civil kurázsi Civil VitaFórum 52. oldal Kiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról Beszámolók

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "civil kurázsi Civil VitaFórum 52. oldal Kiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról Beszámolók"

Átírás

1

2 2 civil fórum T a r t a l o m j e g y z é k 3. oldal Sebestyén István: Civil (anti)ethosz 5. oldal Csáki Rozália: Értékek és elvek védelmében 6. oldal Ungvári-Zrínyi Imre: Civil ethosz: a produktív szociabilitás demokratikus kultúrája 11. oldal Robert D. Putnam: A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet 17. oldal Sallai András: Civil éthosz: az eszmétől a valóságig 20. oldal Sebestyén István: A civil felelősségről 21. oldal Kolumbán Gábor: Életre vezetni falvainkat civil kurázsi 50. oldal Solymosi Alpár: Az elfelejtett tündérvilág ébresztése Firtosi Kaláka 2006 Civil VitaFórum 52. oldal Kiss Dénes: Az erdélyi magyar civil szféráról Beszámolók 60. oldal Szenkovics Dezső: Erdélyi küldöttség a Határtalan Civil Nap rendezvényen 61. oldal Péter Orsolya: Háromszék legfiatalosabb települése megyei vetélkedő 23. oldal Barát Tamás: PR a közélet szolgálatában 25. oldal Interjú-sorozat 39. oldal Civil Szervezetek Etikai és Viselkedési Kódexe c i v i l f ó r u c i v i l t á r s a d a l m i l a p Felelős kiadó: Egri István Főszerkesztő: Csáki Rozália Olvasószerkesztő: Szabó Attila Grafikus: Könczey Elemér Tördelőszerkesztő: Csáki Ferencz Szerkesztői bizottság: Bodó Barna Kolumbán Gábor Magyari Tivadar Potozky László Sebestény István (HU) Somai József Szenkovics Dezső m Szervezetekért Kiadja az Erdélyi Magyar Civil Alapítvány Elérhetőségek: postacím: Cluj-Napoca, OP 1, CP 1004 telefon/fax: e mail: ermacisza@cluj.astral.ro ISSN Készült a Regiostar Nyomda és Reklámstúdió nyomdájában. Megjelenik 1000 példányban. Ára: 4,5 RON, a 2006-ban megjelenő négy lapszám együttes megrendelése kedvezményesen 12 RON.

3 Civil ethosz 3 Civil (anti)ethosz Acivil társadalom lényegéről, mibenlétéről könyvtárnyi irodalom született az elmúlt évtizedekben, sőt évszázadokban. Kiváló társadalomtudósok sora fogalmazta meg, mit is jelent számára ez a fogalom, milyen sajátosságai vannak, és valószínűleg számos általános érvényű definíciót is idézhetnénk. Jelen írásnak azonban nem az a célja, hogy ezekre hivatkozva, e- zekből kiindulva egy újabb meghatározással kísérletezzem, inkább felvállalva a szubjektivitás és a leegyszerűsítés ódiumát a jelenlegi magyar civil társadalom szerepéről, funkciójáról kialakult nézeteimet próbálom összefoglalni. Úgy vélem, a civil közéleti tevékenységet előidéző és irányító, de nehezen megfogható lényeget, amit talán nevezhetünk civil ethosznak is, nem önmagában létező jelenségnek, hanem az adott társadalmi viszonyokra adott ösztönös válasznak is tekinthetjük. Ez a válasz néhol tagadó, néhol alternatívát kereső, de semmiképpen sem független a mindenkori állam által meghatározott társadalmi, gazdasági és politikai környezettől. Más szavakkal: a civil ethosz nem más, mint az állami ethosz valamilyen ellenpárja, s egyszersmind legtöbb összetevője éppen emiatt a közhatalom jellemzőiből vezethető le. Természetesen tudjuk azt, hogy a civil társadalmat, ezt a bonyolult és összetett viszonyrendszert nem lehet csak e két szektor dialektikus vizsgálatával megmagyarázni, hiszen mindkettőt a gazdasági, üzleti és a magánszféra is alakítja, befolyásolja, s így az inkább a többiek kölcsönhatásának eredőjeként fogható fel. Ugyanakkor nem kétséges, hogy a mindenkori állam tekinthető a legnagyobb tényezőnek, így némileg leegyszerűsítve megengedhető, hogy a civil ethoszt most csak ebben a kontextusban elemezzük. Ha a civil társadalom lehetséges funkciói felől közelítünk a témához,... a civil közéleti tevékenységet elõidézõ és irányító, de nehezen megfogható lényeget, amit talán nevezhetünk civil ethosznak is, nem önmagában létezõ jelenségnek, hanem az adott társadalmi viszonyokra adott ösztönös válasznak is tekinthetjük. szintén azt tapasztalhatjuk, hogy ezek az állami funkciók mellett, azokat kiegészítve, illetve azokra való reakcióként léteznek. A teljesség igénye nélkül a legfontosabbként az alábbiakat említhetjük meg: Közjavak, közszolgáltatások biztosítása Az állam ugyan éppen erre a feladatra jött létre, azonban ezt maradéktalanul nem tudja ellátni. Emellett a társadalom elvárásai általában gyorsabban változnak és nőnek, mintsem az állam ezekkel lépést tudna akarna tartani. A hiányok pótlását, a rések betömését a- mennyiben nem óhajtanak a helyzetbe beletörődni a civileknek vagy maguknak kell megoldaniuk, vagy nyomásgyakorlással érhetik el, hogy e plusz-szolgáltatások beépüljenek a közjóléti alapellátásba. Speciális és részigények kielégítése Az államtól nem várható el, hogy egyedi szolgáltatásokat nyújtson, az ő feladata az átlagos, tömegellátás biztosítása a társadalom valamennyi tagja számára. Az előzőhöz hasonlóan, ezen igények kielégítése a civil kezdeményezések létezésétől függ. Az állami közintézményrendszer támogatása A mindenható állam megszűnésével a közintézményrendszer fenntarthatósága veszélybe került, nem beszélve a kívánatos fejlesztésekről, korszerűsítésekről. A kieső, illetve csökkenő állami források pótlására mint fogyasztóknak saját érdekükben a civil társadalomnak kényszerűen magának kell gondoskodnia. Akármennyire is függetleníteni szeretnénk az állami szerepvállalástól, mindig ez utóbbi határozza meg, végül is milyen mértékben képes a civil társadalom szándékait és lehetõségeit valóságos cselekvéssé formálni. Szolidaritás, jótékonyság Ez a tradicionális funkció nem szorul különösebb magyarázatra. Az elesettek, a rászorulók támogatása, a társadalmi igazságosság nevében végzett jószolgálati tevékenység az egyik alapvető civil érték. Érdekegyesítés, érdekérvényesítés és -képviselet A politikai érdekérvényesítés eszköze (vagy célja?) a hatalom megszerzése, az állam vezetése. A demokrácia lényege a többségi akarat érvényre juttatása, és a kisebbségi törekvések tiszteletben tartása. A sokszínű civil társadalmat alkotó csoportok, rétegek arányos képviselete, a kisebbségi érdek tekintetbe vétele, hatalom civilbaráttá formálása nem valósulhat meg a civilek aktív, de szigorúan csak erre kiterjedő közéleti, véleményformáló és figyelemfelhívó tevékenysége nélkül. Társadalmi ellenőrzés a hatalom felett A képviseleti demokráciákban a hatalom birtokosai adott időre kapnak felhatalmazást az állam irányítására. Ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges e hatalom folyamatos ellenőrzése, a döntések, és magának a döntési mechanizmusnak a figyelemmel kísérete. A civil társadalom érettségét talán éppen ennek a funkciónak a gyakorlása alapján lehet lemérni. Önálló közösségi ügyintézés, közéleti aktivitás Az államnak nem az a feladata, hogy a társadalom minden ügyét intézze. Egyrészt nem is képes rá, másrészt pedig régen rossz, ha minden ügyben a túlterjeszkedett állam hozza meg a döntést. A szubszidiaritás elvének megfelelően a döntéseket azon a helyen kell meghozni, ahol azok hatásai is érvényesülnek. Az állam hajlamos arra, hogy olyan kérdésekben is döntést hozzon,

4 4 civil fórum amelyek nem tartoznak rá. Működő civil társadalom hiányában feljogosítva érezheti magát, hogy ezt megtegye. Ennek megakadályozása viszont a civilek kötelessége. Közösségépítés, közösségi rekreáció Ezt a feladatot szintén célszerű helyben, a közhatalom beavatkozása nélkül ellátni. A helyi közösségi szolgáltatások megfelelő biztosítása akkor találkozik a valós igényekkel, ha azt maguk az i- génybevevők szervezik meg, és az állami részvétel legfeljebb a támogatásra szorítkozik. Önkifejezés, a tenniakarás terepe Az államnak addig van szüksége az egyének szolgálataira, amíg azt a maga számításai szerint kifizetődően a közjó szolgálatába tudja állítani. Ha ez megszűnik, az e- gyén az állam számára csak szükséges teher, akinek létfeltételeit azonban minimális szinten köteles biztosítani. Ugyanakkor ezekben az emberekben rengeteg fölös energia van, amelynek pozitív társadalmi hasznosulására a civil közélet biztosíthat kereteket. Ennek megszervezése talán a civil társadalom legfontosabb feladata. Ezek a funkciók azonban önmagukban nem tudnak érvényesülni. Akármennyire is függetleníteni szeretnénk az állami szerepvállalástól, mindig ez utóbbi határozza meg, végül is milyen mértékben képes a civil társadalom szándékait és lehetőségeit valóságos cselekvéssé formálni. (S ez igaz akkor is, ha tudjuk, a civileknek elvben és gyakorlatban is van lehetőségük arra, hogy az államot a maguk eszközeivel formálják. Az már más kérdés, mennyire tudnak élni ezzel.) Hiszen mind a diktatórikus civilfób, mind a túlzott atyai gondoskodó állam fékezőleg hat az alulról jövő kezdeményezések kibontakozására. Az előbbi a kénytelen, az utóbbi a kényelmes passzivitás irányába tereli a civileket. Lehet azonban a hatalom még oly jóindulatú, próbálhat partneri viszonyt kialakítani a civil társadalommal, ösztönözheti tevékenységüket, az eltérő motívumok, a különböző világnézet eleve magában hordozza az egymás meg nem értéséből kiinduló súrlódásokat, konfliktusokat. De miből is fakad ez a folyamatos és szinte mondhatni, konkrét ügyektől is elvonatkoztatható diszszonancia? Ha meghatározzuk azokat az alapvető és tulajdonképpen közismert tulajdonságokat, melyek a két társadalmi formáció ideáltípusait jellemzik, olyan ellentétpárokat állíthatunk fel, melyek önmagukban hordják az egymástól való megkülönböztetés meghatározó elemeit. Ennek a dichotómia-halmaznak az áttekintése után talán a két szektor közötti feszültségek okait is jobban megérthetjük, hiszen a problémák éppen a két szereplő jellemzőiből fakadnak, s a törvényszerű összeütközések oka ebben rejlik. E két ethosz elemeit azonban semmiképpen sem hasonlíthatjuk össze valamiféle minőségi mérce alapján egyik sem magasztosabb a másiknál, pusztán a tartalmukból eredő különbözőséget hangsúlyozhatjuk ki. Ezek az általánosságban megfogalmazott attribútumok természetesen összességükben nem vetíthetőek rá konkrét és ismert állami, illetve civil intézményekre, szervezetekre, de ha az alábbi dimenziók mentén az utóbbiakat egy képzeletbeli skálára helyeznénk, úgy vélem, élesen meghúzhatnánk a két csoport közötti határvonalat. Nem lenne célszerű, és nem is szükséges ezeknek a jellemzőknek egyenkénti kifejtése, példákkal való illusztrálása, hiszen ez akarva-akaratlanul is soronként megkérdőjelezhetné az elméleti síkon szembeállított fogalompárok tagjainak egyértelmű hozzárendelését egyik vagy másik oldalhoz. Ha viszont különkülön, függőleges irányban olvassuk össze e definíciós elemeket, nagy valószínűséggel a felső sorban található megfejtést senki nem vonná kétségbe. A táblázatban olvasható szavak tulajdonképpen egy asszociációs játék eredményei is lehetnének, mintha valaki azt kérte volna, hogy mondjunk tíz-tíz olyan tulajdonságot, amelyekkel az állam és a civil társadalom fogalma körülírható. Természetesen a sor folytatható lenne, valószínűleg mindenki más és más jellemzőket sorolna fel, de úgy hiszem, az általam megnevezettek nagy része is felbukkanna. A korábbiakban ellentétpárok felállításáról írtam, pedig mint látható, a folyamat éppen fordítva zajlott. A gondolatmenet szerint először a két társadalmi konstrukció elemeit fogalmaztuk meg, s tulajdonképpen utána derült ki, hogy tudat alatt, ösztönösen logikai ellenpólusok születtek. Mégis az történt tehát, hogy a civil társadalom lényegét, ethoszát, mint az államnak egyfajta antitézisét sikerült levezetni. Felmerülhet a kérdés, vajon a valóságban, a tényleges működés során is annyira áthatolhatatlan a távolság közöttük, vagy pedig egy egészséges társadalomban ez éppen egy közmegelégedést kiváltó munkamegosztás feltételeit alapozza meg? Ha tudatában vagyunk az antagonizmusnak, akkor annak is tudatában vagyunk-e, hogy nem az a feladat, hogy ezt feloldjuk, hanem hogy a közös(ségi) feladatokat megoldjuk? De ehhez az is kell, hogy tizenegyedik jellemzőként mindkét oldalon az is szerepeljen, hogy tolerancia. Sebestény István Civitalis Egyesület elnök civitalis@axelero.hu

5 Civil ethosz 5 Értékek és elvek védelmében Elapszámunk szerkesztése során a tematika több személynek is szöget ütött a fejében. Mit is akar jelenteni ez, honnan is lehetne megközelíteni ezt a témát? A civil szféra, a civil szervezetekben való tevékenykedés gyökeréig hatoltunk, és talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy az egyik legfontosabb civil kérdéskörrel foglalkozunk. Talán sohasem tematizálódik a személyek közötti párbeszédben, a civil szervezeti élet hétköznapjaiban, hogy melyek is azok az értékek, amelyekért dolgozunk, melyek azok az elvek, amelyeknek feltétlenül érvényesülniük kell a munkánk során, mert csak úgy érdemes ebben a szférában dolgozni, avagy mi az a helyes magatartás, amely egy jó civilt jellemez. Ezek azok a kérdések, problémakörök, amelyek a civil ethosz tematizálásakor felmerültek, és amelyekre választ kerestünk. Azt mindannyian érezzük, hogy valami nagyon sajátos köt bennünket, civileket ehhez a szektorhoz. A szabad önszerveződés csak egyik igen fontos feltétele, lehetősége annak, hogy a civil szféra megszülessen, hogy létrejöjjenek a civil szervezetek. Azért élünk ezzel a lehetőséggel, mert él bennünk egy erőteljes tenni akarás a közösségünkért, önmagunkért, környezetünkért, hogy az életünk tartalmasabb, teljesebb legyen. Ezáltal azonban olyan felelősséget is vállalunk nemcsak önmagunk, hanem a közösségünk, környezetünk iránt, amely kötelez is bennünket. (Hogy mit is érthetünk civil felelősség alatt, arról lapunk hasábjain Sebestény István tollából olvashatnak egy eszmefuttatást.) Értékmegőrző és -fenntartó tevékenységünk során igen fontos, hogy tisztán lássuk ezeket az értékeket, és tudatosan kövessük a fenntarthatóságukat, mert csak így tehetünk a megőrzésükhöz szükséges körülmények megteremtéséért. Sokszor hangoztatott frázis, hogy egy társadalom fejlettségét a civil szféra léte és fejlettsége mutatja. Az erdélyi magyar civil szféra gyökerei több évtizedre nyúlnak vissza. A fejlettségi szintje azonban nem egy egyértelműen felfelé ívelő pályát követ. A teendőket már az is fémjelzi, hogy nincs egy egységes etikai kódexe a civil szféránknak. Sőt, párját ritkítják azok a civil szervezetek is, amelyeknek van etikai kódexük. Holott a jól megfogalmazott célok után egyik legfontosabb feladatunk az lenne, hogy azokat az értékeket, elveket is rögzítsük fehéren-feketén, amelyek a munkánk során vezérelnek, amelyeknek az érvényesülése létfontosságú. Eddig miért nem került erre sor? Mert nem tartjuk fontosnak? Vagy mert úgy gondoljuk, hogy fölösleges erőfeszítés lenne elkészíteni, mert úgysem vennénk figyelembe? Vagy még nem jutottunk el a tudatosság eme szintjére? Még gyerekcipőben járunk, és még támogatásra szorulunk? Ezek egy közös gondolkodás kérdései lehetnek, egy olyan közös gondolkodásé, amely a civil szféránkat öntudatára ébreszti. A Civil Szervezetek Világszövetsége (World Association of Non-Governmental Organizations WANGO) 2004-ben kidolgozta a Civil Szervezetek Etikai és Viselkedési Kódexét, melynek minél szélesebb körű nyilvánosságához mi is hozzájárulunk e lapszámunk révén, és melyet külön a figyelmükbe ajánlunk. A civil szférában való tevékenykedés közösségi munka, a- melyhez az abban való hitünk társul, hogy igenis lehet és érdemes cselekvően hozzájárulni egy-egy közösségi eszme megvalósulásához. Hogy ennek a szükségnek a felismerése honnan fakad? Belőlünk, mint emberekből és abból a társadalmi valóságból, amelyben élünk. A társadalmi valóságban pedig a civil szféra elkülönül a politikai és a gazdasági szférától, a társadalom másik két fő pillérétől. Amikor a civil értékekről, a civil szférában érvényesülő elvekről és megkívánt magatartásformáról beszélgetünk, azaz mindarról, ami a civil ethosz sajátja, akkor ezeket a politikummal és a gazdasági szférával szemben határozzuk meg legtöbbször. Így kerülnek egymás mellé a Civil (anti)ethosz cikkben az állam és a civil szféra jellemzői. De ez a megközelítés érvényesül az Ungvári Zrínyi Imre által írt cikkben is, amely ugyanakkor mély elemzését adja a civilitás fogalmának is. Értékmegõrzõ és -fenntartó tevékenységünk során igen fontos, hogy tisztán lássuk ezeket az értékeket, és tudatosan kövessük a fenntarthatóságukat, mert csak így tehetünk a megõrzésükhöz szükséges körülmények megteremtéséért. A társadalmi valóság mellett a már említett emberi mivolt is igen sajátos és lényeges meghatározója a civil szervezeteknek. A civil szférában jelentős szerepe van annak, hogy milyen emberek tevékenykednek. Ha valakiben nem él a hit, nem él az adott ügy iránti elköteleződés, akkor nem találja meg a helyét a civil önszerveződésben. Van valami, amit nehezen tudunk megfogalmazni, de amiről érezzük, hogy ott van minden cselekedetünk, minden kis kezdeményezésünk mélyén, kulcsszerepet játszik. És ez nem más, mint a civil ethosz. Az, aki képes önös szándékait a közösségi értékek, a közösségért való cselekvés fölé helyezni, érzi és talán el is tudja mondani azt, hogy ez miért is fontos számára. E lapszámunkban olyan személyek vallomásait, véleményeit is olvashatják, akik többnyire már jó ideje a civil szférában dolgoznak, munkájukkal példát és szép eredményeket, megvalósításokat mutatnak. Ugyanakkor ez alkalommal sem marad el a szakirodalom lapunkból, Robert D. Putnam egyik alapvető írását a prosperáló közösségről, a társadalmi tőke és a közélet összefüggéseiről is megtalálják olvasóink. Civil Kurázsi rovatunk a közösségi élet egyik örömteli élményét tárja elénk, a Firtos térségben nemrég megrendezett Firtosi Kalákát, mely a székely falvak közösségeiben honos szokás újjáéledésének a példája. Arról számolunk be, hogy milyen megvalósításokra képes a segítőkész emberek sokasága, akiket a jó szándék vezérel. Vitafórumunkban az erdélyi magyar civil szféráról nemrég készült kutatás eredményét tárjuk olvasóink elé, hogy nézzünk szembe önmagunkkal, gondolkodjunk el, és abban igyekezzünk, hogy előrelépjünk, a fejlődés útját járjuk. Csáki Rozália főszerkesztő csaki.rozalia@gmail.com

6 6 civil fórum Civil ethosz: a produktív szociabilitás 1 demokratikus kultúrája Szociológusok és közgazdászok megállapították, hogy azok a közösségek, amelyeknek tagjai képesek megtalálni az összefogás és együttműködés legváltozatosabb és leghatékonyabb formáit prosperálnak, míg azoknak, amelyek erre képtelenek, még kedvező erőforrás-ellátottság mellett is hátrányokat kell elszenvedniük. Egyszóval a társulási hajlamban megmutatkozó kreativitás olyan társadalmi erőforrás, amely az összes többi erőforrás nyújtotta lehetőségeket megsokszorozhatja. Mit tehet viszont egy olyan kelet-európai társadalom, mint amilyen a romániai, illetve a romániai magyar társadalom, amelyben a lehetőségek mellett számos akadálya mutatkozik az öszszefogásnak, miközben erőforrás-ellátottsága is alacsony? Vajon csak az erőforrások politikai újraelosztásában, illetve az európai segélyprogramokban bízhat, vagy lehet más esélye is? Úgy tűnik, hogy mindenekelőtt tisztázni kell az összefogások lehetőségeinek társadalmi értelmét. A közös célok megvalósításában leghatékonyabb szervezkedő, illetve társulási készséget bizonyító országok példája azt mutatja, hogy a civil szerveződések, mozgalmak, egyesületek a baráti légkört és az érintkezés, a közösségi élet élményét, továbbá információkat, kapcsolatokat és a kölcsönös segítségek hálózatait teszik elérhetővé a bennük résztvevők számára. Leginkább az említett alapvető szempontok teljesülése tartja fenn az erős civil társadalmi együttműködést, amely ily módon nem pusztán a politika ellensúlyaként még kevésbé csupán a pártok, vagy országos politikai célok mellett vagy ellen vesz részt a közéletben, és nem is merülhet ki alkalmi rendezvények anyagi alapjainak előteremtésében. Mindezek a célok kétségtelenül léteznek, de a hétköznapok problémáinak megoldásán vagy megoldatlanságán keresztül kapják meg a maguk jelentőségét. Olykor félrevezető lehet, ha egy társadalmi jelenséget csupán követett célja vagy előrelátható társadalmi haszna felől próbálunk értelmezni, ugyanis mindig marad valami, ami az így felmutatható részcélokon és hasznosságon túl van, és mintegy önmagáért is kívánatossá teszi azt az emberek számára. Esetenként olyan vonás ez, amely önmagában is képes értelmet adni a jelenség létének és a benne részt vevő emberek életének. A demokratikus játéktér összetettsége. Politikai szféra, hivatali szféra, civil szféra A társadalmi javak és erőforrások megteremtésének, elosztásának és felhasználásának a kérdése egyszerre gazdasági, politika-filozófiai, jogfilozófiai és erkölcs-filozófiai kérdés. Az A legnagyobb, még az anyagi erõforrások hiányánál is égetõbb hiányt a bizalom és önbizalom, a társulási hajlam, illetve a kezdeményezõ és mozgósító képesség, nem utolsó sorban pedig a vezetõi tõke hiánya jelenti. említett különböző szférák között azonban az egyes társadalmak erkölcsi kultúrája közvetít, amely a civil normák érvényesülését és az összefogás hálózatainak alakulását is meghatározza. Amint azt már korábban, a posztkommunista társadalmak erkölcsi kultúrájának szentelt tanulmányunkban megfogalmaztuk 2, a közép- és kelet-európai térség országairól készült tanulmányok többsége a gazdasági szerkezet, a politikai intézményrendszer vagy a jogrendszer állapotával foglalkozik, noha a változások jellegének megértéséhez legalább ilyen fontos számba venni a szóban forgó társadalmak tagjai között kialakult és tartósan fennálló kapcsolatrendszereket, illetve az ezeket meghatározó tényezőket. E kapcsolatok tanulmányozása azért rendkívül fontos, mert végső soron ezek képezik az emberek közötti szolidaritás előzetes struktúráit, és ily módon rendkívüli szerepük van mind az emberek túlélési stratégiáinak kialakításában, mind pedig a társadalmi önszerveződés pozitív (pl. civil társadalmi), illetve negatív (pl. feketegazdaság, szervezett bűnözés) struktúráinak kialakulásában. A gazdasági fellendülés politikai intézmény-átalakítást, a politikai stratégiaváltás pedig újfajta erkölcsi attitűdöt igényel. Gabriel A. Almond Sidney Verba a demokratikus berendezkedések politikai kultúrájával foglalkozó tanulmányukban 3 a társadalmi struktúrákat és folyamatokat elemezik, amelyek fenntartják ezeket a politikai megoldásokat. A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy még mindig nem egyértelmű, hogy a kontinentális európai nemzeteknek sikerül-e a demokratikus folyamatok olyan stabil formáját létrehozni, a- mely összhangban van kultúrájuk és társadalmi intézményeik sajátszerűségeivel. Hasonlóképpen a posztkommunista országok demokratikus politikai rendszereinek működőképességét vizsgálva a 90-es évek elején Claus Offe úgy vélte 4, hogy a kompetitív demokráciához hiányzanak mind a kellően kiformálódott szereplők, kollektív cselekvők, mind pedig az olyan közösen kimunkált problémák, amelyek elfogadható kompromisszumok reményében végigfuttathatók a demokratikus politika gépezetén. Ehelyett az események alakulásából gyakran 1 Dumitru Sandu szociológus használja a produktív szociabilitást kifejező értékcsoport (bizalom, a társulási hajlam és a tolerancia) kifejezést a társadalmi tőke magyarázatára. In: Sandu, Dumitru: Spaţiul social al tranziţiei, Iași, Polirom, o. 2 Ungvári Zrínyi Imre: Erkölcsi kultúra a posztkommunista társadalmakban, In: Karikó Sándor (szerk.): Európaiság. Politikai és morális kultúra, Áron, Budapest, o. 3 Gabriel A. Almond Sidney Verba, Állampolgári kultúra. Bevezetés a politikai kultúrába, Area-1.htm, 12 Apr Claus Offe, Demokratikusan tervezett kapitalizmus? A demokráciaelmélet szembesítése a kelet-közép-európai hármas átmenettel, Szociológiai Szemle 1992/ ,

7 Civil ethosz 7 az derült ki, hogy kifejlett és komplex civil társadalom hiánya miatt olyan témák uralják a politikai cselekvés terepét, amelyekből csakis konfliktus születhet, de kompromisszum soha. Offe tömör diagnózisa sajnos mindmáig érvényes, miszerint a társadalmi struktúrában nincs meg a munka, a státusz, az érdek és a kulturális identitás differenciáltságának szükséges mértéke, illetve hiányzik a partikuláris érdekeket artikulálni képes civil társadalom. Márpedig a valódi civil társadalom gazdasági alapjainak hiányában a lakosság tömeges politikai mozgósítása csak nacionalista vagy fundamentalista elvekkel lehetséges 5. A kelet-európai átmenetet tanulmányozó David Stark szociológus találó megállapítása szerint a középés kelet-európai átalakulás nem fogható fel puszta intézményi reformként, ugyanis egy ilyen felfogás, amely a megbukott szocialista intézményeket hatékonyabb kapitalista intézményekkel szeretné helyettesíteni, ugyanabban a racionalista hibában marasztalható el, mint ami a szocializmus bevezetésének is a kudarcát okozta. Az igazán nehéz problémát a demokratikus törvények és intézmények jogi kodifikálásán túl a kelet-európai polgári társadalom kollektív cselekvőinek a társulásoknak, szövetségeknek, szakszervezeteknek, pártoknak és helyhatóságoknak a létrehozása jelenti. A legnagyobb, még az anyagi erőforrások hiányánál is égetőbb hiányt a bizalom és önbizalom, a társulási hajlam, illetve a kezdeményező és mozgósító képesség, nem utolsósorban pedig a vezetői tőke (Daniel Dăianu) hiánya jelenti. Az emberek többsége részben előzetes tapasztalatainak hatására nem bízik abban, hogy a közvetítő testületek a kezdeményezési, képviseleti és tárgyalási képesség védelmét nyújtják számára. Sokkal inkább attól tart, hogy a szervezetek és formális intézmények a résztvevők által befolyásolhatatlan módon kizsákmányoló koalíciókká vagy klánokká alakulhatnak át, amelyek éppen az ő és hozzá hasonlóan hátrányos helyzetbe hozott társai rovására működnek. A jelenséget kiválóan jellemzi Michael Walzer A civil társadalom fogalma című írásában, kimutatva annak múltbeli gyökereit: A totalitárius rendszer a bürokrácia brutalitásának átható érzését hagyta maga után. Ez volt a politikai célratörő kizárólagosságnak az utolsó formája, és noha a demokratikus voltaképpen kommunista rendszer ideológiája lényegében hamis volt, a hiteles demokrácia ígéretére is elutasítólag reagálnak manapság a kollektív memória reflexei. 6 A társadalmi javak, erőforrások és jogosultságok elosztását és felhasználását közvetítő intézmények nem lehetnek pusztán az állam és a jog kreációi, még akkor sem, ha alkotmányos garanciák védelmezik az érintetteket a visszaélésekkel és a korrupcióval szemben. A demokratikus társadalom egyszerűen nem működhet bizonyos Könczey Elemér rajza állampolgári kompetenciák gyakorlása nélkül. Lényegében ebben különbözik az állampolgár az alattvalótól. Ennélfogva valóságos demokratikus deficit adódhat abból, ha korábbi reflexeknek engedve, az emberek inkább szeretnének egy gyámkodó, jóságos és megbízható például az etnikai testvériség vagy a jóakaratú felsőbbség elve alapján szerveződő állam, területi autonómia vagy egyházi hatóság alattvalói lenni, mintsem magukra vállalni az önálló gondolkodás, a kapcsolatteremtés és a felelős kezdeményezés feladatát. Ez utóbbi ugyanis szinte elképzelhetetlen megfelelő állampolgári tájékozottság, pl. törvényismeret, hivatali ügyintézésben való Szöveg nélkül jártasság (hivatali kompetenciák ismerete, folyamodvány-írás, levelezési alapismeretek, határidők betartása, feljebbviteli fórumokhoz, felelős hivatalnokokhoz illetve politikusokhoz folyamodás) és nem utolsósorban a mindezek gyakorlásához szükséges kitartás, civil öntudat és civil kurázsi nélkül. A felsorolt képességek hiányáért bírálható a múlt, bírálhatók a politikusok, az egyre belterjesebbé váló RMDSZ, az egész romániai politikai rendszer, sőt maga a demokrácia is, de sem a bírálat, sem pedig a vágyálmok nem segíthetnek a szabad, de szabadságához illő társadalmi szerepét, ethoszát és kompetenciáit nem találó állampolgáron. A törvényes és intézményi rend demokratizmusa tehát nem érvényesülhet sem a tevékeny állampolgári attitűd, sem pedig az emberi szociabilitás különböző formáinak életképes egyensúlya 7, az alapvető értékfeltételek közös nevezőjének kialakítása és a különböző társulási formák differenciálódásának és integrálódásának átfogó rendszerré szerveződése nélkül. Olyan horizontális társas viszonyhálókra, illetve a legkülönfélébb hiteles közösségi élményekre van szükség, amelyeknek légkörében a túlpolitizált interetnikus viszonyok ideológiai kulisszái elkerülhetetlenül összeomlanak, a hiteles közösségi értékek szükségszerűen felülírják a mechanikus szolidaritásból hasznot húzni próbáló ideoló- 5 I.m. 6 Michael Walzer: A civil társadalom fogalma (részletek), Korunk, 1995/11., 8. o. 7 Gergely Attila: A közösségfejlesztés professzionalizációja Közép- és Kelet-Európában fogalmak és értékek, Parola archívum,

8 8 civil fórum giai manipuláció kliséit 8. Az ilyen kapcsolatok világa csakis a civil társadalom lehet. Mindazonáltal, amint azt éppen a civil társadalom hazai egyesületi hálózatának viszonylagos kialakulatlansága, a különféle egyesületek partikuláris céljainak nagyfokú széttagoltsága, illetve a szervezetek egyenlőtlen fejlettsége és eltérő társadalmi, illetve politikai befolyása is mutatja, a civil társadalom önmagában nem lehet a demokratikus emberi együttélés egyedüli társadalmi tényezője, ugyanis szükség van az egységes jogi kereteket biztosító és a partikuláris érdekek egyensúlyát a közös célok érdekében megteremtő jogrend és intézményrendszer, vagyis az állam jelenlétére is.... sem a bírálat, sem pedig a vágyálmok nem segíthetnek a szabad, de szabadságához illõ társadalmi szerepét, ethoszát és kompetenciáit nem találó állampolgáron. A civilitás: normák és hálózatok Amint az a fentiekből kiderül, a politikai, hivatali és a civil szféra együttműködésének kulcsa egyrészt a formális szabályok és az intézményi struktúrák működésmódjának elsajátításában, másrészt viszont a mikrotársadalmak informális kapcsolataiban, a társas hálózatokon belüli interakciók minőségében keresendő. A formális szervezetekben és intézményekben az emberek közötti viszonyokat világosan kifejezett szabályok és előírások rögzítik. Az említett szabályokat és előírásokat szakemberek fogalmazzák meg, életbeléptetésük/elfogadásuk külön ezt a célt szolgáló rituális aktus keretében történik és az érintettek számára nyilvánosan hozzáférhetők 9. Az intézményesen elfogadott szabálykövető viselkedés ennél fogva formális magatartásnak nevezhető, amelyhez képest az e- gyéb társadalmi magatartások informálisnak számítanak. A formális és informális magatartás között azonban nincs abszolút különbség. Egyes informális viselkedéseknek is vannak szabályai, sőt olyan hagyományos rendjük és állandóságuk is, amely lehetővé teszi, hogy valóságos informális intézményekről beszéljünk. Peter Berger és Thomas Luckmann tudásszociológiai intézményelmélete szerint intézmény akkor áll elő, mikor tartós társadalmi szituációban két vagy több egyén habitualizált tevékenysége kölcsönösen tipizálódik és összekapcsolódik 10. Mi is többek között éppen Berger-Luckmann meghatározását tartottuk szem előtt, amikor Társadalmi alakzatok kommunikációs sajátosságai. A kommunikáció szerepe az intézményes viszonyok megteremtésében című írásunkban éppen a kommunikáció szempontjából határoztuk meg az intézményeket: A személyek közötti együttműködés kommunikációs aspektusa szempontjából az intézmények az együttműködés olyan időtálló formái, amelyek típusokba szervezik az emberi kapcsolatokat és sajátos mintákhoz igazítják az emberek viselkedését. Az intézményes viszonyt kifejező cselekvések a maguk kommunikációs jellemzőivel az intézmény létének és működésének objektivációi, külső megjelenési formái, amelyek nem csupán kifejeződései, hanem hordozói és folyamatos továbbépítői is a jelzett kapcsolatformáknak. 11 A közösségek tagjai közti kapcsolatok sűrűsége és jellege, illetve intézményesülési formái hozzák létre az úgynevezett mikrotársadalmak kapcsolatrendszereit. Ilyenek lehetnek például az emberek rokonsági és lakóhelyi kapcsolatai, illetve a munkahelyi vagy egyéb nyilvános, illetve félnyilvános együttműködések és együttlétek formái, amelyek állandósulva az önszerveződés formális síkján egyesületeket hozhatnak létre, vagy informális szinten alkalmilag megkönnyíthetik a tömeges mobilizációt 12 (pl. munkakonfliktusok vagy az etnikai alapú önérvényesítés kollektív akciói), legfontosabb szerepük azonban mégis a mindennapi támogatás. Az említett hétköznapi támogatásból származó hasznok/eredmények többek között érzelmiek (törődés, gondoskodás), önfelvilágosítók (Habermas), vagyis az e- gyéni helyzetértékelések megerősítéséhez kötődők (társas összehasonlítás és feedback a dolgok értékelésével kapcsolatosan), információs jellegűek (tanácsok, ismeretek átadása) és instrumentális vonatkozásúak (gyakorlati, konkrét segítség) 13 egyaránt lehetnek. Mindez latens módon hozzájárul az illető mikrostruktúrákhoz kapcsolódó, de olykor azokon túl is érvényesülő mi-tudat kialakulásához, felkeltéséhez, konzerválásához, nem ritkán pedig a lokalitás és az etnicitás közösségen belüli diskurzusához. Ha a formális és informális kapcsolatok jelentőségét és a közöttük levő viszonyokat társadalomtörténeti szempontból vizsgáljuk, egyaránt szembetűnő a formális kapcsolatoknak az európai modernitás fejlődésében játszott szerepe, és az informális kapcsolatok gazdag készletének a folyamatos jelenléte. A probléma magyarországi és nemzetközi összefüggéseit vizsgálva Böröcz József végezte el ezt az összevetést. Megállapítása szerint a nyugati ipari kapitalizmus történetének fontos fejezeteit áthatotta a formális viszonyok morális felsőbbrendűségének képzete. Ugyanis a modern kapitalizmus két, ma ismert legnagyobb intézménytípusa az iparvállalati szervezet és a modern nemzetállami apparátus kialakulásának folyamatában, a nyugati társadalmak tagjainak normarendszerébe beépült a társadalmi viselkedés területén a formális szabályok követésére vonatkozó elvárások egy meghatározott szintje és formája [kiemelés tőlem U. Z. I. ]. Böröcz szerint azonban e sok szempontból fontos fejlemény történeti kivétel volt, ugyanis sosem vált az Európán (és Észak-Amerikán) kívüli világ uralkodó magatartásformájává, sőt az alapvető fontosságú 8 U.o. 9 Böröcz József: Kistársadalom kiskapuk*, aug Peter Berger-Thomas Luckmann: A valóság társadalmi felépítése. Tudásszociológiai értekezés. Budapest, Jószöveg Műhely, 1998, 82. o. 11 Ungvári Zrínyi Imre: Társadalmi alakzatok kommunikációs sajátosságai. A kommunikáció szerepe az intézményes viszonyok megteremtésében, In: U. Z. I.: Dialógus. Interpretáció. Interakció. Közelítések a kultúra kommunikatív értelmezéséhez, Mentor, Marosvásárhely, 2005, o. 12 Gyáni Gábor: Etnicitás és akkulturáció a századfordulós Budapesten, illetve Uo. A kávéházba járó polgár, Budapesti Negyed (1996/2-3), Gergely Attila: I.m.

9 Civil ethosz 9 formális viszonyok mellett a társadalmi lét zökkenőmentes működését még a Nyugat szabályozott társadalmaiban is az informális magatartásformák gazdag választéka biztosítja. Amint azt a társadalmi alakzatok kommunikációs sajátosságaival foglalkozva korábban megállapítottuk személyközi viszonyokon belül szövődő tartós, informális intézményes kapcsolatok hálózata a személyek életútjának döntő jelentőségű láncszemeit, közösségi integráltságuk és érvényesülésük hordozóit képezi. Az ilyen viszonyok működőképességéről általánosan ismert erkölcsi és kommunikációs formák gondoskodnak. Az említett informális intézményesült kapcsolatok magukban foglalják többek között a magánélet intézményeit (a család, rokonság, barátság), a kölcsönös támogatás intézményeit (szomszédság, komaság, kaláka, szakmai és ügyintézési hálók), a személyes nyilvánosság intézményeit (a nyilvános és félnyilvános kapcsolattartási és közösségi tájékozódási módok, a szórakozási és szabadidős társulások) stb. Az említett informális kapcsolatok a civil társadalom kiindulópontját, termékeny talaját, sőt valóságos hatékony elemeit képezik. Hasonlóan vélekedik Böröcz is, aki szerint Az informalitás civiltársadalom-stimuláló szerepét jól mutatja, hogy a nyilvános intézmények éttermek, kávéházak, kocsmák, szalonok, olvasókörök, vitafórumok, színházak, koncerttermek, mozik, terek, utcák, lakóházak, stb. informális társadalmi profilja hajszálpontos térkép formájában adva van az adott város lakóinak fejében. A mai budapesti, párizsi vagy dzsakartai közegben való eligazodás képessége nagyrészt abban áll, tudjuk-e, hol, mikor, milyen körülmények és szabályok közepette lesz módunk a magyar, francia vagy indonéz társadalom mely szeletével, informális körülmények között találkozni. Társadalmiságunk sikere nagyrészt az informális viszonyokban való eligazodás és részvétel sikerét jelenti. (Böröcz, Im.) Az informalitás formalitás viszony nem csupán az emberek életében jelenlevő tapasztalati tény, hanem, miként azt Böröcz megállapítja egyszersmind szemlélet is, amely a társadalomtudomány beszédmódját is átpolitizálja, a Nyugat köznyelvből beszűrődő identitás-diszkurzusa. Ez a megállapítás, úgy gondoljuk, bizonyos árnyalásra szorul. Igaz ugyan, hogy egyes nyugati szerzők írásaiban a formális, másokéban pedig az informális oldalak kerülnek előtérbe, például a konzervatív politikai gondolkodó, Michael Oakeshott a reflexív erkölccsel szemben a szokáserkölcs mellett kötelezte el magát, míg a kanti és a liberális hagyományt követő gondolkodók, Rawls, Dworkin, Habermas az elvi és procedurális oldalakat hangsúlyozzák. Mindazonáltal Böröcz álláspontjától eltérően megállapítható, hogy az identitás-diskurzus kiemelkedő gondolkodók esetében nem elfogult sem a formalitás sem pedig az informalitás javára. Így például Oakeshott is elismeri, hogy az általa tárgyalt alternatívák nem léteznek egymástól elkülönülten, és mindössze az erkölcs uralkodó tendenciáinak tekinthetők, illetve hasonlóképpen az össztársadalmi formális és partikuláris informális kapcsolatrendszerek egymást kiegészítő szerepének jellegzetes viszonyaira ismerhetünk rá John Rawls a liberalizmus klasszikus elveivel összhangban megfogalmazott igazságosság-elméletében. Ez az elmélet az egyenlő jogok és kötelességek érvényesítése mellett elkötelezett, ám azáltal, hogy a tökéletesség mércéjét felfüggeszti, kész elfogadni a spontánul szerveződő társadalmi csoportok öndefinícióját önbecsülésük mércéjeként. Rawls fontosnak tartotta, hogy mindenki tartozhasson legalább egy közös érdekekkel rendelkező közösséghez, ahol látja, hogy társai helyeslik törekvéseit, ugyanis a társak elismerését tekintette az önbecsülés alapjának. Az ilyen, egymás céljait tisztelő és politikai igényeiket az önbecsülést is elősegítő módon öszszehangoló csoportok létezését Rawls a társadalmi stabilitás fontos feltételének tekintette. (Rawls ) Ethosz és civilitás A formális és informális kapcsolatok Egy közösség ethosza nem más, mint tagjai életének alapárnyalata, jellege, minõsége; morális és esztétikai stílusa, atmoszférája; azaz alapvetõ viszonyulás saját magunk és az élet által visszatükrözött világ felé. éppen abból a szempontból különíthetők el egymástól, hogy milyen normák szabályozzák az együttműködést. A formális és informális magatartási követelmények összessége egy közösségnek és részközösségeinek az ethosza. Olyan köznapi értelemben vett erkölcsöt jelent, a- mely magában foglalja a szokásokat, a hagyományt, az állandóbb és változó illemet, de egyszersmind a kisebb-nagyobb közösségek által magukénak vallott ízlést is. A terminus általában a társadalom szempontjából helyesnek tekintett magatartást meghatározó követelmények, elvárások, cselekvési minták értelmében használatos. Clifford Geertz kultúrantropológus plasztikus kifejezése szerint: Egy közösség ethosza nem más, mint tagjai életének alapárnyalata, jellege, minősége; morális és esztétikai stílusa, atmoszférája; azaz alapvető viszonyulás saját magunk és az élet által viszszatükrözött világ felé 14. A magatartási követelmények nemcsak előírják a cselekvések módozatait, hanem egyszersmind kijelölik a közösségek tagjai számára a kiválóság szempontjait, megalapozzák az egyéni teljesítmény és önbecsülés mércéit, s ily módon a személyek önmegvalósító projektumainak kiindulópontját képezik. Mindazonáltal az ethosz a társadalom eleven életének már kialakult, szabályozó aspektusát jelenti, ami csupán a cselekvő személyek lelkiismeretének, eleven formáló tevékenysége, alkotóképessége által válik hatékonnyá. Valamennyi korábban említett intézménytípus legfontosabb közös sajátossága, hogy állandósult viszonyaik bár nem lépnek ki a szemtől szembeni interakciók köréből, de hatáskörük behatárolatlan, elvileg a jelenlevők vagy a közösség teljes körére kiterjed, működésük sok tekintetben alkalmi és esetleges, túllépi a bensőségesség, sőt esetenként az egyenkénti előzetes ismeretség szféráját is. Az együttműködés ebben a körben bár részlegesen formalizált és pozitív vagy negatív következménye 14 Clifford Geertz: Az ethosz, a világkép és a szent szimbólumok elemzése, In: C. G.: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások, Századvég, Budapest, 1994, 5. o.

10 10 civil fórum... a demokratikus gazdasági és politikai reformok a civil kultúra kialakításához kezdeményezést, bátorságot, tudatosságot, szolidaritást és viselkedésmódot nyújtanak azaz megteremtik a civil ethosz alapjait. is előrelátható, sose pusztán haszonorientált, szinte mindig szimbolikusan közvetített és igen gyakran közösségi erkölcsi töltete is van. Az informális intézmények alapja nem feltétlenül valami a közös erkölcsi elkötelezettség, vagy világosan körvonalazott közös célkitűzés, hanem sokkal inkább az erkölcsi kötelékeknek a közösség tudatában és szokásaiban élő szentesítése. Éppen ezért a kapcsolatok érzelmi hangoltsága nem különösebben felfokozott, bár a közösséghez, főképpen pedig a közös tudáshoz és a közösségi szabályokhoz való ragaszkodás a cselekvések és kommunikáció résztvevői részéről hangsúlyozottan elvárt, és nyíltan megkérdőjelezhetetlen. A civil társadalom és a civil ethosz elemei párhuzamosan alakulnak ki, mégpedig a társadalmi funkcióiknak megfelelően az egyes társadalmak és társadalmi alrendszerek meghatározott történelmi korszakaiban. A szociológia és a társadalomtörténet leírta a civil társadalom egyes területeinek és a hozzájuk tartozó tudatformáknak a kialakulását. Így például a civil szerveződések szellemiségéről és a civil éthoszról is sokat megtudhatunk Durkheimnek a hivatási szerveződésről, mint másodlagos csoportokról kialakított felfogásából 15. Eszerint feltétlenül szükség van arra, hogy az állam és az e- gyén közé belépjen egy egész sor másodlagos csoport, amelyek elég közel vannak az egyénhez ahhoz, hogy erőteljesen hatókörükbe vonhassák és így vezessék a társadalmi élet általános sodrában. Ugyanakkor Durkheim azt is észrevette, hogy a foglalkozási csoportokhoz kötődő morál és az általános morál különbségéből a morális élet egymástól elkülönülő, de egymással mégis kapcsolatban maradó központjai fognak kialakulni, és e funkcionális differenciálódás egyfajta morális polimorfizmusnak fog megfelelni. Hasonló jellegű folyamatokat ír le Nicolas Ries, amikor bemutatja a luxemburgi civil társadalom egyes elemeinek kialakulási folyamatát és e folyamat mögött meghúzódó indítékokat. 16 Ries szerint a luxemburgiak első társaságainknak merőben praktikus és hasznos célkitűzései voltak, és a pillanatnyi igényeknek tettek eleget. Ilyen praktikus célkitűzések mentén szerveződő társaságok voltak a Kolping-rendszer legényegyletei, az i- parosok, kishivatalnokok, illetve a paraszti rétegek kölcsönös segítségnyújtási társaságai és csoportjai, a kereskedők, kiskereskedők szövetségei, a munkások szakszervezeti társulásai, a biztosítási társaságok, végül pedig a szórakoztató társaságok (az ének, a zene, a színház, illetve a sport, pl. a labdarúgás területén). Ha megvizsgáljuk Gyáni Gábor a magyarországi 19., illetve 20. századi kávéházba járás kialakulását feldolgozó tanulmányát, azt találjuk, hogy Gyáni magyarázataiban a korszellem és társadalmi funkcionalitás viszonyát tartotta szem előtt. Véleménye szerint a kávéház-látogatás olyan általánosabb társadalmi jelenségekkel magyarázható, mint például, hogy: megnőtt a jelentősége annak a fajta tudásnak ( ), mely a folytonos jólértesültségen alapul 17. Olyan, a magatartás rugalmasságát segítő kulturális univerzumra támadt igény, amelyet a kávéház volt képes kielégíteni lapkínálatával, az újsá- A cselekvés általában és az erkölcsileg motivált cselekvés különösképpen nem alapulhat a cselekvés hasznosságának puszta belátásán, hanem o- lyasvalamire kell é- pülnie, amelyet az emberek önmagában vonzónak találnak. golvasási szokások tömeges elterjesztésével és az informális hírcsatornák egész rendszerének a mozgósításával és karbantartásával. Természetesen a mai civil társadalom sehol sem jelenti a korábbi civil társadalmi struktúrák és a civil ethosz hagyományos közösségi formáinak változatlan továbbélését, de lényeges különbségek tapasztalhatók az egyesületi formák változatossága és az egyesülésre, összefogásra való készség terén a számottevő és folyamatos civil kulturális tapasztalattal rendelkező országok, illetve régiók és azok között, amelyek csekély ilyen tapasztalattal rendelkeznek és hoszszabb-rövidebb ideig kénytelenek voltak átélni a totalitarizmus valamely formáját 18. A poszttotalitárius társadalmaknak nemcsak újra fel kellett fedezniük, hanem sok esetben a megszakadt folytonosság következtében alapjaitól kezdve ki kellett alakítaniuk saját civil társadalmaikat. E- gyebek mellett ez az oka annak, hogy a civil társadalom a posztkommunista országokban viszonylag fejletlen. Amint arra Vjekoslav Butigan, a Split-i egyetem tanára rámutatott, a demokratikus gazdasági és politikai reformok a civil kultúra kialakításához kezdeményezést, bátorságot, tudatosságot, szolidaritást és viselkedésmódot nyújtanak azaz megteremtik a civil ethosz alapjait. 19 Ilyen helyzetben a civil társadalom és a civil ethosz kölcsönösen egymásra támaszkodó dialektikáját különböző sürgető kívánságok és túlméretezett elvárások igyekeznek megbontani és egyfajta Münchausen-effektusba belekényszeríteni: a nyugati országok tapasztalatából megtanulható civil ethosz hozza létre a civil társadalmat, s majd a szellem birodalmából a valóságba alászálló civil társadalom oldja meg a társadalom valamennyi problémáját. Mindazonáltal nem a- laptalan az a gondolat, hogy a civil fejlődésükben elmaradott országokban a civil társadalmi szerkezetek térnyerésének e- gyik alapvető feltétele éppen a szabad társulásra való törekvés és a civil kezdeményezések iránti nyitottság. 15 Némedi Dénes: Család, korporáció, állam. A 'tudat' kommunikatív felfogása Durkheimnél, Szociológiai Szemle 1993/ , nov Ries, Nicolas: Individualizmus és társadalmi ösztön. Nagyvilág, 2001/11., 17 Gyáni Gábor: A kávéházba járó polgár, Budapesti Negyed (1996/2-3), 1. máj V.ö. Robert D. Putnam: A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet, _Kozossegi_Adattar/dokument.nsf/0/59d8d1cd Vjekoslav Butigan: The Political Ethos of the Civil Society,

11 Civil ethosz 11 Ennyiben a civil társadalmat fenntartó bizalom és kölcsönös elvárások, azaz a civil ethosz némiképpen valóban meg kell előzze a civil társadalom kifejlődését. A civil társadalom ethosza azonban teljes mértékben mégsem függetleníthető a civil társadalom elemeinek a meglététől, a civil társadalomépítés sikereinek tapasztalataitól. Ez a jellegzetes civil öntudat egyszerre fakad az állampolgárok cselekvéspotenciáljából, a szövetkezés iránti elkötelezettségükből és az együtt elért eredmények felemelő, összetartó érzéséből. A civil ethosznak tehát nemcsak szokás- és elvárás-rendszernek kell lennie, hanem a szabadság cselekvő öntudatának is, amely az öntevékeny kezdeményező készséget, a közérdek iránti tiszteletet és a közösségi, azaz politikai felelősség elfogadását is magában foglalja. Ezen ethosz szilárd alapja az erkölcsi tudatban (lelkiismeretben) található, amely a maga követelményeivel (imperatívuszaival) előkészíti az utat a civil társadalom gyorsabb fejlődése számára, de érthető módon csupán a társadalomfejlődés, bármennyire is óhajtott, hosszabb távon nem lehet önfenntartó, mozgósító cél. A cselekvés általában és az erkölcsileg motivált cselekvés különösképpen nem alapulhat a cselekvés hasznosságának puszta belátásán, hanem olyasvalamire kell épülnie, amelyet az emberek önmagában vonzónak találnak. Így tehát, amikor az egyének, akik úgy vélik, hogy közös érdekeik vannak és társulnak írja Durkheim, ezt nemcsak azért teszik, hogy védjék érdekeiket, hogy biztosítsák érvényesülésüket más versengő társulatokkal szemben, hanem teszik ezt pusztán a társulás kedvéért is, azért az örömért, ami abból ered, hogy másokkal egységet képeznek, hogy nem érzik magukat elveszettnek az ellenséges környezetben, teszik ezt a szoros közösségből eredő öröm kedvéért, vagyis összefoglalva azért, hogy együtt élhessék az erkölcsi életet. 20 Ungvári-Zrínyi Imre BBTE Történelem-Filozófia Kar etikatanár, egyetemi adjunktus iungvari@rdslink.ro A prosperáló közösség. A társadalmi tõke és a közélet Az alábbi írás Robert D. Putnam az Amerikai Politikaelméleti Társaság igazgatójától, politikai és társadalomkutatótól származik, aki a társadalmi tőkéről, mint a civil normák és hálózatok által meghatározottról, és ezek fontosságáról, mint a társadalom és a személy fejlődése szempontjából fontos tényezőről beszél. A mű eredeti származási helye: The American Prospec, Inc. Preferred Citation: Robert D. Putnam, The Prosperous Community The American Prospect vol. 4 no. 13, Marc 21, A magyar nyelvű változat a következő helyről származik: A te kukoricád ma érik be; az enyém holnap. Mindkettőnk számára kifizetődő lenne, ha ma én dolgoznék veled, holnap pedig te segítenél nekem. Ám én nem kedvellek téged, és tudom, hogy te sem kedvelsz engem. Nem fogok tehát fáradozni érted; ha pedig magam miatt tenném viszonzás reményében, tudom, csalódnom kellene, mert függenék a nagylelkűségedtől. Hagyom tehát, hogy egyedül dolgozz; s te is ugyanígy bánsz velem. Váltakoznak az évszakok; s a kölcsönös bizalom és biztonság hiánya miatt mindketten elveszítjük termésünket. David Hume A nehéz helyzet, amelyben Hume példázatának földművesei találják magukat, túlságosan is ismerős a világ közösségei, nemzetei számára: a szülők a közösségekben mindenütt jobb iskoláztatási lehetőségeket szeretnének gyermekeik számára, ám az állami oktatás javítását célzó közös erőfeszítések sorra kudarcot vallanak; az amerikai gettók lakóinak közös érdeke az utcák biztonságosabbá tétele; a közös bűnüldözés mégsem sikeres; a harmadik világ szegény földműveseinek hatékonyabb öntözési és értékesítési rendszerekre lenne szüksége, ám a területen végzett együttműködés törékenynek bizonyul; az általános felmelegedés Manhattantől Mauritiusig fenyegeti a létfenntartást, a közös kockázatok mérséklésére tett közös erőfeszítések sorra megfeneklenek. A közös haszon érdekében történő együttműködés kudarca nem feltétlenül jelent tudatlanságot, irracionalitást vagy rosszindulatot ezt a Hume-ot követő filozófusok is hangsúlyozzák. Hume földművesei nem voltak ostobák, bolondok vagy gonoszak; sokkal inkább csapdában voltak. A társadalomtudósok újabban több szempontból is elemzés alá vetették ezt az alapvető dilemmát: az egyszerű emberek tragédiája, a kollektív cselekvés logikája; a közjavak; a foglyok dilemmája. E- zen esetek mindegyikében, ahogy Hume rusztikus anekdotájában is, mindenki jobban járna, ha együtt tudna működni a többiekkel. Ha a- zonban hiányzik a koordináció és kölcsönös érdemi elkötelezettség, az emberek inkább elállnak az e- gyüttműködéstől, szomorúan, de ra- 20 idézi Némedi, I.m.

12 12 civil fórum cionálisan erősítve meg egymás peszszimista hozzáállását. Hogyan lehetne tehát túljutni a kollektív cselekvés eme dilemmáin anélkül, hogy afféle Hobbes-i leviatánt hoznánk létre? Újabban számos terület társadalomtudósai javasolják a probléma újszerű diagnosztizálását, mégpedig a társadalmi tőke elve alapján. A fizikai és a humán tőke fogalmaival analóg módon (eszközök és képzés az egyéni teljesítőképesség fokozására), a társadalmi tőke is a társadalmi szerveződés jellemzőire utal (pl. hálózatok, normák és bizalom, amelyek elősegítik a közös haszon érdekében végzett koordinációt és együttműködést). A társadalmi tőke fokozza a fizikai és humán tőkebefektetések hatékonyságát is. Könnyebb az együttműködés egy olyan közösségben, amely számottevő társadalmi tőkével rendelkezik. Úgy tűnik, hogy ez a meglátás az amerikai nemzeti politika számára is számos kérdésben hordoz meszszemenő gyakorlati következtetéseket miként tudnánk leküzdeni a Los Angeles központjának déli kerületeiben tapasztalható szegénységet és erőszakot; hogyan éleszthetnénk újjá a Rust Belt (rozsdaöv) iparát; miként táplálhatnánk az egykori szovjet birodalom és a hajdani harmadik világ felnövekvő demokráciáit? Mielőtt azonban ezeket a következtetéseket részletesebben is megvizsgálnánk, szeretném egy olyan kutatásról szóló beszámolóval illusztrálni a társadalmi tőke fontosságát, amelyet én és kollegáim az elmúlt két évtizedben folytattunk az olasz regionális önkormányzás látszólag misztikus témájában. Egy általánosan elfogadott kölcsönösségen nyugvó közösség jóval hatékonyabb, mint egy bizalmatlan társadalom, ugyanazért, a- miért a pénz is hatékonyabb, mint a cserekereskedelem. A bizalom megolajozza a társadalmi életet. Egy olaszországi kísérlet tanulságai Az 1970-es évektől kezdődően az olaszok egy sor potenciálisan erős regionális önkormányzatot hoztak létre országszerte. A 20 intézmény formailag teljesen megegyezett, ám azok a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális kontextusok, amelyekbe ágyazódtak, drámai eltéréseket mutattak, a preindusztriálistól a posztindusztriálisig, a hithű katolikustól a buzgó kommunistáig, a fásult feudálistól az eszeveszettül modernig. Ahogyan egy botanikus is képes oly módon vizsgálni a növények fejlődését, hogy genetikailag megegyező magok fejlődését méri meg különböző helyeken, mi is azáltal próbáltuk vizsgálni a kormányzati teljesítményt, hogy tanulmányoztuk, miként fejlődtek az új intézmények különféle környezeteikben. Ahogy azt vártuk, az új önkormányzatok némelyike gyászos kudarcot vallott hatékonyság hiánya, letargia, korrupció. Mások azonban figyelemre méltóan sikeresnek bizonyultak: innovatív napközis programokat és szakképzési központokat hoztak létre, elősegítették a beruházásokat és a gazdasági fejlődést, úttörő jellegű környezetvédelmi szabványokat és családi klinikákat alakítottak ki jól menedzselve a közügyeket, választóik általános megelégedésére. Mi lehet az oka az erőteljes különbségeknek a kormányzás minőségét illetően? Egyes, látszólag nyilvánvaló válaszok lényegtelennek bizonyultak. Az önkormányzatok szerveződése túl hasonló volt az egyes régiókban ahhoz, hogy meszszemenő következtetéseket lehessen levonni a teljesítménykülönbségeket illetően. A pártpolitikától vagy ideológiától nem sok függ. A bőség és prosperitás sem bír közvetlen hatással. A társadalmi stabilitás, a politikai harmónia vagy a népességi mozgalmak sem vezetnek a megoldáshoz. Ezen tényezők egyike sem áll kapcsolatban a jó kormányzással, ahogy arra eredetileg számítottunk. A legjobb prognózist Alexis de Tocqueville-t figyelembe véve kaphatjuk. Az állampolgári részvétel erős hagyományai szavazók aránya, újságok olvasottsága, kórusokban és olvasókörökben, lakossági klubokban, futball-egyesületekben való részvétel mind-mind a sikeres régiót fémjelzik. Néhány olasz régió, pl. Emilia- Romagna és Toszkána számos aktív közösségi szervezettel rendelkezik. Ezen területek lakói a közügyek mentén köteleződnek el, nem pedig valamilyen pártfogó közbenjárásával. Bíznak egymásban, abban, hogy mindannyian tisztességesen cselekednek és betartják a törvényeket. A közösségek vezetői viszonylag őszinték és elkötelezettek az egyenjogúság iránt. Társadalmi és politikai hálózataik horizontálisan, nem pedig hierarchikusan szerveződnek. Ezek a polgári közösségek (civic communities) nagyra értékelik a szolidaritást, a polgári részvételt és a becsületességet. A demokrácia itt valóban működik. A másik oldalon az úgynevezett nem-polgári (uncivic) régiók, mint pl. Calabria és Szicília állnak, amelyeket jól jellemez a francia incivisme (polgáriatlanság) kifejezés. Maga az állampolgáriság fogalma kérdőjeleződik meg itt. A szociális és kulturális egyesületekben való részvétel igen alacsony szintű. A helyi lakosok szempontjából a közügy más ügye i notabili, a főnököké, a politikusoké de nem az övék. Majdnem mindenki egyetért azzal, hogy a törvényeket azért hozzák, hogy megszegjék őket, ám félve mások törvénytelenségétől, mindenki szigorúbb fegyelmet követel. Az egymásba érő ördögi körök csapdájába zárva mindenki tehetetlennek, kihasználtnak és boldogtalannak érzi magát. Nem meglepő tehát, hogy a képviseleti kormányzás itt kevésbé hatékony, mint a polgárosodottabb közösségekben. A polgári (civil) közösség történelmi gyökerei meglepően mélyre nyúlnak vissza. Az állampolgári részvétel és társadalmi szolidaritás tartós hagyományai közel egy évezredre vezethetők vissza, nevezetesen a 11. századra, amikor is kommunális köztársaságok jöttek létre pl. Firenzében, Bolognában és Genovában, ahol ma is magas az állampolgári részvétel, a kormányzat pedig sikeres. A civil ö- rökség központjában a szervezett kölcsönösség és állampolgári szolidaritás kiterjedt hálózatai helyezkednek el középkori közösségek céhei, vallási társaságai és polgárőrségei; a 20. század szövetkezetei, önsegítő egyesületei, szomszédsági szervezetei, énekkari közösségei. Ezek a közösségek nem csupán azért váltak civillé, mert gazdagok voltak. A történelmi feljegyzések épp ennek ellenkezőjére engednek következtetni: azért gazdagodtak meg, mert polgárok (civilek) voltak. Úgy tűnik, hogy az állampolgári részvétel normáiban és hálózataiban megtestesülő társadalmi tőke a gazdasági fejlődés előfeltétele, csakúgy, mint a hatékony kormányzásé. A gazdaságfejlesztők figyelmébe: az állampolgáriság nagyon is számít. Hogyan támasztja alá a társadalmi tőke a helyes kormányzást és a

13 Civil ethosz 13 gazdasági fejlődést? Először is, az állampolgári elkötelezettség hálózatai az általános kölcsönösség szilárd normáira épülnek: megteszem ezt neked, azt várva, hogy az út másik végén majd te, vagy valaki más viszonozza a szívességet. A társadalmi tőke hasonlít ahhoz, amit Tom Wolfe szívesség banknak nevez A hiábavalóság máglyája The Bonfre of Vanities c. elbeszélésében, jegyzi meg Robert Frank közgazdász. Egy általánosan elfogadott kölcsönösségen nyugvó közösség jóval hatékonyabb, mint egy bizalmatlan társadalom, ugyanazért, amiért a pénz is hatékonyabb, mint a cserekereskedelem. A bizalom megolajozza a társadalmi életet. Az állampolgári részvétel hálózatai elősegítik a koordinációt és a kommunikációt, és megerősítik a mások szavahihetőségével kapcsolatos információkat. A fogolyelmélet és ezzel rokon játékelméletek tanulmányozói arra hívják fel a figyelmet, hogy az együttműködés legegyszerűbben az ismétlőjáték segítségével sajátítható el. Amennyiben a gazdasági és politikai kapcsolatok társadalmi kölcsönhatások sűrű hálózatába ágyazódnak, kevesebb minden ösztönöz az opportunizmusra és törvényszegésre. Ezért van az, hogy a gyémántkereskedelem (a csalásra való rendkívüli lehetőségekkel) a zárt etnikai területekre koncentrálódik. A sűrű társadalmi kötelékek megkönynyítik a pletykát és a jó hírnév terjedésének más értékes módjait is ami egy komplex társadalomban nélkülözhetetlen alap a bizalomhoz. Végül: azon túl, hogy az együttműködés sikerének megtestesítői, az állampolgári részvétel hálózatai a jövőbeni együttműködés kulturális mintájaként is szolgálhatnak. James Coleman szociológus rámutat: A tőke más formáihoz hasonlóan a társadalmi tőke is produktív, lehetőséget teremt olyan célok elérésére is, amelyek nélküle elérhetetlenek volnának ( ) Egy földműves közösségben ( ), ahol az egyik gazda szénáját egy másik bálázza, és ahol a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket széles körben kérik és adják kölcsön, a társadalmi tőke lehetővé teszi minden egyes gazdálkodó számára, hogy kevesebb fizikai tőke (ti. eszközök és szerszámok) bevonásával végezze munkáját. Röviden, a társadalmi tőke léte lehetővé teszi Hume földművesei számára, hogy felülkerekedjenek a közös cselekvéssel kapcsolatos dilemmájukon. A társadalmi tőke alapjai, mint például a bizalom, a normák és a hálózatok általában az önmegerősítés és a felhalmozódás felé mutatnak. A sikeres együttműködés egy bizonyos ügyben kapcsolatokat és bizalmat épít olyan társadalmi vagyont, amely megkönnyíti a jövőbeni együttműködést más, az eredetivel össze nem függő feladatoknál. Ahogy a hagyományos tőkénél is, azok, akik társadalmi tőkével rendelkeznek, többet is halmoznak fel belőle az kap, akinek van. A társadalmi tőke nem más, mint amit Albert O. Hirschman társadalomfilozófus erkölcsi erőforrásnak nevez olyan erőforrás, melynek utánpótlása egyre bővül, nem pedig csökken a használat során, és amely (ellentétben a fizikai tőkével) kimerül, ha nem használják. A hagyományos értelemben vett tőkével ellentétben, a társadalmi tőke közjó, ami azt jelenti, hogy nem személyes tulajdona azoknak, akiknek hasznára válik. Más közjavakhoz hasonlóan (pl. tiszta levegő, biztonságos utcák) a társadalmi tőkét általában nem magánszemélyek biztosítják. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi tőkének gyakran más társadalmi tevékenységek melléktermékeként kell megjelennie. A társadalmi tőke tipikusan kötelékekből, normákból és bizalomból áll össze, amely átvihető az egyik társadalmi környezetből a másikba. A Florentine-kórusok tagjai azért vesznek részt az énekkari munkában, mert szeretnek énekelni, nem pedig azért, hogy részvételükkel a toscanai társadalmi felépítményt erősítsék. Mégis ez történik. A sikeres együttmûködés egy bizonyos ügyben kapcsolatokat és bizalmat épít olyan társadalmi vagyont, amely megkönnyíti a jövõbeni együttmûködést más, az eredetivel össze nem függõ feladatoknál. A társadalmi tőke és a gazdasági fejlődés A társadalmi tőkét lassan világszerte a gazdasági fejlődés létfontosságú öszszetevőjeként tartják számon. A vidékfejlesztés tanulmányozóinak kutatási eredményei azt mutatják, hogy egy őshonos helyi egyesületekből álló hatékony hálózat legalább olyan fontos lehet a növekedés szempontjából, mint a fizikai beruházások, a megfelelő technológia vagy (a neoklasszikus közgazdászok csodaszere) a láthatatlan kéz. Elinor Ostrom politológus arra mutat rá, hogy a közös erőforrások (pl. a legelők és a vízellátás) menedzsmentjére tett egyes együttműködési kísérletek miért sikeresek, míg mások megbuknak. A társadalmi tőke meglévő készletei is fontos részét képezik a történetnek. Azok a kormányzati beavatkozások viszont, amelyek nem veszik figyelembe, vagy aláaknázzák ezt a társadalmi infrastruktúrát, nagyon roszszul is elsülhetnek. A Kelet-Ázsia rohamosan növekvő gazdaságát vizsgáló tanulmányok mindig kihangsúlyozzák a sűrű társadalmi hálózatok jelentőségét így gyakran egy új típusú hálózati kapitalizmus képviselőiként emlegetik őket. Ezek a hálózatok, melyek alapját gyakran a tágabb családi kör vagy szoros etnikai közösségek alkotják (pl. a tengerentúli kínaiak), elősegítik a bizalmat, csökkentik a tranzakciók lebonyolításának költségeit, valamint felgyorsítják az információáramlást és az innovációt. A társadalmi tőkét úgymond pénzügyi tőkévé lehet változtatni: Amy Tan regényíró Joy Luck Club-jában mah-jong-ot játszó barátok csoportjából egy közös befektetési társaság jön létre. Kínának az elmúlt században végbement hatalmas gazdasági fejlődése kevésbé függött a formális intézményektől, mint a guanxi-tól (személyes kapcsolatok) a szerződések megalapozása és megtakarításaik, beruházásaik irányítása terén. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a társadalmi tőke a fejlett nyugati gazdaságok fejlődésében is fontos szerepet játszik. Mark Granovetter közgazdász-szociológus rámutat, hogy társadalmi hálózatokba ágyazottan sokkal hatékonyabban működnek az o- lyan gazdasági tranzakciók, mint pl. a szerződéskötés vagy a munkakeresés. Nem véletlen, hogy az ambiciózus yuppie-k egyik általános hadicsele a hálózatépítés. A nagy hatékonyságú és rugalmasságú ipari kerületekről (a kifejezést Alfred Marshall, a modern közgazdaságtan e- gyik alapítója alkotta meg) szóló tanulmányok a dolgozók és kisebb vállalkozók együttműködési hálózatainak fontosságát hangsúlyozzák. A társadalmi tőke ilyetén koncentrációi, amelyek messze állnak attól, hogy afféle paleo-indusztriális anakronizmussá váljanak, ultramodern ipar-

14 14 civil fórum Könczey Elemér rajza Szöveg nélkül ágakat táplálnak, a Szilícium-völgy high tech -jétől egészen a divatdiktátor Benetton-ig. Az úgynevezett új növekedési elmélet nagyobb figyelmet szentel a társadalmi struktúrának (a humán tőke külsőségei ), mint a hagyományos neoklasszikus modellek. Robert Lucas, a racionális elvárások gazdaságtanának egyik alapítója rámutat, hogy a humán tőke felhalmozása alapvetően társadalmi cselekedet, amely oly módon vonja be az emberek csoportjait, amelynek a fizikai tőke felhalmozásában nincs megfelelője. A társadalmi tőke megközelítés segítségünkre lehet a fejlesztés stratégiáinak újszerű kialakításában. Az Eurázsia volt kommunista országainak piacgazdaságát és a demokratikus intézményeit megerősíteni kívánó legújabb keletű javaslatok például majdnem kizárólag a pénzügyi és humán tőke hiányosságaira összpontosítanak (így hívva fel a figyelmet a kölcsönök és a technikai segítségnyújtás fontosságára). A társadalmi tőke hiányosságai azonban legalább ennyire riasztóak ezekben az országokban. Hol vannak a társadalmi tőke létrejövését szolgáló erőfeszítések? A szülő-tanár egyesületek és Kiwanis-klubok exportálása túlzásnak tűnhet, de mi lenne, ha türelmesen rekonstruálnánk a totalitás századát túlélt őshonos civil egyesületeket? S. Frederick Starr történész például a civil társadalom fontos töredékeire hívja fel a figyelmet a filantrópiai szervezetektől a sakk-klubokig amelyek Oroszország hasznosítható múltjából fennmaradtak. (Az ilyen közösségi egyesületek különösen értékes társadalmi tőkét képesek nyújtani, ha etnikai vagy más törésvonalakat kereszteznek.) Egy közelebbi példa: Bill Clinton indítványai különböző szakképzési programok és ipari terjeszkedést szolgáló ügynökségek létrehozására is a társadalmi tőkére hívják fel a figyelmet. Nem szabad, hogy a cél pusztán a technikai szakértelem és munkahelyi jártasságok futószalagon történő beinjektálása legyen egyes cégekbe, munkakörökbe. Ehelyett, az ilyen programoknak egyedülálló lehetőséget kell teremteniük az új, termékeny kapcsolatok kialakulásához a közösségi csoportok, iskolák, munkaadók és munkavállalók között anélkül, hogy újabb költséges bürokráciát teremtenének. Miért ne kísérletezhetnénk szerényebb anyagi támogatások nyújtásával olyan képzési programok számára, amelyek innovatív helyi partnerségek keretei között hozzák össze a cégeket, oktatási intézményeket és közösségi egyesületeket? Az ilyen, társadalmi tőkével kapcsolatos programok látens hatásai még erősebbeknek bizonyulhatnak, mint a technikai termelékenységre kifejtett közvetlen hatások. Ha azonban a közösségek gazdasági átállásának hatásait vizsgáljuk, mérlegelnünk kell a társadalmi tőke lerombolásának kockázatát is. Éppen azért, mert a társadalmi tőke a közjó egyik fajtája, a gyárak bezárásának és a közösségek lerombolásának költsége túlmegy az egyének által tapasztalt személyes traumán. Még ennél is rosszabb, hogy egyes kormányzati programok (pl. városfejlesztési vagy önkormányzati lakásprojektek) maguk is fejetlenül rombolták a társadalmi hálózatokat. Az a tény, hogy ezek a költségek nem mutathatóak ki jelenlegi elszámolási technikáinkkal, korántsem jelenti azt, hogy azok nem léteznek. Ha elég nagy darabot vágnak ki a társadalmi felépítményből, annak mindannyian fizetjük az árát. A társadalmi tőke és amerikai gondjai Az 51 halálos áldozattal és 1 milliárd dolláros vagyoni kárral járó múlt évi Los Angeles-i tragédia miatt a városi hanyatlás ismét Amerika napirendjére került. A bajok ismertek ugyan, a gyógymód azonban nem. Még akik leginkább szimpatizáltak az amerikai gettók állapotával, azok sincsenek meggyőzve arról, hogy a múlt században leépített szociális programok egyszerűen felélesztésével megoldható lenne a probléma. A társadalmi tőke lepusztulása fontos, mégis alulértékelt részét képezi a diagnózisnak. Annak ellenére, hogy a legszegényebb amerikaiak nem a városok belső területeinek lakói, mégis egyfajta minőségi különbség tapasztalható az ő életük és ott élő krónikusan szegény feketék és latinok társadalmi és gazdasági elszigeteltsége között. Munkanélküliség, inadekvát oktatás és elégtelen egészségügyi ellátás; ezek a kilátások egyértelműen megcsonkítják egy gettólakó lehetőségeit. És ezt teszik a társadalmi tőke mélyreható hiányosságai is. A belvárosban élő feketék és latinok egyik legfőbb problémája, hogy nincsenek kapcsolataik. A munkát keresők a gettóban például kevéssé jutnak hozzá a hagyományos munkaközvetítő hálózatokhoz. Anne Case és Lawrence Katz munkaerőpiaci közgazdászok kimutatták, hogy azok a belvárosi fiatalok, akik az állampolgári részvétel magas szintjén álló szomszédságokban laknak (bőrszíntől függetlenül), nagyobb eséllyel fejezik be az iskolát, szereznek munkát, maradnak távol a drogoktól, a bűnözéstől, ami fiatalságuk egyéni jellemzőire is kihatással van. Két hasonló fiatal közül tehát az, amelyik szerencsétlenségére olyan szomszédságban lakik, melynek társadalmi tőkéje hanyatlóban van, nagyobb eséllyel kerül tévútra, börtönbe vagy a temetőbe. Úgy tűnik, számos kutató is ilyen szomszédsági hatásokat fedezett fel a fiatalkori terhességek esetében akár fekete, akár fehér fiatalokat vizsgáltak, amelyek ugyancsak meghatározó hatással voltak a személyes tulajdonságokra is. A hol élsz és kit ismersz a társadalmi tőke, amiből meríthetsz segít meghatározni,

15 Civil ethosz 15 hogy ki is vagy te, s így meghatározza sorsodat is. Ha megfelelően mérjük őket, a faji és osztálybéli egyenlőtlenségek a társadalmi tőke hozzáférhetősége terén ugyanolyan méretűek lehetnek, mint a pénzügyi és a humán tőke esetében tapasztalt egyenlőtlenségek, és ugyanolyan baljóslatúak is. Glenn Loury közgazdász arra használja a társadalmi tőke kifejezést, hogy kimutassa azt az alapvető tényt, hogy a faji szegregáció (társadalmilag örökölt különbségekkel párosulva a közösségi hálózatok, normák terén) azt jelenti, hogy az egyénileg orientált egyenlő esély politikája önmagában talán nem képes a faji Amennyiben politikai rendszerünket fogékonyabbá kívánjuk tenni (különösen azok számára, akiknek nincs kapcsolata a felsõbb szintekkel), támogatnunk kell a helyi szinten szervezõdõ egyesületeket. egyenlőtlenség megszüntetésére, még hosszú távon sem. A kutatások azt mutatják, hogy a mai generáció érvényesülési esélyei nem csupán szüleik társadalmi helyzetén múlnak, hanem szüleik etnikai közösségének társadalmi erőforrásain is. Még a kisebbségi csoportok sikeres tagjainak munkahelyi integritása és felfelé irányuló mobilitása sem segít legyőzni a társadalmi tőke egyenlőtlenségéből fakadó tartós hatásokat. William Julius Wilson tragikus részletességgel írja le, hogy a közép- és munkásosztálybeli családok kivándorlása a gettóból miként pusztította le az ott maradók számára elérhető társadalmi tőkét. Azok a szomszédsági központok, amelyek száz éve még szabás-varrás kluboknak és civil szervezeteknek adtak otthont, s amelyek a közösségi és karitatív tevékenységet egyaránt megtestesítették, ma leginkább üresen állnak. Súlyos hiba lenne persze figyelmen kívül hagyni Amerika etnikai közösségeinek társadalmitőke-készletét. A Mitchell Duneier Slim s Table (Soványak asztala) c. könyvében bemutatott szomszédsági étterem például annak a baráti légkörnek és érintkezésnek ad otthont, amely lehetővé teszi a Chicago South Side-ján élő feketék (és fehérek) számára, hogy szerény keretek között ugyan, de közösségi életet éljenek. Történelmileg a fekete egyházak jelentették a társadalmi tőke legkifogyhatatlanabb tárházát az afro-amerikaiak számára. Az egyház biztosította a politikai mozgósításhoz szükséges társadalmi tőkét a polgárjogi mozgalom idején is. Sidney Verba-nak és kollégáinak az amerikai politikai részvételről írott könyve rámutat, hogy az egyház kivételesen erős erőforrása a feketék politikai részvételének olyan fórum, ahol többet tudhatnak meg a közügyekről, a fontos politikai hozzáértésről és kapcsolatokat építhetnek egymással. Amerika urbánus problémáinak orvoslása során a fizikai, pénzügyi, humán és társadalmi tőkébe való beruházások egymást kiegészítő, nem pedig egymással versenyző alternatívákat jelentenek. Sokkal hatékonyabbnak bizonyulnak például a munkahelyi vagy oktatási beruházások, amikor a közösségi alapítványok új életre keltésével párosulnak. Néhány egyház munkaközvetítő irodákat szervez, és nem hivatalos hitelirodaként is szolgál. Teszi ezt úgy, hogy pl. jó hírnév-tőkéjét felhasználva olyan tagokért vállal kezességet, mint a börtönből szabadulók, a volt drogfüggők, vagy a középiskolából kimaradók. Ilyen esetekben az egyházak nem csupán munkaközvetítői hálózatot biztosítanak. Még lényegesebb, hogy az óvatos munkáltatók és pénzügyi szervezetek az egyházak abbéli képességére építenek, hogy azok ismerik egyházközségük múltban megtévedt, megbízhatatlan tagjait. Ugyanakkor, mivel ezek az egyházközösségi tagok nagyra értékelik saját helyüket az egyházban, és mivel az egyház is latba veti jó hírnevét, mindez plusz ösztönzést jelent számukra a teljesítéshez. Hasonlóan a hagyományos tőkéhez és a hagyományos kölcsönkérőkhöz, a társadalmi tőke is egyfajta biztosítékként szolgál azoknak a férfiaknak és nőknek, akik kiszorultak az általános hitel- vagy munkaerőpiacokról. A résztvevők gyakorlatilag biztosítékba helyezik társadalmi kapcsolataikat, fokozva ezáltal a piacok hatékonyabban működéséhez szükséges társadalmi tőkét. Amerika belügyi napirendjén belül a társadalmi tőke jelentősége nem A társadalmi tõke nem helyettesíti a hatékony állami irányelveket, hanem inkább azok elõfeltétele, és részben, következménye. korlátozódik a kisebbségi közösségekre. Vegyük például a közoktatást. James Coleman mélyreható kutatása szerint a magániskolák sikere nem feltétlenül annak tulajdonítható, hogy mi történik az osztálytermekben, vagy hogy milyen képességekkel rendelkeznek a diákok sokkal inkább a szülők és a közösség tagjainak az iskolai tevékenységekben való nagyobb fokú szerepvállalásának. Az olyan oktatási reformerek, mint James Comer gyermekpszichológus, az oktatás minőségének fokozását nem pusztán az egyes gyerekek kezelésében látják, hanem a szülőknek és másoknak az oktatási folyamatba való tudatos bevonásában is. Az oktatási irányelvek kialakítóinak túl kell lépniük a tananyagról és igazgatásról szóló vitákon, és fontolóra kell venniük a társadalmi tőke hatásait is. Valóban, még a kiválasztással kapcsolatos legáltalánosabban vitatott indítványokat is alaposan megcsorbítja erősen individualista oktatási koncepciójuk. Ha az államok és lokalitások az oktatás és gyermekfelügyelet terén az utalványrendszerrel próbálkoznak, miért ne költhetnénk el úgy az utalványokat, hogy az erősítse, ne pedig gyengítse a közösségi önszerveződést? Ha már egyszer felismertük a társadalmi tőke jelentőségét, tudnunk kell olyan programokat tervezni, amelyek ötletesen kombinálják az egyéni választást a kollektív kötelezettségvállalással. Sokakat foglalkoztat ma az amerikai demokrácia újjáélesztése. Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok politikai reformjainak megvitatásakor manapság olyan eljárási kérdésekre összpontosítanak, mint a kormányzási ciklus határai vagy a kampányok finanszírozása, néhány, az amerikai államigazgatást kínzó baj mélyebb, javarészt tudomásul nem vett társadalmi változásokat tükröz. Némelyek szerint az emberek általában megbízhatóak. Mások szerint óvatosnak kell lenni az emberi kapcsolatokban. Mi a te véleményed erről? Ezekre, az országos felmérések által állandóan vizsgált kérdésekre adott válaszok azt mutatják, hogy a társadalmi bizalom az Egyesült Államokban több mint negyed évszázada csökkenő tendenciát mutat. Az amerikai politika korábban viszont nagy

16 16 civil fórum hasznot húzott a társadalmi tőke hatalmas készleteiből. Egy, a Haladás Koráról szóló új keletű történelmi munka például bebizonyította, hogy a névlegesen nem politikai egyesületek (pl. nők irodalmi társaságai) milyen hatalmas szerepet játszanak a politikában pontosan azért, mert sűrű társadalmi hálózatokkal rendelkeznek. Jelenlegi nehéz helyzetünk vajon az olyan társadalmi tőke hoszszú távú eróziójának az eredménye, mint az állampolgári részvétel és társadalmi bizalom? Juliet Schorr közgazdász felfedezése ( a szabadidő nem várt csökkenése Amerikában) azt sugallja, hogy a mi generációnk tagjai a piacon kívül kisebb mértékben kerülnek kapcsolatba egymással, s így kevésbé felkészültek arra, hogy egy közös cél érdekében működjenek együtt. A mobil, két karrieres (vagy csonka) családok gyakran rákényszerülnek, hogy felhasználják a piac által kínált gyermekfelügyeletet, vagy más o- lyan szolgáltatásokat, melyeket azelőtt a család és a szomszédsági hálózatok segítségével oldottak meg. Még ha ezek a piaci alapú szolgáltatások egyéni szemmel kimagasló minőségűek is, ez a mélyebb társadalmi tendencia a társadalmi tőke hanyatlását mutatja. A A társadalmi tõke fontosságának felismerése a közösségi élet fenntartása terén nem ment fel bennünket az alól, hogy figyelnünk kelljen arra, miként definiáljuk a közösséget... tanár-szülő egyesületekben és a templomokban manapság egyre több hely marad üresen. Miközben a teljesebb körű munkahelyi egyenlőség produktív, felszabadító hatásait ünnepeljük, pótolnunk kell azt a társadalmi tőkét is, amit ez a mozgalom kiszipolyozott. Politikai pártjaink, amelyek valaha szorosan kötődtek a közösségi élet hajszálereihez, mára a kérdezőbiztosok, média tanácsadók és független politikusok illékony elegyévé váltak. Túlságosan is könnyen fogadtuk el a demokrácia olyan koncepcióját, a- melyben az állami irányelvek nem a közérdek közös megfontolásának eredményei, hanem sokkal inkább egy kampánystratégia maradványai. A civil normák és hálózatok közvetett hatásaira összpontosító társadalmi tőke megközelítés igencsak szükséges helyesbítő tényező a formális kormányzati intézmények kizárólagos hangsúlyozásának terén, s mintegy magyarázattal szolgál közös elégedetlenségünkre. Amennyiben politikai rendszerünket fogékonyabbá kívánjuk tenni (különösen azok számára, akiknek nincs kapcsolata a felsőbb szintekkel), támogatnunk kell a helyi szinten szerveződő egyesületeket. A klasszikus liberális társadalmi irányelveket úgy alakították ki, hogy az egyének lehetőségeit fokozzák, ám ha a társadalmi tőkét valóban fontosnak tekintjük, akkor a hangsúly részben rossz helyre került. Ehelyett inkább a közösségfejlesztésre kell összpontosítanunk, helyet biztosítva a vallási szervezeteknek, kórusoknak, kis szövetségeknek, amelyeknek látszólag kevés közük van a politikához vagy a gazdasághoz. Bármi is legyen a kívánt hatás, a kormányzati irányelveket a társadalmi tőkére gyakorolt közvetett hatások tekintetében is vizsgálni kell. A- mennyiben, ahogy azt sokan gyanítják, a társadalmi tőkét valóban jobban táplálják a háztulajdonosok, mint az önkormányzati vagy magáningatlanok lakói, akkor ennek megfelelően kell kialakítanunk a lakásügyi i- rányelveket is. Hasonlóképpen (Theda Skocpol is erre mutat rá), a katonai szolgálat közvetlen hasznát eltörpíthetik azok a közvetett hatások, amelyek az osztályi és faji határokon társadalmi hálózatok létrehozásából származhatnak. Bármely, az amerikai közösségek helyzetét javítani kívánó széles körű stratégiában ugyanolyan szerepet kell kapnia a társadalmi tőke újjáépítésének, mint a humán és fizikai tőkébe való beruházásnak. A Bush-kormány ideje alatt a közösségi önbizalom ezernyi fénypont túl gyakran szolgált ideológiai fügefalevélként egy olyan kormányzat számára, amely a közpénzek soványságát használta alibinek a politikai akarat hiányának takargatására. A konzervatívok helyesen hangsúlyozzák a közvetítő szervezetek szerepét, de félreértik az egyéni szerveződések és a kormányzás potenciális szinergiáját. A társadalmi tőke nem helyettesíti a hatékony állami irányelveket, hanem inkább azok előfeltétele, és részben, következménye. Ahogyan azt olasz tanulmányunk is sejteni engedi, a társadalmi tőke államokon és piacokon keresztül, illetve velük karöltve, nem pedig helyettük működik. A társadalmi tőke megközelítés nem szolgálhat a kulturális determinizmus mellett szóló érvként, sem pedig kifogásként arra, hogy miért az áldozatot hibáztatjuk. A bölcs államvezetés ösztönözheti a társadalmi tőke képződését, és a társadalmi tőke önmaga is fokozza a kormányzás hatékonyságát. A mezőgazdaság múlt századi támogatási rendszereitől a közösségi szervezetek mai adókedvezményeiig az amerikai kormány gyakran támogatta a társadalmi tőkével kapcsolatos befektetéseket ezt most újult erővel kell tennie. Egy új kormányzatnak, amely végre nagyobb hajlandóságot mutat az állami hatalomnak és a közpénzeknek a köz érdekében való felhasználására, nem szabad megfeledkeznie a hatásos irányelvek hátterében álló társadalmi kapcsoltságról sem. A társadalmi tőke tanulmányozói csak mostanában kezdik feltenni azokat a fontos kérdéseket, amelyek a közügyek ilyetén megközelítéséből adódnak. Jelenleg milyen tendenciát mutatnak az állampolgári részvétel különböző formái? Miért rendelkeznek a közösségek különböző készletekkel a társadalmi tőke terén? Az állampolgári részvétel mely fajtái táplálják leginkább a gazdasági növekedést vagy a közösségi hatékonyságot? Vajon mindenképpen különböző általános problémákhoz kell kapcsolnunk a társadalmi tőke specifikus típusait? A legfontosabb kérdés az, hogy miként jön létre, és miként pusztul el a társadalmi tőke? Mely stratégiák tűnnek a legígéretesebbnek a társadalmi tőke felépítése (újjáépítése) terén? Hogyan hozhatók egyensúlyba a meglévő társadalmi tőke kihasználásának és a friss társadalmi tőke létrehozásának ikerstratégiái? A jelen írás által sugallt gondolatok célja, hogy másokat még gyakorlatiasabb módszerek kialakítására sarkalljon az új társadalmi tőke létrehozása és a meglévő társadalmi tőke aktivizálása terén. Kérdéseket kell feltennünk a társadalmi tőke negatív hatásairól is, hiszen a humán és fizikai tőkéhez hasonlóan a társadalmi tőkét is lehet helytelen célokra használni. A liberálisok gyakran próbálták elpusztítani a társadalmi tőke egyes formáit (a középkori céhektől a helyi iskolákig) az egyéni lehetőségek nevében. U- gyan nem mindig vettük számba i- rányelveink közvetett társadalmi költségeit, általában mégis joggal aggódtunk a magánjellegű egyesületek jelentősége miatt. A társadalmi egyenlőtlenségek a társadalmi tőkébe is be-

17 Civil ethosz 17 ágyazódhatnak. Azok a normák, hálózatok, amelyek egyes csoportok számára jó szolgálatot tehetnek, másokat kifejezetten akadályozhatnak, különösen, ha ezek a normák diszkriminatívak, vagy a hálózatok elszigeteltek. A társadalmi tőke fontosságának felismerése a közösségi élet fenntartása terén nem ment fel bennünket az alól, hogy figyelnünk kelljen arra, miként definiáljuk a közösséget ki van belül, aki így részesül a társadalmi tőke hasznából, és ki marad kívül, aki így nem részesül a haszonból. A társadalmi tőke egyes formái megnyirbálhatják az egyéni kiváltságokat, amint arra a közösségiség kritikusai is figyelmeztetnek. Amerika a- lapító atyáinak félelmei a széthúzás rákfenéjétől sok esetben a társadalmi tőkére is állnak. Mielőtt kikalkulálnánk a társadalmi tőke különböző formáinak egyenlegét, a költségeket és hasznokat egyaránt mérlegelnünk kell. Ez a kihívás még mindig várat magára. Az országunkat és a világot érintő sürgető kérdések terén a haladáshoz olyan új elképzelésekre van szükségünk, amelyek áthidalják a túlhaladott ideológiai választóvonalakat. A liberálisok és konzervatívok között is egyetértés mutatkozik a társadalmi képessé tétel fontosságát illetően, ahogy arra E. J. Dionne is rámutat ( (Újabb) harc a közösségért, TAP, 1992 nyara). A társadalmi tőke megközelítés mélyebb fogalmi alapot biztosít ehhez a jelképes összehajláshoz. A valódi haladáshoz nem felületes szóbeli megegyezésre van szükség, hanem komoly elmélkedésre és újszerű elemi elképzelésekre. A társadalmi tőke megközelítés a magánjellegű társadalmi infrastruktúra és a valóban működőképes állami irányelvek öszszekapcsolásának újszerű módjait ígéri, és viszont, az Amerika társadalmitőke-készletének újjáélesztését célzó bölcs új állami irányelveket is. Robert D. Putnam Fordította: Varga Tamás Civil ethosz: az eszmétõl a valóságig Forradalom vagy társadalmi együttműködés Ha a nyugati történelem számtalanszor újraírt lapjaira tekintünk, talán nem túlzás azt állítani, hogy Európa mindig is forradalmak, illetve forradalmi gondolatok földje volt. A Peloponészosztól Ibériáig, a mediterráneumtól Moszkváig és Britanniáig, rendek, ideológiák és népek korlátain át számtalanszor kizökkent az idő. Szokratész, Jézus, Kálvin és Nietzsche, Galilei, Luther, Machiavelli, Voltaire és Marx egytől-egyig hanyatló társadalmak közállapotaival szembefordulva, új korok új gondolatait, új világok új eszmékkel terhes álmait hagyták maguk után. Ezzel szemben Alexis de Tocqueville Democracy in America című művében, már 150 évvel ezelőtt éppen a forradalmi hajlandóság hiányában és a közös célok érdekében való összefogásban látta az amerikai és az európai társadalmi szerveződés alapvető különbségét. 1 Véleménye szerint az amerikai polgár képes volt kiépíteni saját társadalom-szervezésének jellegzetes formáját: a civil társadalmat, amely az államhatalmat és az állam polgárait egy jól működő kapcsolatrendszerben tartja egymással. Mindezek mellett, mi európaiak nem tekinthetünk el attól, hogy az Egyesült Államokban a civil szféra intenzív jelenléte egy olyan környezetben alakult ki és működik, amely az európai általános helyzettől eltérően, az újkori rabszolgatartás és polgárháború korai tapasztalatait leszámítva, mentes volt a totalitárius rendszerek megrázó élményeitől. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európa országainak társadalmi és politikai kultúrájában kitörölhetetlen nyomot hagyott a totalitarizmus. Folyamatos jelenléte és szerves beépülése az általa érintett emberek mindennapi életébe, gondolkodásmódjába, hitvilágába, egyszersmind egész kultúrájába lehet az oka annak, hogy mind az állami gondoskodásra hagyatkozás, mind pedig az állam és a politika radikális elutasítása még mindig túlsúlyban van az autonóm, civil társadalmi erőfeszítésekkel szemben. A Tocqueville által emlegetett állampolgári összefogás eszméje ma is aktuális. Annál is inkább így van ez, mert úgy tűnik, hogy a történelmi értelemben vett nyugati forradalmak kora a 90-es évek elejének, Közép- Kelet-Európában regionális méretekben és viszonylag rövid távú folyamatban lezajló rendszerváltásával lejárt. 2 A civil érdekek egyre szélesedő körben való tudatosítása, illetve a polgári tudat társadalmi méretekben való kialakulása és beépülése a mai társadalom önképébe a közép-keleteurópai régióban is azt igazolja, hogy ez a jelenség már a múlté. Ugyanakkor az utóbbi években szűkebb régiónkban és azon belül a magyarlakta területeken, ha nem is a civil társadalom hatékonyabb működésének köszönhetően, de mégis széles körben tapasztalható az államhatalom iránt egyfajta bizalmatlanság, a pártpolitikai megoldásokból való kiábrándulásnak a tünete. Ennek okai a jelenlegi magyarországi közéletben nemcsak a múlt tapasztalataiban, hanem a társadalmat megosztó jelenlegi po- 1 "[...] ha arra vagyunk tekintettel, hogy Amerika-szerte hány közös vállalkozás üzemel, vagy hogy hány amerikai dolgozik nap mint nap fáradságot nem kímélve bonyolult terveken, elképzeléseken, amelyeket sarkaiból fordítana ki a legenyhébb forradalom is, nem lesz különösebben nehéz megértenünk, miért van az, hogy ezek az elfoglalt emberek a legenyhébb indíttatást sem érzik arra, hogy zaklassák az államot és fölforgassák a köznyugalmat, amelyből oly sok előnyük származik." Lásd Alexis de Tocqueville: Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában. (Részletek) In: Korunk. 1995/XI. Ford. Salat Levente. 2 Nem zárható ki, hogy a civil szféra megerősödésével Európában, rövid távon és a civil érdekképviseleti célok maradéktalan kivívásának törekvései mentén, a nagy történelmi forradalmi hagyományok több-kevesebb ideig tovább élnek. Azonban az olyan fejlett civil társadalmi szerveződéssel rendelkező országok, mint az Amerikai Egyesül Államok példája hosszú távon egyáltalán nem ezt igazolja. Persze, az alapvető kérdés az volna, hogy hosszú távon elmosódik vagy megmarad és inkább kikristályosodik az amerikai és az európai társadalmi szerveződés szerkezetbeli különbsége.

18 18 civil fórum litika által generált feszültségekben is keresendők, amelyek a társadalom egyes szintjein valóságos politika-ellenes közhangulatot eredményeznek. Emellett Erdélyben, a túlzott reményekkel kecsegtető 90-es évekhez képest kialakult a politika iránti érdektelenség példátlan szintje, amely az egyetemeken tengődő ifjúság és a vidéken élő magyarság körében egyaránt tapasztalható, és ami véleményem szerint egyebek mellett az RMDSZ mintegy tizenöt éves monopol politikájának tudható be. Ilyen értelemben úgy vélem, érdemes volna figyelmet fordítani az eredendően képviselt értékek elértéktelenedésének az ezzel e- gyütt járó tendenciájára is, valamint e tendencia esetleges kivetülésére a magyar érdekképviselet jövőjére a román politikai élettérben. Nem elképzelhetetlen, hogy a korrupció elleni küzdelem, amely a hajdani államszocializmus utódállamainak belpolitikájában, a rendszerváltás óta számított másfél évtized elteltével is az egyik legeredménytelenebb területet jelenti, látványos eredmények esetén bizonyos mértékben visszafordíthatja az államhatalom iránti bizalomvesztésnek régiószerte tapasztalható jelenségét, de az európai integrációban szem előtt tartott modellek példája egyáltalán nem ezt igazolja. A nyugat-európai demokratikus hagyományokban a korrupcióellenes küzdelem élvonalában a civil szféra áll, mégpedig az önszerveződés, a hatékony érdekképviselet és az államhatalommal való szorosabb együttműködés alapján kialakított szerkezetével. Tocqueville maga is, említett írásában szoros összefüggést állapított meg a társadalmak cselekvőképessége és fejlettsége között. Ezek szerint: Egy nép, amelynek e- gyedei elveszítették a nagy dolgok... a civil szféra státuszteremtõ önaffirmációja által mindig is egy hatalmi decentralizáció érdekében folytatott küzdelem kellõs közepében van jelen. teljesítésére vonatkozó képességüket, és nem pótolták azt időközben a közös fellépés művészetével, barbárságra van kárhoztatva. 3 Tocqueville intelmei a társadalmak közös cselekvőképességének fontosságára vonatkozóan nem csupán az önszerveződés elvén alapuló közös cselekvés (forradalom) alkonyának és az államhatalom iránti bizalmatlanság régiószerte tapasztalható fokozódásának együttes jelenléte miatt sokatmondóak számunkra, hanem azért is mert társadalmunk a nyugati demokráciákhoz készül felzárkózni, a- hol a társadalomszervezés egyik legfőbb jellemzője az államhatalmi szervek és a funkcionális érdekképviseletek elhatárolásában áll. 4 Mindez arra késztet, hogy a civil társadalom eszméjét, a saját regionálisan és történelmileg meghatározott korlátainkkal és a nyugat-európai tapasztalatokkal összevetve idejekorán komolyan vegyük, mindenekelőtt a fogalomtisztázás felelősségterhes feladatával kezdve. 5 Az első kérdés, tehát azt a problémát veti fel számunkra, hogy mit is jelent tulajdonképpen a civil társadalom fogalma? Bár az államhatalomtól függetlenített polgári társadalom gondolata Hugo Grotiusig, John Locke-ig és a skót felvilágosodásig vezethető vissza, a fogalom etikai összetevőinek a megragadásához legfőbbképpen a német idealizmus transzcendentál filozófiájáig, Immanuel Kantig kell visszamenni. Kant Az emberiség történetének egyetemes eszméje világpolgári szemszögből című tanulmányában, a nyugati gondolkodás történetében először fogalmazta meg azt, ami a civis fogalmának eszmei igényét megalapozza: Minden olyan törvénynek, amelyet a népről hoznak egyetlen próbaköve a következő kérdés: szabhatna-e maga a nép ugyanilyen törvényt magára. 6 Autonóm erkölcs és világpolgári jog Ha a kanti kategorikus imperatívuszt mint az ész autonóm törvényhozásában megalapozott erkölcsiség legfőbb elvét idézzük fel amely azt követeli az embertől, hogy bármely cselekedetére vonatkozó döntése, az emberek világ-közösségének bármely tagja számára szabadon választható erkölcsi döntés, azaz általános törvény legyen, egyértelmű, hogy a polgári társadalom igényének a megalapozása a nyugati gondolkodás legtisztább etikai kereteibe illeszkedik bele, és a morális lények univerzumának leképezéseként, valós erkölcsi értéke, vagyis hiteles morális tartalma van. 7 Heller Ágnes az Ítélőerő kritikájára utalva, szabadság, testvériség és egyenlőség viszonyában, érzékletesen felmutatja azt a feszültségi háromszöget, amely Kant gyakorlati filozófiájának a középpontját képezi, s amelyből ezáltal társadalomfilozófiájának a lényege is származtatható. 8 Bár sokan a civil (polgári) társadalom gondolatát Hegel Jogfilozófiájából eredeztetik, mégpedig joggal, úgy tűnik, hogy ennek a gondolatnak etikai kiindulópontját az embernek a kanti erkölcsi filozófia által feltétlen céllátétele jelenti. A gyakorlati ész kritikájában Kant az említett etikai alapgondolatot egy világpolgári alapokon szervezett társadalom működési alapelvévé fejleszti tovább, amely lehetővé teszi számára a jog erkölcsi megalapozását. Éppen a szabadság kedvéért minden akaratot, sőt minden személy saját, önmagára irányuló akaratát az eszes lény autonómiájával való összhang feltétele korlátozza; ez azt jelenti, hogy az eszes lény csak olyan szándéknak vethető alá, amelyet a saját akaratából fakadó törvény tesz lehetővé. 9 Kant Az örök béke tervezetében a társadalmi szerveződés egy olyan célirányosságát vázolja fel, amely a nyugati jogrend hagyományos kereteit morálfilozófiailag átértelmezve, az állampolgári jogtól, a nemzetközi jogon áthaladva a világpolgári jog fe- 3 Alexis de Tocqueville: Politikai és civil szervezetek viszonya Amerikában. i.m. 4 Vö. Uo Eszmetörténeti részletek tárgyalására nincs lehetőségünk eme szöveg keretei között, de az ilyen jellegű vizsgálódásban az egyik legtartalmasabb összefoglalással Seligmannál találkoztam. 6 Immanuel Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. In: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Gondolat, Budapest, Vö. Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Ford. Berényi Gábor. In: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. A gyakorlati ész kritikája. Az erkölcsök metafizikája. Gondolat, Budapest, Heller Ágnes: Szabadság, testvériség és egyenlőség a Kanti ízlésítéletben. In: Filozófiai labdajátékok. Gond-Palatinus Kiadó, Budapest, Vö. Immanuel Kant: Az ítélőerő kritikája. Ford. Papp Zoltán. Ictus Kiadó, Valamint Immanuel Kant: Az örök békéről. Ford. Hildenstab György. In: Történetfilozófiai írások. Ictus, Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. In: I. K.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. A gyakorlati ész kritikája. Az erkölcsök metafizikája Gondolat Kiadó, Budapest, Vö. Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. I.m., valamint Adam B. Seligman: I.m.56.

19 Civil ethosz 19 lé vezet. Ami a társadalmi realitás fókuszába állítva jelenti: a köztársaságot, mint a mindenkori morális alapokon nyugvó jogrend alapformáját; a föderalista államközi szerveződést, amely lebontja az etnocentrikus nacionalista és a hatalomcentrikus etatista elszigeteltségeket, a független és életképes civil társadalom kialakulásának a legfőbb akadályait, és végcélként állítja az emberek elé a világpolgárság eszméjét, mint a legnagyobb szabadság, testvériség és egyenlőség interszubjektív (azaz polgárközi és interkulturális) viszonyát, az örök béke megteremtőjét. 10 Ezek a gondolatok, ahogyan azt Adam Seligman a civil társadalom eszméjét vizsgáló könyvében is kiemeli, azt igazolják, hogy Kantnál már leválik egymásról az állam, mint a polgári társadalom megtestesülését meghatározó keret és a polgári társadalom maga. Kant egy olyan új világrend transzcendentális alapjait készült megvetni ezekben a megfontolásokban, amelyben az ész és a nyilvánosság szintézise által a polgári társadalom felépítésének és működésének a szerkezetét egy véges és eszes lény autonómiájára, mint abszolút feltételre alapozza. Az autonómia problémája pedig már mindig egy eleve közösségi szituáltság közepette élő ember számára merülhet csak fel.... a civil társadalom aktív és elkötelezett polgárokra épül, akik az állam, a gazdaság, a nemzet, vagy akár a vallásos gyülekezet, a szomszédság, a család ügyeinek intézésébõl veszik ki a részük. A politika és a társadalom differenciálódása Amint az eddigi gondolatmenetünkben megfigyelhető, Kantnál a polgári társadalom fogalma még eredendő egységességében és egyetemességében van jelen, már-már utópisztikus határokat súroló eszmeiségével, a világbékének és a világköztársaságnak az adott kor szellemiségében mélyen benne élő örök illúzióit hordva magában. Ezzel szemben a civil társadalom mai, posztmodern megközelítésekben partikuláris egységekre és dimenziókra differenciálódik, úgy és akként, hogy a civil szféra státuszteremtő önaffirmációja által mindig is egy hatalmi decentralizáció érdekében folytatott küzdelem kellős közepében van jelen. Ezen a ponton mindenekelőtt Jürgen Habermas híresé vált életvilág -értelmezését szokták megemlíteni, amelyben az uralommentes kommunikáció egyik lehetséges színtereként határolja be ezt a közeget. 11 Ez a megközelítés a társadalom-formálásban, mint a szervezett közösségépítésben való polgári részvételt egy kommunikatív aktusban valósítja meg és teljesíti ki, amely azonban a kanti fogalomra-hozatal eredendő e- gyetemességével ellentétben már mindig egy lényegénél fogva tőle eltérő közeggel szembeállítva határozza meg magát. A rendszer és az életvilág habermasi szembeállításával az állam és civil szféra között egy olyan szakadék nyílik meg, amely elkerülhetetlenül felveti a kommunikáció lehetőségének és a kommunikatív kompetenciának a problémáját. Egyes politológiai megközelítések (lásd a Gabriel A. Almond Sidney Verba szerzőpárost 12 ) ezt a különbséget eleve az ál-... az állam igazságosságra és hatalomra alapozó jogrendjével szemben a civil társadalom eszméje a szabadság és a felelõsség etikájára épül. lampolgári kultúra problémájába helyezik bele, és a politikai részvétel függvényében az állampolgári kompetenciával azonosítják azt. Célját és feladatát három pontban lehet összefoglalni: a politikai elit tevékenységének ellenőrzése; a politikai hatásgyakorlás korlátozása; a politikai döntések befolyásolása. Egyértelmű, hogy itt már nem csupán egy partikuláris differenciálódással van dolgunk, hanem a civil társadalom eszméjét annak politikai súlypontjára redukálják. Ahhoz, hogy korunk differenciálódott civil társadalmának a szerkezetét bizonyos mértékben átláthatóvá tudjuk tenni, újra vissza kell térnünk a Seligman-i megközelítéshez, aki a civil társadalom fogalmának három, nyugat-európai és kelet-európai társadalmakra egyaránt érvényes alkalmazási módját különbözteti meg: a politikait, a szociológiait és a filozófiai, normatív jellegűt. 13 Seligman rámutat arra, hogy a civil társadalomnak mint az államtól független kollektív entitásnak lényege valami köztes: a köznek és a magánnak, az egyéninek és a társadalminak, a közerkölcs és a magánérdek, az egyéni szenvedélyek és a közüdv feszültségekkel teljes dialektikájában van. A nyilvánosság és a magánszféra egyaránt alapvető létfeltételét jelentik. Egyszóval [...] a szabad önmagát alkotó egyén a civil társadalom porondján fogalmazza meg a személyes autonómiára és szükségleteinek kielégítésére vonatkozó igényeit. 14 Bár ez a megfogalmazás Seligman írásának még a bevezetőjében található, az a véleményem, hogy a levont végkövetkeztetések sem vezetnek sokkal meszszibbre. Mindamellett, hogy a civil társadalom problémájának szinte páratlanul nagyszerűen átlátja mind az eszmetörténeti hátterét, mind pedig a nyugati és a keleti társadalmi szerveződés különbségeit, és a közszféra-magánszféra egymáshoz fűződő, szinte az ellentétességig kiélezett viszonyát, Seligman nem tulajdonít elég jelentőséget annak, hogy a civil társadalomban nem kizárólagos a magánérdek, a szükségletekért és a megszorítások ellen folytatott harc közösségteremtő ereje. Michael Wal- 10 Ha majd annyira jut a Föld népei között egyetemesen gyökeret vert (szűkebb vagy tágabb) közösség ügye, hogy a jog bárhol is esett sérelmét a föld minden pontján megérzik, a világpolgári jog eszméje akkor megszűnik majd fellengzős és túlhajtott jogi gondolkodásmódról árulkodni, de a megíratlan törvénykönyv szükséges kiegészítője lesz, egyetemes emberi közjoggá kiterjesztője az állam- és nemzetközi jognak, bennünket ekképp az örök béke felé terelgetvén, amelyhez hogy egyre közelebb jutunk, csak e föltétellel remélhetjük. Immanuel Kant: Az örök békéről. I.m Jürgen Habermas: A kommunikatív cselekvés elmélete. I-II. Budapest, ELTE, Kézirat. Vö. Magyari Nándor László: Civil társadalom, vagy amit akarok. In: Korunk. 1995/XI Gabriel A. Almond Sidney Verba: The civic culture. Princetor University Press, Princetor, New Jersey, ; (Részletek) Ford. Kismezei György. In: 13 Adam B. Seligman: A civil társadalom eszméje. I.m Uo. 21.

20 20 civil fórum zer, a civil társadalom problémájára egy szintén kritikai nézőpontból reflektáló szövegrészletében már jóval többet mond ebben a tekintetben. Eszerint: Civil társadalmon a nem kötelező emberi társulást értem és azon kapcsolatok hálózatát, amelyek a család, hit, érdek és ideológia szolgálatára jönnek létre. 15 Mind Seligman, mind pedig Walzer egyetért abban, hogy a civil társadalom maradéktalanul államtalanított felfogása tarthatatlan. Walzer ezt a radikális szempontot nemcsak elutasítja, hanem kiegészíti a leegyszerűsítő megközelítések kritikájával is, és fontos lépést tesz a kérdés helyes felvetésének irányába mikor a civil társadalom lényegét úgy fogalmazza meg mint a valahova tartozás jelentőségét. Felfogását jól jellemzi az a rendkívül tanulságos gondolat, hogy a civil társadalom aktív és elkötelezett polgárokra épül, akik az állam, a gazdaság, a nemzet, vagy akár a vallásos gyülekezet, a szomszédság, a család ügyeinek intézéséből veszik ki a részük. Éppen abban látjuk Walzer lényegbevágó felismerését, hogy nem az individualizáció elve, hanem a közösségre való vágy és a társakra való ráutaltság az, ami ezt a társadalmi szerveződést életben tartja: A civil társadalmat a démosznál, a munkásosztálynál, a fogyasztói társadalomnál vagy a nemzetnél jóval kisebb csoportok tartják fenn, amelyek természetüknél fogva fragmentáltak, lokálisak és nagyobb egységek által integráltak. A család, a barátok, az eszme- és munkatársak világát írják körül, amelyben az emberek szorosan kötődnek egymáshoz, és felelősséget éreznek egymás iránt. 16 Az egymáshoz való szoros kötődés és az egymás iránti felelősség walzeri gondolatának és Seligman érdekfeszültségi dilemmájának az összevetése megfelelően igazolja az utóbbi megközelítés iránti fenntartásaimat, valamint érezteti az első megközelítésben megőrzött morális spontaneitás jelentőségét, amely minden emberközi társulás fokmérője és életbentartója. Úgy gondolom, hogy a- zért van manapság az államközpontúság elvéhez viszonyítva olyan széles körben szemmel látható előnye a civil társadalom eszméjének, mivel az állam igazságosságra és hatalomra alapozó jogrendjével szemben a civil társadalom eszméje a szabadság és a felelősség etikájára épül. Ezekben a kritikai megközelítésekben a polgári szerveződés eredményes volta már nem a civil társadalom szembeszegülő erejében van, hanem az állam, a piac és a polgári társadalom szentháromságának lebonthatatlan összhangjában valósul meg. Sallai András BBTE Történelem-Filozófia Kar II. éves hallgató meta_phisic@yahoo.com A civil felelõsségrõl Létezik-e civil felelősség? E rövid kérdésre természetesen adhatunk hasonlóan lakonikus választ, azonban ennek tartalmát az határozza meg, hogy mit is értünk civil felelősségen. S ha meg is tudjuk ezt általánosan vagy saját magunk értelmezése szerint fogalmazni, rögtön felmerül az is, hogy kinek tartozik (illetve nem tartozik) a civil felelősséggel? Úgy vélem, e két megközelítés egymástól elválaszthatatlan. Felelősség önmagában nem létezik, ez egy olyan külső körülményekből, késztetésekből fakadó belső szabályozó, amely csak a társadalmi viszonyrendszereken belül érvényesül. Ennek következtében nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy az adott felvállalt, kényszerített, esetleg automatikusan felbukkanó konkrét felelősség milyen személyek, csoportok, rétegek iránt viseltetik, hanem azt is, hogy ezt kik kérhetik számon, és milyen következményekkel jár. Természetesen különbséget kell tenni a személyes és a közösségi felelősség között. Az előbbi egyszerűen úgy is leírható, hogy mindenki felelős a saját tetteiért, igaz, ebben az esetben is magával a társadalommal szemben. Itt azonban csak egy kétszereplős folyamatos dialógusról beszélhetünk Az utóbbi azonban lényegében több, hiszen megjelenik a képviseleti cselekvés, a döntéseket már nem a saját, hanem mások nevében helyett hozzuk, akik e jogukat valamilyen informális vagy intézményesített eljárás folyamán ránk ruházták. Ebben az értelemben a civil felelősség tagadhatatlanul létezik. Mégis sokszor előkerül a viták során, hogy a civilek szóval, tettel, akcióval könnyen és könnyelműen gyakorolhatnak nyomást az állami, önkormányzati döntéshozókra, hiszen nem az ő vállukat terheli a felelősség. Az esetleges rossz végkimenetel esetén nem tőlük kérik számon a hibás döntéseket, és ami a legfontosabb, számukra semmiféle negatív konzekvenciával nem jár a dolog. Ez valóban így is van, de itt csak a felelősség egy sajátos formájáról, a politikai felelősségről beszélhetünk. Ameddig a civil nem vesz részt a politikai döntéshozatalban s ennek az íratlan szabálynak a betartásával a többségük egyet is ért, úgy nem is terheli ilyen típusú felelősség. De vajon tényleg megteheti-e a civil azt, hogy pusztán saját szervezete, célja, a képviselt környezete érdekében minden egyéb szempont mérlegelése nélkül cselekedjen? Hogy a civil aktivitást a közvélemény szemében következmények nélküli öncélú aknamunkának láttassa? Hogy nem veszi tudomásul azt, hogy minden megnyilvánulásával nemcsak a maga, hanem egyben a civil társadalom egészének helyzetét, megítélését befolyásolja? Hogy a szektor jogi, gazdasági környezetét, működési feltételeit, kapcsolatait meghatározó szabályozórendszer alakulására melyet közvetve az ő viselkedése által kiváltott állami reakcióként is felfoghatunk hatással lehet? És ez nem kis felelősség. 15 Michael Walzer: A civil társadalom fogalma. (Részletek) Ford. Salat Levente. In: Korunk. 1995/XI Uo.

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba

A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba A civil társadalom szerepe a demokráciában Bevezetés a civil társadalomba Sebestény István Istvan.sebesteny@ksh.hu Mi a társadalom? Általánosan: A társadalom a közös lakóterületen élő emberek összessége,

Részletesebben

Egy kis kommunikáció

Egy kis kommunikáció Egy kis kommunikáció A kommunikáció alapvető fontosságú a szervezeten belül, ezért mindenképp indokolt a szervezeti vonatkozásaival foglalkozni, és föltérképezni az információ belső áramlását. A belső

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Társadalmi Etikai Kódex

Társadalmi Etikai Kódex Társadalmi Etikai Kódex Magunkért Mozgalom 2017. április 30. A Kódex célja A Kódex azokat az értékeket és magatartási normákat foglalja össze, amelyeket elvárhatunk a mai kor emberétől, származástól, nemtől,

Részletesebben

A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP

A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP A közösségfejlesztés szerepe a térségfejlesztésben WORKSHOP Galánta, 2013. 07. 03. Előadó, foglalkozás vezető: Bárdos Gyula Miért is beszélünk ezekről a kérdésekről: térségfejlesztés, közösségfejlesztés?

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája

A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája A közösségi részvétel modelljei Együttmőködés iskolája Csíkszereda, 2008. november 28. Közéletre Nevelésért Alapítvány Demokrácia Civil szervezıdés Felelıs állampolgár az alap Népakarat közvetlen, vagy

Részletesebben

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

I. Igaz-Hamis kérdések

I. Igaz-Hamis kérdések Évközi feladatsor Menedzsment I. 2011/2012 I. félév A tesztkérdések megoldását táblázatban kérjük összefoglalni: (feladat száma, és mellette a megoldás (A, B, C/Igaz, Hamis) szerepeljen) 1 Igaz 2 Hamis

Részletesebben

EURÓPA A POLGÁROKÉRT

EURÓPA A POLGÁROKÉRT A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.

Szovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma

Részletesebben

Az egyetem mint szocializációs színtér

Az egyetem mint szocializációs színtér Az egyetem mint szocializációs színtér Campus-lét a Debreceni Egyetemen Műhelykonferencia Debrecen, 2010. december 3. Szabó Ildikó DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék A campus világa I. A Campus-lét

Részletesebben

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája

Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Együtt könnyebb Együttmőködés iskolája Magyar Ifjúsági Konferencia, Kolozsvár, 2008. június 14. Kósa András László www.kozeletre.hu Civil szféra definíciója (1) kettıs autonómia: politika és gazdaság kollektív

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Állami szerepvállalás

Állami szerepvállalás Közgazdász Vándorgyűlés Eger Állami szerepvállalás László Csaba Szenior partner, Tanácsadás 2012. szeptember 28. Az állam feladatai Önfenntartó funkció (erőforrások, szervezeti-működési keretek) Társadalom,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN

A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN A KÉPZÉS SZEREPE AZ INTEGRITÁS FEJLESZTÉSBEN DR PALLAI KATALIN egyetemi docens, az Integritás Tanácsadó képzés szakmai vezetője 2014.09.21. 1 INTEGRITÁS Pallai, 2015: Párbeszéd, normák és az argumentatív

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)

II. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) 1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.

Szakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális

Részletesebben

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában

Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában 270 Braudel a Börzsönyben avagy hosszú idõtartamú meghatározottságok és rövid idõtartamú változások a nógrádi málnatermelõk életvilágában Bali János: A Börzsöny-vidéki málnatermelõ táj gazdaságnéprajza.

Részletesebben

Alternatív szociológia

Alternatív szociológia Acsády Judit Alternatív szociológia Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák Typotex 2014. Never doubt that a small group of thoughtful committed citizens can change the world. Indeed,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?

Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm.

Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet és a kérdéskörhöz kapcsolódó jogszabályi változások hatásai

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR

Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, FODOR GÁBOR Hogyan segíthetjük a pedagógusokat a lelkierő megőrzésében? BUDAPEST, 2016.04.14. FODOR GÁBOR Miről lesz szó? Problémafelvetés: A pedagóguspálya veszélyes üzem Tapasztalat A kiégés kockázata komolyan veendő

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI

A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI A SIKA ÉRTÉKEI ÉS ALAPELVEI SIKA EGY VILÁGSZINTŰ BESZÁLLÍTÓ ALAPELVEI ÉS HAGYOMÁNYAI Több mint 100 évvel ezelőtt a jövőbe látó feltaláló, Kaspar Winkler megalapította Svájcban a Sikát, mely mára sikeres

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6.

Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek. Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, december 6. Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban - Alapelvek Dr. Baritz Sarolta Laura OP Budapest, 2017. december 6. Az erkölcs és az anyagi világ viszonya Erkölcs Környezet Anyagi javak Az erkölcs és az anyagi

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

A társadalmi kapcsolatok jellemzői A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel

Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel Szociális (társas-társadalmi) tanulás jelenismeret/tel reflexiók az iskolai közösségi szolgálathoz Horváth Zsuzsanna 2015. február 20. Ahogy az iskolát látjuk Az iskola és (szűkebb, tágabb) társadalmi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS A családsegítő szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési és gondozási tevékenységet végez

Részletesebben

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia

Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási

Részletesebben

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő

Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Képzés megnevezése: Közösségfejlesztő Program-akkreditációs lajstromszám: PL-7296 Időtartam: 120 óra Célcsoport: (1) A kormányzati szektor (önkormányzatok), ill. szakosodott intézményeinek (művelődési,

Részletesebben

Irányok, források. Szekszárd, 2014. május 28. Európai Uniós források szakmai nap

Irányok, források. Szekszárd, 2014. május 28. Európai Uniós források szakmai nap Irányok, források Szekszárd, 2014. május 28. Európai Uniós források szakmai nap Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közművelődési Főosztályának vezetője Társadalmi helyzet & szükséglet Az

Részletesebben

EIOPA-17/ október 4.

EIOPA-17/ október 4. EIOPA-17/651 2017. október 4. A biztosítási értékesítésről szóló irányelv szerinti iránymutatások az olyan biztosítási alapú befektetési termékekhez, amelyek szerkezetükből adódóan megnehezítik az ügyfél

Részletesebben

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben Nagy Erika MTA KRTK RKI, Békéscsaba A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XVI. VÁNDORGYŰLÉSE,

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának CIVIL KONCEPCIÓJA A civil koncepció célja: A Civil Koncepció célja az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának szabályozása. A kapcsolat jellemzője

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben

Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

A közösségfejlesztés mint stratégiai irány Vidék Akadémia a vidék jövőjéért

A közösségfejlesztés mint stratégiai irány Vidék Akadémia a vidék jövőjéért A közösségfejlesztés mint stratégiai irány Vidék Akadémia a vidék jövőjéért VM-NAKVI-Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Mezőtúr, Petőfi tér 1. 2012. október 18. Az előadás vázlata I. A közösség II. III. IV.

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben