ELŐTERJESZTÉS. a HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet május 18-án tartandó Küldöttgyűlésének 1. napirendi pontjához

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS a HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet május 18-án tartandó Küldöttgyűlésének 1. napirendi pontjához Beszámoló a Szövetkezeti Hitelintézet vagyoni, pénzügyi helyzetéről, üzletpolitikájáról, jövedelmi helyzetéről és az Igazgatóság évi tevékenységéről. HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen utca A. ép. I.6. Telefon: kozpont@hajdutakarek.hu Cégjegyzékszám: , Debreceni Törvényszék Cégbírósága Adószám:

2 Beszámoló a Szövetkezeti Hitelintézet vagyoni, pénzügyi helyzetéről, üzletpolitikájáról, jövedelmi helyzetéről és az Igazgatóság évi tevékenységéről. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet Igazgatósága megismerésre a Küldöttgyűlés elé terjeszti és elfogadásra javasolja a Szövetkezeti Hitelintézet vagyoni, pénzügyi helyzetéről, üzletpolitikájáról, jövedelmi helyzetéről és az Igazgatóság évi tevékenységéről készült előterjesztést. Határozati javaslat: Kdgy.../2016/2. számú küldöttgyűlési határozat A Küldöttgyűlés a Szövetkezeti Hitelintézet vagyoni, pénzügyi helyzetéről, üzletpolitikájáról, jövedelmi helyzetéről és az Igazgatóság évi tevékenységéről készült beszámolót megismerte, azt. igen, nem szavazattal,. tartózkodás mellett elfogadja. Felelős: Pénzes Lászlóné elnök ügyvezető Határidő: május 18.

3 BESZÁMOLÓ A HAJDÚ TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZETÉRŐL, ÜZLETPOLITIKÁJÁRÓL ÉS AZ IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 3

4 Tartalomjegyzék 1. Makrogazdasági környezet A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet évi üzleti tevékenysége Eredmény, jövedelmezőség, mutatószámok Mérlegszerkezet Tőkemegfelelés Tőkemegfelelés számításához alkalmazott módszerek A szavatoló tőke és a tőkemegfelelés alakulása Kockázatkezelés Hitelezési kockázat Koncentrációs kockázat Piaci kockázatok és a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat Likviditási kockázat Működési kockázat A Takarékszövetkezet üzletpolitikájának érvényesülése, üzleti területeinek eredményei Passzív üzletág teljesítése Aktív üzletág teljesítése Az Igazgatóság évi tevékenysége, alapszabályban meghatározott feladatainak végrehajtása A közgyűlés, küldöttgyűlés és más testületi szervek működésével kapcsolatos tevékenység A tagokkal kapcsolatos feladatok végrehajtása A munkaszervezet kialakításával, a tisztségviselőkkel és alkalmazottakkal kapcsolatos tevékenység A Takarékszövetkezet belső szabályzatainak elkészítésével kapcsolatos feladatok A Takarékszövetkezet működésével és gazdálkodásával, kockázatvállalásával kapcsolatok feladatok végrehajtása

5 1. Makrogazdasági környezet évben a magyar gazdaság növekedési üteme meghaladta az EU és az Euró-övezet növekedésének átlagát, ez a tendencia az elmúlt két évet tekintve stabilnak mondható. A gazdasági bővülés legnagyobb húzóerejét termelési oldalról továbbra is az ipar jelenti. Az ipar hozzáadott értéke 7,2 %-kal, a felfutó autóipari és ahhoz kapcsolódó beszállítói kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar kibocsátása pedig 8,3 %-kal emelkedett. Az ipari termelés összesen 1,6 százalékponttal növelte a GDP-t. A szolgáltatói ágazatok hozzáadott értéke együttesen 3,0 %-kal növekedett, 1,7 százalékponttal növelve a GDP-t. A pénzügyi szolgáltatásban keletkező hozzáadott érték 1,0 %-kal emelkedett, hitelintézetek jutalék- és díjbevételének növekedése, valamint a biztosítók esetében a nem életbiztosítási szerződések számának bővülése következtében. Felhasználási oldalról a beruházások adták a gazdasági bővülés fő erejét, a bruttó állóeszközfelhalmozás 6,5 %- kal bővült a tárgyévben. A lakosság fogyasztási kiadása 3,5 %-kal, tényleges (pénzbeni és nem - pénzbeni transzfereket is tartalmazó) fogyasztása 3,2 %-kal növekedett, összesen 1,9 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A magyar gazdaságot jellemező főbb mutatószámokat az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés GDP növekedés (%) Infláció (%) Munkanélküliségi ráta (%) Folyó fizetési mérleg (GDP %-a) 1,8-1,7 1,9 3,7 2,9 3,9 5,7 1,7-0,2-0,1 10,9 10,9 10,2 7,7 6,8 0,8 1,8 4,0 2,3 5,0 Államadósság (GDP %-a) 80,8 78,3 76,8 76,2 75,3 Az éves átlagos infláció a tárgyévben tovább csökkent, a évhez viszonyítva 0,1-kal mérséklődött. Egy év alatt az élelmiszerárak 1,3 %-kal, a szolgáltatások árai 1,3 %-kal drágultak, míg az egyéb cikkek árai 3,9 %-kal, ezen belül az üzemanyagárak 11,2 %-kal csökkentek. A háztartási energiaárak 0,1 %-kal mérséklődtek. Tovább javult a foglalkoztatás szintje, az előző években megkezdett és erőteljesen tovább vitt aktív állami munkaerő-piaci programok, a munkanélküliségi ráta komoly mértékben 6,8 %-ra mérséklődött. Meglepetést okozva, az MNB Monetáris Tanácsa évben 5 alkalommal a kezdeti 2,1 %- ról 1,35 %-ra csökkentette az alapkamatot. A pénz- és tőkepiaci hozamok jelentősen csökkentek az MNB folytatódó kamatcsökkentéseinek köszönhetően, a rövid hozamok a jegybanki alapkamat szintje alá süllyedtek. Az MNB a hagyományos monetáris politikai eszközök mellett új eszközökkel igyekszik javítani a transzmissziós csatornák működésén, különösen a kis- és középvállalati szektor hitelellátásának javítását megcélozva. 5

