Tanulás egy életen át a fenntarthatóságért

Átírás

1 C. szekció: A FENNTARTHATÓ FEJLDÉS TéT-JE: ERFORRÁS HATÉKONYSÁG ÉS AZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS Szekció védnök: Dr. Fülöp Sándor, Jöv Nemzedékek Országgylési Biztosa, Országgylési Biztosok Hivatala Szekció elnök: Czippán Katalin, Jöv Nemzedékek Országgylési Biztosa Irodája Prof. Dr. Neményi Miklós, Nyugat-Magyarországi Egyetem Szekció titkár: Kraiciné dr. Szokoly Mária, Eötvös Loránd Tudományegyetem Vitaindítót készítette: Czippán Katalin, Jöv Nemzedékek Országgylési Biztosa Irodája Tanulás egy életen át a fenntarthatóságért Napjainkra világossá vált, hogy jelenlegi életmódunk nem fenntartható a természetes készletek nagysága, illetve megújulási, újratermeldési üteme nem tud lépést tartani a jelenlegi és egyre fokozódó termelési és fogyasztási igényekkel, ami az erforrások kimerüléséhez vezet, az ökológiai szolgáltatások akadályozását okozza, végzetes társadalmi és gazdasági folyamatok sorát indítva el állapítja meg a jöv nemzedékek országgylési biztosának évi jelentése. 1 A fenntarthatatlan folyamatokat, növekedésünk korlátait, az emberiség eltt álló kihívásokat számos tanulmány, adatsor bemutatja. Az elmúlt év végén készített Európai Környezet jelentés 2 például több, a környezetünkben végbemen figyelmeztet folyamatot elemez és bemutatja azok összefüggését az európai emberek életminségével. Néhány példa: Európa a Föld egyik legsrbben lakott térsége, a teljes lakosság mintegy 75%-a városi környezetben él. Az európaiak komoly mértékben függenek az Európa határain belül és kívül fekv természeti tke mennyiségétl, és az ökológiai szolgáltatások mködésétl. 1 Beszámoló a jöv nemzedékek országgylési biztosának évi tevékenységérl old 2 The European Environment - State and Outlook 2010 Synthesis 1

2 Az éghajlatváltozás Európában várható következményei közé tartoznak a tengerparti és folyómenti árvizek, szárazságok, a biológiai sokféleség elvesztése, az emberi egészség veszélyeztetése, az olyan gazdasági szektorok veszteségei, mint az energia, erdészet, mezgazdaság, turizmus. A levegszennyezés, zaj, vegyszerek, rossz minség víz és a természetes területek elvesztése miatt bekövetkez környezetromlás az életmódváltozással együtt valószínleg hozzájárul az elhízottak arányának valamint a cukorbetegségben, a szív és érrendszeri, az idegrendszeri és rákos betegségekben szenvedk számának növekedéséhez. A környezetterheléshez köthet asztma, allergiás és egyes rákos betegségek különösen a gyerekeket veszélyeztetik. A Világ Egészségügyi Szervezet (WHO) elrejelzése szerint a környezeti problémák által okozott megbetegedések 15-20%-a vezet halálhoz és 18-20%-a fogyatékossággal terhelt életévekhez, a kelet-európai régióban ezek az arányok magasabbak. De felsorakoztathatunk számos közismert adatot is, mely szerint bolygónkon 1 milliárd ember éhezik, 1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, a nemzetközi elemzések szerint elértük, vagy legalábbis megközelítettük az olajkitermelés csúcsát. A háborúkban elesettek aránya az összlakosság lélekszámára vetítve a XVI. században 0,32%, a XIX. században 1,62%, a XX. században pedig 4,44% volt. Tehát több mint tízszeres ma az arány, mint az ezerötszázas években. Hetesi Zsolt fizikus A felélt jöv cím írásában a következket írja: Ha az olvasó 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erszak, járványok vagy éhínség végezzen vele. 3 De Dennis Meadows és kutatótársai már 1972-ben felhívták a világ figyelmét A növekedés határai cím kiadványukban 4, hogy a világnépesség növekedésének kérdését össze kell kapcsolni a természeti erforrások hasznosításának kérdéskörével. Világosan kimutatták, hogy az akkori trendek folytatása fenntarthatatlan rendszert eredményez, az akkor már világosan látszó környezeti problémák, erforráskimerülések csak úgy kezelhetk, ha megoldásuk érdekében a természeti, gazdasági és társadalmi rendszert összefüggéseikben kezeljük. Egy korlátos, bolygónyi rendszerben nem lehet folyamatosan (végtelenül) növekednie sem az emberiségnek, sem a gazdaságnak. A felnttképzésben dolgozóknak is el kell gondolkozniuk azon, hogy ennyi tudás, ismeret, figyelmeztet jel, növekv krízisek, katasztrófák ellenére miért nem hozzuk meg a 3 Hetesi Zsolt: A felélt jöv. 4 Meadows, D. H. (1972) The limits to growth: a report of the Club of Rome's project on the predicament of mankind, Universe Books, New York 2

3 szükséges döntéseket, miért nem cselekszünk annak érdekében, hogy az emberiség hosszú távon is élvezni tudja a bolygónk nyújtotta létfeltételeket. A növekv számú nemzetközi egyezmény ellenére miért romlik tovább bolygónk természeti állapota, miért nnek a társadalmi feszültségek? Mit kell tennünk azért, hogy ezt megállítsuk, hogy közösségeinket, döntéshozóinkat képessé tegyük a hosszú távú tervezésre, a felelsségvállalásra a jöv generációkért. Végs soron azon kell gondolkoznunk, hogy milyen paradigmát tekintsünk meghatározónak és azt, hogyan tegyük általános alapelvvé. Dennis Meadows 2009-ben a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett World Science Forum nyitóbeszédében a konferenciát megelz klímacsúcs sikertelenségének okait kutatva a következket mondta: Azért vallottunk kudarcot, mert Rövid távú céljaink voltak Az id szorításában voltunk Nem voltunk képesek egymásban bízni Nagyon gyenge példáink vannak Nem volt megfelel a szótárunk A hagyományos megközelítések nem mködtek Ezen hibák elhárításában a kultúraközvetítk, nevelk hatékony eszköztárral rendelkez(het)nek, csak össze kell azokat hangolni a különböz szinteken. Kicsiben és nagyban, helyi és planetáris szinten egyaránt. A tanulás kulcsfontosságát, az összehangolás szükségességét felismerve nevezte ki az ENSZ a ig tartó évtizedet a Fenntarthatóságot szolgáló oktatás évtizedévé, valamint ezért bízta meg a környezetvédelmi miniszterek kijevi találkozója az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságát, hogy dolgozza ki a Fenntarthatóságot szolgáló oktatás stratégiáját 5. A stratégiához kapcsolódóan elkészült egy indikátorrendszer, amely alapján az országok kétévente mérni tudják elrehaladásukat, és elkészítik a jelentésüket az ENSZ EGB felé. Továbbá felkértek egy szakérti munkacsoportot, hogy dolgozza ki azt a kompetenciakeretrendszert 6, amelyet ajánlanak az oktatóknak, kultúraközvetítknek, hogy munkájuk során hozzájáruljanak a fenntarthatóság felé történ elmozduláshoz. Ebben a keretrendszerben a Delors féle kompetencia-rendszert 7 veszik kiindulásul, és ebben helyezték el, hogy a tanulónak mit kell értenie, mire kell képesnek lennie, hogyan kell együttmködnie másokkal és milyennek kell lennie ahhoz, hogy elsegítse az integrált 5 ENSZ EGB: A fenntarthatóságra nevelés stratégia. Vilnius A szakérti munkacsoport ajánlását a napokban tárgyalja az ENSZ EGB Oktatás a fenntarthatásért munkabizottság. Elfogadás után nyilvános lesz a UNECE honlapon. 7 Jacques Delors: Learning: The Treasure Within. 3

4 gondolkodást, a jöv elrevetítését, hozzájáruljon a változáshoz. A kompetenciarendszer kidolgozása mellett oktatáspolitikai javaslatokat fogalmaztak meg, többek között azt, hogy Az oktatók, képzk felkészítését, képesítését kell minden szakmai fejlesztési kezdeményezés középpontjába állítani. k a változás fontos képviseli, kulcsközvetíti az oktatási rendszerben. A hatékony oktatás-átalakítás azon múlik, hogy az oktatók elkötelezettek-e a változás elmozdításában és képesek-e a megvalósításra, illetve van-e támogatásuk ahhoz. A jöv nemzedékek országgylési biztosa megalapítása óta fontosnak tartja, hogy az oktatás, szemléletformálás minden szintjén hozzájáruljon a fenntarthatóságot segít változásokhoz. Ebben a szellemben tesz javaslatokat az oktatást érint törvényalkotáshoz, stratégiai tervezéshez és segíti a közös nyelv kialakulását, kultúraváltást támogató társadalmi párbeszédet. Az elmúlt év novemberében például a tanulás jövjérl tartott mhelybeszélgetésnek adott otthont irodánk 8, a beszélgetés vendége Göran Carstedt volt. A fenntartható fejldést támogató megoldások és mködés terén a tanuló szervezetek világhír szakembere által megfogalmazott kérdéseket javaslom a konferencia résztvevinek figyelmébe. Mi van, ha nem környezetvédelmi, iskoláztatási, egészségügyi, gazdasági problémák vannak, hanem intézményi problémák? ha szervezeteink nem képesek azt a komplexitást kezelni, amivel most szembetalálkozunk? ha egy változás nem az átszervezésrl, szerkezetátalakításról, hanem az újragondolásról szól? ha az embereket nem a változás érdekli, hanem az, hogy k hogyan változnak? ha az embereket nem a jó menedzserek, hanem a jó eszmék vezetik? ha a tanulás kevésbé az információ befogadásról szól, inkább az értelmes közösséghez tartozásról? Javaslom, hogy a szekcióban beszélgessünk ezekhez hasonló kérdésekrl, és arról, hogy mi a szerepe a felnttképzésnek a fenntarthatatlanságot, fenntarthatóságot érint megfelel kérdések megfogalmazásában és megválaszolásában. Budapest, április 4. 8 A Tanuló Szervezetek a Fenntarthatóságért szervezésében Göran Carstedt vezetésével rendeztek mhelymunkát az Országgylési Biztosok Hivatalában november 19-én 4

5 Workshop C: SUSTAINABLE DEVELOPMENT: RESOURCE EFFICIENCY AND LIFELONG LEARNING Patron: Dr. Sándor Fülöp, Parliamentary Commissioner for Future Generations Moderator: Katalin Czippán, Office of the Parliamentary Commissioner for Future Generations Prof. Dr. Miklós Neményi, University of West-Hungary Rapporteur: Dr. Mária Szokoly Kraiciné, Eötvös Loránd University Author: Katalin Czippán, Office of the Parliamentary Commissioner for Future Generations Life Long Learning for Sustainability It is obvious by now that our present way of living is not sustainable the amount of natural resources and the rate of their renewal, regeneration is not able to keep pace with the actual and ever increasing production and consumption demands that lead to the exploitation of resources, blocks the flow of ecological services, thus causing a series of fatal social and economical processes this was established in the annual report on 2010 of the Hungarian Parliamentary Commissioner for Future Generations. 9 The unsustainable processes, the limits to our growth and the challenges facing mankind are presented by several studies, various data. The recently published European Environment report 10 for example analyses a series of warning trends of our environment and highlights the connection between those trends and the quality of life of the European people. A few examples: Europe is one of the most densely populated regions of the world; some 75% of the total population lives in urban areas. Europeans depend heavily on the stocks of natural capital and flows of ecosystem services that lie within and beyond Europe s borders. 9 Report on the 2010 activity of the Hungarian Parliamentary Commissioner for Future Generations p The European Environment State and Outlook 2010 Synthesis 5

6 The main consequences of climate change expected in Europe include an increased risk of coastal and river floods, droughts, loss of biodiversity, threats to human health, and damage to economic sectors such as energy, forestry, agriculture, and tourism. The degradation of the environment, through air pollution, noise, chemicals, poor quality water and loss of natural areas, combined with lifestyle changes, may be contributing to substantial increases in rates of obesity, diabetes, diseases of the cardiovascular and nervous systems and cancer all of which are major public health problems for Europe's population. Reproductive and mental health problems are also on the rise. Asthma, allergies, and some types of cancer related to environmental pressures are of particular concern for children. The World Health Organization (WHO) estimates the environmental burden of disease in the pan-european region at between 15 and 20% of total deaths, and 18 to 20% of disability-adjusted life years (DALYs), with a relatively higher burden in the eastern part of the region. And we can also list a number of well-known data, according to which 1 billion people are starving on our planet, 1 billion humans do not get healthy drinking water, international analyses demonstrate that we are at the peak, or at least close to the peak of oil production. The ratio of people killed in wars compared to the number of the whole population was 0,32% in the 16 th century, 1,62% in the 19 th century and 4,44% in the 20 th century, that is a growth of more than 10 times within five-hundred years. In the book The future consumed the Hungarian physician Mr. Zsolt Hetesi writes the following: The readers of these words born after 1960 have pretty good chances to be killed by violence, disease or famine. 11 However in their publication Limits to Growth, Mr. Dennis Meadows and his fellow-researchers directed the world s attention already in 1972 to the issue that global population growth should be connected with the use of natural resources. They explicitly demonstrated that continuing the trends of that time would result in an unsustainable system, the environmental problems, resource-depletions, clearly visible already in those years, can be managed only if in order to solve them we handle the natural, economic and social system coherently. In a limited planetary system neither the mankind nor the economy can grow continuously (infinitely). 11 Hetesi Zsolt: A felélt jöv. 6

7 The people working in adult education must also think about the question, that in spite of so much knowledge, information, warning signs, increasing crises, disasters, why don t we make the necessary decisions, why don t we act to make humanity be able to enjoy the vital conditions provided by our planet on the long term too. In spite of the growing number of international conventions why the state of our planet s nature continues to degrade, why do social tensions increase? What should we do to stop this, to make our communities and decision-makers be able to plan on the long term, to take responsibility for future generations. After all we should consider, what paradigm is to be regarded as determinant, and how could we make it a general principle. In 2009, in his opening speech delivered at the World Science Forum organized by the Hungarian Academy of Sciences, searching for the reasons of the failure of the preceding climate summit, Mr. Dennis Meadows said the following: We failed, because We had small goals We had time pressure We were unable to trust others We had poor examples We had an inadequate vocabulary Traditional norms did not apply To overcome these mistakes the people mediating cultures, the educators (may) have an efficient toolkit, it should only be harmonized on the different levels. Both on small and large-scale, as well as on local and planetary level. Realizing the key role of learning, the necessity of harmonization, the UN has dedicated the decade between 2005 and 2014 as the Decade of Education for Sustainable Development, and this is also why the Kiev meeting of environmental ministers commissioned the UNECE, to elaborate the Strategy for Education for Sustainable Development (ESD) 12. Related to the strategy an indicator framework was prepared, based on which the nations can monitor their progress biannually, and compile their report to the Steering Committee of UNECE ESD. Furthermore they invited an expert group to elaborate the system of educators competencies 13 to be offered for all type of educators, to make them contribute to the shift towards sustainability in course of their work. In this framework, the Delors system of competences 14 was taken as a starting point therefore the schema (the 12 UNECE: Strategy of education for sustainability. Vilnius The proposal of the expert group will be soon discussed by the UNECE ESD Steering Committee, after acceptance it will be published on the UNECE website. 14 Jacques Delors. Learning: The Treasure Within. 7

8 educator understands, is able to, how the educator works with others in ways that, and is someone who) was placed in this, to promote the shift towards integrative thinking and practice, to envision change and to achieve transformation. Besides elaborating the system of educators competencies Proposals on education policy were formulated, among others: Empowering educators must be central to any professional development initiative. Educators are important agents for change within education systems. Effective educational transformation is dependent upon educators being motivated to bring about change, as well as being capable of and supported in doing so. Ever since this institution s establishment, the Hungarian Parliamentary Commissioner for Future Generations considers it important to contribute to the changes promoting sustainability on all levels of education, awareness-raising. In the spirit of this he makes proposals to the legislation, strategic planning related to education, and helps the development of a common language and the social dialogue that supports this change of culture. For example last November the office of the Commissioner hosted a workshop discussion on the future of learning 15 with Mr. Göran Carstedt as guest. I would like to recommend to the participants of this conference the issues articulated by Mr. Carstedt, the worldwide known expert of learning organizations and of solutions and management promoting sustainable development: What if we are living among institutional crises rather than environmental, educational, health and business? our organisations are not capable to cope with the complexity of our world? change is less about reorganizing, restructuring and reengineering and more about reconsideration? people don t mind change, but they do mind being changed? people are not led by managers, but by good ideas? learning is less about absorbing information and more about becoming part of a meaningful community? For the session I propose to discuss these issues and the question, what is the role of adult education in formulating and answering the right questions concerning unsustainability and sustainability. Budapest, 4 April The workshop was organized by the Learning Organizations for Sustainability and lead by Mr. Göran Carstedt in the Office of the Parliamentary Commissioner on 19 November 8