A globalizáció és regionalizáció integráló és kirekesztő folyamatai a Közép-Dunántúlon. A KDR lakosságának vallási, felekezeti jellemzői

Átírás

1 A globalizáció és regionalizáció integráló és kirekesztő folyamatai a Közép-Dunántúlon A Közép-Dunántúli Régió térségének identitásviszonyait és folyamatait három tényező, a posztnacionális etnikai megújulás, a globális migrációs folyamatok helyi hatásai és az euroatlanti regionális integráció összetevői határozzák meg. Közép-Európa politikai térképének átalakulása a rendszerváltást követően Magyarország, és így a KDR régió identitásviszonyait is átalakította. Az átalakulásra kihatással voltak a szlovák államiság létrejötte, a német egyesítés és a német külpolitika közép-európai célkitűzései, azok megjelenése a tartományi politikák szintjén, az Európa Tanács, a NATO, az Európai Unió regionális célkitűzései. Az Európa Tanács számos határozata foglalkozott a kisebbségi kérdésekkel, amelyek tárgyában Magyarország rendkívül aktív kezdeményező. A globalizáció és regionalizáció folyamatait a transznacionalizáció (makro-regionális közösségekhez NATO, EU, egyéb szervezetekhez való tartozás, a migrációs folyamatok, a diszpóra közösségek aktivizálódása), a lokális,vallási, helyi etnikai, nyelvi közösségek megújulása jelenti. A Közép-Dunántúl térségében a transznacionalizáció párhuzamosan haladt a lokális identifikáció erősödésével és számos mutató támasztja alá a régió nemzetközi integrálódását. A KDR lakosságának vallási, felekezeti jellemzői A vallásos megújulás folyamatai Magyarországon a rendszerváltást követően számos vonatkozásban mérhetővé váltak. A vallásosság megerősödése mérhető az egyházi iskolák számának megjelenésében és megerősödésében, a vallásos egyesületek számának és tagjainak növekedésében. A folyamatok eredménye a 2001.évi népszámlálás során a vallásosság kinyilvánításában is látható, hiszen a fél évszázadnyi ateista időszakot követően a vallásos megújulás részben politikai folyamatok eredménye, részben a korábbi identitások fölerősödése. A Közép-Dunántúl a nyugat-magyarországi és észak-magyarországi régiót követően a harmadik legvallásosabb régió Magyarországon. A vallásosság közel nyolcvan százalékos.1 1 Népszámlálás Vallás, felekezet.. KSH, Budapest,

2 Arányaiban a Közép-Dunántúl a Nyugat-Dunántúl után a leginkább római katolikus megye, és ugyancsak a Nyugat-Dunántúl után itt a legkisebb a reformátusok aránya. 2 A nem-európai vallások esetében Budapesten 4 ezrelék az arány, míg a Közép-Dunántúlon és a Dél-Alföldön nem éri el az 1 ezreléket a nem-európai és egyéb alternatív vallások arány, míg a többi megyében 1 ezrelék. A Közép-Dunántúlon a két legfontosabb felekezet mellett jelentős még az evangélikusok és egyéb keresztények aránya Népszámlálás Vallás, felekezet.. KSH, Budapest, Népszámlálás Vallás, felekezet.. KSH, Budapest,

3 A Közép-Dunántúlon belül a legvallásossab és leginkább katolikus Veszprém megye, a legkevésbé vallásos Komárom-Esztergom, és legtöbb református vallású Fejér megyében található. A KDR etnikai közösségeinek alapvető jellemzői A KDR térségébe tartozó megyék és települések az ország nemzetközi integráltságában mindig is fontos szerepet töltöttek be. A régió egyes településein meghatározó arányú etnikai kisebbségek éltek, amelyek jelenléte ma is formálja a régió számos települése arculatát. A kisebbségek száma és aránya és önkormányzati képviselete a KDR térségében A 20. század nemzetközi folyamatai erőteljesen átalakították az ország etnikai kisebbségi térképét, és így a KDR kisebbségeinek száma is átalakult. Jelenleg kisebbségi lakos él a régióban és 179 kisebbségi önkormányzat működik.4 4 KSH KSH

4 A KDR a Nyugat-Dunántúli Régió után a legkisebb etnikai kisebbségi lakossággal bír, és ennek megfelelően arányos a kisebbségi önkormányzatok száma is. A régióban a legtöbb kisebbség Komárom-Esztergom megyében él (10870), amelyek főként német, szlovák lakosok. Ugyanakkor a kisebbségi önkormányzatok száma Veszprémben a legmagasabb, ami az aprófalvas településszerkezet következménye. A régió kisebbségek lakta településein is létrejöttek az önkormányzatok, azaz 54 településen cigány, 78 településen német, 12 településen szlovák önkormányzatok. Mindez arra utal, hogy a régió településeiből mintegy 130 érintett valamilyen kisebbségi ügyben. A kisebbségeknek a civil szervezetei eltérőek. A NEKH honlapján a régióban15 német civil szervezet működik. Szlovákot nem találtunk.5 A cigányság az egyetlen olyan kisebbség, amelynek nem csupán kulturális és hagyományőrző, hanem politikai szervezetei is működnek. A Közép_Dunántúl régió nemzeti és etnikai közösségeinek összehasonlító demográfiai jellemzői A KDR demográfiai jellemzői részletesen bemutatottak, ugyanakkor célszerű áttekinteni a nemzeti és etnikai közösségek életciklusát. Az alábbi táblázat jól érzékelteti a régió közösségeinek korfáját. A KDR kisebbségei közül a szlovák és a német jelentősen elöregedtek, míg a cigány lakosság esetében döbbenetesen alacsony a 60 éven felüliek aránya. 5 NEKH

5 A régióban a gyermekek számát tekintve a legveszélyeztetettebb kisebbség a német, az idősek számát tekintve pedig a szlovák. Amennyiben a lakosság korfáját megvizsgáljuk, úgy a magyar lakosságé a viszonylag legegészségesebb, veszélyeztetett a német, az olasz és a cigány lakosság is. Ez utóbbi csoport veszélyeztetettségét az adja, hogy a lakosság mindössze 4,45 %-a éri el a hatvan éves kort.6 Amennyiben a demográfiai adatok vonatkozásában az eltartandó generációk számát vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a szlovák és a német lakosság körében szinte eléri az 50et az idősek száma, figyelmeztetően alacsony ugyanakkor a cigányok esetében. (Magyarországon nincs adat a kisebbségek várható élettartamára, csakúgy mint egészségügyi és szociális állapotára, az igazságügyi jellemzőkre a KSH rendszeres kimutatásaiban.). 6 Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 442.; német 490.;szlovák 550., magyar 586.

6 A 100 gyermekkorúra jutó öregkorúak aránya szinte kimutathatatlan a cigány lakosság esetében, a szlovákok adatai Fejérben (4000) és Veszprémben (1000) értelmezhetetlenek.azonban jól látszik a német és szlovák lakosság veszélyeztetettsége a generációsor alapján.7 A cigány lakosság esetében sem biztosított a régióban a lakosság természetes növekedése, hiszen amennyiben egy pár egy gyermeket nevel, akkor is alacsony a növekedési ráta, ami a felnőttek korai halálozásával fölerősödik. A német és szlovák lakosság esetében a kisebbségek 1-2 generáció esetében eltűnhetnek, amennyiben nem történik valamilyen más forrású növekedés. A veszélyeztetett lakosság sorában ott a magyar is, hiszen 4 felnőtt lakosra esik egy gyermek. Az etnikai közösségek veszélyeztetettsége mellett meg kell említenünk azt a tényt is, hogy az etnikai közösségek létszámának alakulása a 20.században sajátos dinamikát mutat a két világháború eseményei és politikai következményei miatt ben nem-magyar 7 Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 437.; német 491.;szlovák 551., magyar 587.

7 lakos (7,1 %), 1949-ben (1,4%), 1960-ban (1,8 %), 1990-ben (1,5 %), 2001-ben fő (6,15). A kilencvenes években megnövekedett létszám köszönhető a kisebbségek lélekszáma növekedésének (cigány lakosság), a kisebbségek önbevallása nyugodt körülményeinek. A nemzeti és etnikai közösségek összehasonlító iskoláztatási mutatói a Közép-Dunántúlon A régióban eltérő a lakosság kisebbségi csoportjainak iskolázottsága. Addig, amíg a magyar, német, szlovák lakosság körében 1 % alatti (0,1 német, 0,4 magyar, 0,8 szlovák) azon lakosok száma, akik 10 éves korúkig nem végeztek el egyetlen általános iskolai osztályt sem, addig a cigány fiatalok esetében 6,5 %.8 A 15 év felettiek közül a 8 osztályt elvégzettek nem érik el a 90 %-ot, és rendkívül alacsony az arány a cigány lakosság esetében. A középfokú végzettségűek aránya a cigány lakosság esetében már kimutatható (!), a legképzettebb a németajkú, ezt követi a szlovák, és harmadik helyen áll a magyar lakosság. A fentiek alapján a közel 1000 cigány lakosra kb 14 fő diplomás esik, és 43 fő az középfokú végzettséget szerzett lakosok aránya, szemben a 156 magyar, a 149 német, a 104 szlovák diplomással, illetve a 399 magyar, 422 német és 343 magyar középfokú végzettségűvel. Ugyanakkor Magyarországon a XX. század kisebbségellenes politikai kurzusai miatt jelentős az asszimilált lakosság aránya, amelynek végzettségi mutatói ismeretlenek. Az Európai Unió a tagállamokat kötelezte a megfelelő statisztikák kialakítására, várhatóan a magyar statisztikai rendszer is átalakul és lehetővé teszi a megfelelő társadalmi folyamatok elemzését. Az alábbi táblázatok alapján jól látható, hogy a KDR esetében a felsőfokú iskolarendszer szűk keretrendszere mennyire kihat a kisebbségek helyzetére is. A cigány lakosság esélyei a középfokú érettségire leginkább a Közép-Magyarország régióban biztosítottak. 8 Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 451.; német 499.;szlovák 559., magyar 595.

8 A felsőfokú képzettség megszerzése a magyar lakosság esetében kiegyenlítetten alacsony a nem-központi régiókban, míg az etnikai kisebbségek esetében jóval változatosabb a kép. A nemzeti és etnikai közösségek foglalkoztatása a KDR térségében A lakosság eltérő csoportjai életciklusbeli eltéréseik alapján is más és más helyzetűek. A legmagasabb a német lakosság foglalkoztatása, és csupán a lakosság egy hatoda foglalkoztatott a cigányság esetében. Különösen magas az eltartottak száma a cigány és szlovák lakosság között. Az inaktív lakosság (Gyes, nyugdíj) aránya a legalacsonyabb a szlovákoknál, ahol az idős lakosság magas aránya a nyugdíjasok nagyszámát indokolná. A legkisebb az eltartottak száma a német lakosság esetében. Ugyanakkor a roma lakosság körében az inaktívak alacsony száma az idős lakosság hiányát mutatja.

9 Amennyiben a nemzeti-etnikai közösségek foglalkoztatásában a régiók közötti eltéréseket és hasonlóságokat vizsgáljuk, akkor alapvetően azt mondhatjuk, hogy az az általános trendekhez hasonló.9 A diagram jól mutatja, hogy a cigány lakosság foglalkoztatása a régiókban jelentősen eltér egymástól: a KDR esetében a 9,58 %-os munkanélküliség az ÉMR 13,4 %-hoz viszonyítva jelentős különbség. Nagyon magas az inaktív cigány lakosság száma a Dél-Dunántúli régióban Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 452.; német 500.;szlovák 560., magyar Népszámlálás A Magyarországon bejegyzett kisebbségek adatai. KSH, Budapest, 2004.cigány 452.; német 500.;szlovák 560., magyar 596.

10 A német lakosság esetében a munkanélküliség az országos adat alatti, míg az ÉMR és az ÉAR esetében jóval meghaladja azt. A foglalkoztatottság a három fejlett régióban 40 % feletti, a legmagasabb az inaktívak aránya a KDR esetében, míg az eltartottaké a legkevesebb. A szlovák lakosság csoportjában a KDR jellemzője, hogy viszonylag alacsony a foglalkoztatottság, szinte nincs munkanélküliség (1,9%), és a legmagasabb a régiók közül az inaktívak aránya. A magyar lakosság vonatkozásában a KDR összességében a három fejlett térség jellemzőit mutatja, míg a fejletlenebb négy régióban nagyobb arányú a munkanélküliség, magasabb az eltartottak és az inaktívak aránya. A KMR és a DDR 34 %-os foglalkoztatása mellett, az ÉAR és a DAR 30 % körüli foglalkoztatottsága a magyar lakosság esetében is elmaradott állapotokat tükröz. A KDR és a nemzetközi migráció A nemzetközi migráció a globális áramlatok egyik legfőbb folyamata. A migráció hazánkat sem kerüli el, a főbb trendjei a régió vonatkozásában a következők. A migráció mértéke a Közép-Dunántúlon Halmai Gábor kutatásai szerint 1998-ban Fejér megyében 50 %, Komárom Esztergom megyében 38 %, Veszprém megyében 30 % volt azon települések aránya ahol külföldi élt. Ebből Fejér megye települései 30 %-án élt visszatelepült magyar, 15 %-n más külföldi.

11 Komárom-Esztergomban 35 % a hazateleült magyarokat érintő település, 20 % az egyéb külföldit. Veszprémben 20 % az egyéb külföldi, 18 % a hazatelepült magyar lakosokat számláló települések aránya. Az országban Bács, Csongrád, Pest, Szabolcs és Hajdú Bihar megye települései azok, ahol a külföldiek aránya meghaladja az 50 %-ot, Fejér megye a négy legtöbb hazatelepülőt befogadók között van. Békés, Pest megye után Fejért jelöli meg, ahol a legtöbb illegális munkás található ( a települések 15 %-a), míg Komárom-Esztergom és Veszprém a legkisebbek között van (1 %).Komárom a vendégmunkások magas arányával (15 %), Veszprém a hiányukkal jellemzett (nincs 1 %),Fejér esetében 12 %-ra teszi a vendégmunkások arányát. Fejérben és Veszprémben a települési önkormányzatok alig 10 %-a érzékelte gondként a külföldiek jelenlétét Komárom 30, Győr 35, Somogy 42 %-ával szemben. Ugyanakkor Fejér, Győr és Somogy megye településeinek 30% vallotta úgy, hogy nincs gond a betelepülőkkel, és átlagosan % vallotta előnyösnek betelpülésüket. Ezzel szemben a cigányokat befogadni nem akaró települések aránya közel 60 % Komárom megyében, 50 feletti Fejérben, és 40 körüli Veszprémben, Hajdú esetében meghaladja a 70 %ot, Pest megyében közel 60 %, Tolna Komárom-Esztergomhoz hasonlóan magas.a legtoleránsabbak Baranya (23 %) és Szabolcs (31%) megyék.11 Magyarország az OECD statisztikák szerint a 2,9 %-os bevándorlási arányával a 6. az OECD tagországok között, míg a szomszédos Ausztria, Németország az USA-t is meghaladó arányt mutat. A fenti mutatók ellenére Magyarországot az EU a veszélyes országok között tartja nyilván, mivel fő az illegálisan belépők száma évente, az embercsempészet során elfogott személyek száma, az országból évente kitoloncoltak nagyságrendje főnyi az évi menekültként való belépő, és mintegy főre teszik az illegális külföldi munkavállalók számát, akik többnyire a határon túli Magyarok közül kerülnek ki. Az OECD statisztikák szerint Magyarországon 2687 afrikai (19,2) ebből 517 észak-afrikai, ázsiai (33,7), ebből 4002 kínai, 733 latin-amerikai, 3199 észak-amerikai, 367 karibi, 298 óceániai, európai uniós, egyéb európai él Sík Endre: Külföldiek Magyarországon és a velük kapcsolatos nézetek a helyi önkormányzatokban.sisák Gábor (szerk.):nemzeti és Etnikai kisebbségek Magyarországon a 20.század végén. Osiris, MTA OECD

12 A KDR térsége a fenti diagramm alapján azon régiók közé tartozik, ahol viszonylag alacsony a külföldiek száma. Azonban a Dunántúl régiói közül itt él a legtöbb külföldi. A régiókban a bevándorlók aránya eltérően oszlik meg, ám megállapítható, hogy a KMR után az alföldi régiók a legfőbb bevándorlási célpontok. A KDR magas aránya egyértelműen a bevándorlók munkalehetőségei által meghatározottak, míg az ÉMR alacsony adatai a régió gazdasági problémáira utalnak Demográfiai évkönyv KSH oldal

13 A kivándorlók száma és aránya utalhat visszatérésre, ám arra is, hogy a bevándoroltak átmeneti állomáshelynek tekintették az országot és más uniós tagállamba léptek tovább, illetve a nemzetközi tanácsadók és multinacionális cégek menedzsereinek mozgása is szóba jöhet, a diákok mellett. A statisztikai adatok alapján nem a KDR és a NYDR azok a régiók, ahol a bevándorlók (főként ukrán és román állampolgárok) leginkább honosítani kívánják magukat.14 Az OECD statisztikái is a 2001.évi népszámlálásra épülnek, azonban azzal szemben a régiókban a bevándorlók aránya nem éri el a 2 % -ot. 15 Az EU- tagállamokból való bevándorlás aránya a KMR esetében az egyik legalacsonyabb, Az legmagasabb a régiók közül a román állampolgárságúak bevándorlása a Közép-Dunántúlon. országok adatait összevetve, megállapítható, hogy Belgiumot kivéve az uniós tagállamokból bevándorlók trendje normális, ott magasabb, ahol a éves évek spanyol -olasz -görög vendégmunkásai megnövelik a létszámot. A NYDR és a DDR esetében viszont nagyon magas az uniós polgárok aránya.16 Az OECD 2005-ös statisztikái alapján mintegy az EU tagállamokból Magyarországon tartózkodó állampolgárok száma. Megyei, regionális kimutatást a statisztikák nem tartalmaznak szlovák, német, 3716 osztrák, 2685 lengyel, 2494 cseh,1738 francia, 1228 görög, 1186 brit állampolgár mellett a többi tagországból származók aránya nem éri el az 1000 fős létszámot.17 Az EU tagországokban élő magyar állampolgárok száma fő. 14 Demográfiai évkönyv KSH oldal Demográfiai évkönyv KSH oldal 16 Demográfiai évkönyv KSH oldal 17 Európai parlamenti választások. Budapest,

14 A bevándorlás regionális megoszlása a magyar kisebbségek bevándorlási folyamatai mentén alakul, ugyanakkor jól látható az északi régiók alacsonyabb érintettsége.18 A migráció és a foglalkoztatás kapcsolata A globális migrációs folyamatok jellemzői között a munkavállalási (brain drain, alacsony képzettségű, vállalkozói, menedzseri), az etnikai, a vallási, a menekültek, a nemzetközi emberkereskedelem folyamatai a legjellemzőbbek. A hazai foglalkoztatás regionális eltérései jelentősek, emellett kiemelkedik az oktatási szolgáltatások rendszere, mint migrációs célkitűzés. Az aktívcélokat megfogalmazók aránya régiónként változó. A bevándorlók között az aktív (munkavállalás, egyéb jövedelemszerző tevékenység, tanulás) személyek aránya az észak-nyugati régiókban magas, annak ellenére, hogy a déli és az alföldi régiók esetében a tanulmányi céllal érkezők a három vidéki nagy egyetemi központ által vonzottak.19 A KDR bevándorlási jellemzője tehát a bevándorlók viszonylag magas aktivitása, azon belül is a munkavállalási célzatú betelepedés Demográfiai évkönyv KSH oldal Demográfiai évkönyv KSH oldal

15 A régión belüli adatok azonban arra utalna, hogy az aktív tevékenység szempontjából Komárom-Esztergom megye vezet, beleértve a régión belüli tanulási arányokat is ( 169,89,81 fő 2003-ban). A bevándorlás, mint cél összességében a legmagasabb Fejér megyében, míg az eltérő célok ellenére is viszonylag alacsony Komárom-Esztergom megyében. Az egyes migráns csoportok abszolút számát tekintve azonban az is kirajzolódik, hogy az EU polgárok többsége a KMR-ben telepedett le, egyenlő a NYDR és a DDR esetében, míg az ÉMR és KDR esetében hasonlóak az arányok. A Közép-Dunántúl a KMR és Dél-Alföld után a legjelentősebb romániai és a legvonzóbb a KMR után az egykori jugoszláviai, a lengyel és a szlovák betelepülőknek. Számottevő a régió az amerikai állampolgárok arányát tekintve is.20 A bevándorló lakosság iskolázottsága A bevándorlók iskolázottságára nincsenek kimutatások régiónkénti adatokra bontva, azonban adiagrammból jól látszik, hogy a lakosság iskolázottsági szintje magasabb a magyar átlagnál, magasabb a régió magyar lakosságánál. A bevándorló lakosság nem változtat a kisebbségi közösségek arányán és helyzetén.a bevándorlók mellett említést kell tenni a magyar lakosság minrációjáról is, ám ezen adatok sem lebontottak régiónként. 20 Demográfiai évkönyv KSH oldal

16 Az eltérő közösségek értékeit áttekintve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon erőteljes a diplomás lakosság migrációja a fejlett országokba, ami a határon túli magyarság folyamait is jellemzi. Ennek köszönhető a határon túli magyar lakosságból a diplomások markáns beáramlása. 21 A bevándorló közösségek életciklusának dinamikája régiónként eltérő. A bevándorlók vonatkozásában a legtöbb a gyermek az Észak-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon, a legkevesebb Közép-magyarországon és a Közép-Dunántúlon. 22 Ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon, az Észak-Alföldön a Közép-Dunántúlon a felnőtt lakosság arányain belül magas az öregkorúak aránya. A gyermekkorúakra eső időskorúak aránya a közép-magyarországi, a közép-dunántúli és a dél-alföldi régióban a legalacsonyabb Demográfiai évkönyv KSH oldal

17 A gyermek-, öreg-,felnőttkorúak dinamikája a lakosság különböző csoportjaiban KDR magyar bevándorló Öreg/gyermek cigány Öreg/felnőtt német szlovák Gyermek/felnőtt Amennyiben a KDR lakosságának egészét vizsgájuk a Közép-Dunántúlon, akkor megállapíthatjuk, hogy az öregedés minden csoportra illetve közösségre jellemző. Ebben a térségben (Magyarországon sem) nincs olyan etnikai közösség, amely természetes szaporodásra képes. A 2004.évi magyar állampolgársági törvényről szóló népszavazás eredményei a KDR esetében A választási térkép alapján kiemelkedett Budapest (49,12), Győr-Moson-Sopron ( 41,58) és Pest (40,33)megye, közepes a részvétel Veszprém, Komárom-Esztergom ( 38,48-38,23), Vas,Baranya, Zala, Fejér,és Baranya ( 37,68-36,19), Somogy, Tolna, Nógrád, Heves ( % körül) esetében, és rendkívül alacsony Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun megyékben.

18 Az igen szavazatok nem érték el az 50 %-ot Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya, Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala esetében az 50 %-ot, azaz a szavazók többsége az állampolgárság ellen szavazott. Különösen magas Komárom-Esztergomban a nem-re leadott szavazatok aránya. A szavazópolgárok arányában adott igenek száma a következő megoszlást mutatja: 20 % feletti: Budapest, Győr-Moson-Sopron, Pest, Vas, Zala, Veszprém esetében, % közötti Fejér, Baranya, Somogy, Tolna, Komárom-Esztergom, Nógrád megyékben, 13-16% közötti Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben. Sajátos az elutasítások aránya: a budapesti 4,24, a pest megyei 2,27-os elutasítás mellett a lakosság a legtöbb megyében mindössze 0,5-1 %-ban vetette el a határon túli magyarok állampolgárságának megadását. A KDR régió esetében Veszprém a nyugati-régiókhoz hasonlóan, a régió másik két megyéje az országos átlagnak megfelelően adta le igenlő voksát. A nem szavazatok számában a Közép-Magyarországi Régiót kivéve nem beszélhetünk mérhető etnikai magyarellenségességről. A KDR és az euro-atlanti csatlakozás A Közép-Dunántúli Régió Magyarország kiemelt térsége volt a rendszerváltást megelőző időszakban: számos kulcsfontosságú nagyvállalat, bánya tartozott a térségbe, amely kiemelte a szocialista új városokat, Dunaújvárost, Tatabányát, illetve Székesfehérvárt, amelynek számos üzeme és cége kapcsolódott a KGST illetve a Varsói Szerződés hadimegrendeléseihez. Hasonló volt az agrárágazat helyzete is, hiszen Bábolna, Martonvásár állami gazdaságai az egész KGST piac részére állítottak elő termékeket ( broyler csirke,

19 vetőmag, stb.). A rendszerváltás ezért más térségektől eltérően nem egyszerű politikai rendszerváltást eredményezett, hanem a nemzetközi piacok azonnali összeomlását, a piacgazdaságra való átállás drasztikus sokkhatását. A térség cégeinek, vállalatainak privatizációja nagyon sok esetben nemzetközi privatizációt, működő tőkebefektetést jelentett. A térség lakossága nagyüzemekben dolgozott, és egyértelművé vált, hogy továbbra is a nemzetközi gazdaságba való integráció jelentheti a gazdasági kiemelkedést, annak ellenére, hogy viszonylag korán megindult a vállalkozásfejlesztési tevékenység. A magyar külpolitika által meghirdetett euro-atlanti csatlakozás a régió lakossága számára életfontosságú volt, hiszen a térség lakosságának megélhetése függött a kiegyensúlyozott nyugati kapcsolatrendszertől, a nagyipari, de a turisztikai vonzerőt jelentő hagyományos turisztikai mikrorégiókban is. A régió gazdaságának sikeres rekonstrukciója mellett az euro-atlanti integrációt olyan tényezők is segítették, mint a térség jelentős számú német kisebbségének családi-üzleti kapcsolatainak fölélénkülése, a német befektető tőkéscsoportok jelentős aktivitása (BadenWürtemberg tartományi hitel a közös vállalkozásfejlesztéshez). A fentiek jelentősen befolyásolták a régió lakosságának az euro-atlanti integrációhoz való viszonyát, választási magatartását. A Közép- Dunántúli Régió lakossága és az euroatlanti csatlakozás A régió lakosságának mentális beállítottságát három népszavazás és az európai uniós parlamenti választások alapján vizsgálhatjuk. Az első a NATO-tagságról szóló 1997.évi népszavazás, a második a 2003.évi európai uniós tagságról szóló népszavazás, a harmadik euro-atlanti beállítottságot mutató esemény az európai uniós parlamenti választások voltak. Úgy vélem azonban, hogy a évi státus törvényről szóló népszavazás is fontos a régió lakosságának beállítottságának érzékeltetése szempontjából. 1. Az 1997.évi NATO-tagságról szóló népszavazás a régióban. A régió lakosságának véleményét négy mutató alapján, a részvétel, az igen szavazatok aránya, a támogató és az elutasító szavazatoknak az összlakossághoz ( a teljes szavazati joggal bíró lakossághoz) mért aránya és száma alapján értékelhetjük. A Közép-Dunántúl a NATO tagságról szóló szavazás esetében a magas eredményeket mutató régiók között foglal helyet.

20 A támogató szavazatok aránya esetében is az 50 % körüli részarány jellemzi a választópolgárokhoz viszonyított mutatók alapján. A Közép-Dunántúl esetében az igenek aránya meghaladta az országos adatokat, mindkét arányszám esetén.

21 Az elutasításokat tekintetében a közép-magyarországi lakossági magatartás valamivel az országos átlag alatti. A KDR a fentiek alapján a magas részvétel, a magasabb támogatottságot és az erősebb elutasító magatartást mutató régiók közé tartozik. 23 Részvételi arány megoszlása: 55 % felett: Budapest %: Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Vas, Komárom-Esztergom, Baranya, %: Zala, Tolna, Somogy, Fejér, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, %: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, SzabolcsSzatmár-Bereg, A csatlakozást támogató szavazatok aránya a választójoggal bíró lakosság körében megyei megoszlás szerint: 50 % felett: Komárom-Esztergom, 45 % felett: Budapest, Győr-Sopron, Vas, Veszprém, % között: Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Zala Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, % között: Pest, Békés, Bács-Kiskun, csongrád, Jász-Nagykun, 35 % alatt:hajdú-bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg Az elutasítások aránya a szavazó a választójoggal bíró lakosság körében megyei megoszlás szerint: 8% felett:budapest, Békés, Jász-Nagykun 7,5-8 % között: Nógrád, Veszprém 7-7,5 % között: Zala, Fejér, Pest, Heves 6,5-7 % között: B_A_Z, Csongrád, Hajdú 6-6,5 % között: Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Baranya, Bács-Kiskun, 6 % alatt: Tolna, Somogy, Szabolcs Amennyiben a régión belüli képet árnyaljuk, úgy Fejér megye inkább a nem-dunántúli észak magyarországihoz hasonló részvételt, Veszprém és a Nyugat-Dunántúl (Veszprém, Vas-GyőrSopron) választási részvételi hajlandóságához hasonló adatokat adott, Komárom- Esztergom megye a kettő határán található c.

22 Komárom-Esztergom megye az 50 % feletti igen szavazattal az országos szavazatokban első helyen áll, Veszprém megye is inkább NATO tagság párti, míg Fejér a közepesen támogatók közé tartozik. A NATO tagságot elutasítók vonatkozásában viszont Veszprém az erősen elutasítók, Fejér a közepes csoportban, míg legkevésbé Komárom-Esztergom lakossága elutasító a régióban. Összességében a NATO népszavazás a KDR esetében az euro-atlanti integráció erőteljes igenlését és határozottabb elvetését mutatja, ami az ország fejlett térségeinek magatartásához hasonló. A régióból ez az attitűd jellemzi Veszprém megye és részben Komárom-Esztergom megye magatartását. 2. Az európai unióval kapcsolatos magatartás jellemzői a KDR esetében a.) Az uniós csatlakozásról szóló 2003.évi népszavazás eredményei a KDR vonatkozásában A választási részvétel az európai uniós tagság esetében jelentősen magasabb a fejlett régiókban és a KDR mutatói is ezt a magatartást tükrözik. Ugyanakkor e régiókban nem a legmagasabb az igen szavazatok aránya az érvényes szavazatokhoz viszonyítottan. Azonban amennyiben szavazópolgárok számához viszonyítjuk az igen szavazatokat, akkor KözépMagyarország, Nyugat-Magyarország és Dél-Dunántúl 40 % feletti igenjéhez képest a KDR a 40 % alatti támogatást mutató régiókhoz hasonlít, ám inkább közelít a fentebbi csoporthoz. A nem szavazatok esetében a dunántúli régiók esetében magasabb az elutasítottság a fejlett gazdasági mutatós csoport esetében, és érdekes, hogy 7 % feletti a dél-alföldi térség esetében is.

23 Részvételi arány megoszlása: 55 % felett: Budapest %: Győr-Moson-Sopron, Vas, %: Baranya,Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Pest, %: Zala, Tolna, Somogy, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-NagykunSzolnok, Békés, Csongrád, %:, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, A csatlakozást támogató szavazatok aránya a választójoggal bíró lakosság körében megyei megoszlás szerint: 45 % felett: Budapest, % között: Győr-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom,Fejér, Veszprém, Baranya % között: Pest, Tolna, Zala, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, % között: Somogy, Békés, Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg Az elutasítások aránya a szavazó a választójoggal bíró lakosság körében megyei megoszlás szerint: 9% felett:budapest, 8 % felett: Pest 7 % felett: Győr-Sopron, Vas, Fejér, Veszprém, Somogy, Tolna, Bács-Kiskun Békés, Jász-Nagykun 6 % felett: Zala, Komárom-Esztergom, Békés, Csongrád, Heves 6 % alatt: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar Az európai uniós tagsággal kapcsolatos népszavazás során a régiót alkotó megyék részvétele egységesebb volt, és itt is kimutatható egy dunántúli szavazási trend. A csatlakozást igenlők ugyancsak a fejlett klasztert jellemzően szavaztak, az elutasítás aránya viszonylag alacsony a régióban Komárom megyében. A 2004.évi európai parlamenti választások

24 A megjelenési arány a KMR és NYMR esetében érte el a 40 %-ot, a KDR és a DDR esetében volt 35 % feletti, míg a nem-dunántúli régiókban 35 % alatti a részvétel. A 2004.évi választások az első olyan választások Magyarországon, ahol más tagállamok választópolgárai is regisztráltathatták magukat. A választási regisztrációk száma rendkívül alacsony, aránylag magas a külföldi választók száma a közép-magyarországi térségben, a KDR és az NYDR, valamint az ÉMR esetében. 829 német, 349 szlovák, 330 lengyel, 94 brit, 69 olasz, 66 francia, 49 osztrák, 36 holland, 26 cseh, 24 svéd, 16 belga, 14 ír, 10 finn, 6 spanyol, 5 portugál, 4 litván, 4 dán, 3 észt, 3 luxemburgi, 2 lett, 1-1 ciprusi és szlovén polgár szavazott Magyarországon.24 Amennyiben megyékre lebontva vizsgáljuk a mutatókat, úgy 45 % felett: Budapest 40 % felett: Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém % között: Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Baranya, Somogy, Tolna, Zala, Nógrád, Heves, % között: Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, 24 Európai parlamenti választások. Budapest,