Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hallgatók a Tudomány Szolgálatában"

Átírás

1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. Évfolyam különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Kulcsár Ágnes Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katasztrófa-veszélyeztetettsége és védelmének időszerű kérdései Disaster-exposure of Szabolcs-Szatmár-Bereg county and the topical issues of its defence Budapest, november

2 Absztrakt: Ebben a konferenciaanyagban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét legnagyobb mértékben fenyegető katasztrófa típusokat mutatom be, kiemelt figyelmet fordítva az ár- és belvízi veszélyeztetettségre valamit a vegyi üzemek és a veszélyes áruk szállításából eredő kockázatokra. A tanulmány első fejezeteiben az olvasóval megismertetem a katasztrófa típusokat, ez alapján beazonosíthatóak a megyére jellemző veszélyhelyzetek. Ezt követi a hazai katasztrófavédelem bemutatása, a hivatásos és nem hivatásos szervek felsorolása. A magyarországi szabályozás rendszerének bemutatásánál kiemeltem a települések polgári védelmi besorolásának jelentőségét, hiszen ez a védelem helyi szinten való megszervezéséhez elengedhetetlen. A megyére általában jellemző földrajzi, infrastrukturális és társadalmi viszonyainak vizsgálata után áttértem a tényleges veszélyeztetettség bemutatására, először a természeti katasztrófák közül az árvizet és az ellene való védekezési lehetőségek megvalósulását kutattam, majd a belvízi fenyegetettség vizsgálata következik. Végül feltártam, a civilizációs katasztrófák közül, a megye ipari veszélyeztetettségét, különös tekintettel a veszélyes áruk szállítására. Kulcsszavak: katasztrófa típusok, polgári védelmi besorolás, árvíz, belvíz, veszélyes áruk és anyagok Keywords: types of catastrophe, civil defence classing, floods, inland waters, dangerous merchandise and ingredients BEVEZETŐ A Földön minden országot, így hazánkat is gyakran sújtják különböző eredetű katasztrófák. Elég csak az árvizekre, a globális felmelegedésből adódó rendkívüli időjárásra, vagy az emberi tevékenységgel összefüggő ipari katasztrófákra gondolnunk. Az Alkotmányban megfogalmazott biztonságos életfeltételek eléréséhez megalkotásra került a évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A különböző szintű jogszabályok pedig meghatározzák a hazai katasztrófavédelem szervezetének rendszerét, feladatait, továbbá rögzítik a tevékenységük alapelveit. A tanulmányom témájául azért választottam Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katasztrófaveszélyeztetettségének bemutatását, mert én magam is itt élek és fontosnak tartottam, hogy a megyei sajátosságokat kiemelve egy átfogó képet nyújtsak azoknak akik ez a művet elolvassák majd. A terjedelmi korlátok miatt sajnos nem tudom az összes fenyegető veszélyforrást elemezni, ezért inkább a legjellemzőbbeket vizsgálom és mutatom be részletesebben. Célul tűztem ki, hogy az olvasó megismerje a megye földrajzi, társadalmi, infrastrukturális viszonyait, az ezekből eredő kockázatokat. 588

3 Általánosságban ismertetem a hazai katasztrófavédelem rendszerét, mind a hivatásos mind a civil ág jelentőségének bemutatásával, aztán pedig a települések polgári védelmi besorolását vizsgálom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kivetítve. Az általános bemutatást követően részletesen elemzem, egy-két történelmi példával is alátámasztva, a terület árvízi és belvízi veszélyeztetettségét és az ellenük való védekezés lehetőségét. A már meglévő védművek (gátak, tározók) állapotáról és jövőbeli fejlesztési lehetőségekről is szót ejtek majd. Elemzem a megye vegyi veszélyeztetettségét is. Elsősorban az ipari üzemek jelentenek kiemelt kockázatot bár a szigorú törvényi előírásoknak köszönhetően szerencsére ritkán okoznak katasztrófát. Végül megvizsgálom a veszélyes anyagok szállításából adódó veszélyeztetettséget, mivel az ilyen jellegű balesetek sajnos elég gyakoriak a megyénkben, hiszen elég nagy az átmenő tranzitforgalom megyén köz- és vasútjain egyaránt. 1. A katasztrófákról általában A katasztrófákat eredetük szerint természeti és civilizációs típusokra lehet bontani. A természeti eredetű katasztrófák közé soroljuk a geológiai, az időjárási eredetű, a biológiai és a hidrológiai katasztrófákat. Geológiai katasztrófának tekintjük a földrengést, a partomlást, a földcsuszamlást és a földkérgi jelenségeket. Időjárási eredetű katasztrófahelyzetet teremthetnek a szélviharok, továbbá az aszály, a rendkívüli hideg, a havazás, a jegesedés és a villámlás. A biológiai katasztrófák közé soroljuk a rovar és növényvilággal kapcsolatos egyes jelenségeket. Hidrológiai katasztrófát okozhatnak az árvizek, a belvizek, a felhőszakadások, a tüzek és a robbanások. 1 Ezen katasztrófaveszélyek közül én a hidrológiai katasztrófákkal foglalkozok, mivel az árés a belvíz jelenti megyénk számára a legnagyobb kockázatot. Civilizációs katasztrófának tekintjük a társadalmi, az ipari technikai, a szállítási, a közlekedési, a fertőzést, illetve járványt előidéző, valamint a nukleáris katasztrófákat. 1 Dr. Bakondi Gy., 2000a. 589

4 Társadalmi katasztrófához vezethet a migráció, a terrorcselekmények sorozata, valamint a háború. Ipari technikai katasztrófát okozhatnak a mérgek, a vegyi anyagok, az energetikai, az ipari, a mezőgazdasági technológiák, a tüzek és a robbanások. Szállítási közlekedési katasztrófa a légi, vízi, vasúti és a közúti szállítás területén következhet be. A nukleáris baleset az a katasztrófatípus, amellyel kapcsolatosan - a csernobili tapasztalatok alapján nemzetközileg szabályozott, kontrollált és egységes elvek alapján működő védekezési rendszerek épültek ki. Az egységes szemléletmód a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaiban realizálódik, hazánk ezeket kezdettől fogva kötelező érvényűnek tekinti. 2 A civilizációs katasztrófák közül ebben a tanulmányban az ipari és a szállításból adódó veszélyeket vizsgálom meg részletesen az anyag terjedelmi korlátai miatt. 2. A hazai védelem A védekezési feladatok ellátói elsősorban persze a profik, a katasztrófavédelem szerveinek munkatársai: hivatásosok, köztisztviselők, közalkalmazottak. A katasztrófavédelem hivatásos ágához a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, és a Polgári Védelmi kirendeltségek, irodák tartoznak. Továbbá a katasztrófavédelmi rendszer szervezeti- intézményi alrendszerének elemei között különleges helyet foglalnak el a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok. De ha csak rájuk várna a feladat, kevesek lennének. A polgári védelem erőinek nagyobb része a lakosság soraiból kerül ki. Egyfelől a törvény erejével polgári védelemre kötelezettekből, másfelől az önkéntesekből, akik egyéni és közösségi érdekeik felismerése alapján, vállalják a felkészülés terheit és a szolgálatot. A katasztrófavédelem a lakosságért van és általa. Fő erőit és utánpótlását belőle meríti, áldozatos tevékenységéért az elismerést, a köszönetet elsősorban tőle várja és kapja meg. A katasztrófavédelem nem hivatásos ágába a fentiekkel összhangban a következő szervezeti elemek és csoportok tartoznak: 2 Dr. Bakondi Gy., 2000a. 590

5 a) az állami és önkormányzati szervek, szervezetek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, önkormányzatok, ÁNTSZ, az Országos Meteorológiai Szolgálat stb.), b) a hivatásos mentő és védelmi szervezetek (a tűzoltóságok, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országos Mentőszolgálat, speciális mentőszervezetek), c) az előbb említett polgári védelmi szervezetek: az állampolgári kötelezettség alapján az állampolgárokból létrehozott egységek, d) a gazdálkodó szervezetek, e) az önkéntes társadalmi-, és humanitárius civil szervezetek. A hivatásos katasztrófavédelem, tehát önmagában nem elegendő, szövetséget kell kötnie az érintett lakossággal, a védekezés pedig nagyon gyakran országos összefogást követel meg. Ha például az árvízi beavatkozásokat tekintjük, akkor további problémaként felmerül az is, hogy a történelmi Magyarországot feldarabolták, így a korábban kialakított egységes ár- és belvízvédelmi szervezetek rendszerét újra kellett szervezni. 3 Itt kell megemlítenem az egyik nagyon aktuális változást, miszerint a január 1-jével életbe lépő új katasztrófavédelmi törvény többek közt módosítja a polgári védelmi kötelezettség alá tartozó személyek körét. A következő alfejezetben csak a települések polgári védelmi besorolásáról írok, mivel ez az alapja mindenféle védelmi tervezésnek, és jellemzi a megye veszélyeztetettségének szerkezetét az egyes sorolásba tartozó települések számának megoszlása A települések polgári védelmi besorolása A megye településeinek veszélyeztetettségi besorolása a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről) alapján történik. Ez a szabályozási rendszer is változni fog a jövőben. A polgári védelmi besorolás jelentősége, hogy biztosítja a védekezés tervezhetőségét, a települést veszélyeztető hatások következményei ellen. A védelmi követelmények megteremtésével a következmények okozta károk mértéke jelentősen mérsékelhető, mely elősegíti a lakosság életének és anyagi javainak megóvását, fokozza az ott élő állampolgárok biztonságérzetét. 4 3 Dr. Bakondi Gy., 2000b. 4 Dr. Muhoray Árpád: A polgári védelem helye és szerepe, feladatai hazánkban a XXI. század első évtizedében Polgári Védelemi Szemle MPVSZ Budapest: p. 23. ISSN:

6 A megye területének polgári védelmi szempontból történő felosztása: I-es sorolású: 11 II-es sorolású: 137 III-as sorolású: - IV-es sorolású: 58 nem sorolt: 23 Szerintem elgondolkodtató, hogy a települések több mint fele II-es besorolás alá esik az árés belvízi veszélyeztetettségük miatt. Ezért is emeltem ki a cikkben részletesen ezen veszélyek elemzését. A besorolás azt jelenti, hogy a településen jelen lévő veszélyforrások figyelembe vételével I-IV. veszélyeztetettségi kategóriába (I. kategória a legveszélyeztetettebb, IV. kategória a legkevésbé veszélyeztetett), illetve nem sorolt kategóriába sorolják a településeket, melyhez védelmi követelményeket rendelnek. Ezeket olvashatjuk a következő idézetben. A védelmi képesség területei, összetevői a következők: A veszélyeztetettségnek megfelelő polgári védelmi és más védelmi szervezetek létrehozása, működtetése, Folyamatos és pontos védelmi tervezés, Korszerű riasztási és tájékoztatási rendszer, Megfelelő színvonalú felkészítési rendszer, A védekezéshez szükséges anyagi-technikai készletek kialakítása, tárolása, működtetése, Korszerű híradó és informatikai rendszer, Működő védelmi vezetési és irányítási rendszer. 5 Ha a fenti összetevőket, szempontokat szem előtt tartva naprakészen szervezik meg a települések védelmét, akkor meglátásom szerint az állampolgárok kielégítő biztonsági körülmények között élhetnek. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános jellemzése, veszélyeztetettsége 5 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: p. 28. ISBN:

7 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, területe km 2, az ország területének 6%-a. A megyeszékhely és Budapest távolsága 260 km. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok közül a fővároshoz legközelebb Tiszavasvári (207 km), legtávolabb pedig Csenger (358 km) esik. Határos Északkeleten Szlovákiával, (5,5 km) és Ukrajnával (115 km), Délkeleten Romániával (93 km), valamint két magyarországi megyével Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi elhelyezkedése az ország szerkezetében nem kedvező, de kelet-európai vonatkozásban ez a status lényegesen jobb. 6 Földrajzi helyzetünket az alább területeken tudjuk pozitív módon kihasználni: - itt húzódnak a NATO tagországok Kelet-Európa felé eső határai - Schengeni belső határ - a rendszerváltás előtt ezen a térségen keresztül jelentős nagyságrendű kereskedelem bonyolódott le Záhonynál, ugyancsak Kelet-Európa irányában (16-18 millió fős határforgalom, millió tonna áruforgalom), ennek újrateremtésére a fizikai feltételek jelenleg is rendelkezésre állnak - határainkkal három ország találkozik (Szlovákia, Ukrajna, Románia) - jelentős nagyságrendű olcsó, szakképzett munkaerő áll rendelkezésre (országosan alacsony munkabérek) - a települések infrastrukturális adottságai gyors ütemben fejlődtek. A 229 településből 26 városi rangú. A települések 35 %-ánál szennyvízelvezetés, 90 %-nál szemétszállítás van rendszeresítve, továbbá minden település rendelkezik villamos energia, vezetékes ivóvíz, vezetékes gázhálózattal - egyre több ipari park (a nagyobbak Nyíregyházán, Nyírbátorban és Mátészalkán) és iparterület áll rendelkezésre újabb üzemek fogadására. A társadalmi élet néhány aspektusa: A megye népsűrűsége (96 fõ/km2) alacsonyabb az országos átlagnál (108 fõ/km2), de magasabb, mint a vidéki átlag. A lakosság zöme a megyeszékhely, Nyíregyháza, körzetében él, ezt követi a záhonyi - kisvárdai és a mátészalkai körzet. A megye területén jellemző a kistelepüléses szerkezet. A lakosság 50 %-a fő alatti lélekszámmal bíró településen él. A községek több mint 66 %-a, azaz 152 település esetén, 6 Mező R.,

8 a népesség nem éri el a 2000 főt. A gyermekkorúak aránya 21 %-ot tesz ki, a munkaképes korúaké 62 %, míg a 60 éven felüliek aránya 17%-ot. A megye lakosságának szociális érzékenysége annak is köszönhető, hogy az infrastrukturális hátrányokat csak nagyon lassan sikerül leküzdeni és a rendszerváltást követően ennek a területnek a korábbiakhoz képest kisebb volt a támogatottsága, illetve a privatizáció kevésbé dinamikusan fejti ki hatását és az ágazatokban lényegesen lassúbb is volt ez a folyamat, mint pl. a gazdasági ágakban. Nagyon alacsony a lakosra vetített kórházi ágyak és orvosok száma, és magas az egy háziorvosra jutó lakosok száma (1654 fő/orvos). Magas a halálozási arány, alacsony a születéskor várható élettartam. Katasztrófák bekövetkezésekor nagyon fontos, hogy a lakosság gyorsan, szakszerű segítséghez jusson, ezért kell megemlítenem, hogy kórházi háttérrel, kórházi szakrendelésként működik a járóbeteg szakellátás Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán, Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, és részben Nagykállóban. Önálló, kórházi háttér nélküli járóbeteg szakellátás folyik Csengerben, Nagykállóban, Nyírbátorban és Tiszavasváriban. 7 Megyénk lakosságának száma fő. A megye lakásállománya első félévében , ebből a megyeszékhelyen lakás található. A 100 lakásra jutó népesség 265 fő, míg Nyíregyházán ez a szám 239 fővel alakul. A megyében élő hajléktalanok száma fő körül alakul, elhelyezésükre 11 létesítmény áll rendelkezésre. Nappali melegedőn: 153 férőhely Éjszakai szállás: 163 fő Átmeneti szállás: 107 fő 8 Néhány információ a megyéről, melyeket a következő fejezetekben részletesen ki is fejtek: A megye főbb közútjai: M3-as autópálya, 4.sz., 36.sz., 38.sz., 41.sz. főútvonal. Főbb vasútvonala: Újfehértó-Nyíregyháza-Záhony útvonal. Jelentősebb ipari centrumok Nyíregyháza, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári, Záhony városokban alakultak ki. 7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, Mező R.,

9 A következőkben bemutatom a megyére legjellemzőbb ár- és belvízi veszélyeztetettségének vizsgálatát A megye árvízi veszélyeztetettségének bemutatása Mint már a bevezető gondolatokban és az 1. fejezetben is említettem megyénk fő veszélyeztetettségét a gyakori árvízveszély okozza. Legjelentősebb folyóink a Tisza (235 km), mellék vízfolyásai a Batár (Palád Sáréger), a Túr (29 km), a Szamos (53 km), a Kraszna (46 km) és a nyíri folyások befogadója a Lónyay-főcsatorna (44 km). Megyénk területének 38,3%-a árvízzel veszélyeztetett, amelyen 139 településen közel (37%) lakos él. Az alábbi 1. számú ábrán láthatjuk a Felső-Tisza Tokaj feletti országokkal osztott vízgyűjtő területének domborzati és vízhálózati térképét sz. ábra: A Felső-Tisza vízgyűjtő domborzata és vízhálózata Készítette: nincs megnevezve, forrás: 10 Vízfolyások, vízkészletek: 9 Mező R., Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p

10 A megye hidrogeográfiai szempontból is két részre tagolható. A Szatmár-Beregi síkság természetes vízfolyásokban gazdag, a Nyírség, Rétköz és a Nyíri-Mezőség vízhálózatát viszont többnyire az emberi munkával létrehozott nyírvíz-csatornák alkotják. Az 1. sz. ábra jól szemlélteti, hogy a megye felszíni vizeinek 98 %-a Ukrajnából és Romániából érkezik, így folyóink vízjárását az ott kialakult hidrometeorológiai események és vízkivételi műveletek határozzák meg, de a vízminőség is általuk befolyásolt. Elég csak a tiszai cianid és nehézfém szennyezésre gondolnunk. Megyei sajátosságok: Folyóink heves vízjárásúak, az év bármely időszakában előfordulhatnak jelentős árhullámok, melyek árvízhozamai meghaladják a nyári vízhozamok 100-szorosát. Az áradás mértéke órán belül elérheti a 8-11 m-t. Az áradás intenzitása elérheti kétóránként az 50cm-t. A természetföldrajzi és árvízhidrológiai adottságok miatt a megye területén a vízkárelhárítási feladatok jelentősek. Itt található az ország árvízvédelmi vonalainak 15 %-a, a folyóhálózat 10 %-a. A hegyvidéki és a határszelvényben lévő magyar mértékadó vízmércéken észlelt tetőző vízállások között igen rövid az idő. A Tiszán Técső és Tiszabecs között 16 óra ( án 14 óra), a Túron Túrterebes és Garbolc között 16 óra, a Krasznán Alsószopor és Ágerdő között 24 óra, a Szamoson Dés és Csenger között 32 óra. Folyó Vízmérce helye Legnagyobb mért vízszint (cm) Tisza Tivadar 1014 Tokaj 928 Túr Garbolc 646 Sonkád 622 Kraszna Vásárosnamény 706 Szamos Olcsvaapáti 935 Lónyay főcsatorna Kótaj sz. táblázat: A megye folyóin levonult árhullámok során kialakult legnagyobb vízállások Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p

11 Ez a heves vízjárás különösen veszélyes, hiszen a csapadékot követő 1-2 napon belül az áradás mértéke elérheti a 8-10 métert, sőt, ahogy a fenti 1. számú táblázaton is láthatjuk, án Tivadarnál elérte az 1014 cm-t, ami már a tivadari közúti híd testét is veszélyeztette án a levonuló minden eddigi mértéket meghaladó árhullám gátszakadás okozott Tarpa térségében. Az alábbi fotón (1. sz. fotó) a gátszakadás után elöntött Tákos területét láthatjuk madártávlatból. Az elöntés következtében 20 településről közel 18 ezer ember került kitelepítésre. A károk mértéke meghaladta a 30 milliárd forintot. A vízhozammérések alapján megállapították, hogy át követő 2 hétben a Tiszán Záhonynál 2,2 milliárd m 3 víztömeg folyt át, itt március 8-án az 1 nap alatt lefolyt legnagyobb vízmennyiség 320 millió m 3 /nap volt sz. fotó: Árvíz a Tiszán Készítette: nincs megnevezve, forrás: 13 Veszélyességük miatt külön említést kell tenni a jeges árvizekről. Ha az enyhülés a folyók felső szakaszán hamarabb érezteti hatását, mint ahogy az alsó szakaszon a zajlás megindulna, akkor a felülről meginduló árhullám a folyó alsóbb szakaszán álló jeget találva igen veszélyes, jégtorlódásos árvizet okozhat. 12 Mező R., "Talpunk alatt mozgott a gát az árvízi újjáépítés 10 éve képekben (letöltés ideje: ) 597

12 Ugyanez a helyzet, ha a kanyarokban ill. mederszűkületekben lelassult sodrás miatt illetve zsilipeknél műtárgyaknál torlódik össze a zajló jég január 1-jén a Beregben okozott jelentős pusztítást a jeges árvíz. Legutóbb január és március között alakult ki a Tiszán Dombrád térségében rendkívül veszélyes torlasz (összesen 23,5 km hosszon), amit 50 nap alatt sikerült felszámolni februárjában a tiszalöki Erőműnél 20 km hosszú jégtorlasz alakult ki, amelyet nagy erők bevonásával 30 nap alatt számoltak fel. 14 Jeges árvíz kialakulására akkor kell számítani, ha: - a Tisza és mellékfolyói teljesen, vagy nagy részben jéggel fedettek; - a Tisza felső szakaszán több helyen van jégtorlódás; - a Felső-Tiszán a jégtömeg eléri, vagy meghaladja az 5 millió m 3 -t; - a vízgyűjtőn a sokévi átlagot meghaladja a hóban tárolt vízkészlet. Jeges árvíz veszélye valamennyi folyón kialakulhat, mivel a jégtorlasz dugót képez a mederben, így a visszaduzzadt víz meghághatja a gátak koronáját, illetve a jég nyomása megrongálhatja a gátakat. Ez ellen a torlaszok kialakulásának megakadályozásával (jégtörő hajók alkalmazásával) illetve robbantásával lehet a leghatékonyabban védekezni. Az árvízi veszélyeztetettségből fakadóan a megyében minden érintett település, minden polgári védelmi kirendeltség és iroda, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság külön árvízi kitelepítési befogadási tervvel rendelkezik, mely részletesen tartalmazza a végrehajtandó feladatokat Az árvízi védekezés A Felső-Tisza és mellékfolyóinak árvízvédelmi gátrendszere ma meghaladja a 600 km-t. Az alsó-szabolcsi Tisza-szakaszokon, Tiszalök mellett vízlépcső, erőmű és öntözőrendszer léte-sült. A Felső-Tisza magyarországi mellékfolyói a Batár, a Palágyság kisebb vizeit (Paládi-víz, Sár-Éger, Nagy-Éger) összegyűjtő Túr-főcsatorna, továbbá a Csamota, Szenke (Gögő) 14 Mező R.,

13 vizével bővülő Öreg-Túr, a Szamos, a Kraszna majd a Rétközben a nyíri főfolyásokat levezető Lónyay-főcsatorna. A Beregi-síkság vizeit a Csaronda és a Szipa egyesíti. A Szipa-csatorna Tiszaszalkánál folyik a Tiszába. Az árvízveszélynek kitett területek mentesítésének mértékét mindig az adott kor igényei és lehetőségei szabták meg. A veszélyeztetett területek arányát a megyében jól mutatja a 2. számú ábrán látható ár- illeteve belvízzel fenyegetett területeket kék színnel jelölő térkép. Jelenleg általában az 1 %-os előfordulási valószínűségű jégmentes árvíz elleni védelem a célkitűzés. 2. sz. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ár- és belvízi veszélyeztetettsége Készítette: nincs megnevezve, forrás: 15 A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén 541 km árvízvédelmi töltés található, melyből az előírt méretre 379 km van kiépítve, a kiépítettség 70 %-os. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében a Tiszán Tiszadob- Rakamaz között 48 km, a Keleti főcsatorna mentén 9,4 km I. rendű árvízvédelmi töltés található, kiépítettség 84%-os Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve,

14 Az 1997-től az akkor megindult nagyarányú fejlesztési munkák eredményeként kiépült a védtöltés a Tisza leghevesebb vízjárású hazai szakaszán, a bal parton Tiszabecs és Olcsvaapáti között és a jobb parton Tarpa és Vásárosnamény-Gergelyiugornya között. Így az országhatártól Vásárosnaményig mindkét parton elkészült a töltésfejlesztés ben kezdődött el a Tisza jobb partján a 28 kilométer hosszú árvízvédelmi töltés előírt mértékűre történő fejlesztése, a Tisza vásárosnaményi híd és Lónya közötti szakaszán. A Szamos folyó magyarországi szakaszán az árvízvédelmi töltés mindkét parton az előírt méretűre ki van építve. A Kraszna folyó árvízvédelmi töltéseinek kiépítettsége 35%-os, A Túr folyó árvízvédelmi töltéseinek kiépítettsége 21%-os. A folyamatosnak mondható fejlesztéseknek köszönhetően a magassági és/vagy keresztszelvény hiányos szakaszok hossza évről évre csökken, de töltéseink 31%-a még mindig alacsonyabb és/vagy keskenyebb az előírtnál. A kiépített töltésszakaszok koronáján a töltések jobb megközelítése érdekében évben is készültek szilárd burkolatú utak, amelyek csatlakoznak az országos kerékpárút hálózathoz is. A burkolt koronán védekezéskor is jól megközelíthetők a védvonalak, így a szükséges védelmi beavatkozások időben érkezhetnek. Az egyre nagyobb árhullámok elleni védekezést szolgálja a Vásárhelyi-terv keretében építeni tervezett árvízi vésztározók kialakítása. Megyénkben három vésztározó kerül kialakításra, összesen mintegy 210 millió m 3 tároló kapacitással: - Szamos-Kraszna közi tározó: 100 millió m3 - Beregi árapasztó tározó: 102 millió m3 - Túr közi tározó: 9,5 millió m3 A tározók megépülése esetén a levonuló árvizek okozta veszély jelentősen csökken. 17 A védekezésre történő felkészülést segíti a Tiszán és mellékfolyóin az Ukrán Köztársaság területén telepített előrejelző rendszer működése Belvízi veszélyeztetettség 17 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló ppt., Nyíregyháza:

15 Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk, ha a talajvíz vízszintje megemelkedik, a mélyen fekvő területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha a hirtelen lezúduló csapadék, vagy a tavaszi olvadás okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan elönti az adott területeket. 18 Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy 2010 telén a belvíz óriási gondokat okozott Szabolcsban, Nyíregyházán, Dombrádon és Újfehértón volt a legkritikusabb a helyzet, 600 ingatlan került veszélybe. Az alábbi fotó jól példázza hogy milyen méreteket öltött a belvíz. Az eddigi tapasztalatok alapján a belvízzel elöntött településeken sor kerülhet lakosság ideiglenes elhelyezésére és ellátására, szivattyúzásos víztelenítésre, átereszek tisztítására illetve felszedésére, lakóépületek homokzsákos védelmére is. 2. sz. fotó: Belvízzel elöntött település Szabolcsban Készítette: nincs megnevezve, forrás: 19 Általánosságban elmondható a térségünkről, hogy, rendkívüli méretű havazások után a tavaszi hóolvadásból, illetve a nagy intenzitású csapadékhullásból, komoly mértékű belvízi veszélyeztetettség keletkezhet Felső-Szabolcsban (Demecser és Nagyhalász környéke), a Tisza-Szamos közben (Fehérgyarmat környéke), az Ecsedi-láp körzetében, (Nagyecsed és 18 Dr. Hornyacsek Júlia, Csaknem hatszáz ingatlant fenyeget a belvíz Szabolcsban. Forrás: (letöltés ideje: ) 601

16 Kocsord környéke), Nagy-láp körzetében (Csenger és Porcsalma környéke) valamint a Bereg térségében. Most következzen néhány szó a belvízvédelemről. Megyénkben a belvízrendszerek összterülete 5203 km 2, melyből 2384 km 2 mélyártér, és azt mutatja, hogy területünk jelentős része fokozottan veszélyeztetett belvizektől. Összesen 7717 km hosszú csatorna van kiépítve, 24 db szivattyútelep működik és 18 állandó és időszakos tározóban 40,4 millió m 3 belvíz tartható vissza. A belvízvédelmi terület 3 belvízvédelmi körzetre 12 belvízvédelmi szakaszra és 106 őrjárásra tagozódik, ahol 74 önálló csatornaőr, 27 gátőr (csatornaőri feladatokkal) és 5 tározóőr tevékenykedik. A belvizek által okozott károk megelőzése, csökkentése érdekében a megyénk területén különböző síkvidéki, mély fekvésű, belvizek befogadásra alkalmas víztározók kerültek kialakításra. Feladatuk a belvíz okozta elöntések megakadályozása, a csapadék okozta vizek összegyűjtése, tárolása valamint az aszályból adódó mezőgazdasági károk csökkentése, szükség szerint oltóvíz biztosítása. Legfontosabb gáttal rendelkező tározóink: - Nagyréti, Harangodi és Leveleki tározó 4. Vegyi veszélyeztetettség vizsgálata veszélyes üzemek A megyében összesen 25 veszélyes anyagot gyártó és felhasználó objektum található. Ezen üzemekben összesen 7,3 t klórt, 91,3 t ammóniát, t PB gázt, 425 t növényvédő szert tárolnak. A meglévő veszélyes anyagok egyidőben történő szabadba kerülése 39,674 km 2 nagyságú (a megye területének 0,8%-a) terület szennyezését okozhatja, amely az előzetes prognózisok alapján mintegy főt (a megye lakosságának 5 %-a) érinthet. 20 A veszélyes üzemek közül 6 db alsó és 1 db felső küszöbértékű üzem felel meg a 18/2006. sz. Kormányrendeletben foglaltaknak. Az üzemek elhelyezkedésről és az egyéb vegyi veszélyekről az alábbi térkép (3. sz. ábra) ad áttekintést. 20 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló ppt., Nyíregyháza:

17 3. sz. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vegyi veszélyeztetettsége Készítette: Nincs megnevezve, forrás: Veszélyes anyagok vasúti és közúti szállítása A megyében lévő országos közúti hálózat hossza km, amelyből főútvonal 166 km, másodrendű főútvonal 207 km. További veszélyeztetettséget jelent a megye területén húzódó M 3-as autópálya, 4. sz., 36. sz., 38. sz., 41. sz., fő közlekedési utakon és az egyéb közúti úthálózaton folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító gépjárművek áthaladása. A szállítás során bekövetkezett balesetek, katasztrófák fő sajátossága, hogy viszonylag kis területen, nagy koncentrációval szennyeződik a környezet. Ezek, mint potenciális veszélyforrások veszélyeztetik az út menti településeket és az ott élőket. A megye vasúti főútvonalának hossza 117 km, a fontosabb vonalaké 216 km. A főútvonalakon (Újfehértó Nyíregyháza Záhony) folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító szerelvények haladnak át, beleértve a Paksi Atomerőmű ZRt. fűtőelemeinek ki- és beszállítását is. Megyénkben található a Záhonyi MÁV 21 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p

18 Üzemigazgatóság, ez az ország legnagyobb vas-úti átrakó körzete (84 km 2 ), jelentős a vegyi anyag átfejtésből eredő kockázat mértéke. 22 Továbbá veszélyeztetettséget jelentenek még a lakosság számára, a megyén áthaladó termékvezetékek is. A megyén áthaladó föld alatti és feletti veszélyes anyagot szállító vezetékek: Kőolajvezeték (Barátság II. kőolajvezeték) o nyomvonala: Tiszaszentmárton - Mándok - Fényeslitke - Beszterec - Tiszarád - Tiszavasvári etilén gázvezeték gázolaj termékvezeték földgáz vezeték o egyesített nyomvonaluk: Beregdaróc - Vásárosnamény - Petneháza - Nyírtura (Nyírbogdány-gázolaj) - Nagycserkesz - Tiszavasvári A veszélyes áruk szállítását július 19-e óta hazánkban is A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (továbbiakban ADR) alapján szabályozzák. Mivel a veszélyes áruk és anyagok környezetbe kerülése igen nagy kockázatot jelent a megye számára, ezért a katasztrófavédelem hivatásos szervei közül a BM OKF (Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság) területi szervei telephelyi és közúti ellenőrzéseket hajtanak végre megyeszerte, hogy feltárják és szankcionálják a szabálytalanságokat ezzel is megelőzve a baleseteket. Tapasztalatok szerint a szabálytalan szállítások száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat, ennek oka lehet a közlekedési morál, a szállítói fegyelem pozitív változása. De még mindig jelentős azon szállítmányok száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Több esetben találkoztak az ellenőrök olyan veszélyes árut szállító gépjárművel, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi gépjármű. 23 A veszélyes áruk szállításának területe jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar 22 Mező R., Hoffman I.,

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények.

A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. II/1. VESZÉLY-ELHÁRÍTÁSI TERVEZÉS A települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai, védelmi követelmények. Települési szintű veszély-elhárítási tervezés rendszere, jogi háttere. A besorolás és

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre

Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Katasztrófavédelmi Műveleti Tanszék Javaslatai a szakdolgozat címjegyzékéhez 2016/2017-es tanévre Ssz. Szakdolgozat címek 1. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1313/2013/EU HATÁROZATA és az uniós polgári

Részletesebben

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság

Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben

A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben A munkahelyi, települési és területi polgári védelmi szervezetek megalakítása 2011-ben Az elmúlt évben főigazgatói intézkedés határozta meg a polgári védelmi szervezetek gyors (12 órás) és rövid (24 órás)

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 10:44 2009/1.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2009. január 16. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Egy elvonuló hidegfront szombat reggelig főként

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia

Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő. 1.dia 1.dia Szabó István tű. alezredes iparbiztonsági főfelügyelő 2.dia 3.dia 4.dia 2012. április 1-jén létrejött a korábban önkormányzatiként működő hivatásos tűzoltóságokat is magába integráló egységes katasztrófavédelmi

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A veszélyes áru szállítás ellenőrzési és szankcionálási tevékenység aktuális kérdései a vasút vonatkozásában

A veszélyes áru szállítás ellenőrzési és szankcionálási tevékenység aktuális kérdései a vasút vonatkozásában A veszélyes áru szállítás ellenőrzési és szankcionálási tevékenység aktuális kérdései a vasút vonatkozásában Dr. Mógor Judit tű. ezredes hatósági főigazgató-helyettes Budapest, 2017. május 03. Az előadás

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban

Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban Az elmúlt évben, az Európai Unió többi tagállamával együtt, az egyik kiemelt feladat volt az országunkra jellemző katasztrófa-típusok kockázat-értékelésének

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése

Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Projekt címe: Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése Kedvezményezett megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0005

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, üzemzavarban Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, üzemzavar Mesics Zoltán tű. alezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály Seveso Szakértői Csoport 2012. II. félévi értekezlete Inárcs, 2012. november 8-9.

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében. Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető

A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében. Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető A BM OKF helye, szerepe a hazai létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmében Dr. Bognár Balázs PhD tű. ezredes főosztályvezető -2- A biztonság komplexitása A biztonság összetevői, tágabb, átfogó

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI

Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Dr. Bukovics István - Varga Imre A SEVESO II. EU IRÁNYELVHEZ KAPCSOLÓDÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS EU GYAKORLATA, HAZAI MEGVALÓSULÁSÁNAK IRÁNYAI Előzmények A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti

Részletesebben

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű

Részletesebben

Féléves hidrometeorológiai értékelés

Féléves hidrometeorológiai értékelés Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb

Részletesebben

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves

Részletesebben

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos

A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes tevékenységekről és a lehetséges súlyos 1 Mi a teendő súlyos ipari baleset esetén? DUNAALMÁS IDEIGLENES LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNYA A KIADVÁNY AZ ÖN TÁJÉKOZTATÁSÁT SZOLGÁLJA: - a környezetében működő veszélyes ipari üzemekről, - a veszélyes

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

SZKA_209_39. Parancsnok a hídon

SZKA_209_39. Parancsnok a hídon SZKA_209_39 Parancsnok a hídon diákmelléklet parancsnok a hídon 9. évfolyam 437 diákmelléklet 39/1a KATASZTRÓFAKÁRTYÁK A világűrből érkező sugárzás felerősödése Járvány Szökőár Földcsuszamlás Polgárháború

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Biztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés

Biztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés Biztonsági összekötő illetve a Veszélyes ipari védelmi ügyintézői képzés Jogszabályok által előírt képzések 2012. évi CLXVI. törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG

2012. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 212. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés TIVIZIG 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb csapadék, hőmérsékletben

Részletesebben

A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról

A belügyminiszter. /2016. (...) BM rendelete. az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról 1 A belügyminiszter /2016. (...) BM rendelete az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosításáról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0

KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 KATASZTRÓFAVÉDELMI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE KEHOP-1.6.0 Rendelkezésre álló forrás Tervezett keretösszeg 44,93 milliárd Ft. Várható kérelmek száma: 22 db. Benyújtás határideje és módja 2018. december 31-ig

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK

KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK TÉMAJEGYZÉK a Katasztrófavédelmi Intézet diplomamunkáinak, szakdolgozatainak és TDK dolgozatainak elkészítéséhez KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK 1. A polgári védelem kialakulása, szerepe a katasztrófavédelem

Részletesebben

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 Az állásfoglalás kiterjed a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának

Részletesebben

2015. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére

2015. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 215. január havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Január hónap időjárását a sokévi átlagnál nagyobb csapadékmennyiség,

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005. év

Közhasznúsági jelentés 2005. év KÖZÉP-BUDAI ÖNKÉNTES POLGÁRI VÉDELMI EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. év Budapest, 2006. április 10. Bakai Kristóf Péter elnök A) Számviteli beszámoló B) Költségvetési támogatás felhasználása Költségvetési

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. szeptember Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben