NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ. No Window GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE NYDRFT 23/ SZ. MUNKA VÉGLEGES VÁLTOZAT I.

Átírás

1 TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA MAGYARORSZÁG MAGYAROSZÁG NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ No Window GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA NYDRFT 23/ SZ. MUNKA VÉGLEGES VÁLTOZAT I. KÖTET A TERVEZÉS KÖRNYEZETE, STRATÉGIAI KERETEK, HELYZETELEMZÉS, SWOT GYŐR, FEBRUÁR

2 Témavezető: DR. LADOS MIHÁLY MTA RKK NYUTI Közreműködők: BARSI BOGLÁRKA MTA RKK NYUTI Dusek Tamás MTA RKK NYUTI Grosz András MTA RKK NYUTI Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI Nárai Mária MTA RKK NYUTI Rechnitzer János MTA RKK NYUTI Szörényiné Kukorelli Irén MTA RKK NYUTI Tóthné Hermann Judit MTA RKK NYUTI Vasvári Bálint MTA RKK NYUTI MTA RKK NYUTI 2

3 TÁBLÁZATJEGYZÉK 1. táblázat Az egy főre jutó GDP az EU átlag százalékában megyénként, táblázat Győr-Moson-Sopron megye néhány társadalmi és gazdasági jellemzője, táblázat Születéskor várható átlagos élettartam nemenkénti alakulása 4. táblázat Az országos átlagtól szignifikánsan eltérő halandóságú települések, táblázat A foglalkoztatottság néhány jellemzője, (decemberi értékek) 6. táblázat Az egy lakosra jutó GDP mértéke, táblázat Az ipar egyes jellemzői, előző év=100, % 8. táblázat Az ipar egyes jellemzői, 1991=100, % 9. táblázat Az ipari értékesítés iránya Győr-Moson-Sopron megyében, , % 10. táblázat Az építőipari termelés változása, , % 11. táblázat A külföldi jegyzett tőke mértéke, táblázat A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből, , % 13. táblázat A mezőgazdaságban alkalmazottak száma és aránya Győr-Moson-Sopron megyében 14. táblázat A földterület művelési ág szerint Győr-Moson-Sopron megyében, hektár 15. táblázat A piaci szolgáltatások részesedése a GDP-ből, , % 16. táblázat A piaci szolgáltatásokban alkalmazottak száma és aránya Győr-Moson-Sopron megyében 17. táblázat A vendégek és vendégéjszakák számának alakulása Győr-Moson-Sopron megyében, táblázat A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Győr-Moson-Sopron megyében, , db 19. táblázat A magánszálláshelyek kapacitása és forgalma Győr-Moson-Sopron megyében, táblázat A működő vállalkozások száma és változása Győr-Moson-Sopron megyében, táblázat A Győr-Moson-Sopron megye védett területei, táblázat Összehasonlító táblázat a különböző típusú parkokról 23. táblázat A területfejlesztési támogatások feltételrendszerének főbb mutatói, táblázat A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács rendelkezésére álló támogatási keretösszeg, , folyóáron millió Ft 25. táblázat A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által megítélt támogatások szerződés szerinti összege, , folyóáron millió Ft 26. táblázat A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által támogatott fejlesztések összköltsége, , folyóáron millió Ft 27. táblázat A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által megítélt támogatások aránya a fejlesztések összes költségében, , % 28. táblázat A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács vállalkozásokat segítő támogatásai a TFC/VFC-ből, , folyóáron ezer Ft 29. táblázat A vállalkozásokat segítő támogatások megoszlása a különböző prioritások szerint és a támogatások részesedése a fejlesztések összköltségéből, , % 30. táblázat A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács önkormányzatokat segítő támogatásai a TFC/VFC-ből, , folyóáron 31. táblázat A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács önkormányzatokat segítő támogatásai a TERKI-ből, , folyóáron 32. táblázat A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács önkormányzatokat segítő támogatásai a CÉDE-ből, , folyóáron 33. táblázat A lekötött támogatások összege célelőirányzatonként, e Ft 34. táblázat A lekötött támogatások összege a megyei program prioritásai és intézkedései szerint, e Ft 35. táblázat A megyei területfejlesztési program indikatív forrástérképe 36. táblázat A Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programjának indikatív forrásösszetétele,

4 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjának stratégiai és operatív program rendszere 2. ábra A nyugat-dunántúli régió ezen belül Győr-Moson-Sopron megye részvétele a nemzetközi multiregionális együttműködésekben 3. ábra Győr-Moson-Sopron megye néhány jellemzője az EU országok átlagában, ábra 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet Győr-Moson-Sopron megyében településenként, ábra Győr-Moson-Sopron megye korfája, január 6. ábra A regisztrált munkanélküliek száma kirendeltségenként, 2000 III. negyedév végén 7. ábra Egy lakosra jutó GDP az országos átlag százalékában, 1994, 1998, % 8. ábra Az ipari termelés változása, 1991=100, % 9. ábra A tárgyi eszközök megoszlása az egyes ipari alágazatok között Győr-Moson-Sopron megyében, 1992, 1997, % 10. ábra Egy lakosra jutó beruházások a vidéki átlag százalékában, , % 11. ábra A külföldi működő tőke térbeli terjedése, 1991, ábra A működő egyéni vállalkozások a regisztráltak százalékában Győr-Moson-Sopron megyében, , % 13. ábra Győr-Moson-Sopron megye főútvonalai 14. ábra Győr-Moson-Sopron megye vasútvonalai 15. ábra Győr-Moson-Sopron megye 1000 főre jutó lakásállományának alakulása, ábra Győr-Moson-Sopron megye 1000 főre jutó épített lakásának alakulása, ábra Közműellátottság mértéke Győr-Moson-Sopron megyében, ábra Közműellátottság mértéke Győr-Moson-Sopron megyében, /a. ábra Győr-Moson-Sopron megye statisztikai kistérségei 19/b. ábra Győr-Moson-Sopron megye térségfejlesztési társulásai 19/c. ábra Győr-Moson-Sopron megye SAPARD kistérségei 20. ábra A TFC-ból támogatásban részesült települések Győr-Moson-Sopron megyében, ábra A TERKI-ból támogatásban részesült települések Győr-Moson-Sopron megyében, ábra Kedvezményezett települések és kistérségek Győr-Moson-Sopron megyében 23. ábra A CÉDE-ból támogatásban részesült települések Győr-Moson-Sopron megyében, ábra Az egy laksora jutó SZJA a megyei átlag százalékában településenként, ábra Az egy laksora jutó SZJA a megyei átlag százalékában településenként, ábra Az egy lakosra jutó SZJA változása a megyei átlaghoz képes településenként, Helyi adóbevételek az összes tárgyévi bevétel százalékában településenként, 1998, % 28. ábra SWOT analízis 29. ábra A Területfejlesztési Program szerkezete és célrendszere 30. ábra A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere 4

5 KERETES ÍRÁSOK 1. keretes írás A hazai és az EU-s programelvek összehangolása 2. keretes írás A környezetvédelmi jogharmonizációról 3. keretes írás A kibővítendő Unió Transz-európai szállítási hálózata (közút) 4. keretes írás Mi is az a bioszféra rezervátum? 5. keretes írás Naturparkok hazai és külföldi példákon keresztül 6. keretes írás Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban és Magyarországon MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. melléklet Emlékeztető a kistérségi megbeszélésekről (2000. november) 2. melléklet A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjának vezetői összefoglalója 3. melléklet Országos Ágazatfejlesztési Tervek 4. melléklet Az Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv tervezési folyamata 5. melléklet A Széchenyi Terv és Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja 6. melléklet Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja és a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 7. melléklet Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja és a Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciója 8. melléklet A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program kidolgozása során figyelembe vett további stratégiai anyagok 9. melléklet Kimutatás a Győr-Moson-Sopron megyei kistérségi társulások programjairól 10. melléklet A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek és települések Győr-Moson-Sopron megyében 11. melléklet A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács által megítélt támogatások a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott programok szerint, , folyóáron 12. melléklet Magyar-Osztrák Phare CBC (Multi-indikatív program ) 13. melléklet Magyar-osztrák-szlovák hármashatár stratégia (Multi-indikatív program és a javasolt magyar projektek ) 14. melléklet Magyar-szlovák Phare CBC (Multi-indikatív program ) 15. melléklet A megyei területfejlesztési program megvalósításához tervezett EU támogatások 5

6 RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA ÁFT Átfogó Fejlesztési Terv CADSES (Central, Adriatic, Danubian, South-Eastern European Space) Közép-európai, adriai, Duna menti és délkelet-európai térség CÉDE Céljellegű decentralizált előirányzat EAGGF (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap ENFT Előzetes Nemzeti Fejlesztési Terv ERDF (European Regional Development Fund) Európai Regionális Fejlesztési Alap ESDP (The European Spatial Development Perspectives) Európai Területfejlesztés Perspektívái ESF (European Social Fund) Európai Szociális Alap ESS (Equivalent Straight line Speed) Azonos egyenes sebessége (egy pontból a másikig való eljutás nehézségét vizsgálja) FIFG (Financial Instruments of Fisheries Guidance) Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei FVM Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium GM Gazdasági Minisztérium GNI (Gross National Income) bruttó nemzeti jövedelem INTERREG Közösségi Kezdeményezés ISPA (Instrument for Structure of Pre-Accession) A tagjelöltek számára az előcsatlakozási stratégia keretében nyújtandó strukturális támogatás K+F Kutatás és fejlesztés KKV Kis- és középvállalkozások KTM Környezetvédelmi és területfejlesztési minisztérium LEADER Az EU vidékfejlesztési közösségi kezdeményezése Leonardo EU szakképzési programja MTT Megyei Területfejlesztési Tanács NFT Nemzeti Fejlesztési Terv NUTS Területi Statisztikai Egységek Nomenklatúrája az EU-ban OMFB Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság OTK Országos Területfejlesztési Koncepció Phare CBC (Cross-border Co-operation) Határon átnyúló együttműködések Phare (Pologne, Hongrie Aide á la Reconstruction Économique) Lengyelország, Magyarország, támogatás a gazdaság átalakításához RFT Regionális Fejlesztési Tanács RFÜ Regionális Fejlesztési Ügynökség RIS Regionális Innovációs Stratégia SAPARD (Special Action Programme for Pre-Acession Aid for Agricultural and Rural Development) Különleges előcsatlakozási segélyprogram a mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára SZJA Személyi Jövedelemadó Socrates EU oktatási programja SWOT (Strength, Weaknesses, Opportunities and Threats) Erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek TERKI Területi kiegyenlítést szolgáló támogatások TFC Területfejlesztési célelőirányzat TINA (Transport Infrastructure Needs Assessment) Közlekedési infrastruktúra igények felmérése, értékelése VFC Vidékfejlesztési célelőirányzat Youth for Europe (Fiatalok Európáért) EU ifjúsági csereprogramja 6

7 ELŐSZÓ januárban megkezdődött Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programjának kidolgozása, mely a megye júniusában elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül. A megyei területfejlesztési program hét évre, 2000-től-2006-ig terjedő időszakra határozza meg a megye területfejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló programokat. A program célja, hogy a területfejlesztés-tervezés eszközeivel hozzájáruljon a megye helyzetének, életkörülményeinek javításához, a megye és a Nyugat-dunántúli régió belső kohéziójának megteremtéséhez, a társadalmi-gazdasági életben kimutatható különbségek csökkentéséhez, a határokon átnyúló kapcsolatainak bővítéséhez. A felsoroltak segítségével a megye sikeresen fenntartja a hazai modernizációban betöltött zászlóshajó szerepét, s ezzel egyúttal hozzájárul a Nyugat-dunántúli régió európai tagállamok szintjén mért versenyképességének eléréséhez. A program kidolgozásának folyamata Az évi XXI. törvény szerint a megyei területfejlesztési program elkészítéséért a megyei területfejlesztési tanács a felelős (13.. 2/b.). A tervezési munka a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) évi 130 MFt-os decentralizált Területfejlesztési Célelőirányzat forrásából valósul meg. Így az elkészülő megyei programot mind a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanácsnak (MTT), mind az RFT-nek el kell fogadnia. A program megrendelője az RFT, ezért annak lebonyolítását az RFT munkaszervezete, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (NYDRFÜ) végzi december hónapban az NYDRFÜ meghívásos ajánlattételi felhívást tett közzé Győr- Moson-Sopron megye területfejlesztési programjának kidolgozására. A beérkezett pályázatok alapján a program készítésére az MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete, Győr (NYUTI) kapott megbízást. A NYUTI készítette a megye júniusában elfogadott területfejlesztési koncepcióját és a megye számos kistérség fejlesztési társulásának fejlesztési koncepcióját. A tervezők eredeti megbízatása október 31-ig szólt, amely az MTT június 22-i ülését követően december 31-re módosult. A projekt számos ponton támaszkodik a NYUTI közreműködésével, illetve vezetésével a megye területén párhuzamosan folyó tervezési munkákra, melyek közül kiemelendők az alábbiak: A NYUTI készítette a KAM-KORD Kht. vezetésével májusában kidolgozott Győr-Moson- Sopron megye vidékfejlesztési koncepciója társadalmi-gazdasági folyamatait bemutató fejezetét.; A NYUTI koordinálásával 1999-ben készült a Magyar-osztrák-szlovák hármashatár térség közös területfejlesztési stratégiája. A projekt keretében a NYUTI szervezésében és lebonyolításában áprilisában négy kistérségi és négy ágazati workshop elkészítette Győr-Moson-Sopron megye társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatainak SWOT analízisét, megfogalmazta a megye és a magyar-osztrák-szlovák hármashatár térség jövőképét, valamint projekt javaslatokat gyűjtött az INTERREG III PHARE CBC program közötti programidőszakra. A megyei program felhasználja a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési program, a Regionális konjunktúra és piacelemzés és a Nyugat-dunántúli regionális innovációs stratégia c. projektek keretében a NYUTI által készített/készülő, Győr-Moson-Sopron megyével kapcsolatos feldolgozásokat, workshopokat. Természetesen a NYUTI áttanulmányozta és a programba építette a megyével és a régióval kapcsolatban a más tervezői munkacsoportok által készített/készülő koncepciókat és programokat is. 7

8 A NYUTI által frissen elvégzett, a megyére vonatkozó felmérések nem indokolták workshopok újabb sorozatának a szervezését. A megyei program közvetlen indítása így a március 7-én Kapuváron, a megyében működő kistérségi fejlesztési társulások közreműködésével megrendezett workshophoz köthető január és március folyamán feldolgozásra kerültek a megye kistérségeinek térségfejlesztési koncepciói és SAPARD programjai. Március és április hónapban a régió programhoz kapcsolódóan is intenzív konzultáció kezdődött meg a nemzeti célelőirányzatokért felelős minisztériumokkal az egyes célelőirányzatok jövőbeni decentralizációs lehetőségeiről. Április és május hónapokban áttekintésre kerültek a friss nemzeti szintű fejlesztési dokumentumok (pl.: ÁFT, Széchenyi Terv), az Európai Unió főbb területfejlesztési dokumentumai (pl.: Agenda 2000) és az uniós területfejlesztési támogatások tervezési-programozási irányelvei (pl.: Strukturális Alapok). Az MTT június 22-i ülésére rövid írásos beszámoló készült a programkészítés állásáról, annak további feladatairól. Ezzel összefüggésben július első felében interjúk készültek a megye B és C kategóriás SAPARD kistérségeiben fejlesztési elképzeléseik feltárása érdekében. Ezek a konzultációk nem adtak új, érdemi információkat az eddig ismertekhez képest. Jelenleg készülnek az A kategóriába sorolt kistérségek operatív programjai, ezért a kistérségi konzultációkat a megyei területfejlesztési program kötelező egyeztetési időszakában érdemes megismételni. A megyei területfejlesztési programmal párhuzamosan a VÁTI Kht. készíti Győr-Moson- Sopron megye területrendezési tervét. Az MTT június 22-i ülése tárgyalta és elfogadta a megyei rendezési terv által újrafogalmazott megyei fejlesztési koncepciót. A tervezet nem változtatta meg az 1996-ban elfogadott koncepció főbb irányait, ugyanakkor a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt fektet a környezeti tényezők fejlesztésére. A Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács (MTT) szeptember 19-i ülése 31/2000. (IX.l9.) MTT számú határozata a 184/1996. (XII.11.) Korm. rendelet szerinti egyeztetési eljárásra bocsátotta Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési program egyezetési változatát..a vonatkozó kormány rendelet szerint az egyeztetési eljárás írásban benyújtott véleményezés alapján történik az egyeztetési eljárás 60 napos időtartamán belül. Az egyeztetési eljárás eredeti időtartama október november 30. volt. Az MTT elnöke 3-17/2000. sz. levelében az egyeztetési eljárás időszakában beérkezett kevés számú vélemény miatt az eljárást december 31-ig meghosszabbította. Az MTT felkérte a tervezőket arra, hogy a programot a megye hat KSH kistérségében szóban is egyeztesse. Az egyeztetési eljárás lefolytatása, az egyezetés során fölvetett lényegesebb problémák A hat kistérségi egyeztetés az alábbi helyszíneken és időpontokban lezajlottak: november 14. Győrújfalu, Faluháza november 15. Pannonhalma. Polgármesteri Hivatal november 16. Kapuvár, Polgármesteri Hivatal november 20. Csorna, Polgármesteri Hivatal november 23. Máriakálnok, Polgármesteri Hivatal november 24. Nagycenk, Polgármesteri Hivatal Valamennyi megbeszélésről emlékeztető készült. (III. kötet 1. melléklet) A tervezők minden alkalommal kérték a jelenlévőket, hogy az egyeztetési eljárás időszakában írásban is nyújtsák be véleményüket. (Az emlékeztető nem biztos, hogy pontosan adja vissza, hogy a javaslattevő mit mondott.) Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése bizottságai december 13. és I5. között tárgyalták az egyeztetési változattal kapcsolatos előterjesztést. A tervező két kivétellel 8

9 (Vagyongazdálkodási Bizottság, Ügyrendi Bizottság) valamennyi bizottsági ülésen részt vett, szóban kiegészítette az előterjesztés, kérdésekre és javaslatokra válaszolt november 30-ig 19 szervezet 107, majd december folyamán további öt szervezet 51 írásos véleményt fogalmazott meg. Ezek számítógépen történő rögzítése és rendszerezése, a válaszadás szerkezetének és a véleményeknek a program szövegébe történő beillesztési rendszerének kialakítása megtörtént. Az írásos vélemények sorát szaporította a hat KSH kistérségben megtartott szóbeli egyeztetésekről készült emlékeztetők valamint a megyei önkormányzat és a Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság ülésén készült jegyzőkönyvek. Mindezek figyelembe vételével összesen 33 szervezet 249 véleményt fogalmazott meg. A véleményt nyilvánítók közül öt települési önkormányzat ténylegesen nem a megyei területfejlesztési programhoz, hanem a párhuzamosan a VÁTI Kht. által készített megyei területrendezési tervhez küldtek 20 véleményt. Az írásos vélemények egyötöde dicsérő jellegű, egyetértést megfogalmazó, vagy információt adó. Ezek szintén rögzítésre kerültek, de szövegváltoztatást nem igényelnek a dokumentumban. Összesen a vélemények 60%-a esetében módosították vagy egészítették ki a tervezők a dokumentum szövegét, illetve mindössze 10%-a kapott indoklást arra, hogy a programdokumentum miért nem használja fel az adott véleményt Általános vélemények A véleményezők döntő többsége megfelelőnek tartja a dokumentum szerkezetét, esetenként egyes hiányzó vagy hiányos elemek pótlására vagy pontosítására hívják föl a fegyelmet (pl. projektkiválasztás kritériumai, költségvetés). Ezt maga a dokumentum is jelezte a vezetői öszszefoglaló IV. oldalán felsorolt, az egyeztetési eljárás időszakában elvégzendő feladatok felsorolásával. Két minisztérium jelezte, hogy a dokumentum nem felel meg teljesen a területfejlesztési koncepciók, programok és rendezési tervek tartalmi követelményeit szabályozó 18/1998. (VI.25.) KTM. rendeletben foglalt követelményeknek A régió területfejlesztési programjához hasonlóan a megyei program végső változata keretes írásban indokolja az eltérés okát. Ez elsősorban abból fakad, hogy az idézett rendelet nincsen összhangban az EU területfejlesztési dokumentumaira vonatkozó irányelvekkel. A hazai és az EU-s irányelvek együttes kezelésére az előző év március-április folyamán kidolgozott eyy programszerkezetet, amelyet a régió programozása során alkalmazott. Ezt a metodikát nemzeti szinten is átvették az Előzetes Regionális Fejlesztési Terve egységes szerkezetének kialakításakor. Többen kifogásolták a dokumentum nehezen kezelhetőségét és az ismétlődő szöveget. A megyei területfejlesztési program átdolgozott változata öt önálló kötetből áll. A Vezetői összefoglaló önálló füzetként jelenik meg. Természetesen ez a füzet nem kerülheti el az ismétléseket, hiszen a teljes dokumentum leglényegesebb elemeit emeli ki. A program első kötete a stratégiai kereteket tárgyalja és a megye helyzetét elemzi. A második kötet tartalmazza a stratégiai és az operatív programot, a harmadik a mellékleteket, míg a negyedik az írásban benyújtott véleményeket gyűjti csokorba és válaszolja meg. Stratégiai és területi keretek A fejezet tartalmazza a program EU-s és nemzeti környezetét, valamint a megye helyzetelemzését. A fejezet megállapításait a véleményezők általában megfelelőnek tartják. Apróbb pontosításokra érkeztek szövegjavaslatok, illetve elkészült vagy készülő új dokumentumokra hívják föl a figyelmet. A környezettel kapcsolatban elsősorban a zajjal kapcsolatos megállapításokat hiányolják, míg a közlekedéssel kapcsolatban felhívják a figyelmet az év végére elkészülő Nyugat-dunántúli közúthálózat fejlesztési koncepcióra (UVATERV). 9

10 A szövegkorrekciók a véleményeket feldolgozó táblázatban megtörténtek, a javasolt terveket meghivatkoztuk, illetve kezdeményezték azok megismerését. A kistérségi egyeztetések során és a MÖK bizottsági ülései során többször felvetődött az elmaradott térségbe sorolás kérdése, illetve egyes települések KSH kistérség határmódosítására, azoknak a kistérségi társulások határával történő összehangolására vonatkozójavaslata. A program a 3.6. A decentralizált területfejlesztési források felhasználása c. alfejezetben kitér az elmaradott térség besorolási és KSH kistérségi határ meghatározás problémára Tételesen ismerteti az egyeztetés során jelzett igényeket, illetve javaslatot tesz olyan megyei, esetleg Vas megyével közösen elvégzendő-vizsgálatok elvégzésére. A figyelem felhíváson kívül a programdokumentum többet nem tud tenni, mivel a KSH kistérségek lehatárolását nemzeti szinten, a KSH véleményének kikérésével végzik. Ugyanez a helyzet az elmaradott térség besorolással is, ahol az közötti időszakra 28, a következő három évre 18 társadalmi-gazdasági mutatóból képzett komplex mutató alapján, az ország egészére egységesen alkalmazva a számításokat, történik a kedvezményezetti kör kiválasztása. Ez esetben szintén a megyének, vagy régió szinten szükséges vizsgálatok, elemzések készíttetése, amely másképpen láttatja a megyét, mint a jelenleg alkalmazott mutató rendszerek. Ennek egyik módszertani megoldása lehet a KSH kistérségek mutatóinak, az adott kistérség városi jogállású településének adatai nélkül való számítása. (Sajnos a NYUTI más témákban végzett ilyen szemléletű vizsgálatai sem kecsegtetik sokkal kedvezőbb - a téma szempontjából országos viszonylatban mért elmaradott helyzettel-a megye KSH kistérségeit.) Több új elemmel is kiegészült ez a fejezet: A megye számára kiemelt jelentőséggel bír a Duna, amely transznacionális együttműködések hordozója. Éppen ezért a stratégiai politikai keretek kiegészültek az EU XVI. Területfejlesztési Főigazgatósága által finanszírozott és az osztrák ÖIR által vezetett Duna-projekt ismertetőjével A megye adottságait nem csak önmagában értékeli a dokumentum, hanem összehasonlítással. Egyrészt elhelyezi a megyét az európai, a közép-európai térben, másrészt a hazai megyék versenyében. Stratégiai program jövőkép, célkitűzések, prioritások A megye területfejlesztési szereplői nem kérdőjelezik meg a megye zászlóshajó szerepét, azonban a jelenleginél erőteljesebb megjelenítését kérik a megyén belüli területi különbségeknek. A helyzetelemzést tartalmazó 2.3. fejezet minden alfejezetében a tervezők áttekintik azt, hogy mely fejezetrészeknél szükséges az eddiginél is jobban hangsúlyozni a megyén belüli fejlettségbeli különbségeket. Ennek érdekében több új térkép mutatja be a jövedelmek (egy főre jutó befizetett SZJA, helyi adók aránya a helyi bevételekben) megyén belüli területi differenciálódását. A jövőkép, a célkitűzések és a prioritások egymásra épülését a szöveg jobban kifejteni, arra helyezve a hangsúlyt, hogy a megyei program a megyén belüli felzárkóztatáson, a község-, a kisközpont és a kisváros hálózat támogatásán keresztül kívánja segíteni a megyei zászlóshajó szerep megtartását, annak a megye településhálózatán történő szétterítését. 10

11 Operatív programok Az operatív programokkal kapcsolatban két általános észrevétel emelhető ki. Az egyik az egyes prioritásokon belül az intézkedések sorrendiségének megváltoztatása, a másik az egyes intézkedések pénzügyi ütemezésének hiánya. A két kérdés annyiban összefügg egymással, hogy a pénzügyi ütemezéssel, a források intézkedések közötti felosztásával, prioritási sorrendet, rangsort lehet állítani az egyes intézkedések között. Ez a megyei program potenciális forrásszerkezetét tekintve nehezen megoldható. Ha az MTT rendelkezésére álló szűkös forrásokat előre felosztanánk a program 15 intézkedése között, akkor átlagosan egy intézkedésre MFt jutna Az egyes intézkedések mögött három féle forrástípus van: 1. Közvetlen MTT döntésű források (TFC, TEKI, CÉEDE); 2. Nemzeti célelőirányzatok, illetve a Phare CBC profiram pályázat fihoz társfinanszírozás az előbbi decentralizált alapokból; 3. Egyes projektek besorolhatósága a megyei program célrendszerébe annak érdekében, hogy valamely nemzeti célelőirányzathoz beadott pályázatnál ez a szükséges feltétel biztosított legyen. A közvetlen MTT döntésű források várható megoszlása a következő három évben nagyjából az előző négy évben megvalósult arányokat fogják tükrözni: TFC MFt/év; TEKI MFt/év, CÉDE MFt/év. A CÉDE célrendszere központilag szabályozott. A fennmaradó források elosztása a 15 intézkedés között egy elaprózott finanszírozási rendszert eredményez. A TFC és a TEKI forrásának bővülése országos szinten nem várható. Ebben az esetben a megye akkor jutna több forráshoz ezekből az előirányzatokból, ha változna a dominánsan a fajlagos megyei GDP-re vetített megyék közötti elosztás. Ez valamelyest finomodott pl. a népességszám figyelembe vételétel, azonban nem változtatta a megye kedvezőtlen elosztási pozícióját. Az intézkedésekhez érkezett vélemények döntő többsége a 3. prioritás intézkedéseihez érkezett. Ezen belül kiemelt jelentőségű a természetvédelemhez kötődő Jövőnk" intézkedés. A véleményezők felhívták a figyelmet arra, hogy a megyei programban Duna menti natúrpark megvalósítása szerepel, amely ellentmond mind a MÖK érvényes határozatának, mind a kormányzat aktuális szándékainak. A véleményt formálók jelezték azt is, hogy a Nemzeti Parkra vonatkozóan elkészült egy tanulmány terv, amelyet a Szigetközi önkormányzatok ez év őszén véleményeztek. A program szövege igazodott ahhoz, hogy az Országgyűlés 28/1991. (VI.30.) határozata Duna Menti Nemzeti Park létrehozását írta elő a Szigetközi Tájvédelmi körzet területén december 31-ig. Ez nem valósult meg. A december elején hivatalba lépő új környezetvédelmi miniszter megerősítette a kormányzat nemzeti parkos" elkötelezettségét A MÖK 27/1999. (IV.9) KH számú határozata szintén a Nemzeti Park létrehozása mellett kötelezte el magát. Az júniusban elfogadott megyei területfejlesztési koncepció is Nemzeti Park létrehozását szorgalmazta. A program fő célként Nemzeti Park létrehozását jelöli meg. Bemutatja azonban azt is, hogy ennek lehetősége csak akkor teljesülhet, ha szlovák partnerekkel egyidejűleg egy határon átnyúló területű Nemzeti Park jön létre. Ugyanis csak ebben az esetben biztosítható a magterületek számára megfelelő nagyságú, egymással összeköttetésben lévő terület. A projekt első lépcsőjeként ugyanakkor az önkormányzatok együttműködésével megvalósítható lenne a Duna Menti Natúrpark. A cél a jelenlegi védettségnél erősebb fokozatú védettség biztosítása a térségben. Ehhez a jelenlegi hazai szabályozás csak a nemzeti park fogalmát ismeri, míg az EU-ban a natúrpark a gyakrabban alkalmazott védettségi fokozata viszonylag magas népsűrűségű térségekben. 11

12 A megyei program alapvetően tanulmánytervek készítését, a védettséget és a látogathatóságot biztosító objektumok létesítését tudja támogatni, illetve társfinanszírozással hozzájárulni az ebben a témában beadandó Phare CBC projekt pályázathoz. A natúrpark működése akárcsak az Őrség esetében néhány év alatt fölkészítheti a területet a legmagasabb védettségi fokozat, a Nemzeti Park létesítésére. A megfelelő előzmények és felkészülés birtokában már a Szigetközben lévő települések számára is könnyebben elfogadható a Nemzeti Parkká alakítás. A másik lényeges gondolatkör a prioritáson belül a megye mellékúthálózatának fejlesztése. Ebben két nagyobb léptékű út fejlesztését szorgalmazzák a véleményezők: a) A megye déli elmaradott térségeit, kisközpontjait fölfűző Beled-Szil-Móricltida-Tét-Pannonhalma; b) A 85- ös út tehermentesítése, illetve a Csorna és Lébény közötti közvetlen kapcsolat megteremtése. A javaslatok elsősorban a megyei rendezési tervnek szólnak, hiszen a megyei program mögött álló források a javasolt utak megvalósítását nem képesek finanszírozni. Ugyanakkor a javaslatok jelenleg is illeszkednek a Sztrádá' intézkedés célrendszerébe, amely célként jelöli meg a megye mellékúthálózatának a fejlesztését, mint a kistérségi központok megerősítésének és ezen keresztül a megye belső kohéziójának a fejlesztésének eszközét. A korábbi szöveg úgy módosult, hogy ezt a célt kiemeli a programon belül, továbbá együttműködést kezdeményez a Győr-Moson-Sopron Megyei Közútkezelő Kht-vel, amely dekoncentrált forrásokkal rendelkezik a megyei úthálózat felújításához és fejlesztéséhez. A program megvalósítása A megvalósítást tekintve a véleményezők a legnagyobb bizonytalanságot abban látják, hogy a megye számos települése nem képes pályázati forráshoz jutni az MTT forrásaiból. Ráadásul a legnagyobb súllyal bíró TEKI csak 64 települést, a megye településeinek egyharmadát érinti. Tovább szűkíti a források felhasználhatóságát, hogy a CÉDE 20%-át vis major célokra kell visszatartani. Többen kezdeményezték a 10 MFt-os támogatási maximum föloldását is. Ugyanakkor számos település jelezte a kistérségi megbeszéléseken, hogy szabad források hiányában egyáltalán nem tudnak pályázni. A program végső szövegezése megerősíti, hogy az MTT forrásai döntően a megye belső perifériáin elhelyezkedő településeket, valamint a kisközpont hálózat fejlesztését segítik Ezt teszi lehetővé az MTT rendelkezésére álló források nagyságrendje, továbbá ez segíti legjobban a megye zászlóshajó szerepének a megye településhálózatán történő szétterjesztését. A TFC, a TEKI és a CÉDE megyék közötti megosztását kevéssé tudják befolyásolni. Megoldás lehet a valódi forráskoncentráció alkalmazása (pl. az MTT által alkalmazott 10 MFt-os maximum támogatás feloldása). Ez azt jelentené, hogy a megyei forrás csak néhány vezérprojektet finanszírozna egy-egy évben. Ehhez egyfelől nagyon erős konszenzus szükséges a megye területfejlesztési szereplői között, másfelől a megemelkedő támogatáshoz nagyobb saját forrás szükséges. Ez pedig - megfelelő nagyságrendű szabad saját forrás híján - éppen azt a pályázó kört lehetetleníti el, amelyik a fő célcsoportként szerepel a megyei programban. Egy másik megoldási lehetőség, hogy a TFC kedvezményezettjei közé az MTT nem fogadja be a TEKI-re pályázó önkormányzatokat. Ezt javaslatként megfogalmazhatja a program, de ehhez nagyon erős konszenzusnak kell lennie az MTT-a belül és a települések között. 12

13 1. BEVEZETÉS Magyarország Európai Uniós csatlakozásának előkészítése szükségessé tette a területfejlesztés egész rendszerének átalakítását, amelynek keretén belül a területi tervezés rendszere is megváltozott, abban alkalmazásra kerültek az Európai Unió regionális politikájának alapelvei és tervezési rendszere. A programkészítés célja januárban megkezdődött Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programjának kidolgozása, mely a megye júniusában elfogadott hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül. A megyei területfejlesztési program hét évre, 2000-től-2006-ig terjedő időszakra határozza meg a megye területfejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló programokat. A program célja, hogy a területfejlesztés-tervezés eszközeivel hozzájáruljon a megye helyzetének, életkörülményeinek javításához, a megye és a Nyugat-dunántúli régió belső kohéziójának megteremtéséhez, a társadalmi-gazdasági életben kimutatható különbségek csökkentéséhez, a határokon átnyúló kapcsolatainak bővítéséhez. A felsoroltak segítségével a megye sikeresen fenntartja a hazai modernizációban betöltött zászlóshajó szerepét, s ezzel egyúttal hozzájárul a Nyugat-dunántúli régió európai tagállamok szintjén mért versenyképességének eléréséhez. A programdokumentum feladata a megye elemzése, illetve annak stratégiai politikai keretei alapján a programban felállított legfontosabb célkitűzések bemutatása, és az ezen célkitűzések eléréséhez szükséges megfelelő prioritások és intézkedések felvázolása. A megye tagja a Nyugat-dunántúli régiónak, így a programkészítésnél nemcsak a megyei területfejlesztési stratégia, hanem a jelenleg egyeztetésen lévő A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja (vezetői összefoglalója az 1. mellékletben található) című dokumentumban foglaltak is meghatározó kereteit adták a programnak. Ma még nem egyértelmű, hogy az Európai Uniós csatlakozás további előkészítő időszakában a regionális, vagy a megyei, vagy mindkét területfejlesztési szint kerül-e megerősítésre. A tendenciák azt jelzik, hogy a regionális szint előnyt élvez, azonban még néhány évig számolni kell a két területi szint egymás mellettiségével, azok közötti területfejlesztés párhuzamosságokkal. A megyei program szervesen épül a regionális programra, így nem szükséges megismételni mindazokat az elveket (partnerség, integrált program, monitoring és értékelő rendszer), amelyek alapján a Régió programja elkészült. Ezeket az Európai Unió regionális politikájához, s egyben a nemzeti szintű területpolitikához is kapcsolódó elveket és szemlélet módot természetesen a megyei programban is érvényesítettük. A megyei program miközben számos szállal kapcsolódik a Régió programjához, részben azt erősítve, részben azt színesítve, megtartja önállóságát, egyediségét, erősíteni kívánja a megyét, mint egy történelmi, földrajzi, gazdasági és társadalmi, egyben politikai entitást. A megye egyediségének, sajátosságának az érvényre juttatása szükséges, mivel önálló fejlesztési koncepcióval rendelkezik, területi egységei (kistérségek, városok) kidolgozták saját fejlesztési irányaikat, részben programjaikat, s végül képes és alkalmas a decentralizált forrásaiból a programok finanszírozására. A kettősség tehát, azaz a regionális szint érvényesítése és a megyei karakterek megtartása, illetve azok területfejlesztési hatásainak megjelenítése végigvonul a programon. 13

14 A kényes egyensúlyt azzal igyekszünk biztosítani, hogy átvesszük és érvényesítjük a regionális program kidolgozásának alapelveit, amelyek az Európai Unió regionális politikájára vonatkoznak, illetve a régió egészére kidolgozásra került; felhasználjuk, és egyben kapcsolatot keresünk a regionális és megyei szint között az egyes prioritásokban és azokhoz rendelt programokban; megtartjuk és megőrizzük a megye sajátosságait, eltéréseit, a fejlesztésekben a hangsúlyt ezekre helyezzük; a határvonalat a megye és a régió program között a megvalósítható projektek nagyságrendje jelenti; a megye elaprózottabb forrásrendszere kistelepülések és a kisváros hálózat fejlesztési igényeit tudja kielégíteni, míg a nagyobb léptékű, nagyobb forrásigényű fejlesztések a régió szintjén valósíthatók meg. A Program tartalmát tekintve azokat az akciókat fedi le, melyek általában összhangban vannak az EU Strukturális Alapok célterületeivel, ugyanakkor különösen az előcsatlakozási periódusban lehetővé teszi a különböző nemzeti, nem EU-s társfinanszírozást szolgáló források befogadását is. 1. keretes írás A hazai és az EU-s programelvek összehangolása Nehéz feladat a miniszteri rendelet és az EU-s program-formátum összehangolása. Az alapprobléma abból fakad, hogy a Vitaanyag olyan EU konform programdokumentumban gondolkodott, amely alkalmas az EU-s források Előcsatlakozási Alapok, majd Strukturális Alapok befogadására. Ez alapvetően egybevágott a régió érdekeivel is, hiszen Nyugat-Dunántúl ötödik éve részesedik a Phare CBC forrásaiból, amelynek program és projekt dokumentumait az EU szabályozása alapján kellett már eddig is végezni. A fentiekből adódóan a Vitaanyag nem a régió fejlesztési koncepciójának komplexitására törekedett, hanem a finanszírozhatóságra helyezte a hangsúlyt. A problémát az is fokozta, hogy a hazai szabályozás annak ellenére, hogy 1998-ban készült rendeletről van szó nem vette át az EU-ban alkalmazott programozási terminológiát. Így a hivatkozott miniszteri rendelet stratégiai és operatív programokat kér számon a dokumentumon, míg az EU programdokumentumok stratégiai és operatív célokról, prioritásokról és intézkedésekről szólnak. A helyzetet bonyolítja az eddigi hazai gyakorlat is. Az etalonként emlegetett, július 30-án elfogadott Dél-dunántúli komplex területfejlesztési program igyekszik megfelelni a rendeletben előírtaknak. Szétválasztja a stratégiai programot és az operatív programot. Előbbire azonban csupán általános leírást ad, s nem követi végig a rendeletben meghatározott részfeladatokat. Az operatív program sokkal részletezőbb. Azonban ez is csak nagyjából egyezik meg a rendelet egyes pontjaiban megfogalmazottakkal. Az egyes operatív programok kibontása inkább a Phare programok rendszerét követi. Az alkalmazásban azonban nem következetes, mert az egyes operatív programok nem egységes szerkezetűek, vagy ugyanazon elemeket más és más sorrendben tárgyalja két egymást követő programnál. Még érdekesebb a Phare 2000 programba került régiók fejlesztési programja, hiszen azok egyáltalán nem követik a hivatkozott miniszteri rendeletet (EU forrás EU-s programozási irányelvek érvényesülése!). A Dél-Alföld Phare 2000 programjának januári változata stratégiai célt (Strategic Aim), stratégiai célkitűzéseket (Strategic Objectives), prioritásokat (Priorities) és intézkedéseket (Measures) definiál. Lényegében az intézkedéseket bontja ki olyan szinten, amit a miniszteri rendelet is elvár, de attól eltérő, inkább az EU programozási irányelveit alkalmazva (Dél-Dunántúl is hasonló szerkezetben dolgozott). 14

15 2. STRATÉGIAI ÉS TERÜLETI KERETEK 2.1. Győr-Moson-Sopron megye az általános társadalmi-gazdasági és intézményi fejlődési trendek tükrében A megye a hazai modernizáció egyik sikeres területi egysége. A rendszerváltozás után a megye nagyközpontjaiban a gazdasági folyamatok felgyorsultak, azok viszonylag gyorsan, nagyobb törések és konfliktusok nélkül átrendeződtek (vállalati átalakulások, privatizáció, külföldi tőkebefektetések). Ugyanakkor a rurális térségekben megkésett az átalakulás, konzerválódott a korábbi struktúra intézményi rendszere, részben pedig a lassabb átrendeződés miatt válságjelenségek bukkantak fel. Ezek a többségében gazdasági szervezetekben jelentkező nehézségek azonban egyetlen térségben sem okoztak területi válságot. Ennek egyik oka, hogy a megyében a területfejlesztés, s annak különféle elemei (gazdaságfejlesztés, környezetvédelem, épített környezet megóvása, ágazati fejlesztési koncepciók stb.) folyamatosan fennmaradtak, s működtek. A megye, s annak intézményei nem vonultak ki a területfejlesztésből, ugyan változó erőforrásokkal, de az elmúlt tíz esztendőben jelen voltak, követték, illetve több esetben gerjesztették a kedvező irányú területi folyamatokat. Természetesen még ennél is lényegesebb okként vehető számba, hogy a Győr-Moson-Sopron megye a külföldi tőke egyik vezető célterületévé vált Magyarországon és a kelet-közép-európai térségben egyaránt. Ezek a tudatos jelenlétek és a lehetőségek határait egyre tágító szerepvállalások nemcsak azt eredményezték, hogy a területfejlesztés jelentősen hozzájárult a megye gazdasági sikereihez, hanem azt is, hogy a területfejlesztési szereplők egyre nagyobb csoportja vállalt részt az elképzelések megvalósításában. A területfejlesztésen alapuló megyefejlesztés adta meg a keretét annak, hogy 1996-tól, majd 1998-tól a PHARE támogatások ténylegesen felhasználásra kerüljenek, azokkal jelentősen megnövelve a fejlesztés forrásait, egyben értékes tapasztalatokat gyűjtve az Európai Unió regionális politikája gyakorlatáról. Nem szükséges hosszan értékelni a megyében felismerhető társadalmi-gazdasági trendeket. Ezek sokszínűek, többségében az európai rendszerekhez kapcsolódnak, s ezeken keresztül jelenítik meg, illetve csatolják vissza a globalizációt. A megye térszerkezetében felismerhető, hogy a két nagycentrum és az egyetlen középcentrum erősen koncentrálja az új technológiákat, szolgáltatásokat, azok térbeli kiterjedése az élénkülő agglomerációs folyamatok következtében egyre látványosabb. A tradicionális kisvárosok az évtized közepére képesek voltak helyzetüket stabilizálni, sőt további két település nyert városi rangot, ami térségi szerepköreik gyorsított kiépítését teszi szükségessé. A megyében a területfejlesztés alulról történő építkezését a kistérségi szerveződések példázzák, azok 8 település kivételével ma már lefedik a megye egész területét 1, de aktivitásuk még jelentősen eltér egymástól től Lázi és Bakonypéterd Veszprém megye helyett Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozik től várhatóan további hat Veszprém megyei település Veszprémvarsány, Sikátor, Románd, Bakonygyirót Bakonyszentlászló, Fenyőfő határai kerülnek Győr-Moson-Sopron megyén belülre. Ezek a települések közösen hoztak létre térségfejlesztési társulást még Veszprém megyében. Az átcsatolás után helyreállhat a kistérség egysége. 15

16 A természeti és település környezet egyik érzékeny pontja volt a fejlesztéseknek, hiszen a megye adottságai országosan is kiemelkedők. A környezeti szemlélet és gondolkodásmód áthatotta a fejlesztéseket, azok erőteljesebb érvényesülését csupán a finanszírozási körülmények hátráltatták. Nem sikerült feloldani a Szigetköz problémáját, ugyanakkor a védett területek nagysága és száma is növekedett, bővültek a település környezetvédelmét szolgáló infrastrukturális rendszerek. A megye közlekedés-földrajzi helyzete változatlanul jelentős, a hálózat azonban nem követte az egyre növekvő terheléseket, ugyan bizonyos neuralgikus ponton történtek jövőbe mutató elmozdulások (pl. 85-ös út). A szolgáltatások gazdasági szerepe a vártnál gyorsabban növekedett, ezek között kiemelkedő a turizmus térnyerése. A megye az ország meghatározó turisztikai központjait tömöríti, amelyek száma növekszik, miközben a kínálati elemek is egyre szélesebb kört fognak be, megjelenik a kerékpáros, a falusi, és az ökoturizmus. Az oktatás és képzés színterei változatlanul a nagycentrumokban találhatók, azok ajánlati skálája szélesedett, emelkedett a képzésben résztvevők száma, bővült a társadalmi bázisuk. A felsőoktatásban megtörtént az intézményi integráció, kedvező előkészületek történtek egy további egyetem létesítésére, viszont ezekkel a tendenciákkal együtt nem emelkedett a kutatásfejlesztési helyek és azokban foglalkoztatottak száma, ami további feszültséget hordoz magában. A megyében az életkörülmények összességében javultak az elmúlt években, sőt bizonyos vonatkozásban a változások mértéke országosan is kiemelkedő. Kedvező a foglalkoztatási helyzet, emelkedik a lakossági fogyasztás, élénkül a beruházási kedv, a települések ellátottsága, intézményi felszereltsége előremutató változásokat produkál. Ugyanakkor a megyén belüli területi különbségek mérséklődésének üteme mindezt nem követi, gyorsabb a nagycentrumok és centrum települések fejlődése, lemaradnak a kisebb centrumok és periférikus térségek. A térségi gazdaság és általános fejlesztést szolgáló szövetségek jól képviselik e térségek érdekeit is, így fontos szerepük van a felzárkózásban, a fejlesztés helyi és megyei/országos erőforrásainak mozgatásában. A határ menti kapcsolatok mindig is domináns elemei voltak a megyefejlesztésnek. Az osztrákmagyar vonatkozásban a koncepció elkészülte óta intézményesültek a kapcsolatok, azoknak mélyebb minőségi tartalommal való megtöltése kívánatos a jövőben. A szlovák-magyar viszonylatban lassú elmozdulás figyelhető meg, inkább a szlovák fél területi intézményrendszerének elhúzódó reformja akadályozza az együttműködés intézményesülését. A megye élharcosa volt a Nyugat-dunántúli régió kialakításának, annak fejlesztési koncepciója és programja kidolgozásának, illetve a regionális intézményrendszer működésének. A területfejlesztés központi forrásai mellett a PHARE CBC program keretében számottevő fejlesztési forrás jelent meg a megyében, ezek felhasználásában érvényesültek a fejlesztési irányok célkitűzései, viszont a decentralizált források hasznosításánál már háttérbe szorultak a területfejlesztési koncepcióban meghatározott célok. Összességében Győr-Moson-Sopron területi folyamatai a koncepció elfogadásától napjainkig sikeresnek, előremutatónak tekinthetők. A fejlődési korlátok száma és azok behatárolási köre csökkent, a megye egészén, annak egyes térségein és településein a sikeres, s több elemében is újszerű modernizáció kimutatható. A fejlesztés missziója, azaz a hazai modernizáció zászlóshajója meghatározás érvényesült, hiszen egy példaértékű, ígéretes területi fejlődésről lehet számot adni, amely még tartogat a jövő számára is példaértékű elemeket. Az EU csatlakozás egyszerre jelent a régió számára új lehetőségeket és kihívásokat is. Az EU csatlakozás nagyon fontos Magyarország európai pozíciójának megszilárdítása érdekében. Az EU integráció lendületet és (részben) pénzügyi eszközöket biztosít a gazdaság szerkezetváltásához és fejlesztéséhez, mely elősegíti az EU-hoz való konvergenciát, és mérsékli a régiók közötti 16

17 belső egyenlőtlenségeket. A piacok és az ágazatok megnyitása az EU verseny előtt, új kihívásokhoz és a gazdasági újjáépítés felgyorsulásához fog vezetni. A Magyarországot érintő általános kérdések a következők: a közigazgatás reformja és teljesítményének növelése az EU politikák intézményei, döntéshozási folyamatai, illetve végrehajtása érdekében; a nemzeti, regionális és helyi hatáskörök meghatározása (decentralizált struktúra); az intézmények, az üzleti vállalkozások és az emberek tudatosságának és felkészültségének általános támogatása, hogy a csatlakozással járó új lehetőségeket és kihívásokat saját hasznukra legyenek képesek fordítani. A Nyugat-dunántúli régió speciális feladatai: az EU strukturális politikák megvalósításával kapcsolatos alapelvek szerinti működés különösen a regionális, a nemzeti és az EU szintek, illetve az ágazatok (társadalmi partnerség) közötti partnerség, a szubszidiaritás és a regionális szintű hatáskörök továbbfejlesztése; a több évre szóló programozás megvalósítása. Győr-Moson-Sopron sajátos feladatai: a program elemeinek beépítése a további Európai Uniós források elnyerésébe, az Európai Uniós források megszerzésében és felhasználásában szerzett tapasztalatok feldolgozása, azok megismertetése más területi (megyék, régiók) egységekkel, A regionális programhoz illeszkedő megyei programmal az erőforrások egyre nagyobb körének biztosítása, azok felhasználása intézményi és ellenőrzési rendszerének kidolgozása Stratégiai politikai keretek: Európai Unió, nemzeti, regionális és megyei koncepciók Győr-Moson-Sopron területfejlesztés programja nem önmagában áll, hanem illeszkedik az Európai Unió országot érintő fejlesztési irányaihoz, része s bizonyos esetekben döntő része a nemzeti fejlesztési tervnek, domináns tényezője a regionális fejlesztési programnak és a megyei területfejlesztés koncepcióra épülve jelenti azt a feltételrendszert, amely a megye jövőbeli helyzetét alapvetően meghatározza EU szintű politikai keretek Az EU szintű politikai keretek főbb sarokkövei Magyarország számára Európai Területfejlesztés Perspektívái (The European Spatial Development Perspectives ESDP); az Agenda 2000 dokumentum, mint az EU hét éves pénzügyi alkotmánya, amely jelzi az Európai Bizottság elkötelezettségét a bővítés mellett; ez tükröződik a területfejlesztési politikák megvalósítását segítő a Strukturális Alapok, illetve a csatlakozó országok felkészülését segítő Előcsatlakozási Alapok (Phare, ISPA, SAPARD) ra szóló költségvetési tervezésében; a térségünket érintő közép-európai, adriai, Duna menti és dél-kelet-európai térség (CADSES) területfejlesztési stratégiája (Vision Planet); valamint a Nyugat-Dunántúlt erőteljesen érintő határ menti együttműködések közösségi kezdeményezése az Interreg III Phare CBC program. 17

18 Az ESDP célkitűzései 2 A dokumentum megfogalmazza az elkövetkezendő évtized meghatározó európai fejlődési irányait, valamint a regionális politika legfontosabb célkitűzéseit. Az ESDP áttekinti az európai területi fejlődésnek a városhálózatra, az infrastruktúrák elérhetőségére, a természeti környezetre és a kulturális örökségre vonatkozó sajátosságait. A stratégiában megfogalmazott fenntartható területfejlesztés a gazdaság, a társadalom és a környezet hármasára helyezi a legfőbb hangsúlyt. Az EU területi fejlődésének legfőbb irányait a dokumentum a következő célkitűzésekben jeleníti meg: Többközpontú és kiegyensúlyozott városhálózat, új kapcsolat a városi és vidéki térségek között. A kohézió elvéből következő kiegyensúlyozott városhálózat fejlődése mellett szükség van a városi térségek versenyképességének növelésére is, míg a fenntarthatóság elve megköveteli, hogy csökkenjen a szabályozás nélküli városfejlődés kedvezőtlen hatása és bekövetkezzen a városok belső tereinek rehabilitációja. Az infrastruktúra és a tudás elérhetőségének biztosítása. Csak az európai közlekedési és kommunikációs hálózatok rendszere és azok együttes fejlesztése képes biztosítani az egyenlőséget az ismeretek elérhetőségében és azt, hogy a periférikus térségeken élők is bekapcsolódjanak az európai gazdasági és társadalmi folyamatokba. A kulturális és természeti örökség védelme. A természeti örökség elemeit egymással rendszerben kell védeni, az erőforrások megőrzése mellett különös hangsúlyt kap a biodiverzitás. A kulturális örökség védelme új eleme az alapelveknek, melyek megőrzése és gyarapítása különösen fontos a regionális identitás kifejezése számára. Agenda Az Agenda 2000 dokumentum a Közösség jövőjét vázolja fel 2006-ig. A dokumentum valamennyi csatlakozó ország számára egyértelműen kinyilvánította, hogy a politikai követelményeken túl a belépés feltétele a teljes közösségi szabályrendszer (aquis communautaire) maradéktalan átvétele, amely az egységes belső piac előírásai mellett a közös kül- és biztonságpolitikára, bel- és igazságügyre, a környezetvédelemre és a szociális szektorra, továbbá az akkor megvalósítás alatt álló - pénzügyi unióra is kiterjed. Az Agenda 2000, mint az EU ra szóló pénzügyi alkotmánya, olyan munkahipotézisre épül, amely szerint 2002-től megkezdődhet az EU újabb bővítése. A közötti időszakra elkülönítve és az 5+1 országra (Észtország,, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Ciprus) vetítve kerültek meghatározásra a bővítési költségek (Strukturális Alapok). Hasonló módon önálló soron szerepelne az előcsatlakozási eszközök (Phare, ISPA, SAPARD). Ezen túl az Agenda 2000 előirányozza a tagjelölt országok fokozatos részvételét az unió közösségi programjaiban (Interreg Phare CBC, Socrates, Leonardo, Youth for Europe, EU 5. keretprogram stb.). 2 Az Európa Tanács kezdeményezésére készült el az Európai Területfejlesztés Perspektívái (The European Spatial Development Perspective, ESDP) címet viselő dokumentum, amelynek végleges változatát több éves egyeztetési folyamatot követően a területi tervezésért felelős miniszterek május én Potsdamban megtartott értekezletén fogadták el. 3 A brüsszeli bizottság az EU kormányközi konferenciáját lezáró júniusi amszterdami csúcstalálkozó alkalmával publikálta az Agenda 2000 dokumentumot, ezen belül pedig a 10 társult ország EU-érettségéről alkotott véleményét. A dokumentum végső elfogadása a berlini Európa Tanács márciusi ülésén történt. 18

19 A Strukturális Alapok közötti időszakra szóló megújított rendszere A Strukturális Alapok által követett EU regionális politikák átfogó célja a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése EU szerte, illetve a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése. A legfontosabb célkitűzés az elmaradott régióknak az EU átlaghoz történő felzárkózásának elősegítése, a legfontosabb konvergencia kritériumként a kibocsátást (egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson mérve) és a foglalkoztatást (munkanélküliségi ráta és a tartósan munkanélküliek arányának csökkentése) tekintve. Az Európai Bizottság a éveket felölelő programozási periódusra átfogó reformot irányozott elő a Strukturális Alapok tekintetében. Ennek keretében - a szubszidiaritás elvének érvényre juttatása mellett - hangsúlyozza a területi prioritások koncentrációját és az eljárások egyszerűsítését. A korábbi hat célkitűzés az előterjesztés szerint a programozási periódusban háromra csökkent. Az 1. célterület keretében támogatandó feladatok köre és a támogatás feltételrendszere változatlan marad, továbbra is a fejlődésben elmaradott régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítését szolgálja. Ennek értelmében azon NUTS II. régiók jogosultak támogatásra, amelyekben a támogatást megelőző három év során az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számított GDP értéke nem éri el a közösségi átlag 75%-át. A Strukturális Alapok mindegyike (ERDF, ESF, EAGGF, FIFG) hozzájárul e cél támogatásához. Az alapok teljes költségvetésének mintegy kétharmadát fordítják e területekre, ahol a közösség lakosságának összesen 20%-a él. A 2. célterület a strukturális nehézségekkel küzdő ipari, vidéki régiók, városi övezetek, halászati problémákkal sújtott part menti térségek fejlesztését, rekonstrukcióját és átalakítását szolgálja. A célterület alapján járó támogatás feltétele a magas szintű és növekvő munkanélküliség, valamint a nagy népsűrűség. Ez a cél tulajdonképpen a régi 2. (a hagyományos iparágak hanyatlásával küzdő régiók szerkezetváltásának támogatása) és az 5a. célterült (a mezőgazdasági és a halászati struktúrák korszerűsítésének felgyorsítása) összevonását jelenti. A célterületen él a közösség lakosságának 18%-a. A 3. célterület a munkanélküliség csökkentését segítené, illetve egyéb humánpolitikai célok megvalósítását szolgálná. Az új 3. célterület tulajdonképpen a régi 3. (a tartós munkanélküliség leküzdése és a fiatalok foglalkoztatási integrálódásának elősegítése) és 4. (az iparban és a termelési rendszerekben bekövetkező változásokhoz történő munkaerő-piaci alkalmazkodás elősegítése) célterület összevonását jelenti. Forrása az Európai Szociális Alap. Az előterjesztés értelmében a évet követően a közösség tagállamai nagyobb szabadságot kaptak a programok kidolgozását és végrehajtását illetően, ami azonban nagyobb felelősséggel párosul az ellenőrzést tekintve is. A magyar megyék fejlettségét tekintve megállapítható (1. táblázat), hogy az egy főre jutó GDP valamennyi megye esetében alacsonyabb az uniós átlag 75%-ánál (Budapestet nem számítva). Az országos átlag 48,1%-kal annak felét sem éri el és Győr-Moson-Sopron megye is csak az uniós átlag 58,2%-át teszi ki. Az Európai Unió támogatási rendszerének kedvezményezettje a regionális szint, azaz a jelenleg érvényben lévő tervezési-statisztikai régiók szintje. A megye összességében nem lehet kedvezményezettje az Európai Uniós támogatásnak a belépés esetén. Vélhetően Magyarország egésze kivétel a Közép-magyarországi régió az 1. célterülethez fog tartozni, így érvényesülni fognak a megyében is az átfogó strukturális rendszert javító támogatások. A jelen program már ezek szellemében is készül, így egy gyors csatlakozás esetén annak elemei éppen a regionális programmal való szinkronitás következtében érvényesülnek. 19

20 1. táblázat Az egy főre jutó GDP az EU átlag százalékában megyénként, 1998 Megye, főváros (%) Megye, főváros (%) Megye, főváros (%) Budapest 89,5 Komárom-Esztergom 40,4 Bács-Kiskun 34,2 Fejér 59,6 Veszprém 39,0 Békés 33,2 Győr-Moson-Sopron 58,2 Baranya 38,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 33,2 Vas 56,3 Pest 37,5 Somogy 33,2 Zala 43,3 Hajdú 36,6 Nógrád 27,4 Csongrád 42,8 Heves 35,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 27,4 Tolna 41,4 Jász-Nagykun-Szolnok 34,6 Magyarország 48,1 Forrás: KSH. Előcsatlakozási Alapok A tagjelöltek EU-tagságra felkészítését az un. Előcsatlakozási Alapok biztosítják. Az ISPA és A SAPARD Magyarország egészére fog kiterjedni, míg a PHARE pénzeszközeinek 90%-a a kiválasztott mintarégiók 4 fejlesztési programjait finanszírozza, a maradék 10% pedig az egész országban megvalósítandó horizontális programok finanszírozását szolgálja. Mindegyik alap támogatását éves szerződések keretében biztosítja az EU. Phare A Phare a támogatott régiók gazdasági és szociális kohézióját segítő program. Így a Strukturális Alapok 1. célterületébe irányuló támogatások befogadására készíti fel a kiválasztott régiókat. A támogatás az alábbi három fő területen vehető igénybe: a gazdasági tevékenység diverzifikálása; az emberi erőforrások fejlesztése; az üzleti infrastruktúra fejlesztése. A kormány fontosnak tartja a Phare támogatásban nem részesülő régiók felkészítését is a az 1. célkitűzésnek megfelelő struktúra politika megvalósítására. Ezért minden régió tervezhet a Regionális és Szociális Kohéziót szolgáló intézményfejlesztési terveinek végrehajtásával. Ezen régiók kísérleti regionális fejlesztési programjainak a Phare támogatások esetében alkalmazott metodikát és arányt követve 75%-át az állami költségvetés fogja társfinanszírozni. ISPA Az ISPA a Kohéziós Alapok fogadására készíti fel a tagjelölt országokat. Közlekedési és környezetvédelmi projekteket támogat ez az előcsatlakozási alap. A projekt összköltségének legfeljebb 75%-át biztosítja az EU. Az egyes projektek nagysága minimum 5 millió euró. A kiadások 55%-a közlekedési, 45%-a környezetvédelmi beruházásokra fordítható. Azok a közlekedési projektek részesülnek támogatásban, amelyek az un. Helsinki folyosók fejlesztését segítik. Így ez a támogatás a csatlakozó országok fő közlekedési tengelyeit magába foglaló TINA hálózat fejlesztésére korlátozódik. A környezetvédelmi projektek közül azok nyerhetnek támogatást, amelyek segítik megvalósítani az EU környezetvédelmi szabályozásának átvételét (2. keretes írás), érvényesítését (hulladékgazdálkodás megoldása, szennyvíz- és csatornahálózat kiépítése, az ivóvíz és a levegőtisztaság védelme). A támogatás csak olyan célokat szolgálhat, amelyek a Csatlakozási Part- 4 A kormány szeptemberi döntése alapján a PHARE programban Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld vesz részt. 20