Zimonyi Nóra: Az előcsatlakozási alapok szerepe Magyarország és Zala megye felkészülésében az Európai Unióhoz történő csatlakozásra

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zimonyi Nóra: Az előcsatlakozási alapok szerepe Magyarország és Zala megye felkészülésében az Európai Unióhoz történő csatlakozásra"

Átírás

1 Zimonyi Nóra: Az előcsatlakozási alapok szerepe Magyarország és Zala megye felkészülésében az Európai Unióhoz történő csatlakozásra 1

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés..6 II. Az Európai Unió keleti bővítése és az előcsatlakozási alapok. 8 II. 1. A keleti bővítés folyamata..8 II A helsinki csúcs. 9 II A nizzai döntések: a csatlakozási tárgyalások útitervének meghatározása..10 II Nizza után.10 II A magyar csatlakozási folyamat...11 II. 2. Az előcsatlakozási alapok..12 II A PHARE-program..14 II A PHARE-program célja.16 II A PHARE-program intézményrendszere.19 II A regionális programok 20 II Területfejlesztési PHARE-programok.20 II Az első regionális PHARE-programok 21 II Kísérleti regionális fejlesztési program I. (PHARE HU 9606) 22 II Kísérleti regionális fejlesztési program II. (PHARE HU 9705)...23 II évi nemzeti beruházási program.24 II évi program.25 II PHARE as programok.26 II Intézményfejlesztési programok.26 II Határon átnyúló (CBC) programok 27 II Szociális alapot modellező PHARE-programok 28 II Az ISPA-program. 29 II Az ISPA alapelvei és prioritásai...30 II Támogatott intézkedések..30 II Pénzügyi keret..32 II A végrehajtás szereplői 33 II A kifizetés ütemezése

3 II A SAPARD-program...35 II A SAPARD-program és a magyar vidékfejlesztés..37 II A magyar SAPARD-terv kidolgozása.38 II A SAPARD-terv egyeztetése...39 II A SAPARD-program intézményrendszere..39 II A SAPARD-program felépítése...42 II A SAPARD-terv céljai.44 II Az intézkedéscsomagok...45 II A pályázatok elbírálása 50 III. Az előcsatlakozási alapok hatása Magyarország gazdaságára...52 III. 1. A PHARE-program eredményei a magyar gazdaságban.52 III A Tempus-program 54 III PHARE-Orpheus eredményei hazánkban..56 III. 2. Az ISPA hatása Magyarországon.57 III ISPA vasúti és közúti projektek.58 III Környezetvédelmi projektek..59 III. 3. A SAPARD-program hatása Magyarország gazdaságára 61 III. 4. Sikertelenségek okai.65 IV. Zala megye és az előcsatlakozási alapok 67 IV. 1. Zala megye és a PHARE..67 IV Zala megyében megvalósult PHARE-fejlesztések.67 IV Zala megye és a PHARE CBC...70 IV. 2. ISPA-projektek Zalában...71 IV. 3. SAPARD-program Zala megyében..73 IV Nyertes SAPARD-projektek Zalában.74 V. Befejezés...83 Irodalomjegyzék...85 Mellékletek

4 Táblázatok, diagramok és ábrák jegyzéke 1. sz. diagram PHARE kifizetések sz. táblázat PHARE-programok pénzügyi kerete sz. táblázat Példaértékű projektek a PHARE HU 9606 keretében sz. táblázat Néhány példaértékű projekt a PHARE HU 9705 keretében sz. táblázat Területfejlesztési PHARE-programok sz. diagram Területfejlesztési és szociális alap típusú PHARE-programok támogatási kerete sz. táblázat Az országokra meghatározott minimum és maximum értékek sz. táblázat A SAPARD forrásának megoszlása sz. táblázat A SAPARD-terv intézkedéscsomagjai sz. táblázat PHARE-projektek száma sz. táblázat Tempus-program költségvetése sz. diagram Benyújtott SAPARD-pályázatok száma sz. táblázat Az EU rendeletnek megfelelő üzemek száma, illetve kapacitása a SAPARD előtt és után sz. táblázat A zalakarosi program pénzügyi kerete ábra Zala megye térképe 72 4

5 I. Bevezetés május 1-jén lezárult egy évtizedes folyamat, Magyarország teljes jogú tagjává vált az Európai Uniónak. A "menetelés" azonban nem ér véget, sőt bizonyos területeken most kezdődik meg igazán. Ezek közé tartozik az EU számunkra még idegennek tűnő támogatási politikája. Ennek elsajátításához állt rendelkezésünkre a csatlakozás előtti időszak, amikor három, az EU által létrehozott úgynevezett előcsatlakozási alapokon keresztül egyrészt viszonylag komoly összegekhez juthattunk Brüsszelből, másrész bepillantást nyerhettünk az Unión belüli boldoguláshoz feltétlenül szükséges pályázatírási technikákba. Az előcsatlakozási alapok tehát a csatlakozást segítették elő, lehetővé téve, hogy az Európai Unión belül működő alapoktól lehívhatóak legyenek a támogatások, melynek előfeltétele volt a megfelelő intézményrendszerek kiépítése, valamint a felhasználás algoritmusának elsajátítása. Az előcsatlakozási alapok a csatlakozásig tartó tanulási folyamat, a "learning process" részei voltak, melyek a Strukturális Alapok, és a Kohéziós Alap kezelésére készítették fel a potenciális felhasználókat. Magyarország három fő támogatási csatornán keresztül jutott támogatásokhoz: az ISPA-, a SAPARD-, valamint a PHARE-program révén. A PHARE-program az intézményfejlesztés és egyéb beruházási programok részbeni finanszírozását célozta meg. A SAPARD-program a kelet-közép-európai országok számára nyújtott támogatást a versenyképes agrárgazdaság kialakításához és a vidék fejlesztéséhez. Az ISPA-program a környezetvédelmi és közlekedés-infrastrukturális beruházások megvalósítását támogatta. A három előcsatlakozási alap, melyeket a szakdolgozatom témájává választottam fontos szerepet játszott abban, hogy hazánk egyre felkészültebbé vált a csatlakozásra. A szerepük 5

6 azonban nem elhanyagolható abban sem, hogy a csatlakozás után milyen hatékonyan tudjuk kihasználni az uniós forrásokat. A szakdolgozatomban be szeretném mutatni azt, hogy miért hozta létre az Európai Unió ezeket az előcsatlakozási alapokat, hogyan működtek, és milyen eredményeket értek el Magyarországon. Fontosnak tartom megvizsgálni azt is, hogy ezek az eredmények mennyiben járultak hozzá hazánk fejlődéséhez, milyen hatást gyakoroltak a gazdaságra, mennyire tudtuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket az előcsatlakozási alapok kínáltak nekünk az elmúlt évek és évtized során. A dolgozatom végén konkrét példákkal szeretném megmutatni azt, hogy mi is valósult meg a PHARE-, SAPARD-, és ISPA-támogatások segítségével Magyarországon, és Zala megyében. Az előcsatlakozási alapok eredményeit bemutató komoly szakirodalmi feldolgozás eddig még nem született, de én úgy gondolom, hogy ezek az alapok a csatlakozás után sem vesztették el teljesen elméleti és gyakorlati fontosságukat, így érdemes elemezni azokat. 6

7 II. Az Európai Unió keleti bővítése és az előcsatlakozási alapok bemutatása II. 1. A keleti bővítés folyamata Az es év fordulóján Európában, és fokozatosan világszerte is véget értek a hidegháború évtizedei és ezzel együtt véget ért egy világtörténeti korszak, amelyet - főként az öreg kontinensen - a vasfüggöny valóságos és jelképes jelenléte fémjelzett. A függetlenségüket visszaszerző közép- és kelet-európai államok - köztük Magyarország - a polgári demokratikus államberendezkedés és a liberális piacgazdaság európai mintáinak követése mellet tették le voksukat. Németország visszanyerte egységét, a posztkommunista országok többsége pedig kinyilvánította azon szándékát, hogy mielőbb csatlakozzék az euroatlanti térség államainak értékközösségen alapuló szervezeteihez: az Európai Közösséghez és a NATO-hoz. 1 Az Európai Közösség (majd rövidesen tól - az Európai Unió) a hidegháborús megosztottságon túllépő Európa újraegyesítésének legfontosabb szimbólumává és egyben intézményes keretévé vált. A Közösség a 1990-es évek elején még nem állt készen tíz vagy akár még több új tagország fogadására. A bővítés normatív és intézményi feltételeinek biztosításához az Unió reformjára volt szükség. Az első döntő jelentőségű lépést ebbe az irányba 1993-ban tették meg az EU állam- és kormányfői Koppenhágában, amikor 1 Blahó András (2002) Európai integrációs alapismeretek Aula Kiadó 22.p. 7

8 kinyilvánították az EU fogadókészségét a közép- és kelet-európai országok felé. A keleti (és minden további) bővítést hármas kritériumrendszer teljesítéséhez kötötték, vagyis a koppenhágai kritériumokhoz ban a közép- és kelet európai tagjelölt országok közül öt esetében az Európai Bizottság úgy találta, hogy teljesítik a koppenhágai kritériumokat. Ez az öt ország a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia volt. Így 1998 márciusában ezekkel az országokkal illetve a szintén tagjelölt Ciprussal megkezdődhettek a csatlakozási tárgyalások. A Bizottság ezt követően minden évben országjelentést vagy ún. éves jelentést (regular report) tett közzé valamennyi tagjelöltről. Ebben ismertette, hogy az adott ország az év során milyen lépéseket tett, mekkora fejlődést tanúsított a kritériumoknak való megfelelésben, illetve figyelmeztetett az esetleges problémás területekre, normaszegésekre. A bővítésnek illetve a bővítésre való felkészülésnek mind a tagállamok, mind a tagjelöltek oldalán komoly költségvonzatai voltak és vannak. Ezek fedezésére az Agenda 2000-ben tehát az EU os költségvetésében a tagállamok forrásokat különítettek el. A bővítéssel kapcsolatos források két nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportba azok - az egyre növekvő - pénzek tartoztak, amelyeket 2002-től kezdődően az EU a bővítés utáni költségekre különített el. E forrásokat csak az új tagországok csatlakozása után, tehát legelőször 2004-ben lehetett felhasználni. A másik csoportba tartoztak azok a pénzeszközök, amelyek a csatlakozásra való felkészülést hivatottak támogatni a tagjelölt országokban. Ezek az ún. előcsatlakozási alapok, amelyek viszont csak a csatlakozás időpontjáig vehetők igénybe. II A helsinki csúcs Az december én megtartott helsinki csúcson a tagállamok úgy döntöttek, hogy 2 Horváth Zoltán (2002) Kézikönyv az Európai Unióról Magyar Országgyűlés p. 8

9 2000 elején a másik öt közép-és kelet-európai tagjelölt országgal, valamint a csatlakozási kérelmét 1998-ban megújító Máltával is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat. A helsinki csúcs emellett rámutatott, hogy ezzel megszűnt a tagjelölt országok csoportokra való felosztása. Az egyéni elbírálás szerepét hangsúlyozva pedig a tagállamok aláhúzták, hogy a differenciálás elvét fokozottan fogják figyelembe venni, azaz a korábban tárgyalásokat kezdők (az innentől luxemburgi csoport"-nak nevezett hat ország) között is lehet különbségtétel és a később induló országok (az ún. helsinki csoport"-nak nevezett hat ország) akár utol is érhetik, netán meg is előzhetik a már régebb óta tárgyalókat. 2 A helsinki csúcs jelentős döntést hozott Törökországgal kapcsolatban is, miután a tagországok hivatalosan is elismerték Törökország tagjelölti státuszát, igaz a csatlakozási tárgyalások vele kapcsolatban nem kerültek szóba. Az ezredforduló éve tehát jelentős előrelépéseket hozott az integrációs folyamatban február 14-én megkezdte működését az EU belső reformjait előkészítő Kormányközi Konferencia február 15-én a helsinki döntéseknek megfelelően az EU hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat a második hatos csoporttal, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Szlovákiával és Máltával. A Kormányközi Konferenciát a nizzai Európai Tanács zárta le 2000 decemberében, ahol az állam- és kormányfők maratoni ülésezését követően elfogadták a Nizzai Szerződést. II A nizzai döntések: a csatlakozási tárgyalások útitervének meghatározása A december 7-10-i nizzai csúcs elsődleges jelentősége volt, hogy lezárta a tagállamok által a bővítés előfeltételének tartott intézményi reformokat, megszületett a bővítést lehetővé tevő Nizzai Szerződés. Az EU döntéseivel igazolni kívánta, hogy úgy gondolja elérkezett az idő, hogy új lendületet adjanak a bővítési folyamatnak. Ezért a nizzai csúcson az intézményi reformok mellett a tagállamok állam- és kormányfői jóváhagyták az Európai Bizottság november 8-án megjelentetett bővítési Stratégiai Dokumentumát is, amely egy olyan menetrendet ajánlott, amely a csatlakozás felé vezető utat próbálta meg konkrétabb formába 9

10 önteni. A stratégia a helsinki időkeretből kiindulva megerősítette, hogy 2002-ben a legfelkészültebb jelölt országokkal a tárgyalások lezárhatók lesznek, amennyiben a tagjelöltek teljesítik a felvételi kritériumokat. A Nizzában elfogadott tárgyalási útiterv" [angolul: road map] három féléves programot határozott meg a legfelkészültebb országok számára a csatlakozási tárgyalások még nyitva álló fejezeteinek lezárására. II Nizza után A június án megrendezett göteborgi csúcson a tagállamok megerősítették és még konkrétabbá tették a nizzai időkeretet, azáltal, hogy már egyértelmű célként jelölték meg, hogy a legfelkészültebb tagjelöltekkel a csatlakozási tárgyalásokat 2002 végéig lezárják, és a 2004-es európai parlamenti választásokon ezen országok már tagként vegyenek részt. Ezt követően valódi áttörés következet be a csatlakozási tárgyalások menetében. Az Európai Bizottság tárgyalási ütemtervét követve a tagjelölt országok egymás után pipálhatták ki még a legnehezebb fejezeteket is. A célegyenesbe végül is tíz tagjelölt ország Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia futott be, akik 2002 végén, Koppenhágában éppen tíz évvel azután hogy a tagállamok ugyanitt meghirdették a felvételi kritériumokat lezárták a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanezen országok április 16-án Athénban aláírták a Csatlakozási Szerződéseket, amelyek május 1-jén léptek hatályba. A bővítési folyamat azonban ezzel még nem ért véget. Bulgária szeptemberében lezárta csatlakozási tárgyalásokat, Románia 2005-re tervezi. Belépésük az Unióba 2007-ben valósulhat meg legelőbb. Törökországgal októberében kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat. Horvátország 2003-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét a Bizottsághoz, és várhatóan vele is megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat 2005-től. A csatlakozási kérelem benyújtását tervezi még több balkáni és kelet-európai ország. A bővítési folyamat folytatódik... II A magyar csatlakozási folyamat 10

11 A Közösség és a csatlakozásra aspiráló Magyarország között november 10-én megkezdett érdemi tárgyalásokat számos, a közeledést és legfőképpen az uniós taggá válást célzó gazdasági és diplomáciai lépés előzte meg. A 70-es években és a 80-as évek elején a két fél között jellemzően még csak ágazati megállapodások köttettek (acélszektor, magyar juh- és kecske export, textil), azonban ban az Európai Parlament javasolta, hogy az EK kössön Magyarországgal kereskedelmi és együttműködési megállapodást, amelyet végül 1988-ban írtak alá. 3 Ugyancsak ez év augusztusában Magyarország és az Európai Közösség felvette a diplomáciai kapcsolatokat ben dolgozták ki és indították útjára a PHARE-programot, melynek Magyarország már a kezdetektől haszonélvezője volt december 16-án került sor az EK és Magyarország közötti társulási szerződés (Európai Megállapodás) megkötésére. Ez az egyezmény szabályozta a kereskedelmi és gazdasági együttműködést, előirányozta a jogharmonizációt, felölelte továbbá a kulturális együttműködést és a politikai párbeszédet. Magyarország április 1-jén nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A Bizottság javaslata alapján, öt közép- és kelet európai társult országgal (Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia), valamint Ciprussal 1998 elején megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások áprilisában Magyarország aláírta a Csatlakozási Szerződést. Így Magyarország május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. II. 2. Az előcsatlakozási alapok A csatlakozás után Magyarország is a Strukturális Alapokból és a Kohéziós Alapból származó támogatásokra jogosult, az innen megszerezhető források maximum a GDP 4%-át érhetik el. Azonban az Unió a csatlakozásig hátralévő időszakban is biztosított forrásokat a 3 Dr. Majoros Pál (1999) Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó p. 11

12 tagjelölteknek. Ezeket a támogatásokat mindenki addig vehette igénybe, amíg nem vált a Közösség tagjává. Az Európai Tanács június 21-én három rendeletben szabályozta a év után a társult államok EU-tagságra való felkészülését segíteni hivatott három pénzügyi eszközt, illetve azok koordinálását. 1. Az 1266/99/EK rendelet az uniós tagságra jelentkező országok részére az előcsatlakozási stratégia keretében nyújtott támogatás koordinálásáról és a PHAREprogramot (Poland-Hungary Aid for the Reconstruction of the Economy) létrehozó 3906/89/EGK rendelet módosításáról rendelkezett. Ennek értelmében a PHAREprogram a jövőben a közösségi vívmányok átvételéhez, azaz a csatlakozni szándékozó országok igazgatási és intézményi kapacitásainak kiépítéséhez kapcsolódó prioritásokra, valamint azoknak a beruházásoknak a finanszírozására összpontosít, amelyeknek rendeltetése, hogy ezek az országok minél előbb megfeleljenek a közösségi jogszabályokban foglaltaknak. 2. Az előcsatlakozási szerkezetátalakítási irányvonalak eszközrendszerét, azaz az ISPAprogramot (Instrument for Structural Policy for Pre-Accession) a 1267/99/EK rendelet hozta létre. A Közösség e program keretében támogatást nyújt olyan környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrával kapcsolatos intézkedésekhez, amelyek lehetővé teszik a kedvezményezett országok számára, hogy megfeleljenek e két területre vonatkozó közösségi előírásoknak, valamint a csatlakozási társulások célkitűzéseinek. A támogatott intézkedések nagyságrendje lehetővé fogja tenni, hogy az ennek keretében megvalósított beruházások jelentős hatást gyakoroljanak a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra-hálózatok javításának területére. Az ISPA készítette fel hazánkat a Kohéziós Alapból kapható támogatások igénybevételére. 3. A SAPARD-programot (Special Accession Programme for Agriculture and Rural Development) a 1268/99/EK rendelet hozta létre. Feladata a közösségi vívmányok 12

13 átvételének támogatása érdekében a közös agrárpolitika és a kapcsolódó politikák vonatkozásában, a csatlakozni szándékozó országokban a mezőgazdasági szektor és a vidék fenntartható átalakításával kapcsolatos prioritást élvező és specifikus problémák megoldása. A luxemburgi döntés rendelkezése értelmében az Unió bővítési folyamatában résztvevő országok részére nyújtott pénzügyi támogatás elosztása - függetlenül csatlakozásuk időpontjától - az egyenlő elbánás elvén alapul, megkülönböztetett figyelemmel a legnagyobb szükséget szenvedő országokra. Az március 24-i és 25-i berlini Európai Tanács ülésén született végső döntés a programok pénzügyi keretéről. Az egyes programokra vonatkozóan a keretet a 10 csatlakozni kívánó kelet-közép európai ország számára határozták meg. Az egyes országokra vonatkozó allokáció későbbi folyamatos tárgyalások során alakult ki. A döntés értelmében a 10 keletközép-európai társult állam számára ig együttesen előirányzott éves pénzügyi keretek az alábbiak: a PHARE-program esetében évi 1,56 milliárd euró; az ISPA-program esetében évi 1,04 milliárd euró; a SAPARD-program esetében évi 520 millió euró. Az Európai Unió szigorú elvárása, hogy a kedvezményezett országok a három eszközt egymással koordináltan használják fel. II A PHARE-program Az Európai Közösségek Tanácsa 1989 decemberében indította el a PHARE elnevezésű programját. A PHARE feladata a rendszerváltó közép-európai országokban a piacgazdaság, valamint a demokratikus politikai berendezkedés intézményei kiépítésének támogatása. A rendszerváltást és a modernizációt a Közösség komplex fejlesztési programokhoz nyújtott céltámogatással kívánta elősegíteni. Magyarország és az Európai Unió Bizottsága

14 szeptember 3-án kötötte meg a PHARE-program felhasználásáról szóló keretmegállapodást. Ez szabályozta a támogatás odaítélésének, illetve felhasználásának általános jogi, pénzügyi és adminisztratív kérdéseit, valamint a fogadó ország jogait és kötelezettségeit. A PHARE-program 1990 és 1998 között kereslet által vezérelt program volt, amely a rendszerváltó országok által felállított prioritások alapján előkészített programokat támogatta. Ez idő alatt a PHARE-segélyek tervezett nagysága 8,891 milliárd eurót tett ki. A támogatások tervezett nagysága 1990-ben még csak 498 millió ECU, 1997-ben már 1351 millió ECU volt. Az évente átlagosan körülbelül 1 milliárd ECU támogatás mindössze 75%-át tudták a fogadó országok Pénzügyi Megállapodás keretében lekötni. A források 63%-a került csak ténylegesen kifizetésre. Magyarország éves átlagban 97 millió ECU támogatást kapott, aminek 68%-át sikerült megállapodással lekötni, és amelyek 65%-a került kifizetésre. 4 Ez alatt az idő alatt a támogatások éppen a fogadó országok nagyon eltérő igényei miatt rendkívül szétszórtak voltak, számos területet érintettek. Az EU-csatlakozási folyamat előrehaladtával a PHARE-program szerepe is többször változott. A PHARE első reformjára ben került sor. Addig a PHARE többnyire csak technikai segítségnyújtást finanszírozott. Ezen programoknak a célja a rendszerváltás során az ország helyzetének feltárása és jövőre vonatkozó stratégiai programok szakmai megalapozása volt. A támogatott projektek nagy száma és ebből adódó szétaprózottsága csökkentette a PHARE-támogatásoktól remélt fejlesztő hatásokat. További negatív tényező volt, hogy a külső szakértők nem ismerték kellően az itteni viszonyokat, és a szakmai segítségnyújtás színvonala többnyire alulmaradt a kívánatostól. Új helyzetet teremtett az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülése, amely elfogadta a tagjelölt országok csatlakozási kritériumait: Az intézményrendszer stabilitása, a demokrácia biztosítása, a törvények betartása, az emberi jogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása; Működő piacgazdaság, az EU piacán belüli versenyképesség; A közösségi jogrendszer átvételének és alkalmazásának képessége. 4 Forman Balázs (2003) Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai Interpress Kiadó, Budapest (183 o.) 14

15 Az Európai Tanács 1994-es esseni ülésén döntöttek arról, hogy a csatlakozásra való felkészülés érdekében a PHARE-programok forrásait nagyobb léptékű beruházásokra is fel lehet használni. A PHARE átfogó reformjáról az Európai Tanács 1998 tavaszán hozott végleges döntést. Ennek megfelelően 1998-tól a PHARE-segélyeket a társult államok kizárólag a csatlakozást közvetlenül elősegítő projektek finanszírozására használhatják fel. A PHARE új célrendszere a program előkészítés során a döntéshozatal centralizációját, a források koncentrálását és a projekt-előkészítés javítását tűzte ki célul. A végrehajtás területén a túlbürokratizáltság csökkentése, a szükségtelen késedelmet okozó eljárások és előírások kiküszöbölése, az intézményrendszer további decentralizációja, hatékonyságának javítása kapott prioritást. Hosszabb távú célként megfogalmazódott a PHARE-program fokozatos közelítése a Strukturális Alapok rendszeréhez, ami a kedvezményezett államok számára a korábbinál nagyobb önállóságot, egyúttal azonban több feladatot és nagyobb felelősséget is jelentett. A PHARE célja továbbra is a közösségi vívmányok átvételét és alkalmazását szolgáló intézményfejlesztési és beruházási programok támogatása maradt, de 2000-től kezdődően a korábbinál nagyobb teret kapott a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása. Az alábbi diagram nagyon jól mutatja, hogy miként változtak a PHARE-program kifizetései 1995 és 2001 között. Megfigyelhető, hogy 1996 és 1997-ben volt a legalacsonyabb támogatottság, míg 2000-ben már 10-szer több támogatást kapott hazánk. Az Új Orientáció - ként ismert reform értelmében az 1998-tól induló PHARE-programok már kizárólag a csatlakozásra való felkészülést szolgálják. Az Új Orientáció alapelvei nagyrészt 2000-tõl is érvényben maradnak. Az éves keretösszegeket az Európai Bizottság határozta meg a jelöltek által benyújtott részletes tervezetek alapján. (1. sz. diagram) Phare kifizetések sz. diagram ezer Euro

16 Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság(2002) II A PHARE-program célja A támogatás célja kezdetben a piacgazdasági átmenet és a politikai demokrácia kiépítésének elősegítése, később az EU-tagságra való felkészülés, az integrációs folyamat társfinanszírozása volt. Az Unió előírásai szerint a PHARE-forrásokat az uniós belépést szolgáló intézményfejlesztési feladatokra, illetve beruházások finanszírozására kellett fordítani. A jogharmonizációhoz kapcsolódó tennivalókat minden tagjelölt állam számára külön keretben határozták meg. Minden tagjelölt országra két-két feladatleltár készült. Az egyik az ún. Csatlakozási Partnerség ("Accession Partnership", AP), a másik a Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja ("National Programme for the Adoption of the Acquis Communautaire"), vagy röviden az ANP A PHARE intézményfejlesztési programok a közösségi joganyag átvételét segítették, illetve azon intézmények kiépítését és megerősítését támogatták, melyek a harmonizált magyar jogszabályok és a közvetlenül alkalmazandó uniós normák alkalmazásáért, betartásáért, és ellenőrzéséért voltak felelősek. Ezen intézmények körét a tagjelölt ország maga jelölte ki, és rögzítette többek között az ANP-ben. A kijelölt intézmények 5 16

17 minisztériumok, kormányhivatalok, központi és regionális szervek, bíróságok, az ügyészség, rendvédelmi szervek stb. az ANP alapján, az ott leírt célokra használhattak fel PHARE segélyeket, sikeres pályázat esetén. Az intézményfejlesztés kategóriájába háromféle tevékenység tartozott. Az első a twinning program, melynek keretében egy magyar szerv egy hozzá hasonló feladatot ellátó tagállami hivatallal, minisztériummal köt együttműködési megállapodást. A twinning központi elemeként a tagállambéli hivatal egy vagy több munkatársát hónapra Magyarországra küldte, hogy a partnerszervezet munkatársainak felkészítését a helyszínen szervezze és koordinálja. Őt hívják előcsatlakozási tanácsadónak (Pre- Accession Adviser, PAA). Az intézményfejlesztés további két formájaként a kedvezményezett szervezet rövidtávú szakértői tanácsadást is igénybe vehetett, és képzési programokat bonyolíthatott le. Utóbbiakat általában a PAA segítségével szervezték. 2. Az immateriális segítség mellett az EU-joganyag alkalmazásához jelentős technikai háttérre, berendezésekre, esetleg új épületekre pl. határátkelőkre is szükség volt. Az Unió az ANP alapján ezeket is finanszírozhatta, mégpedig a beruházási PHARE-programok keretében. A legtöbb ilyen program számítógépes hálózatok, speciális laboratóriumi és mérőberendezések, kommunikációs eszközök beszerzését támogatta. Az építési projektek között 1998 óta a határellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések vám-, állat-, és növényegészségügyi létesítmények szerepeltek kiemelt helyen. 3. A beruházási programok az intézményfejlesztéshez kapcsolódó beruházásokon kívül általában kifejezetten a Strukturális Alapokra való felkészülést szolgálták. Ezek az ún. gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok voltak, melyek, hasonlóan az EU regionális politikájához, a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését tűzték ki célul. A PHARE-program keretében a kedvezményezett államok a évtől kaptak lehetőséget arra, hogy PHARE-forrásaik egy részét a gazdasági és szociális kohézió javítását szolgáló regionális szintű területfejlesztési beruházási programokra fordítsák. A fenti programok keretében megvalósuló tevékenységek tekinthetők az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap csatlakozás utáni működtetésének előképéül. 17

18 től támogat a PHARE határmenti együttműködéseket (Cross-Border Co-operation Programmes, CBC), alapvetően az Unió és a kedvezményezett országok közös határszakaszain. A CBC programok mindegyike komplex területfejlesztési jellegű program, azaz az érintett területek legfontosabb fejlesztési prioritásai, valamint az EU területfejlesztési elvei (programozás, koncentráció, partnerség, addicionalitás) érvényesülnek bennük. Ezáltal a PHARE CBC-programok az érintett térségek részére az európai területfejlesztési politika alkalmazására való felkészülésük legfontosabb eszközévé váltak. Magyarország esetében magyar-osztrák, magyar-szlovén, magyar-szlovák és magyar-román együttműködési programokról beszélhetünk, de a évtől megkezdődött a magyar-horvát, illetve magyarukrán határmenti együttműködések kidolgozása is. A határon átnyúló fejlesztési programokon belül mindig volt lehetőség bizonyos pénzösszegek elköltésére az ún. Kis Projektek Alapjának egyszerűsített eljárásrendje szerint. Ezen eljárás keretében lehetőség nyílt olyan kisebb projektek megvalósítására, amelyek a határon átnyúló emberi kapcsolatok építésére, illetve ápolására helyezik a hangsúlyt. 5. A PHARE-programok utolsó csoportját a nemzetközi (multi-beneficiary) programok jelentették. Ezek minden tagjelölt ország számára elérhetőek voltak. A támogatást Brüsszel pályázati alapon vagy előre meghatározott kvóták alapján osztotta el az egyes országok között. A nemzetközi programok 1998 óta visszaszorultak. Tekintettel arra, hogy a csatlakozási felkészülés minden államban önálló felkészülési programok szerint zajlottak, az Unió a támogatást is inkább országra szabottan nyújtotta. A fentieken kívül még egy támogatási forma létezik. Az EU tagállamai különböző területeken úgynevezett Közösségi Programokat (Community Programmes) indítanak, melyekbe a Tanács döntése alapján a közép-kelet-európai társult államok is bekapcsolódhatnak. Ennek feltétele egy országonként változó belépti díj (entry ticket) befizetése. A PHARE a belépti díj felét vállalja át. 18

19 Az elmúlt években olyan, főként kulturális, oktatási és képzési programokban vehettünk részt, mint a Socrates, a Leonardo, a Youth for Europe, és az Unió 5. Kutatási és Fejlesztési Keretprogramja. 6 A PHARE-program pénzügyi keret évről évre növekedett ben még a 90 millió eurót sem érte el, viszont 2003-ban már túllépte a 120,7 millió eurót. A támogatás évek szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat (1. sz. táblázat): PHARE-programok pénzügyi kerete 1. sz. táblázat Év Összeg (millió euró) , , , , , , , , , ,7 Összesen: 1503,281 Forrás: Rapcsák János - Heil Péter (2000) PHARE-kézikönyv és II A PHARE-program intézményrendszere A PHARE-program kezeléséért felelős intézményrendszerüket a kedvezményezett államoknak, így Magyarországnak is, az előírásokkal összhangban magának kellett kialakítania. 6 Rapcsák János - Heil Péter (2000) PHARE-kézikönyv 52. p. 19

20 A PHARE-program ügyében hazánk fő képviselője a Nemzeti Koordinátor volt, akinek tisztjét a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára látta el. A Nemzeti Koordinátor volt felelős a program koordinációjával kapcsolatos napi teendők megszervezéséért, az éves pénzügyi megállapodások összeállításáért, illetve a Bizottsággal való egyeztetések lefolytatásáért. A pénzügyi megállapodásokban szereplő ágazati és regionális programok szakmai előkészítése az illetékes minisztériumok feladata volt. A projektek végrehajtása, s ezáltal a PHARE-források terhére közbeszerzések lebonyolítása, szerződések megkötése, illetve kifizetések lebonyolítása a kijelölt PHARE Végrehajtó Ügynökségek (Implementing Agency, IA) feladatai közé tartozott. 7 II A regionális programok A regionális programok fő célja a területfejlesztés intézményrendszerének fejlesztése volt, különös tekintettel a decentralizált regionális és megyei szintű intézményekre. Ezért mind az egyes programok kialakításában mind megvalósításában kiemelt szerepet kaptak a regionális vagy megyei fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik. Általuk ezek az intézmények egyrészt megszerezhették azt a gyakorlatot, amely szükségessé vált a későbbi, - Európai Uniós Strukturális Alapok, különösen az Európai Területfejlesztési Alap és Európai Szociális Alap által finanszírozott - programok végrehajtásához, másrészt a helyi viszonyok ismeretében olyan projektek támogatását részesíthették előnyben, amelyek a megye vagy a régió fejlesztési stratégiájához leginkább illeszkedve a tényleges helyi szükségletekre kínáltak példa értékű megoldást. A programok jellemzője a decentralizált végrehajtásból adódóan az érintett partnerek, térségi és helyi szereplők nagy száma volt. Az intézményrendszer felkészítése, működésének javítása mellett a programok jelentősen hozzájárultak a gazdaság és esetenként a helyi infrastruktúra fejlődéséhez is, jelentős beruházás-támogatási komponenseik révén. 7 Pogátsa Zoltán (2002) Az európai uniós támogatások fogadásának magyarországi intézményrendszere, Európai integrációs felkészítő modulok, Európa Tanulmányok Központ, Szombathely 20

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI Létrehozásuk célja Felkészítés a csatlakozás utáni időszakra Tanulási

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7.

TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005. IMPULZUS Program. Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. TÁMOP 5.5.3-08/01-2008-0005 IMPULZUS Program Európai uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés 2009. November 5-7. Budapest Az uniós támogatások története TÁMOP 5.5.3. Előcsatlakozás Előcsatlakozási

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények

Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC Program 2007-2013 bemutatása

A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC Program 2007-2013 bemutatása A Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC Program 2007-2013 bemutatása Innovációs és Technológiai Transzfer irodák létrehozása a magyar-ukrán határtérségben c. projekt nyitókonferenciája Záhony,

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban

Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Civil Szervezetek a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programban Soros Konferencia 2004. december 3. Törökné Rózsa Judit Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2004-2006 (2008) közötti időszakra

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest

Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Fiatalok vállalkozó válásának támogatása a Közép-Magyarország Régióban Sajtótájékoztató 2014. március 6. Budapest Horváth László Ügyvezető igazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Köszöntő

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése

A PHARE programok és az Átmeneti Támogatás projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése csoport A PHARE programok és az Átmeneti projektjeinek előirányzatai és azok teljesülése 008 millió forint V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK Vizsgálatok dokumentációs rendszerének fejlesztése (00/08-.0.0) Felhalmozási

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben