SZAKDOLGOZAT Forinda Viktória 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Forinda Viktória 2009"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Forinda Viktória 2009

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány A NONPROFIT SZEKTOR SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIHÍVÁSAINAK KOORDINÁLÁSÁBAN MAGYARORSZÁGON ÉS FRANCIAORSZÁGBAN Készítette: Forinda Viktória Budapest,

3 Tartalomjegyzék I) Bevezetés I.1. A nonprofit vállalatok 6 I.2. A fenntartható fejlődés koncepciója 8 I.3. Nemzetközi szervezetek 9 II) A magyarországi helyzet áttekintése II.1. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 12 II.2. A magyarországi civil szervezetek helyzete 13 III) A kiválasztott hazai szervezetek III.1. A KÖVET Egyesület bemutatása 15 III.1.1. Szervezeti felépítés 15 III.1.2. Az egyesület tevékenysége 15 III.1.3. Az egyesület eszközei 17 III.1.4. Az egyesület működésének jellemzői 18 III.2. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. bemutatása 18 III.2.1. Szervezeti felépítés 18 III.2.2. A társaság tevékenysége 19 III.2.3 A társaság programjai 20 III.2.4. A társaság eredményei 20 IV) A franciaorazági helyzet áttekintése IV.1. Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területfejlesztési Minisztérium 22 IV.2. A franciaországi nonprofit szektor helyzete 24 V) A kiválasztott franciaországi szervezetek V.1. A 4D bemutatása 24 V.1.1. A szervezet szerkezeti felépítése 26 V.1.2. A szervezet tevékenysége 26 V.1.3. A szervezet programjai 27 V.1.4. A szervezet nemzetközi kapcsolatrendszere 29 V.2. Az Adelphe bemutatása 29 V.2.1. A szervezet tevékenységei 30 V.2.2. A szervezet működési körülményei 30 V.2.3. A szervezet eredményei 32 VI) Összehasonlítás, eredmények VI.1. A két ország jelenlegi helyzetének összehasonlítása 33 VI.1.1. Fenntartható fejlődés politika 33 VI.1.2. A nonprofit szektor helyzete 35 VI.1.3. Jövőbeni tervek 40 VI.2. A bemutatott vállalatok működésének és eredményeinek összehasonlítása 41 3

4 VI.2.1. A KÖVET Egyesület és a 4D összehasonlítása 41 VI.2.2. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. és az Adelphe összehasonlítása 46 VII) Befejezés VII.1. Feltételezéseim (hipotézisek) vizsgálata 51 VII.2. Összefoglalás 58 Melléklet 4

5 Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák: 1. ábra: A fenntartható fejlődés pillérei 8 2. ábra: A nonprofit szektor fejlődése (Mellékletben) 3. ábra: A magyarországi nonprofit szervezetek tevékenységcsoportok szerinti megoszlása (2006) ábra: A franciaországi nonprofit szervezetek tevékenységcsoportok szerinti megoszlása (2006) 37 Táblázatok: 1. számú táblázat: A nonprofit szervezetek száma szervezeti jelleg szerint, 2007 (Mellékletben) 2. számú táblázat: Másért vállalkozó modell számú táblázat: A nonprofit szektor mutatói 2007-ben számú táblázat: Önkéntes segítők száma 2006-ban számú táblázat: A nonprofit szektorban dolgozók összes bérköltsége 2006-ban számú táblázat: A KÖVET Egyesület és a 4D tevékenységei számú táblázat: A szervezetek főbb mutatói számú táblázat: A szervezetek hulladékhasznosítási arányai anyagfajtánként 2007-ben 48 5

6 I. Bevezetés Csak amikor megláttam az űrből a Föld elmondhatatlan szépségét és kiszolgáltatottságát, értettem meg igazán: az emberiség legsürgetőbb feladata, hogy megőrizze bolygónkat a következő nemzedék számára. Sigmund Jahn, keletnémet űrhajós I.1. A nonprofit vállalatok A nonprofit vállalatok jelentősége abban mutatkozik meg elsősorban, hogy kapcsolatot teremtenek a termelés-orientált gazdasági élet szereplői és a szociális, értékeket teremtő civil szféra között. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy kapcsolat keletkezik az alacsony jövedelműek és különböző érdekcsoportok, valamint a viszonylag jómódú, elit gazdasági szereplők között. Így az üzleti életben érintetteknek lehetősége nyílik arra, hogy olyan problémákkal is szembesüljenek, amelyek elsődleges tevékenységük folytatása során nem terhelik őket. Ezek lehetnek környezeti kérdések, szegénységből vagy egyenlőtlenségből fakadó zavarok. Napjainkban, amikor a vállalatoknak növekvő társadalmi és környezeti igényekkel kell szembenézniük, sok esetben előfordulhat, hogy alapvető szervezeti reformokra van szükség. Ezen változtatások véghezviteléhez a menedzsereknek és üzleti vezetőknek egyfajta szemléletváltásra van szüksége. Annak érdekében, hogy ezen kihívásoknak kellően meg tudjanak felelni, a vállalati vezetők más társadalmi szektorokkal működhetnek együtt, vitathatják meg az ötleteiket. Ennek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban is kiemelkedő jelentősége van. A nemzetközi szabályozás megváltozásának és a növekvő társadalmi felelősségtudatnak köszönhetően a vállalatok eddig még nem látott problémákkal és elvárásokkal szembesülnek napjainkban. Ezek megoldásában pedig rendkívül nagy segítséget jelentenek a civil szféra képviselői, nonprofit vállalatok, egyesületek és közhasznú társaságok, amelyeknek már rendelkeznek a megfelelő gyakorlattal, ismerik a megoldásokat és a válaszokat a gazdasági szektor szereplőinek újkeletű kihívásaira. Egy kölcsönösen előnyös együttműködés jöhet tehát létre, ahol a vállalatok a nonprofit szervezetek szellemi tőkéjéből profitálhatnak, és egyben a munkahelyi légkör, bizalom és a szorosabb munkahelyi együttműködések megnövekedése révén a szociális tőkéjük is erősödik. A civil szféra pedig aktívan bekapcsolódhat a gazdasági folyamatokba, megvalósítva ezzel azt a küldetést, 6

7 amelyet célul tűztek ki maguk elé, legyen az akár a fenntartható fejlődés mindennapi gyakorlatba való átültetése, a tudatosabb és felelősebb magatartás erősítése, vagy az ezekkel kapcsolatos legjobb gyakorlat megvalósítása. Elérkezett a jelenleg működő gazdasági rendszerek felülvizsgálatának és átszervezésének ideje, a nyugati fejlett országokban és hazánkban egyaránt. Nyilvánvaló tehát, hogy kiemelten fontos a civil szféra szerepvállalása, különösen a fenntartható fejlődés tekintetében, hiszen környezetünk állapota nemcsak a gazdaság szereplőit, hanem a magánszemélyeket is érinti. Dolgozatomban a fenntartható fejlődésben érintett és annak megvalósításán tevékenykedő civil szféra helyzetét és jövőbeni kihívásait térképezem fel Franciaország és Magyarország viszonylatában. Választ keresek arra, hogy mennyiben tér el e két ország gyakorlata egymástól a fenntartható gazdálkodásra való törekvésben, illetve melyek azok a hasonlóságok, amelyek párhuzamba állíthatók. Az általános helyzet áttekintésén túl két-két nonprofit szervezet tevékenységét és eredményeit hasonlítom össze egymással. Várakozásaim szerint Franciaország teljesít jobban a társadalmi összefogást igénylő környezettudatos életmód megvalósítása terén, így az ország tevékenységeinek elemzése révén lehetőség nyílik majd a gyakorlatban is hasznosítható példák és információk szerzésére. A jelenlegi állapotok ismerete mellett fontos lehet, hogy a fenntartható fejlődés területén kialakulóban lévő trendeket is felismerjék a szakemberek, és ezekhez alkalmazkodva tervezzék szervezeteik jövőbeni projektjeit és tevékenységét. Hipotéziseim erre vonatkoznak, vizsgálatukkal a fenntartható fejlődés területén várható változásokra kívánom felhívni a figyelmet. Feltételezésem szerint: 1) A fenntartható fejlődés kapcsán a legjelentősebb eredményeket a fiatalkorúak oktatása területén érhetik el a jövőben a nonprofit vállalatok és civil szervezetek. 2) A jelenleg fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezetek, melyek sokszor helyi szinten működnek, a közeljövőben összekapcsolódhatnak és nemzetközi hálózatok, országhatárokon átívelő együttműködések alakulhatnak ki. 3) A fogyasztói magatartás a tudatos vásárlás és környezettudatos magatartás irányába változhat, a fenntartható fejlődés egyik új dimenzióját az internetes közösségi oldalakon születő magánszemélyi kezdeményezések, akcióprogramok jelenthetik. 7

8 Elemzéseimet elsősorban a témában megjelent hazai és nemzetközi szakirodalom szekunder információi alapján végeztem el. I.2. A fenntartható fejlődés koncepciója A fenntarthatóság gondolata és a fenntartható fejlődés kifejezés az as évek elején jelent meg először nemzetközi szakmai körökben, szakirodalomban. Elsődleges definíciója az 1983-as ENSZ Közgyűlésen alapított Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben megjelent Közös jövőnk című jelentéséből ered. Ebben a fenntartható fejlődés fogalmát a következőképpen határozták meg: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. 1 Az 1990-es évektől kezdve tehát a fenntartható fejlődés koncepciója fontos stratégiai célként szerepelt a legtöbb nemzetközi konferencia programjában és a nemzeti kormányok is sorban kezdték felismerni a fenntarthatóság fontosságát. Sokan és sokféle megközelítésben kezdtek a témával foglalkozni, igyekeztek a fenntartható fejlődés lényegét megállapítani. Herman Daly szerint: a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. 2 Mára már elfogadott tényként kezelik, hogy a fenntartható fejlődés három alappillére a társadalmi-szociális, gazdasági és természeti-környezeti tényező, amelyek a követkő ábrán látható módon viszonyulnak egymáshoz: 1.ábra: A fenntartható fejlődés pillérei Társadalom Forrás: Wikipedia Elviselhető Igazságos Környezet Fenntartható Élhető Gazdaság A társadalmi-szociális pillér foglalja magába mindazokat az igényeket, amelyek a társadalom részéről felmerülnek. Az emberek szükségleteit a mind magasabb és magasabb

9 életszínvonalra való törekvés során olyan módon kell kielégíteni, hogy az ne károsítsa mások, és a természet érdekeit. A természeti-környezeti tényező képviseli azokat a problémákat, amelyek a Föld erőforrásainak felhasználásából adódnak. Mivel ezen erőforrások végesek, olyan alternatív megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják a Föld természeti értékeinek megőrzését a jövő generációk számára, ugyanakkor válaszokat találnak a jelenlegi környezeti problémákra, mint például a túlhalászás, globális felmelegedés, vagy a termőföldek és tengerek szennyezettsége. A gazdasági tényező jelenti mindazon erőfeszítéseket, amelyeket a fenntartható gazdasági növekedés elérésére tesznek világszerte, annak érdekében, hogy az emberek elérjék az általuk kívánt életszínvonalat, és ennek köszönhetően biztosítani tudják önmaguk és családjuk számára a szükséges egészségügyi ellátást, oktatást és higiéniai körülményeket. A fenntartható gazdaságoknak azonban versenyképeseknek is kell lenniük, hogy megállják a helyüket a globális piacokon, ám ennek elérése komoly kihívásokat jelent a gazdasági vezetők számára. Az egyes pillérek egymásra gyakorolt hatásainak mérlegelése is fontos a kedvező és fenntartható megoldások keresésekor. A társadalom és a gazdaság kapcsolata jogos és igazságos kell, hogy legyen, hiszen csak ilyen feltételrendszer mellett biztosított a két rendszer működésének hatékonysága. A környezet és a társadalom egymás számára elviselhető módon biztosítja az ökológiai egyensúlyt, s ennek megteremtése az egyik legfontosabb célja a fenntartható fejlődés szakembereinek. A környezet és a gazdaság élhető kapcsolatának szerepe is egy fontos feltétele a fenntartható életmódnak. A különböző nemzetközi szervezetek felismerték, hogy mindhárom elemet együttesen kell figyelembe venni, és kölcsönhatásaikat mérlegelve érdemes különböző konkrét intézkedéseket meghozni. I.3. Nemzetközi szervezetek A környezet védelme és megőrzése már a fenntartható fejlődés koncepciójnak kialakulása előtt is jelentős szerepet játszott néhány nemzetközi szervezet tevékenységi körében. Ezek közül az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) végezte az egyik legjelentősebb munkát ezen a téren, és teszi ezt a mai napig, immár a fenntarthatóság jegyében ben, az ENSZ stockholmi konferenciáján egyeztek meg a szervezet tagjai egy átfogó környezetvédelmi program elindításáról, és ezzel egy új szervezet, az UNEP megalapításáról. Az UNEP az ENSZ Környezetvédelmi Programja, melynek fő feladata a 9

10 szervezet környezetvédelmi politikájának ösztönzése, összehangolása és irányítása. Fontos volt továbbá, hogy az UNEP más nemzetközi szervezetekkel együttműködve folytatta tevékenységét, és minderről rendszeresen beszámolt a ENSZ Közgyűlésnek. A legfontosabb eredményeket a környezeti és természeti értékek védelme és megőrzése érdekében tette a szervezet, különböző mutatók, szabványok és követelményrendszerek kidolgozásával. A fenntartható fejlődés történetében minden bizonnyal az 1992-es év jelentette a legnagyobb fordulópontot, hiszen ekkor zajlott az ENSZ riói konferenciája, amely érdemi változásokat hozott az érintett (népesedési, szociális fejlődési, stb.) területek ellenőrzésében és összehangolásában, és egy széleskörűbb nemzetközi együttműködés elindításában. Az ENSZ Közgyűlésének tagjai a szervezet riói konferenciáján megállapodtak egy fenntartható fejlődési programról, és ennek koordinálására megalapították az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságát, az UN CSD-t. Kiemelkedő jelentőségű szerepe van továbbá az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) és a Globális Környezeti Alapnak (GEF), melyek szintén a fenntarthatóság és az ehhez szükséges fejlesztések érdekében kezdték meg működésüket. Az előbbi az ENSZ legfontosabb fejlesztési tanácsadó és támogatást nyújtó szerve, utóbbi pedig környezetvédelmi és fenntarthatósági projektek és programok finanszírozását teszi lehetővé. Míg az ENSZ globálisan próbálja a környezeti értékek megóvását és a fenntartható fejlődés koncepcióját érvényre juttatni, addig az Európai Unió (EU) elsősorban az európai országokra koncentrálva teszi ezt. Bár az Európai Gazdasági Közösséget alapító Római Szerződésben még nem szerepeltek környezeti kérdések és környezetvédelmi rendelkezések, már egészen az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásától kezdve fontosnak tartották a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését. 3 A jelentősebb szerepvállalás az Egységes Európai Okmányban mutatkozott meg először, majd a később már EU néven működő szervezet Amszterdami Szerződésében fogalmazta meg minden eddiginél hangsúlyosabban a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nézeteit: 6. cikk: A környezetvédelmi követelményeket - különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel - be kell illeszteni a () közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és 3 Gordos Árpád - Bartha Péter: A fenntartható fejlődés célkitűzésének és stratégiai alapjainak elfogadásához vezető folyamat az Európai Unióban. A "Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája" c. kiadványban, FFB,

11 végrehajtásába. 4 Miután az EU Európai Tanácsa Lisszabonban a következő célt tűzte ki a tagországai elé: az Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, miközben több és jobb munkahelyet és erősebb társadalmi összetartást teremt, nyilvánvalóvá vált, hogy a közösség számára a fenntarthatóság és a környezeti értékek védelme kiemelkedő fontosságú területnek számít, és a fenntartható fejlődésre való törekvés jelenti az EU egyik fő irányvonalát a jövőben. II.A magyarországi helyzet áttekintése A nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, Magyarországon is az 1990-es évek elejéhez köthető a legjelentősebb előrelépés a fenntartható fejlődés koncepciójának területén. Az ENSZ 1992-es riói konferenciája érdemi változásokat hozott hazánkban is ban kormányhatározattal létrehozták a Fenntartható Fejlődés Bizottságot, melynek legfőbb feladata a témához kapcsolódó nemzetközi tárgyalásokon való részvétel előkészítése, illetve a tárcaközi és nem-kormányzati szervek közti közvetítés, kapcsolattartás volt ben megújult a bizottság tevékenységi köre, elsődleges feladattá vált a fenntartható fejlődés hazai koncepciójának, illetve stratégiájának előkészítése, az ezzel kapcsolatos teendők egyeztetése, valamint az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájából adódó hazai feladatokra való felkészülés elősegítése. Nagy jelentőséggel bírt a civil szervezetek számára, hogy a bizottságban a környezet- és természetvédő egyesületek képviselői is helyet kaptak, ezzel egy új fórumot biztosító párbeszéd és kapcsolatrendszer indult útjára a civil szervezetek és a mindenkori kormányzathoz kapcsoló szervezetek között. Maga a bizottság is úgy foglalt állást, hogy erősíteni kell az együttműködést a fenntartható fejlődéssel, illetve a nemzetközi programokkal kapcsolatos felkészülési, egyeztetési feladatok hatékony megoldása érdekében a különböző érdekképviseleti szervezetekkel, a társadalm csoportok képviselőivel. 5 Később, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal hazánk kifejezte az európai eszmékkel való azonosulását, mely magában foglalja a környezeti politika és a fenntartható fejlődés közös jövőbeni céljainak kitűzését és azok elérésében való aktív közreműködését. A 4 Gordos Árpád - Bartha Péter: A fenntartható fejlődés célkitűzésének és stratégiai alapjainak elfogadásához vezető folyamat az Európai Unióban. A "Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája" c. kiadványban, FFB,

12 fenntartható fejlődés szemlélete és alapvető elvei ezekben az időkben viszont még nem váltak általánosan elfogadottá Magyarországon. Ennek magyarázatát az emberek szemléletmódja és a fenntarthatóságra vonatkozó ismereteik hiánya jelenthette. A nemzetközi, és immár az Európai Uniós kötelezettségeinek azonban eleget kellett tennie hazánknak, még akkor is, ha nem állt a vezetők rendelkezésére egy általánosan elfogadott, minden gazdasági szféra által támogatott álláspont ben az EU jóváhagyta a Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyben arra kérte tagországait, hogy június 30-ig dolgozzák ki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáikat. Az idő szűkössége ellenére elkészült a magyar stratégia, ám az Unió által elvárt széleskörű társadalmi párbeszéd csak szűkebb szakértői körökre korlátozódott. Ekkor még a stratégia megvalósításához szükséges programok koordinálását végző testület sem alakult meg. Létrejöttéhez több mint egy évre, és egy civil kezdeményezésre létrejött tudományos tanácskozásra volt szükség. II.1. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) októberében, közel egy éves előkészítő munka után alakult meg. Tagjai a Kormány, parlamenti pártok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a MTESZ, a Rektori Konferencia, valamint gazdasági kamarák, és egyéb civil szervezetek képviselői. A Tanács elnöke a parlament mindenkori elnöke, társelnökei pedig a magyar kormány és ellenzéki pártok, az MTA, és civil szervezetek tagjai. Az NFFT legfőbb célja a fenntartható fejlődés koncepciójának megvalósítása Magyarországon, annak érdekében, hogy a jelen és a jövő nemzedékek minden tagja számára megadasson a méltó élet, az elfogadható életszínvonal elérésének lehetősége. A Tanács a fenntartható fejlődés mindhárom pillérére támaszkodva és azokat összhangba hozva kívánja elérni, hogy a ténylegesen mérhető eredményeken túl, maga a fenntartható gondolkodásmód és szemlélet beépüljön a gazdaság összes szereplőjének mindennapjaiba. Az NFFT bekapcsolódott a nemzetközi szervezetek hálózatába is, ezzel lehetőséget teremtett a külföldi szakértőkkel való kommunikcióra, együttműködésre. A Tanács jelenleg az Európai Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Tanácsok Hálózatának (EEAC) és az Európai Fenntartható Fejlődési Hálózatának (ESDN) tagja. Ezen szervezetek jóvoltából hazánknak európai szinten elismert szakértők és tanulmányok állnak rendelkezésére, továbbá

13 a rendszeresen szervezett találkozókon lehetőség nyílik a felmerülő nemzeti problémák megvitatására és orvoslására. A Tanács év végéig el kívánja készíteni Magyarország fenntarthatósági jelentését, mely elsődleges kiindulópontja lehet a további fenntartható fejlődéssel kapcsolatos lépéseknek. Eddig Magyarország állapotáról még nem készült ilyen felmérés, így mindenképpen hasznos információk láthatnak majd napvilágot. Az állapotfelmérés eredményeiből kiindulva kíván az NFFT a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megújítására is javaslatokat tenni. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács megalakulásával tehát a magyarországi fenntartható fejlődés eddigi legjelentősebb központi koordináló szerve jött létre. A fenntarthatóságra való törekvéssel kapcsolatos intézkedések koordinálása a Tanács mellett hivatalosan a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata. A Minisztérium az NFFT-vel összhangban egy, a fenntartható fejlődésre alapozó program megvalósítását tűzte ki célul, melynek keretében a Minisztérium zöld tárcává alakul, és a jövő nemzedékek minisztériuma kíván lenni. Mindez azt jelenti, hogy: A minisztérium az ökológiailag fenntartható fejlődést és a környezeti nevelés segítségével erősödő környezettudatosságot kívánja az ország jövőképének pillérévé tenni. 7 II.2. A magyarországi civil szervezetek helyzete Magyarországon a nonprofit szervezetek száma folyamatos növekedést mutat. A legnagyobb megugrást érthető okokból, az 1990-es évek első felében regisztrálták, ekkor ugyanis szabaddá vált a különböző társadalmi összefogások és kezdeményezések jogi formában történő rögzítése. Az 2. ábrán látható a nonprofit vállalatok számának növekedése 1993 és 2007 között. Megfigyelhető továbbá, hogy fokozatosan nőtt a szektorban foglalkoztatottak száma is, mely valószínűleg 2008 közepén érte el a tetőpontját második felében és 2009 elején minden bizonnyal kisebb visszaesés volt érezhető a nonprofit szektorban dolgozók számában a gazdasági világválság következménye képpen. Az 1. számú táblázatból kiderül, hogy 2007-ben a Magyarországon működő nonprofit vállalatok száma meghaladta a 62 ezret. Ezen szervezeteknek kevesebb, mint 5-7 %-a tartozik a klasszikusan fenntartható fejlődéssel foglalkozó nonprofit vállalatok közé

14 A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megalakulásával minden eddiginél nagyobb szerep jut a non-profit szervezeteknek a hazai fenntartható fejlődés előmozdítása terén. Ez a nyilvánvaló elismerésen túl olyan időszak kezdetét jelentheti hazánkban, amikor a közös cél érdekében a társadalom minden rétege együttműködve veheti ki a részét a problémák megoldásából és kihívások legyőzéséből. III. A kiválasztott hazai szervezetek A magyar helyzet elemzésekor két olyan nonprofit, kiemelten közhasznú társaság bemutatása mellett döntöttem, melyek tevékenységük révén meghatározó szerepet töltenek be hazánkban a fenntartható fejlődésért folytatott erőfeszítések terén. III.1. A KÖVET Egyesület bemutatása A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért ben, a megelőző környezetvédelem elősegítése céljából alakult. Az egyesület országos szakmai, kiemelkedően közhasznú tevékenységet ellátó társadalmi szervezet, amely fő küldetésének a vállalatok, szervezetek segítését tekinti a fenntartható fejlődés útján. Ennek egyik legfontosabb eszköze a szervezetek környezettudatosságának és társadalmi felelősségvállalásának erősítése. Jelenleg 100 rendes taggal rendelkezik az egyesület, melyek közül talán a legismertebbek az Audi Hungaria Motor Kft., a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Danone Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., az IKEA Lakberendezési Kft. és az OTP Bank Nyrt.. Saját megfogalmazása szerint 9 a szervezet tanácsadói jellegű munkát is végez, de ezt egyrészt nonprofit alapon teszi (a nyereséget közhasznú célok elérésére fordítja), másrészt pedig nem a profit céljából, hanem valamely új módszer tesztelése, elterjesztése okán. elveinek: A KÖVET igyekszik megfelelni az általa kidolgozott Másért vállalkozó modell 8 [8]:

15 2. számú táblázat: Másért vállalkozó modell Vállalat Másért vállakozó Cél Nyereség Ember Eszköz Ember Nyereség Küldetés Alárendelt Közjó Forrás: KÖVET honlapja (http://www.kovet.hu/view/main/247.html) III.1.1. Szervezeti felépítés A KÖVET Egyesület szervezeti egységei: a Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Titkárság, munkacsoportok, és területi szervezetek. A szervezet főbb tisztségviselői az elnök, a főtitkár, az elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai. Őket nyílt szavazással választják a jelöltek közül. Az ügyvezető igazgató az Egyesület alkalmazottja, személyét a Főtitkár javasolja. Fontos továbbá, hogy a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségük esetén kötelesek kérni az Elnökségtől leváltásukat. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, melyet a Főtitkár kezdeményezésére évente legalább egyszer össze kell hívni. Erre minden egyesületi tagot meghívnak, itt minden rendes tagnak egy szavazati joga van. A KÖVET munkáját két közgyűlés között az Elnökség irányítja. Tagjait a Közgyűlés választja négyéves időtartamra. Évente többször üléseznek. Az egyesület működését illető stratégiai kérdésekben a Főtitkár és az Ügyvezető igazgató közösen dönt. III.1.2. Az egyesület tevékenysége Az Egyesület tevékenységi köre sokrétű. Tanácsadással, konferenciák és egyéb tájékoztató rendezvények szervezésével, elemzésekkel és kiadványokkal járulnak hozzá a fenntartható fejlődés gyakorlatban való megvalósításához. Legfontosabb tevékenységeik két csoportba sorolhatók. Az egyik a különféle együttműködésekhez köthető programok csoportja, a másik pedig a tudásformálás. Az együttműködések keretein belül az egyesület vállalatok, civil szervezetek, magánszemélyek partnereként valósít meg különböző kezdeményezéseket. Rendkívül gazdag a KÖVET tevékenységinek listája, ám minden bizonnyal legjelentősebbeknek a konferenciák szervezése, képzések és szakmai szolgáltatások nyújtása tekinthetők. Ezek kapcsán az 15

16 egyesület azoknak a vállalatoknak kínál hatékony megoldást, amelyeket az innovációs járulék fizetése terhel. Kiemelten közhasznú társaság révén, a KÖVET-en keresztül a cégek az általuk befizetett járulékok összegét saját környezeti és fenntarthatósági fejlesztésükre költhetik. Magánszemélyek számára is lehetőség nyílik a fenntarthatóságra való törekvésre, hiszen rengeteg kiadvány és esettanulmány áll az érdeklődők rendelkezésére. Sőt, az egyesület negyedéves szaklapjában még cikkek, tanulmányok publikálására is lehetősége van az arra vállalkozóknak. Az egyesület számára kiemelkedő jelentősége van továbbá a különböző pályázatok megvalósításának, hiszen saját költségvetésük közel hétharmadát ilyen úton teremtik elő. Leginkább oktatási kampányokat bonyolítanak le, melyek segítségével környezettudatos vállalatirányítási eszközök kifejlesztésére, terjesztésére pályáznak. Nem utolsó sorban pedig a KÖVET olyan szakértői munkákat is végez, melyek nem pályázati kereteken belül zajlanak. Az egyesület tudatformálási tevékenysége magában foglalja egy könyvtár üzemeltetését, szakmai kiadványok publikálását, éves konferenciák és szakmai rendezvények lebonyolítását, valamint különböző oktatással kapcsolatos programok végrehajtását. A szervezet életében az évente megrendezésre kerülő konferenciák jelentik az egyik legjelentősebb eseményt. Ezeken a konferenciákon rendszerint az aktuális szakmai trendek bemutatása és megvitatása zajlik, ahol a tagszervezeteken túl magánszemélyek, diákok, sőt környezetvédelmi hatóságok és a sajtó képviselői is részt vesznek. Az oktatási tevékenységek sorában a KÖVET kétféle közönséghez is szól. Egyrészt a vállalatok vezetőinek és munkatársainak tart vállalatoknál kihelyezett képzéseket, melyek témája leggyakrabban a vállalati fenntarthatóság és a környezeti teljesítményértékelés. Ezek a képzések gyakorlatorientáltak, így a tényleges, hétköznapi életben hasznosítható tudás elsajátítását célozzák. Másrészt az Európai Unió Leonardo da Vinci programjának keretében nyári egyetemeket szerveznek évről évre a felsőoktatásban végzős hallgatók, fiatal pályakezdők, és tapasztalt szakemberek számára. A program nyilvánvaló célja a jelen és jövő vezetőinek környezettudatosságra való nevelése és a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében történő mozgósítása. Tudásközpont néven az egyesület honlapján elérhető továbbá egy figyelemreméltó adatbázis, mely a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának témáját járja körül. Innen hasznos és érdekes információkhoz juthat minden érdeklődő, többek között letölthetőek a vállalat szakmai kiadványai is. 16

17 III.1.3. Az egyesület eszközei 10 A KÖVET Egyesület a szervezetek fenntarthatóvá válásának érdekében olyan módszereket és programokat dolgoz ki és alkalmaz, melyeket a vállalatok vezetői mindennapi munkájuk során tudnak alkalmazni. Ezen gyakorlati eszközök a következők: Ökotérképezés, Zöld Iroda, Környezeti teljesítményértékelő rendszer, Ablakon bedobott pénz program, Környezeti megtakarítások képzés, Környezetirányítási rendszerek népszerűsítésére irányuló programok, Kihelyezett képzések, Vállalatok társadalmi felelősségvállalását ösztönző programok. Az Ökotérképezés a környezeti adatok gyűjtésére szolgáló egyszerű és gyakorlatias eszköz a vállalatok számára. A folyamat során feltérképezésre kerülnek a cégeknél felmerülő környezeti problémák és azok megoldásai is. Miután az egyesület munkatársai felmérik a vállalatok teljesítményét, és javaslatokat tesznek a feltárt hiányosságok és problémák orvoslására, az ajánlott intézkedések megvalósítása már a vállalatokon múlik. Annak érdekében, hogy a fenntarthatóságra való törekvés ne akadjon meg ezen a ponton, a KÖVET kidolgozott egy programot, melynek célja, hogy meggyőzze a vállalati vezetőket arról, hogy a környezetvédelemre költött pénz nem felesleges kiadás, hanem egyfajta befektetés, mert sok esetben rövid időn belül megtérül. Az ablakon bedobott pénz program keretében az egyesület összegyűjti és dokumentálja a vállalatok megvalósított környezeti projektjeit, beruházásait és a legjobb intézkedéseket évente díjjal jutalmazza, ezzel állítva jó példát a többiek elé. Az egyesület Zöld iroda programja pedig kifejezetten az irodai eszközök és berendezések fenntarthatóságára fókuszál. Arra igyekszik felhívni a vállalalatvezetők és irodai dolgozók figyelmét, hogy sokszor minimális ráfordítással sokat tehetnek a környezetbarátabb és fenntarthatóbb munkahelyek megteremtéséért, s nem utolsó sorban pedig, hogy ezen erőfeszítések segítségével rengeteget sprórolhatak is

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Mintacím szerkesztése

Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Mintacím szerkesztése Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) bemutatása Budapest, 2012. május 16. Az Mintacím OHÜ külső szerkesztése működési modellje Nemzetgazdasági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június

BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT. Budapest, 2001 június BMF SZMSZ 22. melléklete TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI SZABÁLYZAT Budapest, 2001 június T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal 1. Tudományos Diákkör.2. 2. A Tudományos Diákköri munka.. 2. 3. A Főiskolai Tudományos

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor

FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN. Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor FENNTARTHATÓSÁG ÉS HULLADÉKCSÖKKENTÉS AZ EGYETEMEKEN Mudra Viktória, HUSUN fenntarthatósági koordinátor Kik vagyunk? Név: Felsőoktatási Fenntarthatósági Hálózat, (Mo.) Hungarian Sustainable University

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban

Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban Zöld Iroda programok a Szegedi Tudományegyetemen József Attila Tanulmányi és Információs Központban Erdélyi Evelyn intézmény igazgató SZTE TIK Szeged, 2013. március 13. A TIK, mint befogadó intézmény Közös

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP

TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP Az alábbi űrlap kitöltésével, valamint a tagsági nyilatkozat aláírásával jelentkezhet a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) tagjainak a sorába. CÉGRE/SZERVEZETRE

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld rendezvényekről szóló tájékoztatója A zöld rendezvények néhány szóban A zöld rendezvények erősítik, demonstrálják a házigazda szervezet fenntarthatóság

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

15. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 5-i rendes ülésére

15. számú előterjesztés Egyszerű többség. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 5-i rendes ülésére 15. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. május 5-i rendes ülésére Tárgy: A KEHOP-5.4.1 Szemléletformálási programok pályázati felhívásra

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében

Kulcs a helyi önkormányzatok számára az éghajlatváltozáshoz való eredményes alkalmazkodás érdekében Welcome! This is an online publication within the CHAMP-project with virtual pages that can be turned with the mouse or by clicking on the navigation bar Az éghajlatváltozáshoz való hatékony alkalmazkodáshoz

Részletesebben

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28.

A GUTS Projekt. Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek. Győr, Mobilis, 2013. junius.28. A GUTS Projekt Fenntartható Városi Közlekedési Rendszerek Győr, Mobilis, 2013. junius.28. 1 Az Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai A közlekedésből származó káros anyag kibocsátás folyamatosan

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Zöld rendezvényszervezés

Zöld rendezvényszervezés zöld beszerzé s ökocímkék környezetmene dzsment zöld rendezvény Zöld rendezvényszervezés A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft zöld rendezvényekről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld rendezvények néhány szóban

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok

SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu. Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok SURVIVE ENVIRO Környezetmenedzsment Tanácsadó Nonprofit Kft www.survive.hu www.zolduzlet.hu Mintaprojekt Zöldülnek a Királyok Előzmények Fogyasztói elvárások a környezetbarát üzletvitel tekintetében A

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6.

www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. www.regions4greengrowth.eu Mátrai Melinda Projektmenedzser, ÉARFÜ Nonprofit Kft. Nyíregyháza, 2013. június 6. A projekt A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK

PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK PANNON INNOVÁCIÓS ÉS KREATÍVIPARI KLASZTER PIKK A klaszter menedzsment szervezete a Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Nonprofit Kft. Győr Szombathely Zalaegerszeg A Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)

Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben