A globalizáció és regionalizáció integráló és kirekesztő folyamatai a Közép-Dunántúlon. A KDR lakosságának vallási, felekezeti jellemzői

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A globalizáció és regionalizáció integráló és kirekesztő folyamatai a Közép-Dunántúlon. A KDR lakosságának vallási, felekezeti jellemzői"

Átírás

1 A globalizáció és regionalizáció integráló és kirekesztő folyamatai a Közép-Dunántúlon A Közép-Dunántúli Régió térségének identitásviszonyait és folyamatait három tényező, a posztnacionális etnikai megújulás, a globális migrációs folyamatok helyi hatásai és az euroatlanti regionális integráció összetevői határozzák meg. Közép-Európa politikai térképének átalakulása a rendszerváltást követően Magyarország, és így a KDR régió identitásviszonyait is átalakította. Az átalakulásra kihatással voltak a szlovák államiság létrejötte, a német egyesítés és a német külpolitika közép-európai célkitűzései, azok megjelenése a tartományi politikák szintjén, az Európa Tanács, a NATO, az Európai Unió regionális célkitűzései. Az Európa Tanács számos határozata foglalkozott a kisebbségi kérdésekkel, amelyek tárgyában Magyarország rendkívül aktív kezdeményező. A globalizáció és regionalizáció folyamatait a transznacionalizáció (makro-regionális közösségekhez NATO, EU, egyéb szervezetekhez való tartozás, a migrációs folyamatok, a diszpóra közösségek aktivizálódása), a lokális,vallási, helyi etnikai, nyelvi közösségek megújulása jelenti. A Közép-Dunántúl térségében a transznacionalizáció párhuzamosan haladt a lokális identifikáció erősödésével és számos mutató támasztja alá a régió nemzetközi integrálódását. A KDR lakosságának vallási, felekezeti jellemzői A vallásos megújulás folyamatai Magyarországon a rendszerváltást követően számos vonatkozásban mérhetővé váltak. A vallásosság megerősödése mérhető az egyházi iskolák számának megjelenésében és megerősödésében, a vallásos egyesületek számának és tagjainak növekedésében. A folyamatok eredménye a 2001.évi népszámlálás során a vallásosság kinyilvánításában is látható, hiszen a fél évszázadnyi ateista időszakot követően a vallásos megújulás részben politikai folyamatok eredménye, részben a korábbi identitások fölerősödése. A Közép-Dunántúl a nyugat-magyarországi és észak-magyarországi régiót követően a harmadik legvallásosabb régió Magyarországon. A vallásosság közel nyolcvan százalékos.1 1 Népszámlálás Vallás, felekezet.. KSH, Budapest,

2 Arányaiban a Közép-Dunántúl a Nyugat-Dunántúl után a leginkább római katolikus megye, és ugyancsak a Nyugat-Dunántúl után itt a legkisebb a reformátusok aránya. 2 A nem-európai vallások esetében Budapesten 4 ezrelék az arány, míg a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön nem éri el az 1 ezreléket a nem-európai és egyéb alternatív vallások arány, míg a többi megyében 1 ezrelék. A Közép-Dunántúlon a két legfontosabb felekezet mellett jelentős még az evangélikusok és egyéb keresztények aránya Népszámlálás Vallás, felekezet.. KSH, Budapest, Népszámlálás Vallás, felekezet.. KSH, Budapest,

3 A Közép-Dunántúlon belül a legvallásossab és leginkább katolikus Veszprém megye, a legkevésbé vallásos Komárom-Esztergom, és legtöbb református vallású Fejér megyében található. A KDR etnikai közösségeinek alapvető jellemzői A KDR térségébe tartozó megyék és települések az ország nemzetközi integráltságában mindig is fontos szerepet töltöttek be. A régió egyes településein meghatározó arányú etnikai kisebbségek éltek, amelyek jelenléte ma is formálja a régió számos települése arculatát. A kisebbségek száma és aránya és önkormányzati képviselete a KDR térségében A 20. század nemzetközi folyamatai erőteljesen átalakították az ország etnikai kisebbségi térképét, és így a KDR kisebbségeinek száma is átalakult. Jelenleg kisebbségi lakos él a régióban és 179 kisebbségi önkormányzat működik.4 4 KSH KSH

4 A KDR a Nyugat-Dunántúli Régió után a legkisebb etnikai kisebbségi lakossággal bír, és ennek megfelelően arányos a kisebbségi önkormányzatok száma is. A régióban a legtöbb kisebbség Komárom-Esztergom megyében él (10870), amelyek főként német, szlovák lakosok. Ugyanakkor a kisebbségi önkormányzatok száma Veszprémben a legmagasabb, ami az aprófalvas településszerkezet következménye. A régió kisebbségek lakta településein is létrejöttek az önkormányzatok, azaz 54 településen cigány, 78 településen német, 12 településen szlovák önkormányzatok. Mindez arra utal, hogy a régió településeiből mintegy 130 érintett valamilyen kisebbségi ügyben. A kisebbségeknek a civil szervezetei eltérőek. A NEKH honlapján a régióban15 német civil szervezet működik. Szlovákot nem találtunk.5 A cigányság az egyetlen olyan kisebbség, amelynek nem csupán kulturális és hagyományőrző, hanem politikai szervezetei is működnek. A Közép_Dunántúl régió nemzeti és etnikai közösségeinek összehasonlító demográfiai jellemzői A KDR demográfiai jellemzői részletesen bemutatottak, ugyanakkor célszerű áttekinteni a nemzeti és etnikai közösségek életciklusát. Az alábbi táblázat jól érzékelteti a régió közösségeinek korfáját. A KDR kisebbségei közül a szlovák és a német jelentősen elöregedtek, míg a cigány lakosság esetében döbbenetesen alacsony a 60 éven felüliek aránya. 5 NEKH

5 A régióban a gyermekek számát tekintve a legveszélyeztetettebb kisebbség a német, az idősek számát tekintve pedig a szlovák. Amennyiben a lakosság korfáját megvizsgáljuk, úgy a magyar lakosságé a viszonylag legegészségesebb, veszélyeztetett a német, az olasz és a cigány lakosság is. Ez utóbbi csoport veszélyeztetettségét az adja, hogy a lakosság mindössze 4,45 %-a éri el a hatvan éves kort.6 Amennyiben a demográfiai adatok vonatkozásában az eltartandó generációk számát vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a szlovák és a német lakosság körében szinte eléri az 50et az idősek száma, figyelmeztetően alacsony ugyanakkor a cigányok esetében. (Magyarországon nincs adat a kisebbségek várható élettartamára, csakúgy mint egészségügyi és szociális állapotára, az igazságügyi jellemzőkre a KSH rendszeres kimutatásaiban.). 6 Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 442.; német 490.;szlovák 550., magyar 586.

6 A 100 gyermekkorúra jutó öregkorúak aránya szinte kimutathatatlan a cigány lakosság esetében, a szlovákok adatai Fejérben (4000) és Veszprémben (1000) értelmezhetetlenek.azonban jól látszik a német és szlovák lakosság veszélyeztetettsége a generációsor alapján.7 A cigány lakosság esetében sem biztosított a régióban a lakosság természetes növekedése, hiszen amennyiben egy pár egy gyermeket nevel, akkor is alacsony a növekedési ráta, ami a felnőttek korai halálozásával fölerősödik. A német és szlovák lakosság esetében a kisebbségek 1-2 generáció esetében eltűnhetnek, amennyiben nem történik valamilyen más forrású növekedés. A veszélyeztetett lakosság sorában ott a magyar is, hiszen 4 felnőtt lakosra esik egy gyermek. Az etnikai közösségek veszélyeztetettsége mellett meg kell említenünk azt a tényt is, hogy az etnikai közösségek létszámának alakulása a 20.században sajátos dinamikát mutat a két világháború eseményei és politikai következményei miatt ben nem-magyar 7 Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 437.; német 491.;szlovák 551., magyar 587.

7 lakos (7,1 %), 1949-ben (1,4%), 1960-ban (1,8 %), 1990-ben (1,5 %), 2001-ben fő (6,15). A kilencvenes években megnövekedett létszám köszönhető a kisebbségek lélekszáma növekedésének (cigány lakosság), a kisebbségek önbevallása nyugodt körülményeinek. A nemzeti és etnikai közösségek összehasonlító iskoláztatási mutatói a Közép-Dunántúlon A régióban eltérő a lakosság kisebbségi csoportjainak iskolázottsága. Addig, amíg a magyar, német, szlovák lakosság körében 1 % alatti (0,1 német, 0,4 magyar, 0,8 szlovák) azon lakosok száma, akik 10 éves korúkig nem végeztek el egyetlen általános iskolai osztályt sem, addig a cigány fiatalok esetében 6,5 %.8 A 15 év felettiek közül a 8 osztályt elvégzettek nem érik el a 90 %-ot, és rendkívül alacsony az arány a cigány lakosság esetében. A középfokú végzettségűek aránya a cigány lakosság esetében már kimutatható (!), a legképzettebb a németajkú, ezt követi a szlovák, és harmadik helyen áll a magyar lakosság. A fentiek alapján a közel 1000 cigány lakosra kb 14 fő diplomás esik, és 43 fő az középfokú végzettséget szerzett lakosok aránya, szemben a 156 magyar, a 149 német, a 104 szlovák diplomással, illetve a 399 magyar, 422 német és 343 magyar középfokú végzettségűvel. Ugyanakkor Magyarországon a XX. század kisebbségellenes politikai kurzusai miatt jelentős az asszimilált lakosság aránya, amelynek végzettségi mutatói ismeretlenek. Az Európai Unió a tagállamokat kötelezte a megfelelő statisztikák kialakítására, várhatóan a magyar statisztikai rendszer is átalakul és lehetővé teszi a megfelelő társadalmi folyamatok elemzését. Az alábbi táblázatok alapján jól látható, hogy a KDR esetében a felsőfokú iskolarendszer szűk keretrendszere mennyire kihat a kisebbségek helyzetére is. A cigány lakosság esélyei a középfokú érettségire leginkább a Közép-Magyarország régióban biztosítottak. 8 Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 451.; német 499.;szlovák 559., magyar 595.

8 A felsőfokú képzettség megszerzése a magyar lakosság esetében kiegyenlítetten alacsony a nem-központi régiókban, míg az etnikai kisebbségek esetében jóval változatosabb a kép. A nemzeti és etnikai közösségek foglalkoztatása a KDR térségében A lakosság eltérő csoportjai életciklusbeli eltéréseik alapján is más és más helyzetűek. A legmagasabb a német lakosság foglalkoztatása, és csupán a lakosság egy hatoda foglalkoztatott a cigányság esetében. Különösen magas az eltartottak száma a cigány és szlovák lakosság között. Az inaktív lakosság (Gyes, nyugdíj) aránya a legalacsonyabb a szlovákoknál, ahol az idős lakosság magas aránya a nyugdíjasok nagyszámát indokolná. A legkisebb az eltartottak száma a német lakosság esetében. Ugyanakkor a roma lakosság körében az inaktívak alacsony száma az idős lakosság hiányát mutatja.

9 Amennyiben a nemzeti-etnikai közösségek foglalkoztatásában a régiók közötti eltéréseket és hasonlóságokat vizsgáljuk, akkor alapvetően azt mondhatjuk, hogy az az általános trendekhez hasonló.9 A diagram jól mutatja, hogy a cigány lakosság foglalkoztatása a régiókban jelentősen eltér egymástól: a KDR esetében a 9,58 %-os munkanélküliség az ÉMR 13,4 %-hoz viszonyítva jelentős különbség. Nagyon magas az inaktív cigány lakosság száma a Dél-Dunántúli régióban Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 452.; német 500.;szlovák 560., magyar Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 452.; német 500.;szlovák 560., magyar 596.

10 A német lakosság esetében a munkanélküliség az országos adat alatti, míg az ÉMR és az ÉAR esetében jóval meghaladja azt. A foglalkoztatottság a három fejlett régióban 40 % feletti, a legmagasabb az inaktívak aránya a KDR esetében, míg az eltartottaké a legkevesebb. A szlovák lakosság csoportjában a KDR jellemzője, hogy viszonylag alacsony a foglalkoztatottság, szinte nincs munkanélküliség (1,9%), és a legmagasabb a régiók közül az inaktívak aránya. A magyar lakosság vonatkozásában a KDR összességében a három fejlett térség jellemzőit mutatja, míg a fejletlenebb négy régióban nagyobb arányú a munkanélküliség, magasabb az eltartottak és az inaktívak aránya. A KMR és a DDR 34 %-os foglalkoztatása mellett, az ÉAR és a DAR 30 % körüli foglalkoztatottsága a magyar lakosság esetében is elmaradott állapotokat tükröz. A KDR és a nemzetközi migráció A nemzetközi migráció a globális áramlatok egyik legfőbb folyamata. A migráció hazánkat sem kerüli el, a főbb trendjei a régió vonatkozásában a következők. A migráció mértéke a Közép-Dunántúlon Halmai Gábor kutatásai szerint 1998-ban Fejér megyében 50 %, Komárom Esztergom megyében 38 %, Veszprém megyében 30 % volt azon települések aránya ahol külföldi élt. Ebből Fejér megye települései 30 %-án élt visszatelepült magyar, 15 %-n más külföldi.

11 Komárom-Esztergomban 35 % a hazateleült magyarokat érintő település, 20 % az egyéb külföldit. Veszprémben 20 % az egyéb külföldi, 18 % a hazatelepült magyar lakosokat számláló települések aránya. Az országban Bács, Csongrád, Pest, Szabolcs és Hajdú Bihar megye települései azok, ahol a külföldiek aránya meghaladja az 50 %-ot, Fejér megye a négy legtöbb hazatelepülőt befogadók között van. Békés, Pest megye után Fejért jelöli meg, ahol a legtöbb illegális munkás található ( a települések 15 %-a), míg Komárom-Esztergom és Veszprém a legkisebbek között van (1 %).Komárom a vendégmunkások magas arányával (15 %), Veszprém a hiányukkal jellemzett (nincs 1 %),Fejér esetében 12 %-ra teszi a vendégmunkások arányát. Fejérben és Veszprémben a települési önkormányzatok alig 10 %-a érzékelte gondként a külföldiek jelenlétét Komárom 30, Győr 35, Somogy 42 %-ával szemben. Ugyanakkor Fejér, Győr és Somogy megye településeinek 30% vallotta úgy, hogy nincs gond a betelepülőkkel, és átlagosan % vallotta előnyösnek betelpülésüket. Ezzel szemben a cigányokat befogadni nem akaró települések aránya közel 60 % Komárom megyében, 50 feletti Fejérben, és 40 körüli Veszprémben, Hajdú esetében meghaladja a 70 %ot, Pest megyében közel 60 %, Tolna Komárom-Esztergomhoz hasonlóan magas.a legtoleránsabbak Baranya (23 %) és Szabolcs (31%) megyék.11 Magyarország az OECD statisztikák szerint a 2,9 %-os bevándorlási arányával a 6. az OECD tagországok között, míg a szomszédos Ausztria, Németország az USA-t is meghaladó arányt mutat. A fenti mutatók ellenére Magyarországot az EU a veszélyes országok között tartja nyilván, mivel fő az illegálisan belépők száma évente, az embercsempészet során elfogott személyek száma, az országból évente kitoloncoltak nagyságrendje főnyi az évi menekültként való belépő, és mintegy főre teszik az illegális külföldi munkavállalók számát, akik többnyire a határon túli Magyarok közül kerülnek ki. Az OECD statisztikák szerint Magyarországon 2687 afrikai (19,2) ebből 517 észak-afrikai, ázsiai (33,7), ebből 4002 kínai, 733 latin-amerikai, 3199 észak-amerikai, 367 karibi, 298 óceániai, európai uniós, egyéb európai él Sík Endre: Külföldiek Magyarországon és a velük kapcsolatos nézetek a helyi önkormányzatokban.sisák Gábor (szerk.):nemzeti és Etnikai kisebbségek Magyarországon a 20.század végén. Osiris, MTA OECD

12 A KDR térsége a fenti diagramm alapján azon régiók közé tartozik, ahol viszonylag alacsony a külföldiek száma. Azonban a Dunántúl régiói közül itt él a legtöbb külföldi. A régiókban a bevándorlók aránya eltérően oszlik meg, ám megállapítható, hogy a KMR után az alföldi régiók a legfőbb bevándorlási célpontok. A KDR magas aránya egyértelműen a bevándorlók munkalehetőségei által meghatározottak, míg az ÉMR alacsony adatai a régió gazdasági problémáira utalnak Demográfiai évkönyv KSH oldal

13 A kivándorlók száma és aránya utalhat visszatérésre, ám arra is, hogy a bevándoroltak átmeneti állomáshelynek tekintették az országot és más uniós tagállamba léptek tovább, illetve a nemzetközi tanácsadók és multinacionális cégek menedzsereinek mozgása is szóba jöhet, a diákok mellett. A statisztikai adatok alapján nem a KDR és a NYDR azok a régiók, ahol a bevándorlók (főként ukrán és román állampolgárok) leginkább honosítani kívánják magukat.14 Az OECD statisztikái is a 2001.évi népszámlálásra épülnek, azonban azzal szemben a régiókban a bevándorlók aránya nem éri el a 2 % -ot. 15 Az EU- tagállamokból való bevándorlás aránya a KMR esetében az egyik legalacsonyabb, Az legmagasabb a régiók közül a román állampolgárságúak bevándorlása a Közép-Dunántúlon. országok adatait összevetve, megállapítható, hogy Belgiumot kivéve az uniós tagállamokból bevándorlók trendje normális, ott magasabb, ahol a éves évek spanyol -olasz -görög vendégmunkásai megnövelik a létszámot. A NYDR és a DDR esetében viszont nagyon magas az uniós polgárok aránya.16 Az OECD 2005-ös statisztikái alapján mintegy az EU tagállamokból Magyarországon tartózkodó állampolgárok száma. Megyei, regionális kimutatást a statisztikák nem tartalmaznak szlovák, német, 3716 osztrák, 2685 lengyel, 2494 cseh,1738 francia, 1228 görög, 1186 brit állampolgár mellett a többi tagországból származók aránya nem éri el az 1000 fős létszámot.17 Az EU tagországokban élő magyar állampolgárok száma fő. 14 Demográfiai évkönyv KSH oldal Demográfiai évkönyv KSH oldal 16 Demográfiai évkönyv KSH oldal 17 Európai parlamenti választások. Budapest,

14 A bevándorlás regionális megoszlása a magyar kisebbségek bevándorlási folyamatai mentén alakul, ugyanakkor jól látható az északi régiók alacsonyabb érintettsége.18 A migráció és a foglalkoztatás kapcsolata A globális migrációs folyamatok jellemzői között a munkavállalási (brain drain, alacsony képzettségű, vállalkozói, menedzseri), az etnikai, a vallási, a menekültek, a nemzetközi emberkereskedelem folyamatai a legjellemzőbbek. A hazai foglalkoztatás regionális eltérései jelentősek, emellett kiemelkedik az oktatási szolgáltatások rendszere, mint migrációs célkitűzés. Az aktívcélokat megfogalmazók aránya régiónként változó. A bevándorlók között az aktív (munkavállalás, egyéb jövedelemszerző tevékenység, tanulás) személyek aránya az észak-nyugati régiókban magas, annak ellenére, hogy a déli és az alföldi régiók esetében a tanulmányi céllal érkezők a három vidéki nagy egyetemi központ által vonzottak.19 A KDR bevándorlási jellemzője tehát a bevándorlók viszonylag magas aktivitása, azon belül is a munkavállalási célzatú betelepedés Demográfiai évkönyv KSH oldal Demográfiai évkönyv KSH oldal

15 A régión belüli adatok azonban arra utalna, hogy az aktív tevékenység szempontjából Komárom-Esztergom megye vezet, beleértve a régión belüli tanulási arányokat is ( 169,89,81 fő 2003-ban). A bevándorlás, mint cél összességében a legmagasabb Fejér megyében, míg az eltérő célok ellenére is viszonylag alacsony Komárom-Esztergom megyében. Az egyes migráns csoportok abszolút számát tekintve azonban az is kirajzolódik, hogy az EU polgárok többsége a KMR-ben telepedett le, egyenlő a NYDR és a DDR esetében, míg az ÉMR és KDR esetében hasonlóak az arányok. A Közép-Dunántúl a KMR és Dél-Alföld után a legjelentősebb romániai és a legvonzóbb a KMR után az egykori jugoszláviai, a lengyel és a szlovák betelepülőknek. Számottevő a régió az amerikai állampolgárok arányát tekintve is.20 A bevándorló lakosság iskolázottsága A bevándorlók iskolázottságára nincsenek kimutatások régiónkénti adatokra bontva, azonban adiagrammból jól látszik, hogy a lakosság iskolázottsági szintje magasabb a magyar átlagnál, magasabb a régió magyar lakosságánál. A bevándorló lakosság nem változtat a kisebbségi közösségek arányán és helyzetén.a bevándorlók mellett említést kell tenni a magyar lakosság minrációjáról is, ám ezen adatok sem lebontottak régiónként. 20 Demográfiai évkönyv KSH oldal

16 Az eltérő közösségek értékeit áttekintve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon erőteljes a diplomás lakosság migrációja a fejlett országokba, ami a határon túli magyarság folyamait is jellemzi. Ennek köszönhető a határon túli magyar lakosságból a diplomások markáns beáramlása. 21 A bevándorló közösségek életciklusának dinamikája régiónként eltérő. A bevándorlók vonatkozásában a legtöbb a gyermek az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon, a legkevesebb Közép-magyarországon és a Közép-Dunántúlon. 22 Ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon, az Észak-Alföldön a Közép-Dunántúlon a felnőtt lakosság arányain belül magas az öregkorúak aránya. A gyermekkorúakra eső időskorúak aránya a közép-magyarországi, a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióban a legalacsonyabb Demográfiai évkönyv KSH oldal

17 A gyermek-, öreg-,felnőttkorúak dinamikája a lakosság különböző csoportjaiban KDR magyar bevándorló Öreg/gyermek cigány Öreg/felnőtt német szlovák Gyermek/felnőtt Amennyiben a KDR lakosságának egészét vizsgájuk a Közép-Dunántúlon, akkor megállapíthatjuk, hogy az öregedés minden csoportra illetve közösségre jellemző. Ebben a térségben (Magyarországon sem) nincs olyan etnikai közösség, amely természetes szaporodásra képes. A 2004.évi magyar állampolgársági törvényről szóló népszavazás eredményei a KDR esetében A választási térkép alapján kiemelkedett Budapest (49,12), Győr-Moson-Sopron ( 41,58) és Pest (40,33)megye, közepes a részvétel Veszprém, Komárom-Esztergom ( 38,48-38,23), Vas,Baranya, Zala, Fejér,és Baranya ( 37,68-36,19), Somogy, Tolna, Nógrád, Heves ( % körül) esetében, és rendkívül alacsony Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun megyékben.

18 Az igen szavazatok nem érték el az 50 %-ot Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya, Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala esetében az 50 %-ot, azaz a szavazók többsége az állampolgárság ellen szavazott. Különösen magas Komárom-Esztergomban a nem-re leadott szavazatok aránya. A szavazópolgárok arányában adott igenek száma a következő megoszlást mutatja: 20 % feletti: Budapest, Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas, Zala, Veszprém esetében, % közötti Fejér, Baranya, Somogy, Tolna, Komárom-Esztergom, Nógrád megyékben, 13-16% közötti Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Sajátos az elutasítások aránya: a budapesti 4,24, a pest megyei 2,27-os elutasítás mellett a lakosság a legtöbb megyében mindössze 0,5-1 %-ban vetette el a határon túli magyarok állampolgárságának megadását. A KDR régió esetében Veszprém a nyugati-régiókhoz hasonlóan, a régió másik két megyéje az országos átlagnak megfelelően adta le igenlő voksát. A nem szavazatok számában a Közép-Magyarországi Régiót kivéve nem beszélhetünk mérhető etnikai magyarellenségességről. A KDR és az euro-atlanti csatlakozás A Közép-Dunántúli Régió Magyarország kiemelt térsége volt a rendszerváltást megelőző időszakban: számos kulcsfontosságú nagyvállalat, bánya tartozott a térségbe, amely kiemelte a szocialista új városokat, Dunaújvárost, Tatabányát, illetve Székesfehérvárt, amelynek számos üzeme és cége kapcsolódott a KGST illetve a Varsói Szerződés hadimegrendeléseihez. Hasonló volt az agrárágazat helyzete is, hiszen Bábolna, Martonvásár állami gazdaságai az egész KGST piac részére állítottak elő termékeket ( broyler csirke,

19 vetőmag, stb.). A rendszerváltás ezért más térségektől eltérően nem egyszerű politikai rendszerváltást eredményezett, hanem a nemzetközi piacok azonnali összeomlását, a piacgazdaságra való átállás drasztikus sokkhatását. A térség cégeinek, vállalatainak privatizációja nagyon sok esetben nemzetközi privatizációt, működő tőkebefektetést jelentett. A térség lakossága nagyüzemekben dolgozott, és egyértelművé vált, hogy továbbra is a nemzetközi gazdaságba való integráció jelentheti a gazdasági kiemelkedést, annak ellenére, hogy viszonylag korán megindult a vállalkozásfejlesztési tevékenység. A magyar külpolitika által meghirdetett euro-atlanti csatlakozás a régió lakossága számára életfontosságú volt, hiszen a térség lakosságának megélhetése függött a kiegyensúlyozott nyugati kapcsolatrendszertől, a nagyipari, de a turisztikai vonzerőt jelentő hagyományos turisztikai mikrorégiókban is. A régió gazdaságának sikeres rekonstrukciója mellett az euro-atlanti integrációt olyan tényezők is segítették, mint a térség jelentős számú német kisebbségének családi-üzleti kapcsolatainak fölélénkülése, a német befektető tőkéscsoportok jelentős aktivitása (BadenWürtemberg tartományi hitel a közös vállalkozásfejlesztéshez). A fentiek jelentősen befolyásolták a régió lakosságának az euro-atlanti integrációhoz való viszonyát, választási magatartását. A Közép- Dunántúli Régió lakossága és az euroatlanti csatlakozás A régió lakosságának mentális beállítottságát három népszavazás és az európai uniós parlamenti választások alapján vizsgálhatjuk. Az első a NATO-tagságról szóló 1997.évi népszavazás, a második a 2003.évi európai uniós tagságról szóló népszavazás, a harmadik euro-atlanti beállítottságot mutató esemény az európai uniós parlamenti választások voltak. Úgy vélem azonban, hogy a évi státus törvényről szóló népszavazás is fontos a régió lakosságának beállítottságának érzékeltetése szempontjából. 1. Az 1997.évi NATO-tagságról szóló népszavazás a régióban. A régió lakosságának véleményét négy mutató alapján, a részvétel, az igen szavazatok aránya, a támogató és az elutasító szavazatoknak az összlakossághoz ( a teljes szavazati joggal bíró lakossághoz) mért aránya és száma alapján értékelhetjük. A Közép-Dunántúl a NATO tagságról szóló szavazás esetében a magas eredményeket mutató régiók között foglal helyet.

20 A támogató szavazatok aránya esetében is az 50 % körüli részarány jellemzi a választópolgárokhoz viszonyított mutatók alapján. A Közép-Dunántúl esetében az igenek aránya meghaladta az országos adatokat, mindkét arányszám esetén.

21 Az elutasításokat tekintetében a közép-magyarországi lakossági magatartás valamivel az országos átlag alatti. A KDR a fentiek alapján a magas részvétel, a magasabb támogatottságot és az erősebb elutasító magatartást mutató régiók közé tartozik. 23 Részvételi arány megoszlása: 55 % felett: Budapest %: Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas, Komárom-Esztergom, Baranya, %: Zala, Tolna, Somogy, Fejér, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, %: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg, A csatlakozást támogató szavazatok aránya a választójoggal bíró lakosság körében megyei megoszlás szerint: 50 % felett: Komárom-Esztergom, 45 % felett: Budapest, Győr-Sopron, Vas, Veszprém, % között: Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Zala Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, % között: Pest, Békés, Bács-Kiskun, csongrád, Jász-Nagykun, 35 % alatt:hajdú-bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg Az elutasítások aránya a szavazó a választójoggal bíró lakosság körében megyei megoszlás szerint: 8% felett:budapest, Békés, Jász-Nagykun 7,5-8 % között: Nógrád, Veszprém 7-7,5 % között: Zala, Fejér, Pest, Heves 6,5-7 % között: B_A_Z, Csongrád, Hajdú 6-6,5 % között: Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Baranya, Bács-Kiskun, 6 % alatt: Tolna, Somogy, Szabolcs Amennyiben a régión belüli képet árnyaljuk, úgy Fejér megye inkább a nem-dunántúli észak magyarországihoz hasonló részvételt, Veszprém és a Nyugat-Dunántúl (Veszprém, Vas-GyőrSopron) választási részvételi hajlandóságához hasonló adatokat adott, Komárom- Esztergom megye a kettő határán található. 23 c.

22 Komárom-Esztergom megye az 50 % feletti igen szavazattal az országos szavazatokban első helyen áll, Veszprém megye is inkább NATO tagság párti, míg Fejér a közepesen támogatók közé tartozik. A NATO tagságot elutasítók vonatkozásában viszont Veszprém az erősen elutasítók, Fejér a közepes csoportban, míg legkevésbé Komárom-Esztergom lakossága elutasító a régióban. Összességében a NATO népszavazás a KDR esetében az euro-atlanti integráció erőteljes igenlését és határozottabb elvetését mutatja, ami az ország fejlett térségeinek magatartásához hasonló. A régióból ez az attitűd jellemzi Veszprém megye és részben Komárom-Esztergom megye magatartását. 2. Az európai unióval kapcsolatos magatartás jellemzői a KDR esetében a.) Az uniós csatlakozásról szóló 2003.évi népszavazás eredményei a KDR vonatkozásában A választási részvétel az európai uniós tagság esetében jelentősen magasabb a fejlett régiókban és a KDR mutatói is ezt a magatartást tükrözik. Ugyanakkor e régiókban nem a legmagasabb az igen szavazatok aránya az érvényes szavazatokhoz viszonyítottan. Azonban amennyiben szavazópolgárok számához viszonyítjuk az igen szavazatokat, akkor KözépMagyarország, Nyugat-Magyarország és Dél-Dunántúl 40 % feletti igenjéhez képest a KDR a 40 % alatti támogatást mutató régiókhoz hasonlít, ám inkább közelít a fentebbi csoporthoz. A nem szavazatok esetében a dunántúli régiók esetében magasabb az elutasítottság a fejlett gazdasági mutatós csoport esetében, és érdekes, hogy 7 % feletti a dél-alföldi térség esetében is.

23 Részvételi arány megoszlása: 55 % felett: Budapest %: Győr-Moson-Sopron, Vas, %: Baranya,Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, %: Zala, Tolna, Somogy, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-NagykunSzolnok, Békés, Csongrád, %:, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, A csatlakozást támogató szavazatok aránya a választójoggal bíró lakosság körében megyei megoszlás szerint: 45 % felett: Budapest, % között: Győr-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom,Fejér, Veszprém, Baranya % között: Pest, Tolna, Zala, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, % között: Somogy, Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg Az elutasítások aránya a szavazó a választójoggal bíró lakosság körében megyei megoszlás szerint: 9% felett:budapest, 8 % felett: Pest 7 % felett: Győr-Sopron, Vas, Fejér, Veszprém, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun Békés, Jász-Nagykun 6 % felett: Zala, Komárom-Esztergom, Békés, Csongrád, Heves 6 % alatt: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar Az európai uniós tagsággal kapcsolatos népszavazás során a régiót alkotó megyék részvétele egységesebb volt, és itt is kimutatható egy dunántúli szavazási trend. A csatlakozást igenlők ugyancsak a fejlett klasztert jellemzően szavaztak, az elutasítás aránya viszonylag alacsony a régióban Komárom megyében. A 2004.évi európai parlamenti választások

24 A megjelenési arány a KMR és NYMR esetében érte el a 40 %-ot, a KDR és a DDR esetében volt 35 % feletti, míg a nem-dunántúli régiókban 35 % alatti a részvétel. A 2004.évi választások az első olyan választások Magyarországon, ahol más tagállamok választópolgárai is regisztráltathatták magukat. A választási regisztrációk száma rendkívül alacsony, aránylag magas a külföldi választók száma a közép-magyarországi térségben, a KDR és az NYDR, valamint az ÉMR esetében. 829 német, 349 szlovák, 330 lengyel, 94 brit, 69 olasz, 66 francia, 49 osztrák, 36 holland, 26 cseh, 24 svéd, 16 belga, 14 ír, 10 finn, 6 spanyol, 5 portugál, 4 litván, 4 dán, 3 észt, 3 luxemburgi, 2 lett, 1-1 ciprusi és szlovén polgár szavazott Magyarországon.24 Amennyiben megyékre lebontva vizsgáljuk a mutatókat, úgy 45 % felett: Budapest 40 % felett: Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém % között: Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Baranya, Somogy, Tolna, Zala, Nógrád, Heves, % között: Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 24 Európai parlamenti választások. Budapest,

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola

Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban. Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Sikertörténet lett? Idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése a TÁMOP 2.1.2 programban Szabó Csilla Marianna Dunaújvárosi Főiskola Kulcskompetenciák Idegen nyelvi kompetencia Digitális kompetencia lloydchilcott.wordpress.com

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Részvétel a felnőttképzésben

Részvétel a felnőttképzésben 2010/87 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 87. szám 2010. augusztus 05. Részvétel a felnőtt Az egész életen át tartó tanulás kiemelt szerepe az Európai Unió versenyképességének

Részletesebben

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján Lokalizáció daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon 2009-20011. 2009 2010 2011 Férfi Nő Össz

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint

- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30.

Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1. - 2013. június 30. TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Ügyfélelégedettség-mérés az egyenlõ bánásmód referensi ügyfélszolgálatokon 2009. október 1.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 7. hét Országosan nem változott az influenzaaktivitás A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Elérte hazánkat az influenzajárvány

Elérte hazánkat az influenzajárvány Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 3. hét Elérte hazánkat az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes

ZÁRÓRENDEZVÉNY. Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás. Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei. Sasvári Gábor igazgató-helyettes ZÁRÓRENDEZVÉNY Pécs és Kistérsége Foglalkoztatási Megállapodás Az Ifjúsági Garancia Program lehetőségei Sasvári Gábor igazgató-helyettes Pécs, 2014. december 11. A GDP alakulása Az ipari termelés volumenindexe

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Intenzíven terjed az influenza

Intenzíven terjed az influenza Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!)

(Az adatok a budapesti adatokat nem jelenítik meg!) Megyei egyenlõbánásmód-referensek ügyfélfogadási adatai kommunikáció, ügyfélfelégedettség-mérés, ügyfélforgalom 2009. szeptember 1. és 2015. január 31. közötti idõszakban (Az adatok a budapesti adatokat

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R

NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM. MIN [SGTIs R 3 1't' Cáitt Iromány: Érkezett : 2012 JÚN 2 6, NEMZETGAZDASÁG I MINISZTÉRIUM MIN [SGTIs R Iktatószám: NGM/t 3098 (2012) Válasz a K/7593-7611 számú írásbeli kérdésekre: Fiatalok munkaerő-piaci integrációjának

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28.

Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a fiatalok foglalkoztatásáért Budapest 2013. november 28. Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának keretében megvalósuló START-UP-MODEL Új vállalkozások létrehozásának

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ 1. Adatlapok területi megoszlása 2. Mikrobiológiai tevékenység anyagszámai 3. Laboratóriumi létszám adatok 4. M szerezettség és m ködési feltétel statisztika

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet

1/2009. (I. 20.) NFGM rendelet a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményekrıl A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31.

A 4M program magyarországi. gi gyakorlata. Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ. 2006. január 31. A 4M program magyarországi gi gyakorlata Deák Ferenc Zala Megyei Munkaügyi Központ 2006. január 31. Magyarországi gi helyzetkép Foglalkoztatási arány: ~57 % Munkanélküliségi ráta: kisebb EU átlagnál Inaktivitási

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

1. Melléklet Új rokkantsági nyugdíjasok és rehabilitációs járadékosok megyénkénti statisztikája - 2010 Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj

1. Melléklet Új rokkantsági nyugdíjasok és rehabilitációs járadékosok megyénkénti statisztikája - 2010 Rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj Terület=Budapest (Közép-Magyarország) Nyugd. életkor 43 52,7 8,1 29 47,7 9,7 72 50,7 9,1 Rokk. életkor 43 51,7 8,1 29 46,0 12,1 72 49,4 10,2 Átlagkereset 43 105 931,2 25 415,8 29 120 700,3 61 588,6 72

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet

2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 4. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

DIÁKPARLAMENT 2014-2015

DIÁKPARLAMENT 2014-2015 80 KÖZOKTATÁSBAN TANULÓ DIÁK DIÁKPARLAMENT 2014-2015 20 EGYETEMISTA / FŐISKOLÁS 10 TANÁR ÉS 10 SZÜLŐ 120 KÉPVISELŐ MODERÁTOROK SZAVAZATSZÁMLÁLÓK (MANDÁTUMA 1 TANÉVRE SZÓL) MEGVÁLASZTJA KIJELÖLI 14 ÉV FELETTI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ápr.

TÁJÉKOZTATÓ ápr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM

Szlovák állampolgárok a magyar oktatási rendszerben. Reisinger Adrienn Széchenyi István Egyetem radrienn@rkk.hu SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában (AGGLONET) WS 5 OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGÜGY 2010. április

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Kimutatás. a 2012. augusztus 27-én tartott kommunikációs gyakorlatról

Kimutatás. a 2012. augusztus 27-én tartott kommunikációs gyakorlatról 1 Kimutatás a 2012. augusztus 27-én tartott ról 36522 9:30:24 9:30:54 0 nap, 0 ó. 0 p. 29 mp. 36522 9:30:24 9:31:25 0 nap, 0 ó. 1 p. 1 mp. 36522 9:30:24 9:30:57 0 nap, 0 ó. 0 p. 32 mp. 36522 9:30:24 9:48:12

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S

KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S KD. Regionális Fejlesztési Ügynökség 8000. Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. május 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató Közép-Dunántúli régió

Részletesebben

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg

Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet. A 2008.10.11. óta hatályos szöveg Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet 7/2008. (X. 8.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga ekről A 2008.10.11.

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma

Külképviseleti választás 2. forduló. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. fordulóban szavazó választópolgárok száma Külképviseleti választás 2. (Végleges adatok alapján) 1. A külképviseleteken 2. ban szavazó választópolgárok száma 2. külképviseleti Település Ország névjegyzéki létszám (fő) 1 Abu Dhabi Egyesült Arab

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai Nemzeti Munkaügyi Hivatal A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának főbb sajátosságai a 2013. évben Budapest Készült A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető:

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben