Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója"

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetértékelés I. kötet M U N K A A N Y A G december

2 Koncepció elkészítésének célja, menete Az önkormányzati törvény módosításával megváltozott a megyei önkormányzatok feladatköre és szerepe: a jövőben kiemelt feladatuk a megye gazdasági-társadalmi-környezeti célú fejlődésének elősegítése. Annak érdekében, hogy a fejlesztések eredményesek legyenek, szükséges a megyét érintő fejlesztési irányok és célok kijelölése, illetve azon eszközök meghatározása, melyek a célok elérését segítik. Mindezen feladatokhoz szükséges áttekinteni a megye gazdasági-társadalmi és környezeti állapotát, az elmúlt évek folyamatait, valamint a külső környezet fő fejlődési irányait és keretfeltételeit. A tervezett fejlesztések megvalósításához több szereplő együttműködése szükséges: a központi kormányzatnak a jelentősebb összegű támogatási feltételek, illetve programok, míg a helyi szereplőknek a konkrét fejlesztési javaslatok, projektek kidolgozásában van meghatározó szerepük. Ezért megyei szinten a megye területére vonatkozóan kell a központi kormányzat elképzeléseihez igazodva a legjelentősebb fejlesztési feladatokat megfogalmazni, együttműködve a helyi önkormányzatokkal és a főbb társadalmi-gazdasági partnerekkel. A fenti feladatok teljesítése érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérése és iránymutatása alapján késztik el a megyék a fejlesztési koncepciójukat, melynek határideje április 30. A tervezési folyamat első lépése a helyzetelemezés elkészítése, melynek első tervezetét szeptember 30-ig kell elkészíteni, míg végleges változatát november 30-ig kell elfogadnia a megyei közgyűlésnek. A koncepció véglegesítése, azaz a jövőbeni fejlesztési irányok kijelölése esetén még kiegészítésre kerülhet a helyzetelemzési folyamat. E módon a tervezés egy iteratív folyamatnak tekinthető a javaslattétel és a helyzetelemzés viszonylatában. A megyei koncepciónak, így a helyzetelemzésnek is a 218/2009 (X.6.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében szereplő tematika alapján kell elkészülnie. A megyei fejlesztési koncepció gyakorlatban történő alkalmazása a következő: megfogalmazza a megye álláspontját a megyét érintő jelentős fejlesztési ügyekről, mely alapját képezi az országos, illetve a határon túli programok tervezésében való részvételnek, javaslatok megfogalmazásának iránymutatást-keretet ad a megyében található szereplőknek a megyében tervezett fejlesztések megvalósítására után is a hazai fejlesztéspolitika döntően az Európai Unió kohéziós célú fejlesztési forrásaiból gazdálkodik. Az Európai Unió a fő fejlesztési célokat és irányokat kijelölte, melyekhez igazodva készül el nemzeti szinten egy partnerségi szerződés az Európai Unióval, mely a keretét adja a fejlesztések alapjait és forrásait jelentő un. operatív programoknak. Az Európai Unió által kijelölt 11 kiemelt prioritás területe, melyekre fókuszálva jelölik ki a tagállamok az operatív programokat: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; 2. az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; 3. a KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés ügyének támogatása; 6. a környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság; 2

3 7. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 8. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 10. beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 11. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A megyei önkormányzatok a területi fejlesztés-koordinációs szerepük révén az operatív programok megvalósításában fognak részt venni, melyhez kapcsolódóan konkrét feladataik később, az operatív programok tervezésével párhuzamosan kerülnek kijelölésre. Országos szinten most készül az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozó tanulmánya, mely magában foglalja azokat a fő feladatokat, irányokat, amelyek keretet adhatnak az országos szintű és területi programok tartalmának. A helyzetelemzésben több helyen van hivatkozás a tanulmányra. A helyzetelemzés elkészítése az alábbi szempontok mentén történt: Adatok összehasonlíthatóak legyen időben ( ) és térben (ország megye-kistérség), egy hosszabb időtáv folyamatait fogja át Adatok forrása megbízható legyen, alapvetően KSH adatok felhasználására épül Viszonyítás mellett jelenjenek meg abszolút értékek, hogy látható legyen mekkora változást kell elérni a jövőben a beavatkozásokkal Az elemezés több helyen tartalmaz táblázatokat az adatok pontos értelmezése, illetve a hitelesség fenntartása végett A korábban elkészült országos elemzések felhasználása, illetve a természeti, műszaki infrastruktúra fejezeteknél a megyei területrendezési terv felhasználása Jelen munkaanyag a tervezés következő szakaszában a helyzetelemzés megvitatása és véglegesítése során kerül kiegészítésre. A dokumentum számos helyen kiegészítésre került aktuális, döntően évi adatokkal, de ezek többnyire első körben még csak megyei szinten álltak rendelkezésünkre. A koncepció elkészítésének fontos része a társadalmi egyeztetés, mely már a települési fejlesztési igények felmérésével júliusában megkezdődött. Az egyeztetések további körét tervezzük decembere és januárjában, hogy az adatelemzésen és szekunder információkon alapuló helyzetelemzés alapján az érintett területi, illetve szakágazati szervezetek képviselőinek bevonásával jelöljük ki a koncepció beavatkozásait, illetve szükségszerűen egészítsük ki a helyzetelemzést. 3

4 Tartalomjegyzék 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata A megye fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása c. A táj jellemzői d. Természet- és tájvédelem e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők f. Szennyezett területek számbavétele g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek h. Energiaforrások i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) Gazdasági bázis a. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb b. A gazdaság belső és külső kapcsolatai c. A termelési infrastruktúra állapota d. A telepítési tényezők értékelése e. A területi innovációs potenciál f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők Társadalmi környezet a. Kulturális adottságok, értékek b. Területi identitás, civil aktivitás c. Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: a. Vonalas rendszerek, létesítmények b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok c. Vízellátás

5 2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés e. Energiaellátás f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás g. A települések intézmény-felszereltsége h. A települések jellemző lakásviszonyai Településhálózati adottságok Településhierarchia A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések A térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése A területfejlesztés forrásainak elemzése A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés) A területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok) Helyzetértékelés A megye erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása A megye lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása

6 Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásai Forrás: TEIR adatbázis 6

7 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata 1.1. A megye fejlődésének társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten Borsod-Abaúj-Zemplén megye vásárlóerő paritáson mért GDP-je 2009-ben a 40%-a az Európai Unió 27 tagállama hasonló értéknek. A munkanélküliségi ráta 2009-ben a megyében 80%-kal volt magasabb az Európai Unió 27 tagállamának értékénél. 7

8 a.) Globális és európai gazdasági és társadalmi folyamatok Európa globális gazdasági pozíciójának relatív gyengülésének illetve a válságkezelés elhúzódásának kockázata Várható következmény: a fejlesztéspolitika számára elérhető közforrások csökkenése, a vállalati szférában a beruházások csökkenése. Megnőhet a fejlesztéspolitikai prioritások jelentősége a források allokációjában, hiszen a csökkenő forrásmennyiség kikényszerítheti a valóban problémás és egyben fejlődési potenciállal bíró beavatkozási területekre (térségekre illetve ágazatokra) történő összpontosítást. Elképzelhető a keleti kapcsolatok fontosságának növekedése és ezzel kapcsolatosan, a keleti nyitás politikájához kapcsolódóan hazánkban a Kelet és Nyugat közötti kereskedelmi csomóponti szerepkör egyes elemeinek (pl. logisztikai központok, gyártóbázisok, kínai, ukrán, orosz tőkebefektetések növekedése) megvalósulása. Ezen lehetséges beruházásokért folyó versenyben a megyének versenyelőnye van az ország többi területéhez képest, elsődlegesen földrajzi helyzete, elfogadhatóan jó közlekedési kapcsolatai, a miskolci kutató-innovációs kapacitások jelenléte és a jelentős számban rendelkezésre álló munkaerő révén. Ezen előnyökhöz járul a kormányzat várhatóan a megye számára kedvező területi preferenciáinak rendszere. A feldolgozóipari kapacitások átrendeződése Európából a feltörekvő gazdaságok országaiba (pl. Kína, India, Távol-Kelet) folytatódik, ami elsődlegesen a munkaerő-intenzív ágazatokat érinti továbbra is. A fejlődő feltörekvő gazdaságok vállalatai a feldolgozási folyamat egyre bonyolultabb feladatainak megoldására képesek és a globális szállítási költségek továbbra is relatíve alacsonyak maradnak. Várható következmény: a megnő a helyi gazdasági környezet által kínált előnyök - kiemelten a munkaerő képzettségének és a globális piacok elérhetőségének - szerepe a vállalati beruházási döntésekben. Hosszabb távon egyrészt az innovációs képességek erősítésére, másrészt a szolgáltatásokat nyújtó beruházások fogadására, ezek ösztönzésére célszerű felkészülni. 8

9 A fejlődés innováció-vezérelt jellege megerősödik, az innováció keletkezési helyei elsődlegesen a világgazdaságba integrálódott városok és városi agglomerációk. Az elsődleges innovációt elsődlegesen a policentrikus városhálózat közvetíti az európai térben. Várható következmény: Egyrészt megnő annak jelentősége, hogy a térség mennyire képes kapcsolódni az innovációban élen járó globális központok hálózatához, másrészt hogy önmaga, belső erőforrásaira támaszkodva, mennyiben képes az innováció helyi szintű generálására illetve a befogadásra és alkalmazásra. A megye számára ezért kiemelt fontosságú, hogy az innovációra leginkább képes pontja, Miskolc és ezen belül a Miskolci Egyetem, illetve a kapcsolódó tudományos, kutató intézetek fejlesztése megfelelő hangsúlyt kapjon a fejlesztéspolitikában. Az innováció kapcsán fontos még az annak befogadására való felkészítés, ennek színtere elsősorban a megye jelentősebb városainak köre. Semmiképpen sem kezelendő másodlagos jelentőségűként a társadalmi ( szociális ) innováció témaköre, amely a megye széles munkaerő-bázisának fejlesztésére kell, hogy irányuljon és akár a kisebb városok hálózatára is kiterjedhet. Ebben az összefüggésben értelmezve fontos, hogy Miskolc és Kassa együttműködésének erősödésével erősödhetnek a térségi gazdaság szereplői számára érzékelhető pozitív agglomerációs hatások, nő a térség innovációra való képessége. Az energiaárak növekedése, az energiaforrások diverzifikációjára való törekvés, a megújuló energiák részarányának növelésére irányuló politikák erősödése illetve a megújuló energiák felhasználásának gazdasági és technológiai lehetőségeinek bővülése Várható következmény: A megye kiváló adottságaira építve eredményesen kapcsolódhat be a megújuló erőforrásokon alapuló energiatermelésbe, másrészt a megye településszerkezetéből adódóan a helyi és térségi összefogásra alapozott energiatermelő kisrendszerek jelentősen hozzájárulhatnak az energiaellátás racionalizálásához (pl. bio-energia, integrált smart grid megoldások). Az, hogy a megújuló energiák kerültek világszerte az energia-politika homlokterébe, nem könnyíti meg a borsodi szénvagyon kiaknázására (bányászat revitalizációja) tett kezdeményezések sikeres végrehajtását. Az ezzel kapcsolatos döntések meghozatalkor ugyanakkor a fenntarthatóság humán és gazdasági oldalát (foglalkoztatási és bevétel-növekedési hatás) célszerű kiemelni, amellett, hogy a legkorszerűbb környezetkímélő technológiák alkalmazása e téren is elsődleges követelményként jelenik meg. Az információs és kommunikációs technológiák (ICT) további térnyerése, ezen belül a mobiltechnológiára épülő és üzleti célú alkalmazások relatíve gyorsabb fejlődése Várható következmény: A megye településszerkezetéből adódóan a technológiák szelesebb körű használata jelentős mértékben járulhat hozzá a vidéki életminőség javításához és a közszolgáltatások racionális szervezéséhez, javítva ezzel egyrészt a szolgáltatások költség-hatékonyságát másrészt a települések vonzerejének erősítését mind a lakosság, mind a vállalkozások számára. Az ITC szektorban végrehajtott fejlesztések lehetővé teszik a távmunkát, azaz lehetőség van a térségből közvetlenül többek között a nemzetközi piacra való informatikai jelegű szolgáltatás nyújtásra, amire vannak jó példák a megyében. Nanotechnológiai megoldások előtérbe kerülése Várható következmény: Az innováció egyik meghatározó iránya, hogy egyre több funkciót, szolgáltatást biztosítsanak minél kisebb helyen, lehetőleg hordozható módon. Ez kihívás elé állítja szinte az összes iparágat, de különös jelentősége van többek között az anyagtudományokban. Miskolcon foglalkoznak nanotechnológiai fejlesztésekkel, mely tevékenység további erősítése a jövőben is kiemelt feladat. b.) Nemzeti illetve regionális jellegű gazdasági és társadalmi folyamatok A régiók szerepének gyengülése a hazai fejlesztéspolitika térségi intézményi kereteiben, ezzel együtt a relatíve elmaradott keleti- északkeleti térségek preferenciájának fennmaradása Várható következmény: Megnőhet az esély arra, hogy a megye relatív elmaradottságát csökkenteni képes, a helyi sajátosságokat a jelenleginél pontosabban, hatékonyabban figyelembe vevő fejlesztéspolitikai eszközök kerüljenek kialakításra, ugyanakkor annak kockázata is fennáll, hogy - a támogatás-politikai döntéshozatal és irányítást, vagy a humán közszolgáltatások működtetését érintő- 9

10 központosító törekvések (pl. támogatások központi közigazgatás általi döntéshozatala) előtérbe kerülésével a megyére jellemző speciális problémákat az egységesen kialakított eszközök (támogatási rendszerek, projektkövetelmények) csak kis hatékonysággal képesek kezelni. Az egészséges életmódra, testi és lelki egészségre való személyes törekvések erősödése, ennek részeként a turizmus aktív, gyógy- és szelíd formái iránti igény várható erősödése. Várható következmény: A megye kiváló adottságokkal rendelkezik a turizmus fejlődő elemeinek tekintetében, így a fejlesztési forrásokat érdemes ezen területek kapacitásainak növelésére fordítani, másrészt pedig olyan fejlesztéspolitikai stratégiát érdemes követni, amely maximálisan megőrzi a táji, természeti és kulturális örökség vonzerőként hasznosítható elemeit. A mezőgazdaság és élelmiszer-termelés terén várható egyrészt a minőségi (ellenőrzött és magas minőségű) termékek iránti kereslet lassú bővülése, emellett az olcsóbb termékek által támasztott verseny erősödése, ami lehetőséget termet a megye mezőgazdasági termelésének fejlődésére. Várható következmény: A megyében célszerű a helyi termékek alapanyag-termelésének illetve feldolgozásának és értékesítésének rendszerét továbbfejleszteni, erre külső forrásokat is felhasználni, annak érdekében, hogy a megye kiváló adottságai és hagyományai a gyakorlatban is kihasználhatóak legyenek. Folytatódik népesség idősebbé válásának tendenciája, ezzel párhuzamosan a népesség fogyása is. Várható következmény: Számítani lehet egyrészt a kistelepülések lakosságának drámai elöregedésének folytatására, ami a humán ellátó rendszerek racionális, gazdaságilag fenntartható megszervezésének és működtetésének kérdésére irányítja a figyelmet és esetenként a szolgáltatások újszerű módon való megszervezését kényszerítheti ki. c.) Jellemző környezeti folyamatok Egyértelműen előtérbe kerül a szénalapú vegyületek kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvés, ami jellemzően az energiatermelésben és felhasználásban jár jelentős következményekkel: előtérbe kerül a megújuló energiaforrások használata illetve a kibocsátás drasztikus csökkentésére irányuló törekvések. Ez utóbbi folyamatok elsődlegesen a közlekedés fejlesztésének trendjeire vannak hatással (pl. a vasúti közlekedés előtérbe kerülése a közúti közlekedéshez képest, közösségi közlekedési módok előtérbe helyezése,) de igen jelentős hatással van a városi mobilitás és szélesebb értelemben a városfejlesztés területeire is. További jellemző hatás a fűtési illetve hűtési energia-igény jelentős csökkenésére való igény, mind a köz- lakó és termelő épületek vonatkozásában. Megnövekedett fontosságú a környezetvédelmen belül a vízkészlet megóvása, a feszíni és felszín alatti vizek fokozott védelme. Magyarország Európán belül kivételesen jelentős vízkészlettel rendelkezik, a megye szerepe ezen belül kiemelkedő (Hernád, Sajó, Tisza, karsztvizek). A megye számára ezért a fenntartható vízgazdálkodás illetve az ehhez kapcsolódó projektek kiemelten fontos fejlesztési területet jelentenek. Egyértelműen előtérbe kerül a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás kérdése. A megyében a klímaváltozás hatásai elsődlegesen a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válásában jelentkeznek. Az erre való felkészülés magában foglalhatja pl. árvíz vagy szélvihar - előrejelző rendszer hatékonyságának javítását, illetve a várhatóan időben kevésbé egyenletes csapadék-eloszlás hatásainak mérséklését, pl. a csapadékvíz-elvezető rendszerek, illetve víztározók kapacitásainak növelését. A fentebb vázolt folyamatok mellett a megye fejődésének lehetőségeit jelentősen meghatározzák az EU és Magyarország nemzeti fejlesztéspolitikai törekvései és céljai is. Ezeket a Helyzetelemzés 4. fejezete tekinti át. 10

11 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése 2.1. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése1 Éghajlat 2.1.a. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) A megye éghajlata domborzatának tagoltsága miatt igen változatos képet mutat. Az éves középhőmérséklet a hegyvidékek miatt az országos átlagnál alacsonyabb, a napsütéses órák száma kevesebb, a csapadék több (7-800 mm). Amíg az évi napfénytartam északon óra, a Bükkfennsíkon és a megye középső területein 1900 óra, addig a déli és keleti tájakon (pl. Tokaj környékén) 1950 óra. A megye napsütötte délkelet-nyugati hegylábi területein a szőlőtermesztésnek történelmi hagyományai vannak, amelyek szerves részét képezik a Zempléni, Tokaj-hegyaljai és a Bükkaljai tájnak. A megyében találhatók az ország leghidegebb területei. A csapadék évi értékei a medencedombságokon mm, a középhegységek méter magas szintjein mm, a Bükk-fennsíkon 800 mm. A csapadék évi mennyisége a síkságokon mm, Tokaj-Hegyalján mm, amit sok helyen (pl. Dél-Borsod agrártájain, a hegyaljai szőlőültetvényeken) öntözéssel egészítenek ki. A megye szélviszonyai a domborzattól és növénytakarótól függően szintén változatosak. Az egész térségre érvényes a felszín közeli légmozgás erős gátoltsága a hegyek dombok miatt. Földtan A megye gazdag ásványkincsekben, a történelem során a különböző ércek és nemfémes ásványi nyersanyagok, a kitermelhető energiahordozók más és más időszakban váltak térség- és gazdaságfejlesztő tényezőkké. A megye nyilvántartott bányaterületein túlsúlyban vannak a nemfémes nyersanyagok, azon belül az építőipari nyersanyagok bányászata. A megyében több mint 100 bányában folyik bányászati tevékenység, melyek többsége kavics- és/vagy homok kitermelést célozza. A legtöbb homok és kavics bánya az M3-as mentén, valamint a Sajó- és Hernád-völgyben található, de újabb kőbányák nyíltak a Zempléni-hegységben, a Gömör-Tornai karszt térségében és Tibolddarócon. Fontos kiemelni, hogy a bányászatnak az 1990-es évek előtt jelentős szerepe volt a megye foglalkoztatásában. Napjainkban tervek vannak három szénbánya megnyitására, hogy elősegítse foglalkoztatást és saját erőforrásból biztosítja az energiatermeléshez szükséges alapanyagot. A bükkábrányi külszíni lignitbánya a legnagyobb összefüggő bányaterületet az egész országban. A megyében nyilvántartott kutatási engedélyek és engedélykérelmek érc, szénhidrogén, lignit és riolit ásványra szólnak. Az M3-as és M30-as autópálya szakaszok befejezése után visszaesett az építési homok- és kavics kutatási kérelmek száma. Az utóbbi években megnőtt a gazdaságosan kitermelhető barnaszén készletek kutatását célzó engedélykérelmek száma, ugyanakkor csökkent az érc és perlit kutatás. Új kutatási irány a Kisgyőr melletti riolittufa lelőhely vizsgálata és Edelény térségben is zajlik a lignitkutatás. Talajtan A megye talajviszonyai a domborzati, éghajlati és növényzeti adottságokhoz hasonlóan szintén változatos képet mutatnak. A megye talajai termőképességük alapján közepes és gyenge IX-X. kategóriákba sorolhatók (I-től X-ig terjedő minősítési rendszer szerint). A környezeti adottságoknak nem megfelelő területhasználatok nemcsak a termőérték csökkenéséért és az erózió felgyorsulásáért felelősek, de jelentős biológiai potenciállal rendelkező élőhelyeket szüntettek meg vagy izoláltak. A legtermékenyebb területek a Borsodi-Mezőség északi részén és Harangod vidékén találhatók, az 1 A fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési tervéken felhasználásával készült. 11

12 ellentétes végletet a karsztfennsíkok és a Borsodi-Mezőség déli fele jelenti. Az országos besorolás szerint a megye legjobb minőségű földjei a következő településeken találhatók: Bogács, Mezőkövesd, Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza. Kép forrása:http://www.ktg.gau.hu/~podma/zona/images/map4.gif Vízrajz A vízhálózat meghatározó folyója a Tisza, amely Zemplénagárdnál lép a megye területére és Dél- Borsodban, Tiszavalk térségében hagyja el. A megye folyói a Tisza vízgyűjtőterületéhez tartoznak. A Sajó mielőtt a Tiszába torkollik a középhegységek felől érkező kisebb vízfolyásokat és a Bódva, valamint a Hernád vizeit gyűjti össze. A Bodrog Tokajnál éri el a Tiszát. A megye felszíni vízfolyásokban és feltörő forrásokban gazdag, de a folyók (patakok) vízhozama a csapadék megoszlásából következően meglehetősen egyenetlen, nagy vízhozam-ingadozásokat mutat. A természetes víztestek mellett meg kell említeni a jelentős ökológiai hatásokat kifejtő tározókat és tavakat is. A jelentősebb tározók a Hámori-tó, a Lázbérci-víztározó, és a Rakacai-tározó. A bányatavak többsége az Északi-középhegység lábainál az Alföld irányában kialakult hordalékkúpokon található. A legnagyobb az M30-as autópálya mellett látható Miskolc-Nyékládházi kavicsbányászat során kialakult tórendszer, melynek területe mára meghaladta a 600 hektárt. A megyében az ivó- és iparivíz-ellátás karsztforrásokra (pl. a Szinva-forrás, tapolcai források), a folyópartok kavics-homokszűrésű kútjaira (pl. a Bódva völgye, a Hernád alsó szakasza) és a felszíni víztározókra (pl. 5,5 millió m3-es Rakacai- és az 5,4 millió m3-es Lázbérci-víztározó) épül. A Bükk és a Zempléni-hegység langyos- és meleg vizes forrásai a fürdőkultúra alapjait teremtették meg (pl. Aranyos-fürdő, Diósgyőr, Görömböly és Kácstapolca, Erdőbénye, Kéked). A termálkutakból hévíz tör a felszínre Bogácson, Mezőkövesden, Miskolc-Tapolcán, Sajóhidvégen és Sárospatak-Végardón. A rurális térségek vízellátásában a talaj- és rétegvizeknek (pl. artézi kutak) van jelentősége. Komoly környezeti veszélyt jelent évtizedek óta az értékes karsztvíz túlhasználata, annak ellenére, hogy az utóbbi évek csapadékos időjárása feltöltötte a legnagyobb vízadó karsztos kőzetek tartalékait. A túlhasználat mellett egyre hangsúlyosabb feladat a csatornázatlan területek fejlesztése és a szabálytalan műtrágya- és növényvédőszer-használatból eredő szennyezések visszaszorítása. 12

13 Domborzat A megye területén a nagy tájegységeket folyók völgyei választják el egymástól. A Tisza és a Bodrog árterei zárják közre a Bodrogköz területét, a Bodrog és a Hernád a Zempléni-hegységet fogja közre, a Hernád és a Bódva a Cserehát lankás dombjait határolja, a Bódva és a Sajó felső részén az Aggtelekikarszt magasodik, illetve a Sajó jobb partja és az Alföld közötti területet a Bükk-hegység uralja. A megye közel 60%-át az Északi-középhegység foglalja el, a megmaradt 40% az Alföldhöz tartozik. Élővilág A megye természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás találkozik. Az országos átlagot meghaladó erdősültségű megyében a meghatározó őshonos fafajok, mint a tölgy, bükk, cser és gyertyán részaránya együttesen eléri a 62%-ot. A domb- és alacsonyabb hegyvidéki tájakon a cseres-tölgyesek, a magasabb szinteken a hegyi gyertyános tölgyesek alakultak ki. A Bükk és a Zempléni-hegység magasabb régióiban a szubmontán és montán bükkösök alkotják a természetes növénytakarót. A szubmontán bükkös az aggteleki karsztfennsíkon is jellegzetes. A telepített fenyvesek a Bükk-fennsíkra (pl. Jávorkút), az alacsonyabb mészkőrögökre és a Zempléni-hegységre korlátozódnak. A hegylábi területeken a tatárjuharos lösztölgyesek, a Tisza és a Bodrog mellékén az ártéri ligeterdők maradványai tájformáló jelentőségűek. A megye alacsony erdősültségű déli és délnyugati területeit a tájidegen fafajok túlsúlya jellemző. Súlyos veszteség a kiváló produkciójú, nagy diverzitású ártéri keményfaerdők tércsökkenése. A megye állatvilágát annak biológiai sokszínűsége jellemzi, ahol éppúgy előfordulnak a magashegységi élőhelyekre jellemző élőlények, mint a melegkedvelő száraz élőhelyeken élők. 2.1.b. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása Másfél százalékkal nőtt a hasznosított mezőgazdasági területek aránya 2000 és 2010 között Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos tendenciától eltérően között kis értékben nőtt a hasznosított mezőgazdasági területek nagysága. Használt mezőgazdasági terület Terület Éves értékek (ha) Változás (%) /2000 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,5% Országos átlag ,88% Forrás: T-star, KSH Kevesebb termőterület a szántó, konyhakert, szőlő, gyep művelési ágakban, több megművelt erődterület A mezőgazdasági területek művelés alóli kivonása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között jelentősen, mintegy 21 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. A 2000-hez képest eltelt bő évtized alatt jelentős visszaesés volt tapasztalható a konyhakert, szőlő, gyep művelési ágakban, a megművelt erdőterületek nagysága az országos értéket meghaladóan, 24%-kal nőtt. A gyep művelési ág látványos területcsökkenése meghaladta a 60 százalékpontot, amit az állattenyésztés általános visszaesése mellett az erdőterületek és a művelés alól kivett területek növekedése okozott. A gyümölcsösök, nádasok és halastavak területe számottevően nem változott. Földterületek megoszlása művelési ágak szerint (ezer hektár, 2000 és 2010) Változás 2010/2000 (%) Művelési ág Borsod- Borsod- Borsod- Abaúj- Ország Abaúj- Ország Abaúj- Ország Zemplén Zemplén Zemplén Szántóterület 266, ,8 244, ,1-8,2% -3,9% Konyhakert 8,6 101,6 6,6 81,5-23,6% -19,8% Gyümölcsös 7,5 95,4 7,3 93,7-2,9% -1,8% Szőlő 10,5 105,9 6,5 82,8-38,1% -21,8% Gyep 124, ,2 49,3 762,6-60,4% -27,5% 13

14 Földterületek megoszlása művelési ágak szerint (ezer hektár, 2000 és 2010) Változás 2010/2000 (%) Művelési ág Borsod- Borsod- Borsod- Abaúj- Ország Abaúj- Ország Abaúj- Ország Zemplén Zemplén Zemplén Erdő 165, ,6 205, ,9 24,0% 8,1% Nádas 2,10 60,0 2,07 65,4-1,3% 8,9% Halastó 0,4 32,0 0,43 35,5 8,0% 10,8% Művelés alól kivett terület 110, ,5 158, ,0 43,8% 22,6% Forrás: T-star, KSH Az országos átlagot meghaladó erdősültség A 2010 évi művelési ágak szerinti megoszlási adatokat tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlagot jelentősen meghaladja az erdősültség (30,19%), számottevően magasabb a művelés alól kivett területek (23,3 %), a szőlő területek aránya (0,96%) csak kevésé múlja felül az országos értéket. A megye hegyvidéki területein (Bükk, Borsodi dombság, Aggteleki karszt, Cserehát, Zemplénihegység) az erdőterületek jelentős része kiváló termőhelyi adottságú. Az erdők azonban nem egyenletesen oszlanak meg, az Északi-középhegység, kiemelten a Bükk, az Aggteleki karszt, a Zempléni-hegység összefüggő erdőségei és a dombvidéki térségek mozaikos erdőterületei adják a megye erdőterületeinek túlnyomó hányadát. Ezzel szemben az alföldi térségek (Borsodi Mezőség, Taktaköz, Bodrogköz) erdősültsége nem éri el az alföldi tájegységre jellemző kb. 13%-os erdősültséget. Földterületek százalékos megoszlása művelési ágak szerint (2010) Terület Borsod-Abaúj- Zemplén megye Szántóterületek aránya, 2010 (%) Konyhakert aránya, 2010 (%) Gyümölcsös aránya, 2010 (%) Szőlő aránya, 2010 (%) Gyepek aránya, 2010 (%) Erdők aránya, 2010 (%) Nádas aránya, 2010 (%) Halastó aránya, 2010 (%) Művelés alól kivett terület aránya, 2010 (%) 35,91 0,97 1,07 0,96 7,24 30,19 0,30 0,06 23,30 Országos átlag 46,46 0,88 1,01 0,89 8,20 20,56 0,70 0,38 20,93 Vidéki átlag (Bp. nélkül) 46,80 0,89 1,01 0,88 8,17 20,83 0,71 0,37 20,34 Forrás: T-star, KSH 14

15 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A híres alma, körte és kajszi termővidékeknek köszönhetően még mindig a megye az ország harmadik legnagyobb gyümölcstermesztő területe, annak ellenére, hogy a gyümölcsösök területe és a leszüretelt termés mennyisége folyamatosan csökken. Az országos átlagot jelentősen, mintegy 10,55 százalékponttal alulmúlja a megye szántóterületeinek (35,91%) nagysága, aminek oka elsősorban a megye domborzati adottságaiban keresendő. A legjobb minőségű földek Mezőkövesd, Nyékládháza, Mezőcsát és Emőd környékén találhatók. Szintén országos átlag alatti a gyepek (7,24%), a nádasok (0,3%) és a halastavak (0,06%) aránya. A megyére általánosságban elmondható, hogy a termőhelyi adottságoknak megfelelő, racionális tájhasználat jellemzi. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lennének túlhasznosított szántóterületek, amelyek termőhelyi adottságai és talajviszonyai inkább a gyep- vagy erdőgazdálkodásnak kedveznének. Az erdősítési programoknak vannak még területi tartalékai és elmozdulás látható az extenzívebb tájhasználat felé. 2.1.c. A táj jellemzői A táj jellemzőit a megye két, egymástól jelentősen eltérő jellegű tájegységének természetföldrajzi adottságai határozzák meg. Az Északi-középhegységhez tartozó északi-északnyugati területrész morfológiailag igen változatos, magába foglalja a Bükk-vidék egy részét, az Aggtelek-Rudabányai hegyvidéket, a Tokaj-Zempléni hegyvidéket, valamint a köztük lévő dombsági területeket (Gömöri- Hevesi-dombság, Borsodi-dombság, Cserehát) a vízfolyás-völgyekkel, nagyobb medencékkel (Ózd- Egercsehi-medence, Sajó-, Rakacai-, Hernád-völgy) együtt. A megye országos viszonylatban is kimagasló nagyságú erdőterületeinek jelentős része itt található. A hegyvidéki területek összefüggő, zárt erdei, a dombsági területek mozaikosabb elhelyezkedésű erdő-, gyep- és szántóterületei mellett a vízfolyásvölgyekben, fennsíkokon a gyep és szántóterületek a jellemzők. A megye déli, délkeleti területei már az alföldi táj morfológiailag kiegyenlítettebb, síkvidéki jellegű térségéhez tartoznak, amely magába foglalja a Borsodi-Mezőség, Sajó-Hernád-sík területeit, valamint a Bodrogköz, Taktaköz és a Borsodi-ártér területeit. Tájhasználat szempontjából a Sajó-Hernád-sík területén a szántóterületek nagyobb aránya mellett a vízfolyásvölgyek gyepterületei, a Borsodi-Mezőség összefüggő pusztai gyepei, maradvány vizes élőhelyei, a Bodrog-köz, Taktaköz mozaikosabb tájhasználata emelendő ki. A Tisza menti térségre a Tisza szabályozását követően visszamaradt 15

16 holtágak, morotvák, valamint a természetes ártéri vegetáció a jellemző, amely vizes élőhelyek védelme országos érdek. 2.1.d. Természet- és tájvédelem B-A-Z megye kedvező természeti és táji adottságai országos viszonylatban is igen jelentős nagyságú területek védetté nyilvánítását tették lehetővé. A megyében található országos jelentőségű védett természeti területek: Nemzeti parkok: Hortobágyi NP (megyei területe ca ha), Bükki NP megyei területe ca ha), Aggteleki NP (megyei területe ca ha); Tájvédelmi körzetek: Lázbérci TK, Zempléni TK, Tokaj-Bodrogzug TK, Borsodi-Mezőség TK, Kesznyéteni TK, Tarnavidéki TK; Természetvédelmi területek: Bodrogszegi várhegy, Erdőbényei fás legelő, Füzérradványi park, Keleméri Mohos-tavak, Long-erdő, Megyaszói tátorjános, Megyerhegyi tengerszem, Rudabányai őshominida-lelőhely, Sóstó-legelő, Szendrőládi-Rétek, Szomolyai kaptárkövek, Tállyai Patócshegy, Tiszadorogmai Göbeerdő, Tiszatelek-Tiszaberceli ártér, Edelényi Magyar Nőszirmos, Tardilegelő, Kelemér-Serényfalva, Abaújkéri Aranyos-völgy, Tarcali Turzó-dűlő, Zabanyik-hegy, Szőllőskei-erdő. Országos jelentőségű védett természetvédelmi területek aránya valamivel az országos átlag (9,1%) felet van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az összes terület 15,4 %-a tartozik ebbe a kategóriába. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta a közösségi jelentőségű természetes élőhelyek, valamint állat- és növényfajai védelmében területek kijelölését, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A megye területét teljes területtel, vagy részterülettel 9 különleges madárvédelmi terület és 47 természetmegőrzési terület érinti, amelyeket az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet sorol fel, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi 16

17 rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmaz térképmellékletekkel együtt. A Natura 2000 hálózat területei a megye területének 39,5%-át érintik, amely az országos 22%-os területi arányhoz képest sokkal magasabb. Az érzékeny természeti területeket és az azokra vonatkozó szabályokat a 2/2002 (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet határozta meg. Kiemelten fontos érzékeny természeti területek a megyében: Észak- Cserehát, Aggteleki Nemzeti Park törzsterülete, Galyaság, Borsodi Mezőség, Bodrogköz, Kopaszhegy, Heves-borsodi dombság, Bükki Nemzeti Park puffer területei (Kisgyőr községhatár gyepei, patakvölgyei, Ásottfatető ősi gyümölcsösei), Ózd környéke, Hortobágyi Nemzeti Park védőzónája. A Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzéké -be bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körének bővítéséről szóló KvVM tájékozató alapján B-A-Z megye területét a Bodrogzug és a Tiszafüredi Madárrezervátum érinti. Az UNESCO által bioszféra rezervátumként elismert területeket a 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet minősítette bioszféra rezervátumokká, amelyek közül a megye területén az Aggteleki bioszféra rezervátum található. A rendelet a rezervátum illetve magterületének kiterjedését valamint területük ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számait is tartalmazza. 2.1.e. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők A megye területén az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc- Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a Sajó völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta. A megye többi térségében a levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű. A legszennyezettebb értékeket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. B-A-Z megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító főútvonalak (3-as, 26-os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat, amelyekre az elkerülő utak jelenthetnek megoldást. Miskolc közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében jelentős eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülő szakasza. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton a Tokaji hídon keresztül jelentősen megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani. 17

18 Tokaj-Hegyalja és Zemplén térségében terveztek korábban két erőművet felépíteni: Szerencsen egy szalmatüzelésű erőművet, míg Tőketerebesen egy hőerőművet. A tervezett erőművek nem épülnek meg lakossági, gazdálkodói, civil nyomására, mivel mindkét erőmű negatív hatással lett volna Tokaji Történelmi Borvidék, illetve Zemplén környezetének és ezen belül kiemelten a levegőjének állapotára, és hátrányosan érintette volna a tradicionális szőlőtermesztést és borgazdálkodást. Közlekedési eredetű térségi zajterhelés a főutak települési szakaszai mentén érzékelhető. A zajterhelés a gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a főutak elkerülő szakaszainak kiépítésével csökkenthető. Térségi jelentőségű zajterhelést okozhat a mezőkövesdi repülőtér tervezett újraindítása. A zajterhelés vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelőüzem betartja. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfordult új lakóövezetek kijelölése. Az országos és komplex térségi tájrehabilitációt igénylő területek kijelölése a hatályos megyei területrendezési tervben megtörtént. A kijelölés az OTrT 2 -vel is összhangban van. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. Az 5%-nál nagyobb lejtésű területek a leginkább veszélyeztetettek, ahol a lehulló csapadék elhordhatja a termékeny talajréteget. Ez hosszabb távon azt jelenti, hogy terméketlenné válik az adott terület. Ezért ezeken a területeken különösen indokolt olyan művelési módot alkalmazni, amely alkalmas az erózió megakadályozására vagy mértékének csökkentésére. A legkönnyebb védekezési mód a tartós növényborítottság kialakítása, mely megakadályozza a termőréteg elhordását. Ilyen a gyepesítés, erdősítés, azaz a megfelelő területhasználat meghatározása. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. Széleróziónak kitett települések: Dámóc, Révleányvár, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Lácacséke, Pácin, Ricse, Tiszakarád, Cigánd, Sárospatak, Györgytarló, Kenézlő, Zalkod, Tokaj, Tiszaladány, Tiszatardos, Taktabáj, Prügy, Taktakenéz, Taktaharkány, Mezőcsát, Mezőköves, Szentistván, Igrici, Hejőpapi, Csincse, Vatta, Emőd, Kistokaj, Sajópetri, Nyékládháza, Ónod, Hejőkeresztúr, Hejőpapi, Hejőszalonta, Szakáld. Az erózió által érintett területekre vonatkozóan az OTrT az eróziót megakadályozó, megelőző racionális területhasználat megőrzésére, kialakítására ösztönöz. A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A kitermelt ivóvizek megfelelő kezelése megoldott. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a 22,5%-os országos adatnál. 2.1.f. Szennyezett területek számbavétele Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyező anyagok (kén- és nitrogén-oxidok) Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi Hőerőmű környékén talajsavanyodást idéztek elő, ahol extrém mértékben lecsökkent a talajok ph-ja. Az alacsony ph következtében felborultak a talajok természetes biológiai és kémiai körfolyamatai és leromlott a termőképességük. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek. A Sajóba kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják. Nagyobb kiöntések alkalmával a 2 Országos Területrendezési Tervről szóló XXVI. törvény 18

19 fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára. Különösen magas a higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéte térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelentős nehézfém-koncentrációk mérhetőek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfémtartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya térségében. Jelentős diffúz szennyezőforrás a területen a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. A hatalmas összegeket felemésztő, tartós környezetkárosodások felderítéséhez és megszüntetéséhez szükséges feladatokat állami és uniós forrásokból támogatják, mivel a szennyező fizet elv sok esetben utólag már nem érvényesíthető. Ismert jelentősebb - általában: mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek - szennyezett területek a megyében: Borsodnádasd: lemezgyár területe, belső hulladéklerakó, Bánberkei hulladéklerakó, zagytározó; Kurityán: zagytároló; Mezőkövesd: katonai repülőtér területe; Onga: csavargyár területe; Tiszaújváros: TVK területe, belső és külső hulladéklerakó helyei, Tisza I. Hőerőmű üzemi területe, régi pernyelerakó, új pernyelerakó, Rudabánya: ércbánya területe, ércelőkészítő területe, ércelőkészítő meddőhányói; Rudolftelep: iszaptározó Miskolc: Drótművek területe, belső hulladéklerakója, Sajó parti hulladéklerakója, Miskolci kihoszat területe, salakhányó, nádasréti lerakóhely, Mexikó-völgyi lerakó vasgyár üzemi területe, Cementgyár üzemi területe, MÉH vállalat belső telephelye, haszonvastelepe Városi kommunális lerakóhely, Városi törmeléklerakó hely Kazincbarcika: Borsodchem üzemi területe, szennyvíztisztító telep, veszélyes hulladéktároló, sósszennyvíz bepárló, felhagyott zagytér, Epres-tanyai hulladéklerakó, egyéb feltáratlan lerakóhelyek, Hőerőmű üzemi terület, belső és külső zagytér, Szénbányák szénosztályozó területe, zagytere, Gázbetongyár területe, hulladéklerakó helye, Városi szeméttelep területe, Illegális ipari hulladéklerakó helyek Putnok: téglagyár területe; Ózd: Vasgyár területe, salaklerakó helye, Rúdhengermű területe, Kommunális szeméttelep, Salakhasznosító vállalat területe, Sajóbábony: vegyiművek üzemi területe, szennyvíztisztító telepe, belső lerakói; Sajókeresztúr: Borsodi Ércelőkészítő Mű területe; Sajószentpéter: üveggyár területe, Epres-tanya 2 lerakóhely 2.1.g. Felszíni és felszín alatti vízkészletek A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki karsztot. A 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató helyrajzi számos felsorolásban tartalmazza azokat a területeket (külterületi telkeket), ahol nyílt karsztok találhatók. A karsztos víztároló rétegeken kívül az üzemelő és távlati vízbázisok, a gyógyvízkészletek 19

20 hidrogeológiai védőterületei is részei az OTrT alapján védelemre kijelölt övezeteknek. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő-területei: Lázbérci-víztározó vízgyűjtő-területe; Bódva és a Hernád vízgyűjtő területe; Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések igazgatási területe. Az érzékeny vízgyűjtő-területeken keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a területrendezési tervekben rendelkezni kell. A szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetésére a Lázbérci-víztározó, a Bódva és a Hernád vízgyűjtő-területén a földrajzi adottságok miatt nem kerülhet sor. Fontos feladat a vízgyűjtőterületeken lévő települések teljes csatornahálózatának kiépítése, és a kommunális szennyvizek megfelelő hatásfokú tisztítása. A megyében gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút található Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban. Ásványvízzé minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvíz-minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. Felszín közeli vízkészleteink kisebb vagy nagyobb mértékben szennyezettek, a talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák. A nitrát jelenléte miatt veszélyeztetett lakosok száma csökkent, az ezzel összefüggő megbetegedések száma elenyésző. Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, elsősorban Encs és Szikszó térségében. Hálózati nitrifikáció miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. Itt az ok a magas rétegeredetű ammóniatartalom. A fürdésre használt tavak minősége általában megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya, valamint az alapvető higiénés feltételek hiánya egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik. 2.1.h. Energiaforrások A megyében korábban négy 50 MW-nál nagyobb teljesítményű erőmű is üzemelt, azonban a veszteségeket termelő üzemeltetés miatt a közelmúltban először a berentei Borsodi Biomasszaerőmű (71 MW) és a Tiszapalkonyai hőerőmű (90 MW), majd a tiszaújvárosi Tisza II. Hőerőmű (900 MW) is leállt a villamos energia termelésével. Az egyetlen 50 MW-nál nagyobb teljesítményű hőerőmű a megyében a Sajószögedi gázturbinás hőerőmű (120 MW). Az 1998-ban üzembe helyezett gázturbinás hőerőmű mellett részt vesz a villamos energia termelésében a Miskolc-Diósgyőri fűtőerőmű (3,9 MW áram, 4,1 MW hő), a Miskolc-Bulgárföldi fűtőerőmű (1,1 MW áram, 1,1 MW hő) és a Miskolc- Kombinált ciklusú gázturbinás erőmű. Villamos energia termelésére alkalmas továbbá az ózdi (4,8 MW áram, 4,8 MW hő), a kazincbarcikai (9,6 MW áram, 55 MW hő), a tiszaújvárosi (6,4 MW áram, 40 MW hő) és a sárospataki (1 MW áram, 1,6 MW hő) fűtőmű. A megyében a megújuló energiaforrások közül az országos átlag (20,56%) feletti erdősültségre (30,19%) alapozva a biomassza nyújt jelentős hasznosítási lehetőségeket, így az erdőgazdasági hulladékok, a fa- és bútoripari, illetve egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint energetikai célból telepített faültetvények biztosíthatnak elegendő mennyiséget ahhoz, hogy korszerű technológiával kiváltható legyen például: a városi távfűtési hálózatok egy része, a nagyobb kommunális oktatási, kórházi, egyéb intézményi stb. létesítmények hagyományos energiahordozói, az ipari parkokban, illetve saját telephelyen működő vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisai. 20

21 A megyében a korszerű, új generációs biomassza erőművek jelentős felvevői lehetnek a helyben megtermelt biomasszának, amellyel csökkenthető a megye szénhidrogén energiahordozóktól való függősége. Ennek pozitív példája a Bioenergy-Miskolc Szolgáltató Kft. 780 millió forintos beruházással felépített és közelmúltban Miskolcon átadott 3 MW kapacitású biomassza-tüzelésű fűtőműve. A megújuló energiaforrást használó létesítménnyel évente egymillió köbméter földgáz takarítható meg. A zöldmezős beruházásban felépített fűtőmű évente 4,5 ezer tonna biomasszát használ fel. Bár Miskolc teljes távhőfelhasználását tekintve teljesítménye nem jelentős, szerepe fontos, mert évente tonnával csökkenti a kibocsátott CO2 mennyiségét. A Sajóbábonyi Ipari Parkban a Kiserő Energiaszolgáltató Kft. 300 millió forintos beruházással épít új biomassza kiserőművet. Az épülő erőmű fűtőanyaga faapríték és felhasználja a szomszédos biodízel üzemből visszamaradt napraforgóhéjat. A biomassza felhasználása nemcsak import energiát vált ki, hanem az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan foglalkoztatási hatással is jár, ezért lokális hőenergia célú hasznosítása kívánatos a megyében. A megye három legjelentősebb vízerőműve a Kesznyéteni (2 x 2,2 MW), a Felsődobszai (0,52 MW) és Gibárti vízerőmű (0,5 MW). A vízenergia hasznosításának aránya elméletileg növelhető lenne a megyei vízfolyásokon. A megvalósítás előtt azonban a duzzasztóművek környezeti hatásait alaposan vizsgálni kell. A megye ökológiai értékeinek védelemre tekintettel a vízművek üzemeltetése külön hatósági szabályozás és megállapodás szerinti feltételek mellett engedhető meg. A megyei rendezési terv nem támogatja a világörökségi és tájképvédelmi területen erőmű építését (pl. Szerencsi biomassza erőmű, illetve Aranyosvölgyi szivattyús vízerőmű), melyek tájképre, környezetre, kultúrtájra és benne a tokaji világörökségi területre gyakorolt hatása kiszámíthatatlan. A területrendezési tervre vonatkozó ajánlások meghatározzák, hogy az ökológiai hálózat területén a tájképvédelmi övezetben, továbbá a világörökségi és borvidéki területeken erőmű nem létesíthető. Az éghajlati adottságok, az Országos Meteorológiai Intézet által 70 m magasságban végzett szélsebesség mérési eredmények és a területrendezési terv térképi melléklete alapján szélenergia hasznosítására a megye keleti területei (Cigánd környéke) és a Sajó-völgyének védett területektől távol eső részei alkalmasak. A megyében szélerőmű-parkot még nem telepítettek, azonban három szélerőművet már felavattak: Bükkaranyos mellett 2005-ben két szélerőművet állítottak fel, melyek összteljesítménye 2x0,225 MW; Felsőzsolca és Onga határában látható 2006-ban felállított szélerőmű, mely névleges teljesítménye 2 MW. A megye fontos megújuló energiaforrása a geotermikus energia, amit szintén fel lehet használni hő- és villamos energia termelésére. A PannErgy Nyrt. irányításával Miskolc mellett zajlik az ország jelenlegi legnagyobb geotermikus projektje, a Miskolci Geotermikus Projekt szeptemberében a PannErgy vezetésével sikeresen lezárult a Miskolcot és agglomerációs körzetét geotermikus hővel ellátó projekt beruházásához szükséges öt darab geotermikus kút fúrása. A sikeres fúrási munkálatokkal párhuzamosan a kutak próba termeltetése és tesztjei is lezajlottak, így megállapítható, hogy a MAL-PE-01, MAL-PE-02, valamint a KIS-PE-01B kutak vize nagyon hasonló karakterű, és nagyvonalakban egyezik a KIS-PE-01-es kút vize is. KIS-PE-02 kút vizsgálata folyamatban van, de az előzmények alapján a többi kúthoz hasonló vízösszetétel prognosztizálható. A vízvizsgálat mellett a kutak gázvizsgálata is megtörtént, amely azt mutatta ki, hogy metán és CO 2 tartalmuk is igen csekély. Mindezek alapján a geotermikus energiatermelés 150-ed részére csökkenti a földgáz alapú termelés üvegházhatást okozó gázainak kibocsátását ben elkezdődtek a Kistokaj-Mályi-Miskolc hővezeték építési munkálatai, valamint zajlik a hőcserélő állomások építése. Az elmúlt két évben megvalósult millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól várhatóan Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus hő hasznosításába. A fentiekhez hasonlóan fontos a Leader forrásból Miskolc térségében megvalósuló ún. Makrovirka projekt, mely célja a térség települései villamosenergia-önellátásának megteremtése decentralizált, megújuló energiaforrásokat (RES) hasznosító közösségi erőművek építésével, a közösség tagjainak aktív bevonásával. Az 1 falu 1 MW program I. ütemének első pályázati felhívásában 27 nyertes energiaudvar pályázat született, amelyekben a vidékfejlesztési közösség 24 db 3-5 kw-os fix vagy napkövetővel ellátott PV rendszer, 5 db 3-15 kw-os növényolajos minierőmű, 2 db 60 kw-os kéttengelyes napparabola, 2 db 120 kw-os faapríték tüzelésű kazán, 18 db 2 m2 napkollektor, 1 db 1,7 21

22 kwp szélgenerátor beruházását 100 %-os mértékben, LEADER forrásból, közel 270 millió forint összegben támogatja. A projekt II. ütemében a DG RES (decentralizált megújuló energiaforrást hasznosítók) intelligens mikro-hálózatának (smart grid) mérlegkörét valósítják meg úgy, hogy az I. ütem közhálózatra kapcsolt, nem tervezhetően termelő berendezéseit (decentralizáltan termelő napelemek, szélerőművek) a tervezhetően termelő, villamos közhálózatra kapcsolt, nonprofit jelleggel működő erőművekkel (növényolajos minierőművek, biogáz üzemek), energiatároló eszközökkel és koordináló távfelügyeleti rendszerrel szabályozzák ki. A napenergia hő- és villamos energetikai célú hasznosítására a megyében jelenleg még csak lokálisan jelentkezik igény, elsősorban a lakosság részéről, illetve az időszakosan hasznosított üdülőterületeken, kempingek, szabadidőközpontok, üdülőegyüttesek és tározótavak térségében. A környezetkímélő napenergia hasznosításával helyi szinten jelentős energia- és költségmegtakarítás érhető el. A megye korszerű energiafelhasználási rendszereinek kialakításában a szoláris berendezésekkel kombinálható biomassza bázisú energiaátalakítási technológiák jelenthetnek mérhető nagyságrendet. 2.1.i. Vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés Vízgazdálkodási szempontból Borsod Abaúj Zemplén megye az ország egyik legváltozatosabb tájegysége. A megye természetes vízfolyásai vízgyűjtő területének döntő többsége, több mint háromnegyed része külföldön található, ezért a határt átszelő folyók (Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád, Bódva) vízhozama, minősége, használhatósága jelentős mértékben a szomszéd országok természeti tényezőitől és az emberi beavatkozásoktól függ. A Tisza és a mellékfolyóinak felső szakasza különösen heves vízjárású. Gyakori, hogy az év bármely szakában nagyobb mennyiségű csapadék hatására a határszelvényekben akár egy nap alatt is több métert emelkedhet a vízszint. A Sajó és Hernád völgyében folyamatos védvonalrendszer nem épült ki, védett öblözetek és nyílt árterek váltogatják egymást. A megye folyóinak árvízvédelme sokoldalú és speciális felkészültséget igényel. A Felső-Tisza-vidéke árvíz szempontjából kiemelten veszélyeztetett terület. A Tisza sokévi átlagban 1,5-2 évenként lép ki medréből, nagyobb árvizekre 5-6 évenként, rendkívüli árvizekre évenként kerül sor. Árvizekkel erősen veszélyeztetett megyei települések: Abaújkér, Abaújszántó, Abaújvár, Alsózsolca, Aszaló, Berente, Berzék, Bodrogolaszi, Bogács, Boldva, Borsodszentgyörgy, Bőcs, Dédestapolcsány, Encs, Erdőhorváti, Felsődobsza, Felsőzsolca, Fügöd, Gesztely, Gibárt, Girincs, Gönc, Göncruszka, Halmaj, Hernádbűd, Hernádkak, Hernádkércs, Hidasnémeti, Ináncs, Kazincbarcika, Kesznyéten, Kiscsécs, Kiskinizs, Kondó, Korlát, Köröm, Méra, Mezőkeresztes, Mezőzombor, Muhi, Nagycsécs, Nagykinizs, Ócsanálos, Ónod, Ózd, Pálháza, Parasznya, Pere, Radostyán, Sajóecseg, Sajóhidvég, Sajóivánka, Sajókápolna, Sajókaza, Sajókeresztúr, Sajólád, Sajólászlófalva, Sajópálfala, Sajópetri, Sajósenye, Sajószentpéter, Sajóvámos, Sajóvelezd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szentistvánbaksa, Szikszó, Szomolya, Tard, Telkibánya, Tiszalúc, Tokaj, Tolcsva, Tornyosnémeti és Vadna. A felsorolt településeken a szabályozások során a veszélyeztetett területeken történő építkezéseket erőteljesen korlátozni kell. Ezen túlmenően a vízfolyások rendezésére vonatkozó korszerű szabályozás közös vonása a hullámtéri területek kitágítása, a folyókat kísérő természetes társulások területének kibővítése. A Tisza menti térségekben az ár- és belvízvédelem során kiemelt hangsúlyt kell kapnia a hagyományos ártéri tájgazdálkodásnak, amely a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját, a mezőgazdasági területek természeti adottságoknak megfelelő használatát és az agrárturizmus fejlesztését is magában foglalja. Ennek a tájfejlesztésnek, tájrehabilitációnak meghatározó létesítménye a több funkciójú Cigándi tározó, amely hozzájárul a Tiszán levonuló árhullámok vízszintjének csökkentéséhez. A Cigándi árapasztó tározó az ország egyik legnagyobb árvízvédelmi létesítménye, közel 25 négyzetkilométeren 94 millió köbméter víz befogadására képes, ami a vízbeeresztés szelvényében 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét. A térségben élő 45 ezer ember árvízi biztonságát javító beruházás 16,5 milliárd forintba került. Az országos területrendezési terv Tiszaújvárostól északra jelöli az Inérháti síkvidéki árvíztározót, mely érinti Kesznyéten, Tiszalúc, Nagycsécs, Sajóörös külterületét is. A tározó tervezett felülete 42 km2, térfogata 100 millió m3. 22

23 A megyében konfliktusként jelentkeznek a nagy kiterjedésű belvízre érzékeny területek (Bodrogköz, Taktaköz), melyek meghatározzák a szántók művelhetőségét és a települések fejlesztését. A megye belvízjárta területei közé azok a sík, vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek tartoznak, ahol a természetes helyi csapadék egy részét a talaj nem tudja befogadni, és amelynek mélyebb, lefolyástalan részein az átmeneti vízfelesleg összegyűlik. A megye síkvidéki (belvizes) területei: a Laskó-Csincse, a Tiszaval-Sulymosi, a Rigós-Sajózug, a Bodrogzug-Törökéri és a Tiszakarád-Ricsei belvízvédelmi öblözet, valamint az Inérhát-Tiszadobi és Prügy-Taktaföldvári belvízvédelmi szakasz. A belvízvédelmi szakaszokra eső települések belvíz által veszélyeztetettnek tekinthetők, a veszélyeztetettség mértéke azonban jelentősen eltérhet. A belvízzel leginkább veszélyeztetett megyei települések: Alsóberecki, Ároktő, Borsodivánka, Cigánd, Csobaj, Györgytarló, Egerlövő, Felsőberecki, Hejőkürt, Karcsa, Karos Kenézlő, Mezőcsát, Négyes, Oszlár, Prügy, Ricse, Szentistván, Taktabaj, Taktakenéz, Tiszabábolna, Tiszacsermely, Tiszadorogma, Tiszakarád, Tiszakeszi, Tiszaladány, Tiszapalkonya, Tiszatardos, Tiszavalk, Tiszatarján, Tokaj és Vajdácska. A belvízelvezető rendszer működtetésével és megfelelő karbantartásával enyhíthetők a belvizek okozta problémák. A hegy- és dombvidéki terület több mint 8 ezer km 2, beletartozik a Zempléni-hegység, a Cserehát, az Aggteleki-karsztvidék, a Heves-Délborsodi dombság, a Bükk- és a Mátra-hegység. A megye ezen területein összesen 48 db tározó található (forrás: ÉKÖVIZIG, 2005), 30,3 millió m3 kapacitással, ebből az ÉMVIZIG (Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság) kezelésben a Hórvölgyi, a Monoki, a Geleji és a Szartos-pataki tározók vannak, melyek együttes kapacitása mintegy 10,2 millió m3. A víztározók nemcsak árvízvédelmi célokat szolgálnak, hanem alkalmasak mezőgazdasági öntözés biztosítására is, ami elengedhetetlen a stabil termelési feltételek kialakításához. A jövőben vizsgálni kell a további tározók, illetve a folyókhoz, tározókhoz kapcsolódó öntözési rendszerek kiépítésének lehetőségét. 2.1.j. Épített környezet és a kulturális örökség védelme (műemlékek, régészeti lelőhelyek) A megye gazdag történelmi múltjának köszönhetően jelentős építészeti és kulturális értékekkel, hagyományokkal bír. Az emberi kultúra korai emlékei a Rudabányai őshominida lelőhely és a bükki barlangokban megtalált szeleta kultúra lelőhelyei. Az itt élt bronz- és vaskor népeinek emlékeit idézik fel a megyében található földvárak és sánchálózat. Ezek közül a legjelentősebbek: Füzérkői-vár, Latorvár, a kisgyőri Kecske-vár, Cserép-vár, Ódor-vár. A megye országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyeinek listája a korábban védett területekből, valamint az azt követő időszak szórványos védetési eljárásainak eredményeiből tevődik össze. A megye területén összesen 1945 ismert és nyilvántartott régészeti lelőhely található. Ezek közül ki kell emelni egyrészt az országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyeket, másrészt azokat a régészeti emlékeket, melyek markáns morfológiai megjelenésük miatt a történeti táj védendő elemeiként kezelhetők. Ilyenek az őskori településhalmok (tellek), sírhalmok, kaptárkövek, valamint a különböző erődítések, sáncok, árok-rendszerek. Országos jelentőségű, védett régészeti lelőhelyek a következő településeken vannak: Abaújvár, Edelény, Hernádbüd, Komlóska, Miskolc, Miskolc-Bükkszentlászló-Nagysánc, Ónod, Tokaj (Rákóczi-vár feltárásai 2007-benkezdődtek el) Sajóbábony, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhelyen ( Castrum Wyhel ), Telkibánya. A történelmi időkből megmaradt jelentősebb várak a Diósgyőri, Szerencsi, Sárospataki, Regéci, Füzéri, Boldogkőváraljai, valamint a Szárd- és Dédesi várak. Fontos vallási emlékek találhatók Miskolcon, Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen, Abaújváron, Rudabányán, Hollóházán, Körömben és Selyeben. A megye gazdag múzeumhálózattal rendelkezik (Herman Ottó Múzeum), ahol a történelmi emlékek, tudományos gyűjtemények, művészeti alkotások, népművészeti korok, tájak és életmódok bemutatásának gazdag választéka egyike a legkeresettebb és leglátványosabb idegenforgalmi célpontoknak. Az UNESCO által a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló Világörökség Egyezménye keretében Világörökséggé nyilvánított magyarországi területek közül az Aggteleki-karszt és a Tokaji Történelmi Borvidék Kultúrtáj szintén meghatározó a megye kulturális öröksége szempontjából, de a Hortobágyi Nemzeti Park területe is érinti a megyét. A világörökségi területek területrendezési jelentőségének felértékelődését jelzi, hogy az OTrT módosítása új térségi övezetként már tartalmazza a világörökség és világörökség várományos területek övezetét is. Tokajt a világon 23

24 elsőként 1737-ben királyi rendelet zárt borvidékké nyilvánította. Ennek hatására a borkészítést szigorú szabályokhoz kötötték, mely hagyományai a mai napig fennmaradtak. A borvidék 2002-ben azért kapta meg a Világörökség besorolást kultúrtáj kategóriában, mert a bírálók megalapozottnak látták a borvidék évezredes egységét és az eredeti szőlőművelési hagyományok továbbélését. A világörökségi cím 27 település közigazgatási területére vonatkozik. A területen egyedi világörökségi objektum Sárospatakon a Rákóczi pince, Sátoraljaújhelyen az Ungvári pince, Tolcsván a múzeumi pince és Oremus pincék és Hercegkúton a Gomboshegyi és Kőporosi pincesorok. Az UNESCO természeti világörökségi kategóriában 1995-ben vette fel a világörökségi listára az Aggteleki-karszt és a Szlovákkarszt barlangjait. A minősítést a felszín alatti természeti formák rendkívüli változatossága és viszonylagos érintetlensége indokolta, amelyek érintetlensége és védelme a bírálók szerint a jövőben is garantálható. A Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta világörökségi helyszín a megyét délen, a Tisza mentén érinti. A nemzeti park területéből B-A-Z megye területén található az Ároktő-Tiszacsege hullámtér, a Göbe-erdő Természetvédelmi Terület és Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet. A Hortobágyi Nemzeti Park a világörökségi besorolást nem a megyében található természetes élőhelyek megőrzése miatt kapta (bár ez is kiemelkedő volt), hanem a Tiszántúlon elhelyezkedő, nagy kiterjedésű, természetes füves puszta miatt, ahol a tájhasználat kíméletesen, a természet fokozottabb zavarása nélkül zajlott. A megye területén jelenleg nincs újabb világörökség várományos terület kijelölve. Védendő építészeti értékek a kétbeltelkes szerkezetű települések, melyek a megye déli részén, az alföldi kertes települések szomszédságában alakultak ki. Ezeknek a településeknek a fejlődését egyik irányban sem határolták be természeti akadályok, egyenletes kiterjedésűek a tájban, beépített területük általában körhöz közelálló zárt formát képez, amit legfeljebb az átmenő utak húznak el. Az utcák szélesek, beépítésük laza, a településekhez általában nagy külterületek tartoznak. A megyében a szőlőkultúra és a bortermelés hagyományaira alapozva két történeti térség határolható le: Bükkalja és Tokaj-Hegyalja. Ezekben a térségekben az ember által több évszázad alatt befolyásolt és kialakított, a térségre jellemző táji-települési környezet alakult ki, mely nem csak megyei, de országos tekintetben is különleges értéket képvisel. A történeti térségben elsődleges cél az ember és a természet együttes munkájának a megóvása és bemutatása. Kiemelkedően fontos a hagyományos építészet, épített környezet, valamint a táji és természeti örökség megőrzése ben a kárpótlásokhoz kapcsolódóan átfogóan ellenőrizték a megye védett régészeti lelőhelyeit. Védetté nyilvánították Komlóska-Darnói kolostort, Miskolc-Avas tűzköves egy részét, Sajóbábony-Méhésztető őskőkori települést, Muhi középkori mezőváros területét, a telkibányai Szent Katalin Ispotályt, valamint Sárospatak belterületén található három régészeti lelőhelyet. A megyében körülbelül 644 műemléki épület, objektum, történeti kert, stb. áll országos védelem alatt. A védett műemléki értékek közé tartozik minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, amely a történelmi múlt szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. Különleges értékek a megyében található történeti kertek, mint pl. a Hejcén látható püspöki nyaraló-kastély kertje, Girincsen a Dőrykastély kertje és Edelényben a L Hullier-Coburg-kastély védett kertje. 24

25 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A megyében a történeti települések övezetébe azok a települések tartoznak, melyeket az OTrT Kulturális Örökségvédelem szempontjából kiemelt fontosságú területbe sorolt be, de nem érinti világörökségi terület. Ezek a települések a következők (nevezetességeikkel): Bánhorváti (Platthy-kastély védett parkkal, református és katolikus templom, postaház, plébániaház); Boldogkőváralja (katolikus templom, XIII. századi várrom, kápolna, Péchy-Zichy kastély, népi lakóházak); Borsodnádasd (katolikus templom és plébániaház); Borsodivánka (kétbeltelkes településszerkezet); Edelény (Hullier-Coburg kastély műemléki környezete, a kastély védett kertje, országos jelentőségű régészeti lelőhely, borsodi földvár, református templom, népi lakóház gazdasági épületekkel); Füzér (a vár és annak környezete, katolikus templom, református templom, tájház) Füzérradvány (Károlyi-kastély, barokk stílusú, 18. századi eredetű védett kertje, katolikus templom); Gönc (községháza, Pálffy kastély, Huszita ház, római katolikus templom, Pálos templom és kolostorrom, plébániaház); Karcsa (református templom műemléki környezete); Mezőkövesd (katolikus templom és plébániaház, Mária-oszlop, népi lakóházak); Miskolc (történelmi településközpont, református templom díszkertje és temetője, Diósgyőri vár és műemléki környezete, őskőkori település Tűzkövesen, országos jelentőségű régészeti lelőhely); Ózd (a volt ipartelep műemléki épületei); Pácin (Mágóchy-Alagy-Sennyei várkastély műemléki környezete és védett parkja); Regéc (várrom és környezete); Sajószentpéter (Gedeon-kúria, református templom, tájház, katolikus templom, középkori település és templomrom Kiskassán országos jelentőségű régészeti lelőhely); Tiszadorogma (kétbeltelkes településszerkezet); 25

26 Tiszavalk (kétbeltelkes településszerkezet); Vizsoly (görög katolikus templom, római katolikus templom, református templom, Rákóczi kúria, magtár és környezetük); Zubogy (református templom és műemléki környezete) Gazdasági bázis a. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás Gazdasági teljesítménye 2011-ben alig, 82%-kal haladta meg folyó áron a 2000-es évek szintjét Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítménye reálértéken 2011-re 82%-kal nőtt 2000-hez képest, ami jelentősen elmarad az országos GDP mintegy 111%-os növekedésétől. Így Borsod-Abaúj- Zemplén megyének az ország gazdasági teljesítményében való részesedése 4,76%-ról 4,12%-ra csökkent, ami a gazdasági teljesítményt tekintve az országon belüli növekvő különbségekre utal. Bruttó hazai termék (GDP) Éves értékek (millió Ft) Országon belüli részesedés (%) Változás (%) / /2011 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,8% 5,0% 4,1% 82,89% 4,10% Országos % 100% 100% 111,13% 25,51% Forrás: T-star, KSH A fenti táblázat alapján a megye bruttó hazai terméke az országos értéknél nagyobb ütemben nőtt 2005-ig (75%), majd a gazdasági válságnak is betudható visszaesése jelentősebb volt az országos szintű folyamtokhoz viszonyítva. Egy főre jutó GDP-nek az országos átlaghoz viszonyított elmaradása jelentősen csökkent (4% ponttal) 2005-re, majd a gazdasági válság kapcsán újra nőtt a különbség Egy főre jutó GDP Éves értékek (eft/fő) Változás (eft) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos Forrás: T-star, KSH A fenti folyamatokat jól szemléleti az egy főre jutó GDP változása. Az egy főre jutó GDP Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 2000-ben az országos átlag 63,8%-a volt, míg ez a viszonylat, a 2005-ös átmeneti kedvező érték (68,9%) ellenére 2010-re 61,6%-ra esett vissza. 3 A fejezetben szerepelő jövedelmi jellegű adatok korrigálásra kerültek az adott évi hivatalos inflációs rátával az összehasonlíthatóság érdekében. 26

27 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A fenti adatok arra utalnak, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasága az országos átlagnál nagyobb mértékben kitett az országhatáron túli gazdasági folyamatokban bekövetkező negatív változásoknak, illetve a hazai jövedelmek csökkenésével a belső fogyasztása visszaesésének. Vállalati jövedelmeket vizsgálva megállapítható, hogy 2010-ben jóval alacsonyabb, mintegy80%-kal kevesebb volt az adózott eredmény a vizsgált 2000 és 2005-ös években. Adózott eredmény (eft) Kistérségek Éves értékek Változás (%) / /2005 Miskolci ,0% -34,0% Edelényi ,0% -8,0% Encsi ,0% -39,0% Kazincbarcikai NaN NaN Mezőkövesdi ,0% -37,0% Ózdi NaN 136,0% Sárospataki ,0% 49,0% Sátoraljaújhelyi ,0% -12,0% Szerencsi NaN -65,0% Szikszói ,0% 25,0% Tiszaújvárosi ,0% -61,0% Abaúj Hegyközi NaN 110,0% Bodrogközi NaN -41,0% Mezőcsáti NaN -28,0% Tokaji NaN NaN 27

28 Adózott eredmény (eft) Kistérségek Éves értékek Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,0% -84,0% Országos ,0% -52,0% Forrás: T-star, KSH Feldolgozóipar Feldolgozóipar országos átlagnál magasabb munkatermelékenysége Az előállított személyi és vállalati jövedelmeket együttesen vizsgálva megállapítható, hogy a bruttó hozzáadott érték 11,6 %-kal nőtt a megyében 2000 és 2009 között. Ez mintegy 5 % ponttal marad el az országos növekedési átlagtól. Hasonló tendencia figyelhető meg, mint a GDP esetén, azaz növekedés 2005-ig, majd utána folyamatos visszaesés. Kistérségi szinten megállapítható, hogy a Miskolc részesedése megyei szinten is kiugró a bruttó hozzáadott értékben, továbbá még Tiszaújváros és Kazincbarcikai kistérség vegyipari üzemei, erőművei és egyéb termelő vállalatai révén járulnak hozzá a megyében a bruttó hozzáadott értékhez. Érdemes kiemelni Ózd térséget, hogy relatív nagy népessége ellenére 2010-ben milyen alacsony volt a megyén belüli részesedése a bruttó hozzáadott értékből, valamint ebben a térségben csökkent legnagyobb mértékben 33,6%-kal 2000-hez képest a hozzáadott érték hez képest a legnagyobb növekedést a Mezőcsáti, a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi és Abaúj-hegyközi kistérségek értek el. Vélhetően ebben a bővülésben jelentős szerepe volt a mezőgazdasági, borászati tevékenységek fejlődésének, kapcsolódó beruházásoknak. Fontos kiemelni, hogy vannak még stagnáló térségek, mint a Kazincbarcikai, Tiszaújvárosi, Szerencsi, Bodorgközi kistérségek, ahol a bruttó hozzáadott érték növekedése nem volt számottevő. Bruttó hozzáadott érték Kistérségek Éves értékek (eft) Változás (%) Megoszlás / / Miskolci ,9% 3,3% 44,0% Edelényi ,3% 31,4% 1,6% Encsi ,0% 15,7% 0,8% Kazincbarcikai ,1% -1,3% 14,6% Mezőkövesdi ,0% 29,7% 4,4% Ózdi ,6% -6,1% 2,6% Sárospataki ,8% 73,6% 2,9% Sátoraljaújhelyi ,9% -19,3% 5,4% Szerencsi ,4% 0,5% 2,1% Szikszói ,7% 11,2% 0,6% Tiszaújvárosi ,1% -5,8% 18,1% Abaúj Hegyközi ,6% 48,5% 0,6% Bodrogközi ,4% 9,5% 0,2% Mezőcsáti ,2% 35,6% 0,7% Tokaji ,2% -3,0% 1,4% Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,3% 1,8% 100,0% Országos ,9% 34,6% Forrás: T-star, KSH 28

29 Az alábbi táblázat bemutatja, hogy a lakosságarányosan mely térségekben a legnagyobb a bruttó hozzáadott érték. E tekintetben a megyén belül kiemelkedik Tiszaújvárosi, majd a Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai kistérségek. A miskolci érték csak 15%-kal haladja meg a megyei átlagot 2010-ben. Ezek azok a térségek Miskolccal kiegészítve, ahol a korábbi években a megyei átlagnál magasabb volt az iparűzési adó bevétel is, tudva azt, hogy ezen adók leginkább a jelentősebb vállalatoknak helyet adó kistérségi központokba koncentrálódtak, kivéve a Kazincbarcikai kistérséget, ahol a BorsodChem iparterülethez kapcsolódó iparűzési adó megoszlik Berente és Kazincbarcika között. Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Kistérség Éves értékek (eft/fő) Változás (eft/fő) Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos Forrás: T-star, KSH A feldolgozóiparban előállított hozzáadott értéket vizsgálva megállapítható, hogy a feldolgozóipar változó képet mutat a 2000-es években, míg 2005-ben a megye részesedése az országos értékből 6,8% volt, addig 2009-ben már csak 4,8%, ami 0,5%-ponttal kevesebb, mint a évi részesedés. A megye feldolgozóiparát jobban érintette a gazdasági válság, hiszen az országos átlagnál nagyobb visszaesést produkált. Míg a feldolgozóipar teljesítménye országos szinten szinte stagnált (102,13%), addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 7,5%-kal esett vissza 2009-re 2000-hez viszonyítva. Hozzáadott érték ágazatonként (mft) Ágazatok Változás mértéke (%) Mezőgazdaság ,3% Élelmiszeripar ,5% Vegyipar ,3% Kohászat, fémfeldolgozás ,4% Gépipar ,7% Energiaipar, Víztermelé, Hulladékgazdálkodás ,0% Építőipar ,8% Kereskedelem ,2% Közlekedés ,7% Nem anyagi ágak ,0% 29

30 Hozzáadott érték ágazatonként (mft) Ágazatok Változás mértéke (%) Egyéb ágazatok ,2% Gazdasági ágazatok összesen ,0% Forrás: B-A-Z megye TOP 100 kiadvány tervezete, KSH adatbázis A munkatermelékenységet meghatározó, egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték Ft volt 2009-ben, mely érték csupán 74%-a az országos átlagnak. A megye termelékenységének a változása 2000 és között (30,6%) mintegy 3,8 %ponttal nőtt jobban, mint az országos átlag, azaz az átlagosnál nagyobb mértékben javult a gazdaság hatékonysága. Ugyanez már nem mondható el a 2000 és 2009 közti összehasonlításban, hisz 2009-re nagyobb visszaesés volt megfigyelhető Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ugyanakkor kiemelendő, hogy az ipar termelékenysége 2005-re 54 %-kal nőtt ( Ft egy főre vetített hozzáadott érték növekedést jelent); országos szinten hez képest csak 30 %-os bővülés volt. Ugyanakkor az ipar termelékenysége 10%-os visszaesést mutat a 2009-ben 2000-hez képest, mely időszakban az országban stagnálás volt. Az iparban a gazdasági válsághoz kapcsolódóan (2005 és 2009 viszonylatában) (22 % ponttal) nagyobb volt a munkatermelékenységben a visszaesés, mint az országos átlag. A fentiekből arra lehet következtetni, hogy az országos szintű folyamatokhoz képes Borsod-Abaúj Zemplén megyét jobban érintette a gazdasági válság, így az ipari termelés és a belső fogyasztás visszaesése. A jövőben szükséges a gazdasági tevékenységek diverzifikációja, ami a meglévő főként exportorientált iparvállalatok, szolgáltató tevékenységek mellett elősegíti a lehetőleg importot kiváltó - kevésbé konjunktúra érzékeny, az elsődleges fogyasztói kör termékeihez kapcsolódó termelő tevékenységek bővítését (pl. energiatermelés, alapvető élelmiszerek termesztése, feldolgozása). Csökkenő beruházási mérték, nagyobb állami szerepvállalás a beruházásokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a beruházások 2000 és 2010 között az országos átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkentek. Míg 2000-ben az ország összes beruházásából 6,3% volt Borsod- Abaúj-Zemplén megye részesedése, addig 2010-ben csak 4,8%. A beruházások csökkenő ütemét jelzi az is, hogy 2010-es beruházási érték ( MFt) 84,21 %-a a 2000-es beruházási teljesítménynek. Ezzel szemben országos viszonylatban évi beruházások 9%-kal haladták meg a évi beruházásokat. A beruházáson belül fontos kiemelni, hogy a megyében a feldolgozóipari beruházások, mind ben, ben és 2010-ben is meghaladták az összes beruházás országon belüli 8%-os részesedését. Országon belüli Éves értékek(mft) Változás (%) részesedés (%) Beruházások összértéke / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén ,3 6,0 4,8-15,8% -31,7% Országos ,0 100,0 100,0 9,5% -15,8% Feldolgozóipari beruházások összértéke Borsod-Abaúj-Zemplén ,5 10,5 9,2-24,9% -40,0% Országos ,0 100,0 100,0-30,5% -31,4% Forrás: T-star, KSH A megye meghatározó gazdasági ágazatának, a feldolgozóipar szerkezete a 2000-es évek során sokat változott, fejlődött, ugyanakkor a gazdasági válság a feldolgozóipari beruházások esetén nagyobb mértékben érzetette hatását, mint az összes beruházás viszonylatában. A vállalkozások beruházásait az állam is segítette az Európai Unió támogatási forrásainak felhasználásával közötti programozási időszakban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tervezett beruházásokra mft-ot ítéltek meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP), melyből mft a vállalkozások közvetlen beruházásait támogatta a program II., a vállalkozásfejlesztést 30

31 szolgáló piroritásából 4. A GOP-os támogatásokat még kiegészítette az Észak-Magyarországi OP gazdaságfejlesztési prioritása, mely mft értékben támogatott vállalkozásfejlesztési projekteket a megyében. Az összesen mft értékű támogatások döntő többsége a feldolgozóiparhoz tartozó ágazatokban valósult meg. A támogatásokhoz, ismerve az 50% körüli támogatási intenzitást, még egyszer ugyanannyi saját erő társulhatott. Itt kell kiemelni, hogy amíg a megyében általános esetben a beruházásokra a nagyvállalati kör számra 50%-os, és pl. a kis-, mikrovállalkozások számára 70%-os támogatás intenzitás érhető el, addig a as évek EU támogatásai során ez az arány jóval alacsonyabb volt, jellemzően 30-50% között alakult. Így a központi támogatás irányítás többnyire egységesen kezelte az észak-magyarországi régióban, így a megyében is megvalósuló beruházásokat, nem élve azzal a lehetőséggel, hogy a nehezebb a gazdasági helyzetben való térség beruházásait jobban ösztönözzék az országi többi térségnél. A fentiek alapján elmondható, hogy a feldolgozóipari beruházások megvalósításában egyre nagyobb szerepük van a közvetlen állami támogatásoknak. ( között a gazdaságfejlesztési operatív program mft támogatást nyújtott Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásoknak.) Különösen a Gazdaságfejlesztési Operatív Program I. prioritásába, a Kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzése témakörbe tartozó nyertes pályázói kör az, amelyikre a jövőben lehet építeni a gazdaság fejlesztését, hisz ez a vállalati kör az, amely a költség-racionalizálástól, vagy a kapacitásfejlesztéstől eltérően saját termék, vagy technológiai fejlesztést is megvalósított. Ezen vállalatok döntő többsége Miskolcon tevékenykedik, de néhány sikeres fejlesztés Sátoraljaújhelyen, Tiszaújvárosban, vagy Kazincbarcikán is megvalósult. Ugyanakkor a vállalati körből ki kell szűrni azokat, akik csak a magasabb támogatási intenzitás miatt jelölték meg a megyét telephelyként és valójában egy fejlettebb térségben, pl. Budapesten tevékenykednek. Gazdasági szereplők növekvő száma A gazdaság teljesítményének visszaesése ellenére a megyében ugyan az országos átlagtól alacsonyabb mértékben, de nőtt a regisztrált vállalkozások száma. A legtöbb vállalkozás értelemszerűen a Miskolci kistérségben működik. Fontos kiemelni, hogy a regisztrált vállalkozások számának változására a statisztikában nincsenek megbízható információk. Példaként említhető, hogy a vizsgált időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző vállalkozások körének bővülése mögött az őstermelő igazolványok bevezetése áll, mely sok esetben csak kiegészítő mezőgazdasági, vagy kereskedelmi tevékenységének tekinthető. Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, 12. hóban) 2010 Összes vállalkozás Társas vállalkozás Társas vállalkozások Kistérségek (db) (db) aránya (%) Miskolci ,1% Edelényi ,4% Encsi ,5% Kazincbarcikai ,4% Mezőkövesdi ,1% Ózdi ,6% Sárospataki ,3% Sátoraljaújhelyi ,2% Szerencsi ,0% Szikszói ,9% Tiszaújvárosi ,8% Abaúj Hegyközi ,6% Bodrogközi ,6% 4 A bekezdésben szereplő adatok a megítélt támogatásokra vonatkoznak, aminél a tényleges támogatási forrás lehívása biztosan alacsonyabb. 31

32 Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, 12. hóban) 2010 Összes vállalkozás Társas vállalkozás Társas vállalkozások Kistérségek (db) (db) aránya (%) Mezőcsáti ,9% Tokaji ,5% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,1% Országos ,6% Forrás: T-star, KSH A társas vállalkozások aránya kis mértékben az országos átlag alatt marad a megyében, az összes vállalkozás 32,1%-a. A társas vállalkozások aránya nagyobb népességű és ebből következően gazdaságilag aktívabb és mezőgazdasági szempontból kevésbé frekventált térségekben a magasabb: Miskolci, Kazincbarcikai, Ózdi, Tiszaújvárosi, Sátoraljaújhelyi kistérségek. A vállalkozások árbevétele a következőképpen oszlik meg: társas vállalkozások 96,5 %-a, egyéni vállalkozások 3 %-a, míg az EVA hatálya alá tartozó vállalkozások 0,5%-a. A megyében a működő vállalkozások a regisztrált vállalkozásoknak közel a felét teszik ki. A működő vállalkozásoknak jóval magasabb a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozások aránya, mint a regisztrált vállalkozások esetén Működő vállalkozások száma 2011-ben (db) Kistérség összesen a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban (A+B gazdasági ág, az év végén) bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazdasági ág, az év végén) kereskedelemben és szolgáltatásokban Abaúj-Hegyközi Bodrogközi Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos Működő vállalkozások megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint (%) Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4,2% 17,4% 78,4% Országos 3,4% 17,0% 79,6% Forrás: T-star, KSH 32

33 Országos szintű viszonylatban mutatja be az ábra a regisztrált társas vállalkozások arányát az összes vállalkozáson belül, mely területen Borsod-Abaúj-Zemplén megye például a gazdaságilag fejlettebb Győr-Moson-Sopron megyével hasonló átlagos értékekkel rendelkezik. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Gazdasági szerkezet a vállalkozások mérete alapján A megyében az országos viszonyokhoz hasonló a regisztrált vállalkozásoknak a foglalkoztatotti létszám alapján történő megoszlása. Ugyanakkor ki kell elemelni, hogy amíg a megye gazdaságában a kisvállalkozások (10-49 fő közötti foglalkoztatotti létszám) aránya alacsonyabb az országos átlaghoz viszonyítva, addig a mikro-vállalkozások (1-9 fős) aránya magasabb. A jövőben célszerű az innovatív tevékenységet végző és export piacra közvetlenül, vagy közvetetten termelő, szolgáltató kisvállalati kör megerősítése. Regisztrált vállalkozások száma, 2010 Borsod- Abaúj- Zemplén megye 0 fős 1-9 fő fő fő fő fő több mint 500 fő összesen db megoszlás 0 fős vállalkozás nélkül 97,11% 1,58% 0,85% 0,38% 0,05% 0,03% Év Ország db megoszlás 0 fős vállalkozás nélkül Forrás: T-star, KSH 96,75% 1,81% 0,95% 0,42% 0,04% 0,03% Az alábbi táblázat bemutatja az egyes vállalkozások mérete alapján a vállalkozói méret csoportok legfőbb gazdasági mutatóinak változását 2007 és 2011 között. Kisvállalkozás Ebből: mikro összesen vállalkozás Középvállalkozás Nagyvállalkozás Összesen 33

34 (0-49 fő között) (0-9 fő között) ( fő között) (250 fő felett) érték Mego. % érték Mego. % érték Mego. % érték Mego. % érték Mego. % VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA (db) ,2% ,9% 212 1,5% 45 0,3% % ,2% ,0% 227 1,4% 54 0,3% % 2011/ % 0% 12% 1% 7% 0% 20% 0% 11% NETTÓ ÁRBEVÉTEL (MFt) ,7% ,3% ,5% ,8% % ,5% ,3% ,7% ,8% % 2011/ % -31% 0% 31% 11% EXPORT (MFt) ,7% ,4% ,2% ,1% % ,6% ,7% ,3% ,1% % 2011/ % -69% 36% 57% 50% ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (MFt) ,2% ,1% ,6% ,8% % 2011/ % -51% -16% -126% -99% LÉTSZÁM (fő) ,3% ,9% ,2% ,5% % ,3% ,1% ,6% ,1% % 2011/2007-8% 2% -6% 19% 1% BÉRKÖLTSÉG (MFt) ,1% ,7% ,3% ,6% % ,6% ,3% ,6% ,8% % 2011/2007 7% 16% 15% 30% 19% ÁTLAGBÉR (MFt) / % 14% 23% 9% 18% BELFÖLDI ÉRTÉKESÍTÉS (MFt) ,8% ,3% ,7% ,5% % ,8% ,1% ,9% ,3% % 2011/ % -28% -9% 6% -5% HOZZÁADOTT ÉRTÉK (MFt) ,8% ,8% ,2% ,0% % ,5% ,8% ,9% ,6% % 2011/2007-2% -5% 18% -12% -4% Forrás: B-A-Z megye TOP 100 kiadvány tervezete, APEH adatbázis A nagyvállalatok szerepe domináns a megye gazdaságában ben a foglalkoztatottak 36%-át a nagyvállalatok alkalmazták, amihez képest a hozzá adott értékben több mint 15%-ponttal volt magasabb, 52%-os a részesedésük. Amíg az árbevételen belül 65%-os volt a részesdésük, addig már az export közel 90%-át a nagyvállatok adták 2010-ben a megyében. Gazdasági szerkezet ágazati megoszlása alapján A regisztrált vállalkozások főbb gazdasági ágak szerinti megoszlása a megyében nagyjából az országos átlaggal megegyezően alakult A mezőgazdasági vállalkozások részaránya a Sárospataki, Abaúj-hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Szerencsi, Szikszói kistérségekben megyei átlagot meghaladóan kiemelkedően magasabb, ezen térségek mezőgazdasági orientációja (pl. szőlőtermesztés, borászat) intenzívebb, mint a megye többi kistérségéé. A kereskedelem, szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások részaránya a nagyobb 34

35 méretű, illetve gazdaságilag fejlettebb települések térségeiben magasabb: Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Tiszaújváros. Regisztrált vállalkozások megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint (db) 2010 a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Kistérségek nemzetgazdasági ágakban (A+B gazdasági ág, az év végén) bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazdasági ág, az év végén) kereskedelemben és szolgáltatásokban 28,3% 11,0% 60,7% Zemplén megye Országos 25,6% 10,6% 63,8% Forrás: T-star, KSH Kiemelendő, hogy a bányászat, feldolgozóipar, energetikai iparágakban a megye vállalkozásainak közel fele, 46%-a a Miskolci kistérségben tevékenykedik, továbbá Miskolcon található a megyében a kereskedelemben és szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások 54%-a. Regisztrált vállalkozások száma főbb nemzetgazdasági ágak szerint (db) Kistérségek a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban (A+B gazdasági ág, az év végén) bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazdasági ág, az év végén) kereskedelemben és szolgáltatásokban Miskolci 10,0% 12,0% 78,1% Edelényi 40,7% 11,3% 48,0% Encsi 56,5% 8,0% 35,5% Kazincbarcikai 13,5% 12,1% 74,4% Mezőkövesdi 37,7% 12,5% 49,8% Ózdi 21,7% 12,9% 65,4% Sárospataki 62,2% 7,1% 30,7% Sátoraljaújhelyi 36,7% 8,0% 55,3% Szerencsi 52,4% 10,3% 37,4% Szikszói 51,0% 8,3% 40,7% Tiszaújvárosi 20,7% 12,7% 66,6% Abaúj Hegyközi 65,0% 8,0% 27,0% Bodrogközi 69,0% 5,6% 25,4% Mezőcsáti 44,4% 12,9% 42,7% Tokaji 55,3% 9,4% 35,2% Borsod-Abaúj- Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj- Zemplén megye Országos

36 Forrás: T-star, KSH 2012-re alapvetően csökkent a regisztrált vállalkozások száma az ipari és a szolgáltatási szektorban, miközben a mezőgazdasági tevékenységek kapcsán növekedés figyelhető meg. Regisztrált vállalkozások száma főbb nemzetgazdasági ágak szerint (db) Kistérségek a mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban (A+B gazdasági ág, az év végén) bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazdasági ág, az év végén) 2011 kereskedelemben és szolgáltatásokban Borsod-Abaúj- Zemplén megye Országos Borsod-Abaúj- Zemplén megye Országos Forrás: T-star, KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az ágazatok megyei GDP-hez való hozzájárulását vizsgálva megállapítható, hogy az ipar és építőipar részaránya magasabb mind az országos, mind a Budapest nélkül számított vidéki átlagnál, míg a szolgáltatások részesedése a Budapesten kívül számított országos átlaggal megegyezik re nőtt a megyében a mezgazdaság és az ipari termelés és az építőipar részaránya GDP-n belül, ami a gazdaságnak a termelő tevékenységek irányába történő elmozdulását mutatja szemben a szolgáltatásokkal. Főbb ágazatok részesedése a megye GDP-jéből (%), Megye Mezőgazdaság aránya a GDP-ből Ipar és építőipar aránya a GDP-ből 2010 Szolgáltatások aránya a GDP-ből Borsod-Abaúj-Zemplén 4,29% 38,92% 56,79% Országos átlag 3,77% 31,28% 64,95% Vidéki átlag (Bp. nélkül) 6,16% 37,33% 56,51% 2011 Borsod-Abaúj-Zemplén 5,0% 40,4% 54,6% Országos átlag 4,6% 30,3% 65,1% Forrás: T-star, KSH A fenti információkhoz kapcsolódik az alábbi térkép is, bemutatva az ország többi megyéjében a 3 kiemelt ágazati kategória részesedését a megye GDP-jében. 36

37 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal ben a megyében a költségvetési szférában dolgozott az alkalmazottak 37%-a. A legtöbb alkalmazottat a feldolgozóipar foglalkoztatta I. félévben ( fő). A feldolgozóiparban ugyan a szellemi foglalkozásúak aránya (29%) a megyei átlag (42%) alatt marad, de a havi nettó átlagkereset 22%-kal meghaladja a megyei átlagot azonos időszakához viszonyítva érdemben 10% felett a közszférában, azaz az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén, illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágazatban nőtt a foglalkoztattak száma az előző év azonos időszakához képest. A gazdasági tevékenységeket elemezve a foglalkoztatásban a feldolgozóiparnak van a legnagyobb jelentősége, majd azt követi a kereskedelem, a gépjárműjavítás, illetve az építőipar és a szállítás, raktározás. A mezőgazdaságnak a foglalkoztatásban való részesedése 3%. A kormányzat kiemelt iparágként kezeli a jövőben többek között az autóipart, a környezetipart, egészségipart, kreatív gazdaságot, logisztikát, amelyhez kapcsolódó versenyképesség javító és foglalkoztatás bővítő fejlesztéseket szükséges a megyében is megvalósítani. Az alkalmazásban állók száma, nettó átlagkeresete gazdasági ág szerint, I. félév Gazdasági ág Fizikai foglalkozású fő Szellemi foglalkozású fő Összesen, fő Alkalmazás -ban állók megoszlása % Szellemi foglalkozásúak aránya ágazaton belül Összes változás 2011 azonos időszakához viszonyítva % Havi nettó átlagkereset, Ft Havi nettó átlagkereset aránya megyei átlaghoz viszonyítva, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat % 24% 1,0% % B Bányászat, kőfejtés % 27% -12,0% % C Feldolgozóipar % 29% -4,0% % D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, % 49% -29,0% % légkondicionálás E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás, % 27% -1,0% % 37

38 Az alkalmazásban állók száma, nettó átlagkeresete gazdasági ág szerint, I. félév Gazdasági ág szennyeződés-mentesítés Fizikai foglalkozású fő Szellemi foglalkozású fő Összesen, fő Alkalmazás -ban állók megoszlása % Szellemi foglalkozásúak aránya ágazaton belül Összes változás 2011 azonos időszakához viszonyítva % Havi nettó átlagkereset, Ft Havi nettó átlagkereset aránya megyei átlaghoz viszonyítva, % B+ C+ D+E Ipar % 30% -5,0% % F Építőipar % 18% 2,0% % G Kereskedelem, gépjárműjavítás % 34% -1,0% % H Szállítás, raktározás % 20% -5,0% % I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás % 19% -8,0% % J Információ, kommunikáció % 78% -19,0% % K Pénzügyi, biztosítási tevékenység % 91% 1,0% % L Ingatlanügyletek % 44% -45,0% % M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység % 72% -14,0% % N Adminisztratív és szolgáltatást támogató % 18% 12,0% % tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező % 62% 15,0% % társadalombiztosítás P Oktatás % 82% -9,0% % Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás % 48% 12,0% % R Művészet, szórakoztatás, szabad idő % 71% -17,0% % S Egyéb szolgáltatás % 29% -9,0% % A S Összesen % 42% -1,0% % Ebből: versenyszféra % 30% -2,0% % költségvetési szféra % 60% 3,0% % Forrás: KSH Országos viszonylatban kiemelkedő a hazai tőke aránya a társas vállalkozásokban Az egy lakosra jutó működő vállalkozások száma valamivel az országos átlag felett van, míg a működő vállalkozásokban döntő a hazai tőke aránya (mintegy 73%-os), ami jóval magasabb, mint a 40%-os országos átlag. A külföldi tőkétől elvárjuk a modern szolgáltatások, termelési és menedzsment módszerek alkalmazását, illetve a nemzetközi piacokba való beágyazódást, azaz az exportálás lehetőségét, ezért továbbra is kívánatos a térségben a foglakoztatás bővítése érdekében a külföldi tőke befektetések vonzása. 38

39 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Néhány jelentősebb, nagyobb hozzáadott értéket előállító 20 vállalkozás a megyében: Jabil Circuit Kft. Borsodi Sörgyár Zrt. Émász Csoport Borsodchem Zrt. Aes Csoport Continental Dohányipari Zrt. Tvk Nyrt. Robert Bosch Power Tool Kft. Robert Bosch Energy And Body Systems Kft. Taghleef Industries Kft. Borsod Volán Zrt. Modine Hungária Kft. Szemerey Transport Fuvarozási Zrt. Unio-Coop Zrt. Érv. Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt Borsodi Sör Kereskedelmi Kft. Mifű Miskolci Fűtőerőmű Kft. Prec-Cast Öntödei Kft. Johnson Electric Ózd Kft. Remy Automotive Hungary Kft. Forrás: TOP 100, a legjelentősebb Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű vállalkozások, 2010 Mezőgazdaság Mezőgazdaságban foglalkoztatottak jelentős csökkenése Ahogy az a 2.1.b fejezetben bemutatásra került, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország egyik legerdősebb vidéke, ahol az erdők aránya 2010-ben 30,19% volt, jelentősen meghaladva az országos átlagot. (20,56%). Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a szántóterületek aránya az országos átlag alatt van (35,91% szemben a 46,46%-os országos átlaggal). A megyében használt mezőgazdasági terület mintegy 1%-kal nőtt. A területeket művelő gazdaságok számának növekedése miatt összességében 46%-kal csökkent 2000 és 2010 között a mezőgazdasági birtokok átlagos mérete. Az átlagos birtokméret gyakorlatilag megfeleződött 2000 és 2010 között: 586 Ha/gazdálkodó szervezet, ami alig haladja meg az országos átlagot. 39

40 Mezőgazdasági területet használó gazdaságok száma 461 volt 2010-ben, aminek a 88%-os növekedése meghaladja az országos átlagot (24%) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent 2010-ben 2000-hez viszonyítva, 2010-ben 45%-kal kevesebb, fő volt a teljes munkaidős létszáma a mezőgazdasági vállalkozásoknak. Ugyan a részmunkaidős foglalkoztatottak száma növekedett, de ez ő számuk alig 8%-a csak a teljes munkaidős foglalkoztatotti létszámnak. Foglalkoztatottak a mezőgazdaságban Teljes munkaidős foglalkozásúak létszáma (40óra/hét) (fő) Nem teljes munkaidős foglalkozásúak létszáma (>60 óra/hó) (fő) A megyében mind az állatállomány, mind az állattartó gazdaságok száma az országos átlagot meghaladó mértékben csökkent 2000 és 2010 között. A évi állatállomány 73,7%-a a évinek. Jelentős potenciál a zöldség és gyümölcs ágazat fejlesztésében Az alábbiakban bemutatásra kerül a növénytermesztés néhány kulcsadata termőterületek mérete, illetve megyén, valamint az országon belüli megoszlása alapján. A megyében az országos átlag feletti az ipari növények (napraforgó, repce, dohány, szója), illetve a takarmánynövények (silókukorica, lucerna) termesztése, míg a zöldségfélék termesztése jóval az országos részesdés alatt marad (0,6%-a az összes országos termőterületnek). Legnagyobb termőterületen, a vetésterület közel 50%-án 2010-ben gabonaféléket termesztettek. Használt mezőgazdasági terület (ha) Mezőgazdasági birtokok átlagos mérete (ha/db) Éves értékek Változás (%) Éves értékek Változás (%) / /2000 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,0% ,0% Országos ,0% ,0% Forrás: T-star, KSH Éves értékek Változás (%) Éves értékek Változás (%) / /2000 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,0% ,0% Ország ,0% ,0% Forrás: T-star, KSH Állattenyésztés Állattartó gazdaságok száma (db) Állatállomány nagysága (állategység) Éves értékek Változás (%) Éves értékek Változás (%) / /2000 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,5% ,3% Országos ,3% ,3% Forrás: T-star, KSH Vetésterület növénycsoportonként, 2010 Összesen gabonafélék száraz gyökérnövények növények növények és szamóca ipari takarmány- zöldségfélék hüvelyesek Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból 5,4% 4,3% 4,8% 3,4% 6,6% 6,0% 0,6% Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlás 100% 49,8% 0,4% 0,6% 24,3% 8,3% 0,1% Országon belüli megoszlás 62,5% 0,5% 0,9% 19,8% 7,5% 1,4% Forrás: KSH 40

41 A zöldségféléken belül a megyében az országos értéket meghaladó nagyobb arányban termesztenek csemegekukoricát, zöldbabot, vöröshagymát, fejes káposztát, uborkát, zöldpaprikát. A gyümölcsterület országon belüli részaránya (7,2%) meghaladja a megyének a vetésterületekből való részesedését (5,4%). A megyében az országos arányoknál jelentősebb a körte, kajszi, szilva és dió termesztése. A kajszi mellett még az alma termőterülete a legmagasabb hektár feletti. Gyümölcsfákkal betelepített terület, 2010 Törzses gyümölcsök alma körte meggy cseresznye őszibarack kajszi szilva dió Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból 7,2% 4,9% 19,9% 3,6% 6,4% 2,6% 27,3% 8,0% 10,5% Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlása 100,0% 26,4% 10,2% 9,5% 3,1% 2,9% 23,2% 11,6% 10,5% Országon belüli megoszlás 38,9% 3,7% 19,2% 3,5% 8,1% 6,1% 10,4% 7,2% Forrás: KSH A bogyós gyümölcsök országon belüli részesedése is meghaladja a vetésterületek részarányát. A bogyós gyümölcsök közül a megyében meghatározó a szeder, míg legnagyobb területen bodzát termesztenek. Bogyós gyümölcsökkel betelepített terület, 2010 Bogyósok málna ribiszke köszméte (egres) bodza szeder Borsod-Abaúj-Zemplén, ha Országos érték, ha Borsod-Abaúj-Zemplén részaránya az országból 13,3% 5,2% 7,3% 4,1% 11,6% 42,0% Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belüli megoszlása 100,0% 2,7% 10,8% 0,9% 42,8% 12,3% Országon belüli megoszlás 6,9% 19,6% 3,0% 49,2% 3,9% Forrás: KSH Szőlőt hektáron termesztenek a megyében, ami az ország szőlő termesztési területének a 10,7%-a. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet által a magyar mezőgazdaság kilátásairól 2012 tavaszán szervezett konferencián az alábbi legfőbb állítások hangzottak el, ami egyfajta iránymutatást is ad mezőgazdaság és ezen belül is a növénytermesztés fejlesztésének: Az Európai Unióba való belépés után minden második mezőgazdasági termék import áru a hazai üzletekben. A gabonatermelés jellemzően tőkeintenzív, alacsony foglalkoztatású ágazattá vált szemben a jelentős munkaerőigénnyel bíró zöldség- és gyümölcstermesztéssel, illetve a mezőgazdasági feldolgozóiparral. A mezőgazdaság külkereskedelmi mérlege pozitív, de ez döntően a gabonafélék exportjának köszönhető. A feldolgozott termékek esetén a behozatal meghaladja a kivitelt. Magyarországon ma a gyümölcs- és zöldségtermesztés fele az 1980-as évek átlagában megtermelt mennyiségnek, ami részben a piac beszűkülésének, illetve az import termékeknek tulajdonítható. A zöldség- és gyümölcstermesztés visszaszorulását az EU területalapú agrártámogatási rendszere is erősíti, hiszen a jelentős vetésterületet igénylő gabonatermesztés nagyobb támogatással jár a kisebb vetésterületű zöldség-, gyümölcstermesztéssel szemben. A világ egyik legnagyobb agártermék importőre az Európai Unió, valamint a biztonságos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek iránt egyre nő az igény a világon. 41

42 A fentiek alapján nemcsak országos, de megyei szinten is jelentős lehetőségek vannak zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésében. A megyén belül különösen azokra az ágazatokra kell koncentrálni, ahol a megyének egyértelmű versenyelőnye van az országon belül, és előtérbe kerül a helyi piacra, a helyi közétkeztetési konyhákra való termelés lehetősége. Mindezek a korábban nagyobb közöségi-állami szerepvállalással - igénylik a helyi piacok, illetve kereskedelmi láncokba történő értékesítés megszervezését, a szabad munkaerő (közfoglalkoztatottak) bevonását a helyi közkonyhákra történő termelés esetén, illetve a helyitájjellegű feldolgozott termékek elkészítését. Ehhez szükséges a biztonságos és magas minőséget nyújtó termelési, valamint raktározási feltételek megteremtése. A magasabb termelési feltételek kialakításához többek között elengedhetetlen az öntözés jobb és költséghatékonyabb megszervezése víztározók kiépítésével, hiszen az országban az öntözött vetésterület a teljes vetésterület mindössze 2 százalékát teszi ki. Továbbá javasolt a megyében termálvizek többcélú hasznosításának részeként a melegházi növénytermesztés bővítése, illetve a raktározásra hűtőházak építése. Mindezen lépések után megnyílhat lehetőség a külpiaci értékesítésre is ben egy hektárra 311 tonna műtrágyát használtak fel, ami jelentős, 30%-os csökkenést jelent 2004 óta. Ez különösen fontos a mezőgazdasági területek szennyezésének csökkentése érdekében. Az alábbi táblázat bemutatja a évi Nemzeti Vidékfejlesztési Programból nyújtott mezőgazdasági támogatást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az országban benyújtott kifizetési kérelmek 6,16%-át Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozások nyújtották be. Borsod-Abaúj- Zemplén megye I. tengely Mezőgazdasági és erdészeti gazdaságok versenyképessége II tengely A környezet és vidék fejlesztése összesen Db mft db mft db mft , , , ,27 Magyarország , , , ,09 Forrás: mvh.gov.hu - Turizmus Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a turizmus jelentősége viszonylag kicsi az országban 1000 lakoshoz viszonyítva 2,377 vendégéjszakát töltenek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ami 12. helyet jelenti a megyék között az országos rangsorban. A turizmus alapvetően az aktív turizmusnak helyet adó értékes természeti környezethez, illetve a gyógy- és termálvízre épülő egészség és wellness turisztikai szolgáltatásokhoz, valamint a hivatás turizmushoz kapcsolódik. A megye különleges természeti, kulturális örökség értékei: a kultúrtáj kategóriában a világörökség részévé nyilvánított borairól híres Tokaj-Hegyalja; a várakban, erdei túraútvonalakban gazdag Zemplén; Miskolc történelmi belvárosa, Diósgyőri vár környezete és Lillafüred térsége; Aggteleki cseppkő-barlang térsége a megújuló edelényi kastéllyal és a kapcsolódó kisebb rurális jellegű turisztikai fejlesztésekkel, valamint a Bükk-hegység különleges természeti adottságai (pl. Lázbérci-tó). A megye turisztikai szempontból jelentősebb gyógy- és termálfürdői: Miskolc-tapolcai barlangfürdő, mezőkövesdi Zsóry-fürdő, Sárospataki Végardó-fürdő. Az aprófalvakban és erdős területekben gazdag megye jó terepe a természet közeli, falusi turizmusnak. További, a turizmus számára is értékes épületek, kulturális örökség értékek kerültek felsorolásra a 2.1.j fejezetben. 42

43 1000 lakosra jutó Megye vendégéjszakák száma, 2010 (db) Budapest 7 559,01 Borsod-Abaúj-Zemplén 2 377,48 Heves 6 334,17 Nógrád 1 271,11 Szabolcs-Szatmár-Bereg 851,11 Zala ,49 Országos átlag 4 817,27 Vidéki átlag (Bp. nélkül) 4241,26 Forrás: T-star, KSH Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. A turizmusnak jelentős koncentrációja van a megyében, a legtöbb vendégéjszakát Miskolcon és Mezőkövesden töltik el a vendégek a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján hez viszonyítva 2010-ben a vendégéjszakák kis mértékű 3,6%-os emelkedése figyelhető meg. Fontos kiemelni, hogy 2005-ben 11,2 %-kal töltöttek el több vendégéjszakát a vendégek a megyében, mint 2000-ben. Ez a növekedés meghaladta az országos átlagot, de 2010-re 2005-höz viszonyítva az országosnál nagyobb léptékben esett vissza a megye idegenforgalma. Megyén belül a vendégéjszakák legnagyobb léptékben a Mezőkövesdi kistérségben nőttek, mintegy 68 ezer vendégéjszakával, míg Miskolcon közel 80 ezer fővel csökkentek a vendégéjszakák 2010-re 2000-hez képest. Az elmúlt 10 évben a vendégéjszakák számának növekedése kiemelendő elsősorban a Tokaji, majd a Sárospataki kistérségben, addig a Sátoraljaújhelyi kistérségben a vendégéjszakák alakulása inkább hektikus volt. Megemlítendő, hogy 2000-hez képest az Abaúj-Hegyközi kistérség majdnem megduplázta a vendégéjszakák számát. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kistérségek Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Miskolci ,5% -11,5% Edelényi ,3% -32,1% Encsi ,4% -27,9% Kazincbarcikai ,7% -3,3% Mezőkövesdi ,6% 19,7% Ózdi ,2% -39,2% Sárospataki ,5% 21,3% Sátoraljaújhelyi ,0% -35,5% Szerencsi ,1% -27,5% Szikszói ,8% -85,8% Tiszaújvárosi ,5% -34,8% Abaúj Hegyközi ,2% -11,4% Bodrogközi ,3% -32,3% Mezőcsáti NaN NaN Tokaji ,1% 93,0% Borsod-Abaúj-Zemplén ,6% -6,9% Országos ,5% -0,9% Forrás: T-star, KSH 43

44 A évi átmeneti visszaesés után 2011-ben a évi szintre jutott a megyében a kereskedelemi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma. Igaz, miközben 2009-hez viszonyítva szinte tagnál a megyei vendégéjszakák száma, addig országos, főleg a főváros és a Balaton térségének látogatottsági növekedésének köszönhetően 10%-kal nőtt a vendégéjszakák száma. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 2012 Éves értékek (db) Változás (%) / /2010 Borsod-Abaúj-Zemplén ,06% 4,15% Országos ,19% 5,43% Forrás: T-star, KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a külföldiek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2000-től 6,4%-kal csökkent, a évi éjszakáról 2010-re éjre változott. A megyében a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya 2010-ben 20% volt szemben a 40%-os országos átlaggal. Érdekes, hogy arányaiban a Tiszaújvárosi (62%) és az Ózdi (40%) kistérségben a legmagasabb a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya 2010-ben, ez nagyrészt a településen található külföldi tulajdonú vállalatokhoz kötődő vendégéjszakákra vezethető vissza. Fontos kiemelni, hogy a térség külföldi tulajdonú, illetve nemzetközi munkamegosztásban dolgozó nagyvállalataihoz kötődő hivatás turizmusa meghatározó a főbb turisztikai szezonon kívüli időszakban. Azokban a térségekben, ahol a szabadidős célú turizmus a meghatározó, ott alacsonyabb a külföldiek részaránya, a Sárospataki térségben 35%, a Miskolci és a Mezőkövesdi kistérségben 20-20% volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe a legtöbb külföldi vendég Lengyelországból, Németországból és Szlovákiából érkezett. A kereskedelmi szálláshelyeken bruttó 5,8 milliárd forint árbevétel keletkezett, melyből bruttó 3,3 milliárd forintot a szállásdíjakból realizáltak; ez az összeg az előző évivel azonos. A szállásdíjakból származó bevételek 67%-át a szállodák, 18%-át a panziók adták, 23%-a a külföldi vendégektől származott. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendéglátás bevétele 1,7 milliárd forintot tett ki, mely 14%-kal esett vissza az előző évhez képest. 5 Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken Külföldiek részaránya Külföldiek által eltöltött Kistérség kereskedelmi szálláshelyen (%) vendégéjszakák változása (%) / /2005 Miskolci 21% 19% 20% -29,0% -8,7% Edelényi 10% 8% 9% 14,3% -20,8% Encsi 39% 3% 7% 9,6% 70,4% Kazincbarcikai 23% 14% 20% -11,2% 36,7% Mezőkövesdi 35% 17% 17% -17,5% 19,7% Ózdi 25% 28% 40% -50,5% -14,5% Sárospataki 16% 21% 35% 199,2% 97,6% Sátoraljaújhelyi 5% 4% 4% -21,1% -32,7% Szerencsi 16% 15% 13% -66,1% -39,6% Szikszói 1% 3% 8% 26,5% -61,6% Tiszaújvárosi 35% 49% 62% 32,7% -18,1% Abaúj Hegyközi 2% 2% 1% 62,0% -39,9% Bodrogközi 5% 0% 3% -80,2% NaN Mezőcsáti NaN NaN NaN NaN NaN Tokaji 32% 19% 13% 106,6% 31,0% 5 Forrás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye idegenforgalmi statisztikája2010, 44

45 Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken Kistérség Külföldiek részaránya Külföldiek által eltöltött kereskedelmi szálláshelyen (%) vendégéjszakák változása (%) / /2005 Borsod-Abaúj- Zemplén megye 22% 18% 20% -6,4% 2,8% Országos 57% 55% 49% -8,6% -10,8% Forrás: T-star, KSH A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák arányában szintén volt egy kis visszaesés 2010-re, de ben már újra növekedés figyelhető meg, a bővülés mértéke azonban elmarad az országos szintű növekedés mértékétől. Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken, 2012 Külföldiek által eltöltött Külföldiek részaránya kereskedelmi vendégéjszakák változása szálláshelyen (%) (%) / /2010 Borsod-Abaúj-Zemplén 22% 20% 21% -4,65% 7,24% Országos 49% 49% 50% 2,48% 2,72% Forrás: T-star, KSH A bővülő vendégforgalommal, illetve a szálláshelyek közül kedvezőbb kapacitáskihasználtsággal rendelkező szállodák szállásférőhelyeinek száma az országos átlagnál magasabb arányban, 70%-kal bővült 2000 és 2010 között. A változás eltérő mértékű volt a kistérségekben. Ugyan a legtöbb szállodai férőhely a Miskolci kistérségben van, de a legnagyobb bővülés arányaiban a Tokaji, Mezőkövesdi, Sátoraljaújhelyi térségében volt. Szállodák szállásférőhelyeinek száma (db) Kistérség Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Miskolci ,1% 52,4% Edelényi ,1% 0,0% Encsi NaN 340,0% Kazincbarcikai ,3% -10,4% Mezőkövesdi ,7% 274,3% Ózdi ,2% 0,0% Sárospataki ,6% -23,6% Sátoraljaújhelyi ,0% 27,6% Szerencsi ,7% 13,6% Szikszói NaN NaN Tiszaújvárosi ,0% -47,4% Abaúj Hegyközi ,2% -1,1% Bodrogközi NaN NaN Mezőcsáti NaN NaN Tokaji ,0% -4,2% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,2% 32,1% Országos ,8% 6,6% Forrás: T-star, KSH 45

46 A megyében 2009 óta nagyobb arányában (21%-kal) bővült a szállodai férőhelyek száma, mint az országban. Figyelemre méltó, hogy a szállodai férőhelyek bővülése meghaladta a vendégéjszakák számának bővülést, így több férőhely versenyez a megyében és országosan a vendégekért. Szállodák szállásférőhelyeinek száma (db) Éves értékek (db) Változás (%) / /2010 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,42% 19,41% Országos ,82% 10,08% Forrás: T-star, KSH A kereskedelmi szálláshelyek mellett a falusi turizmus is jelen van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a legtöbb szálláshely a Zemplénben, így a Sátoraljaújhelyi, a Sárospataki és az Abaúj-Hegyközi, valamint a Tokaji kistérségben van. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az Edelényi kistérségben re 696 férőhelyre bővült a falusi szállásadás férőhelyeinek száma. E kategóriában a legnagyobb csökkenés a Mezőkövesdi kistérségben volt, ahol vélhetően a magánszállásadóktól a kereskedelemi szálláshelyek felé tolódott el a kínálat. Falusi szállásadás szállásférőhelyeinek száma (db) Kistérségek Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Miskolci ,9% 48,3% Edelényi ,7% 20,4% Encsi ,0% -44,6% Kazincbarcikai ,0% -16,2% Mezőkövesdi ,5% -79,5% Ózdi ,7% 24,6% Sárospataki ,5% 138,7% Sátoraljaújhelyi ,1% 20,9% Szerencsi ,9% -29,9% Szikszói NaN 94,6% Tiszaújvárosi ,0% 170,0% Abaúj Hegyközi ,2% -31,1% Bodrogközi ,6% -3,4% Mezőcsáti ,9% 281,4% Tokaji ,7% 77,8% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,3% -21,8% Országos ,8% -41,0% Forrás: T-star, KSH A turizmus versenyképességének megőrzése, illetve javítása érdekében 2007 óta MFt támogatásban részesültek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szolgáltatók az Észak-Magyarországi Operatív Programból. Támogatásban részesültek: Termál- és gyógyfürdők: a Miskolci Selyemréti, a Mezőkövesdi Zsóry és a Bogácsi fürdő. Kulturális célú szolgáltatások: az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély vonzerejének fejlesztése, Tokaj fesztiválkatlan kialakítása (a beruházás még nem kezdődött el), Diósgyőr-Lillafüred kulturális és öko-turisztikai fejlesztése, a Füzéri vár fejlesztése, FŰTŐMŰ - IMAX Miskolc és Rock Múzeum kialakítása Miskolcon. 46

47 Öko-, aktívturisztikai termékeket: poroszlói Tisza-tavi ökocentrum, Bükkaljai, Históriás-völgyi fejlesztések, Pácini mikro-térségi fejlesztések és Sátoraljaújhelyi Magas-hegyi, azaz a Zempléni Kalandpark. Szálláshelyek és egyéb turisztikai szolgáltatások versenyképességének javítása: MFt értékben, ugyanakkor fontos megjegyezni nem minden támogatott projekt valósul meg, több szálláshely visszalépett a tervezett beruházástól. Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer fejlesztése és működtetése: Sátoraljaújhely, Mezőkövesd, Tokaj-Hegyalja és az Abaúj-Hegyközi térségben. Mindezek mellett, a vidékfejlesztési forrásból 58 turisztikai célú projektet támogattak a megyében 872,66 MFt értékben 2007-től, amihez kapcsolódik még a vidéki örökség megőrzése keretében megvalósuló 93 projekt 912,7 MFt támogatással. A jövőben törekedni kell a megyében a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák számának növelésére, amihez szükséges a szálláshelyek minőségének javítása, illetve az egyedi értékekkel (természeti, kulturális, vagy épített) bíró turisztikai termékkínálat fejlesztése a jelentősebb turisztikai célterületeken, illetve azok környékén. Mindezek érdekében nem csak a térségi szintű marketinget, hanem a termékek helyi-desztinációs kínálatba való szervezését is fejleszteni kell. 2.2.b. A gazdaság belső és külső kapcsolatai Alacsony exportrészesedés A gazdaság külső kapcsolataira vonatkozóan érhetők el statisztikai adatok, így a kiemelt mutató a gazdasági társaságok árbevételén belül az export teljesítmény aránya. Borsod-Abaúj-Zemplén megye export árbevétele 2010-ben 4,3%-át adta az ország összes export árbevételének. A megye relatív lemaradását mutatja, hogy az egy főre jutó export árbevétel 2010-ben 62%-a volt az országos értéknek. A megyében az egy főre jutó export teljesítmény az alapvetően exportra termelő nagyobb vegyipari üzemeknek helyet adó Kazincbarcikán (TVK, Borsodchem), illetve a megye egyik legnagyobb vállalatának az elektronikai összeszerelést végző Jabil-nek helyet adó Tiszaújvárosban a legmagasabb. Ezen üzemek kicsit torzítják is a megyei értéket, azaz kedvezőbb képet adnak a megyéről. Ágaztok közül a gépiparnak és vegyiparnak van az exporton belül a legnagyobb részesedése, igaz mind a kettő ágazat részesedése csökkent 2011-re 2010-hez képest. Export teljesítmény (mft) Ágazatok Változás mértéke (%) Mezőgazdaság ,3% Élelmiszeripar ,0% Vegyipar ,1% Kohászat, fémfeldolgozás ,2% Gépipar ,1% Energia-Víz-Hulladék ,4% Építőipar ,4% Kereskedelem ,8% Közlekedés ,4% Nem anyagi ágak ,4% Egyéb ágazatok ,0% Gazdasági ágazatok összesen ,0% Forrás: APEH adatbázis Az egy főre jutó export árbevétel megmutatja, hogy melyek azok a térségek, ahol meghatározóak a külföldi értékesítéssel rendelkező termelő üzemek, vagy szolgáltatók a megyében: Miskolc, 47

48 Kazincbarcika, Mezőkövesd, Ózd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros. A megye többi térségben jóval a megyei átlag alatt marad az export teljesítmény. Egy főre jutó exportbevétel (Ft) Kistérségek Éves értékek (Ft) Változás (Ft) Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj- Zemplén megye Országos Forrás: T-star, KSH A fenti relatív mutatók mellett fontos kiemelni, hogy a Tiszaújvárosi és a kazincbarcikai kistérség mellett az Ózdi térségben vélhetően a Johnson Electric üzemének, míg a Sátoraljaújhelyi térségben a Prec-Cast autóipari beszállítónak és a dohánygyárnak köszönhető a kedvezőbb export árbevételi mutató. A statisztika kicsit csalóka, mert azokban a térségekben ahol alacsonyabb az árbevétel, ott egy-egy nagyobb, exportra termelő vállalkozás jelentősen torzítja a mutatót. Miskolcon ugyan az export árbevételből való részesedés alacsonyabb, de számos olyan vállalkozás van, amelyik döntően külpiaci értékesítésre termel, pl. a Bosch csoport helyi üzemei. Export értékesítés aránya a nettó árbevételből (%) Változás mértéke Kistérség Éves értékek (%) (százalékpont) Miskolci 9,73 17,36 17,06 7,3-0,3 Edelényi 5,09 6,01 7,48 2,4 1,5 Encsi 10,50 5,68 10,44-0,1 4,8 Kazincbarcikai 50,73 47,68 46,88-3,8-0,8 Mezőkövesdi 23,55 24,68 33,58 10,0 8,9 Ózdi 15,28 21,72 40,78 25,5 19,1 Sárospataki 13,13 7,75 18,81 5,7 11,1 Sátoraljaújhelyi 30,09 25,24 28,04-2,0 2,8 Szerencsi 3,37 2,05 4,21 0,8 2,2 Szikszói 2,53 1,86 1,75-0,8-0,1 Tiszaújvárosi 38,33 41,63 76,06 37,7 34,4 48

49 Export értékesítés aránya a nettó árbevételből (%) Változás mértéke Kistérség Éves értékek (%) (százalékpont) Abaúj Hegyközi 13,65 9,96 23,43 9,8 13,5 Bodrogközi 24,77 0,67 3,17-21,6 2,5 Mezőcsáti 0,13 11,27 21,01 20,9 9,7 Tokaji 10,59 4,34 13,60 3,0 9,3 Borsod-Abaúj- Zemplén megye 23,26 26,75 39,06 15,8 12,3 Országos 23,22 23,99 29,43 6,2 5,4 Forrás: T-star, KSH A gazdaság belső kapcsolataira vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információkkal. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy egy erős térségi gazdaságban egyaránt jelen vannak az export tevékenységet végző vállalkozások, és a helyi adottságokhoz illeszkedve biztosított a helyi piacra való termelés. Ez utóbbira példák a termelőktől való közvetlen vásárlás terei, az újabban ismét főként a turisztikailag frekventált településeken - népszerűvé váló termelői piacok. Továbbá fontos kiemelni, hogy minél több egy térségben a vállalkozások közti üzleti interakció (pl. termékvásárlás, napi működésen felüli szolgáltatás-vásárlás, kutatás-fejlesztési együttműködés), annál erősebb a gazdaság térségi beágyazottsága. Ehhez kapcsolódóan nemcsak a közvetlen exportra értékesítő vállalkozások jelentőségét kell kiemelni, hanem azokét is, akik az exportáló vállalkozások beszállítói. 2.2.c. A termelési infrastruktúra állapota A termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább az ipari parkokban állnak rendelkezésre Az elmúlt években folyamatosan volt elérhető állami vissza nem térítendő támogatás termelő üzemeket kiszolgáló alap-infrastrukturális fejlesztésekre; igaz, a feltételek inkább ingatlan-fejlesztési, mintsem gazdaságösztönzési szempontokat képviseltek. A rossz támogatási feltételek, illetve a termelői infrastruktúra korábbi években való kiépítettsége következtében az iparterületek fejlesztésére kevesebb igény jelentkezett az elmúlt években, ezért a termelői infrastruktúra fejlesztését a vállalkozások telephelyeinek fejlesztése keretében támogatta a kormány, előnyben részesítve az ipari parkokban tervezett beruházásokat. Az elmúlt években az egyik legjelentősebb ipar-területi fejlesztés a Miskolcon 2009-ben átadott Mechatronikai Ipari Parkban volt, ahol 39,5 ha nagyságú, kiemelkedő földrajzi és logisztikai adottságokkal rendelkező, új, összközműves zöldterület várja a befektetőket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari park címet viselő területei Ipari park BARCIKAI IPARI PARK (Kazincbarcika) A cím viselője Kazincbarcika Város Önkormányzata, Barcikai Ipari Park Kft. * Elnyerés dátuma 2007 Honlapja hu BorsodChem Ipari Park (Kazincbarcika) BorsodChem Zrt Diósgyőri (DIGÉP) Ipari Park (Miskolc) Diósgyőri Ipari Park Kft. f.a Encsi Ipari Park (Encs) Encs Város Önkormányzata FIZ Felsőzsolcai Ipari Zóna Felsőzsolcai Logisztikai Ipari Park Befektetési, Ingatlanforgalmazási (Felsőzsolca) és Szolgáltató Kft u 49

50 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari park címet viselő területei Ipari park A cím viselője Elnyerés dátuma Honlapja Mezőkövesdi Ipari Park (Mezőkövesd) Mezőkövesd Város Önkormányzata MIP-Miskolci Ipari Park (Miskolc) MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt Miskolc-Alsózsolca Ipari Park MAIP Miskolc-Alsózsolca Ipari (Alsózsolca) Park Kft Miskolc Déli Ipari Park (Miskolc) MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt Ózdi Ipari Park (Ózd) Ózdi Ipari Park Kft Sajóbábonyi Vegyipari Park SVIP Sajóbábonyi Vegyipari Park (Sajóbábony) Kht Sátoraljaújhelyi Ipari Park (Sátoraljaújhely) Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft SZERENCSI IPARI PARK (Szerencs) Szerencsi Ipari Park Építő és Szolgáltató Kft Szikszói Ipari Park (Szikszó) Szikszó Város Önkormányzata, Szikszói Ipari Park Kft.* Tiszaújvárosi Ipari Park (Tiszaújváros) TiszaSzolg Kft Forrás: NGM - Általános tematikájú ipari parkok jelenléte a megyében ipari termelési központokban Az ipari parkok működése eltérő, vannak melyek jól működnek és vannak ahol még számos szabad fejlesztési területtel rendelkeznek, mások még infrastrukturális fejlesztésekre várnak. Többnyire jellemző, hogy az ipari parkok által befogadott vállalkozásoknak egy ipari parkon belül nincs különösebb specializált tevékenységi köre, vagy ágazati kötődése, kivéve, azokon a területeken, ahol már évtizedek óta egy nagyvállalat köré szerveződtek a vállalkozások (Pl. BorsodChem Ipari Park). A jövőre nézve célszerű végiggondolni, hogy az ipari parkok profilját miként lehet erősíteni az adott parkon belül meghatározó, sikeres vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódóan. Ezáltal együttműködések alakulhatnak a vállatok között (fejlesztési, gyártási, értékesítési tevékenységben vagy a munkaerő biztosításában), és javulhat a hasonló profilhoz tartozó vállalkozások versenyképessége. Az ipar fejlesztését néhány kistérségi központban, mint Sárospatakon a bonyolult tulajdonviszonyok korlátozzák, hisz az iparterület magán tulajdonosai alapvetően az ingatlan értékesítéses után megszerezhető bevétel maximalizálásában érdekeltek és nem a helyi foglalkoztatási potenciál bővítésében. Ezért az elmúlt években számos helyen elsődlegesen az országos kiskereskedelmi láncok egységei települtek le, miközben az adott település nem tudott a termelő tevékenységet végző vállalkozásoknak versenyképes telephelyi ajánlatot tenni. Vállalkozásfejlesztést segítő közvető szervezetek jelenléte a bizonytalan működési környezetben Az inkubátorházak fejlesztésével is hasonló volt a probléma, mint az ipari parkok esetén, jellemzően üzleti alapon irodai célú fejlesztések történtek, ahol a kezdő vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási szolgáltatások rendszertelenek, csupán az adminisztrációs szolgáltatások maradnak meg. Az inkubátorházakban jellemzően a 0-3 éves vállalkozások kapnak kedvezményt a bérleti díjból. Amennyiben a kezdő vállalkozások részéről nincs igény az irodai infrastruktúrára, akkor más vállalkozás piaci alapon bérelheti az adott helyiségeket között iparterület-fejlesztésre Miskolc, Ózd, Sajóbábony, Felsőzsolca, és Kazincbarcika térségben ítélek meg MFt értékben állami támogatást, míg a Felsőzsolca, Ózd, Pálháza, Szikszó, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, Miskolc és Kazincbarcika települése kapott inkubátorház fejlesztésére támogatást. A megyében más településen nem is működik inkubátorház. A megyében a logisztikai szolgáltatók általában a termelő üzemek közelébe települtek, így Miskolcon, Felsőzsolcán, Szikszón és Tiszaújvárosban történtek fejlesztések támogatásból az elmúlt 5 évben. A logisztikai fejlesztésekre a megyében még lehetőség van az M3-as autópálya mellett Mezőkövesdnél, 50

51 ahol egyszerre áll rendelkezésre közúti, vasúti, illetve korszerűsítendő repülőtéri infrastruktúra. Továbbá, a lehetséges logisztikai központhoz képest mintegy km távolságra van a vasúton is elérhető tiszai áruforgalmi kikötő Tiszaújvárosban. Ezen a ponton csak akkor van lehetőség nagyobb léptékű, a repülőtér használatára is építő logisztikai célú fejlesztésre, ha üzleti megrendelés érkezik a földrészek, így Európa és Ázsia közti, elsősorban légi szállítású áruforgalom bonyolítására, szervezésére. 2.2.d. A telepítési tényezők értékelése A vállalkozások letelepedésének és fejlődésének főbb tényezői megjelennek a fejlesztési koncepció helyzetelemzésének egészében, mint például a termelő infrastruktúra rendelkezésre állása szabad vállalkozási zóna kategóriába sorolt kistérségeknek nyújtott kedvezmények szakképzett munkaerő elérhetősége piacok elérhetősége lehetséges vállalkozási együttműködések, üzleti partnerek köre a térségben vállalkozások fejlesztéseit finanszírozó eszközök (közvetett és közvetlen támogatások) jelenleg főként országos, de részben területi programokban állnak források rendelkezésre innováció közvetítési szolgáltatások, illetve technológiai transzfer, vállalkozások letelepedését, kezdő vállalkozások indítását segítő tanácsadási szolgáltatások Utóbbi szolgáltatások a megyében részben jelen vannak, részben nem, de kínálatuk és összhangjuk rendszertelen. Amíg a vállalatok letelepedésének ösztönzésével a települési önkormányzatok, ipari park menedzsmentek foglalkoznak, addig a kezdő vállalkozások indítását, innovációs ösztönzését segíti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány. Utóbbi téren a tevékenységét kiegészíti a Regionális Innovációs Ügynökség, valamint a Miskolci Egyetemen működő (működött) Innováció-menedzsment Kooperációs Kutatási Központ. A vállalkozásfejlesztési alapítvány nem fedi le a megye területét: markánsan Miskolcon, Ózdon, Mezőkövesden, illetve Sátoraljaújhelyen vannak jelen és döntően mikro-hitel kihelyezéssel foglalkoznak, valamint nemzetközi, határon átnyúló gazdasági célú projektek szervezésében vesznek részt. A gazdaságfejlesztésben a megye egyik meghatározó szereplője a Kereskedelmi és Iparkamara megyei szervezete (BOKIK), mely egész megyére kiterjedő hálózatával információnyújtással segíti a vállalkozások hatékonyabb működését, emellett másokkal együtt szervezi a szakképzés gyakorlati rendszerét. A megyében több klaszter is működik, melyek célja egy ágazat versenyképességnek javítása, illetve a vállalati hálózati kapcsolatok erősítése: pl. a Miskolc központú Észak-Magyarországi Informatikai Klaszter, a Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszter, ENIN Környezetipari Klaszter, vagy a jól működő autóipari klaszer, illetve a méretében kicsi, de innovációs tevékenység szempontjából meghatározó űripari klaszer. A vállalkozásfejlesztés szervezetei jelen vannak a régióban, de a köztük lévő munkamegosztáson, illetve működésük hatékonyságán, valamint stabilizálásán lehetne a jövőben célzott támogatásokkal és nagyobb tulajdonosi felelősséggel javítani. A vállalkozási fejlesztések finanszírozását napjainkban a visszaszoruló banki hitelezés mellett, ahogy az már korábban is bemutatásra került, az Európai Unió forrásait felhasználva az állami támogatások ösztönzik (A finanszírozásban jelentős szerepe van a klaszter és telephely-fejlesztési, valamint turisztikai cél pályázatok esetén az Észak-magyarországi RFÜ-nek.) A megyében elérhetők az 50-70%-os vissza nem térítendő támogatások mellett a hitelgarancia támogatások, illetve kockázati tőkebefektetéssel foglalkozó vállalkozások is működnek. További telepítési tényezőnek számít a vállalkozások működését meghatározó szabályozási, adófizetési környezet stabilitása, de ezen tényezőkre helyi szinten kisebb ráhatásra van lehetőség. Amire lehetőség nyílik, az a vállalkozások helyi adminisztrációs ügyei intézésének segítése, illetve az iparűzési adóhoz kapcsolódó mentességek nyújtása. Az iparűzési adómentességnél fontos megjegyezni, hogy egyértelmű, a helyi foglakoztatást preferáló kritériumok alapján kell megítélni. Mindeközben a mentesség nyújtása ellen hat, hogy az önkormányzatok központi finanszírozása 51

52 napjainkban bizonytalan, valamint az elmúlt években megvalósított beruházásaikra hiteleket vettek fel, kötvényeket bocsátottak ki, melyek visszafizetése érdekében szükségük van bevételre. Vállalkozási övezetek kialakításának igénye munkahelyteremtés ösztönzésére A megyében korábban két vállalkozási övezetet tartottak nyilván, a Zempléni és az Ózd-Putnok- Észak-Hevesi megyehatáron átnyúló területet. A vállalkozási övezetek méretét (hiszen a megye nagyobb területén jelentkeznek foglalkoztatási problémák) és tartalmát újra kell gondolni a jövőben, hogy a kormány ezen területeken miként biztosítsa beruházások ösztönzését (dedikált támogatás, támogatási mérték, társasági adókedvezmény, de minimis támogatás maximális kihasználása), illetve javítja az ott működő vállalkozások jövedelmezőségi feltételrendszerét (pl. amortizációs kedvezmény, járulék kedvezmény) a munkahelyek megőrzése és teremtése érdekében. A kormány a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelettel meghatározta a szabad vállalkozási zónákat és azokban nyújtható munkahely-teremtési és beruházási célú kedvezményeket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyeében az alábbi kistréségek tartoznak a szabad vállalkozási zónák közé: Abaúj Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Mezőcsát, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Tokaji kistérségek. 2.2.e. A területi innovációs potenciál Bővülő, de országos szinten még alacsony K+F kapacitások, ráfordítások Borsod-Abaúj-Zemplén megye kutatás-fejlesztési potenciálja az országos átlag alatti. Ugyanakkor a 2000-es években jelentősebb növekedés figyelhető meg, mind a K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők számában, mind a ráfordítások összegében. Amíg a K+F-ben dolgozók száma mintegy 50%- kal nőtt, addig a K+F ráfordítások 2,5-szerese, míg a beruházások közel 3,5-szerese volt a évben a évhez viszonyítva. K+F adatok Éves értékek Részesedés (%) Változás mértéke (%) / /

53 K+F adatok Éves értékek Részesedés (%) Változás mértéke (%) / /2005 A megyének a K+F tevékenységekben való lemaradását jelzi, hogy míg országosan egy lakosra Ft ráfordítás jutott 2010-ben, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez az érték csupán az egyharmada, Ft volt. Hasonló a különbség az országos átlagtól való eltérésben az egy lakosra jutó K+F beruházásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 906 Ft, míg országos szinten Ft volt 2010-ben re bővült a megyében a kutatás-fejlesztése kapacitás, mind a kutatási tevékenységet végzők létszáma, mind pedig a ráfordítások növekedtek. Ezen agyonkedvező információ a gazdasági fejelődési lehetőségeinek szempontjából. Valószínű, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység növekedésében jelentős szerepet játszanak az e célú EU támogatások. K+F adatok, 2012 Éves értékek Részesedés (%) Változás mértéke (%) / /2011 K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők számított létszáma (fő) Borsod-Abaúj ,7% 2,8% 2,9% 59,4% 38,4% Zemplén megye Országos % 100 % 100 % 48,2% 34,4% K+F-ben az összes foglalkoztatott számított létszáma (fő) Borsod-Abaúj ,5% 2,7% 2,7% 43,2% 33,2% Zemplén megye Országos % 100 % 100 % 33,8% 35,5% K+F ráfordítások (millió Ft) Borsod-Abaúj ,6% 2,0% 2,3% 152,0% 27,4% Zemplén megye Országos % 100 % 100 % 74,0% 12,1% K+F beruházások (millió Ft) Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,6% 1,8% 1,7% 242,3% -21,4% Országos % 100 % 100 % 14,3% -17,2% Forrás: T-star, KSH K+F-ben foglalkoztatott kutatók és fejlesztők számított létszáma (fő) Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,9% 2,6% 2,8% 7,90% 11,69% Országos % 100% 100% 11,69% 3,55% K+F-ben az összes foglalkoztatott számított létszáma (fő) Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,7% 2,4% 2,6% 11,28% 14,55% Országos % 100% 100% 13,51% 5,22% K+F ráfordítások (millió Ft) Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,3% 2,1% 2,2% 13,98% 13,66% Országos % 100% 100% 17,24% 8,07% K+F beruházások (millió Ft) Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,7% 2,7% 2,3% 111,92% 30,69% Országos % 100% 100% 59,64% 49,64% Forrás: T-star, KSH 53

54 Ahogy az az alábbi térképen is látszik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kutatás-fejlesztési ráfordítás országon belül alacsonynak számít, és az internet előfizetések számában is van még előrelépési lehetőség. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az egymillió foglalkoztatottra jutó szabadalmak számában nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megye marad el az országos teljesítménytől, hanem Magyarország egésze is a fejlettebb Nyugat-európai térségektől. 54

55 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A Miskolci Egyetemnek meghatározó a szerepe kutatás-fejlesztésben, a Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Tudásközpontja 55

56 A megye kutatás-fejlesztési tevékenységében kiemelkedő szerepe van a Miskolci Egyetemnek. Az egyetem kutatási programján belül öt kiemelt területet határozott meg: 1. Fenntartható természeti- és humán erőforrás gazdálkodás 2. Alkalmazott anyagtudomány és nanotechnológia 3. Mechatronika és logisztika 4. Innovációs gépészeti tervezés és technológiák 5. A régió gazdasági, társadalmi felzárkóztatását segítő kutatások Az egyetemen működik a Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont, az alakuló Mechatronikai és Anyagtudományi központ, illetve egy innováció transzferrel foglakozó másik tudásközpont. Ezen szervezeti egységek feladata, hogy megteremtsék a hidat az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége és a vállalati szféra között és hozzájáruljanak az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenységének bővítéséhez. A jövőben az egyetem erősségeinek számító, kijelölt kutatási területek mentén kell fejlesztési programokat indítani, lehetőleg mind több vállalati partner bevonásával, válaszolva a piaci tendenciákra és a keresleti igényekre. A megye meghatározó alkalmazott kutatás-fejlesztési intézete a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú NKft. Logisztikai és Gyártástechnikai Intézete (BAY-LOGI). Az intézet első éveiben a logisztika, gyártástechnika, informatika és újrahasznosítás voltak a meghatározó területek, azóta több új szakterület indult el és erősödött meg, mint a szerkezetintegritás (szerkezetek biztonságos üzemeltetése), környezetmenedzsment és mechatronika, illetve az utóbbi néhány évben további területeken alakultak új osztályok, mint az energetika, anyagfejlesztés és nanotechnológia. Az intézetben jelenleg a doktorandusz hallgatókkal együtt közel 70 fő dolgozik. Az intézet számos projektet valósít meg Európai Uniós támogatással. Vállalati innováció jelenléte főként informatikában, anyagtudományban A Gazdaságfejlesztési OP kutatás-fejlesztési, innováció támogatás céljára MFt támogatás nyújtott főként vállalkozások számára 2007-től a megyében. A támogatások több ágazati területet fognak át, de a leggyakrabban az informatikai jellegű fejlesztések, illetve az anyagtudományhoz kapcsolódó beruházások fordulnak elő. A vállalati innováció és kutatás-fejlesztés tevékenységek ösztönzése kapcsán támogatott és tartósan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő vállalkozások azok, melyekre építve célszerű a jövőben célszerű a helyi gazdaságot megerősíteni, együttműködve az egyetemen zajló kutatás-fejlesztési programokkal. A vállalati innováció és kutatás-fejlesztési tevékenységek további támogatási forrása volt az Innovációs Alap. 2.2.f. A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők Egy térség versenyképességét meghatározó szempontok hasonlóak a telepítési tényezőkhöz, illetve jelen anyagban más fejezetekben már bemutatásra kerülnek, ezért itt külön fejezetben nem kerülnek részletezésre Társadalmi környezet 2.3.a. Kulturális adottságok, értékek Borsod-Abaúj-Zemplén megye az 1950-es megyerendezéskor jött létre Borsod-Gömör, Abaúj és Zemplén megyék egyesítésével és a határok néhány község átcsatolását jelentő kismértékű kiigazításával. A mai megye a történelmi Borsod, Abaúj-Torna, Zemplén és Gömör, továbbá Heves és Szabolcs vármegyék területén található. A XV. században a megyén át vezettek a Lengyelország és Oroszország felé vezető kereskedelmi utak, majd a megjelent a majorsági gazdálkodás és a bortermelés. Ez elősegítette az ipar és a városiasodás fejlődését. A mohácsi csatavesztés után a 56

57 terület egy időre az ország politikai súlypontja lett, egészen a kiegyezésig a Habsburg-ellenesség egyik gócpontja volt; a Rákóczi-szabadságharcnak is a legfontosabb bázisa, Erdéllyel szoros kapcsolatban állt. Itt kezdte meg terjedését Magyarországon a reformáció; ezzel kapcsolatban iskolák is létesültek, többek között a Sárospataki Református Kollégium. 6 A megye területén a 18. század folyamán több város is megváltotta magát a hűbériség alól, új céhek, manufaktúrák jelentek meg, erősödött a bányászat, üveghuták és vashámorok épültek (Fazola Henrik ómassai őskohó -ja). Miskolc ipari és kereskedelmi szempontból felzárkózott Kassa mellé és kezdte átvenni a vezető szerepet a térségben. Ugyanebben az évszázadban jelentős volt az idegen betelepülés a térségbe, szlovákok, görögök (főként Miskolcra), németek, ruszinok érkeztek, teljes falvakat alakítva ki. A megye magas erdősültséggel, változatos táji adottságokkal rendelkezik: a Bükk, a Cserehát, illetve a Zemplén alkotja. Mindezek alapján kedvelt üdülő- és kirándulóhelynek számítanak a dombvidéki, hegyvidéki települések. Napjainkban a termálvízkincs egészségi és turisztikai célú hasznosítása jelent különös turisztikai vonzerőt. Számos történelmi és kulturális műemlék mellett itt található a világörökség részévé választott Aggteleki-cseppkőbarlang, a Tokaj-hegyaljai kultúrtáj, az Európában egyedülálló Miskolc-tapolcai barlangfürdő, Lillafüred a Palota Szállóval, a Hámori tóval és az ország legnagyobb vízesésével, az iskoláiról és kultúrájáról híres Sárospatak, a boráról világhírű Tokaj, a matyó-hímzéséről közismert Mezőkövesd, illetve 12-8 millió évvel ezelőtt élt ősemelős, a Rudapithecus Hungaricus koponyacsontjai. 2.3.b. Területi identitás, civil aktivitás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is megkezdte működését a Civil Szolgáltató Központ, mely szervezet tanácsadással és információ szolgáltatással segíti a megye civil szervezeteinek működését. A civil aktivitás a megyében erős, számos jól működő civil szervezet van, a civilek aktivitása a megyében az országos átlaghoz közelít, az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma 7,72 db, ami az országos átlag 95%-a. A 2001-es népszámláskor a megye lakosságának mintegy 6,57%-a, személy vallotta magát valamelyik nemzetiséghez tartozónak. A hazai kisebbségek közül cigány, a német, és a szlovák képviselteti magát nagyobb számban. A lengyelekkel és a ruszinokkal kiegészítve ők alakítottak megyei nemzetiségi önkormányzatot 2010-ben és rendelkeznek érdekeiket képviselő és hagyományaikat ápoló megyei szervezetekkel. Nemzeti és etnikai kisebbségek lélekszáma, 2001 összesen cigány német szlovák fő fő % Fő % fő % Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,95% ,86% ,50% Észak-Magyarország ,16% ,41% ,80% Magyarország ,00% ,00% ,00% Nemzeti és etnikai kisebbségek lélekszáma, Forrás: wikipedia - Zempl%C3%A9n_megye#Kult.C3.BAra 57

58 cigány német szlovák fő % Fő % fő % Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,85% ,9% ,72% Magyarország ,00% ,00% ,00% Forrás: KSH népszámlálás Országos viszonylatban magas a cigány népesség száma, a cigány nemzetiséghez tartozók 18,85%-a élt 2011-ben a megyében, ami a megye lakosságának 8,48 %-a (2001-ben 6,12%-a volt a hasonló adat). A cigány lakosság körében szociológiai kutatások alapján az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség és alacsonyabb az iskolázottságuk, így a szociális problémák a megyei átlagnál jobban érintik őket. A társadalmi szempontból problémás családok koncentrálódnak egy-egy településen, illetve azokon belül is egy-egy településrészen. Jellemző, hogy közülük sokan un. volt bányászkolóniákban, vagy a település szélén épített lakóházakban laknak, mely ingatlanok komfort nélkülinek, illetve többnyire félkomfortosnak tekinthetők. Az egy területre koncentrált, lerobbant állapotú ingatlanokban lakó és az alacsony jövedelmű, iskolázottságú népesség számos helyen un. szegregátumot alkot, ami nehézséget jelent az alacsony színvonalú társadalmi helyzetből való kitörésre. A cigány lakosság felzárkóztatása, illetve tartós munkához juttatása a versenyszférában, hosszú távra elhúzódóan nagyon komoly erőfeszítéseket igényel az államtól, a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatási-képzési-mentális fejlesztést is tartalmazó, kiszámíthatóan működő, az adott térség tartósan munkanélküli lakosaira koncentráló programok megvalósításával. Mindezen programoknak szem előtt kell tartania az érintett lakosság egészségfejlesztését, illetve az érintettek bevonásával a lakhatási körülmények javítását is. Roma populáció aránya a 2001-es népszámlálás adatai alapján 7 Forrás: KSH, népszámlálás, 8 7 Aktuális adatok a évi népszámlálás összesítése alapján várhatók. 8 Borsod-Abaúj-Zemplén Megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája. (Készítette A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Államigazgatási Kollégium Hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő Szakbizottsága, Szerk: Dr. Kotics József, Társy József, 2012) 58

59 Forrás: részlet Kocsis Károly A népesség változó etnikai arculata Észak-Magyarországon a XX. században" (előadás részlet) Borsod-Abaúj-Zemplén Megye A hátrányos helyzetben élők társadalmi felzárkóztatását, mobilitását elősegítő stratégiája alapján a cigánynak minősített lakosság ezen belül is különösen a 14 év alatti korosztály - lélekszámának és arányának növekedése várható az elkövetkezendő évekre. A legnagyobb arányban cigányok által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyalja, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet- Cserhát, melyek jellemezően az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása, gettósodó tájakká ). A megyében országos viszonylatban még a szlovák kisebbség volt a meghatározó, nagyobb arányban és számban a magukat német nemzetiségűnek vallók laktak itt a 2001-es népszámlálás alapján. 2.3.c. Humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, nemzetiségek helyzete; Lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése Egy térség fejlődési esélyeit alapvetően leírja és meghatározza a lakónépességének változása. A megye népessége 2000 és 2010 között 5,4 százalékponttal nagyobb ütemben csökkent, mint az ország lakónépessége. A megye minden kistérségében csökkent a lakónépesség, a legnagyobb népesség csökkenés a Bodrogközi, az Abaúj-Hegyközi, az Ózdi és a Sárospataki kistérségben volt 2010-re, míg a lakónépesség-csökkenés a Miskolci és az Encsi kistérségben volt a legkisebb. Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,0% -3,5% Edelényi ,9% -6,8% Encsi ,0% -3,6% Kazincbarcikai ,4% -6,6% Mezőkövesdi ,7% -5,7% Ózdi ,9% -8,9% 59

60 Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Sárospataki ,9% -7,7% Sátoraljaújhelyi ,6% -9,2% Szerencsi ,7% -7,5% Szikszói ,1% -5,7% Tiszaújvárosi ,3% -2,4% Abaúj Hegyközi ,5% -8,5% Bodrogközi ,9% -10,8% Mezőcsáti ,3% -7,7% Ugyan a lakosság 2012-re is csökkent 2010-hez képest, de a lakónépesség csökkenés üteme elmaradt az országos léptéktől. Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő) Éves értékek (fő) Változás (%) Tokaji ,0% -6,4% Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,6% -5,6% Országos ,2% -0,9% Forrás: T-star, KSH / /2011 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,4% -1,0% Országos ,8% -0,2% Forrás: T-star, KSH Országos viszonylatban csak Győr-Moson-Sopron és Pest megyében nőtt 2010-ben 2000-hez képest a lakónépesség, az ország minden más megyéjében csökkenés tapasztalható. Míg az előbbi megyében a növekedés mögött a munkahelyeket kínáló erős gazdaság és az osztrák határ közelsége áll, addig Pest megyében a 2000-es évek egészében főként agglomerációs hatások, a fővárosból kiköltözők nagy száma miatt nőtt a lakónépesség. 60

61 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az aktív korú lakónépesség aránya az elmúlt években megyei szinten nem változott jelentősen, ugyanakkor az Abaúj-Hegyközi, a Bodorogközi, Tokaji kistérségben nőtt az arányuk. Aktív korúak aránya az állandó népességen belül Éves értékek (%) Változás (százalékpont) Miskolci 60,36 60,35 59,96-0,40-0,39 Edelényi 55,20 56,20 56,80 1,60 0,60 Encsi 54,82 55,78 57,26 2,44 1,48 Kazincbarcikai 60,09 60,60 60,75 0,65 0,15 Mezőkövesdi 56,56 57,60 58,17 1,60 0,57 Ózdi 56,48 56,55 57,05 0,57 0,50 Sárospataki 57,25 59,39 59,70 2,44 0,31 Sátoraljaújhelyi 59,30 60,23 59,84 0,54-0,39 Szerencsi 56,25 57,59 58,05 1,80 0,46 Szikszói 54,98 56,42 57,63 2,64 1,21 Tiszaújvárosi 61,95 62,39 61,22-0,73-1,17 Abaúj Hegyközi 53,11 54,57 57,25 4,14 2,68 Bodrogközi 52,73 55,13 56,15 3,42 1,02 Mezőcsáti 56,38 57,51 58,78 2,40 1,27 Tokaji 56,45 58,29 59,42 2,97 1,12 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 58,28 58,87 59,05 0,77 0,18 Országos 59,86 60,08 59,69-0,17-0,39 61

62 Forrás: T-star, KSH 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években A 0-18 év közötti korosztály részesedését tekintve megállapítható, hogy az arányuk magasabb a megyében (19,8), mint az országos átlag, azaz a népességcsökkenés ellenére a megye korszerkezete fiatalabb az országos átlagnál. Ehhez kapcsolódóan érdemes áttekinteni az állandó népességből a 6-13 évesek számát. Ebben a korosztályban 2010-ben 2000-hez képest jelentős létszámcsökkenés volt a megyében: fővel csökkent a teljes korosztály száma. Ez a létszámcsökkenés meghatározza a fiatalok oktatási-nevelési intézményeinek kapacitásigényét, illetve szervezési módját is. A kistelepüléseken a csökkenő osztálylétszámok egyre inkább, főként az általános iskola 5-8 osztályában a körzeti alapon működő iskolák kialakítását teszik szükségessé, de Miskolcon is további intézményracionalizálásokra lehet szükség. A korosztályban a legnagyobb arányú csökkenés a Tokaji, a Sátoraljaújhelyi, a Kazincbarcikai és a Sárospataki kistérségekben volt. A 0-2 és a 3-5 éves korosztályt tekintve tovább folytatódik az egyes korosztályok népességcsökkenése, aminek üteme nagyobb volt az elmúlt egy évben, mint az országos érték. Állandó népességből a 6-13 évesek száma (A KÖNYV továbbvezetett adata) Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,9% -11,8% Edelényi ,5% -10,0% Encsi ,4% -9,1% Kazincbarcikai ,3% -12,3% Mezőkövesdi ,9% -16,8% Ózdi ,9% -12,0% Sárospataki ,1% -16,0% Sátoraljaújhelyi ,8% -21,1% Szerencsi ,6% -13,9% Szikszói ,9% -10,0% Tiszaújvárosi ,6% -13,4% Abaúj Hegyközi ,7% -15,8% Bodrogközi ,5% -9,7% Mezőcsáti ,1% -15,4% Tokaji ,8% -19,0% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,6% -12,8% Országos ,0% -9,8% Forrás: T-star, KSH A megyében a 6-13 évesek száma 2001 óta 3,5 %-kal csökkent. Állandó népességből a 6-13 évesek száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2011 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,4% -1,0% Országos ,2% 0,5% Forrás: T-star, KSH Idősödő társadalom 62

63 A fentiekkel összhangban elmondható, hogy a lakónépesség az országos átlag alatti szinten öregszik. Az idősebb korosztály a legnagyobb mértékben a Tiszaújvárosi kistérségben nőtt, aminek egyik meghatározó oka, hogy az 50-es évek után felfejlesztett város korstruktúrája rendkívül fiatal volt. A 60 év feletti korosztály száma nőtt még a Miskolci, Kazincbarcikai, a Sátoraljaújhelyi és a Szerencsi kistérségekben, minden más kistérségben csökkent a 60 éven felüliek száma 2010-re 2000-hez viszonyítva. Azokban a térségekben, ahol a társadalom öregszik, megnövekszik az igény az időseknek nyújtott szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatások iránt, amit a szolgáltatási kapacitások tervezésénél figyelembe kell venni. A 60 éves és idősebb népesség száma az állandó népességen belül Éves értékek (fő) Változás (százalék) Miskolci ,9% 5,2% Edelényi ,2% -2,4% Encsi ,0% -1,8% Kazincbarcikai ,6% 3,7% Mezőkövesdi ,4% -0,1% Ózdi ,0% -2,1% Sárospataki ,1% 2,8% Sátoraljaújhelyi ,6% 7,9% Szerencsi ,6% 3,0% Szikszói ,7% -2,4% Tiszaújvárosi ,2% 13,3% Abaúj Hegyközi ,5% -7,1% Bodrogközi ,5% -3,3% Mezőcsáti ,7% -0,5% Tokaji ,7% 0,6% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,6% 2,6% Országos ,0% 6,7% Forrás: T-star, KSH A megyében a 60 éves és idősebb népesség száma 2001 óta 1,7 %-kal nőtt, ami népesség további, lassú leöregedésére utal. A 60 éves és idősebb népesség száma az állandó népességen belül Éves értékek (fő) Változás (%) / /2011 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,7% 0,6% Országos ,9% 1,4% Forrás: T-star, KSH Születések számának folyamatos csökkenése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2010-re fővel csökkent az élveszületések száma 2000-hez viszonyítva, ami jóval nagyobb mértékű csökkenés, mint az országos átlag. Legnagyobb csökkenés a Tokaji, Szikszói, Mezőcsáti, Sátoraljaújhelyi és Kazincbarcikai kistérségekben volt. Élveszületések száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /

64 Élveszületések száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,7% -7,3% Edelényi ,0% 3,8% Encsi ,5% -5,2% Kazincbarcikai ,3% -13,4% Mezőkövesdi ,6% -13,2% Ózdi ,7% -15,9% Sárospataki ,4% -28,3% Sátoraljaújhelyi ,2% -24,9% Szerencsi ,9% -3,8% Szikszói ,6% -18,6% Tiszaújvárosi ,9% -6,6% Abaúj Hegyközi ,5% -5,9% Bodrogközi ,0% 3,9% Mezőcsáti ,1% -23,7% Tokaji ,9% -33,1% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,6% -10,2% Országos ,4% -7,3% Forrás: T-star, KSH Az élveszületések száma ugyan stagnált a megyében 2010 és 2011 között, de 2012-re 2,3%-kal növekedett az előző évhez viszonyítva. A tendenciák nagyjából megegyeznek az országos szintű változásokkal. Élveszületések száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2011 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,2% 2,3% Országos ,1% 2,5% Forrás: T-star, KSH A megye természetes szaporodása csökkenő tendenciát mutat, azaz fogy a vándorlási egyenleg nélküli lakónépesség, a 2000-es években (a 2000, 2005, 2010-es éveket vizsgálva) egyre többen haláloztak el, mint ahányan születnek. A természetes népességfogyás Miskolcon és a nagyobb városok (Ózd, Kazincbarcika, Mezőkövesd) térségeiben a legnagyobb. Természetes szaporodás (fő) Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi

65 Természetes szaporodás (fő) Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos Forrás: T-star, KSH A megye lakosságának természetes csökkenése folytatódik, miközben a csökkenése mértéke évente mintegy 200 fővel csökkent 2010 óta. Természetes szaporodás (fő) Éves értékek (fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos Forrás: T-star, KSH Az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam A nők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is hasonlóan az országos viszonyokhoz mintegy 7,5 évvel élnek tovább, mint a férfiak, de sajnálatosan mindkét nem esetében az országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam. Várható élettartam 2010, év Nők Férfiak Borsod-Abaúj-Zemplén 77,12 68,10 Országos átlag 78,23 70,93 Forrás: T-star, KSH Egészségi állapot 2001-hez viszonyítva szinte minden betegség kategóriában - máj betegségek kivételével - több megbetegedést regisztráltak 2009-ben. Az országos értékekhez képest 1000 lakosra megyében nagyobb arányúak Ischaemiás szívbetegségek, a máj betegségei, idült rheumás szívbetegségek és a Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek. Néhány jellemző betegség adati Betegségek A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebbek főbb betegségei (fő) 1000 lakosra jutó betegségek az országos érték arányában (%) Rosszindulatú daganatok (C00- C97) % 95% 94% A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek % 88% 76% (D50-D89) Diabetes mellitus (E10-E14) % 86% 81% 65

66 Néhány jellemző betegség adati Betegségek Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F20-F29) Idült rheumás szívbetegségek (I05- I09) Magas vérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20- I25) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebbek főbb betegségei (fő) 1000 lakosra jutó betegségek az országos érték arányában (%) % 100% 110% % 78% 248% % 105% 95% % 118% 105% % 111% 98% Asthma (J45) % 100% 94% A máj betegségei (K70-K77) % 94% 103% A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85) % 81% 76% Forrás: T-star, KSH Mivel a megye egészét tekintve az egészségügyi ellátórendszer állapota nem rosszabb az országos átlagnál, felvetődik, hogy a lakosság rossz egészségi állapotának hátterében döntően az egészségtudatossággal összefüggő tényezők állnak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. A helyzet felveti a kistelepüléseken igénybe vehető szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésének igényét és az igénybe vehető pályázatok kistelepülési igényeket figyelembevevő átalakításának szükségességét, pl. a településközi orvosi praxisok létesítését. Növekvő tendenciájú, és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás 2000-től kezdődően egyre nagyobb számban hagyták el Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a lakosok. A nettó vándorlási egyenleg a vizsgált 3 évben eltérő értékeket mutat, az elvándorlás a legnagyobb nagyságrendű Miskolc mellett Ózd, Kazincbarcika, Szerencs térségéből. A megyében, illetve a kistérségekben nem csak elvándorlás van, hanem bevándorlás is, pl. Miskolcon egy évben a lakóhelyet változtatók száma fő körül alakul, míg a megyében ezer fő a számuk, de sajnos az elvándorlók mindig többségben vannak. Ugyanakkor nem rendelkezünk pontos adatokkal azokról, akik még a megyében vannak bejelentve, de gyakorlatilag életvitelszerűen az ország más részein, vagy külföldön élnek. Vándorlási egyenleg (fő) Miskolci Edelényi Encsi Kazincbarcikai Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi

67 Vándorlási egyenleg (fő) Abaúj Hegyközi Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Forrás: T-star, KSH A megyéből 2010-hez viszonyítva csökkent az elvándorlás, de még mindig évente a létszám fő felett van. Vándorlási egyenleg (fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Forrás: T-star, KSH Országos viszonylatban érdekes megfigyelni, hogy 2000-hez képest megváltozott a fővárosban a vándorlás iránya, míg korábban inkább elhagyták a fővárost, többnyire az agglomerációban lévő településekre kiköltözve, addig 2010-ben már többen költöztek a fővárosba, mint ahányan elköltöztek onnan. Vélhetően csökkent azok száma, akik a főváros helyett egy környező kistelepülést választottak lakóhelyül. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az elvándorlás országos viszonylatban a legnagyobbnak számít, mellette hasonlóan nagy negatív vándorlási egyenleg csak Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében volt 2010-ben 2000-hez viszonyítva. Belföldi migráció egyenlege, Zala Budapest Pest Vas Bács-Kiskun Győr-Moson-Sopron Veszprém Komárom-Esztergom Csongrád Békés Jász-Nagykun-Szolnok Fejér Hajdú-Bihar Tolna Szabolcs-Szatmár-Bereg Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Forrás: KSH Baranya Heves Nógrád Nulla Migrációs egyenleg 2000 Migrációs egyenleg 2010 Válások magas aránya társadalmi instabilitásra utal Egy társadalom lelki állapotáról, stabilitásáról sokat elmond a házasságok és a válások viszonylata. A válásoknak fokozott kockázata van a fiatalkorúak viselkedésére, egyéni motivációikra tekintve. Ugyan nincs arra adat, hogy a válások miként érintik a gyermeknevelést, illetve hány megszűnő házasságban volt fiatalkorú gyermek, de az összesített adatot érdemes kiemelni: a megyében 2010-ben (2 221 db 67

68 házasságkötés) 100 házasságra 79,3 db válás jutott. Ez az arány jelentősen nőtt 2000-hez képest, amikor is csak alig a házasságok felére jutott egy válás. Mindehhez hozzátartozik, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkent a házasságkötések száma. A válások részaránya 2010-re már 12 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Házasságok és válások aránya Éves értékek 100 házasságra jutó válások száma (%) Változás (százalékpont) Miskolci 54,38 65,35 73,00 18,63 7,65 Edelényi 32,92 41,01 75,73 42,81 34,72 Encsi 35,85 44,83 96,77 60,93 51,95 Kazincbarcikai 53,93 83,00 90,56 36,63 7,56 Mezőkövesdi 33,82 39,67 60,74 26,92 21,07 Ózdi 49,14 85,33 98,97 49,83 13,65 Sárospataki 43,30 74,71 70,24 26,94-4,47 Sátoraljaújhelyi 44,00 65,26 109,43 65,43 44,17 Szerencsi 44,86 61,88 84,03 39,17 22,16 Szikszói 26,74 53,62 96,55 69,81 42,93 Tiszaújvárosi 57,52 62,16 84,50 26,98 22,33 Abaúj Hegyközi 40,68 62,86 51,22 10,54-11,64 Bodrogközi 26,56 72,92 64,29 37,72-8,63 Mezőcsáti 26,09 53,45 105,41 79,32 51, hez képest csökkent a 100 házasságra jutó válások száma, ami a családi társadalmi kapcsolatok stabilitására utal.. Házasságok és válások aránya Éves értékek 100 házasságra jutó válások száma (%) Változás (százalékpont) Miskolci 79,33 80,83 69,17-10,16-11,66 Edelényi 67,21 65,16 60,37-6,84-4,79 Forrás: T-star, KSH A gazdaságilag aktív lakosság száma nőtt 2010-re A foglalkoztatással kapcsolatosan alapvetően megyei adatokkal rendelkezünk. Amíg a foglalkoztatottak száma változatosan alakult, addig a gazdaságilag aktív népesség 2010-ben 9 ezer fővel volt több a megyében, mint 2000-ben. Foglalkoztatási adatok Éves értékek Megoszlás országon belül (%) Változás (%) / /2005 Tokaji 46,38 53,45 70,97 24,59 17,52 Borsod-Abaúj- Zemplén megye 47,49 64,50 79,33 31,84 14,84 Országos 49,86 56,07 67,21 17,35 11,14 Forrás: T-star, KSH Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Borsod-Abaúj- Zemplén ,8% 5,9% 5,8% -3,0% -5,9% Országos % 100% 100% -1,8% -3,1% 68

69 Foglalkoztatási adatok Éves értékek Megoszlás országon belül (%) Változás (%) / /2005 A foglalkoztatottak száma némileg csökkent 2012-re 2000-hez képest, ami összhangban van a megye népességének csökkenésével. Foglalkoztatási adatok Éves értékek Megoszlás országon belül (%) Változás (%) / /2011 Gazdaságilag aktív (ezer fő) Borsod-Abaúj- Zemplén ,2% 6,3% 6,2% 3,7% 0,4% Országos % 100% 100% 3,5% 1,2% Munkanélküli (ezer fő) Borsod-Abaúj- Zemplén 29, ,8 11,4% 10,5% 11,4% 53,7% 43,1% Országos 262, ,5 100% 100% 100% 53,0% 32,1% Forrás: T-star, KSH Foglalkoztatottak száma (ezer fő) Borsod-Abaúj- Zemplén 218,3 217, ,8% 5,7% 5,6% -1,05% -0,69% Országos 3 781, , ,9 100% 100% 100% 2,56% 1,73% Forrás: T-star, KSH A megyében a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 %ponttal meghaladta az országos rátát. A megyében 2010-ben (17,3) jóval több munkanélkülit tartottak nyílván, mint 2000-ben (11,7%), vagy 2005-ben (12,2%), a gazdasági válság erősen érezteti hatását a megye foglalkoztatásában is. A megye munkanélküliségi adatai már 2000-ben és 2005-ben is kedvezőtlenebbek voltak az országos átlagnál, a munkanélküliség gyakorlatilag az országos átlaggal megegyező ütemben nőtt. Munkanélküliségi ráta Éves értékek (%) Változás mértéke (százalékpont) Borsod-Abaúj-Zemplén 11,7% 12,2% 17,3% +5,6 +5,2 Országos 6,4% 7,2% 9,4% +3,0 +2,2 Forrás: T-star, KSH A megyében mind az aktivitási ráta, mind a foglalkoztatási ráta óta folyamatos növekedést mutat, az aktívak száma 2012-re 2001-hez képest több mint 6% ponttal nőtt. A munkanélküliségi ráta 2010-hez képest érdemben nem változott a megyében, hasonlóan az országos arányokhoz, még a gazdasági válság negatív foglalkoztatási hatásait nem kompenzálta gazdaság fejlődése. Foglalkoztatási adatok Aktivitási arány megyék szerint (%) Borsod-Abaúj-Zemplén 52,1% 54,4% 57,4% 58,2% 58,2% 6,1% 0,8% Országos 59,6% 61,4% 62,4% 62,7% 64,3% 4,7% 1,9% Foglalkoztatási ráta megyék szerint (%) Borsod-Abaúj-Zemplén 47,2% 47,8% 47,4% 47,8% 48,1% 0,9% 0,7% Országos 56,2% 56,9% 55,4% 55,8% 57,2% 1,0% 1,8% 69

70 Munkanélküliségi ráta megyék szerint (%) Borsod-Abaúj-Zemplén 9,3% 12,1% 17,4% 17,9% 17,4% 8,1% 0,0% Országos 5,7% 7,2% 11,2% 11,0% 11,0% 5,3% -0,2% Forrás: T-star, KSH A munkanélküliségi arány az Edelényi, Encsi Abaúj-Hegyközi, Ózdi, Szikszói, Bodrogközi, Mezőcsáti kistérségekben a legmagasabb 2010-ben, 20% feletti aránnyal. A munkanélküliség legnagyobb mértékben az Edelényi és az Ózdi kistérségekben nőtt (5%pont feletti növekedés) hez viszonyítva. A megyében az álláskeresők helyzete a Tiszaújvárosi, a Mezőkövesdi, a Miskolci és a Sátoraljaújhelyi kistérségekben a relatív legkedvezőbb. Nyilvántartott álláskeresők aránya az aktív népességen belül Éves értékek (%) Változás (százalékpont) Miskolci 9,3% 9,4% 12,9% +3,7 +3,5 Edelényi 18,5% 19,3% 23,7% +5,2 +4,4 Encsi 20,3% 21,6% 24,8% +4,5 +3,1 Kazincbarcikai 14,6% 13,4% 16,7% +2,0 +3,3 Mezőkövesdi 7,7% 8,6% 12,0% +4,3 +3,4 Ózdi 12,9% 15,4% 21,0% +8,1 +5,6 Sárospataki 13,6% 14,1% 17,0% +3,3 +2,8 Sátoraljaújhelyi 11,6% 13,0% 13,8% +2,2 +0,8 Szerencsi 17,6% 16,3% 18,5% +0,9 +2,2 Szikszói 19,3% 19,4% 22,2% +2,9 +2,8 Tiszaújvárosi 9,1% 8,0% 10,4% +1,3 +2,4 Abaúj Hegyközi 24,3% 25,1% 27,5% +3,2 +2,3 Bodrogközi 21,2% 22,8% 23,1% +1,9 +0,3 Mezőcsáti 18,1% 16,9% 21,8% +3,7 +4,9 Tokaji 17,4% 15,9% 18,9% +1,5 +3,0 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12,7% 13,0% 16,4% +3,7 +3,4 Országos 6,1% 6,7% 9,8% +3,7 +3,1 Forrás: T-star, KSH A legtöbb nyilvántartott álláskereső Miskolc körzetében van, azaz Miskolcon 2010-ben fő potenciális munkaerőt, álláskeresőt tartottak nyilván, de a megye többi részében is jelentős munkaerőpiaci tartalékok vannak: Kazincbarcikai térségben több mint fő, míg Ózd térségben közel fő álláskereső volt 2010-ben. Az álláskeresők száma minden térségben meghaladta a évi létszámot Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,5% 32,1% Edelényi ,5% 19,6% Encsi ,1% 17,0% Kazincbarcikai ,5% 18,9% Mezőkövesdi ,1% 35,3% Ózdi ,0% 29,9% 70

71 Nyilvántartott álláskeresők száma összesen Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Sárospataki ,5% 14,6% Sátoraljaújhelyi ,0% -0,6% Szerencsi ,0% 9,5% Szikszói ,4% 13,1% Tiszaújvárosi ,1% 25,9% Abaúj Hegyközi ,4% 9,7% Bodrogközi ,8% -1,3% Mezőcsáti ,3% 25,4% Tokaji ,3% 15,3% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,8% 21,8% Országos ,8% 44,0% Forrás: T-star, KSH 2010-hez képest a munkanélküliség az ország egészében magasabb volt, mint 2000-ben. A munkanélküliség változásának mértéke nem volt egyforma. Vannak térségek, ahol a munkanélküliségi ráta az országban a legnagyobb mértékben növekedett, ezen megyék közé tartozik pl. Zala megye, Nógrád és Veszprém megye, míg vannak olyan megyék (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Budapest, Pest, Fejér), ahol a foglalkoztatottak magasabb aránya miatt kisebb mértékben nőtt a munkanélküliek aránya. Ugyanakkor vannak olyanok is, mint Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye, ahol már 2000-ben relatív magas volt a munkanélküliség és így értelemszerűen 2010-ben kisebb volt a munkanélküliek arányának a növekedése. 71

72 Az alábbi táblázat tartalmazza a legfrissebb munkaerőpiaci adatokat: 2012 júniusában az előző évihez képest 2,2%-kal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében. A vizsgált időszakban 70%-kal csökkent a bejelentett betöltetlen álláshelyek száma is március június Előző év azonos időpontjához viszonyított változás március -9,9% -6,3% 6,8% -5,9% -47,2% -44,6% -94,0% 3,0% -53,7% június -2,2% 1,2% 15,3% -1,5% -68,9% -53,5% -87,1% 9,3% -11,9% Forrás: KSH 2011-hez képest jelentősen csökkent a szakképzetlen álláskeresők száma, mely részben a nagyszabású közmunka programok eredményének is betudható óta történt átmeneti növekedés óta 2012-re újra csökkent a diplomás álláskeresők száma a megyében. A foglalkoztatási változások hasonlóak az országos viszonyokhoz. A nyilvántartott álláskeresők főbb jellemzői (fő) Időpont Ebből Álláskeresési Aktív foglalkoztatáspolitikai Nyilvántartott Pálya- 25 éven betöltetlen segélyben ellátásban Bejelentett Szociális Járadékban eszközzel nő álláskeresők kezdő aluli álláshely részesült támogatott Száma március június szeptember december A nyilvántartott álláskeresők között a szakképzetlenek* és a diplomások létszáma /2010 szakképzetlezetlezetlezetlen szakkép- szakkép- szakkép- diplomás diplomás diplomás diplomás Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,12% 3,77% Országos ,79% 3,83% *szakképzetlen: max. 8 általános osztállyal, gimnáziumi érettségivel rendelkezik Forrás: KSH A tartósan - egy éven túl megszakítások nélkül - álláskeresők szám óta 25%-kal, jelentős mértékben csökkent ben az álláskeresők több mint a fele tartósan, 180 napon túli álláskereső, ami alig magasabb, mint az országos arány. Az összes álláskereső 59%-a volt 180 napon túli álláskereső ben a megyében, ez 4%-pontos növekedést jelent 2000-hez viszonyítva, az érték alig magasabb az országos aránynál (54%). A legtöbb 180 napon túli álláskeresőt (60% feletti arány) a Miskolci, Ózdi és az Abaúj-Hegyközi kistérségben tartottak nyílván 2010-ben. A 180 napon túli álláskeresők aránya és száma arra utal, hogy a megyében a munkanélküliek több mint a fele gyakorlatilag tartósan munka nélkülinek számít, a munkaerőpiacról kiestek és munkába való visszailleszkedésük komoly erőfeszítést igényel, ami már csak aktív munkaerő-piaci eszközökkel lehetséges. Mindezek érdekében a közfoglalkoztatási programok hatékonyságának javítása szükséges, hogy az érintett célcsoport kizárólag a közt szolgáló foglalkoztatásból több lépésen át képzéssel és mentális felkészítéssel együtt átvezethető legyen a piaci alapú foglalkoztatásba. 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az összes álláskeresőből Éves értékek (%) Változás (százalékpont) Miskolci 53% 56% 63% 11% 7% Edelényi 59% 54% 52% -7% -2% 72

73 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők aránya az összes álláskeresőből Éves értékek (%) Változás (százalékpont) Encsi 59% 55% 51% -8% -4% Kazincbarcikai 52% 60% 55% 4% -5% Mezőkövesdi 47% 40% 52% 5% 12% Ózdi 49% 61% 66% 17% 5% Sárospataki 51% 55% 57% 6% 2% Sátoraljaújhelyi 57% 58% 50% -7% -8% Szerencsi 60% 61% 55% -5% -6% Szikszói 59% 64% 60% 1% -4% Tiszaújvárosi 55% 51% 58% 3% 7% Abaúj Hegyközi 65% 58% 66% 1% 8% Bodrogközi 62% 53% 60% -3% 7% Mezőcsáti 62% 55% 50% -13% -5% Tokaji 51% 56% 58% 7% 2% Borsod-Abaúj-Zemplén megye 55% 57% 59% 4% 2% Országos 51% 48% 54% 3% 5% Forrás: T-star, KSH A tartósan - egy éven túl megszakítások nélkül - álláskeresők száma 2010 óta 25%-kal, jelentős mértékben csökkent. A csökkenés jóval nagyobb mértékű, mint az országos szintű változás. A tartós álláskeresők aránya 8%-kal csökkent az összes álláskeresők körében. A tartósan - egy éven túl megszakítások nélkül - nyilvántartott álláskeresők száma és aránya Borsod-Abaúj- Zemplén megye Létszám, fő / Az összes nyilvántartott álláskeresőn belüli arány, % Létszám, fő Az összes nyilvántartott álláskeresőn belüli arány, % Létszám, fő Az összes nyilvántartott álláskeresőn belüli arány, % Létszám, fő Az összes nyilvántartott álláskeresőn belüli arány, % % % % -24,94% -8,30% Országos % % % -12,91% -2,60% Forrás: Munkaerő-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján, 2012, Az egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az adófizetők számában 2010-hez képest kisebb változás volt, csupán fővel tartottak nyílván több adófizetőt, ami 4%-os növekedést jelent 2010-hez képest. Tekintve, hogy a munkanélküliek aránya is nőtt 2000-hez viszonyítva, ez a változás pozitívnak tekinthető. Megyén belül számottevően az Edelényi, Encsi, Szikszói, Abaúj-Hegyközi, Mezőcsáti kistérségben nőtt a személyi jövedelemadót fizetők száma. Az adófizetők számának növekedésében szerepe lehetett a mezőgazdasági vállalkozók kifehérítésének az őstermelői státusz bevezetésével. Adófizetők száma (SZJA) Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,0% 2,0% Edelényi ,0% 17,0% Encsi ,0% 22,0% 73

74 Adófizetők száma (SZJA) Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Kazincbarcikai ,0% 4,0% Mezőkövesdi ,0% 6,0% Ózdi ,0% 4,0% Sárospataki ,0% 3,0% Sátoraljaújhelyi ,0% 1,0% Szerencsi ,0% 13,0% Szikszói ,0% 16,0% Tiszaújvárosi ,0% 3,0% Abaúj Hegyközi ,0% 22,0% Bodrogközi ,0% 20,0% Mezőcsáti ,0% 22,0% Tokaji ,0% 11,0% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,0% 6,0% Országos ,0% 3,0% Forrás: T-star, KSH Az alábbi térkép országos viszonylatban mutatja be, hogy az alkalmazásban állók havi átlagos bruttó munkabére Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kevéssel marad el az országos átlagtól, 2010-ben Ft volt szemben Ft-os országos átlaggal. Amíg a megye sok gazdasági mutatóban jelentősen elmarad az országos átlagtól, addig a bruttó átlagkeresetben kevésbé. Ennek magyarázata az lehet, hogy arányaiban többen dolgoznak a közszférában, mint más megyében. A közszféra foglalkoztatottjai között magas a szellemi foglalkozásúak aránya, akik a közszféra egész országban egységes törvényi bérszabályozásai alapján részesülnek jövedelemben. (ld. 2.2.a fejezet) 74

75 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A megyében az összes személyi jövedelemadó hasonlóképpen változott, mint az országban, 37%-kal nőtt. A legnagyobb növekedés 2000-hez képest az Encsi, a Mezőcsáti és az Abaúj-Hegyközi kistérségekben volt. Ezek azok a térségek, ahol az adózók száma is a legnagyobb mértékben nőtt, míg az Ózdi kistérségben nőtt legkevésbé a személyi jövedelemadó alapja. Személyi jövedelemadó-alap összege Éves értékek (mft) Változás (%) / /2005 Miskolci ,8% -2,3% Edelényi ,9% 6,8% Encsi ,9% 7,7% Kazincbarcikai ,0% -1,3% Mezőkövesdi ,8% 4,4% Ózdi ,0% -5,2% Sárospataki ,6% -0,6% Sátoraljaújhelyi ,6% -8,4% Szerencsi ,8% 3,3% Szikszói ,4% 5,0% Tiszaújvárosi ,1% -9,7% Abaúj Hegyközi ,8% 10,3% Bodrogközi ,9% 6,8% Mezőcsáti ,4% 14,1% Tokaji ,1% 0,1% 75

76 Személyi jövedelemadó-alap összege Éves értékek (mft) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,1% -1,2% Országos ,5% -0,8% Forrás: T-star, KSH Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak Az egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap kapcsán is hasonló arányok figyelhetők, meg mint az összes személyi jövedelemadó-alap esetén. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az egy főre jutó SZJA Alap 90%-a volt az országos átlagnak 2010-ben, ami pontosan megegyezik a 2000-es év arányával, a Tiszaújvárosi kistérség kivételével a megye egyik kistérségében sem haladja meg az érték az országos átlagot. Statisztikák alapján úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a jövedelmek tartósan az országos átlag alatt maradnak. Ez a tény egyrészről munkabér előnyt jelent munkahelyteremtés esetén pl. a fővárossal, vagy az ország nyugati térségeivel szemben, addig másrészről törekedni kell arra, hogy a magasabb munkabért, illetve hozzáadott értéket kínáló ágazatokban történjenek beruházások. Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap Éves értékek (Ft) Változás (%) / /2005 Miskolci ,0% -4,0% Edelényi ,0% -9,0% Encsi ,0% -12,0% Kazincbarcikai ,0% -5,0% Mezőkövesdi ,0% -2,0% Ózdi ,0% -9,0% Sárospataki ,0% -4,0% Sátoraljaújhelyi ,0% -9,0% Szerencsi ,0% -8,0% Szikszói ,0% -9,0% Tiszaújvárosi ,0% -12,0% Abaúj Hegyközi ,0% -10,0% Bodrogközi ,0% -11,0% Mezőcsáti ,0% -7,0% Tokaji ,0% -10,0% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,0% -7,0% Országos ,0% -4,0% Forrás: T-star, KSH A személyi jövedelemadó-alaphoz hasonlóan az egy főre jutó nettó jövedelmek is alacsonyabbak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ( Ft), mint az országos átlag ( Ft) és a Budapest nélkül számított vidéki átlag ( Ft). 76

77 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Az ezer lakosra jutó szociális segélyezettek száma mintegy két és félszer magasabb a megyében, mint az országos átlag, ugyanez az érték ezer foglalkoztatottra vetítve közel háromszorosa az országos átlagnak. Az alkalmazásban állók nettó jövedelmi pozíciója ugyan 2,9%-ot javult 2010-hez képest folyó áron, de ez a növekedés elmarad az országos szintű növekedéstől. Megállapítható, hogy 2010 óta romlott a megyében keresők nettó jövedelmi pozíciója az országos átlaghoz képest, azaz nőttek a jövedelmi különbségek. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a nettó átlagkereset 83%-a az országos átlagnak. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete Éves értékek (Ft) Változás (%) / /2011 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,9% -0,4% Országos ,1% 3,3% Borsod-Abaúj-Zemplén megye Forrás: T-star, KSH Megye az országos átlag arányában 88% 86% 83% A szociális segélyben részesülők egy részét bevonják közfoglalkoztatási programokba re jelentős mértékben nőtt a közfoglalkoztatású programokba bevont személyek száma. Jelen statisztika ugyanakkor nem tartalmazza, hogy mennyi ideig dolgoztak a foglalkoztatásba bevontak. Fontos megjegyezni, hogy a közfoglalkoztatás elsősorban a segélyezettek körének a munkába való bevonását jelenti, ami nem garancia arra, hogy a foglalkoztatottak a munkavégzés során képessé válnak a nyílt munkaerőpiacon való helytállásra. A foglalkoztatottak számához képest jóval nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatásra fordított összeg nagysága, 2005-höz képest 3,7-szeresére. Miskolc mellett az 77

78 Edelényi, Ózdi, Szerencsi, Kazincbarcikai és Encsi kistérségekben vontak be legnagyobb számban segélyezetteket a közfoglalkoztatásba. Közcélú foglalkoztatás A rendszeres szociális segélyben részesítettek közül foglalkoztatásban részvettek száma (fő) Közcélú foglalkoztatásra fordított összeg (ezer Ft) Éves értékek Változás (%) Éves értékek Változás (%) / /2005 Miskolci ,9% ,5% Edelényi ,4% ,1% Encsi ,2% ,3% Kazincbarcikai ,5% ,0% Mezőkövesdi ,6% ,4% Ózdi ,3% ,3% Sárospataki ,8% ,1% Sátoraljaújhelyi ,3% ,5% Szerencsi ,8% ,9% Szikszói ,3% ,7% Tiszaújvárosi ,4% ,7% Abaúj Hegyközi ,4% ,0% Bodrogközi ,7% ,1% Mezőcsáti ,2% ,9% A közfoglalkoztatás igazán 2012-től bővült, a KSH tájékoztatása szerint 2012-ben harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest országosan 52 ezer fővel volt több közfoglalkoztatott. Ez a bővülés a Start Munkaprogramon keresztül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is a közfoglalkoztatottak nagyobb számában jelentkezik. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban részt vettek száma (fő) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra felhasznált összeg (ezer Ft) Éves értékek Változás (%) Éves értékek Változás (%) Tokaji ,9% ,9% Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,2% ,3% Országos ,7% ,9% Forrás: T-star, KSH / /2005 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,24% ,55% Országos ,00% ,65% Forrás: T-star, KSH 78

79 A társadalmi problémákat bemutató térképet elemezve Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országon belül a rosszabb helyzetben lévő megyék között van. A gyermekjóléti szolgálat által gondozásba vett 0-14 évesek aránya 2010-ben a legmagasabb volt az országban, 14,05%, míg az országos átlag 9,84% volt. A százezer főre jutó ismerté vált bűncselekmények számát tekintve a megye az országban a középmezőnyben foglal helyet: a megyei bűncselekmények száma 3.910,38, ami 13%-kal kevesebb mint az országos átlag. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 79

80 2.4. Közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra: Közúthálózat 2.4.a. Vonalas rendszerek, létesítmények Közlekedési folyosók: A pán-európai közlekedési tengelyek (ún. Helsinki folyosók) közül az V.sz. Velence-Trieszt/Koper- Ljubljana-Budapest-Ungvár-Lvov-Kijev korridor érinti a megye területét, mely az M3 autópálya (M0 Budapest-Hatvan-Füzesabony-Emőd-Tisza-híd-Polgár-Nyíregyháza-Vásárosnamény-Tisza-híd- Beregdaróc-(Ukrajna)) vonalán halad. A megye szempontjából szintén fontos a szerepe a (Kaunas-Lublin-Rzeszów-Eperjes-Kassa)- Tornyosnémeti-Miskolc-(Debrecen- Berettyóújfalu-Nagyvárad) észak-déli irányú TINA folyosónak (elemei az OTrT alapján: M30 Tornyosnémeti Miskolc Emőd, M3 Emőd Görbeháza, M35 Görbeháza Debrecen- Berettyóújfalu, M4 Berettyóújfalu Biharkeresztes Nagykereki), valamint a nyugatkeleti irányú (Bécs) Hegyeshalom Budapest Nyíregyháza Záhony (M1 Hegyeshalom Budapest, M0-M31 Budapest D, M3 Budapest Nyíregyháza Vásárosnamény Beregdaróc) közlekedési tengelynek. A megye gyorsforgalmi útjai: M3 autópálya (Gödöllő és országhatár közötti szakasz a TEN-T hálózat része): Budapest (M0) Hatvan Füzesabony (Ukrajna) M30 gyorsforgalmi út, az M3 és Miskolc-Kelet között autópálya (a TEN-T hálózat része): Mezőcsát térsége (M3) Miskolc további fejlesztés esetén: Encs Tornyosnémeti (Szlovákia Kassa irányába) Főutak A megyét érintő főutak Miskolc térségében kapcsolódnak egymáshoz, közelítően sugaras elrendezésű rendszert alkotva biztosítják egy-egy térség elérhetőségét. A megye főúthálózatának hossza (2011) 365 km, ez az országos főúthálózat 5,5%-a. A megye főúthálózatán 2010-ben az átlagos napi járműforgalom 7 421E/nap, ami az országos összevetésben közepesnek értékelhető. A főúthálózat elemei (meglevő főutak): 3 sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös - Füzesabony - Mezőkövesd - Miskolc - Szikszó - Encs Tornyosnémeti (Szlovákia) 25. sz. főút: Kerecsend (3. sz. főút) - Eger - Bánréve (26. sz. főút) 26. sz. főút: Miskolc (M30) - Sajószentpéter - Kazincbarcika térsége - Bánréve - (Szlovákia) 27. sz. főút: Sajószentpéter (26. sz. főút) - Edelény - Hídvégardó - (Szlovákia) 35. sz. főút: Nyékládháza (3. sz. főút) - Polgár - Debrecen (33. sz. főút 37. sz. főőút: Felsőzsolca (3. sz. főút) - Szerencs - Sátoraljaújhely - (Szlovákia) 38. sz. főút: Bodrogkeresztúr (37. sz. főút) - Nyíregyháza (36. sz. főút) Az OTrT szerint tervezett új kapcsolatok, melyek főként a megye keleti részeit érintik, illetve a megye határon átnyúló kapcsolatok erősítését szolgálják: Tiszanagyfalu (38. sz. főút) - Mád - Encs térsége (3. sz. főút) 80

81 Sárospatak (37. sz. főút) - Cigánd - Kisvárda - Vásárosnamény - Tivadar - Fehérgyarmat (491. sz. főút) Cigánd Pácin Főutak tervezett elkerülő szakaszai, melyek egyszerre szolgálják a gyorsabb elérhetőséget, illetve az érintett településeken a környezetterhelés (zaj- és légszennyezés) csökkentését: 25. sz. főút: Kerecsend, Eger, Szentdomonkos, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve 26. sz. főút: Sajószentpéter, Berente, Kazincbarcika, Vadna, Dubicsány, Putnok 27. sz. főút: Edelény 37. sz. főút: Szerencs, Sátoraljaújhely 38. sz. főút: Bodrogkisfalud, Bodrogkeresztúr, Rakamaz, Nyírtelek, Nyíregyháza Tervezett egy Tisza-híd építése Tokaj térségében egy új főút kialakításával a Tokaj belterületén átmenő közúti, döntően teherforgalom elterelése érdekében. Mellékutak: A megyére kiemelten jellemzőek az egyes települések főúti kapcsolatait biztosító völgyekbe benyúló mellékutak, melyek nem egyszer több települést fűznek fel. Ennek köszönhetően a zsáktelepülések száma magas. A mellékutak hálózata összesen km a megyében, az országos hálózat 9,2%-a. A megye mellékúthálózatán 2010-ben az átlagos napi járműforgalom E/nap, ami országos összevetésben a második legalacsonyabb érték. A rendezési terv alapján térségi jelentőségűnek ítélt mellékutak az alábbiak: Meglevő elemek: Zabar-Ózd Serényfalva-Ragály-Aggtelek-Szin Szalonna-Krasznokvajda-(Büttös-Szemere) - Garadna Hidasnémeti-Pálháza-Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely-Pácin-Zemplénagárd-Tuzsér Szarvaskő-Vadna Forró-Baktakék-Krasznokvajda Miskolc-Harsány-Vatta Andornaktálya-Mezőkövesd Mezőkövesd-Ároktő-Nyékládháza Gönc- Abaújszántó-Hernádkércs-Megyaszó-Gesztely Poroszló-Borsodivánka Sátoraljaújhely (É-i határátkelő) (Szlovákia, Slovenské Nové Mesto/Tótújhely) Pácin-(Szlovákia, Vel ky Kamenec/Nagykövesd) Tervezett elemek, melyek a megye, illetve többségében Szlovákia felé a határon is átnyúlnak, ösztönözve a határ menti együttműködéseket: (Krasznokvajda)-Büttös-Szemere-(Garadna) Ostoros-Szomolya-Bogács-Tard-Tibolddaróc- Sály-Borsodgeszt-Harsány (tervezett nyomvonal) Tokaj-Tiszaladány Tiszalök Domaháza-(Szlovákia, Petrovce/Gömöréterfalva) Bánréve (Szlovákia, Lenartovce/Lénártfalva) Aggtelek (Szlovákia, Dlhá Ves/Gömörhosszúfalu) Krasznokvajda-Perecse-(Szlovákia, Janík/Jánok) Hidasnémeti-(Szlovákia, Perín- Chym/Perényhim) Lácacséke-(Szlovákia, Pribenik/Perbenyik A jelenlegi határátkelők és határátlépési pontok a közúti gyorsforgalmi és főúthálózaton: Somoskőújfalu 21. sz. főút, Bánréve 26. sz. főút, Hídvégardó 27. sz. főút, Tornyosnémeti M30, Tornyosnémeti 3. sz. főút, Sátoraljaújhely 37. sz. főút, Pácin tervezett új főút 81

82 A jelenlegi programozási időszakban megvalósult, illetve 2015-ig megvalósuló főút-fejlesztések (nem tartalmazza az ÉMOP forrásaiból megvalósuló, nagyrészt állapot-javítási célú mellékútfejlesztéseket): M30 gyorsforgalmi út (3. sz. főút korrekciója) Tornyosnémeti-országhatár közötti szakasz kivitelezése (KÖZOP ) M30-26-os út Miskolc északi elkerülő un. Bosch út (KÖZOP ) 37. számú főút Szerencs átkelési szakasz rekonstrukciója (KÖZOP ) 26. számú főút Sajószentpéter és Kazincbarcika elkerülő (II. ütem, KÖZOP ) 3-as és 35. sz. főutak rehabilitációja, burkolat-megerősítése (Nyékládháza országhatár, Kohéziós Alap projekt) 37. sz. főút burkolat megerősítése (Gesztely-Bodrogkisfalud, KÖZOP ) További közúthálózat fejlesztési igény az M30-as és Miskolc központ bekötés megvalósítása. Vasúthálózat A megye vasúthálózatának hossza 388 km, melyből 210 km a vasúti törzshálózatba tartozik, ebből 194 km villamosított. A megye vasúthálózata Miskolcról kiinduló sugaras rendszerű. A vasútvonalakra hasonlóan a közúti hálózatra - jellemző a megyeszékhely-centrikusság. A térség domborzati adottságainak köszönhetően az említett két közlekedési alágazat nyomvonalának gerincét alkotó elemek térben nem váltak el jelentősen egymástól, közel párhuzamosan haladva jelentős forgalmú közlekedési folyosókat alkotnak. A megye jelenlegi vasúthálózatának fő elemeit az országosan is jelentős nemzetközi törzshálózati fővonalak adják, melyet további hazai jelentőségű fő-, és mellékvonalak egészítenek ki. A megye vasúti közlekedése szempontjából a (Budapest-Hatvan-Füzesabony)-Szihalom-Mezőkövesd- Miskolc-Szerencs-Nyíregyháza nemzetközi törzshálózati fővonal, valamint a Miskolc-Szerencs- Sátoraljaújhely vasútvonal tölt be jelentős szerepet. A Miskolc-Szikszó-Forró-Encs-Hidasnémeti (Kassa felé vezető) vasútvonal szintén a nemzetközi törzshálózat eleme, amely elsősorban az országos és regionális kapcsolatok terén tölt be fontos szerepet, megyén belüli funkciója azonban kevésbé jelentős. A Miskolc-Kazincbarcika-Bánréve-Ózd hazai törzshálózati fővonal mind a személy-, mind a teherforgalom szempontjából a megye egyik fontos gerincét alkotja. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a személyforgalom ezen a vonalon viszonylag alacsony, a közösségi közlekedést alapvetően a buszközlekedés szolgálja ki. A Sátoraljaújhelyről és Tokaj-Hegyaljáról elsősorban Nyíregyháza-Debrecen felé (és onnan visszairányban) irányuló közlekedési igény kielégítéséhez (elsősorban egyetemista-, gyógykezelési- és belföldi turistaforgalom) szükséges a közvetlen vasúti kapcsolatot lehetővé tevő Bodrogkeresztúr- Tarcal közötti vasúti deltaág megépítése, illetve rekonstrukciójának szükségessége a (még) meglévő alépítményen. Természetesen ez csak a megfelelő menetrend, közvetlen vonatjárat indításával együtt ésszerű megoldást jelent. Vasúti határátkelő pontok: Bánréve, Hídvégardó, Hidasnémeti, Sátoraljaújhely. Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szlovákia közötti villamosított vasúti kapcsolatok fejlesztését nehezíti a villamos vontatási hálózatok eltérő feszültség-neme (Magyarországon 25 kv 50 Hz; Kelet- Szlovákiában 3000 V DC). Szükséges az alépítményként meglévő, ám szünetelő forgalmú Sátoraljaújhely-Ágcsernyő (Cierna nad Tisou) reláció vasúti deltaág rehabilitációja, amely Ukrajna irányába alternatív vasúti közlekedési folyosó kialakítását tenné lehetővé. Tervezett nagysebességű vasútvonalak nem érintik a megyét. 82

83 A megye területén az elmúlt években jelentősebb fejlesztések nem valósultak meg. Várható a Városi és elővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése Miskolcon és térségében című, a későbbi beruházásokat előkészítő projekt (KÖZOP ) megvalósulása a jelenlegi programozási időszakban (2015-ig). Ez a projekt 2014-től jelentősebb eredményt hozhat mind Miskolc, mind a környező városok kötöttpályás közlekedési rendszerének a fejlesztésében, ami jelentősen hozzájárulhat környezetbarát módon a munkaerőpiaci szempontból is fontos - Miskolc és a környező térségi központok (pl. Kazincbarcika, Sajószentpéter, Szikszó, Encs, Szerencs, Tiszaújváros) elérhetőségének javításához. A fejlesztések során cél, hogy a kötöttpályás közlekedést villamosszerűen közelebb vigyék a településközpontokhoz, ezáltal versenyképes alternatívát kínálva a buszközlekedésnek. Repülőterek Elsősorban logisztikai funkciókat is ellátó kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőtér (OTrT): Mezőkövesd Mezőkeresztes. Térségi jelentőségű nyilvános kereskedelmi repülőtér: Miskolc, Sárospatak, Tiszaújváros mely településeken elsősorban sport- és szabadidős célú repülés valósul meg. Kikötők Országos közforgalmú kikötő: Tiszaújváros Térségi jelentőségű közforgalmú kikötők: a Tiszán: Tokaj, Cigánd, Ároktő, Tiszatardos, a Bodrogon: Bodrogkeresztúr, Sárospatak, Sátoraljaújhely-Alsóberecki Kialakítható logisztikai központok: A megyei rendezési terv szerint térségi jelentőségű logisztikai központok helyszínei: Bánréve, Emőd, Mezőkövesd-Mezőkeresztes, Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti A nemzetközi közúti és vasúti főközlekedési vonalak menetén elhelyezkedő, illetve a tiszaújvárosi kikötőhöz közeli Mezőkövesdi repülőtér jó elérhetőségi bázist nyújt egy transzeurópai logisztikai központ létesítéséhez. Fontos kiemelni, hogy a közlekedési rendszerek fejlesztése kapcsán a kormány eddig a legjelentősebb támogatást, közel 33,7 mrd Ft-ot a miskolci villamos vasútvonal fejlesztésére ítélt meg, ami a KÖZOP-ból a megyének nyújtott támogatás 89%-a. 2.4.b. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok A térség közúti megközelíthetőségét illusztráló néhány adat: Távolságok és elérési idők (közút) 5 legnépesebb megyei város és a megyeszékhely, Mezőkövesdi repülőtér között Mezőkövesd Miskolc (repülőtér) km perc km perc Ózd Kazincbarcika Mezőkövesd Tiszaújváros Sátoraljaújhely Környező regionális központok elérhetősége Miskolc Mezőkövesd (repülőtér) km perc km perc Budapest Kassa Debrecen Forrás: google.com, saját szerkesztés 83

84 A megye nagy részének közúti elérhetősége az M3-as és az M35-ös, M31-es autópálya fejlesztésével jelentősen javult Miskolc és Budapest, valamint Debrecen viszonylatában. Az alábbi térkép bemutatja az autópályától 20 percen közelebb eső települések arányát. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A megye kistérségi központjainak közúti megközelíthetősége A megyén belüli, a kistérségek központi települései, illetve Miskolc viszonylatában becsült közúti elérhetőséget az alábbi táblázat mutatja. Becsült közúti elérhetőségek Miskolcról Miskolc Miskolc km perc km perc Ózd Sárospatak Kazincbarcika Encs Szerencs Sátoraljaújhely Mezőkövesd Szikszó Edelény Cigánd Tiszaújváros Gönc Tokaj Mezőcsát A Miskolchoz képest közel 30 perc eljutásra lévő településekről lehetőség van az érintett városok közti ingázásra, míg más települések viszonylatában a kényelmes napi ingázás már vasúti közlekedésfejlesztést igényelhet. Miskolctól a legtávolabb lévő központ Cigánd, amelynek a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei településekkel gyakoribb a kapcsolata, mint Miskolccal; Ózd Heves és Nógrád megyei kapcsolatai is intenzívebbek a jobb elérhetőségi viszonyok miatt. Sátoraljaújhelynek és Sárospataknak a két város közelsége miatt együttesen kell képeznie egy Zempléni fejlődési központot és ellensúlyozni a nagyvárosoktól (Miskolc és Nyíregyháza) való relatív nagyobb távolságát. Helyközi autóbusz közlekedés A megyén belüli elérhetőségben meghatározó a Borsod Volán által működtet autóbusz helyközi közlekedési rendszer. A megyében 224 helyközi és 22 távolsági autóbuszvonalon, 2367 km-s vonalhálózaton 4092 db járattal látja el a társaság személyszállítási feladatait. A megye

85 településéből 357-ot érintenek a járatok úgy, hogy 266 településre csak autóbusszal lehet eljutni, vasúti összeköttetés nincs ben a Társaság 536 db autóbusszal 40,9 millió utast szállított el. A helyközi autóbuszjáratokat döntően munkába járásra, a közszolgáltatások elérése, illetve iskolába járás céljából veszik igénybe. A közösségi közlekedés szervezését napjainkban komoly kihívások érintik a közszolgáltatások ellátási helyének átszervezésével, így kiemelten a közigazgatásban a járásközpontok kialakításával, oktatási feladatellátási helyek folyamatos szervezésével, illetve a kórházi ellátások átszervezésével. Az autóbusz társaságot komoly kihívás elé állítja a járművek állapota, az autóbuszok átlagos életkora 13,98, mely kapcsán a jövőben a környezetvédelmi célú, illetve a működési veszteségek enyhítéséhez szükséges korszerűsítéshez 197 db autóbusz beszerzése szükséges. Az utazási komfort javítása érdekben szükséges az autóbusz pályaudvarok, megállóhelyek - intermodalitás szempontjait is figyelembe vevő - rekonstrukcióját folytatni (2010-ben a Kazincbarcikai pályaudvar újult meg), illetve az informatikai alapú utastájékoztatási rendszert fejleszteni. Az autóbusz pályaudvarok között kiemelt fejlesztési igényként jelenik meg Miskolc belvárosában a Búza téri állomás átalakítási igénye, az élhetőbb belváros szempontjait szem előtt tartva. Ezt a feladatot a helyi önkormányzattal és Miskolci Közlekedési Vállalattal együtt kell megvalósítani, szem előtt tartva a párhuzamosságok (pl. külön forgalmi állomások) megszűntetésének lehetőségét. Fejlesztési igényként jelentkezik a forgalomirányítási rendszer, illetve az autóbuszok távdiagnosztikai rendszerének korszerűsítése, illetve kiépítése. Fontos, hogy hosszú távon a közúti és a vasúti személyszállítás mindjobban kiegészítse egymást. Jelenleg a vasúti személyszállítás a megyében a Sátoraljaújhely - Szerencs - Miskolc - Budapest, illetve Tokaj - Szerencs Miskolc viszonylatokban tekinthető versenyképesnek az autóbusz közlekedéssel szemben. Napjainkban készül egy Miskolc központú közösségi közlekedési rendszer fejlesztésére egy tanulmány, mely komolyan vizsgálja város környéki vonalas közlekedési hálózat, így az elővárosi vasútvonalak-villamos vonalak fejlesztését. A jövőben fokozott figyelmet kell fordítani az helyközi, és helyi autóbusz-közlekedés és a vonalas infrastruktúrán alapuló szállítási módok összehangolására. A megye illetve városainak vasúti megközelíthetősége Budapest irányából Budapest-Miskolc között naponta 14 pár IC vonat közlekedik, az eljutási idő 2 óra 1 perc. Az IC vonatok közlekedése ütemes, nemcsak munkanap, hanem hétvégén is óránként közlekednek. Miskolc és Nyíregyháza között (a Budapest-Miskolc-Debrecen-Szolnok-Budapest un. kör ICforgalomban) naponta 7 pár Intercity vonat közlekedik és a két várost ezen kívül óránkénti személyvonati közlekedés is összeköti. Fontos megemlíteni, hogy Miskolc és Debrecen viszonylatában a közúti eljutás jelentősen gyorsabb, mint a vasúti közlekedés, így a két város távolsága nem teszi lehetővé, hogy közös munkaerőpiacot alkossanak. Miskolcot Szikszón és Encsen keresztül Kassával naponta két pár nemzetközi IC-vonat kapcsolja össze. A Budapest-Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Sátoraljaújhely viszonylatban kétóránkénti ütemes sebesvonati közlekedés van. A sebes- vagy gyorsvonattal megközelíthető további városok: Mezőkövesd, Felsőzsolca, Szerencs, Sárospatak és Sátoraljaújhely. Személyvonati kapcsolata Emődnek, Felsőzsolcának, Edelénynek, Szendrőnek, Kazincbarcikának, Putnoknak, Sajószentpéternek, Ózdnak, Göncnek, Tiszaújvárosnak van. Vasúti összeköttetéssel nem rendelkezik Cigánd, Mezőcsát és Borsodnádasd város, az előbbi kettő kistérségi központ. Vasúton a fenti összesítés szerint IC vonattal elérhető Miskolc mellett Tokaj, Szikszó, Encs és Szerencs, sebesvonattal Sárospatak, Sátoraljaújhely, gyorsvonattal Mezőkövesd, Kazincbarcika, csak személyvonattal Gönc, Ózd, Edelény, Tiszaújváros. 2.4.c. Vízellátás 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet kijelöli azokat az ivóvíz-minőségi problémákkal rendelkező településeket, ahol ideiglenesen el lehet térni a közösségi határértékektől. Ezen településeken 85

86 szükségszerű az ivóvízminőség javítása, hogy az ivóvízellátó rendszerén szolgáltatott víz a közösségi határérték alatt tartalmazzon a jövőben egészségre káros kémiai és bakteriológiai szennyezőket. A Rendelet melléklete alapján a megyében 62 településen kell a szükséges ivóvízminőség-javító beruházásokat megvalósítani. A Környezet- és Infrastruktúra OP keretében az alábbi vízminőség-javító célú projektek valósultak meg: KIOP F /2 HEGYKÖZ, Hegyközi települések ivóvízminőség javításának megoldása regionális rendszer kiépítésével KIOP F /2 HARSÁNY, Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvízminőség-javítása, a vízbázisok védelme További jelentős javulást hoz a vízminőségben a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) /1F keretében megvalósuló, a Ivóvízminőség javítás melyet a Borsodvíz Kft.,. tanulmányára építve Szerencs Város Önkormányzata, mint gesztor valósít meg a 8 kistérséghez tartozó 81 települési önkormányzat együttműködésével. A projekt célja a 201/ (X. 25.) Korm. rendelet követelményeinek teljesítése a vízminőséget jellemző szennyező elemek koncentrációjának határérték alá csökkentésével. A jelenleg előkészítési fázisban lévő projekt várhatóan 2015 június 30-ig fejeződik be és 49 település esetében szünteti meg a vízminőségi problémákat. Borsodivánka, Cserépváralja, Egerlövő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községek Ivóvízminőségjavítása a lakosság egészséges ivóvízzel történő ellátása érdekében projektje szintén a KEOP keretében valósul meg, kedvezményezettje a Dél-Borsodi Ivóvíz Önkormányzati Társulás. További jelentős ivóvízminőség-javító projekt a Miskolc város ivóvízellátás biztonságának javítása korszerû víztisztítási technológia kiépítésével, Miskolc-Tapolca vízbázis súlyos veszélyeztetése miatt című, melynek kedvezményezettje Miskolc MJV Önkormányzata. A megyében az egy főre jutó vízfogyasztás, 2010 (m3/fő): 24,59, az országos, Budapest nélkül számított átlag 80%-a, amivel a második legkisebb vízfogyasztású megye Nógrád után. A közműolló mértéke 21,8%, ez a vidéki átlagnál kisebb mértékű, annak 81%-a. A megyék sorában ezzel a negyedik, csak Győr-Moson-Sopron, Komárom és Veszprém megyékben kisebb a közműolló mértéke. 86

87 Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2.4.d. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés A szennyvíztisztítás fő adatai, 2010 B-A-Z mennyisége 1000m3 aránya (%) országos mennyisége Aránya (%) 1000m3 közcsatornában elvezetett összes szennyvíz ,00% ,00% közcsatornában elvezetett háztartási eredetű ,65% ,79% tisztítás nélkül 0 csak mechanikailag tisztított 14 0,04% ,13% biológiailag is tisztított ,46% ,21% III: fokozatban is tisztított ,91% ,15% Forrás: KSH, T-Star A megyében az országos átlaghoz képest az ipari kibocsátás jelentős. Tisztítás nélkül szennyvíz nem kerül a befogadókba, és a csak mechanikailag tisztított szennyvizek aránya is jóval alacsonyabb az országos értéknél. A szennyvizek jelentős része biológiailag is tisztított, a III. fokozatban is tisztított szennyvíz aránya azonban lényegesen elmarad az országos arányoktól. A szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2010-ben db, a lakások száma január 1.-én Eszerint az összes lakás 65,8%-a került bekapcsolásra a szennyvízhálózatba, ami alatta marad az országos átlag 72,5%-os értékének. (Forrás: KSH T-Star és helyiségnévkönyv 2011) A csatornázott területeken a bekötési arány (csatornahálózatba bekötött ingatlanok száma/ csatornázott területen levő összes ingatlan száma) átlagosan 55-60%-ra tehető. Az átlagos értékhez képest meglehetősen széles sávban változik a rákötési arány a település jellegétől függően: a nagyobb városokban, - mint Miskolc, Kazincbarcika, Tiszaújváros a bekötési arány jellemzően eléri, illetve 87

88 meghaladja a %-ot, míg a többi településen ez az érték % között változik, jelentős szórást mutatva hez képest a megyében 37%-kal csökkent a tisztított szennyvizek mennyisége, melyek döntő része továbbra is biológiailag vagy III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvíz A tisztított szennyvizek mértéke az országosnál jóval nagyobb mértékben csökkent. Az adatok azt mutatják, hogy a közműolló a megyében kisebb lett 2012-re, közel 3%-ponttal csökkent a vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége, ami így már csak 18,4% és alacsonyabb, mint az országos átlag. További fejlődést e területen lassabban lehet elérni csak a kistelepülések további szennyvízkezelésének fejlesztése követeztében. A szennyvíztisztítás fő adatai, 2012 Éves értékek (db) Változás (%) / /2011 Összes tisztított szennyvíz (ezer m3) Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,9% -11,2% Országos ,4% -7,8% ezen belül: biológiailag vagy III. tisztítási fokozattal (ezer m3) Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,9% -11,2% Országos ,0% -6,2% biológiailag vagy III. tisztítási fokozattal tisztított szennyvizek aránya az összes tisztított szennyvízen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye 100,0% 99,9% 99,9% Országos 96,8% 98,1% 99,8% Az egy km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyűjtő-hálózat hossza (elsődleges közműolló), méter Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,9% 2,8% Országos ,2% 3,3% A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közműolló), százalékpont Borsod-Abaúj-Zemplén megye 21,3 21,5 18,4-2,9-3,1 Országos 22,6 22,0 20,1-2,5-1,9 Forrás: KSH, T-Star A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Program (mód. 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet) szerint, a 2000 LE feletti terhelésű agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves szennyvízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, illetve a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezésének megvalósítási határideje alapján XII. 31- ig a lakosegyenérték közötti csoport 55 településén kell megvalósítani a szennyvízelvezetési, -tisztítási programot. A megyén belül nincs olyan település, ami ebbe a kategóriába tartozna és szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin lenne. A 2000 LE alatti települések szennyvízelhelyezésének megoldása B-A-Z megyében 104 települést érint. A Kormány a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) rendelete alapján az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazás lehetséges, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. A program ig megvalósuló fejlesztésekre vonatkozik és a megye aprófalvas településszerkezete következtében ezen megoldásoknak várhatóan szerepük lesz a szennyvízkezelés 88

89 további fejlesztésében. E témakörben szerepet kaphatnak a különböző természetközeli eljárások, amelyek hazai alkalmazása eddig csak minimális teret kapott. Az elmúlt években és jelenleg is számos szennyvízkezelési projekt valósul meg a megyében. A támogatási időszakban számos projektjavaslat készült a megye szennyvízkezelési helyzetének javítására, melyek részben megvalósultak, vagy megvalósítás alatt vannak (forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapja, ): A miskolci szennyvíztisztító-telep szennyvíziszap kezelés fejlesztésére, biogáz hasznosítással Az Ózdi agglomeráció szennyvízhálózatának bővítése, felújítása és az ózdi szennyvíztisztító telep rekonstrukciója Bánhorváti és Nagybarca községek szennyvízelvezetése és tisztítása Borsodnádasd szennyvízcsatorna-hálózat II. ütem építés és szennyvíztisztító telep bővítés Mezőkövesd szennyvízcsatornázása Miskolci szennyvíztisztító- telep III. tisztítási fokozatának megvalósítása Taktaharkány - Taktaszada szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Tibolddaróc, Bükkábrány, Kács szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása Tiszaparti Regionális Szennyvízelvezető és Tisztító Rendszer Gönc Város szennyvízelvezetési és tisztítási projektje Putnok szennyvíztisztító telep fejlesztése Pálháza Város szennyvíztisztító telepének korszerűsítése Szikszó szennyvíztisztító telepének korszerűsítése, intenzifikálása, kapacitásbővítése. 2.4.e. Energiaellátás A megyében az 1 főre jutó villamosenergia fogyasztás, (2010, (KWh/év) 895 KWh/év, ami mélyen a megyék átlaga ( vidéki átlag ) 1073,48 kw/év értéke alatti, ezzel a megye lakóinak fejenkénti fogyasztása országosan a legalacsonyabb. A megye energiatermelő kapacitásait részletesen bemutatja a 2.1.h fejezet. A jövő nagy kérdése, hogy miként lehet az energetikai költségeket csökkenteni, lehetőség szerint a CO 2 kibocsátás csökkentésével párhuzamosan, valamint a helyben elérthető és megújuló energiaforrások felhasználásával. Ezen szándékok elérése kapcsán komoly figyelmet érdemel a megyében a Bükk-Miskolci körzetben megvalósított Mikrovirka program, amely helyi munkaerőre és megújuló helyi energiaforrásokra építve épített ki egy intelligensen együttműködő ún. smart grid rendszert. A projekt tapasztalatai más hasonló kistérségben is felhasználhatóak, a projekt adaptálható és szélesebb körben elterjeszthető. Továbbá az erdősültség kapcsán kiemelten kell foglalkozni a térségekben a biomassza fűtési célú hasznosításával, mely egy-egy településen biztosíthatja az egymáshoz közeli helyi intézmények, illetve környékbeli lakóházak fűtési igényét. Ahogy az alábbi táblázat is mutatja, 2000-től kezdően országosan a háztartások fogyasztási kiadásain belül a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadás 18,5%-ről 23,5%-ra nőtt, mely a kiadási főcsoportok között mára már a legnagyobb részesdéssel bír. Energiahatékonysági, illetve a helyi foglalkoztatást is ösztönző helyi energiatermelési beruházások révén törekedni kell arra, hogy ez a növekvő kiadási tendencia megálljon, vagy megforduljon a jövőben. A háztartások fogyasztási kiadásainak megoszlása, % Kiadási főcsoportok szerint Élelmiszerek és alkoholmentes italok 29,1 29,6 29,1 25,6 24,1 22, ,7 23,7 23 Szeszes italok, dohányáru 3,7 3,8 3,9 3,8 3,6 3,6 3,2 3,3 3,3 3,4 Ruházat és lábbeli (szolgáltatással együtt) 5,8 5,8 5,8 5,5 5,3 5 4,8 4,3 3,9 3,9 Lakásfenntartás, háztartási energia 18,5 17,6 17,7 18,1 19,3 19,4 19, ,3 23,5 Lakberendezés, háztartásvitel 5,3 4,8 4,9 5,3 5 4,7 4,5 4,2 4,1 4 89

90 A háztartások fogyasztási kiadásainak megoszlása, % Kiadási főcsoportok szerint Egészségügy 3,6 3,8 3, ,1 3,9 4,4 4,4 4,7 Közlekedés 10,6 10,6 10,7 11, ,1 13,6 12,5 12,2 11,8 Hírközlés 5,3 5,5 5,7 6,2 6,3 6,5 7,1 6,8 6,6 6,2 Kultúra, szórakozás 7,1 7,5 7,6 8,4 8,4 8,5 8,3 7,8 7,6 7,7 Oktatás 0,4 0,7 0,6 0,8 0,9 0,8 0,9 0,8 0,8 0,8 Vendéglátás és szálláshely-szolg. 2,9 3,3 3,1 3,4 3,5 3,2 3,4 3,5 3,6 3,6 Egyéb termékek és szolgáltatások 7, ,2 7,5 7,5 7,4 7,6 7,6 7,1 Forrás: KSH Komoly foglalkoztatási lehetőséget kínálhat a megyei szénvagyon energetikai célú kiaknázása Az Észak-magyarországi régió az ország ásványkincsekben egyik leggazdagabb területe. Történelme, országon belüli helyzete szorosan kapcsolódott a bányászathoz, az ahhoz kötődő iparágakhoz. Az 1990-es évektől kezdődő tömeges bányabezárások következtében a megyében már feltárt és fejtésre előkészített, de ki nem termelt széntelepek helyezkednek el. A borsodi és a nógrádi barnaszén medencében 6 bányaüzemnél felhagyott szénvagyon mennyisége közel 280 millió tonna. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Nemzeti Energiastratégia 2030 c. dokumentuma alapján a szénalapú villamosenergia-termelést a magas CO 2 intenzitása miatt nem tartja versenyképesnek, de a jelentős szénvagyonunk miatt a szenet a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinti. A szakmakultúra fenntartása érdekében a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra alapozva továbbra is célszerűnek tartja üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglévő infrastruktúrát. A várható széntermelés max. 50%-a alkalmas lakossági, intézményi ellátásra, a többi csak ipari, energetikai célra használható. A felhasználás optimálisan részben nagyobb ( MV teljesítményű) erőművekben történne, részben db 1-4 MW teljesítményű kisközösségi fűtő, vagy kombinált (gőz, villamos energia) erőművet lehetne üzemeltetni. Ez esetben nem csak a bányák beindításról, hanem a bányászathoz, illetve az energiafogyasztáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére (pl. kazángyártás) is szükség lehet a jövőben. Már most az utolsó órában van egyes bányák újbóli megnyitása, hiszen egyre kevesebb képzett bányász él a térségben, így a régi, tapasztalt munkaerő bevonásán túl, már jelentős számú munkaerő képzésére is szükség van. (Forrás: B-A-Z megyei Komplex Energetikai Fejlesztési Koncepció) 2.4.f. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás fő adatai, 2010 B-A-Z megye Országos mennyisége aránya mennyisége Aránya összes elszállított települési szilárd hulladék (t) ,00% a lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (t) ,39% ,35% egy főre jutó elszáll. lakossági hulladék (t) 0,244 0,247 rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) ,90% ,36% szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) ,57% ,41% összes lakás (db) a lakosságtól szeletíven gyűjtött hulladék (t, kg) 537 (t) 0,784 kg ,71kg lakónépesség (fő) Forrás: KSH, T-Star A lakossági eredetű hulladék aránya a megye ipari jellege ellenére meghaladja az országos átlagot. Az egy főre jutó elszállított hulladék nagyjából az országos átlagnak felel meg. Jelentős a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, amely magasabb az országos átlagnál és a szelektív gyűjtésbe bevont lakások aránya is meghaladja azt. Jelentősen elmarad viszont az átlagtól a szelektíven begyűjtött hulladék lakosságarányos mennyisége. 90

91 2010 óta folyamatosan csökkent a hulladék a megyében, mely csökkenés tendenciája ugyan megegyezik az országos viszonyokkal, de a csökkenés mértéke alacsonyabb az országos átlagnál. Hulladékgazdálkodás fő adatai, 2012 Éves értékek (db) Változás (%) / /2011 Közszolgáltatás keretében elszállított szilárd hulladék, ezer t Borsod-Abaúj-Zemplén megye 200,3 192,1 184,9-7,7% -3,7% Országos 3 376, , ,3-12,3% -8,8% folyékony hulladék ezer m3 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 196,0 141,9 132,7-32,3% -6,5% Országos 3 643, , ,2-13,9% -5,2% A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, % Borsod-Abaúj-Zemplén megye 97,9 97,4 97,0-0,9% -0,4% Országos 92,3 91,3 91,0-1,4% -0,3% Forrás: KSH, T-Star A megye hulladékgazdálkodási rendszere három önálló regionális hulladékgazdálkodási szerveződés keretében kiépült. A Sajókazán, Bodrogkeresztúron és Hejőpapin található szilárd hulladékkezelő és lerakó telepek a megye összes kommunális eredetű szilárd hulladékát képesek fogadni. A Borsodi Mezőség és a Bükkalja településeinek egy része a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaként a Tiszafüredi Regionális Hulladéklerakóba szállítja a kommunális hulladékot. A Hernád völgy térségének települései pedig önálló települési társulás keretében az encsi hulladéklerakó bővítésével kívánják hosszútávon megoldani a hulladék kezelését. Veszélyes hulladéklerakó üzemel a Sajókazai Hulladékkezelő Centrum, valamint Sajószentpéter és Szuhogy területén. Veszélyes hulladékégető működik Miskolc, Sajóbábony, Tiszaújváros és Rudabánya területén. Az utóbbi időszak EU támogatással épülő beruházásai: ISPA projektként indult fejlesztések: Miskolc hulladékgazdálkodás. A projekt fő elemei: regionális hulladéklerakó építése Hejőpapin, 19 lerakó rekultivációja. Sajó-Bódva völgye hulladékgazdálkodás. A projekt fő elemei: hulladékudvarok, hulladékkezelő-mű építése, átrakó állomás (Ózd), regionális hulladéklerakó építése Sajókazán, elkerülő út építése Szuhakállón, 5 lerakó rekultivációja közötti fejlesztések: Regionális állati hulladékkezelő-telep létesítése Mezőkövesden (KIOP F /2) közötti fejlesztések: Hernád Völgye Települési Szilárd Hulladék Rekultivációs Projekt (Felhagyott és korszerűtlen hulladéklerakók felszámolása) Hernád Völgye települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése Sajó-Bódva Völgy és Környéke települési szilárd- hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése Miskolc és térsége települési szilárdhulladék-kezelési rendszerének továbbfejlesztése Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer kiépítése A megyében már működő három és a tervezett encsi térségi hulladéklerakók, továbbá a megyén kívüli gazdaságosan elérhető térségi hulladéklerakók hosszú távon biztosítják a szilárd hulladék Európai Uniós normák és környezetvédelmi előírások szerinti biztonságos elhelyezését és kezelését. 91

92 A megyében működik az ENIN Környezetipari klaszter, illetve az ÉHG köré szervezett klaszter, ami jelezi a hulladékkezelésben és a hulladék-újrahasznosításban a területi együttműködés szükségességét. A jövőben a hulladékok keletkezésének mérséklése, illetve a hulladékok nyersanyagként való felhasználásának ösztönzésében, illetve újrahasznosításában javasolt további együttműködési projektek szervezése. Összefoglalóan megállapítható, hogy a megyében a hulladék kezelésével összefüggően jelentős sürgősségi jellegű fejlesztési igény nem lép fel, a hulladéklerakók a megye hulladék-elhelyezési feladatainak ellátására alkalmasak. Mivel azonban a korszerű hulladékgazdálkodás elvei prioritást adnak a hulladékok hasznosításának (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás) azok ártalmatlanítási lehetőségeivel szemben, a megyében viszont ennek rendszerei nem épültek ki, fontos fejlesztési feladat a hulladékhasznosítás megszervezése, illetve ennek infrastrukturális hátterének kiépítése. 2.4.g. A települések intézmény-felszereltsége A fejezetben csupán röviden mutatjuk be a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási és kulturális intézményekkel való ellátottságát. Alapvetően az intézmények jelenlétével, számával, kihasználtságával foglalkozik a fejezet, az intézmények műszaki állapota, illetve eszköz felszereltsége települési szinten értelmezhető, meghaladja jelen elemzés kereteit óta a népességcsökkenéssel megegyezően csökkent a háziorvosi ellátásban részesültek szám. A működő háziorvosok száma csökkent mind országos, mind megyei szinten 2010 évben a 2000-es évhez képest. A legnagyobb arányú csökkenés az Abaúj-Hegyközi, a Sárospataki és az Encsi kistérségben volt, ahol 3, illetve 4 fővel kevesebb háziorvos dolgozott 2010-ben. Sárospatak kivételével a másik két kistérségben az 1000 lakosra jutó működő háziorvosok száma megyei átlag alatt marad. Működő háziorvosok száma év végén Éves értékek (Fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,5% -2,2% Edelényi ,3% 0,0% Encsi ,1% 0,0% Kazincbarcikai ,7% -6,7% Mezőkövesdi ,3% -8,3% Ózdi ,4% 7,1% Sárospataki ,5% -13,3% Sátoraljaújhelyi ,7% -7,7% Szerencsi ,5% -4,5% Szikszói ,1% 0,0% Tiszaújvárosi ,0% 0,0% Abaúj Hegyközi ,3% -33,3% Bodrogközi ,3% -8,3% Mezőcsáti ,0% -12,5% Tokaji ,1% 0,0% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,2% -3,9% Országos ,5% -1,8% Forrás: KSH, T-Star 92

93 Működő háziorvosok száma év végén Éves értékek (Fő) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,2% -3,9% Országos ,5% -1,8% Forrás: KSH, T-Star A háziorvosok számában nem történt gyakorlatilag változás 2010 és 2011 között. Amíg háziorvosi ellátásban megjelentek száma 2010 évre szinte az országos értékkel megegyező arányban nőtt a megyében a 2000-es évhez viszonyítva, addig a 2005-ös évhez képest csökkentek a beteg-orvos találkozások száma. A csökkenésnek részben oka lehet a népesség csökkenése, vagy a lakosság egészségtudatosságának magasabb szintje. A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Éves értékek (eset) Változás (%) / /2005 Miskolci ,8% -9,2% Edelényi ,9% -1,8% Encsi ,5% -4,7% Kazincbarcikai ,3% -5,0% Mezőkövesdi ,7% -1,7% Ózdi ,1% -6,1% Sárospataki ,7% -4,7% Sátoraljaújhelyi ,3% -3,6% Szerencsi ,4% -5,9% Szikszói ,2% -6,1% Tiszaújvárosi ,5% -1,4% Abaúj Hegyközi ,1% 5,6% Bodrogközi ,6% -0,2% Mezőcsáti ,7% 8,0% Tokaji ,2% -1,0% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,4% -5,3% Országos ,8% -2,8% Forrás: KSH, T-Star 2011-ben 2010-hez képest kis mértékben csökkentek a háziorvosi ellátásban részesültek száma, de 2005-höz képest mindenféleképpen szignifikáns a csökkenés, a demográfiai változásokkal is magyarázható. A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Éves értékek (eset) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,2% -6,4% Országos ,2% -2,4% Forrás: KSH, T-Star A 2000-es évhez viszonyítva mind országos, mind megyei szinten csökkent a működő kórházi ágyak száma. A csökkenés mértéke Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kisebb volt, mint országos 93

94 viszonylatban, csak 6,4%-os. A működő kórházi ágyak száma az egészségügyi ellátás újabb átszervezésének következményeként tovább változott, megyei szinten tovább csökkent a kórházi ágyak száma és a területi megoszlása is változott. Összes működő kórházi ágyak száma /szülőotthonnal együtt/ (db) Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Miskolci ,6% -6,4% Edelényi ,4% 2,2% Kazincbarcikai ,4% 3,9% Mezőkövesdi ,9% -6,1% Ózdi ,1% 0,0% Sátoraljaújhelyi ,8% -5,5% Szikszói ,7% 3,6% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,4% -4,2% Országos ,6% -10,5% Forrás: KSH, T-Star A kórházi férőhelyek száma ugyan csökkent a megyében közel 300 ággyal 2010 óta, de a lakosra jutó ágyak száma a megyében még mindig másfél százalékponttal meghaladja az országos átlagot. Kórházi férőhelyek száma Éves értékek (db) Változás (%) / /2011 Működő kórházi ágyak száma Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,8% -6,4% Országos ,3% -3,3% Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj-Zemplén megye 75,2 76,4 71,1-5,5% -6,9% Országos 71,3 71,5 69,5-2,5% -2,8% Forrás: KSH, T-Star A megye meghatározó kórháza a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórháza. A kórház fejlesztése az elmúlt években az Európai Unió fejlesztési támogatásainak köszönhetően nagy lendületet vett. A csillagpont kórházi fejlesztések mellett megvalósult, vagy megvalósítás alatt vannak onkológiai fejlesztések, PIC fejlesztések, informatikai, foglalkoztatási és képzési projektek, valamint a kórház működési feltételeit javító energia megtakarítást célzó beruházások. Mindezen fejlesztéseket kiegészíti a kórházhoz kapcsolódó szakrendelő hálózat 94

95 megújítása. Az alábbi térkép együttesen szerepelteti a lakosra jutó kórházi ágyak számát, illetve az egy háziorvosra jutó lakosok számát. Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyzete egyik mutatóban sem rosszabb, mint az ország nagy többsége. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok teljes kihasználtsággal működnek. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 20%-kal nőtt a 2012-es évre 2000-es évhez képest. A férőhelyek kapacitás kihasználtsága 100%-os a megyében, illetve a megye mindegyik kistérségében, az idősödő társadalomban az igények általában meghaladják a lehetőségeket. A legjelentősebb arányú kapacitásnövelés az Encsi és a Mezőcsáti kistérségekben volt. A jövőben a lakosság öregedésével párhuzamosan szükség lehet újabb bentlakásos otthonok építésére, vagy a meglévők bővítésére. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Miskolci ,5% 26,1% Edelényi ,7% 2,6% Encsi ,0% 6,8% Kazincbarcikai ,4% 5,6% Mezőkövesdi ,9% 7,3% Ózdi ,5% -5,2% Sárospataki ,9% -1,6% Sátoraljaújhelyi ,6% 25,0% Szerencsi ,4% 26,1% Szikszói ,8% 77,8% Tiszaújvárosi ,4% 0,4% Abaúj Hegyközi ,5% 0,5% Bodrogközi ,0% 0,0% Mezőcsáti ,5% 0,0% Tokaji ,3% -1,4% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,3% 9,8% Országos ,2% 9,7% Forrás: KSH, T-Star Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,03% 16,15% Országos ,58% 10,94% Forrás: KSH, T-Star A szociális étkeztetésben részesülők száma 2012-ben 2000-hez képest 62%-kal nőtt, ami valamivel nagyobb növekedési ütem, mint az országos átlag. Ugyanakkor a szociális étkeztetésnek volt egy felfutása 2000-es évek közepén, majd a szabályozás és a normatíva változásával párhuzamosan csökkent az igénybe vevők száma is. 95

96 Szociális étkeztetésben részesülők száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,6% -17,3% Edelényi ,8% -4,1% Encsi ,1% -22,9% Kazincbarcikai ,0% 0,5% Mezőkövesdi ,1% -15,5% Ózdi ,3% -2,6% Sárospataki ,7% -22,4% Sátoraljaújhelyi ,8% -39,8% Szerencsi ,0% -10,6% Szikszói ,3% 18,6% Tiszaújvárosi ,7% -9,0% Abaúj Hegyközi ,1% -18,3% Bodrogközi ,0% -74,2% Mezőcsáti ,4% -27,9% Tokaji ,3% 4,5% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,5% -16,9% Országos ,7% -27,1% Forrás: KSH, T-Star Szociális étkeztetésben részesülők száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,11% 20,73% Országos ,49% 12,93% Forrás: KSH, T-Star A házi segítségnyújtásban részesülők száma 2000-hez képest több mint két és félszeresére bővült, mely bővülés jóval meghaladta az országos szintű növekedését. A megyében gyakorlatilag kiépültek a lakossági közeli szociális ellátási formák, a rászoruló lakosok, így a többnyire alacsony nyugdíjú idősek nagy résznek lehetősége van a házi segítségnyújtás elérésére. Ezen szolgáltatást egészítik ki még a kistelepüléseken a falugondnokok, mely szolgáltatást az országban először az aprófalvas Borsod-Abaúj-Zemplén megyében honosították meg. Házi segítségnyújtásban részesülők száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,8% 58,7% Edelényi ,8% 311,9% Encsi ,4% 16,0% Kazincbarcikai ,9% 77,6% Mezőkövesdi ,0% 153,0% Ózdi ,7% 132,2% Sárospataki ,1% -9,2% Sátoraljaújhelyi ,8% 32,1% Szerencsi ,6% 66,9% 96

97 Házi segítségnyújtásban részesülők száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Szikszói ,3% 38,3% Tiszaújvárosi ,7% 108,9% Abaúj Hegyközi ,1% 108,1% Bodrogközi ,0% 479,2% Mezőcsáti ,2% 27,4% Tokaji ,9% 12,3% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,0% 77,7% Országos ,3% 66,3% Forrás: KSH, T-Star Házi segítségnyújtásban részesülők száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,05% 206,07% Országos ,93% 177,60% Forrás: KSH, T-Star A bölcsődei férőhelyek száma 60%-kal bővült 2012-re A megyében mind a bölcsődék, mind a bölcsődei férőhelyek száma nőtt 2012-re 2000-hez képest, a férőhelyek az országos átlagot meghaladóan összesen 60%-kal bővültek. Ezen intézmények nagy segítséget nyújtanak abban, hogy az édesanyák szülés után minél hamarabb visszaállhassanak a munkába. A nagyobb méretű településközpontot nem tartalmazó kistérségekben, mint amilyen az Abaúj-Hegyközi és a Bodrogközi kistérségek, valamint a Szikszói kistérségben nincs bölcsőde, ezen térségek településein a családi napközi üzemeltetésével lehet megoldani a bölcsődei jellegű elhelyezést. A több kistérségben, így az Edelényiben, a Mezőcsátiban és a Tokajiban is létesítettek bölcsődét 2010-re. A kormány az elmúlt években támogatta a bölcsődék korszerűsítését, indokolt esetben az intézmények felújítását, és napjainkban is folyamatban van a családi napközik, gyermekek napközbeni alternatív ellátására vonatkozó támogatási kérelmek bírálata. A nők mihamarabbi munkába állási lehetőségének segítése érdekében a jövőben szükség lehet a bölcsődei, illetve a családi napközi férőhelyek bővítésére. Bölcsődei adatok Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, Bölcsődék száma egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) / / Miskolci ,0% 62,4% Edelényi NaN -33,3% Encsi ,0% 20,0% Kazincbarcikai ,0% 0,0% Mezőkövesdi ,0% 40,0% Ózdi ,3% 14,3% Sárospataki ,0% 200,0% Sátoraljaújhelyi ,0% 0,0% Szerencsi ,3% 360,0% Szikszói NaN NaN

98 Bölcsődei adatok Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, Bölcsődék száma egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) / / Tiszaújvárosi ,1% 81,5% Abaúj Hegyközi NaN NaN Bodrogközi NaN NaN Mezőcsáti NaN NaN Bölcsődei adatok Működő összes bölcsődei férőhelyek száma (önkormányzati, Bölcsődék száma egyházi, kht, alapítványi, egyéb, stb.) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) Tokaji NaN NaN Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,7% 55,4% Országos ,2% 36,8% Forrás: KSH, T-Star / / Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,26% 63,06% Országos ,75% 54,15% Forrás: KSH, T-Star 2010 és 2005 között az óvodákban a férőhelyek 695-tel bővültek a megyében, miközben az óvodai nevelésben résztvevő gyerekek száma 2012-re csökkent. E tekintetben a csökkenő gyermeklétszám miatt nagyobb változások nem várhatók a jövőben, még a kapacitások egy-két kivételtől eltekintve elegendők a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás követelményeinek való megfeleléshez is. A legnagyobb mértékű férőhely növekedés az Encsi kistérségben volt, de jó néhány kistérségben csökkent a férőhelyek száma: pl. Sárospatak, Mezőcsát, Sátoraljaújhely, Tokaj térsége. Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Miskolci ,3% ,8% Edelényi ,2% ,0% Encsi ,6% ,0% Kazincbarcikai ,3% ,0% Mezőkövesdi ,8% ,0% Ózdi ,0% ,6% Sárospataki ,8% ,0% Sátoraljaújhelyi ,6% ,0% Szerencsi ,5% ,0% Szikszói ,2% ,4% Tiszaújvárosi ,3% ,3% Abaúj Hegyközi ,0% ,0% Bodrogközi ,8% ,0% Mezőcsáti ,7% 9 9 0,0% Tokaji ,1% ,0% 98

99 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,6% ,2% Országos ,9% ,5% Forrás: KSH, T-Star Óvodai nevelésben résztvevő gyermekek száma Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) Éves értékek (db) Változás (%) Éves értékek (db) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,27% ,5% Országos ,16% ,045% Forrás: KSH, T-Star Általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 39 feladat-ellátási hellyel csökkent 2005 óta, ami gyermeklétszám csökkenésből következő intézményi működési racionalizálások, összevonások eredménye, mely folyamatot az állam anyagilag is ösztönözte. A legnagyobb arányú csökkenés a Kazincbarcikai és az Ózdi kistérségekben volt. Változó, de együttműködő szakképzési intézményrendszer A megyében a középiskolai képzés fejlődése igazodott a középiskolai oktatás fejlődésének nemzetközi és hazai irányaihoz. Jelentősen emelkedett az érettségit adó iskolákban tanulók száma, erősödött az általánosan alapozó képzés iránti igény. Növekvő hangsúlyt kapott az idegen nyelvek tanulása, a számítástechnikai eszközök alkalmazása, növekedett a szakközépiskolákban végzettek továbbtanulási szándéka. Az utóbbi évtizedben több vonatkozásban átalakult a szakképzés tartalma. Egyre inkább leépültek, visszaszorultak a nagyüzemi, nagyvállalati munkaerőigényt kielégítő képzések, előtérbe kerülnek a szolgáltató jellegű szakmák. Elterjedt a szakképzésben is az informatikai ismeretek oktatása, szinte minden szakképesítéshez hozzákapcsolódnak a vállalkozási, közgazdasági ismeretek, javul a szakképzésben is az idegen nyelv oktatásának eredményessége. A szakképzésben meghatározó a Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) jelentősége. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat szervezésével létrejött a Zempléni Szakképzésszervezési Társulás (8 önkormányzat) és a Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás (4 önkormányzat), ezek fejlesztése (közösségi funkciók kialakítása és az infrastrukturális fejlesztések) pályázati forrásból valósult meg. Miskolc Megyei Jogú város négy Térségi Integrált Szakképző Központot hozott létre, melyek kialakításához szintén jelentős mértékben járultak hozzá az EU pályázatos forrásai. A jövőben a közoktatás és a szakképzés átszervezésével változik a TISZK-ek jogi helyzete, az egyes intézmények együttműködése alapvetően a tankerületekben szerveződik. Fontos, hogy a jövőben is egy rugalmas, a vállalati igényekre gyorsan reagáló, gyakorlatorientált és a műszaki fejlődést, technológiai haladást követő szakképzési rendszer működjön a megyében. A szakképzési rendszerben alapos ismereteket kell nyújtani, mert a mai vállalati igények sok esetben nem egy, hanem két, vagy több szakma egyidejű alkalmazását is megkövetelik a munkavállalóktól. A szakközép- és szakiskolákban a korábbi években pályázati forrásból, vagy szakképzési hozzájárulásból megvalósított, a gyakorlati foglalkoztatáshoz használt eszközök beszerzését a jövőben újabb eszközök beszerzésének kell követnie, hogy folyamatosan biztosított legyen a legkorszerűbb gépeken való tanulás. A jövőben a gépbeszerzéseket a gyakorlati tanuló helyekkel összhangban kell megvalósítani, hogy az iskolai keretek között, illetve a gyakorlati helyen végzett oktatás kiegészítse egymást. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. Törvény rendelkezései alapján 2013-ban a TISZK-ekre épülve jelentős koncentrálódás várható a szakképző intézmények esetében. ÉRÁK (Észak-Magyarországi Regionális Képző Központ), mint a felnőttképzés kiemelt intézménye 99

100 Az állami foglalkoztatáspolitika kiemelt feladatainak ellátására az 1990-es évek elején létrehozott állami intézmény működésének ideje alatt az Észak-Magyarországi Régió felnőttképzésének meghatározó szereplőjévé vált. A volt ÉRÁK július 1. napjától az Észak-magyarországi Regionális Képző Központ egyetemes és általános jogutódja a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) részeként működik. A TKKI állami felnőttképzési és kutatás-módszertani intézmény, mely kiemelt feladatként segédkezik a közfoglalkoztatási rendszer működtetésében és a hátrányos helyzetű rétegek romák, álláskeresők, alacsony végzettségűek, megváltozott munkaképességűek, hátrányos helyzetű térségekben élők felzárkózásában, kilencvenes évek elején létrehozott Regionális Képző Központok hálózatának bázisán egyesített, országos hatáskörű szervezetként. A TKKI Miskolci Igazgatósága képzési tanácsadás, felnőttképzési információs tanácsadás, térségi foglalkoztatási tanácsadás, pályaorientáció, rehabilitációs tanácsadás, mentálhigiénés tanácsadás, szakmai alkalmassági vizsgálatok lefolytatása, kompetencia-felmérés, mentori tanácsadás, álláskeresési tanácsadás nyújtása mellett vizsgaközponti feladatok ellátásával áll a megye lakosságának, illetve gazdasági és önkormányzati szereplőinek rendelkezésére. A felnőttképzést számos oktató vállalkozás szolgálja ki, mely szakterületen az elmúlt években számos EU finanszírozású program valósult meg, melyek hatékonyságáról nincsenek megbízható információk. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést. Felsőoktatási tevékenység a megyében Miskolcon és Sárospatakon folyt, míg Miskolcon 2005 és 2010 között az összes hallgató létszáma stagnált, 2010-ben fő volt, addig Sárospatakon közel felére csökkent a hallgatók létszáma. Sárospatakon a hallgatók létszámát nem követte ugyanilyen irányban az oktatók számának csökkenése. Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma minden tagozaton (nappali, esti, levelező, távoktatás) (kihelyezett tagozatok szerint) Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) Éves értékek (fő) Változás (%) Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,0% ,6% Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma nappali tagozaton Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma Éves értékek (fő) Változás (%) Éves értékek (fő) Változás (%) Sárospataki ,6% ,2% Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,2% ,5% Országos ,9% ,3% Forrás: KSH, T-Star / /2005 Borsod-Abaúj- Zemplén megye ,41% ,78% Országos ,09% ,12% Forrás: KSH, T-Star A jövőben a Miskolci Egyetemen a hallgatói létszám csökkenésére lehet számítani, például a jogász és a közgazdász képzésben 2012-ben megszűnt az államilag finanszírozott képzési helyek száma. Ez nem csak mennyiségi szempontból érinti érzékenyen az intézményt, hanem jelentősen megnehezíti a kevésbé jó jövedelmi helyzetben lévő családok gyermekeinek ezen szakokon való megyében történő továbbtanulását. A hallgatói ösztöndíjrendszer ad lehetőséget az alacsonyabb jövedelmi helyzetben lévő diákoknak a továbbtanulásra is. Ez igazolják a statisztikai adatok, miszerint a nappali képzésben résztvevők száma a megyében főre esett vissza, 7,4%-kal a2005-ös értékhez képest, míg az oktatók száma 27%-kal csökkent ugyanezen időszakban. A Miskolci Egyetem gyakorlatilag minden tudományterületen nyújt alap- és mesterképzést az alábbi karain: 100

101 Műszaki Földtudományi Kar Műszaki Anyagtudományi Kar Gépészmérnöki és Informatikai Kar Állam- és Jogtudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Bölcsészettudományi Kar Comenius Főiskolai Kar Egészségügyi Kar Bartók Béla Zeneművészeti Intézet A Sárospatakon működő Comenius Főiskolai Kar a Miskolci Egyetem egyik szervezeti egysége. A megyében a felsőoktatási bázis a főváros, Szeged, Debrecen, Pécs és Pest megye után a végzettek számát tekintve a következő a sorban. A felsőoktatási képzés megléte, illetve minőségi fejlesztése fontos ahhoz, hogy a gazdaság versenyképessége javuljon és több magasabban képezett szakember dolgozzon a megyében a nagyobb hozzáadott értéket hozó tevékenységekben. Ennek érdekében nemcsak a felsőoktatási bázis stabilizálása, gazdasággal való kapcsolatának erősítése, hanem a megyén belüli területi kapcsolatainak bővítése is fontos, különben a megye többi nagyobb városa, illetve Miskolctól távolabb eső térségei (Ózd és Sátoraljaújhely) nem profitálnak érdemben a Miskolci Egyetem jelenlétéből. Az Egyetemnek Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban is van kihelyezett tanszéke, de az oktatás jelenléte a jövőben lehetne intenzívebb. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Közművelődési intézmények A települési könyvtárak olvasóinak a száma megyében nagyobb mértékben nőtt az országos szinthez képest 2010 és 2000 viszonylatában. Megyén belül a legnagyobb létszámcsökkenés a Mezőkövesdi és a Mezőcsáti kistérségekben volt, míg az Edelényi kistérségben három és félszeresére nőtt a beiratkozottak száma 10 év alatt. A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Miskolci ,1% -0,7% Edelényi ,2% 234,2% Encsi ,3% 224,6% Kazincbarcikai ,2% 15,3% 101

102 A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Mezőkövesdi ,3% -34,8% Ózdi ,1% 18,7% Sárospataki ,4% -0,5% Sátoraljaújhelyi ,0% -12,7% Szerencsi ,0% 78,0% Szikszói ,9% 30,2% Tiszaújvárosi ,1% 36,2% Abaúj Hegyközi ,8% -27,3% Bodrogközi ,9% 50,0% Mezőcsáti ,5% -12,6% Tokaji ,9% -2,7% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,8% 23,8% Országos ,3% 5,6% Forrás: KSH, T-Star A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma Éves értékek (fő) Változás (%) / /2005 Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,36% 13,41% Országos ,84% 4,24% Forrás: KSH, T-Star 2012-re az országos átlagot meghaladóan csökkent a könyvtárakba beiratkozott olvasók száma, amihez nyilván hozzájárult a demográfiai csökkenés mellet, hogy pl óta 14 könyvtári szolgáltatóhely szűnt meg a megyében 2010-ben a megyében a legnagyobb látogatottságú múzeum a sárospataki Rákóczi-vár volt. Sárospatak a református kollégiummal és várnegyedével együtt egy vonzó kulturális-turisztikai célpont a megyében. A megyében további jelentős számú múzeumi látogatásokat a miskolci Herman Ottó múzeumban, a Sátoraljaújhelyi kistérség múzeumaiban (pl. Kazinczy emlékház, Füzérradványi kastély) és Mezőkövesden, a matyó hagyományokat is őrző múzeumokban regisztráltak. Közművelődési intézmények, 2010 Múzeumi látogatók száma (fő) Közművelődési intézmények száma (db) Miskolci Edelényi Encsi 0 2 Kazincbarcikai 0 12 Mezőkövesdi Ózdi Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Abaúj Hegyközi

103 Közművelődési intézmények, 2010 Múzeumi látogatók száma (fő) Közművelődési intézmények száma (db) Bodrogközi Mezőcsáti Tokaji Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos Forrás: KSH, T-Star Közművelődési intézmények, 2012 Múzeumi látogatók száma (fő) Borsod-Abaúj-Zemplén megye Országos Forrás: KSH, T-Star A közművelődési intézmények körében tartoznak a művelődési házak, színházak, levéltárak, egyéb kiállító helyek. Az elmúlt években jelentősebb számban fejlesztették a Nemzeti Vidékfejlesztési Program támogatásából az integrált közösségi szolgáltató központokat keretében a kistelepülések közművelődési intézményeit. Így ezek az intézmények a kulturális funkciójukon túl, szociális és közösségi szervezési, illetve egyéb helyi szolgáltatási feladatokat is ellátnak. 2.4.h. A települések jellemző lakásviszonyai A lakásépítések üteme jelentősen lelassult a 2000-es évek végére A lakásállomány 2010-re az országos értéknél kisebb mértékben növekedett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2005-höz viszonyítva és ez a bővülés a megye összes kistérségében megfigyelhető. A legnagyobb bővülés arányaiban az Encsi és a Tiszaújvárosi kistérségekben, míg a lakásszámot tekintve a Miskolci kistérségben volt (1914 új lakás). Az ózdi kistérségben mindössze 8 db lakással volt több 2010-ben, mint 2005-ben. Érthető, hogy a népesség-csökkenéssel párhuzamosan a lakások száma csak szerény mértékkel bővült a megyében a 2000-es évek második felében. Lakásállomány /az éves lakásép. és megszűnési stat. alapján, 80-tól a 84.évi mikrocenzus, 90-től népsz. alapján becsült adat/ Változás Éves értékek (db) Változás (%) nagysága (db) / /2005 Miskolci ,8% Edelényi ,9% Encsi ,3% Kazincbarcikai ,1% Mezőkövesdi ,8% Ózdi ,0% Sárospataki ,5% Sátoraljaújhelyi ,0% Szerencsi ,8% Szikszói ,7% Tiszaújvárosi ,5% Abaúj Hegyközi ,4% Bodrogközi ,8% Mezőcsáti ,5% 103

104 Lakásállomány /az éves lakásép. és megszűnési stat. alapján, 80-tól a 84.évi mikrocenzus, 90-től népsz. alapján becsült adat/ Változás Éves értékek (db) Változás (%) nagysága (db) / /2005 Tokaji ,8% Borsod-Abaúj-Zemplén megye ,4% Forrás: KSH, T-Star 2001-hez képest 2010.re a megyében bővült az összes lakásállomány, miközben a lakott lakások száma csökkent, így egyre több üres lakás lett a megyében. A lakott lakások száma összhangban van a demográfiai változásokkal, az alacsony születésszámmal és az elvándorlással, ami az ingatlanpiacon országos szinten is alacsony lakásárakhoz vezetet az elmúlt években. Lakásállomány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Változás Éves értékek (db) nagysága (db) /2000 Összes lakás ,73% Lakott lakások ,96% lakott lakások aránya 92,39% 89,95% -2,64% Forrás: KSH, Népszámlálási adatbázis A lakásépítések üteme a gazdasági válság beköszöntével, így a hitelezés, illetve az állami támogatások visszafogásával rendkívül lelassult a 2005-ös évhez viszonyítva ben a 2005-ben kiadott lakás építési engedélyeknek közel a felét adták ki a hatóságok. A megyén belüli új építésű lakások számának visszaesését évi adatokkal az alábbi térkép is igazolja. Térképet készítette: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Országos szinten az önkormányzati tulajdonú lakásállomány 3,2%-a volt 2009-ben az összes lakáshoz viszonyítva. A 2000-es években egy folyamatos csökkenés figyelhető meg, mivel 2000-ben még ugyanez az arányszám 4,6% volt. Ugyan a szociális lakások körére nincs adat, de az önkormányzati lakásállomány egyfajta iránymutatást ad a szociális bérlakások lehetséges nagyságrendjére. Település 104

105 kategóriánként eltérő az önkormányzati tulajdonú lakások aránya, míg a városokban magasabb, addig falvakban alacsonyabb. Az önkormányzati bérlakások alacsony szintje korlátozza a lakosság országon belüli mobilitását, illetve a lakhatás terén nyújtott kedvezményeket. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a városi legszegényebb rétegek körében jelentős az önkormányzati bérlakáshoz való ragaszkodás, minek után elérhetetlennek látják egy saját tulajdonú lakás megvásárlását, miközben ez a helyzet a tulajdonosi szemlélet hiányából következően a lakhatási körülményekkel való nem foglalkozáshoz, igénytelenséghez és ezzel párhuzamosan a lakáskörülmények drámai romlásához vezetnek. 3. Településhálózati adottságok 3.1. Településhierarchia A településhálózat fő elemei: Megyei jogú városok (lakosság ): Miskolc ( ), a megye lakosságának ( fő) 24,4%-a. Városok fő lakosság felett (lakosság ): Ózd (33 750), Kazincbarcika (28 664), Mezőkövesd (16 538), Tiszaújváros (16 557), Sátoraljaújhely (15 355), Sárospatak (12 590), Sajószentpéter (11 965), Edelény (10 019), összesen 8 város, fő, a megye lakosságának 21,2%-a. Városok és 5000 fő lakosságszám között (lakosság ): Szerencs (9 100), Felsőzsolca (6 750), Putnok (6 634), Encs (6 201), Mezőcsát (5 891), Alsózsolca (5 937), Szikszó (5 348), Nyékládháza (5 001), összesen 8 város, fő, a megye lakosságának 7,4%.a. Városok 5000 fő alatt (lakosság ): Emőd (4 895), Tokaj (4 839),, Szendrő (4 062), Mezőkeresztes (3 803), Borsodnádasd (3 007), Abaújszántó (3 088), Cigánd (2 682), Sajóbábony (2 782), Rudabánya (2 488), Gönc (1 951), Pálháza (1 000), összesen 11 város, fő, a megye lakosságának 5,1%-a. A megye 330 db községében (ebből 9 db nagyközség) él a megye lakosságának 41,9 %-a, fő. A megye népességének eloszlása (2009-es adatok, forrás: B.-A.-Z. megyei felzárkóztatási stratégia, 2012) A megyén belüli szélsőségeket jól jellemzi, hogy a települések 13,1 %-át magában foglaló Edelényi kistérségben (legtöbb, 47 településből szerveződött kistérség) a megye lakónépességének mindössze 4,9 %-a él (33795 fő), míg a települések 11 %-ából, 40 településből szerveződött Miskolci kistérségben ugyanakkor a megye lakónépességének 38,2 %-a él. 105

106 Ábra forrása: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007 A városok többsége az észak-déli irányú Sajó-völgy tengelyébe, illetve az Északi-középhegység és az Alföld találkozásánál húzódó kelet-nyugati irányú történelmi kereskedelmi tengely mellé települt. A két tengely metszéspontjában van Miskolc. A településszerkezetre egyrészt Miskolc és az agglomeráció túlsúlya ( regionális pólus ), másrészt az aprófalvak sokasága jellemző (az ország legtöbb településsel rendelkező megyéje). A miskolci agglomeráció Magyarország második legnagyobb népességtömörülése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik aprófalvas megyéje. 25 db 100 fő lakos alatti település található a megyében. Az alábbi táblázat bemutatja azon 100 fő alatti településeket, ahol az elmúlt 11 évben több mint 20%os volt az állandó lakosság csökkenése. Ezeket a településeket veszélyezteti leginkább a kihalás veszélye. Állandó népesség száma (fő) Település változás mértéke 2011/2000 Tornabarakony ,4% Pányok ,6% Debréte ,2% Litka ,8% Bódvarákó ,1% Irota ,1% Kány ,1% Pamlény ,0% Égerszög ,9% Viszló ,0% Nyésta ,7% Arka ,0% Abaújalpár ,4% Becskeháza ,8% Imola ,7% Gömörszőlős ,4% Forrás: KSH 106

107 Vannak olyan 100 fő alatti települések ahol viszont 200 óta nőtt a lakosság száma: Tornakápolna, Gagyapáti, Sima, Teresztenye, Perecse, Keresztéte A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk), Borsod-Abaúj-Zemplén megye széles körű kapcsolatokkal rendelkezik az országhatáron belül és kívül egyaránt. Egyrészt az Észak-magyarországi régió tagjaként intenzív kapcsolatokat ápol Nógrád és Heves megyével, és így Miskolc az egész térség igazgatási és gazdasági központjának számít. Másrészt déli és keleti irányba Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyével szoros az együttműködés, amelyet ma már nem csak a vasút, hanem az M3-as autópálya is erősít. A megye nemzetközi kapcsolatai is sokrétűek. Mivel a térség várhatóan hosszú távon az Európai Unió keleti határvidéke marad Ukrajna közelében -, ezért mindenképpen fontos, hogy a megye jó viszonyt ápoljon szomszédjaival. Kiemelkedően fontos a megye számára a Miskolc Kassa interregionális együttműködés. Ennek kisugárzó ereje a két város közötti forgalmi folyosó mentén még nem érzékelhető, de Kassa foglalkoztatási, kereskedelmi, oktatási, kulturális vonzása a Hegyköz északi részére intenzív és idővel akár erősödő szuburbanizációs folyamatokat is beindíthat. A megye északi határán intenzív, térségi alapú határmenti együttműködés folyik a szlovákiai területekkel: Aggtelek környéke és Rozsnyó, Tótújhely vagy Kisújhely (Slovenské Nove mesto) és Sátoraljaújhely, Ózd és Tornalja (kb. 8 ezer lakos) illetve Rimaszombat (kb.25 ezer lakos) között. Az együttműködés elsősorban a nyelvismeret miatt a magyar ajkú szervezetekkel intenzívebb. A határon átnyúló együttműködéseket támogatja a szlovák-magyar területi együttműködés programja. A megye földrajzi helyzetéből adódóan a nemzetközi kereskedelmi forgalom egyik központja lehet: mind észak-déli (lengyel-magyar-román kereskedelmi tengely), mind a nyugat-keleti irányban. Kitűnő kapcsolódási lehetőség adódik a határon túli nagyobb városokhoz, Kassához, Ungvárhoz, illetve Nagyváradhoz. Közlekedési és nemzetközi kapcsolatok térszerkezete, forrás: NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmasításának megalapozása STRATÉGIAI VITAANYAG 3. rész 107

108 Az alábbi térkép a környező nagyvárosok elérhetőségét mutatja be. Debrecen és Budapest is kiválóan, 1,5 órán belül elérhető a megye legnagyobb részéről. Ábra forrása: A magyar településhálózat helyzete és távlatai MUNKAVÁLTOZAT, Váti Kht., 2007 Négy agglomerációs térség A miskolci agglomeráció OTrT rendeletben rögzített együtt tervezhető térségek övezete (Miskolci agglomeráció 13 települése) mellett a megye nagyobb városai köré szerveződő urbanizálódó térségei az alábbiak: Ózdi térség (Ózd, Farkaslyuk, Arló, Járdánháza, Hangony, Bánréve, Borsodszentgyörgy, Sajónémeti, Sajópüspöki) Kazincbarcika-Berente-Múcsony-Sajókaza-Sajóivánka-Vadna-Szuhakálló-Izsófalva-Rudolftelep- Ormosbánya-Kurityán-Felsőnyárád-Sajószentpéter-Boldva-Sajóecseg-Sajósenye Tiszaújváros- Sajószöged-Sajóőrös-Tiszapalkonya-Oszlár-Hejőkürt-Kesznyéten Megye népességének közel fele országosan hátrányos helyzetű kistérségben lakik A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet alapján Borsod- Abaúj-Zemplén megye tíz kistérsége (az Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Encsi, Edelényi, Mezőcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szikszói, Szerencsi, Tokaji) leghátrányosabb helyzetű, kedvezményezett besorolású. Hátrányos helyzetű, kedvezményezett besorolású 3 kistérség (a Kazincbarcikai, Mezőkövesdi, Sátoraljaújhelyi), míg a Miskolci és a Tiszaújvárosi kistérség volt az, mely nem kapott hátrányos helyzetű besorolást. A társadalmi, gazdasági és szociális problémák súlyát jól jelzi a hátrányos helyzetű kistérségek népességének megyén belüli aránya, mely 50% felett van, míg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek népessége közel 40%-a a megye lakónépességének. 108

109 Forrás: Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről, KSH Budapest Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések A nagykiterjedésű megye települései a településközi együttműködés változatos formáit alkalmazzák feladataik közös ellátására. A teljes helyzetkép feltárására a helyzetértékelés partnerségi egyeztetési fázisában kerülhet sor. Az is megfontolandó mindazonáltal, hogy az együttműködések részletes feltárására a beavatkozási stratégia fő elemeinek meghatározását követően, célirányosan kerüljön sor, azokon a tématerületeken aktív és jelentős együttműködésekre korlátozva a részletes felmérést, melyeket a beavatkozási stratégia érint. Többcélú Kistérségi Társulások Többcélú Kistérségi Társulást a megye mind a 15 kistérsége működtet. A társulások feladatellátása változatos képet mutat. Közös jellemző a humán szolgáltatások (szociális illetve közoktatási feladatok) kistérségi szinten való ellátása. Az aprófalvas területeken elsősorban a kistérségi kereteken belül működő, mikro-térségi, illetve településközi szintű intézményfenntartó társulások feladatellátása jellemző. A járások alakításával és intézményfenntartó szervezeti egységükkel kérdésessé válik jónéhány kistérségi társulás fennmaradása, ami a jövőben alapvetően az önkormányzatok önkéntes szándékán múlik majd. A közötti időszak LEADER helyi akciócsoportjai Dél-Borsodi Akciócsoport Borsod-Torna-Gömör Egyesület D. Z. Nektár LEADER Nonprofit Kft. Bükk-Makk LEADER Nonprofit Kft. Abaúj LEADER Egyesület Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület Zempléni Tájak Vidékfejlesztési Egyesület 109

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása

Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadása Kivonat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2012. december 20. napján megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 72/2012. (XII. 20.) határozata

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója

Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Területfejlesztési Koncepciója Helyzetelemzés (v.14) I. kötet Készítette: Vitál Pro Kft 2013. július 3. Tartalomjegyzék 1. Zala megyére értelmezhető külső környezet vizsgálata...

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

A Bükk-Térségi LEADER Egyesület "1 Falu -1 MW" Programja

A Bükk-Térségi LEADER Egyesület 1 Falu -1 MW Programja A Bükk-Térségi LEADER Egyesület "1 Falu -1 MW" Programja Dr. Nagy József Bükk Térségi LEADER Egyesület, Kádárné Dr. Horváth Ágnes Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet A BTLE települések 44 település

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Javaslat. a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadására

Javaslat. a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének elfogadására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland közgyűlés elnöke Készítette: Terület- és Vidékfejlesztési Osztály Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció módosított Helyzetértékelés munkarészének

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia?

HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság. Merre tovább Geotermia? HÓDOSI JÓZSEF osztályvezető Pécsi Bányakapitányság Merre tovább Geotermia? Az utóbbi években a primer energiatermelésben végbemenő változások hatására folyamatosan előtérbe kerültek Magyarországon a geotermikus

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A megyei területfejlesztési tervezetés jogszabályi kereteinek összefoglalása

A megyei területfejlesztési tervezetés jogszabályi kereteinek összefoglalása A megyei területfejlesztési tervezetés jogszabályi kereteinek összefoglalása /tájékoztató dokumentum/ készült a Zala Megyei Önkormányzat által az Államreform Operatív Program keretében megvalósuló a Területfejlesztési

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Energiatudatosság a társadalom peremén

Energiatudatosság a társadalom peremén Energiatudatosság a társadalom peremén Dr. Nagy József Bükkaranyos, 2008 BÜKK-MAK LEADER A BÜKK-Miskolc Térségi Vidékfejlesztési Akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER) Elhelyezkedés: Miskolc körül, patkó alakban

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség 1 falu 1 MW energiatermelési integrációja

A BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség 1 falu 1 MW energiatermelési integrációja A BÜKK-MAK LEADER vidékfejlesztési közösség 1 falu 1 MW energiatermelési integrációja Dr. Nagy József, Vass Lajos BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft. Mi történik körülöttünk? Zajlik a III. Ipari Forradalom,

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata

A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata A rendezés és fejlesztés viszonya Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény felülvizsgálata Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. október 8. A fejlesztés vagy rendezés dilemmája

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13

A villamos energiát termelő erőművekről. EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energiát termelő erőművekről EED ÁHO Mérnökiroda 2014.11.13 A villamos energia előállítása Az ember fejlődésével nőtt az energia felhasználás Egyes energiafajták megtestesítői az energiahordozók:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben