Kézirat. Kérjük ebben a változatban nem hivatkozni!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kézirat. Kérjük ebben a változatban nem hivatkozni!"

Átírás

1 Csata István Kiss Tamás: Demográfiai perspektívák Hargita megyében. A Hargita megyei magyar, roma és román népesség regionálisan bontott elıreszámítása Kézirat. Kérjük ebben a változatban nem hivatkozni! 1

2 CSATA ISTVÁN KISS TAMÁS:...1 DEMOGRÁFIAI PERSPEKTÍVÁK HARGITA MEGYÉBEN...1 A HARGITA MEGYEI MAGYAR, ROMA ÉS ROMÁN NÉPESSÉG...1 REGIONÁLISAN BONTOTT ELİRESZÁMÍTÁSA...1 BEVEZETÉS AZ ELİRESZÁMÍTÁS MÓDSZERTANA A ROMÁK SZÁMA HARGITA MEGYÉBEN Nyelvtudás Nemzetiség Többes kötıdések? Kérdezıbiztosok általi kategorizáció Szakértıi besorolás A megye és a régiók etnikai összetétele: az elıreszámítás kezdıértékei FOLYAMATOK ÉS HIPOTÉZISEK Korszerkezet Termékenység Halandóság Migráció Asszimiláció A hipotézisek összefoglalása AZ ELİRESZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI MEGYEI SZINTEN A népesség számának és összetételének alakulása nemzetiség szerint az alapverzió szerint A migráció alternatív forgatókönyvei A termékenység és halandóság alternatív forgatókönyvei AZ ELİRESZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI A KISRÉGIÓKBAN Csíkszereda Székelyudvarhely Alcsík Felcsík Gyergyó Maroshévíz Udvarhely Keresztúr Szentegyháza ÖSSZEFOGLALÓ A népesedési kilátások erdélyi viszonylatban A roma népesség növekedésébıl adódó problémák SZAKIRODALOM MELLÉKLETEK

3 Bevezetés Jelen tanulmány szerzıi 2007-ben adták közre az erdélyi magyar népességre vonatkozó regionálisan bontott elıreszámításukat. (Csata-Kiss 2007) Az elıreszámítás kiindulópontja a 2002-es (népszámlálási) év volt, amikorra ismertük a népesség korév, nem és nemzetiség szerinti megoszlását. Az elıreszámítás a kohorszkomponens-módszer segítségével 20, illetve 30 évre vetítette elıre a teljes és a magyar népességet. A számításokat három szinten végeztük el, a teljes erdélyi (és erdélyi magyar) népességre, a 16 erdélyi megyére, illetve 42 úgynevezett oktatási kisrégióra. A vizsgálatban tehát kiemelt szerepet kapott a regionális jelleg. Ennek oka egyrészt, hogy a korábbi elemzések alapján 1 tudatában voltunk a népesedési perspektívák nagyfokú regionális különbségeinek. Másrészt a népességelıreszámítás elsısorban közpolitikai célokat követett; az iskoláskorú népesség várható alakulásának bemutatásával az intézménytervezést kívánta segíteni. Ebben a tekintetben a kisrégiók szintje volt a leginkább érdekes. A 2007-es vizsgálat regionális jellegébıl adódóan Hargita megye teljes, illetve magyar népességét is elıreszámoltuk, mégpedig öt régióra bontva. 2 Az újabb elıreszámítást a Hargita Megyei Tanács ilyen irányú megrendelése mellett mégis több tényezı indokolja: - Egyrészt és ezt tekintjük a leginkább fajsúlyos érvnek a korábbi vizsgálat kizárólag a népszámlálások nemzetiségi megoszlásait vette figyelembe. Ezek alapján egy kétosztatú etnikai térszerkezetet képe rajzolódott ki. A népszámlálás szerint Udvarhelyszéken, a Csíki-, illetve a Gyergyói-medencében a nem magyar népesség aránya nem számottevı, csupán Csíkszeredának, Gyergyószentmiklósnak, Balánbányának és Vaslábnak van jelentıs román lakossága. A megye északi részén, Maroshévíz környékén ezzel szemben a román etnikum van többségben, a jelentıs arányú magyar kisebbség mellett. A különbözı terepkutatások, 3 az önkormányzatok szintjén lefolytatott adatfelvételek, 4 illetve a speciális 1 Ezzel kapcsolatban lásd Kiss szerk Ezek a Csíki medence, Gyergyó, Udvarhely, Keresztúr, illetve Szentegyháza környéke voltak 3 A teljesség igénye nélkül lásd. Gagyi szerk. 1996; Bodó szerk. 2002; Szabó 2002; Voiculescu

4 eljárással készített survey-k 5 azonban nem erısítik meg a népszámlálásokban megjelenı nemzetiségi struktúrát. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a térségben a magyarok és románok mellett jelentıs számú roma él. Vizsgálatunk egyik fı célja az volt, hogy a Hargita megyei romák számáról, demográfiai jellemzıirıl és e népesség várható alakulásáról képet adjon. - Másrészt a korábbi vizsgálatban használt regionális felosztás újragondolása is felmerült. Több helyrıl érdeklıdés mutatkozott a nagyobb városok (Csíkszereda és Székelyudvarhely) népesedési kilátásai iránt. Jelen vizsgálatban ezeket külön egységként kezeltük. Másrészt a korábban egységesen kezelt Csíki medencét, illetve Gyergyót is kisebb területi egységekre osztottuk. Így a korábbi öt helyett kilenc régióval számoltunk. Ezek Csíkszereda, Székelyudvarhely, Alcsík, Felcsík, Gyergyó, Maroshévíz, Udvarhely, Keresztúr és Szentegyháza. Az egyes régiókhoz a következı községek/városok taroznak: Régió Csíkszereda Csíkszereda Székelyudvarhely Székelyudvarhely Alcsík Felcsík Gyergyó Maroshévíz Udvarhely Keresztúr Szentegyháza 1. Az elıreszámítás során használt régiók Város/község Tusnádfürdı, Csíkkozmás, Csíkszentgyörgy, Csíkszentimre, Csíkszentkirály, Csíkszentlélek, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Kászonaltíz, Tusnád, Balánbánya, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Csíkpálfalva Csíkrákos, Csíkszentdomokos, Csíkszentmihály, Csíkszenttamás Csíkszépvíz, Gyimesfelsılok, Gyimesközéplok, Karcfalva, Madéfalva Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyóújfalu, Vasláb Maroshévíz, Borszék, Bélbor, Galócás, Gyergyóholló, Gyergyótölgyes Gyergyóvárhegy, Salamás Bögöz, Farkaslaka, Felsıboldogfalva, Fenyéd, Homoródszentmárton, Kányád, Korond, Máréfalva, Nagygalambfalva, Oklánd, Oroszhegy, Parajd, Székelyderzs, Székelyvarság, Zetelaka Székelykeresztúr, Etéd, Siménfalva, Székelyandrásfalva, Szentábrahám, Újszékely Szentegyháza, Homoródalmás, Kápolnásfalu, Lövéte 4 A Human Dynamics által elvégzett Inclusion 2007 (Fleck-Rughiniş ed. 2008), illetve a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Etnikai szegregációs modellek Romániában (Toma 2010) vizsgálatok. 5 A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Életünk Fordulópontjai Erdély (Spéder szerk. 2009), illetve a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Demográfia, rétegzıdés, nyelvhasználat vizsgálatok. 4

5 - Harmadrészt tanulmányuk fokozott figyelmet kíván szentelni a megyét jellemzı regionális sajátosságok bemutatásának, a népesedési tendenciák romániai, illetve erdélyi összehasonlításának, illetve a 2002 és 2008 közötti periódusra vonatkozó adatok elemzésének. 1. Az elıreszámítás módszertana Hargita megyei elıreszámításunk során az erdélyi vizsgálathoz hasonlóan a kohorszkomponens-módszert alkalmaztuk, amelynek elınye, hogy a népességszámra, illetve nyers mutatókra alapuló becslésekkel szemben a népességszám alakulását kor és nem szerinti bontásban képes nyomon követni. A módszer amellett, hogy részletesebb (és így közpolitikai szempontból jobban hasznosítható) eredményekre vezet a lineáris projekciónál pontosabb. Egy népesség számának várható alakulását nagyban befolyásolja a korösszetétel, amit a kezdıévben ismerünk. A természetes népmozgalmi eseményeket, a szülést, illetve az elhalálozást részben az emberi életciklust szabályozó biológiai tényezık határozzák meg. Így annak ellenére, hogy a gyermekvállalást befolyásolja a társadalmi és kulturális környezet kemény korlátokat állít, hogy a nık (általában) 15 és 49 éves koruk között termékenyek. Az elhalálozások és a korszerkezet közötti összefüggés még nyilvánvalóbb. A halálozást és a termékenységet természetesen a társadalmi, kulturális és gazdasági körülmények is befolyásolják, ezek azonban viszonylag lassan (long durrée) változnak, így viszonylag pontosan elırejelezhetık. A népesség-elıreszámítások legproblematikusabb elemét a vándormozgalmak jelentik, hisz a migrációnak az emberi életcikluson belül nincs semmilyen biológiailag meghatározott helye és a vándorlást befolyásoló társadalmi tényezık (pl. a befogadó országok migrációpolitikai döntései) is sokkal esetlegesebbek: azok egyik évrıl a másikra megváltozhatnak. A kohorszkomponens-módszerrel történı elıreszámítások kétféleképpen végezhetık el. Egyik esetben a vizsgált népességet ötéves korcsoportok szerint vetítjük elıre. Ez alapján a népesség ötéves periódusonkénti elıreszámítása végezhetı el (pl ). A második eljárás során a népesség koréves összetételébıl indulunk ki, és éves periódusokra 5

6 számítjuk elıre a népességet. Mind a 2007-es, mind a mostani, Hargita megyei vizsgálatunkban ezt az utóbbi módszert használtuk. A kiinduló évre szükségünk van tehát a népesség kor és nem szerinti összetételére. Ilyen adatokkal nemzetiségi bontásban 2002-bıl rendelkezünk, így ez lesz a népességelıreszámítás kiinduló éve. A népszámlálási adatokat Statisztikai Hivatal (INS) községsoros bontásban bocsátotta rendelkezésünkre, a magyar és a teljes népesség vonatkozásában. 6 (1) A módszer alapelve szerint az adott évben (január 1-jen) az i életkorú népesség számát megkapjuk, ha az elızı évben (január 1-jén) i-1 életkorú népesség számából levonjuk az adott korban meghaltak számat, és elszámoljuk az adott életkorú népességet érintı vándorlást. (2) A születésszámot a éves nık számának és a megfelelı koréves termékenységek szorzatainak összegeként kapjuk. Az adott évben 0 évesek számát az elızı évben születettekbıl számoljuk, figyelembe véve a csecsemıhaladóságot és a migrációt. (3) A népességszámot meghatározó demográfiai folyamatokat (a halandóságot, a termékenységet és a vándorlást) egymástól függetlenül becsüljük, vagyis ezek alakulására független hipotéziseket állítunk fel. Mindhárom tényezı esetében kor és nem szerint bontott mutatószámokra van szükségünk a számítások elvégzéséhez. (4) A halandóság becslésében a születéskor várható élettartamnak (E0) van jelentısége, amit a férfiakra és a nıkre külön számolunk. A születéskor várható élettartam egy olyan szintetikus mutató, amely áttekinthetı módon jellemzi a halandóság különbségeit. Ugyanakkor a várható élettartamot egy a kor-specifikus elhalálozási valószínőségeket tartalmazó halandósági táblából számítjuk. Az elıreszámítás során az eljárás fordítottja történik, vagyis a várható élettartamból becsüljük az elhalálozási valószínőségeket. (5) A termékenység tekintetében a teljes termékenységi aranyszámon (TFR) keresztül fogjuk a hipotéziseinket megfogalmazni. Itt a képletet bonyolítja, hogy nem pusztán a TFR szintének, hanem a termékenységi naptárnak a változását is feltételezzük. Kelet-Európában és így Székelyföldön is általános tendencia, hogy a termékeny életszakasz elsı fele (15-24 év között) le-, a második fele (25 év felett) pedig felértékelıdik. Ezért a hipotézisekbe a 6 A magukat cigánynak vallók korösszetételét megyei bontásban ismertük. Ennek a községsoros ismerete azonban az alacsony esetszámok miatt nem is hordozott volna magában többletinformációt. A késıbbiekben részletesen kitérünk arra, hogy a (környezete által) cigány(nak tartott) népesség korszerkezetét hogyan határoztuk meg. 6

7 gyermekvállalás késıbbre tolódását is beépítettük. A roma népesség esetében egy ettıl eltérı tendenciával számolunk, amit a továbbiakban ismertetünk. (6) A migráció elırejelzése mint arra a késıbbiekben kitérünk a legproblematikusabb. Általánosan elfogadott, hogy a halandóság elırebecslésénél a legkisebb a bizonytalanság, a termékenység esetében pedig a népesség-elıreszámítások forgatókönyveinek és a tényleges demográfiai folyamatoknak az illeszkedése már kisebb. A vándormozgalmi folyamatok becslésében azonban ez utóbbinál is sokkal nagyobb az esetlegesség. A vándormozgalmi folyamatok által intenzíven érintett Romániában és Székelyföldön azonban a vándormozgalmi folyamatok figyelmen kívül hagyásával nem értelmes népesség-elıreszámításokat készíteni. Így a modellben a vándormozgalmi egyenleg vonatkozásában is hipotéziseket fogalmazunk meg. Ezt nyers formában (ezrelékben) adjuk meg, amit ahogy azt a késıbbiekben bemutatjuk szintén kor és nem szerinti arányszámokra bontunk fel. (7) Az erdélyi magyarokra fókuszáló népesség-elıreszámítás során a halandóság, a termékenység, illetve a vándormozgalmak elemzése mellett az asszimilációs folyamatokat is tekintetbe vettük. Ez az alkalmazott modellben a magyar nemzetiségőek a vegyes házasságokban keletkezett veszteségeként jelent meg. A Hargita megyei elıreszámítás során az asszimilációs folyamatokkal csupán román-magyar relációban és csupán a maroshévízi régióban számoltunk. A döntésünk melletti érveket, illetve a folyamatok részletes kifejtését a következı fejezet tartalmazza. (8) A népesség-elıreszámítást a három meghatározó nemzetiségre, a magyarokra, a románokra és a romákra külön végeztük el, a teljes népességet pedig ezek összegeként számítottuk ki. Más szóval a teljes népességre nem, csupán az egyes nemzetiségekre fogalmaztunk meg forgatókönyveket. (9) Az elıreszámítást két szinten, a teljes Hargita megye, illetve az egyes régiók esetében végeztük el. Arra törekedtünk, hogy a regionális és megyei szint között konzisztencia legyen úgy a hipotézisek, mind az eredmények tekintetében, vagyis a regionális mutatók (és eredmények) összege feleljen meg a megyei szinten meghatározott/kapott értékeknek. 7

8 (10) Az elıreszámítást egy erre a célra készített szoftver segítségével végeztük el. Miután a számításokat automatizáltuk, ez tetszıleges számú forgatókönyv futtatását tette lehetıvé számunkra. 2. A romák száma Hargita megyében A rendszerváltást követıen Kelet-Európa szerte a tudományos és közéleti viták homlokterébe került a romák reális számára vonatkozó kérdés. A vitákra az adott okot, hogy a romák számára vonatkozó becslések függnek az alkalmazott kategorizációs technikáktól. Más szóval a romák számára vonatkozó becslésünk attól fog függeni, hogy kit (és mi alapján) tekintetünk romának/cigánynak. Egyes szerzık (Ladányi-Szelényi 1997; Emigh és mások 2001) éppen ezért amellett érveltek, hogy a kérdésre nem is adható egyetlen, objektíve helyes válasz. Szerintük az, hogy kit tekintünk romának (következésképpen, hogy hány romát tartunk számon) a kategorizációs küzdelmek részéként értelmezendı, a különbözı eljárásoknak pedig egyaránt van/lehet társadalmi relevanciájuk. A kelet-európai gyakorlat minden esetre több alapvetı kategorizációs eljárást ismer. A következıkben ezeket ismertetjük, illetve meghatározzuk, hogy az egyes eljárások (és a létezı adatok) alapján Hargita megyében mekkora roma népességrıl beszélhetünk Nyelvtudás Egyrészt tekinthetjük romának azokat, akiknek a romani (valamelyik dialektusa) az anyanyelve, vagy azokat, akik ismerik/beszélik a romanit. Az 1880 és 1910 közötti magyar népszámlálások például az anyanyelvre kérdeztek rá, és azt a nemzetiség objektív mutatójának tekintették (Arel 2002). Így a cenzusok a nyelvében már akkor nagymértékben a környezetéhez hasonult cigányságnak csupán kisebb részét mutatták ki. Jellemzı, hogy a tágan vett Erdély területén az 1890-es népszámlálás 64 ezer cigány anyanyelvőt talált, míg a hatóságok által végzett 1893-as cigányösszeírásban 150 ezer cigány szerepelt. A mai Hargita megye területén a korabeli magyar népszámlálások nem találtak cigány anyanyelvőeket, de a cigány anyanyelvőek száma az 1930 és 2002 közötti román népszámlálások szerint is 8

9 alacsony. Ennek oka, hogy a cigányok túlnyomó többsége Hargita megyében magyar anyanyelvő. Jelentıs részük (a házi cigányok többsége) a cigány nyelvet egyáltalán nem ismeri. Nem feledhetjük tehát, hogy amikor Hargita megyei cigányokról szélünk, egy olyan közösséget vizsgálunk, amely túlnyomó többsége egyben a magyar nyelvi közösség részét képezi Nemzetiség 2. A cigány anyanyelvőek száma Hargita megyében az 1930-as, 1966-os, 1992-es és 2002-es népszámlálás szerint Népszámlálás Cigány éve anyanyelvőek Forrás: Varga 1998 Másik kézenfekvı lehetıség, ha azokat tekintjük cigánynak/romának, akik ilyen nemzetiségőnek vallják magukat. Az önbevalláson alapuló és egy kulturális értelemben vett nemzeti azonosságot kifejezı nemzetiség a második világháború után Kelet-Európában egyértelmően az etnikai klasszifikáció domináns módjává vált. A régió más országaihoz hasonlóan a statisztikai adatszolgáltatás Romániában is a nemzetiségi változó mentén jeleníti meg a kulturális/etnikai különbségeket. A korábbi, 2007-es népesség-elıreszámításunk során az erdélyi magyar népességet ez alapján határoltuk le. A nemzetiségi változó használata melletti érv az is, hogy a népmozgalmi (születésre, halálozásra és házasságra vonatkozó) statisztikák szintén hozzáférhetık ebben a bontásban. 7 Hargita megyében a cigány nemzetiségőek száma a népszámlálásokból kiindulva felülmúlja a cigány anyanyelvőekét. Az 1850-es osztrák népszámlálás ami nem az anyanyelvre, hanem a nemzetiségre kérdezett rá 2636 cigányt mutatott ki, de az 1930 és 2002 közötti román népszámlálások szerint is a cigány anyanyelvőek többszörösét teszik ki a cigány nemzetiségőek. 7 A közelmúltig a belsı migrációra vonatkozóan is léteztek nemzetiség szerint bontott adatok. 9

10 3. A cigány nemzetiségőek száma Hargita megyében az 1930-as, 1948-as, es, 1966-os, 1992-es és 2002-es népszámlálás szerint Népszámlálás éve Cigány nemzetiségőek Forrás: Varga 1998 A népszámlálások nemzetiségi megoszlásaival kapcsolatban gyakran felmerülı kritika, hogy azok nem reprezentálják megfelelıképpen a cigányok/romák számát. A fenti táblázat adatait tekintve a szembetőnı a cigányok/romák számának a hullámzása. Az 1948-as és 1966-os népszámlálás kevesebb cigányt mutatott ki az elızı cenzusnál, míg 1977-ben a számbeli növekedés egyértelmően nem magyarázható népmozgalmi növekedéssel. Az országos, romániai adatokból kitőnik, hogy a cigány (roma) nemzetiségőek számát a demográfiai trendek mellett szintén nagyban befolyásolta a nemzetiségi bevallás hullámzása. A cigányok számát tekintve országosan is 1966 volt a mélypont. Míg 1930-ban , 1956-ban pedig személy vallotta magát cigánynak, 1966-ban csak Ebbıl az erdélyi cigányok száma volt. Azóta a cigányok/romák száma népszámlálásról népszámlálásra trendszerően növekszik, mégpedig nem pusztán a demográfiai tényezıknek köszönhetıen, hanem azért, mert egyre többen regisztráltatják magukat romának/cigánynak. Ezt a jelenséget cigány/roma disszimilációnak nevezhetjük. A statisztikai adatok változását azonban nem csak és nem elsısorban a romák nemzeti(ségi) öntudatra ébredése eredményezte. Abban az összeírás körülményeinek, illetve a cigányokkal szembeni politikának is jelentıs volt a szerepe volt. A kommunista rezsim elsı, a hatvanas évek második feléig tartó korszakára fokozott mértékben igaz, hogy a pártállam a cigányokat elsısorban társadalmi és nem etnikai kategóriának tekintette. Az 1966-os mélyponthoz ez a tényezı nagymértékben hozzájárult. A hetvenes évektıl azonban ez a szemléletmód részben megváltozott, aminek világos jele, hogy az RKP Központi Bizottsága a Belügyminisztériumon keresztül 1976-ban cigányösszeírást rendelt el (Achim 1998:159). Részben ennek a változásnak tudható be, hogy 1977-ben az 1966-os cenzushoz viszonyítva jóval többen, an vallották magukat cigánynak. Az 1992 és 2002-es 10

11 népszámlálásokra már a rendszerváltást követıen került sor. Ekkor a roma szervezetek megjelenése, illetve a cigánykérdés médiában való fokozottabb jelenléte is a roma/cigány identitás felvállalása irányába hathatott. Egy korábbi tanulmányunkban arra a következtetésre jutottunk, hogy 1977-ben (az 1966-os népszámláláshoz képest) 147 ezer, 1992-ben (1977-hez képest) 95 ezer, 2002-ben pedig (1992-hez képest) 42 ezer volt a cigány nemzetiségőek disszimilációból fakadó növekménye (Gyurgyík-Kiss 2010: 119). A Hargita megyei adatok (3. táblázat) viszont egyértelmően nem ebbe az 1966 és 1992 közötti disszimilációs tendenciába illeszkednek. A korábbi számításainkból (uo.) egyértelmően kiderül, hogy mind 1992-ben, mind 2002-ben a korábbinál kevesebben vallották magukat romának/cigánynak, az így keletkezett (statisztikai) asszimiláció pedig döntıen a magyar nemzetiségőek sorait gyarapította ben a megyében Újszékely, Parajd, Korond, Gyergyóalfalu, Gyergyóremete, Gyergyóújfalu, Székelyderzs voltak azok a községek, ahol a magukat romának vallók száma jelentıs mértékben csökkent Többes kötıdések? A nemzetiség szerinti kategorizáció logikája azt feltételezi, hogy az így körülírható azonosulások egymást kizáróak. Ebbıl a logikából adódik, hogy a népszámlálások alkalmával egy személy nem vallhatja magát egyszerre például románnak és magyarnak, vagy szerbnek és horvátnak. A vonatkozó kutatások szerint ez a kategorizációs logika Erdélyben román-magyar viszonylatban többé-kevésbé meg is felel a társadalmi valóságnak, vagyis az emberek valóban nem tekintik (nem tekinthetik) magukat egyszerre románnak és magyarnak. Természetes számukra, hogy (a népszámlálás során) ezen kategóriák között választaniuk kell (Kiss 2009: ). A Székelyföldön cigány-magyar, vagy Erdély más részein cigány-román vonatkozásban azonban ez már korántsem ennyire nyilvánvaló. A cigány azonosulás mögött az esetek többségében nincs abban az értelemben nemzeti(ségi) identitás mint a román vagy a magyar azonosulás mögött. Így a romák számára sok esetben a nemzetiségi identitások kizárólagossága is értelmezhetetlen. 11

12 Kézenfekvı megoldás lenne, hogy a népszámlálási (vagy egyéb) klasszifikációt olyan kérdésekre alapozzuk, amelyek lehetıséget nyújtanak a többes kötıdések megvallására. Az elsı lehetıség, amit a romák kapcsán Szelényi és Treiman (1992) javasolt, hogy az amerikai népszámlálási gyakorlat szerint a leszármazásra (ancestry) kérdezzünk rá. A második lehetıséget a 2001-es magyar népszámlálási gyakorlat szolgáltatja, ahol egyrészt egyszerre több nemzetiségi kötıdés volt megjelölhetı, másrészt pedig külön rákérdeztek az egyéb kulturális kötıdésekre. A román népszámlálási gyakorlat ilyen irányú módosítása kétségkívül releváns elemzési felületeket eredményezne Kérdezıbiztosok általi kategorizáció A kelet-európai romákkal foglalkozó kutatók között konszenzus van abban, hogy a romák számát tekintve az önbesoroláson alapuló népszámlálási adatok megbízhatatlanok. Ez abban is törıdik, hogy az adatok népszámlálásról népszámlálásra demográfiai okokkal nem magyarázható módon ingadoznak. Ennek egyik oka, hogy a cenzusok politikai környezete makro-társadalmi és lokális 8 szinten egyaránt befolyásolja az összeírás végeredményét. Másrészt azonban a kelet-európai és így székelyföldi roma/cigány etnicitás társadalmi konstrukciójában nem annyira a cigány nemzeti(ségi) kategóriával való személyes azonosulásnak, hanem a mások által cigányként való beazonosításnak van döntı szerepe. Sok roma számára a cigányság nem büszkén vállalt nemzeti identitás, hanem társadalmi stigma. Annak ellenére azonban, hogy a romák ettıl a stigmától adott esetben szabadulni szeretnének, a mindennapokban maguk is kénytelenek számot vetni azzal, hogy környezetük cigányként kezeli ıket. Ebbıl kiindulva azt, hogy kik és hányan vannak azok, akiket a környezetük cigánynak tart, egy igen fontos társadalmi ténynek kell tekintenünk. Nem mellesleg ezzel a klasszifikációs eljárással egy a demográfia eszközeivel sokkal jobban kezelhetı, demográfiai értelemben véve sokkal reálisabb népességet kapunk. 8 Annak, hogy a székelyföldi cigányok közül 2002-ben többen vallották magukat magyarnak, mint tíz évvel azelıtt több oka volt. Az egyik kétségtelenül az, hogy a népszámlálás elıtt lépett életbe a státus-törvény, a romák pedig a Magyar Igazolványt a magyarországi munkavállalás során felhasználható tıkének tekintették. Másrészt azonban nagy szerepe lehetett annak, hogy a népszámlálás lebonyolítása az önkormányzatok hatáskörébe került. A székely önkormányzatok, a számlálóbiztosként tevékenykedı helyi pedagógusokkal és egyéb értelmiségiekkel együtt gyakran szimbolikus tétként fogták fel a település etnikai összetételét. 12

13 A kutatási gyakorlat két fontos eljárást ismer, amelynek segítségével a mások által cigánynak tartottak számát, jellemzıit megbecsülhetjük, az elsı a kérdezıbiztosok, a második a szakértık által végzett kategorizáció. A kérdezıbiztosok segítségével végzett beazonosítást többször bírálták (Havas-Kemény-Kertesi 1998; Kertesi 1998), a módszert azonban ennek ellenére gyakran használják és több országban a romák számának becslésében ennek az eljárásnak jut kulcsszerep. 9 Kérdés természetesen, hogy a kérdezık milyen ismérvek alapján minısítenek valakit cigánynak. Ladányi és Szelényi (2006: 140) erre vonatkozó kutatásából az derül ki, hogy e tekintetben legfontosabb szerepük a rasszjegyeknek (bırszín) van. A Romániában kérdezı biztosok 52 százaléka azt nyilatkozta, hogy a besorolás kapcsán ez a szempontot nagyon fontos, további 32 százaléka pedig, hogy fontos volt a számára. Magyarországon ugyanezek az arányok 61 és 29 százalék voltak. Ezek az adatok arra utalnak, hogy elsısorban az eltérı rasszjegyek a felelısek azért, hogy a romák származásukat nem tudják eltagadni, ha akarják sem. A második hasonlóan fontos szempont az életmód. A bırszín mellett a kérdezık elsısorban arról ismerik fel a romákat, hogy azok cigány módjára élnek. Ennek a szempontot a romániai kérdezık 47 százalékos arányban mondták nagyon fontosnak és 33 százalékos arányban fontosnak. Magyarországon ezek az arányok 41 és 27 százalék. Összehasonlításképpen a romániai kérdezık 47 százaléka egyáltalán nem tulajdonított jelentıséget annak, hogy az illetı minek tartotta magát. Hargita megye (és Erdély) vonatkozásában az Életünk Fordulópontjai Erdély 10 vizsgálatban alkalmaztuk a kérdezık általi kategorizációt. A vizsgálat során a év közötti megkérdezetteket véletlenszerően a választói névjegyzékbıl választottuk ki. A mintába került 11 ezer megkérdezett közül azokkal készült interjú, akik beszéltek magyarul. Az interjút követıen a kérdezıknek adatlapot kellett kitölteniük, többek között a kérdezett roma/nem roma mivoltára vonatkozóan. A vizsgálatban megfelelı esetszámmal (475) képviseltette magát Hargita megye is. 9 (Cseh)szlovákiában 1970-ben és 1980 a népszámlálás során a kérdezettek egy zárt listáról választhattak maguknak nemzetiséget, ami nem tartalmazta a cigány/roma kategóriát. E mellett azonban a kérdezık mindenkit beazonosítottak romaként vagy nem romaként (Gyönyör 1990). A szlovákiai romák demográfiai jellemzıinek vizsgálatában ma is döntı szerepük van az 1980-as adatok kohorsz-komponens módszerrel való továbbvezetésének. Magyarországon a Kemény István féle cigányvizsgálatok ugyan szakértıi a besorolásból indultak ki, de Hablicsek (2007) cigány népességre vonatkozó demográfiai elıreszámítása felhasznált kérdezıi besorolásból származó adatokat is. 10 A 2006-ban lebonyolított vizsgálatot a KSH-NKI kezdeményezte. Az eredményekrıl lásd Spéder szerk

14 4. A kérdezık által cigánynak minısítettek aránya a éves magyarul (is) beszélı népességen belül (Hargita megye és Erdély) Nem Igen NT Hargita megye (N=475) 87,2 11,6 1,3 Erdély (N=2469) 89,1 9,6 1,3 Forrás: Életünk Fordulópontjai Erdély Az adatok szerint a magyarul (is) beszélı éves népesség 11,6 százalékát minısítették a kérdezık romának Hargita megyében és 9,6 százalékát Erdélyben. A kérdezettek további 1,3-1,3 százalékáról nem tudták eldönteni, hogy roma vagy nem roma. 5. Kérem mondja meg, hogy az utolsó népszámláláskor Ön mely nemzetiséghez tartozóként lett regisztrálva? A kérdezık által romának kategorizált válaszadók éves magyarul (is) beszélı népesség Magyar Román Roma Egyéb, NT Hargita megye (N=54) 92,6 1,9 5,6 0,0 Erdély (N=236) 57,2 10,2 30,5 2,1 Forrás: Életünk Fordulópontjai Erdély Hargita megyében a kérdezık által romaként azonosítottak 92,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy 2002-ben magyarnak vallotta magát. Ugyanez az arány az összes erdélyi magyarul (is) beszélı roma között 57.2 százalékos volt. Az adatokat nehezen tudjuk a megye teljes népességére vetíteni, ugyanis nem ismerjük a romák arányát a magyarul nem beszélık, illetve a vizsgálatba be nem került korosztályok esetében. E mellett további hátrányt jelent, hogy a hivatkozott felmérés alapján a megye alatti területi egységekre nem kapunk becslést Szakértıi besorolás A szakértıi besorolás a kérdezıbiztosi kategorizációhoz nagymértékben hasonló eljárás, hisz mind a két esetben másokat kérünk meg arra, hogy állapítsák meg a vizsgált személyekrıl, hogy romák, vagy nem romák. A szakértık a gyakorlatban a romákkal kapcsolatba kerülı hatósági, illetve ellátó/szolgáltató szervek alkalmazottai lehetnek, vagyis: rendırök, közigazgatási alkalmazottak, orvosok, tanárok, postások. Szelényi és Ladányi 14

15 (1997) az emelik ki, hogy a szakértıi kategorizáció fokozottan felülbecsüli a problémás eseteket/családokat, hisz ezek sokkal nagyobb eséllyel kerülnek az illetékes hatóságok látókörébe. Fordítva pedig a szociális elıadó, vagy a rendır számára az integrálódott/asszimilálódott, középosztálybeli roma származású családok kisebb eséllyel jelennek meg cigányként. Ez a hatás fokozottan érvényesül a nagyobb lélekszámú településeken, ahol a személyes kontaktus és ismeretség nem magától éretetıdı. E mellett a szakértıi becslések nagymértékben különböznek az alkalmazott módszertan szisztematikusságában is. Romániában több olyan, az önkormányzatokat megcélzó adatfelvételt készült, ahol a kérdıív tartalmazott a községben élı romák számára, illetve egyéb jellemzıikre vonatkozó kérdést. 11 Ezek a vizsgálatok, ahol a kérdıíveket postán jutatták el az önkormányzatokhoz, több szempontból is problematikusak. Egyrészt az önkormányzatok a hivatalos felkérést különbözıképpen értelmezik. Egyesek válaszként a népszámlálási értékeket küldik vissza, mások ezzel szemben megbecsülik az általuk romaként számon tartott (kezelt) személyek számát. A végeredmény így gyakorlatilag értelmezhetetlen lesz. Azokban az esetekben, ahol a népszámlálási értékeket látjuk viszont nem tudjuk eldönteni, hogy ezek az értékek valóban megegyeznek a hivatal becsléseivel, vagy a hivatal a népszámlálási értékekre vonatkozó kérdésként értelmezte a feladatot. Másrészt a vizsgálatokban a kérdések csupán egy aggregát adatra vonatkoznak, így a szakértık nem egyénenként/családonként sorolják a roma, illetve nem roma kategóriába az embereket. Korábbi terepmunkáink során több esetben végeztettünk a Kataszteri Jegyzék (Registrul Agricol) alapján családonkénti kategorizációt a szakértıkkel (Kiss 2009b), aminek az eredménye általában jelentıs mértékben eltért az elsı kézbıl deklarált aggregát adattól. Romániában 1998-ban Preada és munkatársai készítettek a romák számára vonatkozó országos becslést, egy romákra reprezentatív adatfelvételhez kapcsolódóan (Preda-Zamfir szerk 2002). Ennek során a választókörzetekbıl 12 vettek reprezentatív mintát, majd ezekben egyfajta mikro-cenzust végeztek. A háztartások kategorizálása során ık is szakértıkre hagyatkoztak. Eredményeik szerint 1998-ban a romák száma Romániában 1,8 millió volt. A szakértıi becslések sorában szintén ki kell emelnünk az 1976-ban a Belügy Minisztérium által végzett cigányösszeírást, amelynek során a milícia (rendırség) 11 A 4. lábjegyzetben említett vizsgálatokon kívül Sandu (2005) adatfelvételét kell kiemelnünk. 12 A választókörzet a településnél kisebb egység, átlagosan 1000 lakost tömörítı területi egység. A kisebb falvakban egy, a nagyobb városokban több száz választókerület található. 15

16 alkalmazottai közölték a körzetükbe tartozó cigányok számát (lásd Achim 1998: 159). A felmérés szerint a cigányok száma Romániában 541 ezer, Hargita megyében pedig 9,1 ezer volt. A késıbbiekben látni fogjuk, hogy ez az adat meglehetısen jól illeszkedik azokhoz az értékekhez, amelyekbıl 2002 vonatkozásában kiindultunk. A következıkben mi is szakértıi becslésekbıl indultunk ki. Az alábbi táblázat adatai az Etnikai szegregációs modellek Romániában, illetve az Inclusion vizsgálatból származnak. A két vizsgálatra összességében a Hargita megyei az önkormányzatok 40 százaléka adott értékelhetı és elfogadható választ. Az adatokat a (Sepsiszéki) Nagy Balázs által közölt számsorokkal egészítettük ki (Sepsiszéki Nagy 2003; 2004). Nagy az ezredfordulót követı években végigjárta a Székelyföld (köztük Hargita megye településeit) és a romák számáról szintén az önkormányzatnál dolgozó szakértık segítségével készített becslést. A Nagy által közölt értékeket elfogadtuk 2002-es kiindulópontnak. Az önkormányzati ankétok esetében, amelyek 2009-ben készültek, a népesség-elıreszámító szoftvert felhasználva megkerestük azt a 2002-es népességszámot, ami meghatározott hipotézisek mellett kiadja az onnan nyert eredményeket. Az alábbi táblázat utolsó oszlopában szerepelnek az így nyert 2002-es kezdıértékek. Régió Alcsík Felcsík 6. A szakértık által romának minısítettek aránya községenként 2002-es Szakértıi népszámlálás becslés Becslés 2002-re Község/Város Teljes Romák Romák Romák Romák Idıpont népesség száma száma aránya Csíkszereda ,2% Csíkkozmás ,4% Tusnád ,2% Kászonaltíz ,7% Csíkszentgyörgy ,6% Csíkszentkirály ,3% Csíkszentmárton ,5% Csíkszentlélek ,5% Csíkszentimre ,0% Csíkszentsimon ,4% Tusnádfürdı ,4% Összesen ,7% Csíkrákos ,6% Csíkpálfalva ,8% Csíkszépvíz ,8% Balánbánya ,2% 16

17 2002-es Szakértıi népszámlálás becslés Becslés 2002-re Régió Község/Város Teljes Romák Romák Romák Romák Idıpont népesség száma száma aránya Gyimesközéplok ,2% Csíkmadaras ,9% Csíkszentdomokos ,7% Csíkszentmihály ,3% Gyimesfelsılok ,5% Csíkdánfalva ,4% Madéfalva ,1% Csíkszenttamás ,0% Csíkcsicsó ,0% Karcfalva ,0% Összesen ,1% Gyergyószentmiklós ,0% Gyergyóújfalu ,9% Gyergyóremete ,4% Gyergyó Gyergyóalfalu ,2% Gyergyószárhegy ,2% Vasláb ,2% Gyergyócsomafalva ,2% Gyergyóditró ,0% Összesen ,3% Székelyudvarhely ,2% Oklánd ,4% Máréfalva ,8% Korond ,4% Székelyderzs ,9% Nagygalambfalva ,4% Parajd ,1% Kányád ,7% Homoródszentmárton Udvarhely ,9% Bögöz ,8% Zetelaka ,0% Fenyéd ,4% Farkaslaka ,1% Oroszhegy ,9% Felsıboldogfalva ,0% Székelyvarság ,0% Szentegyháza Összesen ,5% Homoródalmás ,1% Szentegyháza ,7% Kápolnásfalu ,6% Lövéte ,6% 17

18 Régió Keresztúr Maroshévíz 2002-es Szakértıi népszámlálás becslés Becslés 2002-re Község/Város Teljes Romák Romák Romák Romák Idıpont népesség száma száma aránya Összesen ,4% Újszékely ,1% Etéd ,9% Székelyandrásfalva ,2% Szentábrahám ,8% Siménfalva ,7% Székelykeresztúr ,1% Összesen ,2% Maroshévíz ,1% Galócás ,5% Gyergyóvárhegy ,0% Borszék ,5% Gyergyótölgyes ,7% Gyergyóholló ,7% Salamás ,2% Bélbor ,0% Összesen ,9% Hargita megye összesen ,7% Forrás: Inclusion 2007; ISPMN 2009; Sepsiszéki-Nagy 2002; saját számítás Látható, hogy a szakértıi becslések szerint a romák száma Hargita megyében jóval meghaladja a népszámlálási értéket. E szerint 2002-ben a cigányok száma csaknem 19 ezer volt, akiknek csupán egyötöde vallotta magát a népszámlálások alkalmával romának. Az is elmondható, hogy az 1977-es, 1992-es és 2002-es népszámlálások során a Hargita megyei cigányok egyértelmően csökkenı arányban azonosultak a roma/cigány kategóriával. Amennyiben az 1976-es összeírás eredményeit elfogadjuk akkor a magukat cigánynak vallók aránya ekkor még 35 százalékos volt. Összességében a romák 5,7 százalékos arányából indulunk ki. A leginkább elcigányosodott kisrégió Keresztúr, ahol a szakértıi becslések szerint a romák aránya 20,2 százalék volt. A térség falusi jellegő településein ez az arány még magasabb volt, megközelítette az egyharmadot. Székelykeresztúron belül a romák jelentıs hányada szintén a közigazgatásilag a városhoz tartozó Fiatfalván élt. Szintén magas a cigányok aránya Udvarhely régióban (12,5 százalék), illetve Alcsíkban (8,7 százalék). A megyei átlagnál kisebb arányban éltek romák a két középvárosban Csíkszeredában (1,2 százalék), illetve Székelyudvarhelyen (3,3 százalék), Maroshévíz régióban (1,9 százalék), Felcsíkban (2,1 18

19 százalék) és a Gyergyói-medencében (3,3 százalék). Gyergyóban szemben a megye más régióival a romák nem a falvakon, hanem a városban, Gyergyószentmiklóson koncentrálódnak. Az alábbi térkép alapján is jól kivehetı, hogy a cigányok aránya a megye nyugati, dél-nyugati peremén magasabb, míg az északi, észak-keleti területen jóval alacsonyabb. 7. A szakértık által romának minısítettek aránya községenként (2002) Forrás: Inclusion 2007; ISPMN 2009; Sepsiszéki-Nagy 2002; saját számítás 2.6. A megye és a régiók etnikai összetétele: az elıreszámítás kezdıértékei Az elıreszámítás egységét képezı etnikai csoportokat összetett módon határoztuk meg. A románok és magyarok számának meghatározásában a népszámlálás nemzetiségi megoszlásait vettük figyelembe. E mellett az anyanyelv jöhetett volna szóba alternatív 19

20 kategorizációs eljárásként, hisz a magyar és román etnikum közötti határmegvonásban (a mindennapok során is) a szubjektív nemzeti azonosulásnak, illetve a nyelvi-kulturális gyakorlatoknak van döntı szerepük. (Brubaker et alii 2006; Horváth 2010) Akár az egyik akár a másik megoldást választjuk demográfiai szempontból kezelhetı egységeket kapunk. Ugyanakkor a népszámlálási adatokban nem tükrözıdik reálisan a harmadik etnikum, a cigányság jelenléte. A cigány etnicitás társadalmi konstrukciójában nem is a fenti tényezıknek, hanem a mások általi klasszifikációnak van döntı szerepe. Ebbıl adódik, hogy amennyiben a népszámlálási értékekbıl indulunk ki, a cigányok vonatkozásában nem kapunk egy demográfiai szempontból reális népességként kezelhetı entitást. A cigány etnicitás társadalmi felépítésében a mások általi azonosításnak van szerepe, ami döntıen rasszjegyek és életmódelemek alapján történik. Ebbıl kiindulva a románok és magyarok közötti különbségtétel mellett romák és nem romák között is disztingváltunk. Miután a népszámlálás során a cigányok csupán töredéke jelent meg romaként, a magyar, illetve a román népesség számát a megfelelı értékekkel csökkentettük. 8. A magyarok, románok és romák aránya régiónként. A népesség-elıreszámítás kezdıértékei (2002) Magyarok Románok Romák Csíkszereda 81,2% 17,5% 1,2% Székelyudvarhely 93,6% 3,1% 3,2% Alcsík 88,9% 2,4% 8,7% Felcsík 85,8% 12,5% 1,7% Gyergyó 89,7% 7,0% 3,3% Maroshévíz 25,4% 72,7% 1,9% Udvarhely 86,8% 0,9% 12,3% Keresztúr 77,2% 2,0% 20,8% Szentegyháza 92,9% 0,8% 6,4% Hargita megye 80,2% 14,0% 5,7% Forrás: saját számítás A 8. táblázatból látható, hogy a roma népesség miatt elsısorban a magyarok száma és aránya csökkent, hisz a Hargita megyei cigányok többsége a népszámlálásokon magyar nemzetiségőként jelenik meg. A románok számát egyedül Balánbányán, illetve Székelyandrásfalva községben kellett csökkentenünk, ami azonban összességében nem jelentett nagyobb mértékő változást. 20

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

Hargita Megye Tanácsának egyháztámogatási programjai

Hargita Megye Tanácsának egyháztámogatási programjai Hargita Megye Tanácsának egyháztámogatási programjai Egyháztámogatási program Hargita Megye Tanácsa 2001-től évente támogatja a Hargita megyében működő egyházakat. A támogatás templomépítésre, -javításra,

Részletesebben

ROMÁNIA HARGITA MEGYE TANÁCSA - HARGITA MEGYEI AGRÁRKAMARA HARGITA MEGYEI VÁSÁRNAPTÁR A 2014. ÉVRE

ROMÁNIA HARGITA MEGYE TANÁCSA - HARGITA MEGYEI AGRÁRKAMARA HARGITA MEGYEI VÁSÁRNAPTÁR A 2014. ÉVRE ROMÁNIA HARGITA MEGYE TANÁCSA - HARGITA MEGYEI AGRÁRKAMARA HARGITA MEGYEI VÁSÁRNAPTÁR A 20 ÉVRE S HELYSÉG RENDSZERES NAGYVÁSÁROK, ALKALMI VÁSÁROK BÚCSÚK sz. Piac Heti Január Február Március Április Május

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI NÉPSZÁMLÁLÁSOK 2011 9 KISS TAMÁS A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI 2011-ben Romániában harmadszorra tartottak népszámlálást. A cenzus politikai tétjei ezúttal többrétűek voltak.

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára

Vállalati és lakossági lekérdezés. Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Vállalati és lakossági lekérdezés Szécsény Város Polgármesteri Hivatala számára Dátum: 2010 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Í rásunk az erdélyi magyarságot érintõ közelmúltbeli és várható demográfiai folyamatokat

Í rásunk az erdélyi magyarságot érintõ közelmúltbeli és várható demográfiai folyamatokat Kiss Tamás Csata István NÉPESEDÉSI PERSPEKTÍVÁK ERDÉLYBEN A 2006. május 4-én a Sándor Palotában elhangzott elõadás írott, kismértékben kibõvített változata Í rásunk az erdélyi magyarságot érintõ közelmúltbeli

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA BALATONFÖLDVÁRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2008. Q u a l y - C o O k t a t á s i T a n á c s a d ó 1141 Budapest, Fogarasi út 111. Tel. fax: (1) 239-1460; (1) 451-0391;

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

Összesen 281176 99051 168130 59, 80%

Összesen 281176 99051 168130 59, 80% Székelyföld Autonómia Statútuma 1. számú függelék Székelyföld nemzetiségi összetétele székenként Szék megnevezése száma Magyarul Románul Összesen Románok Magyarok Magyarok % Kézdiszék Scaunul Kezdi 55247

Részletesebben

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID

KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI ID Szociológiai Szemle 2002/2. 28-58. Bukodi Erzsébet KI KIVEL (NEM) HÁZASODIK? A PARTNERSZELEKCIÓS MINTÁK VÁLTOZÁSA AZ EGYÉNI ÉLETÚTBAN ÉS A TÖRTÉNETI IDİBEN * Bevezetés A különbözı társadalmi csoportok

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009.

BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. BUDAPEST FİVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA KISPEST 2009. Készítették a Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatát végzı munkacsoport tagjai:

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA

Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Matyusz Zsolt A 2009-ES VERSENYKÉPESSÉGI ADATFELVÉTEL VÁLLALATI MINTÁJÁNAK ALAPJELLEMZİI ÉS REPREZENTATIVITÁSA TM1.

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja

Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008-2010 2. változat Készült a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2009. február 9. TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2

Részletesebben

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9.

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. A határon túli magyarság demográfiai helyzete Nemzetpolitikai továbbképzés 2015. június 9. Magyarok a Kárpát-medencében a 15. században Magyarok a Kárpát-medencében 2000 körül Magyarok a Kárpát-medencében

Részletesebben

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról ÖSSZEFOGLALÓ TANULMÁNY Készítették: Göncz Borbála Király Gábor Klenner Zoltán Lengyel György Melegh Attila Tóth Lilla Várnagy Réka Vépy-Schlemmer

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 4. szám, 29-34. oldal ISSN 2062-0861

Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 4. szám, 29-34. oldal ISSN 2062-0861 29 Nonprofit Monitor (2010) www.nonprofitmonitor.hu 4. szám, 29-34. oldal ISSN 2062-0861 Domokos Tamás: Székesfehérvár népessége 2025-ben A demográfiai előrejelzésekkel kapcsolatosan a hétköznapi nyelvben

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak

Befektetés a jövıbe program. Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak Befektetés a jövıbe program Babusik Ferenc: A 2006-2007. évben belépettek, illetve a programot 2007 ben befejezık interjúinak elemzése Tartalom Áttekintı adatok...3 Néhány program adat...7 Munkajövedelem,

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

HARGITA MEGYE ÉVI ESEMÉNYEK NAPTÁRA

HARGITA MEGYE ÉVI ESEMÉNYEK NAPTÁRA HARGITA MEGYE 2009 ÉVI ESEMÉNYEK NAPTÁRA BEVEZETŐ A fellendülő, erősödő Székelyföld napjai hétköznapok és ünnepnapok egyaránt egyre több kulturális eseménnyel gazdagodnak. Ez derül ki ebből a tartalmas

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS NPESSGFÖLRAJZI VIZSGÁLATO A SZLOVÁ-MAGYAR HATÁRSZAASZ A SAJÓ S A HERNÁ ÖZÖTTI RSZN BEVEZETS Molnár Judit 1 egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem 1998-ban, ebrecenben megtartott doktorandusz konferencia-elõadás

Részletesebben

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK

IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK IV. ÖSSZEFOGLALÁS: A DEMOGRÁFIAI KILÁTÁSOKAT MEGHATÁROZÓ KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK A népesség általános csökkenése mellett a nagymértékű regionális különbségek érdemelnek figyelmet. Már a megyék szerinti bontásból

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Bocskor Éva Hargita megye lakosságának egészségi állapota az egészségügyi szolgáltatások jegyében

Bocskor Éva Hargita megye lakosságának egészségi állapota az egészségügyi szolgáltatások jegyében Bocskor Éva Hargita megye lakosságának egészségi állapota az egészségügyi szolgáltatások jegyében tanulmany a romániai, ezen belül a Hargita megyei halandósági viszonyokat, illetve a korai halálozási okokat

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron. hullám Rádióhallgatási szokások Székesfehérváron 01. december 1. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Hoffmanné Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETİ... 1 A MONITORING VIZSGÁLAT RÉSZLETES ADATAI TÁMOGATÁSI FORMÁK SZERINT... 1

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó

T Á J É K O Z T A T Ó Szarvasi Rendırkapitányság Rendészeti Osztály Dévaványa Rendırırs 551 Dévaványa, Árpád út 5. 6/66/483-377 E-mail : szarvas.rk@bekes.police.hu Száma: 46/ 274 /213. ált. A tájékoztatót elıterjesztésre alkalmasnak

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Elemzés. A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása. Készítette: Gold Communications Kft. 2009.

Elemzés. A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása. Készítette: Gold Communications Kft. 2009. Elemzés A gyalogosátkelıhelyek elé felfestett Nézz körül járdagrafikák észlelése és hatása Készítette: Gold Communications Kft. 2009. február Felmérés a GRSP Magyarország Egyesület által felfestett járdagrafikák

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. ÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING VIZSGÁLAT

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata

Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Koreografált gimnasztikai mozgássorok elsajátításának és reprodukálásának vizsgálata Doktori tézisek Fügedi Balázs Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Sporttudományi Doktori Iskola

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai

A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI PROGNÓZIS 2009. OKTÓBER A 2009. évi rövidtávú munkaerı-piaci prognózis felmérés fıbb tapasztalatai 2009 októberében a munkaügyi központok 31. alkalommal bonyolítottak

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században

Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-20. században Termékenységi átmenet Magyarországon a 19-2. században Őri Péter KSH NKI 214. január 2. Forrás: Bardet-Dupaquier, 1998. 146. A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban Termékenységi átmenet sajátosságai

Részletesebben

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2

Az osztatlan tanárképzésre a 2013. évi normál eljárásban 17 intézmény 39 karára2 Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, kutató/elemző Jelentkezők, ek, alkalmassági vizsgák a számok tükrében Rövid írásunk a pedagógusképzésre és ek adatait, továbbá a vizsgával kapcsolatos

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Ipar. Szent Korona Értékrend

Ipar. Szent Korona Értékrend Ipar Az ipar anyagi kincseink embert szolgáló átalakítása, vagy környezetromboló szakbarbarizmus? Úgy használjuk, hogy megmaradjon, vagy úgy, hogy felégetjük a jövıt? Miért? Mit? Hogyan? Az EU belsı piaca

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl

Jelentés. a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás helyzetérıl NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA H-1051 Budapest, Nádor u. 22. www.kisebbsegiombudsman.hu Iktatószám: NEK-411/2011. Jelentés a nemzeti és etnikai kisebbségi általános iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt Előadás Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Részletesebben

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése

A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése A Páratlanklub 2010 Áprilisi Kérdıíves Felmérésének Kiértékelése Készítették: Galli Tamás Nater Ulrike Dátum: 2011. 04. 01. 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETİ 3 PÁRATLANKLUB KÉRDİÍV 4 Elıadás

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!

Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető! BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlıségi Program HAJDÚSZOVÁT Község a 2013 2018 (Felülvizsgálva 2015) (Tervezet) Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1

KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 KISTELEPÜLÉSEK TÉRBEN ÉS IDİBEN 1 Fleischer Tamás 1. BEVEZETÉS A hetvenes évek derekán az addigi "tanyakérdést" követıen átterelıdött a figyelem a kistelepülésekre: mondhatnánk - már ami a közleményeket

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól

E L İ T E R J E S Z T É S a költségvetési intézmények 2010. évi pénzügyi-gazdasági ellenırzéseinek tapasztalatairól HAJDÚNÁNÁS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R É T İ L 8. Száma: 9214-9/2011. Elıkészítı: Dr. Nagy Attila revizor Az elıterjesztés törvényességi ellenırzıje: Dr. Kiss Imre jegyzı E L İ T E R J

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között Barna Gergő - Kapitány Balázs Közpolitikai Elemző Központ www.iskolakveszelyben.ro Kolozsvár, 2014. október 27. TARTALOM 1. Adatforrások,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-.

Dr. Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi 2009. -2-. Dr Hangayné Paksi Éva, Nagyné Vas Györgyi: Sorsfordító Programba vontak jellemzıi -- SORSFORDÍTÓ regionális munkaerı-piaci programba vontak pszicho-szociális gondozását elıkészítı felmérés értékelése Tolna

Részletesebben