A HALLGATÓI ÉLET SZÍNTEREI: AZ EGYETEMI ÉPÜLETEK

Átírás

1 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K A HALLGATÓI ÉLET SZÍNTEREI: AZ EGYETEMI ÉPÜLETEK A magyar felsőoktatás alulfinanszírozottságának leglátványosabb következménye, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben egyre aggasztóbbá vált az egyetemi épületek állapota. A felsőoktatás teljesítménye és a hallgatóknak nyújtott szolgáltatások szempontjából természetesen az egyetemek elsősorban az oktatás, a tudásátadás ei, végeredményben pedig a karrierépítés fontos kiindulópontjai. Fizikai valóságukban azonban a hallgatói élet hétköznapjainak is meghatározó színterei. Ezért felmérésünkben többoldalú áttekintést készítettünk arról is, miként vélekednek minderről a hallgatók. Méltányos-e azonban ezeket a véleményeket egymással összehasonlítani? Hiszen az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése, az állagmegóvás és javítás olyan költségekkel járó vállalkozás, ami ma Magyarországon nyilvánvalóan meghaladja az egyetemek saját döntési, gazdálkodási kompetenciáját. Így az infrastrukturális helyzet első közelítésben nem az t minősíti, hanem a történeti adottságok és kormányzati döntések függvénye. Az is magától értetődik, hogy az egyes ek presztízsét elsősorban nem az oktatási és más funkciójú épületek állapota, esztétikai megjelenése határozza meg. Hallgatói szempontú vizsgálatunk azonban nem tekinthet el annak feltárásától, hogy maguk az épületek használói hogyan érzik magukat az adott egyetem épületeiben, mindamellett, hogy tudjuk: ez sokféle, s általában csak kisebb részben i kompetenciába vagy felelősségi körbe tartozó tényező eredőjeként alakul ki. A diákok közérzetét, az ekhez való viszonyát, a szervezet gazdasági pozícióiról és menedzseléséről alkotott véleményüket nagyban befolyásolja, hogy omladoznak-e az épületek falai, mállik-e a vakolat, mennyire kulturált, ízléses a külső és belső megjelenése az egyetemnek. Véleményeik egyébként markánsak, ami azt jelzi, hogy olyan kérdésről van szó, amely a hallgatókat is foglalkoztatja. Azért is tanulságos ennek a szempontnak a vizsgálata, mert kutatásunkból kiderült, hogy a diákok épület-infrastruktúrával kapcsolatos vélekedései csak részben negatívak annyira, mint a közkeletű leírások! Elmondható, hogy általában a vélemények nem egyértelműen elmarasztalóak, összességében közepes fölé osztályozzák az egyetemeket. Az épületek állapotát például a hallgatók majdnem fele (46,1%) jónak vagy nagyon jónak tartja. Ezzel összefüggésben az egyetemek esztétikai megjelenésére, küllemére is viszonylag sokan (58,5%) adnak pozitív értékelést (4-es vagy 5-ös osztályzatot). Az oktatás helyszíneinek megközelíthetőségét pedig kifejezetten jónak ítéli a többség (79,4%), 142 E g y e t e m e k m é r l e g e n

2 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k ami nyilvánvalóan az egyetemi épületek központi elhelyezkedésével van összefüggésben (természetesen ez alól vannak kivételek, ami a véleménynyilvánítók egy kisebb részének 8,4% kritikus válaszaiból is érzékelhető). Ahol igazán egyértelműen markáns negatív kép rajzolódik ki, az a kollégiumok állapota. Ennél a kérdésnél a közepesnél is valamivel gyengébb átlagosztályzattal találkozunk. Az összes megkérdezett egynegyede (25,9%) kifejezetten elégedetlen, de kb. ugyanennyien (23,5%) vannak a pozitívan vélekedők is (a megkérdezettek egynegyede nem lévén közvetlen élménye a kollégiumokról nem tudott válaszolni erre a kérdésre). Mindenesetre az egyetemi infrastruktúrával kapcsolatos válaszok értelmezésénél figyelembe kell vennünk, hogy a megkérdezettek értékelései, viszonylagos elégedettsége mögött feltehetőleg a realitásokkal (a felsőoktatás, illetve az ország helyzete, lehetőségei) való előzetes számvetés is meghúzódik. Az is fontos tényező lehet az általános vélekedések vártnál kedvezőbb arányában, hogy a jelentős egyetemi épületberuházások (Debreceni Egyetem, ELTE Lágymányos, Pázmány Péter Katolikus Egyeteme) eredményeit igen elismerően értékelik a hallgatók ami az elemzés átlagaiban pozitív eredménnyel jár ugyan, azonban a felújításra, bővítésre váró ek szempontjából természetesen semmit sem jelent. Elégedettség az i épületekkel (1-től 5-ig skálán mért átlagérték) 5 4 4,15 3 3,35 2,94 3, épületek állapota épületek megközelíthetôsége kollégium színvonala épületek külleme Különbségek a felső- és az alsóbb éves évfolyamok hallgatóinak véleményében A vélemények elemzése során kézenfekvő megoszlásként itt is megvizsgáltuk a korosztályi bontást. A csak egy-két éve egyetemre járók, illetve a már végzős, diplomaszerzés előtt álló hallgatók között ebből a szempontból nem találunk a korábbihoz hasonló különbségeket. Az egyetemi épületek állapotát valamivel kritikusabban ítélik meg ugyan az idősebbek (egynegyedük fogalmaz meg elégedetlenséget e téren), de az ek külleme kapcsán már nem találunk eltérést az egyes évfolyamra járók véleménye között. Láthatjuk tehát, hogy az eltérő megítélések mögött nem az húzódik meg okként, hogy E g y e t e m e k m é r l e g e n 14 3

3 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K valaki mindössze egy éve vagy már hosszabb ideje jár az be, és nem is valamifajta korosztályi különbség okozza az véleményeltéréseket, hanem az az oka az eltérő válaszoknak, hogy melyik szakterülethez tartozik az adott hallgatója, illetve, hogy hol, melyik településen folytatja egyetemi tanulmányait. Különböző állapotú épületek a fővárosban és a vidéki településeken Az egyetemek épületei kiemelt jelentőségű közként hozzátartoznak a városképhez, gyakran meghatározó elemei egy-egy vidéki település vagy budapesti városrész sajátos arculatának. Az egyes településeken tanuló hallgatók véleményét ezért ebből a szempontból is érdemes értékelni. A diákok azonban mind Budapesten, mind a megyeszékhelyeken hasonlóan vélekednek az ek állapotáról, vagyis a megkérdezettek közel fele pozitívan nyilatkozik, és kevesebb mint egynegyedük ad csak kifejezetten negatív értékelést, a kisebb városokban valamivel rosszabb a helyzet, ahol kicsit több (26,3%) az elégedetlenek aránya. Az épületek küllemével, esztétikai megjelenésével kapcsolatos vélemények között sincs érdemi eltérés, bár ebből a szempontból a megyeszékhelyeken az átlagosnál valamivel rosszabbak a vélemények, jóllehet a hallgatók többsége ezekben a nagyobb városokban is inkább pozitív értékelést adott (53,5%). A kollégiumok színvonalát illetően sem találunk komoly különbséget a különböző településen működő egyetemi ek hallgatóinak vélekedése között ami ebben az esetben viszont azt jelenti, hogy mindenütt igen kritikusak a jellemzések. Érdekesség, hogy ez utóbbi vonatkozásban viszont éppen a kisebb városokban tanuló diákok elégedettebbek valamivel, hiszen egyedül náluk jobb közepesnél az átlagosztályzat. Mindezekből az eredményekből azonban jól látható, hogy lényeges különbség nincs a fővárosban, a megyeszékhelyeken vagy a kisebb városokban található i épületek állapotának megítélését illetően. Külön kérdéskört jelent az ek megközelíthetősége. Ezt ugyan mind a három településtípus esetében jónak ítélik a hallgatók, ám lényeges eltérés, hogy ebből a szempontból a fővárosban tanulók sokkal elégedettebbek. Míg Budapesten a válaszadók nagy többsége (85,1%) elégedett, addig a kisebb városok hallgatóinak már csak alig több mint a fele (51,6%) tartja jónak az egyetemhez való eljutás lehetőségét. Ezeknek az eredményeknek az értelmezése mindenesetre nem teljesen egyértelmű, hiszen a válaszokban egyszerre lehetnek jelen az adott településen belül és az adott településre történő eljutás (nem a városban lakó, bejáró diákok) szempontjai. Ezt a megfontolást erősíti az az eredmény is, hogy például a vidéki ekbe járó, ám állandó fővárosi lakóhellyel rendelkező hallgatók (többségükben tehát kollégisták vagy albérlők) egyértelműen negatívabban vélekednek ük megközelíthetőségéről, mint az adott városban lakó társaik E g y e t e m e k m é r l e g e n

4 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k Eltérő infrastrukturális adottságok az egyes szakterületeken Lényeges különbségek mutathatók ki ugyanakkor a szakterületek szerint. Ennek a kérdésfeltevésnek azért is van létjogosultsága, mert Magyarországon viszonylag kevés campus jellegű, összefüggő épületegyüttessel rendelkező egyetem működik, így egy különböző karai többnyire más-más épületekben, olykor egymástól távol találhatóak. Az épületkomplexumok összegyetemi szintű értékelését tovább nehezítenék az utóbbi évek integrációs folyamatainak azon következményei, hogy más településeken lévő felsőoktatási ek kerültek ugyanazon egyetem keretei közé. A legjobb értékelést a természettudományi karokon tanulók adták: a válaszadók több mint kétharmada (67,8%) alapvetően elégedettnek tűnik. Az orvosi és a műszaki egyetemek hallgatói a legelégedetlenebbek az ük épületeinek állapotával, közöttük egyértelmű kisebbségben (24,2%, illetve 32,5%) vannak a pozitívan vélekedők. Az esztétikai megjelenés vonatkozásában hasonló eredményekkel találkozunk, azzal a különbséggel, hogy itt a műszaki egyetemisták már nem bizonyulnak annyira kritikusnak. Az egyetemek megközelíthetősége szempontjából általában nincs különbség az egyes szakterületeken tanulók vélekedései között, mindössze az agráros hallgatók bizonyulnak elégedetlenebbnek az átlagosnál (bár a többség itt is 71,0% pozitív értékelést adott). Ez feltehetőleg azzal lehet összefüggésben, hogy az agrártudományi ek jelentős része vidéki városban működik, és a válaszokban magára az adott településre való eljutás nehézségei is megjelennek. (A kollégiumokkal kapcsolatos értékelések képzési szakterület szerinti összehasonlítása nem tűnik relevánsnak, mivel a diákszállások nem feltétlenül karok, képzési szakterületek szerint szerveződnek, vagyis egy kollégiumban különböző karok olykor különböző egyetemek hallgatói laknak.) E g y e t e m e k m é r l e g e n 145

5 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K Az egyetemi épületek állapota alapján a tíz legjobb értékelést kapott összesített listája felsőoktatási Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar (PTE-ÁJK) Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar (DE-KTK) elégedettség az épület állapotával (esztétikai megjelenésével) 4,62 (4,15) 4,59 (4,66) 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE-TTK) 4,54 (4,20) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar, Piliscsaba (PPKE-BTK) Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar, Budapest (PPKE-JÁK) 4,27 (4,44) 4,24 (4,24) 6. Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar (KE-ÁTK) 4,02 (4,15) 7. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar (PTE-KTK) 3,94 (4,05) Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar (PTE-TTK) Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (DE-ÁJK, a felmérés idején DE-JÁTI) Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (PTE-BTK) 3,83 (4,04) 3,80 (3,49) 3,78 (4,13) A fent jelzett általános képen, összefüggéseken túl a hallgatók, illetve az választás előtt álló fiatalok számára valószínűleg fontosabb információt jelent, ha az azonos szakterületek különböző eit hasonlítjuk össze. A részletes, i szintű hallgatói vélemények elemzésének egyik fontos tapasztalata, hogy az egyetemi épületek általános infrastruktúráját valóban érdemes több szempontból is vizsgálni, hiszen a diákok igen árnyalt képet festenek saját egyetemükről. Különbözőképpen ítélik meg annak műszaki állapotát-állagát, esztétikai megjelenését, és egyértelműen kritikusabbak a kollégiumi épületeket illetően. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a műszaki állapotról szinte mindig negatívabban vélekednek, mint a küllemről, az épü E g y e t e m e k m é r l e g e n

6 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k letek eredeti szépségéről ez az állásfoglalás is azt mutatja, hogy a magyarországi egyetemek épületeinek többségének az állagmegóvása az igazi probléma. Az is nyilvánvaló továbbá, hogy az osztályzatok csak részben tartanak objektív tükröt az ek elé, hiszen a véleményekben a különböző szakterületeken tanuló diákok eltérő elvárásrendszere, szemlélete is megmutatkozik. Ezt erősítik azok az eredmények is, melyek szerint egyazon egyetem különböző karain az ott tanulók álláspontja sokszor akkor is szignifikáns eltérést mutat, ha gyakorlatilag ugyanazt az infrastruktúrát használják. Ezért árnyaltabb kép rajzolható, ha a diákokat arra is megkérjük, hogy ne csak önmagában értékeljék az egyetemet, hanem saját szakterületükön belül más ekkel tegyék meg az összehasonlítást erre azonban feltehetőleg információhiány miatt ritkán vagy egyáltalán nem vállalkoztak volna a hallgatók. E g y e t e m e k m é r l e g e n 147

7 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK Ha részletesebben elemezzük a bölcsészkarok épületeivel kapcsolatos véleményeket, akkor nem csak az egyes ek közötti különbségek tűnnek fel, hanem feltűnő ugyanazon ek olykor rendkívül ellentmondásos megítélése. Először is érdemes felhívni a figyelmet arra az érdekes eredményre, hogy a legjobb, illetve a legrosszabb értékelést egyaránt egyházi ek kapták. A pozitív példát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenti, a legrosszabb épületmutatókkal a Károli Gáspár Református Egyetem rendelkezik legalábbis a hallgatók szerint. Az oktatási és kollégiumi épületek állapotáról, illetve külleméről mindkét ben egységes kép alakult ki (egységesen jó és egységesen rossz), ám ettől mindkét karon jelentősen eltér az megközelíthetőségének megítélése. A katolikus egyetem bölcsészkarának épületeivel való elégedettség oka magától értetődik: a kar alapítása a magyar felsőoktatás egyik leginvenciózusabb egyetemi épületberuházását jelentette Piliscsabán. Az megközelíthetőségével viszont nagyon elégedetlenek a megkérdezettek (nyilvánvaló, hogy itt is valójában a településre történő eljutási nehézségekre gondolnak a hallgatók). És az sem véletlen, hogy a vizsgálatba kerülő összes ben negatívan értékelt kollégiumi színvonallal itt nem annyira elégedetlenek. A budapesti református egyetem bölcsészkarának megítélését viszont éppen ellentétes vélemények jellemzik, hiszen az épület állapotával való elégedetlenség mellett itt volt a legpozitívabb az megközelítéséről való hallgatói vélekedés. A katolikus egyetemen kívül a pécsi, a debreceni és a budapesti bölcsészkar épületeinek állapotát tartják viszonylag elfogadhatónak a diákok. Érdemes külön is megemlíteni a pécsi egyetem bölcsészkarát, amelyet nagyon hasonlóan értékelnek a hallgatók, mint a Pázmányt : az épületek állapotának, esztétikai megjelenésének pozitív megítélése mellett itt is komoly kritikát kapott az megközelíthetősége. Felvetődik a kérdés, hogy mi történik akkor, ha a vizsgált szempontok közül kissé kilógó i megközelíthetőséget nem vesszük figyelembe az értékeléskor. Nos, ebben az esetben is ugyanazt az összképet kapjuk E g y e t e m e k m é r l e g e n

8 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények Összesítés épületeinek állapota megközelíthetősége kollégium színvonala külleme R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték PPKE-BTK 1 1 4,27 7 2,88 1 3,61 1 4,44 PTE-BTK 2 2 3,78 5 3,95 3 2,86 2 4,13 DE-BTK 3 3 3,62 6 3,94 2 3,08 3 4,08 ELTE-BTK 4 4 3,37 2 4,58 6 2,63 4 3,61 ME-BTK 5 5 2,87 3 4,19 5 2,64 5 2,83 SZTE-BTK 6 7 2,39 4 4,10 4 2,83 5 2,83 KRE-BTK 7 6 2,75 1 4,72 7 2,53 7 2,65 E g y e t e m e k m é r l e g e n 149

9 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAROK Az egyetemi szférán belül a kutatási eredményeink szerint a természettudományi képzésben részt vevő hallgatók vélekednek legpozitívabban oktatási ük állapotáról. A szakterületen belül azonban itt sem egységes a kép, hiszen jelentős különbségek vannak az egyes ek, illetve a különböző szempontok mentén megfogalmazódó hallgatói vélemények között. Az egyik legellentmondásosabb megítélést az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának diákjai adták. A kar lágymányosi épülete az utóbbi évtized egyik legnagyobb volumenű hazai felsőoktatási beruházása volt. Az épületét messze a legjobb minőségűnek ítélik a hallgatók a természettudományi karok között, de a többi szakterület egyetemi épületeivel összehasonlítva is itt kapjuk a legpozitívabb értékelést (4,54). A hallgatók több mint fele egészen kiválónak tartja a létesítmény állapotát. Nagyfokú elégedettség tapasztalható az küllemével kapcsolatban (4,20), ám érdekesség, hogy a többi szakterületen megfigyelt általános tendenciával szemben itt gyengébb minősítést kapott az épület esztétikai megjelenése, mint műszaki állapota. Nyilvánvaló, hogy a lágymányosi épületegyüttes küllemének megítélése megosztja a hallgatóságot. A szakterület többi éhez képest azonban a megközelíthetőség közel sem számít annyira jónak: a válaszokból egyértelmű, hogy a pesti Belváros után a diákok számára kiesik az egyetem jelenlegi helye (bár az eredmények alapján komoly elégedetlenségről ebben az esetben sem beszélhetünk). Talán még ellentmondásosabb kép alakult ki a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karáról. Az megközelíthetőségével való elégedettség nem meglepetés, hiszen az egyetem többi karán is hasonlóan pozitívan vélekednek a diákok. A kollégium színvonalával azonban az összes szakterületet is figyelembe véve kevés helyen ilyen pozitívak a vélemények. Másik oldalról nézve viszont a szegedi központi kari épületek állaga és esztétikai megjelenése a legrosszabb osztályzatokat kapta a természettudományi szakterületen. A pécsi természettudományi karról alkotott vélekedések sem lényegesen rosszabbak az előző ekénél, de a kollégiumi épületek feltűnően gyenge megítélése jelentősen ront az összképen. A vizsgált felsőoktatási ekkel összehasonlítva tulajdonképpen a debreceni TTK épületeiről sem vélekednek igazán negatívan a diákok, mindez csak a kevésbé jó minősítéshez elegendő az ebből a szempontból szerencsésnek tűnő szakterületen E g y e t e m e k m é r l e g e n

10 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények Összesítés épületeinek állapota megközelíthetősége kollégium színvonala külleme R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték ELTE-TTK 1 1 4,54 4 3,93 3 2,75 1 4,20 SZTE-TTK 2 4 3,02 1 4,39 1 3,65 4 3,14 PTE-TTK 3 2 3,83 2 4,34 4 2,62 2 4,04 DE-TTK 4 3 3,68 3 4,22 2 2,95 3 3,98 E g y e t e m e k m é r l e g e n 151

11 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K MŰSZAKI KAROK A hazai egyetemi műszaki képzés infrastrukturális jellegzetessége, hogy néhány nagy egyetemi központban, koncentráltan, egy meghatározott területen és jórészt összefüggő épületkomplexumokban folyik az oktatás. Az épületek értékelése során ezért nem tartottuk célszerűnek, hogy karonként vizsgáljuk a hallgatók értékelését. Ezt az előzetes döntésünket a kutatási eredmények is alátámasztották, hiszen alapvetően ugyanazokkal a vélekedésekkel találkoztunk egy adott egyetem különböző karain. Összességében ugyan a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem megítélése tűnik a legjobbnak, ám két igen fontos kérdésben már közel sem ennyire jó a hallgatók véleménye. Az egyetem épületeinek esztétikai megjelenésével ugyan viszonylag elégedettek (3,82) a diákok, ám azok műszaki állapotával-állagával már jóval kevésbé (3,03). Ez utóbbihoz hasonlóan elégedetlenség tapasztalható a kollégiumok színvonalával kapcsolatban is (2,90). Az példáján keresztül jól bemutatható a hazai felsőoktatás sajátossága: sok helyütt eredetileg szép, patinás, ám rendkívül rossz műszaki állapotú épületekben zajlik az oktatás. Végül érdemes megemlíteni, hogy a BME különböző műszaki karai esetében nagyon hasonló hallgatói véleményekkel találkozhatunk, kivéve a vegyészmérnöki kart, ahol a kollégium színvonalával igencsak meg voltak elégedve a hallgatók. A Miskolci Egyetem három műszaki karán összességében a fővárosi karokhoz hasonló az elégedettség, ám azon belül több eltérés is látszik. Ugyanis itt fordított a helyzet: az épületeinek műszaki állapotával valamelyest elégedettebbek a diákok (3,30), ám annak küllemét, esztétikai megjelenését nem tartják sokkal jobbnak (3,44). A Veszprémi Egyetemen a hallgatók nagyon rossznak ítélik az oktatási épületek műszaki állapotát (2,89) és esztétikai megjelenését (2,95) ez utóbbiban valószínűleg nagy szerepet játszik az a régebbi építészeti irányzat, amely az ezerkilencszázötvenes évektől kezdődően jó ideig meghatározta a veszprémi középítkezéseket is. Ugyanakkor viszonylag nagyfokú elégedettség tapasztalható a kollégium színvonalával kapcsolatban (3,67). Mindezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a többi szakterülettel összehasonlítva rosszabb értékeket kaptak hallgatóiktól a műszaki karok, azonban igazából nehéz lenne egyértelmű különbségeket találni az ek között, mivel mindegyik egyetemnek meglehetősen vegyes a megítélése egyedül az épületek megközelíthetőségével elégedettek egységesen a diákok. 152 E g y e t e m e k m é r l e g e n

12 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények Összesítés épületeinek állapota megközelíthetősége kollégium színvonala külleme R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték BME (műszaki karok) 1 2 3,03 1 4,38 3 2,90 1 3,82 ME (műszaki karok) 2 1 3,30 2 3,94 2 2,91 2 3,44 VE (műszaki kar) 3 3 2,89 3 3,85 1 3,67 3 2,95 E g y e t e m e k m é r l e g e n 15 3

13 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAROK Minden szakterületet figyelembe véve az általános orvostudományi képzésben részt vevő hallgatók vélekednek legrosszabbul i épületeik állapotáról. Az objektív adottságokon kívül ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy a rossz infrastrukturális környezet valószínűleg az orvosi képzés során kelti a legabszurdabb érzéseket a diákokban, hiszen a tisztasággal, higiéniával kapcsolatos szakmai elvárásokkal ellentétben nagyon ellentmondásos helyzeteket okozhat egy leromlott épületben tanulni az egészségügyi ellátás minimális szakmai és infrastrukturális feltételeiről. A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának azonban sokkal jobb a megítélése, mint a többi orvosi karnak. A cívis város oktatási ében azonban nem csak az egészségügyi szakterületen jobbak lényegesen a vélemények, mint a többi nél. Általában elmondható az egész egyetemről, hogy jobbak az átlagosnál a diákok elégedettségi mutatói, mint a vizsgálatba került összes többi egyetem bármelyik szakterületén. Különösen a kollégium állapotának megítélését érdemes kiemelni, amelyre ugyan az értékelés során csak egy hármas fölét adtak a válaszadók, ám ennél az értéknél a hazai felsőoktatási ek közül csak kevés kapott magasabb pontszámot. A karról alkotott pozitív kép erősödésében nagy szerepe lehet annak a jelentős beruházásnak, amit az Egészségtudományi Centrum valósít meg. A debreceni egyetem orvosi karán kívül a többi esetében általános a hallgatói elégedetlenség, ez alól egyedül a megközelíthetőség szempontját illetően találunk kivételeket, de ezt is legfeljebb csak éppen elfogadhatónak tartják. Az épületek állapotát az orvosi egyetemisták annyira rossznak ítélik mindenhol (2,57 2,80), hogy még a kollégiumokat is jobbra értékelték, holott ezeket a többi kari épülethez képest is nagyon rossz színvonalúnak tartják a diákok. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának negatív megítélése például azért feltűnő, mert az egyetem többi karán viszonylag elégedettek a hallgatók az i infrastruktúrával. A legnagyobb hagyományokkal rendelkező Semmelweis Egyetem diákjai a vizsgálatba került összes közül a legelégedetlenebbek az épületek állapotával. Egyébként jórészt az itt tapasztalt lesújtó véleményeknek köszönhető, hogy átlagban az orvostudományi szakterületen a legrosszabb az épületek értékelése, hiszen a hallgatói létszámok arányát tekintve a pesti medikák és medikusok véleménye döntő ezen a szakterületen E g y e t e m e k m é r l e g e n

14 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények Összesítés épületeinek állapota megközelíthetősége kollégium színvonala külleme R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték DE-ÁOK 1 1 3,55 4 3,94 1 3,39 1 3,68 SZTE-ÁOK 2 2 2,80 1 4,46 4 2,76 2 3,20 PTE-ÁOK 3 3 2,60 2 4,38 2 2,85 4 2,33 SE-ÁOK 4 4 2,57 3 4,09 2 2,85 3 2,81 E g y e t e m e k m é r l e g e n 155

15 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AGRÁRTUDOMÁNYI KAROK A legváltozatosabb i képpel az agrártudományi képzésben részt vevő ek esetében találkozunk. Az összesített lista alapján a legjobb értékelést a fővárosi állatorvos-tudományi kar hallgatói fogalmazzák meg, azonban ez sem jelenti azt, hogy túlságosan elégedettek lennének a diákok az oktatási állapotával. A gödöllői Szent István Egyetemhez (SZIE) tartozó, ám hosszú ideig önálló felsőoktatási ként működő budapesti állatorvosi egyetem oktatási épületeinek minősége azonban csak az agrárterületen számít viszonylag jónak, hiszen az ezzel kapcsolatos hallgatói elégedettség (3,19 és 3,88) összességében nem emelkedik az átlag fölé. Az összes szakterület eihez képest valójában csak a kollégium színvonala kap jobb értékelést (3,64). A SZIE-vel kapcsolatos további érdekesség az, hogy az egyetemnek a felmérésben szereplő másik mezőgazdasági kara (Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar) egyértelműen a kritikusabban értékelt karok közé tartozik. A már második éve a BCE (korábban BKÁE) keretei között működő, az állatorvos-tudományi egyetemhez hasonlóan hosszú évtizedekig önálló Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem részeként funkcionáló Tájépítészeti-, Védelmi és Fejlesztési Kar minden szempontból, ha nem is kiemelkedő, de viszonylag jó értékelést kapott a hallgatóktól. Az oktatási és kollégiumi épületek állapotát tekintve ennek az nek a hallgatói a második legelégedettebb csoportot alkotják a szakterületen. Ha szigorúan csak az oktatási épületek állapotát, esztétikai megjelenését vizsgálnánk, akkor viszont egyértelműen a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara bizonyulna a legpozitívabb értékelésben részesülő agrárnek, de a többi szakterület eivel is kiállja az összehasonlítást. A hallgatók igen elégedettek mind az i épületek állapotával, mind ezek esztétikai megjelenésével kapcsolatban (4,02, illetve 4,15) ami a kaposvári épületberuházások pozitív visszaigazolását jelenti. A Debreceni Egyetem többi szervezeti egységéhez hasonlóan az agrárképzést folytató Mezőgazdaságtudományi Karról is viszonylag jó véleménnyel vannak a hallgatók. Az épületek állapotát tekintve itt a második legnagyobb a nagyrészt vagy teljesen elégedettek aránya. Érdemes még megemlíteni a nagy hagyományokkal rendelkező, Keszthelyen működő, jelenleg a Veszprémi Egyetemhez tartozó Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kart, amelyet minden szempontból nagyjából hasonlóan értékelnek az odajáró diákok. Az megközelítésével azonban az átlaghoz képest lényegesen elégedetlenebbek a megkérdezettek (3,19), ebben elsősorban a más településen élők kritikája fogalmazódik meg. Végül a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni és mosonmagyaróvári eire érdemes felhívni a figyelmet. A többi agrártudományi karhoz hasonlóan sokáig önállóan működő Soproni Egyetem erdőmérnöki, faipari valamint élelmiszer-és mezőgazdaság-tudományi karainak épületei nem csak saját szakterületükön belül viszonyítva, hanem más egyetemekhez képest is nagyon rossz értékelést kaptak a diákoktól. Egyedül a mosonmagyaróvári NYME-MÉK oktatási célra használt épületeinek állapotával kritikusak kevésbé a diákok, de ez is csak viszonylagos, hiszen a többi szakterület eihez képest az elégedetlenség igen magasnak számít (2,73) E g y e t e m e k m é r l e g e n

16 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények Összesítés épületeinek állapota megközelíthetősége kollégium színvonala külleme R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték SZIE-ÁOTK 1 3 3,19 4 4,09 1 3,64 2 3,88 BCE-TÁJK 2 4 3,15 3 4,18 2 3,28 4 3,69 KE-ÁTK 3 1 4,02 9 3,64 3 3,18 1 4,15 DE-MTK 4 2 3,37 7 4,01 8 2,77 5 3,59 BCE-KERTK 5 9 2,47 1 4,56 5 3,08 8 3,13 VE-GMK 6 5 3, ,19 4 3,17 6 3,42 NYME-EMK 7 7 2,70 6 4, ,44 3 3,82 SZIE-MKK ,26 2 4,46 6 3, ,59 BCE-ÉTK ,35 4 4,09 7 2, ,95 NYME-FMK ,64 8 3, ,62 7 3,32 NYME-MÉK , ,28 9 2,70 9 3,12 E g y e t e m e k m é r l e g e n 15 7

17 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K JOGTUDOMÁNYI KAROK A jogászképzésben részt vevő hallgatók közül sokan új alapítású ben tanulnak, ezért az épületek állagával kapcsolatban az elégedettebbek közé tartoznak, a felmérés során néhány egyetem igen pozitív értékelést kapott. Érdemes ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy egy-egy megítélésében általában komoly eltérések vannak aszerint, hogy az i infrastruktúra mely szempontjai alapján vizsgáljuk meg a hallgatói vélekedéseket. Az összesített listát áttekintve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara kapta a legjobb értékelést hallgatóitól. Külön ki kell emelni, hogy az oktatási épületek állagára-állapotára vonatkozó elégedettség mellett az esztétikai megjelenését is magasra értékelték (4,24). A kollégium színvonalával kapcsolatban azonban már nem általánosak a pozitív vélekedések (3,00). Az oktatási célra használt épületekkel nem csak a jogászok között, hanem minden más szakterületet is figyelembe véve a pécsi jogi kar hallgatói bizonyultak a legelégedettebbnek (4,62). Érdemes még megemlíteni, hogy a pécsi épületének esztétikai megjelenése komoly elismerést vált ki az odajárók részéről. Nagyon nagy kontrasztot jelent ugyanakkor az, hogy a diákok itt erőteljes kritikával illetik a kollégium színvonalát (2,52). Az egyes diákszálláshelyek állapotáról igen szélsőséges véleményeket fogalmaznak meg a különböző ek joghallgatói. Amíg például más szempontok alapján viszonylag jó véleményeket kapunk a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karáról, addig a kollégiumával nagyon nagymértékben elégedetlenek a diákok (2,69). A diákszállások tekintetében az átlaghoz képest jobbnak értékelik a joghallgatók a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem jogi karának i lehetőségeit. A kollégium színvonalával egyébként a Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának diákjai a leginkább elégedetlenek (2,04). Végül az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról érdemes néhány szót ejteni. A táblázatból látható, hogy a jelentkezési statisztikák alapján legnépszerűbb jogi kar oktatási épületeinek és kollégiumának állapotát a megkérdezettek nagyon rossznak tartják (2,91, illetve 2,49). Az épület küllemével azonban nincs sok problémájuk a fővárosi joghallgatóknak (3,43), a Budapest belvárosában található megközelíthetőségét pedig kifejezetten jónak ítélik (4,35) E g y e t e m e k m é r l e g e n

18 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények Összesítés épületeinek állapota megközelíthetősége kollégium színvonala külleme R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték PPKE-JÁK 1 2 4,24 1 4,54 3 3,00 1 4,24 PTE-ÁJK 2 1 4,62 4 4,34 6 2,52 2 4,15 KRE-ÁJK 3 4 3,63 7 3,81 1 3,41 4 3,72 DE-ÁJK 4 3 3,80 6 3,84 2 3,35 5 3,49 SZTE-ÁJK 5 6 3,26 2 4,50 5 2,69 3 3,75 ME-ÁJK 6 7 3,23 5 3,92 4 2,98 7 3,25 ELTE-ÁJK 7 8 2,91 3 4,35 7 2,49 6 3,43 SZE-JGK 8 5 3,58 8 3,46 8 2,04 8 2,92 E g y e t e m e k m é r l e g e n 159

19 Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAROK A közgazdaságtudományi képzés területén a nagy hagyományokkal rendelkező egyetemek mellett néhány újabb, a képzési profilját az elmúlt években kialakító és még jelenleg is formálódó található. Az itt működő épületek megítélése az átlagosnál valamivel jobb, ám ha minden vizsgált szempontot figyelembe veszünk, akkor a többi szakterülethez hasonlóan még a pozitívabb értékelésben részesülő karok esetében is ellentmondásos kép rajzolódik ki. A legtöbb nappali tagozatos hallgatóval rendelkező Budapesti Corvinus Egyetem (korábban BKÁE) például egyetlen részkérdésben sem kapta a legjobb minősítést, ám egységesen pozitív mutatói miatt összességében mégis itt tűnnek a legelégedettebbnek a diákok. A fővárosi közgázosok nagyon kedvezőnek ítélik az épület esztétikai (4,21) megjelenését, és az átlaghoz képest viszonylag elégedettek a kollégium színvonalával is (bár ez a viszonylagos elégedettség is mindössze alig jobb, mint 3,06-os átlagértéket jelent). Az megközelítését pedig egészen kiválónak tartják a hallgatók (4,27). A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán tanulók az oktatási célra használt ingatlanok állapotával nagyon elégedettek (4,59), olyannyira, hogy a minden szakterületet figyelembe vevő abszolút i összehasonlításban is csak egyetlen egy esetében találkozhatunk ennél jobb elégedettségi mutatóval. Ennél még kedvezőbb az épületek esztétikai megjelenésére adott magas osztályzat (4,66). Ezzel szemben és ez a másik véglet a kollégium színvonalával még az átlagosnál is elégedetlenebbek a megkérdezett hallgatók. A Szegedi Egyetem Gazdaságtudományi Karán viszont éppen ellentétes tapasztalatokról számoltak be a diákok: az épületeinek állapotával, megjelenésével az átlagosnál alig elégedettebb hallgatók meglehetősen negatívan vélekednek az oktatási helyszínekről (3,50, illetve 3,34), miközben a kollégium színvonalával más egyetemi karokhoz mérten (beleértve a többi szakterületet is) igen elégedettek voltak (3,82). A fentebb említett ekhez képest valamelyest kritikusabb pécsi hallgatók véleménye is igen árnyalt egyetemük épületeivel kapcsolatban. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara épületének állapotát jónak tartják (3,94), ám a kollégium színvonalával kapcsolatban nagyfokú elégedetlenség tapasztalható (2,56) E g y e t e m e k m é r l e g e n

20 A h a l l g a t ó i é l e t s z í n t e r e i : a z e g y e t e m i é p ü l e t e k AZ EGYES INTÉZMÉNYEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A KÜLÖNBÖZŐ JELLEMZŐK SZERINT Intézmények Összesítés épületeinek állapota megközelíthetősége kollégium színvonala külleme R R átlagérték R átlagérték R átlagérték R átlagérték BCE 1 3 3,61 2 4,27 3 3,06 2 4,21 SZTE-GTK 2 4 3,50 1 4,56 1 3,82 6 3,34 DE-KTK 3 1 4,59 7 3,67 4 2,76 1 4,66 BME-GTK 4 6 3,12 3 4,21 2 3,32 4 3,51 PTE-KTK 5 2 3,94 4 4,10 7 2,56 3 4,05 ME-GTK 6 5 3,33 5 4,05 5 2,69 7 3,09 NYME-KTK 7 7 2,88 6 3,97 6 2,67 5 3,47 E g y e t e m e k m é r l e g e n 161