Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hallgatók a Tudomány Szolgálatában"

Átírás

1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. Évfolyam különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Kulcsár Ágnes Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katasztrófa-veszélyeztetettsége és védelmének időszerű kérdései Disaster-exposure of Szabolcs-Szatmár-Bereg county and the topical issues of its defence Budapest, november

2 Absztrakt: Ebben a konferenciaanyagban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét legnagyobb mértékben fenyegető katasztrófa típusokat mutatom be, kiemelt figyelmet fordítva az ár- és belvízi veszélyeztetettségre valamit a vegyi üzemek és a veszélyes áruk szállításából eredő kockázatokra. A tanulmány első fejezeteiben az olvasóval megismertetem a katasztrófa típusokat, ez alapján beazonosíthatóak a megyére jellemző veszélyhelyzetek. Ezt követi a hazai katasztrófavédelem bemutatása, a hivatásos és nem hivatásos szervek felsorolása. A magyarországi szabályozás rendszerének bemutatásánál kiemeltem a települések polgári védelmi besorolásának jelentőségét, hiszen ez a védelem helyi szinten való megszervezéséhez elengedhetetlen. A megyére általában jellemző földrajzi, infrastrukturális és társadalmi viszonyainak vizsgálata után áttértem a tényleges veszélyeztetettség bemutatására, először a természeti katasztrófák közül az árvizet és az ellene való védekezési lehetőségek megvalósulását kutattam, majd a belvízi fenyegetettség vizsgálata következik. Végül feltártam, a civilizációs katasztrófák közül, a megye ipari veszélyeztetettségét, különös tekintettel a veszélyes áruk szállítására. Kulcsszavak: katasztrófa típusok, polgári védelmi besorolás, árvíz, belvíz, veszélyes áruk és anyagok Keywords: types of catastrophe, civil defence classing, floods, inland waters, dangerous merchandise and ingredients BEVEZETŐ A Földön minden országot, így hazánkat is gyakran sújtják különböző eredetű katasztrófák. Elég csak az árvizekre, a globális felmelegedésből adódó rendkívüli időjárásra, vagy az emberi tevékenységgel összefüggő ipari katasztrófákra gondolnunk. Az Alkotmányban megfogalmazott biztonságos életfeltételek eléréséhez megalkotásra került a évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről. A különböző szintű jogszabályok pedig meghatározzák a hazai katasztrófavédelem szervezetének rendszerét, feladatait, továbbá rögzítik a tevékenységük alapelveit. A tanulmányom témájául azért választottam Szabolcs-Szatmár-Bereg megye katasztrófaveszélyeztetettségének bemutatását, mert én magam is itt élek és fontosnak tartottam, hogy a megyei sajátosságokat kiemelve egy átfogó képet nyújtsak azoknak akik ez a művet elolvassák majd. A terjedelmi korlátok miatt sajnos nem tudom az összes fenyegető veszélyforrást elemezni, ezért inkább a legjellemzőbbeket vizsgálom és mutatom be részletesebben. Célul tűztem ki, hogy az olvasó megismerje a megye földrajzi, társadalmi, infrastrukturális viszonyait, az ezekből eredő kockázatokat. 588

3 Általánosságban ismertetem a hazai katasztrófavédelem rendszerét, mind a hivatásos mind a civil ág jelentőségének bemutatásával, aztán pedig a települések polgári védelmi besorolását vizsgálom Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kivetítve. Az általános bemutatást követően részletesen elemzem, egy-két történelmi példával is alátámasztva, a terület árvízi és belvízi veszélyeztetettségét és az ellenük való védekezés lehetőségét. A már meglévő védművek (gátak, tározók) állapotáról és jövőbeli fejlesztési lehetőségekről is szót ejtek majd. Elemzem a megye vegyi veszélyeztetettségét is. Elsősorban az ipari üzemek jelentenek kiemelt kockázatot bár a szigorú törvényi előírásoknak köszönhetően szerencsére ritkán okoznak katasztrófát. Végül megvizsgálom a veszélyes anyagok szállításából adódó veszélyeztetettséget, mivel az ilyen jellegű balesetek sajnos elég gyakoriak a megyénkben, hiszen elég nagy az átmenő tranzitforgalom megyén köz- és vasútjain egyaránt. 1. A katasztrófákról általában A katasztrófákat eredetük szerint természeti és civilizációs típusokra lehet bontani. A természeti eredetű katasztrófák közé soroljuk a geológiai, az időjárási eredetű, a biológiai és a hidrológiai katasztrófákat. Geológiai katasztrófának tekintjük a földrengést, a partomlást, a földcsuszamlást és a földkérgi jelenségeket. Időjárási eredetű katasztrófahelyzetet teremthetnek a szélviharok, továbbá az aszály, a rendkívüli hideg, a havazás, a jegesedés és a villámlás. A biológiai katasztrófák közé soroljuk a rovar és növényvilággal kapcsolatos egyes jelenségeket. Hidrológiai katasztrófát okozhatnak az árvizek, a belvizek, a felhőszakadások, a tüzek és a robbanások. 1 Ezen katasztrófaveszélyek közül én a hidrológiai katasztrófákkal foglalkozok, mivel az árés a belvíz jelenti megyénk számára a legnagyobb kockázatot. Civilizációs katasztrófának tekintjük a társadalmi, az ipari technikai, a szállítási, a közlekedési, a fertőzést, illetve járványt előidéző, valamint a nukleáris katasztrófákat. 1 Dr. Bakondi Gy., 2000a. 589

4 Társadalmi katasztrófához vezethet a migráció, a terrorcselekmények sorozata, valamint a háború. Ipari technikai katasztrófát okozhatnak a mérgek, a vegyi anyagok, az energetikai, az ipari, a mezőgazdasági technológiák, a tüzek és a robbanások. Szállítási közlekedési katasztrófa a légi, vízi, vasúti és a közúti szállítás területén következhet be. A nukleáris baleset az a katasztrófatípus, amellyel kapcsolatosan - a csernobili tapasztalatok alapján nemzetközileg szabályozott, kontrollált és egységes elvek alapján működő védekezési rendszerek épültek ki. Az egységes szemléletmód a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásaiban realizálódik, hazánk ezeket kezdettől fogva kötelező érvényűnek tekinti. 2 A civilizációs katasztrófák közül ebben a tanulmányban az ipari és a szállításból adódó veszélyeket vizsgálom meg részletesen az anyag terjedelmi korlátai miatt. 2. A hazai védelem A védekezési feladatok ellátói elsősorban persze a profik, a katasztrófavédelem szerveinek munkatársai: hivatásosok, köztisztviselők, közalkalmazottak. A katasztrófavédelem hivatásos ágához a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF), a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, és a Polgári Védelmi kirendeltségek, irodák tartoznak. Továbbá a katasztrófavédelmi rendszer szervezeti- intézményi alrendszerének elemei között különleges helyet foglalnak el a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok. De ha csak rájuk várna a feladat, kevesek lennének. A polgári védelem erőinek nagyobb része a lakosság soraiból kerül ki. Egyfelől a törvény erejével polgári védelemre kötelezettekből, másfelől az önkéntesekből, akik egyéni és közösségi érdekeik felismerése alapján, vállalják a felkészülés terheit és a szolgálatot. A katasztrófavédelem a lakosságért van és általa. Fő erőit és utánpótlását belőle meríti, áldozatos tevékenységéért az elismerést, a köszönetet elsősorban tőle várja és kapja meg. A katasztrófavédelem nem hivatásos ágába a fentiekkel összhangban a következő szervezeti elemek és csoportok tartoznak: 2 Dr. Bakondi Gy., 2000a. 590

5 a) az állami és önkormányzati szervek, szervezetek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek, önkormányzatok, ÁNTSZ, az Országos Meteorológiai Szolgálat stb.), b) a hivatásos mentő és védelmi szervezetek (a tűzoltóságok, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országos Mentőszolgálat, speciális mentőszervezetek), c) az előbb említett polgári védelmi szervezetek: az állampolgári kötelezettség alapján az állampolgárokból létrehozott egységek, d) a gazdálkodó szervezetek, e) az önkéntes társadalmi-, és humanitárius civil szervezetek. A hivatásos katasztrófavédelem, tehát önmagában nem elegendő, szövetséget kell kötnie az érintett lakossággal, a védekezés pedig nagyon gyakran országos összefogást követel meg. Ha például az árvízi beavatkozásokat tekintjük, akkor további problémaként felmerül az is, hogy a történelmi Magyarországot feldarabolták, így a korábban kialakított egységes ár- és belvízvédelmi szervezetek rendszerét újra kellett szervezni. 3 Itt kell megemlítenem az egyik nagyon aktuális változást, miszerint a január 1-jével életbe lépő új katasztrófavédelmi törvény többek közt módosítja a polgári védelmi kötelezettség alá tartozó személyek körét. A következő alfejezetben csak a települések polgári védelmi besorolásáról írok, mivel ez az alapja mindenféle védelmi tervezésnek, és jellemzi a megye veszélyeztetettségének szerkezetét az egyes sorolásba tartozó települések számának megoszlása A települések polgári védelmi besorolása A megye településeinek veszélyeztetettségi besorolása a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet (a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről) alapján történik. Ez a szabályozási rendszer is változni fog a jövőben. A polgári védelmi besorolás jelentősége, hogy biztosítja a védekezés tervezhetőségét, a települést veszélyeztető hatások következményei ellen. A védelmi követelmények megteremtésével a következmények okozta károk mértéke jelentősen mérsékelhető, mely elősegíti a lakosság életének és anyagi javainak megóvását, fokozza az ott élő állampolgárok biztonságérzetét. 4 3 Dr. Bakondi Gy., 2000b. 4 Dr. Muhoray Árpád: A polgári védelem helye és szerepe, feladatai hazánkban a XXI. század első évtizedében Polgári Védelemi Szemle MPVSZ Budapest: p. 23. ISSN:

6 A megye területének polgári védelmi szempontból történő felosztása: I-es sorolású: 11 II-es sorolású: 137 III-as sorolású: - IV-es sorolású: 58 nem sorolt: 23 Szerintem elgondolkodtató, hogy a települések több mint fele II-es besorolás alá esik az árés belvízi veszélyeztetettségük miatt. Ezért is emeltem ki a cikkben részletesen ezen veszélyek elemzését. A besorolás azt jelenti, hogy a településen jelen lévő veszélyforrások figyelembe vételével I-IV. veszélyeztetettségi kategóriába (I. kategória a legveszélyeztetettebb, IV. kategória a legkevésbé veszélyeztetett), illetve nem sorolt kategóriába sorolják a településeket, melyhez védelmi követelményeket rendelnek. Ezeket olvashatjuk a következő idézetben. A védelmi képesség területei, összetevői a következők: A veszélyeztetettségnek megfelelő polgári védelmi és más védelmi szervezetek létrehozása, működtetése, Folyamatos és pontos védelmi tervezés, Korszerű riasztási és tájékoztatási rendszer, Megfelelő színvonalú felkészítési rendszer, A védekezéshez szükséges anyagi-technikai készletek kialakítása, tárolása, működtetése, Korszerű híradó és informatikai rendszer, Működő védelmi vezetési és irányítási rendszer. 5 Ha a fenti összetevőket, szempontokat szem előtt tartva naprakészen szervezik meg a települések védelmét, akkor meglátásom szerint az állampolgárok kielégítő biztonsági körülmények között élhetnek. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye általános jellemzése, veszélyeztetettsége 5 Dr. Hornyacsek Júlia: Polgári védelem 1. ZMNE Budapest: p. 28. ISBN:

7 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország legkeletibb megyéje, területe km 2, az ország területének 6%-a. A megyeszékhely és Budapest távolsága 260 km. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városok közül a fővároshoz legközelebb Tiszavasvári (207 km), legtávolabb pedig Csenger (358 km) esik. Határos Északkeleten Szlovákiával, (5,5 km) és Ukrajnával (115 km), Délkeleten Romániával (93 km), valamint két magyarországi megyével Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyével. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi elhelyezkedése az ország szerkezetében nem kedvező, de kelet-európai vonatkozásban ez a status lényegesen jobb. 6 Földrajzi helyzetünket az alább területeken tudjuk pozitív módon kihasználni: - itt húzódnak a NATO tagországok Kelet-Európa felé eső határai - Schengeni belső határ - a rendszerváltás előtt ezen a térségen keresztül jelentős nagyságrendű kereskedelem bonyolódott le Záhonynál, ugyancsak Kelet-Európa irányában (16-18 millió fős határforgalom, millió tonna áruforgalom), ennek újrateremtésére a fizikai feltételek jelenleg is rendelkezésre állnak - határainkkal három ország találkozik (Szlovákia, Ukrajna, Románia) - jelentős nagyságrendű olcsó, szakképzett munkaerő áll rendelkezésre (országosan alacsony munkabérek) - a települések infrastrukturális adottságai gyors ütemben fejlődtek. A 229 településből 26 városi rangú. A települések 35 %-ánál szennyvízelvezetés, 90 %-nál szemétszállítás van rendszeresítve, továbbá minden település rendelkezik villamos energia, vezetékes ivóvíz, vezetékes gázhálózattal - egyre több ipari park (a nagyobbak Nyíregyházán, Nyírbátorban és Mátészalkán) és iparterület áll rendelkezésre újabb üzemek fogadására. A társadalmi élet néhány aspektusa: A megye népsűrűsége (96 fõ/km2) alacsonyabb az országos átlagnál (108 fõ/km2), de magasabb, mint a vidéki átlag. A lakosság zöme a megyeszékhely, Nyíregyháza, körzetében él, ezt követi a záhonyi - kisvárdai és a mátészalkai körzet. A megye területén jellemző a kistelepüléses szerkezet. A lakosság 50 %-a fő alatti lélekszámmal bíró településen él. A községek több mint 66 %-a, azaz 152 település esetén, 6 Mező R.,

8 a népesség nem éri el a 2000 főt. A gyermekkorúak aránya 21 %-ot tesz ki, a munkaképes korúaké 62 %, míg a 60 éven felüliek aránya 17%-ot. A megye lakosságának szociális érzékenysége annak is köszönhető, hogy az infrastrukturális hátrányokat csak nagyon lassan sikerül leküzdeni és a rendszerváltást követően ennek a területnek a korábbiakhoz képest kisebb volt a támogatottsága, illetve a privatizáció kevésbé dinamikusan fejti ki hatását és az ágazatokban lényegesen lassúbb is volt ez a folyamat, mint pl. a gazdasági ágakban. Nagyon alacsony a lakosra vetített kórházi ágyak és orvosok száma, és magas az egy háziorvosra jutó lakosok száma (1654 fő/orvos). Magas a halálozási arány, alacsony a születéskor várható élettartam. Katasztrófák bekövetkezésekor nagyon fontos, hogy a lakosság gyorsan, szakszerű segítséghez jusson, ezért kell megemlítenem, hogy kórházi háttérrel, kórházi szakrendelésként működik a járóbeteg szakellátás Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán, Vásárosnaményban, Fehérgyarmaton, és részben Nagykállóban. Önálló, kórházi háttér nélküli járóbeteg szakellátás folyik Csengerben, Nagykállóban, Nyírbátorban és Tiszavasváriban. 7 Megyénk lakosságának száma fő. A megye lakásállománya első félévében , ebből a megyeszékhelyen lakás található. A 100 lakásra jutó népesség 265 fő, míg Nyíregyházán ez a szám 239 fővel alakul. A megyében élő hajléktalanok száma fő körül alakul, elhelyezésükre 11 létesítmény áll rendelkezésre. Nappali melegedőn: 153 férőhely Éjszakai szállás: 163 fő Átmeneti szállás: 107 fő 8 Néhány információ a megyéről, melyeket a következő fejezetekben részletesen ki is fejtek: A megye főbb közútjai: M3-as autópálya, 4.sz., 36.sz., 38.sz., 41.sz. főútvonal. Főbb vasútvonala: Újfehértó-Nyíregyháza-Záhony útvonal. Jelentősebb ipari centrumok Nyíregyháza, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári, Záhony városokban alakultak ki. 7 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, Mező R.,

9 A következőkben bemutatom a megyére legjellemzőbb ár- és belvízi veszélyeztetettségének vizsgálatát A megye árvízi veszélyeztetettségének bemutatása Mint már a bevezető gondolatokban és az 1. fejezetben is említettem megyénk fő veszélyeztetettségét a gyakori árvízveszély okozza. Legjelentősebb folyóink a Tisza (235 km), mellék vízfolyásai a Batár (Palád Sáréger), a Túr (29 km), a Szamos (53 km), a Kraszna (46 km) és a nyíri folyások befogadója a Lónyay-főcsatorna (44 km). Megyénk területének 38,3%-a árvízzel veszélyeztetett, amelyen 139 településen közel (37%) lakos él. Az alábbi 1. számú ábrán láthatjuk a Felső-Tisza Tokaj feletti országokkal osztott vízgyűjtő területének domborzati és vízhálózati térképét sz. ábra: A Felső-Tisza vízgyűjtő domborzata és vízhálózata Készítette: nincs megnevezve, forrás: 10 Vízfolyások, vízkészletek: 9 Mező R., Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p

10 A megye hidrogeográfiai szempontból is két részre tagolható. A Szatmár-Beregi síkság természetes vízfolyásokban gazdag, a Nyírség, Rétköz és a Nyíri-Mezőség vízhálózatát viszont többnyire az emberi munkával létrehozott nyírvíz-csatornák alkotják. Az 1. sz. ábra jól szemlélteti, hogy a megye felszíni vizeinek 98 %-a Ukrajnából és Romániából érkezik, így folyóink vízjárását az ott kialakult hidrometeorológiai események és vízkivételi műveletek határozzák meg, de a vízminőség is általuk befolyásolt. Elég csak a tiszai cianid és nehézfém szennyezésre gondolnunk. Megyei sajátosságok: Folyóink heves vízjárásúak, az év bármely időszakában előfordulhatnak jelentős árhullámok, melyek árvízhozamai meghaladják a nyári vízhozamok 100-szorosát. Az áradás mértéke órán belül elérheti a 8-11 m-t. Az áradás intenzitása elérheti kétóránként az 50cm-t. A természetföldrajzi és árvízhidrológiai adottságok miatt a megye területén a vízkárelhárítási feladatok jelentősek. Itt található az ország árvízvédelmi vonalainak 15 %-a, a folyóhálózat 10 %-a. A hegyvidéki és a határszelvényben lévő magyar mértékadó vízmércéken észlelt tetőző vízállások között igen rövid az idő. A Tiszán Técső és Tiszabecs között 16 óra ( án 14 óra), a Túron Túrterebes és Garbolc között 16 óra, a Krasznán Alsószopor és Ágerdő között 24 óra, a Szamoson Dés és Csenger között 32 óra. Folyó Vízmérce helye Legnagyobb mért vízszint (cm) Tisza Tivadar 1014 Tokaj 928 Túr Garbolc 646 Sonkád 622 Kraszna Vásárosnamény 706 Szamos Olcsvaapáti 935 Lónyay főcsatorna Kótaj sz. táblázat: A megye folyóin levonult árhullámok során kialakult legnagyobb vízállások Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p

11 Ez a heves vízjárás különösen veszélyes, hiszen a csapadékot követő 1-2 napon belül az áradás mértéke elérheti a 8-10 métert, sőt, ahogy a fenti 1. számú táblázaton is láthatjuk, án Tivadarnál elérte az 1014 cm-t, ami már a tivadari közúti híd testét is veszélyeztette án a levonuló minden eddigi mértéket meghaladó árhullám gátszakadás okozott Tarpa térségében. Az alábbi fotón (1. sz. fotó) a gátszakadás után elöntött Tákos területét láthatjuk madártávlatból. Az elöntés következtében 20 településről közel 18 ezer ember került kitelepítésre. A károk mértéke meghaladta a 30 milliárd forintot. A vízhozammérések alapján megállapították, hogy át követő 2 hétben a Tiszán Záhonynál 2,2 milliárd m 3 víztömeg folyt át, itt március 8-án az 1 nap alatt lefolyt legnagyobb vízmennyiség 320 millió m 3 /nap volt sz. fotó: Árvíz a Tiszán Készítette: nincs megnevezve, forrás: 13 Veszélyességük miatt külön említést kell tenni a jeges árvizekről. Ha az enyhülés a folyók felső szakaszán hamarabb érezteti hatását, mint ahogy az alsó szakaszon a zajlás megindulna, akkor a felülről meginduló árhullám a folyó alsóbb szakaszán álló jeget találva igen veszélyes, jégtorlódásos árvizet okozhat. 12 Mező R., "Talpunk alatt mozgott a gát az árvízi újjáépítés 10 éve képekben (letöltés ideje: ) 597

12 Ugyanez a helyzet, ha a kanyarokban ill. mederszűkületekben lelassult sodrás miatt illetve zsilipeknél műtárgyaknál torlódik össze a zajló jég január 1-jén a Beregben okozott jelentős pusztítást a jeges árvíz. Legutóbb január és március között alakult ki a Tiszán Dombrád térségében rendkívül veszélyes torlasz (összesen 23,5 km hosszon), amit 50 nap alatt sikerült felszámolni februárjában a tiszalöki Erőműnél 20 km hosszú jégtorlasz alakult ki, amelyet nagy erők bevonásával 30 nap alatt számoltak fel. 14 Jeges árvíz kialakulására akkor kell számítani, ha: - a Tisza és mellékfolyói teljesen, vagy nagy részben jéggel fedettek; - a Tisza felső szakaszán több helyen van jégtorlódás; - a Felső-Tiszán a jégtömeg eléri, vagy meghaladja az 5 millió m 3 -t; - a vízgyűjtőn a sokévi átlagot meghaladja a hóban tárolt vízkészlet. Jeges árvíz veszélye valamennyi folyón kialakulhat, mivel a jégtorlasz dugót képez a mederben, így a visszaduzzadt víz meghághatja a gátak koronáját, illetve a jég nyomása megrongálhatja a gátakat. Ez ellen a torlaszok kialakulásának megakadályozásával (jégtörő hajók alkalmazásával) illetve robbantásával lehet a leghatékonyabban védekezni. Az árvízi veszélyeztetettségből fakadóan a megyében minden érintett település, minden polgári védelmi kirendeltség és iroda, valamint a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság külön árvízi kitelepítési befogadási tervvel rendelkezik, mely részletesen tartalmazza a végrehajtandó feladatokat Az árvízi védekezés A Felső-Tisza és mellékfolyóinak árvízvédelmi gátrendszere ma meghaladja a 600 km-t. Az alsó-szabolcsi Tisza-szakaszokon, Tiszalök mellett vízlépcső, erőmű és öntözőrendszer léte-sült. A Felső-Tisza magyarországi mellékfolyói a Batár, a Palágyság kisebb vizeit (Paládi-víz, Sár-Éger, Nagy-Éger) összegyűjtő Túr-főcsatorna, továbbá a Csamota, Szenke (Gögő) 14 Mező R.,

13 vizével bővülő Öreg-Túr, a Szamos, a Kraszna majd a Rétközben a nyíri főfolyásokat levezető Lónyay-főcsatorna. A Beregi-síkság vizeit a Csaronda és a Szipa egyesíti. A Szipa-csatorna Tiszaszalkánál folyik a Tiszába. Az árvízveszélynek kitett területek mentesítésének mértékét mindig az adott kor igényei és lehetőségei szabták meg. A veszélyeztetett területek arányát a megyében jól mutatja a 2. számú ábrán látható ár- illeteve belvízzel fenyegetett területeket kék színnel jelölő térkép. Jelenleg általában az 1 %-os előfordulási valószínűségű jégmentes árvíz elleni védelem a célkitűzés. 2. sz. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ár- és belvízi veszélyeztetettsége Készítette: nincs megnevezve, forrás: 15 A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területén 541 km árvízvédelmi töltés található, melyből az előírt méretre 379 km van kiépítve, a kiépítettség 70 %-os. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében a Tiszán Tiszadob- Rakamaz között 48 km, a Keleti főcsatorna mentén 9,4 km I. rendű árvízvédelmi töltés található, kiépítettség 84%-os Mező Róbert: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kritikus infrastruktúrájának elemzése, Nyíregyháza: 2010 p Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve,

14 Az 1997-től az akkor megindult nagyarányú fejlesztési munkák eredményeként kiépült a védtöltés a Tisza leghevesebb vízjárású hazai szakaszán, a bal parton Tiszabecs és Olcsvaapáti között és a jobb parton Tarpa és Vásárosnamény-Gergelyiugornya között. Így az országhatártól Vásárosnaményig mindkét parton elkészült a töltésfejlesztés ben kezdődött el a Tisza jobb partján a 28 kilométer hosszú árvízvédelmi töltés előírt mértékűre történő fejlesztése, a Tisza vásárosnaményi híd és Lónya közötti szakaszán. A Szamos folyó magyarországi szakaszán az árvízvédelmi töltés mindkét parton az előírt méretűre ki van építve. A Kraszna folyó árvízvédelmi töltéseinek kiépítettsége 35%-os, A Túr folyó árvízvédelmi töltéseinek kiépítettsége 21%-os. A folyamatosnak mondható fejlesztéseknek köszönhetően a magassági és/vagy keresztszelvény hiányos szakaszok hossza évről évre csökken, de töltéseink 31%-a még mindig alacsonyabb és/vagy keskenyebb az előírtnál. A kiépített töltésszakaszok koronáján a töltések jobb megközelítése érdekében évben is készültek szilárd burkolatú utak, amelyek csatlakoznak az országos kerékpárút hálózathoz is. A burkolt koronán védekezéskor is jól megközelíthetők a védvonalak, így a szükséges védelmi beavatkozások időben érkezhetnek. Az egyre nagyobb árhullámok elleni védekezést szolgálja a Vásárhelyi-terv keretében építeni tervezett árvízi vésztározók kialakítása. Megyénkben három vésztározó kerül kialakításra, összesen mintegy 210 millió m 3 tároló kapacitással: - Szamos-Kraszna közi tározó: 100 millió m3 - Beregi árapasztó tározó: 102 millió m3 - Túr közi tározó: 9,5 millió m3 A tározók megépülése esetén a levonuló árvizek okozta veszély jelentősen csökken. 17 A védekezésre történő felkészülést segíti a Tiszán és mellékfolyóin az Ukrán Köztársaság területén telepített előrejelző rendszer működése Belvízi veszélyeztetettség 17 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló ppt., Nyíregyháza:

15 Belvizek kialakulásáról akkor beszélünk, ha a talajvíz vízszintje megemelkedik, a mélyen fekvő területeken összefüggő vízréteget hoz létre, továbbá, ha a hirtelen lezúduló csapadék, vagy a tavaszi olvadás okozta vizek elvezetése nincs megoldva, ezáltal tartósan elönti az adott területeket. 18 Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy 2010 telén a belvíz óriási gondokat okozott Szabolcsban, Nyíregyházán, Dombrádon és Újfehértón volt a legkritikusabb a helyzet, 600 ingatlan került veszélybe. Az alábbi fotó jól példázza hogy milyen méreteket öltött a belvíz. Az eddigi tapasztalatok alapján a belvízzel elöntött településeken sor kerülhet lakosság ideiglenes elhelyezésére és ellátására, szivattyúzásos víztelenítésre, átereszek tisztítására illetve felszedésére, lakóépületek homokzsákos védelmére is. 2. sz. fotó: Belvízzel elöntött település Szabolcsban Készítette: nincs megnevezve, forrás: 19 Általánosságban elmondható a térségünkről, hogy, rendkívüli méretű havazások után a tavaszi hóolvadásból, illetve a nagy intenzitású csapadékhullásból, komoly mértékű belvízi veszélyeztetettség keletkezhet Felső-Szabolcsban (Demecser és Nagyhalász környéke), a Tisza-Szamos közben (Fehérgyarmat környéke), az Ecsedi-láp körzetében, (Nagyecsed és 18 Dr. Hornyacsek Júlia, Csaknem hatszáz ingatlant fenyeget a belvíz Szabolcsban. Forrás: (letöltés ideje: ) 601

16 Kocsord környéke), Nagy-láp körzetében (Csenger és Porcsalma környéke) valamint a Bereg térségében. Most következzen néhány szó a belvízvédelemről. Megyénkben a belvízrendszerek összterülete 5203 km 2, melyből 2384 km 2 mélyártér, és azt mutatja, hogy területünk jelentős része fokozottan veszélyeztetett belvizektől. Összesen 7717 km hosszú csatorna van kiépítve, 24 db szivattyútelep működik és 18 állandó és időszakos tározóban 40,4 millió m 3 belvíz tartható vissza. A belvízvédelmi terület 3 belvízvédelmi körzetre 12 belvízvédelmi szakaszra és 106 őrjárásra tagozódik, ahol 74 önálló csatornaőr, 27 gátőr (csatornaőri feladatokkal) és 5 tározóőr tevékenykedik. A belvizek által okozott károk megelőzése, csökkentése érdekében a megyénk területén különböző síkvidéki, mély fekvésű, belvizek befogadásra alkalmas víztározók kerültek kialakításra. Feladatuk a belvíz okozta elöntések megakadályozása, a csapadék okozta vizek összegyűjtése, tárolása valamint az aszályból adódó mezőgazdasági károk csökkentése, szükség szerint oltóvíz biztosítása. Legfontosabb gáttal rendelkező tározóink: - Nagyréti, Harangodi és Leveleki tározó 4. Vegyi veszélyeztetettség vizsgálata veszélyes üzemek A megyében összesen 25 veszélyes anyagot gyártó és felhasználó objektum található. Ezen üzemekben összesen 7,3 t klórt, 91,3 t ammóniát, t PB gázt, 425 t növényvédő szert tárolnak. A meglévő veszélyes anyagok egyidőben történő szabadba kerülése 39,674 km 2 nagyságú (a megye területének 0,8%-a) terület szennyezését okozhatja, amely az előzetes prognózisok alapján mintegy főt (a megye lakosságának 5 %-a) érinthet. 20 A veszélyes üzemek közül 6 db alsó és 1 db felső küszöbértékű üzem felel meg a 18/2006. sz. Kormányrendeletben foglaltaknak. Az üzemek elhelyezkedésről és az egyéb vegyi veszélyekről az alábbi térkép (3. sz. ábra) ad áttekintést. 20 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság éves beszámoló ppt., Nyíregyháza:

17 3. sz. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vegyi veszélyeztetettsége Készítette: Nincs megnevezve, forrás: Veszélyes anyagok vasúti és közúti szállítása A megyében lévő országos közúti hálózat hossza km, amelyből főútvonal 166 km, másodrendű főútvonal 207 km. További veszélyeztetettséget jelent a megye területén húzódó M 3-as autópálya, 4. sz., 36. sz., 38. sz., 41. sz., fő közlekedési utakon és az egyéb közúti úthálózaton folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító gépjárművek áthaladása. A szállítás során bekövetkezett balesetek, katasztrófák fő sajátossága, hogy viszonylag kis területen, nagy koncentrációval szennyeződik a környezet. Ezek, mint potenciális veszélyforrások veszélyeztetik az út menti településeket és az ott élőket. A megye vasúti főútvonalának hossza 117 km, a fontosabb vonalaké 216 km. A főútvonalakon (Újfehértó Nyíregyháza Záhony) folyamatosan nagy mennyiségű veszélyes anyagot szállító szerelvények haladnak át, beleértve a Paksi Atomerőmű ZRt. fűtőelemeinek ki- és beszállítását is. Megyénkben található a Záhonyi MÁV 21 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Összesített Veszély-elhárítási (Katasztrófavédelmi) Terve, Nyíregyháza: 2011 p

18 Üzemigazgatóság, ez az ország legnagyobb vas-úti átrakó körzete (84 km 2 ), jelentős a vegyi anyag átfejtésből eredő kockázat mértéke. 22 Továbbá veszélyeztetettséget jelentenek még a lakosság számára, a megyén áthaladó termékvezetékek is. A megyén áthaladó föld alatti és feletti veszélyes anyagot szállító vezetékek: Kőolajvezeték (Barátság II. kőolajvezeték) o nyomvonala: Tiszaszentmárton - Mándok - Fényeslitke - Beszterec - Tiszarád - Tiszavasvári etilén gázvezeték gázolaj termékvezeték földgáz vezeték o egyesített nyomvonaluk: Beregdaróc - Vásárosnamény - Petneháza - Nyírtura (Nyírbogdány-gázolaj) - Nagycserkesz - Tiszavasvári A veszélyes áruk szállítását július 19-e óta hazánkban is A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (továbbiakban ADR) alapján szabályozzák. Mivel a veszélyes áruk és anyagok környezetbe kerülése igen nagy kockázatot jelent a megye számára, ezért a katasztrófavédelem hivatásos szervei közül a BM OKF (Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság) területi szervei telephelyi és közúti ellenőrzéseket hajtanak végre megyeszerte, hogy feltárják és szankcionálják a szabálytalanságokat ezzel is megelőzve a baleseteket. Tapasztalatok szerint a szabálytalan szállítások száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat, ennek oka lehet a közlekedési morál, a szállítói fegyelem pozitív változása. De még mindig jelentős azon szállítmányok száma, melyeknél a szabálytalanságok halmozottan jelentkeztek. Több esetben találkoztak az ellenőrök olyan veszélyes árut szállító gépjárművel, mely az ADR egyetlen előírását sem tartotta be. Ezek között egyaránt megtalálható volt mind hazai, mind külföldi gépjármű. 23 A veszélyes áruk szállításának területe jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és a magyar 22 Mező R., Hoffman I.,

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség

BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség KOSSA GYÖRGY tű. ezredes Önkéntes Tűzoltó Egyesületek országos értekezlete BM OKF, 2012.01.14. -1- Ipari katasztrófák nemzetközi kitekintés 1976. július 10.

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. és az ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG. között Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Szám:1068-1/2011/alt. OKF Országos Polgárőr Szövetség Szám: 544-2/2011 OPSZ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság

A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság A veszélyes áruk szállítása és a közlekedésbiztonság 2012. 09. 25. Kossa György tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő -1- Magyarország szolgálatában a biztonságért Biztonság az, amivé

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15.

Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Az iparbiztonsági szakterület aktuális kérdései 2014. április 15. Dr. Vass Gyula tű. ezredes BM OKF Veszélyes Üzemek Főosztály vezetője 1) Veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartása 2) Katasztrófavédelem

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE

Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE Közbiztonsági referensek képzése MENTÉS MEGSZERVEZÉSE 2012.10.02. Mentés megszervezésének szabályozása. Jogszabályok, normatív intézkedések. 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai

A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Varga Imre mk. pv alezredes A SEVESO II. EU Irányelv magyarországi bevezetésének tapasztalatai Előzmények A jogi szabályozás helyzete Az Európai Unióval történő jogharmonizáció folyamatában a Magyar Köztársaság.

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban

Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban Árvízi, belvízi katasztrófakockázat hazánkban Az elmúlt évben, az Európai Unió többi tagállamával együtt, az egyik kiemelt feladat volt az országunkra jellemző katasztrófa-típusok kockázat-értékelésének

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV

VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV VESZÉLYES ÁRU ÉVKÖNYV 2011 MAGYARORSZÁG Készült: A Biztonsági Tanácsadók Nemzetközi Szakmai Egyesülete szakértői szerkesztésében 2012. TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezető, Tartalomjegyzék 5-16 I. JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató

A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató A képzett védelmi referensek lehetséges szerepe a lakosság jövőbeni felkészítésében Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy c. egyetemi docens igazgató Témafelvetés 1. Polgármester védelmi feladatainak segítése.

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyarország szolgálatában a biztonságért! Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1 Miért volt szükséges a megalkotása? 1999. évi LXXIV. Tv. korrekciója Polgári védelmi szervezetek működése Tűzvédelem

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés

Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés Klímaváltozás és katasztrófakockázatértékelés A SEERISK projekt tapasztalatai Székely Miklós, Horváth Anikó; BM OKF Meteorológiai Tudományos Napok, MTA Budapest, 2014. november 21. SEERISK projekt Közös

Részletesebben

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége A XXXVII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja 2012. április 24-26.

Részletesebben

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai

Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Békés megyére jellemző katasztrófavédelmi sajátosságok, feladatok, végrehajtás kérdései, a polgármester feladatai Haskó György tű. alezredes polgári védelmi főfelügyelő 2012. február 15. A hatálytalanított

Részletesebben

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék

NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék NKE Katasztrófavédelmi Intézet Iparbiztonsági Tanszék A VESZÉLYES KATONAI OBJEKTUM ÜGYINTÉZŐK KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEI Dr. Kátai-Urbán Lajos PhD. tűzoltó alezredes I. Katonai Hatósági Konferencia ÜZEMELTETÉSI

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005. év

Közhasznúsági jelentés 2005. év KÖZÉP-BUDAI ÖNKÉNTES POLGÁRI VÉDELMI EGYESÜLET Közhasznúsági jelentés 2005. év Budapest, 2006. április 10. Bakai Kristóf Péter elnök A) Számviteli beszámoló B) Költségvetési támogatás felhasználása Költségvetési

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét!

2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! 2. Ismertesse a katasztrófa elleni védelem vezetési szintenkénti szervezeti és irányítási rendszerét! - Magyarország Alaptörvénye - 2011. évi CXXVIII törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1

HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 HATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának megállapításánál ajánlott számítási módszerek alkalmazásához 1 Az állásfoglalás kiterjed a veszélyes ipari üzemek társadalmi kockázatának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató

Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Telephely vizsgálati és értékelési program Közmeghallgatás - tájékoztató Eck József projektmenedzsment igazgató MVM Paks II. Zrt. Paks, 2014. május 5. Tartalom Törvényi háttér Telephely bemutatása Telephely

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar VÉDELMI IGAZGATÁSI ALAPSZAK Az alapszak képzési célja A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik korszerű általános és szakmai ismereteik,

Részletesebben

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG

Hidrológiai helyzet. Kapolcsi Éva Fruzsina NYUDUVIZIG ÉDUVIZIG 50 éve törtt rtént Emlékülés s az 1965 ös árvíz évfordulójárara Hidrológiai helyzet Előad adók: Kapolcsi Éva Fruzsina okl. építőmérnök NYUDUVIZIG Sütheő László okl. építőmérnök ÉDUVIZIG 2015. április 14.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

Budapest, 2013. november

Budapest, 2013. november BELÜGYMINISZTER BM/14744/2013. A 2011. évi CXII. törvény 27. (5) (7) bekezdésének rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2013. november 20. MUNKAANYAG a települések katasztrófavédelmi besorolásáról,

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK

KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK TÉMAJEGYZÉK a Katasztrófavédelmi Intézet diplomamunkáinak, szakdolgozatainak és TDK dolgozatainak elkészítéséhez KATASZTRÓFAVÉDELMI MŰVELETI TANSZÉK 1. A polgári védelem kialakulása, szerepe a katasztrófavédelem

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI

RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI RADIOKATÍV SUGÁRFORRÁSOK SZÁLLÍTÁSÁNAK BIZTONSÁGI FELTÉTELEI Povázsai Sándor r. alezredes Országos Rendőr-főkapitányság Budapest, 2010. 09. 21-22. Rövid áttekintés Jogi szabályozás helyzete Engedélyezési

Részletesebben

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására

JAVASLAT. a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád Megyei Humán Fejlesztési Stratégia elfogadására NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 4. sz. napirendi pont 2-4/2016. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT a TÁMOP-7.2.1-11/K kódjelű pályázathoz kapcsolódóan a Nógrád

Részletesebben

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete

Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Fejér Megyei Szervezete Biztonság: - létbiztonság; - közbiztonság; - anyagi biztonság; - magántulajdon; A biztonság A "biztonság" szó latin megfelelője

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS HEVES MEGYEI HEVES MEGYEI POLGÁRŐR KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Heves Megyei Polgárőr Szervezetek

Részletesebben

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója

Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projekt címe: Tiszadorogmai és Tiszavalki I. (régi) szivattyútelepek rekonstrukciója Projektgazda megnevezése: Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosítószáma: ÉMOP-3.2.1/D-09-2010-0004

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében)

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A Magyar Polgári Védelmi Szövetség részvétele a PV szervezetek felkészítésében (A PV mozgalom dinamizálása projekt keretében) A polgári védelem ESZMEISÉG GENFI EGYEZMÉNYEK NATO, EU Irány elvek Ifjúság

Részletesebben

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő

Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Kárpát-medencei Önkéntes Tűzoltóságok Konferenciája Szarvas, 2015. április 18. Dr. Bérczi László tű. dandártábornok országos tűzoltósági főfelügyelő Magyarország mentő tűzvédelme Hivatásos tűzoltóság 105

Részletesebben

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz.

Jogszabályi háttér. A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. Jogszabályi háttér A HUSK/1001/2.1.2/0058 sz. A módszertani tanulmány a helyi önkormányzatok árvíz-elhárítási folyamatra való felkészülésének segítésére, tudás szintjük növelésére a vízrajzi-vízföldtani

Részletesebben

Magyarország árvízvédelmi stratégiája

Magyarország árvízvédelmi stratégiája Magyarország árvízvédelmi stratégiája Szolnok, 2015. február 03. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki Irányító Törzs LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYAR KÖZLÖNY 94. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. június 30., kedd Tartalomjegyzék 2015. évi LXXXIX. törvény A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály H-3525 Miskolc, Dózsa Gy. út 15. : 3501 Miskolc, Pf.: 18. Tel: (06-46) 502-962 Fax: (06-46) 502-963

Részletesebben

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete

Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete Németbánya Község Önkormányzatának Képviselőtestületének 11/2009.(X.27) rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni

Részletesebben

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok

A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a hatósági tapasztalatok BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Szállítmányok Főosztály A veszélyes áru szállításban érintett telephelyek résztvevői kötelezettségei, és a

Részletesebben

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait.

7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. 7. Ismertesse a logisztikai biztosítás lényegét, tartalmát, célját, időszakait, területeit, az egyes területek fő feladatait. Lényege: A logisztika az erőforrások mozgatásának és fenntartásának tervezési

Részletesebben

Magyarország szolgálatában a biztonságért. Biztonság az, amivé tesszük! -2-

Magyarország szolgálatában a biztonságért. Biztonság az, amivé tesszük! -2- A veszélyes áruk száll llítása és s a közlekedk zlekedésbiztonság Kozma Sándor tű. alezredes főosztályvezető BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztály Változások és tervek a veszélyes áruk szállításának

Részletesebben

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Ma Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Vonatkozó előírások I. 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók 1 Ajak 3.500,- 2,0 2 Anarcs 1,4 3 Apagy 8.000.- 1,5 100,- 4 Aranyosapáti 3.000.- 1,5 500,- 5 Baktalórántháza 250.- Ft/m2 500,- 1,2

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon

Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Az INSPIRE direktíva bevezetésének jelenlegi helyzete Magyarországon Bozó Pál - Mikus Dezső Dr. Takács András Attila kif@mail.kvvm.hu INSPIRE mért szükséges Tengerparti erózió Árvizek Tengerszint változási

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Elõzetes kockázatbecslés

Elõzetes kockázatbecslés M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 78. szám 16999 A Kormány 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelete a vizek többletébõl eredõ kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek,

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE EGYÜTTMŰKÖDÉSE A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEIVEL

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE EGYÜTTMŰKÖDÉSE A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEIVEL VIII. Évfolyam 1. szám - 2013. március Kozák Attila kozaka24@gmail.com SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE EGYÜTTMŰKÖDÉSE A SZOMSZÉDOS ORSZÁGOK KATASZTRÓFAVÉDELMI SZERVEZETEIVEL Absztrakt Magyarország katasztrófavédelmi

Részletesebben

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA

KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA A TESTNEVELÉSI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI SZABÁLYZATA Jóváhagyta a Testnevelési Egyetem Szenátusa 47/2015. sz. határozatával BUDAPEST 2015. 1 Tartalom Preambulum... 3 A Szabályzat célja, hatálya... 4 A

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében

Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Az elosztott villamos energia termelés szerepe a természeti katasztrófákkal szembeni rugalmas ellenálló képesség növelésében Prof. Dr. Krómer István Óbudai Egyetem Intelligens Energia Ellátó Rendszerek

Részletesebben

2008 évi jegyárak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

2008 évi jegyárak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2008 évi jegyárak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Szerzõ Villantó Magazin 2008. március 02. Utolsó frissítés 2008. március 02. Horgász Magazin - horgász hírek A vízkezelõ horgász egyesületek jegy árai

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

Tisztelt Dobossy Gáborné!

Tisztelt Dobossy Gáborné! Tárgy: Csapadékvíz gyűjtő árok átépítése a Madár-forrásnál Tisztelt! Az AQARIUS Bt. Felújítási tanulmánytervet készített az 1-es út melletti iparterületektől a Füzes-patakig tartó csapadékvíz elvezető

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám MAGYAR KÖZLÖNY 122. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2014. szeptember 5., péntek Tartalomjegyzék 228/2014. (IX. 5.) Korm. rendelet A közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.)

Részletesebben

Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz

Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz Az OMIT helye, szerepe a vízkárelhárítás során, tevékenységének kapcsolódása a KKB NVK hoz Láng István Megbízott OMIT Törzsvezető Vízkárelhárítási Főosztályvezető Országos Főigazgatóság A vízügyi szolgálat

Részletesebben

A Seveso II. EU Irányelv 2009. évi végrehajtása

A Seveso II. EU Irányelv 2009. évi végrehajtása A Seveso II. EU Irányelv 9. évi végrehajtása I. Bevezető A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló jogi szabályozás (továbbiakban: szabályozás) végrehajtásának

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben