SZAKDOLGOZAT Papanitz Anett 2011

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Papanitz Anett 2011

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK NAPPALI TAGOZAT REGIONÁLIS KAPCSOLATOK ÉS PÁLYÁZATI KOMMUNIKÁTOR SZAKIRÁNY PROJEK(T)CIÓ Budapest, 2011 Készítette: Papanitz Anett

3 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 4 II. Kommunikációelméleti áttekintés - A szakszótárak szerepe 6 III. A projektnyelv elsajátításának gyakorlati tapasztalatai.14 IV. A projektnyelv napjainkban A projektnyelv aktualitása Projektmenedzsment az oktatásban..26 V. Kutatás Kutatás I. PMI Budapest, Kutatás II. Török L. Gábor, Kutatás III. Ernst & Young Magyarország, Kutatás IV. PMI Budapest, Esetpélda A projektek megbukásának okai Kutatás V. Interjú az MBE frontembereivel...36 VI. A szaknyelv kultúrspecifikus jellege A szaknyelv kultúrspecifikusságának megnyilvánulásai A hazai és nemzetközi formanyomtatványok.44 VII. Primer kutatás 52 VIII. Az Új Széchenyi Terv relevanciája...58 IX. Összegzés.61 X. Irodalomjegyzék.63 XI. Mellékletek..68 Ábrák jegyzéke 1. Ábra: A projektmenedzsment hazai helyzete Ábra: Projektmenedzsment felmérés Ábra: A kitöltők egyéni eredményei százalékban kifejezve Ábra: A kifejezések a 3 pontos válaszok tükrében Ábra: A súlyozottan figyelembe vett szakkifejezések pontszámai Ábra: A kiemelt kifejezések elterjedtsége Ábra: A kitöltők egyéni eredményei

4 I. Bevezetés Az utóbbi időben projektek tömkelege látott napvilágot részint az uniós támogatásoknak köszönhetően, részint a projektmenedzsment szakma terjedése miatt. Éppen ezért egyre több szakember dolgozik projektmenedzserként vagy pályázatíróként hazánkban, ezzel biztosítva a fejlődés lehetőségét. A szakmai tudásbázis bővülésével ugyanakkor nehéz tartani a lépést, ahogyan a megbízói elvárások is eltérőek. A szókészlet folytonos bővülése, az új módszerek térhódítása mind olyan tényezők, melyek nagymértékben meghatározzák a szakma jövőjét. A megfigyelhető változás a civilizációs fejlődés eredménye, így elkerülhetetlen. Különböző tankönyvek léteznek, melyek a projektmenedzsment szakma űzéséhez szükséges alapismereteket összefoglalják, ám az elméleti tudás megszerzése sajnos nem elegendő. Valóságos tapasztalatokra van szükség ahhoz, hogy hozzáértők legyünk. A projektek szövegére jellemző nyelvhasználat voltaképp nem más, mint a projektdokumentáció szaknyelve, vagyis a projektnyelv. Mint azt majd látni fogjuk, a projektnyelv az alfa és az omega, ami nélkül elképzelhetetlen mind a projektek megtervezése, mind kivitelezésük, de a pályázatok sem nélkülözhetik. Ebből adódóan időszerűnek látszik elgondolkodni a projektnyelvet meghatározó valamennyi befolyásoló tényezőt illetően, különös tekintettel a szakma alakulására és az élet adta példákra. Aktuális összegyűjteni a meglévő tudást más aspektusból, mint ahogy azt a tankönyvi szerkesztők teszik. Ideje megerősíteni a projektmenedzsment elismerését, rávilágítani a szakma és így a szaknyelv sajátosságaira. Ideje összevetni a hazai gyakorlatot a külföldivel, kutatást végezni az alkalmazásról. Érdemes nem csak szakmai szempontból, de nyelvészetileg is megvizsgálni a szaknyelvi terminológia alakulását, az idegen kifejezések egyenértékeseként létrejövő szakkifejezések elterjedésének, helyesírásának, vagy akár következetlen használatának tükrében. Fel kell vázolni, milyen nehézségek rejlenek a szaknyelv elsajátításában, s fel kell ismerni, hogy ezek az akadályok milyen eredetűek. Muszáj leásni egészen a gyökerekig, hogy a problémák mélyére láthassunk, hogy gyorsan és hatékonyan orvosolhassuk azokat. Elengedhetetlen a végtelenbe nyúló információhalmaz újraértelmezése, hogy fény derülhessen azokra az ismeretekre, melyek valóban csak az akkreditáltságot igazoló papír megszerzéséhez szükségesek. 4

5 Hangsúlyozni kell azokat az eljárásokat, módszereket, adatlapokat és dokumentumokat, melyek megismerése, illetve elkészítése minden projektnél kívánatos. Tisztázni kell azokat a pontokat, melyek félreértés forrásai lehetnek. El kell rugaszkodni arról a talajról, mely a projektmenedzsment bibliájaként emlegetett Project Management Body of Knowledge szent betűin alapszik. Tudni kell megtalálni az arany középutat mindamellett, hogy egy pillanatra sem feledkezünk meg a tevékenységgel járó felelősség súlyáról, arról, hogy a projektek sikeres teljesítéséhez szakértelemre mindig szükség van. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a globalizáció egyre fokozódó hatásait, a munkáltatók növekvő elvárásait az alkalmazottakkal szemben. Uniós tagországként nem csak nemzetállamként kell szemlélnünk a világ eseményeit. Élni kell az unió adta lehetőségekkel, miközben ki kell tágítanunk látókörünket. Az információs társadalom korában mindennel számolni kell. Így válik lehetővé a világ jelenségeinek meghatározása. A projektnyelv kialakulása, megszületése, elterjedése vagy annak hiánya éppen ezért nem korlátozható szigorúan értelmezett definíciók és karakterszámok közé. Éppen ellenkezőleg. Szakdolgozatommal azt igyekszem bebizonyítani, mennyivel többről van szó, mint egy meghatározásról. Az elsőre egymástól élesen eltérőnek látszó témakörök és esettanulmányok koherenciáját biztosítja a projektnyelv. Az egységesség titka tehát nem abban rejlik, hogy minden a projektnyelvből fakad, nem Inkább úgy mondanám, minden nyíl rá mutat. A projek(t)ció pedig arra szolgál, hogy mindezt láthatóvá tegyem. 5

6 II. Kommunikációelméleti áttekintés - A szakszótárak szerepe A kommunikáció legfontosabb mozzanata, hogy lehetőséget ad a kapcsolódásra. Surányi András főiskolai adjunktus A kommunikáció számos alapfunkciója között szerepel a befolyásolás és motiválás, az érzelemkifejtés és a szocializáció mellett az ismeretközlés és -szerzés. Ahhoz, hogy ezen funkciók teljesülhessenek, a komplex feltételrendszer hatékony működésére van szükség. A sikeres kommunikáció egyszerre eredményes, hatásos és hatékony. Fontos, hogy az egymáshoz kapcsolódó rendszerek, alrendszerek összehangolt működése megvalósuljon, hogy a kibocsátó szándéka mind tartalmi, mind formai szempontból érvényesüljön, majd realizálódjon. Nem szabad megfeledkezni a ráfordítás mértékéről sem, mely az eredmény tükrében a hatékonyság mutatója. A kibocsátónak, vagyis annak, aki az üzenetet küldi, tudnia kell, hogy milyen befogadókat akar elérni, s hogy milyen választ vár. Éppen ezért a kódolás során figyelembe kell vennie a befogadók dekódolási szokásait. A projektdokumentáció nyelvén íródott üzenetek esetében ez jelenti a legnagyobb nehézséget. A kibocsátó ugyanis nem képes kialakítani a visszajelzéshez szükséges csatornákat. Ilyenkor a visszajelzés lehetősége a csatorna természete szerint nem biztosítja az azonnali visszajelzést, más szóval nem interaktív, hanem egyoldali. Érdemes azonban megemlíteni, hogy mindennek ellenére nem egyoldalú kommunikációról van szó, hiszen nem a kibocsátó sajátos nézőpontjának bemutatása a cél. A projektek dokumentációjának elkészítése, illetve az azt segítő kitöltési útmutatók és segédanyagok értelemszerűen írásban születnek. A verbális kommunikációnak ez a formája megszünteti az idő és/vagy tér korlátozottságát, miközben tudásbázis felhalmozását teszi lehetővé. Az írásbeliséggel járó rögzíthetőség egyúttal fokozza kibocsátó hitelességét. Pontosan az egyoldali kommunikáció az oka annak, hogy a mindennapi életben a befogadó számára gyakorta komoly nehézséget jelent a szöveg dekódolása, kiváltképp az olyan szaknyelvek terén, melyek első terminusai alig egy évtizede váltak ismertté. Ily módon a projektek nyelvezete (továbbiakban projektnyelv), kiváló példakánt szolgál arra, hogy megismerhessük a dekódolás forrásait, gátjait, akadályait. Mint a 6

7 civilizációs fejlődés hatására és következményeként született szaknyelvek egyike, a projektnyelv kutatása nem pusztán aktuális, de kívánatos is. Ahhoz, hogy a befogadó a kibocsátó szándéka szerint dekódolja a küldött üzenetet, minden esetben nélkülözhetetlen a közös kódhasználat. A kommunikáció nyelvének mindkét fél számára ismertnek kell lennie. A szaknyelvek, melyek egy-egy foglalkozáshoz, tudományághoz kötődnek, sajátos mondatszerkezeteik és szókészleteik következtében bonyolultabbá teszik a szöveg dekódolását, a folyamat magasabb szinten történik, mint a köznyelv használata során. A köznyelv szókészlete a többségi társadalom által jól ismert, ezért a megértés többnyire nem okoz nehézséget (tekintsünk el a funkcionális analfabetizmustól). A szaknyelvi szövegek pontos megértését akadályozhatja a szakszöveg struktúrája, mely a hétköznapi beszéd struktúrájától nagyban eltér. Az írott szöveg jellemzően átgondolt felépítéssel rendelkezik, szóhasználata változatos, előre- és visszautalásokat egyaránt tartalmaz. Mivel a kommunikációnak ezen típusa nélkülözi az azonnali visszajelzés lehetőségét (figyelmen kívül hagyva az interaktivitást biztosító eszközhasználatot: chat; blog; sms stb.), a küldő, vagyis az író, egyértelműségre törekszik. A változatos nyelvhasználat ugyanakkor terjengős, gyakran redundáns mondatok tömkelegét eredményezi, ami nem hogy nem könnyíti a szövegértelmezést, de voltaképp ellehetetleníti azt. Kiváltképp igaz ez az idegen nyelvről magyarra fordított szaknyelvi szövegek esetén, melyek mondatszerkezete az adott kultúra nyelvhasználatát tükrözi. Érdemes azonban megjegyezni, hogy számos magyar nyelven született hivatalos dokumentum használ olyan nyelvezetet, melynek megértése az anyanyelvi magyarok számára is megterhelő. Kiváló példa erre valamennyi jogi rendelet és felszólítás, melyek a civil ember számára csak többszöri elolvasás eredményeképp értelmezhetők. Ennek nem feltétlenül elsődleges oka a szakszókincs használata, hiszen számos jogi kifejezést már átvett a köznyelv, s az általános szókincs részét képezi. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a jogi szövegeknél a tömör, szakkifejezésekkel történő megfogalmazás elvárás, így lehet ugyanis biztosítani, hogy ne maradjanak kiskapuk. Halmozottan jelentkeznek viszont a problémák az olyan szaknyelvi iratoknál, melyekkel ritkábban találkozunk a sajtóban, médiában. Az innováció és a társadalmi fejlődés velejárója a szaknyelvek számának ugrásszerű megnövekedése, így a terminusok 7

8 számának gyors iramú szaporodása is. Éppen ezért jellemző egyre inkább a specifikáció, hiszen a haladás megállíthatatlan, míg az ember lehetőségei korlátozottak. A munka szakosodásával egyidejűleg új szakmai kommunikációs közösségek jöttek és jönnek létre a világ minden részén, ami nyelvi tagolódást eredményezett az egyes társadalmakban, közösségekben. Az így született szaknyelvek, vagyis technolektusok a civilizációs fejlődés mérőszámaként szolgálnak, minél több szaknyelv található egy adott közösség nyelvkészletében, annál fejlettebb társadalomról beszélünk, noha nem ez az egyetlen mérvadó ismérv a civilizációs fejlettség meghatározásában (Bańczerowski, 2004). A szaknyelvek szókincsét sajátos terminológiai szabályrendszer képezi, elsődleges funkciói az instrumentális, megismerési és kommunikatív funkció. Ugyan a terminus technicusok a köznyelv szókészletével számos hasonlóságot mutatnak, ám mégsem annak bővítései. A szaknyelv szókészletét terminusok alkotják, melyek a fogalomból adódóan, nélkülözik az emocionális töltést. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a terminusok értelmüket rendszerbeli jelentésük adja meg (Bańczerowski, 2004). A szaknyelvi szövegek dekódolása nem követelmény a társadalom tagjai felé, mégis fontos lenne, hogy aktív polgárokként részt vehessenek saját közösségük gazdasági, politikai életében, s hogy biztos lábakon álljanak. Szakmai kommunikáció során a vevő, vagyis a befogadó, szakértő szerepben van jelen a rendszerben. Feladata, hogy az adott szaktudás segítségével értékelje és dekódolja az üzenet tartalmát. Így a kvázi és álterminusok használata szaknyelvi szövegben számos problémát eredményezhet. A technolektusok tehát speciális kommunikációs célok elérését szolgálják, képződmények, melyek idővel elavulnak, vagy akár feledésbe is merülhetnek a civilizációs fejlődés hatására (Bańczerowski, 2004). Mint arról már korábban szó volt, szaknyelvek bármilyen szakmai tevékenységhez kapcsolódhatnak. A projektnyelvet viszonylag szűk réteg használja, ám ez a réteg egyre csak bővül. Ennek ellenére a projektnyelv szókészletének pusztán töredéke ismert a köznyelvben pillanatnyilag. A szaknyelvek kutatása sajátos koncepcióval bír, elemzésükkor a nyelvészet különböző aspektusokból közeledik feléjük. Vizsgálhatja a technolektuális univerzálékat, vagy ami napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap, az internyelvek szerepét a szakszövegek fordításában. Mindennek ellenére az egyes technolektusok között húzódó határvonal koránt sem olyan éles minden esetben, mint gondolnánk, mivel dinamikusak, tehát változnak vagy változhatnak. 8

9 Ugyan a szaknyelvek egy-egy szakmai tevékenységhez kötődnek, bizonyos foglalkozások esetében további osztályozásra kerül sor bizonyos kommunikatív tényezők alapján. (Például létezik külön jogi és jogászi szaknyelv, a használati kritérium értelmében, annak megfelelően, hogy a jogalkotó, vagy az értelmező jogi képviselő milyen szerepet tölt be a kommunikációs folyamatban.) A szakszókincs számos olyan kifejezést tartalmaz, mely idegen szavak átvételének eredménye. Ez sok esetben akkor is megtörténik, ha az adott kifejezésnek létezik magyar megfelelője. Az ilyen, úgynevezett lexikális duplikumok az irodalmi nyelvben kerülendők, viszont a technolektusok nem pusztán preferálják azokat, de az International Standard Organization ajánlásának tükrében gyakran normának is tekintik. Bonyolítja a szókészlet kialakítását, hogy a világnyelvekből történő kölcsönzéseken túlmenően, jellemző a terminológiai tár nyitottsága, valamint a terminusok konceptuális átalakítására való fogékonyság. (Bańczerowski, 2004) Különösen igaznak bizonyul ez a felismerés a projektnyelv esetében, ahol a szókészlet folyamatosan változik, az egyes szakkifejezések módosulnak, lerövidülnek, esetleg kibővülnek, noha tartalmilag többnyire változatlanok maradnak. A szakma fejlődésével egy-egy kifejezés jelentéstartalma a részletesség következtében olyannyira kibővül, hogy érdemes további egységekre bontani, melyek ad absurdum együttesen nem pusztán kiválthatják az eredeti terminust, de fel is válthatják végérvényesen. Mivel viszonylag új szakmáról van szó, maga a szaknyelv is erőteljesen alakul, igaz ez a magyar és az eredeti angol szaknyelvre egyaránt. Elkerülhetetlennek látszik szaknyelvi szótárak kidolgozása (újra és újra), melyek lehetővé teszik, hogy a szakszókészlet elemei ne ingadozhassanak átfedések és szinonimák között. (Dróth, 2000) Ez a nyelvhasználat kialakításának első lépcsőfoka. Hiszen a szaknyelvi oktatás, melyre az igény fokozatosan növekszik, nem nélkülözheti a rögzített terminológiát anélkül, hogy a szaknyelv meglévő és kialakult egysége meg ne bomolna. Figyelemreméltó a tény, hogy a szaknyelvi oktatás nem kizárólag az idegen nyelvű oktatásra értendő, hanem az anyanyelvire is. Vagyis a szaknyelvi terminológia elsajátítása bizonyos tevékenységeknél nehezebb feladat, mint gondolnánk. Példának okáért a projektdokumentációhoz fűződő terminusok jelentését minden érdeklődőnek meg kell tanulnia ahhoz, hogy magyarul, vagy idegen nyelven használni tudja a szakkifejezéseket. Ez nem rendkívüli dolog, hiszen a nyelvtanulás minden formájában megtalálható. Az almáról megtanulja a gyermek, hogy ennivaló gyümölcs, a Pitagorasz-tételről pedig minden iskolás tudja jól, hogy a 2 +b 2 =c 2. A projektnyelvben sincs 9

10 ez másképp, minden hozzáértő tudja, hogy a projektalapító okirat az a dokumentum, amely formálisan jóváhagyja a projekt létezését, és feljogosítja a projektvezetőt az erőforrások felhasználására a projekttevékenység végrehajtása céljából (Budaházy et al, 2006, p.428). Ezen a ponton válik láthatóvá a köznyelv és a szaknyelv elsajátítása közti különbség. A szakszókincsek ma már a magyar szókészletnek nagyobb részét alkotják, mint a közmagyar szavak, s bizonyos számítások szerint jóval több szaknyelvi írásbeli produktum jelenik meg, mint köznyelvi vagy irodalmi. a magyar nyelv leginkább fejlődő, szókészletükben gyarapodó részei a szaknyelvek (Kiss, 1995, p. 83). Ezzel egyidejűleg a normák szerint rendszerezett terminológia segítségével hatékonyabban tudnak együttműködni az adott terület szakemberei, mivel felgyorsul közöttük a kommunikáció folyamata (Sager In. Dróth, 2000, p. 287). Ahhoz, hogy olyan szakszótár jöhessen létre, mely korszerű, s egyúttal széles körben elfogadtatható, feltétlenül szükséges, hogy a szókészlet komponensei nyelvészetileg is illeszkedjenek a magyar nyelvhez. Egyik lehetséges módja a szótár kialakításának három fő lépésből áll: 1) kiemelés; 2) módosítás és pótlás; 3) lektorálás. Mindenekelőtt a már szóhasználatban lévő, ismert és elfogadott terminológiai egységek összegyűjtése szükségeltetik, melyek fogalmi meghatározásával megszületik a szakszótár magja. Ehhez meg kell figyelni a szakkifejezések alkalmazásának módját különböző kontextusokban. A már definiált egységeket a továbbiakban értelemszerűen párba állíthatjuk, csoportosíthatjuk. Az így kapott anyag értékelését követően sor kerülhet a kifejezések módosítására, valamint a hiányzó alakok pótlására. Egy szakszótár akkor válik az olvasó számára hasznossá, ha a benne lévő információk a valóságnak megfelelnek, éppen ezért nem elegendő a szótár szókészletének nyelvészeti lektorálása, hanem többszörös szakmai lektorálást is megkövetel a szótár kialakításának folyamata. (Dróth, 2003) A szakszótár, így a projektnyelv komplex szótárának is hiánya (ismeretlensége) következetlen nyelvhasználathoz, nyelvhelyességi és helyesírási hibákhoz vezet. A jelenség sajátossága, hogy valamennyi szaknyelv használata során előbb jelentkeznek a fent említett problémák, mint hogy a szótár elkészülne. E tekintetben a szaknyelvek megjelenése és terjedés generatív jelenség, mely arra ösztönzi a szakma és a nyelv képviselőit, hogy rögzítsék a kialakult terminológiai tárat, s ezáltal magasabb szintre emeljék az adott szaknyelvet. 10

11 Az utóbbi idők legtöbbet emlegetett nyelvhasználati káosza az Európai Unió dokumentumaihoz fűződött. Ezek az iratok olyan reáliákat is tartalmaztak, melyeknek magyar megfelelője akkoriban még nem alakult ki, vagy legalábbis nem volt rá egységesen elfogadott kifejezés. Ez számos probléma forrása volt, s éveken át jelentek meg cikkek a szakfordítók és tolmácsok védelmére (pl. Dróth Júlia: Legyen Egységes az Európai Unió magyar nyelvű terminológiája!, 2000). A szakszótár hiánya tehát nem csak zavaró nyelvhasználati bizonytalanságot eredményezhet, de a már említett kvázi és álterminusok megjelenésével félrefordításhoz és félreértelmezéshez vezethet. A többtagú kifejezések, melyek igen gyakoriak a projektnyelvben is, esetében halmozottan jelentkeznek a nyelvhasználati bizonytalanságok. Kiss Ádám észrevételének megfelelően, miszerint a rendezett terminológiai tárat mindenképp hierarchikus felépítésben kívánatos megjeleníteni, célszerű a szakszótárt tezaurusz formájúvá alakítani, hogy a szakma fejlődésével a szóanyag is bővíthető legyen. (Dróth, 2003) Így a logikai kapcsolatokon alapuló és azt tükröző szótárszerkesztési rendszer, illetve szerkezet biztosítja, hogy a terminológia mint mesterséges, rendezett struktúra létrejöhessen és fennmaradhasson (Kiss, 1978, p.256) A terminológia következetlen alkalmazását, a bizonytalanságok jellegének függvényében, kategorizálással szemléltetem az alábbiakban (a kategóriák kialakításában felhasználtam: Dróth, 2003, p.162). Mivel bizonyos alakok hiányoznak a szakszókincsből, sokszor a magyar fordítók analóg magyar kifejezéseket alkalmaznak, melyek tartalma vitatott. Ilyen példának okáért a környezetvédelmi szakzsargonból a wetland, mely jelentése lehet nedves vidék / mocsár / vizes élőhely. Ezek a kifejezések ugyan rokon értelműek, mégis más jelentéssel bírnak. A kollokációk fordításánál több változat is jelen van a szakirodalomban, ami a kifejezés következetlen használatát eredményezi. Az ilyen többtagú szókapcsolatoknál az idegen képzők (pre-) a fordításban változatlanok maradhatnak. Jellemzővé válik az idegen alak rövidítésének fordítása, melyre a legtöbb példát a nemzetközi szervezetek és szerződések nyújtják: ECSC (European Coal and Steel Community ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség) UN (United Nations) ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) EEC (European Economic Community) EGK (Európai Gazdasági Közösség) 11

12 SEA (Single European Act) EEO (Egységes Európai Okmány) Előfordul, hogy a kifejezés mindkét tagja idegen nyelvből kölcsönzött, melyeket fonetikus átírással használunk a magyar nyelvben, gyakran figyelmen kívül hagyva a jelöletlen viszonyt (pl.: intraspecifikus kompetíció). Rendszeresen megjelennek a magyar fordításokban a tükörhibridek, melyek egyik felét az idegen kölcsönszó alkotja, másik felét pedig a szókapcsolat alkotóelemének magyar megfelelője: regional development - regionális fejlesztés Project Management Information System Projektmenedzsment információs rendszer Communication Management Plan Kommunikációmenedzsment-terv Megoldás lehet továbbá, ha a kollokáció mindkét tagját magyar egyenértékesével helyettesítjük: regional development térségfejlesztés Risk Register kockázat-nyilvántartás Change Request változtatáskérelem Influence Diagram - hatásdiagram Következetlenség nem csak a kollokációk fordításánál, de a szaknyelvi köznevek kezdőbetűjének írásánál is megfigyelhető. Az ilyen angol szaknyelvi kifejezések rendszerint nagy kezdőbetűvel kezdődnek, s minden elemük külön áll. Ez a következő zavarkeltést eredményezi a helyesírásban: Common Agricultural Policy/ common agricultural policy Közös Agrár Politika / Közös Agrárpolitika / közös agrárpolitika / közös mezőgazdasági politika Program Management Program Menedzsment / Programmenedzsment / programmenedzsment / programkezelés / Programkezelés Project Charter Projekt Alapító Okirat / Projektalapító Okirat / Projektalapító okirat / projektalapító okirat Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy a magyar nyelvben, szemben az angollal, nem számítanak ezek a szakkifejezések tulajdonneveknek. Címek esetében pedig nem minden szót írunk nagy kezdőbetűvel (ld. A magyar helyesírás szabályai, Tizenkettedik kiadás, 198., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000). Ez a jelenség tehát részben az átlagos magyar felhasználó anyanyelvi helyesírásának bizonytalanságából fakad. 12

13 Mindezek ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy a szótár nem nyújt segítséget a kontextusnak megfelelő kifejezés kiválasztásához. Mivel a hagyományos kétnyelvű szakszótárak többnyire nem sorolják be a terminusokat stiláris rétegződésük alapján, a nyelvhasználónak nehéz eldöntenie, mikor melyik alakot használja. Nem véletlen az sem, hogy a fordítók sokszor megváltoztatják az adott szó szófaját, hogy a lehető legteljesebb mértékben képesek legyenek továbbítani a szerző gondolatait. Viszont, ha a nemzetközi szerződések, egyezmények fordítása már hivatalosan is napvilágot látott, onnantól kezdve az adott terminust úgy kell használni. Megesik azonban, hogy a hivatalos fordítás szakszerűtlen, helyesírási hibákat tartalmaz, ami megköveteli a szakszerű felülbírálást és javítást. A tartalmi és szakmai megfelelés mellet fontos ügyelni a magyar nyelvű szakszó képezhetőségére. (Dróth, 2003) Az egyes szótárakat csoportosíthatjuk terjedelmük szerint (zseb-, kézi, nagy stb.), a nyelvek száma alapján (egy-, két- vagy többnyelvű), szakterület alapján és még sok más ismérv szerint. Napjainkban fontos szemponttá vált a szótár hordozója, vagyis, hogy nyomtatott, esetleg elektronikus szótárról beszélünk. (Fóris, 2002) Ahhoz, hogy a szótárhasználat a lexikográfiai paradigmaváltást követve megváltozzon, szükséges bevonni a folyamatba a közép- és felsőoktatást, hogy a felhasználót megismertesse az új szótárakkal. (Pelles, 2009) Ezen ismeretek nélkül a tanulók képtelenek lesznek a 21. század szaknyelvi dömpingáradatában eligazodni. A folyamat részét képezi a megszerzett tudás továbbadása, vagyis az, hogy akik már megismerték, azok használják, s ezáltal terjesztik is. 13

14 III. A projektnyelv elsajátításának gyakorlati tapasztalatai Mint minden szaknyelvre, a projektnyelvre is sajátos mondatszerkesztés és terminológia jellemző. A szakszöveg a hétköznapi nyelvhasználatban nem szereplő terminusok és a projektdokumentáció nyakatekert megfogalmazása miatt nehezen emészthető az avatatlanok számára, ami nagyban megnehezíti a projektnyelv elsajátításának folyamatát. Így az sem meglepő, hogy a projektvezetők bibliájának legújabb kiadásának hátsó borítóján a következő szöveg olvasható: Először válik érthetővé magyar nyelven a PMBOK Guide (Projektmenedzsment útmutató, Akadémiai Kiadó, 2006) Felmerül a kérdés, minek kell történnie ahhoz, hogy bárki így nyilatkozzon egy olyan könyv közérthetőségéről, melynek korábbi kiadásai közel kétmillió eladott példányt eredményeztek világszerte. Mivel a könyv ANSI standard (American National Standards Institute), négyévente frissíti a PMI (Project Management Institute), ám ez önmagában kevés indok a szigorú bírálatra. Maga a könyv ugyan nem kommunikációs vagy nyelvészeti szakkönyv, fő funkciója, hogy bevezessen a projekttervezés folyamatába. Ugyanakkor nem titkolt szándéka a hazai PMI önkénteseinek, hogy a könyvvel megteremtsék nem csak a vezetési gyakorlatot, de a projektmenedzsment magyar szaknyelvét is. A magyar kiadás előszavában olvasottak ellenére a könyv ötödik oldalán a követező felhívás olvasható: A PMI nem vállalja a felelősséget, és nem garantálja jelen kötetben publikált információ teljességét és pontosságát; nem vállalja a felelősséget és nem is garantálja, hogy a kötetben közölt információ bárki számára bármely szándékot vagy igényt teljes mértékben kielégít. Mindennek tükrében bizonytalannak érzem az állított vezetési gyakorlat megteremtését, a magyar szaknyelv megteremtéséről nem is beszélve. A szándék minden kétséget kizáróan nemes, de a felhívás visszatetszést vált ki az olvasóból, s ha nem a PMI publikálná az angol nyelvű kiadás fordításaként, még hitelét is vesztené a szakkönyv. Mindez a projektmenedzsment bizonytalanságaira és terminológiai hiányosságokra utal. Ami azt illeti, a könyvön belül (harmadik kiadás) is találni példát szakkifejezések következetlen helyesírásra: Pl.: - Feladatlebontási struktúra (147.o.) - Feladatlebontásistruktúra-összetevő (414.o.) - projekt menedzser (358.o.) - projektmenedzser (430.o.) 14

15 - projekt alapító okirat (15.o.) - projektalapító okirat (428.o.) - projektalapító okirat készítése (63.o.) - projektalapítóokirat-készítés (428.o.) A mű jelentősége mindazonáltal a glosszáriumban rejlik, mely rögzíti a leggyakoribb idegen kifejezések magyar egyenértékesének helyesírását, illetve szükség szerint definiálja is az egyes terminus technicusokat. Az összegyűjtött ötszáz kifejezés és meghatározás lehetővé teszi a projektvezetés gyakorlását, s egyúttal a teljesség hiányát sejteti. A szerzők maguk is leszögezik, hogy a glosszárium csak azokat a szakkifejezéseket tartalmazza, melyek a könyv megértéséhez szükségesek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy jelenleg ez az egyetlen szakmailag elismert szójegyzék, mely publikálásra került. Éppen ezért hasznos lenne, ha angol-magyar változatban is létezne, a fogalmak könnyebb beazoníthatósága érdekében. Ez a szószedet az egyetlen mankó az újdonsült projektmenedzserek számára. Mankóra pedig igen nagy szükség van, ugyanis a szaknyelv folyamatosan változik. Így a PMBOK Guide harmadik kiadása felváltja a 2000-es második kiadást a kapott és felülvizsgált javaslatok alapján, valamint a projektmenedzsment-tudásbázis növekedésének eredményeképp. A változás tehát érinti a terminológiát, ami nem csak az új kifejezések rögzítését, de a régi kifejezések pontosítását is magába foglalja. Tapasztalat szerint, a projektnyelv elsajátítása során a következő típushibák jelentkeznek, illetve a folyamatot az alábbi jelenségek nehezítik: A szakkifejezések nem érzékeltetik kellőképp a mögöttes tartalmat, ami megnehezíti a kifejezés értelemszerű használatát. Pl.: Project Management System Projektmenedzsment-rendszer Definíció szerint (a dőlt betűs kifejezések a PMBOK Guide glosszáriumában külön is szerepelnek): A projekt menedzselésére szolgáló folyamatok, eszközök, technikák, módszertanok, erőforrások, és eljárások összessége. A rendszer a projekttervben dokumentált, és tartalma az alkalmazási terület, a szervezeti hatások, a projekt összetettsége, és a meglévő rendszerek rendelkezésre állásának függvényében változhat. A projektmenedzsment-rendszer, amely lehet formális vagy informális, a projektvezetőt segíti a projekt hatékony megvalósításában. A projektmenedzsmentrendszer folyamatok, követési és ellenőrzési eljárások összessége, amelyet egységes működő egésszé egyesítettek. (Pollák Tamás, 2006, p.430) A terminusok hasonló hangzásúak, vagy eltérő kifejezések hasonló jelentéssel bírnak, ami a fogalmak összekeverését eredményezi. Különösen problémás a 15

16 helyzet, ha idegen nyelvű szöveggel van dolgunk, miközben fejünkben már él a magyar terminus. Pl.: - Bill of Materials (BOM) / Anyagjegyzék - Materiel / Anyagok és eszközök - Monitoring / Követés - Successor Activity / Követő tevékenység - Target Finish Date (TF) / Megcélzott befejezési időpont - Target Completion Date (TC) / Megcélzott teljesítési időpont - Logical Relationship / Logikai kapcsolat - Precedence Relationship / Logikai függőségi kapcsolat (A fogalompárok külön jelentéssel bírnak!) Egyes kifejezések csak a projektdokumentáció szövegében fordulnak elő, ami megnehezíti az idegen kifejezés, illetve a magyar egyenértékes megjegyzését. Pl.: - deliverables / leszállítandók - Work Breakdown Structure / Feladatlebontási struktúra - Program Office / programiroda - Scope Creep / projektterjedelem-szétcsúszás Egyes kifejezések más jelentéssel bírnak a szakszövegben, mint a közbeszédben, noha mindkettő szókészletében megtalálhatók. Pl.: - scope / terjedelem - capture (i) / magába foglal - arrow / nyíl - Critical Path / kritikus út Az idegen szavak átvételének következtében a terminus jelentése lassabban rögzül, miközben a magyar egyenértékes kikopik a használatból. Pl.: - Management Menedzsment (PMBOK) egyenértékese kezelés - standard standard (PMBOK) / sztenderd egyenértékese szabvány - Gantt Chart Gantt-diagram egyenértékese sávos ütemterv - Monitoring Monitoring egyenértékese követés / megfigyelés A következetlen nyelvhasználat itt is megfigyelhető. A fenti példa logikájával szemben: Pl.: - Trend Analysis Trendelemzés (PMBOK) nem pedig Trendanalízis A szaknyelvre jellemző rövidítések megnehezítik a fogalmak tartalmának elsajátítását, ráadásul a legtöbb rövidítés, melyet átvesz a magyar szaknyelv, az idegen terminus rövidítése. 16

17 Pl.: - QA (Quality Assurance) megfelelője Minőségbiztosítás végrehajtása - PMBOK (Project Management Body of Knowledge) megfelelője Projektmenedzsment-tudásbázis - SOW (Statement of Work) megfelelője Feladatleírás - WBS (Work Breakdown Structure) megfelelője Feladatlebontási struktúra - CV (Cost Variance) megfelelője Költségeltérés Az imént felsorolt típushibák és buktatók mind a szókészlettel álltak összefüggésben. Ugyanakkor, mint azt már korábban tisztáztuk, a szaknyelv dekódolásában nagy szerepet játszik a szöveg felépítése, a mondatszerkesztés módja. A szakszövegek, jelen esetben a projektdokumentáció nyelvhasználatára jellemző struktúra az alábbi gátakat teremti meg a megértésben: Az összetett, esetenként többszörösen összetett mondatok megnehezítik a szakkifejezésekkel zsúfolt szöveg megértését. Pl.: After establishing the project context and boundaries and receiving formal authorisation, the project charter can be used to monitor and evaluate the scope of the project from beginning to end. (A projektösszefüggés és korlátozások létrehozása után, valamint a hivatalos jóváhagyás kézhezvételét követően a projektalapító-okirat felhasználható arra, hogy felügyelje és értékelje a projektterjedelmet elejétől a végéig.) A választékos nyelvhasználat miatt a küldő bizonyos kötőszavakat kihagy, ami megnehezíti a tagmondatok összepárosítását. Az angol nyelvben, ha a vonatkozó névmás a mellékmondat tárgya, vagy a mellékmondatban szereplő prepozíció tárgya, kihagyható. Ez a kihagyás nem jár vessző használatával, ami többsoros, tagolatlan, kötőszavak nélküli szöveget eredményez. Pl.: Project stakeholders are able to reference the project charter to monitor the project progress and direction in relation to the original context and boundaries they had originally approved. (A projektrésztvevőknek módjukban áll a projektalapító-okiratra hivatkozni ahhoz, hogy felügyeljék a projekthaladást és irányt az eredeti összefüggéssel és korlátozásokkal kapcsolatban, amelyeket eredetileg engedélyeztek.) Az angol nyelvben igen gyakran használt szenvedő szerkezet a magyarban csak kivételes esetekben elfogadott. Vannak bizonyos műveltető igék, melyek struktúrájában tárgy is megjelenhet, de ezek nem valódi objektumok, így a passzív transzformáció során nem lesznek alanyok a transzform mondatban. A ritkán előforduló személyragos melléknévi igenevek (igei 17

18 igenév) pedig leggyakrabban passzív képzésmóddal jönnek létre tárgyas cselekvő igékből. Például a csukát a róka fogta róka fogta csuka. (Keszler et al, 2000) Látható, hogy a magyar nyelvben egyfelől ritkán fordul elő a szenvedő szerkezet, másfelől szigorú feltételekhez kötött elfogadhatósága, mivel egyéb eseteiben használata kerülendő. Érthető, hogy az eredeti PMBOK Guide magyar nyelvű változata is nehezen volt érthető az olvasók számára. Ugyanakkor a harmadik kiadás előszavában olvasható, hogy a frissítés projektcsapata módosította a szöveget a lefordíthatóság megkönnyítésére, illetve a szöveg stílusa általánosan cselekvő hangnemre változott. A szakszövegek gyakorlott olvasói könnyebben megbirkóznak a szerkezeti nehézségekkel, mint azok, akik számára a projektnyelv az első idegen szaknyelv. A szókészlet elsajátítása két részből áll: 1) egyszerű kifejezések megtanulása (pl. monitor nyomon követ; approve elfogad); 2) a terminus és jelentésének megtanulása (pl. Engagement Scope Elkötelezettség terjedelme; Escalation Process Kiterjesztési folyamat). Számos egyszerűnek vélt kifejezés, mely ugyan nem szorul definiálásra, de a szakszókincs fontos elemét képezi, nem szerepel a glosszáriumban. Következésképp a hivatalos szókészlet mérete lényegesen kisebb a valóságosnál. A kimaradt fordulatok egy része előfordul a köznyelvben, másik része pedig az általános nyelvi szótárakban is megtalálható. Mindazonáltal a gyakorlat azt mutatja, hogy az általános szókincs még felsőfokú nyelvvizsga esetén sem váltja ki a glosszárium hiányosságait, mivel a szakszövegben az ismert kifejezések gyakran más jelentéssel bírnak, illetve a kifejezés sokadik jelentése érvényesül (pl. transfer 1. áthelyez / átküld / áttesz / átszállít, 2. átutal, 3. átruház (vagyont, javakat), 4. átmásol (kazettát), de transfer the risk kockázatot áthárít). Napjainkban számos képzés létezik Magyarországon, mely lehetővé teszi a projektmenedzsment-ismeretek elsajátítását, ám a nyelvi és szaknyelvtanulási problémákon azok is csak elvétve tudnak hatékonyan segíteni. 18

19 IV. A projektnyelv napjainkban IV.1. A projektnyelv aktualitása Hazánk 2004 május 1-jével az Európai Unió teljes jogú tagja. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország uniós források, támogatások elnyerésére és felhasználására jogosult. A különböző alapok (Kohéziós alap; Strukturális alapok; ERFA; ESZA; HOPE; EMOGA stb.) más-más fejlesztést támogatnak, mely támogatásokra azonban pályázni kell. A pályázati kiírások szövege ugyan magyar nyelven megtalálható és ingyen letölthető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról ( ám azok megfogalmazása sok esetben olyannyira nyakatekert, hogy az avatatlan pályázó képtelen kiigazodni rajta. Ez máris felveti a kérdést, jól kiépített-e a pályázati rendszer. Ha ugyanis olyan feltételeket szabunk, miszerint bárki szabadon pályázhat, legyen természetes vagy jogi személy, majd utóbb olyan szövegezést alakítunk ki, mely a logikát nélkülözve túlbürokratizált, s ezáltal érthetetlen, milyen alapon várjuk el, hogy sikeres, nyertes pályázatok szülessenek? Ugyanígy milyen alapon utasít vissza az ügynökség pályázatokat formai hibákra hivatkozva? Bizonyos uniós pályázatok egységesek, vagyis minden tagállamban egyforma űrlapot bocsátanak ki. Ilyenek például a közbeszerzésre vonatkozó felhívások, melyek idegen nyelvű verziói letölthetők az Európai Unió hivatalos honlapjáról, a weboldalról. Érdemes egyik-másik dokumentumot megnyitni eltérések után kutatva, mert bizony találni bravúros fordítási megoldásokat. Esetpéldaként szolgáljon a közbeszerzési szabványűrlapok közül az Előzetes összesített hirdetmény. Ennek a hatályos dokumentumnak az idegen (angol) nyelvű változata több pontban is eltér a magyar fordítástól: PRIOR INFORMATION NOTICE fordítása Előzetes összesített hirdetmény A notice kifejezés értelemszerű egyenértékese a kibocsátó szándéka szerint sokkal inkább felhívás, mint hirdetmény, hiszen pályázati kiírásról van szó. A magyar címválasztás e tekintetben nem szerencsés, gyakorlatilag értelmetlen, mindamellett nem is sejtet a tenderfelhívást. SECTION I: CONTRACTING AUTHORITY fordítása I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ 19

20 Az idegen kifejezés eredeti jelentése szerződő hatóság, melynél valóban gyakrabban használt fordulat az ajánlatkérő, noha ez a megoldás sokkal tágabb fogalmat takar, mint az eredeti meghatározás. OBJECT OF THE CONTRACT (WORKS) fordítása A SZERZŐDÉS TÁRGYA (ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁS) A szerződés tárgyát tulajdonképpen bármi képezheti, éppen ezért nem helyénvaló építési beruházásra korlátozni. Jelenleg ez az eljárás érvényes a Parlament kitakarítására is, amit igen nehezen lehet építési beruházásnak tekinteni. estimated cost of works excluding VAT fordítása az építési beruházás becsült költsége HÉA nélkül Túllépve az építési beruházás téves fordításán, látható, hogy a magyar verzióban nem az ÁFA nélküli költség, hanem a HÉA, vagyis a hozzáadottérték-adó nélküli költség szerepel. Ez azért érdekes, mert a HÉA, nem más, mint a hazai ÁFA, tehát egyértelműen fordítási hibáról van szó. További különbségek ugyan még fellelhetők a két szöveg között, ám azok lényegesen kisebb jelentőséggel bírnak. Mindazonáltal megállapítható, hogy a pontos megértés érdekében érdemes elolvasni a pályázati kiírás angol nyelvű verzióját is, mely a legtöbb esetben lényegesen átláthatóbb, s bürokratikus megfogalmazások kiiktatatása végett egyszerűbb is. A pályázatok nyakatekert szövegezésében olykor elvész a lényeg, s ha nem vigyázunk, kiskapukat hagyunk magunk mögött, ami a pályázat sikertelenségét is eredményezheti. Egy sok évvel ezelőtti pályázatot az elbírálók azért dobtak vissza, mert a vadászházbeli vasszekrény a kiírás alapján nem minősült elszámolható költségnek. Az ehhez hasonló indoklások sokszor kifogások. A pályázati rendszerben, mint minden más területen jellemzőek az olyan pályázati kiírások, melyek befutói már tisztázottak. Az átlátható követelményrendszer és az egyszerűbb nyelvhasználat visszaszoríthatná az ilyesfajta visszaéléseket a kiskapuk bezárásával. A pályázatok regisztere és nyelvi struktúrája ugyan nem egyezik meg a projektnyelv sajátosságaival, mégis sok hasonlóságot mutat, s mint azt korábban említettem, a szaknyelvek között húzódó határvonal olykor igen vékony lehet. Különösen igaz ez az olyan tevékenységeknél, melyek egymással szoros összefüggésben állnak. A pályázatok utóbb projektek formájában valósulnak meg, így a hétköznapi beszéd során ezeket a projekteket pályázati projekteknek nevezzük. Minél nagyobb volumenű egy pályázat, annál bonyolultabb a projekt kidolgozása, a komplett 20