A Magyar Cserkészszövetség új működési koncepcióját megfogalmazó alapszabály-tervezet értékelő előzetes hatástanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Magyar Cserkészszövetség új működési koncepcióját megfogalmazó alapszabály-tervezet értékelő előzetes hatástanulmány"

Átírás

1 A Magyar Cserkészszövetség új működési koncepcióját megfogalmazó alapszabály-tervezet értékelő előzetes hatástanulmány Elősző február 12-én vettük kézhez Virág András cst. (543.) - Viri cserkésztestvérünk által készített Alapszabály tervezetet és a hozzá készült 4 oldalas indoklást. Az elképzelés gerincét az az elképzelés alkotja, mely szerint a csapatok, az MCSSZ-től független civil társulások lennének, és az MCSSZ való kapcsolatuk egy szerződéses viszony keretében valósulna meg. A többi technikai megoldás ebből következik illetve ehhez illeszkedik. Úgy látjuk, a cserkészmunkát átalakító ilyen mérvű változtatáshoz átgondoltabb döntés előkészítés, valamint széles körű konszenzus szükséges. Így örültünk volna egy átgondolt hatástanulmánynak az előterjesztés kapcsán! Jelen anyagban a Szövetség vezetésében résztvevő valamint az elmúlt két hét konzultációiba általunk megkérdezett, és ez által bevont cserkészvezetők szempontjait gyűjtöttük össze. Reméljük az összeállítás előzetes tanulmányként rámutat arra, hogy milyen hatása lenne egy át nem gondolt szabályozás közgyűlés általi elfogadásának az MCSSZ életére nézve. A tervezet előkészítésének körülményei: 2013 derekán Viri csapatparancsnokként megbízott egy cserkészetet nem ismerő ügyvédet azzal, hogy miután elmondta neki elképzeléseit alkossa meg az MCSSZ új Alapszabályát. Az első anyag 2013 őszére készült el. A cserkész nyilvánosság felé kiküldött konzultációs kérdőívben az elképzeléseire igyekezett visszajelzést gyűjteni. Információt kaptunk arról, hogy Viri informálisan egyeztetett ugyanazzal a Fővárosi Ügyészégen dolgozó ügyésszel, akivel jelenleg az MCSSZ hivatalos úton kapcsolatban áll, valamint egy meg nem nevezett bíróval, hogy az bejegyezné-e az Általuk készített Alapszabályt. Az ügyész is ugyanazokat az aggályokat fogalmazta meg feléjük, melyek zömével ebben az anyagban is találkozhattok. Ennek mentén alakult ki az a tervezet, melynek elemzését elvégeztük. A tanulmány célja: Jelen elemzésben a tervezet jogi megoldásaira igyekszünk reflektálni, néhány csomóponti kérdést kiemelni. Az anyagban apróbb pontatlanságokra, részlet szabályokra jelen tanulmányban nem térünk ki. Célunk a megvalósíthatóság körüljárása, az alkotók felé lényegi pontokra e történő figyelemfelhívás. 1

2 I. Jogi és gazdasági kérdések 1. Cserkészek Szövetsége vagy Cserkészcsapatok Szövetsége Látni kell, hogy a Magyar Cserkészszövetség mai formájában a cserkészek mint tagok által alkotott egyesület, míg a tervezet egy speciális egyesületi formát javasol, ami nem más, mint a cserkészcsapatok szövetsége. Tagjait tehát nem az egyének, hanem azok csoportja, azaz a csapatok alkotják. Lényeges szempont, hogy a Szövetségnek, mint speciális egyesületnek természetes személy tagjai NEM lehetnek. (bár a tervezetben szerepel a pártoló tagság intézménye, ami látszólagos ellentmondás és ha el is fogadnánk, az nem járna valóságos tagsági jogosítványokkal) 2. Civil társaság, mint az alapszabály tervezet gerincét alkotó elképzelés: A tervezet a csapatokat egy új jogintézményként kívánja létrehozni, ez az ún. civil társaság. A civil társaság valójában egy Ptk-ban is nevesített szerződési forma [polgár jogi társaság] ld. bővebben: A polgári jogi társaság a 18 év feletti jogképes magánszemélyek társasági szerződésével jön létre, egy cél- jellemzően gazdasági célelérése érdekében, ehhez minimálisan 3 tag társulása szükséges. Így a csapatok elkülönült jogalanyok lesznek, az MCSSZ-hez való viszonyukat egy szerződésben rögzítik, melyet ők vagy az MCSSZ jogosult felmondani. Így a csapatok MCSSZ-hez való viszonya egy laza szálon biztosított, MCSSZ semmilyen eszközzel nem jogosult befolyásolni a csapatban folyó cserkészmunkát. Egyetlen eszköze az együttműködésre irányuló szerződés felmondása. A csapat ebben a felállásban nem az MCSSZ szervezeti egysége, hanem egy vele szerződésben álló elkülönült jogalany, és a szerződésben foglaltakon túli, vagy ott nem szövegszerűen leírt kérdésekben megnehezíti az együttműködést. 3. Tagság kérdésköre: A tagsági viszonyt illetően nem derül ki világosan a tervezetből annak pontos létrejötte, megszűnése. A 9. (1) bekezdése egyértelműen a cserkészkerület (a kerületi csapatparancsnoki gyűlés lásd. 18. (2) d) pont) nyilvántartásába vételéről beszél, miközben a 11. (4) bekezdése olyan eljárási szabályokat rögzít, mely szerint a kerületi elnökség (ráadásul nem a kerület vezető (tervezetben lásd legfőbb) szerve!) az Országos Tanácsnál kezdeményezi a csapat nyilvántartásba vételét, melyet aztán a Cserkészszövetség (meg nem nevezett szerve) vesz nyilvántartásba az utolsó mondat szerint. A 12. (3) bekezdésében az OT törli a csapatot a nyilvántartásból nem a kerület. Fontos megjegyezni, hogy a csapatok tagsága nem nyilvántartásba vétellel jön létre, hanem az együttműködési szerződés (a tervezet alapító levélnek hívja) a civil társulás és az MCSSZ képviselője általi aláírással. Fontos szempont, hogy a csapattag, amennyiben nem köt minden más taggal (mindenegyes új tag belépésekor teljesen új (!) ) társasági szerződést, sem a cserkészcsapathoz sem a Cserkészszövetséghez semmilyen módon nem kötődik jogilag! Nem lesz tehát tagja egy egyesületnek/szövetségnek, mint a jelenleg fennálló rendszerben. Kiskorúak esetében igen hátrányos, egyrészt a gyermekért vagy a fiatalért az MCSSZ minden mögöttes felelősségvállalás megszűnik (hazai és nemzetközi rendezvények, biztosító által biztosítás lehetősége stb..). Másrészt nevelési szempontból veti fel a kérdést, hogy egyáltalán megengedhető-e, hogy ez 2

3 cserkészként tevékenykedő gyermeknek semmi felé köze ne legyen az országos szinten tevékenykedő MCSSZ-hez. (Vajon mit szólna, ehhez a gyermekét cserkésznek adó szülő?) Körülményes lehet a csapatok civil társaságnak minősítésében a tagdíj mértékének kérdése is, hiszen ha a Szövetség tagjai (civil társaságok) egyforma mértékben kell fizessenek, messze eltérő terhet jelenthet majd a különböző csapatok számára attól függően, hogy nem nyilvántartott módon ténylegesen hány természetes személy adja össze a csapat tagdíját. Mindezek mellett kérdéses, hogy az MCsSz által nyújtott tagi szolgáltatásokat kinek is nyújtja: a civil társulásnak, a tagnak vagy a csapatnak? Kissé homályos szabályrendszert takar a tagság létrejöttével kapcsolatosan a 10. (6) és (7) bekezdései. A cserkészkerület az alapszabályban nem körülhatárolt kívánalmakat írhat elő egy-egy cserkészcsapat számára, melyek teljesítése feltétele a nyilvántartásba vételnek. Ez a különböző csapatok esetében más és más lehet, különös tekintettel a több cserkészkerületre. Ez az intézkedés ahhoz vezetne, hogy az ország különféle kerületeiben, eltérő szokásjog alapján jönnének létre cserkészcsapatok, mely hosszútávon az országos cserkészmunka szétszakadásához vezetne. 4. A cserkészcsapat, mint magánszemélyek társulása: A cserkészcsapat (civil társaság) létrejöttét alapesetben legalább három felnőtt korú természetes személy kezdeményez a tervezet 10. (1) bekezdése szerint. Ők lesznek az alapító személyek. Ugyanezen bekezdés utolsó mondata megengedi a jogi személyek alapítóként való fellépését, mely ellentétes a Civil Tv. 5/A (1) bekezdésével. [5/A. (1) Természetes személyek nem gazdasági érdekű közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására polgári jogi társasági szerződéssel létrehozhatnak társaságot (civil társaság).] Hivatkozott törvényhely egyértelműen a természetes személyeknek teszi lehetővé, hogy civil társaságot alapítsanak. A Ptk. vonatkozó szakaszai (mint háttér jogszabály) ugyan bármely természetes vagy jogi személy tag számára lehetővé teszi, hogy polgári jogi szerződés alanya legyen, de a civil társaság március 15. napjával a Ptk.-ban nem szerepel és a Civil Tv. pedig egyértelműen természetes személy szerződő felekről beszél. A tervezet a csapattagságot a civil társaság szerződő feleként való megjelenéseként definiál. Magyarán azon felnőtt természetes személyek lehetnek a csapat tagjai, akik az említett szerződést aláírják. Fontos tényező, hogy minden egyes új tag belépésével valamennyi szerződésben lévő tagnak egyet kell értenie (!), és a civil társasági szerződést minden alkalommal mindenkinek (!) alá kell írnia. (Lényeges különbség ez az egyesülettel szemben, ahol belépési nyilatkozatot kell tegyen az új tag, melyet a szervezet valamely erre kijelölt szerve meghatározott eljárásrend szerint elfogad.) Minden új szerződő fél (csapattag) megjelenése tehát új szerződést, a régi felmondását, és új csapatalapítást, majd újbóli szerződéskötést von maga után (!), hiszen a civil társaság nem önálló jogi személy, hanem természetes személyek egymással kötött szerződéses viszonya, melyet közös céljaik elérése és közösségi célú tevékenységük összehangolására hoznak létre. Egy új személy csatlakozás esetén a szerződést át kell írni, ez tehát minden alkalommal újabb és újabb szerződéskötést jelent, melyet a kerület megvizsgál, jóváhagy és felterjeszt az Országos Tanács elé nyilvántartásba vétel céljából. 3

4 A szerződés létrejöttével tehát nem keletkezik egy új, önálló jogalany, minden szerződő fél (tagok) önállóan köteles tevékenységével hozzájárulni a közös cél eléréséhez. Megjegyzendő, hogy fentiek alapján a cserkészcsapat alapítói is minden alkalommal más és más személyek lesznek. Téves a tervezetben, az a feltételezés, hogy a három alapítónak többletjogai lennének a többiekhez képest. Ha egy civil társasághoz mások is csatlakoznak, akkor a szavazatok száma aszerint módosul. Amennyiben egy tag kilép a civil társulásból, akkor vele el kell számolni. Amíg ez meg nem történt, addig szünetel a csapat tevékenysége, tevékenységet hivatalosan nem végezhet. A civil társulásokat jellemző szerződéses forma tehát rendszeres és komoly adminisztrációt jelent abban az esetben, ha le akarjuk követni a cserkészeink ki illetve belépését a csapatba. Kézenfekvő megoldás lehetne az adminisztrációs teher csökkentésére ha marad a 3 alapító magánszemély és ők toboroznak gyerekeket, akik semmilyen hivatalos módon nem kapcsolódnak a cserkészethez. Ez két okból is problémás, a gyerekekkel foglalkozó vezetők felelőssége teljes körű lesz, mely számtalan kártérítési perre adhat okot. (a gyerekekkel való foglalkozást semmilyen átfogó szabályrendszer, keretrendszer nem segítheti, hiszen az MCSSZ nem jogosult beleavatkozni semmilyen módon tagjai autonómiájába). Valamint a felnőttek és a gyerekek és fiatalok világa véglegesen szétszakadna, hiszen a csapat alapítói és tagjai között semmilyen formális kapcsolat nem lenne. Így fennáll annak veszélye, hogy az egykori alapítók nem a tagokat, hanem önmagukat képviselik. Így félő, hogy cserkészetben komoly legitimációs deficit halmozódna fel. Fontos foglalkoznunk azzal, hogy a tervezet nem biztosít semmiféle helyet a csapatok fenntartóinak (akár nevesített támogatói szerep, a tagság nem lehetséges). A cserkészet terjesztése és helyi beágyazódása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy tud-e az alakuló vagy már működő csapat helyi intézményt (egyház, iskola, civil szervezet, önkormányzat) elkötelezni amellett, hogy erőforrásai biztosításával rendszeresen támogassa a cserkészmunkát. A fenntartó valószínűsíthetően a Magyar Cserkészszövetség egy szervezeti egységével, azaz csapatával szeretne megállapodást kötni, nem pedig néhány magánszemélyből álló civil társulással. A támogató számára ugyanis komoly kockázat, ha a helyi munka számára nem ellenőrizhető irányba tart és esetleg elveszíti cserkész mivoltát. A tervezet azt sugallja, hogy a csapat működési feltételeinek a biztosítás a 3 alapító kötelessége. Alapvetően ebben rejlik a civil társaság lényege. Felmerül a kérdés, valójában mit biztosít a három tag? Ad csapatotthont és képzett vezetőt? Vagy ad egy alapítólevelet? Mit értünk az 10 (5)-ben megnevezett működési feltételek alatt? 4

5 5. Civil társulás vagyona: A tag által hozzájárulásként adott el nem használható dolgok közös használatba, az elhasználható dolgok közös tulajdonba kerülnek. A közös tulajdonba került dolog tulajdoni hányadával a tag önállóan nem rendelkezhet. Civil társaság létrehozásakor ugyan nem kötelező, de a tagok fejenként egyenlő mértékben teljesíthetnek vagyoni hozzájárulást. A vagyoni hozzájárulás tárgya lehet pénz, vagyoni értékkel rendelkező dolog, vagyoni értékű jog vagy bármilyen egyéb szolgáltatás, így különösen személyes munkavégzés (pl. önkéntes munka). A nem pénzben nyújtott hozzájárulásokat a tagok maguk értékelik, és ennek alapján megállapítják a hozzájárulások egymáshoz viszonyított arányát. A tervezet 10. (5) bekezdés egyértelműen rendelkezik arról, hogy a csapat (civil társaság) tagjai biztosítják a működéshez szükséges feltételeket, azaz a hozzájárulnak a társaság működéséhez. A civil társasági szerződés megszűnése után a tagok között elszámolásnak van helye. Semmis az olyan megállapodás, amely az elszámolást előre kizárja. Az elszámolás során a közös vagyont a tagok között hozzájárulásuk arányában kell felosztani. Ezen Ptk.- ban rögzített rendelkezések ellentmondanak a 10. (9) bekezdésében foglalt szabályokkal. Lényeges szempont a civil társaságban meglévő vagyon a tag(ok) kilépésekor keletkező elszámolási viszony előkerülésekor. Ha a civil társaság magánszemély tagjai részére kifizetést teljesít, akkor a munkáltatókra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (bérszámfejtés, magánszemélyben SZJA bevallási kötelezettség). Tehát alapvetően a magánszemélyek szereznek belőle jövedelmet. További fontos dolog, hogy ha valaki vagy valamely cég/társaság támogatja a csapatot (pl. felszerelésekkel, sátrakkal stb.), akkor magánszemélyek együttesét támogatja jogilag, az ő közös tulajdonukba kerülnek a dolgok. Megszűnéskor a hozzájárulásuk mértékében kell elszámolniuk egymással. A társaságnak lehet jövedelme, abból kifizetést teljesíthet, illetve lehet vagyona is, márpedig ezekhez alapvetően kapcsolódnia kell valamilyen nyilvántartási kötelezettségnek. NAV bejelentkezés szükséges a társaságok esetében. Adószámot csak akkor kell kérnie, ha terméket kíván értékesíteni vagy szolgáltatást kíván nyújtani. Ebből látható, hogy olyan elszámolási viszonyrendszer jönne létre, melyben a civil társaság tagja saját vagyonával folyna bele az együttműködésbe. Annak hasznait szedheti, így saját vagyona is gyarapodhat; ugyanakkor korlátlanul felel saját vagyonával minden olyan kötelezettségért, kárért, amit a civil társulás tagjai okoztak. (egyetemleges felelősség) Kérdéses, hogy érdemes-e egy ilyen viszonyrendszerbe belekényszeríteni tagokat? Érdemes-e vitákra, személyes konfliktusokra módot adó rendszert kódolni a cserkészetbe és az ifjúságnevelő munka helyett elszámolási képleteket létrehozni? 5

6 Problémát vet fel az, hogy az MCSSZ által csapatok számára esetlegesen átadott vagyontárgyak (ingatlanok, eszközök) sorsa, Mivel a csapat magánszemélyek vagyonközösségeként értelmezhető annak tulajdonába nem állami vagy uniós forrásból származó vagyontárgyat az MCSSZ. (ez ellenkezik a támogatási szabályokkal). Ha ezt megtehetné, akkor is felmerül a kérdés, hogy a magán személyek vagyonára épülő civil társaság mennyire képes az MCSSZ által átadott vagyontárgyat úgy hasznosítani, hogy ez végül ne a magánszemélyek tulajdona legyen. Mivel a civil társaság intézménye nem tudja elkülöníteni a közös vagyont a magánszemélyek vagyonától, ezért ennek alkalmazása vagyonkezelési oldalról komoly kockázati tényező. (megnyitja az utat mindenfelé vagyon kimentésének) 6. Forrásteremtés, forrásbevonás a civil társaságban: A 10. (3) bekezdése ugyan utal arra, hogy a civil társaság (cserkészcsapat) nem gazdasági érdekű közös célra jön létre, de látni kell, hogy a Civil Tv. 5/A. (4) bekezdése alapján ennél lényegesen többről van szó: A civil társaság gazdaságivállalkozási tevékenységet nem végezhet szemben az egyesülettel, mely ugyan nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. [Ptk. 3:63 (2)-(3)] Így a létrejövő civil társulás semmiféle helyi gazdasági, munkára épülő forrásteremtési tevékenységet nem végezhet. (értsd: bevételszerző tevékenység) Fontos kiemelni, hogy a civil társulás nem pályázhat, társaságoktól kapott adomány után adóigazolást nem állíthat ki. Így egyetlen módja a forrásszerzésnek magánszemélyektől illetve azon cégektől gyűjtött támogatás, akik nem kívánnak adójóváírást igénybe venni. Így egy csapat mögött álló alapítvány vagy egyesület sokkal nagyobb forrásbevonási potenciállal bír. Ezért is jött létre több helyen cserkészcsapatot fenntartó egyesület vagy alapítvány. 7. Csapatok képviselete: A csapatparancsnoki gyűlések melynek a parancsnokokon kívül az akár nagyobb létszámú helyettesek is tagjai a tervezet szerint több száz főből állnak. A korábbi gyakorlat bizonyította, hogy életképtelen az ilyen nagy létszámú ( fő) legfőbb szerv. A legtöbb esetben határozatképtelen ülések várhatók. Valamint így a csapatparancsnoki gyűléseket kétszer ismételnénk, egyszer kerületi közgyűlés formájában, másszor ugyanabban az összetételben egy nagy létszámú csapatparancsnoki gyűlés formájában. Az Országos Közgyűlésen a törvény által megállapított témákról szavazunk az egyéb indítványok mellett (közhasznúsági beszámoló, tisztségviselői beszámolók, költségvetés stb..), itt inkább jól felkészült küldöttek tudják ellátni a képviseletet. A felvetésnek abban igaza van, hogy a közgyűlés mellett érdemes Országos Csapatparancsnoki Gyűlést is tartani. (de ez mozgalmi és nem alapszabályi kérdés) 6

7 II. Mozgalmi, nevelési kérdések, észrevételek Általános, összefoglaló meglátások 1. Fontos megjegyezni, hogy a 3., a 4. és az 5., amelyekben a cserkészmozgalom meghatározása, küldetése és célja van megfogalmazva, jelentősen eltér a ma érvényes alapszabályban megfogalmazottaktól. A jelenlegi érvényben lévő fogalmak több éves munka során fogalmazódtak meg, a cserkészmozgalom tagjainak széleskörű bevonásával kerültek kialakításra, melyeket a közgyűlés fogadott el. Nem szabad elmenni a mozgalom alapjait jelentő meghatározások fontossága mellett. A szakmai érvek mellett a demokratikus működésünket is sértené, ha egy ilyen erős legitimációval bíró szövegrészeket (vö ös átfogó stratégiai tervezésben kialakult szövegrészek, konferenciáinkon és közzétett kiadványainkon egyeztetett eredmények) cserélnénk le olyanra, amely még csak vitára sem volt bocsátva a tagság körében. A nevelésről szóló tartalmi vitákat nem egy Alapszabályterv kapcsán érdemes megnyitni, hanem erről másként kell beszélni. Célszerű a meghatározásokat az EINK-hez illeszteni, melynek csiszolása 10 éve folyik. És tartózkodni az olyan egyoldalú és forrását tekintve nem ellenőrzött meghatározásoktól, mint pl. a cserkészet nem vallásos alapokon nyugvó (mert pl. a mai magyar társadalom is vallásos alapokon nyugszik), hanem >vallásos<, azaz tagjaitól megköveteli a tevékeny jelenlétet a vallásos közösségében. 2. Az alapszabály-tervezet leglényegesebb különbsége a mai működésünkhöz képest a csapatok és a szövetség viszonyában rejlik. Ez nem csak egy szabályozási kérdés, hanem a szövetség szerepét alapjaiban változtatná meg. Bár erős érzelmi szálakat mozgat meg minden vezetőben, amikor kijelenti, hogy a cserkészmunka legmagasabb szintje az őrsökben és a csapatokban rejlik. Azonban nem hiába jött létre minden országban szövetség, amely a mozgalmi munka hátterét jelenti. Ha csak Bi-Pi horizontját elolvassuk, megérezhetjük, hogyan vált már a kezdetekkor szükségessé a csapatok, a rajok és az őrsök, és elsősorban azok vezetőinek támogatása és, mondjuk ki ellenőrzése. Pont Bi-Pi ír arról, hogy bár a vezetők elolvassák a könyvét, mégis sokszor nem helyesen értelmezik azt és saját céljaikkal vegyítve kisebb vagy nagyobb mértékben eltérnek a cserkészet helyes útjától. Tisztában vagyunk vele, hogy a cserkészet működésének sikere nem egy atyáskodó hozzáállásban van, hanem abban hogy a háttér ország tudja-e minél többféle eszközzel támogatni a helyi nevelő munkát és egy olyan együttműködési rendszert fenntartani, ami érzelmi elköteleződést is hoz a tagok számára! Emiatt jött létre a mozgalom a csapatok feletti szintjei(kerületi és országos szint) a Cserkészszövetség. Ezt a szerepet ma inkább minőségbiztosításként és közös gondolati és együttműködési keretrendszerként határoznánk meg. A szervezet feladata a nevelési program és a vezetőképzés hatékonyságának fenntartása azok folyamatos felülvizsgálata és fejlesztése által, valamint a nevelési és vezetőképzési program megvalósításának segítése és ellenőrzése. 7

8 Az ASZ tervezet pont ezektől a szerepektől fosztaná meg a szövetséget. A tervezet állítása, miszerint a mozgalmi munka javarészt a csapatokban, azon belül is az őrsökben zajlik, de ez nem ad arra jogalapot, hogy megfosszuk a külső kontroll lehetőségétől. Egyszerűen megfogalmazva mostantól a cserkészek nem tagjai a szövetségnek, hanem egy civil társaság tagjai, amit a szövetséggel való szerződés keretében vagy elismer cserkészcsapatnak, vagy sem. Bár a tervezet ad lehetőséget a csapaton belüli munkába való beleszólásra, ehhez semmilyen garanciális elemet nem rendel. Vagyis a csapatot alapító min. 3 ember és az általa kinevezett csapatparancsnok azt csinálhat a csapatban, amit csak akar. Arra a szövetségnek és ami ugyanolyan fontos a csapat vezetőinek, akik nem alapítók semmilyen ráhatásuk nincs. A tervezet szerint a szövetség annyit tehet, hogy törli a csapatok sorából a civil társaságot, ami olyan, mintha a magyar jog csak a halálbüntetést ismerné, ami a büntetlenség után egyetlen lépcsőfokot jelentené. Ezután a megsértődött csapatok egy része valószínűsíthetően kalóz cserkészmunkát végezne. A hazai cserkészmunka minősége finoman szólva sem egyenletes. A következő években a csapatok munkájának minőségi fejlesztése (pedagógiai fejlesztők hálózata, megjelenő kiadványok, módszertani segédletek,) valamint a vezetőképzés egységesítése fontos feladat. Úgy látjuk, hogy a széttartás helyett fókuszálni kellene figyelmet: a Szövetségen belül javítani kell az együttműködéseket; a párbeszédet a csapatok között, csapatok és kerület között, csapatok, kerületek és az országos szint között. Az egységben több erő van, mint a kétségben! A magyar cserkészet megerősödést jobban támogatják az egyeztetett akciók. A csapatok helyi sikeréhez egy erős szövetség éppúgy hozzájárul, mint egy felkészült vezetőkből álló, jó közösség. A helyi különbözőségek, különféle megközelítések, egységbe futva tudják egymás igazán erősíteni! 10. (4) bekezdéséhez: szerint a cserkészcsapatok alapítására vonatkozó feltételek eltérnének egymástól, hisz a kerület szabja feltételeket. Ez megoldás nem a kétsebességes cserkészetet, hanem a teljes differenciálást okozhat a későbbiekben. Elvesztjük az egységünket, mert északon ez már csapat. Délen még nem járult hozzá a kerület Ilyesfajta szabályozási elképzelések hosszú távon a szövetségünk szétszakadásához vezetnek. 3. Ugyanilyen fontos, és a csapaton és szövetségen belüli demokrácia szempontjából óriási visszalépést jelentene, hogy a csapat vezetőségének semmilyen beleszólása nem lenne a csapatparancsnok személyébe, leváltani meg egyáltalán nem tudná. Mindössze a kilépésükkel és új csapat alapításával tudnának egy elmérgesedett helyzetet megoldani, ami valljuk be, nem életszerű megoldási lehetőség és nem is a konszenzuskeresés irányába mutat. 4. Az ASZ tervezet a csapatparancsnokokat kiskirályokká tennék, akiknek személyiségükön és egyéni hozzáállásukon múlna, hogy együttműködnek-e a szövetséggel vagy sem, szolgáltatnak-e bármilyen információval vagy sem. Ha éppen úgy gondolják, örökös parancsnokként ott tarthatják magukat egy csapat élén, megfojtva azt, amire láttunk már sajnos több példát is az elmúlt 20 évben. A szövetség pedig így semmilyen minőségbiztosítási tevékenységet nem tudna ellátni a nevelési program megvalósítása során. Csak eltűrni tudná, hogy egyes csapatokban mi folyik. 8

9 A cserkész szövetség egy laza hálózattá válna, a mindenkori kerületi és országos vezetőinek így semmiféle ráhatása nem lenne a nevelő munkára és a csapat parancsnokának személyére. Példának okáért, ha a csapat parancsnoka, akit a civil társulás kért fel a képviseletre, a táborait kempingekben tartja, és ott minden este hangos bulizás és ivászat folyik, akkor nem tehetünk semmit, mindössze szólhatunk és kizárhatjuk Ezen felül a civil társaság tevékenységébe bárkit bevonhat, azaz mindenfajta vezetői képzettség olyan légtelenné válhat, egy olyan nevelő szervezetben amelynek egyik legfontosabb értéke éppen a vezetőképzési és megbízatási rendszere. 5. A nevelő munka okán nagyon fontos, hogy az alapító által elvárt felépítés és forma [tartalom és a forma egysége], amit a maga által kigondolt módszerekhez ő maga igazított, megjelenjenek kötelező és elvárt elemként a rendszerben (őrs, raj)! 6. A csapatparancsnokok adminisztratív terheit kettő elemmel csökkenti, amit nem látszik jelentősnek, ugyanakkor a civil társasági forma állandó változása folytán nagyon megnöveli, mind a csapatok, mind a kerületek oldalán. Eztán is szükséges lesz valamiféle éves jelentés leadása, a civil társaság tagjairól nyilvántartás vezetése és az együttműködési szerződés folyamatos karbantartása. Így az adminisztratív teher lényegében változatlan marad, a jogi kockázat ezzel szemben aránytalanul nő. 7. Végül egy fontos érzelmi szempont is a jelenlegi tagsághoz: A cserkészek ezentúl nem lennének a Magyar Cserkészszövetség tagjai. Márpedig ez a tagság Mindannyiunknak sokat jelent! A cserkészet és a cserkészmozgalom szerződések rendszerévé vállna, emberek közössége helyett! A cserkészet ereje az együttműködésben, a közösségekben volt és van. A Szövetség egy önkéntes társulás a közös ügyekben való együttműködésre, és nem egy ránk kényszerített rossz. Ha mozgalom maradnánk, nem kellene szövetség! 9

10 III. következtetések Az elkészített ASZ tervezet a jelenlegi természetes személyekre épülő tagság helyett olyan kiforratlan jogintézményre [civil társulás] kívánja átállítani a Cserkészszövetség működését, melynek nincs komoly joggyakorlata és a napi működés szempontjából számos kockázati tényezővel bír. (A civil társaság 2011 óta létező jogintézmény, a 2014 március 15-én hatályba lépő új Ptk. is új szabályokat hoz be a civil társaság mögöttes joganyagként szolgáló polgárjogi társulásra nézve.) A Civil törvény is módosul március 15-én, 2014-ben több kiigazítás is várható. Egy ifjúsági nevelő szervezetben alapvető kérdés, hogy kik legyenek annak tagjai. Nem szerencsés azt egy Alapszabály tervezet vitájává leszűkíteni. Egy ilyen koncepcionális váltás alapos előkészítést, társadalmi partnerekkel, szülőkkel való konzultációt feltételez. Ilyen horderejű kérdéseket komolyabban megalapozott, szélesebb körű és legitim folyamatban érdemes megvitatni. A jelen tervezet kapcsán lefolytatott kérdőívezés és néhány informális találkozó semmiképpen nem nevezhető ilyennek. A magyar cserkészet jövője és sikere szempontjából jelen tervezet semmi hozzáadott értéket nem tesz hozzá a jelenlegi tagi alapon álló szabályozáshoz. Nem ad választ azokra a stratégiai kérdésekre, hogy Miként támogatható hatékonyabban a helyi nevelő munka? - Milyen társadalmi célokat és abból közfeladatokat vállaljon fel a cserkészet a mai Magyarországon? - Hogyan biztosítható a cserkészet beágyazása a helyi közösségi életbe, közéletbe? utószó Az MCSSZ következő időszakában komoly stratégiai kérdéseket kell megvitatni a tagsággal ben elindult stratégiai tervező folyamat óta eltelt 10 év. Akkor sok nevelési és szervezeti kérdést sikerült feldolgozni sok aktív vezető bevonásával ben érdemes újra leülni és párbeszédet kezdeményezni a cserkészet küldetéséről, társadalmi szerepéről, a helyi szinten dolgozó csapatok igényeiről óta komoly lehetőségeket kaptunk, hogy kiterjesszük a cserkészmunkát, elvigyük a cserkészetet az ország eddig üres szegleteibe is! A forrásbevonás után, most a párbeszédnek van helye, szükséges egyeztetni az órákat, hogy jól értsük egymást és ugyanarról beszéljünk, amikor a cserkészet jövőjéről gondolkodunk. Az Országos Elnökség 2013 novemberében elkezdte ennek a folyamatnak az előkészítését. Elkészült egy átfogó helyzetfelmérés és tervezzük egy éves átfogó konzultációs folyamat elindítását is 2014 májusában. Köszönjük, a tervezet készítőinek hogy kezdeményezésükkel hozzájárultak a közös gondolkodáshoz! 10

Országos Tanács határozatok 2013. április 13. (szombat) Magyar Cserkészszövetség Székház Budapest II., Tömörkény u. 3/a

Országos Tanács határozatok 2013. április 13. (szombat) Magyar Cserkészszövetség Székház Budapest II., Tömörkény u. 3/a Országos Tanács határozatok 2013. április 13. (szombat) Magyar Cserkészszövetség Székház Budapest II., Tömörkény u. 3/a OT 2013.01.12./1. titkárságvezetőt. Az Országos Tanács a jegyzőkönyv vezetésére felkéri

Részletesebben

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA AZ ETYEKI POLGÁRŐRSÉG BŰNMEGELŐZÉSI ÉS VAGYONVÉDELMI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA I. Általános rendelkezések 1. A szervezet neve Etyeki Polgárőrség Bűnmegelőzési és Vagyonvédelmi Egyesület. 2. A szervezet székhelye:

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya

A civil szervezetek és jogi környezetük. Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya A civil szervezetek és jogi környezetük Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám 19171339-1-13 Bejegyző szervezet Pest Megyei Bíróság Pk.60038/1989 Regisztrációs szám TE34 Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai utca 3. Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY

Alapszabály- Rábatamási Sportkör ALAPSZABÁLY ALAPSZABÁLY 1 1. Általános rendelkezések: A sportegyesület neve: Rábatamási Sportkör Székhelye: 9322 Rábatamási, Rákóczi u. 1. Színe: Sárga-fekete Működési területe: Győr-Moson-Sopron megye A sportegyesület

Részletesebben

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY

NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY NYÍRSÉGI HÁZIORVOSI EGYESÜLET ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések A szervezet neve: Nyírségi Háziorvosok Egyesülete A szervezet székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szent István út 59. A szervezet működési

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2012

Közhasznúsági melléklet 2012 Adószám: 18689156-1-42 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: PK / / Nyilvántartási szám: 01/01/2898 SZENTJÁNOSBOGÁR KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 1085 Budapest, Horánszky utca 20. 2012 -1-1.

Részletesebben

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére 14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján

Részletesebben

Új szabályok a civil szférában

Új szabályok a civil szférában Új szabályok a civil szférában Szablics Bálint Civil Kapcsolatok Főosztálya Új jogszabályok 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

Egyesületi alapszabály

Egyesületi alapszabály EASZ-01 - Egyesület adatai 1. Kötelező rendelkezések az általános rendelkezések körében 1.1. az egyesület neve Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület 1.2. az egyesület székhelye Irányítószám Község, város Közterület

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról

C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete. a helyi civil szervezetek támogatásáról C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015.(II.25.) önkormányzati rendelete a helyi civil szervezetek támogatásáról Záradék: Kihirdetés ideje: 2015. február 25. 15. óra 40.

Részletesebben

Pénzügyi beszámoló 2012

Pénzügyi beszámoló 2012 Adószám: 18336999-1-43 Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Bejegyzési szám: 14.Pk.60.384/2012/3. Nyilvántartási szám: 11.662. 1119 Budapest, Fehérvári út 109. III/11. 2012 Fordulónap: 2012. december 31. Beszámolási

Részletesebben

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR

INFORMATIKAI VEZETŐK TÁRSASÁGA Közhasznú Egyesület IVETAR Informatikai Vezetők Társasága Elnökségi Ülés Jegyzőkönyv Az elnökségi ülés időpontja: 2015. február 27, 11:00 óra A helye: 7621, Pécs, Király utca 46. Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív szerint Meghirdetett

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, szerződésminta 1 társasági szerződését: alkalmazásával, a következők szerint állapítják meg az alábbi betéti társaság 1. A társaság

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005.

Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18367193-1-03 Bejegyző szerv: Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kecskemét Regisztrációs szám: Pk.60.060/2005/3. Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség 6035 Ballószög, II. körzet 35. 2005. Fordulónap: 2005.

Részletesebben

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3.

CIVIL FÓRUM. Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. CIVIL FÓRUM Jogszabályok a civil szervezetek életében. Kötelezettségek a működés során. 2015.február 9. helyett, március 3. 2015.február 9. Pakod Mit jelent a közhasznúság a törvény szerint? Érdemese-e

Részletesebben

KÉSZÜLJ FEL A KÖZÖSSÉGRE!

KÉSZÜLJ FEL A KÖZÖSSÉGRE! KÉSZÜLJ FEL A KÖZÖSSÉGRE! Érdekel az ifjúságnevelés? Jelentkezz az alapozó felkészítőnkre! A Magyar Cserkészszövetség a TÁMOP-5.2.8/12/1-2013-0001 Kisközösségi ifjúság nevelés támogatása című kiemelt projekt

Részletesebben

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P

GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P GYÖNGYÖS VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETE P Á L Y Á Z A T I A D A T L A P NYUGDÍJAS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSÁRA KIÍRT PÁLYÁZATHOZ I. PÁLYÁZÓ SZERVEZET ADATAI A pályázó neve:.. A pályázó székhelye:. A pályázó címe,

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés

dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo

- 1 - 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo A PELIKÁN SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA - 1-1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Pelikán Sportegyesület, ( a továbbiakban egyesület) a Szolnokon ~evékenykedo természetes személyek által kialakított közösségeknek,

Részletesebben

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből

A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből A civil szervezetek működését szabályozó jogi környezet kihívásai a gyakorlat szemszögéből dr. Homolya Szilvia

Részletesebben

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét

Részletesebben

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013..

HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Hatályba lépés: 2013.. HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hatályba lépés: 2013.. TARTALOMJEGYZÉK I. A HTE működése... 3 1. A HTE képviselete... 3 2. Titkárság... 3 3. Ügyvezető

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/16/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 17-ei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám:.../2015. 12. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Területi-

Részletesebben

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY

Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY Café Momus Egyesület A kultúra internetes terjesztéséért ALAPSZABÁLY A 2000. január 29.-án megtartott alapító taggyűlésen és 2000. június 21-én tartott taggyűlésen elfogadott, egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03.

Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Jóváhagyva: 2001. május 03. Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2001. május 03. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza

Részletesebben

MCSSZF 2012. december 28-i ülés

MCSSZF 2012. december 28-i ülés Alapító Okirat MCSSZF 2012. december 28-i ülés MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉGEK FÓRUMA TARTALOM: 1. Alapítói szándék 2. Stratégiai célok 3. Adatok 4. Működési alapelvek 5. Tevékenységek 6. Működés 7. Tagság

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. február 15-i ülése 12. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. február 15-i ülése 12. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. február 15-i ülése 12. sz. napirendi pontja Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Várossal a Mészöly hagyaték kezeléséről kötendő együttműködési

Részletesebben

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott. Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez. felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Oktatási Hivatal Kiegészítés az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Tájékoztató az intézményvezetői portfólió készítéséhez

Részletesebben

Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár

Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár szerződés száma :./... MUNKÁLTATÓI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár (1138 Budapest, Váci út 193.) továbbiakban a Pénztár, valamint Név:... Cím:...

Részletesebben

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban

Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Palik Zoltán: Gyakori kérdések a civil szervezetekkel kapcsolatban Mi a civil szervezet? 2011. évi CLXXV. törvény (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről

Részletesebben

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai

A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai A 2014. július 18-i közgyűlés rendelete és határozatai Vas Megyei Közgyűlés 5/20104. (VII. 21.) önkormányzati rendelete egyes önkormányzati rendeletei hatályon kívül helyezéséről a jogalkotásról szóló

Részletesebben

KUKA Környezetvédelmi és Újrafelhasználó Közhasznú Alapítvány. 2010. évi Közhasznúsági jelentése

KUKA Környezetvédelmi és Újrafelhasználó Közhasznú Alapítvány. 2010. évi Közhasznúsági jelentése KUKA Környezetvédelmi és Újrafelhasználó Közhasznú Alapítvány 2010. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2010. május 9. Dr. Huszák Gáborné KUKA Környezetvédelmi és Újrafelhasználó Közhasznú Alapítvány

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete

Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete MAGYAR ELEKTROTECHNIKAI EGYESÜLET 1075 Budapest, Madách Imre út 5. III. emelet Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Verzió: 1 Készítette: Készítette: Sebestény

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE MOZGÁSSÉRÜLTEK VESZPRÉM MEGYEI EGYESÜLETE (8200 Veszprém, Budapest út 16.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2011. december 31. Kelt: Pápa, 2012. május 4. Glück Ferenc György gazdálkodó képviselője A közhasznú szervezetről

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége)

Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége) 1. oldal. Első Magyar Kéményszövetség Közhasznú Egyesület Beszámolója 2006. évi tevékenységéről. (Készítette: Az egyesület elnöksége) 1./ Alapítási adatok: - Az alapszabály kelte: 2005.03. 22. - Nyilvántartási

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat

Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ. Alapító Okirat és Működési Szabályzat Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ Alapító Okirat és Működési Szabályzat 1. A Csomádi Vállalkozói Inkubátorház és Innovációs Központ adatai 1.1. Az Inkubátorház alapítása A Csomádi

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 7694/2010. J a v a s l a t a közoktatási intézmények Pedagógusképzések c. pályázatainak támogatására Tisztelt

Részletesebben

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26.

Civil változások 2012. Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. Civil változások 2012 Dr. Orosz Ágnes jogász-könyvelő MADÁSZSZ Regionális Fórum 2012. március 26. 2011. évi CLXXV. Tv. fogalmak Közhasznúság fogalma: minden olyan tevékenység, amely közfeladat teljesítését

Részletesebben

Alapszabályzat. 2008. március

Alapszabályzat. 2008. március Alapszabályzat 2008. március Alapszabályzat I. Általános rendelkezések 1. Az Egyesület neve: Kreatív Kenese Egyesület 2. Az Egyesület székhelye: 8174 Balatonkenese, Soós hegyi u. 2. 3. Az Egyesület levelezési

Részletesebben

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I.

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I. cikkely Adatok 1. A szervezet neve: Phoenix Polgári Társulás 2. A szervezet székhelye: Pri Šajbách 14/A, 83106 Bratislava II. cikkely A szervezet küldetése, céljai

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Komárom Városi Sportegyesület 2922 Komárom, Stadion út 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva: 2009. április 24. 1 A szervezeti és működési szabályzat összefoglalóan tartalmazza az egyesület szerveinek,

Részletesebben

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A KYOKUSHIN SHINJU-KAI KARATE EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az alapítók ezen okirattal kinyilvánítják, hogy az 1989. évi II. törvény és a 2000. évi CXLV. törvény alapján, határozatlan időre jogi személynek minősülő

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/57/12/2014. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. október 1-jei ülésére Tárgy: Az Eplényi Gyermekekért Alapítvány

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetségek Fóruma 2014.október 2-5., Budapest Magyarország

Magyar Cserkészszövetségek Fóruma 2014.október 2-5., Budapest Magyarország Szakmai beszámoló Kisközösségben felnőve - utak és lehetőségek a határon túl (második rész) Időpont: 2014. október 3. Helyszín: 1014 Budapest, Magyarság Háza A megvalósított rendezvény célja volt: 1.)

Részletesebben

ÖNÁLLÓ KÉPVISELŐI INDÍTVÁNY a. Miskolc Megyei Jogú Város 7/2003 (III.10.) számú a Választókerületi Alapról szóló önkormányzati rendelet módosítására

ÖNÁLLÓ KÉPVISELŐI INDÍTVÁNY a. Miskolc Megyei Jogú Város 7/2003 (III.10.) számú a Választókerületi Alapról szóló önkormányzati rendelet módosítására JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁG ELNÖKE Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése ÖNÁLLÓ KÉPVISELŐI INDÍTVÁNY a Miskolc Megyei Jogú Város 7/2003 (III.10.) számú a Választókerületi Alapról szóló önkormányzati rendelet

Részletesebben

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l

Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l LA, :,-.dggyú'i,,s Hivatal a?rarttányrs if :1 \( o- N- Érkezett 2012 APR 16. 2012. évi... törvény a nem átlátható cégek állami finanszírozásának teljes tilalmáró l Az Országgyűlés a közpénzekkel való átlátható

Részletesebben

PÁLYÁZATI ADATLAP. PÁLYÁZÓ MEGNEVEZÉSE: PÁLYÁZÓ SZÉKHELYE: LEVELEZÉSI CÍME: KÉPVISELŐJE : telefon: Email: PÁLYÁZÓ BANKSZÁMLASZÁMA:

PÁLYÁZATI ADATLAP. PÁLYÁZÓ MEGNEVEZÉSE: PÁLYÁZÓ SZÉKHELYE: LEVELEZÉSI CÍME: KÉPVISELŐJE : telefon: Email: PÁLYÁZÓ BANKSZÁMLASZÁMA: PÁLYÁZATI ADATLAP I. PÁLYÁZÓ ÁLTALÁNOS ADATAI: PÁLYÁZÓ MEGNEVEZÉSE: PÁLYÁZÓ SZÉKHELYE: LEVELEZÉSI CÍME: KÉPVISELŐJE : telefon: Email: PÁLYÁZÓ BANKSZÁMLASZÁMA: II. A PÁLYÁZÓ BEMUTATÁSA 1. Pályázó működésének,

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2003.

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2003. Adószám: 18689156-1-13 Bejegyző szerv: PEST MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: 1100 SZENTJÁNOSBOGÁR KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2099. Dobogókő, Fény utca 1. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2003. Fordulónap: 2003. december

Részletesebben

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet

12/2014. (II. 28.) KIM rendelet összefüggő módosításáról és egyéb igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény

Részletesebben

NEMZETI NAGYTÁBOR. Korosztály: Minden korosztálynak szól (minimum 8. betöltött év és befejezett 2. osztály)

NEMZETI NAGYTÁBOR. Korosztály: Minden korosztálynak szól (minimum 8. betöltött év és befejezett 2. osztály) 1. Általános tudnivalók Időpont: 2013. augusztus 11-19. Helyszín: Ócsa NEMZETI NAGYTÁBOR Résztvevők: minden magyar cserkészcsapatból legalább egy őrs jelenléte magyar ajkú cserkészek világszerte kárpát-medencei

Részletesebben

a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET!

a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére TISZTELT KÉPVISELŐ-TESTÜLET! 19. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-8/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. november 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján Imre

Részletesebben

A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. 2.. 3.. Az Osztályszövetség célja: 4.. Az Osztályszövetség tagja:

A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. 2.. 3.. Az Osztályszövetség célja: 4.. Az Osztályszövetség tagja: A 40-es Cirkáló Osztály Osztályszövetségének Szervezeti és Működési Szabályzata 1.. Az Osztályszövetség arra törekszik, hogy a magyar 40-es hajóflotta önálló versenyosztályként az MVSZ-szel együttműködve,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

Hegyhát ifjúságáért Egyesület. Alapszabálya. 2012. szeptember 12.

Hegyhát ifjúságáért Egyesület. Alapszabálya. 2012. szeptember 12. Hegyhát ifjúságáért Egyesület Alapszabálya ALAPSZABÁLY I. Általános rendelkezések: 1. A szervezet neve: Hegyhát Ifjúságáért Egyesület /a továbbiakban Egyesület/ Rövid neve: HI Egyesület Székhelye: 7370

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY. I. fejezet Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Veszprémi Múzeumegylet 2. Az egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1. 3. Az egyesület működési területe: Veszprém megye.

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011.

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2011. Zöld Liliom Alapítvány Székhely: 1114 Budapest, Villányi út 27. Adószám: 18696664-1-43 Közhasznúsági fokozat: közhasznú Közhasznúsági végzés: 2002.08.15. Budapest, 2012. május 22. Készítette: A kuratórium

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 14/2015.(V.27.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról Módosított

Részletesebben

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület

A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület A CSOBÁNKAI POLGÁRŐR Egyesület ALAPSZABÁLYA Csobánka, 2012 március 23 2 I) Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Csobánkai Polgárőr Egyesület 2. Székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1. (Csobánka Község

Részletesebben

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA

A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA A Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület ALAPSZABÁLYA 1. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Bükkábrányi Bányász Hagyományokért Egyesület (a továbbiakban: egyesület). 2. Székhelye: 3422

Részletesebben

!!5'. számú előterjesztés

!!5'. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere!!5'. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Havasi Gyopár Szociális, Egészségügyi, Kulturális, Segítő Közhasznú

Részletesebben

Budakeszi Cserkészekért Alapítvány 2092 Budakeszi, Rózsa u. 3.

Budakeszi Cserkészekért Alapítvány 2092 Budakeszi, Rózsa u. 3. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2009 Az egyéb szervezet megnevezése: Budakeszi Cserkészekért Alapítvány Az egyéb szervezet címe (székhely): Adószám: 18693805-1-13 Közhasznúsági fokozat: közhasznú Közhasznúsági

Részletesebben

Önkéntes munka nyilvántartásának rendje

Önkéntes munka nyilvántartásának rendje a Magyar Hadtudományi Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. számú melléklete Önkéntes munka nyilvántartásának rendje Jelen dokumentum a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) 2014. február 28-án

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tel: 63/510-300

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tel: 63/510-300 Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tel: 63/510-300 Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete Helyben Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Szentes Kossuth Lajos u. 18. szám

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK JEGYZÉKE

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK JEGYZÉKE KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATOK JEGYZÉKE a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: DA-RIÜ KhE./Egyesület) Közgyűlésének 2011. május 30-án hozott határozatairól 1/2011. (V.

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT. Elnökségi testületek szervezetét és működését érintő módosítások. 50. Az Országos Elnökség tagjai

ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT. Elnökségi testületek szervezetét és működését érintő módosítások. 50. Az Országos Elnökség tagjai ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT Elnökségi testületek szervezetét és működését érintő módosítások Jelen előterjesztés az Országos Elnökség által az Alapszabály és SZMSZ Karbantartó Bizottságnál előterjesztett

Részletesebben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben

Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Alapszabály módosítás, a 2013. február 28-án tartott közgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben Általános rendelkezések: A Tiszaújvárosban működő társasházak, lakásszövetkezetek képviselői

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Budapest, 2011. február 18. Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Országos Igazoló Bizottság Cím/Address: H 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. Levélcím/Letters: H 1255 Budapest, Pf.: 192 Tisztelt

Részletesebben

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba.

mint Alapító, létrehozta a Nyomdász Támasz Alapítványt, melyet a Fővárosi Bíróság 1189. szám alatt vett nyilvántartásba. A L A P Í T Ó O K I R A T /a 2010. április 10.illetve május 27. napján elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben/ A Nyomdaipari Dolgozók Szakszervezete /NYDSZ/ /1068 Budapest, Benczúr utca 37./,

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. A KISZOMBORON MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK 2015. évi TÁMOGATÁSÁRA

PÁLYÁZATI KIÍRÁS. A KISZOMBORON MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK 2015. évi TÁMOGATÁSÁRA PÁLYÁZATI KIÍRÁS A KISZOMBORON MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK 2015. évi TÁMOGATÁSÁRA Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete támogatni kívánja a település területén működő civil szervezeteket

Részletesebben

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) KÖZALAPÍTVÁNY ALAPÍTÓ OKIRATA (MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Kapuvár Lakosainak Egészségért Közalapítvány jogi személyiséggel rendelkező, közfeladatok biztosítása céljából határozatlan időre létrehozott

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Dr. Vass Miklós Alapítvány a Megváltozott Fejlődésmenetű Gyermekek Fejlesztéséért szervezettel kötendő együttműködési megállapodásról

ELŐTERJESZTÉS A Dr. Vass Miklós Alapítvány a Megváltozott Fejlődésmenetű Gyermekek Fejlesztéséért szervezettel kötendő együttműködési megállapodásról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Dr. Vass Miklós Alapítvány

Részletesebben