan például az autógyárak esetén, hiszen a fejlesztés a legbelsőbb magánügyük. Teljes titok övezi a következő modellek szerkezetét. A gyakori változások általában csak a karosszéria alakjára, színezésére és fényezésére vonatkoznak, az utóbbi 50 évben a fogyasztás alig javult. Elvileg a politikára, a törvényhozásra maradna a szigorú fogyasztási, szennyezési szabályok kidolgozása, s végrehajtása, hiszen azért hozunk létre államot, azért fizetünk adót hogy az az állampolgárok széles tömegeinek érdekét szolgálja. (Ezt nevezik műszóval demokráciának.) De ezt ezen a területen még senki sem látta működni. Ismeretes, milyen dühödt reakciókat és heves lobbizást vált ki mindig az autógyárakban a fogyasztáscsökkenés óhaja, akár a széndioxid-kibocsátás csökkentése. Az a tény, hogy már mélyen benn járunk a zsákutcában nem a szénhidrogén készletek megcsappanásával indokolható, hanem amiatt következett be, ami miatt az összes eddigi összeomlás: a társadalom

12 védekezésképtelensége miatt. A figyelmet mindig el lehetett terelni ezer hülyeséggel. A tömeges irracionalizmus az, ami mélyen átjárja a politikát, a természettudományon belül pedig a fizikát és az energiaipart. Hiába van éles, a tankönyvekben is tanított piaci verseny például a turizmusban, vagy a szerszámgépiparban, ez a lényeget nem érinti. Az a lavina, amely 2009 és 2012 közt sok kisembert maga alá temet már elindult. Az államgépezet a politikai kultúra közönye miatt valószínűleg már nem tudja megállítani. Azt már nálunk sem kell magyarázni, hogy a politikusok megvásárolhatóak, mindig van az a pénz, amiért megváltoztatják véleményüket, legrosszabb esetben megfélemlíthetőek, zsarolhatóak. Válságvariációk II. rész Az összeomláshoz vezető négy lépcsőfok Az átlagembert szolgáló állam valamennyire létrejött a skandináv államokban. Ott a General Motors nem tehette volna azt meg, amit pár évtizede az USA-ban Ralph Nader-rel (aki fogyasztóvédő és környezetvédő). Arra a kérdésre tehát, hogy elindulhat-e jelentős mértékű civilizációs és technikai összeomlás, a válasz határozott: igen. Persze ez más-más módon zajlik le különböző fejlettségű országokban. Az Egyesült Államokban a felszökő energiaárak először a benzinzabáló, elképesztően tékozló négykerekű városi traktorok gyártósorait állítja le: például a pofátlanul sokat fogyasztó Hummer gépkocsik gyártását. A General Motors és a Ford forgalma évek óta folyamatosan csökken. A viszonylag szerényebb fogyasztású Toyota piaci részesedése és profitja viszont egyre nő a hagyományos olajiparhoz erősen kötődő régi autócégekhez képest. Várható, hogy idővel a légkondicionálásra épített sivatagi nagyvárosok, mint például Las Vegas vagy Phoenix elnéptelenednek, és inkább a belső, a hegyekre épült városok fejlődnek. Az Egyesült Államok fejlett mezőgazdasága, hatalmas, még mindig szűz területei miatt nem számíthat komoly élelmiszerválságra. Németország fejlett szerszámgépipara és más háttériparai miatt nagyobb gond nélkül át fogja élni a válságot. Anglia gazdasága azonban nem elsősorban a gyártó iparára, hanem pénzügyi szolgáltatásaira épült, ezért ő már nem ússza meg szárazon. Az már most látható, hogy Afrikában komoly lesz a csőd. Kérdéses, hogy Dél-Amerika erőteljesen fejlődő gazdaságainak - mint például Chile, Brazília, Venezuela vagy Peru - mi lesz a sorsa. Nekik a jelentős nyersanyagtartalékaik miatt jó esélyük van a túlélésre. Indiában eddig is ismert volt a szegénység, a népesség nagyobb része eddig is piciny, áram nélküli falvakban élt, számukra egy nagy civilizációs összeomlás nem jelent igazi tragédiát. Kínában már más a helyzet, ott elképesztő mértékű urbanizáció indult meg a tengerparton az utóbbi évtizedekben, ők lehetnek egy nagyobb energetikai összeomlás első számú áldozatai. A történelemben nem először, és úgy tűnik, nem utoljára. Ők építették először ki a mandarin vizsgákkal a tudás alapú társadalom alapjait, de az ő társadalmukban keletkezett először az arrogáns tudatlanság alapú társadalom is. Magyarország gazdasága nagyon erősen meg fogja érezni ezt a válságot. Nálunk ez az összeomlás más-más mértékben ugyan, de már most is látható. Elsősorban Kelet-Magyarországnak a határhoz közeli részei - Nógrád, Borsod, Szabolcs és Hajdú megyében tragikus lehet az összeomlás. Itt a kis cégek, önkormányzatok sorozatos csődje várható, az elszegényedés, a tömeges bűnözés, a rend felbomlása, a közúti banditizmus már eddig is meglevő formái nagyon megerősödhetnek. Elég most csak a helyi sajtó bűnügyi híreit figyelni. Ezek az öncenzúra miatt nem jutnak el az országos hírekbe. A kábellopások, a félig érett termény ellopása a termőföldön már ma is rutinszerűen ismétlődik.

13 Nálunk eddig évente csak ember fagyott meg, nyáron pedig a hőhullámok miatt (elsősorban a kórházakban) idős embernél több nem halt meg. Ezek a számok tízszeresre is felnőhetnek. Én itt húznám meg az összeroppanás határát. Ha ezt meghaladjuk, a társadalom megroppanása már megtörtént. Ekkor 10% fölött lesz a munkanélküliség, mert a magas energiaárak annyira kiszivattyúzzák a pénzt a gazdaságból, olyan mértékben viszik ki az orosz és közel-keleti olajtermelőkhöz, hogy nagymértékben leszűkül a tisztes középosztály. Így csökkennek az adóbefizetések is. Az önkormányzati csődök miatt várható az oktatás és egészségügy nagymértékű fedezethiánya. A közrend a kis, szegény, főleg cigányok lakta falvakban már most sem tartható fönt, de a következő években a társadalmi rend összeomlása elképesztő méreteket is ölthet. Mivel a helyi kisközösségek, iskolák, kommunák nem tudták előteremteni a szükséges vasércet, nyersvasat, netán az ötvözőket és a kokszot, ezért elkezdték beolvasztani eddigi használati tárgyaikat. Előbb a házi tűzhelyek, háztartási edények, majd az épületek vaslemez tetejei, kerítések, később a mezőgazdaságban használt traktorok kerültek sorra. Nem kell részletezni, hogy mit ér az a gazdaság, ahol ásót, kapát, ekét, traktort, Diagnózis és terápia Hetesi Zsolt tanulmányában a diagnózis eléggé reális, de a javasolt terápia szerintem téves, nem mutat igazi kiutat. Azt javasolja: költözzünk vidékre, tanuljunk meg gazdálkodni, s térjünk át megújuló energiaforrásokra. Továbbá: bízzuk az egyházakra az eddiginél jobban a túlélés megszervezését. Ha az emberek vidékre költöznek, maguk gazdálkodnak, az még nem jelent védelmet az éhesen kóborló hordák ellen, akik mindent elpusztítanak, mindent ellopnak. Rendőrséggel, katonasággal nem lehet védekezni éhínség idején, a szögesdrót kerítések drágák és átvághatóak. Egy gondatlanul irányított, komplex felépítésű társadalom technikai fejlődésének leállítása civilizációs összeomlással jár. Igaz, önmagában a kisvárosok hálózatából álló társadalom nem rosszabb, mintha megapoliszokból álló, fuldokló nagyvárosokban élnénk [8]. További fejlődésünk alapkérdése: a technika fejlettségének szintje, az energia előállításának ára és a szennyezés hatása. Egy tanyavilág-hálózaton alapuló társadalom XIX. századi technikai alapon csak borzalmas éhínségek után, a mai társadalom összeomlása után, annak romjain jöhetne létre. A történelemben a Római Birodalom bukása, vagy Pol Pot uralomra jutása után láttuk már ezt a (bukott) modellt működés közben. De ha az olajipart vagy a hivatalos tudományt nem tudjuk megzabolázni, akkor ez a vészforgatókönyv következik. Kitörni csak felfelé szabad, az egyetlen vállalható út a régóta létező és az új találmányok elterjesztése. Ha van olcsó, szennyezésmentes energia, akkor gyönge talaj is művelhető, sós víz is lepárolható, gyenge minőségű ásvány is feldolgozható. Az energia ára és szennyezése civilizációnk kulcskérdése lett. Persze minden időnek megvoltak a maga kulcskérdései, nekünk itt és most az energia az. Amikor az 1700-as években Kínában leállították az óriási vaskohókat, akkor épültek föl először Anglia vaskohói. Amikor az 1600-as években betiltották Kínában az óriás vitorláshajók építését, akkor kezdtek el az európaiak kis lélekvesztőiken hajózni, terjeszkedni, kereskedni. Kínában az udvari eunuchok és írástudó mandarinok évszázados belső csatái, viszálykodásai következményeként tiltották be ezen találmányok jó részét. Ez vezetett ott a többszörös technikai civilizációs összeomláshoz. A vidékre költözést megpróbálták a nagy Tajping felkelések idején (20 millió halott), de a bokszerlázadások idején is (10 millió halott): de az éhínség mindenhová elért. A társadalomban már akkor sem lehetett szigeteken élni. De ők sem tanultak saját történelmükből. A XX. században Kínában újra háromszor is bekövetkezett nagyméretű civilizációs összeomlás. (A polgárháború, a Nagy Ugrás, s a proletár kulturális forradalom.) Ezek közül a legtragikusabb történet Mao elnök nagy ugrása volt. Ez számunkra is tanulságos lenne, mert vegytisztán mutatja a technika lebontásának hatását - ha valaha is tanulnánk a történelemből. Nagy ugrás - hátra Az ún. nagy ugrás során, amikor a kínai legfelsőbb vezetés (különösen Mao elnök) a gyors technikai haladást erőltette, mintegy 30 millióan haltak éhen - de lehet, hogy ez a szám is óvatos becslés. Az akkor még csak 600 milliós Kínának körülbelül minden 20. lakosa halt éhen. Az okozott kár ennél is nagyobb, hiszen a károk helyreállítása egy emberöltőre való visszalépést és munkát adott. Ehhez képest a nagy proletár kulturális forradalom (ami egy évtizeddel később következett be) csak az értelmiség lefejezését szolgálta, az csak az oktatás és kutatás összeroppanásával járt. Egyik esetben sem működtek a társadalom elemi védekezési mechanizmusai, sehová, senkihez sem lehetett fordulni, ezért is következett be a tragédia mindkét esetben. Az 1957-es nagy ugrás a négy ellenséggel szembeni harccal kezdődött. A négy átok, azaz a legyek, a szúnyogok, a patkányok és verebek valóban jelentős károkat okoztak. Ám azt nem értették, hogy ezek az átkok is az ökoszisztéma részei - egyedül a patkányok azok, amelyek kihelyezett csapdákkal, jól megépített terménytárolókkal az ökológiai rendszer károsítása nélkül is pusztíthatóak lettek volna. A négy átok elleni kampány idején a fél ország kereplőkkel, tányérokkal vonult ki a határba, és éjjel-nappal doboltak, a verebeket így állandóan repülésre kényszerítve, riogatva. Az igaz, hogy a kampány hatására rengeteg veréb pusztul el, ám ekkor szaporodni kezdtek a legyek és szúnyogok, így aztán néhány hónap múlva a verebek helyét az átkok között a poloskákra cserélték. A nagy ugrás terve azonban, ami elsősorban az acéltermelés növekedésére irányult, elképesztően tragikus és egyben tanulságos is. Gyakorlatilag ez fordított ipari forradalom lett, amit nevezhetünk a történelem nem első, de legbrutálisabb technikai ellenforradalmának. (Azért választottam ezt a példát, mert ugyanezt a technikai ellenforradalmat stagnálás formájában látjuk az autó-, olajiparban.) Mao elnök és szűk köre tudta, hogy minden nagy nemzet felemelkedését az energetika és az acélgyártás volumenének jelentős megemelkedése előzte meg. Több acél, több vasúti sín - ez több szenet, több energiát, több gépet, nagyobb jólétet jelent. Mao és szűk köre ezért úgy határozott, hogy a reménytelenül szűk acélgyártási kapacitás miatt majd házilagosan állítják elő az acélt. Hatalmas méretű sajtókampányba kezdtek, hogy még kisebb kommunák, gyárak, iskolák is nagy mennyiségű acélt állítsanak elő. Azokkal a részletekkel viszont már nem törődött, hogy az acélgyártáshoz szükséges szenet és nyersvasat honnan szedik elő, de sem a sajtó, sem a politikai vezetés nem értette meg, hogy az acélgyártás nagyon magas technikai színvonalat és szakértelmet kívánó munka. Tudatlanul, hozzáértés nélkül nem lehet használható minőségű acélt készíteni. Azt sem értették meg, hogy az acélgyártáshoz szükséges energia-felhasználás csak akkor gazdaságos, ha nagyméretű kohókban dolgoznak, ahol kicsiny a hőveszteség, és jó minőségű (előregyártott) kokszot vagy faszenet használnak. Ezek a látszólag lényegtelen szakmai részletek a felső vezetést nem érdekelték, hiszen nagy részük költő vagy paraszt volt. A mérnökök részéről felvetett óvatoskodó megjegyzésekkel nem törődtek. Az ban elkezdődött kampány az ország acéltermelésének évenkénti megduplázását írta elő.

14 vetőgépet kíméletlenül beolvasztanak. A keletkezett rossz minőségű ócskavas viszont semmire sem volt használható. Ebből nem lehetett síneket, lemezeket, csöveket készíteni, nem beszélve arról, hogy a szerszámgépek egy részének elpusztítása, beolvasztása után a feldolgozó kapacitás sem maradt meg. A bajt csak tetézte, hogy nem merték bevallani a felső vezetésnek, hogy a rossz minőségű acéllal nem lehet mit kezdeni. Az újságok egymás után ontották a hamis győzelmi jelentéseket, így a városi lakosság nem tudott arról, hogy milyen tragédia bontakozik ki vidéken. Ez a hatalmas kampány ugyanis azzal is járt, hogy az éppen aratásra érett termést nem volt mivel és kinek learatnia. A vidéki lakosság nagy része vasdarabok, acélszög hulladékok és folyók medréből kimosott vasércek után kutatott, aratni már nem volt sem idejük, sem szerszámuk. Azt az egy-két vezetőt, aki megpróbált kritikát gyakorolni, sürgősen és gyorsan félreállították: így semmiféle vészfék, kontroll nem maradt. Az ezután bekövetkező éhínség, és az azt követő járvány nagyobb pusztítást okozott a lakosság soraiban, mint előtte az évtizedeken keresztül tartó polgárháború, vagy a japán-kínai háború. Ez a nagyméretű katasztrófa azért következett be elsősorban, mert a társadalom szokásos vészfékei - elsősorban a nyilvánosság - nem működött, diktatúrában ez nem létezik. A társadalomnak csak egy kis csoportja irányított, az ő elképzeléseik szerint működött az egész gazdaság, ez az ő belső érdekeiket szolgálta. Ezekben található az analógia, a tanulság az akkori és a mostani technikai ellenforradalom között. Ezen a téren a mi társadalmunk is alig palástolt diktatúra. Négy lépés a lejtőn Jared Diamond, az Összeomlás (Collapse) című könyvében több eddig összeomlott társadalom történetét vizsgálta meg az okokat elemezve. A vaskos könyvbe sajnos nem kerültek bele a látványos, nagyméretű, tanulságos ázsiai összeomlások. A legjelentősebb talán a kambodzsai Angkor Wat térségének (ma igen kedvelt turista célpont, a világörökség része) teljes ökológiai és gazdasági összeomlása. Ez a terület a Khmer Birodalom fővárosa volt az 1200-as évekig, amikor feltehetőleg a termőtalaj kimerülése és a rossz vízgazdálkodás miatt a Föld akkori legnagyobb városállama több mint egymillió lakosával kényszerült részben menekülésre, részben nyomorgásra, az addigi magas életszínvonala jelentős csökkentésére. Úgy láttam, sehol sem említik például a Burma északi részén létezett Mrauk-U városának és környékének gazdasági elsüllyedését se, pedig az is hasonlóan jelentős összeomlás áldozata lett. (Azért nincs benne a köztudatban, mert alig lehet ma is megközelíteni.) Ez a város az 1600-as években nagyobb és gazdagabb volt, mint London és Amszterdam. Ez is sajnos azt erősíti, hogy még mindig nem vagyunk igazán tudatában mekkora veszély is fenyeget minket, még mindig úgy élünk a veszély torkában, mintha eddig soha sehol semmi baj sem történt volna. Jared Diamond a téves helyzet-megítélésnek négy fázisát különbözteti meg a komplex társadalmak összeomlási folyamatában: 1. Az első lépésnél az uralkodó csoport nem veszi észre a problémát, mielőtt az megjelenik. Ha a Nap járásának analógiáját vesszük alapul, ez azt jelenti, hogy a hajnalpírt még nem látják. Ez a próféták ideje, akik a legkorábban figyelmeztetnek Amikor a baj már látható, a vezető csoport akkor sem veszi észre. Ez azt jelenti, hogy a Nap már megjelent a horizonton, sarlója már éppen látszik, de van, aki még mindig nem veszi észre. Ez a szakértők kora, akik mérésekre, megfigyelésekre hivatkoznak Miután észreveszik a bajt, nem tesznek semmit, vagy már nem tudnak cselekedni. Ez az a fázis, amikor a Napkorong már teljes egészében felemelkedik a horizont fölé, de még nem éget nagyon erősen. (Szerintem mi most valahol itt tartunk.) Ez az a periódus, amikor az értelmiség érzékenyebb része is látja a gondokat, de ők nincsenek hatalmi helyzetben, csak panaszkodnak. 4. Az utolsó, a 4. szakasz az, amikor látják a problémát, megpróbálják megoldani, de már nem sikerül. Ez az, amikor a Nap a delelőn van, éget, de már nem tudnak hová bújni előle. Ez a politikusok, döntéshozók szakasza. Mire ők észbe kapnak, már rendszerint késő, a baj a nyakukon van. Ezzel a sémával - mint minden sémával - az a baj, hogy túlságosan leegyszerűsít. Mert sosem egy-egy csoport véleményéről van szó, egy komplex társadalom sokféle csoportból áll, és azoknak eltérő lehet és szokott lenni a véleménye. Például a környezetvédők, vagy a szegénységgel foglalkozó szociológusok, vagy a közgazdászok régóta félreverték már a harangot. A más érdekcsoportokhoz tartozó politikusokat, vagy az olajcégek embereit ezek a változások még nem érintik, ezért úgy tesznek, mintha nem is történt volna eddig semmi. A négy szakasz elkülönítése eléggé mesterséges, hiszen a Nap sem szakaszokban kel föl, hanem az is egy folyamat. Mindig vannak a rossz híreknek előhírnökei, prófétái, ezt az Ószövetség óta ismerjük. Rendszerint lesöprik a véleményüket. Még a legnagyobb bajban is van (lehet) kiút, de ahhoz a gond korai felismerése elengedhetetlen. A megoldáshoz viszont az összefogás feltétlenül szükséges. Teret kell(ene) ilyenkor engedni az egyéni kezdeményező-képességnek, tehetségnek. A történelem (sajnos) ezrével szolgáltatja az összeomlási példákat, főleg a vesztett (a másik oldal felől nézve megnyert) csaták formájában. Ezekben ugyanúgy felismerhetőek az összeomlás 4 fázisa, amit J. Diamond felsorol. Nincs eltérés a katonai, gazdasági, politikai és környezeti tragédiák lefolyása közt ezek gyakran egymásba szövődnek. A már nyakunkon levő környezeti, energia és gazdasági válság is ezt mutatja. Talán merészségnek tűnik a gondolat: de sokszor látható a válságok közti párhuzam, ennek bemutatására törekszem. A hadtörténészek rangsorolták a 10 legnagyobb mértékű katonai-politikai összeomlást. (Ebben mi magyarok, másfél eset erejéig is benne vagyunk). Ezek a következők: 1. I.e. 415-ben a görögök szirakúzai ostromkísérlete

15 2. Cannae; i.e. 216-ban, Hannibál a kétszeres túlerőben levő rómaiakat megsemmisíti 3. A Teutoborgi Erdőben i. sz. 8-ben a germán törzsek több római légiót ledarálnak, cselek sorozatával, az utolsó emberig ben Koszovóban az ottomán törökök felszámolják a szerb ellenállást augusztus 29.: MOHÁCS ben az oroszok felmorzsolják a teljes svéd hadsereget Poltavánál szeptemberében az újonnan létrejött egyesült német seregek felszámolják a francia véderőt Sedannál július 1-én a németek hatalmas pusztítást okoznak a Somme-i csatában a franciáknál februárjában a japánok legyőzik az angol ausztrál csapatokat Szingapúrnál februárjában Sztálingrád (és Don-kanyar). A már nyakunkon levő energia, gazdasági és környezeti válság kapcsán az 1520-as évek (már akkor is) globalizált világának három sorsfordító hadjárata kapcsán szeretném megmutatni, hogy mindig lehet(ne) kiutat találni a bajból ha van szakértelem és összefogás. A három történelmi példa három kontinensre terjed ki: 1. Az azték katonai birodalom szétverése 1521-ben 2. A mohácsi tragédia 1526-ban 3. Az indiai Panipat mezején, Delhi mellett 1526-ban az afgán Babur (a véreskezű Timur Lenk unokája) maroknyi seregével felszámolja Ibrahim Lodi szultán óriási túlerőben levő védőseregét. Az esetek (és mai helyzetünk) közti párhuzam látványos. Azt az öt évet, amíg ez a három kontinensre kiterjedő eseménysor zajlik, joggal nevezhetnénk az első világháborúnak. Közös bennük, hogy az akkor lezajlott események hatása a mai napig követhető, érezhető. Ezek valódi fordulópontjai lettek a történelemnek. Évszázadok múlva sem lehetett helyrehozni, megváltoztatni, visszafordítani az akkori tettek következményeit. (Ha a gazdaságtörténészek készítettek volna összeomlási toplistát, ott is dobogósok lennénk: sajnos az 1918-as és os hiperinfláció is toplistás.) Első fázis: pirkadat előtt A történelemkönyvek hemzsegnek azoktól a példáktól, amikor egy-egy irányító hatalmi csoport nem vette észre a problémát megjelenése előtt. Hadd idézzek néhány példát: Amikor az 1400-as évek végén a kínai mandarinok betiltatták a nemzetközi kereskedelmet és megsemmisítették a globális felfedezőutak óriási költségen és emberáldozatok árán megszerzett világtérképeit, nem látták előre, milyen drasztikus összeomláshoz vezet is ez. Az összeomlás csak lassan bontakozott ki, első lépésben Kína meggyengült, és a szomszédos mandzsuk meghódították. Második lépésben a technikai ellenforradalom során betiltották a tömeges acélgyártást is. Kína évszázadok múlva már nem tudta eltartani növekvő népességét, hiszen találmányok híján nem nőtt a termelés. Sorozatosan borzalmas éhínségjárványok söpörtek rajta végig, csak a civilizációs összeomlások, éhínségek, járványok, háborúk stabilizálták a népességet. S most nézzük részletesebben a már kiválasztott példákat. Az idézett esetekben (sem) vették észre a közelgő problémát. Azték 1. lépcső: Az azték katonai társadalmat vezető uralkodó 6 millió alattvalójával közép Amerika legerősebb, brutális, perverz élősködő állama. A leigázott szomszédoktól a terményadón felül évente tízezrével szed emberáldozatot is. Az ideológiai maszlag: ahhoz, hogy a Nap egészséges maradjon, (ember)áldozatokkal kell etetni. A történészek még vitatkoznak azon, hogy meg is ették-e az áldozatok bemutatása során élve felvágott szerencsétleneket, vagy csak a pszichológiai elrettentés, a félelemkeltés eszköze-e az emberadó és áldozat. A fővárosuk, Tenoctic Lan (a mai Mexikóváros helyén), az akkori viszonyok között hatalmas, kétszázezer lakosú. Templomokkal, palotákkal zsúfolt, melyek roskadoztak az aranydíszektől - de az áldozatok hullái miatt a városban mindig dögszag terjengett. A leigázott szomszéd népek gyűlölték az elnyomóikat, de katonailag gyengébbek lévén semmit sem tehettek. Nekik nem volt hadseregük. Az acélt még senki sem ismerte ott, éles kőpengékkel kirakott kardokkal háborúztak. Az ország egyébként geológiai csoda. Minden ásvány bőven van, nemcsak a vas, az arany és ezüst, de kén és salétrom is de a puskapor, sőt a kerék is ismeretlen. Néhány évtizeddel az események előtt hatalmas kínai hajóflotta látogatja meg őket- s ajándékokat hoznak (selyem, porcelán), s megígérik: visszatérnek. Az aztékok isteneknek vélik őket, hiszen hatalmas a köztük levő technikai szakadék, s várakoznak. Amikor az 1500-as évek elején egy maroknyi spanyol jelenik meg, tanácstalanok. Az istenek jöttek vissza? Nem veszik észre: torkukhoz közelít a kés. Magyarország 1. lépcső: Az 1500-as évek elején Európában már javában tart a kis jégkorszak. A nyarak rövidek, erősek, a telek hosszúak, hidegek. Így gyakran megfagy, vagy elrohad a termés. (Mátyást a Duna jegén választják királynak). Az 1300-as évek pestisjárványában Európa lakosságának harmada, de egyes tájakon kétharmada is elpusztul. Az egykori szántókat újra erdők lepik be, csökken a metán és CO 2 kibocsátás, hidegebbé válik a klíma, csökken a termésátlag, mert gyakran nem érik be a termés. Termőföld van bőven, de alig terem. Vasekével, vetőgéppel (hogy ne a madarak csipegessék fel a magokat) ugyan meg lehetne duplázni a termésátlagot, de ezeket a megoldásokat ekkor még csak a kínaiak ismerik, mi (3-400) évig még nem. Viszont ezer év alatt Kínából már ide is eljutott a papírkészítés, sőt Gutenberg munkája miatt a nyomtatás módszere is. Futótűzszerűen terjednek így veszélyes protestáns gondolatok, recseg, inog a megszokott rend. Új kor köszönt ránk, itt-ott

16 már megjelenik a polgárság, a kereskedő réteg, az iparosok hada. Kevesen tudnak még írni-olvasni. Számolni is most tanulnak az Indiából, Kínából behozott új számokkal. Minden ország harcol a szomszédjával. Az országokon belül a főnemesek pedig küzdenek a kisnemességgel, azok meg a parasztokkal és iparosokkal. Mindenki acsarkodik, hogy a tortából nagyobb szeletet kapjon, de azt még nem tudják, hogy lehetne azt megnövelni. Gyakoriak az esős nyarak után az éhínségek, mert adót mindig fizetni kell, ha a termés rossz, akkor is. Parasztfelkelések rázzák meg a német tartományokat, Csehországot, Magyarországot. A kor egyik krónikása, Veronics 1508-ban ezt írja: Ez esztendőben mondhatatlan nagy drágaság támada egész Magyarországban, kinérnek szik vóta miatt (kenyérnek szűk volta miatt). Ez Machiavelli, Nostradamus, Paracelsus kora, de a könyvnyomtatás hallatja Luther, Kálvin, és Erasmus hangját is. Vajúdik a régi világ. A portugálok Indiával kereskednek, de eljutnak Kínába, sőt Japánba is. A spanyolok kezdik földeríteni az új kontinenst, amit majd Amerigo földrészének neveznek el. A magyar és cseh trónra 1516-ban egy lengyel származású gyerek kerül (II. Lajos), akit a köznemesek utálnak. Ők egy bizonyos Szapolyai nevű tehetős főurat szeretnének a trónon. A nemesség fegyverrel ostromolja ezért a Budai Várat, de a falak alól egy bizonyos Tomori Pál elkergeti őket. A kincstár üres, a fiatal királyra apja hatalmas ( aranyforint) adósságot hagy. Ez a pénz főleg kisebb csetepatékra, és luxusra folyt el, de kenőpénzként is kellett. Nincs már pénz a várak fenntartására. Mátyás egykori erős, hivatásos állandó hadserege már régóta a múlté. A kincstár állandó pénzzavarral küzd, jelentős az államháztartási hiány. Hogy túléljék a holnapot, az állami tulajdonú, biztos jövedelmet adó só és nemesfém bányákat privatizálják. Elzálogosítják egy külföldi bankkonzorciumnak az arany és ezüstbányákat (Fuggerek), így további pénzt kölcsönöznek tőlük. Az államcsődöt így kis időre elkerülik.. Minden eladó, teljes a liberalizmus; amikor éppen hírét veszik, hogy Sztambulban meghalt a szultán, s újat választottak helyette. A 26 éves fiatal, de már tapasztalt harcos neve: I. Szulimán. Első dolga, hogy megmutassa karmait: elindul Magyarhon felé. De az udvar a vadászatokkal, bálokkal és az adósságproblémával, meg a lázadozó parasztokkal és kisnemesekkel van elfoglalva. Nem veszik észre: torkukhoz közelít a kés. Delhi 1. lépcső: Közép Ázsia sztyeppéin, az éppen begubózott kínai birodalom peremén egy Babur nevű mongol nemes kerül a szamarkandi trónra, de vetélytársai hamar elűzik. Az egykori véreskezű Tamerlán (Timurlenk) utóda, tanítványa. Száz évvel korábban amíg a nagyapa fosztogat, rabol Közép-Keleten, addig nekünk, magyaroknak van egy kis nyugalmunk. Az 1400-as évek elején a mongolok tönkreverik az oszmán-törököket, vezérüket vasketrecben mutogatják, így a keresztény Bizánc még ötven évre megmenekül. De két emberöltő alatt újra erőre kapnak, s akkor már Keletre, sőt Nyugatra is terjeszkednek. Tragédiánk, hogy a tehetséges rabló Babur nem az oszmánokat akarja fosztogatni. Nagyobb falatot lát Észak-India termékeny síkságán. Ott már egy korábbi rabló, az afgán származású, de szintén muzulmán Ibrahim Lódi szultán ül Delhi trónján. Ő az őslakos hindukkal küszködik, sarcolja őket, velük harcol állandóan. A szubkontinens déli részét még harcias hinduk lakják, ők ellenállnak. Tőlük tart, mikor hírét veszi, hogy újabb kis rabló csapat jelent meg az afgán hegyek felől, s már az Indus termékeny völgyébe értek. Kisebb hordák mindig is jönnek belső Ázsiából rabolnak, majd elmennek, ha jön a forró nyár, ezért nem törődik velük. Nem veszi észre: torkához közelít a kés. Második fázis: a baj megjelenik a horizonton Amikor a baj már látható, az uralkodó csoport még akkor sem veszi észre. Történelmi példa erre, hogy amikor a II. Világháborúban a németek már a szovjet határ teljes hossza mentén támadtak, Sztálin még akkor sem engedte meg, hogy a tüzet viszonozzák. A XIX. században a 20 millió áldozatot követelő Taiping-lázadás, majd a 20 évvel későbbi 10 milliós bokszer-lázadás sem volt elég a halódó kínai császári rendszernek, hogy belássa: a társadalmi változás igénye immáron elodázhatatlan. Most, hogy elkezdődött a példátlan ipari ellenforradalom, és az egész világon családok milliói mennek tönkre, cégek tízezrei jutnak csődbe (vagy fölszámolják őket). Még mindig nincs stratégia a kilábalásra, sőt, azt bizonygatják hosszú ideje, hogy tulajdonképpen nincs itt semmi baj. Érdemes megjegyezni, hogy a Szovjetunió összeomlását se látták előre még egy hónappal se, sem a CIA, sem a KGB, vagy a politikai elitek vezetői. Nem is tudták mire kellene figyelniük. Ma is ez a legnagyobb baj: sem az átlagember, sem a hataloméhes politikusréteg nem tudja mire kellene figyelni amíg lenne módja változtatni. Azték 2. lépcső: Hernan Cortes áprilisában érte el Mexikó partjait. Mai terminológiával élve: katonai kisvállalkozó. 86 lovas katonával, 118 muskétással és 700 talpassal száll partra. Célja: a rablás, bár a hivatalos maszlag a kereszténység terjesztése. Amint partot érnek, a hajókat felgyújtatja, nehogy katonái meghátráljanak. Nincs más választási lehetőség: a meggazdagodás vagy a halál. Számos sorstársának az utóbbi jut csak. Feketén jön rabolni, nem hivatalos engedéllyel ebből még baja lesz. Papírforma szerint semmi esélye sincs: az utánpótlás reménytelen, a terep, a nyelv, a szokások, a klíma mind mind ismeretlen számukra. De az itt-ott megcsillanó arany mágnesként vonzza őket. Kisebb csetepaték után első ellenségeit szövetségesekké teszi, sőt egy helyi hercegnő tolmácsa és szeretője is lesz a 36 éves szegény kisnemesnek. Hamar kiismeri magát a helyi viszonyokban, észreveszi a megosztottságban, s a helyiek tudatlanságában rejlő alkalmat. Elindul a mesésen gazdag azték főváros felé. Az uralkodó, Montezuma először arannyal próbálkozik, hogy távol tartsa de ettől csak vérszemet kap. Ekkor egy út menti erősségben csapdát állít neki de a helyi kémek segítségével kikerüli az erődítményt. Így rettegett, csodált félistenként vonul be kis csapatával a fővárosba, hogy a zsákmányt felmérje. Az uralkodó még ekkor sem látja a veszélyt, pedig a kés hegye már a torkán van. Magyarország 2. lépcső: Az új török szultán, a későbbi nagy Szolimán 26 éves, amikor az udvari tanács megválasztja. A történelemben egyedülálló eset, de a hadtörténészek szerint ő és apja is az eddigi 100 legtehetségesebb hadvezér között van. Amint trónra lép, a hagyományok szerint megöleti az összes fiútestvérét és unokatestvérét anyjukkal együtt a későbbi félreértések és trónkövetelések elkerülésére. Dédapja, s apja is így kerül, a trónra. Amíg ez a szokás, a birodalom mindig tehetséges uralkodót kap. Az ottomán birodalom így terjeszkedik: rabol, s adót szed. Nemcsak pénzt és terményt, hanem gyerekeket is a keresztény alattvalóktól. A lányokat a háremekbe, a fiúkat néha hivatalnoknak, de inkább katonáknak belőlük lesznek átképzés és agymosás után a janicsárok. Katonai rabszolgák, félelmetes harcosok, fanatikus rablók és gyilkosok.

17 Nem házasodhatnak, többségük homoszexuális ez is a nevelés része. Viszont folyton politizálnának, pártoskodnának, ezért a szultán mindig ad nekik munkát új hadicélt. Amíg maradnak meghódítható, felélhető területek, működik a gazdaság mások könnye árán. Nagy Szolimán apjától a kor legjobban felszerelt, technikailag legmagasabb szinten álló seregét örökli, minden fegyvernem szintjén. Puskái, ágyúi, mérnökei, utánpótlási gépezete minden addigit fölülmúl, minőségben és mennyiségben is. Magtárai mindig tele vannak, így nem kell a betakarítás eredményére várni: már kora tavasszal indulhat hadi vállalkozásaira. Igazi, három kontinensre terjedő multinacionális katonai vállalkozást alakít ki de otthon mértékletes, igazságos, s nála csak a tehetség, csak a siker számít. Első vállalkozása Magyarország. Fél Nándorfehérvártól, először csak a kisebb környékbeli erősségeket ostromolja (Szabács) hogy nem maradjon hátában ellenség, mikor rabolni indul. Csakhogy kiderül: Nándorfehérvárt 1521-ben már csak 700 katona védi s ők se kaptak zsoldot évek óta. Nekiindul az ostromnak. A szerb lakosok és magyar katonák hetekig küzdenek hősiesen, de hiába: nem jön a megígért felmentő sereg. Már majdnem az összes védő halott, mikor feladják a várat. A gyerekkirály, II. Lajos gyűjt ugyan egy kis hadat, de későn, és keveset, mert még nem érett be a termés, és nincs mit enni. Az a kevés is megbetegszik egy (vérhas) járványtól, mert a táborban mindenki ott végzi a dolgát, ahol rájön a szükség. A török táborban ez szigorúan tilos, erre külön sátrak vannak, s naponta betemetik az ürüléküket sőt a járványok elkerülése érdekében mindig mosakszanak is. A szultán már 3000 katonát és sok ágyút hagy hátra Nándorfehérvár helyőrségeként. A várfalak még néhány hónapig lyukasak, így könnyű lenne visszaszerezni, de a magyarok ezt az utolsó jó lehetőséget is kihagyják a visszafoglalásra. Már csak egy utolsó komoly erősség, Pétervárad (Újvidék) marad a török és Buda közt, de ezt sem töltik fel katonával, nemsokára (1523-ban) ezt is elfoglalja az ellenség. A főnemesek s az udvar még ekkor sem érti: a kés már a torkukon van. Delhi, 2. lépcső: Babur 37 éves, mikor kb es csapatával a főváros, Delhi határához érkezik. Ő katonai középvállalkozó, 37 éves. Képességei, sikerei miatt maradhatott csapatai élén, addig sok nehéz, ínséges időt ért már meg: néha a lovaknak is alig volt mit enniük. De ment valahogy a vállalkozás, s a győztes csaták után mindig tudott valamit osztani. Bölcs előrelátással vissza is forgatott valamit a cégbe: mozgékony, fürge lovassága és jó, könnyű tüzérsége is van majd csak Napóleonnak lesz több és jobb ágyúja. Ügyesen használja a láncokkal összekötött szekérvárak építését. Még tatár ősei tanulták a magyaroktól Muhinál. Amint megérkezik Panipat mezejére 1526 tavaszán szekértábort épít: sáncokat, s azok mögé vontatja ágyúit. Kisvártatva megérkezik az ellenfél, Ibrahim Lodi szultán is: tízszeres túlerővel, ezer harci elefánttal, melyek eddig minden ellenfelet legázoltak. Igaz, tüzérsége nincs, de eddig nem is kellett, nem volt rá szükség, mert nem tudja mire jó. A csatamezőn nyugodtan nézi, napokig, amíg ellenfele elsáncolja magát, s az ágyúkkal babrál. Akkora a létszámfölénye, hogy nem fél. Nem érzi, hogy a kés hegye már a torkát nyomja Harmadik fázis: A válság kibontakozása Miután a bajt észreveszik, nem tesznek semmit, vagy nem tudnak cselekedni. Ma már a kutatók észrevették ugyan, hogy a környezetbe juttatott szennyezőanyagok szép lassan, de biztosan változtatják a klímát, de idáig semmi konkrét, hatékony intézkedés nem történt, ami ezen változtatni tudna. A kyotoi és más egyezmények gyakorlatilag az ejnye-bejnye és jámbor óhajtások szintjén működnek csak, a gyakorlatban teljesen hatástalanok. Ebben a fázisban kezdődik ugyan valamiféle társadalmi vita arról, hogy mit is kellene tenni, de ez általában üres szócsépléssé fajul. A környezetvédők ugyan régóta mondják, hogy baj van. Tucatszámra születnek könyvek, tanulmányok, melyek a várható globális fölmelegedés ökológiai hatásait összegzik, és néha megemlítik a gazdasági következményeket is. Ezekkel az a probléma, hogy jó szándékú, de a bajokat inkább csak szőr mentén kezelő, udvarias, jámbor óhajok sorát tartalmazzák, nem pedig alternatívát, kiutat is mutató megoldásokat hoznak. Mint már előzőleg is hangsúlyoztam, az a probléma a környezetvédőkkel, hogy technikailag fölkészületlenek, nem ismerik azokat az alternatívákat, amely ebből az ipari ellenforradalomból kivezetne. Jó példa erre Magyarországon a Kóródy Mária által szerkesztett könyv, melynek címe: Remény a fennmaradásra és alcíme: Fenntartható-e a fejlődés?. Sajnos éppen erre a kérdésre nem ad választ - pedig van válasz. Ahogy most a dolgok mennek, egész biztosan nem. Azt állítom - ahogy a bevezető tanulmány is állítja -, hogy Magyarország számára körülbelül 2012-körül a fájdalmas - bár nem teljes - összeroskadás már elkerülhetetlen. Ilyenkor már tesznek apró, bátortalan lépéseket is. Az országok közti együttműködés erősödik, konferenciákra járnak, sok határozat is születik, csak éppen eredménye nem lesz. Aztékok 3. lépcső: A maroknyi spanyol konkvisztádornak leesett az álla a főváros csillogása, nagysága, gazdagsága láttán, s érezték technikai fölényüket is. De azt is látták, hogy reménytelenül kevesen vannak ezért a vendéglátó uralkodót azonnal foglyul ejtették. (Néhány év múlva ugyanúgy tettek a perui inka uralkodóval is). Így az ő nevében uralkodhattak, de annyira mohón fosztogattak, hogy a helyiek felháborodásukban saját szent uralkodójukat kövekkel agyonverték. A bábfigura elvesztése csak az egyik baj volt: megérkezett a partokhoz egy spanyol büntetőcsapat, mert az alkirály nem engedte a feketézést (magyarán ő is magának akarta a koncot). Ez a belviszály végzetes lett volna, de Cortez gyorsan lépett. Azonnal kis csapattal a tengerpartra sietett, egy éjszakai rohammal elfoglalta a rivális tábort s a nagy haszon ígéretével átcsábította a katonákat saját táborába. Az aztékok nem használták fel a spanyol belviszályt ostobák voltak. Amíg Cortez a tengerparton fordította meg a szerencséjét, a fővárosban, Tenochticlánban alvezére megölette az azték katonai elit színe javát, akik egy vallási ünnepre gyűltek össze. Erre a helybeliek ismét fellázadtak, s a zsákmányolt arannyal a spanyoloknak menekülniük kellett. Sokan megfulladtak, lehúzta őket az arany, mikor a város körüli tavon át menekültek. A maradék sereg az aranynál is jobban vigyázott ágyúira. Az inkák nem üldözték őket, nem szorították be a tengerbe. Alábecsülték őket, s ez fatális hibának bizonyult. Magyarország: 3. lépcső: A nagy Szolimán nemcsak jó hadvezér volt, de kiválóan értett az üzlethez is (bár a két dolog akkor se vált el élesen). Rodosz szigetéről ostrom és ügyes alkudozás után elűzte a Johannita lovagokat, így az ő kezébe került a távol-keleti szárazföldi kereskedelem haszna is. Ideiglenes békét kötött a lengyelekkel, így nem sokat kellett aggódnia, amikor 1526 kora tavaszán elindult Sztambulból Magyarország kifosztására. Mikor ezt a cseh-magyar királyi udvar megtudta, már érezték, hogy a sok elvesztegetett évtized megannyi hibájáért most kell fizetni. Kapkodva újra

18 pénzt próbáltak szerezni (az egyházi vagyon elzálogosításával), s jó katonákat, megfelelő fővezért. De egyetlen olyan főnemesük sem akadt, aki nagyobb, néhány tízezres hadat egyben látott volna már. (Nemhogy vezetett volna, s ellátását képes lett volna megszervezni.) A nemesség a katonáskodás fejében adómentességet élvezett. Úgy működtek, mint ma egy biztosító: ha jön a baj, övék a felelősség. Csakhogy a gyakorlatban nem ez történt. Közben a haditechnikában pár év alatt jelentős fordulat állt be: elterjedtek a páncélt is átütő lőfegyverek. Az előző évben a paviai csatában egy maroknyi spanyol muskétás halomra lőtte a nyalka páncélba öltözött francia főnemeseket, még a francia királyt is foglyul ejtették. Ezt a váltást a magyar nemesi társadalom nem követte, alig-alig akadt puskaműves az országban. A technikához nem értett a vezető réteg. Közben folytatódott az, amihez igazán értettek: pártütések, intrikák, ülésezések, az ellenfelek le- és kihallgatása titokban. Hasznos alkuk után Tomori Pál személyében találták meg a kompromisszumot, a vezért, számos jelölt megfontolása után. Őt mindenki a legkisebb rossznak vélte, aki majd elviszi a balhét. Tomori még 5000 embernél nagyobb hadat nem vezetett, ő maga is elismerte, hogy nem ért a hadvezetéshez. Már 50 év felett jár ekkor, idős, beteg. Addig jószágigazgató is volt, majd ferences szerzetes lett. Mivel valamennyire tudott számolni, rá bízták a délvidéki végvárakat. Pénzt erre mindig keveset és késve kapott. Néha késeket, posztót, vagy kősót kapott zsold helyett ezeket a törököknek is el lehetett adni. Jó szándékú ember, de ez a feladat már túl magas neki. Külföldről is kerestek a célnak megfelelő hadiipari vállalkozót, aki vezetett is már csatát de ez idő tájt már minden hivatalos vezér foglalt, jó ázsiója van a zsoldosvezéreknek. Tehetséges köznemes, olyan Hunyadi János vagy Kinizsi Pál-szerű ember viszont alacsony rangja miatt szóba sem jöhetett. Az erdélyi Zápolya is megindul hadával, de ellentétes parancsok sorát kapja mint mindig, teljes a zűrzavar. Tomori (helyesen) azt javasolja: húzzák az időt, inkább kössenek békét, fizessenek sarcot míg a maradék várakat megerősítik. De a szájhős nagyurak gyávasággal vádolják s így a sereg elindul Mohács felé, ahol semmilyen erődítmény nincs. Abban reménykednek, hogy a fáradt törököket egy bátor rohammal majd letarolják. Alábecsülték őket, s ez fatális hibának bizonyult. Delhi, 3. lépcső: Babur, miután elkészítette sáncait, ágyúállásait, egy éjszakai rohammal próbálkozik Ibrahim szultán tábora ellen. De ők sem látnak a sötétben, mindenki csak ijedten rohangál, ordibál. A szultán ezután magabiztos lett, másnap reggel elrendeli a támadást. Nem fél az ágyúktól, bár még sosem látta működni őket. Ez a technológia-váltás elkerülte a figyelmét, ő még mindig az elefántoknál tart, melyek Nagy Sándort is megakasztották. Alábecsülte a mongolok tűzerőt, s ez fatális hibának bizonyult. Az utolsó lépcső - végjáték Az uralkodó csoportok megpróbálhatják megoldani a problémát, de az nem sikerül. Ez az összeomlás utolsó fázisa. Mire a komplex társadalmakban valamelyik hatalmi csoport akarata túlsúlyra jut, addigra már megtörtént a baj. Például kevesen vannak azzal tisztában, hogy ha az összes mai alternatív, vagy megújuló energia - mint például szél vagy nap - széles körben elterjed, ez is csak a mai energiafelhasználás 1/5-e (és az is bizonytalan). Magyarországon sajnos egyik megújuló energiafajta sem jelent kiutat. Szerintem számunkra már csak a technikai út a járható a vizes benzin, a hibrid motorok, az atomerőművek, vagy pedig az általam igazán favorizált megoldások, a minifúzió és a tértechnológiai eljárások. Az egész kérdéskörben nagyon tragikus, hogy évtizedek óta kéznél volt a megoldás, nem kellett volna ehhez a tragikus fordulóponthoz érkeznünk. De nézzük a három tanpélda végkifejletét. Azték végjáték: Cortez és kis csapata a balvégzetű menekülésük után sem adta fel: számukra már nincs visszaút. Szövetségeseket gyűjt, hajókat épít, hogy a főváros körülvevő tavon az élelmiszerellátását elvágja, s a friss forrásvizet szállító vezetékeket leromboltatja. Egy újabb, váratlan szövetséges is segíti: az általa behurcolt himlőbacilusok. A járvány bejut a városba és szörnyű pusztításba kezd: az esély az ő javára végleg megfordul. Most már övé a győzelem, oly mértékű az aztékok pusztulása, hogy néhány év alatt kultúrájuk és nyelvük is elvész. Az arany és ezüst szobrokat is beolvasztják, templomaikat lerombolják, teljes az összeomlás. A spanyolok ezután megkezdik a kontinens kifosztását ömlik az arany és ezüst Európába. Kínába is sok jut belőle hogy luxuscikkeket vásároljanak belőle. Az aranyból bársonyruhák, csipkegallérok, cicomás ruhák, szép birtokok és paloták épülnek. Iparra, tudományra semmi nem jut, viszont működik az inkvizíció, égnek a máglyák. Hajóhad is épül, háborúkra is jut egyre nő a buborék. Aztán akkora államcsőd következik, amibe még a Fuggerek is belebuknak. A fejlődést csak a rabló inkákat megkopasztó spanyolok kifosztói, az angol (nominálisan) protestáns kalózok szolgálják. Csöppennek morzsák majd a zsákmányból tudományra, egyetemekre. A legtöbb jótéteményt az Amerikából behozott krumpli, paradicsom meg kukorica hozza. A dohány viszont az őslakók igazi bosszúja. Delhi végjáték: Amikor Ibrahim Lodi szultán elindítja seregét a maroknyi mongol betolakodó ellen, eldördülnek az ágyúk. Az elefántok megijednek, mindenkit összezúznak, a hadrend felborul. A szultán még harcol, de a támadók hamar körbefogják, leszúrják. Teljes az összeomlás. A hódítók hamar átveszik a helyi szokásokat, az uralkodó elefánton jár, napernyő alatt, mint az eddigi urak. Fényűző palotákat és erődöket építenek de a trónutódlás mindig véres viszályokat kavar, a belviszályokban pusztul el a legtöbb katona. Így a hódítók idővel marginalizálódnak, a hinduk újra erőre kapnak. Egy darabig még a Föld leggazdagabb országa lesz India de minden luxusra megy el, szinte semmit nem forgatnak vissza az iparba, kereskedelembe, tudományba. Nem utaznak az ország határain kívül. Aztán egy napon megjelenik egy feltörekvő kis angol multicég, a Brit Kelet Indiai Társaság emberei. Nekik is új fegyvereik vannak Minden kezdődik elölről A Moghul uralom eltűnik a süllyesztőben. Ami máig megmaradt a hinduk és mohamedánok közt: a mély, zsigeri, csillapíthatatlan gyűlölet A magyar összeomlás: 1526 augusztus 29. A mohácsi csata napja mély, máig ható nemzeti tragédiaként él bennünk. Azon a fojtogató, fülledt reggelen a nádor és az ifjú király levett sisakkal végiglovagol a kb. 20 ezres sereg előtt, hogy bátorítsa őket. Lecsatolják a sarkantyút az öreg Drágffy Pál országbíró csizmájáról, hogy ne tudjon menekülni. Az ő kezében van az országzászló (másnap találnak tetemére a csatatéren testével védte a zászlót). A többiek a tűző napon órák óta várnak, szédelegnek a páncélruhák súlya alatt... Az előőrsök ekkor már napok óta harcban állnak, de a török főerők csak később fejlődnek fel. Felvonultatják ágyúikat, egy kilométer hosszú vaslánccal összekötik őket, s mögöttük felsorakoznak a puskával felfegyverzett kommandósok, a janicsárok. A mintegy ezer, csillogó páncélba

19 öltözött főnemes ezt a műszaki akadályt rohamozza meg sikertelenül. A páncélt már átütik az új puskák golyói. A kifeszített láncon felbuknak a lovak, s az eséstől kába, nyalka lovagokat a magyar nemesség színe-javát: egyszerűen lepuffantják. Még egy utolsó, kétségbeesett rohammal egy kis csapat megpróbálja a szultánig átverekedni magát, hogy megöljék. Néhányan már-már karnyújtásnyira jutnak, de az utolsó pillanatban az elkeseredett, önfeláldozó akció meghiúsul, leszúrják őket. Túl kevesen, túl későn próbálkoznak... A védelem nélküli magyar, cseh, szerb és horvát gyalogsággal a török könnyűlovasság és tüzérség gyorsan végez, kevesen élik túl a csatát. Másnap a kb életben maradt foglyot ünnepélyes keretek közt lefejezik, a koponyákból gúlát raknak. Augusztus 29: Nagy Szulimán szerencsenapja lesz, s nem véletlen kerül be a csata a hadtörténelembe. Teljes az összeomlás. Az ország hónapokig vezetés nélkül marad, szinte a teljes főpapság, az udvar, a bírói testületek, a nemesség többsége ott marad a harctéren. A törökök ezután diadalittasan rabolnak, zsákmányolnak, gyújtogatnak. Az vízen a terekek sok ezer embert írinek el, kik a Dunának két szílin lakoznak, marhájukat mind eldulák, ő magukat kit levágnak kit rabbá tőnek... Az Úr Isten tudja mennyi szántalan ezer rabot elvivinek... Budáról a lakosság elmenekül ugyan, de a várat kifosztják (Mátyás könyvtára is eltűnik). Körülbelül kétszázezer kisembert fűznek rabláncra. Ők családjukkal együtt mennek a sztambuli rabszolgapiacra. Az ország sosem heveri ki a katasztrófát s ami még rosszabb vezetői soha nem tanultak belőle. Mert a mohácsi összeomlás akárcsak a panipat-i vagy a tenochticláni elkerülhető lett volna. Ahogy a csernobili reaktorbaleset is hat darab tragikus, megbocsáthatatlanul durva emberi hiba következményeként történt meg, mohács is a sorozatos dilettantizmus következménye, s távolról sem elkerülhetetlen sorscsapás. Érdemes néhányat megemlíteni, azért (s csak azért), hogy lássuk, mert ma is pontosan ugyanezek a hibák köszönnek vissza (Nem véletlenül választottam ezeket az összeomlási példákat.) Ami a fenti esetekben, s a mai helyzetben közös: a belső megosztottság, a rothadás, a korrupció, a vezetők élősködése, a technikai fejlesztés elhanyagolása, a vezető réteg elbizakodottsága, rövid távú gondolkodása. Ez a mentalitás külső veszély megjelenése esetén a biztos összeomláshoz vezet. Mit lehetett volna tenni pl. Mohácsnál? 1.) Nem kellett volna felélni (befolyás vásárlására költeni) a közpénzeket, helyette a várak védőit kellett volna fizetni, s puskaport, ágyúkat élelmiszert kellett volna ezekben a várakban felhalmozni. (Nem voltak tartalékok). Ugyanis Mohács után három évre, 1529-ben ugyanez a török sereg a Nándorfehérvári erősségnél jóval gyengébb, sokkal kisebb Bécs várát már nem tudja bevenni, pedig sebtiben javítják meg a várfalakat, s erősítést sem kaptak védőt a falak mögött már nem tudott legyőzni a es gyakorlott ostromló sereg ben egy ugyanekkora ostromló sereget állított meg a pici Kőszeg vára, Jurisics kapitány vezetésével. 19 török rohamot vertek vissza. A védők többsége meghal, de nem hiába ezalatt annyi védő gyűlt Bécs köré, hogy a török sereg feladja a küzdelmet ben hasonló sereg nem tudja Eger várát bevenni ban a szigetvári várat Zrínyi Miklós 2500 fős sereggel védte sikerrel, mikor az idős szultán újra Bécset készül elfoglalni. A sikertelenség miatt a szultánt ott ütötte meg a guta. Katonái csak utána foglalták el a vár romjait. Ahol megmaradt akár egy gyenge vár, emberi elszánás és hazaszeretet ott egy profi, gyakorlott sereg se tud győzni. 2.) Mohács előtt a Dráván hidat verő és átkelő török sereget még könnyen meg lehetett volna akasztani. Csak néhány keskeny járható szakasz volt a mocsaras területen. A terep ideális a védekezésre, még kis védősereg esetén is. Fatális hibaként a király és dilettáns környezete elvetette a javaslatot. 3.) Nem épült összeláncolt védő szekértábor a magyar sereg köré, aminek a fedezetéből a támadó törökök számbeli fölénye már nem annyira veszélyes. Hosszú viták után elfogadják ugyan a javaslatot, de már túl későn, a megvalósításra nem marad idő... 4.) Nem támadták a 200 km hosszan felvonuló török hadoszlopot, sem az utánpótlást szállító hajókat nem volt Búvár Kund? Lett volna, de a dunai magyar hajós katonákat évek óta nem fizették, ezért többségük hazament... 5.) A birtokaikat féltő helyi kurtanemesek véleménye kerekedett felül az állandóan ülésező haditanácsban egy ne lacafacázzunk ezzel a gyülevész török haddal, majd mi megmutatjuk nekik mi a virtus típusú hőzöngéssel. Közben arra gondoltak, hogy minél gyorsabban végzünk, annál kevesebb zsoldot kell fizetni a katonáknak, aztán mehetünk haza. 6.) Az egész védőseregben alig volt harci tapasztalat, a es (többnyelvű) sereg összehangolt mozgatását, vezetését senki sem próbálta. De a katonák jó része sosem vett részt harcban, s az ágyúk dörrenése megijesztette a lovak és katonák jó részét. Azok, akik egy sikeres elő rohamban megfutamították a török elővédet, a hullák kifosztásával voltak elfoglalva, hiszen régóta nem kaptak tisztességes zsoldot. Csernobilnél hat hiba kellett egyszerre a katasztrófához, itt egy is elég volt. S ami Mohács után történt még a magyar királyságban, az még ezeken is túltett Vajon Tomori Pál helyett nem lett volna egy Kinizsi Pál, vagy Jurisics, Szondi, Dobó, Zrínyi vagy Esze Tamás kaliberű vezető a védők oldalán? Csak az aktuális elit, a főpapok, főurak dilettáns csoportjából kerülhetnek ki vezetők? Mohács kapcsán a legfontosabb személyiség mégis Szapolyai János az ember, aki ott sem volt... Szapolyai apja a Hunyadi Mátyás alatt zajló rendszerváltáskor emelkedett ki, vagyonosodott meg. Idősebb fia, János, mai fogalmaink szerint bestiális, szadista őrült. A Székely György (Dózsa) -féle felkelés leverője. Dózsa fejére izzó vasabroncsot nyom, így öleti meg. Alárendeltjeit arra kényszeríti, hogy egyenek Dózsa húsából. Aki nem engedelmeskedik, mert még maradt benne emberi tartás helyben megöleti. Hadjáratai során törökre sosem támad, csak keresztényekre. A csata után pontosan három év múlva ér a mohácsi mezőre hogy kézcsókkal fogadja Szolimán szultánt. Azt a szultánt, aki saját öccsét (is) ott ölette meg. A kézcsókért cserébe a szultán helytartója, a hatalom birtokosa, az ország árulója lehet. Bármit megtesz a hatalom megtartásáért, bárkit kiszolgál gátlástalanul. Sem a gazdálkodáshoz, sem a hadvezetéshez nem ért, csak a fegyvertelen parasztok megnyúzásában jeleskedik. Életeleme: az intrikák, a hatalom szálainak szövögetése. A Bibliában kerestetett indokot arra, hogy a törökökkel szövetségre lépjen. Szemforgató, cinikus, álszent. Alakja még sokszor újraszületik történelmünk során... Megint Mohács tanulunk-e a történelemből?

20 Joggal mondják, hogy aki nem tanul a múlt hibáiból, az megismétli azokat. Szűkebb szakterületemen, a bonyolult turbulens áramlási, hőátadási folyamatoknál mindig használnak kis mintákat. Egy nagyobb szerkezet (kazán, repülőgép, reaktor, hajó, autó) összetett viszonyainak szimulálására. A mérnökök a modell energia és turbulens áramlási viszonyainak ismeretében igen jó közelítéssel meg tudják mondani, mi történik majd élesben, vagy mit kell másként tenni, ha a minta vizsgálata közben baj történt. Az analógia még tágabb is lehet, mert egy hővezetési, vagy rádióhullám terjedési problémának megvan a maga elektromos vezetési vagy hangterjedési analógiája. Azonosak az egyenletek, így használható a modell. Tanulhatunk-e a fenti három esetből? Modellezi-e netán az akkori események sora a mai (s ezután következő) eseményeket? Ilyenkor rutinszerűen legyintünk, mondván, nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni. Az áramlás (és hőátadás) tudománya viszont épp az ellenkezőjét bizonyítja A három fenti összeomlás (de az összes többi) története is ugyanazt a forgatókönyvet követi. Megosztott, korrupt, élősködő vezetés, civakodó ország, s jól felkészült, technikai fölényben levő rablósereg összecsapása A fenti tantörténetek pár év (hónap) elteltével követték egymást, s évszázadokra döntötték el, máig hatóan, generációk sorsát. Van egy különbség: Tenochticlánban és Panipatnál kis rablócsapat fosztotta ki a nagy túlerőben levő otthoni élősködőket. Mohácsnál egy kis, jórészt korrupt és dilettáns, félig tisztességes társaságot rabolt ki egy hatalmas, profi sáskahad. De a rablók rablók maradtak: sosem tanulták meg, hogy munkával is lehet boldogulni. Sarkítva, leegyszerűsítve, de mindig a két értékrend ütközik. A történelmen végigvonul az élősködő mentalitás összecsapása a güriző, dolgozó, időnként gondolkodó és innovatív társadalommal szemben. Ami ma az energiaiparban történik, az triplán rablás. Kiraboljuk, tönkretesszük ma a természetet. Az ezután születendők elől felélünk nyersanyagokat, kipusztítunk fajokat. Egyúttal kifosztjuk a kisemberek széles tömegét is az indokolatlanul magas árak miatt. Nézzük a mohácsi összeomláshoz vezető út példáján át a mai helyzetet. A pazarló, magas adót kivető, az adót dilettáns módon elherdáló, korrupt államgépezet esete eleve adott. Akkor a török fenyegetés árnyékában éltünk. Ma ezt a veszélyt (sokkal ügyesebben álcázva) az arctalan, könyörtelenül csak a saját rövid távú érdekeit néző multinacionális cégek jelentik. Erről Bogár László docens világosan, szemléletesen ír a Hálózatok csapdájában című könyvben [10]. Akkor a vezetés nem törődött a végvárakkal. Így a törökök elfoglalták a déli végvárakat, s többé nem féltek a hátbatámadástól. A mai államgépezet hasonló módon nem figyelt a hazai iparra, nem segíti a feltalálókat. Gond nélkül felszámolták a hazai nagyipart, a műszaki végvárakat. Ezekből kiindulva már nem lehet hátba támadni új, innovatív termékekkel az energiaipart. Így zavartalanul élősködhetnek, senki nem tudja fenyegetni őket. Például a százával keletkezett vízbefecskendezéses találmányok nem terjedhettek el, nem verhették le a keresletet, s így az olajárakat. A szabályozott fúzió (Papp József találmányai) feladása a Drávai átkelés meghiúsulásának kihagyásával ér fel. A nyílt csata felvállalása (és annak elvesztése a túlerővel szemben) az energiacégekkel szembeni hőzöngő (és eredménytelen) Robin Hood adónak felel meg. Az energiacégek eladása (erőművek, olaj- és gázkereskedelem eladása) az aranybányák és a pénzverési jog elzálogosításának felel meg. A janicsárhadsereg az akadémia, a fizikusok hadának felel meg, ők mindent megtesznek, hogy leverjenek minket, pedig tagjai a mi gyermekeink közül kerültek ki S utoljára, de nem utolsó sorban, sajnos, nem hagyhatjuk ki a személyi kérdéseket sem. Nem szívesen említek neveket, de konkrétum nélkül az összevetés semmit nem ér A 80-as években például 7 milliárd dollár kölcsönt vettünk fel az ország energiabiztonságának kiépítésére. Fizettük Tengizt, hogy olcsó legyen a földgáz, fizettük Bős Nagymarost, hogy hajózható legyen a Duna, és legyen vízi energia, és felépüljön Paks. Ezt a kölcsönt még ma sem tudtuk visszafizetni, de a kamatokra már az eredeti tőke talán hússzorosát is kifizettük Így sose jutott pénz az átlagember normális fizetésére, egészségügyi ellátásra, oktatásra, stb. Horn Gyulának alapvető szerepe volt a Bősi beruházás megkezdésében, majd Antall Józsefnek a visszaállításban. Akkor a gödrök kiásása majd betemetése kb. 3 milliárd Ft-ba került (mai áron ez már talán hússzoros összeg). (Viszont az ásás és betemetés miatt GDP szépen nőtt a statisztikában). A Tengizi építkezés ára az orosz államadósság része lett, ami Horn Gyula miniszterelnöksége alatt magán zsebekbe került, felszívódott. Paks felépült, (háromszor annyiért), de legalább működik Szakmai vezetése utoljára az Antall kormány idején, Petz Ernő igazgatósága alatt volt Tomori Pál és Horn Gyula között viszont elismerem nem jó az analógia. A jó szándékú, de dilettáns, a hadvezetéshez bevallottan nem értő Tomori érsek a saját életét tette kockára. Levágott fejét a csata után büszkén hordták körbe a győztesek. A bősi viszály magvát elvető, majd az energiaipart bagóért elkótyavetyélő Horn Gyulát az energiaipar sajtója nagyon megdicsérte, s lett is hirtelen valahonnan egy villája Az ő levágott fejét nem hordozták körbe De mi, kisemberek, az energiaipar foglyai lettünk. Százezrek dolgoznak ma virtuális rabszolgaként, egy lecsúszott roncstársadalom peremén, hogy megéljenek Vagy itt van Kovács László esete, aki hajszál híján magyar jelöltként az Európai Unió energiabiztosa lett. Az a Kovács László, aki az erő és az energia fogalmát nem tudja egymástól megkülönböztetni Csak egy csöndes kérdés: hagyná-e Ön, hogy Kovács László húzza ki a fájós fogát? Valószínűleg nem, mert nem ért hozzá. És az energiatermeléshez, annak elosztásához a kontinensnyi Európában? Ahhoz nem kell szakértelem? Az ott elkövetett hibákból nem lehet baj? Tegyük fel másként a kérdést: mi magyarok nem tudtunk volna Kovács László helyett egyetlen energetikai szakembert sem találni a Heller-Lévai energetikai iskola tanítványaiból? Vagy megint, mindenáron le akarjuk magunkat járatni? Megint Mohács kell? Az európai Technológiai és Innovációs Hivatal vezetéséhez a kormány Magyar Bálintot javasolta. Magyar Bálintot, aki nemhogy nem írt, de nem is olvasott el egyetlen szabadalmat sem életében. Aki egyetlen biológiai, fizikai, vagy műszaki kísérlet kitalálásában, kivitelezésében, elemzésében sem vett részt. Ha ő és hasonló módon kiválasztott társai tévednek a fejlesztési irányok kiválasztásában, akkor mi történik velük? Lesznek törökök, akik levágják a fejét? Amikor Tomori Pál, Perényi Péter és Gábor, Báthory Gábor, Pálócy Antal és más páncélos főnemesek, az ország vezetői nekiszaladtak a török műszaki zárnak, s lebuktak lovukról, még tudták, hogy rohamuk ostoba és hiábavaló volt. Pár másodperc múlva már a janicsárok golyója

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE

www.electromega.hu AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE AZ ELEKTROMOS AUTÓZÁS ELŐNYEI, JÖVŐJE MI AZ AUTÓK LÉNYEGE? Rövid szabályozott robbanások sorozatán eljutni A -ból B -be. MI IS KELL EHHEZ? MOTOR melyben a robbanások erejéből adódó alternáló mozgást először

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon 1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár A Nap- és szél alapú megújuló energiaforrások nagyléptékű integrálása az országos és

Részletesebben

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság 2015.01.13 09:50 Az olajnál nem számít ritkaságnak az árfolyam gyors zuhanása, vagy éppen tetemes emelkedése, ezek a piac természetes velejárói.

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

Alaphang tréning 2. rész - Családreform

Alaphang tréning 2. rész - Családreform Alaphang tréning 2. rész - Családreform Munkafüzet 2. Alaphang tréning 2. Családreform 2. rész Ideje másképp látni a világot és a gyereked 2. lecke Mintamókus 2. 1. Eszközök és az ő forrásuk azaz kinek

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

A csoki útja SZKA_210_31

A csoki útja SZKA_210_31 A csoki útja SZKA_210_31 TANULÓI A CSOKI ÚTJA 10. ÉVFOLYAM 369 31/1 TUDOD-E HONNAN ÉRKEZIK A KAKAÓ? Járj körbe az osztályban és kérdezgessétek társaidat: tudod-e, hogy honnan érkezik a kakaó Magyarországra?

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek?

KF-II-6.8. Mit nevezünk pirolízisnek és milyen éghető gázok keletkeznek? Körny. Fiz. 201. november 28. Név: TTK BSc, AKORN16 1 K-II-2.9. Mik egy fűtőrendszer tagjai? Mi az energetikai hatásfoka? 2 KF-II-6.. Mit nevezünk égésnek és milyen gázok keletkezhetnek? 4 KF-II-6.8. Mit

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

6./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011. márc. 20., Vasárnap. Összefoglaló

6./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011. márc. 20., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft. 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 6./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011.

Részletesebben

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését.

KB: Jövőre lesz 60 éve, hogy üzembe állították a világ első atomerőművét, amely 1954-ben Obnyinszkban kezdte meg működését. Kossuth Rádió, Krónika, 2013.10.18. Közelről MV: Jó napot kívánok mindenkinek, azoknak is akik most kapcsolódnak be. Kedvükért is mondom, hogy mivel fogunk foglalkozunk ebben az órában itt a Kossuth Rádióban.

Részletesebben

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra

KOZJAVAK.HU. Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport blogja ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT. Lovas Dóra ENERGIAUNIÓ MEGSZILÁRDÍTÁSÁHOZ VEZETŐ ÚT Lovas Dóra Az energia területén túl sokáig nem érvényesültek az Unió alapvető szabadságai. A jelenlegi események rávilágítottak ennek magas tétjére: az európaiak

Részletesebben

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium

JELENTÉS. MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium JELENTÉS MPG-Cap és MPG-Boost hatásának vizsgálata 10. Üzemanyag és Kenőanyag Központ Ukrán Védelmi Minisztérium 1. Termék leírás Az MGP-Cap és MPG-Boost 100%-ban szerves vegyületek belső égésű motorok

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók

A Változó Világ. az ICT iparág csúcstalálkozója. 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ az ICT iparág csúcstalálkozója 2012. szeptember 13 14. Egerszalók A Változó Világ és Magyarország gazdasági folyamatai Dr. Mellár Tamás Egyetemi tanár PTE Közgazdaságtudományi Kar ivsz.hu

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A certifikátok mögöttes termékei

A certifikátok mögöttes termékei A certifikátok mögöttes termékei Erste Befektetési Zrt. Dr. Miró József Budapest, 2011 április 5. 2011.04.06. 1 S&P500 Emelkedő trend Áttörte a rövidtávú trendvonalat ha áttöri az 1 340-es szintet irány

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

METABOND termékek felhasználási előnyei a lakatos műhelyben (fúrásnál, menetfúrásnál, különböző megmunkáló gépekben)

METABOND termékek felhasználási előnyei a lakatos műhelyben (fúrásnál, menetfúrásnál, különböző megmunkáló gépekben) METABOND termékek felhasználási előnyei a lakatos műhelyben (fúrásnál, menetfúrásnál, különböző megmunkáló gépekben) Cégünket, a VARIMET Kft.-t 2005-ben alapítottuk. Főként lakatos munkákkal foglalkozunk,

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN

A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat, Bányászat, 66. kötet, (2004) p. 03-08 A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁS EGY LEHETŐSÉGE A KAVICS- ÉS HOMOKBÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN Dr. Buócz Zoltán

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE

UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE UTAZÁS MÚLTJA, JELENE ÉS JÖVŐJE Cél: A gyerekek ismerjék meg a mai és a korábbi generációk utazási szokásait, megvizsgálva, hogy milyen távolságokra utaztak, milyen közlekedési eszközt használtak és ezeknek

Részletesebben

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala

A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala Mikroökon konómia A klasszikus közgazdaságtanon innen és túl, avagy az érem másik oldala 2011.09.12. - A gazdasági gi szereplőkkel, egyéni döntéshozókkal foglalkozik - Általánosítható viselkedési si jellemzőit

Részletesebben

1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek

1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek 1. Értelmezze, és csoportosítsa a globális problémákat. Olyan társadalmi, gazdasági és környezeti (ökológiai) jelenségek és folyamatok, amelyek hatása nem szűkíthető le országos, regionális, vagy térségi

Részletesebben

LNG felhasználása a közlekedésben. 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz

LNG felhasználása a közlekedésben. 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz LNG felhasználása a közlekedésben 2015 április 15. Kirilly Tamás Prímagáz Üzemanyagok Fosszilis Benzin Dízel Autógáz (LPG) CNG LNG (LCNG) Alternatív Hidrogén Bioetanol (Kukorica, cukornád) Biodízel (szója,

Részletesebben

Az ENERGIA. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért. Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv.

Az ENERGIA. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért. Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Az ENERGIA 2011. április 14. Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv.eu Tartalom: 1. Miért alakult? 2. Kik a tagjai? 3. Hogyan

Részletesebben

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok GeoDH Projekt, Nemzeti Workshop Kujbus Attila, Geotermia Expressz Kft. Budapest,

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez

Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Útmutató kezdők részére az energia és a teljesítmény megértéséhez Neil Packer cikke, Staffordshire Egyetem, Egyesült Királyság - 2011. február Az energia Az energia a munkához való képesség. A történelemben

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Devizahitel-kiváltást

Devizahitel-kiváltást Fórum MI TÖRTÉNIK A HAZAI LAKÁSÁLLOMÁNNYAL? MERRE A KIÚT, VAN-E MEGHATÁROZHATÓ KIÚT A MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEKET ÉS AZ ÚJ ÉPÍTÉSŰ INGATLANOKAT EGYARÁNT ÉRINTŐ GAZDASÁGI PROBLÉMÁK KÖRÉBŐL. LETENYEI LÁSZLÓ

Részletesebben

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE

Biztonság, tapasztalatok, tanulságok. Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE Biztonság, tapasztalatok, tanulságok Mezei Ferenc, MTA r. tagja Technikai Igazgató European Spallation Source, ESS AB, Lund, SE European Spallation Source (Lund): biztonsági követelmények 5 MW gyorsitó

Részletesebben

- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı:

- HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı: - HTTE - Hidrogéntermelı tároló egység (járművek meghajtásához) Szerzı: Dr. Kulcsár Sándor Accusealed Kft. Az energiatermelés problémája a tárolás. A hidrogén alkalmazásánál két feladatot kell megoldani:

Részletesebben

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz.

2009/19 Terménypiaci előrejelzések 2009-08-02, Vasárnap. Összefoglaló. A búza ára hamarosan csökkenni fog, igazodva a külpiachoz. Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 2009/19

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015.

Az eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015. EZ, a kutatásnak álcázott tanulmány: - HAMIS magyarországi TRENDEKET mutat be a 2005-2015 időszakra vonatkozóan, - MEGGYŐZÉSKÉNT az EU valódi stratégiájára hivatkozik, amely a hamis trendek miatt Magyarországra

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA

A GEOTERMIKUS ENERGIA A GEOTERMIKUS ENERGIA Mi is a geotermikus energia? A Föld keletkezése óta létezik Forrása a Föld belsejében keletkező hő Nem szennyezi a környezetet A kéreg 10 km vastag rétegében 6 10 26 Joule mennyiségű

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András 2011. március 24. Energiaszektoron belül Energiatakarékosság = Hatásfoknövelés, veszteségcsökkenés

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

A környezetbarát autózás 10 pontja

A környezetbarát autózás 10 pontja A Környezetbarát autózás kampány célja, hogy csökkentse az autók környezetre gyakorolt káros hatását, valamint segítsen a járművezetőknek abban, hogy környezetvédő fejjel gondolkodjanak. A környezetbarát

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Szigetvári Viktor előadása

Szigetvári Viktor előadása Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe

Fosszilis energiák jelen- és jövőképe Fosszilis energiák jelen- és jövőképe A FÖLDGÁZELLÁTÁS HELYZETE A HAZAI ENERGIASZERKEZET TÜKRÉBEN Dr. TIHANYI LÁSZLÓ egyetemi tanár, Miskolci Egyetem MTA Energetikai Bizottság Foszilis energia albizottság

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL

A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL LEVEGŐ FÜZETEK LEVEGŐ MUNKACSOPORT BUDAPEST, 2008 1 A LEVEGŐ MUNKACSOPORT TANULMÁNYAI, KIAD- VÁNYAI A ZÖLD ÁLLAMHÁZTARTÁSI REFORMRÓL Az államháztartás ökoszociális reformja Adócsalás személygépkocsielszámolással

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta. (Woody Allen) "Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen) Kapcsolt energiatermelés helyzete és jövője, MET Erőmű fórum, 2012. március 22-23.; 1/18 Kapcsolt energiatermelés

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben