Stibrányi Máté, Mesterházy Gábor, Padányi-Gulyás Gergely RÉGÉSZETI FELTÁRÁS ELŐTT VAGY HELYETT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Stibrányi Máté, Mesterházy Gábor, Padányi-Gulyás Gergely RÉGÉSZETI FELTÁRÁS ELŐTT VAGY HELYETT"

Átírás

1

2 AZ MNM NÖK Tudományos-népszerűsítő füzetei 5 HNM NCHPC Popular Science Booklets 5 Stibrányi Máté, Mesterházy Gábor, Padányi-Gulyás Gergely RÉGÉSZETI FELTÁRÁS ELŐTT VAGY HELYETT régészeti lelőhely-azonosítás, térinformatika, prediktív modellezés Máté Stibrányi, Gábor Mesterházy, Gergely Padányi-Gulyás Before or instead of archaeological excavation archaeological site identifi cation, geographic information systems, predictive modelling Lektor: Gyucha Attila Szerkesztők: Mesterházy Gábor, Stibrányi Máté Sorozatszerkesztő: Ilon Gábor Kiadó: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ Published by: Hungarian National Museum National Cultural Heritage Protection Centre Felelős kiadó: Dr. Csorba László főigazgató Címlapkép: Terepbejárás Perkáta térségében (Fotó: Török Ágnes, Számítógépes grafi ka: Padányi-Gulyás Gergely) Nyomdai előkészítés: Romankovics Nóra, MNM NÖK Budapest, 2012 Példányszám: 500 ISBN: ISSN: (régi szám: )

3 Tartalom Előszó 1 1. Bevezetés 2 2. Az ember és a lelőhely A lelőhelyek kora és funkciói A különleges és az általános A régészet forradalma 6 3. Régészeti topográfiától a hatástanulmányig Régészeti lelőhely-állomány Magyarországon 9 4. Lelőhely-azonosítási módszerek Felszín feletti struktúrák Lelőhely és lakóhely Szántott területek kutatása A rejtőzködő lelőhelyek Régészeti távérzékelési módszerek Légi távérzékelés Geofi zikai kutatások Közigazgatási folyamatok és problémák Megoldási javaslatok Régészeti térinformatika Magyarországon A prediktív modellek nemzetközi és hazai kutatástörténete, háttere A prediktív modellezés módszertana A vizsgálati terület bemutatása Anyag és módszer Modellezési technikák A bizonyítékok súlya eljárás Felhasznált adatok Lelőhelyek Terepmodell Vízrajz Talajok A modellek rendszere Ellenőrzés A modell értékelése A prediktív modellek kritikái A prediktív régészeti modellek alkalmazási lehetőségei További irányok A fedvények javítása A tanulópontok leválogatásában rejlő lehetőségek További elemzések és lehetőségek Összefoglalás Summary 45 Fogalomtár 46 Irodalomjegyzék 48 Közreműködők, ábrák forrásai 48

4 Előszó RÉGÉSZETI FELTÁRÁS ELŐTT VAGY HELYETT Régészeti lelőhely-azonosítás, térinformatika, prediktív modellezés ELŐSZÓ Az Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ (és elődje a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat) Topográfi ai Osztályának munkatársaiként abban a különleges helyzetben voltunk, hogy éveken át kizárólag nagyberuházások örökségvédelmi hatástanulmányainak készítéséhez szükséges terepbejárásokat végezhettünk. Ez a meglehetősen egyhangúnak hangzó feladat valójában rendkívül érdekes és inspiráló volt, mivel olyan sok időt tudtunk terepbejárással tölteni Magyarország szinte minden táján, több ezer lelőhelyet azonosítva, amelyre kevés régésznek van lehetősége napjainkban. Ráadásul ez nem egyszerűen régészeti topográfi ai kutatásokat jelentett. Nyomvonalakat és tervezési helyszíneket kellett bejárnunk, akár volt rajtuk lelőhely, akár nem. A lehető legpontosabb és leggyorsabb módszereket kellett alkalmaznunk vagy kialakítanunk a lelőhely lehatárolására, ezért meg sem mozdulhattunk a térinformatika és a GPS használata nélkül. Utólag visszatekintve ezek a tapasztalatok nagyon fontosnak bizonyultak. A vizsgálat eltérő súlypontjai, az elméleti régészeti kutatásban fel nem merülő kérdésekre keresett válaszok évek alatt átalakították a gondolkodásunkat, kérdésfeltevéseinket. Talán meglepően hangzik, de egy tudományos témával foglalkozó régész kutató számára általában egyszerűen értelmetlen az a kérdés, hogy egy adott területen hol van az összes lelőhely. Kutatási érdeklődésétől függően például a bronzkori lelőhelyek, vagy akár az avar temetők és települések kapcsolata érdekli. Ezzel szemben számunkra éveken át az elsődleges elsősorban terepen megoldandó feladat az volt, hogy hol van az adott nyomvonalon vagy tervezési területen az összes lelőhely ben, a régészeti feltárások átszervezésével ez a feszített tempó megszűnt, és lehetőségünk nyílt a bennünk összegyűlt kérdések megválaszolására. Intenzív terepbejárásokat indítottunk a Sárvíz-völgyében és Perkáta környékén, egy év alatt több mint 500 lelőhelyet azonosítva, az adatokat pedig többek között arra használtuk fel, hogy kísérleti prediktív modelleket hozzunk létre. Ennek a folyamatnak egyik állomása ez a füzet, amelyben kísérletet teszünk arra, hogy a kiadvány tartalmi és formai követelményeinek megfelelően leírjuk a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket a munkánkkal kapcsolatban feltesznek vagy feltehetnek nekünk. Ez a füzet nem készülhetett volna el munkatársaink áldozatos munkája és segítsége nélkül. Elsősorban Reményi Lászlót, a Topográfi ai Osztály vezetőjét kell megemlítenünk, akinek támogatása, gondolatai és segítsége nélkül ez a kötet nem jöhetett volna létre. Munkatársaink, Fekete Csanád, Koller Melinda, Kovács Ferenc, Kovács Katalin, Lászlóffy Zsuzsanna, Török Ágnes terepbejárásokkal, képek készítésével, ötletekkel és a hibák folyamatos javításával voltak segítségünkre. Köszönjük dr. Gyucha Attilának a lektori véleményén túl hasznos ötleteit és javaslatait, valamint Bertók Gábor, Bicskei József, Kovács Loránd Olivér, Kreiter Eszter, Kreiter Attila és Szabó Máté segítségét. Végül, de nem utolsósorban hálával tartozunk Virágos Gábor, Hable Tibor, Kárpáti Zoltán főigazgatók és szakmai főigazgató-helyettesek, valamint Belényesy Károly régészeti igazgató folyamatos támogatásáért, akik együttesen lehetővé tették, hogy zavartalanul kutathassuk ezt a témát. Budapest, szeptember 2. A szerzők 1

5 Bevezetés 1. BEVEZETÉS Stibrányi Máté Az antropológia, a történelem és a természettudományok módszerét egyaránt felhasználó régészet sokarcú, fi atal tudomány. Egyszerre jelent íróasztal mellett és a terepen végzett tevékenységet, amelynek a közös eredője a nyomozás, a múlt rekonstruálása töredékes információk összeillesztésével. A kutatás mellett azonban egy másik, soha véget nem érő, és egyre nehezebbnek tűnő teherrel is kell küzdenie a régészetnek: megőrizni a világ régészeti örökségét a pusztulástól. Ennek az örökségnek hazánkra eső része különlegesen gazdag és izgalmas, kutatói nehezen szabadulnak varázsa alól. Jelentőségét pedig valószínűleg senki sem tagadja például az egri vár látogatása során. Ha egy autópálya-lehajtót akarna bárki építeni a vár területére, biztosak lehetünk benne, hogy semmilyen engedélyt nem kapna egy ilyen terv, ha mégis, az egriek magukat a várhoz láncolva akadályoznák meg a beruházást. A világ kulturális örökségének védelme azonban nemcsak az egri várhoz hasonló jellegzetes lelőhelyek védelmét jelenti, hanem mindegyikét. Ebben a tekintetben viszont már sokkal szélesebb palettán oszlik meg az emberek véleménye, mindenesetre nem hallhattunk a hírekben a pusztulás szélén álló bronzkori urnasírok védelmében élőláncot alkotó emberekről. Szándékosan túlzó a két kép összehasonlítása, azonban bizonyos szempontból kevés különbség van e két helyszín között: mind a kettő régészeti lelőhely. A múlt megismerésére és emlékeinek ápolására jelentős társadalmi igény jelentkezik, a lelőhelyek nagy 1. ábra Urnasír bontás közben Dédes határában 2.ábra Urnasír rekonstrukciós rajza részét mégis megsemmisülés fenyegeti (1 2. ábra). Ezt a füzetet elsősorban azzal a gondolattal készítettük, hogy bemutassuk a régészeti prediktív modelleket és azok működését, mint olyan térinformatikai lehetőségeket, amelyek a lelőhely-állomány védelmében segíthetnek bennünket. Ennek érdemi bemutatásához azonban először át kell tekintenünk a lelőhely-azonosítás napjaink ban jellemző helyzetét, mód szerét és problémáit. A téma természetesen önmagában is sokkal többet érdemelne, jelen keretek között azonban egy rövid és reményeink szerint közérthető ismertetésre 3. ábra Gépi földmunka területátadás után Perkátán 4. ábra Ásatási csendélet kellett szorítkoznunk, amelyek a hétköznapi, általános helyzetekre jellemzőek. Az építőipar, a beruházások vagy az ingatlanfejlesztés szinte minden alkalommal beleütközik munkája során a régészeti örökségbe, és ezek a találkozások legtöbbször az információhiány miatt nem mindig fájdalommentesek (3 4. ábra). A régészeti kutatásnak, sőt a lelőhely-azonosításnak számos olyan fejezete van még, amelyre jelen kötetben nem térünk ki. Az olvasó számon kérheti rajtunk, hogy például miért nem foglalkozunk a víz alatti lelőhelyek, vagy a római limes kutatásának mégoly izgalmas kérdéseivel. Azonban ezek különleges helyzetek, és véleményünk szerint kevéssé jellemzik azt a mindennapi helyzetet, amelyet a mindnyájunkat körülvevő régészeti lelőhelyek mindennapos védelme és vizsgálata kapcsán tapasztalhatunk. 2

6 Az ember és a lelőhely 2. AZ EMBER ÉS A LELŐHELY Stibrányi Máté Az ember és elődje mintegy éve él a Kárpát-medencében, mintegy éve pedig külső megjelenésében, sőt részben feltehetően gondolatvilágában is meglehetősen hasonló hozzánk. Körülbelül évvel ezelőtt elkezdett növényeket termeszteni és állatokat tartani, és azóta nagyrészt ehhez kapcsolódóan alakítja át környezetét egyre gyorsuló mértékben. Részben emiatt, de nagyobb részt az életmód megváltozása miatt lehetővé vált népesség-növekedésnek köszönhetően elsősorban ennek az időszaknak a régészeti örökségével találkozunk a tájban. Magyarországon számolnunk kell azzal, hogy az emberek éve folyamatosan alakítják és használják gyakorlatilag az ország egész területét. Ennek megfelelően hazánkban ma nem találkozhatunk olyan területtel, amelyet az ember már ne alakított volna át valamilyen módon az elmúlt évezredek folyamán. A természetvédelem sehol sem őriz eredeti, természetes területet, hanem inkább az ember által valamikor használt és átalakított terület mesterséges esetleg eredetinek gondolt állapotát. A természetvédelem, tájértékek, örökségvédelem köre tehát sokkal szorosabban összefügg, mint amennyire azt a jelenlegi gyakorlat alapján gondolni lehetne (5. ábra). Viszonylag sok tinta folyt már el a régészeti lelőhely és a lelet fogalmának pontos meghatározásán, ez a jelenségek 5. ábra Római kori halomsírok Várpalota Inota határában sokféleségét vizsgálva nem is annyira meglepő. Jelen írás kapcsán célszerű a törvényi meghatározást alapul venni, e szerint a régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatók, és amelyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) nyilvántartásba vett. A lelőhely tehát a régészeti örökség egyfajta alapegysége, az a helyszín, ahol ezt más szóval az emberi tevékenység nyomait találjuk. Ez jelenthet bármit, amit ember alkotott, vagy az emberrel hozható összefüggésbe, hiszen a tájnak gyakorlatilag minden részét használta valamilyen módon. 6. ábra Antropogén hatások a tájban rézsűzött tópart egy bronzkori lelőhelyen 3

7 Régészeti feltárás előtt vagy helyett Lelőhely éppúgy lehet egykori település, mint temető, út, szántásnyom vagy halastó gátja és mindenezeknek információtartalma van (6. ábra). Az örökségvédelemben azonban általában települések (lakó- és/vagy munkahelyek), illetve temetők nyomait értjük a lelőhelyeken, a legsűrűbben ezekkel a lelőhelytípusokkal találkozhatunk a tájban, és ezeket a legkönnyebb azonosítanunk. Jelen ismereteink alapján meglehetősen sűrű településhálózattal számolhatunk a Kárpát-medencében, azonban a lelőhelyek elhelyezkedése, vagy más szóval térbeli eloszlása nem egyenletes (7. ábra). 7. ábra Régészeti lelőhelyek Magyarországon A lelőhelynek ahogy említettük tehát azt a helyszínt tarthatjuk, ahol a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggésükben megtalálhatóak hozzátéve még, hogy ennek határát a környező leletmentes terület határozza meg. Ha tehát ugyanazon a helyszínen több korszak népessége is megtelepedett, akkor azt általában egy lelőhelynek tekintjük, egyszerű gyakorlati okból, mivel örökségvédelmi célra a régészeti érintettség megállapítása az elsődleges feladat. Ez a gyakorlatias hozzáállás persze vitatható, és rengeteg újabb kérdést felvet, jelenleg azonban meg kell elégednünk ezzel a defi nícióval. 2.1 A lelőhelyek kora és funkciói 8. ábra Őskori tárgyak A régészeti lelőhelyek mindegyike hosszabbrövidebb ideig tartó emberi tevékenység nyomát őrzi. A múlt rekonstruálásához nagyon lényeges ezek korának meghatározása. Annak érdekében, hogy ezen idő- és térbeli lehatárolás egyértelmű legyen, kétszintű korszakolás alakult ki a régészetben. Egyrészt szélesebb régészeti korszakokat határoltak el, így például az őskort vagy a középkort. Ezek időbeli határai jellemzően meghatározott dátumokhoz, vagy alapvető történetikulturális változásokhoz köthetőek. Így például az őskori régészeti korszakokat az 1830-as években Christian Jürgensen Thomsen tagolta elsőként a kőkor bronzkor vaskor periódusokra a használt tárgyak (8. ábra) jellemző anyagai alapján, melyet a régészettudomány a mai napig használ. Ennél azonban pontosabb behatárolást tesz 4

8 Az ember és a lelőhely lehetővé a régészeti kultúrák meghatározása, amely már a régészeti leletek tipizálása alapján történik: bizonyos korszakban, bizonyos területeken belül azonos, vagy nagyon hasonló tárgyakat, jelenségeket találunk, amelyek többé-kevésbé jól elkülöníthetőek egyéb időszakok és területek tárgyi kultúrájától, illetve szokásaitól. A már említett örökségvédelmi törvény a régészeti örökségnek az emberi létnek 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyomát tekinti. Ez az évszám a Rákóczi-felkelést lezáró szatmári békekötés időpontjára utal. Magyarország nagy részén ugyanis az ezt követő hosszú békés időszak során alakult ki vagy települt újra a ma is használt településhálózat. Bár természetesen a településhálózati változások országrészenként eltérően zajlottak, ez a dátum jól jellemzi azt a változást, ami hazánk településhálózatát ekkoriban érte. A lelőhelyek megértéséhez azonban lényegesnek tarthatjuk funkció szerint is vizsgálni az emberi tevékenység nyomait. Ahogy említettük, az emberi megtelepedés legalapvetőbb funkciói a lakóhellyel, munkahellyel és a temetkezéssel függenek össze, éppen ezért a tájat sűrűbb, vagy ritkásabb A régészeti kronológia meghatározásához kétféle lehetőség kínálkozik. A relatív kormeghatározással két vagy több régészeti kultúra időbeli viszonyait kizárólag az egymásutániság szempontjából határozzák meg. Emellett azonban lehetőség van abszolút kormeghatározásra is természettudományos módszerek segítségével (pl. 14 C, dendrokronológia) (9. ábra). 9. ábra A fák évgyűrűiben jelentkező változások A régészeti módszerek alkalmazása, és az információgyűjtés lehetősége azonban nem áll meg az évnél. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai Koppány András vezetésével például 2009-ben a fertődi kastély századi kertépítményeit tárták fel szigorúan régészeti módszerekkel, ennek köszönhetően sikerült a barokk és romantikus stílusú kert számos olyan részletét tisztázni, amelyet az írásos források alapján nem volt lehetséges. Mint látható, a különbség csupán abban áll, hogy a kulturális örökség azon része, amely 1711-et követően jött létre, nem esik a régészeti védelem törvényes hatálya alá (10. ábra). 10. ábra Régészeti módszerekkel történő kutatás a fertődi kastélykertben szövésű hálóként is ez a hármas fonja át. Természetesen vannak helyzetek, ahol ezek összekapcsolódnak, számolnunk kell azzal is, ahol a jelenségek jellege, vagy azok hiánya miatt nehézséget jelent az egyes funkciók helyének azonosítása. Az azonban bizonyos, hogy ahol ember élt, ott ezek a funkciók léteztek és a legtöbb esetben ezek egy része régészeti módszerekkel azonosítható. A fenti, alapvetőnek tekinthető hármas mellett, azonban számos egyéb funkciójú lelőhely nyomaival is rendszeresen találkozhatunk a tájban, melyek szintén a településhálózat részeit képezik. A várak védelmi funkciója egyfajta anomáliát jelent, hiszen itt a fenyegetettség miatt ha csak a középkori váraink többségére gondolunk legtöbbször domb- és hegytetőkön építkeznek és laknak, ami jóval jelentősebb energia-befektetést igényel, mint amire egy közösség valamiféle kényszerítő erő nélkül hajlandó lett volna (11. ábra). Az utakkal, a kommunikáció legalapvetőbb nyomaival szintén találkozhatunk, ahogyan a szakrális funkció is gyakorlatilag minden közösség életének a részét képezte, még ha ez nem is mindig különíthető el 11. ábra A csókakői várat ábrázoló metszet 1900-ból egyértelműen. Vannak persze az emberi életnek olyan 5

9 Régészeti feltárás előtt vagy helyett funkciói is, amelyekkel csak nagyon ritkán találkozunk, például a szórakozás, kikapcsolódás, a higiénia és gyógyítás helyszíneit a terepen csak nagyon ritkán tudjuk azonosítani. Persze ezek a funkciók ritkán jelentkeznek önállóan, és a régészeti jelenségek alapján legtöbbször nem, vagy csak nehezen különíthetőek el. Egy vár például a védelmi funkció mellett egyúttal lakóhely, munkahely is, ha pedig kápolna is található a várban, akkor pedig már szakrális funkcióval is rendelkezik (12. ábra). 2.2 A különleges és az általános 12. ábra A németegyházai középkori templom maradványai az erdőben 13. ábra Éremlelet a Paks-cseresznyési ásatáson 14. ábra Röntgenfelvétel az éremleletről Viszonylag ritkán találkozunk kincsleletekkel, még ha az érdeklődők fi gyelmét ezek is keltik fel a legjobban. Értékes tárgyakat az emberek általában két okból helyeztek a földbe: vagy szakrális okból (áldozat, sírmelléklet) vagy azért, hogy elrejtsék (bár ez a megtaláláskor nem mindig különböztethető meg). Mindkét esetre igaz azonban, hogy csak akkor maradnak a tárgyak a földben, ha helyük feledésbe merül. A gazdag mellékletű sírokat az ásatások tanulságai alapján sokszor még a temető vagy helyének fennállásakor kirabolják. Az elrejtett kincsek pedig csak akkor maradnak a földben, ha gazdájuknak már nem volt lehetősége visszatérni értük. A régészeti településhálózat szempontjából ezeknek nincs is különösebb jelentősége, előkerülésük mivel ebben játszott a legnagyobb szerepet az emberi döntés gyakorlatilag véletlenszerű ( ábra). A közhiedelemmel ellentétben a régészetnek nem a kincsek felkutatása a célja, bár a szakmai fejlődés mai szemmel nézve bizonyos szempontból túl sokat foglalkozott a tárgyakkal, és túl keveset azok helyszínével. Mivel a régészeti korú tárgyak iránti érdeklődés a gyűjtés oldaláról alakult ki, sokáig a régészet a művészettörténettel együtt a szép tárgyak leírásával és osztályozásával foglalkozott. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a reneszánsz kor érdekes és régi tárgyak iránti arisztokrata vonzódásából valódi tudomány alakuljon ki. Napjainkra a régészet még mindig nagyon fi atal, dinamikusan fejlődő diszciplína, világszerte meglepően heves viták kísérik felfogásának, kutatásának alapirányait, amelyek néhány évtizedenként élesen változnak. Ez az út egyáltalán nem befejezett, és folyamatosan fejlődik, mint ahogy minden más tudomány is. Ebből a fejlődésből következik az is, hogy amikor a régészet az eredményeit, tevékenységét a közönség elé tárta, akkor a szépet, a különlegeset igyekezett bemutatni (15. ábra). A különleges tárgyak, leletek kiemelkedő jelentőségének felfogása egyéb veszélyeket is hordozott. Mivel a legtöbbször a különlegeset mutatta be, a közvélemény az archaeológiát a különlegessel azonosította, és azonosítja ma is. Annak ellenére, hogy 6

10 Az ember és a lelőhely a hazai régészet az eltelt 150 évben óriási felfogásbeli és módszertani változáson ment át, ez az örökség bizonyos mértékig máig megmaradt. Amikor napjaink régésze például az autópálya-építést megelőző kutatások során végzett örökségvédelmi tevékenység eredményeit próbálja a közvéleménynek bemutatni, az emberek többsége továbbra is a különlegeset kéri számon rajta. Ez aztán oda vezet, hogy a régészek egyfajta különös kimondatlan nyomás alatt végzik a munkájukat, hogy megint csak a különlegeset mutassák be, mikor nem is azt keresték. Ezzel függ egyébként össze az amatőr régészekről kialakult kép is. A szóösszetétel maga is értelmetlen, hiszen ahogy nincsen amatőr mérnök, vagy amatőr orvos, úgy amatőr régész sincs. Az amatőr régész ugyanis nem kutatást végez, hanem kincskeresést. Ez azonban jól mutatja azt a közkeletű tévedést, amely szerint a profi régész ugyanazt csinálná, mint az amatőr: kincset keres. A régészet örökségvédelmi feladata és jelentősége ezzel szemben az, hogy minden elérhető és egyébként elpusztuló semmilyen más módon nem megismerhető információt összegyűjtsön a múltról, márpedig a legtöbb információ a hétköznapi érdeklődő számára nem sorolható a különleges kategóriába. 2.3 A régészeti örökség védelmének forradalma A régészet felfogása az elmúlt néhány évtizedben forradalmi változásokon ment keresztül. Ennek bizonyos szempontból eredménye, bizonyos szempontból kezdete az európai országok többsége által 1992-ben aláírt Máltai egyezmény. Ez határozza meg napjainkban a régészeti örökség és a társadalom viszonyát, előírva a régészeti lelőhelyek nyilvántartását és védelmét. Az egyezmény értelmében a beruházásoknak mindent meg kell tenniük a régészeti lelőhelyek elkerülésére, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az érintett terület megelőző feltárását kell fi nanszíroznia a szennyező fi zet elv alapján. Az ebből fakadó kötelesség sokkal jobban átalakította és megváltoztatta a régészet feladatait, tevékenységét és felfogását, mint bármely egyéb tényező korábban. A régészet sokoldalú tudomány, világszerte rengeteg megközelítése és iránya van, az antropológia, a történelem, az építészet- és művészettörténet, a néprajz, a természettudományok mind-mind nagyon jelentős hatást gyakoroltak rá egyrészt módszertanilag, másrészt a kutatás irányainak, prioritásainak szempontjából. A Máltai egyezményben megfogalmazottak azonban egy alapvető közös nevezőre helyezik ezeket az irányokat: legfontosabb feladat az örökségvédelem, a pusztuló régészeti örökség védelme. A folyamat következményeként létrejött a kulturális erőforrás menedzsment (Cultural Resources Management CRM), amely alkalmazott tudományként az építőipar részévé vált, egyrészt szakvéleményekkel segítve a döntéshozatalt, másrészt korábban soha nem látott mértékű régészeti feltárásokkal mentesítve a beruházások területét. Teljesen más, korábban komolyan fel sem merült kérdésekre kellett válaszolnia a régészeknek, ráadásul úgy, hogy döntéseik komoly és közvetlen anyagi és örökségvédelmi felelősséggel jártak. A beruházásokhoz kapcsolódó feltárások emellett a régészeti információk olyan mértékű gyarapodását is eredményezték, amely jelentősen megváltoztatta a tudományos fejlődést is. 15. ábra A nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivócsanakja Jól jellemzi ezt a felfogást Henszlmann Imre egy 1880-ból származó jelentése, amelyben a Fejér megyei Nagyhörcsök-pusztán előkerült középkori templomromról ír. Korának vezető művészettörténésze és archaeológusa, miután kiásatta az előző évben véletlenül előkerült templom alapfalait, és elkészítette a templom alaprajzát, további sorsáról egyetlen lakonikus mondatot írt le: a fennmaradt alapzat különös értékkel nem bírván, köveit ki fogják szedni és építkezésre felhasználni. A templom helyét sem tartotta érdemesnek megörökíteni az utókor számára, így ma azt sem tudjuk, hogy hol állt a teljesen elpusztított épület. Ez a felfogás bár a mai régész számára kissé hajmeresztő egyáltalán nem kárhoztatandó, egyszerűen a 19. század végi régészeti gondolkodást tükrözi: az érdeklődésre a különleges tart számot. Hazánk még aláírásának évében csatlakozott a Máltai egyezményhez, amelynek jogi hátterét a ma is érvényes bár többször módosított évi LXIV. törvény szabályozza. Ekkor hozták létre a régészeti örökség védelmét központilag felügyelő hatóságot, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH), melyek feladata a közhiteles és egységes lelőhelynyilvántartó rendszert létrehozása és kezelése lett. Ennél is fontosabb azonban, hogy a törvény és az azt kiegészítő rendeletek értelmében a KÖH illetékes regionális irodái 2010 óta pedig a megyei kormányhivatalok döntenek arról, hogy milyen örökségvédelmi intézkedéseket kell végrehajtani a különböző beruházások régészeti örökségre gyakorolt káros hatását megelőzendő. 7

11 Régészeti topográfi ától a hatástanulmányig 3. RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁTÓL A HATÁSTANULMÁNYIG Stibrányi Máté Bár a falvak határában lévő régi emlékek a 18. századtól kezdve számos utazó érdeklődését felkeltették, a tudományos célú lelőhely-azonosítási kutatás kezdeteit Magyarországon Rómer Flóris munkásságához köthetjük, aki a 19. század közepén az ország nagy részét beutazta, és számtalan adatot gyűjtött az egyes településeken ismert régészeti leletekről és lelőhelyekről. Jegyzeteiben tetten érhető, hogy még az ő rendszerező gondolkodása számára is jóval fontosabb volt a lelet, mint a lelőhely maga. 16. ábra Rómer Flóris arcképe Rómer Flóris ( , bencés szerzetes, a MTA tagja, nagyváradi kanonok) a magyarországi régészettudomány atyja (16. ábra). Alapvető feladatának tekintette a régészeti emlékek felkutatását, és a műemlékek védelmének megszervezését Magyarországon. Több múzeum, tudományos társaság, folyóirat alapítása köthető a nevéhez, például a régészet legpatinásabb sorozata, az 1868 óta folyamatosan megjelenő Archaeológiai Értesítőé is. Számos régészeti feltárás vezetője volt, többek között ő indította el az aquincumi romkert feltárását. Kiterjedt szakmai levelezésével, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének fejlesztésével, és az évi nemzetközi ősrégészeti konferencia megszervezésével kapcsolta be hazánkat a nemzetközi tudományos életbe. A szakmai alaposság mellett komoly hangsúlyt fektetett a tudomány népszerűsítésére és a régész utódgeneráció nevelésére is. Munkássága nyomán vált a polihisztorok által művelt régiségtan intézményesült, szaktudást igénylő tudománnyá, régészetté (17. ábra). (Török Ágnes) A tudományos célú régészeti kutatás a kezdeti időszakban viszonylag kevés hasznát vette a csupán felszíni leletek alapján ismertté vált lelőhelyeknek. Amennyiben nem került elő véletlenül valamilyen különleges lelet, avagy nem került sor feltárásra, a lelőhelyekről rendelkezésre álló adatok általában nem voltak elég pontosak ahhoz, hogy azok korát vagy jelentőségét pontosan meg lehessen határozni, ezért a kutatók nem foglalkozhattak érdemben velük. A hazai lelőhelyállomány átfogó felmérésének kutatói igénye is a múzeumokban őrzött leletanyag bemutatásának oldaláról jelentkezett. Az 1958-ban induló az MTA Régészeti Intézete által vezetett Magyarország Régészeti Topográfi ája (MRT) nevet viselő vállalkozás kezdetben az egyes járások területéről a múzeumok adattáraiban és raktáraiban fellelhető adatok és régészeti leletek tudományos igényű feldolgozását tervezte, ám ennek végrehajtása során hamar felmerült a szisztematikus terepbejárások, nagyobb összefüggő területeken a lelőhelyek felszíni nyomok alapján történő felkutatásának és feltérképezésének igénye is. Az MRT végül intenzív terepbejárásokat végző, korát meghaladó lelőhely-azonosítási műhellyé nőtt ki. Az 17. ábra Rómer Flóris jegyzetének egy lapja 1990-es évek második felére félbemaradt vállalkozás az ország 11,7%-t mérte fel, 9952 lelőhelyet azonosítva (18. ábra). A következő fontos lépést az egységes lelőhely-adatbázis felépítése jelentette, melynek során a múzeumi adattárak és az MRT adatainak integrálását végezték el a 2001-ben létrejött KÖH régészeti lelőhelynyilvántartásában. Az egységes szemléletű adatbázis létrejöttét kiemelkedő eredménynek tarthatjuk, ennek gondozása és az új kutatások eredményeivel való kiegészítése ma is a KÖH feladata. Sajnálatos módon az MRT programja pontosan azon időszakot megelőzően szakadt félbe, amikor az ország területén található régészeti lelőhelyek számbavételére egészen gyakorlati okokból egyre nagyobb szükség lett volna: a növekedő építőipari és beruházási tevékenység a lelőhelyek egyre nagyobb veszélyeztetésével járt, a Máltai egyezmény pedig kötelezte hazánkat ezek védelmére. Nyilvánvaló azonban, hogy a régészek csak azokat a lelőhelyeket képesek megvédeni, amelyek helyét ismerik. A szisztematikus topográfi ai munkákat a településrendezési tervekhez és kulturális örökségvédelmi hatástanulmányokhoz végzett terepbejárások váltották fel (ld. 6. fejezet). Ezek ugyan módszertani szempontból sem voltak egységes szemléletű adatgyűjtések, és pontosságuk, megbízhatóságuk is széles skálán mozgott, ám több ezer újabb azonosított régészeti lelőhellyel járultak hozzá a régészeti örökségünkkel 8

12 Régészeti topográfi ától a hatástanulmányig kapcsolatos ismereteinkhez. A lelőhelyek azonosításának folyamata tehát ma is folyik, költségeit pedig az általuk fejleszteni kívánt területek vizsgálatának fi nanszírozásával végső soron az egyes beruházók állják. 3.1 Régészeti lelőhely-állomány Magyarországon Senki nem tudja a magyarországi lelőhelyek pontos számát, és sajnos az sem egyszerűen megválaszolható kérdés, hogy valójában mennyit ismerünk. A KÖH nyilvántartása mára több mint adatot tartalmaz, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy ez a szám azonos lenne az azonosított lelőhelyek mennyiségével. Ahogyan a korábbiakban is láthattuk, a régészettudomány fejlődésének kezdeti szakaszában a lelőhely létének egyszerűen nem volt minden alkalommal jelentősége, nagyon sok esetben pedig egyszerűen nem lehetett egy lelet előkerülési helyét pontosan meghatározni. Márpedig, a törvény alapján lelőhelynek csak azt tekinthetjük, amely földrajzilag egyértelműen meghatározható, tehát van téradata. Ez összesen körülbelül a nyilvántartásban szereplő adatok feléről mondható el, és nagyon sok esetben kell számolnunk azzal, hogy több, külön-külön felvett adat valójában ugyanarra a lelőhelyre vonatkozik. Mindezek alapján véleményünk szerint jelenleg összességében körülbelül lelőhelyet tekinthetünk ismertnek hazánk területén. Felmerül persze ezután a következő kérdés: sok-e ez, vagy kevés? Ezt úgy tudjuk a leghatékonyabban megvizsgálni, hogy az intenzíven kutatott területek méretét és az ezeken azonosított lelőhelyek arányát az egész ország területéhez viszonyítjuk. Az elmúlt években ezt a számítást különböző térségekben is elvégezték, amely alapján általánosságban európai kitekintésben is jellemző és általános 1 1,5 lelőhely/km² átlagra számíthatunk Magyarországon. E jellegéből adódóan durva becslés szerint így hozzávetőleg közé helyezhetjük a hazai lelőhelyek számát. Mindezekből következik, hogy átlagosan körülbelül a lelőhelyek 25 30%-t ismerjük, azonban a valós arány az egyes területeken nagyon változó, vannak olyan részei az országnak, amelyek jól kutatottak, míg mások szinte fehér foltnak tekinthetőek a régészeti lelőhelyek ismertsége szempontjából (19. ábra). 18. ábra Az MRT keretében kutatott területek 19. ábra A magyarországi ismert lelőhelyállomány (a KÖH adatbázis alapján) lelőhely/km 2 arányban megyékre lebontva 9

13 Lelőhely-azonosítási módszerek 4. LELŐHELY-AZONOSÍTÁSI MÓDSZEREK Stibrányi Máté A lelőhelyek egy része valójában létrejöttük óta ismert volt, az évszázadok folyamán legfeljebb az változott, hogy az utókor mit gondolt róluk. Szerencsés esetben a helyszín egyszerűen eredeti funkciójának megfelelően használatban marad, például a középkori Szentmártonhegyi monostort senki nem keresi, Pannonhalma néven bármikor megtekinthető. De elképzelhető az is, hogy elpusztult állapotában is évszázadok óta ismert egy lelőhely, Veszprém megyében a középkori Hathalom falu például a közelében lévő késő bronzkori halomsírokról kapta a nevét ( ábra). 20. ábra Hathalomról készült légifotó 21. ábra Hathalomról készült lidar felvétel A felszín feletti látható struktúrákkal (pl. épületek nyomai, halmok) rendelkező lelőhelyekkel az emberek mindig is együtt éltek, sokszor mesés történeteket és legendákat kerekítettek köréjük. A földrajzi nevek gyűjtésének igénye eredetileg a nyelvtudomány oldaláról jelentkezett, de ezek az adatok számtalan alkalommal régészeti jelenségeket is jeleznek. A régi elhagyott faluhelyek emléke például viszonylag sokáig él a Faluhely-dűlő, vagy szláv betelepülők esetén a Szelistye névben. A vár végződésű helynevek (Bagolyvár, Bolondvár stb.) majdnem mindig valóban egykori (akár őskori, akár középkori) várra utalnak, akkor is, ha ezek ma már felszíni vizsgálatokkal nem mindig azonosíthatóak. A Dunántúlon a törökökhöz, az Alföldön általában a kunokhoz kötötte az újkor embere a számára ismeretlen régi építményeket, így születetett számos töröktemplom és kunhalom elnevezés, amelyek valójában mind jóval régebbi eredetűek. A Tűzköves-dűlő elnevezések az őskori lelőhelyeken sokszor nagy mennyiségben előkerülő és a felszínen is látható kovaeszközökről kapták a nevüket, persze csak azokon a tájakon, ahol ez a kőzet nem fordul elő természetes módon. A néphagyomány világában minden valamirevaló régi rom alatt alagút vezetett, akár egészen abszurd, 4 6 km-nyi távolságokba. Ennek hátteréről sokat elárul az, hogy ezek a képzeletbeli alagutak szinte mindig olyan helyszínekre vezetnek, ahol szintén lelőhely van, még ha teljesen más korú is, mint az eredeti rom. Lébényben például úgy tartják, hogy a középkori apátsági templomtól alagút vezet a 4 5 km-re lévő Barátpusztára, ahol a régészek a római kori Quadrata erődjét találták meg. A két lelőhelynek egyetlen köze van egymáshoz, mindkettő jól látható romokkal rendelkezett a 18. században, és a néphagyomány ezért alagúttal kötötte össze azokat. Rengeteg ehhez hasonló helyzetet ismerünk, sokszor viszont mára csupán az egyik rom és az alagút hagyománya maradt fenn. A régésznek azonban érdemes utánanéznie annak is, hogy hol bukkannak felszínre ezek a képzeletbeli alagutak (22. ábra). 22. ábra A lébényi templom 4.1 Felszín feletti struktúrák Az emberi megtelepedés nyomai a tájban nagyon sokáig megfi gyelhetőek, ha a későbbiekben a megváltozott területhasználat nem alakítja át alapvető mértékben területüket. A Bakonyban a nagy kiterjedésű Zörög-hegyi bronzkori földvár már legalább 3000 éve lakatlan, helyenként 1 1,5 m magas sáncai ma is jól láthatóak az erdőben. Ez azért van így, mert a nehezen megközelíthető fennsíkon elhelyezkedő területet erdőként használták az elmúlt évezredekben, és ennek köszönhetően többékevésbé változatlanul megmaradtak a lassan erodálódó és pusztuló sáncok és árkok. Ha ugyanezt a területet 10

14 Lelőhely-azonosítási módszerek szántóföldi művelés alá vonták volna, mint ez nagyon sok egyéb erődített településsel megtörtént az árkok és sáncok a felszínen hamar láthatatlanná váltak volna. Meglepően sok ilyen megőrződött struktúrát lehet ma is azonosítani, és nem csak az erdők mélyén. K. Németh András például a Tolna megyei Mőcsény temetőjének elhagyott bozótos részén 2003-ban részben felszín felé magasodó falakkal rendelkező Árpádkori templomromot azonosított. Ha tehát egy elhagyott településen semmilyen más változás nem történik, akkor annak nyomai viszonylag hosszú időn át valamilyen formában megfi gyelhetőek. Nyilván ez a kialakításba fektetett munkától és a használt anyagoktól is nagymértékben függ; egy hegytetőn álló kővár maradványai jóval hosszabb ideig megfi gyelhetőek, mint egy néhány földbe ásott házból álló tanyáé. Az ehhez hasonló még látható struktúrák vizsgálatának rengeteg előnye van. Szerencsés esetben még vizsgálhatóak az alaprajzi formák, a határoló árkok, amelyek rengeteg információt rejtenek. A Fejér megyei Ercsi határában a Dunaparton fekvő középkori Besnyő falu helyét például még sohasem szántották. A gyepes területen végigsétálva pontosan követhető a falu utcája két oldalt a házak romjait rejtő, téglalap alakú lekerekedett halmokkal, a falu közepén pedig megfi gyelhető a templom előtti kis tér és a templom kerítőfala. Egy egyszerű sétával és odafi gyeléssel annyi adatot nyerhetünk a falu szerkezetéről és képéről, amit egyébként csak sok évig tartó régészeti feltárás eredményezhetne ( ábra). Nagy-Britanniában, ahol nagyon alacsony a szántott területek aránya, olyan sok az ilyen és ehhez hasonló terület, hogy az országban ez képezi a régészeti lelőhely-azonosítás egyik legfontosabb módszerét; régészeti geodéták (archaeological surveyor) mérik fel és értelmezik ezeket a struktúrákat, a neolit körároktól a késő középkorban elpusztult faluhelyig. Bizonyos helyszíneken például akár a késő bronzkori területhasználat nyomait is lehetséges azonosítani. Általános félreértés laikusok körében, hogy a régészeti lelőhelyek a föld mélyén vannak, mintha valamilyen módon elsüllyedtek, avagy méterekkel a felszín alá temetődtek volna. Ezzel szemben természetesen semmilyen lelet, avagy lelőhely nem süllyed a földben, legfeljebb jelentős mennyiségű üledék vagy talaj képződik felette. Ez sok százezer éves időintervallumban igaz is, néhány ezer év azonban nem elegendő jelentős mértékű fedettségre. Vannak rendhagyó helyzetek, amikor akár emberi tevékenység hatására, avagy intenzív homokmozgásnak kitett területeken, esetleg feltöltődött folyóvölgyekben akár több méterrel a felszín alá kerülhetnek a leletek. A lelőhelyekkel egykorú járószintek azonban általában a mai felszín közelében helyezkedtek el. 4.2 Lelőhely és lakóhely 23. ábra A középkori Besnyő falu a Google Earth felvételén 24. ábra A középkori Besnyő falu a helyszínen Abban az esetben azonban, ha az ember továbbra is intenzíven használja az egykori lelőhelyek területét, akkor a helyzet jelentősen megváltozik. Sok olyan régészeti helyszín van, amelyet ma is lakóhelyként használnak. Ez nyilvánvalóan nem véletlen, a megtelepedésre alkalmas területeket a közösségek mindig is hasonló módon választották ki, a legtöbb lelőhelyen sokszor egymástól teljesen függetlenül több korszak népessége élt. A Fejér megyei Dunaújváros ma is sűrűn lakott, Dunára néző Rácdombján például a neolitikumtól máig tartó intenzív megtelepedéssel számolhatunk. Ez nem jelent feltétlenül évezredek óta tartó, megszakítások nélküli lakottságot, de azt igen, hogy az egymást követő kultúrák népessége hasonlóan alkalmasnak találta a helyszínt a letelepedésre. A középkori lelőhelyek esetében sokszor a mai napig folyamatosan lakóhelyként használnak egy-egy területet, ez pedig általában olyan bonyolult és összetett rétegsort eredményez, amelynek kutatása külön régészeti diszciplínát teremtett, az ún. 11

15 Régészeti feltárás előtt vagy helyett 25. ábra Városi ásatás Dunaújvárosban az 1960-as években városi régészetet. A lakott területeken nagyon nehéz felszíni leletgyűjtéseket folytatni, városi környezetben lehetetlen, faluhelyen, ahol a hátsó kertek általában szántottak, elvileg lehetséges, azonban meglehetősen nehezen kivitelezhető. Ezért ezeken a helyszíneken a lelet-előkerülésekből és megfi gyelésekből származó információk összegyűjtésére és értelmezésére van szükség. Itt a régész munkája legtöbbször kérdésfeltevéseket jelenti és a válaszok aprólékos mérlegelését. Természetesen számolnunk kell azzal, hogy azokon a helyszíneken, ahol a területet ma is folyamatosan használják, a lelőhelyek jelentősen pusztult állapotban vannak (25. ábra). 4.3 Szántott területek kutatása Az intenzív területhasználat veszélyei azonban más helyszíneken is megjelennek. Magyarországon ma a legtöbb lelőhelyet a szántóföldi művelés elsősorban szántás, talajlazítás, rigolírozás veszélyezteti. Már néhány évi folyamatos művelés képes teljesen eltüntetni a lelőhelyek felszíni nyomait, azonban ezzel nem ér véget az érintett lelőhelyek pusztulása. Az eke ugyanis feltépi és megforgatja a régészeti jelenségek felső, a felszínhez közel eső részét (26. ábra). A folyamatos szántás és az erózió pedig domborzati kiegyenlítő hatással jár, ez a lelőhelyek nagy részénél azt jelenti, hogy minden évben egy kicsit mélyebbre ér az eke, és a lelőhely egyre nagyobb részét tépi ki a helyéről és forgatja át (27. ábra). A Tolna megyei Pálfa határában található egykori ágostonos kanonok-kolostor temploma körül például a szántás mára olyan mélységbe ért, hogy a templom körüli temető néhány általában eredetileg 1 2 m-rel az egykori felszín alá temetett csontvázas sírja anatómiai rendben a felszínen hever. Mivel a lelőhelyek jelentős része ismeretlen, ez azt jelenti, hogy a folyamatos szántóművelés miatt sok lelőhely azonosítatlanul pusztul el minden egyes évad mélyszántásai során. 26. ábra Szétszántott temető a kukoricásban, Perkáta határában 27. ábra Erodált domboldalon a felszínen jelentkező objektumok Székesfehérvár-Börgönd határában Kutatási szempontból azonban a szántás egy kétségtelen előnnyel is jár: általában felszínre hozza a lelőhely leletanyagának egy bizonyos részét, megkönnyítve a lelőhely felszíni azonosítását. Ezek a tárgyak az esetek túlnyomó részében egyszerűen a lakóhely hulladékának az a része, ami nem pusztul el a földben: pattintott vagy csiszolt kovakövek szilánkjai, csontok, esetleg fém, illetve a legtöbb esetben kerámia. Az épületek építőanyaga (pl. átégett patics, kő tetőcserép, tégla) is ugyanígy megfi gyelhető azokon a helyszíneken, ahol épületek álltak. Az agyagedények rendkívüli fontossággal bírnak a régészek számára, mivel olyan olcsón előállítható, általában a lelőhelyeken nagy mennyiségben található fogyóeszköz volt, amelynek készítési technológiája, díszítési módja, formakészlete és funkcióköre nagymértékben függött a készítő népesség életmódjától. A kerámiatöredékeken általában szemrevételezéssel is vizsgálható az edényformálás technikája, a soványítóanyag, az égetési technológia, szerencsés esetben megállapítható az edény eredeti formája és a díszítések is. Ezen jellemzők többsége főképp együttesen vizsgálva mind korszakjelző értéket hordoz, amely lehetővé teszi, hogy akár már egészen kis töredékeket is be lehessen sorolni az egyes régészeti kultúrákhoz, vagy az azokon belül egyedi sajátosságok alapján elkülönített csoportokhoz, fázisokhoz. Ez alapján aztán meghatározható készítésük ideje, persze korszakonként változó pontossággal. 12

16 Lelőhely-azonosítási módszerek A szántott területeken tehát a bolygatott lelőhelyek leletanyaga egyszerűen a felszínen hever, a kutató régésznek nincsen más dolga, mint tüzetesen átvizsgálni a szántást és összegyűjteni ezeket. A leletek szóródása alapján meghatározható a lelőhely kiterjedése, vizsgálatukkal pedig a lelőhely kora. Hátrányként jelentkezik viszont, hogy az így azonosított lelőhelyek alaprajzát, struktúráit a felszínen csak ritkán lehet azonosítani, bár a távérzékelési módszerek ebben sokszor segítségünkre lehetnek (ld. 5 fejezet). Egyfajta bizonytalanság tehát megfi gyelhető a különböző területhasználat alapján: vagy jól ismerjük a jelenség korát, de nem ismerjük a struktúráját, vagy jól ismerjük a struktúrát, de nehézségeink vannak a kor meghatározásával. Mivel Magyarországon és általában Közép-Európában magas a szántott területek aránya, ez a szántóbejárás (plough walking) a leghatékonyabb lelőhely-azonosítási lehetőség, mi több, Magyarországon általában ezt azonosítják a terepbejárással (28. ábra). 28. ábra Régészeti terepbejárás Kérdésként merül fel, hogy az eke által eredeti kontextusából kiszakított lelet vajon mennyire pontosan utal az eredeti helyére. Mivel a régészek mindig is használták ezt a módszert a lelőhelyek azonosítására a terepbejárás módszerét, ez mindig is vita tárgya volt. Komoly problémát jelent azonban, hogy a kézi GPS használata előtt a lelőhelyek felszíni kiterjedését egyszerűen a domborzat jellegzetességei alapján vitték térképre, ez pedig a legtöbb esetben m-es hibahatárt jelentett (29. ábra). Léteztek természetesen különféle módszerek, például geodéziai módszerekkel kitűzött négyzethálók, amikkel lehetséges volt ennél pontosabban is felmérni a lelőhelyeket, ez azonban 29. ábra A terepbejárás terepi kellékei ren geteg munkát igénylő feladat volt. Emiatt viszonylag kevés lelőhelynél, elsősorban kutatási célból végezték el, és széles körben hazánkban sem terjedt el. A GPS alkalmazása ezeket a módszereket a lelőhely kiterjedésének vizsgálatában szükségtelenné teszi, pontosabban egy virtuális négyzetháló kerül alkalmazásra. A régészeti lelőhely-azonosítás számára a napjainkban forgalomban lévő kézi GPS 4 6 méteres pontossága megfelelő, kutatási célokra, például lelőhely-sűrűségi vizsgálatokra azonban sokszor nem elegendő. A vizsgálat során a lelőhely által érintett területet sávokban végigjárjuk, és minden egyes talált lelet jellemzően kerámia helyét rögzítjük. Az így kirajzolódó pontfelhő határozza meg a lelőhely felszíni kiterjedését ( ábra). 13

17 Régészeti feltárás előtt vagy helyett ábra A régészeti lelőhelyek lehatárolása GPS pontok alapján Ez gyors, és a lehető legobjektívebb mérést eredményezi. Ha szükséges, akkor minden egyes talált leletet a GPS azonosító számával együtt tudjuk felgyűjteni, mely kicsit lassítja a munkát, de ezzel lehetséges a lelőhelyen belüli korszakok pontos elkülönítése is. Az elsődleges örökségvédelmi feladat azonban általában az érintettség és a lelőhely kiterjedésének minél pontosabb tisztázása. A nagy felületű megelőző feltárások megindulásakor sok problémát okozott a felszíni becslés és a valóság eltérése, ezért sok régész szkeptikus a módszer pontosságának tekintetében. Ahogyan nincsen két egyforma lelőhely, úgy a felszíni jelenségek kapcsolata is eltérően változhat, azonban a probléma forrásának nagyon sok esetben valójában a különféle okokból pontatlan felszíni felmérést tarthatjuk. A GPS segítségével ezeknek a problémáknak egy részét át tudjuk hidalni, egyelőre azonban még kevés olyan felmérést ismerünk, amely a statisztikailag szignifikáns számban teljes lelőhely-kiterjedésre vonatkozó feltárási adatokat térinformatikai eszközökkel mért terepbejárási adatokkal vetne össze. A felszíni leletek sodródása valószínűleg ráadásul számos egyéb hatással is összefüggésben van. A domborzat lejtése, a talajtípusok, a csapadékmennyiség, a szántás módja és iránya mind-mind különböző módon befolyásolhatják ezt az összefüggést, és akkor még nem is említettük a terepbejárás során jelentkező megfigyelési különbségeket. Az azonban biztos, hogy van összefüggés, és a felszíni leletanyag mozgása általában döntően nem tér el a lelőhely tényleges kiterjedésétől. Néhány szót kell ejtenünk még a megfi gyelés lehetőségeiről is. A szántásban található töredékek észrevétele bizonyos fokú gyakorlatot igényel, tehát különböző tapasztalatú emberek különböző intenzitással fogják észrevenni a leleteket. Általában elmondható, hogy a leletek megfi gyelésére a boronált esőverte felszín a legalkalmasabb. A friss szántásban a földrögök miatt nagyon nehéz észrevenni a leleteket, közvetlenül boronálás után pedig annyira poros a felszín, hogy eltakarja a leletanyagot. A lelőhely-azonosítás szempontjából ezek a legveszélyesebb helyzetek, hiszen a kutató a területet bejárhatónak, vizsgálhatónak látja, pedig valójában nem az. A vegetáció ehhez képest kevesebb kockázatot rejt, mert vagy annyira sűrű (pl. gabona), hogy nem kutatható egyáltalán, ha pedig kutatható (pl. kukorica), akkor azon a sorok között már ideális esőverte felszín alakult ki, kiváló megfi gyelési lehetőségekkel (32. ábra). Számítanunk kell bizonyos esetekben arra is, hogy a felszínen talált lelet máshonnan került oda, és nem lelőhelyre utal. A trágyázás, vagy a melioráció esetében elképzelhető, hogy kerámiatöredékek kerülnek olyan szántott helyszínekre, ahol valójában nincs is lelőhely. Ez csak akkor merülhet fel lehetőségként, ha nagyon kevés (1 2) töredéket találunk. Előfordulhat, hogy nehéz eldönteni, hogy egy nagyon apró időszakos telepről, vagy a trágyába keveredett földből származik a töredék. Ezek azonban az azonosított lelőhelyeknek egy nagyon alacsony százalékát jelentik, a leletek intenzitása a legtöbb esetben kizárja ennek a lehetőségét. 32. ábra. Nem kutatható terület Füle határában 14

18 Lelőhely-azonosítási módszerek A különböző megfi gyelési lehetőségek és a szubjektív tényezők miatt minden területen és minden esetben javasolt a többszöri, eltérő vegetációs ciklusokban végzett terepbejárás. Ezekben az esetekben számítanunk kell arra, hogy a lelőhelyek felszínen megfi gyelhető kiterjedése biztosan változni fog bizonyos mértékben, ilyenkor a pontfelhők együttes területét vehetjük alapul a lelőhely méretének becsléséhez. 4.4 A rejtőzködő lelőhelyek Ha terepbejárással vizsgálunk egy területet, már egyszeri kutatással viszonylag gyorsan nagyon sok lelőhelyet fogunk találni. Perkáta és Szabadegyháza határában például 10 munkanap alatt 8 ember munkájával közel 200 lelőhelyet azonosítottunk. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az adott területen az összes lelőhelyet ismerjük, terepbejárással ugyanis csak azokat lehet megtalálni, amelyek szántott területen találhatóak, és struktúrájuk is lehetővé teszi az azonosítást. Bár ez a lelőhelyek többségére igaz, vannak olyan helyzetek, amikor a lelőhely felszíni bejárása szükségszerűen eredménytelen lesz. Ezeket a rejtőzködő lelőhelyeket alapvetően két csoportba sorolhatjuk. 1. Nem azonosíthatóak terepbejárással azok a lelőhelyek, amelyeken nincsen, vagy elenyésző mennyiségű a szántás által érintett mélységben található leletanyag. Ezzel kell számolnunk például egy csontvázas temető esetében, ha a szántás mélysége még nem érte el a sírokat. Azonban egykori lakóhelyek esetében is elsősorban futóhomokos és üledékes területeken meg lehet fi gyelni hasonló jelenségeket, ahol a lelőhelyet annak pusztulása után olyan vastag talajréteg fedi el, hogy a szántás már nem bolygatja meg. 2. Hasonlóképpen nem azonosíthatóak azok a lelőhelyek sem, amelyeken a terepbejárás időpontjában tartós fedettség tapasztalható. Ilyennek számít például az erdő, gyep és legelő vagy művelés alól kivont terület. Mindig számítanunk kell azonban arra, hogy bármikor is végezzük a terepbejárást, a mezőgazdasági művelés állapotától és az egyes növények fejlődési szakaszától függően mindig fogunk találni olyan dűlőket, ahol éppen nem lehet kutatást végezni az időszakos fedettség miatt, ám ismételt bejárással ez a probléma általában megoldható. Ebből következően a rejtőzködő lelőhelyek valójában két eltérő csoportba sorolhatóak. Egyrészt számítanunk kell olyan területekre, ahol nem tudunk kutatást végezni; tehát az amúgy azonosítható lelőhelyeket a fedettség miatt nem találhatjuk meg. Másrészt számolnunk kell olyan lelőhelyekkel, amelyeket terepbejárással egyáltalán nem tudunk azonosítani. Lényeges kérdés, hogy a teljes lelőhely-állományhoz képest mekkora a rejtőzködő lelőhelyek aránya, illetve hogy ennek kapcsán mennyire hozhat szignifi káns eredményt a terepbejárás. Ezt országos szinten nehéz lenne megállapítani, mivel jelentős mértékben függ a természetföldrajzi viszonyoktól, ellenben világosnak tűnik, hogy néhány jellegzetes kivételtől eltekintve ezek a rejtőzködő lelőhelyek is a településhálózat(ok) integráns részét képezik, tehát általában hasonló természeti környezetben találhatunk rájuk, mint ahol az azonosítható lelőhelyek is vannak. A gyakorlatban nem mindig könnyű elkülöníteni egymástól azokat a lelőhelyeket, amelyek azonosíthatóak a felszínen, csak valamilyen okból ez nem történt meg, azoktól, amelyeket egyáltalán nem lehet azonosítani felszíni megfi gyeléssel. A lelőhely-azonosítással foglalkozó régész szerepe bizonyos szempontból hasonlít a labdarúgó kapus posztjára: a teljesítményét nem az alapján ítélik meg, hogy mennyi lelőhelyet talált meg, hanem az alapján, hogy mennyit nem. A hasonlatnál maradva sokszor nehéz megítélni, hogy melyik gól volt védhetetlen, és melyiket lehetett volna védeni. 15

19 Régészeti távérzékelési módszerek 5. RÉGÉSZETI TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREK Mesterházy Gábor Padányi-Gulyás Gergely Stibrányi Máté 5.1 Légi távérzékelés A régészeti lelőhelyeket nem csak terepbejárás segítségével tudjuk azonosítani, hanem távolról is, anélkül, hogy kapcsolatba kerülnénk magával a jelenséggel. Viszonylag régóta nyilvánvaló, hogy a távérzékelési módszerek rengeteg lehetőséget nyújtanak a régészeti lelőhely-azonosítás számára is. Ezeket a módszereket különböző csoportokra oszthatjuk, akár a felvételek készítésének helye alapján (légi, űr, földi, vízi), akár az alkalmazott technológia alapján (aktív és passzív szenzoros). A passzív szenzoros távérzékelés egyik legalapvetőbb lehetősége a légifotózás, amely a bolygatott talaj főként a levegőből látható elváltozásait képes dokumentálni a repülőgépből történő függőleges vagy ferde tengelyű fényképezéssel ( ábra). A légirégészet azonban jóval összetettebb feladat egyszerű fotózásnál, a ábra Lázi határában készített régészeti légifotó és értelmezése 35. ábra Az ortofotó-készítés elmélete 36. ábra A multispektrális távérzékelés elmélete lelőhely sikeres észlelése lelőhely- és talajtípusonként, tájegységenként eltérő módon főként a művelési ágtól, a növényzet magasságától, az évszaktól, a vízállástól, a napszaktól függ. Ugyanakkor más talajjelek, fagy-jelek és a havas környezetben megfi gyelhető fény-árnyék-jelek is a légirégészet módszertanához és eszköztárához kapcsolódik. A régészeti objektumok általában befolyásolják a szántás alá vont lelőhelyen elvetett növények főként a kalászosok növekedését, ennek hatása azonban a levegőből legfeljebb néhány héten át fi gyelhető meg (hiába készül tehát számtalan felvétel bizonyos lelőhelyekről, ezekből csak akkor lesz érdemben felhasználható régészeti információ, ha megfelelő időpontban történik a fotózás). Fontos továbbá a fényképezés szöge is, az általánosan elterjedt és jobb lehetőségeket rejtő ferde tengelyű régészeti légifotózás esetén adott jelenséget vagy lelőhelyet célzottan kutatnak, míg függőleges tengelyű fényképezést általában nyomvonalas létesítmények esetében használnak térképezési célból, hogy a kutatandó területről átfogó képet nyerjenek. A légifotó felvételek lehetséges eredménye az ortofotó (35. ábra). Ám a légifotózás, mint régészetben alkalmazott kutatási módszer, nem tudja helyettesíteni a felszíni vizsgálatot, bizonyos lelőhelyek pedig egyáltalán nem is kutathatóak e módszerrel. Sokévnyi intenzív légifotózással lehetne azonosítani annyi lelőhelyet, amennyit ugyanazon terület egyszeri bejárásával találhatunk. A légirégészet jelentősége viszont abban 16

20 Régészeti távérzékelési módszerek rejlik, hogy bizonyos időszakokban olyan felvételeket lehet készíteni a lelőhelyekről, amelyek alaprajzi azonosítást is lehetővé tesznek. Ennél is fontosabb azonban, hogy felszínen nem észlelhető, ún. rejtőzködő lelőhelyek egy része ezzel a módszerrel azonosíthatóvá válik. A passzív szenzoros távérzékelés másik lehetősége a multi- és hiperspektrális felvételek alkalmazása, amellyel a látható fénytartomány alatti és feletti spektrumról is vizsgálhatunk fotókat, akár rendkívül keskeny (néhány nanométer széles) hullámhossz-tartományokban is. Hasonlóképpen a légifotózásnál alkalmazott elvhez, itt is a bolygatott talaj eltérő fényvisszaverő tulajdonsága használható ki (36. ábra). Lehetőség nyílik például arra, hogy egy gabonával fedett területen a megfelelő fényhullámhosszok leválogatásával kimutatásra 37. ábra Hamisszínes hiperspektrális felvétel Maroslele és Makó között 38. ábra A lidar működési elve Ripa Pannonica a magyarországi limes szakasz világörökségi jelölése között a Central Europe Danube-Limes WHS program fő célkitűzése volt, hogy elkészüljön a magyarországi és szlovákiai limes-helyszínek világörökségi nevezési dokumentációja. Sikeres pályázat esetén ezek a helyszínek is csatlakozhatnak a közeljövőben a Római Birodalom határai címet viselő nemzetközi világörökségi helyszínhez. Jelenlegi ismereteink szerint a római határvédelem magyarországi szakaszára két legiotábor és városi ranggal rendelkező település (Brigetio-Komárom, Aquincum- Óbuda), segédcsapattábor, számos időszakos tábor, több késő római erődítmény, és mintegy 200 feltárt (vagy ismert helyű) torony, kiserőd, hídfőállás esik. A projektet a Kulturális Öröségvédelmi Hivatal vezette. A kapcsolódó régészeti kutatást a Pécsi Tudományegyetem Régészet Tanszéke végezte nagyban támaszkodva a Pécsi Légirégészeti Téka szisztematikus légirégészeti kutatásaira és archív felvételeire, illetve további limeshez kapcsolódó terepbejárási, geofi zikai, térképészeti és adatgyűjtési munkálatokra. E kutatások eredményei jelentik a világörökségi nevezés szakmai hátterét. A projektben részt vett továbbá Paks városa, amely a dunakömlődi római erődben (Lussonium) több mint 20 éve folyó feltárások alapján egy régészeti park létrehozásán dolgozik. kerüljenek azok a területek, ahol több, vagy kevesebb vizet raktároznak a növények. Ennek éppúgy lehetnek régészeti okai, mint ahogy a légifotóval azonosítható növekedési fázisban mutatkozó eltéréseknek. A lehetőségek szerteágazóak, melyek a jövőbeli kutatás számára új perspektívákat nyújthatnak, azonban egyelőre a multi- és hiperspektrális felvételek felbontása még csak közelíti a légifotókét, így az apró anomáliák nem vagy kevésbé érzékelhetőek rajtuk (37. ábra). Az aktív szenzoros technológiák (szonár, radar, lidar) is felhasználhatóak régészeti célokra, komoly előnyük, hogy készítésük legtöbbször napszak- és időjárás-független. Az eljárás során az érzékelő maga állítja elő az érzékeléshez szükséges energiát, amit a tárgy vagy földfelszín felé irányít (mikrohullámok), és méri az eredeti energiának a felületről visszavert részét. Hasonló elven működik a lidar is, amely a látható, az infravörös és az ultraviola tartományban működik. A lézer által kibocsátott energiaimpulzus kölcsönhatásba kerül a terjedés irányában lévő objektumokkal, melynek következményeként az visszaverődik, és így az egyes impulzusok kibocsátása és visszaérkezése között eltelt idő mérésével a két pont közötti távolság meghatározható. Mivel az impulzusok egy része megfelelő pontsűrűség esetén leér a talajszintre, a módszer képes arra, hogy a vegetációt kiszűrje a felvételekről. Tehát egy erdő esetében nem csak a fák 17

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése

A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése SZAKDOLGOZATVÉDÉS 2008.11.21. A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése Havasi Bálint Geoinformatika szak A felmérés okai. 1. KÖH kezdeményezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása

Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Egyházaskesző településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Egyházaskesző település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

Stibrányi Máté MNM-NÖK

Stibrányi Máté MNM-NÖK LELŐHELY-AZONOSÍTÁS A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELEMBEN KÖVETELMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, KORLÁTOK Stibrányi Máté MNM-NÖK MAGYARORSZÁG NYILVÁNTARTOTT LELŐHELYEI Régészeti lelőhely: nyilvántartásba vett, [a 2001. évi

Részletesebben

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes

Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes Dr. Csornay Boldizsár Örökségvédelmi főigazgató-helyettes A 2013-mas jogszabályváltozások több szakterületen is kijelölik a Magyar Nemzeti Múzeum és azon belül a Nemzeti Örökségvédelmi Központ helyét a

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

A Duna mente örökségi potenciálja

A Duna mente örökségi potenciálja A Duna mente örökségi potenciálja az EuroVelo 6 kerékpárút a Duna mentén (Rajka Budapest) régészeti szempontból Jövőkép a Duna mentén, Rajka Budapest workshop 2014. május 30. Újlaki Zsuzsánna főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL

JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL JELENTÉS A BÜKKÁBRÁNYI LIGNITBÁNYA TERÜLETÉN 2011-BEN VÉGZETT ÁSATÁSOKRÓL Bükkábrány-Bánya IV. lelőhely A Vatta község közigazgatási területén található Bükkábrány-Bánya IV.lelőhelyet 2006 tavaszán és

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

Csörög Településrendezési terv

Csörög Településrendezési terv Csörög Településrendezési terv Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet munkarész Archeo-Art Bt. I. Vizsgálat Csörög, Örökségvédelmi hatástanulmány, Régészet Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Csörög település

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE &ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY& BUDAKALÁSZ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 2010. 1. Melléklet AKTUALIZÁLVA 2013. 1. MELLÉKLET Budakalász

Részletesebben

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel

Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel Adatgyűjtés pilóta nélküli légi rendszerekkel GISOpen-2015 2015.03.26. Miről lesz szó? Az eljárásról Eddigi munkáinkról A pontosságról A jogi háttérről csak szabadon:) Miért UAS? Elérhető polgári forgalomban

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015.

KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. KUNFEHÉRTÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2015. K U LT U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H AT Á S TA N U L M Á N Y Megrendelő: Kunfehértó Községi Önkormányzat

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

Iktatószám: 601/442-2/2015. Ügyintéző: B. Máthé Ildikó Telefon: +36-30-488-2786 e-mail: ildiko.mathe@forsterkozpont.hu Hiv.szám: 26-12/2015. Vasas Ágostonné Tárgy: Ostoros Község településrendezési eszközei

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318)

Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318) Pest megye őskori és középkori várai Zárójelentés (T 048318) Előkészítő munkák Pest megyében a szisztematikus várkutatás a Börzsöny-hegységben kezdődött el. A munkát Nováki Gyula és Sándorfi György indította

Részletesebben

Ingatlan felmérési technológiák

Ingatlan felmérési technológiák Ingatlan felmérési technológiák Fekete Attila okl. földmérő és térinformatikai mérnök Photo.metric Kft. www.photometric.hu geodézia. épületfelmérés. térinformatika Áttekintés Mérési módszerek, technológiák

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés

Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés Távérzékelés gyakorlat Fotogrammetria légifotó értelmezés I. A légifotók tájolása a térkép segítségével: a). az ábrázolt terület azonosítása a térképen b). sztereoszkópos vizsgálat II. A légifotók értelmezése:

Részletesebben

Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően

Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően FATSAR KRISTÓF Roncsolásmentes régészeti eljárások a kerttörténeti kutatásban Atörténeti kertekről szerzett ismereteink alapvetően kétféle forrásból származnak: a dokumeni tumok, illetve a helyszín vallatásából.

Részletesebben

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról

régészeti feltárás 2006. július 28-ig végzett munkáiról M6 Tolna-Mözs - Bátaszék szakasz megelőző régészeti feltárás részszámlához szakmai beszámoló A 032-es lelőhely déli felén 3312 m²-t humuszoltunk le, itt lelassította munkánkat az átlag 1 méter feletti

Részletesebben

MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA

MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA Múlt jelen jövő BUDAPEST, 2015. MÁJUS 11 13. MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MÚLT JELEN JÖVŐ MAGYARORSZÁG RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJA MÚLT JELEN JÖVŐ A 2015. május 11

Részletesebben

A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések

A módosító javaslatot kidolgozta: Magyar Régész Szövetség. Értelmező rendelkezések JAVASLAT A 2001. ÉVI LXIV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁHOZ A MAGYAR RÉGÉSZ SZÖVETSÉG A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA CÍMŰ JAVASLATCSOMAGJA ALAPJÁN A módosító javaslatot

Részletesebben

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak.

7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. 8. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 10. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert,

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés

Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Domoszló, őrlőkő- és malomkő kitermelés és műhelyterület Jelentés Helyszín: Domoszló, Kisnána Időpont: 2012. 07.02-09. Résztvevők: T. Biró Katalin, Péterdi Bálint, Regenye Judit, Tóth Zoltán Henrik, Domoszló,

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 3.

Archeometria - Régészeti bevezető 3. Archeometria - Régészeti bevezető 3. Régészeti alapok 4: régészet és földtudomány -A régészeti kutatások során alkalmazott földtudományi módszerek (légifotó, geofizika stb.) Régészeti alapok 5: a régészeti

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA

A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA A BERUHÁZÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS EGYSÉGES KONCEPCIÓJA A Magyar Régész Szövetség 2011. október 21-én kelt, Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez, Szőcs Géza kultúráért felelős

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban

Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Kontrol kártyák használata a laboratóriumi gyakorlatban Rikker Tamás tudományos igazgató WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. 2013. január 17. Kis történelem 1920-as években, a Bell Laboratórium telefonjainak

Részletesebben

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon A régészeti korszakok közül a török kort sokáig mostohagyerekként kezelték, hiszen azokban az időkben, amikor megindult az emberek érdeklődése

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet

JUBILEUMI KÖTET. Életük a régészet JUBILEUMI KÖTET Életük a régészet A ságvári őskőkori telep ásatói 1932-ben: Csalogovits József, Gaál István, Hillebrand Jenő, Laczkó Dezső és Gönczi Ferenc Dr. Draveczky Balázs (1938-2003) A múzeumban

Részletesebben

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD.

LELLEI ÓVODA. Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. LELLEI ÓVODA Olyan nemzedék felnövekedésére van szükségünk, amelynek a környezetvédelem nemcsak nagybetűs plakát, hanem ÉLETMÓD. (Környezeti Munkanapló) A LELLEI ÓVODÁBAN: Nagy hangsúlyt fektetnek a környezettudatos

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület

Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Veresegyház, Kis-réti gazdaságiés lakóterület Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2009. június I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Veresegyház Város

Részletesebben

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor

régészeti kronológia Középkor Népvándorláskor Római kor Vaskor Rézkor Archeometria - Régészeti bevezető 3. - Ami elmaradt: régészeti korbeosztás, magyarországi legfontosabb kultúrák (elterjedés, időszak) Régészeti bevezető 3: régészet és földtudomány - A régészeti kutatások

Részletesebben

Szigetbecse TSZT módosítása

Szigetbecse TSZT módosítása Szigetbecse TSZT módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. augusztus I. Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Szigetbecse

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc

Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT. Fertői Ferenc Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport SZAKDOLGOZAT Fertői Ferenc 2010 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 3-dimenziós táj generálása útvonalgráf alapján Szakdolgozat Készítette:

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09.

PORVA. Település-szerkezeti terv. 2004. december 09. PORVA Település-szerkezeti terv 2004. december 09. 2 Porva, Településszerkezeti terv Készítette Porva Önkormányzat Polgármesteri Hivatala megbízásából a Magyarország Fesztivál Kft. és a TÁJOLÓ-TERV Kft.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A felhasználói szegmens GPS technikák 4. A felhasználói szegmens mindenki, aki hely, sebesség és időadatokat akar meghatározni mindenki, aki a légkörön átmenő elektromágneses hullámokat akar vizsgálni

Részletesebben

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása.

Elkészült a szakmai megvalósítás tervezett ütemterve, amely alapján a téglási iskolában megkezdődött a projekt ezen részének megvalósítása. Foglalkozás tervezett időpontja 1. tanítási Időtartama Helyszíne, körülményei 1 óra A 11. számú interaktív táblás (TTSZK) 2. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai alapismeretek I 3. tan. 1 óra TTSZK Meteorológiai

Részletesebben

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról

Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Molnár István Rövid beszámoló a kaposszentjakabi apátság területén végzett újabb régészeti kutatásról 2014

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Navigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel

Navigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel Navigáci ció és s mozgástervez stervezés Algoritmusok és alkalmazásaik Osváth Róbert Sorbán Sámuel Feladat Adottak: pálya (C), játékos, játékos ismerethalmaza, kezdőpont, célpont. Pálya szerkezete: akadályokkal

Részletesebben

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN

FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN FÖLDMÁGNESES MÉRÉSEK A RÉGÉSZETBEN Lenkey László Régészeti geofizika, konferencia, Budapest, 2013. november 5. FÖLDMÁGNESES KUTATÓMÓDSZER I. Min alapszik? 1. Anyagok eltérő mágneses tulajdonságain: 2.

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

BEKÖSZÖNTŐ. háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek-, illetve a villamos forgórészek javítás és módosítás utáni vizsgálatai.

BEKÖSZÖNTŐ. háztartási és hasonló jellegű villamos gépek és készülékek-, illetve a villamos forgórészek javítás és módosítás utáni vizsgálatai. BEKÖSZÖNTŐ A következőkben közzétesszük a javítás utáni vizsgálatokról szóló szakmai irányelveket (MEE.SZI 0401-1, -2), melyeket a szerviz tevékenységet végző javító-szolgáltató szakembereknek ajánljuk

Részletesebben

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések

Vízszintes kitűzések. 1-3. gyakorlat: Vízszintes kitűzések Vízszintes kitűzések A vízszintes kitűzések végrehajtása során általában nem találkozunk bonyolult számítási feladatokkal. A kitűzési munka nehézségeit elsősorban a kedvezőtlen munkakörülmények okozzák,

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel

A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel A földhasznosítás változásának követése távérzékeléssel http://www.nasa.gov/centers/langley/news/releases/1998/dec98/98-098.html Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Balázsik Valéria Copyright: ESA, EURIMAGE,

Részletesebben

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Oktatási és Kulturális Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Tárgy: Egyes régészeti lelőhelyek védetté nyilvánításáról, illetve régészeti védettség megszüntetéséről szóló miniszteri rendelet tervezete Budapest, 2007. január Az

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ

M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ ELŐZETES RÉGÉSZETI DOKUMENTÁCIÓ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZ Adatgyűjtés, alapján M8 GYORSFORGALMI ÚT KÖRMEND (86. SZ. FŐÚT) RÁBAFÜZES (OSZTRÁK ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI SZAKASZ A UNITEF '83 MŰSZAKI TERVEZŐ ÉS FEJLESZTŐ

Részletesebben

Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában

Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában szemle Tanulói részvétel öt magyarországi iskolában A viharosnak nevezett huszadik század után a huszonegyedik század embere kelletlenül és némileg csalódottan kénytelen tudomásul venni, hogy a történelem

Részletesebben

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS?

TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? TÉRKÉP HELYETT KÉP, VAGY VALAMI MÁS? PLIHÁL KATALIN MI A TÉRKÉP A KÉSZÍTŐ SZEMSZÖGÉBŐL NÉZVE? EGY OLYAN KÜLÖNLEGES ÉS SPECIÁLIS ESZKÖZ, AMELLYEL A TÉRBELI VALÓSÁGOT TRANSZFORMÁLVA, GENERALIZÁLVA ÉS GRAFIKUS

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA

MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM SZERKEZETÉPÍTÉSI TANSZÉK MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉSBIZTONSÁGA MÉRNÖKSZEIZMOLÓGIAI KONFERENCIA Győr, 2002. november 5. KIVONAT MAGYARORSZÁG FÖLDRENGÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE www.foldrenges.hu

Részletesebben

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ

A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Bencsik Péter Borbély László A IX-XI. SZÁZADI MAGYAR ÍJ Litér-Gödöllő, 2014. Bevezetés A Magyar Íj szimbólum! Elválaszthatatlanul kötődik a Kárpát-medencében letelepedett elődeink életmódjához. Mindezt

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról

Kutatási jelentés A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Egyesület Szentgáli-kőlikban 2006-ban végzett munkájáról 1 VESZPRÉMI EGYETEMI BARLANGKUTATÓ EGYESÜLET 8443 Bánd Kossuth Lajos u. 2/b. tel: 70/3828-595 Tárgy: kutatási jelentés Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Korbély Barnabás barlangtani

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben