A KÖZM VEL DÉS ÉS A M VEL DÉSI OTTHONOK SZEREPE A HATÁRAINKON TÚL ÉL MAGYARSÁG M VEL DÉSÉNEK, FELN TTOKTATÁSÁNAK SEGÍTÉSÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZM VEL DÉS ÉS A M VEL DÉSI OTTHONOK SZEREPE A HATÁRAINKON TÚL ÉL MAGYARSÁG M VEL DÉSÉNEK, FELN TTOKTATÁSÁNAK SEGÍTÉSÉBEN"

Átírás

1 Romhányi András A KÖZM VEL DÉS ÉS A M VEL DÉSI OTTHONOK SZEREPE A HATÁRAINKON TÚL ÉL MAGYARSÁG M VEL DÉSÉNEK, FELN TTOKTATÁSÁNAK SEGÍTÉSÉBEN A kérdés felvetése Az 1980/90-es évek fordulóján a Kelet-Európában lezajlott társadalmi-politikai változások új feltételeket teremtettek a kulturális kapcsolatok terén is. Ez a lehet ség egyben felel sséget is jelent Magyarország - mint anyaország - számára a határon túl él magyarokkal szemben. A kulturális kapcsolatépítés egyik, - s talán legfontosabb - területe a közm vel dés. Azért éppen ez a szakterület, mert a nemzeti kultúra átörökítésének érhálózatában a család mellett a közm vel dés tölti be a hajszálér szerepét. Magyarországon a korábban egységes közm vel dési szakma mára utódszakmák kapcsolatrendszerévé vált, s magába foglalja a közösségfejleszt, a kistérségfejleszt, az utcai munkás, az ifjúsági közösségi szakember, az információs, a m vel désszervez, a kulturális menedzser stb. szakterületeket, azaz csupa olyan szakmai tudást integrál, amelyre nagy szükségük van mindazoknak, akik átalakuló világban és kisebbségben élnek. A közm vel dési szakma az elmúlt évtizedekben Magyarországon értékes eredményeket produkált, használható módszereket fejlesztett ki. Ezek megismertetése a határainkon túl él magyarsággal az anyaország feladata. Ez a munka sokszor nagy rugalmasságot, tág m ködési szabadságot igényel, ezért els sorban a civil szférán keresztül m ködik hatékonyan. Ugyanakkor a tapasztalatok, módszerek átadásában; az - anyagiakban is megnyilvánuló - szakmai segítségnyújtásban, gy jt -jelleg magyarországi (nagy)rendezvények, képzések megszervezésében a vel dési otthonoknak is fontos szerep jut. A munka tartalma A segítségnyújtás célja alapvet en ugyanaz, mint itthon vagy bárhol a világban: az embereket a közm vel dés eszközeivel segíteni abban, hogy saját épülésükre fordított szellemi energiáik minél hatékonyabban hasznosuljanak. Az emberi er források fejlesztése ez esetben is - egymástól elváló, egymásba fonódó - kétirányú munka: a klasszikus közm vel dés az általános kulturális javak használatához nyújt segítséget minden korosztály számára; a feln ttoktatás a testi, szellemi, társadalmi érettséget elért személyek önképzését, fejl dését segíti. Fontos különbség viszont, hogy ezen célok elérése érdekében els sorban másodszándékú munkára van szükség. Könnyen belátható, hogy az anyaország szakembereinek nem lehet feladata a kisebbségben él helyi kollegák helyett el-

2 2 végezni a munkát, s azt sem vállalhatják, hogy megmondják nekik: saját térségükben mi a teend. A segítségnyújtásnak f leg a tapasztalatátadásban és az együttm ködésben kell megnyilvánulni. A jelzett feladat ellátásának módja tehát leginkább a hazai módszertani központok tevékenységéhez hasonlítható. Ezek alapján úgy t nik, a kérdést megválaszoltuk. A helyzet azonban nem ilyen egyszer! Tudomásul kell venni ugyanis egy el nem hanyagolható körülményt. A határon túl él magyaroknak - így a kulturális szakembereknek is - más a politikai-társadalmi-gazdasági-szakmai el életük, ezáltal más a gondolkodásmódjuk. A velük való együttm ködés csak akkor lehet hatékony, ha ismerjük ezeket a különbségeket. A kérdést tehát célszer bb úgy feltenni: milyen mássággal, potenciális konfliktusokkal lehet számolni a határon túlra végzett szakmai munka kapcsán. Mentális különbségek "A szomszéd átment a szomszédba, Így tehát ugyanott van." - énekli Dinnyés Jóska. Ez a rövid dal politikai szempontból jól jellemzi a Trianoni döntés utáni magyarság helyzetét. Azt, hogy az ország határait bármely irányban lépjük is át, magyarokkal találkozunk. A Kárpát-medencét járó közm vel dési szakembernek azonban rá kell döbbennie: az egyes régiókban él magyaroknak - eltér társadalmi körülményeik, eltér közelmúltjuk miatt más a mentalitásuk. Mindenütt megmaradt a nemzeti kultúra alaprétege, ám a jövevény-elemek jelent sen módosították azt. E rövid írás - terjedelménél fogva - természetesen nem adhatja az egyes régiók helyzetének mélyreható elemzését, ám rávilágíthat a különbségekre; a feltételek és a gondolkodásmódok összefüggésére. A legszembet bb különbséget Kárpátalján tapasztaljuk. A "legh ségesebb régió" polgárai - ahogy önnönmagukat nevezik - mindig is a magyar id szerint (Kárpátalján úgy mondják: a mi id nk szerint) éltek. (A Szovjetunió idején az id eltolódás két óra volt!) A magyar népdalokat azonban már több szólamban éneklik, sokszor tangóharmonika-kísérettel. A pörköltet hagyományos magyar-módra készítik, ám az egyes fogások sorrendje az ebédnél a szláv hatást tükrözi. A kárpátaljai magyarok sorsa nagyon nehéz, az ország gazdaságilag, társadalmilag rossz helyzetben van, nagy a szegénység. Ebben a helyzetben az embereket napi megélhetési gondok foglalkoztatják, nehéz megnyerni ket bármi egyébre. A kulturális szakember lehet sége minimális. Ugyanakkor kárpátaljai kollegáink mentalitása sokszor a korai szocialista korszakot tükrözi. Tipikus vélemény: "Rengeteget dolgoztam, hogy ezt az igényes programot megszervezzem, pénzt szereztem hozzá, meg is hirdettem, s most, íme csak néhány ember jött el rá. Nem tudom, mit tehetnék még!?" A felajánlott szakmai segítséggel, a képzés lehet ségével nem élnek. Véleményük az, hogy k tudják, mit kell csinálni, mindössze pénzre van szükségük a megvalósításhoz. Mélyreható gazdasági-társadalmi változásnak kell bekövetkeznie, hogy megértsék: a kultúra nem azonos a kiemelt nagyrendezvénnyel, az emléktábla-avatással; s a kulturális szakember dolga nem az, hogy

3 3 megnyerje az embereket az ezeken való részvételre. S a szemléletváltáshoz persze még az általános létfeltételek megváltozása is kell, hogy az embereknek ne a túlélés legyen minden gondolata. Kárpátalja magyarsága rákényszerült, hogy feladja korábban elért kulturális színvonalát, s ez életében nagy törést jelentett. Erdély sokat változott az elmúlt 10 esztend alatt. Az igen er s pártállami kulturális irányítás egzisztálása komoly pusztítást okozott (s hagyatéka okoz ma is), ám er sen tartja magát a kistérségi egymásrautaltság, az összetartozás érzése is. Nyilvánosan is megjelenhetnek immár a magyar nemzeti kultúra jegyei. Az erdélyi kulturális szakembernek egyszerre van könny és nehéz dolga. Az egyszer erdélyi ember ugyanis mindig is hangsúlyt fektetett a vel désre, szívesen olvasott, járt el színiel adásra. Az ezek iránti igénye ma is megvan, bár a televízió itt is jelent sen befolyásolta ezt. A falusi ember mindezek ellenére nyitottabb, igényesebb; míg a városi els sorban a harsányabb, kommerszebb formák iránt érdekl dik. Léteznek az állam (a megye, a város) által fenntartott közm vel dési intézmények, amelyekben - az igazgató személyét l függ en - igen magas színvonalú munka, vagy éppen értéktelen vegetálás folyik. A falvakban többnyire egyszemélyes m vel dési házak m ködnek, amelyekben a szakember félállásban könyvtáros; félállásban, fizetés nélküli igazgató. Intézményhálózat nincs, hivatalos szakmai képzés-továbbképzés nincs. Mindazonáltal van példa arra, hogy a kistérség kulturális szakemberei összefognak, együttm ködésre lépnek. Kihasználják a falusi túrizmusban és a helyi sajtóban lév lehet ségeket. Néha meglep tájékozottságról tesznek tanúbizonyságot a legújabb szakmai eredményeket illet en. Természetesen a közönség részér l Erdélyben is els sorban olyan ismeretek megszerzésére van igény, amely a napi gyakorlatban pénzzé váltható. Bár ennek ellenére sok helyen ma is csak egy-egy rendezvény megszervezéséig terjed a kulturális szakember figyelme, egyre többen ismerik fel a feln ttképzés, az életfogytiglan tartó tanulás szükségességét is. Vajdaságban, Horvátországban és Felvidéken a hasonló helyzet hasonló gondolkodásmódot hívott életre. A viszonylagos politikai szabadság, a kulturális intézményrendszer megléte, a nemzetiségi politika kirakatjellege következtében viszonylag egységes maradt a nemzeti kultúra. Az emberek ismerik és használják a kulturális szolgáltatásokat, ezekre számítanak is. A szervezetek élén többnyire felkészült szakemberek állnak. Többségük tisztában van azzal, hogy a korszer kultúraközvetítés a vendég szándékából indul ki, csak ritkán lehet találkozni olyan kollegával, aki esetleges kudarcát a közönség rossz ízlésével magyarázza. Szlovéniában még mindig elég sok pénz jut az állami támogatásból a kultúrára. Az itt él magyarok ezért szabadabban tervezhetnek, kevesebb a gazdasági kényszer. A kulturális és a politikai vezetés szorosan együttm ködik. Burgenlandban nem beszélhetünk egységes, szervezett magyar kulturális életr l. Néhány öntevékeny szakember er feszítése mellett a magyar kultúra az osztrák nemzetiségi politika kiporciózott terméke. A szakmai felkészültségr l Szervezés Els sorban Erdélyben és Kárpátalján vannak eltérések a szervezési munkában. Két fontos különbség a nálunk megszokotthoz képest:

4 4 Az id faktor. Egy-egy fontosabb rendezvény el készítésére, meghirdetésére a helyiek sokszor csak nagyon kevés id t szánnak. Számunkra elképzelhetetlen, hogy a propagandamunka csak röviddel az esemény el tt indul el, hogy fontos el adókat csak néhány nappal el bb kérnek fel. k azonban tudják: hogyan "m ködik" a helyi ember. Korábban elvégezni egy munkát értelmetlen dolog, mert egy két-hét alatt sok minden megváltozhat még. Ez a sz k "id együttható" valószín leg növekedni fog, közelít majd a mi normáinkhoz. Addig is bele kell nyugodnunk, hogy ott így is lehet. Azaz, - alkalmasint - csak így lehet! Aszerz dés. Többször érthetetlennek t nt, hogy egy megállapodást miért nem zárnak le szerz déssel. Volt, amikor egy nappal a rendezvény el tt derült ki, hogy a - szóbelileg - lefoglalt szállást a másik fél visszamondta. Javasoltuk partnerünknek, hogy vegye el a szerz dést, amelynek a viszszamondás módozatait is tartalmaznia kell. Meglep választ kaptunk. - "Ha én megállapodok valakivel és aláírást, bélyegz t kérek, akkor az illet megsért dik, hogy bizalmatlan vagyok vele szemben. Ekkortól kezdve semmi jóra sem számíthatok nála." Kérdésünkre, hogy akkor hogyan lehet biztosra menni, a válasz ugyancsak váratlan volt: - "Vinni kell neki egy üveg pálinkát!" Erdély nagyobb városaiban ez a szemléletmód visszaszorulóban van. Minden régióban egyértelm en szívesen veszik, ha jó el re tisztázzuk az alapvet elemeket: A rendezvény helyszíne, id pontja A rendezvény címe, elnevezése A rendez szervek A rendezvény célja A megcélzott réteg A rendezvény eszköztára A munka esetleges folytatása Költségvetés A program lebonyolítása A rendezvény menete, a szakember menetközbeni munkája, szerepe alapve- en nem különbözik a Magyarországon megszokott-tól. Erdélyben és Kárpátalján nagyobb nyugalommal viseltetnek a program alatt hirtelen felmerül problémákkal szemben. Kevesebb az idegeskedés, kapkodás. Kritikus helyzetben megdöbben- nyugalomról tesznek tanúbizonyságot. (Miközben nyilvánvaló, hogy nyugalomra semmi ok.) A tapasztalatok összegzése A helyzet a magyarországival azonos. Saját szándékból ritkán kerül sor a rendezvény "szabályszer " írásos értékelésére. Szükséges rossznak tartják, nem a következ rendezvény megszervezését segít tapasztalatgy jteménynek. Természetesen, - mint itthon is - a kérdés személyfügg.

5 5 A szervezeti háttér Határon túlra szóló kulturális munka csak valamely konkrét szervezettel karöltve jöhet létre. Mindegyik régióban vannak civil szervezetek és állami intézmények. Ezek felépítése, m ködési módja, esetleges hálózata azonban sokszor eltér a Magyarországon megismertt l. Civil szervezetek Felvidéken a polgári társulások, azaz az egyesületek vannak többségben. Mintegy 100 körül mozoghat létszámuk. (Felmérés nem készült róluk.) Ezek egyegy konkrét m vészeti tevékenység (néptánccsoport, énekkar, színjátszás stb.) okán jöttek létre, de van közöttük általánosabb kulturális érdekvédelmi szervezet is. Néhány népf iskola is m ködik. Léteznek szövetségek is. Ezek közül a legjelent sebb a CSEMADOK, amelynek mintegy 250 amat r együttese van, f körüli tagsággal. A tagolódás minden szintjén önálló jogi személyiség szervezetekb l áll. Körülbelül 500 alapszervezete, 17 területi választmánya van. Az alapítványok m ködése nem jellemz. Az utóbbi id k politikai indíttatású intézkedései (a Me iar-féle non-profit törvény) a legtöbb alapítványt arra kényszerítette, hogy pénzügyi alappá, egyesületté változzanak. Néhány utolsó mohikán azonban még m ködik. Kárpátalján nem a kis civil szervez dések önálló tevékenykedése jellemz. Szinte mindegyik szervezet valamely szekértáborhoz való tartozása alapján nyeri el m ködésének értelmét. Ennek sajátos bels oka van. A legel ször létrejött szervezet a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége a 90-es évek során egyre inkább politikai irányultságú lett. A tényleges kulturális érdekvédelem megvalósítása céljából, alternatívaként jött létre a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Fórum és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. A két Szövetség valódi szövetség, tagszervezetekkel. Az egyesületek többnyire "klub", "kör" elnevezéssel m ködnek. Alapítványok nincsenek. Erdélyben is - Felvidékhez hasonlóan - els sorban valamely m vészeti tevékenységet csoport jogi személyiséggé tétele érdekében jöttek létre az egyesületek. Közülük sokan, a m ködés során szerzett tapasztalatok alapján, - felismervén a meglév igényt és a formában rejl lehet séget - valódi helyi kulturális érdekvédelmi szervezetté váltak. Hivatalos számuk meghaladja az ezret is, ám ezek közül nagyon sok valójában nem m ködik. Állami támogatást nem kapnak, a polgári társadalom pedig - a magyarországi állapotokhoz hasonlóan - egyel re nemigen segíti az egyesületek m ködését. Er södik a népf iskolai mozgalom, el- sorban Kolozsvár környékén. A legnagyobb szövetség az EMKE (Erdélyi Magyar Közm vel dési Egyesület) sok helyi tagszervezettel, amelynek munkáját azonban - csakúgy, mint Kárpátalján a KMKSZ esetében, itt a Romániai Magyar Demokratikus Szövetséggel való összefonódása révén - els sorban politikaihatalmi érdekek befolyásolják. Az alapítványok száma meglep en sok, ám ezek nagy része valójában fantom-szervezet. A román törvények ugyanis jelent s vámkedvezményben részesítették az alapítványokat, így ezek nem mások, mint kereskedelmi fed szervek. A ténylegesen m köd kulturális alapítványok közül viszont sokan igen értékes munkát végeznek.

6 6 Vajdaságban a II. Világháború után - a magyarországihoz hasonló módon - a civil szervezetek m ködését lehetetlenné tették, így azok elsorvadtak. Az ben elfogadott egyesülési törvény - és az ennek nyomán a Szerb Köztársaság Képvisel háza által meghozott törvényes rendelkezés - nyomán újjáalakultak a magyar vel dési egyesületek, amelyek els sorban az olvasóköröknek és a vészeti csoportoknak adnak jogi személyiséget. A kulturális civil szervezetek munkáját a Vajdasági Magyar M vel dési Szövetség fogja össze. A jugoszláviai törvénykezés gátolja az alapítványok létrejöttét, helyi alapítványok nincsenek. Horvátországban az 1991-t l tartó háború tönkretette a civil szervezeteket. Korábban szinte minden magyarlakta településen m ködött helyi m vel dési egyesület. Kulturális munkát végeztek a szervezetek (kézimunkakörök, menyecskekórusok, szórakoztató estek) és az önkéntes t zoltók (bálok) is. Alapítványok nincsenek. A civil kulturális élet újra-felépülésére hosszú éveket kell még várni. Intézmények Civil szervezet célszer en civil szervezettel tart kapcsolatot. Ugyanis ködésük logikája azonos; szempontjaik, érdekeik egybeesnek. Ezen íratlan ajánlástól azonban el is lehet térni. Léteznek ugyanis intézménnyé vált civil szervezetek és civil módra funkcionáló intézmények is. (Ld. még az A civil szervezetek jelent sége c. fejezetet). Mint minden ilyen munkában, itt is a személyes kapcsolat, a konkrét személyhez f m ködési mód eredményessége az els dleges. Az intézmény alatt lényegében a m vel dési ház értend. Felvidéken - a magyarországihoz hasonló módon - léteznek m vel dési házak. Ezek m ködési logikája, felépítése hasonlít a honiakéhoz, kapcsolatrendszerük azonban lazább, mint itthon. Kárpátalján formálisan van ugyan néhány m vel dési ház, m ködésük azonban jelent s mértékben eltér az itthon szokásostól. Állami támogatást nem kapnak, többnyire üresen állnak, esetenként egy-egy el adás megtartására nyitnak csak ki. Folyamatos kulturális együttm ködésre nem alkalmasak. Erdélyben, a nagyobb városokban központi támogatást élvez m vel dési házak vannak (állami, városi, megyei illetve szakszervezeti fenntartásban). Minden településnek - még a legkisebbnek is (sic!) van m vel dési háza, ezek azonban csak formálisan létez intézmények. Állami támogatást nem kapnak, igazgatójuk fizetés nélkül van kinevezve többnyire félállásban. (Másik, - gyengén fizetett - félállása a könyvtár vezetése). Mind a három felsorolt régióban a m vel dési házban dolgozó kollegák mentalitása - tisztelet a kivételnek - a 10 esztend vel ezel tti magyarországi gondolkodásmódhoz hasonló. Jellemz munkamódszer, hogy a közm vel dési szakember a legnagyobb energiát valamely nevesebb hazai vagy magyarországi el adó megszerzésére fordítja. Ezután nagy munkával megpróbálja összeszedni a program megtartásához szükséges pénzt. Viszonylag kevés propagandát fejt ki - többnyire azt sem célzottan - majd a csekély látogatottságot látván panaszkodik, hogy "ezeknek" semmit sem érdemes szervezni.

7 7 A Vajdaságban köd néhány m vel dési házzal viszont igen jól lehet együttdolgozni. Vezet ik, munkatársaik képzett szakemberek. Mentalitásuk magyarországi kollegáikhoz hasonló. Horvátországban egyel re nincsenek m köd m vel dési házak. Burgenlandban a magyarságnak nincsenek önálló intézményként m köd vel dési házaik. A fórum hiánya E szervezetek munkájának összehangolására, a rendelkezésre álló pénzeszközök célszer felosztására nem létezik szakmai fórum. Az állam által támogatott szervezetek - m ködési feltételeik biztosítottságának tudatában - nem is törekszenek a civil szférával való párbeszédre. Ennek - a hazai helyzethez hasonlóan - két oka van. A civil szervezetek által produkált minden tényleges eredmény többnyire lelkifurdalást ébreszt az állami szektor képvisel iben. A felhasználható pénzeszközök fölött jelenleg csaknem teljes mértékben az állami szféra rendelkezik, e státus megváltoztatásában tehát ellenérdekelt. A civil szervezetek jelent sége Ismeretes, hogy a társadalom m ködése 3 szféra munkája által valósul meg. (Zárójelben az adott szektor legfontosabb szempontja. Az, aminek minden lépését alárendeli.) Apolitikai szféra (az érdek). Avállalkozói szféra (a haszon). Acivil szféra (az érték). Az állami szektor a három f szféra között közvetít szerepet játszik, ugyanakkor nem független, mert er sen köt dik a politikai szektorhoz. Politikai szféra (érdek) állami szektor Vállalkozói szféra (haszon) Civil szféra (érték) A határon túli magyarság kulturális életének segítése kapcsán ez a hármasság az alábbi módon jelentkezik:

8 8 Apolitika feladata nyilatkozatok megtétele, szerz dések aláírása, tiltakozás. Munkája közvetetten érinti nagyobb népcsoportok lehet ségeit, hangulatát. A fontos dolgokra általában van befolyással. Avállalkozói szféra üzleteket köt, közös vállalatokat hoz létre. Esetünkben kapóra jön neki, hogy nincsenek nyelvi akadályok. Szigorúan a haszon érdekében történik minden lépés, nem nemzeti alapon. Éppen ellenkez leg: a vállalkozók közül a gátlástalanok kihasználják az anyaország és a másik ország gazdasági különbségeit, feltételeit: újgyarmatosításhoz hasonló folyamatról beszélhetünk. De kit tör dik az emberrel? Napi gondjainak megoldásában ki segít? Ki "ereszkedik le a hétköznapi problémák szintjére"? Ezek a civil szervezetek. Azért alkalmasak ennek a feladatnak az ellátására, mert Nem függnek a hivatalos állami politikától, azaz minden körülmények között m ködnek; s t éppen egy esetleges politikailag "hideg" id szakban meg a jelent ségük. Gyorsak, rugalmasak. Konkrét problémát tudnak megoldani, nem vesznek el a globalitásban. Képvisel ik - szemben a másik két szektoréval - a nap 24 órájában azonos módon gondolkoznak, vállalt feladatuk az értékközvetítés. Mikor érzi jól magát a határon túli magyar ember? Ha elviselhet életszínvonalat tud teremteni magának. Ez els sorban az személyes feladata és problémája. Ebben segíteni tudja a politikai és a vállalkozói szféra. Ha saját kultúrájában tud élni. Ha egy másik nép országában magyarként tud állampolgár lenni. Ha er s lehet önazonosság (identitás) tudata. A civil szervezetek ehhez a törekvéshez tudnak hathatós segítséget adni. Mire van szükségük a határon túli szervezeteknek? A térségfejleszt szakemberek - tapasztalataik alapján - egy ún. "hiánypiramist" definiáltak. Legfölül van az, aminek a hiánya - a megkérdezettek szerint - leginkább nehezíti a helyi közélet fejl dését. Íme ez a "hiánypiramis": pénz információ helyi tudás együttm ködés bizalom

9 9 A politikai és a vállalkozói szféra - különböz mértékben, de - legfeljebb a fel- két hiány enyhítéséhez tud hozzájárulni. E segítség mértéke azonban nyilvánvalóan véges. S határát els sorban nem az anyaország teherviselése szabja meg. Tudniillik könnyen belátható, hogy a "piramis" fentr l nem építhet. Nincs az a pénz, amib l megteremthet lenne a helyi társadalom finom szövevénye, ha az nem nyitott arra. Éppen ellenkez leg! Ha meg lehet teremteni a bizalom légkörét, létrejöhet az együttm ködés a helyi társadalomban, mely a helyi tudás megszerzésének alapja. Közösen már könnyebben szerezhet információ és ez végtére pénzt is jelent. Ez az alulról építkezés pedig a civil szervezetek sajátja. Ezért van szükség rájuk. Az állam feladata A magyar állam feladata els sorban a jogi szabályozás megteremtése. Ez el- sorban a szakmai képzettség kölcsönös elismerésének megteremtését jelenti. Intézményrendszerén keresztül segítenie kell a kisebbségben él magyarság szakembereinek a hazai szakmai képzésekbe és továbbképzésekbe való bevonását, kihelyezett - esetleg távoktatásos - képzések indítását. Mindehhez anyagi hátteret kell biztosítania. Hazai el ítéletek A határon túlra végzett kulturális munka sikerét sokszor hazai el ítéletek is gátolják. Történelmi és földrajzi ismeretek hiánya is közrejátszik ezen vélemények fennmaradásához. Olyan mentalitásbeli problémákról van szó, amelyek megváltoztatásához hosszú id szükséges. Tipikus a magyarországi magyarok nagy részének - sajnálatosan igen sokszor az értelmiségnek is - az a szóhasználata, mely szerint a határon túlról érke- ket szlováknak, románnak stb. nevezik. A kisebbségben él magyarság egységes nemzetben gondolkozik, így ez a terminológia igen sért számára, s ezért akár ellenszenv is kialakulhat a kisebbségben él és a magyarországi kulturális elitek között. A magyarországi értelmiség valójában nincs tisztában azzal a ténnyel sem, hogy azok között, akik az elmúlt tíz esztend ben a határon túlról vándoroltak Magyarországra, sokkal magasabb az értelmiségiek aránya, mint a lakosság körében. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi értelmiség a kisebbségben él magyarság rovására gyarapodik. A határon túli dolgokban szinte mindenki szakért nek képzeli magát. (Hasonlatosan a focihoz.) Magyarsága révén a legtöbb ember jogot formál arra, hogy általa nem ismert, de a határon túli magyarsággal összefügg dolgokról is ítéletet mondjon. A legelterjedtebb két téveszme: "A kisebbségben él magyarság kérdését könnyen meg lehetne oldani. Csupán vissza kell adni az elcsatolt területeket! Ezt akarják határon túl él honfitársaink is." Az ilyen sommás véleménnyel szemben igen nehéz felmutatni az ajánlott lépés külpolitikai realitását, esetleges megvalósulása esetén a bekövetkezend belpolitikai probléma nagyságát. "Egy szomszédos országban körülnézvén minden, ami jó és szép, az a magyarok m ve, a rossz az az idegen nemzet b ne". Az ilyen véleményt

10 10 hangoztató személy általában nincs tisztában azzal, hogy a legtöbb vidéken évszázadok óta együtt él magyar és nem magyar, s mindkét - esetleg több - nemzet fiai és alkotásai között vannak jók és rosszak. S pl. a kisebbségben él magyar ember nem az idegen nemzet nyomására mond le közösségi m vel désér l a televízió javára, hanem ugyanazon okból, amiért az itthoni magyar is ezt teszi. Az ilyesfajta vélemények azért károsak, mert ellenségeskedést, bizalmatlanságot szülnek, s ezzel nehezítik a kérdés valódi megoldását. VÉGÜL Az anyaországi közm vel dési szakembereknek a kisebbségben él kollegáikkal való együttm ködés során messzemen en figyelembe kell venniök az eltér közelmúlt miatt kialakult különbségeket, sajátosságokat. A határon túlra nyúló segítség lényege: A magyarországi tapasztalatok átadása. A nemzetközi tapasztalatok átadása (nemzetközi normák, EUcsatlakozás). A jó törekvések meger sítése (Az anyaországból jöv elismerésnek hatványozott jelent sége van). A magyar nemzet kultúrája sokkal szélesebb, mint a magyarországi kultúra. Ápolása kisebbségben él honfitársainkkal összefogva az anyaország kötelessége. Ez a munka a szolgálat alázatát követeli meg végz it l. Budapest, augusztus 18-án "A népünk m velésére irányuló törekvéseknek a súlyos mulasztásokat pótolniok kell, mert a szellemi rugalmasság ma szükségesebb kellék, mint a múltban. Az élet régi, áttekinthet formái felbomlottak és összekuszálódtak. A forgatagos jelen máról holnapra új helyzeteket teremt, új feladatok, váratlan nehézségek bukkannak fel mindegyre. S népünket meg kell tanítanunk gondolkozni, hogy az összevisszaságban el tudjon igazodni. Fel kell szerelnünk a szükséges tudnivalókkal, hogy ne induljon el vaktában a más feje, az elébe dobott zavaros vagy rossz szándékú igék után, hanem lásson, ítélni, dönteni, a maga lábán járni tudjon. Nehézkes vagy hiszékeny gondolkozással, tágabb látókör és gyors alkalmazkodó készség nélkül áldozatul esik a vak körülményeknek és garázda szándékoknak." (Márton Áron: Az iskolán kívüli népnevelés feladatai. Erdélyi Tudósító, XVIII. évf old. Kolozsvár 1935.)

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program

Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja. II. Stratégiai program Az Őriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja II. Stratégiai program Natúrpark Térségfejlesztési Kht. 2002. 1 I.1. Az Őriszentpéteri Kistérség jövőképe. Az őrségi kistérség több

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A tudás alapú társadalom iskolája

A tudás alapú társadalom iskolája Ollé János A tudás alapú társadalom iskolája A társadalom iskolája Az oktatásban csak nehezen lehet találni olyan életkori szakaszt, képzési területet, ahol ne lenne állandó kérdés a külvilághoz, környezethez

Részletesebben

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor

(Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió. A kiadás dátuma: 2008. március 3. Prof. Dr. Rudas Imre rektor BUDAPESTI M SZAKI F ISKOLA 11 HALLGATÓI ÉLET (Min ségirányítási eljárás) 4. sz. verzió A kiadás dátuma: 2008. március 3. (Érvényes visszavonásig) FOLYAMATGAZDA: FHÖK elnök JÓVÁHAGYTA: Prof. Dr. Rudas Imre

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96

Részletesebben

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia)

INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) INTEGRÁLT HELYI JÓLÉTI RENDSZER (Jóléti kistérség stratégia) SÁRVIZÍ KISTÉRSÉG KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ PARTNERI EGYÜTTMŰKÖDÉSE A JÓLÉTI RENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁRA Készítette: Stratégiakutató Intézet Írta: Dr.

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében

A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A közösségszervezés szerepe a vidéki gazdasági társulások létrejöttében A Erdélyben Ilyés Ferenc 6. szekció: Közösségvezérelt helyi fejlesztés, agrár- és vidékfejlesztés Az előadás során érintett témák

Részletesebben

ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2010-2011 TANÉV ÖMIP 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN, A SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTÉSEKKEL

ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2010-2011 TANÉV ÖMIP 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN, A SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTÉSEKKEL ÉV VÉGI BESZÁMOLÓ 2010-2011 TANÉV ÖMIP 6. SZ. MELLÉKLETE ALAPJÁN, A SZÜKSÉGES KIEGÉSZÍTÉSEKKEL I. Minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer I.1. Az intézmény minőségpolitikájának megvalósítása:a minőségirányítási

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi

Részletesebben

A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 1996.

A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 1996. A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 1996. Kudarcokat, de fontos eredményeket is hozó sok tanulsággal szolgáló esztend volt a Magyar Kollégium m ködésének hetedik esztendeje. Számszer adatok A Magyar Kollégiumnak

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S NYÍLT ÜLÉS AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 62. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás mőködésének 2009. évi tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879

KUTATÁS KÖZBEN. A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában. kutatás közben 879 kutatás közben 879 KUTATÁS KÖZBEN A nemkormányzati szervezetek gyermekvédelmi tevékenysége Ukrajnában Cikkünk áttekinti az ukrajnai civil szektor szociális területen kifejtett tevékenységét 1990-től napjainkig,

Részletesebben

A KUTATÁS ÖSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI

A KUTATÁS ÖSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI A kutatás a zöldség-gyümölcs kisárutermelők kereskedelmi koncentrációhoz történő marketingszemléletű alkalmazkodását vizsgálta a nagy kereskedelmi láncoknak történő értékesítés példáján. A kutatás az OTKA

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére

Balatoni Regionális TDM Szövetség Beszámoló a Balatoni Regionális Fejlesztési Tanács 2012. április 20.-i ülésére 1.A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szükségessége Új igényekkel jelentkező, ún. multiopcionális üdülővendégek, globális méretűre tágult piac, gyilkos konkurenciaharc a versenytársak között, belső

Részletesebben

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához

A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához A civilek szerepe a barnamezős területeken. Adalékok a miskolci revitalizációs stratégia kialakításához DABASI HALÁSZ Zsuzsanna Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Miskolc hrdabasi@uni-miskolc.hu

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés

A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés 1 A kutatás eredményeit összefoglaló részletes jelentés A hároméves kutatómunka eredményeként elvárt tudományos monográfia kézirattömege mind terjedelmileg, mind tematikailag jóval meghaladja a tervezettet,

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS IGAZGATÁSA Budapest, 2007. KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT Szerző 1. fejezet, 2. fejezet 1. pont, 5. fejezet

Részletesebben

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL

15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL 15 ÉVES A KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL Nagyon jeles évfordulót ünnepel a közigazgatási hivatal ebben az évben, hiszen 15 évvel ezelőtt, 1991. január 1-jén alakult meg a győri székhelyű 1. számú régió Köztársasági

Részletesebben

A civil közösségfejlesztés A CIVIL szektor definíciója: Tágabb értelemben ide tartozik minden olyan szervezet, jogi személy, amely nem tartozik a tágabb értelembe vett államszervezetbe, és nem céljuk a

Részletesebben

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE HÚSZÉVES A BAJTÁRSI EGYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A SZÖVETSÉG ÉRDEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE 20 ÉV TÜKRÉBEN A Szövetség érdekvédelmi tevékenysége 20 év tükrében A BEOSZ már megalakulásának pillanatában, 1990.

Részletesebben

A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai, kiterjesztésének lehetıségei

A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai, kiterjesztésének lehetıségei A Biztos Kezdet modellkísérleti program tapasztalatai, kiterjesztésének lehetıségei A Biztos Kezdet (Sure Start) elnevezéső programot az 1990-es évek végén az Egyesült Királyságban hozták létre a gyermekszegénység

Részletesebben

Juhász Gyula: Húsvétra

Juhász Gyula: Húsvétra Röjtökmuzsaj Önkormányzatának lapja IX. évfolyam 1. szám 2016. március Juhász Gyula: Húsvétra Köszönt e vers, te váltig visszatérő Föltámadás a földi tájakon, Mezők smaragdja, nap tüzében égő, Te zsendülő

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását

Részletesebben

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN

AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK DEMOGRÁFIAI ÁTMENET MAGYARORSZÁGON ÉS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN Készült az ОТKA 400 kutatási program keretében BUDAPEST 1995/1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában

Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres

Részletesebben

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei

Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei KONSZENZUS BUDAPEST Az atipikus formában szervezhetı munkalehetıségek feltárása és elterjesztésének lehetıségei ATIPIKUS MUNKAHELYEK KIALAKÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANI ALAPJAI Készült a TÁMOP 1.3.1 kiemelt projekt

Részletesebben

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010.

Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010. Budapest IV. kerület Újpest Önkormányzatának szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2010. 2 I. FEJEZET Bevezetés I/I. Jogszabályi háttér - A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció A legalább 2000

Részletesebben

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár

Macsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV BENEDEK ELEK ÁLTALÁNOS ISKOLA ELŐKÉSZÍTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen a Benedek Elek Általános

Részletesebben

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Gondolatok a konvergencia programról. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gondolatok a konvergencia programról (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Gyıri Iparkamara Konferenciája Gyır, 2007. január 31. A legfıbb állami ellenırzési intézmények ma már nemcsak nemzetközi

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Rétság Városi Sport Egyesület

Rétság Városi Sport Egyesület - Rétság Városi Sport Egyesület - Részlet az alapszabályból: A Rétság Városi Sport Egyesület az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján önállóan m köd társadalmi szervezet. Az egyesület a

Részletesebben

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról

Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról Előterjesztő: Dr. Faragó Péter Társulási Tanács Elnöke Készítette: Aleva Mihályné Intézményvezető Beszámoló a Sajószentpéteri Területi Szociális Központ és Bölcsőde 2014. évi szakmai munkájáról A szociális

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT INTÉZMÉNYEK ÉS 100% TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK SZOCIÁLIS ALAPELLÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA Készítette: Kanyik Csaba Szollár Zsuzsa Dr. Szántó Tamás Szombathely,

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről (módosítással egybefoglalva és lezárva: 2014. december 31.) Tapolca Város Önkormányzatának

Részletesebben

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat)

ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) ABA INTELLIGENS VÁROSSÁ VÁLÁSÁNAK STRATÉGIÁJA ÉS OPERATÍV PROGRAMJA (első változat) Készítette: Stratégiakutató Intézet Kht. Ugrin Emese témavezető, szerkesztő Bese Ferenc településfejlesztő, Brunczel

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet. A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A nyugdíjrendszerek típusainak elemzése Tóth-Szili Katalin 2014 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 I. A nyugdíjrendszerek típusainak

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. november 12-i ülésére Tárgy: Tájékoztató a Zirci BULI, a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta jövőjével kapcsolatos egyeztetésekről

Részletesebben

AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET)

AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/1. 219-269. p. Tér és Társadalom 1997 1: 219-269 AZ ÉSZAKNYUGAT-DUNÁNTÚL TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET) (Regional Development Strategy of North-West Transdanubia)

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára

Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára Javaslat a rehabilitáció megújított fővárosi programjára Bevezetés és előzmények Budapest vezetése elkötelezett a városmegújítás ügye iránt. A főváros kiemelt fejlesztési stratégiája a rehabilitációs program,

Részletesebben

A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag)

A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) Dr. Németh Jenő A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) A kistérségi közigazgatási alrendszer szervezeti és intézmény rendszerének kialakítását három alapvető funkciónak

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA

AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA FREY MÁRIA frey mária Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája 1. Az előzményekről 2. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása 3. Az új foglalkoztatási

Részletesebben

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása

A büntetés-végrehajtási jog kialakulása A büntetés-végrehajtási jog kialakulása Buchinger Ágnes Doktoranda, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Email: buchingeragi@gmail.com Bevezetés Ha a büntetőjog területére gondolunk,

Részletesebben

A munka- és tűzvédelem társadalmasítása

A munka- és tűzvédelem társadalmasítása A munka- és tűzvédelem társadalmasítása Az élet egyre több területén válik aktuálissá a társadalmasítás. Egyre több embert vonunk be a társadalmi tulajdon védelmének különböző formáiba, hogy termelt értékeink

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI

A FELSŐOKTATÁS-PEDAGÓGIA MODERN MEGOLDÁSAI 192 KUTATÁS KÖZBEN Az állami költségvetés teherviselésének aránya hazánkban föltehetően hosszú távon is domináns marad, erre hagyományaink és európaiságunk egyaránt köteleznek. Ám hogy hatvan, hetven vagy

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ZÁRÓJELENTÉS

ÉRTÉKELÉSI ZÁRÓJELENTÉS ÉRTÉKELÉSI ZÁRÓJELENTÉS KOOPERÁCIÓS KUTATÓ KÖZPONTOK PROGRAM: A VÁLLALKOZÁSOK VERSENYKÉPESSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁSOK Ex-post értékelés eredményei Készítette: Netwin Kft és Laser Consult Kft. konzorciuma

Részletesebben

TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404

TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 SÁROSPATAK VÁROS ÖNKORM ÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK JEGYZİJÉTİL 3950 SÁROSPATAK, KOSSUTH U. 44. TEL.: 47/513-240, FAX: 47/311-404 T Á J É K O Z T A T Ó - a Képviselı-testületnek - a gyermekjóléti

Részletesebben

Nagy Gáspár Kulturális Központ. Vasvár. Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015

Nagy Gáspár Kulturális Központ. Vasvár. Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015 Nagy Gáspár Kulturális Központ Vasvár Min sített Közm vel dési Intézmény Cím elnyerésére benyújtott pályázat 2015 1/107 Tartalomjegyzék 1. Jelentkezési lap... 3 2. Az intézmény bemutatása... 6 3. Önértékelési

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI NYOMTATVÁNYAINAK DIGITALIZÁLÁSI TERVE ÉS A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK, ESETTANULMÁNNYAL

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI NYOMTATVÁNYAINAK DIGITALIZÁLÁSI TERVE ÉS A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK, ESETTANULMÁNNYAL AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR RÉGI NYOMTATVÁNYAINAK DIGITALIZÁLÁSI TERVE ÉS A VIRTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK, ESETTANULMÁNNYAL Farkas Gábor Farkas, farkas_g@ludens.elte.hu ELTE Egyetemi Könyvtár Az Egyetemi Könyvtár őrzi

Részletesebben

A kutatás vezetője: Dr. Vissy Beatrix. A kutatás résztvevői: Dr. Navratil Szonja Dr. Simon Éva Dr. Szabó Máté Dániel Dr.

A kutatás vezetője: Dr. Vissy Beatrix. A kutatás résztvevői: Dr. Navratil Szonja Dr. Simon Éva Dr. Szabó Máté Dániel Dr. 1 A kutatás vezetője: Dr. Vissy Beatrix A kutatás résztvevői: Dr. Navratil Szonja Dr. Simon Éva Dr. Szabó Máté Dániel Dr. Székely Iván 2 TARTALOM AZ ELŐZETES ANYAGRÓL... 4 BEVEZETÉS... 5 I. A KUTATÁS CÉLJA,

Részletesebben

o A szakképzö ISKOLÁK TANTESTÜLETEINEK KÖZÉLETI AKTIVITÁSA 727

o A szakképzö ISKOLÁK TANTESTÜLETEINEK KÖZÉLETI AKTIVITÁSA 727 o A szakképzö ISKOLÁK TANTESTÜLETEINEK KÖZÉLETI AKTIVITÁSA 727 III. TABU,A többftkozatú egyetemi képzésen belül a kdrtyalapon szereplő lehetőségek közül Ön melyiket tartand optimdlisnak?" (a vdlaszok megoszldsa

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 2002

A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 2002 A MAGYAR KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGE 2002 Sikeres tervezett és nem tervezett munkák, elmaradt nagyrendezvények és a gazdasági stabilitás éve volt a Magyar Kollégium m ködésének tizenharmadik esztendeje. Számszer

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK.

TÁJÉKOZTATÓ. az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK TÁJÉKOZTATÓ az Állami Számvevőszék 2012. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről J/l 0973 201 3. ápri lis ISSN 2063-546X T A R T A L O M 1. AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1378/2014. számú ügyben Előadók: dr. Bene Beáta dr. Győrffy Zsuzsanna dr. Kozicz Ágnes Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi

Részletesebben

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése

I. Bevezetés. II. Közbiztonsági helyzet értékelése I. Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság célkitűzéseinek, útmutatásainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

TÁRSADALMI MARKETING JELENE ÉS JÖVŐJE A MARKETINGTUDOMÁNYBAN ÉS GYAKORLATBAN

TÁRSADALMI MARKETING JELENE ÉS JÖVŐJE A MARKETINGTUDOMÁNYBAN ÉS GYAKORLATBAN TÁRSADALMI MARKETING JELENE ÉS JÖVŐJE A MARKETINGTUDOMÁNYBAN ÉS GYAKORLATBAN Dr. Piskóti István intézetigazgató Miskolci Egyetem Marketing Intézet Marketing Oktatók Konferenciája - Miskolc 2012. Augusztus

Részletesebben

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti

Paraizs Júlia. Múzeum, Budapest, 1962. 1 STAUD Géza, A magyar színháztörténet forrásai, II., Színháztudományi Intézet Országos Színháztörténeti Paraizs Júlia N. Mandl Erika: Színház a magyar sajtóban a két világháború között. A sajtóforrások szerepe az összehasonlító színháztörténeti kutatásokban, különös tekintettel a Napkelet és a Magyar Szemle

Részletesebben

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek 5. Bognár Zoltán Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek A trianoni határmódosításokat követően kisebbségbe került erdélyi magyar etnikum 1 elitje meghatározóan

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1

A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

PRIVATIZÁCIÓ DR. LADOS MIHÁLY

PRIVATIZÁCIÓ DR. LADOS MIHÁLY PRIVATIZÁCIÓ DR. LADOS MIHÁLY Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Kar Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék S z é c h e n y i I s t v á n E g y e t e m Településgazdasági szakirány

Részletesebben

Pedagógiai Program 2015

Pedagógiai Program 2015 Pedagógiai Program 2015 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 5 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 6 1.1.1. Pedagógiai alapelveink, értékeink,

Részletesebben

Az ipari parkok megjelenése

Az ipari parkok megjelenése Az ipari parkok megjelenése Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés 4 2. Logisztika 5 2.1 A logisztika fogalma és rövid története 5 2.2 A logisztika feladata 6 2.3 A logisztika céljai 6 2.4 A logisztika legfıbb

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét

A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét A munkaanyag készítıi: Dr. Csatári Bálint, kandidátus, geográfus, intézetigazgató, MTA RKK ATI, Kecskemét Dr. Lengyel Imre, az MTA Doktora, közgazdász, dékánhelyettes, tanszékvezetı egyetemi tanár, Szegedi

Részletesebben

Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola célja. Móricz Zsigmond

Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola célja. Móricz Zsigmond 1 Második Esély Népfőiskolai Program Biharban TÁMOP-5.1.1-09/7-2009-0015 Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola célja. Móricz Zsigmond A kiadványt szerkesztette: Lisztes Éva

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

NAGY LÉPÉS A KISTÉRSÉGNEK

NAGY LÉPÉS A KISTÉRSÉGNEK NAGY LÉPÉS A KISTÉRSÉGNEK SÁRÁND, 2014. 08. 29. TÁMOP-5.1.1-11/1/B- NAGY LÉPÉS A KISTÉRSÉGNEK Konzorciumi partnerek: Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Sáránd Község Önkormányzata Projektmegvalósítás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program

Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program Ajkai Szakképző iskola és Kollégium Pedagógiai Program. Nagy Zoltán igazgató Tartalomjegyzék Bevezető... 6 1. Az iskola jogállása... 7 2. A nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai... 8 2.1.

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

MAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA

MAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA MAGYAR KULTURÁLIS STRATÉGIA Szakértő-bizottság egymagában még nem szült stratégiát. Bármely területen (nem csak a kultúrában) a távlati célok kijelölése és rangsorolása politikai döntéseket, végső soron

Részletesebben

ÚT A NORVÉG ALAPHOZ ELŐADÁSI ANYAG

ÚT A NORVÉG ALAPHOZ ELŐADÁSI ANYAG ÚT A NORVÉG ALAPHOZ ELŐADÁSI ANYAG EGYÜTT SZEGEDÉRT EGYESÜLET KIADVÁNYA 2008. Bevezető Norvégia és az Európai Unió (EU) viszonyát furcsa kettőség jellemzi. Miközben az ország egy szorosabban integrálódik

Részletesebben

II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok

II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat II. modul Civil szervezetek gazdálkodása, könyvvezetési, beszámolási és adózási szabályok Írta: Gottgeisl Rita Láng Noémi Készült az Emberi

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS. Dr. Perjési Klára polgármester GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GYULA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. MÁJUS.. Dr. Perjési Klára polgármester 1 TARTALOM 1. BEVEZETÉS B EVEZETÉS.........4 1.1. Az integrált városfejlesztési

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat gazdasági program elfogadására Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat gazdasági program elfogadására Előterjesztő:

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030

A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Egyeztetési anyag 2015. november 18. 1 A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 2015. november 18. A koncepció

Részletesebben