6 2. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet évi üzleti tevékenysége Takarékszövetkezet évi üzleti tevékenységének, eredményeinek alakulását nagymértékben befolyásolta a július 31.-én megtörtént fúzió a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezettel, valamint a március, április hónapokban lezajlott ÉRB Bank felszámolása miatti OBA kártalanítás pénzügyi kifizetésének lebonyolítása. A Takarékszövetkezet tárgyévi mérleg és eredmény adatai a fentiekben felsoroltak miatt nem hasonlíthatóak össze a évben elért adatokkal. A tárgyévi üzleti eredmény alakulását befolyásolta a Kúria évi döntésének végrehajtása, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvényi előírásokkal kapcsolatosan. A jogszabályokban előírtaknak megfelelően a fogyasztói követelések miatti elszámolás végrehajtása szeptember 30.-ig megtörtént, a Takarékszövetkezet közel darab ügyletet számolt át, a jogelőddel összesen az ügyfelek részére visszatérített jogosulatlan kamat, késedelmi kamat és díj elérte a eft-ot. Az elszámolt összegre a bázis évben eft összegű céltartalék képzése történt meg. A Takarékszövetkezet mutató számai az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés év év év év Mérlegfőösszeg eft Saját tőke eft Adózás utáni eredmény eft Nettó hitelezési követelés állomány eft Betét állomány eft Statisztikai átlag létszám fő Tőkemegfelelési mutató (teljes) % 13,70 15,17 16,22 18,76 Bevételarányos nyereség % 10,8 2,6 9,4 10,1 Eszközarányos bevétel % 13,0 11,8 10,4 8,0 Eszközarányos nyereség % 1,4 0,3 1,0 0,8 Saját tőke arányos nyereség % 14,2 3,1 9,4 8,3 Költség/bevétel mutató (CIR) % 61,2 60,1 54,9 47, Eredmény, jövedelmezőség, mutatószámok Az eredmény tételek alakulását az alábbi táblázat tartalmazza ezer Ft-ban: Megnevezés tény évi terv tény / Terv adat %- ban Kapott kamatok és kamat jellegű bevételek ,0% 80,5% Fizetet kamatok és kamat jellegű ráfordítások ,3% 52,7% Kamatkülönbözet ,4% 85,7% Kapott osztalékok ,8% 687,5%

7 Jutalék és díj eredmény ,1% 81,7% Pénzügyi műveletek eredménye ,5% 240,2% Egyéb üzleti tevékenység eredménye ,7% 52,2% Általános igazgatási költségek ,9% 85,6% Értékcsökkenési leírás ,2% 78,1% Értékvesztés, kockázati céltartalék változása ,9% 164,9% Szokásos üzleti tevékenység eredménye ,6% 153,6% Rendkívüli eredmény ,0% 819,4% Adózás előtti eredmény ,8% 113,5% Társasági adó ,0% 84,3% Adózott eredmény ,6% 116,4% Általános tartalék képzés ,6% 116,4% Jóváhagyott osztalék ,9% 0,0% Mérleg szerinti eredmény ,5% 114,3% A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet december 31.-én elszámolt adózott eredményének összege ( eft), az éves tervteljesítés 116,4 %, melynek alakulását az alábbi tényezők befolyásolták: A kamatkülönbözet ( eft) terv teljesítése 85,7 %, a tervezett szinttől jelentősen elmaradva teljesült. A bázis időszakhoz viszonyítva a kamat bevételek 91,0 %-on realizálódtak, melynek oka a hitel kamat mértékek csökkenése, a hosszabb időtávú referencia kamatok (12 havi, 6 havi, 3 havi BUBOR) átárazódása, valamint megjelenik a tárgyévben 5 alkalommal végrehajtott jegybanki alapkamat változás hatása. A referencia kamat mértékek mérséklődése megjelent az értékpapírok hozamainak csökkenésében is, melyet az állomány emelkedése nagy részben ellensúlyozott. Az értékpapírok után elszámolt kamat bevételek összetétel változását az alábbi táblázat tartalmazza: Változás Kamat bevétel millió Ft Megnevezés / millió Ft % Állampapírok 329, , ,374 64,3% Magyar államkötvény 171, ,548 23, ,5% Diszkont kincstárjegy 154,455 17, ,207 11,2% MNB kötvény 3,326 0,000-3,326 0,0% Kötvények 36,757 43,950 7, ,6% Hitelintézet által kibocsátott 28,757 43,007 14, ,6% Pü vállalkozás által kibocsátott 8,000 0,943-7,057 11,8% Összesen 365, , ,988 69,9% A kamat és kamatjellegű ráfordítások ( eft) a tervezett szint alatt realizálódtak 52,7 %-on, a ráfordítás nagyságát befolyásolta a látra szóló betétállomány időszakos növekedése. 7

8 A Takarékszövetkezet a tárgyidőszakban eft összegű osztalék bevételt számolt el. A Takarékbank Zrt-ben lévő részesedés után eft, a Banküzlet Zrtben lévő tulajdonrész után 500 eft összegű osztalék került kifizetésre. A jutalék és díjeredmény elmaradt az éves tervezett szinttől, 81,7 %-on teljesült, eft összegben. A jutalék bevétel eft, melyben jelentős, eft összeget képvisel a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenység. A jutalék ráfordítás eft összegben alakult a tárgyidőszakban. A jutalék bevétel összetétele nem változott az elmúlt egy évben, a részarányok eltolódtak, de a pénzforgalmi szolgáltatás jutalék bevétele most is a legnagyobb részarányt képviseli, a bankkártya üzletág eredménye, a biztosítások jutalék teljesítése emelkedő tendenciát mutat. Megnevezés Jutalék bevétel millió Ft Megoszlás % Hitelekkel kapcsolatos jutalék 151, ,856 12,33 9,39 Pénzforgalmi szolgáltatási jutalék 880, ,351 71,78 71,97 Kártyaüzletág 131, ,613 10,71 11,94 Garancia, kezességvállalás 9,336 7,454 0,76 0,53 Egyéb pü szolgáltatás 43,137 53,041 3,52 3,78 Befektetési szolgáltatás jutaléka 11,059 33,448 0,90 2,38 Összesen 1 226, , ,00 100,00 A pénzügyi műveletek nettó eredménye eft összegben teljesült, melyet eft értékben a konverziós árfolyam nyereség adott, ezt mérsékelte a vásárolt értékpapírok árfolyam vesztesége ( eft) ami rontotta ezen mérlegsor eredményét. Az egyéb üzleti tevékenység eredménye ( eft) a tervezett mértékhez viszonyítva 52,2 %-ra teljesült. Ezen tevékenység eredményességét nagyban befolyásolta a bevezetett tranzakciós illeték, a tárgyévben elszámolt összeg eft. A Takarékszövetkezet takarékos költséggazdálkodásának eredményeként a költségek a tervezett időarányos szinttől elmaradva 85,6 %-on teljesültek a tárgyidőszakban. A bázishoz viszonyítva a költségek azonban meghaladták a tárgyévi szintet 4,9 %-kal, melyet az egyesülés okozta többlet dolgozói létszám és megnövekedett kirendeltség szám okozott. A fúzió következtében 5 fiókkal bővült a meglévő hálózat, valamint közel 40 fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma. Az ÉRB Bank felszámolása miatt Takarékbanki engedéllyel 4 értékesítési pont került megnyitásra a megszűnt ÉRB fiókok helyén. A Takarékszövetkezet évre eft összegű költség tervet irányzott elő, a főbb költség tételek alakulását a bázis időszakhoz viszonyítva az alábbi táblázat szemlélteti: 8

9 adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Bázis index Általános igazgatási költségek ,92% Személyi jellegű ráfordítások ,59% Bérköltség ,71% Személyi jellegű egyéb kifizetések ,63% Bérjárulékok ,23% Egyéb igazgatási költségek (anyag jellegű) ,17% Fizetett bérleti díj ,85% Számítástechnikai költség ,54% Szakértői díjak ,86% Marketing költségek ,48% Egyéb igazgatási költségek ,80% Értékcsökkenési leírások ,17% Működési költség összesen ,25% Az egyesülést követően a Takarékszövetkezet felülvizsgálta költségtervét, a változást átvezette tervszámaiban. Az általános igazgatási költségeken belül a legjelentősebbek tételek 67,1 %-ot képviselve a személyi jellegű költségek, itt jelenik meg a 177 főből álló dolgozói létszám évi alap juttatásainak összege, valamint a Javadalmazási politikában meghatározott az értékesítésben dolgozók részére - mozgó bérként szereplő, teljesítménytől függő jövedelem. Az egyes költség tételeket vizsgálva a marketing költségek jelentős mértékben bővültek a bázis évhez viszonyítva, melynek oka az integráció reklám tevékenységét átfogó Takarékbank által tovább számlázott reklámszolgáltatási költség. Az egyéb igazgatási költségek növekedésében szerepet játszott a évi Takarékbanki oktatások költség elszámolása, mely az előző időszakban még nem volt jelentős mértékű ráfordítás. A bázis időszakban többségében a Takarékszövetkezet által szervezett oktatások voltak. A meglévő tárgyi eszközök, immateriális javak után elszámolt tárgyidőszaki értékcsökkenési leírás eft összegben teljesült, a bázis évben elszámolt összegnél eft-tal alacsonyabb értéken, a tervteljesítés 78,1 %. Az értékvesztés és kockázati céltartalék változása eft a tervezetthez viszonyítva 164,9 %-on teljesült. A tárgyidőszakban eft összegű értékvesztés képzés történt eft összegű visszaírás mellett. Az értékvesztés elszámolása a hatályos szabályzat alapján, a Takarékbank Zrt által kiadott eljárások figyelembe vételével történt. A megképzett értékvesztés állomány változása az egyesülés következtében nem hasonlítható össze a bázis időszaki állománnyal. A Takarékszövetkezet tárgyévi értékvesztés változását az alábbi táblázat mutatja be, a tárgyévi értékvesztés változásban a képzés oszlopban megjelenik az egyesülés miatt a 9

10 Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet által hozott értékvesztés összeg, mely eft. Értékvesztések Egyéb* Nyitó Képzés Visszaírás (+/-) Záró Hitelintézetekkel szembeni 0 követelések Ügyfelekkel szembeni követelésekre Befektetési szolgáltatásból 0 származó követelésekre Befektetési célú részvényekre Befektetési célú kötvényekre 0 Befektetési célú befektetési 0 jegyekre Készletekre Egyéb követelésekre Összesen A befektetések között nyilvántartott CO-Portfólió Kft eft összegű részesedésére 840 eft értékvesztés képzés történt, a cég végelszámolás alatt áll, a jelenlegi információ alapján a részesedés 80,0 %-os megtérülése prognosztizálható. Szintén a befektetések között jelenik meg a Takarékszövetkezet leányvállalatának, a HAJDÚ RENT Kft-nek a évi veszteségére képzett értékvesztés eft-ban. A Takarékszövetkezet a készletek között nyilvántartott követelés fejében átvett ingatlanokra a tárgyévben is megképezte a piaci érték és a könyvszerinti érték közötti különbségre eső összeg utáni értékvesztést. A Takarékszövetkezet a vizsgált időszakban eft összegű rendkívüli eredményt számolt el. Rendkívüli ráfordítás keletkezett a Takarékszövetkezet véglegesen átadott pénzeszköz juttatása során, melyet alapítványok, egyesületek, civil szervezetek részére juttatott. A látvány csapatsport részére juttatott társasági adónál figyelembe vehető támogatás mértéke 17,861 MFt. A fogyasztókkal történt elszámolás során a HAJDÚ TAKARÉK könyveiben eft összegű ráfordítás keletkezett, mely szintén itt került kimutatásra. A Takarékszövetkezetnek társasági adófizetési kötelezettsége ebben az évben nem keletkezett, mivel a fogyasztói elszámolás során visszatérített összegnek az előző években megfizetett társasági adó és helyi iparűzési adó terheit adókedvezményként évben el lehetett számolni. A számviteli becsléssel megállapított évenkénti adóalapok megállapítása után az érvényesített kedvezmény összege eft. Az eredmény-kimutatásban lévő társasági adó mérték a megfizetett pénzügyi szervezetek különadó mértékét tartalmazza eft összegben. Az adózott eredmény az összes bevétel arányában elérte a 10,1 %-ot, ami az előző évhez viszonyítva (bázishoz) 0,7 százalékponttal magasabb, a növekedést a bázis évhez viszonyítva a tárgyévi adózott eredmény bővülése okozta. 10

11 - A bevétel az eszközökre vetítve 8,0 %-os színvonalat ért el, ami közel 2,4 százalékponttal kevesebb, mint a bázisban. A bevételek alakulásában szerepet játszott a csökkenő kamatszintek miatt mérséklődő kamatbevétel ( eft), a jutalékos tevékenység eredménye bővült ( eft), az eszközök eft összegben növekedtek. A változásokban nagyszerepet játszott az egyesülés során behozott közel eft eszköz állomány. - Az eszközarányos nyereség 0,8 %, ami az előző évhez 0,2 %-pontos csökkenést jelent. A saját tőke-arányos nyereség ben 9,4 % volt, amely 1,1 %-ponttal magasabb a évinél. Ennek legfőbb oka, hogy a tárgyévi eredmény meghaladta a bázis év adatát, az adózott eredmény eft-tal magasabb az előző évhez viszonyítva. 2.2 Mérlegszerkezet A Takarékszövetkezet mérleg főösszege a bázis évhez ( ) viszonyítva eft-tal magasabb összegben eft összegben teljesült, az éves tervteljesítés 103,7 %. A bázis évi adatokhoz viszonyítva 43,0 % - kal bővültek a Takarékszövetkezet eszközei és forrásai. A bővülést egyrészt a tárgyévi üzleti tevékenység eredményessége (ügyfélszám bővülés, számlavezetett önkormányzatok számának növekedése, hitelezési tevékenység emelkedése), másrészt a bekövetkezett egyesülés során átvett eszköz tételek nagysága okozta. A beolvadás során a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet eszköztételeinek nagyságát, az egyesült Takarékszövetkezet mérlegsorait az alábbi táblázat szemlélteti, a vonatkozási időszak július 31. Megnevezés HAJDÚ TAKARÉK Balmazújváros és Vidéke TKSZ Egyesült TKSZ Pénzeszközök Állampapírok Hitelintézetekkel szembeni követelések Ügyfelekkel szembeni követelések Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvények, részesedések és más változó hozamú értékpapírok Immateriális javak és tárgyi eszközök Egyéb eszközök Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Az egyesülés következtében a évi eszköz adatok nem hasonlíthatóak össze a bázis évi auditált adatokkal. 11

12 Eszközök Megnevezés tény évi terv tény Bázis index Terv index Eszközök összesen ,0% 103,7% Pénztár és elszámolási számlák ,6% 175,5% Állampapírok ,1% 94,8% Hitelintézetekkel szembeni követelések ,7% 139,7% Ügyfelekkel szembeni követelések ,1% 81,1% Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ,9% 219,4% Részvények, részesedések befektetési célra ,9% 115,8% Aktív időbeli elhatárolások ,6% 76,2% Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök ,0% 600,4% Tárgyi eszközök és immateriális javak ,0% 95,1% Az eszköz tételek változását az alábbi tényezők befolyásolták: A pénztár és elszámolási számlák eft összegű állománya meghaladja a tervezett adatot, a tervteljesítés 175,5 %. A kirendeltségi pénztárak, a szabályzatban megengedett maximális pénzkészlet ( eft) szintje felett zártak ( eft). A Takarékszövetkezet pénzforgalmi bankszámlájának egyenlege a kötelező tartalék teljesítéséhez szükséges összegnél ( eft) magasabb értéken zárt, eft-on. A deviza számlák egyenlege eft. Az állampapírok állománya a tárgyidőszakban a bázis évhez viszonyítva eft összegben bővült, az éves tervteljesítés 94,8 %-os. A Takarékszövetkezet korábban a bankközi betéteknél magasabb hozamot biztosító állampapírokba fektette lejáró betéteit, valamint szabad pénzeszközeit, a tárgyidőszakban a bankközi betétek kerültek túlsúlyba az elérhető 1,15 %-os kamat mérték miatt. A Takarékszövetkezet állampapír állomány változását az alábbi táblázat tartalmazza: Változás Állomány millió Ft Megnevezés / millió Ft % Állampapírok Magyar államkötvény 5 212, , , ,31% Diszkont kincstárjegy 2 182, , ,439 18,22% Összesen 7 394, , , ,15% 12

13 A bázis évhez viszonyítva a diszkontkincstárjegy állomány 81,8 %-kal csökkent, az elérhető alacsony kamat mérték miatt, a szabad forrás egy része bankközi betétben került elhelyezésre a magasabb hozam érdekében. Hosszabb futamidejű államkötvények vásárlását indokolta a magasabb kamat bevétel elérése mellett, a tárgyidőszakban folyósításra került NHP1, NHP2 hitelprogram fedezetének biztosítása, a refinanszírozási szerződésben foglaltak szerint a nyújtott kölcsönök fedezete a Takarékszövetkezet részéről a hitel teljes futamidejére zárolt állampapír, a zárolt állomány változását az alábbi táblázat szemlélteti (az táblázat tartalmazza a bankközi betétek összegét is): Állomány Változás Pénzügyi Megoszlás millió Ft-ban / befektetés millió Ft % Óvadékként zárolt 787, , , ,57% 5,58% 6,62% Szabad , , , ,72% 94,42% 93,38% Összesen: , , , ,21% 100,00% 100,00% A hitelintézetekkel szembeni követelések összege eft, mely 139,7 %-os éves tervteljesítést eredményezett. A bankközi állományt a Takarékbanknál elhelyezett eft összegű, Invest betét, eft értékű 4 napra lekötött betét, valamint eft 30 napnál hosszabb időre lekötött betét adja. A rövid lejáratú állampapíroknál elérhető kedvezőtlenebb kamat (0,9%-1,0%) bevétel miatt időszakosan a lejáró betétek 1,16 %-os kamat mértéken bankközi betétben kerültek befektetésre. A Takarékbank által kidolgozott Kombinált betét termék magasabb kamat ráfordítását ellensúlyozandó lépésként a Takarékszövetkezet a betéti résznek megfelelő összegű bankközi betétet helyezhet el 1,5 %-os kamat százalékon. A tárgyidőszakban eft összegű magasabb hozamú bankközi betét került lekötésre. A Takarékszövetkezet a tárgyidőszakban intenzívebb hitelezési tevékenységet folytatott a megelőző időszakhoz viszonyítva. A nettó ügyfelekkel szembeni követelés állomány nagysága eft, ez eft összegű állománybővülést mutat a bázis időszakhoz viszonyítva, a tervteljesítés 81,1 %. Az állományváltozásban az egyesülés miatti növekedés és a kölcsön folyósítások növekedése egyaránt szerepet játszik. A lakossági hitelek csökkenő részarányát a tárgyidőszaki deviza kiváltó hitelek folyósítása állította meg, a megkötött 86 darab szerződés eft összegű folyósítást eredményezett. A vállalkozói hitelek kihelyezése immár 2 éve az MNB által meghirdetett Növekedési Hitel Program hatására alacsony kamat mellett valósítható meg. Ha egy ügylet nem folyósítható az NHP keretében, akkor a saját termék is csak alacsony kamat mellett értékesíthető, e tekintetben nem várható változás a jövőben. Az önkormányzatok hitel konszolidációját követően az önkormányzati hitelállomány lecsökkent, közel a bázis év szintjén stagnál. 13

14 A Takarékszövetkezet jelentős társasházi hitelállománnyal rendelkezik. Az új Panel programba történt bekapcsolódással a évi állomány bővült. Ez a szektor nem elhanyagolható abból a szempontból sem, hogy jelentős mennyiségű a kölcsönszerződésekhez kapcsolódó Fundamenta Lakáskassza Lakás-elő takarékossági szerződések mennyisége. A Takarékszövetkezet bruttó hitelállománya eft december 31-én, a belső szabályzatok alapján eft összegű értékvesztés került elszámolásra, mely eft-tal növekedett a bázis adathoz viszonyítva, a bruttó hitel állomány eft összegű bővülése mellett, a változásban az egyesülés révén bekerült hitelállomány nagysága is szerepet játszott. Megnevezés Változás / Hitel/Betét arány 59,44% 53,75% -5,69% Lakossági hitelek aránya 28,5% 33,7% 5,2% Vállalkozói hitelek aránya 62,1% 58,0% -4,1% Önkormányzati hitelek aránya 9,4% 8,3% -1,1% Takarékszövetkezeti szinten a hitel betét arány a likviditási szabályzat szerinti, maximum 80,0 %-ot a vizsgált időszakokban nem érte el, illetve folyamatos csökkenést mutat, melynek oka, hogy a betétállomány növekedése nagyobb arányú, mint a hitelállomány változás. A hitelezett szektorok állomány összetétele kisebb változást mutat, továbbra is jelentős a vállalkozók hitelezése, a tárgyév végére viszont a lakossági szegmens is bővülést mutat, ennek oka, hogy a évre kiírt termék tervek közül a lakossági Takarék személyi kölcsön és Takarék folyószámlahitel folyósítása meghaladta a eft-ot. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya a bázis évet jelentősen meghaladóan alakult, eft értéken zárta az évet, ez 219,4 %-os állománynövekedést jelent eft összegben. A Takarékszövetkezet a magasabb hozam elérése érdekében a tárgyévben befektetett a Magyar Fejlesztési Bank által kibocsátott ban és ben lejáró fix kamatozású kötvényekbe, a kamat mértéke a jegybanki alapkamat szintjét meghaladó. A Takarékszövetkezet befektetési célú részesedései ( eft) a tárgyidőszakban nettó értéken a bázis évhez viszonyítva eft összegben bővült a tervteljesítés 115,8 %-os. A Szövetkezeti Hitelintézet befektetései közül 24,86 %-ot képvisel a Takarékbanki részesedés eft összegben, mely a tárgyidőszakban a beolvadó takarékszövetkezeti részesedéssel változott. A tárgyidőszakban eft összegű részvényvásárlással a HAJDÚ TAKARÉK részesedést szerzett az FHB Zrt-ben. 20,0 %-os 840 eft összegű értékvesztés elszámolás történt a CO Portfolió Kft végelszámolása következtében. Jelentős az érdekeltségek között a kapcsolt vállalkozásban, a HAJDÚ RENT Kft-ben lévő részesedés, mely 366,300 MFt összegű, és a részaránya 48,2 %-os, a megképzett eft összegű értékvesztés mellett. 14

15 Az egyesülést követően megmaradt a beolvadó Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozása a Balmaz Takinvest Kft, a részesedés 500 eft, a teljes tulajdoni rész 100 %-os értékvesztéssel fedett. A Takarékszövetkezet vagyoni érdekeltségei bruttó értéken, ezer Ft-ban az alábbiak szerint alakultak a tárgyidőszakban: Társaság megnevezése Változás / Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt ,59% FHB Zrt ,00% HAJDÚ RENT Kft ,00% BALMAZ-Takinvest Kft ,00% CO Portfólió Kft ,00% Banküzlet Zrt ,00% Garantiqa Hitelgarancia Zrt ,57% KÖT Biztosító Egyesület ,00% Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt ,00% Összesen: ,00% Az aktív időbeli elhatárolások összege eft, a tervezett szint alatt alakult, az éves tervteljesítés 76,2 %. Az ügyfelekkel szembeni kamat elhatárolás eft, az értékpapírok után elhatárolt kamat eft összegű. Az egyéb eszközök eft összegű állománya tartalmazza többek között a követelés fejében átvett ingatlanok nettó értékét eft-ban, valamint eft összegben az FHB Jelzálogbank Nyrt részvény plakettjének letéti számlán elhelyezett ellenértékét. A központi kormányzattal szembeni követelésekből adódóan a társasági adó túlfizetés eft, a költségvetési kiutalási igény eft. A tárgyi eszközök, immateriális javak állománya eft összegben teljesült december 31.-én, a tárgyidőszaki növekedés eft. A változást a bázis évhez viszonyítva jelentős mértékben az egyesülés okozta, a beolvadó Takarékszövetkezet ingatlanjainak értéke közel eft összeggel növelte a meglévő állományt. 15

16 Források A tárgyévi fúzió során a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet és a HAJDÚ TAKARÉK az alábbi forrás tételekkel rendelkezett az egyesülés időpontjában: Megnevezés HAJDÚ TAKARÉK Balmazújváros és Vidéke TKSZ Egyesült TKSZ Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Kibocsátott értékpapírok Egyéb kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Céltartalékok Hátrasorolt kötelezettségek Jegyzett tőke Tőketartalék Általános tartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék 0 0 Mérleg szerinti eredmény Saját tőke összesen Források összesen Az állományok átvétele után a Takarékszövetkezet ügyfél betétállománya meghaladta a 33 milliárd forintot, melynek közel 50 %-a lakossági és vállalkozói folyószámlákon tartott betét. Az egyesült szövetkezet saját tőkéje meghaladta a 4 milliárd forintot, ezzel egy még stabilabb, tőkeerősebb Takarékszövetkezett jött létre. A Takarékszövetkezet december 31.-i forrás tételeinek alakulását az alábbi táblázat szemlélteti, az adatok ezer Ft-ban szerepelnek: Megnevezés tény évi terv tény Bázis index Terv index Források összesen ,0% 103,7% Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek ,8% 73,1% Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek ,6% 106,6% Kibocsátott értékpapírok ,1% 126,9% Egyéb kötelezettségek ,4% 86,3% Passzív időbeli elhatárolások ,3% 623,9% Céltartalék ,6% 113,3% Hátrasorolt kötelezettségek ,0% 100,0% Saját tőke ,9% 99,2% 16

17 A forrás tételek tárgyévi alakulását az alábbi tényezők befolyásolták: A hitelintézetekkel szembeni kötelezettség állomány december 31.-én a eft. A Takarékszövetkezet a Takarékbank Zrt-én keresztül, kapcsolódott a gazdálkodók részére nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsön lehetőségekhez, (pl így finanszírozta a belvízzel sújtott területen gazdálkodókat, a VISMAJOR hitel konstrukcióban). A szövetkezet részt vesz a Magyar Fejlesztési Bankba beolvadt Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt, valamint a Magyar Nemzeti Bank által adott visszatérítendő, kedvező kamatozású források továbbításában mikro-, és kisvállalkozások részére refinanszírozási hitelként. A refinanszírozási hitelállomány összetétele az alábbiak szerint alakult a beszámolás időpontjában: Hitelintézet és hiteltípus millió Ft millió Ft Változás / MNB NHP 1 617, , ,13% MNB NHP 2 594, , ,66% Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt 73,860 36,996 50,09% Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt 176,252 0,000 0,00% Magyar Fejlesztési Bank Zrt 1, , ,81% Hitelintézetek összesen: 1 464, , ,81% Az ügyfelekkel szembeni kötelezettség állomány összege eft, az éves tervteljesítés 106,6 %-os. A bázis évhez viszonyítva a tárgyidőszakban eft-tal növekedett az ügyfelek által elhelyezett betét összeg. A bővülés oka, egyrészt az egyesülés eredményeként bekövetkezett állománynövekedés, másrészt az ÉRB Bank ügyfeleinek OBA kártalanítási összegéből a Takarékszövetkezetnél maradt forrás mennyiség, ami közel 4 milliárd forintot jelentett. A Takarékszövetkezet kifizetésre közel 9 milliárd forint OBA kártalanítási összeget kapott. A betét állomány összetétel változását az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány millió Ft Változás / Megoszlás millió Ft % Lakossági , , , ,50% 67,02% 61,74% Vállalkozói 6 181, , , ,95% 24,54% 29,67% Önkormányzati 2 124, , , ,05% 8,44% 8,59% Összesen: , , , ,57% 100,00% 100,00% A lakossági betét állomány részarány mértéke továbbra is meghatározó, változása továbbra is csökkenő tendenciát mutat, az időszakosan fizetési számlákra érkező 17

18 jóváírások felhasználásra kerülnek, valamint a lejáró betétek egy része áthelyezésre kerül értékpapír befektetésbe. A vállalkozói számlák növekedése egyenletes, a forgalom nagy része a vállalkozási tevékenység költség számláinak teljesítéséből adódik, a számlánkon lekötött megtakarítások mértéke elenyésző és időszakosan jelentkezik. Az önkormányzati állomány növekedését befolyásolta a tárgyidőszakban megnyert két (Berettyóújfalu város és Furta község) új önkormányzat számlavezetése, de a már korábban átvett számlák is jelentős forgalmat bonyolítanak le. Kibocsátott értékpapír állományként kerültek kimutatásra a Takarékszövetkezet okiratos betétei, a Takarékszelvényben, Takaréklevélben, Kamatjegyben, Matrac betétjegyben elhelyezett megtakarítások, az állomány összege eft. Az egyesülést követően nagymértékben bővült az állomány, a jogelőd állományával, közel eft-tal. A Takarékszövetkezet egyéb kötelezettségként eft-ot számolt el. Egyéb kötelezettségként jelentkezik a december havi jövedelmeket terhelő adó fizetési kötelezettség ( eft), a kilépett tagok által fel nem vett részjegy összege, a december havi tranzakciós illeték összege eft. A passzív időbeli elhatárolások összege eft. Az elhatárolás összege tartalmazza az ügyfelek által elhelyezett betétek utáni eft fizetendő kamatot, az állományban lévő értékpapírok árfolyamveszteségét eft, a Javadalmazási politikában a tárgyévre előírt, de még ki nem fizetett jövedelem összegét járulékokkal együtt eft. Ebben a forrástételben került elszámolásra halasztott bevételként a Takarékszövetkezeti integráció részére fejlesztett Egységes Informatikai Rendszer költségtételének ellensúlyozására, az SZHISZ-től kapott eft támogatási összeg. A Takarékszövetkezet évi minősített függő kötelezettség állománya után eft, nyugdíjra és végkielégítésre eft összegű céltartalék került megképzésre. Egyéb függő kötelezettségekre a tárgyévben eft céltartalék képzése történt meg. A Takarékszövetkezet saját tőkéje az egyesülés és a tárgyévi eredmény hatásaként eft-al magasabb értéken eft összegben teljesült. Az egyesülést követően eft-tal növekedett a jegyzett tőke összege, mely teljes egészében a jogelőd által hozott tőke elem. Az eredménytartalék eft-os bővülésében megjelenik a évi auditált mérlegszerinti eredmény átvezetése ebbe a forrás tételbe, valamint a jogelőd eft összegű korábbi eredménytartaléka. A tárgyévi mérlegszerinti eredmény a bázis évit meghaladó összegben növelte a saját tőke mértékét. 18

19 A saját tőke összetételének alakulását, változását (millió Ft-ban) az alábbi táblázat szemlélteti: Saját tőke eleme Változás / Jegyzett tőke 190, , ,22% Tőketartalék 22,864 55, ,77% Általános tartalék 312, , ,10% Eredménytartalék 2 378, , ,75% Lekötött tartalék Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény 265, , ,50% Saját tőke 3 168, , ,94% Mérlegen kívüli tételek MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK adatok: ezer Ft Sorszám M e g n e v e z és év év 201. Függő kötelezettségek Jövőbeni kötelezettségek Mérlegen kívüli követelések A Takarékszövetkezet függő kötelezettségként mutatja ki az ügyfelek hitelszerződései alapján még igénybe nem vett keretösszeget ( eft), a vállalt kezességvállalás összegét ( eft), valamint a bankgarancia vállalási szerződésekben szereplő mértéket ( eft). A Takarékszövetkezet jövőbeni kötelezettségként mutatja ki a Javadalmazási politikában előírtak szerint a teljesítménymutatók alapján meghatározott, következő két évben, kifizetésként szereplő jövedelmeket. Mérlegen kívüli követelésként jelentkezik a 30 napot meghaladó törlesztésű, késedelmes kölcsönök kamat, késedelmi kamat, díj hátraléka. A meg nem fizetett, esedékes kamatok a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet alapján függő tételként kerülnek elszámolásra. A Takarékszövetkezet a tárgyév végén eft összegű függővé tett kamattal rendelkezett. 19

20 3. Tőkemegfelelés A Takarékszövetkezetnek tevékenységének kockázatát fedezendő megfelelő összegű szavatoló tőkével kell rendelkeznie. A szavatoló tőkének mindenkor fedeznie kell: a jogszabály szerinti minimális tőkekövetelményt, a Takarékszövetkezet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának megfelelő tőkeösszeget. A Takarékszövetkezeti Integráció tagjai mentesülnek az egyedi SREP (Kisintézmények tőkemegfelelése) előírások alól, az integrációnak egységesen kell megfelelni a Magyar Nemzeti Bank, mint Felügyelet által előírt mértékeknek. Az egységes tőkemegfelelést a Takarékban Zrt teljesíti, mutatja ki, az egyes takarékszövetkezetektől bekért adatok összesítése alapján Tőkemegfelelés számításához alkalmazott módszerek A tőkekövetelmény meghatározására vonatkozó jogszabályi környezet január 1 -től lényegesen megváltozott. Az eddig az időpontig hatályos vonatkozó hazai jogszabályhelyek hatályon kívül lettek helyezve, helyüket az egységes európai tőkerendelet, a CRR 1 vette át. A hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről, illetve a hitelintézetek és befektetési vállalkozások felügyeletéről szóló EU irányelvet 2 (CRD IV) Magyarország az új Hpt. 3 -ben implementálta. Az új szabályozás a Basel III keretrendszer európai, illetve hazai átvételét jelenti. A minimális szabályozói tőkekövetelmény számításánál a jogszabályban szereplő, kockázati típusonként választható módszerekben nem történt változtatás. A Takarékszövetkezet ben ugyanazokat a módszereket alkalmazta, mint 2014-ben. A CRR a tőkekövetelmény számításra vonatkozóan alapvetően a korábban meglévő módszereket tartalmazza. A CRR a kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozásának elősegítése érdekében kedvezményes (0.7619) KKV-szorzót vezetett be a feltételeknek megfelelő KKV-k kitettség értékeinek meghatározására. A piaci kockázatok, vagyis a devizaárfolyam-kockázatok és a kereskedési könyvi pozíciós kockázatok esetében a belső tőkeszükséglet megállapításánál az előző évben nem történt módszertani változás. A belső tőkeszükséglet megállapításának módszerei nem változtak A szavatoló tőke és a tőkemegfelelés alakulása 1 Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 3 A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CCXXXVII. törvény 20

21 A Takarékszövetkezet szavatoló tőkéje és tőkemegfelelése az év során folyamatosan meghaladta a jogszabályi minimumkövetelményt, az adatok december 31-én az alábbiak szerint alakultak: Megnevezés Kockázatok fedezetére figyelembe vehető szavatoló tőke eft Alapvető tőke (TIER1 vagy T1 tőke) elsődleges alapvető tőke (CET1 tőke) kiegészítő alapvető tőke (AT1 tőke) Járulékos tőke (T2 tőke) Összes tőkekövetelmény eft Hitelezési és partnerkockázat tőkekövetelménye eft Piaci kockázat tőkekövetelménye eft Működési kockázat tőkekövetelménye eft Teljes tőkemegfelelési mutató 16,22% 18,76% A Takarékszövetkezet szavatoló tőke összege eft-tal bővült a bázis évhez viszonyítva. A teljes tőkemegfelelési mutató 18,76 %, az előirt minimális 8,0 %-al szemben, az előző évhez viszonyítva 2,54 %-kal bővült. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatok tőkeszükséglete, mely a nettó hitel állomány változásából (egyesülés, tárgyévi folyósítás) adódik eft-tal növekedett. A Takarékszövetkezet a szabályzataiban előírt értékvesztést megképezte minősített kintlévőségei után. A hitelezési kitettség alakulását befolyásolta az egyes kitettségek állomány változása, az egyes kitettség csoportok súlyozása, valamint a CRR a kis- és közepes méretű vállalkozások finanszírozásának elősegítése érdekében bevezetett kedvezményes KKV-szorzó adta mérséklési lehetőség. A piaci kockázatok töke követelmény összege elenyésző, ez részben az állomány összetételéből, nagyságából adódik. A Takarékszövetkezet nostro számláinak egyenlege után és a vagyonkezelésben lévő értékpapír állomány utáni tőkekövetelmény eft. A működési kockázatok fedezetére számított tőke összege eft-tal bővült, melyben legnagyobb részt az egyesülés miatti tőkekövetelmény változás képvisel. 4. Kockázatkezelés A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési tevékenységét a Kockázati Stratégia alapján folytatta, mely a Takarékbank által kiadott egységes szabályokat tartalmazó stratégia, a tárgyévben többször is módosult kisebb pontosítások átvezetése miatt. A Kockázati Stratégia minden lényeges banki kockázatra kiterjed és magában foglalja a belső tőkeszámítás módszertanát, valamint a négyéves tőke-, illetve tőke-megfelelési tervet is. 21

22 4.1. Hitelezési kockázat A tárgyidőszakban a hitelkockázati stratégia elsődleges célkitűzése a hitelportfolió kockázati szintjének csökkentése és minőségének javítása. A Takarékszövetkezet ennek érdekében az átlagosnál kockázatosabb részportfóliók arányát csökkenti; a folyósítási feltételek szigorú ellenőrzésére; a monitoring tevékenység erősítésére és a problémák mielőbbi felismerésére; törekszik az ingatlanfedezetek hitelkockázat mérséklő eszközként való minél nagyobb arányban történő figyelembe vételére; a problémás hitek kezelésénél az ügyfelekkel való együttműködésre Koncentrációs kockázat Lényeges kockázat a Takarékszövetkezet számára a koncentrációs kockázat. A túlzott koncentrációk kialakulásának megelőzésére a Takarékszövetkezet az adott koncentrációs típusoknál limiteket határoz meg. A limiteket a Takarékszövetkezet azon az elvi alapon alakítja ki, hogy ha a koncentráció miatt a kitettségek 10 %-a nem térül meg, a szavatoló tőke-vesztés ne legyen nagyobb, mint 25 %. A stratégiai terv időszakában a Takarékszövetkezet célja, hogy a koncentrációs kockázat a jelenlegi szinthez képest lényegesen ne növekedjék Piaci kockázatok és a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat A piaci kockázatok közé tartozik a devizaárfolyam-kockázat, a kereskedési könyvben nyilvántartott kamat- és részvénypozíciós kockázatok, valamint a kereskedési könyvben lévő opciós kockázat. Mivel a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat faktorai, mérése, kezelése a kereskedési könyvi kamatkockázattal sok hasonlóságot mutat, a következőkben elkülönülten ugyan, de a piaci kockázattal együtt kezeljük. A deviza-, a kamat- és a részvénykockázat, úgynevezett mérlegtípusú kockázatok, mert abból származnak, hogy az eszközök és a források, valamint a mérlegen kívüli követelések és kötelezettségvállalások két oldala között devizanemenként nincs egyezőség (devizakockázat) és/vagy a bejövő és kimenő cash-flow-k jelenértékének összege eltér (kamatkockázat) vagy a mérlegen belüli részvénypozíciót vagy mérlegen kívüli határidős/opciós részvénypozíciót nem fedezi egy ugyanolyan értékű ellentétes irányú részvénypozíció. Attól függően, hogy a piaci árfolyamok növekedése az adott pozíciónál - a pozíciót piaci áron értékelve realizált vagy nem-realizált - nyereséget vagy veszteséget okoz az intézmény számára, hosszú vagy rövid deviza-, kamat- vagy részvénypozícióról van szó. A kamat- és részvényárfolyam kockázatnál az általános piaci kockázat mellett megjelenik az egyedi kockázat. Ez lényegében az értékpapír kibocsátójának nem-teljesítési kockázata, amelyet derivatív ügyleteknél a mögöttes eszköz kibocsátójára kell értelmezni. Annak 22

23 ellenére, hogy ez egy hiteltípusú kockázat a szabályozás ezt a kereskedési könyvi kamatkockázat esetében a piaci kockázatokkal együtt kezeli. A devizaárfolyam-kockázatot a Takarékszövetkezet a szabályozási előírásoknak megfelelően a tevékenység teljes egészére nézve értelmezi. A kamatkockázat esetében a kereskedési könyvbe tartoznak jellemzően a vagyonkezelésbe adott értékpapírok, valamint a kereskedési könyvi tételekre fedezeti céllal kötött derivatív ügyletek. A kereskedési könyvön kívüli kamatpozíciók a közé tartoznak a hitelek, a betétek, az összetett kötvényportfolió, az önkormányzati kötvények, egyéb befektetési célú értékpapírok kereskedési könyvön kívüli derivatív eszközök. A Takarékszövetkezet részvénykockázatot jellemzően nem vállal. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci értékét és kockázatát naponta meg kell állapítani. A kereskedési könyvi besorolások elveiről és módszereiről, a kereskedési könyv vezetéséről a Takarékszövetkezet külön belső szabályzatban rendelkezik. A kereskedési könyvi kamatkockázatot a Takarékszövetkezet naponta méri, és naponta számítja a pozíciók minimális tőkekövetelményét, illetve havi rendszerességgel határozza meg belső tőkeszükségletét. A devizakockázatot a Takarékszövetkezet havonta méri, és számítja a pozíciók minimális tőkekövetelményét, illetve havi rendszerességgel határozza meg belső tőkeszükségletét. A devizakockázatra, a kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó limitek betartását az Eszköz-Forrás Bizottság rendszeresen figyeli. A Takarékszövetkezet a kereskedési könyvi kockázatokról napi gyakorisággal készít jelentést az MNB által elvárt nyilvántartás keretén belül Likviditási kockázat A likviditási kockázat annak a jövedelmezőséget és tőkehelyzetet érintő jelenlegi vagy várható kockázata, hogy a Takarékszövetkezet jelentős veszteségek nélkül nem tudja esedékes kötelezettségeit teljesíteni. A likviditási kockázatok alapvetően négy kategóriába sorolhatók: lejárati (a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, strukturális likviditási kockázat, piaci likviditási kockázat. A Takarékszövetkezet likviditási kockázatát az alábbi módszerekkel méri: készpénzáramlás (cash-flow) szemléletű kimutatások készítése devizanemenként, forrás állományi kimutatások készítése, devizanemenkénti állományi kimutatások készítése a deviza finanszírozhatóság megállapításához, lejárati kimutatások készítése a hosszabb fizetőképesség vizsgálatához, likvid eszközök számbavétele a likviditási tartalék felméréséhez. 23

24 4.5. Működési kockázat A működési kockázat fő jellemzője, az, hogy a Takarékszövetkezet minden tevékenységére kiterjed és, hogy ritkán, igen nagy veszteségeket okozhat. A kockázatkezelés egyik lényeges eleme, így a működési kockázat önálló kockázati típusként jelenik meg. A működési kockázat magában foglalja a csalási kockázatot, az informatikai kockázatot, a tranzakciós (folyamat- és lebonyolítási) kockázatot, a jogszabályoknak való meg nem felelés kockázatát és a külső események (ide nem értve a piaci árak -, likviditás -, illetve a gazdasági helyzet megváltozása) okozta károk kockázatát. A Takarékszövetkezet speciális működési kockázataihoz tartozik a kiszervezési kockázat. 5. A Takarékszövetkezet üzletpolitikájának érvényesülése, üzleti területeinek eredményei A Takarékszövetkezet eredményességét a passzív és aktív üzletágak teljesítései, általuk termelt jövedelmek nagymértékben befolyásolják Passzív üzletág teljesítése A takarékszövetkezeti integráció egységes évi üzleti tervét a Takarékbank Zrt készítette el, ezzel egyidejűleg az egyes tervszámokhoz elvárásokat fogalmaztak meg, melyek beépítésre kerültek a Takarékszövetkezet terveibe is. A Takarékszövetkezet évi üzleti terveiben kiemelt helyet kapott az ügyfelektől begyűjtött források nagyságának meghatározása, a preferált termékek listájának összeállítása. A betét összegének terve mellett fontos tényező a számlavezetett ügyfelek számának növelése, a bankszámlák számának bővítése. A tárgyévi tervek ezen irányvonalak alapján kerültek meghatározásra, a kitűzött tervszámokat és azok teljesülését az alábbi táblázat tartalmazza: Megnevezés Terv Tény Terv index Betétállomány eft ,6% Lakossági bankszámla nettó növekménye db ,1% Vállalkozói bankszámla nettó növekménye db ,0% Takarék Gazda számlacsomag db ,6% Fundamenta állomány eft ,7% A Takarékszövetkezet forrásállománya évben 6,6 %-kal haladta meg a tervben előirányzottat, az egyesülés eredményeként, és az OBA kártalanítás hatásaként eft-tal bővült a bázis évhez viszonyítva. A betét állomány összetételének változását az alábbi táblázat szemlélteti: 24