A TIZENÖTÖDIK SZÁZAD TÖRTÉNETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TIZENÖTÖDIK SZÁZAD TÖRTÉNETE"

Átírás

1 A TIZENÖTÖDIK SZÁZAD TÖRTÉNETE

2 292

3 Az ország és népei Boldog lehetsz szerencsés Magyarország Ha az okleveleken Zsigmond vagy Mátyás uralkodói címeire pillantunk, szembeötlik, hogy Magyarország mellett más országok, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria, Kumánia és Bulgária nevét is feltüntették. A címek azonban sok esetben csupán jogigényeket fejeztek ki, semmint valóságos hatalmat. A 15. században Galícia és Lodoméria például teljes egészében a Lengyel Királyság részét alkotta (ma területén Lengyelország és Ukrajna osztozik), míg Kumánián nagyjából Havasalföld és Moldva területét (a mai Romániának a Kárpátok vonulatán kívüli tájai és Moldávia) értették. A két vajdaság ugyan idônként elismerte a magyar uralkodó fôségét, de önálló életet élt. Havasalföld ügyeibe mind többször avatkozott bele a török, míg Moldva fejedelmei a szomszédos három nagyhatalom (a Magyar, a Lengyel Királyság és az Oszmán Birodalom) között egyensúlyoztak. Ráma Bosznia déli részére tehetô. Bosznia és Szerbia a török uralomig csak laza szálakkal kötôdött a Magyar Királysághoz, bár uralkodóik kénytelenek voltak elismerni uralkodóink fôségét. A század folyamán mindkét országból kisebb-nagyobb területeket csatoltak Magyarországhoz. Az Adriai-tenger partvidékén fekvô Dalmácia városai és várai többségén 1420 után velencei zászló lengett. A messzi délen fekvô Ragúza 1458-tól adót fizetett a töröknek (ennek összege 1481-tôl dukát), cserébe azonban kereskedôi tovább folytathatták üzleteiket a Balkánon. A független városállam vezetôi mégis ragaszkodtak ahhoz, hogy országukat a Magyar Korona részének tekintsék. Nem véletlenül, hisz a csak jelképesnek számító magyar uralom némi védelmet jelentett mind a törökökkel, mind pedig Velencével szemben. A sok királyságból a magyar királyok tehát csupán Horvátországot mondhatták valóban a magukénak. A Magyar Királyságot a kor Európájának nagyobb államai között tartották számon. Nem véletlenül, hisz Magyarország és Szlavónia mintegy 320 ezer négyzetkilométernyi területet ölelt fel. Horvátországgal és a Száván túli bánságokkal együtt azonban Mátyás uralkodása idején valószínûleg meghaladta a 350 ezer négyzetkilométert is. Az egykori Magyarország földrajzi viszonyainak a megismerésekor különbözô források információit hasznosítják a kutatók. Például a földesurak közötti perek során megjárták a vitatott birtok határait. Eme határjárásokat az oklevelek máig megôrizték. Külföldi 293

4 A T I Z E N Ö T Ö D I K S Z Á Z A D T Ö R T É N E T E utazók is megfordultak nálunk. A humanizmus a tudósok érdeklôdését a természet, a földrajzi táj, az egyes országok viszonyai felé irányította. Ezt látjuk például a Jagelló-kori költô, Hagymássy Bálint fejezetünk címéül szolgáló költeményében: Boldog lehetsz szerencsés Magyarország, derûs éghajlat fürdeti a tájad, kerek világon sehol gazdagabb föld, termékenyebb táj nincsen a tiédnél.... Isten kegyébôl kincsben, gazdagságban el nem maradsz te egyetlen országtól (Takáts Gyula fordítása) Véleménye elfogult ugyan, de nemigen tér el attól, amit a külföldiek lejegyzésre érdemesnek tartottak. A kor történésze számára természetes volt, hogy az események földrajzi környezetét megrajzolja, nem feledkezve el arról, hogy egy-egy tájat, folyót miként neveztek meg az antik auktorok. Nem csoda, hogy a szicíliai Ransano az 1480-as évek végén írott magyar történeti összefoglalóját országleírással kezdte. A szintén olasz történetíró, Bonfini ugyancsak részletesen foglalkozott Magyarország földjével, városaival. A Mohács elôtti királyi kancellária titkára (évtizedek múlva esztergomi érsek), Oláh Miklós tollából különösen szép földrajzi áttekintés maradt korunkra. Ô már hazájaként ismerte ezt az országot. Igaz, ez a munka 1526 után íródott, de a szerzô szeme elôtt a mohácsi katasztrófa, a török és a belháborúk véres eseményei elôtti boldog korszak képe lebegett. A humanista tudósok támaszkodtak saját tudásukra meg mindarra, amit érdeklôdésükre a magyarországiak válaszoltak. Segítségül hívhatták a térképet. A kor nem nélkülözhette a tájékozódásnak ezt az eszközét. A hadjáratok vezérei szintén hasznosították a vázlatokat ben egy, a Duna vonalához kapcsolódó perhez rajzot mellékeltek ben rajzolták azt a térképet, amely alighanem az említett olasz szerzôk elôtt sem volt ismeretlen. Az 1470-es és 80-as években fordult meg Budán a firenzei festô, kiadó, kozmográfus, Francesco Roselli, akit Közép-Európa térképéért dicsérhetünk. Már az 1500-as években elkészült Magyarország elsô teljes térképe. Szerzôje Bakócz Tamás prímás egykori titkára, Lázár deák volt, aki 1528-ban publikálta munkáját. Igaz, mai szemmel a mû gyatrának hat, még tájolása sem egységes. Ám a kor viszonyait tekintve pontos alkotás született, amely ráadásul 1400 földrajzi nevet tartalmazott (közte 1270 településnév). Néhány esztendô, és 1532-ben megjelent az erdélyi szász tudós és reformátor, Honterus János Erdélyrôl készült térképe. A helységeket apró kis városábrázolások teszik szemléletessé. Nem mondhatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során a földrajzi környezet alig változott volna. A folyók vonala több helyütt módosult. Hajdan például Pozsonytól a fô Duna-ág nem a mostani mederben folyt, hanem Nyárasdig a mai Kis-Dunát követte, s ezután fordult délnek. Ebben az idôben Gyôr a fôág s nem a Mosoni-Duna mellett feküdt. Szekszárd egykor Dunaparti város volt. A malmok és a hajók vontatóútvonala védelmében (ahol erre lehetôség adódott) régen is ügyeltek a part LÁZÁR DEÁK: Magyarország térképe Tabula Hungarie ad quatuor latera mentére. Néhol gátakat emeltek. A török hódítás a gondozott folyópartokat semmivé tette. A folyók vonalát az utóbbi évszázad lecsapolási munkálatai változtatták meg, akkor tûnt el számos lápunk. Magyarország igen nagy királyság, teljesen sík vidék ez, kivéve Lengyelország felôl, ahol hegyek vannak, s az emberek a sík vidéken lévô utakon kocsikkal járnak Ebben a királyságban minden megterem és olcsó. Az emberek mind nagy szakállt hordanak, s igen csúf emberek, s gyakran járnak zarándoklatra Rómába, többen mint a világ bármely országából írta a 15. század közepén egy francia utazó. Bizonyára a magyar divat volt oly szokatlan számára, hogy így nyilatkozott a lakosokról. 16. század eleji honfitársának ugyancsak a sík vidék tûnt fel. Magyarország területe elég nagy és elég sík; borban és gabonában szerfelett bôvelkedik. Oláh Miklós így fogalmazott: Magyarország tehát eléggé nyilvánvalóan bôvében van mindazon dolgoknak, melyekrôl úgy tartják, hogy egyrészt az emberi élethez, másrészt pedig a vagyongyûjtéshez szükségesek; földje fekete, zsíros, nedves, hiszen mûvelôinek nem nagy fáradsága nyomán bô termést hoz Borból oly sok van, hogy Magyarország csaknem minden vidéke terem nemes borokat A legelôk terjedelme és kövérsége akkora, hogy sokezer lovat, marhát, juhot, kecskét és más efféle állatot tarthat el Magyarország egyes vidékein mind nagy, mind apró vadakban oly nagy a bôség, hogy mint a madarakat, úgy vadakat is mind a nemesség, mind a köznép egyenlôképp vadássza, fogja, ki-ki szüksége vagy kedve szerint. A 14. század klimatikus változásai kedveztek ennek a tájnak. Enyhült valamelyest a hômérséklet, nedvesebb lett a levegô. Angliában vagy Lengyelországban 294

5 A Z O R S Z Á G É S N É P E I ugyan búcsút mondhattak a szôlôkultúrának, ám a Kárpát-medencét jobban elkerülték az aszályos nyarak, mint korábban. Természetesen azt nem mondhatjuk, hogy ne köszöntött volna alkalmanként szárazság az országra ben állítólag 6 hónapig nem esett. A hômérséklet csökkenését jelzi, hogy keményebb, hidegebb lett a tél. Kottaner Jánosné például 1440 februárjában a lopott koronával a Duna jegén kelt át Komáromnál. Néhány évtizeddel késôbb 1473 februárja ezzel szemben Sopronba oly meleget hozott, hogy minden kizöldült, kivirágzott, mintha már június lett volna ben ismét szigorú tél köszöntött az országra, és a nyár sem volt meleg. A csapadék hatására kövérebbek lettek a legelôk, több állatot lehetett eltartani. A túl sok esô azonban nem mindig áldás. A Duna 1433-ban például úgy megáradt Nándorfehérvárnál, hogy soha nem látott szélességet (12 mérföld) ért el ben, 1480-ban és 1490-ben Fejér megyét pusztította, 1508-ban Gyôrt árasztotta el és 1510 között hatalmas árvizek okoztak károkat Erdély falvaiban, városaiban. Az Alföld széles lapálya különösen ki volt téve az áradásoknak. Az ilyesmi mondhatjuk errefelé természetesnek számított. A tavaszi ár áttörte a folyók melletti hátakat, elöntötte a mélyebb fekvésû ártereket, úgyhogy nem lehetett tudni, vajon hol fekszik a tulajdonképpeni meder. Apadáskor csak a víz egy része húzódott vissza különbözô ereken, árkokon, fokokon keresztül a folyókba. Ártéri tavak, hatalmas mocsarak, zsombékok, morotvák tarkították a tájat. Nem csoda, hogy sokszor a Körösök köze hatalmas tengerré változott. A Temes vidékén, a Makszond puszta elôtt jóformán nem lehetett megkülönböztetni a Bégát és a Temest, hisz a Tiszáig szinte mindent víz, mocsár borított. Nem véletlen, hogy Lázár deák erre a vidékre a Balatonnal vetekedô hatalmas tavat rajzolt. Az embernek, ha meg akart élni, igazodnia kellett a természethez. A települések a magasabb szárazulatokon jöttek létre. Az utak a mocsarak közötti keskeny, vizek nem járta csíkokat követték. A földmûvelés is a rendszeres áradásoktól megkímélt földterületekre szorítkozott. Többfelé csatornákat ástak, hogy megfékezzék az áradatot. Volt, ahol azonban más miatt ragadták meg az ásót és a csákányt. Bácsott például azért, hogy a közeli Dunát vezessék a várárokba, és így frissítsék fel az eddigi bûzös, mocsaras vizet. Malomárkok sok helyütt húzódtak. Miközben a kor embere ki volt szolgáltatva a természetnek, ki is használta annak elônyeit, és sokszor ôt terhelte a felelôsség a hatalmas lápokért, tócsákért. A fokok emberi alkotások. Tavasszal átengedték a vizet a mélyebb fekvésû helyekre, majd lezárták a fokot, és így tavakat, tóláncolatokat alakítottak ki. A rendszer elterjedtségét mutatják az olyan helynevek, mint Barazdafoka, Damufok, Fabianfoka, Sebestyén-fiafoka stb. Ezek az elnevezések a Körös Maros vidékén keletkeztek. Az erdélyi Szászföldön jóformán alig akadt település, amelynek ne lett volna tava. Szebent tóhálózat vette körül augusztusában Brassó vesztét halastava okozta. A hatalmas felhôszakadás úgy megduzzasztotta a tavat, hogy az áradat áttörte a falat, betódult a városba. A nagytemplom udvarán tölgyfák úszkáltak. HONTERUS JÁNOS: Erdély térképe Folyóink, patakjaink tele voltak hallal. Gyakran látták írta Oláh Miklós és még most is látható, hogy a Duna, Tisza, Temes, a Dráva és még néhány más folyó áradása következtében a végül is visszahúzódó víz után a partok gödreiben akkora mennyiségû hal akadt fenn, hogy a jobbágyok nemtörôdömségbôl egyrészt a döglöttekkel is disznót etettek, másrészt a napon hagyottaktól megfertôzött levegô nemegyszer ragályt támasztott a környéken lakók között. Ha valakinek hálója van, a hal nem hiányzik, s méghozzá ingyen, csak néhány tiltott helyet kerüljön el ban a siklósi uradalom Dráva-parti részein mintegy 200 varsát vettek számba. A leíráshoz hozzátehetjük még: a jobbágyok a zsákmányt szekérszám vitték eladásra. A halak legnagyobbikának a viza számított, amely évente kétszer (tavasszal és ôsszel) vándorolt fel a Fekete-tenger vidékérôl. Oláh Miklós szerint akár négy és fél méterre is megnôhetett, a súlya pedig elérte a 3 4 akkori mázsát (ez kb kg). Ezeket az óriási állatokat úgy fogták meg, hogy a folyón keresztben két cölöpsort vertek le. Síppal, dobszóval, kurjongatással, lövésekkel terelték a halakat a csapdába. Majd lezárták a kaput, és kezdôdhetett a halászat. Volt, ahol rekesztôhálót alkalmaztak, akadt olyan hely, ahol inkább a szigonyokat részesítették elônyben. A módszer elterjedtségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az egri püspöknek és az egri káptalannak nyolc ilyen rekesztéke üzemelt a Tiszán. A cölöpsorok akadályozták a hajózást. Igaz, illô díj ellenében megnyitották a hajók elôtt a szégyét. A máramarosi sószállító hajóknak például rakományonként egy helyütt sókockát kellett ezért fizetniük. Nem csoda, hogy felháborodtak az akadályok miatt, és elôfordult, hogy a sószállító alkalmatosságok egyszerûen áttörték a gátakat. Hasonló probléma a Dunán is akadt. Az ország területén többfelé találunk erdôt. A Kárpátok karéját, Erdély nagy részét, Máramarost szinte teljes egészében összefüggô rengeteg borította. A sûrû bükkösöket, fenyveseket már évszázadok óta Feketeerdônek hívták. Ha egy erdélyi és egy alföldi határjárást egymás mellé helyezünk, kiderül, hogy az Alföldön sokfelé hiába keressük az erdôt. Erdélyben a fák, bokrok szinte kínálják magukat határjelül. Ezzel szemben egy Szentes környéki birtok határait rekettyés, földút, puszta, mezô, halom képezték, és csak egyszer olvashatunk fáról, egy bizonyos körtefáról. Hogy az említett példa eléggé általános lehetett, arról egy francia lovag, Bertrandon de la Brocquière Dél-Magyarországról szóló tudósítása gyôzhet meg bennünket, ami 1433-ból való: Egész hosszú utamban egy patak mellett elterülô két kis bereken kívül egyetlen fát sem láttam. A lakosok csupán szalmával vagy a folyópartokon és a nagyszámmal elôforduló mocsarakban szedett náddal tüzelnek. Kenyér helyett valami lepényfélét esznek, de ennek sincsenek nagyon bôvében. A helyzet azonban mégsem ilyen egyszerû. A széles legelôkön kívül többfelé folyók melletti galériaerdôkrôl, a falvak határában található kisebb-nagyobb erdôségekrôl tudósítanak bennünket a források. Debrecen a legelôk mellett erdôket birtokolt. A Nyírség tölgyeseiben disznókat makkoltattak. Még Dél-Magyarországon is akadt fa. Itt például egy helyen a Hethpenzes, Szegeserdô, Somos, Halyagos neveket ragasztották az erdôkre. Ugyanakkor az is igaz, hogy az alföldi erdôségek kiterjedése elmaradt a dombvidékek, hegyek rengetegei mögött ban például a Garaiak Csongrád megyei falvaiban erdô nem akadt, miként Bács megyei birtokaikon is a fával benôtt rész a földterületeknek mindössze 1,9%-a volt. Az egykori ôsi erdôtakaró a 15. századra természetesen megfogyatkozott, és ebben az évszázadban további veszteségek érték. Ama mintegy 20 ezer település jó része, amely a középkor folyamán kialakult, irtásokon jött létre. A fák helyén eke szántott, füvet kaszáltak, vagy szôlôkarók sorakoztak, mint például So- 295

6 A T I Z E N Ö T Ö D I K S Z Á Z A D T Ö R T É N E T E mogy dombjai között. A Bécshez közeli sárfenéki uradalom parasztjai csak a 15. században holdnyi területet irtottak ki ban a Bakony hegység enyhe nyúlványain elterülô cseszneki uradalomban a mûvelt földterület 30%-át ebben az évszázadban hódították el az erdôtôl. Ennek ellenére is itt a határ 68%-át még fa nôtte be. Szétszórt adatainkból úgy sejthetô, hogy az Alföld kivételével egy-egy település határának legkevesebb a harmadát-felét még a fák uralták. A mezôgazdaság mellett a bányászat és a kohászat is fogyasztotta az erdôket. A dési hajósoknak, akik sót szállítottak, joguk volt arra, hogy a város körüli rengetegben a hajóépítéshez szükséges fát kivágják. Ebben egy földesúr sem akadályozhatta meg ôket A kor embere a faanyagot használta építkezésre, tüzelésre. Szénégetôk járták a vidéket. A 16. század elejére már sokfelé találunk fûrészmalmokat. Az irtás, a pusztítás mellett természetesen védeni is kellett az erdôt, hiszen az ember rászorult a rengetegre. Vadhús egyaránt került úr és paraszt asztalára. A tölgyesekben disznókat makkoltattak. Szedték a gyümölcsöt, tûzifát gyûjtöttek, vadat ûztek. Ezek a körülmények önmagukban gátat szabtak a féktelen irtásnak. Az uralkodók vadaskerteket alakítottak ki. A Koppány család címere Zsigmond király 1426-ban ugyan megengedte, hogy bányászat és kohászat céljára a zólyomi uradalom fát adjon ki, de az uralkodó ügyelt arra, hogy csak a kijelölt területet irtsák. Megtiltotta, hogy beszántsák a földet, mert azt akarta, hogy ismét fák nôjenek az irtások helyén. Természetesen ez volt a bányavárosok érdeke is, hisz ha a letarolt tájat nem veszi vissza a természet, mind messzebbrôl (és mind drágábban) jutottak volna hozzá az értékes anyaghoz. Megjegyezzük, a jogtalan erdôirtás nem volt olcsó mulatság. Erdô elképzelhetetlen vad nélkül. Ôzre, szarvasra, dámra, vaddisznóra, jávorra, bölényre, farkasra, hiúzra, nyestre stb. lehetett vadászni. Gerlicébôl állítólag Budán egy alkalommal 80 ezer darabot kínáltak eladásra. A barna medve ebben az idôben még ott is megélt, ahol ma már hírmondója sincsen. Így történhetett, hogy a 16. század elején Estei Hippolit egri püspök a Bükkben ejtett el egy szép példányt. A földesurak elvben ugyan megengedték jobbágyaiknak, hogy szabadon vadásszanak, de már például a szarvas kilövését megakadályozták ben törvény tiltotta meg, hogy a jobbágyok szarvasra, ôzre, nyúlra, vaddisznóra, fácánra, császárfajdra vadásszanak. A Magyarországról szóló leírások mindig beszámoltak az ország ásványi kincseirôl. Említették az aranyés ezüstbányákat, a sóaknákat, a vasat, a rezet és az ónt. Nem kerülték el figyelmüket a fövenyaranyat szállító erdélyi folyóvizek sem. Állítólag akadt olyan aranydarab, amely cipónagyságú volt. A sót különösen jó minôségûnek tartották. Megemlékeztek a sós patakokról, amelyeknek a vizét a parasztok ételek ízesítésére használták. Olvashatunk a hegyekben található márványról is. Számos hely van, ahol bô folyású, máshol pedig csörgedezô meleg gyógyvíz fakad olvashatjuk Ransanónál. Eme meleg gyógyvizek közül a legnevezetesebbeknek tartották a budaiakat, de nem feledkeztek meg az esztergomiról, a trencsénirôl, a váradiról sem. A humanista tudósok figyelmét nem kerülték el a különös jelenségek sem. Felfigyeltek a lednicei és a deményfalvai barlangokra (ma Szlovákia), ahol a víz nyáron megfagy, télen pedig felolvad. Szerintük Zólyom megyében akadt olyan barlang, amelybôl mérgezô gázok törtek fel, s az arra haladó madarak, kisebb állatok elpusztultak. Tudtak arról, hogy némely erdélyi barlangban sárkánycsontokat és koponyákat lehetett találni. Ransano a nagyobb bizonyosság kedvéért egyet haza is vitt. A híradásban említett csontok pleisztocén korban élt medvék maradványaival azonosíthatók. A természeti csapások közé tartozott az árvíz és a földrengés mellett a sáskajárás. Érdekes, hogy míg az elôzô évszázadban ezek az apró élôlények gyakran pusztították el a vetést, addig a 15. századból csupán három sáskainvázióról maradt fenn híradásunk. A földmozgást már többször meg kellett tapasztalnia a kor emberének ban pl. a Szepességben, Zólyomban mozdult meg a föld ban Brassóban öt napig mozgott minden. Ennek a városnak, illetve a Szászföldnek különösen sokszor volt része ebben (1509, 1516, 1517, 1523) ban Medgyesen a városháza tornya dôlt le, Nagyszebenben pedig 20 ház omlott össze. Az ország lakossága A középkori népesség vizsgálata többismeretlenes egyenlettel ér fel. Olyan kérdésekre kellene választ adni, hogy mekkora volt a család, hány gyermek született, hány éves korban házasodtak az emberek. S még csak ezután jön a leglényegesebb kérdés: hogyan alakult az ország népességének a lélekszáma? Mindehhez azonban kevés forrás áll a rendelkezésünkre. Hosszas vizsgálódások kiderítették, hogy a nagycsaláddal szemben nálunk is, miként Nyugat-Európában, a kiscsaládos együttélési forma volt az általános. Ez annyit jelentett, hogy csak a szülôk és a gyerekek éltek együtt. Nem is igen lehetett másképp, hisz a kor magas halandósági viszonyai között csupán kevés nagyszülô érte meg unokái születését. A család nagysága, a gyermekek száma a társadalom különbözô csoportjainál más és más volt. A magas halandóság miatt a népesség növekedéséhez sok gyermekre volt szükség. Ehhez azonban az kellett, hogy a szülôk ne haljanak meg korán. Különösen az anyát fe- 296

7 A Z O R S Z Á G É S N É P E I nyegette a korai halál. Ritka az olyan özvegy, aki ne nôsült volna meg újból, vagy ne ment volna férjhez másodszor. A legnagyobb gyerekáldás a falvak paraszti lakosságánál figyelhetô meg. A Hont megyei Alsónyék 24 családjában 1526-ban átlag 4 5 gyermek élt. Más szabályok figyelhetôk meg az arisztokratáknál. 329 fônemesi házasság vizsgálatából kiderült, hogy átlagosan mindössze 2 3 utóddal büszkélkedhettek. Csupán egy házaspárnak született 10 gyermeke. A házasságok egyötöde gyermektelenül fejezôdött be, másik ötöde csupán egy örököst hagyott hátra. A városi polgárcsaládok még az arisztokratáknál is sanyarúbb helyzetben voltak. Az egyik házasfél halálakor csupán 1 2 gyermekük volt. Sopronban és Pozsonyban majd minden második végrendelkezô gyermektelenül hunyt el. Mondanunk sem kell, hogy ilyen körülmények között ritkán élt meg egy polgárcsalád három nemzedéket. A város a bevándorlók tömegei nélkül kihalt volna. A gyermekek száma nemcsak a magas halálozási aránytól függött, hanem attól is, hogy ki milyen korban nôsült, illetve ment férjhez. A kánonjog a jegyességhez legalább hétéves életkort írt elô, míg a templomi esküvônek az volt a feltétele, hogy a leány legkevesebb 12, a fiú pedig 14 esztendôs legyen. Tudjuk, paraszti, köznemesi környezetben korán léptek frigyre a fiatalok. Ezzel szemben a fôurak fiainak csak alig hatoda kötött 15 és 19 éves kora között házasságot. Mintegy 60% esztendôs kora között nôsült. Ez a viszonylag magas házasodási életkor csak részben magyarázható azzal, hogy az országos ügyekben elfoglalt fônemesek ritkán tartózkodtak otthon. Arra is gondolnunk kell, hogy nôsülés révén befolyásos rokonokhoz, még nagyobb hatalomhoz, nagyobb birtokokhoz lehetett hozzájutni. Így egy-egy házasságot hosszas tárgyalások elôztek meg. Ugyanakkor ez a családi politika megbosszulta magát, hisz a kor halandósági viszonyai miatt fennállt a veszélye annak, hogy a házaspár csupán rövid ideig él együtt. A polgárok szintén viszonylag késôn alapítottak családot. A menyasszonytól illendô hozományt vártak el, a vôlegénynek ugyancsak megfelelô vagyoni körülményeket kellett felmutatnia (házzal, ingatlannal kellett rendelkeznie). Mindehhez idô kellett. A század második felében egyre inkább megnehezítették a céhbe jutás feltételeit. Ilyen körülmények között egy szegény legény számára a legnagyobb esélyt az jelentette, ha valamelyik mester vagy ingatlantulajdonos leányát, özvegyét vette feleségül. A házaspárok egyikének halála után az életben maradó ismét megnôsült. A vidékkel ellentétben városi környezetben sokan életük végéig egyedül maradtak. Az eddigiekben ismertetett feltételek között a népesség tehát lassan és egyenetlenül növekedett. Az újabb demográfiai kutatások megkérdôjelezték a korábbi eredményeket, bár sajnos pontos számadatokat ma sem tudunk felmutatni. Jelenleg úgy látjuk, hogy Szlavóniával együtt az ország lakossága 1495-ben 2,9-3,3 millió közé tehetô, vagyis legalább 600 ezerrel kevesebb volt, mint ahogy azt a korábbi kutatás állította. Erdélyben ezren, Szlavónia négy megyéjében pedig ezren éltek. A lakosság nagy részét a jobbágyok alkották. A nemesség száma ezer fôt tett Brassó látképe Rézmetszet ki, ami 4,3%-nak felel meg (valószínûleg ez a szám valamivel magasabb lehetett, így részarányuk is elérte az 5%-ot). 23 királyi szabad város lakossága ezer fôre becsülhetô (3%). A kiváltságos népelemek közül a székelyek ezren, az erdélyi szászok ezren, a jászok és a kunok ezren lehettek. A népesség igen egyenlôtlenül oszlott meg. A magas hegyek között vagy az Alföld vízjárta, mocsaras tájain kevesen éltek. A népsûrûség ugyan 10 körüli átlagot ért el, ám amíg ez az érték Pilis megyében körülire emelkedett, addig a Jászkunságban 4, Liptóban 3,6, az Alföld déli részén fekvô Keve megyében pedig még ennél is kevesebb volt. Megfigyelhetô, hogy a szôlôtermelô Dél-Dunántúlon és a boráról ugyancsak híres erdélyi Küküllô mentén különösen sokan éltek. A nagy hegyvidékek és az Alföld viszonylag csekély népességû volt. Figyelemre méltó, hogy a török pusztítások ellenére még mindig milyen sûrûn lakott volt a Dráva és a Száva köze. Az ország legjelentôsebb két városa Buda és Pest volt, lakosságuk a század végén elérhette a fôt. Utánuk a sorban Brassó következhetett lakossal, majd Szeged és Kassa 7000 lélekkel embernek adhatott otthont Nagyszeben, Kolozsvár, Pozsony s a szlavóniai fôváros, Zágráb körüli lélekszámú ebben az idôben az erdélyi Beszterce, Segesvár, Selmecbánya. Sopron és Bártfa még kisebb volt, hisz a 3000 fôs csoportba tartoztak. A Szepesség fôvárosának, Lôcsének már csak lakos jutott. A szlavóniai Varasdon és Kôrösön csupán 1200, illetve 1000 ember élt. A mezôvárosok közül kiemelkedett Debrecen. Sajnos, középkori adatok híján csak 16. század közepi forrásokra támaszkodhatunk, amikor a népességét meg akarjuk határozni. Nem lehetetlen, hogy akár 7-8 ezren is lakták ezt a várost. Ugyanakkor érdemes egy másik összefüggésre is felfigyelnünk. A tulajdonképpeni Magyarországon ekkor km 2 -re jutott egy-egy helység. Az egyes tájegységek között azonban jelentôs különbségek fedezhetôk fel. A Dunántúlon sûrûbben feküdtek egymás mellett a helységek. Ugyanez már nem mondható a Felföldre, amit a magas hegyek indokolnak. Erdélyben még ritkább a településhálózat. Az Alföldön ugyancsak sokat kellett lovagolnia az utazónak, amíg egy településre ért. A folyóvizek széles árterei, a hatalmas lápok itt arra kényszerítették a lakosokat, hogy a szárazulaton vessék meg a lábukat. Ahol nem volt mocsár, ott azért kerültek egymástól messze a települések, mert a hatalmas nyájak (pl. Jászkunság) tágas legelôt igényeltek. Az imént azt írtuk, a Dunántúlnak sûrû a településhálózata. Hozzá kell rögtön tennünk, errefelé kisebbek a falvak, mint másutt. Amíg országszerte egy-egy faluban háztartást találunk, addig Zala megyében pl. nem is egy kisnemesi községet mindössze 1 3 család lakott. Az Alföldön ezzel szemben az átlagos településnagyság nagyobb volt, ami nem utolsósorban olyan nagy városoknak, mezôvárosoknak köszönhetô, mint Szeged, Debrecen, Nagyvárad, Gyula. Érdemes megjegyezni, hogy az ország legritkábban lakott megyéjében (Keve és Máramaros) hatalmas területek álltak üresen. Kevén ezt a mocsaras tájjal, a széles Makszond pusztával éppúgy magyarázhatjuk, mint a gyakori török betörésekkel. Máramarosban a magasabb hegyvidékeket csupán a 15. században kezdte meghódítani az ember. A források nem teszik lehetôvé, hogy a 15. század elejének népesedési és települési viszonyairól ilyen részletes képet rajzoljunk. Csupán annyit tudunk, hogy az 1430-as években ugyanannyian éltek az ország területén, mint a század végén. Ez az adat arra mutat, hogy Magyarország népességének alakulása eltért az európai fejlôdéstôl. Amíg Európa lakossága az évi nagy pestis után alig gyarapodott, falvak tûntek el, nálunk új és új helységek keletkeztek. És akkor, amikor az 1450 utáni idôszakban a kontinensen ismét gyorsabban nôtt a népesség, nálunk a 297

8 A T I Z E N Ö T Ö D I K S Z Á Z A D T Ö R T É N E T E A budavári gótikus szoborlelet apostolszobra növekedés megállt. Pedig a falvakban sok gyermek született! Ez a jelenség magyarázatot kíván. Ha egy-egy falut források segítségével jobban szemügyre tudunk venni, megdöbbentô, hogy mily sok teleknek nincs gazdája. A porták 40-60%-a üresen állt, ami azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy lakói elpusztultak. A magas adók sokakat kényszerítettek arra, hogy összeköltözzenek. Ugyanakkor tény, hogy egész falvak vesztették el lakosaikat. A pusztásodásra vonatkozó adatok alapján akár a népesség csökkenésére is következtethetnénk. De a mérleg másik serpenyôjébe azokat a falvakat helyezhetjük el, amelyeket a hegyvidéki területeken ebben az évszázadban teremtettek meg az emberek. A pusztásodásra, a népesség stagnálására a legkézenfekvôbb magyarázat az lenne, hogy a járványok, a természeti csapások, a háborúk miatt fogyatkozott meg az ország lakossága és 1526 között esztendônként ütötte fel a fejét a pestis. Különösen az évi járvány (amely Erdélyben árvízzel párosult) volt súlyos. Mégsem mondhatjuk azt, hogy a fekete halál akkora kárt okozott, mint az elôzô évszázad közepén. Más a helyzet a háborúval. Északon a huszita betörések, délen az állandó török portyák pusztították a lakosságot. Valkó megye eredeti népességének 80-90%- át veszítette el az közötti idôszakban. Ennek a tájnak hajdan népes és gazdag mezôvárosát, Enget a 14. század végének egyik portyája úgy tette a földdel egyenlôvé, hogy a csapást soha nem tudta kiheverni ben Mátyás különös kéréssel fordult a pápához. Azt kérte a Szentatyától, hogy azoknak az egyedülállóknak, akiknek a férjét vagy a feleségét elhurcolták az oszmánok, és semmit sem tudnak hozzátartozójukról, engedélyezze az újraházasodást. Különben így szólt az uralkodó érve teljesen elnéptelenedik ez a táj. Hozzá kell tennünk, a király másképpen is gondoskodott errôl a vidékrôl. A határ túlsó oldaláról ugyanis szerbeket telepített ide. Ennek is köszönhetô, hogy az ország déli része nem vált már a középkor végére néptelen pusztasággá. A török támadásoktól Szlavónia és Horvátország szenvedett különösen sokat. A 15. század végén a Szávától délre esô vidék már annyira elpusztult, hogy az itt élôket felmentették az adó fizetése alól. A népesség stagnálásának magyarázatakor a társadalomtörténeti okokról sem feledkezhetünk meg. A 15. században gyorsan növekedtek a városok. Láttuk, ebben a településtípusban nagyobb a halandóság, kevesebb gyermek születik, sok az egyedülálló ember. A falvak népességfeleslegét tehát a városok szívták fel. Békés és Gyula 412 portájával szemben az uradalmuk 15 falujában 194 telkes gazda élt. Ugyanakkor minden második háztartást a központban, Gyulán írtak össze. Ugyanebben az idôben a vajdahunyadi birtoktest 2 oppidumában a jobbágynép 37%-a lakott. Ám maga Vajdahunyad az egynegyedének adott otthont. A hegyek között fekvô, románok lakta bozsori járás 20 faluból és egy mezôvárosból állt. A falvak mindegyikét csupán 4-5 háztartás lakta. Bozsor mezôváros országos viszonylatban kicsi hely, ám így is hathétszer annyian éltek itt, mint egy-egy környezô községben. Nem meglepô, ha a járás minden negyedik lakójának itt volt háza. Csakhogy a kérdés korántsem ilyen egyszerû, ugyanis a városi települések között jelentôs különbségek figyelhetôk meg. Akadt közöttük olyan, amelyik jobban hasonlított egy községre, mint polgárok lakhelyére. Ennek megfelelôen korántsem biztos, hogy a városokat jellemzô demográfiai szabályok általánosíthatók. Ezt legfeljebb a 150 legfejlettebb város esetében tételezhetjük fel. A soknyelvû ország A 15. században a pusztulás, a bevándorlás következtében a Kárpát-medencében a magyarság aránya fokozatosan csökkent, ám a középkor végéig még mindig a többséget alkotta. Nem is lehetett másként, hisz a magyar nyelvhatár mindenütt a mai határokon túlra terjedt. (Délen például a Szerémségben, illetve Temesvártól délre húzódott.) A lakosság nagyobbik hányada a bizonyosan magyarok lakta középsô tájékon élt. Ekkor még Erdélyben is magyarok alkották a többséget. Ugyanakkor akadtak tájak, ahol lassan kiveszett a magyar szó. A Felvidék északi részét a szlovákság lakta. Az itteni kisnemesség fokozatosan elszlovákosodott. Ám a bányavárosokban németül, magyarul, szlovákul egyaránt megértethette magát az ember. Sáros megye számos falvában ekkor még magyarok éltek, úgyhogy Eperjes lakosságának negyede szintén a magyart vallhatta anyanyelvének. A török elôrenyomulása megváltoztatta a Balkán középkori etnikai viszonyait, emberek ezreit kényszerítette arra, hogy kezükbe vegyék a vándorbotot, s nyugatra vagy északra meneküljenek. A szüntelen háborúság Szlavónia, Horvátország, Magyarország déli területeit pusztította. A legyilkolt, elmenekült vagy elhurcolt emberek helyét balkáni menekültek foglalták el. Honfitársainkra rabszolgasors várt a Török Birodalomban, s csak keveseknek adatott meg, hogy rokonaik rájuk akadtak, és kiváltották ôket. A rabság messzire sodort magyarokat is ban Gázában és Kairóban találkozott egy magyar és német zarándok hitüket elhagyott keresztényekkel. A német feljegyezte: egyetlen népbôl sem voltak annyian, mint a magyarokéból. A Balkán népei közül különösen sok szerb talált menedéket Magyarországon. Letelepedésüket részben az segítette elô, hogy a despoták nagy birtokokkal rendelkeztek hazánkban. Így jutott délszláv telepes Debrecen környékére vagy a világosvári uradalom területére. Nándorfehérvártól keletre, a Duna magyarországi partján feküdt a szerbek lakta Keve városa ben lakói a szüntelen török támadások elôl északra menekültek, és a mai Ráckevén találtak nyugodt otthonra. Az 1430-as évekre a Szerémség egyes vidékein a boszniaiak és a szerbek már többségbe kerültek. A táj városaiban (így Csörögön, Szalánkeménben) külön utcákban éltek, hisz a lakosság még ezeken a helyeken többségében magyarokból állt. A szüntelen török támadások miatt az új lakosoknak sem lehetett nyugta. Most már ôket pusztították a portyázók, és az imént emelt lakhelyek ismét pusztává váltak. A Délvidék újranépesítése ezért állandó fejtörést okozott az uralkodóknak között a határ túlsó oldaláról állítólag 200 ezer szerbet telepített át Kinizsi Pál. Észak-Szerbia kiürült, ám a Temesvidék déli része és a Szerémség (a városokat leszámítva) többfelé fokozatosan délszlávvá vált. A menekültekbôl ugyan jutott Erdélybe, a Dunántúlra és Bácskába is, de ezeken a tájakon a lakosság elenyészô kisebbségét tették ki ben a török bekebelezte Szerbiát. Brankovics György szerb despota unokái Magyarországon találtak menedéket. Mátyás birtokokat adományozott nekik, cserébe gondoskodniuk kellett a határ védelmérôl. A szerbek derekasan kivették részüket az oszmánok elleni küzdelembôl. Könnyûlovasokként harcoltak a végvárakban, belôlük állt a dunai naszádosflotta. A despoták udvara olyan volt, mint hajdan Szerbiában. Felelevenítették a korábbi méltóságokat, a mindennapi élet az ortodox szokások szerint zajlott. Fruska Gorában görögkeleti monostort alapítottak. A despoták így ôrizték a hajdani szerb állam emlékét, és várták, mikor szerezhetik vissza elveszett országukat. Az ország északkeleti hegyvidékét fokozatosan ruszin (kárpátukrán) lakosság népesítette be. Juhokat tartottak, s így nem csoda, ha nyájaikkal egészen a nyugati határig eljutottak. Az ortodox hitet követték. A románság Máramarosban, az Erdélyt Magyarországtól elválasztó hegyvidéken, illetve a Déli-Kárpátokban élt. A 15. század fontos változásokat hozott eme népcsoport életében. A népesség már annyira növekedett, hogy sokan közülük leköltöztek a magyar és szász falvakba. Ebben az idôben mind több román falu nevével lehet találkozni a forrásokban. A leköltözés életformaváltással járt, hisz az állattartó foglalkozást földmûvelésre kellett felcserélni. Dél-Erdélyben, a Szászvárosszék területén az eredeti német lakossággal szemben oly sokan voltak (a magyarokkal együtt), hogy a három nemzetiség együttesen választotta a királybírót. Ezt a tisztséget itt hosszú ideig a havasalföldi Oláh család tagjai töltötték be (innen származott Oláh Miklós esztergomi érsek). Brassóban román kereskedôk telepedtek meg. 298

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből

VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből VII. TÉMAKÖR A meteorológia magyarországi történetéből Az első honi meteorológiai feljegyzések a középkor századaiból maradtak fenn, így egy 1009- re utaló feljegyzésben arról olvashatunk, hogy abban az

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE

A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE 96 IRINA NASTASĂ-MATEI A BESSZARÁBIAI NÉMET KISEBBSÉG 125 ÉVE Ute Schmidt: Basarabia. Coloniştii germani de la Marea Neagră, Editura Cartier, Chişinău, 2014, 420 oldal Túlz ás nélkül állíthatjuk, hogy

Részletesebben

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán

AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN. Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán AZ ERDŐ SZEREPE AZ ERDÉLYI-MEZŐSÉG TÁJÖKOLÓGIAI EGYEN- SÚLYVESZTÉSÉBEN Dr. Makkai Gergely Fazakas Csaba Kovrig Zoltán Az Erdélyi-medence szívében fekvő Mezőség, talán az egész Kárpát-medence egyik legkarakterisztikusabb

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet

Tiszperger József : Örökkévaló. Publio Kiadó ISBN: 978-1-4709-4666-1. Kezdet Tiszperger József : Örökkévaló Publio Kiadó 2011 ISBN: 978-1-4709-4666-1 Kezdet Kezdetben volt Drakkar. Senki nem tudta honnan jött ezekre a földekre. Senki nem tudta miért. Senki nem tudta őt megfékezni.

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Városok városhiányos övezetben a középkorban

Városok városhiányos övezetben a középkorban 2001. november 85 BLAZOVICH LÁSZLÓ Városok városhiányos övezetben a középkorban A középkori Alföldet hagyományosan városhiányos övezetnek tekinti a magyar várostörténeti kutatás és a történetírás. Érveik

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL

2016.05.02. A GASZTRONÓMIA JELENTŐSÉGE GASZTRONÓMIA AZ ELSŐ KÖNYVEK A GASZTRONÓMIÁRÓL - és vacsorára mit kapunk? - ez az idős hölgy cukorbeteg! - ha kérhetném, valami száraz hús legyen inkább, a Bakonyit már ismerjük. - van a csoportban két vegetariánus! - sertéshúst ne, mert mohamedánok.

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon

Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Földművelés és állattenyésztés a középkori Magyarországon Laszlovszky József A földművelés és állattenyésztés jelentősége Magyarország középkori gazdaságában A középkor idején Magyarország népességének

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

cg IRODALOM Q Az erdélyi szászok mezőgazdasága. 68 szövegképpel. Irta Enesei Dorner Béla Győr, 1910. 8-rét 336 lap. Ára 8 korona. Gazdaságtörténelmi irodalmunk oly szegényes, hogy szívesen fogadunk minden

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

Hon-és népismeret. Régi idők története

Hon-és népismeret. Régi idők története Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Alapismereti és Szakmódszertani Intézet Hon-és népismeret Kurzuskód: TA - 113 Régi idők története Interjú dédnagymamámmal Helle Brigitta HEBVAAT. KEFO Óvodapedagógus

Részletesebben

A folyók és az ember

A folyók és az ember Honnan erednek a folyóvizek? A folyók és az ember A folyók járása A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik,

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI

II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI II. kötet A DÉLSZLÁVOK LÉLEKTANI SAJÁTOSSÁGAI TERV ÉS MÓDSZER A lélektani sajátosságok mint az emberföldrajz vizsgálati tárgya. A közvetlen megfigyelés módszere a lélektani jelleg meghatározásában. Közvetett

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben