Határmunkálatok a tudományban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Határmunkálatok a tudományban"

Átírás

1 Határmunkálatok a tudományban

2 Tudománytörténet és Tudományfilozófia VII. évfolyam II. kötet Szerkesztõk: Kutrovátz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor A sorozatban eddig megjelent: Csörgõ Zoltán, Szabados Levente (szerk.): Szubjektív tudás Objektív tudomány Tanács János: Ami hiányzik Bolyai Appendixébõl és ami nem Binzberger Viktor, Fehér Márta, Zemplén Gábor (szerk.): Kuhn és a relativizmus Fehér Márta, Zemplén Gábor, Binzberger Viktor (szerk.): Értelem és történelem Láng Benedek, Zemplén Gábor, Fehér Márta (szerk.): Tudás az idõben

3 Határmunkálatok a tudományban Budapest 2010

4 A kiadvány megjelentetését az MTA Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottsága támogatta. A kötet megjelenését az MTA II. Osztály Filozófiai Bizottsága és Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága, a BME GTK Filozófia és Tudománytörténeti Tanszéke, valamint az OTKA (K 72598, F 69249) támogatása tette lehetővé. A szerkesztõség címe: Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Sorozatszerkesztõ: Zemplén Gábor 1111 Budapest, Stoczek u. 2. Tel.: (06-1) Fax: (06-1) Szerkesztõk, szerzõk, 2010 L'Harmattan Kiadó, 2010 ISBN ISSN L Harmattan France 7rue de l Ecole Polytechnique Paris T.: L Harmattan Italia SRL Via Bava, Torino-Italia T./F.: A kiadásért felel Gyenes Ádám A kiadó kötetei megrendelhetõk, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L Harmattan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u Tel.: A nyomdai munkákat a Robinco Kft. végezte, felelõs vezetõ Kecskeméthy Péter. A kötet borítóját tervezte, a nyomdai előkészítés Kállai Zsanett munkája.

5 Tartalomjegyzék Bevezetõ... 7 Határmunkálatok a pszichoanalízis történetében Gyimesi Júlia...21 Irodalomelmélet és/vagy kultúrakutatás: szöveg, politika és etika az angolszász angoltanszékeken áttekintés Timár Andrea...34 Szcientokutya versus popkutya, azaz tekinthetjük-e a kutyát határtárgynak? Mund Katalin...50 Intelligens Tervezés a kapuknál Kertész Gergely...64 Távol-Keleti orvoslás és a tudomány-tanulmányok poszthumanista fordulata Zemplén Gábor...82 Határmunkálatok a magyar szociológiában: burzsoá kontra marxista szociológia Szabari Vera Megrendelõ, tulajdonos és bizalom a tudományban Margitay Tihamér Igenis hasznot hajtana Tudomány- és technológiapolitikai viták Magyarországon Sallay Zoltán Hogyan értékelhetünk szakértõi véleményeket? Kutrovátz Gábor Hitek, módszerek, megbízhatóság. Mit demarkál a kritérium? Laki János Szociológusok határmunkán Némedi Dénes Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nemtudománytól: feszültségek és érdekek a tudósok szakmai ideológiáiban Th o m a s F. Gi e ry n A tudós is ugyanolyan laikus Barotányi Zoltán interjúja...226

6

7 Bevezetõ 1. A kötet elméleti kerete Mi köze a freudi szexualitásnak az okkultizmushoz? Hatással lehetnek-e a bölcsészek absztrakt vitái az egyetemek jövőjére? Hogyan kommunikál a kutyaetológus a gazdákkal, az állatokkal, és tudóstársaival? Tanítsunk-e biológiaórán vallási nézetekkel összeegyeztethető keletkezéstörténetet? Valóban átjárhatatlanok a nyugati és keleti orvoslási hagyományok közötti határok? Hogyan befolyásolta a politika a magyar társadalomtudományok kialakulását? Miként hat az üzleti szemlélet a tudományos teljesítmény megítélésére? Hogyan alakítják különböző intézmények a magyar tudomány finanszírozási rendszerét? Bevonható-e a nyilvánosság a társadalomtudományok művelésébe? Milyen alapon dönthetünk laikusként tudományos szakértők között? Elhatárolható-e a tudomány a nem-tudománytól? Bár a fenti kérdések látszólag függetlenek egymástól, mindegyikük ugyanahhoz a problémához kapcsolódik: ahhoz, hogy milyen határmunkálatok folynak a tudományban. A tudomány folyamatos viták és harcok színtere, amelyekben a nyilvános térben megnyilatkozó szereplők újra- és újrarajzolják a tudományterületek közötti és a tudományt körülölelő határokat. Míg kétszáz éve a teológia hatáskörébe tartozott az élet keletkezésének témája, addig ma tudósok laboratóriumi körülmények között vizsgálják a kérdést. Az ókorban rétorok tanulmányozták a verbális meggyőzés eszközeit, ma szociálpszichológusok foglalkoznak ugyanezzel a területtel, és míg néhány évtizede még pszichológusokat kérdeztünk a gyomorfekéllyel kapcsolatban, ma inkább a mikrobiológus-orvosok asztalára tartozik a probléma. Csakúgy, mint a világ politikai térképén, a megismerésben is új birodalmak jönnek létre és régiek esnek darabokra, és a tartományokat elválasztó határok folytonos mozgásban vannak. A politikai határokhoz hasonlóan a tudományterületek határai sem maguktól változnak, hanem emberek alakítják őket egy olyan társas tevékenység során, amelyik célok, érdekek és normák befolyása alatt áll, és ugyanakkor befolyást is gyakorol rájuk. Ezeknek a folyamatoknak a jellemzésére vezette be Thomas F. Gieryn szociológus a határmunkálatok (boundary work) fogalmát (Gieryn 1983), amellyel teljesen új megvilágításba helyezte a tudományfilozófiai hagyományban demarkációproblémának nevezett kérdést, vagyis a tudomány határainak problémáját. Míg a korábbi elemzések többnyire absztrakt szinten, főként módszertani kritériumok alapján és normatív igénnyel igyekeztek meghatározni a tudományt kitüntető ismérveket, addig Gieryn azokat az érveket vizsgálta, amelyek segítségével a tudósok a nyilvánosságot kívánták meggyőzni egy adott probléma bizonyos megközelíté- Határmunkálatok a tudományban 7

8 8 Határmunkálatok a tudományban seinek legitim vagy illegitim voltáról, igyekezvén társadalmi támogatást nyerni saját tevékenységük érvényességi tartományának kibővítéséhez (vagy támadások esetén azok megóvásához). Kötetünk tíz tanulmányát a Gieryn által felvetett szemléletmód kapcsolja össze, és bár a vizsgált területek egymástól távolinak tűnnek, a cikkeket olvasva meggyőződhetünk a közös módszertan általános alkalmazhatóságáról. Mivel a háttérben rejlő elméleti keret itthon még kevéssé ismert, a kötetben újraközöljük Gieryn eredeti tanulmányát, amely a Replika című folyóirat egy tematikus blokkjában jelent meg először magyarul (Gieryn 2006). A blokkot eredetileg azzal a céllal szerkesztettük, hogy a tudomány és áltudomány határaival foglalkozó modernebb megközelítések is ismertté váljanak (Kutrovátz, Láng és Zemplén 2006). Ugyanez volt a célunk egy inkább a laikus olvasó számára írt kötetünkkel, amelyben szintén a tudomány határainak problematikájával foglalkoztunk (Kutrovátz, Láng és Zemplén 2008). A tudomány határai című könyv elsősorban ismeretterjesztő munka volt, de már a kötet írása közben felmerült bennünk az igény, hogy a téma a tudományos elvárásoknak megfelelőbb feldolgozása is eljusson a hazai olvasókhoz. Ennek első lépéseként rendeztük meg a Határmunkálatok a tudományban című konferenciát 2008 májusában. A résztvevőktől azt kértük, hogy a Gieryn által létrehívott elméleti-módszertani keret ismeretében dolgozzanak ki saját szakterületükön esettanulmányokat vagy elméleti munkákat. Az eredmény minden várakozásunkat felülmúlta: örömmel láttuk az előadások koherenciáját és relevanciáját. A résztvevők egyéni stílusukat és módszereiket megtartva gyümölcsözően tudták alkalmazni egy hazánk-ban kevéssé ismert diszciplína megközelítésmódját ha ez a tudományterület ismertebb lenne, úgy is fogalmazhatnánk, hogy Gieryn elméleti kerete határtárgyként tudott funkcionálni a különböző szakmák felől érkezők számára. E konferencián elhangzott előadások többségének írásos változatait gyűjti össze ez a kötet. Mivel azonban a tudománytanulmányok (science studies) újabb irányzatairól igen kevés szakirodalom jelent meg magyarul, röviden összefoglaljuk a kötet szempontjából releváns fejleményeket, mielőtt az egyes tanulmányok ismertetésébe fognánk. 2. Az elméleti keret helye a modern tudománytanulmányokban A tudományfilozófia klasszikus hagyománya filozófiai elköteleződéseinek jelentős részét a pozitivista irányzattól örökölte, beleértve ebbe azt a nézetet is, amely szerint a tudomány egységes ismeretrendszert alkot. A hagyományt megalapító Bécsi Kör egyik utolsó terve egy hatalmas munka, az Egységesített tudomány nemzetközi enciklopédiája kiadása volt, amely sok (14 vagy 26) olyan kötetet foglalt volna magába, melyek maguk is egyenként önálló könyvnyi tanulmányból álltak volna össze (Morris 1960: 518). Ebből aztán csak az első két kötet valósult meg. Talán a

9 Bevezetõ 9 sors iróniája, hogy a második kötet második tanulmánya éppen az A tudományos forradalmak szerkezete Thomas Kuhntól (Kuhn 1962/2000a), amelynek közvetlen és közvetett hatását a klasszikus tudományfilozófiai hagyomány felbomlásában (vagy legalábbis erős jelentőségvesztésében) szokás látni. A kumulatív fejlődést posztuláló tudománytörténet számos alaptétele megkérdőjeleződött Thomas Kuhn nagy hatású könyve és az azt követő viták hatására (ehhez lásd Laki 2006). Ha magát Kuhnt nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy már A tudományos forradalmak szerkezetében is feladja az egységes tudomány koncepcióját: a tudomány meglehetősen rozoga építmény, s különböző részei közt kicsi a koherencia (Kuhn 1962/2000a: 61). Későbbi nézeteiben erősödik a tudomány széttagoltságának hangsúlyozása, ami kifejeződik például abban a metaforában, amely a tudományos diszciplínaképződést a biológiai fajképződés folyamatával rokonítja: ennek eredményeként elkülönült közösségek jönnek létre saját tudományos lexikonokkal (Kuhn 2000b: 97-98). A kuhni forradalom nyomán kibontakozott tudománytanulmányok számára pedig nyilvánvaló alapfeltevés a tudományok sokfélesége, az egység hiánya (lásd pl. az erről szóló tematikus gyűjteményt: Galison és Stump 1996). De mit is értünk pontosabban a kötetünk írásaiban oly fontos szerepet játszó tudománytanulmányok alatt? A Kuhnt övező vitákat követően erősödött meg a részben mannheimi és durkheimi indíttatású tudásszociológia, és létrejött a tudásszociológia erős programja, amely ugyanolyan (szociológiai) típusú okokkal kívánta magyarázni mind az elfogadott (igaznak tartott) és elutasított (hamisnak tartott) tudást a legfontosabb szövegekhez lásd (Fehér és Békés 2005). Emellett kialakultak és terjedni kezdtek azok az etnográfiai, antropológiai módszerek, amelyekkel a tudományos gyakorlat közvetlenül elemezhetővé vált (Latour és Woolgar 1979). Számos egyéb hatást is felsorolhatnánk persze, mint a mertoni tudományszociológiát (Merton 2002), vagy az újra felfedezett Ludwik Fleck szociologizáló írásait (Fleck 1980, 1983), de talán elégedjünk meg most ennyi bábával. Mindezek a folyamatok egy olyan szemléleti fordulatban összegződtek, amelyik a társadalomtudományi eszközök széles skálájának térhódítását eredményezte a tudomány vizsgálatában. A tudománytanulmányok (science studies) névvel fémjelezhető szakma születését a 70-es évekre tehetjük. Szemben a módszertani normákat előíró hagyományos tudományfilozófiával, vagy a múlt tudományos kutatásait vizsgáló tudománytörténettel, a tudománytanulmányok képviselői fő feladatuknak a mai tudomány működésének és a tudás kialakulási folyamatának vizsgálatát tekintették. A módszertan változásával változott a vizsgálat tárgya is: nem a tudományos tudás, hanem a gyakorlat vált központivá, és a tudomány ehhez kötődő tárgyiasultsága. Sokféle eredetének köszönhetően a szakma mindmáig erősen multidiszciplináris jellegű, amely egyrészt gyakori belső vitákat eredményez (az egyik fontos vitát elemzi Kutrovátz és Zemplén 2008), másrészt viszont termékeny és gyakran meglepő vizsgálatokat tesz lehetővé. A tudományfilozófia és tudásszociológia (kisebb mértékben a tudománytörténet és tudományszociológia) itt jellemzett nézetváltása természetesen kihatott

10 10 Határmunkálatok a tudományban a határ fogalmával kapcsolatos gondolkodásra is. Az egységes tudomány koncepcióját előfeltételező kutatók számára legyenek azok tudományfilozófusok vagy tudományszociológusok a tudomány határainak problémája egybeesett az ún. demarkáció-problémával: hogyan húzhatjuk meg a határvonalat a tudomány körül, amely ideális esetben egybeesik az értelmest az értelmetlentől, vagy legalábbis a tapasztalatilag ellenőrizhetőt az ellenőrizhetetlentől elválasztó határvonallal (Vermeir 2006). Ha azonban magát a tudományt is át- meg átszövik a részterületeket egymástól elválasztó határok, amelyek ráadásul időben folyton változnak, akkor ez alapvetően átértelmezi a demarkáció problémáját. Ráadásul a tudománytanulmányok számára a tudomány nemcsak a diszciplináris széttagozódás tekintetében tűnik heterogén vállalkozásnak, hanem abban az értelemben is, hogy a politika, a gazdaság, a nyilvánosság, a technológia, és a kultúra megannyi további szférája összefonódik vele, amelyek felé mind-mind különböző határfelületeket képez. Mindezeknek a határoknak a vizsgálata másfajta eszközök alkalmazását igényli, mint a filozófusok által használt absztrakt és univerzális módszertani kritériumok, vagy mint a tudományszociológia klasszikus (mertoniánus) funkcionális szemlélete. Ugyanakkor a határok relativizálása nem feltétlenül jelenti a határok felszámolását. A tudománytanulmányok egyik klasszikus elméleti keretét, az ún. cselekvő-hálózat elméletet (actor-network theory) (pl. Latour 1987, 2005) talán éppen azért érte a legtöbb kritika, mert túl messze ment a hagyományos határok és megkülönböztetések diszkvalifikálásában. Latour kriptikus stílusában a kritikát úgy is fogalmazhatjuk, hogy a cselekvő-hálózat elmélet a heterogenitás megragadásához túlságosan homogén eszköztárat dolgozott ki. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy ún. technotudomány egy olyan hálózatot alkot, amelynek minden eleme (a kutatótól a berendezéseken át a vizsgált objektumig) egyformán, aktívan részt vesz a cselekvés folyamatában, ugyanakkor minden elemközi kapcsolat egyformán fordítások és áttételek (transzlációk) terepe, akkor ez az értelmezési keret túl általánosnak tűnik ahhoz, hogy hatékony eszköztárat nyújtson a problémák és kontextusok széles tartományában. Az elmélet képviselői javaslatot tesznek a természet és társadalom, ember és nem ember közti, és más, alapvető megkülönböztetések felszámolására (természetesen elsősorban módszertani szempontból), ám helyenként felmerül a gyanú, hogy ezzel összemossák a határok problematizálásának értékes feladatát a határok egyszerű tagadásával. A tudománytanulmányokban azonban számos példát láthatunk arra, hogyan lehet korábban magától értetődőnek tartott megkülönböztetéseket úgy felülvizsgálni és hatékonyan átértelmezni, hogy közben nem vitatjuk el az elválasztás szándékának érvényességét. Ennek egyik első fontos eszköze a kötet elméleti keretét adó határmunkálatok fogalma. Alapkoncepciójának illusztrálásaként álljon itt egy mondat Gieryn cikkének kivonatából: A»határmunkálatok«kifejezés egy olyan ideológiai stílust ír le, amely a tudósok azon törekvésében azonosítható, hogy a tudománynak a nyilvánosságban élő képét a nemtudományos intellektuális vagy technikai tevékenységekkel

11 Bevezetõ 11 szembeállítva kedvező színben tüntessék fel (lásd e kötet 200. oldalát). Vagyis bár az eszköz valóban új (hiszen retorikai alakzatok vizsgálatát célozza a nyilvános diskurzusban), valamint újszerű a probléma értelmezése is (mivel a határokat nem magától értetődőként, hanem ideológiai tevékenység esetleges eredményeként értelmezi), az alkalmazási terület még a régi: a tudomány és nemtudomány közti határvonal vizsgálata a cél. Később azonban Gieryn olyan irányba fejleszti a fogalmat, amely érzékenyebbé teszi az eltérő kontextusokra, és még inkább hangsúlyozza a vizsgált jelenségek lokális jellegét. Könyvében (Gieryn 1999) a tekintély és az autonómia fenntartására vagy kiterjesztésére irányuló, elsősorban a politikai szféra hatása elleni törekvésekként értelmezi a határmunkálatokat, és a jelenséget a kulturális kartográfia metaforájával írja le. Az autonómia elérését célzó tevékenység sajátos és rendszeres erőfeszítése a tudománynak, amellyel autoritást szerez vagy tart meg különböző loká-lis területeken. Sheila Jasanoff (1990) kifejezetten tudománypolitikai kontextusban használja a fogalmat, és ezt a perspektívát Gieryn (1996) is megerősíti. David Guston (1999) annak igényét is felveti, hogy szükség van azoknak a határszervezeteknek (boundary organizations) a vizsgálatára, amelyek újonnan jönnek létre a tudomány és kormányzat igényeinek és céljainak koordinációjára (ezt a témát vizsgálja tovább a Science and Public Policy című folyóirat 2003/4. száma). Bár a határmunkálatok fogalmának használata ma leggyakrabban tudománypolitikai keretben valósul meg, önmagában véve (és Gieryn eredeti cikkének esettanulmányait tekintve) a fogalom ennél tágabb alkalmazási kört enged meg. Lehetőség nyílik például a különböző tudományos diszciplínák egymással, egymás ellen folytatott versengésének jellemzésére, ahogy Gieryn könyvének epilógusában elemzi a tudomány értelmezésének legitim jogáért a társadalomtudósok-bölcsészek és a természettudósok között folyó ún. tudományháborút (Gieryn 1999: ), vagy ahogy Martin Kusch interpretálja a századfordulós filozófusok és pszichológusok között zajló ún. pszichologizmus-vitát (Kusch 1995: 269). De használható a fogalom akár a tudománytörénet-írás módszertanával kapcsolatos viták kontextusában is (Shapin 1992: 335). A jelen kötet igyekszik tág teret engedni a fogalomban rejlő lehetőségeknek. Ugyanakkor a tudomány különböző értelemben vett határainak vizsgálatára más fogalmi eszközök is megjelentek ez utóbbi idők kutatásaiban. Ezek egyike határtárgy (boundary object) fogalma, amelyet Susan Leigh Star és James Griesemer (1989) vezetett be. A határtárgyak olyan objektumok, amelyek különböző közösségek gyakorlatának metszéspontjában állnak: ezt az eredeti tanulmány egy állattani múzeum kiállított példányaival illusztrálta, melyek egyszerre hordoztak jelentést gyűjtők, kutatók, kurátorok, egyházi személyek stb. számára, ám ezek a jelentések lényeges eltéréseket mutattak a különböző közösségek perspektíváiból. A határtárgyak tehát olyan dolgok és nem feltétlenül fizikai tárgyak, hanem lehetnek absztraktak is, amelyek egyfelől elég rugalmasak ahhoz, hogy különböző lokális szükségletekhez igazodva eltérő identitást hordozzanak az egyes közösségek

12 12 Határmunkálatok a tudományban számára, ugyanakkor elég stabilak ahhoz, hogy megőrizzenek egy, az egymással érintkező gyakorlatok sokaságának határain átívelő közös identitást, lehetőséget nyújtva a közvetítésre és egyeztetésre. (Ezért írtuk korábban, hogy a határmunkálatok fogalma határtárgyként funkcionált a kötet alapjául szolgáló konferencia résztvevői számára.) Geoffrey Bowker és Star (1999) az osztályozás klasszikus problémájára alkalmazta a fenti megközelítést, és bevezették a határinfrastruktúra (boundary infrastructure) fogalmát. Ezen olyan, mélyen intézményesült információs rendszereket értenek (pl. egy kórház információs rendszere), melyek határtárgyak hálózataira terjednek ki, és hidat képeznek nagyléptékű szerveződési formák és azok egyes alkotórészei, részcéljai között. A fogalom bevezetését az az igény motiválta, hogy leírhatóvá lehessen tenni a különböző, ám egymással kölcsönható gyakorlatoknak egy olyan koordinációját, amely a szervezett társas cselekvés minden összetettebb formájánál megvalósul kiemelten olyan társas cselekvési formákról van szó, melyek tudományhoz és technológiához kötődő elemeket is tartalmaznak, és így a tudománytanulmányok érdeklődésére tarthatnak számot (Clarke és Star 2008). Ugyanez a probléma ösztönözte az antropológiai ihletésű kereskedelmi zóna (trading zone) fogalmának bevezetését, melyet eredetileg Peter Galison (1997) kezdett használni a tudományos szubkultúrák közti materiális és absztrakt cserefolyamatok leírására. Ahogy a kultúraközi kapcsolatok (elsősorban a gyarmatosítás hatására) különböző keveréknyelveket hoztak létre (pidgin, kreol stb.), úgy a tudományos kooperáció is kommunikációs és instrumentális gyakorlatok keveredési zónáit eredményezi. Ezt a fogalmat általánosítja Michael Gorman (Gorman 2002; Collins, Evans és Gorman 2007), aki a tudományos szakértők és a laikusok (vagy döntéshozók) közti interakció lehetőségeit vizsgálja, és ennek fajtáit osztályozza antropológiai jellegű szempontok alapján. Összességében azt láthatjuk tehát, hogy a tudománytanulmányok által integrált megközelítések sokszínűségének megfelelően számos fogalom kerül alkalmazásra a határok problémájának kezelésére. A szakma nagy utat tett meg a tudományfilozófia monolitikus (logikai-ismeretelméleti) érdeklődéséből fakadó egységes tudományképtől és az ezt elfogadó (vagy akár kiszolgáló) szociológiai elemzésektől az antropológiai, politikai, retorikai, és újabb típusú szociológiai szempontok érvényesítéséig, a valami körüli határ fogalmától a valamik közötti határok koncepciójáig, a határvonal metaforájától a határfelületek és a határterületek feltérképezéséig. A probléma természetesen nincs ezzel megoldva. Éppen ellenkezőleg: ez a gazdag megközelítésrendszer csupán lehetővé teszi azt, hogy a problémák egy összefüggő tartománya megfogalmazásra kerüljön és részletes vizsgálat tárgyává váljon. A munka még javában folyik ez a kötet ehhez a feladathoz kíván hozzájárulni.

13 Bevezetõ A kötet tanulmányai 3.1 Határmunkálatok a gyakorlatban A kötet szerkezete számos hasonló tanulmánygyűjteményével ellentétes irányban bontakozik ki. Ahelyett, hogy előbb olvasnánk az elméleti áttekintést arról, hogyan tolódott a hangsúly a valami körüli határ fogalmától a valamik közötti határok koncepciójáig, és utána megnéznénk, hogyan lehet mindezt a gyakorlatra alkalmazni, inkább először vetünk egy pillantást arra, hogyan is folynak határmunkálatok a valóságos tudomány körötti kommunikációban, és csak ezek után nézzük meg, mi is mindennek az általános előzménye, hozadéka és jelentősége. A Határmunkálatok a gyakorlatban blokk első tanulmánya éppen egy olyan tudományos vállalkozást, a pszichoanalízist vizsgálja, amelyik minden intézményes és klinikai beágyazottsága ellenére még ma is sokak számára a par excellence áltudomány. Gy i m e s i Jú l i a írása azonban nem a mai viták hadmozdulatait vizsgálja, hanem a pszichoanalízis első évtizedeinek izgalmas fejleményeit, azt a korszakot, amikor a diszciplína legitimálása körüli viták kimondottan hadmozdulat jelleget öltöttek. E harcban nem véletlenül élt Freud egy militáris hangzású metaforával, amikor a szexualitást az elmélete bástyájának nevezte, és akkori szövetségesét, későbbi árulóját, Jungot e bástya védelmére biztatta. Freudnak a szexualitás elméletére már csak azért is szüksége volt, hogy a tudattalan kissé misztikus fogalmát a természettudományban, a biológiában megalapozza, és így a külső határokat azzal védelmezze a támadásoktól, hogy maga elhatárolódik az okkulttól. Ebben a meglehetősen sikeres legitimációs hadmozdulatban Freud tudományos magyarázattal szolgált az emberben szunnyadó transzcendensnek és misztikusnak tűnő tudattalanra, míg Jung, aki spirituális értékeket engedett be az elméletébe, árulónak bizonyult. Tí m á r An d r e a egy több mint fél évszázaddal későbbi, eredetileg az irodalomtudományon belül kibontakozó vitasorozatot vizsgál, amelyben az egymás legitimációjának kétségbevonására irányuló hadmozdulatok nem kevésbé indulatosak. A kontinentális elmélet, a dekonstrukció áll az egyik oldalon, míg a posztkoloniális, elsősorban angolszász kultúratudományok a másikon. A kultúrakutatás a dekonstrukciót túlságosan elméletinek, valóságtól elrugaszkodottnak, elitistának, ahistorikusnak tartja, és a dekonstrukciós elmélet képviselőinek szenvtelenségével saját politikai elkötelezettségét állítja szembe. Érdeklődésének interdiszciplináris körébe vonja a politikát, a társadalmi nemet, a fogyasztói társadalmat, a médiát és a posztkolonialitást, egy sor olyan dolgot, ami a dekonstrukció elmélete perspektívájából más területre tartozónak, vagy akár lényegtelennek tűnik. A harcot bonyolítja, hogy a vitába belépnek az elméletet egy elmélet előtti álláspontból kritizálók is, az anti-teoretikusok, akik számára az elmélet és a kultúrakutatás közös ellenség, mert amíg akár elméleti kérdésekkel, akár a kultúra egészével

14 14 Határmunkálatok a tudományban foglalkoznak, elhanyagolják magát a szépirodalmat. A vitának gyakorlati vonatkozása is van annyiban, hogy mindhárom szereplő egyetért abban, hogy az angol tanszékeknek, tágabban pedig az egyetemeknek kellene reagálni a változásokra, abban azonban már a legkevésbé sem értenek egyet, hogy ennek hogyan kellene történnie. Az egyetem a három szereplő vitájában határtárggyá válik, amely a felek számára eltérő jelentést hordoz. Arra a kérdésre, hogy a diploma és cikkgyártás szempontjából rendkívül hatékonynak tűnő, de valójában szerepválságba került intézmény (amely teljesítményének mérhetőségéről Margitay Tihamér cikkében többet olvashatunk) hogyan nyerheti vissza erkölcsi jelentőségét, eltérő válaszok születnek, miközben a három szereplő közti világosnak tűnő határok is elmosódnak: ahogyan a politikailag elkötelezett kritikusok nyitnak az elmélet felé, úgy közelednek a dekonstruktőrök a politika felé. Míg Tímár Andrea tanulmányában az egyetem szerepelt határtárgyként különböző érdekcsoportok között, addig Mu n d Ka t a l i n cikkében az etológusok és az állatbarátok talán kedvenc állata, az ember legjobb barátjaként jellemzett kutya tölti be ezt a szerepet. A szerző Latour nyomán megkülönbözteti egymástól a Reálkutyát (vagyis a hús-vér állatot), a Scientokutyát (azaz a tudomány kutyáról alkotott képét), valamint a Popkutyát (a kulturális köztudatban élő kutyaképet), és megvizsgálja, hogy ezek milyen hatást gyakorolnak egymásra. A kutyákkal foglalkozó etológusok körében folytatott antropológiai, etnometodológiai jellegű tapasztalatai alapján arra a következtetésre jut, hogy a Popkutya jelentős befolyással van a Scientokutyára, vagyis a gazdák és általában a laikusok kognitív attitűdjei és sémái erősen hatnak a kutatók kognitív attitűdjeire és sémáira. Ugyanakkor ezt a hatást elleplezik az etológusok akkor, amikor saját kutatásaikat pozícionálják a tudományos közönség felé, hiszen az delegitimizációs eszközként szolgálhat az ellenük irányuló határmunkálatok során. Az etológusok szakcikkeinek és népszerű cikkeinek vizsgálatából látszik, hogy a tudományos munka meglehetősen heterogén tudástípusok összehangolását teszi szükségessé, és hogy a kutyáról alkotott tudást különböző, gyakran ellenmondó kognitív hagyományok együttesen formálják. Ke r t é s z Ge r g e ly tanulmánya egy olyan, Amerikában meglehetősen gyorsan terjedő, de Magyarországon is egyre inkább képviselt elképzelés, a kreácionizmus körüli vitákat vizsgálja, amely már a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását is kiváltotta. A cikk sokak számára talán elfogadhatatlan módon nem kíván állást foglalni afelől, hogy egy intelligens tervező vagy az evolúció eredménye-e földi jelenlétünk, hanem módszertani semlegességgel a kreácionizmust és az intelligens tervezést védő és elutasító érvek hatékonyságát elemzi. Gieryn határmunkálat kutatásait e kérdésre kiterjesztve azt vizsgálja, az egyes felek milyen eszközökkel és milyen célközönség megszólításával vívják e retorikai fegyverkezési versenyt. E megközelítés eredménye, hogy láthatóvá válik, mennyire gyenge érvekkel vagyunk hajlamosak védeni egy elméletet, amelynek erősségében (konfirmáltságá-

15 Bevezetõ 15 ban) egészen biztosak vagyunk. Hogy a helyzet még rosszabb legyen a tudomány szempontjából: az evolúciós elmélet elavult tudományfilozófiai alapon történő védelmezése valójában hatékony eszközt ad annak az ellenfélnek a kezébe, akit a tudomány képviselői éppen legyőzni és nem felfegyverezni akarnak. A túl egyszerű tudományvédelmezési stratégiák könnyen az evolúció ellen fordíthatók. Amíg a kreácionizmus és az intelligens tervezés esetében az élet eredete a kérdés, az orvostudományt körülvevő vitákban, ha úgy tetszik, az élet megőrzésének alternatív módjai váltanak ki vitákat. Ze m p l é n Gá b o r az orvostudomány körüli, és az azon belüli számos lehetséges frontvonalból (Collins és Pinch 2007) egyet vizsgál, nevezetesen a nyugati típusú biomedicina és a távol-keleti orvoslási gyakorlat közt húzódót, amely, ahogy a szerző érvel, nem csak lövészárokként, hanem ismerkedési zónaként is értelmezhető. A tanulmány azonban (nyitva kissé a kötet második, elméleti blokkja felé) megközelítési és módszertani kérdésekben is állást foglal, és megmutatja, mire jutunk a fenti vita elemzésében egy hagyományos, humanista szociológizáló megközelítés, és egy újabb, a tárgyaknak ágenciát tulajdonító poszthumanista elemzési keret segítségével. Az első esettanulmányban, amely két, keletről átvett és a nyugati orvostudományba meglehetősen egyoldalú fordítás eredményeképp beemelt kémiai anyag sorsát vizsgálja, úgy tűnik, a hagyományos, Bloor nevével fémjelzett tudásszociológia kielégítően magyarázza a történteket, amikor a fordítás és intellektuális import kulturális elfogultságára mutat rá. A második esetben azonban, amikor a keleti akupunktúra nyugati módszerekkel való vizsgálatáról van szó, hasznosabbnak látszik egy olyan (részben Latourhoz és Pickeringhez köthető) értelmezési keret választása, amely nem csupán a társadalmi viszonyokból vezeti le a tudományos berendezkedés jellegét, hanem a tárgyaknak, az fmri készüléknek, a tűknek és a vizsgált kísérleti személynek is olyan hatóerőt, ágenciát tulajdonít, amely az elfogadás-elutasítás dinamizmusában jelentőséggel bír. Ebben a Bloort meghaladó és kritizáló keretben nem a tudományos tudás, hanem a gyakorlat vizsgálata vált központivá, és megannyi esettanulmány témájává. Sz a b a r i Ver a tanulmánya is a szociológiánál marad, de ami Zemplén Gábornál megközelítési keret volt, az most a vizsgálat tárgya lesz. A tanulmány közelebbi témája a szociológia tudományának magyarországi zászlóbontása, majd intézményesülése. Minthogy mindez a 40-es, 50-es, és 60-as évek politikailag terhelt erőterében zajlott, a diszciplína körüli határmunkálatoknak speciális bájt kölcsönzött az a tény, hogy a viták tétje nem csupán egy-egy módszer, megközelítési mód vagy kutatási program túlélése volt, hanem gyakran magának a tudósnak a túlélése is, de legalábbis az intellektuális vagy fizikai szabadságának megőrzése. Ebben az esetben még a kreácionizmus vitánál is inkább igaz, hogy egy szakmai érv sikerességének jelentős társadalmi és intézményes következményei vannak. A cikk ugyanakkor azt is megmutatja, illusztrálva ezzel Gieryn eredeti koncepcióját, hogy a társa-

16 16 Határmunkálatok a tudományban dalomtudomány elméleti legitimitásáért és intézményes lehetőségeiért folytatott harc kimenetelét hogyan befolyásolta az a mód, ahogyan az egyes szereplők saját erőfeszítéseiket pozícionálták a történelmi helyzet ideológiai palettáján. 3.2 A határmunkálatok elméleti problémái Ma r g it a y Ti h a m é r a bizalom szerepének változását vizsgálja a poszt-akadémikus tudományban. Ebben a (korunkat jellemző) időszakban az üzleti jelleg felerősödik, kutatás intézményei pedig vállalkozásokká alakulnak, amelyektől a társadalom egyre inkább gyakorlati problémák megoldását várja. A szerző amellett érvel, hogy a megrendelői és a tulajdonosi szemlélet, amelyet az üzleti jelleg magával hoz, aláássa a bizalmat, és hogy a tudomány elsősorban ugyancsak az üzleti életre emlékeztető mutatórendszerrel próbál úrrá lenni a bizalmatlanságon (e mutatók a publikációk számát vagy az idézettséget mérik a kutatók esetében, a kiadott fokozatok arányát a PhD ösztöndíjasokhoz viszonyítva egy doktori iskola esetében, az Oktatók Hallgatói Véleményezésén kapott pontszámot egy oktató esetében stb). A kívülállónak aki sokszor megrendelőként vagy tulajdonosként lép fel, de sokszor egyszerűen csak egy távolabbi területen tevékenykedő kutató, vagy egy szomszédos tanszék oktatója fel kell mérnie befektetésének költséghatékonyságát vagy kollégáinak szorgalmát, meg kell ítélnie, mennyire bízhat az egyes tudományos eredményekben. Az ő tájékoztatására kialakult mutatórendszer azonban legalább annyira problematikus, mint amennyire hasznos és nélkülözhetetlen. A mutatók hajlamosak a mutatott helyébe lépni, a kutatók pedig kutatás helyett a kutatás mutatóit szépítgetik, idézettséget és publikációs listát gyártanak. Paradox módon, bár a mutatók a bizalmat hivatottak biztosítani, közben maguk is a bizalmatlanság és az episztemikus függés termékei. Sa l l a y Zo ltá n tanulmánya haditudósítás és egyben hadászati elemzés a tudománypolitika csatamezőiről: az elmúlt évek Magyarországának tudomány- és technológiapolitikai vitáit veszi szemügyre. A kormányzati szándékok és a tudományos intézmények közti érdekfeszültségek heves ideológiai vitákat, legitimációs harcokat, vagyis határmunkálatokat eredményeznek. Ugyanakkor e viták egyenesen a Margitay Tihamér tanulmánya által felvázolt problémakör sűrűjébe vezetnek, vagyis a tudomány társadalmi hasznosságának feszegetésével felvetik a piacorientált szemléletű bértudomány kérdését. Míg a hidegháborús korszak tudománypolitikai vitáinak középpontjában a nemzetbiztonság problémája állt, addig a mai, gyakran posztakadémikusként jellemzett korszakban ennek helyét a piaci versenyképesség kérdése vette át. Ez ahhoz vezet, hogy az alapkutatások intézményes és anyagi támogatása háttérbe szorulóban van az alkalmazott kutatásokéhoz képest, és a vezető tudományos intézmények képviselői nyilvános retorikai harcot vívnak ennek megakadályozása érdekében, míg a kormányzat részéről gyakran ellenkező

17 Bevezetõ 17 irányú ideológiai megnyilvánulásokkal kell szembenézniük. Sallay megvizsgálja az MTA képviselőinek rendelkezésére álló érvelési stratégiákat és a vitában alkalmazott konkrét lépéseket, és ezeknek módszertani reflexióján keresztül Gieryn határmunkálat-fogalmának dialektikai újraértelmezését sürgeti. A szakértőiség kérdése, amely a kortárs nemzetközi esettanulmányok érdeklődésének középpontjában áll, a témája Ku t r o vá t z Gá b o r tanulmányának. A szerző bemutatja, hogyan vált a tudománytanulmányokban a szakértelem problémájának kezelése nélkülözhetetlenné. A kérdést kutatók nagyjából abból a konszenzusból indulnak ki, hogy a különféle tudományosságigénnyel fellépő területek közt a laikus nem tud tudományos műveltségére hagyatkozva dönteni (hiszen akkor szakértőbbnek kellene lennie a szakértőknél), inkább szociális készségeit kell csatasorba állítania, és annak eldöntésére kell eszköztárral rendelkeznie, hogy hogyan tájékozódjon ellentmondó szakértői vélemények szociális hálójában. A kérdéssel foglalkozó irodalom igyekszik tanácsot adni abban, hogy a szakértőktől való függésben milyen meta-kritériumok mentén tudunk helyes döntésre jutni (racionalitás, hitelesség, diplomák száma, publikációs tevékenység, korábbi sikerekről szóló anekdoták, érvelés megítélése stb.). Szakirodalmi áttekintésének végére érve Kutrovátz szkeptikusabb következtetésre jut, mint tárgyalt szerzői, és komoly problémákat vet fel azt illetőleg, hogy vajon a rivális tudományos (és áltudományos) területek közt dönteni nem tudó laikus valóban jó módszerekkel rendelkezik-e ahhoz, hogy a szakértők közt döntsön. Mindenesetre, csak akkor volna esélyünk a megalapozott döntésekre, ha az oktatás és a tudományos ismeretterjesztés a tudomány kész vagy késznek tűnő eredményeinek magabiztos tálalása helyett a tudomány működésének, a tudományos eredmény előállítási folyamatainak bemutatását is feladatának tekintené. La k i Já n o s tanulmánya a demarkáció kérdésének klasszikus filozófiai tárgyalásától indul, és bár nem egy hagyományos kritériumot (pl. Carnap vagy Popper kritériumát) amely az utókor végletes leegyszerűsítésében mára már gyermekdednek tűnik visszahelyez jogaiba, végül ő is arra jut, hogy a filozófusok kritériumai sorra alkalmatlannak bizonyultak a tudományos és nem tudományos vállalkozások elhatárolására. Mindig lehetett ugyanis mutatni olyan megismerésmódot, melyet intuitíve mindenképp vagy semmiképp sem tekintenénk tudománynak, miközben az adott kritérium kizárta vagy befogadta volna. Laudan nyomán a pusztán episztemikus alapú demarkáció divatjamúlttá vált, a kérdés normatív filozófiai válaszok helyett inkább leíró, szociológiai válaszokat kapott. Laki azonban más úton halad, és a popperi érvelést csak felületesen ismerők számára meglepő módon éppen az ő írásaiból kibontva normatív irányban mozdul el. Az érvelés az episztemikus kritériumok (igazság/igazoltság) helyett azonban a hitek előállításának és elfogadásának módjára helyezi a hangsúlyt, a demarkációs kritériumot pedig nem az individuális kutatókra, hanem a tudományra mint társadalmi intézményre értelmezi. Az ebben az irányban felépített erény-episztemológia (ami nem azért erény-, mert morális

18 18 Határmunkálatok a tudományban alapokra helyezkedik, hanem mert a tudományos vélekedések helyett a tudóskutató tulajdonságait és a tudományos hitek előállításának folyamatát állítja a középpontba) egy sor csapdát elkerül, amely a hagyományos episztemológiai alapú demarkációkat elnyelte. Né m e d i Dé n e s írása a határmunkálatok egy speciális esetéből, a szociológiai elmélet és a közéleti-politikai gyakorlat szétválasztására vagy éppen összekapcsolására tett kísérletekből indul ki. Az ún. közszociológiai vitát a magyar közönség számára bemutató válogatás történetesen éppen abban a Replika-számban jelent meg (2006. október), amelyik egyben helyet adott a demarkáció-probléma újabb megközelítéseit illusztráló blokknak is, és ahogy Némedi tanulmányából kiderül, e véletlen egybeesés mögött akár komoly elméleti megfontolások is sejthetők. A határmunkálatok jellemzésekor Némedi nem magára a határmegvonásra, hanem a határellenőrzésre és határforgalomra helyezi a hangsúlyt, hiszen létfontosságú bármely diszciplína (pl. a szociológia) számára, hogy biztosítania kell egyfelől az autonómia megőrzését, vagyis a nyilvánosság kizárását, másfelől a támogatottságot és erőforrásokat, azaz a nyilvánosság bevonását. (Mund Katalin tanulmánya ennek világos példáját tárgyalja az etológia esetén.) Az erre a problémára javasolt elméleti megközelítések a fenti kettősségből származó paradoxonokkal terhesek. És bár a gyakorlatban kialakult egy intézményesen szabályozott egyensúly e folyamatok között, mára mindez átalakulóban van, a tudományban végbemenő (Margitay és Sallay tanulmányai által is vizsgált) lényegi átalakulásoknak köszönhetően. Kötetünkben a fent említett tanulmányokon kívül még két szöveg található. Az első Gieryn eredeti tanulmánya (Gieryn 1996), amelynek magyar fordítását az említett Replika számban közöltük korábban (Gieryn 2006). Mivel e klasszikus írás vezette be a kötetünk címéül választott fogalmat és az ehhez kapcsolódó elméleti-módszertani szemléletet, ebben a gyűjteményben is indokoltnak látjuk a szerepeltetését. Ezúton is köszönetet mondunk a folyóiratnak az újraközlési lehetőségért. Gieryn munkáján kívül hasznosnak láttuk megjelentetni annak az interjúnak teljes szövegét, amelyet Barotányi Zoltán készített A tudomány határai című könyv kapcsán, de amelynek terjedelmi okokból végül alig harmada jelent meg a Magyar Narancs c. folyóiratban (XX. évf. 43. szám, okt. 23). Neki is köszönjük az interjú közlésének lehetőségét, valamint felkészült és izgalmas kérdéseit, amelyek alkalmat adtak arra, hogy vállalkozásunk hátteréről is beszélhessünk, emellett reagálhassunk az addig megjelent reakciókra és recenziókra a könyvünk kapcsán. A szerkesztők

19 Bevezetõ 19 Hivatkozások Bowker, Geoffrey C. és Susan Leigh Star Sorting Things Out: Classification and Its Consequences. Cambridge, MA: MIT Press. Clark, Adele E. és Susan Leigh Star The Social Worlds Framework: A Theory/Methods Package. In The Handbook of Science and Technology Studies. Third Edition, szerk. Edward J. Hackett, Olga Amsterdamska, Michael Lynch és Judy Wajcman, Cambridge, MA: MIT Press. Collins, Harry és Robert Evans Rethinking Expertise. Chicago: The University of Chicago Press. Collins, Harry, Robert Evans és Mike Gorman Trading zones and interactional expertise. Studies in History and Philosophy of Science 38: Fehér Márta és Békés Vera, szerk Tudásszociológia szöveggyűjtemény. Budapest: Typotex. Fleck, Ludwik Entstehung und Entwicklung einer wissenschaftlichen Tatsache: Einführung in die Lehre vom Denkstil und Denkkollektiv. Ford. Lothar Schäfer és Thomas Schnelle. Frankfurt am Main: Suhrkamp. Fleck, Ludwik Erfahrung und Tatsache: gesammelte Aufsätze. Ford. Lothar Schäfer és Thomas Schnelle. Frankfurt am Main: Suhrkamp. Galison, Peter Image and Logic: A Material Culture of Microphysics. Chicago: University of Chicago Press. Galison, Peter és David Stump The Disunity of Science. Stanford: Stanford University Press. Gieryn, Thomas F Boundary-work and the demarcation of science from non-science: strains and interests in professional ideologies of scientists. American Sociological Review 48: Gieryn, Thomas F Boundaries of Science. In The Handbook of Science and Technology Studies. Second Edition, szerk. S. Jasanoff, G. E. Markle, J. C. Petersen és T. Pinch, Thousand Oaks: Sage. Gieryn, Thomas F Cultural boundaries of science: credibility on the line. Chicago: University of Chicago Press. Gieryn, Thomas F Határmunkálatok és a tudomány elhatárolása a nem-tudománytól: feszültségek és érdekek a tudósok szakmai ideológiáiban. Ford. Lukács Anikó. Replika 54 55: Gorman, Michael Levels of expertise and trading zones. Social Studies of Science 32(6): Guston, David H Stabilizing the Boundary Between U.S. Politics and Science: The Role of the Office of Technology Transfer as a Boundary Organisation. Social Studies of Science 29: Jasanoff, Sheila The Fifth Branch: Science Advisers as Policymakers. Cambridge, MA: Harvard University Press. Király Gábor Hovatovább STS? Fejtegetések az értelmezési flexibilitás, a hiányzó tömeg, a kiborg és a demokrácia kapcsán. Replika 51 52: Kuhn, Thomas S. 1962/2000a. A tudományos forradalmak szerkezete. Ford. Bíró Dániel. Budapest: Osiris.

20 20 Határmunkálatok a tudományban Kuhn, Thomas S. 2000b. The Road since Structure. In The Road since Structure, Chicago: University of Chicago Press. Kusch, Martin Psychologism: A Case Study in the Sociology of Philsophical Knowledge. London and New York: Routledge. Kutrovátz Gábor, Láng Benedek és Zemplén Gábor A határvidék felderítése bevezető a tudományon innen és túl blokkhoz. Replika 54 55: Kutrovátz Gábor, Láng Benedek és Zemplén Gábor A tudomány határai. Budapest: Typotex. Kutrovátz Gábor és Zemplén Gábor Á A Bloor-Latour vita: Egy tudományos vita érveléselméleti vizsgálata. In Láthatatlan nyelv (tanulmánykötet a Láthatatlan Kollégium diákjainak és tanárainak munkáiból), szerk. Gervain Judit és Pléh Csaba, Budapest: Gondolat. Laki János A tudomány természete: Thomas Kuhn és a tudományfilozófia történeti fordulata. Budapest: Gondolat. Latour, Bruno Science in Action: How to Follow Scientists and Engineers Through Society. Cambridge, MA: Harvard University Press. Latour, Bruno Reassembling the Social: An Introduction to Actor-Network-Theory. Oxford: Oxford University Press. Latour, Bruno és Steve Woolgar Laboratory life: the social construction of scientific facts. Beverly Hills: Sage Publications. Merton, Robert King Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Ford. Berényi Gábor és Balogh Zoltán. Budapest: Osiris. Morris, Charles On the history of the International Encyclopedia of Unified Science. Synthese 12(4): Shapin, Steven Discipline and bounding: the history and sociology of science as seen through the externalism-internalism debate. History of Science 30: Star, Susan Leigh és James R. Griesemer Institutional Ecology, Translations and Boundary Objects: Amateurs and Professionals in Berkeley s Museum of Vertebrate Zoology, Social Studies of Science 19 (4): Vermeir, Koen Újra a demarkációs problémáról. Ford. Koronczay Dávid és Zelei Borbála. Replika 54 55:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Tudomány, tudományellenesség, áltudomány

Tudomány, tudományellenesség, áltudomány Tudomány, tudományellenesség, áltudomány Bevezető: Információk, tematika és néhány nyugtalanító kérdés A tárgy adatai, a teljesítés feltétele Tudomány, tudományellenesség, áltudomány BMEGT41A028 szabadon

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. A d o r já n i Z o l t á n. Jób testamentuma A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI A d o r já n i Z o l t á n Jób testamentuma B e v e z e t é s f o r d í t á s j e g y z e t e k Adorjáni Zoltán Jób testamentuma

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A médiapániktól a szakmai közösség megalkotásáig: technológia, újságírás és digitális média a 21. században

A médiapániktól a szakmai közösség megalkotásáig: technológia, újságírás és digitális média a 21. században A médiapániktól a szakmai közösség megalkotásáig: technológia, újságírás és digitális média a 21. században Tófalvy Tamás Ha globális viszonylatban nem is, de számomra mindenképp médiatörténeti pillanat,

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Földrajztudományi Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM 1 Tartalomjegyzék.pmd 1 Szerkesztõ: Lektor: EGEDY TAMÁS BERÉNYI ISTVÁN Technikai szerkesztõ: Technikai munkatárs: GARAI-ÉDLER ESZTER POÓR ISTVÁN A tanulmánykötet az OTKA

Részletesebben

Kutyagondolatok nyomában

Kutyagondolatok nyomában Kutyagondolatok nyomában Gyorsuló tudomány Sorozatszerkesztõ: Szívós Mihály A sorozat kötetei: Pataki Béla: A technológia menedzselése (2005) Máté András: Magyar matematikusok és a filozófia (elõkészületben)

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Pszichológus etika II. Egy szentélybe lép be a lélekkel foglalkozó ember, amikor a másik ember lelkén kopogtat. I. A dilemma fogalma II. A dilemma felbukkanása III. Nem minden dilemma etikai dilemma IV.

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

diplomás pályakövetés II.

diplomás pályakövetés II. diplomás pályakövetés II. elhelyezkedés, alumni, jó gyakorlatok Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) 2009. július Készült

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. Az Ószövetség regénye. L'Harmattan

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI. Az Ószövetség regénye. L'Harmattan A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA BIBLIATUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI K a r a s s z o n Is t v á n Az Ószövetség regénye L'Harmattan A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról

A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról 86 A Biztonság a XXI. században címû könyvsorozatról A Zrínyi Kiadó a Honvédelmi Minisztérium támogatásával és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont szakmai gondozásában

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS

. UTÓSZÓ ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS . UTÓSZÓ Propriety of the Erich Fromm Document Center. For personal use only. Citation or publication of ZEN-BUDDHIZMUS ÉS PSZICHOANALÍZIS,.. Az 1957-ben Mexikóban, a Nemzeti Egytemen (Autonomous National

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS

A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS A RENDSZERVÁLTÁS MINT FRANCIA SZOKÁS Soós Eszter Petronella (politológus PhD-hallgató, ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskola) (Boros Zsuzsanna: Rendszerváltások Franciaországban, L Harmattan Könyvkiadó,

Részletesebben

A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK

A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK A populáris ezotéria és az olvasás piaca DOKTORI TÉZISEK I. Az értekezés tárgya Umberto Eco talán a Foucault-inga írása idején a következő tapasztalatáról számolt be: A Buchmesse standjai közt járva feltűnik,

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A TERÜLETI TŐKE SZEREPE A REGIONÁLIS- ÉS VÁROSFEJLŐ- DÉSBEN ESETTANULMÁNY A HAZAI KÖZÉPVÁROSOK PÉLDÁ- JÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Tóth Balázs

Részletesebben

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó

Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT

PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT PENSER LA GUERRE, CARL SCHMITT FÜLÖP ENDRE Önmagában az a tény, hogy a politikai filozófia huszadik századi klasszikusai közül ők ketten azok, akik a háborúról való filozófiai igényű gondolkodást valóban

Részletesebben

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika

Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIO ES KULIURATUDOMÁNYI IANULMÁNYOK ~ REFLEXIÓK) VAGY MÉLYFÚRÁSOK? A KULTÚRAKUTATÁS VÁLTOZATA I A KULTURÁLIS FORDULAT UTÁ N.

KOMMUNIKÁCIO ES KULIURATUDOMÁNYI IANULMÁNYOK ~ REFLEXIÓK) VAGY MÉLYFÚRÁSOK? A KULTÚRAKUTATÁS VÁLTOZATA I A KULTURÁLIS FORDULAT UTÁ N. KOMMUNIKÁCIO ES KULIURATUDOMÁNYI IANULMÁNYOK ~ REFLEXIÓK) VAGY MÉLYFÚRÁSOK? A KULTÚRAKUTATÁS VÁLTOZATA I A KULTURÁLIS FORDULAT UTÁ N 'leli ( GONDOLAT KOMMUNIKÁCIÓ- ÉS KULTÚRATUDOMÁNYI TANULMÁNYO K Sorozatszerkesztő

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Pedagógiai információforrások, adatbázisok. Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4.

Pedagógiai információforrások, adatbázisok. Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4. Pedagógiai információforrások, adatbázisok Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum Gál Tibor 2015. március 4. HOL? HOGYAN? HA UGYAN! Ma már tudjuk, hogy egy értelmes sor vagy egy pontos hír körül mérföld hosszúságú

Részletesebben

5 lépés a gyógyulásig

5 lépés a gyógyulásig Jacques Martel 5 lépés a gyógyulásig Gyakorlati tanácsok a Lelki eredetû betegségek lexikona címû könyvhöz 5 lepes a gyogyulasig H 200 press.indd 3 5/16/14 9:31 AM A mû eredeti címe: Les 5 étapes pour

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Dr. Kührner Éva 2011.

Dr. Kührner Éva 2011. Dr. Kührner Éva 2011. A hagyományos publikálás jellemzői szerző honoráriumot kaphat minőségi szűrő lektorálás megjelenésnek hosszú átfutása van a lapért az olvasó fizet a haszon a kiadóé Elektronikus publikálás

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai

A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Paksi Adrienn A Városkommunikációs Mesterkurzus tapasztalatai Partnerség és kommunikáció a területi tervezésben - Elmélet és gyakorlat Lechner Lajos Tudásközpont 2014. december 15. Az energikus 314-es

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról KUTATÁS KÖZBEN Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról Tanulmányom részét képezi egy nagyobb lélegzetű munkának, melyben arra vállalkozom, hogy empirikus kutatások

Részletesebben

Zentai Judit Éva. Doktori disszertáció TÉZISEK

Zentai Judit Éva. Doktori disszertáció TÉZISEK Zentai Judit Éva Az Edo-kori egészségmegőrzés és orvoslás képe Kaibara Ekiken Jódzsókun című írásának elemzése alapján Forrástanulmány a japán orvoslás-történet kutatásához Doktori disszertáció TÉZISEK

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

Az egyetemi nyílt hozzáférésű publikációk és kiadói tevékenység tudománymetriai vizsgálata

Az egyetemi nyílt hozzáférésű publikációk és kiadói tevékenység tudománymetriai vizsgálata Az egyetemi nyílt hozzáférésű publikációk és kiadói tevékenység tudománymetriai vizsgálata Schubert András MTA Könyvtár és Információs Központ Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A publikálási

Részletesebben

KONFERENCIA-BESZÁMOLÓ

KONFERENCIA-BESZÁMOLÓ GERŐ MÁRTON KRISTÓF LUCA 1 HÁLÓVILÁG KONFERENCIA-BESZÁMOLÓ Hálózatkutatás, társadalomszerkezet, társadalmi egyenlőtlenségek MTA Szociológiai Kutatóintézet 2011. október 13., Budapest I. Úri utca 49. Az

Részletesebben

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN

MAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN MAGAZIN KIAJÁNLÓ 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN PERSPECTIVE Lapunkon keresztül alternatív perspektívát adunk Olvasóinknak a jövő technológiai újításaihoz és a mögöttük fellelhető üzlet

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Analógiák és eltérések szövevénye

Analógiák és eltérések szövevénye Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Hogyan navigáljuk. századot?

Hogyan navigáljuk. századot? fejezet BEVEZETÉS Hogyan navigáljuk a 21. századot? Hogyan adhatunk ÉRTELMET az ÉLETÜNKNEK és a TUDATOSSÁGUNKNAK? Mi lenne, ha lenne egy átfogó térképünk önmagunkról és erről a szép új világról, amelyben

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Mindannyiunk tudománya

Mindannyiunk tudománya Mindannyiunk tudománya Wikipédia, avagy élet a szabad információáramlásban Gervai Péter Mi a Wikipédia? Már publikált információk struktúrált gyűjteménye Lexikon, de minden téma lehet, amit a többség jelentősnek

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I.

UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. UTAK: Zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban I. Sárközi Andrea Bernadett osztályvezető sarkozi.andrea@oik.hu Utak A zene szerepe, hatása az emberre, mint egyénre Társadalomtudományi vizsgálatok:

Részletesebben

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat

Integrált gyártórendszerek. Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat IGYR p. 1/17 Integrált gyártórendszerek Ágens technológia - ágens rendszer létrehozása Gyakorlat Werner Ágnes Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék e-mail: werner.agnes@virt.uni-pannon.hu IGYR

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén

A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén A diagnosztikus mérések tartalmi kereteinek kidolgozása az 1 6. évfolyamokra a matematika, a természettudomány és az olvasás területén Diagnosztikus mérések fejlesztése (TÁMOP 3.1.9/08/01) Oktatáselméleti

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben