2014 Pécsi Pollack Mihály. Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 2014 Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAM 0

2 A Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

3 Tartalomjegyzék Jogi státus... 4 Az iskolánk rövid története... 7 I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei... 9 I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I.3. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái I.9. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai. Szóbeli felvételi vizsga követelményei I.10. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE II.1. A választott kerettanterv megnevezése II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai II.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

4 II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag II.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek II.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek II.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések II.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek III. SZAKMAI PROGRAM III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése: III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2013 szeptemberében induló képzések alapján: III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2013 szeptemberében induló képzések alapján: III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások: III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként

5 Jogi státus A köznevelési intézmény 1. Hivatalos neve: Pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 1.1. Rövid neve: Pollack Mihály Szakképző Iskola 2. Feladatellátási helye: 7622 Pécs, Batthyány utca Székhelye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. (HRSZ:19108) telephelye(i): 7621 Pécs, Jókai utca 8. (Kollégium és konyha, HRSZ: Pécs, Dischka Győző utca HRSZ: 18603(Sportpálya és öltöző) 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Kleberlsberg Intézményfenntartó Központ Budapest 4. Típusa: csak iskolai feladatot lát el: egységes iskola 5. OM azonosító: Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1. Köznevelési alapfeladatok: kollégiumi ellátás szakközépiskolai nevelés-oktatás Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban 150/2012. (VII.6.) Korm. Rendelet - 1. melléklet-1. táblázat: szakképzések és szakképesítés-ráépülések Szakmacsoport Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése Vegyipar Drog- és toxikológiai technikus Vegyipar Laboratóriumi technikus Vegyipar Vegyipari technikus Építészet Műemlékfenntartó technikus Építészet Mélyépítő technikus Építészet Magasépítő technikus Mezőgazdaság Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus Mezőgazdaság Földügyi térinformatikai szaktechnikus Mezőgazdaság Távérzékelési szaktechnikus Mezőgazdaság Térképész szaktechnikus Vegyipar Laboratóriumi technikus Építészet Magasépítő technikus Mezőgazdaság Földmérő, térképész és térinformatikai technikus 4

6 szakiskolai nevelés-oktatás Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakmacsoportos bontásban 150/2012. (VII.6.) Korm. Rendelet - 1. melléklet-1. táblázat: szakképzések és szakképesítés-ráépülések Szakmacsoport Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése Építészet Ács Építészet Kőfaragó, műköves és épületszobrász Építészet Kőműves és hidegburkoló Építészet Festő, mázoló, tapétázó Építészet Műemléki díszítőszobrász Építészet Műemléki helyreállító Építészet Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló Építészet Szárazépítő Építészet Vízszigetelő, melegburkoló Építészet Tetőfedő Építészet Ács, állványozó Építészet Burkoló Építészet Szárazépítő Építészet Festő, díszítő, mázoló és tapétázó Építészet Kályhás Építészet Kőfaragó, műköves és épületszobrász Építészet Kőműves Építészet Tetőfedő Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás Híd I. felnőttoktatás nappali oktatás esti levelező távoktatás más sajátos többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása 5

7 6.2. nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. Szakközépiskola: 660 fő Szakiskola: 300 fő Felnőttoktatás: 100 fő Kollégium: 87 fő 6.3. Iskolatípusonként az évfolyamok számát közismereti és szakképzési bontásban Szakközépiskola:4+1, 4+2 Szakiskola:2+2, Gyakorlati képzés megszervezésére: iskolai tanműhely (7622 Pécs, Batthyány utca 1-3., alapfeladat: szakiskola, szakközépiskola) 6.5. Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel 6.6. Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: Nyilvántartási szám: ( ): képzési forma megnevezése: szabad kapacitás terhére valósítja meg: igen 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. helyrajzi szám: hasznos alapterület: 8620 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve:. Önkormányzat (székhelye) feladatellátási hely szerint pontos cím: 7621 Pécs, Jókai utca 8. (Kollégium és konyha) helyrajzi szám: hasznos alapterület: 2457 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve:. Önkormányzat (székhelye) feladatellátási hely szerint pontos cím: 7621 Pécs, Dischka Győző utca (Sportpálya és öltöző) helyrajzi szám: hasznos alapterület: 71 nm jogkör: vagyonkezelői / vagyonhasználati jog KLIK működtető neve:. Önkormányzat (székhelye) Vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 6

8 Az iskolánk rövid története A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium a város egyik legrégebbi és mégis új iskolája. Az iskola gyökerei 1943-ig nyúlnak vissza ben a Janus Pannonius és a Székesfehérvár (ma Vörösmarty) utca találkozásánál álló épületbe költözött. Az intézmény jelenleg a Batthyány utcában működik. Felvételi hatásköre kiterjedt Pécs-Baranya mellett Tolna és Somogy megyékre, de voltak Zala, Bács-Kiskun és Vas megyei tanulóink is. A 70-es évek jelentősen átalakították a képzés struktúráját, a szakközépiskola magas- és mélyépítő tagozatokkal működött tovább, és a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskola műszaki tanárképzésének gyakorló iskolája lett. A kilencvenes években az iskolát és a benne tanító pedagógusokat rengeteg kihívás érte. Átalakulóban volt az iskolarendszer, megváltozott a tartalmi szabályozás, az irányítási rendszer rendkívül decentralizált lett. A változások elérték Pécs városának iskolarendszerét is. Mai arculata Pécs város oktatáspolitikájának eredményeként alakult ki. Iskolánkban építőipari, földmérő és térinformatikai, környezetvédelmi-vegyipari, műemlékvédelmi szakközépiskolai és technikusi képzés folyik. Emellett négy szakiskolai szakma oktatására van módunk moduláris rendszerben. A Pollack Mihály nevet 1953-ban vette fel, s azt a mai napig megtartotta. 54 évi önálló működés után 1997-ben az 506. Ipari Szakmunkásképző Intézet, 1999-ben a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola integrálódott a jogutód szakközépiskolába. Közel ezeregyszáz diák folytatja itt tanulmányait kilencven tanár irányításával. Az erdingi, a nördlingeni, bühli, jénai, sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi, losonci partneriskolák elméleti és gyakorlati továbbképzések helyszínei lettek. Az iskola eredményes munkáját jól szolgálta a tizenkilenc évig működő Hanns Seidel Alapítvány szellemi és anyagi segítsége. Szándékaink találkoztak az alapítvány alapcéljaival. Az együttműködés következtében nemzetközi kapcsolataink folyamatosan épültek. 7

9 Laboratóriumaink felszereltsége (betontechnológiai, talajmechanikai, anyagvizsgálati, vegyész-, környezetvédő), illetve geodéziai műszereink megalapozzák a további szakképzés lehetőségeit, közelebb hozva egymáshoz az elméleti és gyakorlati képzést. Az átalakulás és fejlesztés következtében a Pollack Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium lett Dél-Dunántúl egyik legnagyobb szakképző iskolája és építőipari képzőközpontja. A Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli érettségire felkészítő illetve a szakmai képzési időszakban: a) Magas szinten készíti fel a tanulókat az érettségi és szakmai vizsgák követelményrendszerére, b) A hátránnyal érkező tanulóinkat felzárkóztatja, c) Segíti a tehetséges tanulók kibontakozását. d) Folyamatosan tájékoztatja a szülőket az intézmény minden rájuk vonatkozó területéről. e) Külső partnereinkkel a kölcsönösség elve alapján fejleszti kapcsolatait 8

10 I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Intézményünk pedagógiai alapelvei jelentik azokat a sarokköveket melyek alapján eredményesen tudjuk megtervezni, szabályozni, lebonyolítani az iskola nevelési és oktatási folyamatait. Általános pedagógiai alapelveink Iskolánk és kollégiumunk valamennyi alkalmazottja a mindennapi nevelő-oktató munkáját a következő alapelvek szerint végzi: intézményünk a képességeit, lehetőségeit jól kihasználó tanulóért van, középpontjában a tanuló áll, pedagógiai tevékenységében a nevelés a meghatározó, mely alapvetően áthatja a köz- és szakoktatási folyamatot, nyitott a társadalom, a pedagógia, a gazdaság, a tudomány, a technika, az intézményrendszer változásaira, fejlődésére, ahhoz hagyományaival összhangban tudatosan alkalmazkodik, megbízható, hiteles, tanárai pozitív gondolkodásúak, innovatív készséggel rendelkeznek, amelyet érvényre juttatnak pedagógiai gyakorlatukban, hagyományait, kultúráját, referenciáit ápolja, fejleszti, a teljesítményért kölcsönös felelősséget vállaló tanárok és diákok közössége. A nevelő-oktató munka céljai a partnereink - a tanulók, a szülők, az intézmény dolgozói, az iskolafenntartó, szakmai környezet - igényei alapján működő nevelő-oktató munka, a közoktatás területén magas színvonalú pedagógiai munka, az érettségi tárgyakból eredményes felkészítés, minél sikeresebb érettségi vizsga közép és emelt szinten, a szakmai tantárgyak tudásterületeinek kompetencia alapú oktatása, eredményes felkészítés a szakmai vizsgákra, olyan köz- és szakmai alapképzés biztosítása, mely alapján tanulóink sikeresen folytathatják tanulmányaikat a felsőfokú oktatásban, 9

11 hatékony nyelvoktatás biztosítása az építőipari, vegyész, környezetvédelmi, földmérési és térinformatikai szaknyelvek területén is, az általános informatikai alapoktatás színvonalának folyamatos emelése, a szakmai informatikai képzés területén pedig olyan kompetenciák kialakítása, melyek a jól konvertálhatóak a munkaerőpiacon, szakképzési profilunknak megfelelően természeti és épített környezet, megismertetése, környezettudatos magatartás kialakítása, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, szociális hátránnyal induló, tanulási kudarcoknak kitett tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, a tehetség és képesség felismerése és tudatos fejlesztése, a testi és lelki egészség védelme, az egészséges és kulturált életmód igényének kialakítása, pozitív beállítódású, sikerorientált, a tolerancia és a felelős döntés és munkavégzés képességével rendelkező személyiségek kialakítása, A nevelő-oktató munka feladatai Legfontosabb nevelési feladatunk, hogy a ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet: tanulják meg tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a tanulás, a szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni érdekeken túl legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka. Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése, illetve kiküszöbölése érdekében szorosan együttműködünk a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal. Az intézmény munkájának hatékonyságát jelentősen befolyásoló naprakész információáramlást az iskolai belső internetes hálózat segítségével tovább erősítjük. Felkészítjük tanítványainkat azokra a az általános kompetenciákra, melyek alapján bennük az élethosszig tartó tanulás természetes igénnyé válik. Olyan korszerű szakmai kompetenciákat elsajátítását biztosítjuk, melyekkel a munkaerőpiacon sikeresen jelenhetnek meg. Folyamatosan fejlesztjük az Európai Unió középfokú oktatási és szakképzési pályázatai segítségével nemzetközi kapcsolatainkat, melyek keretén belül köl- 10

12 csönös szakmai gyakorlatokat szervezünk, és így tanulóink lehetőséget kapnak szakmai ismereteik kipróbálására, bővítésére. A társakkal való együttműködés (kooperatív tanulás, team-munka) alapján kialakítjuk tanulóinkban az ismeretek megosztásának, a közös tanulásnak, a csoportmunkának, az egymás iránti felelősség vállalásnak a képességét tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében. A nevelő oktató munka eszközei, eljárásai Intézményünk nevelő-oktató munkájának céljait és a célok elérése érdekében megfogalmazott feladatokat csak tudatosan alkalmazott eljárásmódokkal és ennek megfelelően megválasztott eszközökkel érhetjük el, valósítjuk meg. Az alkalmazott pedagógiai eszközöknek, eljárásoknak arra kell összpontosulniuk, hogy elősegítsék, biztosítsák a tanuló önálló tanulását és ezt a tevékenységet segítő szaktanári munkát. Az önálló tanulás legfontosabb eszközei: a pozitív motivációk túlsúlyának megjelenése, a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, a tanulói teljesítmény értékelések különböző formáinak használata, a jutalmazások erkölcsi és anyagi eszközeinek széleskörűvé tétele a tanulmányi versenyeken, humán és műszaki hónapok rendezvényein, pályázatain olyan kommunikációs-stratégiák alkalmazása, melyekkel a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók kifejezésbeli nehézségei áthidalhatóak, értelmezési nehézségeket feloldó stratégiák alkalmazása, a kognitív, nyelvi, szociális és szakmai kompetenciák komplexitásának biztosítása. I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk profiljából adódóan különböző feladatok hárulnak ránk az oktatás és a nevelés területén egyaránt. A szakmai alapozó, a szakképző, az érettségire felkészítő és az érettségit követő technikusi osztályok sikeres elvégzéséhez eltérő szintű kompetenciák és tudásmennyiség elsajátítására van szüksége diákjainknak. Természetesen vannak olyan értékek, melyek egyaránt vonatkoz- 11

13 nak a különböző szintű adottságokkal, eltérő fejlődési ütemmel jellemezhető tanulókra. A különböző szociokultúrális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Az átdolgozott Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás szolgálják, hogy tanulóink: különböző szintű adottságaikkal, eltérő ütemű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink: A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: önismeret, önbecsülés; mások megbecsülése; alkalmazkodóképesség; felelősségérzet; siker és kudarctűrés; együttműködés; kreativitás; empátia; tolerancia; beszédkészség; nyitottság. Az iskolában folyó személyiségfejlesztés nevelési színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai hónapok programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a diákönkormányzat szervezései adják. A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv alapján készült helyi tanterv nagyrészt meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, melyek nevelési céljaink elérését - a komplex személyiségfejlesztést - segítik a tanórákon. A kilencedikes tanulóink számára a tanév első tantárgyi óráin beilleszkedést segítő, a pollackos életet bemutató foglalkozásokat tartunk. Ezek az órák sűrítve tartalmazzák azokat a módszereket, melyek a tanév során a személyre szabott fejlesztés és a közösségek kialakulásának alapjául szolgálnak. Új módszerek bevezetésével lehetőséget adunk az órákon az önálló és a csoportos munkára. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási-tanulási formákat kooperatív tanulás -, melyek a diákjaink aktív részvételét igénylik, így színesebbé teszik a tanulás folyamatát. 12

14 Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyén előrehaladását, motiválni kívánjuk a diákokat az önfejlesztésre. A fejlesztő értékelés célja, hogy ne rombolja a gyengébb képességű tanulók önbecsülését sem és személyre szóló legyen. Ösztönözzük diákjainkat a véleménynyilvánításra ez kitűnő lehetőség arra is, hogy megtanulják tolerálni egymás véleményét, szabadon elmondhassák érzéseiket, gondolataikat. Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. Törekszünk az értékmegőrző magatartás kialakítására, igényesség önmagukkal és környezetükkel szemben. Az iskola széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel, személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné megvalósítani. Az oktató-nevelőtevékenységgel szeretnénk kialakítani a konstruktív szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás, stb.) rendszerét, s azt tudatosítani, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll a tanulók rendelkezésére. Feladatunknak tartjuk a munka becsületében való hit kialakítását, a munka fontosságának tudatosítását. A munkavégzés az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat. Ennek az elfogadtatása és megerősítése az egyik legfontosabb pedagógiai célunk. Feladatunk a környezettudatos magatartás kialakítása. Az iskolánk kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén tanulóinknak módja van tapasztalatszerzésre, ismereteinek kipróbálására. Változó világunkban fontos a problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Így elengedhetetlen az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. 13

15 A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret adnak az egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő kulturált eltöltésére. Kiemelt kom petenc iafejlesztési ter üle tek: anyanyelvi kompetencia (Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.) idegen nyelvi kommunikáció (Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.) matematikai kompetenciák (A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök megfelelő segédeszközök használata, az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának (kauzalitás) és érvényességének megkeresése mindennapokban használható tudás problémamegoldó készség lényeglátás kíváncsiság egyénileg, társsal és csoportban való munkálkodás kreativitásanalízis - szintézis matematikai fogalmak ismerete alapvető törvényszerűségek nyomon követése: az egyes elméleti modellek igazolása a mindennapi életből merített empirikus tapasztalatok útján összefüggések felismerése tudjon érvelni, követni és értékelni tudja az érvelése folyamatát meg tudja megindokolni matematikai úton az eredményeket bizonyítások megértése matematikai eszköztudás szerepe a természettudományi és műszaki életpályára való szocializálás terén matematikai kommunikációs készség 14

16 természettudományi és technikai kompetencia (E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök összefüggések felismerése és kifejezése lényeglátás fogalomalkotás esztétikai érzék kreativitás rendszerszemléletű gondolkodás az alkalmazhatóság praktikumának vonatkozásában logikai képességek rajzolási készség tervezés és kivitelezés kulturális sokszínűség megismerése, ismerete, a nemzetiségek és a nyelvi-vallási etnikumok szerepének értékelése, a másság elfogadása kíváncsiság környezettudatosság környezet- és természetvédelem egészséges életvitel nemzeti tudat megalapozása európai azonosságtudat egyetemes kultúra az egyén legyen képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során bepillantás a jelen főbb kutatási tevékenységeibe gyakorlatias módon tudja a tudását felhasználni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében legyen kritikus az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben digitális kompetencia (Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ 15

17 megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. ) hatékony, önálló tanulás (Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. ) szociális és állampolgári kompetencia (A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök - egészséges életvitel - mentális egészség - magatartási szabályok alkalmazása - kommunikációs képesség - empátia - problémamegoldó képesség - európai tudat - a nemzeti öntudat helyes értelmezése, mely a más népekkel, elsősorban a vallási-nyelvi etnikumokkal, nemzetiségekkel is toleráns és tárgyilagos megítélésen alapuló magatartást magába foglalja - stressz és frusztráció kezelése - változások iránti fogékonyság - együttműködés - magabiztosság - érdeklődés - személyes előítéletek leküzdése - az egyén cselekvési lehetőségei a diktatúra, az elnyomás kényszerpályáján: az etikailag vállalhatatlan, megalkuvó magatartás soha el nem évülő bűn nemzetünk és emberségünk ellen - kompromisszumra való törekvés kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben így a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.) esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ( Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, 16

18 saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. ) További releváns kompetenciaterületek Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb foglalkozások során az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal (benne a komplex intézményi mozgásprogrammal) koherensen jelenik meg a gyakorlatban a fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre, a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggondozásra épül, továbbá szervesen magába foglalja az egészségmegőrzést is Környezettudatos magatartásra nevelés, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása Tanulásirányítás önálló tanulásra való nevelés Szabadidő szervezése a környezeti nevelés követelmények figyelembe vételével Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége), melynek szerves része az egészséges nemzeti öntudatra szocializálás Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák) elsősorban az etikai alapú megközelítésmód paradigmája Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés, mely nem irányulhat még látens módon sem a szegregáció, a kirekesztés, a nemzetiségek és más nyelvi-vallási etnikumok (pl. zsidóság) diszkriminációjára. A személyiségfejle sztés terüle tei: erkölcsi nevelés (A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. ) nemzeti öntudat, hazafias nevelés (A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi 17

19 személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát, ugyanakkor legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie.) állampolgárságra, demokráciára nevelés (A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. ) önismeret és társas kultúra (A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.) családi életre nevelés (A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését az iskolai életbe.) a testi és lelki egészségre nevelés (Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség a test egészsége és jóléte elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől. felelősségvállalás másokért, önkéntesség (A segítő magatartás számos 18

20 olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.) fenntarthatóság, környezettudatosság (A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Stratégiai cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül, hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. pályaorientáció (Az iskolának a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.) gazdasági és pénzügyi nevelés (A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.) médiatudatosságra nevelés (A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására.) a tanulás tanítása (A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.) Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés, mind az oktatás sike- rének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelme- 19