A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG

Átírás

1 A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Végleges változat 2002.

2 A Celldömölki Kistérség stratégiai és operatív területfejlesztési programja Készítette a Reginnov Tanácsadó Kft. a Kemenesalja Területfejlesztési Társulás megbízásából; a Vas Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával. Projekt vezető: Erdeiné Horváth Klára A tanulmány Helyzetelemzését készítette: Csapó Tamás (külső szakértő) Palkovits István (külső szakértő) A tanulmány stratégiai és operatív programrészét készítette: Gyerkó Veronika

3 A CELLDÖMÖLKI KISTÉRSÉG STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA HELYZETELEMZÉS

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Természeti adottságok, térségi erőforrások A kistérség társadalmi területi folyamatai A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A népességszám alakulása és összetevői A népesség szerkezete A népesség nemi- és korstruktúrája A népesség iskolázottsága Munkaerőpiac Gazdasági aktivitás és foglalkozási szerkezet Munkanélküliség A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A gazdaság területi folyamatai Általános jellemzők A gazdasági szerkezet kistérségi bemutatása A kistérség környezeti folyamatainak bemutatása, természeti értékek Levegőtisztaság Zajvédelem Vízvédelem Természetvédelem Műszaki infrastruktúra alakulása Közlekedési hálózatok Vízgazdálkodás Szennyvízkezelés és tisztítás Energia ellátás Hulladékgazdálkodás Távközlés, média Lakáshelyzet Rendezési tervek, fejlesztési koncepciók, programok és tervek Kistérségi kulturális értékek A kistérség településhálózata és a települések szerkezete Településhálózat, térszerkezet, térkapcsolatok Települések munkahelyi (gazdasági migrációs) térképe SWOT-analízis Erősségek, gyengesége, veszélyek, lehetőségek Erősségek: Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Stratégiai irányok Offenzív stratégiát támogató helyzetek (erősségek lehetőségek) Váltás-orientált stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek lehetőségek) Defenzív stratégiát támogató helyzetek (gyengeségek veszélyek) Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek (erősségek veszélyek) MELLÉKLET

5 A. VONZERŐLELTÁR

6 1. BEVEZETÉS A celldömölki kistérség Vas megye legkeletibb részén helyezkedik el, 474 km2 területtel a megye harmadik legnagyobb kistérsége. Összesen 28 település, ebből egy város Celldömölk és 27 község alkotja. Relatív földrajzi fekvése hazánkon belül szerencsés, hiszen a Nyugat- Dunántúlon, viszonylag közel az osztrák (Európai Uniós) határhoz helyezkedik el, igaz jelentős távolságra a fővárostól. Ugyanakkor viszont Vas megye keleti peremén van, több megye határán, ami kicsit a régión és a megyén belül is belső perifériának felel meg. Mindez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben nem igazán érvényesültek az EU-hoz közeli fekvés előnyei, viszont mivel egy fejlett régióban van, megítélése országosan számára kedvezőtlen volt. Mindebből az következik, hogy a kistérség fejlődése nem követte a régió és Vas megye fejlődésének ütemét, attól kissé elmaradt, így pozíciója a régión belül romlott. A megyei fejlesztések sem foglalkoztak a probléma súlyának megfelelően a kistérséggel, a hangsúly inkább a megye déli, elmaradott területeire jutott. 1. ábra: A kistérség földrajzi helyzete Győr-Moson-Sopron megye AUSZTRIA SZLOVÉNIA Szentgotthárd Őriszentpéter Kőszeg Csepreg Bük SZOMBATHELY Körmend Vasvár Zala megye Sárvár Répcelak Zsédeny Jákfa SÁRVÁR Csánig Répcelak ádony Nagygeresd Veszprém Nick Vámoscsalád ony megye a onya Vasegerszeg Uraiújfalu Celldömölk Jánosháza falu Rábapaty Csönge Ostffyasszonyfa Kenyeri Vönöck Kemenesmagasi Szergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Pápoc völgy menye Nyõgér Sótony ejcgyertyános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Hosszúpereszteg Mesteri Kemeneskápolna Vashosszúfalu Duka CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Kemenespálfa Karakó Jánosháza Csipkerek Csehimindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr 6

7 2. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TÉRSÉGI ERŐFORRÁSOK Míg Vas megye földtani felépítése rendkívül változatos, a celldömölki kistérség kialakulása és geomorfológiája viszonylag egyszerű. A kistérség a mélyben a közép-dunántúli nagyszerkezeti egység része. Felszíne alatt van a Bakony mélybe süllyedt, pikkelyes szerkezetű mezozoikumának a folytatása. A kristályos medencealjzat 45 méter körül van. A táj a mezozoikumban ókori kristályos szárazulat volt, ahol trópusi mállás és tönkösödés folyt. A középső miocénben az óstájer orogenezis feldarabolta az egységes tönkfelszínt rögökké és kezdetét vette a neogén medence kialakulása. A miocén végén heves vulkáni tevékenység kísérte a szerkezeti mozgásokat a Marcal-medencében. A neogén medence a pannonban süllyedt, először édesvizű beltóvá alakult, majd a folyamatos feltöltődések következtében a felső pannon végére szárazulattá vált. A pleisztocénben erős szerkezeti mozgások játszódtak le, melyek révén a Kisalföld és a Marcal-medence részben megsüllyedt, részben lepusztult s így létrejöttek a tanúhegyek és a mai helyükre kerültek a folyók. A celldömölki kistérség döntően a Kisalföld nagytájhoz tartozik, csupán az északi része sorolható genetikailag a Dunántúli dombsághoz. A kistérség nagyobbik része a Marcal-medencében van, ennek a pleisztocén süllyedékként kialakult középtájnak két kistája van. Egyik a Marcal völgysíkja, mely jellegzetes feltöltött síkság, a másik az eróziós úton lepusztult felszínű Kemenesalja, ahol a jellegzetes bazaltvulkáni tanúhegyek, a Sághegy (291 m) és a Kis- Somlyó (230 m) találhatók. A kistérség északnyugati része a Kemeneshát középtájhoz tartozik, annak is a Cser kistája található itt, amely döntően síksági formakincsű terület. Éghajlatában az atlanti hatások még érvényesülnek, így mérsékelten enyhe telű, évi középhőmérséklete 9-9,5 C, hőingása kicsi (19-20 C). Nagy a borultság (55-60%), ezért viszonylag kevés a napsütéses órák száma ( óra), így a hőösszeg is alacsony (2900 C). Az országos átlagnál több csapadék hull ( mm), s a táj az enyhe tél ellenére sok havat kap. Határozottan szeles a vidék, az uralkodó szélirány a nyugati - északnyugati. A kistérség felszíni és felszínalatti vizekben egyaránt gazdag. Felszíni vízhálózata sűrű, legnagyobb folyója a Rába, amely csak éppen érinti a térséget északon. A terület főfolyója a Marcal a kistérség keleti határán. A Marcalba a Kemeneshátról több pici patak hozza a vizét, melyek esése kicsi. A kistérség geológiai kialakulása és mélyszerkezeti képe magyarázza felszínalatti vizekben való gazdagságát. Különösen hévizekben gazdag, készlete kb. 28 millió m 3. Jelenleg két kiépített hévizes kút üzemel fürdőként Borgátán és Mesteriben. Mivel a sághegyi bazalttufának megszűnt a hasznosítása, a hévizeken kívül a kistérségnek nincs egyéb hasznosítható ásványi kincse. A kistérség talaja összességében valamivel jobb, mint a megyéé. A legjobb talajok a térség északi részén, a Cseren találhatók. Itt jégkori vályogon és löszön kialakult jó termőképességű barnaföld és csernozjom-szerű barna erdőtalaj jellemző. A Marcal-medencében réti és láptalajok vannak, többnyire közepes minőségűek. Az egész kistérség, csakúgy, mint Vas megye a holarktikus flórabirodalom közép-európai flóraterületének a pannóniai flóratartományába tartozik. Ezen belül az alpokaljai flóravidékhez, a vasi flórajáráshoz soroljuk a celldömölki kistérséget. Jellemzőek a tölgyelegyes fenyvesek, cseres-tölgyesek, de előfordulnak a kőris-szil ligeterdők, gyertyános és kocsányos tölgyesek. Állatföldrajzilag a terület nagy része az Alpokalja faunakörzethez tartozik, de a déli része a Praeillyricum faunajárás tartozéka. Védett állatok a lepkék, szitakötők, gyepi béka, fali gyík, búbos cinege és még jellemzőek a héják, nyulak, őzek, szarvasok és a vaddisznók. A kistérség területének mindössze 0,56%-a védett, összesen 257 hektár. Országos védettségű a Sághegyi Tájvédelmi Körzet (235 ha), melyből 24 ha fokozottan védett. Ezenkívül a Cseri molyhostölgyes-borókás van helyileg védve 22 hektáron. 7

8 3. A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI TERÜLETI FOLYAMATAI 3.1. A társadalmi viszonyok kistérségi alakulása Demográfia A NÉPESSÉGSZÁM ALAKULÁSA ÉS ÖSSZETEVŐI A celldömölki kistérségben évi népszámlálás előzetes adatai szerint fő lakik, ami 1421 fővel kevesebb, mint 1990-ben. A változás 5,0 %, ezzel a népesség fogyás a megye kistérségei közül az Őrség után a második legnagyobb. Sajnos a népességszám előreszámítás további népesség csökkenést jelez, mértéke az elkövetkező évtizedben 11,1 % lesz (1. táblázat). Mindent egybevetve 2001-ben a megye népességének kereken 10 százaléka él a kistérségben, de ez 2010-ben már csak 9,4 % lesz. 1. táblázat: A lakónépesség változása Terület Változás (%) 2010 Változás (%) Celldömölki , ,1 Csepregi , ,7 Körmendi , ,3 Kőszegi , ,6 Őriszentpéteri , ,6 Sárvári , ,7 Szentgotthárdi , ,2 Szombathelyi , ,1 Vasvári , ,3 Vas megye , ,9 Nyugat-Dunántúl , ,1 Magyarország , ,7 Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH. Budapest, Hablicsek L KSH. Budapest A kistérségen belül óriási különbségek vannak a népességszám változást tekintve. A 28 település közül csupán ötnek (Boba, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Mersevát és Nemeskocs) nőtt a lakossága és Karakóé változatlan maradt (1. ábra). Ezzel szemben 22 település népessége csökkent, közülük a legnagyobb mértékben Keléd (-31,2%), Pápoc (- 26,8%) és Kissomlyó (-18,0%). A falvak népessége összességében erőteljesebben csökkent (- 5,9%), mint Celldömölké (-3,9%). A népességszám csökkenés mögött csak úgy, mint országosa és regionálisan, elsősorban a természetes fogyás áll. Hazánkban 1981-ben történt a fordulat, ekkortól haltak meg többen, mint amennyien születtek. Vas megyében és a kistérségben ez a változás valamivel korábban kezdődött és erőteljesebb volt a hazai átlagoknál. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között középen helyezkedik el (2. táblázat). A természetes fogyást alapvetően az élveszületések számának az erőteljes visszaesése, s kisebb részt a mortalitás (halálozás) növekedése okozta. A kistérségben az élveszületési ráta nagyjából a megyei átlagnak megfelelő, a- zonban a halálozás annál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával. 8

9 2. ábra: A népességszám változás a celldömölki kistérségben Csánig Répcelak ygeresd Nick Vámoscsalád Kenyeri Pápoc rszeg Uraiújfalu Csönge Jákfa apaty ÁRVÁR Ostffyasszonyfa KemenesmagasiSzergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Vönöck Sótony ér yános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Mesteri Kemeneskápolna Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Kemenespálfa Karakó Jánosháza Népessészám-változás növekedés (6) % (5) % (8) -10% - (9) ek himindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr i Mikosszéplak Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok KSH Budapest Nyilván a fentiekkel is összefügg az, hogy a születéskor várható élettartam mind a férfiak, mind a nők körében kissé alacsonyabb a régiós és a megyei átlagnál ben a kistérségben a férfiak születéskor várható életkora 67,1 a nőké 75,8 év. 2. táblázat: A népességszám változás összetevő 1990 és között (%) Terület Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Celldömölki -5,2 0,2 Csepregi -5,8 5,1 Körmendi -3,1 4,8 Kőszegi -4,4 4,8 Őriszentpéteri -12,3 4,0 Sárvári -5,6 1,4 Szentgotthárdi -7,7 8,4 Szombathelyi -2,6 0,2 Vasvári -6,9-0,2 Vas megye -4,4 1,8 Nyugat-Dunántúl -3,9 3,1 Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH. Budapest A kistérségen belül legmagasabb az élveszületés Bobán, Kemeneskápolnán és Kemenespálfán, míg a legalacsonyabb Borgátán, Keléden, Pápocon és Tokorcson. A mortalitási mutatók ennek nagyjából megfelelnek, csak éppen pont fordítva. Mindez azt jelenti, hogy a kistérségen belül igen nagy területi különbségek vannak a természetes szaporodást tekintve (3a ábra). A 28 település közül mindössze kettőben pozitív a természetes szaporodás, Merseváton és Bobán, a többiben mindenhol negatív. A legnagyobb természetes fogyás Pápocon (-23,2%), 9

10 Keléden (-20,7%) és Kissomlyón (-14,8%) történt, de további öt településen magasabb a fogyás 10 százaléknál. A falvak természetes fogyása jóval nagyobb (-7,2%), mint Celldömölké (-2,4%). 3(a-b). ábra: Természetes szaporodás(a) és a vándorlási különbözet (b) a celldömölki kistérségben Répcelak resd Nick Vámoscsalád g ákfa ty VÁR ony os Uraiújfalu Sitke Csánig KemenesmagasiSzergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Gérce Vásárosmiske Káld Bögöte Csönge Ostffyasszonyfa Kenyeri Vönöck Mesteri Kemeneskápolna Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg indszent CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Keléd Pápoc Kemenespálfa Karakó Jánosháza Nemeskeresztúr Természetes szaporodás (%) pozitív (2) -5,6-0 (5) ,6 (13) (8) Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok. KSH Budapest. a) Csánig b) Répcelak resd Nick Vámoscsalád eg ákfa aty VÁR ony os Uraiújfalu Sitke KemenesmagasiSzergény Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Gérce Vásárosmiske Káld Bögöte Vönöck Mesteri Kemeneskápolna Duka Vashosszúfalu Hosszúpereszteg indszent Mikosszéplak Csönge Ostffyasszonyfa Kenyeri CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Keléd Pápoc Kemenespálfa Karakó Jánosháza Nemeskeresztúr Vándorlási különbözet % felett (2) 5-10% (6) 0,2-5 (7) -5-0,2 (11) (2) Természetes szaporodás (%) A kistérség 1463 fős természetes fogyását a 42 fős vándorlási aktívum messze nem tudta pótolni. A vasi kistérségek közül az egyik legkisebb vándorlási többlete van a celldömölkinek (lásd 2. táblázat). Biztató azonban, hogy a kilencvenes évek második felétől a többlet kissé növekszik, különösen a falvak esetében. Celldömölkön a népesség az elvándorlás miatt is fogy, míg a térség falvai +220 fő vándorlási aktívummal rendelkeznek. Mindez a falvak szemszögéből pozitív, hiszen a természetes fogyást mindez kissé mérsékli. Különösen nagy vándorlási aktívuma van Nemeskocsnak, Karakónak, mindkettő 10 % fölötti, de jelentős Kemenessömjén, Tokorcs, Szergény és Kemenespálfa esetében is (3b ábra). Ugyanakkor a falvak egyharmadából még mindig többen vándorolnak el, mint ahányan odaköltöznek. Fokozottan igaz ez Csönge, Keléd és Nemeskereszttúr vonatkozásában A NÉPESSÉG SZERKEZETE A népesség nemi- és korstruktúrája A több mint két évtizedes népesség fogyás, a férfiak nagyobb halandósága és az ebből fakadó elöregedés következtében hasonlóan az országos, regionális és megyei trendekhez felborult a nemek egyensúlya és erősödött a nőtöbblet. Vas megyében az elmúlt 11 év alatt 4839 fővel csökkent a férfiak és 2452 fővel a nők száma, így 1052-ről 1073-ra emelkedett az ezer férfira jutó nők száma. A celldömölki kistérségben a növekedés nagyobb volt ugyan 10

11 (+31), de az ezer férfira jutó nők száma (a feminitási index) még így is alacsonyabb, de a kistérségek között a negyedik legmagasabb (3. táblázat). 3. táblázat: Az ezer férfira jutó nők száma Terület Változás Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Magyarország Forrás: Népszámlálás Előzetes adatok KSH. Budapest 2001-ben a celldömölki kistérség lakói közül nő és férfi élt. A települések közül mindössze nyolcban volt férfi többlet, közülük a legnagyobb Nemeskocson, Tokorcson és Mesteriben. Atöbbi településen nőtöbblet volt, a legnagyobb Pápocon (1362 nő/ezer férfi), Kissomlyón és Kemeneskápolnán. Ismerve a népességszám előrejelzéseket és a nemek mortalitási trenjeit, valószínűsíthető, hogy a nemi arány tovább romlik, azaz növekedni fog a nőtöbblet. 4. táblázat: Korstruktúra és öregségi index Terület x Index Produktív korúak (%) x Index Produktív korúak (%) Celldömölki 16,3 21, ,1 15,2 22, ,3 Csepregi 16,4 22, ,6 15,0 22, ,0 Körmendi 17,1 18, ,3 15,4 19, ,9 Kőszegi 17,7 18, ,7 15,7 17, ,8 Őriszentpéteri 14,0 29, ,9 13,3 28, ,2 Sárvári 15,6 20, ,0 14,6 21, ,4 Szentgotthárdi 15,3 21, ,9 15,3 19, ,8 Szombathelyi 17,0 18, ,3 15,3 19, ,8 Vasvári 18,0 23, ,5 16,9 23, ,2 Vas megye 16,0 20, ,0 15,1 20, ,5 Nyugat-Dunántúl 17,1 19, ,8 14,9 20, ,3 Magyarország* 17,1 19, ,2 Forrás: Területi statisztikai évkönyv KSH Budapest, Hablicsek L KSH. Budapest * 2010-re nincsenek adatok Az egyik legnagyobb probléma a humán erőforrásokat tekintve, a népesség általános elöregedési folyamata hazánkban. Mindez természetesen a természetes fogyással és a kitolódó 11

12 élettartammal függ össze, de hatásai sokrétűek és alapvetően negatívak. A celldömölki kistérségben a gyermekkorúak aránya (16,3%) kissé magasabb a megyei értéknél, de az időskorúak aránya (21,7%) már jóval meghaladja azt, s a végeredmény pedig, hogy a térség lakossága öregebb korösszetételű, mint az egyébként öreg korstruktúrájú Vas megye 4. táblázat). Ráadásul az előrejelzések szerint az öregedés fokozódik, a térségben erőteljesebben, mint a megyében, s 2010-re ez a kistérség lesz a legöregebb populációjú. E folyamattal párhuzamosan csökken a produktív korúak aránya, amely már most is alacsonyabb a megyei átlagnál. A kistérség öregségi indexe 1.33, ezen belül a falvaké 1.47, míg Celldömölké Három település kivételével (Kemenespálfa, Kemenessömjén és Mersevát) minden település öregségi indexe 1.0 feletti, vagyis több az időskorú, mint a gyermekkorú. Különösen elöregedett Keléd, Pápoc, Borgáta és Köcsk, mely falvakban 3-4-szer több az időskorú, mint a 14 éven aluli gyermek A népesség iskolázottsága Sajnos az egyik legfontosabb jellemzőjéről a humán erőforrásoknak nem állnak rendelkezésünkre friss adatok, csak az évi népszámlálás adatai, azok is csak a városokra és nem kistérségi bontásban. Annyi mindenesetre kiderül az 5. táblázatból, hogy Celldömölk népességének iskolázottsági mutatói kissé a Vas megyei átlag alattiak, de jobbak a hazai vidéki átlagnál. Készült ugyan 1996-ban egy mikrocenzus hazánkban, de annak adatai csak megyei szinten ismertek. E szerint a 7 évesnél idősebb népesség átlagos iskolázottsága egy egész osztállyal növekedett, de ennél nagyobb volt a növekedés a középiskolát, s különösen a diplomát szerzettek körében. A település és kistérségi új adatok őszén kerülnek nyilvánosságra. Terület* 5. táblázat: A népesség iskolai végzettsége 1990-ben 7 évesnél idősebbek Aktív keresők 10 év felettiekből 0 osztályt 15 év felettiekből 8 osztályt 18 év felettiekből középiskolát 25 év felettiekből felsőfokú iskolát átlagos iskolai végzettsége végzettek aránya a megfelelő korúak arányában (%) (osztály) Celldömölk 8,9 10,7 0,3 83,6 31,0 8,2 Csepreg 8,5 10,2 0,6 78,5 22,9 6,8 Körmend 8,6 10,8 0,4 84,2 34,0 10,5 Kőszeg 8,8 10,7 0,2 86,2 33,6 11,5 Sárvár 9,0 10,7 0,3 83,7 32,5 8,4 Szentgotthárd 8,7 10,6 0,8 78,8 26,6 6,7 Szombathely 9,4 11,3 0,7 88,8 44,6 15,1 Vasvár 8,1 10,4 0,3 77,7 24,5 6,3 Vas megye 8,7 10,6 0,7 79,2 28,3 8,3 Városok 9,2 11,0 0,6 86,3 38,7 12,3 Falvak 8,2 10,1 0,9 70,8 16,4 3,8 Ny-Dunántúl 8,7 10,5 0,8 78,2 27,9 8,4 Vidéki átlag 8,4 10,4 1,3 65,4 20,4 5,6 Forrás: évi népszámlálás HSK. Budapest. * Kistérségi adatok nem állnak rendelkezésre 12

13 Munkaerőpiac GAZDASÁGI AKTIVITÁS ÉS FOGLALKOZÁSI SZERKEZET A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatására az országos trendekhez hasonlóan Vas megyében is csökkent a népesség gazdasági aktivitása a 80-as és 90-es évtizedekben, s ezzel párhuzamosan nőtt az inaktívak és csökkent az eltartottak aránya. De meg kell jegyezni, hogy a népesség gazdasági aktivitása a megyében magasabb, mint országosan. Az 1996-os mikrocenzus szerint a népesség 44,8 százaléka aktív kereső a megyében, míg országosan csak 39,8 %. A celldömölki kistérség adatait nem ismerjük, de tudva a jellemző demográfiai folyamatokat, a kistérségi átlag a megyeinél kissé kedvezőtlenebb, viszont jobb az országosnál. 6. táblázat: Az aktív keresők foglalkozási szerkezete 1990-ben (%) Terület Mezőgazdaság Ipar Tercier Celldömölki 24,0 29,2 46,9 Csepregi 30,4 22,3 47,4 Körmendi 23,8 36,0 40,2 Kőszegi 10,6 45,8 43,7 Őriszentpéteri 39,2 29,4 31,4 Sárvári 25,4 41,1 33,5 Szentgotthárdi 17,8 45,7 36,6 Szombathelyi 10,8 36,6 52,7 Vasvári 33,3 28,7 38,0 Vas megye 18,4 36,3 45,3 Nyugat-Dunántúl 16,1 38,0 45,9 Magyarország 18,1 38,7 43,2 Forrás: Területi statisztikai évkönyv KSH Budapest Az aktív keresők foglalkozási szerkezetéről részletes információk csak az évi népszámlálás alapján állnak rendelkezésre ben Vas megye népességének a foglalkozási szerkezete nem tért el lényegesen hazánkétól, a régióétól (6. táblázat). A celldömölki kistérségben azonban jóval többen dolgoztak a mezőgazdaságban és kevesebben az iparban, mint a megye egészében. Ugyanakkor magasabb volt a tercier szektorban (ezen belül különösen a közlekedésben) foglalkoztatottak aránya. A falvak és Celldömölk foglalkozási szerkezete hasonlóan általában a megyéhez jelentősen különbözött. Celldömölkön csupán 7,2 % dolgozott az agrár szektorban, ez a falvaknál 38,1% volt. Ugyanakkor a városban jóval magasabb volt a tercier és az ipari ágazatban foglalkoztatottak aránya. Településenként is igen jelentős különbségek voltak. Akadt néhány tipikus agrár falu, ahol a keresők közel 2/3-a a mezőgazdaságból élt (Keléd, Kemenesmagasi, Kemenesszentmárton, Osttfyasszonyfa és Szergény), ezekben a falvakban az ipari dolgozók aránya többnyire csak 10 % körül alakult. Volt viszont néhány Celldömölk környéki vasutas falu, ahol a tercier szektorban dolgozók aránya kiugróan magas, mint pl. Boba, Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Mesteri és Nagysimonyi. A rendszerváltozást követően hazánkban és Vas megyében is gyökeresen átalakult az aktív keresők foglalkozási szerkezete. Nagyon lecsökkent a mezőgazdasági keresők aránya, ez a megyében 1996-ban 8,1 %, jelentősen megnőtt az ipari dolgozóké, Vas megyében ez 43 % és kissé növekedett a tercier szektorban foglalkoztatottaké, Vas megyében 49 százalékra. A kistérségi adatokat még nem ismerjük, de minden bizonnyal hasonlóan alakultak a trendek. 13

14 MUNKANÉLKÜLISÉG A munkaerő piac keresleti és kínálati oldalának megbomlása Vas megyében Pest és Győr- Moson-Sopron megye után a legkésőbben következett be. A megye foglalkoztatási helyzete az elmúlt évtizedben a megyék közül a legkedvezőbb képet mutatta, a munkanélküliségi ráta sohasem érte el a 10 %-os kritikus szintet. A megyében 1993-ban volt a legmagasabb a munkanélküliség (9,3%), azóta folyamatosan csökken, 2001-ben átlagosan 4,9 % volt (4. ábra). 4. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Vas megye Nyugat-Dunántúl Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A celldömölki kistérségben, amely területileg szerencsésen megegyezik a munkaügyi kirendeltséggel, szintén nem érte el soha a ráta a 10 százalékot, a legmagasabb 1993-ban volt 9,8 százalékkal. Azóta csökken, év átlagában 5,4 % volt, ez kissé magasabb, mint a megyei átlag. A kistérségben 2001-ben átlagosan 695 fő regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, akik közük 107 fő a tartósan munkanélküli (15,3%) és a pályakezdők aránya 9,1%, amely 63 főt jelent. Kedvező, hogy a tartós munkanélküliek aránya a sárvári kirendeltség után a legalacsonyabb a megyében, kedvezőtlen viszont, hogy a pályakezdők aránya pedig a legmagasabb. A kistérségen belül nagyok, de nem kiugró mértékűek a különbségek a munkanélküliséget tekintve. Legmagasabb a munkanélküliségi ráta (10 % körüli) Karakón, Keléden, Kemeneskápolnán, Nemeskereszttúron és Pápocon, míg a legalacsonyabb (3% alatti) Bobán, Mesteriben, Nemeskocson és Tokorcson. Celldömölkön a kistérségi átlag alatti kissé a ráta, nem éri el a 4 százalékot. Általános tendencia volt 1994 és 1999 között, hogy a regisztrált munkanélküliek közül megnőtt az ellátatlan és a szociális jövedelempótlós támogatást kapók aránya és lecsökkent az ellátottaké. Ez a folyamat az elmúlt két évben megszakadt és az arányok nem változnak. Vas megyében régebben is és ma is kedvezőbb a helyzet, mint országosan. Itt a munkanélküliek nagyobb hányada részesül ellátásban (46,6%), mint az országban (31,1%). A megyén belül a celldömölki kistérség még kedvezőbb helyzetben van, hiszen itt az ellátottak aránya (52,1%) 14

15 még a megyénél is magasabb (7. táblázat). Az ellátást nem kapó munkanélküliek aránya pedig a kistérségben a sárvári kirendeltség után a második legalacsonyabb. Sőt, ha a trendet nézzük, 1999-hez képest a celldömölki térségben nőtt meg legnagyobb mértékben az ellátást kapók aránya, ami mindenképpen pozitív. 7. táblázat: A regisztrált munkanélküliek ellátási forma szerinti megoszlása (%) Kirendeltség Ellátott Nem ellátott Szoc. jöv. Ellátott Nem ellátott Rendszeres szoc. segély Jöv. pótlós támogatás Nyugdíj előtti segély pótlós Celldömölki 47,1 22,6 30,3 52,1 27,0 7,6 9,9 3,4 Körmendi 43,7 25,0 31,2 40,0 30,7 10,1 11,8 7,4 Kőszegi 52,1 25,1 22,8 52,2 27,4 5,7 7,3 7,6 Sárvári 54,9 21,6 23,5 54,4 26,9 5,8 7,4 5,5 Szentgotthárdi 40,0 20,9 39,9 40,2 27,0 12,2 16,1 4,5 Szombathelyi 46,6 27,6 25,8 45,0 37,0 2,5 11,4 4,1 Vasvári 34,4 29,4 36,2 39,5 32,6 11,1 10,5 6,3 Vas megye 46,4 25,3 28,3 46,6 31,7 6,1 10,5 5,2 Ny-Dunántúl 48,1 24,0 27,9 44,7 26,4 7,1 17,6 4,2 Magyarország 31,7 27,9 43,0 31,1 30,3 5,8 26,9 5,9 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A regisztrált munkanélküliek struktúrája nemek, kormegoszlás, iskolázottság és állománycsoport tekintetében nagyjából megfelel az országos jellemzőknek (lásd táblázatok). A munkanélküliek nagyobb hányada férfi, de ez Vas megyében jóval nagyobb, mint országosan. A nemi arány a kistérségben nagyjából a megyei átlagnak megfelelő, ben a regisztrált munkanélküliek 41,6 százaléka volt nő, 58,4 % pedig férfi. Országosan kissé nőtt a regisztrált munkanélküliek között az idősebbek aránya, s ez a trend Vas megyére is jellemző, sőt a 46-x évesek a megyében jóval többen vannak, mint országosan. A celldömölki kistérségben ezzel szemben a munkanélküliek között nagyobb arányban vannak a 25 év alattiak (27,4%) és jóval kevesebben a 45 év felettiek (25,5%), vagyis az itteni regisztrált munkanélküliek korösszetétele fiatalabb. 8. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) nem- és kor szerint (2001. év havi átlagában) Kirendeltség Nemi arány Kormegoszlás (év) Nő Férfi x Celldömölki 41,6 58,4 8,3 19,1 24,4 22,7 18,7 6,8 Körmendi 33,6 66,4 4,6 13,4 23,1 20,0 27,1 11,8 Kőszegi 42,0 58,0 5,1 16,1 25,7 19,2 22,5 11,4 Sárvári 41,6 60,0 5,6 16,1 24,0 19,2 24,2 10,9 Szentgotthárdi 40,0 55,4 4,6 14,0 21,6 25,4 26,3 8,1 Szombathelyi 44,6 56,9 6,9 17,2 25,8 19,3 22,8 8,0 Vasvári 33,1 58,9 5,6 11,7 24,8 27,6 21,8 8,5 Vas megye 41,1 58,9 6,1 16,1 24,7 20,8 23,1 9,2 Nyugat-Dunántúl 46,6 53,4 4,7 13,7 25,3 24,0 24,4 7,9 Magyarország 46,1 53,9 2,8 14,1 28,8 25,1 22,9 6,3 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely 15

16 Országosan is igaz, hogy az alacsony iskolai végzettségűeknek nagyobb az esélye a munkaerő piacáról való kiszorulásra. Ez azt is jelenti, hogy a regisztrált munkanélküliek között magas az aránya az alacsonyan kvalifikáltaknak. Vas megyében hasonlóan a népesség iskolázottságához a munkanélküliek iskolázottsága is magasabb az országos átlagnál. A regisztráltak közt kevesebb a 8 általános, vagy az alatti végzettségűek, és magasabb a középiskolát, vagy diplomát szerzettek aránya mint országosan. A kistérségben a munkanélküliek iskolázottsága a megyei mutatókhoz közeli, csak a diplomával rendelkezők arányában tér el jelentősen negatívan. 9. táblázat: A regisztrált munkanélküliek megoszlása (%) iskolai végzettség szerint (2001. év havi átlaga) Kirendeltség 8 általánosnál kevesebb 8 általános Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum gimnázium Főiskola, egyetem Celldömölki 3,5 34,4 35,5 14,7 9,5 2,4 Körmendi 4,1 38,8 33,0 13,5 7,4 3,2 Kőszegi 3,9 36,1 31,8 14,5 10,1 3,6 Sárvári 4,1 32,9 34,4 16,8 8,4 3,4 Szentgotthárdi 3,6 30,4 43,7 10,3 9,4 2,6 Szombathelyi 3,0 28,8 31,6 21,3 8,4 6,9 Vasvári 6,3 39,4 36,3 12,1 4,7 1,2 Vas megye 3,7 32,9 33,8 16,9 8,3 4,4 Ny.-Dunántúl 5,1 31,7 34,8 16,4 8,0 4,0 Magyarország 42,4 33,6 19,9 3,1 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása rendszerint szoros összefüggésben van az iskolázottsággal. Mindez azt jelenti, hogy jóval több a fizikai munkás közöttük, mint a szellemi dolgozó. A megye mutatói e tekintetben megegyeznek az országossal, de Vas megyében a fizikai munkásokon belül kevesebb a segéd- és több a betanított, valamint szakmunkás, mint országosan. 10. táblázat: A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása (%) Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai együtt Szellemi munkás együtt Celldömölki 15,4 37,0 31,7 84,1 15,9 Körmendi 10,7 39,8 37,1 87,6 12,4 Kőszegi 14,8 37,0 30,7 82,5 17,5 Sárvári 17,9 27,2 39,9 85,0 15,0 Szentgotthárdi 19,5 25,8 39,7 85,0 15,0 Szombathelyi 10,6 27,2 38,6 76,4 23,6 Vasvári 21,9 32,1 36,0 90,0 10,0 Vas megye 14,2 30,9 37,0 82,1 17,9 Nyugat-Dunántúl 16,7 28,6 34,5 79,8 20,2 Magyarország 21,4 25,2 35,8 82,5 17,5 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely A celldömölki kistérségben a regisztrált munkanélkülieknek kissé nagyobb hányada (84,1%) fizikai dolgozó, s közülük több a betanított munkás, de kevesebb a szakmunkás, mint Vas 16

17 megyében. Ugyanakkor a szellemi foglalkozásúak aránya a szombathelyi és a kőszegi kirendeltség után a harmadik legmagasabb. Amióta (1991) megbomlott hazánkban, s így Vas megyében is a munkaerő piaci egyensúly, azóta a kereslet többszörösen meghaladja a kínálatot. Vas megyében 2001-ben 100 regisztrált munkanélkülire 14,9 üres álláshely jutott, amely magasabb mint országosan, de elmarad a régió átlagától. A megyén belül a legkedvezőbb helyzet a celldömölki térségben van, hiszen itt 27,1 üres álláshely jut 100 munkanélkülire, ami közel kétszerese a megyei mutatónak (11. táblázat). A bontásból kiderül, hogy különösen a fizikai foglalkozású munkanélküliekre jut a legtöbb üres álláshely (32,1/100), ugyanakkor rendkívül kevés, mindössze 1,6 az üres álláshelyek száma 100 szellemi foglalkozású munkanélkülire nézve. Ez a mutató viszont a megyén belül a legalacsonyabb. A munkások közül a betanított munkások vannak a legkedvezőbb helyzetben, hiszen ott minden második regisztrált munkanélkülire jut egy üres álláshely. 11. táblázat: 100 regisztrált munkanélkülire jutó üres álláshelyek száma (2001. évi átlag) állománycsoportonként Kirendeltség Segéd Betanított Szak Fizikai Szellemi Összesen munkás együtt együtt Celldömölki 5,2 49,3 25,2 32,1 1,6 27,1 Körmendi 15,2 21,2 10,5 16,0 8,0 14,9 Kőszegi 3,9 13,0 33,1 18,7 4,3 16,1 Sárvári 3,1 16,8 7,3 9,4 2,8 8,4 Szentgotthárd 4,2 46,0 14,5 21,9 10,6 20,1 Szombathelyi 6,9 7,9 23,5 15,7 4,3 13,0 Vasvári 4,9 28,6 10,3 15,3 2,8 13,9 Vas megye 5,9 20,7 18,6 17,2 4,4 14,9 Nyugat-Dunántúl 11,0 31,3 18,9 21,7 12,0 19,7 Magyarország* 12,2 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely * csak országos összes áll rendelkezésre A munkanélküliek visszairányításban a munka világába egyre nagyobb fontossággal bírnak az un. aktív eszközök. A foglalkoztatási alap pénzügyi forrásai és a támogatottak létszáma 1991óta folyamatosan emelkedik, noha arányai az országoshoz képest valamelyest csökkentek. Vas megyében 2001-ben 588,3 millió Ft-ot használtak fel az aktív eszközök támogatására, ez az összeg 21,5 százalékkal magasabb az előző évnél (12. táblázat). Az elmúlt években jelentős változások történtek a foglalkoztatási alapeszközönkénti felhasználásában. Egyrészt új eszközök jelentek meg, illetve néhány eszköz ezzel párhuzamosan megszűnt, másrészt az eszközök arányai módosultak. Egyre dominánsabbá válnak a képzések Vas megyében, a második helyen a közhasznú foglalkoztatási támogatások vannak, de arányuk jóval kisebb, mint országosan. Jelentős még a megyében a bértámogatás és az önfoglalkoztatási támogatás. A celldömölki kistérségben 2001-ben 65,4 millió Ft-ot használtak fel az aktív eszközökre, ez a megyei források 11,7 százaléka, a 3. legtöbb a kirendeltségek közül, s 18,9 százalékkal nőtt 2000-hez képest. Az összeg felét a képzésekre, 1/5-ét bértámogatásra és 1/10-ét a közhasznú foglalkoztatásra használták fel. Azaz a felhasználás szerkezete némileg eltér a megye átlagától. Összesen egyébként hét eszközre fordították a kirendeltségben a forrásokat. 17

18 12. táblázat: A foglalkoztatási alap eszközönkénti felhasználása (ezer Ft) Megnevezés Index (%) évi felhasználás évi felhasználás megoszlása (%) Képzések ,4 36,6 44,5 Vállalkozóvá válás támogatása ,1 5,9 6,3 Bértámogatás ,8 11,8 10,0 Közhasznú foglalkoztatott tám ,6 13,5 19,2 Munkahelyteremtés támogatása ,2 - Korengedménye nyugdíj tám ,2 - Helyközi utazás támogatása ,1 0,4 0,4 Munkatapasztalat szerzés tám ,8 4,1 6,4 Foglalkoztatási támogatás ,3 0,9 0,6 Önfoglalkoztatás támogatása ,3 5,5 8,0 Munkahely megőrzés támogatása ,6 - Munkaerő piaci programok ,3 Munkaerő piaci szolgáltatások ,6 Közhasznú szervezetek tám ,9 3,0 0,3 Egyéb kiadás ,0 0,3 0,4 Munkahelymegőrzés (külön keret) ,0 - Tervezett tartalék Összesen ,5 100,0 100,0 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely 2001-ben Vas megyében az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökkel összesen 5981 főt támogattak. Közülük a legtöbben a képzésekben vettek részt, de a 66,4 százalékban bele van számítva a munkaviszonyban álló képzése is. Megyei szinten összesen 11 aktív eszközt használtak, közülük a képzés mellett a legtöbben a tartósan munkanélküliek foglalkoztatási támogatásában, a közhasznú foglalkoztatás támogatásában és a vállalkozóvá válás támogatásában vettek részt (13. táblázat). A megyében az aktív eszközökkel támogatottak aránya a regisztrált munkanélkülieken belül 28,2 %. A celldömölki kistérségben 2001-ben összesen 607 főt támogattak az aktív eszközökkel. A létszám az előző évhez viszonyítva csak kissé növekedett. A kirendeltségben az aktív eszközökkel támogatottak aránya a regisztrált munkanélkülieken belül kissé elmarad a megyétől, 26,9%. A kistérségben az aktív eszközök közül hetet vettek igénybe. A legtöbben a képzésben vettek részt, 306 fő (50,4%), de a térségben nem folyt a munkaviszonyban állók képzése. A bértámogatásban résztvevők aránya több mint kétszerese a megyeinek, összesen 129 főt érintett (21,3%). A közhasznú foglalkoztatás támogatása valamelyest csökkent, de még így is ezt a foglalkoztatáspolitikai eszközt vették harmadsorban a legtöbben igénybe, összesen 62 fő (10,2%). Jelentős volt még 48 fő részvételével (7,9%) a vállalkozóvá válás támogatása és 36 fővel (5,9%) a munkatapasztalat szerzés támogatása 2001-ben a kistérségben. A kistérségben a megye néhány térségében már tapasztalható munkaerőhiány még nem jelentkezik, de a relatív munkaerő hiány igen, vagyis az, amikor nem egyezik a kereslet és a kínálat szakmai szerkezete. Vagyis vannak szakmák, amelyekben keresnek szakembereket, de a munkaerő piacon nincs, vagy csak nagyon kevés a megfelelő szakember. 18

19 13. táblázat: Az aktív eszközökkel támogatottak érintett létszáma 2001-ben Eszköz Celldömölk Vas megye fő % fő % Képzés , ,4* Vállalkozóvá válás támogatása 48 7, ,4 Bértámogatás , ,1 Közhasznú foglalkoztatottak támog , ,0 Munkahelyteremtés támogatása Korengedményes nyugdíj támogat Helyközi utazás támogatása 20 3,3 74 1,2 Munkatapasztalat szerzés támogat. 36 5, ,4 Foglalkoztatási támogatás 6 1,0 37 0,6 Önfoglalkoztatás támogatása ,2 Munkahely megőrzés támogatása ,8 Munkaerő piaci programok Munkaerő piaci szolgáltatások Közhasznú szervezetek támogatása Egyéb Munkahely megőrzés (külön keret) Összesen , ,0 Aktív eszközökkel támogat. aránya a reg. 26,9 28,2 munkanélküliek közül (%) Aktív eszközökkel támogatottak megoszlása a megyén belül (%) 10,1 100,0 Forrás: Vas megyei Munkaügyi Központ Szombathely * Benne van a munkaviszonyban állók képzése is A humán infrastruktúra kistérségi alakulása A humán infrastruktúra helyzete önmagában nehezen értékelhető, a demográfiai, kulturális, gazdasági és önkormányzati-finanszírozási kontextus nagyban kijelöli sok tekintetben egyáltalán nem kistérség-specifikusan - e szféra lehetőségeit. 14. táblázat: A humán infrastruktúra egyes intézményei és mutatói a celldömölki kistérségben Oktatás Általános iskolák Középiskolák száma tanulói egy osztályra (megyei átlag) száma tanulóinak száma 1000 lakosra (megyei átlag) (20) 2 16 (36) Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos Háziorvos és házi gyermekorvos Gyógyszertárak száma Egészségügy Járóbeteg szakellátás évi rendelési vizsgálati esetei órái Működő kórházi ágy (m. átl.) 1000 óra egy lakosra (m. átl.) lakosra (m. átl.) (1453) ,9 (9,5) 63 (75) Szociális ellátás 100 bölcsődei férőhelyre Idősek klubja férőhelyek Egyes önkorm. szoc. támogatásban részesülők jutó beírt gyermek ezer 60 év feletti lakosra munkanélküli jövedelempótló egyéb önkormányzat tám. közgyógyellátási igazolvány (m. átl.) szám (megyei átlag) ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) ezer főre (m.átl.) 153 (122) 45 (21) 6 (4) 541 (415) 38 (32) Forrás: KSH Területi Statisztika, 2000; KSH Vas Megyei Igazgatóság adatközlése 19

20 Az oktatás ágazatot mindenekelőtt a korstruktúra alakulása érinti: a kistérség oktatási intézményrendszere alapvetően nem tér el az országos ellátottsági szinttől, s itt is tükrözi az ugyancsak országosan hasonló kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. A jellemzően alacsony gyermeklétszám miatt korántsem minden településen található óvoda és általános iskola, a működők közül több intézményfenntartó társulások finanszírozásában tevékenykedik Tizenhárom településen nincsen sem óvoda, sem iskola, egy községben csak óvoda, két helyen óvoda és alsó tagozatos osztályok működnek, s csupán tíz település (Boba, Celldömölk, Jánosháza, Egyházashetye, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kenyeri, Nagysimonyi, Ostffíasszonyfa, Vönöck) tud 14 éves korig teljes intézményi hátteret nyújtani fiataljai számára. Az intézmények kijelölnek mikroregionális vonzásokat és centrumokat is, melyek többnyire 1-2, három esetben ennél több települést kötnek össze. (5. ábra) A kistérségben az alapellátás tehát (megyei átlag körüli mutatókkal) biztosított, de erősen különbözőek a lehetőségek településenként, az intézmények pedig szükségképpen magukon viselik az országos problémákat. 5. ábra: Oktatási intézmények és vonzáskörzetek a kistérségben Csepreg Kőszeg Szombathely Vép Sótony Sitke Csánig Répcelak yagygeresd Nick Vámoscsalád egerszeg eny Jákfa Rábapaty Lánkapuszta SÁRVÁR yõgér yertyános y e kerek sehimindszent Sopron Uraiújfalu Kenyeri Kemenesmagasi Szergény Vönöck Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Gérce Vásárosmiske Káld Hosszúpereszteg Ostffyasszonyfa Bögöte Csönge Χ Pápoc Mesteri Kemeneskápolna Vashosszúfalu Duka CELLDÖMÖLK Nemeskocs Köcsk Boba Egyházashetye Borgáta Kissomlyó Keléd Csorna Χ Kemenespálfa Karakó Jánosháza Nemeskeresztúr Győr Óvoda Általános iskola Középiskola Pápa Külsővát Vinár Adorjánháza Ajka Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov, A kistérség két középiskolája (a gimnázium, illetve a műszaki szakközép- és szakiskola) Celldömölkön működik megyei összevetésben viszonylag alacsony (lakosságszámra és pedagóguslétszámra vetített) diáklétszámmal. A két helyi (összesen mintegy négyszázötven nappali tagozatos hallgatóval rendelkező) intézmény megfelel az iskolavárosi szerepre nyilván nem aspiráló Celldömölk nagyságrendjének. Az 5. ábrán megfigyelhető, hogy a 20

21 választás lehetőségét számos kistérségen kívüli lehetőség biztosítja: legalább tíz további település bír vonzerővel a helyi középiskolás korúak számára. 6. ábra: Egészségügyi intézményrendszer a kistérségben ny Jákfa SÁRVÁR Sótony Csánig Répcelak gygeresd Nick Vámoscsalád erszeg bapaty Uraiújfalu Köcsk gér Boba Egyházashetye Káld rtyános Borgáta Kemenespálfa Kissomlyó Karakó Jánosháza Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg erek ehimindszent Pápoc Kenyeri Csönge Ostffyasszonyfa Vönöck Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Sitke CELLDÖMÖLK Mesteri Kemeneskápolna Gérce Vásárosmiske Nemeskocs Bögöte Keléd Kemenesmagasi Szergény Nemeskeresztúr Háziorvos Rendszeres rendelés Fogorvos Szakellátás Mentőállomás Ügyelet Védőnő Gyógyszertár Háziorvosi ügyelet Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov, Az egészségügyi intézmény és ellátórendszer ugyancsak nem csupán a helyi szándékok szerint alakul, s általánosságban ugyancsak kielégítő szintűnek minősíthető. Az egy orvosra jutó lakosok száma kevéssel megyei átlag feletti, míg a járóbeteg szakellátás vizsgálati eseteinek száma kevéssel, a kórházi ágyak nagyobb mértékben az alatti (14. táblázat). Az egészségügyi ellátások elérhetősége természetesen a legjobb Celldömölkön, ahol minden szolgáltatás rendelkezésre áll. A háziorvosok (és hétközi ügyeleteik) lefedik a kistérséget: ha nincsenek is jelen mindenütt, elérhetőségük viszonylag kis távolságon belüli, s a heti rendszerességű helyszíni rendelés (kijárás a szomszédos falvakba) is általános a kistérség egészében. (6. ábra) A humán infrastruktúra utóbbi évtizedben leginkább leépült szegmense feltehetően az országos helyzethez hasonlóan a közművelődés és annak háttere. Noha a települések egy kivétellel mindegyikén van művelődési ház és túlnyomórészén könyvtár (mozi csak Celldömölkön), ezek fizikai és tartalmi jellemzői e mennyiségi mutatóknál jóval kedvezőtlenebb képet mutatnának (ha megragadhatók volnának). A városokon (és részben a legnagyobb községeken) kívül alig van helyi (közösségi) művelődési lehetőség, a programok minősége és az azokkal kapcsolatos érdeklődés egyaránt szerény. (A probléma meglehetősen komplex és országosan általános, összefüggésben a demográfiai folyamatokkal, munkalehetőségekkel, értelmiségi szerepekkel és magatartásokkal, s nem utolsó sorban finanszírozási kérdésekkel.) 21

22 Figyelmet érdemel a teleházak teljes hiánya is: e számos funkciót betölteni képes, több Vas megyei példa szerint is jelentős közösségszervező hatású intézmények a Celldömölki kistérségben egyelőre nem képviseltetik magukat. 15. táblázat: Szórakozási-kulturális lehetőségek a kistérség településein (a lehetőség léte /szín/, ill. minősítése /szám/) Település Teleház Kábeltévé Műv.ház. Könyvtár Étterem Lovaglás Szabadtéri sport Tornaterem Teke Mozi Múzeum Cukrászda Tenisz Tó, folyó Boba Borgáta Celldömölk Csönge Duka Egyházashetye Jánosháza Karakó Keléd Kemeneskápolna Kemenesmagasi Kemenesmihályfa Kemenespálfa Kemenessömjén 4 3 Kemenesszentmárton 4 3 Kenyeri Kissomlyó Köcsk Mersevát Mesteri Nagysimonyi Nemeskeresztúr Nemeskocs Ostffyasszonyfa Pápóc Szergény Tokorcs Vönöck Forrás: kérdőíves felmérés, Reginnov Kft, 2002; MTA RKK Vas Megyei Kutatócsoport, A gazdaság területi folyamatai Általános jellemzők Gazdasági mutatóit illetően a kistérség szinte minden tekintetben a megyei és régiós átlag alatti pozíciót foglal el. A külföldi érdekeltségű ipari üzemek letelepedésével gazdasági bázisa stabilizálódott, de hosszú távon belső erőforrásainak feltárása és hasznosítása adhatja meg a fejlődés igazi dinamikáját. 22

23 A stabilizálódás, az új gazdasági struktúra kiépülése megmutatkozik az adóköteles jövedelem számottevő növekedésében, országos átlaghoz közelítésében (7. ábra), de az attól továbbra is elmaradó érték, illetve a megyei középmezőnyben elfoglalt pozíció teljes elégedettségre nem ad okot. 7. ábra: Az adóköteles jövedelem egy lakosra jutó nagysága Vas megye kistérségeiben az országos átlag százalékában Celldömölki Csepregi Körmendi Kőszegi Őriszentpéteri Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári Forrás: KSH Területi Statisztika 2000; APEH SZTADI (1990) A gazdasági aktivitás regisztrált vállalkozások sűrűségével jellemezhető szintje nem haladja meg a megyei jellemző felét sem, akár területre, akár népességszámra vetítjük. Ez összefüggésben állhat a helyi gazdaság üzemi struktúrájával: a foglakoztatás jellemzően nagyüzemekhez kötődik (MÁV, ipari üzemek, mezőgazdasági szövetkezetetek), melyek léte nem kényszerít új megélhetési stratégiák keresésére, tevékenységük jellege pedig nem generál beszállítói hátteret. (A 16. ábrából kitűnik, hogy a kistérség minden szegmensben alacsony mutatói közül kiemelkedik a 250 fő feletti cégeké, mely az országos adat duplája.) 16. táblázat: A vállalkozások mennyisége a kistérségben, társas vállalkozás 0 vagy ismeretlen. 1-9 fő fő fő fő 250fő vagy több Celldömölki kistérség ezer lakosra 8,73 2,55 4,36 0,52 0,55 0,52 0,22 Vas megye ezer lakosra 23,18 7,90 12,64 1,12 0,86 0,51 0,16 Magyarország ezer lakosra 35,77 15,33 17,69 1,35 0,82 0,48 0,11 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv, (A gazdasági pozíció egyéb mutatói közül viszonylag kedvező a lakosság adózók arányával jellemezhető - gazdasági aktivitása, s nem drámai a lemaradás a kereskedelem, a vendéglátás 23

24 és a személygépkocsi-birtoklás mennyiségi mutatóiban sem, habár a minőségi paraméterekkel súlyozás nem biztos, hogy a felzárkózás irányába mutatna. A gazdasági tevékenység térbeli eloszlása nem mutat kiemelkedő koncentrációt, amint a 8. ábra illusztrálja, a kistérségi központ vállalkozás-sűrűségét több más település is megközelíti/felülmúlja. 8. ábra: Vállalakozás-sűrűség és változási dinamika a kistérség településein Csánig Csánig Csánig Répcelak gygeresd Nick Vámoscsalád Kenyeri Pápoc Répcelak gygeresd Nick Vámoscsalád Kenyeri Pápoc Répcelak gygeresd Nick Vámoscsalád Kenyeri Pápoc erszeg Uraiújfalu Csönge erszeg Uraiújfalu Csönge erszeg Uraiújfalu Csönge ny Jákfa Ostffyasszonyfa Vönöck KemenesmagasiSzergény ny Jákfa Ostffyasszonyfa Vönöck KemenesmagasiSzergény ny Jákfa Ostffyasszonyfa Vönöck KemenesmagasiSzergény bapaty SÁRVÁR Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs bapaty SÁRVÁR Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs bapaty SÁRVÁR Kemenesszentmárton Mersevát Kemenessömjén Kemenesmihályfa Nagysimonyi Tokorcs Sótony őgér rtyános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Mesteri Kemeneskápolna Köcsk Borgáta Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye CELLDÖMÖLK Jánosháza Nemeskocs Boba Kemenespálfa Karakó Sótony őgér rtyános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Mesteri Kemeneskápolna Köcsk Borgáta Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye CELLDÖMÖLK Jánosháza Nemeskocs Boba Kemenespálfa Karakó Sótony őgér rtyános Sitke Gérce Vásárosmiske Káld Mesteri Kemeneskápolna Köcsk Borgáta Kissomlyó Vashosszúfalu Duka Hosszúpereszteg Egyházashetye CELLDÖMÖLK Jánosháza Nemeskocs Boba Kemenespálfa Karakó erek ehimindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr erek ehimindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr erek ehimindszent Bögöte Keléd Nemeskeresztúr ehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, felett (4) (8) (6) (6) 0-10 (4) ehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj Forrás: KSH Vas Megyei Igazgatóság adatközlése alapján A működő vállalkozások ezer lakosra jutó száma, felett (6) (8) (8) (5) 0-10 (1) ehi Mikosszéplak Bérbaltavár Nagytilaj A vállalkozássűrűség változása 2000/1996, % 120 felett (5) (4) (10) (4) 0-90 (5) Figyelmet érdemel az elmozdulás iránya is: örvendetes a vállalkozások Celldömölkön tapasztalható számottevő gyarapodása, de még markánsabb a várostól délre fekvő falvak (Egyházashelye és a szomszédos községek alkotta egybefüggő övezet ) kisebb vállalkozási boom-ja. A térség gazdaságilag legerősebb pólusai természetesen Celldömölk és az ugyancsak városiasodó Jánosháza (amint azt a 17. ábra is mutatja). Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is életesélyeket nyújtva. A gazdasági potenciál a falvakban nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. Kivételt ez alól az a néhány község képez, mely valamely sajátos adottságát vagy adódó lehetőségét valamilyen szinten, néha kétségkívül ellentmondásos módon - ki tudja használni (Mesteri és Borgáta - termálfürdők, Ostffyasszonyfa Pannónia Ring autóverseny-pálya, Csönge ipari park, Egyházashetye Berzsenyi-örökség és helyi közösségi aktivitás). A vállalkozások fejlődéssel kapcsolatos jelentősége összességében és általánosságban vitathatatlan, ugyanakkor a települések életében betöltött konkrét szerepük helyi észlelések szerint - korántsem domináns. A térség 28 megkérdezett polgármestere közül 12 szerint gyakorlatilag nincs vállalkozói szféra községében, 10 esetben lehet hatásukat csekélynek minősíteni, míg csupán hat település (Celldömölk, Jánosháza, Boba, Borgáta Mesteri és Ostffyasszonyfa) fejlődésében játszik e kör komoly szerepet. Ezzel is összefügg, hogy a közösségi és a magánszféra közti, számottevő nagyságrendű konkrét projekt(ek)ben is megnyilvánuló partnerségének gyakorlatilag nincs nyoma a kistérségben. 24