Szövegértés és szövegértő olvasás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szövegértés és szövegértő olvasás"

Átírás

1 Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar AlkalmazottPszichológia Tanszék Tanító és Óvodapedagógus Szak Szövegértés és szövegértő olvasás Tanulmányi útmutató IV. félév dr. Antal Sándor 2010 adjunktus

2 1. GONDOLATOK A NYELVRŐL JELENTÉSTANI ALAPFOGALMAK Mi a nyelv? Nyelvi szintek és viszonylatok, a nyelv rendszerszerűsége A nyelvi közlés tényezői, a beszédfunkciók A nyelv mint jelrendszer A nyelvi jel és a jelentés A szó és jelentése Az állandó és az alkalmi jelentés A jelentéskör és a jelentéstartalom összefüggései A jelentésfajták A lexikológiai jelentésaspektusok A többjelentésű szavak Az azonos alakú szavak A rokon értelmű szavak Ellentétes jelentésű szavak (antonimák) A jelentésváltozás A jelentésváltozás főbb típusai: 21 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! A SZÖVEGÉRTÉS / MEGÉRTŐ OLVASÁS FEJLESZTÉSÉNEK ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA Olvasáskutatás / olvasás-értelmezés Az olvasási képesség hierarchikus modellje, a fejlesztés perspektívái Melyek a jó olvasó ismérvei? Ismeretnyújtás vs. (versus???) képességfejlesztés 29 SZAKIRODALOM 32 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! SZÖVEGFELDOLGOZÁS-SZÖVEGELEMZÉS Értelmezés/Feladatok A személyiségformálás Az esztétikum befogadása 36 2

3 A nyelvről szerzett tudás, a nyelvi kompetencia fejlesztése A tudatos szövegbefogadás alakítása Olvasóvá nevelés A szövegből tanulás, az önálló ismeretszerzés képességének megalapozása A szövegmodell, a szövegszerkezet tudatosítása, a fogalmazás előkészítése A szöveg A szövegfeldolgozás alapelvei Szövegközpontúság Komplexitás A kreatív befogadás Az életkor szempontja A szövegfeldolgozás műveletcsoportjai Tüzetes szövegfeldolgozás, a szövegjelentés kibontása, lehetőségek A tüzetes feldolgozás szempontjai különböző szövegtípusok esetében 49 SZAKIRODALOM 63 ELMÉLKEDJÜNK, (A)LAPOZZUNK! SZÖVEGÉRTELMEZŐ GYAKORLATSOR Jóslás Jelentéspontosítás Keresd a tényeket! Milyen tényekből általánosítunk? Következtetések Ok-okozat Szövegértés mikro- és makroszerkezeti elemzések Keresd az általános gondolatot! Tételmondat/vezérgondolat keresése Hiányzik a vezérgondolat A vázlat Reklám Rábeszélés, rábeszélési technikák 79 3

4 4.14. Szövegelemzés Győzz meg másokat! Hirdetés 83 4

5 1. Gondolatok a nyelvről jelentéstani alapfogalmak Kulcsszavak: nyelv és gondolkodás, a nyelvi közlés funkciói, nyelv és beszéd, ragozó (agglutináló) nyelvek, a jel, mesterséges és természetes jelek szintagmatikus és vertikális rendező elv, 1.1. Mi a nyelv? A nyelv az emberi társadalmak egyik legértékesebb közös alkotása, az állatvilág fölé emelkedésünk és gondolkodásbeli magasabbrendűségünk egyik legfőbb jele, az emberi társadalom megszervezésének nélkülözhetetlen eszköze s egyben eredménye. A nyelv társadalmi jelenség, egyrészt a társadalom hozta létre, fejlesztette ki, másrészt a társadalom létének, fennmaradásának a biztosítéka. Az ember, a társadalom, a gondolkodás és a nyelv együttesen alakult ki, egymástól elválaszthatatlanul, létüket egymásnak köszönhetik. A nyelv létrejötte és fejlődése állandó dialektikus kölcsönhatásban van az emberi gondolkodással. Ahogy az ember fokozatosan megismerte a valóságot, általánosítani kezdte megfigyeléseit, s ahogy elemezni és viszonyítani kezdte a tapasztalt dolgokat és jelenségeket, úgy fejlődött szókincse és mondatszerkesztő képessége is; és visszafordítva: ahogy fejlődött a nyelvhasználat gyakorlata, ahogy gazdagodtak és tökéletesedtek az emberi nyelvek, úgy tökéletesedett mélyült el az emberi gondolkodás is. A beszéd a működésben lévő nyelv, jelzések sorozata, produkció, közlemény. Míg a beszéd egyéni, individuális jelenség, addig a nyelv kollektív, társadalmi jelenség: az egyének beszédük során egy társadalmilag adott nyelvet használnak. A nyelv működéséhez elméletileg két emberre van szükség: az egyik, aki közöl valamit: az adó, a feladó vagy a kódoló; 5

6 a másik, aki a közlést megérti: a vevő, a címzett, a dekódoló. A nyelv a közlés, a kommunikáció eszköze, a társadalom tagjainak egymással való érintkezését szolgálja, ugyanakkor a személyiség megnyilvánulásának tere és lehetősége. A több ezer jelenleg is élő nyelvet szerkezetük szerint nyelvtípusokba sorolta a nyelvtudomány: elszigetelő (izoláló), ragozó (agglutináló), hajlító (flektáló) és bekebelező nyelvek. A magyar nyelv a ragozó (agglutináló) típusba tartozik, eredet szerint pedig az uráli nyelvcsalád finnugor ágába. (Az utóbbi évek tudományos vagy kevésbé tudományos kutatási eredményei egy másik irányú nyelv-eredeztetést, - a belső ázsiai eredetet is - gyakorta felvetik.) A velünk határos országok népei valamennyien flektáló típusú indoeurópai nyelvet beszélnek. A nyelvnek egyetlen nyelven belül is számos változata, van, ilyenek például a nyelvjárások a csoport- és rétegnyelvek. A nyelvről beszélve, igen gyakran használjuk azt a megközelítést, hogy a nyelv jelrendszer, az emberek közti kapcsolatteremtés lehetőségét biztosítja. Vizsgáljuk hát meg közelebbről, mit is értünk a jel fogalmán! Augustinus / Szt. Ágoston / máig érvényes módon a következőképpen határozta meg: Jel az, ami az érzékelésnek önmagát, a léleknek pedig önmagán kívül valami egyebet tár elébe. Tehát önmagán kívül valami mást is jelent. A jelben éppen ezt a kettősséget szemléltük már korábban: a jelölőt, amely egy érzékelhető dolog, ill. a jelöltet, amely egy mélyebb, mögöttes tartalom. A két összetevőt a maguk kölcsönös feltételezettségében, viszonyában mutatja meg a jel. Hozzá tartozik tehát egy viszonyfogalom, a jelentés. A beteg ember láza mint jelölő, a betegségre mint mögöttes tartalomra, a jelöltre utal. E két összetevő közti kapcsolat, viszony, összefüggés megteremtése jelenti magának a jelentésnek a kifejlését. A fenti példa (a láz, ill. a betegség) a természetes jelek közül való, ún. szimptóma. A jelek másik nagy csoportja a mesterséges jelek. Ez utóbbiak a tényleges közlés akaratlagos szándékával létrehozott jelek. A veszélyekben bővelkedő történelmi időkben az ellenség közeledtét jelezték a meggyújtott lármafák. A tűzjelet dekódoló sorstársak számára könnyű volt jelölő és jelölt kapcsolatából létrehozni a jelentést. A tűz fénye és a jelölt tartalom közti kapcsolatra van elfogadható magyarázat. A jeleknek ezt a fajtáját indexikus jelnek tekintjük, - a jelölő és a 6

7 jelölt közt oksági viszony van. Ha a jelölő a jelöltet képszerűen idézi fel, ikonikus jellel van dolgunk. Mindezektől eltér a jeleknek az a csoportja, amely - a nyelvi jel kapcsán -- minket a leginkább érdekel, ezek a konvencionális jelek. Itt a két összetevő (a jelölő és a jelölt) közti viszony esetleges, társadalmi közmegegyezésen alapszik. Nem találunk magyarázatot arra, hogy a v i r á g hangsor mint jelölő, miért idézi fel bennünk ennek a kedves növénynek a képzetét, ezt a jelöltet. A szavak tehát konvencionális nyelvi jelek. Ha ezeket a nyelvi jeleket működésbe hozzuk, azaz beszélünk, mondatokat, jelzéseket hozunk létre. A nyelv lehetséges definícióinak a körét ezáltal kibővíthetjük azzal, hogy az elemkészlet és szabályrendszer egységeként tételezett nyelvet úgy tekintjük, hogy ez a legteljesebb kommunikációra alkalmas bonyolult jelrendszer. Az alábbi vizsgálódásban a jelszerűség mellett előtérbe kerül a rendszerszerűség is Nyelvi szintek és viszonylatok, a nyelv rendszerszerűsége A kommunikációelméleti megközelítésben vizsgált nyelv meghatározó elemkészletbeli egysége a szó mint jel. Erre a nyelvi szintre érvényes maradéktalanul mindaz, amit a jelről elmondtunk. A hierarchikus struktúrákba szerveződő nyelvi szintek legalsó lépcsőfokán a hangok állnak, amelyek még nem rendelkeznek a jel tulajdonságaival. A hangok csupán jelelemek, amelyek a szavakba beépülve, jelentéseket tudnak elkülöníteni, megkülönböztetni. A nyelvben betöltött funkciója felől tekintve, beszélünk fonémáról; a konkrétan érzékelhető megjelenítés, a kiejtett változat pedig a hang. A központba helyezett szó szintjén elkülönítjük a szókészlet önálló egységének tekintett lexémát / ház, néz, szép kertkapu / és a morfémát, amely jelölhet szótövet, ill. toldalékot / a kertben dolgoznak -- szerkezetben van két önálló, független morféma: kert, dolog, ill. kötött morfémák, a toldalékok: -ben, -z, -nak / (Ezekről részletesebben a Szótan fejezetben lesz szó). A megadott példa a szavak, jelek rendszerbe szerveződésének egyik lehetséges változatát, az ún. szintagmatikus viszonylatot, rendszerbe szerveződési elvet érzékelteti. A mondatok megalkotása, a nyelv működtetése a lineáris viszonyháló meglétét igazolja. A nyelvben virtuálisan adott a létrehozandó mondatok szavainak kapcsolódási rendje. A beszélő ezekhez a rendszerszabályokhoz 7

8 igazodva hozza létre a beszédproduktumát, ill. ennek alapegységét, a mondatot, majd a mondatokból szerveződő magasabb szintű hierarchikus szintet, a szöveget. A szintagmatikus elrendezésre alapozó lineáris szervező elv mellett a nyelvben rejtetten működik egy vertikálisnak nevezhető rendező elv is, ugyanis a szavak a mondatba szerveződés lehetőségén kívül másfajta kapcsolatokat is kialakítanak. A szó belső lényegét adó jelentés alapján a nyelvben olyan szócsoportosulás is észlelhető, amelynek összetartó erejét, kohézióját a jelentések közti hasonlóság adja. Az ismert szófaji csoportok kialakítását alapvetően az teszi lehetővé, hogy az egy szófajba sorolható szavak között jelentésbeli vagy funkcionális hasonlóság van. Másrészt, a szó szerkezeti felépítésére figyelő rendszerszabály alapján tudjuk rekonstruálni a szócsaládokat. A kert, kertész, kertkapu, kertes, csoportban a család tagjai egyben önálló szótári egységek, -- ettől némileg eltér a ragozási, jelezési paradigmák csoportja: kertben, kertek, kertet, amelyekben a toldalékok grammatikai jelértékűek. A nyelvet alkotó jelek értékét a jelek különbözősége, oppozíciója adja, az a viszonyérték, amelynek alapján a jeleket egymástól elkülönítjük. A nyelvi jelrendszer úgy is tekinthető, mint egy modell, amely a nyelvhasználatunkat szabályozza. A beszéd, a nyelvhasználat tehát nem más, mint a bonyolult rendszer működésbe hozása. Ha a mondatot a beszéd alapegységének tekintjük, a mondat szintjétől kezdődően a nyelvtant akár beszédtannak is nevezhetnénk. Annak a ténynek a magyarázata, hogy mégis nyelvtani vizsgálódásról beszélünk, abban keresendő, hogy a jelrendszer belső viszonyhálózatát, a virtuális mozgatórugókat a nyelvi leírás tudja feltárni. A szöveg nyelvészeti szempontú vizsgálatának indokai is ebben keresendők. Igaz ugyan, hogy a szövegvizsgálatnak mind a létrehozás, mind a megértés, értelmezés vonatkozásában igen sok nyelven kívüli tényezővel kell számolnia, mégis a verbális természetű szövegek esetében - meghatározóan fontosak a nyelvi szempontok. Egyszerűsítve, szándékosan sarkítva, csak a szövegnyelvészeti nézőpontból tekintett szöveg tartozik az ún. nyelvi szintek közé. 8

9 1.3. A nyelvi közlés tényezői, a beszédfunkciók Létjogosultságot nem nyert ugyan még a beszédtan-kifejezés, amelyet korábban használtam, mégis -- gondolom az összefüggésből kiviláglott -- van némi alapja a fogalomhasználati kísérletnek. A nyelv és a beszéd igen szoros kapcsolatáról, ugyanakkor lényegi különbségéről van szó. A nyelv mintegy felkínálja önmagát használatra, a beszéd, a közléscsere céljaira. Ez a felkínálás azt jelenti, hogy a beszéd során ún. nyelvidegen tényezőkkel is kell számolnunk. A kommunikációs tényezőkhöz, a feladóhoz, a címzetthez, ill. a jeltárgyhoz való viszonylatában vizsgált nyelvi közlés három alapfunkciót tölt be: ábrázoló / referenciális /, kifejező / emotív /, felhívó / konatív /. Az ábrázoló, közlő beszédszerep a valóság és a beszélő sajátos viszonyát jelöli. Az ilyen funkciójú beszédben a jeladót körülvevő világra vonatkozik a közlés, a megállapítás. Semleges érzelmi töltetű kijelentő mondatok révén létrehozott, főként információközpontú közlésforma, ill. ilyen szerepű beszéd. Pl.: Hull a falevél. Az emotív funkciójú beszéd célja az, hogy hírt adjon a beszélő belső érzelmeiről. Itt már a jeltárgy nem a külső világ, hanem maga a jeladó, az ő lelkiállapota. A korábbi mondat más hangszerelésben így is megfogalmazható: Hull a falevél, bizony, bizony itt az ősz! A megfelelő gesztusnyelvi megnyilvánulást mellé képzelve, könnyű rájönnünk, hogy most nem az évszakról való tájékoztatás az elsődleges cél, hanem az elmúlás hangulatától megérintett beszélő elégikus lelkiállapotának a kifejezése. A harmadik beszédszerep abban nyilvánul meg, hogy a beszélő megpróbálja érvényesíteni akaratát a címzettel szemben. A felhívó, konatív funkció révén a jeladó valamely cselekvés elvégzésére vagy megtiltására szólítja fel a jelvevőt. A felszólító mondatokat használó közlésmódban a jelzés és a jelvevő közti kapcsolatban feltárulkozó funkcióról van szó. Sajátos esete a konatív szerepnek az ún. performatív mondatok használata. Ebben a szerepben a mondatok a valóságos cselekvés erejével bírnak. Pl. Házastársakká nyilvánítalak benneteket! A három kiemelt fontosságú funkció mellett, a beszédre jellemző néhány, ún. járulékos szerep. Kapcsolatteremtő- és tartó, fatikus funkciójú az a közlés, amely a csatornára, annak működésére vonatkozik, azaz a közlő azon szándékának ad hangot, 9

10 hogy létrehozzon, majd fenntartson egy kommunikációs kapcsolatot a címzettel Halló!. Figyelj, csak! Érted? A poétikai funkció a költői, művészi szövegek sajátossága. Pontosabban az üzenetnek arról a sajátosságáról van szó, hogy a benne szereplő nyelvi jelek a különböző szövegekben más-más módon funkcionálnak, járulékos konnotatív jelentéseket vehetnek fel. Itt már nem a jeladó és a külső vagy belső valóság kapcsolatáról, a jeladó és a jelvevő vagy a jeladó és a csatorna közti viszony artikulálásáról van szó, hanem a jeleknek a valósághoz vagy a jeleknek más jelekhez való viszonyáról. Mint bármely más beszédfunkció érvényesülése, a poétikai funkció is kontextus-függő. Ugyanannak a szónak, sőt szövegnek, szövegrésznek megváltozik a szerepe, ha más-más szövegkörnyezetben hangzik el, máshol olvassuk. Klasszikus példa lehet ennek a tételezésnek a bizonyítására a közismert Örkény-egyperces: Mi mindent kell tudni Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrövidebb útvonalon. Átszállni csak kereszteződéseknél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakítás tilos! 1 A fenti szövegnek, minden kétséget kizáróan, tájékoztató, közlő beszédszerepet tulajdonítunk, ha egy közszállítási vállalat hirdetőtáblájáról olvassuk. Az Örkény novelláskötet, mint sajátos kontextus, áthangolja a beszédszerepet, sokkal fontosabb lesz a szavak, mondatok mögötti konnotációs jelentés, sőt a hirdetőtáblás elsődleges jelentéssík teljesen háttérbe szorul. Jelen írott beszédben használt, egészen sajátos szerep a metanyelvi funkció, amely akkor érvényesül, ha a közlés magára a nyelvre irányul. Pl. Péter táncol. A Péter egy tulajdonnév. a két mondatban a Péter név két különböző lexémaként szerepel. Az 1 inform.uw.hu/adat/tort_vers/text/orkeny.php

11 első mondatban egy valóságos jeltárgy, egy ember, míg a második mondatban egy nyelvi-nyelvtani kategória A nyelv mint jelrendszer A nyelv gondolatokat kifejező elemek rendszere, jelrészekből felépülő jelekből, ezeket összekapcsoló szabályokból és használati utasításokból (szokásokból, hagyományokból) áll. Társadalmi jelenség, mert a társadalom hozta létre és a társadalom nem létezhet nyelv nélkül. A nyelv mint jelrendszer az emberek közötti kapcsolatteremtés, közlésfolyamat (kommunikáció) eszköze. A többi emberrel a nyelv segítségével érintkezünk, a nyelv által szerzünk és cserélünk információkat. A nyelvileg jól megformált, pontos és egyértelmű közlemény segíti a kommunikáció sikerességet. Nyelvi jelek a szavak (lexémák) és a szóelemek (morfémák: a szótő és a toldalékok). A lexémák és a morfémák tovább bonthatók fonémákra, jelentés-megkülönböztető szerepű hangokra, de ezek már nem nyelvi jelek, csak jelelemek, mert nincs önálló jelentésük. (Például a tör, tőr szavakban az ö- ő egymáshoz viszonyítva fonémák, mert lételemük a funkció, a szerep, éspedig az, hogy megváltoztassák a szó jelentését; a kerék _ derék szópárban a k és d hangok eltérő fonéma-értéke nyilvánul meg, a pörög _ dörög szópárban a p és a d hangé stb.) A jeleken és a jelelemeken kívül álló, de velük elválaszthatatlanul összefonódó tényezők a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a szünettartás, a hangerő és hangszín. Az a kijelentés, hogy "Strandra megyek", egészen mást fog jelenteni, ha kérdő hangsúllyal mondjuk, vagy akkor, ha a két szó között szünetet tartunk. A nyelv a kollektív tudatban létezik, az egyes emberektől függetlenül is él. Egyetlen ember sem ismeri, beszéli a nyelv egészét. A nyelvi jelek és jelelemek egymásra épülnek, egymástól függő, hierarchikus struktúrát alkotnak. A nyelv négy nagy szintje: a hangok szintje (fonémák), a szavak szintje (morfémák és lexémák), a szintagmák és a mondatok szintje és a szöveg szintje. Bár, ez utóbbi, a szöveg szintjével kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy nyelvi kötődése, nyelvi meghatározottsága jóval esetlegesebb, lazább, mint a nyelvi elemek készletéből közvetlenül építkező alsóbb szinteké. A nyelvi meghatározottság még 11

12 kevésbé lesz döntő fontosságú, ha arra a szövegértelmezésre gondolunk, amelybe beletartoznak a nem verbális, nem nyelvi alapú szövegek is. (zenepartitúrák, matematikai tétel-levezetések, reklámok, stb.) Az egyes szintek egymásra épülésének és szerkesztésének szabályait tartalmazza a grammatika vagy nyelvtan A nyelvi jel és a jelentés A jelentés fogalmához a jel és a jelrendszer fogalmának a nyelvészetbeli értelmezésével jutunk el. Saussure jelelmélete szerint, a jelben megkülönböztethető a jelölő (signifiant) és a jelölt (signifie) mint annak két összetevője. A jelölő a jel formai összetevője: a hangsor; a jelölt pedig a hangsor által felidézett jelentéstartalom. Tehát a m+a+cs+k+a hangokból felépülő macska hangsor számunkra egy háziállat fajtát jelent. A jelek jelentésének ez a valóságra való vonatkoztatása azonban filozófiai problémákat is felvet. Induljunk ki abból, hogy a világ, mint nyelven kívüli valóság, élőlényeivel, tárgyaival, elvont fogalmaival, cselekvésformáival és viszonyaival együtt objektíven, egyéni tudatunktól függetlenül létezik, van. Az emberi nyelv, mint a legtökéletesebb jelrendszer a maga bonyolultságában teljesen leképezi, visszatükrözi, megjeleníti az ember számára ezt a világot. A világ - nyelvi úton történő - birtokba vétele nem más, mint a jeltárgyat (denotátum) képező dolgok, jelenségek, viszonyok megnevezése. Ahogyan minden újszülött, ugyanúgy a valóság minden élőlénye, tárgya, folyamata, viszonya, mint jeltárgy, nevet kap, tehát valamilyen hangsorral jelöljük, s így egyben jelöltté is válik a számunkra, vagyis jelentést kap. A szavak társadalmi értékű jelek, amelyek az emberi megismerő tevékenység hosszú történelmi folyamatában alakultak ki A szó és jelentése A jelentés a nyelvi jel vagy jelkapcsolat valóságfelidéző tartalma, használati szabálya és lehetséges beszédbeli szerepe. A szó is nyelvi jel, amelynek hangalakja a jelölő és tartalma a jelölt. A szavaknak, a szószerkezeteknek, a mondatnak és a szövegnek is van jelentése. Különbséget kell tenni a szavak lexikális (szótári) és szerkezeti (grammatikai) 12

13 jelentése között. A szótári jelentés tartalmazza a szónak a szokásos jelentéstartalmait és használatának szabályait. A szótári szó mindig jelektől és ragoktól megfosztott szóalak. A lexikális jelentés, a szótár jellegétől függően, az egész nyelvközösség szókészletének vagy valamely csoport szókészlet-rétegének jelentéstartalmait sorolja fel. A szerkezeti vagy grammatikai jelentés a szónak a nyelvtani rendszerben betöltött szerepét jelenti. A lexikális és szerkezeti jelentés együtt adja a szó elsődleges, denotatív jelentését. A jelentés magába foglalja a beszélő szellemi és érzelmi állapotát. Ez az érzelmiértelmi többletjelentés a szó másodlagos, konnotatív jelentése. Mondatban és szövegben a szó többet jelent, mint a szótári szó, mert konnotációs jelentést is hordoz. Ez az asszociációs jellegű többletjelentés az irodalmi nyelvben különösen fontos szerephez jut. Kontextuális jelentésről akkor beszélünk, ha a jelentés utal arra a szűkebb vagy tágabb társadalmi környezetre, amelyben a szót használják, amelyből értelme egy részét nyeri Az állandó és az alkalmi jelentés A szójelentés teljes körén belül az általános, szótárakban is világosan meghatározható egy vagy több jelentést állandó (szokásos) jelentésnek mondjuk, szemben a ritkább, csupán a mondat összefüggéséből vagy csak egy-egy állandósult, szólásszerű szerkezetből világossá váló alkalmi (különleges) jelentéssel. Más szóval, az állandó jelentés az egész nyelvközösség szóhasználatában egységes, az alkalmi pedig az egyén szóhasználatától függő. Így az áll szó legállandóbb jelentése 'talpán nyugszik, nem változtatja meg a helyét': "Szép öcsém miért állsz ott a nap tüzében?" (Arany: Toldi); a csárdás szóé pedig: 'egy reformkori eredetű magyaros táncfajta'. Az előbbinek egyik alkalmi jelentése ('kitart, helytáll') él például az állja a sarat szólásban; az utóbbi az ilyenféle nyelvi szerkezetekben:...a szakaszvezető úrtól három csárdást kapott... a csárdások fogadása közben az orra vére is eleredt (Tömörkény: Ne engedjünk) jelentése ebben az esetben: 'szédítő erejű pofon'. Az állandó és alkalmi jelentés belső egységben, szoros kapcsolatban van egymással: az alkalmi jelentéshasználat csak a szó általánosító, azaz állandó jelentése alapján jöhet létre és maradhat érthető, ugyanakkor maga is könnyen állandósul. Egyes szavaink többjelentésű volta, ide értve a társadalmi jelrendszerben 13

14 meghatározott állandó jelentésváltozatokat is, merőben közösségi, azaz nyelvi tény. Pusztán a pillanatnyi beszédhelyzettől függő alkalmi jelentés pedig egyéni jelenségként meghatározója a teljes jelentésnek vagy másként a szó értelmének, azaz annak, hogy egyegy adott helyzetben és valóságvonatkozásban mi a szó teljes jelentéstartalma, szófaji és hangulati értéke. A szó többjelentésű voltának egyik szélső esetében, alkalmilag ellentétes (poláris) értelmek is kifejezhetők ugyanazzal a szóhangsorral: a szép dicsérő és becsmérelő (gúnyosan) minősítést egyaránt kifejezhet: Ez aztán szép dolog!. Még a szokásosan egyjelentésű szavaknak is lehet több alkalmi jelentésük. A március például egyetlen fogalom kifejezője, jelképesen mégis vonatkozhat a 'forradalom' fogalomra: " Márciusi Nap, nagy a te hatalmad, / S magyar Márciust, magyar forradalmat / Nem gyújtottál ránk ezer évig mégsem (Ady: A Márciusi Naphoz) A jelentéskör és a jelentéstartalom összefüggései A névhez mint jelölőhöz tartozó jelölt tartalom többnyire nem teljesen egységes, s nem is minden pontján egyformán határozott, világos. A fa köznévnek az egész magyar nyelvterületen ismert, és a szótárban is nyilvántartott legfőbb jelentései: 1. 'magas növésű, kemény törzsű, hosszabb életű növény'; 2. 'e növénynek s a cserjének törzsében, ágaiban, gyökereiben a kéreg alatt levő kemény szövet, mely mint anyag, különféle szükségletek kielégítésére való'. E két jelentés az alapja, a magva a fa szóhoz tartozó gazdag és szétágazó, teljes jelentéskörnek. Ezt mint a l a p j e l e n t é s t (jelentésmagot) ugyanis a további á t v i t t és m e l l é k j e l e n t é s e k (árnyalatok) mind elmosódóbb, szétfolyóbb határsávja veszi körül. Ilyen jelentésárnyalatok például: 'a tekézésben használt bábú', 'érzéketlen, magával tehetetlen (személy)'.a jelentéskör a szóban kifejeződő alapjelentésből s a különféle jelentésárnyalatokat is magukban foglaló, általánosan ismert, szótározható további jelentésekből áll A jelentésfajták A jelentés, akár szabályként, akár viszonyként fogjuk fel, összetett fogalom, különböző vonatkozásai lehetségesek. Ezért az egyes jelentéstanokban sokféle jelentésfajtával találkozhatunk. A legrészletesebb, 1970-ből való jelentéstan, a Károly Sándoré, aki hat 14

15 fajtát különít el: denotatív, szintaktikai, lexikológiai, pragmatikus, továbbá műfaji és nyelvrétegbeli jelentést vizsgál. a. Denotatív jelentés Mindazok a szemantikák, melyek a jelnek önmagának mint szókészleti egységnek jelentést tulajdonítanak, első helyen a jelnek a valóságban létező jeltárgyhoz (denotátumhoz) való viszonyával foglalkoznak. A jelentésnek ezt az aspektusát nevezik denotatív jelentésnek. Minden jel rendelkezik vele. b. A szintaktikai jelentés függ a szó denotatív jelentésétől. Ennek alapján sorolhatjuk a szavakat szófaji osztályokba, melyek meghatározzák beszédbeli, mondatrészi szerepüknek a kötöttségeit. c. A lexikológiai jelentés a jel két alkotó elemének, a jelölő hangsornak (hangalaknak) és a jelölt jelentéstartalomnak a kapcsolódási lehetőségeit veszi számba. d. A pragmatikus jelentés a valóság, a jel és a jelhasználó viszonyát fejezi ki egy adott beszédhelyzetben. e A konnotatív jelentés asszociációs jellegű többletjelentés, amely főként a művészi nyelvhasználatra (az irodalmi nyelvre) jellemző, és azt elkülöníti a másféle szövegektől. A konnotatív jelentés egyszerre van jelen a denotatív jelentéssel, és egyszerre is hatnak az olvasóra. Az író, költő szóanyagának denotatív jelentésére rárakta azt a többletet, amely a legszürkébb szavaknak is valami különös varázst tud adni. Ezért nem is annyira magától értetődő, hogy az olvasással együtt jár a megértés is. A többletjelentéseket rejtett információként is felfoghatjuk. Az információk tartalma különböző források miatt sokféle lehet: a kihüvelyezett írói szándék, az író élményvilága, a korabeli világszemlélet stb. És forrás lehet a nyelv is. A jelölő és a jelölt között összetett kapcsolatok alakulnak ki, amelyek többféleképpen realizálódhatnak, sőt át is váltódhatnak: a jelöltből jelölő, egy másik jelentés kifejezője lesz, például a páratlan - magányos, szomorú, boldogtalan. A jelentések rejtett lappangó lehetőségek, amelyek az olvasás során realizálódnak. Az olvasó társítása, hozzágondolásai, következtetései kiegészítik, bővítik a mű szemantikai tartalmát. A rejtett jelentések konkretizálásában nagy szerepe van az olvasó egyéniségének, általános és irodalmi műveltségének. A mű jelentése tehát nem 15

16 azonosítható azzal, amit alkotója számára jelentett. Része az is, amit a valóságból, mint tényleges forrásból az olvasók észrevettek, hozzátársítottak. A lehetőségek a mű nyelvében vannak elraktározva. (kiemelések tőlem, in: SZABÓ Z. 1977, ) A megértés függ az olvasót külső tényezőként befolyásoló történelmi-társadalmi viszonyoktól, az olvasónak az élete folyamán felhalmozott irodalmi élményeitől és emlékeitől. Nagy szerepe van a megértésben az irodalmat át- meg átszövő egyetemes motívumoknak, szimbólumoknak, melyek az egyetemes emberi kultúrában gyökereznek. Például világosság, fény, magasság, élet - sötétség, mélység, halál egy-egy ilyen sort alkot. Jelentéstani szempontból a különböző jelentésfajták közül a lexikológiait vizsgáljuk részletesebben, lévén, hogy a denotatív jelentés alapvetően logikai kategória, a szintaktikai pedig grammatikai (mondattani, ill. szófajtani), míg a poétikai jelentés vizsgálata elsődlegesen az irodalom feladata A lexikológiai jelentésaspektusok Hangalak és jelentés viszonya alapján megkülönböztetünk: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű és ellentétes értelmű szavakat A többjelentésű szavak Többjelentésűek azok a szavak, melyek hangalakjához több jelentés kapcsolódik, s az egyes jelentések valamilyen kapcsolatban állnak egymással: toll, gyűrű, körte stb. Példa egy többjelentésű szóra: a derül szó jelentésszerkezete - derül az ég, idő; virrad; ismertté válik; jobb kedvre. A többjelentésű szavak második (másodlagos) és további jelentései az elsődleges (alap-, szótári) jelentésből fejlődtek ki az emberi megismerés hosszú történelmi útja során az új dolgok, a mind bonyolultabb jelenségek, fogalmak és viszonyok kifejezésére, mégpedig kétféleképpen: Az új jelentés a meglévőből hasonlóság, vagy érintkezés alapján jöhetett létre. Tehát egy többjelentésű szó nem a különböző jelentések alkalmi halmaza, ugyanis egyes jelentései összefüggenek, jelentésszerkezetet alkotnak, melyek a jelentések közötti metaforikus és metonimikus kapcsolaton alapulnak. A metaforikus jelentésfejlődés a hasonlóságra épül. Például a család szónak ilyen módon alakultak ki a méhészetben, a növény- és állatrendszertanban és a 16

17 nyelvtudományban használt szaknyelvi jelentései. (méh, kutyafélék -ja, stb.) A metonímia esetében a kapcsolat a meglévő és a kialakuló új jelentés között nem hasonlóságon, hanem érintkezésen alapul. Az érintkezés lehet: hely-, idő-, anyagbeli, vagy ok-okozati kapcsolat, illetve rész-egész viszony, a nem és fajfogalom felcserélésére. Az utóbbi kettőnek külön elnevezése is van a szinekdoché. (Budapest érzékenyen reagált a hírre., A haverem jó fej. sajtó-, ill. diáknyelv) A többjelentésű szavak (poliszémia) használatát elsősorban az teszi szükségszerűvé, hogy sokkal több fogalmunk van, mint szóhangsorunk. Egy-egy újonnan megismert fogalomra a társadalom nem okvetlenül alkot új hangsort, hanem -- bizonyos összefüggéseket felismerve -- valamelyik meglevő szó jelentéskörébe vonja az új fogalmat is Az azonos alakú szavak Az azonos alakú szavak hangalakja egybevág, jelentésük viszont különböző: áll (ige: lábon, főnév: testrész neve), bárd (szerszám, énekes), nyúl (ige, főnév) stb. Míg a többjelentésű szavaknál a beszélő érzi az egyes jelentések kapcsolatát, addig a homonimák, az etimológiai kutatások szerint, teljesen különböző eredetűek, alaki egybeesésük teljesen véletlen. Az értelmező szótár külön szócikkekben tárgyalja az ún. álhomonimákat, melyek feltehetően azonos eredetűek. Az egyes homonimák a többi szavakhoz hasonlóan, lehetnek többjelentésűek. Pl a vár (ige) hat-, a vár (főnév) háromjelentésű szó. Az azonos alakúság a nyelv egyik meghatározó vonásának a gazdaságosságra való törekvésnek a jellemzője, akárcsak a poliszémia. Ugyanis a világ olyan gazdag, annyi benne a megnevezendő élőlény, tárgy, dolog, jelenség, hogy a társadalom rá van utalva a nyelvi ökonómiára, arra törekszik, minél kevesebb jellel tudja mindezt kifejezni, hogy ne kelljen az emberi agyat annyiféle jellel terhelni. Ez azért lehetséges, mert a beszédben sem a poliszémia, sem a homonímia nem okoz félreértést. A szóalakok homonímiája többféle lehet: 1. Szótári homonímia: a szótári alakok közti azonos alakúságot jelenti. 2. Nyelvtani homonímia: (ő) eszik (v.mit), (ők) eszik ( a halat), sírt (ige, múlt i.) sírt (fn. 17

18 + tárgyrag) 3. Vegyes típusú homonima egy szótári alak és egy toldalékos alak egybeesése: font fon/t, szemét - szem/é/t stb. Mindegyik homonimafajta esetében beszélhetünk homofóniáról, ami eltérő írású szavak azonos kiejtését jelenti. Szótári homofóniát eredményez sok családnév, keresztnév egybeesése a megfelelő köznévvel: Ács - ács, Farkas - farkas, Szűcs - szűcs, Ibolya - ibolya stb. nyelvtani homofóniák: áraszd - árazd, fogja - foglya. Vegyes típusú homofóniák: fojt - foly/t, sújt - súly/t. A homofónia fordítottja a homográfia: az írásképük azonos, a kiejtésük azonban más. Ez a zárt ë hang ejtésekor állhat elő. Pl. Elmëntek (ti. ők, múlt idő), Elmentek. (ti. ti, jelen idő) (Az ejtésbeli megkülönböztetés ma csak a tájnyelvi ejtésben érvényesül A rokon értelmű szavak A rokon értelmű szavak (szinonimák) hasonló jelentésűek, de hangalakjuk különböző; megköveteli a denotatív jelentés egyezését, és csupán stilisztikai szabadságot enged meg: az emocionális vagy a konnotatív jelentés eléréséért. Vagyis a mondat fogalmi tartalmának nem szabad változnia, ekvivalensnek kell lennie. A. Jászó Anna A magyar nyelv könyvében (Budapest, ) a szinonimákat így csoportosítja: 1.Rokonértelműség áll fenn azonos fogalmi tartalmúnak tekinthető motiválatlan szavak között: eb kutya, íz zamat, lárma zaj. 2.Színonímia lehet motivált és motiválatlan szavak között: csibe kiscsirke, filmszínház mozi, makacs önfejű, gyaláz mocskol stb. 3.Szinonimák az idegen szavak és magyar megfelelőik: információ felvilágosítás, vulkán tűzhányó, diadal győzelem, dinasztia uralkodóház, bibliográfia irodalomjegyzék, stb. 4. A szinonim képzővel ellátott szavak is rokon értelműek: sejtés sejtelem, félős félénk, öltözet öltözék stb. 5. Rokon értelműek a szinonim igekötőkkel ellátott igék: fel-, kibont; hozzá-, nekikezd; ki-, elfecseg. Rokon értelműség állhat fenn a szavak és az állandó szókapcsolatok között. Például: 18

19 korlátolt szűk látókörű, kiderít napvilágra hoz, győz győzelmet arat. 7. Szinonimák olyan szavak is, melyekben van bizonyos fokozati eltérés. Pl.: fáradt kimerült, elgázol elüt, sok rengeteg. 8. Szinonimák az olyan szavak is, melyekben az egyik pontosabban utal a cselekvésre: levág, lenyír, leszel, lekanyarít. A szinonímiát mint a választás lehetőségét, természetesen a többi szóelemfajtánál, a toldalékoknál is megtaláljuk. A -gál/-gél (szaladgál,keresgél); - kod(ik)/-ked(ik) (dulakodik, veszekedik); -ás/-és (tanulás, szereplés); -cska/-cske (ruhácska, cipőcske). A rokon értelmű szavakon kívül vannak hasonló (rokon) alakú szavak (paronimák) is, melyek a következőképpen határozhatók meg: " A hangalaki (esetleg csak helyesírási) és rendszerint jelentésbeli meg etimológiai összefüggés alapján a kellő nyelvi ismeretek hiánya miatt egymással könnyen összetéveszthető, de a szöveg szintjén félreértést nem okozó, a köznyelvben néha pusztán stilisztikai különbségeket mutató szavak, szóalakok" (BALOGH,1988, 156.). Ezeket a szavakat gyakran egymással felcseréljük tévesen: egyhangúan - egyhangúlag, helység - helyiség, tanúság - tanulság, válság - váltság Ellentétes jelentésű szavak (antonimák) A rokon értelmű szavakkal szemben állnak az ellentétes jelentésű szavak. Két szó jelentése közt nemcsak kisebb-nagyobb, hanem sarkalatos különbségek is lehetségesek. A rokon jelentésűeknél a főbb fogalmi jegyek egyezése mellett a mellékes jegyek (nagyság és intenzitás) eltérései figyelhetők meg A sarkalatos jelentéskülönbségek a főbb jegyekben is megmutatkoznak, ezért nevezzük ellentétesnek azokat a szavakat, amelyeknek jelentésük eltérő, különböznek. Az ellentétes jelentésű szavak tehát kölcsönös viszonyban levő, ellentétes tartalmat vagy ilyenfajta minőségi árnyalatot fejeznek ki. A tulajdonképpeni ellentétes jelentésű szavak a fokozható melléknév-párok: alsó felső, belső külső, jó rossz, magas alacsony, meleg hideg. Az ellentétes jelentésű szavakat Hernádi Sándor (HERNÁDI, 1986.) a következő főbb típusokba sorolta: 19

20 1. Eltérő hangalakú szók állnak szemben egymással: drága olcsó, hideg meleg, kicsi nagy, vidám szomorú stb. 2. A párt alkotó szók hangalakjának csak valamely részlete különbözik: belép - kilép fölér leér legális - illegális. 3. Ugyanaz a hangalak (ugyanaz a szó) lesz önmaga ellentétes párja. Ellentétes jelentésbe csap át valamely szavunk, ha sajátos hangmagasságon, jellegzetes hangszínnel szólaltatjuk meg: Szép dolog. Szép dolog! (nagyon csúnya dolog). A több jelentésű szavak mellé az ellentétes jelentésű szókból is több járul. Pl. a száraz melléknév jelentéséhez illő ellentétes szavak: száraz nedves nyirkos (idő), színes (stílus), zsíros (bőr), friss (kolbász, kenyér), esőhozó (szél), izzadmányos (mellhártyagyulladás), vízi (malom) A jelentésváltozás A jelentésváltozást ugyanolyan okok magyarázzák, mint a szókincs változását. Az élet változásával új dolgokat kell megneveznünk, s nem feltétlenül találunk ki minden új jelentéstartalomra új szót. A szavak jelentéstartalma bővülhet vagy szűkülhet, olykor teljesen meg is változhat. A szó jelentéstani magja az elsődleges jelentés, amelyhez újabb jelentések kapcsolódhatnak. A szóban a beszélők számára a beszélés idején kétségtelenül fennáll ugyan a hangalaknak és a jelentéstartalomnak (meg a valamire vonatkozásnak) társadalmi érvényű, tartós kapcsolata, egysége; a nyelvnek mint kifejező eszközrendszernek történeti fejlődése során azonban ez a viszony módosulhat, ahogyan módosulhatnak a mai szóalkotás alaktani törvényei. Megváltozhat a szó hangsora, a név. Ha ez nem zavarja meg teljesen a szó eredeti képét, akkor nem befolyásolja a szónak tartalomkifejező és -felidéző erejét, azaz jelentéstani szempontból nem történik fontos változás. A szó összetevői közül a jelentéstartalom (a valamire vonatkozás) sokkal változékonyabb, s átalakulása többnyire független a hangalak változásától vagy változatlanságától. A jelentés változékonysága szorosan összefügg a szavak többjelentésű voltával, illetve az egyes szavak többjelentésűvé válásának jelenségével. A jelentésváltozás talaja ugyanis a beszéd: a nyelv élő használata, a szavak alkalmi és egyéni (mondatbeli) felhasználása. A 20

A nyelv mint jelrendszer nyelv jelekből szabályokból kapcsolatteremtés Nyelvi jelek lexémák morfémák hangokra jelelemek kívül álló

A nyelv mint jelrendszer nyelv jelekből szabályokból kapcsolatteremtés Nyelvi jelek lexémák morfémák hangokra jelelemek kívül álló A nyelv mint jelrendszer A nyelv gondolatokat kifejező elemek rendszere, jelrészekből felépülő jelekből, ezeket összekapcsoló szabályokból és használati utasításokból (szokásokból, hagyományokból) áll.

Részletesebben

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály

Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA Magyar nyelvtan tanmenet 4. osztály 2013/2014 Tanítók: Tóth Mária, Buruncz Nóra Tankönyvcsalád: Nemzeti Tankönyvkiadó Anyanyelvünk világa 4. osztály

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete

Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése

Részletesebben

Tanmenet a 9. évfolyamok számára

Tanmenet a 9. évfolyamok számára Tanmenet a 9. évfolyamok számára Óraszám Tananyag Tevékenységi formák 1 3. KÖNYVTÁRISMERET, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT A katalógus, a katalóguscédula, internetes katalógusok. Az interneten való tájékozódás. Különféle

Részletesebben

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv

Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv Funkcionális analfabétizmus felszámolása programterv TÉA- ÓA- Z 1-2 TATAO FOGAA, TÉNYÉG, ÓDZ FADAT A magyar ábécé kis- és nagybetűinek felismerése nyomtatott és kézírásos formában. A magyar ábécé kis-

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés

Tagolatlan mondat szavakra tagolása, helyes leírása Ellenőrzés táblák:layout 1 2008.06.13. 6:37 Oldal 18 1. Ismétlés A 2. osztályos szóanyag szavainak másolása írott és nyomtatott betűkről Tollbamondás Szógyűjtés képről, a gyűjtött szavak leírása 2. Ismétlés A 2.

Részletesebben

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek

Mondatkiegészítés adott. Az írásmódtól eltérô. Mondatalkotás. pótlása. Hosszú mássalhangzós. Másolás. Mondatvégi írásjelek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felmérés a tanév elején Az alsó és felsô ívelésû betûcsoportok Felsô hurkolású betûk C-s kapcsolás alsó ívelés után Kis horogvonallal kapcsolódó betûk Kis horogvonal után c-s kapcsolás

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség

Minta. Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához. Íráskészség Javítási-értékelési útmutató az emelt szintű írásbeli vizsgához Íráskészség Az írásfeladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

Syllabus. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Syllabus Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom Mai magyar nyelv V. (Mondattan) A tantárgy típusa DF DD

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Négy évfolyamos gimnáziumi képzés 9-12. osztály Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

Szombathely, 2011. február 5. Dr. VÖRÖS FERENC PhD s.k. főiskolai tanár

Szombathely, 2011. február 5. Dr. VÖRÖS FERENC PhD s.k. főiskolai tanár Savaria Egyetemi Központ Magyar Nyelvészeti Tanszék Tematika a Jelentéstan című tárgyból Előadások 1. A jelentéstan tárgya, helye a nyelvtudományban. Rövid történeti előzmények 2. A jelentés fogalma: a

Részletesebben

A jó tankönyv az együttnevelés segítője

A jó tankönyv az együttnevelés segítője A jó tankönyv az együttnevelés segítője A tanulás aktív, konstruktív folyamat. Ez akkor is így van, ha a tanulni vágyó sajátos nevelési igényű gyermek. A gyógypedagógia specialitása abban rejlik, hogy

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 3. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv

Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv és a Magyar nyelv és irodalom Fejlesztési terv A sport összeköt testvériskolai kapcsolat kiépítése a és a Boglári Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola között Készítette: Pap Andrea Pétervására,

Részletesebben

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve

/Gyula Szent István út 38./ Szakiskolát végzettek szakközépiskolai érettségire történő felkészítésének helyi tanterve Ikt.sz: 9/a. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István

Részletesebben

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag. Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú óvodai programcsomag Projektzáró TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0096 DE OEC Óvoda 2010.06.21. Kompetencia alapú képzés fogalma Kompetencia alapú képzésen az ismereteken alapuló, de a készségek,

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM

-3- -a zavartalan munka biztosítása. - felolvasással, egyéni javítással. 2. Házi feladat ellenőrzése: Tk. 100/12. FOM ÓRATERVEZET Tantárgy: Magyar nyelv Osztály: 5.d Az óra címe: Hangalak és jelentés a szavakban A tematikus egység: A szavak alakja és szerkezete. Az óra célja: A tudatos és igényes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET

BESZÉD ÉS ANYANYELV. Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET BESZÉD ÉS ANYANYELV Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak TANMENET Beszéd és anyanyelv Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak Tematika és tanmenet (55 óra) 1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra ÓRA CÍM

Részletesebben

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY

1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY 1. Nagy betűk - először a magánhangzók: A E U Ú I Í O Ó É Á Ü Ű Ö Ő - utána a mássalhangzók: M L H T S K R N B Z G V D SZ P C GY J CS NY F TY ZS LY DZ X DZS Előnyei: - magánhangzót könnyebb megtanulni

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL

ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL ÖSSZEFOGLALÓ AZ OLVASÁSSTRATÉGIAI SZAKKÖR ALKALMAIRÓL Különböző típusú szövegek olvasása és megértése alapvető kompetenciát igényel a társadalmi és kulturális életben, valamint a sikeres munkavégzéshez.

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció)

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ANYANYELV (A és B variáció) A Híd 2. program a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú (vagy idősebb), általános iskolai végzettség nélküli fiatalok

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem

ISKOLA. Órakeret Témakör iskolám, osztálytermem 2. évfolyam A 2. évfolyam megkezdésekor a tanulók már rendelkeznek idegen nyelvi tapasztalatokkal így az általános célkitűzések az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: 1. az idegen nyelv tanulása iránti

Részletesebben

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály

Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály Oktatási célok: Javaslat a helyi tanterv elkészítéséhez Magyar nyelv és irodalom 4. osztály - irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedeztetése; - a magyar nyelv és a magyar

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása RAJZ TANTÁRGY 1. óra : Az európai népviseletek bemutatása A MODUL CÉLJA Az óra célja : Az egyes népviseletek jellegzetességeinek kiemelése, vizsgálatuk különböző szempontokból. Ruhadarabok funkciója az

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév

Magatartás Szorgalom Olvasás írás 1.oszt. Matematika 1.oszt. Környezetismeret 1.osztály 2. oszt. első félév Magatartás Kiegyensúlyozottan változó hangulattal nyugtalanul fegyelmezetlenül viselkedsz az iskolában. Az iskolai szabályokat betartod nem mindig tartod be gyakran megszeged. Olvasás írás 1.oszt. Szóbeli

Részletesebben

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés)

Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 3 Szókincs, kifejezésmód 3 Nyelvtan 3 Összesen 9 Harmadik feladat (Önálló témakifejtés) Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

írás (szürkével elkülönítve)

írás (szürkével elkülönítve) Én és a szeptember ismétlés, gyakorlás hónap hét óra blokk időterv Kommunikációs és írástechnikai készségek-képességek fejlesztése (tanmeneti ajánlás; Írás, 2. évfolyam, 55 óra - KOMP-könyvek) téma (beszéd,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL TÁJÉKOZTATÓ A SZÓBELI FELVÉTELIRŐL A szóbeli felvételi : 2014. február 22. (szombat) 9 óra Megjelenés: 8 óra 45 perckor az iskola aulájában A részletes beosztást ott lehet megtekinteni Az ideiglenes felvételi

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz

Fakultációs tanterv. a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz Fakultációs tanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz 4 / 5 /6 évfolyamos gimnázium, fakultációs csoportok Éves óraszámok évfolyamonként: 11. 72 óra 12. 60 óra 1. Célok és feladatok A magyar nyelv

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam)

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1 4. évfolyam) BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató

EUROPASS PORTFOLIÓ. Mobilitás az Európai Unióban. Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató EUROPASS PORTFOLIÓ Mobilitás az Európai Unióban Kerekes Gábor Nemzeti Europass Központ igazgató Munkavállalói mobilitás Cél: 2010-re az EU a világ legversenyképesebb régiója Eszköz: növelni kell a tanulmányi

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY

NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY NYEK REÁL JELLEG, KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLY Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9 13. évfolyamon az emelt szintű oktatáshoz Tantárgyak NY 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK

TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK TANTÁRGYI FEJLESZTÉSEK Tantárgyi fejlesztések Ha fölgyújtjuk a gyermekben a veleszületett szikrát, azzal mindig olyan magaslatok felé nyitunk utat, amilyenekről álmodni sem mertünk volna. Kristine Barnett

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. 10. 11. Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2 12. 13. Irodalom 2 2 4 É 3 É Magyar nyelv 2 2 1 É 1 É Történelem és társadalomismeret

Részletesebben

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

3. évfolyam. 3-4. évf. Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A beszédkészség, a szóbeli szövegek megértésének, értelmezésének és alkotásának fejlesztése képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek.

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban HUNYADI MÁTYÁS a szövegértés-szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév

TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Angol általános nyelvi tárgyak Angol Kezdő 1 (A1) Angol Kezdő 2 (A1) TÁJÉKOZTATÓ 2012/13 tanév Kezdőknek, újrakezdőknek A tanfolyam célja az angol nyelv alapjainak megismerése korszerű tananyagokkal, beszéd

Részletesebben

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.

Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében. Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail. Az olvasási képesség szerepe a matematikai gondolkodás fejlődésében Steklács János Kecskeméti Főiskola Humán Tudományok Intézete steklacs@gmail.com Vázlat Számolás és olvasás Szöveges feladatok Az olvasási

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések

Bevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra

Tanmenet Heti 1 óra, évi 37 óra AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉ- KELÉSÉHEZ Mind a szövegtani anyagot, mind a stilisztikát ajánlatos diagnosztizáló értékeléssel kezdeni, feltárni a tanulók előzetes tudását. A szövegtani

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola TANTERV MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Készítette: a magyar munkaközösség (Balogh Anikó, Dr. Szabóné Bánkuti Katalin, Mándoki Mária,

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam

Brassai Sámuel Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola * Pedagógiai Program III. 2004. 9. évfolyam ÖNISMERET (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY Éves óraszám: 37 óra 9. évfolyam Célok és feladatatok A tantárgy tanításával a hozzánk érkezõ tanulók legnagyobb problémájához, a tanulás megtanításához kívánunk segítséget

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotás érthetően beszél; megérti az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani

Jelek és jeltípusok. A jelek gazdaságosságából következik, hogy sokan és sokféleképpen próbálták őket csoportosítani Jelek és jeltípusok A jel: olyan látható, hallható, tapintható, érzékelhető fizikai jelenség, amely észlelője számára többet vagy mást jelent, mint amit a megjelenésekor közvetlenül felfogunk. Bármilyen

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben