BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK TAGÁLLAMONKÉNTI VÉGREHAJTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK TAGÁLLAMONKÉNTI VÉGREHAJTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE"

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SWD(2013) 800 final/2 CORRIGENDUM Annule et remplace le document SWD(2013) 800 final du Concerne toutes les versions linguistiques (correction du paragraphe 2 de la partie Chypre et du dernier paragraphe de la partie UK) BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ ORSZÁGSPECIFIKUS AJÁNLÁSOK TAGÁLLAMONKÉNTI VÉGREHAJTÁSA TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK ÁTTEKINTÉSE amely a következő dokumentumot kíséri A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A évi éves növekedési jelentés {COM(2013) 800 final} HU HU

2 Bevezetés Jelen szolgálati munkadokumentum időközi áttekintést nyújt az országspecifikus ajánlások végrehajtásának állapotáról az egyes tagállamokban és az eurózóna egészében. Az áttekintés számba veszi az elmúlt három év során elért előrelépéseket, bemutatva az európai szemeszter folyamata során vállalt legfontosabb reformintézkedéseket, kiemelve a végrehajtásban megmutatkozó hiányosságokat a legutóbbi, 2013-ban tett ajánlások fényében. Figyelembe véve azt, hogy a legfontosabb kihívásoknak természetesen nem lehet egyetlen év alatt megfelelni, jelen áttekintés időrendi sorrendben mutatja be a reformtörekvéseket. Jelen elemzés előzetes és technikai jellegű értékelést tartalmaz. A Bizottság a nemzeti programok alapján és a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás keretében végrehajtott részletes vizsgálatok figyelembevételével a évi országspecifikus ajánlásokat tartalmazó csomagban fogja előterjeszteni végleges értékelését. A jelentés a gazdasági kiigazítási programot végrehajtó tagállamokat (EL, IE, PT, CY, RO) is vizsgálja, bár a program végrehajtásán kívül ezen országok számára nincsenek külön országspecifikus ajánlások. A támogatási programban részesülő euróövezeti országok tekintetében a kettes csomag hatálybalépése óta nem alkalmazandók a Stabilitási és Növekedési Paktum egyes nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségei, valamint felfüggesztésre került az európai szemeszter szerinti legtöbb kötelezettség. Annak ellenére, hogy Horvátország nem kapott hivatalos országspecifikus ajánlást, a jelentés a jelenlegi horvát helyzetet is értékeli. 2

3 BELGIUM Államháztartás: A megtett költségvetési erőfeszítések ellenére a magas adósságszint miatt Belgium költségvetési pozíciója továbbra is kihívást jelent. Bár a hiány 2010 óta fokozatosan csökkent, a Szerződésekben meghatározott, a GDP 3 %-át kitevő küszöbérték fölött maradt tekintetében Belgium további intézkedések megtételét vállalta. A 2011 végén megkezdett nyugdíjreform amelyet az aktív időskorhoz kapcsolódó intézkedések támasztanak alá szigorította a munkaerőpiacról való korai kilépéssel és a korengedményes nyugdíjba vonulással összefüggő, életkorra és munkában eltöltött időre vonatkozó minimumkövetelményeket, és megerősítette a munkában töltött időszak meghosszabbítására irányuló pénzügyi ösztönzőket. A kihívás jelentőségére tekintettel további intézkedések és reformok tűnnek szükségesnek az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának megőrzéséhez. Nem egyértelmű, hogy a tartós ápolás-gondozásra vonatkozó közösségi új hatáskörök hogyan javítják a költséghatékonyságot. Pénzügyi szektor: Belgium a leggyengébb bankok feltőkésítése és a pénzügyi szektor felügyeleti keretének reformja révén tett intézkedéseket a bankszektor stabilizálására. Mindazonáltal egyes bankok pénzügyi helyzete bár javul további nyomon követést igényel, különösen az állam függő kötelezettségeinek magas szintje ismeretében. Növekedés és versenyképesség: Belgium a versenyhatóság megerősítésével, valamint az energia- és távközlési ágazatban végrehajtott szabályozási intervencióval lépéseket tett az inflációs nyomás visszafogására. Ennek eredményeként csökkentek az energiaárak és a távközlési szolgáltatások árai, és az általános infláció a szomszédos országokban jellemző szintek alá esett vissza. Azonban további strukturális intézkedésekre van szükség, különösen a kiskereskedelmi és a szakmai szolgáltatások terén. Belgium tett intézkedéseket a kiszélesedett bérszakadék csökkentésére és 2014 tekintetében a reálbérek befagyasztására került sor és fokozták a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulékok lineáris és célzott csökkentését. A bérmegállapítási mechanizmusokra irányuló, a bérek és a termelékenység jövőbeli szétválasztásának elkerülését célzó reformok elakadtak. Bár a kutatási és innovációs rendszer erősségei részben ellensúlyozták a költségek romló versenyképességét, Belgiumnak előnyére válna az innovációs alap szélesítése és a magasan képzett szakemberek rendelkezésre állásának javítása, valamint a vállalkozások támogatása. Tekintettel arra, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó előrejelzések változatlanul a célszint fölött vannak, Belgiumnak ambiciózusabb szakpolitikákat kell megvalósítania mindenekelőtt a közlekedési és az építési szektorban, többek között a különböző illetékes szervekre vonatkozó hatékony belső munkamegosztás révén. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Bár nem került sor jelentősebb elmozdulásra a munkát terhelő adók felől a kevésbé növekedéstorzító adók felé, az adóterheket célzott intézkedésekkel csökkentették és számos intézkedést tettek a munkaerőpiac működésének javítására. A munkanélküliségi ellátások rendszerének reformja felgyorsítja az ellátások szintjének fokozatos csökkentését. Intézkedések történtek a gyakornoki és az egész életen át tartó tanulási lehetőségek fokozására. Szükség van az oktatási és képzési eredmények és a munkaerő-piaci igények összehangolásának alaposabb átgondolására. Tovább kell javítani a munkaerő régiók közötti mobilitását. Konkrét intézkedésekre van szükség a növekvő ifjúsági 3

4 munkanélküliség kezeléséhez, valamint a migrációs háttérrel rendelkezők munkaerő-piaci és szociális integrációjához. 4

5 BULGÁRIA Államháztartás: Bulgária jelentős intézkedéseket tett az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében ben megszüntette a túlzott hiányt és ben strukturális értelemben elérte a GDP 0,5 %-ában meghatározott középtávú költségvetési célt. A GDP kevesebb mint 20 %-át kitevő mértékkel Bulgária államadóssága a legalacsonyabbak között van az Unióban. Bulgária az elmúlt években jelentősen megerősítette költségvetési keretét, ami hozzájárult a költségvetési fegyelem fenntartásához és fokozta a költségvetési politika hitelességét. A bevételi oldalon az adózási morál és az adóigazgatás hatékonysága még mindig kihívást jelent Bulgáriában. A nyugdíjreform terén Bulgária pozitív lépéseket tett, de a munkaerőpiacról való korai visszavonulás ösztönzőinek visszaszorítása érdekében további intézkedésekre van szükség. Még hiányoznak a rokkantságinyugdíjrendszerrel való visszaélés korlátozását célzó konkrét lépések. Az egészségügyben az adminisztratív kapacitás hiánya hátráltatja a reformokat. Növekedés és versenyképesség: Megtörtént a közbeszerzési jogszabályok reformja, de az igazgatási kapacitás növelése és a szabályok érvényesítése érdekében további fejlesztésekre van szükség. A késedelmes fizetésre vonatkozó szabályok közelmúltbeli módosítása összességében javítja az üzleti környezetet, és hasonló hatása lenne a fizetésképtelenségi eljárások tervezett reformjának is, amelyet a kormánynak még végre kell hajtania. Bulgáriának további előrelépést kell tennie igazságügyi rendszerének reformja terén. Az ország közlekedési infrastruktúrája fejlődött az elmúlt évek során, de a hatékonyság fokozásának még bőven vannak lehetőségei. Ugyanez vonatkozik a vízellátási és a hulladékgazdálkodási szektorra. Ezzel összefüggésben Bulgáriának fokoznia kell a megfelelő szabályozási testületek igazgatási kapacitását. A bolgár energiaszektorban jelentős reformokra van szükség ahhoz, hogy összhangba kerüljön a belső energiapiaccal és hatékonysága javuljon. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Bulgáriában gondot okoz az átlag alatti és csökkenő foglalkoztatás, továbbá a régiók és a népesség egyes csoportjai között a munkanélküliség tekintetében mutatkozó különbségek. Reformokra van szükség a foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának fokozásához és az ifjúsági foglalkoztatás növelését célzó hatékony intézkedések végrehajtásához. Javítani kell az oktatási rendszer általános minőségét és hatékonyságát. A reformokat előkészítették, de elfogadásuk és megvalósításuk késedelmet szenved. A társadalombiztosítási járulékfizetés alsó küszöbértékei tekintetében a kormány lépéseket tett azok hatásainak korlátozására, de ezek az erőfeszítések a rendszer átfogóbb felülvizsgálatával elakadtak. 5

6 CSEH KÖZTÁRSASÁG Államháztartás: A Cseh Köztársaság lépéseket tett, hogy 2013-ig megszüntesse a fennálló túlzott államháztartási hiányt. További erőfeszítésekre van azonban szükség a költségvetési konszolidáció minőségének kezeléséhez. Mindenekelőtt a növekedésösztönző kiadások, például az állami beruházások, 2010 és 2012 között összességében jelentősen csökkentek. Ez a strukturális alapok forrásainak alacsony mértékű felhasználásával együtt kockázatot jelent a hosszú távú növekedési kilátások szempontjából. Összességében korlátozott előrelépést sikerült elérni az állami kiadások hatékonyságának fokozása terén. Reformokat fogadtak el az adózási morál és az adóbeszedés javítása érdekében, de az egyablakos beszedési rendszer késedelmet szenved és nem aknázták ki teljes mértékben az adófizetés magas adminisztratív terheinek csökkentésében rejlő lehetőségeket. Emelkedtek egyes közvetett adók, így a héa és a jövedéki adók. Azonban van még mozgástér a munkaerő megadóztatása felől a növekedés szempontjából kevésbé hátrányos területek felé való elmozdulásra, valamint a munkavállalók és az önfoglalkoztatók kezelése közötti különbségek további csökkentése terén. A nyugdíjrendszer évi reformja javította az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, de további lépésekre van szükség. Növekedés és versenyképesség: A cseh vállalkozások számára változatlanul problémát jelent a közigazgatás alacsony hatékonysága. A cseh hatóságok tettek intézkedéseket a korrupció leküzdésére és elfogadtak két egymást követő korrupcióellenes stratégiát. Ezek végrehajtása azonban nem volt kellően hatékony: egyes intézkedéseket csak részben hajtottak végre, például a közbeszerzési törvény tekintetében, míg mások függőben vannak, például a régóta várt közalkalmazotti törvény. A Cseh Köztársaság hosszú távú versenyképessége szempontjából alapvető a kötelező oktatás és a felsőoktatás minőségének javítása. Bár folyamatban van néhány az Unió által finanszírozott intézkedés a kötelező oktatás területén, a felsőoktatási reform terén nem sikerült előrelépni. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Bár széles körben elismerték, hogy a kisgyermekes nők és a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci részvétele elmarad az optimálistól, ennek kezelésére eddig csak korlátozott intézkedések történtek. A kormány gyermekgondozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó új törvényre irányuló javaslata, valamint a szolgáltatásnyújtók és az érintett családok számára biztosítandó adókedvezmények a jó irányba tett lépést jelentenek, de ezek csak részleges válasznak tekinthetők ben elfogadták a munkaügyi hivatalokra vonatkozó reformot, amelynek végrehajtása folyamatban van. Még nem látható, hogy a végrehajtott intézkedések elegendőek-e annak biztosításához, hogy a megfelelő személyzettel és eszközökkel ellátott munkaügyi hivatalok hatékony és célzott segítséget tudnak-e nyújtani a munkakereséshez. 6

7 DÁNIA Államháztartás: Dánia költségvetési hiánya 2013-ban várhatóan a GDP 1,7 %-ára esik vissza. A dán államháztartás pozitív kilátásai részben egyszeri intézkedésekkel magyarázhatók, és rámutatnak egy olyan prudens költségvetési politika fontosságára, amely túlmegy a túlzotthiány-eljárás horizontján, a dán gazdaságpolitikába vetett bizalom megőrzése és a népesség elöregedéséhez kapcsolódó költségek kezelése érdekében. Pénzügyi szektor: A dán háztartások magas adósságállománya által a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kockázatok visszafogottnak tűnnek. Az elmúlt évben a kormány és a pénzügyi szektor intézkedéseket vezetett be, amelyek a jó irányba tett lépésnek tekinthetők. Szoros ellenőrzésre van azonban szükség annak biztosításához, hogy a kívánt hatással járjanak. Eddig nem mérlegeltek olyan változtatásokat, amelyek a torzulások csökkentésére és a vagyonadózás anticiklikus jellemzőinek erősítésére irányulnak. Növekedés és versenyképesség: A gyenge belföldi verseny következtében magas a szolgáltatások és áruk felára Dániában. A kormány 2012-ben megfelelő intézkedéseket tartalmazó versenycsomagot fogadott el. Emellett a termelékenységgel foglalkozó bizottság jelenleg elemzi a dán gazdaság gyenge termelékenységnövekedését és a dán szolgáltatási szektort jellemző verseny szuboptimális szintjének esetleges hatásait. Az eredmények 2013 vége előtt várhatók és ezt követően megfelelő szakpolitikai intézkedéseket kell tenni. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Dánia a hosszú távú munkaerő-kínálat növelése érdekében fontos reformokat hajtott végre a korai nyugdíjba vonulásra, a rokkantsági nyugdíjra és a támogatott foglalkoztatási rendszerekre (a rugalmas munkahely rendszere) vonatkozóan. További erőfeszítésekre van szükség azonban a munkaerőpiac peremére szorult emberek például az alacsony képzettségűek, a csökkent munkaképességű vagy migráns háttérrel rendelkező személyek foglalkoztathatóságának érdekében. A dán kormány tett intézkedéseket a helyzet javítására, különösen az aktív munkaerő-piaci intézkedések képzési és oktatási elemeinek megerősítése révén, ami előnyt jelenthet az említett csoportok számára. Két szakértői bizottságot hoztak létre az aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek a biztosított és a nem biztosított munkavállalók szempontjából történő javítása céljából. Elfogadták az alapfokú és alsó középfokú oktatási rendszer reformját, amelyet a ös iskolaévben hajtanak végre. Előterjesztették a szakoktatási és szakképzési rendszer reformjára irányuló javaslatot is, amely a tervek szerint 2015 augusztusában lépne hatályba. Folyamatban van a felsőfokú oktatási rendszer reformja. 7

8 NÉMETORSZÁG Államháztartás: A 2009-ben és 2010-ben a GDP 3 %-át meghaladó hiányt követően Németországnak sikerült rendezett költségvetési helyzethez visszatérnie. Az államháztartás a 2012-es évet kis többlettel zárta, teljesült a középtávú költségvetési cél. Az elmúlt években Németország megnövelte az oktatásra és kutatásra fordított kiadásokat, de ezen a téren még további erőfeszítésekre van szükség. Németország javította az államháztartás egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra fordított kiadásainak hatékonyságát, és kisebb mértékben az adórendszer is hatékonyabbá vált. Előrelépés történt a költségvetési egyensúlyra vonatkozó, az alkotmányban rögzített szabály ( adósságfék ) végrehajtása terén, de úgy tűnik, hogy a tartományok nagy részében még szükség van egyedi végrehajtási szabályokra is. Pénzügyi szektor: Németország megerősítette a pénzügyi szektor szabályozási és felügyeleti keretét, és lépéseket tett annak érdekében, hogy összhangba hozza saját szabályait az új uniós szabályozási kerettel. A Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos határozatai hozzájárultak a tartományi bankok (Landesbanken) szerkezetátalakításához, de Németországnak további intézkedéseket kell hoznia a bankszektor konszolidációjának támogatása érdekében. Növekedés és versenyképesség: Németország intézkedéseket tett a villamosenergia-hálózat bővítésének felgyorsításához kapcsolódó feltételek javítása érdekében, néhány szomszédos tagállammal pedig megkezdődött az energiahálózat irányításának koordinálása. Az elmúlt években Németország nagyon kevés erőfeszítést tett a versenynek a vasúti ágazatban történő érvényesítése érdekében, és csupán marginális jelentőségű reformintézkedések történtek a szolgáltatási ágazatok, nevezetesen a szakmai és kisipari szolgáltatások megnyitása terén. Németország nemrégiben jogalkotási reformot hajtott végre a versenyjog végrehajtásának javítása érdekében. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Németország eredményeket ért el a tartós munkanélküliség visszaszorítása terén, de a demográfiai változások tükrében nem használja ki elegendő mértékben a munkaerő-potenciáját. A családtámogatási intézkedések átfogó értékelését követően a kormánynak intézkedéseket kell tennie a második kereső munkába állása ellen ható adózási ösztönzők kivezetése érdekében. Németország megnövelte a gyermekgondozási létesítmények számát, és számos intézkedést tett a korai nyelvoktatás és a gyerekek olvasási készségének fejlesztése, továbbá a korai iskolaelhagyók külföldi születésű diákokra jellemző (az országos átlag kétszeresének megfelelő) arányának csökkentése érdekében. A bérek jelentősen emelkedtek az elmúlt években. A nyugdíjjárulék mértékének félig automatikusan működő csökkenése ellenére továbbra is magas az adóék a munka tekintetében, különösen az alacsony keresetűeknél. 8

9 ÉSZTORSZÁG Államháztartás: Észtország a Stabilitási és Növekedési Paktumnak megfelelő rendezett költségvetéssel rendelkezik. Költségvetési stratégiájának fő célja olyan fenntartható fiskális politika biztosítása, amely elősegíti a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést. Középtávú költségvetési célként strukturális többletet határozott meg, amelyet 2012-ben sikerült is elérni. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés követelményeinek való megfelelés és a már meglévő, de eddig alapvetően csak informálisan meghatározott, a középtávú (strukturális) költségvetési egyensúlyra vonatkozó szabály formalizálása érdekében új törvényjavaslatot terjesztettek be. Észtországnak még konkrét intézkedéseket kell bevezetnie a többéves kiadási szabályok és korlátok kötelező jellegének megerősítése érdekében. Növekedés és versenyképesség: Észtország a es válságot követően gyorsan talpra állt. Bár a GDP-növekedés üteme lelassult, az ország teljesítménye így is felülmúlja az uniós átlagot. Észtország egyúttal javítja helyzetét a nemzetközi értékteremtési láncban és a tudásintenzív ágazatokban is, továbbá a kutatás-fejlesztési beruházások növekvő mértéke is érezteti kedvező hatását. Ugyanakkor az exportpiaci részesedések csökkenése és a fajlagos munkaköltség jelentősnek mondható növekedése már 2012-ben a versenyképesség némi visszaesésére utalt első felében lassult a kibocsátás növekedése, nőtt a foglalkoztatottság, a gazdaságban lassult a termelékenység növekedése, ugyanakkor megugrottak a bérek, aminek nyomán tovább csökkent a versenyképesség. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az oktatási rendszer által kínált végzettségek jobban illeszkedjenek a munkaerő-piaci szükségletekhez, és korlátozva legyen a termelékenység javulását meghaladó bérnövekedés kockázata. A kormány számos reformintézkedést kezdeményezett: többek között az általános iskolák és a középfokú oktatási intézmények hálózatának reformját, a szakképzés és a felsőoktatás reformját, továbbá folyamatban van például az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó, régóta várt stratégia kidolgozása. A végső kialakítás azonban még várat magára, és ezen reformintézkedések hatásai csak közép- és hosszú távon válnak majd érzékelhetővé. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Az észt munkaerőpiac gyorsan magára talált a es válságot követően. A töretlen, jóllehet 2013-ban kevésbé markáns gazdasági növekedésnek köszönhetően több munkanélküli talál magának munkát és emelkednek a reálbérek. Az ifjúsági és a tartós munkanélküliség, a készségek kereslete és kínálata közötti összhang hiánya, valamint a munkaerőnek krónikus betegségek vagy egyéb egészségügyi problémák miatti kiesése változatlanul komoly aggodalomra ad okot. Másrészről a gyermekgondozási létesítmények elégtelen száma késlelteti a szülők, és különösen a nők munkaerő-piaci visszatérését, ami miatt nem tudnak teljes mértékben részt venni a munkaerőpiacon. A kormány ezen hiányosságokra válaszul számos reformintézkedés tervezetét dolgozta ki, különösen a rokkantsági ellátások rendszerét illetően, de ezeket még véglegesíteni kell, majd elfogadás céljából be kell nyújtani a Parlamenthez. Végezetül helyi szinten visszatérően problémát okoz az, hogy a legtöbb ágazatban a költségvetési keretek és az igazgatási kapacitások nincsenek összhangban a helyi szintekre telepített feladatkörökkel és ez negatívan hat a helyi önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások hatékonyságára és minőségére, többek között a tartós ápolás-gondozás, a családtámogatási szolgáltatások, az oktatás és a közlekedés területén, és ugyanez elmondható a hatékony egészségügyi 9

10 szolgáltatások biztosításához szükséges helyi szintű intézkedésekről is. Az e problémák kezelésére irányuló reformjavaslatokról egyelőre nem született megállapodás. Késedelmet szenved például az új regionális fejlesztési stratégiának a kormányhoz való benyújtása, ugyanakkor folyamatban vannak a helyi közigazgatás fejlesztésére irányuló cselekvési terv előkészületei. 10

11 ÍRORSZÁG Államháztartás: Írország a gazdasági kiigazítási program teljes futamideje alatt szigorúan tartotta magát a kitűzött költségvetési célokhoz. Az előrejelzések szerint a 2013-as hiány eléri majd a GDP 7,4 %-át, ami némileg alatta marad a programban és a túlzotthiány-eljárásban megállapított 7,5 %-os küszöbnek. Továbbra is magas a GDP-arányos államadósság, amely várhatóan 2013-ban tetőzik, majd ezt követően a konszolidációs erőfeszítéseknek és a magasabb GDP-növekedésnek köszönhetően csökkenni fog. A költségvetési keretszabályozás reformja az uniós szintű fejlemények ütemében haladt, ugyanakkor a kiadási szabályok, az adatközlés és az átláthatóság terén további előrelépésre van szükség. Pénzügyi szektor: Bár a hazai bankok tőkeáttétel-csökkentése és szerkezetátalakítása jól halad, további lépésekre van szükség. Az elmúlt időszak erőfeszítései a jelzáloghitelhátralékok fenntartható kezelésére vonatkozó célok meghatározására és elérésére, továbbá egyéb nemteljesítő hitelek kezelésére, valamint a jogi és szabályozási keret javítására irányultak (a magáncsődre és a birtokbavételre vonatkozó szabályok; a jelzáloghitelhátralékok kezelésére vonatkozó magatartási kódex; hitelnyilvántartás). Az egységes felügyeleti mechanizmus keretében 2014-ben elvégzendő stresszteszteket megelőzően zajlik a bankok mérlegkimutatásainak átfogó vizsgálata, amely még november vége előtt lezárul. Növekedés és versenyképesség: A reál GDP növekedése várhatóan csak kis mértékű, 0,3 %- os lesz 2013-ban, 2014-re viszont 1,7 %-ra gyorsul a növekedés. Ennek hátterében 2013 első felében a háztartások alacsony fogyasztása és jövedelme állt, mivel a háztartások a javuló foglalkoztatás ellenére leépítik hitelállományukat és elővigyázatosságból növelik megtakarításaikat. Tovább javulnak viszont a munkaerő-piaci kilátások, ami idővel várhatóan a hazai kereslet és a kibocsátás növekedése terén is érezteti hatását. Egyes Írországban gyártott gyógyszerkészítmények szabadalmi oltalma idén lejár, ami az export és az import növekedésének lassulását eredményezte. Tekintettel a gazdaságot jellemező kihasználatlan kapacitások magas arányára és a költségvetési intézkedések korlátozott inflációs hatására, az árakra várhatóan a továbbiakban is csak alacsony nyomás nehezedik. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A strukturális reformok javították a gazdasági fundamentumokat, de egyes területeken még további munkára van szükség. A program keretében megvalósított közelmúltbeli reformintézkedések az aktiválási mechanizmusok megerősítésére, az álláskeresőknek (különösen a tartósan munkanélküli személyeknek és a fiataloknak) nyújtott támogatások mélyítésére és szélesítésére, valamint az átképzést és a magasabb fokú képzettség megszerzését elősegítő továbbképzési és szakképzési programok relevanciájának és minőségének javítására irányultak. Az említett szolgáltatások még nem érhetők el teljes körűen. A program keretében megvalósított egyéb reformintézkedések az egészségügy költségeinek csökkentésére és az egészségügyi ellátás hatékonyságának növelésére, a vízszolgáltatási ágazat megújítására, valamint a jogi szolgáltatások költségeinek a verseny fokozása révén történő csökkentésére irányulnak. 11

12 GÖRÖGORSZÁG Államháztartás: Görögország összességében továbbra is halad a második gazdasági kiigazítási program végrehajtásával, jóllehet egyes fontos intézkedések késedelmet szenvednek. Fontos intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a görög államháztartás ismét fenntartható pályára kerüljön. A közelmúlt költségvetési fejleményei összességében a terveknek megfelelően alakultak. Ugyanakkor fenn kell tartani az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy 2013-ra megvalósuljon a költségvetés elsődleges egyenlegének egyensúlya, és biztosítani kell a költségvetés további javulását. Kulcsfontosságú az állami bevételek növelése és a bevételekkel foglalkozó, nem hatékonyan működő igazgatási rendszerek reformja, és jelentős erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a nemrég létrehozott, félig önálló bevételigazgatási rendszer teljesen működőképessé váljon és javuljon a hatékonysága. Folytatódik a közigazgatás reformja, amelynek részeként megvitatás alatt van többek között a humánerőforrás-stratégia, a mobilitási rendszer fejlesztése és a bérek fenntarthatóságát biztosító bértábla kidolgozása. Számos jelentős strukturális reformintézkedés valósult meg az egészségügy és a közpénzügyi gazdálkodás területén. Az átfogó reformok azonban egy sor másik területen még váratnak magukra. Pénzügyi szektor: Szükség van a privatizációs program eltökélt és hatékony végrehajtására. Befejeződött a négy legnagyobb bank feltőkésítése. Növekedés és versenyképesség: A makrogazdasági kilátások a fellendülés első jeleit mutatják: 2014-re 0,6 %-os növekedés szerepel az előrejelzésekben. Több évnyi recesszió után 2013 első felében lelassult a gazdaság visszaesése, látszódni kezdtek a gazdasági ciklus alja elérésének első jelei. A fajlagos munkaköltségnek a sikeres munkaerő-piaci reformok által támogatott csökkenése javítja a költségalapú versenyképességet, ugyanakkor fel kell gyorsítani és meg kell erősíteni a termékpiacok reformfolyamatait. A gazdasági kiigazítási program homlokterében azon megfelelő feltételek megteremtése szempontjából elengedhetetlen strukturális reformok állnak, amelyek révén a gazdasági ciklus fordultával új lendületet kaphatnak a beruházások és a munkahelyteremtés, javulhat a termelékenység. A többek között a hatékony és versenyképes üzleti környezet előmozdítására, az igazságszolgáltatási rendszer megújítására, a hatékony hálózatos iparágak és szolgáltatások kiépítésére, továbbá a szabályozott szakmák megnyitására irányuló reformintézkedések kidolgozása a programban vállaltakkal összhangban halad, de a szakpolitikai döntések meghozatala még hátra van. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A legfontosabb kihívás továbbra is a munkanélküliség elleni küzdelem. Görögország ambiciózus munkaerő-piaci reformokat valósított meg, az elkövetkezőkben pedig a négy pillérre épülő foglalkoztatási cselekvési terv végrehajtásán kell dolgozni. Ennek részei: a közmunkaprogramok; a fiataloknak szóló gyakornoki programok ( utalványrendszer ); az állami foglalkoztatási szolgálat (OAED) reformja; továbbá a szakképzés és a tanulószerződéses gyakorlati képzés megerősítése. Görögország keresi a lehetőségeit annak, hogy az adott költségvetési kereteken belül miként tudna javítani a szociális védőhálón. Ilyen lehetőség például a tartósan munkanélküli személyeknek nyújtott támogatás kidolgozása, továbbá januártól kezdődően (kísérleti projektként) garantált minimáljövedelem bevezetése. 12

13 SPANYOLORSZÁG Államháztartás: Spanyolország elkötelezte magát a túlzott hiány 2016-ig történő megszüntetése mellett. Az ország előrehaladást ért el nyugdíjrendszerének reformja terén ben elfogadták a kötelező nyugdíjkorhatár fokozatos emelését és a teljes nyugdíjhoz szükséges járulékfizetési időszak fokozatos növelését, valamint 2013 márciusában szűkítették a korai nyugdíjba vonulás és a részleges nyugdíj lehetőségét és a kapcsolódó ösztönzőket. Az év végére várható a nyugdíjrendszer fenntarthatósági tényezőjének szabályozásáról szóló törvény elfogadása. Megerősödött az államháztartás irányítása; a regionális költségvetések átláthatósága és ellenőrzése javult; az év végére várható a független költségvetési intézmény felállítása; folyik a hátralékok felszámolása, és intézkedések születtek annak érdekében, hogy a jövőben ne kerüljön sor késedelmes kifizetésekre; az árindexálás megszüntetésére irányuló, az év végéig elfogadandó törvény meg fogja szüntetni a közpénzből finanszírozott szerződések inflációjára alkalmazott indexálást óta lépések történtek a relatív adóteher fogyasztási és környezetvédelmi adók felé történő kiegyensúlyozása, az adózási morál javítása, valamint a személyi jövedelemadó és a társasági adózás adósságösztönző elemeinek csökkentése érdekében. Azonban további lépések szükségesek, és júliusban független szakértői csoport jött létre az adórendszer átfogó felülvizsgálatával kapcsolatos tájékoztatás céljából. Pénzügyi szektor: A pénzügyi szektor programja jó úton halad, befejezése január végén várható. Jó ütemben halad az állami támogatásban részesült bankok szerkezetátalakítása, közel teljes a horizontális szakpolitikai követelményeknek való megfelelés. Ezáltal megszilárdult a spanyol bankszektor irányítási, szabályozási és felügyeleti kerete. Növekedés és versenyképesség: Az üzleti környezet gyengeségei, mint például a hazai piac szegmentációja vagy a piacra lépés korlátai a szolgáltatási szektorban, hátráltatják a munkahelyteremtést. Beadásra került a parlamentnek a spanyol belső piac működését előmozdító jogszabályjavaslat (az egységes piac garantálására vonatkozó törvény). A szakmai szolgáltatások reformjáról szóló törvénytervezet első változatáról most folyik az egyeztetés, azonban véglegesítése nem történt meg az előírt határidőre. A vállalkozásokról szóló új keletű törvény biztosította a vállalatokra vonatkozó fizetésképtelenségi keret javulását és rugalmasabb társasági formákat tett lehetővé óta a kiskereskedelmi ágazat megnyitására és a lakásbérleti piac eredményesebbé tételére vonatkozó intézkedések is születtek. A hatóságok a 2012-es intézkedések alapján 2013 júliusában jogszabálycsomagot terjesztettek elő a villamosenergia-ágazat felülvizsgálatára és a villamosenergia-elszámolásokkal kapcsolatban régóta fennálló hiány rendezésére. További fellépés szükséges a közlekedés terén mutatkozó versenyhiányosságok kezelésére. Spanyolország lépéseket tesz közigazgatásának reformja terén is: 2013 februárjában a kormány önkormányzati reformról szóló törvénytervezetet terjesztett elő (a parlamentnek 2013 végéig kell elfogadnia), és elindult a közigazgatás átfogóbb jellegű reformja is. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A és évi korábbi reformoknak, a évi átfogóbb munkaerő-piaci reformnak és a szociális partnerek januári megállapodásának köszönhetően úgy tűnik, létrejöttek a munkaerőpiacok fokozott ellenálló képességének a feltételei. Hatását azonban korai lenne még értékelni. További munkák folynak az aktív 13

14 munkaerő-piaci politikák előmozdítására és a passzív intézkedésekkel való kapcsolatuk erősítésére. Ennek ellenére a hatékony alkalmazást a vártnál hosszabb időszak előzi meg, és a központ és az autonóm régiók közötti koordináció továbbra is veszélyt jelent az eredményes teljesítésre. A fiatalok vállalkozási és foglalkoztatási stratégiája keretében intézkedések születtek a fiatalok foglalkoztatásának javítására. Emellett folyamatban vannak reformok a szakképzés javítására is. Csak korlátozott intézkedések történtek a szegénység kezelése és a társadalmi befogadás terén. 14

15 FRANCIAORSZÁG Államháztartás: Jóllehet Franciaország jelentős konszolidációs erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a 2009-ben a GDP 7,5 %-át kitevő költségvetési hiányt 2012-re 4,8 %-ra szorítsa le, a vártnál rosszabb gazdasági feltételek miatt 2013-ra nem sikerült korrigálnia a túlzott hiányt, így erre további két évet kapott a Tanácstól. Továbbra sem látszódik egyértelműen, hogy a tervezett decentralizációs reform fog-e jelentős megtakarításokat eredményezni kormányzati szinten. A 2013-as nyugdíjreform várhatóan hozzá fog járulni a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához, de nem kizárt, hogy középtávon továbbra is elégtelennek bizonyul. A tervezett intézkedések elsősorban a bevételi oldalra összpontosítanak, különös tekintettel a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékok emelésére. A 2013-as nyugdíjreform egyébiránt csak az általános rendszert érinti, és nem foglalkozik teljes körűen a különleges nyugdíjak felülvizsgálatával. Versenyképesség és növekedés: Egyes adókiadások visszafogása formájában hoztak bizonyos intézkedéseket az adórendszer hatékonyságának növelése érdekében. Intézkedések történtek a társasági adózás eladósodásösztönző elemeinek leépítése érdekében is. A 10 %-os köztes héakulcs 2013-as bevezetése az adórendszer egyszerűsítésére irányul, de nem kínálnak megoldást a hatékonysági problémákra (pl. az éttermi szolgáltatások csökkentett héakulcsának problémájára). Franciaország tett bizonyos intézkedéseket versenyképességének javítása érdekében, többek között 2013-ban a versenyképességet és a foglalkoztatást ösztönző adókedvezményt vezetett be. A szabályozott ágazatokban folyó verseny fokozására irányulóan csak korlátozott intézkedéseket hoztak. A hálózatos iparágak terén a NOME (a villamosenergia piacának új szabályozásáról szóló) rendelet enyhíteni fogja az energiaszektor piacralépési korlátait, másrészről folyamatban van a vasúti ágazat hatékonyságának növelésére irányuló reform. Munkaerőpiac: A munkahelyek védelméről 2013 júniusában elfogadott törvény a munkaerőpiac működésének javítása irányába mutató lépés. A törvény többek között az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés alacsony szintjével foglalkozik. Intézkedések születtek az idősebb munkavállalók és a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítása érdekében is. Ezt a célt szolgálják különösen a foglalkoztatási támogatások és a tanulószerződéses gyakorlati képzések, jóllehet ezek elég vegyes eredményeket hoztak eddig. A legutóbbi fejlemények szerint a jövő munkahelyei program hatékony támogatást nyújt az alacsony képzettségű fiatalok számára, a generációs szerződés programja viszont csak korlátozott eredményeket produkált folyamán az állami foglalkoztatási szolgálatok reformja is megvalósult. A munkaerőpiac tagoltságát részben rendezte a három hónapnál rövidebb időszakra szóló foglalkoztatás után a munkáltatók által fizetendő társadalombiztosítási járulékok megemelése, amely a rövid távú foglalkoztatás arányának leszorítására irányul. A versenyképesség megőrzése érdekében korlátozták a minimálbér nem kötelező emeléseit, a bérindexálás rendszere azonban megmaradt. A szociális partnerek között rövidesen megkezdődnek a tárgyalások a munkanélküliségi ellátások rendszeréről. Tekintettel a munkanélküliség szintjére, a munkaerőköltségek csökkentése érdekében további strukturális reformokra van szükség. 15

16 HORVÁTORSZÁG július 1-jei csatlakozására tekintettel Horvátország önkéntes és nem hivatalos alapon részt vett a évi európai szemeszterben és 2013 áprilisában benyújtotta gazdasági programját. A bizottsági szolgálati munkadokumentum minőségi szempontból értékelte a programot és megállapította, hogy bár történt előrelépés, az ország továbbra is rendkívül fontos költségvetési és strukturális kihívásokkal néz szembe. Országspecifikus ajánlás nem készült. Államháztartás: Az elmúlt években lezajlott a költségvetési keret reformja, amelynek során három alapvető jogi aktust fogadtak el, ezek: i.) a költségvetési törvény (2009), ii.) a költségvetési felelősségről szóló törvény (2011) és iii.) a költségvetés-politikai bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat (2011). A bevételi oldalon Horvátország intézkedéseket tett az adózási szerkezetnek a munka adóztatása felől a növekedést kevésbé hátráltató adózás felé való elmozdítására, valamint az adókikerülés leküzdését és az adóigazgatás hatékonyságának fokozását célzó fellépés révén az adózási morál javítására. A kiadási oldalon lépéseket tettek a szociális védelemmel és a nyugdíjakkal kapcsolatos kiadások hatékonyságának és fenntarthatóságának felülvizsgálatára. A horvát hatóságok által közölt adatok szerint az államháztartási hiány 2012-ben a GDP 5,0 %-a volt. A pénzforgalmi hiány 2013 első kilenc hónapjában megközelítette a GDP 4,0 %-át, így magasabb volt, mint a teljes évre tervezett (3 %). A bruttó államadósság 2009 óta gyorsan növekedett és 2012-ben elérte az 55,5 %-ot, az előrejelzések szerint tovább emelkedik. Növekedés és versenyképesség: A horvát gazdaság növekedési kilátásait erősen befolyásolja az üzleti környezet alacsony színvonala és az igazságszolgáltatás csekély hatékonysága, valamint a verseny hiánya a fő piacokon. Az elmúlt években Horvátország jogi, intézményi és gyakorlati intézkedéseket tett az adminisztratív teher csökkentése és a beruházások élénkítése céljából. Megtették az első lépéseket a közigazgatás korszerűsítése, az igazságszolgáltatás hatékonyságának fokozása és a közszektorban tapasztalt korrupció elleni küzdelmet célzó prevenciós mechanizmusok alkalmazása terén, de további intézkedésekre van szükség az adminisztratív és az igazságszolgáltatási kapacitás bővítéséhez. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások szintje alacsony és ez a nem hatékony jogi kerettel kapcsolódik össze. Az új innovációs stratégia és az tervezett intelligens szakosodási stratégia a jó irányba tett lépésnek tekinthető. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A horvát munkaerő-piaci potenciál erősen kihasználatlan, a fiatalok, a tartósan munkanélküliek, az idősek és a nők különösen kedvezőtlen helyzetben vannak. A közelmúltban bővült az aktív munkaerő-piaci intézkedések által érintettek köre, azonban az intézkedések hatékonyságát még értékelni kell. A gyenge munkaerő-piaci teljesítmény javítása érdekében emellett Horvátország elfogadta a munkajogi törvény első módosításait, amelyek részben a foglalkoztatottak védelmét célzó jogszabályokra irányultak. Előkészületben van a munkajogi törvény foglalkoztatottak védelmét célzó jogszabályok terén még lényegesebb változtatásokat bevezető módosításának második szakasza, valamint egy kiterjedt nyugdíjreform. A szociális helyzet romlik, a lakosság egyharmada néz szembe a szegénység kockázatával. Van mozgástér a szociális jóléti rendszer hatékonyságának javítására és az egyes csoportok munkavállalását hátráltató fennálló tényezők kezelésére. A 2011 és 2016 közötti időszakra vonatkozó szociális jóléti stratégia és az új szociális jóléti 16

17 törvények biztosítják a rendszer reformjának széles alapját, bár az intézkedések hatása tényleges végrehajtásuktól függ. 17

18 OLASZORSZÁG Államháztartás: A 2011-ben megkezdett költségvetési konszolidációnak köszönhetően kiigazításra került a túlzott hiány. Az államadósság azonban továbbra is számottevő terhet jelent. A Stabilitási és Növekedési Paktumnak való szigorú megfelelés biztosítása érdekében ezért indokolt a költségvetési folyamatok szoros nyomon követése. Az adórendszer reformja továbbra is részleges. A kormány 2013-ban megfelezte az elsődleges lakóhelyekre kivetett adó mértékét, amelyet 2014-től egy új helyi szolgáltatási adó vált majd fel. Ezen új adónem megfelelő kidolgozása és a kataszteri értékek felülvizsgálata fordulópontot jelent majd az ingatlanadózás méltányossága és az adórendszer hatékonysága szempontjából. A korábbi és a 2014-re bejelentett intézkedések ellenére Olaszországban továbbra is magas a munkaerőre kivetett adó és a jövedelemadó mértéke. Pénzügyi szektor: Az olasz bankszektor megszilárdítása érdekében az Olasz Nemzeti Bank célzott eszközminőség-elemzést készített, amely a mintában részt vevő bankok korlátozott száma ellenére jelentős lépésnek tekinthető. Ezenkívül a cégek finanszírozáshoz való jutásának diverzifikálása érdekében javaslat született a társasági tőkére vonatkozó nagyobb engedményeket illetően. A bankok vállalatirányítása terén történt javulás mértéke azonban korlátozott. Növekedés és versenyképesség: Az igazgatási terhek csökkentése, a jogszabályok egyszerűsítése és az üzleti környezet javítása érdekében Olaszország intézkedéseket hozott. Olaszország intézkedéseket tett az igazságügyi rendszer hatékonyságának előmozdítása és az uniós források kezelésének javítása érdekében; mindezek jogalkotási kísérő intézkedéseket és további kidolgozást igényelnek. Bevezetésre került néhány, a szolgáltatások piacán a verseny élénkítését célzó intézkedés, de fennáll annak a kockázata, hogy végrehajtásuk akadályokba ütközik, nevezetesen a szakmai szolgáltatásokat illetően. A piacnyitást előirányozó rendelkezéseknek 2012-ben az alkotmánybíróság által történő visszavonását követően szükségessé vált a helyi közszolgáltatások pályáztatásának nyomon követő tevékenysége. A hálózatos iparágakat illetően folyamatban vannak a piacra jutás feltételeinek javítását célzó intézkedések, különösen a gáz- és a szállítási ágazatban, jóllehet az energiaárak továbbra is magasak és továbbra is kihívás marad az országos infrastruktúra-fejlesztés. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: Az olasz munkaerőpiac strukturális jellemzői, illetve problémái a rugalmatlanság és a szegmentáció. E problémák megoldása érdekében 2012-ben reformot fogadtak el többek között az atipikus szerződések korlátai, az új elbocsátási szabályok és a munkanélküli ellátások integrált rendszere tekintetében. E reform végrehajtása azonban lassú folyamat; erre példa a közfoglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése ben megállapodás született a béreknek a termelékenységhez adóvisszatérítés formájában nyújtott támogatással történő igazításáról, amelyet nyomon kell követni. A munkanélküliség a fiatalok és a nők körében továbbra is aggasztó. Több fázisban, legutóbb 2013 augusztusában kerültek elfogadásra az elsősorban az ifjúságra irányuló intézkedések, amelyeket mihamarabb végre kell hajtani. Továbbra is számos kihívás vár az oktatásra (azaz a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya itt a legalacsonyabb az EU-ban és a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben részt nem vevők (NEET) aránya közel 24 %-os); emiatt sürgős javító intézkedésekre van szükség. A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem célzottabb intézkedései érdekében 2013 augusztusában jelentős lépés történt: nevezetesen 18

19 valamennyi déli régióra kiterjesztésre került a meglévő társadalombiztosítási kártya. A finanszírozás azonban az uniós strukturális alapokhoz való nemzeti hozzájárulás átprogramozásán fog múlni. 19

20 CIPRUS Államháztartás: Ciprus jelenleg számottevő költségvetési konszolidációt hajt végre. A ra és 2014-re vonatkozó kiigazítás nagyjából egyformán érinti a kiadásokat és a bevételeket. A kiadási oldalon 2013-ban folyamatban van a nyugdíjrendszer reformja, ami a nyugdíjkorhatár emelését, a korai nyugdíjba vonulás ösztönzőinek visszafogását és a nagyvonalú ellátások csökkentését jelenti. Intézkedések történtek a finanszírozási struktúra fenntarthatóságának erősítésére és várhatóan 2015 végére bevezetésre kerül a nemzeti egészségügyi rendszer. A közpénz-gazdálkodás terén 2013 végére olyan átfogó törvény elfogadását tervezik, amely az éves költségvetési ciklus egészére vonatkozó fő folyamatok, feladatok és hatáskörök meghatározásával megteremti a közpénz-gazdálkodás stabil elveinek jogi alapját. A bevételi oldalon folyamatban van az adóbeszedés és a közigazgatás reformja, amelynek célja az adózási morál javítása, az adócsalás megakadályozása, valamint annak biztosítása, hogy az állami szektor hatékonyabban lássa el feladatait, többek között annak megkönnyítése révén, hogy az állami forrásokat a gazdasági válság által leginkább sújtott területekre lehessen átcsoportosítani. Pénzügyi szektor: A bankszektorba vetett bizalom jelentős romlására tekintettel reformokat fogadtak el a pénzügyi intézmények szerkezetátalakítása és méretük csökkentése, valamint felügyeletük megerősítése céljából. Mindenekelőtt létrehoztak egy a Ciprusi Központi Bank elnökét, a pénzügyminisztert és a Ciprusi Értékpapír- és Tőzsdebizottság elnökét magában foglaló egységes szanálási hatóságot, a feltőkésített Bank of Cyprus pedig kikerült a szanálás alól. A hatóságok megkezdték a szövetkezeti hitelintézetek szerkezetátalakítására vonatkozó stratégia végrehajtását és lezárultak az első összeolvadások. Véglegesítették a szövetkezeti hitelintézetek felügyeletének a Ciprusi Központi Bankban megvalósuló integrációjára vonatkozó munkatervet. A támogatásban részt vevő partnerekkel egyeztetett ütemtervnek megfelelően folytatódott az adminisztratív korlátozások és a tőkeellenőrzés fokozatos enyhítése. Növekedés és versenyképesség: A Ciprus által elfogadott/előirányzott növekedésösztönző intézkedések közé tartozik a harmadik energiacsomag átültetése, az energiaágazati stratégia előkészítése, a jogszabályok összehangolása a szolgáltatási irányelvvel, valamint a szabályozott szakmák liberalizácójának irányába tett erőfeszítések. További intézkedésekre van azonban szükség a közlekedési ágazatban, többek között az energiahatékonyság fokozása céljából, valamint a magánszektor kutatás-fejlesztési beruházásainak ösztönzése érdekében. Foglalkoztatás- és szociálpolitika: A foglalkoztatás 2009 óta jellemző tartós szűkülését és a munkanélküliség megugrását követően Ciprus a tartós és a fiatal munkanélküliekre, valamint a készségek javítására irányuló intézkedéseket tett továbbképzési intézmények felállítása, új, korszerű tanulószerződéses gyakorlati képzés bevezetése és a szakképesítési rendszer végrehajtása révén. Azonban további erőfeszítésekre van szükség az ifjúsági munkanélküliség kezelése és a készségeknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb hozzáigazítása céljából. Emellett Ciprus megreformálta az állami szféra bérindexálási rendszerét, amelyet a magánszektor is átvett, és átalakította a szociális jóléti rendszert a kiszolgáltatott csoportok védelmének biztosítása és a jóléti ellátások, valamint a munkavállalási ösztönzők közötti egyensúly megteremtése céljából. 20

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 273 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Szlovénia 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Szlovénia 2015. évi stabilitási programját HU HU

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY

ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ. 2014. szeptember VARGA MIHÁLY ÚT A FELLENDÜLÉSHEZ 2014. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kockázatok és lehetőségek Gazdaságpolitikai teendők Irányvonalak a jövőre nézve Kockázatok és lehetőségek Csak némileg javul a nemzetközi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.4.2005 COM(2005) 155 végleges 2005/0061 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról

Részletesebben

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv

A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv A gazdasági és munkaerőpiaci helyzet 2004 -ben a magyar gazdaság folyamatait a fenntartható növekedési pályára való visszatérés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 418 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A

9235/15 kn/hk/ar 1 DG B 3A - DG G 1A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 15. (OR. en) 9235/15 UEM 178 ECOFIN 383 SOC 345 COMPET 256 ENV 338 EDUC 164 RECH 155 ENER 196 JAI 360 EMPL 219 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.5.30. COM(2012) 317 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2012. évi nemzeti reformprogramjáról és a Magyarország 2012 2015 közötti időszakra vonatkozó stabilitási

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2015. évi konvergenciaprogramját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Magyarország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2015. évi konvergenciaprogramját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 266 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2015. évi konvergenciaprogramját

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 429 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA az Egyesült Királyság 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és az Egyesült Királyság 2014. évi konvergenciaprogramjának

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu

Új Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2007. március 15. (20.03) (OR. en) 7456/07 ECOFIN 118 UEM 80 SOC 102 AG 17 COMPET 75 RECH 77 ENER 96 MI 66 IND 27 EDUC 48 ENV 149 TRANS 91 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy:

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban

A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban A gazdasági növekedés elırejelzésének nehézségei a pénzügyi válságban Csermely Ágnes Államadósság és Gazdasági Növekedés A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai konferencia 2012. Május 15. 2 Trend

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése

A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése A költségvetési folyamatok néhány aktuális kérdése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank KT-MKT - Költségvetési Konferencia 2015. október 13. Az előadás felépítése 1. A GDP-arányos államháztartási hiány

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.24. COM(2013) 330 final 2013/0171 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Portugáliának nyújtandó uniós pénzügyi támogatásról szóló 2011/344/EU végrehajtási

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés

MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS. a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. 2013. évi éves növekedési jelentés EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.28. COM(2012) 750 final MELLÉKLET MAKROGAZDASÁGI JELENTÉS a következő dokumentumhoz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE 2013. évi éves növekedési jelentés HU HU BEVEZETÉS Az EU gazdasága

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben