POMÁZ VÁROS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSI KLÍMASTRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "POMÁZ VÁROS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSI KLÍMASTRATÉGIÁJA"

Átírás

1 BETÉTI TÁRSASÁG 1122 Budapest, Maros utca 34 POMÁZ VÁROS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSI KLÍMASTRATÉGIÁJA december Dr. Dulovics Dezső PhD, Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. MMK Vízügyi vezető szakértő MMK Vízügyi vezető szakértő

2 POMÁZ VÁROS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSI KLÍMASTRATÉGIÁJA I. A klímaváltozás hatása a települési vízgazdálkodásra Dr. Dulovics Dezső PhD, Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. MMK Vízügyi vezető szakértő MMK Vízügyi vezető szakértő Leidinger Dániel kutató

3 I. A klímaváltozás hatása a települési vízgazdálkodásra 1. Bevezető Napjaink társadalma egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. Még csak az előszele érezhető azoknak a változásoknak, amelyek várhatóan gyökeresen át fogják alakítani társadalmunkat. Néhány éven, de legfeljebb néhány évtizeden belül olyan körülményekkel kell majd számolnunk, amelyek között mai életvitelünk már nem folytatható. A ránk váró változásokkal kapcsolatban két út kínálkozik: az egyik, hogy rohanunk az események után, a másik, hogy megpróbálunk felkészülni rájuk. A globális éghajlatváltozás, és a globális energiaválság (vagy erőforrásválság) közeljövőbeli hatásai olyan alapvető változásokat fognak hozni, amelyekkel valószínűleg a társadalom alapvető szükségleteinek a kielégítése sem lesz a megoldható a ma megszokott módon. Az egyik ilyen alapvető szükséglet a víz, amelynek megléte az élet egyik alapfeltétele, így a társadalom életének a szempontjából is alapvető fontosságú erőforrás. Ezen erőforrás települési szintű megóvásának a lehetőségeivel foglalkozik a jelen stratégia Az éghajlatváltozásról röviden Napjaink egyik leginkább fenyegető környezeti problémája a globális éghajlatváltozás, amellyel kapcsolatban mára nyilvánvalóvá vált, hogy egyik fő okozója az emberi tevékenység. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-ben megerősítette, hogy az éghajlat jelenleg is változik, és az ember okozta melegedés számos geofizikai és biológiai rendszerre hatással van. Az éghajlatváltozás egy olyan jelenség, amely számos ok együttes eredőjére vezethető vissza. Ma már a tudományos világ szinte egésze számára elfogadott tény, hogy a Földön zajló, jelenlegi, rendkívül gyors éghajlatváltozás jelentős részben az emberi tevékenységnek köszönhető. Az emberi tevékenység által okozott hatások közül a leggyakrabban említett jelenség az üvegházhatású gázok (pl. szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) légköri arányának a növekedése, melynek hátterében többek között az ipari tevékenység, a motorizált közlekedés, és az iparszerű mezőgazdaság áll. További jelentős éghajlat módosító hatása van a felszínborítás megváltoztatásának (növénytakaró megváltoztatása, burkolt, ill. beépített területek arányának a változása, a felszíni vizek lecsapolása, stb.), ill. a direkt hőkibocsátásnak (épületek, üzemek, közlekedési eszközök, stb.).

4 I/1. ábra A felszíni hőmérséklet és a légkör szén-dioxid-tartalmának alakulása az elmúlt 400 ezer évben (a szén-dioxidtartalom alakulását a sarki jégtakaróba zárt levegőzárványok elemzésével állapítják meg). (Vida G, 2009) Mint egy távoli szökőár, amely az óceán mélyén csak pár méteres, de drámai módon megnő, ahogy eléri a sekély parti vizeket, az éghajlatváltozás hulláma is így csap le az emberiségre. írja a Worldwatch Institute legújabb, 2009-es jelentésében, utalva az éghajlatváltozás jövőben várható drámai következményeire. A világ helyzete mára abba az állapotba jutott, hogy a társadalom egyre inkább a saját bőrén is érzékeli ezeket a következményeket. Az elmúlt évek extrém időjárási jelenségei (hőhullámok, aszályok, enyhe telek, évszakok kimaradása, viharok, stb.) arra intik az emberiséget, hogy az éghajlatváltozás közvetlen következményei már elértek minket (Magyarországot is!). Látni kell azonban, hogy a változáshoz kapcsolódó jelenségek nem elsősorban önmagukban jelentenek veszélyt, hanem számos további súlyos következmény okait is képezik. Ilyen lehetséges következmények a vízhiány, az élőhelyek, ill. lakóhelyek pusztulása, a biológiai sokféleség csökkenése, a kórokozók terjedés, az élelmiszerhiány, ill. az ezzel együtt járó egészségügyi problémák, valamint az ezek következményeiként fellépő társadalmi konfliktusok. Az éghajlatváltozás kapcsán nagyon fontos kihangsúlyozni azt is, hogy a társadalom jelenleg kettős szorításban van. Egyrészt meg kell szüntetni azokat a kiváltó okokat, amelyek hozzájárulnak a további felmelegedéshez, másrészt pedig fel kell készülni azokra a következményekre, amelyek már a kiváltó okok azonnali felszámolása esetén is 1 elkerülhetetlenek. Az éghajlatváltozás miatt bekövetkező egyik várható következmény a természeti környezet vízháztartásának a felborulása. Ez jelentkezhet hosszan elnyúló száraz, aszályos időszakokban, másrészt hirtelen lezúduló nagymennyiségű, özönvízszerű csapadékhullásban, amely hosszú távon akárcsak az aszály szintén vízhiányt okoz. Ugyanakkor ezzel együtt A Természetben pufferelt rendszerek jellemzőek. Ennek az a következménye, hogy bizonyos hatások nem azonnal, hanem időben elcsúszva jelentkeznek. Az éghajlatváltozás esetében is ez érvényesül. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának hirtelen megszűnése esetén is időre lenne szükség arra, hogy a földi éghajlat a normális állapotra álljon vissza. 1

5 növekszik a folyóinkon, ill. kisebb vízfolyásainkon kialakuló hirtelen kialakuló, magas árhullámok kialakulásának esélye. 2 Éves szinten az előrejelzések többsége szerint várhatóan a nyári félév csapadékösszegében csökkenés, míg a téli félév csapadékösszegében növekedés várható. Az egy év során lehullott csapadék mennyiségében is csökkenés várható, miközben magasabb lesz az átlaghőmérséklet, így növekszik a párolgás. Ez megerősíti az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2007-es jelentése is, amely szerint Közép-Európában így Magyarországon is a nyári csapadékmennyiség csökkenése várható, ami növekvő vízgondokat okoz majd. Összességében megállapítható, hogy az éghajlatváltozással az ismert és leginkább elfogadott előrejelzések szerint egyre szélsőségesebbé válik időjárásunk. Hirtelen lezúduló nagymennyiségű csapadékokat, aszályos időszakok követhetnek. Mindez hosszútávon vízhiányt fog előidézni Az erőforrásválságról röviden Az 1980-as évek óta egyre több kutató foglalkozik a természeti erőforráskészletek fogyásának, ill. kimerülésének kérdésével. A természeti erőforrásoknak azt a részét, amelyekből a mindennapi életünkhöz szükséges energiát előállítjuk, energiahordozóknak nevezzük.4 A jelenlegi társadalmunk működése teljes egészében függ az energiahordozó-készletekhez való hozzáférhetőségtől. Amíg rendelkezésre állnak ezek az erőforrások, addig van megfelelő mennyiségű energia is, és a társadalom működőképes. Ha viszont az említett erőforrások nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, akkor energiahiány lép fel, amely zavarokat okoz a társadalom működésében, ill. hosszútávon a jelenlegi társadalmi rend széteséséhez vezethet. Az erőforrás készleteket kutató tudományos szakemberek egyre nagyobb része azon az állásponton van, hogy a közeljövőben (már az elkövetkezendő egy-két évtizedben) komolyan számolnunk kell az erőforrásokhoz való hozzáférhetőség korlátaival. A jelenleg használt energiahordozóink jelentős része ugyanis még az előttünk álló évtizedben eléri kitermelésének csúcsát, ami azt jelenti, hogy ettől kezdve a készletekből egyre kevesebb áll majd az emberiség rendelkezésére. A jelenleg legnagyobb arányban felhasznált energiahordozó a kőolaj, amely a világ teljes energiafelhasználásának 40%-át, ezen belül pedig a közlekedés üzemanyagának 90%-át adja (Hetesi, 2007). A kőolaj kitermelése 2008-ban tetőzött (ezt nevezzük olajcsúcsnak), innentől kezdve a világtermelés évről-évre csökken. Az olajcsúcs számos következménnyel jár rögtön a bekövetkezése után. A kitermelés csökkenése rögtön az első években 2-3% lehet, míg a világ igénye ugyanennyivel növekszik évente. Ez az olajcsúcs utáni évben már 4% hiányt jelent, ami 5 éven belül 15-20%-os be nem tömhető réshez vezet. Ebből olyan válság következik, amelyet nehezen tudunk elképzelni manapság. (Hetesi, 2007) Nem sokkal jobb a helyzet a földgáz és a kőszén, valamint az atomenergia előállításához szükséges urán esetében sem. Földgázból a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve, az export csúcsa azaz a piacon mozgó összes földgáz mennyiségi csúcsa 2012-re, míg a tényleges Az eső formájában hulló, hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadéknak nincs ideje beszivárgásra, nagy része gyorsan lefolyik. Így a víz nagy része amellett, hogy pusztításokat okozhat (áradások, földcsuszamlások, termőtalaj lemosása, stb.) nem tud hasznosulni. 3 Pontosabban úgy kell fogalmaznunk, hogy a jelenlegi vízhiány fokozódni fog. A jelenlegi Magyarország területének nagy részén ma is klimatikus vízhiány jellemző, azaz a párolgásmennyisége meghaladja a lehulló csapadék mennyiségét. A hazánk területére befolyó vizek ezt a hiányt pótolni tudnák, de a jelenlegi gyakorlat szerint ezeket a vizeket nem megtartjuk, hanem gyorsan levezetjük. 4 Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy bár jelenleg kevesebb figyelmet kapnak vannak olyan erőforrásaink, amelyek sokkal alapvetőbbek, mint pl. az ősmaradványi erőforrások. Ilyenek pl. a termőföld, az erdők, az élővizek, stb. 2

6 kitermelési csúcs 2014-re várható. Kőszénből az export csúcsa 2010 és 2014 között lép fel, valószínűleg, míg a tényleges kitermelési csúcs várhatóan 2018-ra esik majd. Az urán tetőzése a jelenleg működő erőműparkkal számolva 2030-ra várható, új erőművek vagy új erőművi blokkok üzembeállításával azonban ennél hamarabb.5 (Hetesi, 2007) Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a teljes energiatermelésen belül az atomenergia részaránya nem éri el a 10%-ot sem, és a villamos energiatermelésen belül is csak 17% körül alakul. (Magyarországon a teljes energiatermelés kb. 15%-a, míg a villamosenergia-termelés kb. 37%-a származik atomenergiából). A felsorolt energiahordozók adják a világ energiatermelésének több mint 90%-át. A vízenergia, ill. megújuló energiahordozók együttes (nap, szél, geotermikus energia, stb.) aránya jelenleg nagyon kicsi (kevesebb, mint 10%). Úgy tűnik, hogy a jelenleg nagyarányban használt energiahordozók kiváltása vízenergiával, ill. megújuló energiahordozókkal nem megoldható olyan ütemben, ahogy azok fogyatkoznak. Elkerülhetetlennek tűnik tehát, hogy a közeljövőben egyre erősödő energiahiánnyal számoljunk. Ami a világ teljes energiatermelésének alakulásánál még riasztóbb képet fest, az egy főre eső energiatermelés alakulása. A fogyó készletek mellett a Föld népessége növekszik, így az egy főre eső energiatermelés tulajdonképpen már jóval korábban elérte maximumát, mint az említett energiahordozók bármelyikének is a kitermelése. A Földön az egy főre jutó energiatermelés6 csúcsa 1979-ben volt. Az ezután bekövetkező visszaesés még annak volt köszönhető, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete szándékosan visszafogta a kitermelést. Az ezredforduló óta viszont az egy főre jutó energiatermelés fogyása már egyértelműen a készletek fogyásának köszönhető (I/2. ábra) Történelem Energia termelés / fő (boe/c/év) Áramszünetek Energia termelés / fő Ipari civilizáció < 100 év Évek I/2. ábra A világ egy főre eső energiatermelésének alakulása. A világ népességének növekedése, ill. az energiahordozó-készletek kimerülése együttesen vezetnek az energiaválsághoz. Az erőforráskészletek csökkenése miatt 2012 után drasztikus csökkenés várható az energiafelhasználásban, ami egyre gyakoribb ellátási zavarokhoz fog vezetni. ( Vida G., 2009) A 2. ábrából kiderül, hogy az egy főre eső energiatermelés mennyisége már jelenleg is csökken, ami azt is jelenti, hogy a fogyasztás szintje sem fenntartható ben várhatóan Az ősmaradványi erőforrások (kőolaj, földgáz, kőszén, stb.) fogyásával várhatóan növelni fogják az atomenergia részesedését az energiaszektorból. 6 Beleértve a fosszilis energiahordozókból (kőolaj, földgáz, kőszén, stb.), atomenergiából és a vízenergiából előállított energia 5

7 törés következik majd be, és innen kezdve az egy főre eső termelés gyors ütemű visszaesésére számíthatunk (mindebből következik, hogy a jelenlegi fogyasztás lehetőségei is egyre korlátozottabbak lesznek). Rendszeressé válhatnak az áramszünetek, amely jelzi számunkra, hogy az energiaválság mélyülésével egyre bizonytalanabbá válik a nagy ellátórendszerek (vízellátás rendszere, villamosenergia-rendszer, gázellátó-rendszer, szállítás, stb.) működése. Jelen tanulmány szempontjából a vízellátás jövőbeli alakulása az, ami több figyelmet érdemel. Jelenleg az ivóvíz egy olyan vezetékrendszeren keresztül jut el a lakossághoz, amelynek a működése attól függ, hogy rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű villamos energia. Részben ugyanez igaz a szennyvíz elszállításával kapcsolatban is (amennyiben a rendszer nem tisztán gravitációs). A közeljövőben beköszöntő egyre energiaszegényebb időszak arra kényszerít minket, hogy mind az ivóvíz ellátás, mind pedig a szennyvízelvezetés területén is egyre nagyobb mértékű energiatakarékosság valósuljon meg, továbbá hogy kerüljenek kialakításra a jelenlegi vízgazdálkodási gyakorlatot felváltani képes alternatív megoldások Összefoglalás Az éghajlatváltozás és az erőforrásválság egyre intenzívebb fenyegetettséget jelent a társadalomra nézve. Látjuk, hogy mindkét jelenség kedvezőtlen irányba befolyásolja a vízellátás, vízelvezetés, ill. tulajdonképpen az egész jelenlegi települési vízgazdálkodás rendszerét. Amit a jelenlegi helyzetben megtehetünk, hogy amíg még kellő mennyiségben rendelkezésre állnak azok az erőforrások, amelyekkel mai eszközrendszerünk kihasználható, addig amennyire még lehet megkezdjük a felkészülést az energia-, ill. víz-szegényebb időszakokra. Ehhez egyrészt szükség van arra, hogy a vízellátó rendszeren keresztül érkező, a jövőben egyre drágábbá, és egyre kevésbé hozzáférhető vizet a lehető legtakarékosabban használjuk fel, másrészt pedig olyan megoldásokra is szükség van, amely csökkenti a jelenlegi nagy ellátórendszerektől (ide értve pl. a vízellátás rendszerét) való függőséget. Felhasznált irodalom I/1. fejezethez: Hetesi Zsolt: A felélt jövő A Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport helyzetértékelője, 2007 IPCC: Éghajlatváltozás 2007 Az éghajlatváltozás Kormányközi Testület (IPCC) negyedik értékelő jelentése A munkacsoportok döntéshozói összefoglalói; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Vida Gábor Globális válság ökológus szemmel című előadásának (MTA Szociológiai Kutatóintézet, május 12.) vetített anyaga Worldwatch Institute: A világ helyzete 2009 Úton egy felmelegedő világ felé; Föld Napja Alapítvány, Budapest 2009

8 2. A klímaváltozás hatása a települési vízgazdálkodás egyes elemeire A nagyvilágban riasztó jelzésekről hallunk: vészes vízhiány sokfelé, az ivóvízellátás és szennyvízelhelyezés katasztrofális állapota, ijesztő csecsemőhalálozási ráták a fejlődő világban, a vízzel terjedő fertőzések következtében, a vészesen öregedő vízi-infrastruktúra, változatos szennyeződések minden mennyiségben, természeti katasztrófák (mint pl. a New Orleansra lecsapó Katrina hurrikán), eltűnő vízfelületek (pl. Aral-tó), a több országot lefedő nemzetközi vízgyűjtők konfliktusai, stb. Mára közhelynek tűnik, de a víz az egyik stratégiai fontosságú, korlátozottan rendelkezésre álló, sérülékeny és jelentős gazdasági értékkel felruházott erőforrás, az élet és az egészség fenntartója, a gazdasági fejlődés előfeltétele és a természeti szépség forrása. Az aggasztó jeleket látva sokan gondolják azt, hogy az olaj korszakot követően a 21. század válságát a semmi mással nem helyettesíthető víz jelenti majd. A hasonlóságot alátámasztja, hogy a becslések szerint a víz- biznisz napjainkban az olajénak mintegy felét teszi ki (Somlyódy 2008) A klímaváltozás és a vízgazdálkodás kapcsolata A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség május i Lajosmizsei IX. Országos Konferenciájának fő témája a KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS A SZENNYVÍZTECHNIKA volt. A rendezvényen Dr. Nováky Béla A klímaváltozás hatása a vízgazdálkodásra (Nováky 2008), valamint Prof. Dr. Harald Kainz Klimawandel - Eine neue Herausforderung für die Siedlungswasserwirtschaft (Kainz 2008) c. előadásaiban felvázolásra került az IPPC klímaváltozást értékelő Negyedik Értékelő Jelentése , annak a települési vízgazdálkodásra vonatkozó összefüggései, melyeknek fő mondanivalója a következőkben foglalható röviden össze. A Föld éghajlata melegszik, ami az I/3. ábrán szemlélhető. A melegedés egyik fő oka az ÜHG légköri koncentrációjának növekedése. Megjegyezhető (Szesztay 2008), hogy az éghajlat elsődleges tényezői mint ahogyan az a bevezetőben is szerepel (a napsugárzás, az albedó, és az üvegházhatás) komplex vizsgálatát, valamint a bekövetkező hőmérsékleti és vízkörforgásbeli változásoknak az albedóra és az üvegházhatásra irányuló visszacsatolt hatásait is figyelembe kell venni. I/3. ábra Az átlagos éves középhőmérséklet növekedése 1850 és 2005 évek között (Nováky 2008) A hőmérséklet és annak változásai a klímarendszer alakulására jelentős befolyást gyakorolnak. Növekedését a légkörben túlzottan felgyülemlő üvegház-gázokra vezetik vissza.

9 Példaképpen mutatjuk be a I/4. ábrán a széndioxid, a metán és a nitrogén oxidok (ÜHG) növekedését az elmúlt ezer évben. Üvegházhatást idéz elő a vízgőz is a hidrológiai körfolyamatban és a planetáris albedó alakulásában felhőzetként betöltött szerepe folytán. Változása a közeljövő egyik kulcskérdése lehet. I/4. ábra A széndioxid, metán és nitrogén oxidok növekedése az elmúlt ezer évben (Nováky 2008) A globális hőmérséklet a mérések szerint nem egyenletes területi eloszlással, tovább növekszik. Hazánkban a hőmérsékletmérések 1780-ban, pl. Bécsben már 1776-ban kezdődtek (Papp 2005). A hőmérsékletváltozás befolyásolja a csapadék-viszonyokat. A légköri páratartalom általában növekszik, a mérsékelt szélességeken elsősorban a téli csapadékmennyiség növekedése várható az évi összes csapadék csökkenése mellett. Az 1901 és 2000 évi mérések alapján hazánkban megállapították, hogy az éves csapadék magasság átlagosan 83 mm-rel csökkent, a mezőgazdaság szempontjából kritikus 500 mm alatti csapadék gyakoribbá vált (Papp 2005). A I/5. ábrán látható a felszíni lefolyásban várható átrendeződés, ami a csapadék-viszonyok megváltozásának következménye.

10 Lefolyásképző csapadék, mm X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX Hónapok Jelen Jövő I/5. ábra A felszínen aktivizálódó vízmennyiség átrendeződése (Nováky 2008) Az Európában várható éghajlati változások (felmelegedés, vízhőmérséklet növekedése, a lefolyás csökkenése nyáron, a szélsőséges vízjárási események árvizek, kisvizek növekedése) hazánkat is érintik, bár hazánk fekvése abba a zónába esik, ahol a legnehezebb a várható hatások megbízható előrebecslése. A hőmérséklet hazai növekedése maga után vonja a légkör páratartalmának növekedését, az éves csapadék mennyiség csökkenését és éven belüli átrendeződését, a szélsőséges csapadék események előfordulásának, valamint az ariditásnak a növekedését, a felszínalatti vízkészletek ezen belül a felhasználhatók csökkenését, a felszíni vizek hőmérsékletének növekedését, ami a vízminőség romlását növekvő tápanyagterhelés, oldott szerves-szén tartalom, patogén elemek, peszticidek, összes sótartalom, hőszennyezés növekedését eredményezi. A felsoroltak kihatnak az ökoszisztémákra, az egészségre, a vízellátó rendszerek biztonságára, a vízelvezetésre és a szennyvíztisztításra. A felszínalatti vízkészletre is hatást gyakorol a felmelegedés, illetve az abból következő hatások. A I/6. ábra a felszín alatti hasznosítható vízkészlet 2050-re várható csökkenését mutatja be. A - JELENLEG B I/6. ábra A felszín alatti hasznosítható vízkészlet 2050-re várható csökkenése (Nováky 2008) 2.2. A klímaváltozás hatásai a települési vízgazdálkodás egyes elemeire A következőkben röviden összefoglaljuk a klímaváltozás hatásait a vízháztartásra,

11 a vízellátásra, a települések vízelvezetésére és a szennyvíztisztításra, és a belterületi-vízrendezésre Hatások a vízháztartásra (Kainz 2008) A vízháztartás egyes tényezőinél a hatások a következők szerint foglalhatók össze: a melegebb klíma nagyobb páratartalmat eredményez a légtérben, extrém csapadék események előfordulásának növekedése, árvízveszély fokozódása, éves csapadék mennyiségek változása; Észak-Európában növekedés, Dél-, és KözépEurópában csökkenés, hazánk sajátos helyzetére (a felszíni vizek 96 %-a külföldről ered) tekintettel a felvizi országok vízhasználati stratégiája befolyásolja a felhasználható vízkészletünket, csapadék események időbeli átrendeződése (áthelyeződés a téli félévre), rövid időtartamú, nagy intenzitású csapadékok előfordulásának növekedése, a hóolvadás korábbi kezdete, már a téli hónapokban, a felszíni vizekben csökkenő nyári hozamok, nagyobb mértékű párolgás, hosszabb aszályos időszakok, csökkenő talajvízszint, a klímaváltozás regionális és lokális különbözőségekhez vezet, a globális klímamodellezésnél alkalmazott (50 km x 50 km) raszter nem elégíti ki a települési vízgazdálkodás modellezési igényeit Hatások a vízellátásra A települési vízellátás területén a felhasználható vízkészletek csökkenésén túlmenően a bizonytalanságot fokozó társadalmi-gazdasági hatások is jelentkeznek a vízkészletek, és felhasználható hányaduk csökken (a felszíni vizek csökkenő nyári hozamai, a nagyobb mértékű párolgás és a csökkenő talajvízszint miatt), konfliktusok a vízkészletek felhasználásában (országok-, ill. vízhasználók között), a vízkészlet csökkenés növeli a vízbeszerzés költségeit és ezzel a vízdíjat, ami további közműves ivóvízfogyasztás- csökkenést, ill. átstrukturálást (pl. csapadékvíz, tisztított szennyvíz újra-felhasználás) eredményez, a közműves ivóvízellátásban díjnövekedés miatti fogyasztás csökkenés a vízellátó hálózatokban másodlagos vízminőség-romlást eredményez, a ki nem használt csőméretek hosszabb tartózkodási időt okoznak a létrejövő vízpangás miatt, a fogyasztás csökkenése kihasználatlanná teszi a korábbi fogyasztások alapján méretezett és megépített víztermelő műveket, hálózatokat, szivattyútelepeket, melyek amortizációs költségei terhelik a díjakat és a további díjnövekedés további fogyasztásmérséklést okoz, a kisebb emelést igénylő hozamok a közműves ivóvízellátás energiaigényét kedvezően befolyásolják, a csökkenő súrlódási veszteségek csökkentik a szivattyúzás villamosenergia-igényét, az energiagazdálkodás átalakítása válik szükségessé a megváltozott fogyasztói szokások következtében, ami az üvegházhatású gázkibocsátás mérsékléséhez vezet, növekvő mineralizáció (NO3) a talaj felső rétegében, a befogadók vízminőségének romlása (a csökkenő vízhozam, és a változatlan vagy növekvő emisszió következtében),

12 a felszíni vizekben a nagyobb hőmérséklet hatására gyorsuló kémiai- és biokémiai folyamatok és növekvő bakterológiai hatások (Dulovicsné, 2008) Hatások a települések vízelvezetésére A településekben az extrém közműolló és a vízelvezetésen belül a szennyvízelvezetés prioritása fokozza a klímaváltozás hatásait lokálisan és regionálisan eltérő csapadék törvényszerűségek jelentkezése, a csökkenő évi csapadék magasságok mellett növekedhet a helyi nagycsapadékok előfordulása, a fedettség átértékelésének növekvő jelentősége, a csatornák csapadék okozta túlterhelésének jelentkezése (I/1. fotó), I/1. fotó Csatornák csapadék okozta túlterhelésének következménye a kiöntés a térszínalatti építmények (pincék, garázsok, stb.) számának és felszereltségének növekedése fokozza az elöntések által előidézett károk nagyságát, a csökkenő vízfelhasználás csökkenő szennyvízhozamot eredményez, változatlan vagy növekvő szennyezőanyag terhelés mellett, a hőmérséklet-növekedéssel a csatornabeli, ill. nyomócsőbeli szállítás során növekszik a biokémai reakciók sebessége és a szag-emisszió Hatások a szennyvíztisztításra A szennyvíztisztítás területén a hidrológiai hatásokkal párhuzamosan jelentkeznek a biokémiai, ökológiai hatások is, melyek komplex megközelítést kívánnak a befogadók tartósabb kisvizei fokozott szennyvíztisztítási teljesítményt igényelnek, a téli csapadéknövekedés az idegenvizek nagyobb terhelését, valamint a szennyvíz lehűlését eredményezi, a csapadék intenzitás növekedése nagyobb lökésszerű hidraulikai terheléseket okoz, melynek következménye az iszap kimosódása és a tisztítási hatásfok csökkenése, a befogadók csökkenő öntisztuló képessége fokozza a tisztítási igényt, mely további tisztítási folyamatok (szűrés, ozonizálás, stb.) bevezetését igényli, időszakos vízfolyások számának (hosszának) növekedése fokozza a tisztítási igényt, a fokozott tisztítási igény növeli a telepi energia felhasználást, növekszik az üvegház-hatást fokozó gázok (CO2, NOX, CH4) kibocsátása.

13 Hatások a belterületi kis vízfolyásokra, a vízrendezésre A szélsőséges időjárás (elsősorban hőmérsékleti és csapadékviszonyok) egyrészt a csapadékos időszakokban megnövelik az árvízveszélyt, de az aszályos időszakokban a vízhozamok jelentős csökkenéséhez vezethetnek, melynek következtében az időszakos kisvízfolyások száma megnövekszik. A szélsőségesebbé váló terhelés megváltoztathatja az altalaj és a vízszintek eredeti feltételeit, a finom üledék hozzájárulhat az ívóhelyek hanyatlásához, a vízi szervezetek légzőszerveinek eltöméséhez, és limitálhatja a gerinctelen populációkat. A legtöbb pataknál a természetes finom üledékterhelés csökkenése hatással van a mederstabilitására és az ökológiai feltételekre. Kis hordalék koncentráció esetén a vízfolyás a partot mossa ki az egyensúlyi állapot eléréséig. A nagy energiájú árhullámok erodálják a meder és a part anyagát, destabilizálják a vizes élőhelyeket, elpusztítják az ott lakó vízi szervezeteket. A legtöbb vízi rendszerben a nagyvizek évszakos ciklusa a jellemző, a csatornázott vízfolyások erodáló képessége megnő. Kisvízhozamok esetén a pontszerű kémiai szennyezések hatása erősebb, mert a vízhozamhoz képest a hozamuk nagyobb arányú. Lassú áramlás, magas hőmérséklet, nagy tápanyagtartalom esetén az algák elszaporodnak, ennek hatása kettős, nappal az algák asszimilációja növeli az oldott oxigén koncentrációt, éjszaka az endogén légzésük oxigén felhasználással jár, aminek következtében az oxigénellátottság jelentősen lecsökken, egyenlőtlenné válik. Elpusztulásuk következtében megnőhet a fenéken a szervesanyag koncentrációja, aminek lebomlása anaerob állapotokat indukálhat. Az algák elszaporodása következtében több faj kipusztulhat, ami a vízi életközösség egyszerűsödéséhez, más lehetséges szennyezőkkel szembeni ellenálló képességének csökkenéséhez vezethet. A kis oldott oxigén koncentráció a vízi élőlények szempontjából veszélyes. A megnövekedett hőmérséklet megnöveli sok vegyszer toxicitását. A magas hőmérséklet a növények növekedésének és légzésének megnövekedésével és a telítettségi oxigénkoncentráció csökkenésével csökkenti az oldott oxigén koncentrációját a vízben. A környezeti feltételek gyors változása a ph változásához vezethet, ami mérgező lehet a vízi élővilágra (Szilágyi et al. 2007) A klímaváltozással kapcsolatos intézkedések a települési vízgazdálkodásban Az előrejelzések szerint hazánk éghajlata mediterrán irányba tolódhat el. A hőmérséklet a globális változással azonos irányba, de azt meghaladó mértékben nőhet. Ebben az esetben a nyári félév szárazabb lesz, de a téli félév csapadékváltozása igen bizonytalan. Magyarország éppen abba a zónába esik, ahol a nyugat-európai térségekre jellemző csapadéknövekedés átvált a dél- és kelet-európai területekben várható csökkenésre (Somlyódy 2002). A várható eseményekben bekövetkező bizonytalanság miatt a klímaváltozással kapcsolatos intézkedések egyrészt az alkalmazkodást, másrészt a megelőzést hivatottak szolgálni. Ezért a létesítmények flexibilis és fokozatos kiépítése, valamint a több lábon állás a célravezető stratégia Intézkedések a vízellátás területén:

14 A növekvő hőmérsékleti viszonyok mellett növekszik a fajlagos vízfogyasztás (Juhász 2007) ezért sokrétű, komplex feladatot jelent a kérdés kezelése a várhatóan csökkenő vízkészletek miatt. A monitoring-rendszer működtetése a vízbázisokon szükséges a klímaváltozás hidrológiai és vízminőségi hatásainak feltárására, megismerésére és nyomon követésére, trendek megállapítására, intézkedések megalapozása és hatásosságuk megítélése céljából. A parti szűrésű vízbázisokon a különböző szintű felszíni és felszínalatti monitoring-rendszereket célszerű összekapcsolni (SZIE YMÉTK 2008). Az ellátási biztonság fokozása érdekében a vízbázisok, ill. a fogyasztóhelyek nagytérségi összekötése, mely különösen fontos az azonos vízkészletekből ellátott nagyvárosok esetében. Az ellátás biztonságának jelentősége különösen megnövekszik a klímaváltozás okozta kisvízi időszakokban fellépő esetleges havária esetén. A felszíni, ill. felszínalatti vízkészletek klímaváltozás okozta minőségromlása kiegészítő vízkezelő berendezések kiépítését, a talajvízdúsítás mértékének növelését tehetik szükségessé. A csökkenő vízkészletek a különböző fogyasztók igényeinek összehangolását és a konfliktus helyzetek feloldását igénylik az - országok, - régiók, - fogyasztói szektorok között. A differenciálható igények kielégítése különböző vízkészletekből (csapadékvíz, tisztított szennyvíz). - A tisztítást nem igénylő csapadék felhasználható vízkészlet az ivóvízigény csökkentése céljából átlagosan - kertlocsolásra 4 l/fő.d, - tisztogatásra 5 l/fő.d, - WC öblítésre 24 l/fő.d, amivel a fogyasztó 45 l/fő.d-re csökkentheti az ivóvízigényét. - A tisztítást nem igénylő és/vagy a kezelt csapadék felhasználható vízkészlet egyes használati és/vagy technológiai vizekkel kapcsolatban jelentkező igények kielégítése szempontjából - gépkocsi mosásra, - csatornaöblítésre, - hűtésre, - nyersanyag mosásra, - burkolt felületek tisztántartására, - öntözésre. - A fogyasztói szokások megváltozásához illeszkedő villamosenergia-gazdálkodás bevezetése a nyomásviszonyok napi menetrendjének megtervezésében, az irányítástechnikában és a szivattyúk üzemeltetésében. - A megváltozott fogyasztói szokások és szivattyúzási üzem következtében előálló másodlagos vízminőség-romlás nyomon követése és a szükséges technológiai beavatkozások megvalósítása Intézkedések a települések vízelvezetése területén (Dulovicsné 2008 b):

15 A változó csapadék- és lefolyási viszonyok nyomon követésére monitoring-rendszer kiépítése válik szükségessé (Dulovicsné, Dulovics 2006). Ez lehet - mennyiségi-, - kémiai-, - biológiai paraméterek monitoringja. Ezek eredményei felhasználhatók a hálózat hidraulikai viselkedésének megismerésére, a szag és korróziós problémák feltárására, a szennyvíztisztító telep üzemének optimalizálására és a befogadó vízminőségének védelmére. Az aktuális bizonytalanságok értékelése (fedettség (Dulovicsné a, b.), mértékadó csapadék intenzitás függvények, stb. (Buzás 2008) lefolyási viszonyok (Gayer, 2008)). A fedettségben (lefolyási tényezőben), a mértékadó csapadék intenzitás függvényekben és a vízelvezetésbe csatlakoztatott vízgyűjtő területekben bekövetkezett változások a klímaváltozásra tekintettel is bizonytalanságot jelentenek. Ezzel kapcsolatban az alábbi stratégiát célszerű követni. A csapadékterhelés csökkentését a fedettség mérséklésével és a párologtatás növelésével - zöldtetők, zöldfalak, - zöldparkolók és járdaszigetek, - zöld villamosvasúti pályák alkalmazásával (Dulovicsné, Dulovics 2005). A zöldtetőre példát a I/2. fotó, a zöld falra példákat a I/3. fotó mutat be. I/2. fotó Példa a zöld tetőre

16 I/3. fotó Példák a zöld falakra A meglévő, és a mai napig alkalmazott csapadék-intenzitás függvényeket az 1960-as évek végén mérési eredményekre támaszkodva állapították meg. Az időjárási viszonyokban azóta bekövetkezett változások időszerűvé teszik felülvizsgálatukat (Buzás 2008). Vizsgálni kell a mértékadó csapadék intenzitások időbeni alakulását (Gayer 2004 és 2008), (Gayer, Ligetvári 2007), az ország egészére érvényesnek tekintett intenzitás függvény alkalmazhatóságát, az extrém csapadékok előfordulási valószínűségét tekintettel a klímaváltozásra. A vízelvezetésbe bekapcsolt egyre növekvő vízgyűjtő területekről lefolyó csapadékterhelés csökkentésének lehetőségeit biztosítják (Dulovicsné 2008 a) a tárolás és a csatornázás rendszerében történő módosítások. A tárolás lehet: - a decentrális tárolás, a felhasználás helyén, a csapadék helyben tartásával (Dulovicsné 2003), (Horváthné, Wisnovszky 2003) - csatornahálózati tárolás csúcsokat csökkentő hatás, szabályozott leeresztés, kapacitás intenzifikálás átfolyásos és túlfolyásos tárolással, tisztítás és visszatartás (Buzás 1978), (Öllős 1990), - torkolati tárolás ülepítő típusú tárolóval (Dulovics 2005), tisztítás és a befogadó élővilágában a stressz hatások csökkentése. A csatornázási rendszer módosítása következtében a csapadékterhelés csökkenthető a csapadékok tisztítást igénylő és nem igénylő hányadokra történő szétválasztásával - a javított egyesített (vegyes)-, és - a javított elválasztott rendszerekben (Dulovicsné 2002), mely utóbbi sémáját az I/7. ábra mutatja be.

17 I/7. ábra A javított elválasztott rendszer sémája (Dulovicsné 2002) A decentrális csapadékvíz-gazdálkodás (Dulovicsné 2003), - a beszivárogtatás, helyben-tartás, talajvízdúsítás (I/4. és I/5.fotók) - a lefolyó vizek közbenső tárolása és - az újrafelhasználás, komplex alkalmazása több települési vízgazdálkodási területet érint. I/4. fotó Csapadékvíz elszivárogtatás - talajvíz dúsítás

18 Jelződugó I/5. fotó A beszivárogtatás elemei A csapadékterhelés csökkentésének ösztönzése a díjszabás ésszerűsítésével. - Jelenleg az ivóvízfogyasztás alapján meghatározott csatornahasználati díj nem ösztönzi a csatornahasználót a csapadék helyben-tartására, tárolására és újrafelhasználására. - A burkolt felületek arányában kivetett díj már ösztönözné a csapadékvízgazdálkodást és a belterületi vízrendezés érdekében történő forrás-teremtést (Dulovics, Dulovicsné 2007), (Ferencz et al 2008). - A csatornák üzemeltetői ebben érdekeltek az idegenvíz csökkentése, és ellenérdekeltek a csökkenő vízfogyasztás miatt. Az új szaniter-rendszerek alkalmazásával, a szürke-, fekete-, sárga-, barna szennyvizek szétválasztásával és újrafelhasználásával az ivóvízigény csökkentésén túlmenően a szennyvíztisztítás is optimalizálható. A csökkenő szennyvízhozam okozta minőség változása a szállítás során a berothadás miatti szag problémák jelentkezését még tovább fokozza. A gazdaságosság biztosítása érdekében a ma sikerrel alkalmazott megoldások összehasonlító vizsgálatára, értékelésére volna szükség annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek a különböző szag-szennyeződésekhez, nagyságrendekhez és csatorna-rendszer típusokhoz igénybe vehető stratégiák (Dulovicsné, Dulovics 2004). Az energiafelhasználás racionalizálása érdekében ott ahol ez lehetséges a domborzati adottságok folytán elsősorban a gravitációs erőteret célszerű felhasználni a vízelvezetésben, és optimalizáció segítségével kell meghatározni a szükséges

19 átemelések helyét és számát, továbbá a szükséges villamos energia ráfordítást, összhangban a keletkező szaghatásokkal is. Be kell vezetni az idegenvíz menedzsmentet a csatornázásban, az átemelendő vízhozamok csökkentése érdekében. Ennek egyik alapfeltétele az idegenvíz csatornába kerülésének vizsgálata és elemzése megbízható mérési eredmények alapján. A települési hidrológiai körfolyamat elemzésének összekapcsolásával kell meghatározni az energia-optimalizációt és alkalmazni a benchmarking módszereit a legjobb rendszer tervezési- és üzemeltetési feladatok meghatározásában Intézkedések a szennyvíztisztítás területén (Dulovics 2008): A klímaváltozás következményei a felmelegedés és a csapadékjellemzők megváltozása éves viszonylatban összesen kevesebb (télen több, nyáron kevesebb) csapadék, azok nagyobb mértékadó intenzitásai az alábbi intézkedéseket teszik szükségessé. A csapadékok megváltozásával kapcsolatban (intenzitás-, idegenvíz hozzáfolyás növekedés, nagyobb téli, kisebb nyári csapadékok) a szennyvíztisztító telepen fel kell készülni a lökésszerű hidraulikai terhelések okozta hatások kivédésére, - a nagyobb eleveniszap koncentráció biztosításának lehetőségével, - a recirkuláció módosításával (változó eleveniszap koncentráció biztosításával), - megkerülő vezeték létesítésével (megkerülő vezeték hiányának látható eredményét a I/6. fotó mutatja be), I/6. fotó A megkerülő vezeték hiányának látható eredménye

20 nagyobb szennyezőanyag koncentrációkhoz való alkalmazkodásra, - kiegyenlítés biztosítása csatornabeli tárolással, tartalék műtárgyak bekapcsolásával a tisztítási folyamatba, - rugalmasabb eleveniszap koncentráció alkalmazásával (Dulovics 2002), A befogadók vizének hőmérséklet növekedése következtében csökken a befogadók öntisztuló képessége, ami nagyobb tisztítási teljesítményt kíván meg, ill. növekszik az oxigén igény. E hatások kivédésére technológiai beavatkozásokat célszerű bevezetni mint - a hibrid biofilmes és/vagy - a membrán eleveniszapos biológiai technológia (Szentgyörgyi et al 2008), további tisztítási lépcsőket kell alkalmazni (szűrés, ozonizálás, stb.). A befogadók tartósabb kisvizei fokozott szennyvíztisztítási teljesítményt igényelnek a hígító-hatás csökkenése miatt. E hatások kivédésére az előző pontban részletezett technológiai beavatkozások, ill. további tisztítási lépcsők alkalmazhatók. A szennyvíz elhelyezésénél a talajvíz védelme és megtartása (pótlása) alapelv kell legyen. Feladat a tisztított szennyvizek helyben-tartása, lehetőség szerinti hasznosítása. E cél elérésére létesítendők a - tisztított szennyvíz elszivárogtatása (talajvízdúsítás), öntözés tisztított szennyvízzel a I/7. fotó az aparhanti nyárfás öntözést mutatja be, utótisztító tavak, melyre példát a I/8. fotó szemléltet. I/7. fotó Az aparhanti nyárfás öntözés

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink

Éghajlatváltozás és a felszíni vizeink 21. ÁPRILIS 22 A FÖLD NAPJA A Föld jövőjét érintő legfontosabb problémák rangsora 1. A Föld energia- és nyersanyagkincse 2. Víz 3. Talaj 4. Föld és élet 5. Éghajlatváltozás 6. Természeti katasztrófák 7.

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola

Az MVA adat- és információ igénye. Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Az MVA adat- és információ igénye Bíró Tibor Károly Róbert Főiskola Felhasználók Vízhasználók Vízszolgáltatók Igazgatási szervek Hatósági szervek Tudományos szervezetek Alapvetések A vízhasználóknak lényegesen

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból

MaSzeSz, Kerekasztal megbeszélés, Budapest, 2012. október 25 Megújuló energia a szennyvíztisztításból Megújuló energia a szennyvíztisztításból ENERGIAHORDOZÓ KÉSZLET KIMERÜLÉS IDEJE [év] Kőolaj 43 67 Földgáz 64 50 Kőszén és lignit 200 1500 Uránium 40 500 Az energia, melynek fosszilis forrásai véglegesek,

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES)

Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Mélyártéri tározás értékelése szélsőséges európai és hazai jövőképek, valamint a történelmi árvizek tükrében (SCENES) Dr. Koncsos László, BME VKKT Kritikus vízgazdálkodási területek mindhárom vízgazdálkodási

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu

Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs Zrt. ferenc.pinter@icicom.hu Orientgateproject LOT2 A városi rendszerek sebezhetősége az éghajlatváltozás hatásaival összefüggésben, Budapest XIII. kerületben: a tanulmány eredményei Dr. Pintér Ferenc ICI Interaktív Kommunikációs

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÖNTÖZÉSI ÉS ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGYÉNKBEN CIVAQUA PROGRAM 41.lecke ASZÁLY

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról Hazánk vízügyi helyzete: Medenceország vagyunk, tehát sok a víz Ez viszont gyakran árvizeket okoz A vizeink viszonylag jó

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában Prof. Dr. Krómer István 1 Tartalom - Bevezető megjegyzések - Általános tendenciák - Fő fejlesztési területek villamos energia termelés megújuló energiaforrások

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken. Mrekva László okleveles építőmérnök

A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken. Mrekva László okleveles építőmérnök A zöldtetők szerepe a csapadékvíz felhasználásban és átmeneti tározásában a városi területeken Mrekva László okleveles építőmérnök A települési vízgazdálkodás kapcsolódásai (Gayer, 2005) 2 3 a mai városi

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben