A törzs anatómiája II. A törzs izmai.

Átírás

1 A törzs anatómiája II. A törzs izmai. 1

2 A gerinc felépítése A csigolyák k főf alkotó elemei és s a csigolyák k közötti k ízületek alapján n mondható,, hogy a mozgásokat a mozgás-szegment szegment alapján n lehet elemezni. A csigolya-oszlopon oszlopon három h főf alátámaszt masztási si helyet lehet felismerni: (1) a csigolyatestek + discusok + szalagok oszlopa ;; (2-3) a zygapophysialis ízületek két k oszlopát. A két k oszlopot a csigolyák k pediculusai kapcsolják össze. 2

3 Processus spinosus Lamina arcus vertebrae Processus articularis Foramen vertebrale Processus transversus Pediculus arcus vertebrae CORPUS HÁROM FŐBB F ALÁTÁMASZT MASZTÁSI SI HELY A CSIGOLYÁN 3

4 AZ ELEMI MOZGÁSSZEGMENTUM RÉSZEI; I. Corpus vertebrae: a discus intervertebralist vékony hialinporc rögzr gzíti a csigolya testéhez. A hialinporc- lemez a csigolya testéhez tartozik, de ugyanakkor erősen (porcos összenövéssel) ssel) kapcsolódik az anulus fibrosushoz is. A porclemez igen fontos: rajta keresztül táplálkozik lkozik a discus szövete, a csigolya felől. l. Anulus fibrosus: koncentrikusan elrendezett rostkötegek tegek vannak a rostos porcban. A kötegeket k kollagén n rostkötegek, tegek, elasztikus rostok, porcsejtek és extracelluláris ris anyag alkotja. Az anulus hozzánőtt a ligamentum longitudinálékhoz is. Nucleus pulposus: chordoid szövet, melyben fibrociták-fibroblastok, fibroblastok, kollagénrostok, elasztikus rostok és s nagyobb mennyiségű glükózaminoglik zaminoglikán molekula (poliszacharidok) van utóbbiak nagy vízkötő kapacitása miatt a szövet kocsonyás s jellegű. 4

5 AZ ELEMI MOZGÁSSZEGMENTUM RÉSZEI; II. A zyagapophysialis ízület: a processus articularisok (4) ovalis-triangularis ízfelszínekkel rendelkeznek, melyeket hialinporc borít. Az ízületi tok erős, de megengedi a felszínek egymáson törtt rténő elmozdulását. Az ízfelszínek síkja s eltérő a nyaki-,, a hátih ti- és s a lumbalis szakaszokon. Nyakcsigolyák ízfelszínei: a vízszintes v síkban, s bár r kissé ferdén n helyezkednek el. Hátcsigolyák ízületi nyúlv lványai: az ízfelszínek nagyjából l a frontalis síkban s vannak. Ágyéki csigolyák ízületi nyúlv lványai: az ízfelszínek nagyjából l a sagittalis síkban s vannak. 5

6 AZ ELEMI MOZGÁSSZEGMENTUM RÉSZEI; III. Ligamentum flavum: elasztikus szalagok az arcusokat kötik össze. Minden mozgásform sformában szerepel. Ligamentum interspinale: a processus spinosusokat kötik össze. Főleg ventralis flexióban szerepel. Ligamentum supraspinale/ligamentum nuchae: a csigolyatövisek csúcsait csait köti k össze, illetve a nyakon ezeket a protuberantia occipitalis externához köti. k Főleg ventralis flexióban szerepel. Ligamentum longitudinale anterius: a csigolyatesteken halad végig. v Főleg ventralis és s dorsalis flexióban. Ligamentum longitudinale posterius: a canalis vertebralisban, a csigolyatestek hátulsh tulsó felszínén. n. Főleg ventralis és s dorsalis flexióban. Ligamentum intertransversarium: a harántny ntnyúlványok között. Rotáci cióban, lateralis flexióban vesz részt. r 6

7 Mozgások a gerincben Ventralis flexio: a gerinc előrehajlik Dorsalis flexio (extensio): a gerinc hátrahajlikh Lateralis flexio: a gerinc oldalra hajlik Rotatio: tengely körüli forgás Az egyes mozgásform sformák k mértm rtéke régir giónként nt eltérő A mozgásszegmentum egyes elemei minden mozgásform sformában részt r vesznek jóllehet eltérő mértékben. 7

8 SZALAGOK ÉS ÍZÜLETEK A NYAKI GERINCEN (nyaki mozgásszelv sszelvény) 8

9 A discusok, szalagok a gerinc görbg rbületeihez is hozzájárulnak: 1. Lordosis colli 2. Kyphosis thoracica 3. Lordosis lumbalis 4. Kyphosis sacralis (utóbbihoz kevésb sbé) 9

10 A kórosan k görbg rbült gerinc Degeneratív v deformitások Scoliosisok Hyperkyphosis

11 11

12 Lumbalisatio. 12

13 SPONDYLODISCITIS 13

14 14

15 A gerinc egyes szakaszainak főbb f mozgásai Nyaki gerinc (C3-7): ventralis flexió kisebb mint a dorsalis flexió (25 vs 85 ). A lateralis flexió kb. 40,, mindkét t oldalon. A rotáci ció kb A circumductio lehetséges. Háti gerinc: flexió-extenzi extenzió együttesen A flexiót t a thorax, az extenziót t a processus spinosusok gátoljg tolják. Lateralis flexió mindkét t oldalra Axiális rotáci ció mindkét t irányban 35,, miután n az ízfelszínek ezt engedik. Ágyéki gerinc: flexió 50,, extenzió 30. Oldalra hajlás s függ f az életkortól, l, kb. 25 mindkét t oldalon. A rotáci ció szinte nulla. 15

16 A törzs t izmai Musculi dorsi (a hátizmok h I.): trapezius,latissimus dorsi, rhomboidei, levator scapulae, serratus posterior inferior, serratus posterior superior. Musculi dorsi proprii (hátizmok II. mély, axialis): erector spinae, spinotransversales (m. splenius), transversospinales, interspinales, intertransversarii. Musculi thoracis: pectoralisok, subclavius, serratus anterior, levatores costarum, intercostales externi, intercostales interni, subcostales, transversus thoracis, diaphragma. Musculi abdominis: rectus abdominis, pyramidalis, obliquus externus, obliquus internus, transversus abdominis, quadratus lumborum, psoas major, psoas minor, iliacus. 16

17 A törzs t mozgásában részt r vevő izmok (az izmok a thoracolumbalis gerincet mozgatják) Ventralis flexió: m. rectus abdominis; m. obliquus externus abdominis; m. obliquus internus abdominis; m. psoas major, m. psoas minor. Dorsalis flexió (extensió): m. quadratus lumborum; m. erector spinae; m. multifidus; m. semispinalis; mm. interspinales. 17

18 A törzs t mozgásában részt r vevő izmok A törzs t rotáci ciója: m. obliquus externus abdominis; m. obliquus internus abdominis; m. semispinalis; mm. rotatores; m. multifidus. Oldalra hajlás: m. quadratus lumborum; m. rectus abdominis; m. obliquus externus abdominis; m. obliquus internus abdominis; m. erector spinae; m. multifidus; mm. intertransversarii. 18

19 TRAPEZIUS ÉS S LATISSIMUS DORSI ALATTI IZMOK M. splenius capitis M. levator scapulae M. rhomboideus minor M. rhomboideus major M. spinalis thoracis M. longissimus thoracis M. iliocostalis 19

20 A törzs t mozgatását t (is) végzv gző izmok; I. m. obliquus ext. abd. m. psoas major m. quadratus lumborum m. rectus abdominis 20

21 A psoas major főleg f a csigolyatesteken (T12-L4), a quadratus a processus costariusokon, utolsó bordán és s crista iliaca-n n rögzr gzül. Az utóbbi hatékonyan hajlítja oldalra a gerincet. PM QL M. psoas major (PM), M. quadratus lumborum (QL) M. psoas major és s M. quadratus lumborum (dorsalis oldal) 21

22 A törzs t mozgatását t (is) végzv gző izmok; II. Semispinalis cervicis Splenius capitis Longissimus Spinalis Iliocostalis Quadratus lumborum A GERINC MOZGATÁSÁT T VÉGZV GZŐ IZMOK EGY CSOPORTJA, JELLEMZŐ RÖGZÜLÉSI PONTJAIKKAL (PONTOZOTT). SPLENIUS CAPITIS: AXIALIS IZMOKHOZ TARTOZÓ IZOM A FEJ MOZGATÁSÁRA. 22

23 (axiális t Mély hátizmok h lis törzsizomzat; musculi dorsi proprii) A gerinc két k t oldalán n hátul, h a processus spinosusok és s transversusok által alkotott vályúban több t izomcsoport találhat lható. A sacrumtól l a koponyaalapig húzódnak. h A hosszabb izmok felületesebben, letesebben, az egyre rövidebbek egyre mélyebben m helyezkednek el. Funkciójuk a koponya és s a gerinc mozgatása. Az izomrendszer nagy fasciája a fascia thoracolumbalis. 23

24 Axialis törzsizomzatt M. erector spinae: a középvonal k két k t oldalán n lévől hosszanti izomrendszer, mely a sacrumtól l húzódik h egészen a koponya külsk lső felszínéig. Az izomzat a gerinc mozgatásában vesz részt, r a középvonal k két k t oldalán n elődomborodik és s középvonali k sulcust képez. k Három H hosszanti komponense lateralis- medialis irányban rögzr gzülése alapján n szeparálódik: 1. m. iliocostalis; 2. m. longissimus; 3. m. spinalis. A transversospinalis izmok: az előbbin bbinél l mélyebben m vannak és s rövidebbek. r Három komponensük: k: 1. semispinalis rendszer (5-6 6 csigolyát t hidalnak át); 2. multifidus rendszer (3-4 4 csigolyát t hidalnak át); 3. rotatores rendszer (2 csigolyát t hidalnak át). Alapvetően en egy harántny ntnyúlványtól l (vagy ízületi nyúlv lványtól) egy feljebb lévől tövisnyúlványhoz haladnak. A legmélyebb lyebb izmok egy-egy csigolyát t kötnek k össze: ezek az interspinales és s az intertransversarii. Működések: az erector rendszer extenziót és s oldalra hajlást okoz. A transversospinalis rendszer extensiót és s ellenoldalra törtt rténő rotáci ciót t vált v ki. Alapvető fontosságuk van a testtartás s szabályoz lyozásában, a csigolyák stabilizálásában, ban, és s persze a gerinc akaratlagos mozgásaiban. 24

25 MUSCULUS ERECTOR SPINAE M. iliocostalis 2. M. longissiumus 3. M. spinalis A gerincet vastag fekete vonal jelzi. Az erector spinae oldalsó körvonalát fekete vonal jelzi. Costa XII Crista iliaca Sacrum Iliocostalis, longissimus eredése: lumbalis csigolya processus spinosus, sacrum dorsalis felszín, fascia thoracolumbalis. Az iliocostalis a bordákon (angulus), a longissimus a bordákon, a lumbalis csigolyák k hátsh tsó felszínén és a fascia thoracolumbalison rögzül l (tapad). A m. spinalis a háti h és s nyaki szakaszon a csigolyák k tövisnyt visnyúlványait köti össze. 25

26 A trapezius, a scapula, a rhomboideusok és s a serratus posterior superior eltávol volítása után n láthatl tható a musculus erector spinae: M. intercostalis externus M. iliocostalis M. longissimus M. spinalis 26

27 Axialis törzsizmok t rétegezr tegeződésének vázlata (alsó thoracalis keresztmetszet) V: vertebra R: borda (rib) Nyilak: fascia thoracolumbalis Nyílhegyek: transversospinalis fascia 1: M. iliocostalis 2: M. longissimus 3: M. spinalis 4: M. semispinalis 5: M. multifidus 6: Mm. rotatores 27

28 A FASCIA THORACOLUMBALIS ELHELYEZKEDÉSE ÉS S VISZONYA A KÖRNYEZK RNYEZŐ IZOMZATHOZ: TL: fascia thoracolumbalis P: M. psoas major Q: M. quadratus lumborum Csillag: M. erector spinae V: csigolya Nyilak: a fascia rögzr gzülése a csigolya nyúlv lványaihoz 1-2-3: a széles hasizmok Nyílhegy: fascia transversalis 28

29 Fascia thoracolumbalis A lumbalis régir gió erős, három h rétegr tegű fasciája: a gerinc támasztt masztéka is egyben. A lumbális lis szakaszon részt r vesz a mozgásszegmentum funkcióiban. iban. Felületes letes lemezén n (1) ered a latissimus dorsi (LD). Középső (mély) lemeze (2) beborítja az erector spinae kötegeit k (nyilak). Belső lemeze (3) a hasüreg hátsh tsó falának kialakításához járul j hozzá: : a transversus abdominis rostjai erednek róla. r A SZÁMOZ MOZÁS ÉS S NYILAK: A KÖVETKEZK VETKEZŐ ÁBRÁRA RA VONATKOZNAK! 29

30 LD 1 OE 3 2 A fascia thoracolumbalis rétegeit r számoztuk (1,2,3). LD: latissimus dorsi, OE: obliquus externus abdominis 30

31 MUSCULI THORACIS Diaphragma Pectoralis major, pectoralis minor, subclavius Serratus anterior Levatores costarum Intercostales externi Intercostales interni Subcostales Transversus thoracis 31

32 Trapezius Trigonum clavipectorale (sulcus deltoideopectoralis) Deltoideus Pectoralis major 32

33 Pectoralis major kimetszve, pectoralis minor látható. Subclavius Pectoralis minor Serratus anterior 33

34 Diaphragma I. Centrum tendineum: aponeurosis. Pars sternalis: a sternumról l eredő rostok (processus xiphoideus belső felszíne). Pars costalis: a bordákr król l eredő rostok (VI- XII bordák k belső felszínén, n, összekapcsolódva a m. transversus abdominis csipkéivel). ivel). Pars lumbalis: a lumbalis csigolyákr król és s az utolsó bordáról l eredő izomrostok. Vérellátás: arteria thoracica interna, aorta thoracica, abdominalis. Beidegzés: n. phrenicus (C 3, 4, 5). 34

35 Diaphragma nyílásai I. Foramen venae cavae: vena cava inferior (VCI) nyílása a centrum tendineum terület letén, jobb oldalon van, a T8 magasságában. A nyílás s szélei a VCI-hoz rögzítettek; a nyíláson még m áthaladnak a jobb nervus phrenicus ágai is. Hiatus oesophageus: a nyelőcs cső nyílása kissé balra van a középvonaltk pvonaltól, l, a T10 magasságában. A hiatust a crusokról l eredő izom fasciculusok hozzák k létre. l Az izomzat hozzájárul az oesophagus zárva z tartásához (alsó oesophagus-sphincter). sphincter). A nyíláson még m áthaladnak: nervus vagusok, a nyelőcs cső artéri riái és vénái. A vena gastrica sinistra ágai itt anasztomizálnak a vena azygos nyelőcs cső-ágaival. 35

36 Diaphragma II. Pars lumbalis: az izomrostok bonyolult ín-rendszeren erednek, melynek részei r a crus dextrum, crus sinistrum, ligamentum arcuatum mediale és s ligamentum arcuatum laterale. Az inak a lumbalis csigolyákon és s az utolsó bordán n rögzr gzítik az izmot. Crus dextrum, crus sinistrum: hosszú inas eredések a L1-L4 L4 csigolyák k teste, discusai és s ligamentum longitudinale anterius. A két szár elöl l találkozik lkozik és s fordított U alakú nagy nyílást képez: k ez a hiatus aorticus. Ligamentum arcuatum mediale: a crus inas része r folytatódik oldalra, és s egy árkádot képezve k a L1 csigolya processus costariusán n rögzr gzül. Miután n alatta van a m. psoas major, ez a psoas árkád. Ligamentum arcuatum laterale: az inas eredés s folytatódik, és s az árkád-szerű képlet a processus costariusról l az utolsó bordára ra kerül: ez a quadratus árkád,, mert alatta a m. quadratus lumborum találhat lható.. Az izom fasciculusai az inas árk rkádokról erednek, és s haladnak a centrum tendineum felé. 36

37 Centrum tendineum Foramen venae cavae Hiatus oesophageus Hiatus aorticus Lig. arcuatum mediale Lig. arcuatum laterale M. quadratus lumborum M. psoas major 37 Crus dextrum et sinistrum

38 Diaphragma nyílásai II. Hiatus aorticus: a crusok alakítj tják k ki a gerinc előtt (T12). Az aortával együtt halad itt a ductus thoracicus. Trigonum sternocostale (Morgagni): a pars sternalis és s pars costalis izomrostjai közötti k kicsiny háromszögletű résben az arteria+vena thoracica interna haladnak át. Miután átléptek, a hasfalban már m a.+v. epigastrica superior a nevük. Trigonum lumbocostale (Bochdalek): a pars costalis és s a pars lumbalis közötti k háromszh romszögletű kis nyílás. A pars lumbalis medialis részr szét t fúrjf rják át t a nervi splanchnici, truncus sympathicus, vena azygos és hemiazygos. Ezek a nyílások névtelenek. n 38

39 Centrum tendineum Foramen venae cavae Hiatus oesophageus Hiatus aorticus Lig. arcuatum mediale Lig. arcuatum laterale M. quadratus lumborum M. psoas major 39 Crus dextrum et sinistrum

40 A diaphragma pars lumbalis eredése múzeumi m készk szítményen A PIROS NYILAK MUTATJÁK A DIAPHRAGMA LEVÁGOTT SZÉLÉT, EREDÉSE FELETT. Psoas árkád: lig. arcuatum mediale Quadratus árkád: lig. arcuatum laterale Trigonum lumbocostale (Bochdalek) M. psoas major M. quadratus lumborum 40

41 A DIAPHRAGMA MELLÜREGI FELSZÍNE 41

42 A DIAPHRAGMA HASÜREGI FELSZÍNE 42

43 A diaphragma vérellv rellátása és s beidegzése. A nervus phrenicus érző (afferens) és s motoros (efferens) axonokat száll llít. 43

44 A diaphragma gyenge pontjai (diaphragma herniák) A diaphragma két k t testüreget választ v el, melyekben eltérő nyomásviszonyok uralkodnak. Ezért a hasüregb regből l a mellüregbe herniálódhatnak bizonyos szervek, amelyek egyébk bként is közel k vannak a rekeszhez (gyomor, vastagbél, vékonybv konybél, lép). l Retrosternális (elüls lső) ) rekesz hernia: a trigonum sternocostale a sérv s kapuja. Hátulsó rekesz hernia: a trigonum lumbocostale a sérv s kapuja. Paraoesophagealis herniák: a hiatus oesophageus a sérv s kapuja. 44

45 M. intercostalis externus a tuberculum costae-nál l kezdődve dve a bordaközt kitölti, elöl l azonban nem terjed tovább a bordaporcnál. Folytatása elöl l egy aponeurosis, amelyet membrana intercostalis externaként nt ismerünk. A m. levator costae a harántny ntnyúlvány csúcs csán n eredve, ferdén n száll le a következk vetkező bordához. M. levator costae brevis M. intercostalis externus Dorsalis felszín 45

46 M. intercostalis internus: az angulus costae táján t n kezdődik, dik, elöl l a szegycsontig tart. Rostjainak iránya ellentétes tes a külsk lső izoméval. Hátul aponeurosisban folytatódik: ez a membrana intercostalis interna. Musculus intercostalis internus Membrana intercostalis interna Ventralis felszín 46

47 M. intercostalis externus (11): belégz gzés M. intercostalis internus (11): kilégz gzés és s belégz gzés M. subcostalis: hátul, h belül, l, bordától l bordáig (kilégzés) M. levator costae brevis: harántny ntnyúlványtól bordához (12; emelő) M. subcostalis: a belső intercostalishoz hasonlóak, ak, de bordát átugranak (süllyeszt( llyesztő) M. transversus thoracis: elöl, l, belül, l, sternumtól bordához (kil( kilégzés) M. levator costae longus: harántny ntnyúlványtól bordához (4; emelő) M. transversus thoracis: elöl, l, belül; l; a sternumtól l a II-VI bordához (stabiliz( stabilizálja lja 47 a bordákat kat)

48 THORAX IZMOK: m. intercostalis internus, m. transversus thoracis, m. subcostalis,, diaphragma, a mellkasfal belső felszínein (anterior, posterior) 48

49 A mellkas mozgásaiban (borda emelése, süllyesztése) se) más m s izmok is részt r vesznek M. serratus posterior superior: csigolyák k (C6-7; T1-2) processus spinosusaitól l lefelé,, a bordákhoz húzódik h (angulustól l kissé oldalra). Emeli a bordákat. M. serratus posterior inferior: a processus spinosusoktól l (T11-12; 12; L1-2) felfelé húzódik az alsó bordákhoz (IX-XII). XII). Süllyeszti S a bordákat. Rögzített vállv llöv v mellett a m. serratus anterior bordaemelő hatású.. Hasonlóképpen képes k bordát emelni a m. pectoralis minor is. Bordaemelő hatással bírnak b a scalenusok: mindhárom izom a nyakcsigolyák k processus transversusairól l ered és s az első- valamint a második-harmadik bordák k felső felszínén n tapad. A kilégz gzésben részt r vesznek a hasizmok is: a rectus abdominis és s az obliquusok lefelelé húzzák k a bordaívet és s az ún. erőltetett kilégz gzésben működnek. m 49

50 A HÁTCSIGOLYA H ÉS S A BORDA TIPIKUS ÍZÜLETEI. A BORDA COLLUMA ÉS S A PROC. TRANSVERSUS KÖZÖTT K SZALAGOS KAPCSOLAT VAN. A KÉT ÍZÜLET EGYÜTT MOZOG FORGÓÍ ÓÍZÜLET GYANÁNT; NT; BÁR B R A FORGÁS BORDÁNK NKÉNT NT CSEKÉLY, AZ EGÉSZ MELLKASNÁL L JELENTŐS S LESZ. 50

51 ARTICULATIO CAPITIS COSTAE ÉS S SZALAGAI A MOZGÁS S TENGELYE 51

52 A thorax és s a diaphragma mozgásai belégz gzésben és s kilégz gzésben (belégz gzés: vörös; v kilégz gzés: kék). k k). A nyilak az elüls lső bordavégek emelkedését, ill. süllyedését t jelzik. 52

53 53

54 A mellkasfal rétegei r a medioclavicularis síknak megfelelően en Bőr Fascia pectoralis superficialis: : az emlő mirigy- és s zsírsz rszövet- állományát t ez a fascia veszi körül. k Spatium retromammarium: : a felületes letes fascia és s a m. pectoralis major közötti szövetr vetrés. Fascia pectoralis profunda: : a mély m fasciának három h lemeze van (1) a m. pectoralis majort beburkoló fascia; (2) fascia clavipectoralis: : a pectoralis minor és s subclavius közös k s fasciája; (3) fascia thoracica: : a külső bordaközti izmot borító lemez. A fascia lemezei között k szövetr vetrések vannak. M. pectoralis major m. pectoralis minor Spatium subpectorale: : a pectoralis major és s minor alatti szövett vettér, melyben zsírsz rszövet is lehet. Ebben nyirokcsomók k is vannak (nodi interpectorales). Musculi intercostales spatium intercostale. Fascia endothoracica (membrana suprapleuralis). Pleura parietalis (cupula pleurae). A fascia pectoralis és s a fascia clavipectoralis lateralisan összefonódva alkotják k a fascia axillarist. 54

55 V Medialisan a regio vertebralis (V) találhat lható.. A régir giókat izmok, a scapula és s a gerinc alkotják. k. Az izmok közül k l a trapezius, a latissimus dorsi, az infra- spinatus, a teres major és s a rhomboideus major láthatl tható ill. tapintható.. Jelentősége: 1. Hallgatózás s (auscultatio) 2. Kopogtatás s (tüdő) 3. Gerinc deformitások 4. A vese vetülése Auscultatiós s háromszh romszög A rétegeket r izmok és s fasciák (helyenként nt csontos képletek) k alkotják. k. A rétegek r vastagsága ga és s száma a tájéktt któl l függ. f Fascia thoracolumbalis (felületes letes réteg) r Regio scapularis és infrascapularis Regio lumbalis 55

56 TÁJÉKOZÓDÁS S A TÖRZST RZSÖN Medioclavicularis sík Angulus sterni síkjas (T4-5) Symphysis xipho- sternalis síkja s (T9) Subcostalis sík s k (L3) Tájékozódást segítő síkok a törzst rzsön n a ventralis felszínen Supracristalis sík s k (L4) 56

57 Régiók k a törzst rzsön Törzs tájékai t elöl: l: 1. Regio pectoralis (infraclavicularis, mammaria) 2. Regio abdominis mediana 3. Regio abdominis lateralis 4. Regio inguinalis Törzs tájékai t hátul: h 3 1. Regio scapularis 2. Regio infrascapularis 3. Regio lumbalis 57

58 VÉGE 58